a Magyar Országgyûlés
Gazdasági
Bizottsága
Az Országgyûlés Gazdasági bizottságának
J/..../1996. sz. jelentése
a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény végrehajtásának
tapasztalatairól.
Budapest, 1996. március
Jelentés a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény végrehajtásának
tapasztalatairól
1. Az Országgyûlés Gazdasági bizottsága - a gazdasági kamarákról szóló törvény
két évvel ezelõtti elfogadása után - megvitatta a törvény végrehajtásának
tapasztalatait, a vitába bevonva a gazdasági kamarák és az érintett tárcák
képviselõit.
A kamarák a törvény végrehajtásának tapasztalatairól szóló beszámolójukban az
új rendszer kialakításának kezdeti lépései kapcsán sok hiányosságról tettek
említést.
A vita összegzését, tanulságait bizottságunk e jelentésben tárja az
Országgyûlés elé azzal a céllal, hogy a feltárt hibák, hiányosságok
megszüntetését ezzel elõsegítse.
a) Az ipar, a mezõgazdaság, a kereskedelem és a kézmûvesség területén alakult
országos és területi kamarák 1995-ben sikeresen megkezdték szervezeteik
kialakítását és a felkészülést a közfeladatok ellátására. A kamarák az
információgyûjtés, rendszerezés és továbbítás, a szakmai képzések szervezése,
továbbá a kamarai alapszolgáltatások kiépítése területén elért eredményekrõl
számoltak be. A közfeladatok átadása a Munkaügyi Minisztérium és a kamarák
közötti együttmûködés révén alakult ki.
b) A törvény egyértelmûségének hiánya és az új kamarai szervezet feladatainak
pontatlan meghatározása - már a kamarai választások során is érzékelhetõen -
problémákat vetett föl. Ennek következtében általánosságban megállapítható,
hogy a kamarai választásokon a vállalkozók jelentõs köre nem vett részt, bár a
részvételi arány területenként és szakmánként változó volt. A vállalkozói kör
a szervezet mûködésének nem egyértelmû szabályozása miatt bizalmatlan és az
idõ múlásával egyre bizalmatlanabb. Valós veszélyként érzékelhetõ, hogy ha a
kamarák mûködésében belátható idõn belül nem történik érdemi változás, akkor a
tagdíj fizetését rövidesen azok a tagok sem fogják vállalni, akik ezidáig
rendesen fizették. A kamarák önkormányzati jellegének élõ, a tagság számára is
érzékelhetõ érvényesülése a közjogi feladatok áttelepítésének késedelme miatt
maradt el.
Az összehangoltság hiányát mutatják a kamarák sikertelen együttmûködési
kísérletei a jogszabályalkotásban való közremûködés és az adategyeztetés
területén. Az önkormányzatok és az APEH együttmûködési készségének hiánya, az
ebbõl fakadó nehézségek miatt nem sikerült például egységes nyilvántartást
készíteni arról a vállalkozói körrõl, amely a törvény hatályba lépése elõtt
került önkormányzati nyilvántartásba. E szervek összefogásával, az
adategyeztetés megszervezésével olyan számlamozgások is figyelemmel
kísérhetõk lettek volna, amelyek a feketegazdaság felszámolását jelentõsen
segíthetik.
A kamarák közötti feladatelhatárolás, a tagköri hovatartozás rendezetlensége
miatt a kamarák közötti súrlódás lehetõsége is folyamatosan fennáll. Ugyanez
jellemzi a területi kamarák és fióktelepek viszonyát, mely szintén
változtatást igényel.
A bizottság megállapította, hogy a törvény belsõ tisztázatlanságai és a
végrehajtás közben felmerülõ ellentmondások következtében a jogalkotói cél
megvalósulása jelentõs mértékben elmaradt az eredeti elképzelésektõl.
A törvény elõkészítése nélkülözte a közfeladatok átadásának megfelelõ
kormányzati stratégiáját, mely teljeskörûen figyelembe vette volna azt a
bonyolult érdekrendszert, amely a rendszerváltozást követõen kialakult a
gazdaság és közigazgatás területén.
Nem egyértelmûen került megfogalmazásra az, hogy a piacgazdaságban az állam
befolyásolása és a közfeladatoknak a kamarai önkormányzatok részére történõ
átadása milyen szerepmegosztást indokol és hogy az új rendszer kialakítása
milyen ütemezés mellett oldható meg. A törvény megalkotásakor nem mérték fel
reálisan a magyar gazdaság sajátos viszonyait és a rendszer mûködtetéséhez
szükséges anyagi, mûszaki feltételeket, túlbecsülték a létrehozandó kamarák
lehetõségeit. A gazdasági kamarák mûködéséhez nélkülözhetetlen pénzügyi,
tárgyi feltételek hiánya tovább nehezítette a jogalkotói szándék
megvalósítását.
2. A Gazdasági Bizottság megfelelõnek és szükségesnek tartja az illetékes
tárcák és a kamarák közötti együttmûködés folytatását az ipari és kereskedelmi
miniszter vezetésével létrehozott Koordinációs Bizottság keretében. A
Bizottság a kamarák helyzetének javítása érdekében a következõ legfontosabb
kérdések megoldására tesz javaslatot.
a) Létre kell hozni az érintett hatósági szervezetek és gazdasági kamarák
együttmûködésén alapuló, a teljes vállalkozói kört magába foglaló
nyilvántartási rendszert. Egy ilyen "egyablakos" rendszer tudja csak
biztosítani, a már mûködõ, de a cégjegyzékbe még nem bejegyzett vállalkozások
nyilvántartását, és egyúttal azt, hogy a csõdbe vagy felszámolás alá került
vállalatok ne szerepeljenek az érvényes, naprakész cégnyilvántartásban.
b) Az elkülönített állami pénzalapok feletti rendelkezési jogok átalakítása és
ezzel kapcsolatosan a kamaráknak a döntések elõkészítésébe és a döntésekbe
való bevonása a jelenleg kialakult rendszer teljeskörû felülvizsgálatát
igényli. Ennek keretében tisztázni kell a kamarák döntési kompetenciáját az
elkülönített állami pénzalapok odaítélése során. Nem célszerû az ilyen döntési
jogok jelenlegi decentralizált rendszerének fenntartása és nem is
végrehajtható ilyen keretek között. Megfontolandó az adóbevételekbõl
finanszírozott támogatások egészének bankszerû folyósítása, és az így
létrehozott állami banknak kuratóriumi ellenõrzés alatt való mûködtetése. A
kuratóriumban a kamarák a kormányszervek mellett jelentõs szerepet
játszhatnak.
c) A kamarák finanszírozásának és elhelyezésének kérdésében kialakult kritikus
helyzet sürgõs vizsgálata elkerülhetetlen. A nehézségek feloldására alternatív
megoldásokat kell kidolgozni. Kívánatos, hogy a kamarák finanszírozási
igényeire számítások készüljenek. Ezen számítások alapján a kamarai tagdíjak
adóból való levonásának, ill. adóból való részleges levonásának lehetõségét
szükséges volna újragondolni.
3. A Gazdasági bizottság a kamarák helyzetének vizsgálatára még ebben az évben
vissza kíván térni.
Budapest, l996. március 20.
Tardos Márton
a gazdasági bizottság elnöke