1
ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
TÖRVÉNYJAVASLAT
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ÜGYRENDJÉRÕL
Az Országgyûlés az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 29. §-
ában foglaltak végrehajtására - az Alkotmánybíróság javaslatára - a következõ
törvényt alkotja:
ELSÕ RÉSZ
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG SZERVEZETE
I. fejezet
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG SZERVEI
1. §
(1) Az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörét - az Alkotmánybíróságról
szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) és az Alkotmánybíróság
ügyrendje (a továbbiakban: Abü.) alapján - az alábbi szervei útján
gyakorolja:
a) az Alkotmánybíróság teljes ülése,
b) az Alkotmánybíróság háromtagú tanácsai,
c) az Alkotmánybíróság elnöke, (helyettes elnöke),
d) az Alkotmánybíróság tagja (a továbbiakban: alkotmánybíró),
e) az Alkotmánybíróság állandó bizottságai,
f) az elnöki titkárság,
g) az Alkotmánybíróság fõtitkára és fõtitkársága, továbbá
h) az alkotmánybírák törzskarai.
(2) Az Alkotmánybíróság elnöki titkárságára, fõtitkárságára és az
alkotmánybírák törzskaraira vonatkozó részletes szabályokat az
Alkotmánybíróság Ügyviteli Szabályzata állapítja meg.
(3) Az Alkotmánybíróság gazdasági hivatala a saját Mûködési
Szabályzata, továbbá a Munkaügyi Szabályzat alapján mûködik.
(4) Az (1) bekezdés f)-h) pontjában és a (3) bekezdésében meghatározott
szervek alkotják az Alkotmánybíróság Hivatalát.
II. fejezet
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TESTÜLETEI
A teljes ülés
2. §
(1) A teljes ülés az Alkotmánybíróság legfõbb testületi szerve, amelynek
ülésein részt vesznek az alkotmánybírák; részt vehetnek az Alkotmánybíróság
fõtitkára, valamint - a zárt ülés elrendeléséig - az Abtv. 30. § (4)
bekezdésében megjelölt, továbbá az Alkotmánybíróság elnöke által esetenként
meghívott személyek.
(2) A teljes ülés ellátja mindazokat a feladatokat és gyakorolja
mindazokat a hatásköröket, amelyeket az Abtv. és az Abü. a teljes ülés
feladat- és hatáskörébe utal.
(3) A teljes ülés az Abtv-ben és más törvényekben meghatározott feladat-
és hatáskörén túlmenõen
a) jóváhagyja az Alkotmánybíróság Ügyviteli Szabályzatát;
b) meghatározza az Alkotmánybíróság háromtagú tanácsainak, továbbá
állandó bizottságainak összetételét;
c) dönt a fõtitkár személyérõl;
d) eljár a köztársasági elnöknek az Alkotmány 31/A. §-a szerinti
felelõsségre vonása tárgyában;
e) az Alkotmány 19. § (3) bekezdésének l) pontja alapján véleményt
nyilvánít a helyi képviselõ-testület mûködésének alkotmányosságáról;
f) dönt a hivatalbóli eljárás megindításáról;
g) állást foglal az alkotmánybírák személyét és munkakörülményeit
érintõ alapvetõ kérdésekben.
(4) Ha törvény az Alkotmánybíróság hatáskörét állapítja meg, az eljáró
testületet - a törvény keretei között - a teljes ülés jelöli ki.
A háromtagú tanácsok
3. §
Az Alkotmánybíróság az Abtv-ben és egyéb törvényekben meghatározott
esetekben háromtagú tanácsban gyakorolja feladat- és hatáskörét.
III. fejezet
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ELNÖKE
Az elnök megválasztása
4. §
(1) Az Alkotmánybíróság elnökét a teljes ülés választja meg titkos
szavazással. Az elnök megválasztására az Alkotmánybíróság teljes ülése akkor
határozatképes, ha azon valamennyi alkotmánybíró jelen van.
(2) Az Alkotmánybíróságnak az a tagja lesz az Alkotmánybíróság elnöke,
aki a szavazatok több mint felét kapta.
(3) Ha a szavazás eredménytelen, a három legtöbb szavazatot kapott
alkotmánybíró között újabb választási fordulót kell tartani.
