ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Képviselöi önálló indítvány!
Törvényjavaslat
a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók elömeneteléröl
szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény, valamint az illetékekröl szóló 1990. évi
XCIII. törvény módosításáról
1.§
A bírók, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók
elömeneteléröl és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény
1.sz. melléklete helyébe e törvény mellékletében foglaltak lépnek.
2.§
Az illetékekröl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv)
42.§ (1) bekezdése helyébe a következö rendelkezés lép:
"(1) A 39-41.§-ban meghatározott illetékalap után - ha e törvény
másként nem rendelkezik - az illeték mértéke:
a, peres eljárásban 6%, de legalább 4000 forint. legfeljebb 750.000
forint,
b, bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3%, de legalább 2000
forint, legfeljebb 300.000 forint,
c, egyezségi kísérletre történö idézés iránti kérelem és szóbeli
kereset azonnali tárgyalása iránti kérelem esetén 1%, de legalább 1000
forint, legfeljebb 10.000 forint,
e, végrehajtási eljárásban 1%, de legalább 2000 forint, legfeljebb
100.000 forint, ha a végrehajtás foganatosítása a fövárosi bírósági,
illetöleg a megyei bírósági végrehajtó feladatkörébe tartozik, 3%, de
legalább 6000 forint, legfeljebb 300.000 forint.
f, a határozat jogeröre emelkedése után a részletekben való teljesítés
vagy ennek módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt
kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 1000 forint, legfeljebb
10.000 forint.
g, a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés
engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 2000
forint, legfeljebb 10000 forint,
h, egyéb nemperes eljárásokban ez eljárás tárgya értékének 3%-a, de
legalább 1000 forint, legfeljebb 100.000 forint."
3.§
(1) Az Itv. 45.§ (6) bekezdése helyébe a következö rendelkezés lép:
"(6) A cégkivonat elkészítésének illetéke 3000 forint, a
cégbizonyítvány kiállításának illetéke 2000 forint, a cégmásolat
elkészítéséért pedig 5000 forint illetéket kell fizetni."
(2) Az Itv 45.§-a az alábbi (7) bekezdéssel egészül ki, egyben a (3)
bekezdés hivatkozása (4)-(7) bekezdésre változik:
"(7) A cégbíróságok cégtörvényességi felügyeleti eljárásának illetéke
6000 forint."
4.§
(1) Az Itv. 46.§ (1) és (2) bekezdése helyébe a következö rendelkezések
lépnek:
"(1) A 39-41.§ szerint megállapított illetékalap után az illeték
mértéke ítélet elleni fellebbezés esetében 6%, de legalább 5000 forint,
legfeljebb 750.000 forint.
(2) Ha a fellebbezés házassági bontóperben hozott ítélet ellen irányul,
az illeték 5000 forint. Az ítélet vagyonjogi rendelkezése elleni
fellebbezés esetén - kivéve a lakáshasználatra vonatkozó vagyonjogi
rendelkezést - az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók."
(2) Az Itv. 46.§ (4) bekezdése helyébe a következö rendelkezés lép:
"(4) A csatlakozó fellebbezés illetéke az (1) bekezdés szerint járó
illeték fele, de legalább 2500 forint, legfeljebb 500.000 forint."
5.§
(1) Az Itv. 47.§ (1)-(2) bekezdése helyébe a következö rendelkezések
lépnek:
"(1) A 39-41.§ szerint megállapított illetékalap után, végzés elleni
fellebbezés esetében az illeték mértéke 3%, de legalább 2500 forint,
legfeljebb 125.000 forint.
(2) A közjegyzönek a hagyatéki és egyéb közjegyzöi eljárásban hozott
határozata elleni fellebbezés illetéke 5.000 forint.
(2) Az Itv. 48.§-a helyébe a következö rendelkezés lép:
"Ha a fellebbezés kizárólag a határozat indokolása ellen irányul, vagy
a teljesítési határidö megváltoztatására, illetve az engedélyezett
részletfizetési kedvezmény módosítására vagy mellözésére vonatkozik, az
illeték 3000 forint."
6.§
Az Itv. 50.§ (1)-(3) bekezdései helyébe a következö rendelkezések
lépnek:
"(1) A 39-41.§ szerint meghatározott illetékalap után az illeték
mértéke: ítélet elleni felülvizsgálat esetén 6%, de legalább 8000
forint, legfeljebb 2000000 forint.
(2) A végzés elleni felülvizsgálat illetéke az (1) bekezdés szerint
számított illeték fele, de legalább 4000 forint, legfeljebb 1.000.000
forint.
(3) A csatlakozó felülvizsgálati kérelem illetéke az (1) bekezdésben
meghatározott illeték fele, de legalább 4000 forint, legfeljebb
1.000.000 forint."
7.§
(1) A törvény 1997. január 1. napjától lép hatályba.
(2) A 2.§ rendelkezései közül az Itv. 42.§ (1) bekezdés a, pontjára
vonatkozó rendelkezéseket a hatálybalépést követöen benyújtott
keresetlevéllel indult, illetöleg ekkor benyújtott fizetési
meghagyásból perré alakult eljárás, egyéb rendelkezéseit pedig akkor
kell alkalmazni, ha az eljárás alapjául szolgáló kérelmet a törvény
hatálybalépését követöen nyújtották be.
