ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Képviselõi önálló indítvány!
T.
Dr. GÁL ZOLTÁN Úrnak
A Magyar Országgyûlés Elnökének
Tisztelt Elnök Úr !
Az alábbi képviselõi önálló indítványt terjesztjük elõ:
" 1996.. évi .... törvény a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló
1992. évi XXXI. törvény módosításáról
1. §.
A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló, többször módosított 1992.
évi XXXI. törvény / a továbbiakban: Étv. / 1. §-a új (2) bekezdéssel egészül
ki, egyidejüleg a jelenlegi 1. §. szövegének megjelölése (1) bekezdésre
változik.
"(2) A kárpótlásra jogosult örökösét a hagyaték tárgyát képezõ kárpótlási jegy
felhasználása során jogosultnak kell tekinteni."
2. §.
Az Étv. 3. §- a új (3) bekezdéssel egészül ki.
"(3) Az (1) bekezdésben megállapított határidõt az 1. §. (2) bekezdése
szerinti jogosult esetében az örökösi minõség jogerõs megállapításától kell
számítani, az igénybejelentéshez mellékelni kell az örökösi minõséget
bizonyító okiratot."
"3. §.
E törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a
folyamatban levõ ügyekben is alkalmazni kell."
Indokolás:
Az 1992. évi XXXI. tv. értelmében az õt saját jogon megilletô kárpótlási jegy
ellenében annak a kárpótlásra jogosultnak folyósítható az életjáradék, aki
1991. december 31.- én a 60. életévét betöltötte, vagy munkaképességét
legalább 67 %- ban elvesztette.
Az 1991. évi XXV. tv., az u.n. I. Kpt. végreghajtására kiadott 101/91. / VIII.
3. / Korm. r. 13/ A. §.- a értelmében a kárpótlásra jogosult örökösét a
hagyaték tárgyát képezõ kárpótlási jegy felhasználása során a jogelõdjével
azonos jogok illetik és azonos kötelezettségek terhelik.
Ezen jogszabályhely alapján az örökösök részt vehetnek a termõföldárveréseken;
eredeti jogosultnak számítanak a részvények allokációjánál, az önkormányzati
bérlakás megvásárlásánál.
Viszont a vagyoni sérelmekért kapott kárpótlási jegyek életjáradékra váltása
során a társadalombiztosítási szervek sorra utasítják el azon örökösök
kérelmeit, akik egyébként megfelelnek az Étv. elõírásainak, de a kárpótlási
jegyeiket a kárpótlásra jogosulttól öröklés útján szerezték.
Mivel megállapítható, hogy a jogalkotó szándéka eredetileg az örökösök számára
is lehetõvé kívánta tenni az életjáradékra váltás módját, ezért indokolt a
késéges és a jogalkotói szándékkal ellentétes jogalkalmazás számára egyértelm¾
elõírást alkotni.
Tekinttel arra, hogy az életjáradékra váltás esetén a betöltött életkor
jogosultsági feltétel, valamint a bejelentés elmulasztása jogvesztõ hatályú,
továbbá csak a jövõre nézve állapít meg az állam számára fizetési
kötelezettséget, a javasolt módosítás párszáz fôt érinthet, költségvetési
kihatása jószerint nincs.
Budapest, 1996. márc. 13.
Dr. Balsai István Dr. Sepsey Tamás
MDF MDF