(4) Ha szavazategyenlõség miatt a három legtöbb szavazatot kapott
alkotmánybíró személye nem állapítható meg, a szavazásban jelöltként az a
három alkotmánybíró vesz részt, akiknek alkotmánybírósági tagsága a
leghosszabb ideje áll fenn, egyenlõ idejû tagság esetén pedig azok, akik
korban a legidõsebbek.
(5) A három alkotmánybíró közül az lesz az Alkotmánybíróság elnöke, aki a
szavazatok több mint felét kapta.
(6) Ismételt eredménytelenség esetén a (4) bekezdés rendelkezését kell
megfelelõen alkalmazni azzal, hogy az újabb választási fordulóban jelöltként
már csak két alkotmánybíró vehet részt.
(7) A két alkotmánybíró közül az lesz az Alkotmánybíróság elnöke, aki a
több szavazatot kapta; szavazategyenlõség esetén az, akinek az
alkotmánybírósági tagsága hosszabb ideje áll fenn, egyenlõ idejû tagság esetén
pedig az, aki az idõsebb.
5. §
A helyettes elnök megválasztása külön választási eljárásban történik. A
4. § rendelkezéseit a helyettes elnök megválasztásánál is alkalmazni kell.
Az elnök feladat- és hatásköre
6. §
(1) Az Alkotmánybíróság elnöke
a) vezeti az Alkotmánybíróság teljes üléseit;
b) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az Abtv., az Abü.,
továbbá az Alkotmánybíróság teljes ülése a feladat- és hatáskörébe utal,
vezeti és összehangolja az Alkotmánybíróság tevékenységét;
c) gyakorolja a munkáltatói és a fegyelmi jogkört az
Alkotmánybíróság dolgozói tekintetében.
(2) Az elnök feladatkörének részletes szabályait az Alkotmánybíróság
Ügyviteli Szabályzata határozza meg.
IV. fejezet
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓ ÉS AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ALKALMAZOTTAI
7. §
Az Abtv. 11. §-a szerinti alkotmánybírói eskü szövege a következõ:
"Én ..... esküszöm, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányát és alkotmányos
jogszabályait tiszteletben tartom, megtartom és másokkal is megtartatom, s
azok alapján minden, törvény szerint tisztemhez tartozó ügyben, személyre,
elõnyre és hátrányra, ellenszenvre és rokonszenvre, ígéretre és fenyegetésre
tekintet nélkül, legjobb tehetségemhez képest, meggyõzõdésem és lelkiismeretem
szerint járok el, nyilvánítok véleményt és döntök. (Isten engem úgy segéljen!
Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom!)
8. §
(1) Az Abtv. 13. §-a a kormánytagsághoz szorosan nem kapcsolódó egyéb
jogokra, juttatásokra és kedvezményekre is vonatkozik.
(2) Az alkotmánybíró társadalombiztosítási jogállására a munkaviszonyban
állókra vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy illetménye
társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelem. A járulékfizetést,
illetõleg az elszámolást, valamint a nyilvántartást és adatszolgáltatást az
Alkotmánybíróságnak az Országos Társadalombiztosítási Fõigazgatósággal kötött
megállapodásában kell rendezni.
(3) Az alkotmánybíró megbízatásának idõtartama munkaviszonyban töltött
idõnek, illetõleg nyugdíjra jogosító szolgálati idõnek számít.
(4) Az alkotmánybírónak minden naptári évben negyven munkanap szabadság
jár.
9. §
(1) Az Alkotmánybíróság fõtitkárának jogállása a közigazgatási
államtitkáréval azonos.
(2) A fõtitkár az Alkotmánybíróság elnökének irányítása alatt végzi
tevékenységét.
(3) A fõtitkár feladatkörére és az irányítása alá tartozó szervezeti
egységek mûködésére vonatkozó részletes szabályokat az Alkotmánybíróság
Ügyviteli Szabályzata állapítja meg.
10. §
(1) Az Alkotmánybíróság alkalmazottjaira "A köztisztviselõk jogállásáról"
szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezései az
irányadók.
