ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Képviselõi önálló indítvány
Új változat a T/2057. helyett!
Dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
1996. évi.....................................
törvény
a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló
- többször módosított - 1990. évi XXV. törvény
módosításáról
A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló - többször módosított -
1990. évi XXV. törvény (a továbbiakban Cst.) a következõk szerint módosul:
1. §
A törvény bevezetõ rendelkezése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"A Magyar Köztársaság a családok, a gyermekek és az ifjúság létbiztonságára,
védelmére és szociális biztonságára vonatkozóan fennálló - az Alkotmánynak a
15-16. §-aiban és a 67. §-ának (1) bekezdésében megjelölt - alkotmányos
kötelezettségei teljesítése érdekében az Országgyûlés a következõ törvényt
alkotja:"
2.§
A Cst. 1.§ (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Családi pótlékra - amennyiben nemzetközi szerzõdés eltérõen nem
rendelkezik - a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgár,
az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkezõ
bevándorolt, vér szerinti örökbe fogadó és nevelõszülõ (a továbbiakban szülõ)
jogosult, ha háztartásában gyermeket nevel.
A családi pótlék a gyermek ellátására, nevelésére fordítandó juttatás".
3.§
A Cst. 1. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A gyermek és ifjúságvédõ intézet által nevelõszülõnél elhelyezett gyermek
után a nevelõszülõ jogosult a családi pótlékra."
4.§
A Cst. 1.§ (5) bekezdése és a Cst. 1. § (7) bekezdése hatályát veszti.
5.§
A Cst. 1/A §-a hatályát veszti.
6.§
A Cst. 5.§ (1), (2) és (4) bekezdése az alábbiak szerint változik:
"A családi pótlék összege
(1) A családi pótlék alapja az öregségi nyugdíj külön jogszabályban
megállapított legkisebb összegén alapul
(2) A családi pótlék havi összege:
a) egy gyermek után, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összegének 1/3 része,
b) két gyermek után, gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének 2/3 része
c) három és minden további gyermek után, gyermekenként az öregségi
nyugdíj mindenkori legkisebb teljes összege.
(4) Tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után a törvényben
megállapított mértékkel magasabb összegû családi pótlékot állapíthat meg a
kormány a 14. § alapján."
7.§
A Cst. 6.§ az alábbiak szerint változik:
"A családi pótlék emelkedésének mértéke mindenkor követi az öregségi nyugdíj
legkisebb mértékének jogszabályban megállapított változásait."
8.§
A Cst. 10. § az alábbi (3) bekezdéssel bõvül:
"(3) A családi pótléknak az 1. § (1) bekezdése utolsó mondatában foglalt
rendeltetésszerû felhasználását a Gyámhatóság - helyi önkormányzati
rendeletben szabályozott módon - ellenõrizheti. Amennyiben a Gyámhatóság a
családi pótléknak céljával ellentétes felhasználást tapasztalja intézkedik,
hogy a családi pótlékot a Gyámhatóság zárolt számlájára, a gyermek nevére
folyósítsák mindaddig, míg a családi pótlék felhasználását megnyugtató módon
nem lehet a gyermek javára fordítani.
Hatályba léptetõ rendelkezések
9.§
A törvény hatályba léptetõ rendelkezéseiaz alábbiak szerint módosulnak:
(4)" A törvény hatályába léptetõ rendelkezései a kihirdetéskor lépnek
hatályba, azzal, hogy családi pótlékot 1997. március 31-ig a családi pótlékra
való jogosultságot a jelen módosítás hatályba lépését megelõzõ napon hatályban
lévõ jogszabályok alapján kell megállapítani.
1997. április 1-tõl, valamint az 1997. április hónapra járó családi pótlékot a
módosított Cst. szerint kell megállapítani és folyósitani
INDOKOLÁS
A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvényt
lényegesen módosította az 1995. év XLVIII. és az 1995. évi CXXII. törvény,
mikor a családi pótlék juttatását az un. "rászorultságtól" tette függõvé az
alanyi jogosultság helyett. Ugyanakkor a családi pótlék összege nem emelkedett
az 1995 - 1996 év folyamán.
Ezek a változások azt okozták, hogy a magyar családok jelentõs része egyrészt
elesett a családi pótléktól, másrészt a folyósított családi pótlék összege
reálértékben is jelentõsen csökkent. Mindez azt eredményezi, - megalapozott
becslések szerint, hogy a magyar családokban élõ gyermekek kb. 60% él a
létminimum alatt, és a magyar családok többsége elviselhetetlenül nehéz anyagi
gondok között él.
Mindezeket a terheket olyan években okozza a Magyar Állam a gyermeket nevelõ
családoknak, mikor az ország a világ legrosszabb népesedési mutatóival
rendelkezik, 15 éve folyamatosan és erõsödõ mértékben csökken az ország
lakossága, és történelmi mélypontra zuhant a születések száma, ugyanakkor
rendkívül magas az abortuszszám. Így elõállt az a helyzet, hogy a magyar
családokban a szülõk kénytelenek elpusztítani jövendõ gyermeküket, hogy
megmeneküljenek a legsúlyosabb nyomortól.
