d
1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2138.. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
a postáról szóló 1992. évi XLV. törvény
módosításáról
Elõadó: Dr. Lotz Károly
közlekedési, hírközlési és
vízügyi miniszter
Budapest, 1996. február
1996. évi ......... törvény
a postáról szóló 1992. évi XLV. törvény
módosításáról
A postáról szóló - többször módosított - 1992. évi XLV. törvény (a továbbiakban:
Pt.) módosítására az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja:
1. §
(1) A Pt. 2. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) A (2) bekezdésben felsorolt postai tevékenységeken kívül az állami postai
szolgáltató a vonatkozó külön jogszabályok és szerzõdés alapján egyéb
tevékenységet (pl. bank,- értékpapír- és biztosítási ügynöki szolgáltatást,
értékcikk árusítást) is elláthat. A postai pénzforgalmi közvetítõ szolgáltatás
külön jogszabályi rendelkezés nélkül is végezhetõ. Mindezek azonban az
alapellátás színvonalát nem veszélyeztethetik."
(2) A Pt. 2. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Az állami és koncessziós postai szolgáltatót a közcélú távközlési
szolgáltató által nyújtott táviratszolgáltatásban való közremûködésre
szerzõdéskötési kötelezettség terheli."
2. §
A Pt. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A postabélyeg kibocsátásának részletes feltételeit - így különösen az éves
bélyegkibocsátási terv összeállításával, a bélyeg leírásával és jellegével
összefüggõ szabályokat - a miniszter rendeletben állapítja meg."
3. §
A Pt. 4. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép :
" 4. § (1) Postai alapszolgáltatás: a melléklet 1-6. pontja szerinti levélpostai
küldemény, valamint a postautalvány felvétele, továbbítása, kézbesítése.
(2) Postai különszolgáltatás: a postai küldemény felvételéhez, továbbításához,
kézbesítéséhez kapcsolódó, a melléklet 15. pontjában meghatározott szolgáltatás.
A postai szolgáltató az általa nyújtott alapszolgáltatásokhoz kapcsolódó
különszolgáltatásokat köteles elvállalni.
(3) Postai különleges szolgáltatás: (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon
kívül esõ olyan postai szolgáltatás, amelynek végzését a szolgáltató az
üzletszabályzatában vállalja.
(4) Postai alapszolgáltatást az állam nevében a miniszter
a) az e célra alapított, az állam többségi részesedésével mûködõ gazdálkodó
szervezet [Ptk. 685. § c)] (a továbbiakban: állami postai szolgáltató),
illetõleg
b) a tevékenység-gyakorlás jogának koncessziós pályázat elnyerése után kötött
szerzõdés alapján létrejött koncessziós társaság (a továbbiakban: koncessziós
postai szolgáltató)
útján látja el.
(5) A postai tevékenység gyakorlásának részletes szabályait a Kormány
rendeletben állapítja meg."
4. §
(1) A Pt. 7. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A koncessziós társaság a koncesszió köteles tevékenységen kívül)
"c) távíró és adatátviteli szolgáltatásban való közremûködést;"
(2) A Pt. 7. § (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"d) nyilvános távbeszélõ állomással történõ közcélú távbeszélõ szolgáltatásban
való közremûködést;"
5. §
(1) A Pt. 9. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A 600 fõnél kisebb népességszámú települések, valamint lakott helyek
alapellátását a szolgáltató állandó postai szolgáltató hellyel, vagy mozgó
szolgálattal, vagy egyéb más megfelelõ módon (a továbbiakban: postai szolgáltató
hely) teljesíti. A szolgáltatónak a postai alapszolgáltatások ellátását a 600
fõnél nagyobb népességszámú településen állandó postai szolgáltató helyeken kell
teljesíteni. 20 ezer fõt meghaladó népességszámú lakosság esetén 20 ezer
lakosonként legalább egy állandó postai szolgáltató helyet kell mûködtetni.
(3) A (2) bekezdés második mondatában foglalt feltételektõl való eltérést a
postai szolgáltató kezdeményezésére - és a települési önkormányzat elõzetes
egyetértése alapján - a miniszter engedélyezi azzal a megkötéssel, hogy
megszüntetett állandó postai szolgáltatóhely esetében a szolgáltatás
helyreállítására a szolgáltató - önkormányzati kezdeményezésre - két éven belül
köteles.