(2) Az alkotmánybíró törzskarába tartozó szakértõ munkatársaknak a Ktv.
32. §-a szerinti fõtanácsadói, illetve tanácsadói megbízatás adható az
Alkotmánybíróság Ügyviteli Szabályzatában foglalt feltételek szerint.
(3) Az alkotmánybíró mellett mûködõ törzskar tagjának közszolgálati
jogviszonya az alkotmánybíró megbízatásának megszûnésével megszüntethetõ. Az
ilyen köztisztviselõt a Ktv. 15. §-ának c) pontja szerint kell felmenteni.
V. fejezet
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGAI
11. §
(1) Az Alkotmánybíróság állandó bizottságai: az ügyrendi bizottság, a
gazdasági-személyügyi bizottság és a protokoll bizottság.
(2) A teljes ülés további állandó bizottságok felállítását is
elhatározhatja.
12. §
(1) Az állandó bizottságok tagjait - az Alkotmánybíróság elnökének
javaslatára - a teljes ülés az alkotmánybírák közül három évre jelöli ki.
(2) Az állandó bizottságok megalakulásának és mûködésének részletes
szabályait az Alkotmánybíróság Ügyviteli Szabályzata állapítja meg.
13. §
Az állandó bizottságok a teljes ülés és az Alkotmánybíróság elnöke
döntés-elõkészítõ, illetõleg a teljes ülés és az elnök - átruházott
hatáskörében - döntéshozó testületei.
MÁSODIK RÉSZ
AZ ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
VI. fejezet
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÖSSZETÉTELE
A teljes ülés
14. §
(1) Az Alkotmánybíróság teljes ülése az alkotmánybírókból áll.
(2) A teljes ülés a döntéseit - ha törvény kivételt nem tesz -
szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
A háromtagú tanács
15. §
(1) Az Alkotmánybíróság háromtagú tanácsainak összetételét - az
Alkotmánybíróság elnökének javaslatára - határozott idõtartamra a teljes ülés
határozza meg.
(2) A háromtagú tanács ülésén az elõadó alkotmánybíró elnököl.
(3) A háromtagú tanács a döntéseit szótöbbséggel, nyílt szavazással
hozza.
16. §
(1) A háromtagú tanács akkor határozatképes, ha ülésén mindhárom tag
jelen van.
(2) A tanács ülésén az elõadó alkotmánybíró által esetenként meghívott
személyek vehetnek részt.
VII. fejezet
AZ INDÍTVÁNYOZÓ ÉS KÉPVISELÕJE
Eljárási cselekvõképesség
17. §
(1) Az indítványozó az eljárásban személyesen vagy meghatalmazottja útján
csak akkor vehet részt, ha a polgári jog szabályai szerint teljesen
cselekvõképes.
(2) Ha az indítványozónak nincs cselekvõképessége, törvényes képviselõje
útján jár el.
18. §
Az indítványozó cselekvõképességét, valamint a törvényes képviselõnek és
a meghatalmazottnak ezt a minõségét az Alkotmánybíróság az eljárás során
hivatalból vizsgálja.
Az anyanyelv használata
19. §
Az Alkotmánybíróság elõtti eljárásban az indítványozó és az eljárás
minden résztvevõje anyanyelvét használhatja.
Képviselet
20. §
(1) Az Alkotmánybíróság elõtti eljárásban az indítványozó - ha nem az
Abtv. 21. §-ának (1), (3) vagy (6) bekezdésében meghatározott minõségében,
illetõleg törvényi felhatalmazáson alapuló közjogi jogállásánál fogva jár el -
jogi képviselõvel köteles eljárni.
(2) A jogi képviselet ellátására vonatkozó jogosultságra és a
meghatalmazásra az ezzel kapcsolatos külön jogszabályi rendelkezések az
irányadók. Ügyvédjelölt és jogi elõadó az Alkotmánybíróság elõtt nem járhat
el.
VIII. fejezet
BEADVÁNYOK
21. §
(1) Az Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó beadványokon fel kell
tüntetni a beadvány elõterjesztõjének nevét és lakóhelyét (székhelyét).
(2) A jogi képviselet ellátására vonatkozó jogosultságot igazolni kell.
