1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2421.. számú
törvényjavaslat
a sportról
Elõadó: Kuncze Gábor
belügyminiszter
Budapest, 1996. május
1996. évi .... törvény
a sportról
Az Országgyûlés - az egyetemes kultúra részeként elismerve a sport
kiemelkedõ jelentõségét az egészségmegõrzésben, a személyiség
formálásában, a közösségi magatartás kialakítása területén, különleges
szerepét az ifjúság fizikai és erkölcsi nevelésében - a sportról, a sport
igazgatásáról, mûködtetésérõl a Alkotmánnyal, az Európai Sport Chartával
és a nemzetközi szerzõdésekkel összhangban a következõ törvényt alkotja.
Értelmezõ rendelkezések
1.§
E törvény alkalmazásában:
1. sporttevékenység: meghatározott szabályok szerint idõtöltésként, vagy
versenyszerûen végzett testedzés, szellemi gyakorlat, amely az egyetemes
kultúra része, és magában foglalja mind a szabadidõsport, mind a
versenysport mûvelését;
2. versenysport: a sportszövetség, sportági szakszövetség által
szervezett versenyrendszer keretében végzett sporttevékenység;
3. sportoló: a sporttevékenységet folytató természetes személy;
4. amatõr sportoló: aki sporttevékenységet az egészség megõrzése, a
szabadidõ hasznos eltöltése vagy kedvtelés céljából végez, függetlenül
attól, hogy részt vesz-e sportági szövetség vagy szakszövetség versenyén;
5. hivatásos sportoló: aki hivatásszerûen, szerzõdéses jogviszony
keretében sporttevékenységet folytat;
6. nem amatõr sportoló: aki sportszövetségnél, sportági szakszövetségnél
nyilvántartott és e szervezetek által szervezett versenyrendszerben
rendszeresen részt vesz, sporttevékenységet nem hivatásszerûen végez, de a
sporttevékenységével elért eredménye alapján díjazásban részesülhet;
7. sportszervezet: kizárólag sporttevékenység folytatására, az egyesülési
jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) alapján
létrehozott sportegyesület, sportszövetség, és e törvény alapján létrejött
sportági szakszövetség, köztestület, valamint az alapvetõen
sporttevékenység folytatására, támogatására alapított alapítvány,
közalapítvány, közhasznú társaság, valamint gazdasági tevékenységét
döntõen sporttevékenység folytatása érdekében végzõ, vagy
sporttevékenységgel megvalósító gazdasági társaság.
Az állam feladatai
2.§
A sport társadalmilag hasznos funkcióinak kiteljesítése érdekében az
állam:
a) meghatározza a szervezetszerû sporttevékenység gyakorlásának
jogszabályi feltételeit;
b) gondoskodik a mindennapos testedzés nevelési-oktatási
intézményekhez kötött feltételeirõl;
c) támogatja a gyermek- és ifjúsági sportot, a fogyatékosok sportját,
az olimpiai mozgalmat és a versenysportot;
d) elõsegíti a egészséges életmód és a szabadidõsport
népszerûsítését, feltételeinek megteremtését;
e) gondoskodik egyes sportegészségügyi és sportszakember-képzési
feladatokról;
f) támogatja a sporttudomány fejlõdését;
g) mûködteti a sportinformatikai rendszert;
h) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben
meghatározottak szerint gazdálkodik a törvény hatálybalépésekor
tulajdonában lévõ sportcélú ingatlanokkal, mint kincstári vagyonnal;
i) támogatja a Magyar Köztársaság képviseletét a nemzetközi
sporteseményeken;
j) támogatja az olimpiai felkészülést és a versenysport központi
céljait szolgáló létesítmények mûködtetését.
A helyi önkormányzatok feladatai
3. §
(1) A helyi önkormányzat a mûködési területén:
a) meghatározza a testnevelési és sportfejlesztési célkitûzéseit és
feladatait;
b) a célkitûzéseivel összhangban támogatja a testneveléssel és
sporttal foglalkozó szervezeteket;
c) fenntartja és mûködteti a tulajdonát képezõ sportlétesítményeket;
d) együttmûködik az illetékességi területén tevékenykedõ
testneveléssel és sporttal foglalkozó szervezetekkel.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a megyei, a fõvárosi önkormányzat
a testnevelési és a sportszervezési feladatai körében:
a) segíti a területi versenyrendszerek kialakítását, mûködtetését,
sportrendezvények szervezését;
b) közremûködik a sportszakemberek alapfokú képzésében és
továbbképzésében;
c) részt vesz a nemzetközi testnevelési és sportkapcsolatokban.