(4) A miniszter az alapellátás biztosítása érdekében - ideiglenes intézkedésként
- meghatározott idõre (legfeljebb 2 évre) az arra alkalmas alapszolgáltatást
végzõ szolgáltatót kötelezheti, hogy meghatározott településen alapellátást
nyújtson. Koncessziós szolgáltató esetén a kötelezés feltétele, hogy a
koncessziós pályázati kiírás és a szerzõdés tartalmazza az ideiglenes intézkedés
lehetõségét. Az ilyen postai szolgáltató az alapszolgáltatást addig az idõpontig
köteles nyújtani, amíg más szolgáltató a koncessziós szerzõdés alapján a
tevékenységet meg nem kezdi."
(2) Egyidejûleg a Pt. 9. §-a (3) bekezdésének számozása (5) bekezdésre változik.
6. §
A Pt. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A 4. § (4) bekezdésében említett postai alapszolgáltatást nyújtó gazdálkodó
szervezet hatósági engedély nélkül végezheti tevékenységét."
7. §
A Pt. a következõ 12/A. §-sal egészül ki:
"12/A. § (1) A postai hatósági feladatokat a miniszter irányítása és felügyelete
alatt mûködõ egységes államigazgatási szerv látja el, amelynek központi szerve a
Hírközlési Fõfelügyelet, helyi szervei a területi hírközlési felügyeletek (a
továbbiakban együtt: hatóság).
(2) A hatóság feladat- és hatáskörét, továbbá illetékességét a Kormány
rendeletben állapítja meg."
8. §
(1) A Pt. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A postai szolgáltató üzletszabályzatát illetve annak módosítását a hatóság
hagyja jóvá."
(2) A Pt. 13. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A szolgáltató tevékenységének megkezdését, szüneteltetését, illetve
megszûnésének tervezett idõpontját megelõzõen legalább 30 nappal a székhelye
szerint illetékes elsõ fokú hatósághoz köteles bejelenteni."
(3) Egyidejûleg a Pt. 13. §-a következõ (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A tevékenység engedélyezésének eljárási rendjét és díját a miniszter
rendeletben állapítja meg.
(7) A postai alapszolgáltatást végzõ szolgáltatók által díjlerovásra használt
postai bérmentesítõ gép, valamint értéklenyomat készítõ és árusító gépi
berendezés abban az esetben alkalmazható, ha annak megfelelõségét az arra
feljogosított szervezet tanúsította. A berendezések engedélyezésének mûszaki
feltételeit és az eljárás rendjét a miniszter rendeletben állapítja meg."
9. §
(1) A Pt. 14. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A postai szolgáltatások végzését és minõségét az azt ellátó személyeknél
és szervezeteknél a hatóság ellenõrzi.
(2) A postai szolgáltatások megfelelõsége ellenõrzésének részletes szabályait a
miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) A jogosulatlanul nyújtott postai szolgáltatást végzõt a hatóság kötelezi
a) a szolgáltatás abbahagyására, vagy
b) a szolgáltatás utólagos engedélyezésére irányuló eljárás kezdeményezésére."
(2) Egyidejûleg a Pt. 14. §-a a következõ (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Ha a hatóság az ellenõrzése során az e törvényben, a jogszabályokban, a
hatósági engedélyben, a koncessziós szerzõdésben, illetõleg a jóváhagyott
üzletszabályzatban foglaltaktól eltérést észlel:
a) a szolgáltatót - határidõ kitûzésével - felhívja az eltérés megszüntetésére,
b) eredménytelen felhívás esetén intézkedik a hatósági engedély vagy jóváhagyás
visszavonásáról, illetõleg javaslatot tesz a koncessziós szerzõdés felbontására,
c) a külön jogszabályban meghatározott szankciókkal él.
(5) A hatóság az engedély visszavonásáról a cégbíróságot értesíti.
(6) Ha a hatósági engedélyt a (4) bekezdés b) pontja alapján visszavonták, a
jogerõs visszavonó határozattól számított 3 évig újabb szolgáltatási engedély
nem adható ki."
10. §
(1) A Pt. 15. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"A postai szolgáltatási szerzõdés alapján a szolgáltató köteles a
jogszabályoknak, a nemzeti szabványoknak és az üzletszabályzatnak megfelelõ
postai küldeményt felvenni, továbbítani és a címzett részére kézbesíteni."