22. §
Az Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó indítványban az alapul szolgáló
ok és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések feltüntetése mellett meg kell
jelölni az Alkotmánynak vagy az Alkotmánybíróság hatáskörét megállapító
törvénynek azt a rendelkezését, amelyen a kérelem alapul, és az
Alkotmánybíróság döntésére irányuló határozott kérelmet is elõ kell
terjeszteni.
IX. fejezet
AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA
Intézkedések a beadvány alapján
23. §
(1) Az Alkotmánybíróság fõtitkára a beadványt nyomban megvizsgálja, hogy
alkalmas-e az alkotmánybírósági eljárás megindítására.
(2) A fõtitkár azokkal a beadványokkal kapcsolatban, amelyekrõl
kétségkívül megállapítható, hogy nem az Alkotmánybíróság eljárásának
megindítására irányulnak, vagy arra nyilvánvalóan alkalmatlanok, a 24. §-ban
foglalt intézkedéseket teszi meg.
(3) Az indítványok és egyéb beadványok nyilvántartásba vételére és az
iratok kezelésére vonatkozó részletes rendelkezéseket az Alkotmánybíróság
Ügyviteli Szabályzata tartalmazza.
Rendes eljáráson kívüli elintézés
24. §
Az Alkotmánybíróság fõtitkára az alkotmánybírósági rendes eljáráson kívül
a) tájékoztatja az indítványozót arról, hogy a beadvány alapján
alkotmánybírósági eljárás megindítására törvényes lehetõség nincs, mert a
beadvány nem minõsül indítványnak,
b) a hatáskörrel rendelkezõ más szervnek vagy hatóságnak küldi meg a
beadványt, ha tartalmából megállapítható, hogy az abban foglalt kérelem
elintézése melyik szervre vagy hatóságra tartozik; errõl az indítványozót
tájékoztatja,
c) ha a beadvány tartalmából kétségkívül megállapítható, hogy az
abban foglalt kérdés tárgyában az Alkotmánybíróság már döntött és az
Alkotmánybíróság határozata közzétételre került, errõl a beadvány
elõterjesztõjét tájékoztatja, közzé nem tett határozat esetén a határozat egy
kiadmányát részére megküldheti,
d) ha a beadvány nem felel meg a törvényben elõírt alaki vagy
tartalmi követelményeknek és benyújtója megfelelõ tájékoztatás ellenére sem
pótolja a hiányt, a beadvány elõterjesztõjét értesíti arról, hogy az eljárás
lefolytatására nincs törvényes lehetõség.
Elnöki intézkedések
25. §
(1) Az indítvány alapján indult eljárásban - ha az Abtv. 23. § (1)
bekezdésében meghatározott intézkedésre nem kerül sor - az elnök az
alkotmánybírák közül kijelöli az ügy elõadóját.
(2) Az elnök dönt arról, hogy a törvény alapján háromtagú tanács elé
tartozó ügyet a teljes ülés elé terjeszti.
X. fejezet
ELÕKÉSZÍTÕ ELJÁRÁS
Az indítvány megvizsgálása
26. §
Az elõadó bíró az indítványt a kézhezvétel után nyomban megvizsgálja,
nincs-e helye a 27-28. §-ban írt valamely intézkedésnek, illetve javaslatot
tesz a 29-32. § alkalmazására és az ügyet a testület elé terjeszti.
Hiánypótlás
27. §
(1) Ha a beadvány nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, illetõleg más
okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az Alkotmánybíróság a beadványt
rövid határidõ kitûzésével és a hiányok megjelölése mellett, pótlás végett a
benyújtónak visszaadja, és egyben figyelmezteti õt, hogy ha a beadványt újból
hiányosan adja be, az Alkotmánybíróság azt visszautasítja, illetõleg hiányos
tartalma szerint bírálja el.
(2) Ha a beadvány hiányát a kitûzött határidõ alatt pótolják, a beadványt
úgy kell tekinteni, mintha már eredetileg is helyesen adták volna be.
Egyesítés, elkülönítés
28. §
(1) Az Alkotmánybíróság együttes vizsgálat és elbírálás végett
elrendelheti azoknak az elõtte folyamatban levõ ügyeknek az egyesítését,
amelyeknek tárgya egymással összefügg.