Az Országos Testnevelési és Sporthivatal
4.§
(1) Az e törvényben meghatározott egyes központi állami feladatokat az
Országos Testnevelési és Sporthivatal (a továbbiakban: OTSH) látja el,
amely a Kormány irányítása alatt mûködõ önálló országos hatáskörû
államigazgatási szerv.
(2) Az OTSH felügyeletét a Kormány kijelölt tagja (a továbbiakban:
miniszter) látja el.
(3) Az OTSH élén elnök áll.
5. §
Az OTSH elnöke:
a) kidolgozza a sporttal kapcsolatos központi fejlesztési elveket,
irányokat, programok tervezeteit, kezdeményezi és elõkészíti a sportra
vonatkozó állami döntéseket;
b) gyakorolja az e törvényben és egyéb jogszabályokban meghatározott
jogkörét, irányítja az OTSH alá tartozó intézményeket;
c) a 7.§ (1) bekezdése a) pontjában meghatározottak szerint dönt a
33.§-ban részletezett sportcélú központi állami pénzeszközök
felosztásáról;
d) ellátja a nemzetközi sportkapcsolatokkal összefüggõ állami
feladatokat;
e) elõsegíti a testnevelési- és sporttevékenységet végzõ szervezetek
tevékenységének összehangolását, és együttmûködik e szervezetekkel;
f) közremûködik a sporttal kapcsolatos tudományos kutatómunka
összehangolásában és fejlesztésében, a kutatási eredmények gyakorlati
hasznosításában;
g) gondoskodik az érdekelt miniszterekkel és társadalmi szervezetekkel
együttmûködve a sportszakemberek képzésérõl és továbbképzésérõl;
h) együttmûködik az érdekelt miniszterekkel a sportegészségüggyel, az
iskolai testneveléssel és a sporttal kapcsolatos feladatok
meghatározásában,
i) mûködteti a nemzeti válogatottak központi felkészítését szolgáló
létesítményeket;
j) az OTSH vagyonkezelésében lévõ vagyon tekintetében a 2. § h)
pontjában meghatározott feladat végrehajtása érdekében a miniszter -
pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott - engedélyével a kincstári
vagyon kezelésére, mûködtetésére közhasznú társaságo(ka)t alapíthat;
k) szervezi a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények
és módszerek tilalmának betartását, ellenõrzését;
l) kialakítja és mûködteti a sportinformatikai rendszert;
m) elõsegíti az egészséges életmód és a szabadidõsport
népszerûsítését, feltételeinek megteremtését;
n) a külön törvényben meghatározott sportcélú ingatlan mûködtetést
ellenõrzi.
A Sporttanács
6.§
Az a sporttal kapcsolatos állam feladatok ellátásának társadalmi segítése,
összehangolása, a végrehajtás ellenõrzése céljából, a sportigazgatás
társadalmi jellegének erõsítése érdekében a sport kiemelkedõ
szakembereibõl, tizenegy fõbõl álló Sporttanács mûködik.
7.§
(1) A Sporttanács:
a) kidolgozza a sportszervezetek támogatására szolgáló központi
költségvetési pénzeszközök elosztásának elveit, irányait és ellenõrzi az
ennek megfelelõ felosztást;
b) javaslatot tesz a sporttal kapcsolatos központi fejlesztési
elvekre, irányokra, programokra, részt vesz azok kidolgozásában;
c) véleményezi a sportra vonatkozó állami döntések tervezeteit,
valamint döntést kezdeményezhet.
(2) A Sporttanács az (1) bekezdésben foglalt feladatainak ellátásával
összefüggésben a miniszternél intézkedést kezdeményezhet.
8.§
(1) A Sporttanács tagjai:
a) a Magyar Olimpiai Bizottság,
b) a Magyar Sportszövetség,
c) a Sportegyesületek Országos Szövetség,
d) a helyi önkormányzatok országos érdekképviseleti szervezet
ei,
e) az OTSH,
f) a miniszter,
g) a magyar diáksport szövetségek,
h) a Magyar Szabadidõsport Szövetség,
i) a Magyar Technikai és Tömegsportklubok Országos Szövetség
,
j) a Magyar Természetbarát Szövetség,
k) a Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sportszövetség
egy-egy jelöltje.