(2) A Pt. 15. §-a (2) bekezdésének elsõ mondata a következõ szövegrésszel
egészül ki:
"A postai szolgáltató a tevékenységi körébe tartozó szolgáltatásra vonatkozó
szerzõdés megkötését, illetve teljesítését - amennyiben a megtagadásra vonatkozó
ok a teljesítés során jut tudomására - köteles megtagadni, ha"
(3) A Pt. 15. §-a (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A (2) bekezdésben említett küldeményeket illetve azok feladási feltételeit
a szolgáltató üzletszabályzatában határozza meg és gondoskodik annak
közzétételérõl ."
11. §
A Pt. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A könyvelt küldemények körét a törvény mellékletének 16. pontja
tartalmazza. A könyvelt küldemények felvétele a küldeménynek a szolgáltató
általi átvételével és az átvétel írásbeli elismerésével jön létre."
12. §
A Pt. 30. §-ának (2) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki:
(A miniszter)
"h) jóváhagyja az éves bélyegkibocsátási tervet."
13. §
(1) A Pt. 3. §-ának (1) bekezdésében a "kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó
szervezet"; a 6. §-ának (2) bekezdésében az "állami posta vállalat"; a 32. §-
ának (1) bekezdésében a "postai tevékenységre az állam által létrehozott
szervezet" szövegrészek helyébe az "állami postai szolgáltató" szövegrész lép.
(2) A Pt. 12. §-át megelõzõ címben, a 12. §-ának (1) bekezdésében, a 13. §-ának
(1) bekezdésében a "postahatósági" szövegrész helyébe a "hatósági" szövegrész,
valamint a 13. §-ának (4) a "postai hatóság" szövegrész helyébe a "hatóság"
szövegrész lép.
(3) A Pt. 24. §-a (1) bekezdésének b/ pontjának a "csomagban" szövegrész helyébe
a "postacsomagban" szövegrész, valamint a 25. §-a (2) bekezdésének a/ pontjának
a "csomag" szövegrész helyébe a "postacsomag" szövegrész lép.
(4) A Pt. 29. §-ának (2) bekezdésének a "használatába" szövegrész helyébe a
"használatára" szövegrész lép.
14. §
A Pt. melléklete e törvény melléklete szerint módosul.
15. §
(1) E törvény a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba, egyidejûleg a Pt. 2.
§-a (2) bekezdésének b) pontjából a "valamint az ezekhez kapcsolódó külön
szolgáltatás és különleges szolgáltatás" szövegrész; a 2. §-a (2) bekezdésének
c) pontja; a 2. §-ának (3) bekezdésébõl az "és c)" szövegrész; a 2. §-ának (4)
bekezdése; a 2. §-ának (5) bekezdésébõl a "-c)" szövegrész; a 6. §-ának (4)
bekezdése; a 13. §-a (4) bekezdésébõl az "(együtt: postahatóság)" szövegrész; a
32. §-ának (3) bekezdése; a melléklet 15. a) pontjából a "címzetlen nyomtatvány
és" szövegrész a hatályát veszti.
(2) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg a frekvenciagazdálkodásról szóló -
a Hírközlési Alapról szóló 1995. évi LIV. törvénnyel módosított - 1993. évi
LXII. törvény (a továbbiakban: Ft.) 27. §-a (2) bekezdésének a) pontja hatályát
veszti.
(3) Az Ft. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A frekvenciagazdálkodás polgári célú hatósági feladatait a miniszter
irányítása és felügyelete alatt mûködõ egységes államigazgatási szerv látja el,
amelynek központi szerve a Hírközlési Fõfelügyelet, helyi szervei a területi
hírközlési felügyeletek (a továbbiakban együtt: hatóság)."
16. §
(1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a távközlésrõl szóló - többször
módosított - 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tt.) melléklete 21.
pontjának a) pontjában "(vagy más vállalkozó)" szövegrész; valamint a melléklet
21. pontjának c)-e) alpontja hatályát veszti.
(2)A Tt. 9.§-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A feleknek az elõfizetõi szerzõdésben foglalt alapvetõ jogait és
kötelezettségeit a Kormány rendeletben állapítja meg."
(3) A Tt. melléklete 21. pontjának b) alpontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
(A szolgáltató a megrendelõtõl távközlõ hálózaton vagy postai szolgáltató
közremûködésével díj ellenében felveszi a szöveges üzenetet, azt a távközlõ
hálózaton továbbítja, majd)
"b) távbeszélõn, vagy más távközlési úton,"
(kézbesíti.)