(2) Ha az Alkotmánybíróság az ügy eldöntése érdekében célszerûnek látja,
elrendelheti, hogy egyes vitás kérdések elkülönítve kerüljenek érdemi
vizsgálatra, illetõleg elbírálásra.
Visszautasítás
29. §
Az Alkotmánybíróság háromtagú tanácsa az indítványt visszautasítja, ha
megállapítható, hogy
a) az eljárásra az Alkotmánybíróságnak nincs joghatósága,
b) az eljárásra nincs az Alkotmánybíróságnak hatásköre,
c) az eljárás indítványozására az indítványozónak nincs
jogosultsága,
d) az indítványozó anélkül, hogy az érdemben elbírált kérelme
alapjául szolgáló ok jelentõs mértékben megváltozott volna, újabb azonos
tartalmú indítványt terjesztett elõ,
e) az indítványozó a hiánypótlás végett neki visszaadott indítványt
a kitûzött határidõ alatt nem adta be, vagy újból hiányosan adta be és emiatt
az érdemben nem bírálható el.
Az eljárás felfüggesztése
30. §
Az Alkotmánybíróság saját eljárását valamely folyamatban levõ eljárás
befejezéséig felfüggesztheti, ha a folyamatban levõ eljárásnak az
Alkotmánybíróság döntése szempontjából jelentõsége van, és a felfüggesztést a
jogbiztonság érdeke indokolja.
Az eljárás megszüntetése
31. §
(1) Az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti, ha
a) az indítvány benyújtása után a vizsgálat alá vont jogszabály
hatályát vesztette és ezzel az indítvány tárgytalanná vált,
b) az Alkotmánybíróság az indítványban foglalt kérelmet - ugyanazon
okok alapján - érdemi döntéssel már elbírálta.
(2) Az Alkotmánybíróság az eljárást megszüntetheti, ha az indítvány
hatálya annak visszavonása miatt vagy egyéb okból megszûnt.
Ideiglenes intézkedés
32. §
(1) Az Alkotmánybíróság az indítvány tárgyában határozattal ideiglenes
intézkedést hozhat, amellyel az indítvánnyal érintett jogszabály, illetõleg
állami irányítás egyéb jogi eszköze alkalmazását felfüggeszti, ha ez súlyos
hátrányok elhárítása vagy valamely más fontos ok miatt sürgõsnek mutatkozik.
(2) Az ideiglenes intézkedés - ha azt az Alkotmánybíróság korábban nem
helyezi hatályon kívül - az érdemi döntés meghozataláig, legfeljebb azonban
három hónapig marad hatályban. Alkotmányjogi panasz esetén az Alkotmánybíróság
a határidõt egy alkalommal további három hónappal meghosszabbíthatja.
(3) Az ideiglenes intézkedésrõl szóló határozatot az Alkotmánybíróság
megküldi az érdekelteknek és a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Bizonyítási eszközök
33. §
(1) Az Alkotmánybíróság az eljárásban szabadon felhasználhat az Abtv.
szerinti minden bizonyítékot és véleményt, amely az ügy eldöntéséhez
szükséges.
(2) A szakértõi bizonyításra, a személyes meghallgatásra és az okirati
bizonyításra a Polgári perrendtartás (Pp) rendelkezéseit kell megfelelõen
alkalmazni.
Az elõadó alkotmánybíró döntéshozói hatásköre
34. §
(1) Az elõadó alkotmánybíró a testületi eljárást megelõzõen megtehet
minden intézkedést, és - az ügy érdemére vonatkozó határozatot, valamint a
visszautasítást, a felfüggesztést, az eljárás megszüntetését és az ideiglenes
intézkedést kivéve - meghozhat minden döntést, amelyet a törvény az
Alkotmánybíróság hatáskörébe utal.
(2) Az elõadó alkotmánybíró a testületi eljárás megkezdése után csak
azokat az intézkedéseket teheti meg, amelyeket a törvény, illetõleg a testület
kifejezetten a hatáskörébe utal.