(2) A Sporttanács tagjait az érdekelt szervezetek javaslatára a
miniszterelnök kéri fel négy éves idõtartamra.
9.§
(1) A Sporttanács elnökét a testület tagjai maguk közül választják meg
négy éves idõtartamra; elnökké nem választható az OTSH, illetve a
miniszter jelöltje.
(2) A Sporttanács szervezeti és mûködési rendjét maga határozza meg, és a
miniszter hagyja jóvá.
(3) Az OTSH látja el a Sporttanács titkársági feladatait és biztosítja
mûködési költségeit.
A Magyar Olimpiai Bizottság
10.§
A Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) önkormányzati elven
szervezett, jogi személyként mûködõ köztestület.
11.§
(1) A MOB feladatai különösen:
a) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: NOB)
alapszabályában és szabályaiban a nemzeti olimpiai bizottságok számára
meghatározott feladatok ellátása és az azokban meghatározott célkitûzések
megvalósítása;
b) a szakszövetségekkel együttmûködve a sportolók olimpiai játékokon
való részvételének elõkészítése és segítése, a sportágak és a sportolók
nevezése az olimpiai játékokra;
c) a sportmozgalomban ható káros jelenségek - elsõsorban a meg nem
engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek alkalmazása
- elleni fellépés a NOB szabályait és elveit figyelembe véve;
d) az olimpiai játékok jelképeinek védelmezése az olimpiai mozgalom
érdekében;
e) a sportoló ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelésének
segítése, jellemének fejlesztése, egészségének megszilárdítása, érdekeinek
képviselete és védelme.
(2) A MOB kizárólagosan jogosult:
a) a sportágak és a sportolók nevezésére az olimpiai játékokra;
b) az olimpiai zászló, jelvény, jelmondat, valamint az "olimpia" és az
"olimpiai" elnevezés kereskedelmi célú használatára és használatának
feltételekhez köthetõ engedélyezésére, a NOB elõírásaival összhangban;
c) az "olimpiai" elnevezésnek és az olimpiai jelvénynek sportcélra,
vagy ezzel összefüggõ egyéb célra való felhasználásának engedélyezésére.
12.§
(1) A MOB tagja kizárólag magyar állampolgár lehet.
(2) A MOB legfelsõbb szerve a közgyûlés, mely a tagok összességébõl áll. A
közgyûlést szükség szerint, de évenként legalább egyszer össze kell hívni.
A közgyûlést össze kell hívni akkor is, ha azt a törvényességi felügyelet
gyakorlója elrendeli, illetõleg a tagok egyharmada az ok és a cél
megjelölésével kezdeményezi.
(3) A MOB tagjai sorában az alapszabályában rögzített helyet kell
biztosítani az olimpiai sportágak szakszövetségei képviselõinek, úgy hogy
a képviseleti arányuk a közgyûlésben meghaladja a tagok számának több mint
a felét.
13.§
A MOB szervezetét és mûködésének részletes szabályait - a NOB szabályainak
és e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyûlés által
elfogadott alapszabálya határozza meg.
A sportági szakszövetségek
14.§
(1) Az e törvényben, valamint a nemzetközi sportszövetségek
alapszabályaiban a nemzeti szövetségek számára meghatározott feladatok
ellátására, önkormányzati elven alapuló köztestületként, országos sportági
szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) mûködik, amennyiben megfelel
a következõ együttes feltételeknek:
a) a sportág nemzetközi szövetsége a Nemzetközi Sportszövetségek
Szövetségének (AGFIS) tagja, vagy a NOB által elismert sportágak között
szerepel;
b) legalább a sportágában tevékenykedõ két jogi személy tagja van,
továbbá a versenyrendszerben rendszeresen résztvevõ ötven fõ
nyilvántartott sportolóval rendelkezik;
c) legalább három éven keresztül folyamatosan mûködtetett országos
jellegû bajnoki versenyrendszert és
d) rendelkezik a jogszabályban vagy alapszabályában elõírt
szabályzatokkal.
(2) Sportáganként csak egy szakszövetség mûködhet.
(3) Az olimpiai sportágakra az (1) bekezdés b) pontjának a sportolói
létszámra vonatkozó elõírását és a c) pont rendelkezését nem kell
alkalmazni.