Melléklet az 1996. évi ....... törvényhez
A Pt. mellékletének 1.-7., 9. és 16. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"1. Levél: közlést, továbbá - postai szolgáltatási szerzõdés alapján
továbbítható - tárgyat tartalmazó, a nemzetközi elõírásoknak, valamint a
szabványnak megfelelõ zárt postai küldemény, melynek
tömege: belföldi forgalomban az 500 grammot, a postafiókra vagy "postán
maradó"-ra címezve, valamint a nemzetközi forgalomban a 2000 grammot nem
haladhatja meg;
mérete: - a legkisebb 90 x 140 mm;
- a legnagyobb (hosszúságban, szélességben és vastagságban együttvéve)
900 mm, de a leghosszabb mérete 600 mm-nél nem lehet nagyobb;
- tekercsalakban a hosszúsága és az átmérõ kétszerese együttvéve
legalább 170 mm, legfeljebb 1040 mm; a hossza legalább 100 mm, legfeljebb 900
mm.
Értéklevél: a 8. pont szerinti értéknyilvánítással feladott levél.
2. Levelezõlap: levelezõlap-kartonból elõállított, kiugró vagy domború részt
nem tartalmazó, téglalap alakú, nem zárt postai küldemény.
mérete: - a legkisebb 90 x 140 mm;
- a legnagyobb 105 x 150 mm.
A szabványtól eltérõ méretû, alakú, vagy anyagú levelezõlapot borítékban,
levélként kell feladni.
Képes levelezõlap: olyan levelezõlap, amelynek egyik oldala képet, rajzot,
a címoldal baloldali fele pedig közleményt tartalmaz.
3. Nyomtatvány: nyomdai úton, vagy más sokszorosítási eljárással készített,
meghatározott címzettnek szóló, kedvezményes díjú postai küldemény, amely nem
személyes jellegû szöveget, képet, vagy ábrát tartalmaz:
tömege: belföldi és nemzetközi forgalomban egyaránt 2000 gramm, kivéve a könyvet
tartalmazó küldeményt, amelynek tömege kizárólag a nemzetközi forgalomban
legfeljebb 5000 gramm;
mérete: az 1. pont szerinti levél méretével azonos.
4. Áruminta: kizárólag belföldi forgalomban eladásra szánt, termék
ismertetésére szolgáló mintapéldány vagy annak egy részét tartalmazó,
kedvezményes díjú küldemény, amelyet a címzettnek díjtalanul ajánlanak fel:
tömege: legfeljebb 2000 gramm;
mérete: az 1. pont szerinti levél méretével azonos.
5. Vakok írása: kizárólag a vakok használatára szolgáló, dombornyomású
írásokat, véseteket, hangfelvételeket, különleges papírokat vagy mágneslemezeket
és egyéb korszerû információhordozókat tartalmazó levélpostai küldemény:
tömege: bel- és nemzetközi forgalomban egyaránt 7000 gramm;
mérete: az 1. pont szerinti levél méretével azonos.
6. Kiscsomag: nemzetközi forgalomban feladható, valamint postai szolgáltatási
szerzõdés alapján továbbítható közlést, tárgyat tartalmazó, a nemzetközi
elõírásoknak, valamint a vám- és devizajogszabálynak megfelelõ tartalmú,
kedvezményes díjú levélpostai küldemény, melynek
tömege: legfeljebb 2000 gramm (az egyes országok korlátozásait a
szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza).
mérete: az 1. pont szerinti levél méretével azonos.
7. Postacsomag: a nemzetközi csomagegyezménynek megfelelõ, tárgyat tartalmazó,
postai úton feladott zárt postai küldemény.
9. Értékcsomag: a 8. pont szerinti értéknyilvánítással feladott postacsomag.
16. Könyvelt küldemény: az ajánlott és biztosított ajánlott
különszolgáltatással felvett levélpostai küldemény, az értéknyilvánítással
feladott levél és postacsomag, a távmásolat, a postautalvány, valamint a
postacsomag."
Általános indokolás
A postáról szóló - többször módosított - 1992. évi XLV. törvény (a továbbiakban:
Pt.) 1993. július 1-jén lépett hatályba.
