ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Képviselöi önálló indítvány!
Törvényjavaslat
a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról
1.§
A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény a következö
39/A.§-al egészül ki:
"39/A. (1) A gyermeket saját háztartásukban nevelö nök és gyermeket
saját háztartásukban egyedül nevelö férfiak korkedvezményben
részesülnek.
(2) A T. 39.§-ában meghatározott korhatárhoz képest az az (1) bekezdés
szerinti nö, illetve férfi aki gyermekét 14 éves koráig és legalább
gyermekenként 10 éven át saját háztartásában nevelte
a, egy gyermek esetében egy évi,
b, két gyermek esetében három évi,
c, három gyermek esetében öt évi
korkedvezményben részesül.
(3) A (2) bekezdés szempontjából gyermeken a vér szerinti gyermeken túl
a jogosult saját háztartásában élö örökbefogadott, mostoha illetöleg
nevelt gyermeket is érteni kell.
(4) A korkedvezményre jogosultság kivételesen méltányos eseteit továbbá
a korkedvezménnyel kapcsolatos egyéb részletes szabályokat a Kormány
állapítja meg.
2.§
Ez a törvény 1997. január 1-én lép hatályba.
INDOKOLÁS
Az elmúlt évek kedvezötlen családtámogatási és szociálpolitikai
intézkedései, de különösen az elmúlt egy év intézkedései már a
statisztikai mutatókban is jól látszanak. A lakosság természetes
fogyatkozása már 1994-ben is meghaladta az 30.000-t, tavaly 32.000-t,
idén pedig elérheti az 50.000-es számot is. ennek oka elsösorban abban
keresendö, hogy a születési számok évröl évre kisebbek. Tavaly
mindössze 112.000-es volt a gyermekáldás, ami alacsonyabb mint bármikor
az utóbbi évtizedekben. Ennél is aggasztóbb azonban, hogy a 70-es évek
demográfiai fellendülése során világra jött sok gyerek már az un.
reproduktív korba lépett (második demográfiai hullám), így tavaly
95.000-el több gyermeket vállalni képes ember élt Magyarországon mint
1990- ben, az élveszületések száma azóta mégis csökkent. Ugyancsak
kedvezötlen tendencia figyelhetö meg a házasságkötéseknél is. 1996 elsö
három hónapjában például 17%-kal kevesebb házasságot kötöttek mint az
elözö év hasonló idöszakában. Bár a házasságkötések és a
gyermekszületések között a direkt összefüggések nem mutathatók ki, de a
köztudatban a gyermekvállalás szorosan kapcsolódik a házassághoz,
vagyis a szülések és a házasságok alacsony száma közötti összefüggés
mégiscsak egyértelmü.
Mindezek az adatok is alátámasztják, hogy az évröl-évre tapasztalható
szociális megszorító intézkedések illetve a családtámogatási formák
kiesése vagy csak reálértékének elfogyása milyen kedvezötlen hatásokat
tud kiváltani. Elég csak elöbb a személyi jövedelemadóban a
gyermekkedvezmények megszüntetésére, majd a családi pótlék illetve a -
GYED-et felváltó - GYES jövedelmi viszonyoktól függövé tételére
gondolni. Továbbá elég csak azt jelezni, hogy a családi pótlékra még
jogosultak esetében is a családi pótlék reálértéke évröl évre kevesebb,
hiszen a nominál értékek 1994 óta változatlanok az infláció pedig csak
az elmúlt évben közel 30 %- os volt.
Az Alkotmánybíróság korábban a szociális ellátórendszerek átalakítását
vizsgáló határozatában utalt arra, hogy az államnak kötelezettségei
vannak a gyermekvállalás ösztönzésében is. Ilyen intézkedés azonban a
közelmúltban talán egy sem született. Javaslatunk ezért most olyan, a
gyermekvállalást ösztönzö rendszert kíván bevezetni, amelynek
kedvezötlen kihatásai sem a költségvetésre sem a társadalombiztosítás
költségvetésére nincsenek. Ugyanakkor a mindenkori nyugdíjkorhatárhoz
képest alkalmazandó nyugdíjkedvezmények hosszútávon mégis ösztönözhetik
a gyermekvállalást és a fent vázolt negatív folyamatokat ha nem is
változtathatják meg, de lelassíthatják.
A javaslat lényege, hogy mindazok a nök (és kivételes esetben férfiak)
akik gyermeket nevelnek, a nevelt gyermekek számától függöen
korkedvezményre válnak jogosulttá. Természetesen ez a javaslat sem
lehet jelenlegi formájában tökéletes mert egy olyan elavult
társadalombiztosítási törvénybe kell illeszkednie, amely a teljes körü
szabályozásra törvényi szinten nem is ad lehetöséget. Szükséges ezért,
hogy igazodva a társadalombiztosítási törvény illetve végrehajtási
rendeletének szabályozásához a jelen javaslathoz kapcsolódó számos
elemet, így pl. a különös méltánylást érdemlö esetek körét, az
igényjogosultság elbírálását, ellenörzését, stb. kormányrendelet fejtse
ki.
Budapest, 1996. április 26.
Selmeczi Gabriella Pokorni Zoltán
FIDESZ-MPP FIDESZ-MPP