(4) Az e törvényben foglalt feltételeknek megfelelõ sportszervezeteket
szakszövetségként az OTSH veszi nyilvántartásba.
(5) A nyilvántartásba vett szakszövetség a sportszervezet általános
jogutódja.
15.§
(1) A szakszövetségnek az alapszabályban meghatározottak szerint
közvetlenül vagy a területi szövetség útján tagja lehet minden, az adott
sportágban sporttevékenységet folytató jogi személyiséggel rendelkezõ
szervezet és magánszemély. A szakszövetség taglétszámában a magánszemélyek
aránya nem érheti el a teljes taglétszám felét.
(2) A szakszövetségbe való felvétel nem tagadható meg, ha a kérelmezõ a
szakszövetség alapszabályát magára nézve kötelezõen elfogadja, kivéve ha a
kérelmezõ magánszemély felvétele által a magánszemélyek aránya meghaladná
az (1) bekezdés szerinti kötelezõ létszám arányt.
A szakszövetség feladatai
16.§
(1) A szakszövetség a sportágában kizárólagosan jogosult:
a) megállapítani a verseny, a játék-, az igazolási és az átigazolási
(nyilvántartási), valamint a fegyelmi szabályokat;
b) meghatározni a hazai és a nemzetközi versenynaptárt;
c) kialakítani és annak alapján szervezni a versenyrendszerét, a
Nemzeti (Magyar, Országos) Bajnokságot és a Magyar (Köztársasági) Kupa
versenysorozatot;
d) mûködtetni a válogatott kereteket és általuk képviselni a Magyar
Köztársaságot a nemzetközi sporteseményeken;
e) megadni a nemzetközi szövetségek által megkívánt versenyzési
hozzájárulást a sportolók külföldi versenyzéséhez;
f) képviselni a Magyar Köztársaságot a sportág nemzetközi
szervezetében;
g) az általa szervezett, illetõleg rendezett sporteseményekkel
kapcsolatos vagyoni értékû jogok hasznosítására.
(2) A szakszövetség a sportágában az (1) bekezdésben foglaltakon túl:
a) meghatározza a fejlesztési célokat és gondoskodik
megvalósításukról;
b) gondoskodik a játékvezetõk, versenybírók képzésérõl,
továbbképzésérõl és minõsítésérõl;
c) a külön jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik a
sportolók nyilvántartásáról, versenyzési engedélyük megadásáról és
minõsítésérõl, továbbá sportfegyelmi jogkört gyakorol;
d) fellép a sportmozgalomban ható káros jelenségek - elsõsorban a meg
nem engedett teljesítményfokozó szerek és módszerek alkalmazása - ellen;
e) engedélyezi tagjai számára a hazai és a nemzetközi versenynaptár
alapján a hazai és a nemzetközi sportesemények megrendezését, illetõleg az
azokon való részvételt;
f) ellátja a nemzetközi sportszövetségek által meghatározott egyéb
feladatokat;
g) meghatározza a sportesemények megrendezésének, valamint a
sportlétesítmények sportszakmai feltételeit;
h) közremûködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében;
i) versenyeket és sportrendezvényeket szervez, illetve a tagjai
számára ilyen események szervezését engedélyezi;
j) ellátja az alapszabályban meghatározott egyéb feladatokat.
17.§
A szakszövetség az alapszabályában rögzített, jogi személyiséggel
rendelkezõ területi szakszövetséget hozhat létre.
A szakszövetség szervezete és mûködése
18.§
(1) A szakszövetség alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevérõl,
mûködésének céljáról, székhelyérõl és a szervezeti összetételrõl. Az
alapszabálynak biztosítania kell a szakszövetség demokratikus,
önkormányzati elven alapuló mûködését, a tagok jogainak és kötelességeinek
érvényesülését.
(2) A szakszövetség elnevezésében a "magyar" megjelölést használhatja.
19.§
A szakszövetség ügyintézõ és képviseleti szervének az a magyar
állampolgár, illetõleg bevándorlási engedéllyel rendelkezõ nem magyar
állampolgár lehet a tagja, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.
20.§
A szakszövetség tagja - amennyiben eleget tesz az alapszabályban
meghatározott kötelezettségeinek - részt vehet a szakszövetség
tevékenységében és rendezvényein, közvetlenül vagy képviselõje útján
választhat és választható a szakszövetség szerveibe.
