ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

Képviselöi önálló indítvány!

T/2314..

Törvényjavaslat

a Büntetö Törvénykönyvröl szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról

1.§

A Büntetö Törvénykönyvröl szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban :

Btk.) 282.§ (2) bekezdése helyébe a következö rendelkezés lép:

"(2) A büntetés két évtöl nyolc évig terjedö szabadságvesztés, ha a

büncselekményt

a, üzletszerüen,

b, fegyveresen,

c, nagyobb mennyiségü kábítószerrel,

d, fiatalkorú vagy gyermekkorú személy felhasználásával követik el,

illetve az elkövetés folytán ilyen személy jut kábítószerhez."

2.§

A Btk. 282.§ (6) bekezdése helyébe a következö rendelkezés lép:

"(6) Aki csekély mennyiségü kábítószert saját használatára termeszt,

állít elö, megszerez vagy tart vétség miatt két évig terjedö

szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendö."

3.§

Ez a törvény a kihirdetését követö második hónap 15. napján lép

hatályba.

INDOKOLÁS

Magyarország az elmúlt években a kábítószer csempészet tekintetében nem

csupán tranzitországgá vált, de számottevöen emelkedett a hazai

kábítószer fogyasztás és kábítószer kereskedelem is. A kábítószerek

hazai elterjedése különös tekintettel a fiatal nemzedékeket

veszélyezteti. Egyre eröteljesebb a törekvés a törvénytelen kábítószer

kereskedök részéröl arra, hogy oktatási intézmények, fiatalok által

látogatott szórakozóhelyek környékén felbukkanva tartós kábítószer

függöséget a koruknál leginkább kiszolgáltatott nemzedék körében

alakítsanak ki.

A kábítószerek elleni küzdelem - mielött azok elterjedése hazánkban

tömegessé válna - kiemelten fontos társadalmi feladat, amely komplex

kezelést igényel. A büntetöjog csak egy eszköz a sok közül, amely

hatását csak megfelelö más intézkedésekkel összhangban tudja kifejteni.

A Legfelsöbb Bíróság 155. BK. állásfoglalásában átfogóan foglalkozott

a Btk. kábítószerrel való visszaélés büncselekményével kapcsolatban

felmerült ítélkezési kérdésekkel. A BK. alapvetöen helyes - és

társadalmilag is kívánatos elveket rögzít, azonban a Btk. 282.§-ában

szereplö "csekély", illetöleg "jelentös" kábítószer- mennyiség

meghatározásánál büntetöpolitikailag és a kábítószer elleni társadalmi

küzdelem szempontjából túl magas mércét állapít meg. A csekély

mennyiséget a BK. a kábítószerhez nem szokott személy esetére

alkalmazva a halálos adag tízszereseként, a jelentös mennyiséget annak

százszorosaként határozza meg. Az állásfoglalásnak e része tavaly

elfogadásakor megütközést váltott ki a közvéleményben, hiszen ennek

eredményeképpen enyhébben minösülnek bizonyos elkövetési magatartások,

és megnehezülnek a kábítószerrel való visszaélés elleni hatékony

büntetöjogi fellépés esélyei.

A törvényhozók kötelessége, ha a bíróság jogalkalmazása jelentösen

eltér a törvényalkotó eredeti szándékától, akkor újabb jogalkotással

próbálják meg az eredeti büntetöjogpolitikai célokat elérni.

A törvény jelenlegi szabályozása a (3) bekezdésben a jelentös

mennyiséggel elkövetett kábítószerrel való visszaélést súlyosan

fenyegeti, (öt évtöl tizenöt évig terjedö szabadságvesztéssel)

ugyanakkor a (2) bekezdés szerinti minösített eset - amely két évtöl

nyolc évig terjedö szabadságvesztés kiszabását teszi lehetövé - a

kábítószer mennyiségével összefüggö esetkört nem tartalmaz. A

szabályozásnak - összevetve a Legfelsöbb Bíróság büntetö kollégiumi

állásfoglalásával - így nincs jelentös visszatartó hatálya azokkal

szemben akik a csekély mennyiségnél ugyan nagyobb, de a jelentös

mennyiséget el nem érö mennyiséggel követik el a büncselekményét.

Javaslatunk ezért a (2) bekezdést egy új minösített esettel kívánja

kiegészíteni - egy új kategóriát a "nagyobb mennyiség"-et beiktatva -

amely a csekély mennyiséget ugyan meghaladó, de a jelentös mennyiséget

el nem érö kábítószerrel való visszaélést két évtöl nyolc évig terjedö

szabadságvesztés kiszabásával fenyegeti. Az új szabály miatt

valószínüleg szükségessé válik, hogy a bírói gyakorlat kialakítsa a

nagyobb mennyiség tartalmát - a kábítószer elleni küzdelem által

megkívántan jóval a jelentös mennyiség korábban rögzített határa alatt.

De a törvényhozásnak erre vonatkozóan világos jelzést kell adnia a

jogalkalmazás felé.

A (6) bekezdésben foglalt privilegizált eset módosítása a szigorítás

irányába való elmozdulás, amellyel a törvényhozás a hatékonyabb

büntetöjogi fenyegetés célját érheti el. A módosítás a kábítószerrel

"kereskedöket" érinti súlyosan, hiszen a "fogyasztók" számára a (6)

bekezdés szerinti jelenlegi privilegizált eset megmarad, illetve a

282/A.§ - a büntethetöség kizárásának esetét meghatározva - továbbra is

lehetöséget biztosít a büntetés alóli kimenekedésre. Javaslatunk ezért

nem is kívánja módosítani a 282/A. paragrafus szabályait, amely a

büntethetöséget zárja azok esetében, akik saját használatra csekély

mennyiségre követik el a büncselekményt és magukat önként

gyógykezelésnek vetik alá. Ebben az esetben azt is figyelembe vettük,

hogy a kábítószer függöségben szenvedö személy számára más a mércéje a

halálos adagnak, mint a kábítószerhez nem szokott személy esetén. A

(6) bekezdés változása ugyanakkor jelentös visszatartó hatású lehet

azokkal a "kereskedökkel" szemben, akik most már csekély mennyiségü

kábítószerrel való kereskedés esetén is alapeseti tényállás szerint

lesznek büntethetök.

A törvényjavaslat elfogadása esetén a kábítószer kereskedelem elleni

társadalmi küzdelem, az ifjúság védelme új, a jelenleginél szigorúbb

eszközökkel egészülnek ki és a kívánatos irányba terelödne a bírósági

jogalkalmazás.

Budapest, 1996. március 25.

Deutsch Tamás dr. Szájer József

FIDESZ-MPP FIDESZ-MPP

Eleje Honlap