A Pt. hatályba lépése óta eltelt idõszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a
törvény alapvetõ rendelkezései ma is helytállóak, azonban kisebb - a társadalmi-
gazdasági környezet és a közigazgatás korszerûsítése által indokolt - a
gyakorlat igényeihez igazodó módosításokra, a Pt. eddigi alkalmazása során
jelentkezett hiányosságok megszüntetésére szükség van.
Ennek keretében kell megoldani a törvény hatályba lépése óta eltelt idõszakban
felmerült problémákat, így a levélpostai küldemények tömeg- és mérethatárainak
meghatározásával az alapszolgáltatások pontosítását, a postai hatósági szervek
hatáskörének megváltoztatását, a bélyegkibocsátás miniszteri hatáskörbe történõ
utalását, a távközlési törvénnyel való összhang megteremtése céljából az állami
postai szolgáltató és a koncessziós postai szolgáltató számára a
táviratszolgáltatásban való közremûködés tekintetében a szerzõdéskötési
kötelezettség elõírását.
A javaslat rendelkezik továbbá a 600 fõnél nagyobb népességszámú településen
postai alapszolgáltatások ellátása tekintetében a szigorú kötelezettség
feloldásáról. Az olyan, a törvényi feltételeknek megfelelõ önkormányzatok
esetében, amelyek a jelenlegi postai szolgáltatásokkal elégedettek és nem
igénylik állandó szolgáltató hely létesítését, lehetõség nyílik - megfelelõ
garanciák mellett az alapszolgáltatás más módon történõ igénybevételére. A
lakosság számára további garanciát jelent, hogy amennyiben az állandó postai
szolgáltatóhelyet korábban megszüntették, az önkormányzat kezdeményezésére a
szolgáltató két éven belül köteles e szolgáltatás helyreállítására.
A törvényjavaslat elfogadásával a törvény eddigi alkalmazása során észlelt
problémák megszüntethetõk.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A javaslat - a távközlésrõl szóló 1992. évi LXXII. törvény rendelkezéseivel
összhangban, amely távközlési szolgáltatásként szabályozza a
táviratszolgáltatást - kötelezi a postai szolgáltatót a táviratszolgáltatási
szerzõdésben való közremûködésre. A javaslat az egyéb tevékenységek körébõl
néhány olyan szolgáltatást, illetve tevékenységet jelöl meg, amelyeket a Magyar
Posta Rt. jelenleg is ellát. Ezek nyújtásának feltétele azonban, hogy e
tevékenységek az alapellátás színvonalát nem veszélyeztethetik.
A 2. §-hoz
A javaslat a nemzetközi szabályozással összhangban egyértelmûbben, a gyakorlat
követelményeihez igazodva határozza meg a postabélyeg kibocsátásának részletes
feltételeit, amelyet miniszteri rendeletben kell megállapítani.
A 3. §-hoz
A javaslat a jogértelmezés és a jogalkalmazás megkönnyítése céljából egy helyen
határozza meg a postai alapszolgáltatás, a különszolgáltatás, valamint a
különleges szolgáltatás fogalomkörét.
E meghatározások alapvetõ fontosságúak a további szabályozás szempontjából,
mivel megszabja az ágazati irányítás körét és kereteit. Ennek szervezeti
feltételeit a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter gazdálkodó szervezet
alapításával, illetve az állami monopólium körébe tartozó alapszolgáltatások
koncesszióba adásával hozza létre.
A 4. §-hoz
A javaslat - a távközlési törvény rendelkezéseivel összhangban -
szövegpontosítás útján lehetõséget teremt a koncessziós társaság részére egyes
távközlési szolgáltatásokban történõ közremûködésre.
A 5. §-hoz
A hatályos törvény 9. §-ának (2) bekezdése kötelezi a szolgáltatót arra, hogy a
postai alapszolgáltatások ellátását a 600 fõnél nagyobb népességszámú
településen állandó postai szolgáltató helyeken teljesítse. Ettõl való eltérésre
kizárólag népességcsökkenés címén, az önkormányzat elõzetes véleményezése és a
miniszter egyetértése esetén van lehetõség. Az országban több olyan - a törvényi
feltételeknek megfelelõ - önkormányzat van, amely a jelenlegi postai
szolgáltatással elégedett, ugyanakkor az állandó szolgáltatóhely mûködtetését
nem igényli, ezért indokolt a szigorú kötelezettség feloldása, a megfelelõ
garanciák (az önkormányzat elõzetes egyetértése és a miniszter engedélye)
biztosításával.