21.§
(1) A szakszövetség legfelsõbb szerve a tagok összességébõl álló
közgyûlés.
(2) A szakszövetség ügyintézõ és képviseleti szerveit legalább kettõ, de
legfeljebb négy évi idõtartamra - az alapszabály eltérõ rendelkezése
hiányában - titkos szavazással kell megválasztani. Az ügyintézõ és a
képviseleti szervek tagjai újraválaszthatók.
(3) A közgyûlést szükség szerint, de legalább évente kell összehívni. A
közgyûlést össze kell hívni akkor is, ha azt a törvényességi felügyeletet
gyakorló szerv elrendeli, illetõleg, ha a tagok legalább egyharmada az ok
és a cél megjelölésével azt kezdeményezi.
22.§
(1) A közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály elfogadása és módosítása;
b) az ügyintézõ szerv szakmai és pénzügyi éves beszámolója,
költségvetése és a mérleg elfogadása;
c) az ügyintézõ és képviseleti szerveinek megválasztása,
visszahívása;
d) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a
közgyûlés kizárólagos hatáskörébe utal.
(2) A közgyûlés az éves költségvetés meghatározását az ügyintézõ szerv
hatáskörébe utalhatja.
23.§
A szakszövetség a tartozásaiért saját vagyonával felel. A szakszövetség
tagja - a tagdíj megfizetésén túl - a szakszövetség tartozásaiért saját
vagyonával nem felel.
24.§
(1) A szakszövetség vagyona elsõsorban a tagok által fizetett díjakból,
felajánlásokból, a központi költségvetési, a helyi önkormányzati és az
alapítványi támogatásból, valamint a szakszövetség vállalkozási
tevékenységébõl képzõdik.
(2) A szakszövetség részére központi költségvetési támogatás a 32. §-ban
foglalt feltételek fennállta esetén adható.
(3) A szakszövetség kizárólag olyan vállalkozást alapíthat, olyan
vállalkozásban vehet részt, vagy olyan vállalkozást végezhet, amelynek
alapján a felelõssége nem haladja meg vagyonának mértékét.
25.§
A szakszövetség megszûnése esetén a vagyon a hitelezõk kielégítése után
állami tulajdonba kerül és azt sportcélokra kell fordítani. A közgyûlés
ettõl eltérõen nem rendelkezhet. A vagyon felhasználásáról a
nyilvánosságot az OTSH tájékoztatja.
A szakszövetségek törvényességi felügyelete
26. §
(1) Az OTSH elnöke törvényességi felügyeletet gyakorol a szakszövetségek
felett.
(2) Az OTSH elnöke ellenõrzi, hogy a szakszövetség :
a) alapszabálya és egyéb szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak;
b) szervezete, mûködése, döntéshozatali eljárása, határozatai nem
sértenek-e jogszabályokat, az alapszabályt vagy egyéb szabályzatokat.
27.§
(1) Az OTSH elnöke a jogszabály, a szakszövetség alapszabálya, egyéb
szabályzatai megsértése (a továbbiakban: jogszabálysértés) esetén -
határidõ kitûzésével - felhívja a szakszövetséget a jogszabálysértés
megszüntetésére.
(2) A szakszövetség a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a
megadott határidõn belül, az annak alapján tett intézkedésrõl vagy egyet
nem értésérõl az OTSH elnökét tájékoztatni.
(3) Ha a megadott határidõn belül intézkedés nem történt, az OTSH elnöke:
a) a szakszövetség határozata ellen keresettel fordulhat a Fõvárosi
Bírósághoz;
b) a verseny, a játék, az igazolási és az átigazolási
(nyilvántartási), valamint a fegyelmi szabályzatok alapján, továbbá a 16.
§ (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ügyekben hozott határozatot
megsemmisíti és új eljárás lefolytatását rendelheti el;
c) a jogszabálysértés megszüntetése érdekében összehívhatja a
szakszövetség közgyûlését;
d) ismételt vagy súlyos jogszabálysértés esetén a szakszövetség, vagy
egyes szerveinek, tisztségviselõinek mûködését felfüggesztheti. Ha a
törvényességi felügyelet gyakorlója a szakszövetség mûködését
felfüggesztette, egyidejûleg felügyelõ biztost rendel ki a
jogszabálysértés megszüntetésére és a törvényes mûködés helyreállítására.