(3) A 3.§ rendelkezéseit (Itv. 45.§ (6)-(7) bekezdés) a törvény
hatálybalépését követöen megrendelt okiratok, illetve kezdeményezett
eljárás esetében kell alkalmazni.
(4) A 4.§ (Itv.46.§ (1)-(2) és (4) bekezdés), valamint az 5.§ (Itv.
47.§ (1)-(2) bekezdés és 48.§) rendelkezéseit azokban az eljárásokban
kell alkalmazni, ahol a törvény hatálybalépését követöen hozta meg a a
bíróság a fellebbezéssel érintett határozatot.
(5) A 6.§ (Itv. 50.§ (1)-(3) bekezdései) rendelkezéseit a
hatálybalépést követöen benyújtott felülvizsgálati kérelmek esetében
kell alkalmazni.
Melléklet
"1.számú melléklet az 1990. évi LXXXVIII. törvényhez
A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi titkár és a bírósági,
ügyészségi fogalmazó személyi alapbértáblázata
A III. fizetési osztály 1. fizetési fokozata = 1
Fizetési fokozatok
Fizetési
osztályok 1 2 3 4 5 6 7 8
(szorzószámok)
I. 1,85 1,92 1,99 2,06 2,13 2,20
II. 1,32 1,29 1,46 1,53 1,60 1,67 1,74 1,85
III. 1,00 1,15 1,22
IV. 0,53 0,56 0,59 0,62 0,67 0,76
V. 0,38 0,41 0,45
Megjegyzés:
A fizetési osztályok megnevezése:
I. - legfelsöbb bírósági bíró, legföbb ügyészségi ügyész,
II. - megyei bírósági bíró, megyei föügyészségi ügyész,
III. - helyi bírósági bíró, helyi ügyészségi ügyész,
IV. - bírósági titkár, ügyészségi titkár,
V. - bírósági, ügyészségi fogalmazó."
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az igazságszolgáltatás mûködöképességének megörzése minden jogállamban
kiemelkedö állami feladat. Köztudomású, hogy a magyar bíróságok,
ügyészségek - különösen a rendszerváltozást követöen megnövekedett -
feladataiknak csak komoly késedelemmel tudnak eleget tenni, ezáltal az
igazságszolgáltatást igénybe vevö állampolgárok alapvetö jogai kerülnek
veszélybe. A késedelem egyik oka abban rejlik, hogy a nagyon komoly
felkészültséget, elkötelezettséget is jelentö bírói-ügyészi pályán
dolgozók jövedelme messze elmarad a piaci viszonyok között dolgozó
jogászokétól. A törvényjavaslat a bíróságok és ügyészségek számára
olyan szintû bérfejlesztést kíván nyújtani, mely némileg ellensúlyozza
a reálbércsökkenést, s ezáltal igyekszik megtartani a pályán a több
éves joggyakorlattal rendelkezö szakembereket.
A bírói-ügyészi jövedelmek emelésének azonban meg kell teremteni az
anyagi bázisát. A törvényjavaslat ezt a peres eljárások
minimum-illetékei felemelésével oldja meg. ezek a minimum-illetékek
1993 óta nem változtak, holott azóta az infláció értékcsökkentö
hatással volt rájuk. A legkisebb perértékû ügy elintézésének is komoly
költség-vonzata van, ezért indokolt az illetékek érték-követése. A
javaslat nem változtat az illetékek százalékos mértékén és felsö
határán.
Részletes indokolás
1.§-hoz
Az 1.§ a bírósági és ügyészségi dolgozók elömeneteléröl és
javadalmazásáról szóló törvény módosítja, akként, hogy a megemelt
javadalmazások folytán a Legfelsöbb Bíróságnál hozzávetöleg 27 millió,
a bíróságoknál 300 millió, az ügyészségeknél 207,2 millió, a katonai
ügyészségeknél 11,2 millió Ft költségvetési többletkiadás keletkezik.
2.§-hoz
A törvényjavaslat e szakasza az elsö fokú polgári eljárás illetékeinek
minimumösszegét javasolja felemelni.
3.§-hoz
A cégbírósági eljárásban is indokolt az illetékemelés. Ezen kívül
bevezet a javaslat egy új illeték-fajtát: a cégbíróságok
cégtörvényességi felügyeleti eljárásának illetékét. Jelenleg csak az
egyéb eljárásokra alkalmazható illetékes lehet ezekben az egyébként
rendkívül munkaigényes ügyekben kiszabni.
4-5 és 6.§-hoz
A polgári eljárásban kiszabható jogorvoslati illetékek körében is a
minimumértéket emeli a javaslat, ugyanígy a felülvizsgálati eljárások
körében is.
7.§-hoz
A törvény hatálybalépésének idejét a javaslat 1997. január 1. napjában
határozza meg. Az illetékek vonatkozásában - azok természetétöl,
polgári peres eljárásbeli helyzetétöl függöen - változóan kell
meghatározni a hatálybalépés idöpontját, mely attól függ, hogy az
eljárás milyen stádiumban van.
Budapest, 1996. április 22.
Dr. Hack Péter Dr. Toller László
SZDSZ MSZP