A lakosság számára további garanciát jelent, hogy amennyiben az állandó postai
szolgáltatóhelyet korábban megszüntették, az önkormányzat kezdeményezésére a
szolgáltató két éven belül köteles e szolgáltatás helyreállítására.
A 6-9. §-hoz
A javaslat az engedélyezési eljárások részletes megállapítását a Kormány,
illetõleg a miniszter hatáskörébe utalja. Lényeges, hogy a javaslat csak
objektív, normatív szabályokon alapuló eljárást tesz lehetõvé, a hatóságokat
elzárja a diszkrecionális döntésektõl.
A jogszabályokban meghatározott feltételek szerinti mûködés ellenõrzése - és
szükség esetén a szabályokat meg nem tartók szankcionálása - hatósági feladat.
(A postai hatósági engedélyezési eljárásra az államigazgatási eljárás általános
szabályai az irányadóak.)
A szolgáltatás folyamatossága és az ellátás biztonsága érdekében a hatályos
törvény rendelkezéseihez képest a javaslat kibõvíti a szolgáltatónak a
hatósághoz történõ bejelentési kötelezettségét a tevékenység szüneteltetésének,
illetve megszûnésének az esetére is.
A javaslat tartalmazza a hatályos törvénybõl hiányzó felhatalmazást a miniszter
részére az engedélyezési eljárás rendjére és díjazásra vonatkozó rendeletek
meghatározásához, továbbá a szolgáltató és a díjleróvásra használt gépek
igénybevevõi közötti pénzügyi elszámolás érdekében, ezen gépek alkalmazását a
javaslat a hatóság engedélyéhez köti.)
10. §-hoz
Az állam törvényi szinten garantálja, hogy Magyarország területén bárki jogosult
a rendszeresített szolgáltatások igénybevételére, korlátozásra csak a törvényben
meghatározott rendkívüli körülmények esetén és garanciák mellett kerülhet sor.
11. §-hoz
A javaslat - összhangban a 3. §-ban javasolt módosítással - a jogértelmezés és
jogalkalmazás megkönnyítése céljából a könyvelt küldemények körét a mellékletben
jeleníti meg.
12. §-hoz
A hatályos törvény 3. §-ának (1) bekezdése értelmében postabélyeget kibocsátani,
azt forgalomból kivonni csak a miniszter által létrehozott kizárólagos állami
tulajdonú gazdálkodó szervezet (Magyar Posta Rt.) jogosult.
A javaslat a Magyar Posta Rt. kizárólagos jogosultságát változatlanul
fenntartja, azonban a bélyegkibocsátás jelentõségére, valamint a hozzáfûzõdõ
állami érdekre figyelemmel az éves bélyegkibocsátási terv jóváhagyását a
miniszter hatáskörébe vonja.
13. §-hoz
A javaslat a hatályos törvény szövegét pontosítja.
14. §-hoz
A társadalmi-gazdasági viszonyok folyamatos változása, az egyéni és társas
vállalkozások megjelenése a gazdasági verseny kiélezõdéséhez vezetett, amelynek
nem kívánatos kisérõ jelensége, hogy egyes vállalkozások - törvényi tilalom
ellenére - az állami, illetve a koncessziós postai szolgáltató által
kizárólagosan végezhetõ postai alapszolgáltatást végeznek. A fenti jelenség
megszüntetése érdekében a javaslat - a mellékletben - tömeg és méret alapján
pontosabban kívánja meghatározni, hogy mi minõsül alapszolgáltatásnak - e
tekintetben az állami, illetve a koncessziós postai szolgáltatót kizárólagos
jogosultság illeti meg - és amely tevékenységek ezen a körön kívül esnek, azt
jogszerûen bárki végezhesse.
15.-16. §-hoz
A 15.§ (2) és (3) bekezdése illetve 16.§ a javaslat elfogadása következtében
szükséges törvénymódosításokat, illetve kiegészítéseket és a kisebb
pontosításokat tartalmazza, így különösen a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993.
évi LXII. törvény 7. §-a (1) bekezdésének - a frekvenciagazdálkodási hatóságra
vonatkozó szabályának - valamint a távközlésrõl szóló 1992. évi LXXII. törvény
kiegészítését, valamint a melléklet 21. pont b) alpontjának a módosítását.