28.§
A 27. § (3) bekezdés a) pontja alapján indított eljárásban a bíróság a
jogszabálysértõ határozatot megsemmisítheti és új eljárás lefolytatását
rendelheti el.
A sport közalapítványok
29.§
(1) Az Országgyûlés:
a) létrehozza 1997. január 1-ei hatállyal az olimpiai mozgalom,
versenysport, valamint az utánpótlás nevelés állami feladatainak
ellátására a Nemzeti Sport Közalapítványt (a továbbiakban: NSKA);
b) közalapítvánnyá alakítja át, 1997. január 1-ei hatállyal a Nemzeti
Ifjúsági- és Szabadidõsport az Egészséges Életmódért Alapítványt -
kuratóriuma kezdeményezésére - a gyermek-, ifjúsági- és szabadidõsport,
valamint a fogyatékosok sportjának támogatására, (továbbiakban: NISZKA).
(2) Az NSKA kuratóriuma kilenc fõbõl áll, tagjait a miniszter, a MOB, a
Magyar Sportszövetség, a Sportegyesületek Országos Szövetsége, a helyi
önkormányzatok országos érdekképviseleti szervezetei, a Magyar Egyetemi és
Fõiskolai Sportszövetség és a fõvárosi önkormányzatok javaslata alapján a
miniszterelnök kéri fel a sportélet kiemelkedõ személyiségei közül.
(3) A NISZKA kuratóriuma kilenc fõbõl áll, tagjait a népjóléti miniszter,
a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet, az Országos Egészségbiztosítási
Önkormányzat, a Magyar Természetbarát Szövetség, a Magyar Szabadidõsport
Szövetség, a fogyatékosok érdekvédelmi szervezetei és a diáksport
szövetségek javaslata alapján a miniszterelnök kéri fel a sportélet
kiemelkedõ személyiségei közül.
(4) Ugyanaz a személy egyidejûleg nem lehet tagja mindkét kuratóriumnak.
A közalapítványokra vonatkozó közös rendelkezések
30.§
(1) A kuratórium megbízatásának idõtartama öt év.
(2) A kuratórium határozatát egyszerû szótöbbséggel hozza meg, minden tagnak
egy szavazata van, szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt.
(3) A kuratórium tevékenységét három fõbõl álló felügyelõ bizottság
ellenõrzi, tagjai az Országgyûlés Oktatási, Tudományos, Kulturális és
Sport Bizottsága által kijelölt személyek.
31. §
Az állam a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, valamint a
sport szakemberek megbecsülése céljából külön közalapítványon keresztül
nyújt támogatást.
Sport célokat szolgáló pénzeszközök megosztása
32. §
(1) Központi költségvetési és közalapítványi támogatásban (továbbiakban:
támogatás) az a sportszervezet részesülhet, amely elszámolt az elõzõ évben
kapott támogatással, és nincs lejárt köztartozása, illetve köztartozását
folyamatosan az elõre meghatározott törlesztõrészlettel teljesíti, és ezt
a tényt az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyõrség
Országos Parancsnoksága valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár
területileg illetékes fõvárosi vagy megyei szervezete által hatvan napnál
nem régebben kiállított okirattal igazolja.
(2) Központi költségvetési és közalapítványi támogatás kizárólag a
szervezet saját forrásának ismeretében nyújtható. A támogatás iránti
kérelméhez, pályázatához mellékelni kell az elõzõ évi beszámolót és a
támogatás tárgyára vonatkozó pénzügyi tervet, amely nem tartalmazhat
hiányt.
(3) A sportszervezet köteles éves pénzügyi tervet készíteni, megtervezni
az állami kötelezettségek fedezetét, mely összeg más célra nem használható
fel.
(4) A támogatás folyósítása azonnali hatállyal felfüggeszthetõ, ha a
sportszervezet
a) a támogatás igénylésekor lényeges körülményrõl, tényrõl valótlan
vagy hamis adatot szolgáltatott, vagy
b) a támogatást a megjelölt céltól eltérõen használja vagy használta
fel, vagy
c) a köztartozása lejárt.
33. §
(1) Az e törvényben meghatározott állami feladatok ellátásához az OTSH
bevételi forrásai a következõk:
a) az éves költségvetési törvényben e célra jóváhagyott támogatás
;
b) a szerencsejáték szervezésérõl szóló többször módosított 1991.
