ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Kérdés!
Dr. Gál Zoltán úr
az Országgyûlés elnöke
részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Irásbeli kérdést kívánok benyújtani Dr. Medgyessy Péter Miniszter úrhoz "SZJA
és a vállalkozó barátság "címmel.
Tisztelt Miniszter Úr!
Az 1995. évi SZJA tv. 47. §(1) bek. alapján általános forgalmi adót nem
tartalmazó bevétel (nettó bevétel) 3 %-át kellett adóelõleg címén havonta
megfizetni. Ez lehetõséget biztosított arra, hogy a felhalmozott
pénzeszközökbõl - adóteher nélkül - lehessen év közben beruházni, gazdálkodni,
majd a gazdasági év lezárása után az adót fizetni.
1996. évben az adóelõleg számítása úgy módosul (SZJA tv. 49§ (1) és (3) bek.),
hogy minden negyedévet követõ 5-éig a negyedévenkénti jövedelem után az
adótábla szerinti adóelõleget kell fizetni. Az adóelõleg alapjának kiszámítása
során az amortizáció és az adóévre áthozott veszteség negyedéves idõarányos
részét - mint költséget - figyelembe lehet venni. A további negyedévekben az
adóelõleg úgynevezett göngyölítéssel kell megállapítani. Vagyis, ha a
könyvelés adatai helytállóak, akkor nem adóelõleget kell fizetni, hanem adót.
Az új adótörvény lehetõséget biztosít úgynevezett pénz-tartalék számla
nyitására. A vállalkozók pénzüket ezen a számlán gyûjthetik késõbbi
beruházásaik finanszírozására az SZJA és TB kötelezettség megfizetése nélkül.
Ez így vállalkozásbarát lenne, ha a negyedévenként esedékes adóelõleg
számításnál a bevételbõl a pénz-tartalék számlára befizetett átlagos
pénzállományt le lehetne vonni.
Mivel a jelenlegi törvény ezt nem teszi lehetõvé a vállalkozó csak az
adóelõleg megfizetése után - az adózott jövedelme terhére - fizethet be
pénztartalék számlára, ahol a jegybanki kamat 70 %-át kapja kamat címén. Ez
természetesen bevétel is és az adótábla alapján számított adóelõleg terheli,
ami akár 48 % is lehet. Ha a vállalkozó mégis itt gyûjti a pénzét év végén az
átlagos pénzállományt a bevételébõl levonhatja, így jelentõs adó-
visszatérítésben részesül. Ezt az APEH kamat fizetése nélkül használja és
kivonja a vállalkozásból. Ezért a vállalkozások fejlesztése visszaesik, a
beruházások lelassulnak illetve ellehetetlenülnek.
Kérdéseim a következõk:
1. Miért nem lehet a pénztartalék-számlán gyûjtött átlagos pénzállomány
növekményét a negyedéves adóelõleg számításnál bevétel csökkentõ tételként
figyelembe venni:?
2. Valamilyen más technikát lát-e a Pénzügyminisztérium a probléma
kiküszöbölésére?
Tisztelettel várom válaszát:
Mádi László sk.
Budapest, 1996. március 7.