Mindezzel a Magyar Állam súlyosan sérti nemzetközi kötelezettség-vállalásait -
így különösen az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett a Gyermek jogairól
szóló, New Yorkban 1989. november 20-án kelt Egyezmény 3. cikkét és 27. cikkét
- és a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglalt kötelezettségeit.
A Magyar Köztársaság Alkotmánya ugyanis kimondja, hogy a Magyar Köztársaság
különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára /15-16.§ és 17.§/ a gyermek
védelmére és a gondoskodásra vonatkozó társadalmi kötelezettségetT/67..§ (1)/
és a minden állampolgárt megilletõ szociális biztonságot. /70/E.§ (1)
bekezdés)/. Ezek a szabályok együttesen a Magyar Köztársaság alkotmányos
kötelezettségét, másrészrõl a családok, a gyermekek alkotmányos jogát jelentik
a gyermekek és a családok szociális biztonságára.
Mindezen nemzetközi és alkotmányos kötelezettségek teljesítésére, és a magyar
nemzet megmaradásáért viselt történelmi felelõsségtõl vezetve, szükséges, hogy
az Országgyûlés jelentõsen módosítsa a családi pótlékról és a családok
támogatásáról szóló törvényt.
A változtatás legfõbb elemei:
- a törvényjavaslat abból indul ki, hogy a Magyar Köztársaság nemzetközi
és alkotmányos kötelezettsége a családok és a gyermekek szociális biztonsága,
így a családi pótlék nem a gyermeknevelés költségeihez való "hozzájárulás" -
különösen nem olyan körülmények között, hogy az állam a családok jövedelmének
túlnyomó részét elvonja. Ugyanakkor a gyermekeknek, a családoknak alkotmányos
alapjoga a szociális biztonsághoz való jog. Vagyis a megfelelõ mértékû családi
pótlék folyósítása nem "hozzájárulás" hanem alkotmányból eredõ kötelezettség
és jog.
- megszünteti a családi pótlék jövedelemhatártól függõ folyósítását, és
ismét alanyi jogúvá teszi a juttatást
- a családi pótlék összegét a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb
összegébe igazitja, ezáltal elkerüli a családi pótlék folyamatos
értékromlását, és az ebbõl adódó törvénymódositásokat.
- a gyermekek számával egyenes arányban, a harmadik gyermekig jelentõsen
növeli gyermekenként a családi pótlék összegét, ezáltal segíti a legnehezebb
helyzetben lévõ nagycsaládokat és ösztönöz a gyermekvállalásra.
- bevezeti azt az elvet, hogy a családi pótlékot a gyermek érdekében kell
felhasználni.
Részletes indokolás
1.§
A törvényjavaslat bevezetõ rendelkezése megváltoztatja a családi pótlék
folyósításának indokát, és a Magyar Köztársaság alkotmányos kötelezettségébõl
kiindulva alkotja meg a törvényt.
2.§
E szakasz megszünteti a jövedelemhatártól függõ "rászorultsági" rendszert, és
ismét alanyi joggá teszi a családi pótlékot. Ugyankkor kimondja, hogy a
családi pótlék alapvetõen a gyermek ellátására, gondozására nevelésére
fordítandó.
3.§ - 4.§
E két szakaszt egyrészt módosítja a jövedelemhatártól függõ folyósítás
megszüntetése miatt okafogyottá vált rendelkezést, másrészt hatályon kívül
helyez két olyan rendelkezést melyek szintén a jövedelemhatártól függõ
folyósítás megszüntetése esetén feleslegessé válnak.
5.§
E szakasz hatályba helyezi a jövedelemhatárhoz kapcsolódó részletszabályokat.
6.§
A javaslat a családi pótlék összegét automatikusan hozzáigazítja a mindenkori
öregségi nyugdíj legkisebb mértékéhez. Ezzel a családi pótlék összege a
mindenkori létminimumnak körülbelül a felét éri el három és több gyerek
esetében.
A családi pótlék összege - három gyerekig - a gyermekek számával arányosan
növekszik. Három és többgyermekes családoknál az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegét a gyermekek számával meg kell szorozni. E megoldással a
törvény a többgyermekes családok kirívóan nehéz helyzetén kíván változtatni,
ugyanakkor támogatni kívánja több gyermek születését.
7.§
E szakasz biztosítja a családi pótlék mindenkori külön Cst. módosítás nélküli
emelkedést.
8.§
E szakasz adja meg a lehetõségét annak, hogy a helyi önkormányzatok
ellenõrizhessék azt, hogy a családi pótlékot valóban céljának megfelelõen
használják fel. A családi pótlékot ez esetben sem lehet megvonni, hanem
folyósítását mindaddig a Gyámhatóság által kezelt zárolt számlára kell
folytatni, amíg a családi pótlék felhasználását megnyugtató módon nem lehet a
gyerek javára biztosítani. A családi pótlék felhasználásának ellenõrzését a
helyi viszonyok figyelembevételével a helyi önkormányzat állapítja meg.
Budapest, 1996. március 5.
Dr. Giczy György
országgyûlési képviselõ
(Kereszténydemokrata Néppárt)