évi XXXIV. törvény 3. § (3) bekezdése alapján az OTSH tulajdonosi
felügyelete mellett szervezett szerencsejátékokból származó adozott
eredmény,
c) a külön törvényben meghatározott sportcélú ingatlanok értékesít
ésébõl származó bevétel;
d) egyéb bevételek;
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi források elsõdlegesen a
következõ célokra használhatók fel:
a) az olimpiai mozgalom, a versenysport, az utánpótlás nevelés, a
gyermek- és ifjúsági sport, valamint a fogyatékosok sportjának támogatás
ára;
b) a kiemelt sportlétesítmények fejlesztésére és fenntartására;
c) a hivatal mûködési kiadásaira;
d) a sporttudomány és a sportegészségügy támogatására;
e) a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és
módszerek tilalmának ellenõrzésére,
f) a nemzetközi kapcsolatok és a sportdiplomáciai feladatok ellá
tására.
(3) A sportcélú ingatlanok értékesítésébõl származó bevétel elsõsorban a
sportszervezetek - a törvény hatályba lépésekor fennálló -adótartozásának
rendezésére fordítható, ezt követõen sportlétesítmény korszerûsítésére és
létesítésére használható fel.
34.§
(1) A központi költségvetési források kiegészítése az olimpiai mozgalom, a
versenysport, valamint az utánpótlás nevelés állami feladatainak
ellátására az NSKA útján történik.
(2) Az NSKA bevételi forrásai:
a) a Kormány által biztosított egyszeri induló vagyon és hozadéka;
b) az éves költségvetési törvényben jóváhagyott támogatás;
c) totó játékadójának 100 %-a
d) támogatói befizetések;
e) adományok;
f) magánszemélyek hozzájárulásai.
(3) A Kuratórium a forrásokat a következõk szerint használhatja fel:
a) általa kialakított pontrendszeren alapuló normatív támogatás
;
b) cél és címzett támogatás;
c) pályázati rendszeren alapuló feladat finanszírozás;
d) magánszemélyek számára nyújtott sportösztöndíjak;
e) közalapítvány mûködési kiadásai.
(4) Az NSKA támogatást - a (3) bekezdés d) pontjában foglaltak
kivételével - csak sportszervezet számára nyújthat.
35.§
(1) A gyermek-, ifjúsági- és szabadidõsport, valamint a fogyatékosok
sportjának támogatása a NISZKA útján történik.
(2) A NISZKA bevételi forrásai:
a) a Kormány által biztosított egyszeri induló vagyon és hozadéka;
b) az éves költségvetési törvényben jóváhagyott támogatás;
c) önkormányzatok hozzájárulásai
d) adományok;
e) támogatói befizetések;
f) magánszemélyek hozzájárulásai.
(3) A NISZKA kizárólag pályázati úton nyújthat támogatást.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott bevételek biztosítják a közalapítvány
mûködési kiadásait.
Vegyes rendelkezések
36.§
(1) Az "országos sportági szakszövetség" megjelölést kizárólag az e
törvényben meghatározott, köztestületként mûködõ országos sportági
szakszövetség használhatja.
(2) Az a sportszervezet, melynek megjelölése "országos sportági
szakszövetség", 1996. december 31-ig köteles alapszabályát az e törvénynek
megfelelõen módosítani.
(3) Ha a sportági szakszövetségekrõl szóló 1989. évi 9. törvényerejû
rendelet alapján mûködõ sportági szakszövetség a (2) bekezdésben
maghatározott határnapig nem felel meg a köztestületre vonatkozó
rendelkezéseknek, az Etv. alapján mûködik tovább, de alapszabályát köteles
e törvényben foglaltaknak megfelelõen módosítani.
(4) Az Etv. alapján alakuló és mûködõ sportszövetség, ha megfelel a 14.§-
ban foglaltaknak, köztestületté alakulhat át.
(5) A köztesületté átalakult szakszövetséget a Fõvárosi Bíróság, mint
társadalmi szervezetet nyilvántartásából törli.
37.§
(1) A versenysport tevékenységet folytató személy külön jogszabályban
foglaltak szerint köteles:
a) a sportorvosi alkalmassági vizsgálaton részt venni,
b) alávetni magát a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek,
készítmények és módszerek használatát ellenõrzõ vizsgálatnak.
(2) A sporteseményeken elõforduló sérülések és balesetek megelõzése,
valamint a szükséges sportegészségügyi intézkedések megtétele érdekében a
sportesemény rendezõje a külön jogszabályban foglaltak szerint köteles az
egészségügyi ellátást biztosítani.