XI. fejezet
TESTÜLETI ELJÁRÁS
Testület elé terjesztés
35. §
(1) Ha az elõadó alkotmánybíró az ügyet kellõen elõkészítettnek tartja,
további érdemi elbírálásra a teljes ülés, illetõleg a háromtagú tanács (a
továbbiakban együtt: testület) elé terjeszti.
(2) Az elõterjesztés iratait a háromtagú tanács eljárása esetében is
közölni kell minden alkotmánybíróval. Három alkotmánybírónak a közléstõl
számított nyolc napon belül írásban elõadott indokolt javaslatára az ügyet a
teljes ülés bírálja el.
Tárgyalás
36. §
(1) A testület az érdemi döntés meghozatala elõtt zárt vagy nyilvános
tárgyalást tarthat.
(2) Tárgyalást kell kitûzni, ha azt az Abtv. 21. §-ának (6) bekezdésében
felsorolt indítványozó kérte.
37. §
(1) A tárgyalás idõpontját úgy kell meghatározni, hogy arról a
meghívottak legalább 8 nappal korábban tudomást szerezzenek. Ez az idõköz
indokolt esetben lerövidíthetõ.
(2) Az Alkotmánybíróság, illetõleg a háromtagú tanács ülésének elnöke (a
továbbiakban: az ülés elnöke) tûzi ki a tárgyalást és hívja meg azokat,
akiknek a meghallgatását szükségesnek tartja.
38. §
(1) A tárgyalást az ülés elnöke vezeti; meghatározza azoknak a
cselekményeknek a sorrendjét, amelyeket a tárgyaláson teljesíteni kell.
(2) A tárgyalás rendjének a fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik.
39. §
A tárgyaláson az ülés elnöke által meghívottak vehetnek részt és
szólalhatnak fel.
40. §
Az Alkotmánybíróság kivételesen nyilvános tárgyalást tart. Ennek
idõpontjáról közleményt bocsát ki. A nyilvános tárgyalás kitûzésére és
rendjére a zárt tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelõen
alkalmazni.
41. §
A tárgyalásról jegyzõkönyvet kell készíteni. Ennek módjáról illetõleg
jegyzõkönyvvezetõ alkalmazásáról az ülés elnöke dönt.
Zárt ülés
42. §
Teljes ülés eljárása esetén a zárt ülést az Alkotmánybíróság elnöke, a
háromtagú tanács eljárása esetén pedig az elõadó alkotmánybíró tûzi ki.
XII. fejezet
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG DÖNTÉSEI
Határozat és végzés
43. §
Az Alkotmánybíróság döntéseit zárt ülésen hozza meg.
44. §
Az Alkotmánybíróság az ügy érdemében és az ideiglenes intézkedés
tárgyában határozattal, az eljárás során felmerült minden más kérdésben
végzéssel határoz. A határozatot "A Magyar Köztársaság nevében" hozza.
45. §
Az Alkotmánybíróság érdemi határozatával egészében elbírálja a tárgyalt
indítványt, és dönt az elbírálással szükségszerûen összefüggõ kérdésekben.
46. §
(1) Az Abtv. 38. §-a szerinti eljárásban az Alkotmánybíróság érdemi
határozata már hatályát vesztett jogszabály (állami irányítás egyéb jogi
eszköze) alkotmányellenességét is megállapíthatja, ha azt konkrét esetben még
alkalmazni kellene.
(2) Az Alkotmánybíróság az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el
alkotmányjogi panasz (Abtv. 48. §) esetén is, ha a panaszos jogsérelme a már
hatályát vesztett alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett
be.
Határozathozatal
47. §
(1) Az Alkotmánybíróság a határozatát szavazással hozza meg.
(2) Az ülés elnöke vagy az elõadó bíró javaslatára a határozat valamely
önállóan is eldönthetõ részét külön szavazásra kell bocsátani.
(3) Elsõként az elõadó bíró adja le a szavazatát. Ezt követõen a
fiatalabb bíró az idõsebbet megelõzõen szavaz. Utoljára - ha nem õ az elõadó -
az ülés elnöke szavaz.
(4) Szavazategyenlõség esetén az Abtv. 30. § (3) bekezdésében foglalt
rendelkezés az irányadó.
48. §
(1) A szavazásnál kisebbségben maradt alkotmánybíró az ülés által
megvitatott eltérõ álláspontját, indokaival együtt, - különvélemény formájában
- írásba foglalhatja, és a határozathoz csatolhatja.
(2) A döntés érdemével egyetértõ alkotmánybíró a többségétõl eltérõ és
az ülés által megvitatott indokait - párhuzamos indokolás formájában - írásba
foglalhatja, és a határozathoz csatolhatja.
(3) A különvéleményt, illetõleg párhuzamos indokolást az írásba foglalt
döntés kézbesítésétõl számított négy munkanapon belül kell írásban az
iratokhoz csatolni.
(4) A különvéleményt és a párhuzamos indokolást a határozattal együtt
kell közzétenni.
49. §
(1) A határozatot akkor lehet meghozottnak tekinteni, ha a szavazásban
részt vett alkotmánybírák az írásba foglalt határozattervezetet aláírták.
(2) A döntéshozatalban részt vett, de a határozatot akadályoztatása
miatt aláírni nem tudó alkotmánybíró helyett a határozatot a testület elnöke
vagy egy másik alkotmánybíró írja alá.
(3) A határozatot a zárt ülésen részt vett alkotmánybírák betûrendben
írják alá: "elõadó alkotmánybíró"-ként kell megjelölni a határozat tervezetét
elkészítõ alkotmánybírót. Teljes ülésen hozott határozat esetén meg kell
jelölni az Alkotmánybíróság elnökének, illetõleg helyettes elnökének a
személyét.
A határozat tartalma
50. §
(1) Az Alkotmánybíróság határozata bevezetõ részbõl, rendelkezõ részbõl
és indokolásból áll.
(2) A bevezetõ rész tartalmazza az ügyszámot és az eljárás tárgyának a
megjelölését.
(3) A határozat rendelkezõ része tartalmazza az Alkotmánybíróság érdemi
döntését és a határozat közzétételére, továbbá jogszabály megsemmisítése
esetén, a megsemmisítés terjedelmére és a hatályvesztés idõpontjára vonatkozó
rendelkezést. Jogszabályi rendelkezés részbeni megsemmisítése esetén a
határozat rendelkezõ része megállapítja a hatályban maradó jogszabályi
rendelkezés szövegét is.
(4) A határozat indokolásának tartalmaznia kell a megállapított
tényállást, az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, röviden ismertetni
kell az indítványt, és hivatkozni kell az Alkotmányra, illetõleg azokra a
jogszabályokra, amelyeken az Alkotmánybíróság döntése alapszik.
51. §
A végzésre a határozatra vonatkozó rendelkezések megfelelõen irányadók; a
bizonyítás tárgyában, továbbá az eljárás folyamán hozott végzést nem kell
külön indokolni.
A határozat kijavítása és kiegészítése
52. §
Az Alkotmánybíróság a határozatot név-, szám-, vagy más hasonló elírás
esetében végzéssel bármikor kijavíthatja.
53. §
Az Alkotmánybíróság határozatát bármikor hivatalból kiegészítheti, ha
határozatában nem rendelkezett valamely kérdésrõl, amelyrõl a rendelkezés a
törvénynél fogva kötelezõ.
A határozat közlése és kihirdetése
54. §
Az Alkotmánybíróság a határozatát és a végzését kézbesítés útján közli az
indítványozóval és azzal az érdekelttel, akinek a részére a közlést
szükségesnek tartja, egyúttal az Alkotmánybíróság hivatalos lapjában
közzéteszi.
55. §
A tárgyaláson hozott végzést az ülés elnöke szóban hirdeti ki; a részt
nem vevõ érdekelttel kézbesítés útján közli.
56. §
Az Alkotmánybíróság elrendelheti az ügy érdemében hozott határozatának
zárt vagy nyilvános ülésen való szóbeli kihirdetését. Ennek idõpontját az ülés
elnöke tûzi ki. Az írásba foglalt határozatot - esetenként a testület által
elõzetesen elfogadott rövidített tartalmú indokolással - az ülés elnöke
hirdeti ki.
Hatálybalépés
57. §
Ez a törvény ............................-án lép hatályba.