38. §
A szakszövetség és a társadalmi szervezetként mûködõ sportszövetség
szabályzatban határozza meg a sportág jellegének megfelelõen, hogy mely
sporteseményen, versenyen résztvevõ sportolók számára írja elõ a
versenyzési engedély feltételeként a sporttevékenységgel kapcsolatos élet-
és balesetbiztosítást (Ptk. 560.§-566.§).
39.§
A Sporttanácsot e törvény hatálybalépését követõ harminc napon belül kell
megalakítani.
Záró rendelkezések
40. §
(1) E törvény a kihirdetését követõ 10. napon lép hatályba.
(2) E törvény 32.-35.§-ainak rendelkezéseit 1997. január 1.-tõl kell
alkalmazni.
(3) Az a magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem
rendelkezõ gazdasági társaság, aki (amely) e törvény hatályba lépésekor a
16. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott vagyoni értékû jogok
hasznosítására jogosult e jogát - abban az esetben, ha nem felel meg a 16.
§ (1) bekezdésének g) pontjában foglaltaknak -, a törvény hatályba lépését
követõ hatodik hónap utolsó napjáig gyakorolhatja.
41.§
E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti:
- a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak valamint
az egyes centrális alárendeltségû szervek feladat és hatásköreirõl szóló
1991. évi XX. törvény 110. §-a, a 111.§ (1) bekezdésének " valamint a
testneveléssel és a sporttal" szövegrésze, a (2) bekezdésének
"testnevelési, valamint sportintézmények" szövegrésze, a 121. § c)
pontja;
- a sportági szakszövetségekrõl szóló 1989. évi 9. törvényerejû rendelet;
- az Országos Testnevelési és Sport Hivatalról szóló 169/1991. (XII. 26.)
Korm. rendelet és a módosítására kiadott 176/1992 (XII. 30.) Korm.
rendelet;
- a Magyar Olimpiai Bizottságról szóló 1025/1975. (X.25.) MT. határozat;
- az "olimpia" elnevezés és olimpiai jelvény védelmérõl szóló 1075/1953.
(XII. 10) MT. határozat.
42.§
(1) A Kormány gondoskodik a 29. §-ban meghatározott közalapítványok
alapításával kapcsolatos feladatokról.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) a sportági szakszövetségek és sportegyesületek gazdálkodásának;
b) a 37.§ foglaltak végrehajtásának, továbbá a sporttevékenységgel
összefüggõ fegyelmi felelõsségnek;
c) a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek jegyzékét és a
szükséges képesítési elõírások;
d) a sport orvoslás és a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek,
készítmények és módszerek tilalmának
szabályait.
***
25
I n d o k o l á s
a sportról szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A testedzés és annak intézményesült formája a sport alapvetõen az
állampolgárok szabad és önkéntes elhatározásán alapul. A társadalom számára
hasznos funkcióinak kiteljesítése a közösségek és az egyén számára is egyaránt
fontos.
A sport egyik sajátossága, fontos jellemzõje, hogy önerejébõl jutott el a
szervezettség magas fokára. Autonómiája révén mind az országokon belül, mind
nemzetközileg széles körû szervezetrendszerrel rendelkezik. Az állam elismeri
és támogatja a sport társadalmilag hasznos funkcióit, törekvéseit, elõsegíti
ezek intézményesülését, tiszteletben tartja a sportszervezetek önállóságát.
Az európai országok zömében többé-kevésbé a belsõ jog részévé váltak a
sporttevékenységhez kapcsolódó szabályok. Az állam sportbarát jogi környezet
megteremtésével, anyagi eszközökkel támogatja a sportot, megõrizve azonban a
sport társadalmi jellegét, biztosítva önszabályozó képességét.
Hazánkban a múlt században indult meg a szervezett sportélet. A tevékenység
társadalmi elismertségét jelzi, hogy - az európai nemzetek sorában az elsõk
között - 1921-ben törvény született a sportról, világossá vált az állam
szerepe és felelõssége, kibontakozhatott a sportegyesületek autonómiája.
1945 után ez a kedvezõ folyamat megtorpant, háttérbe szorult az egyesületek,
szövetségek önigazgató szerepe. Az állam vette kezébe a sport irányítását,
elhibázott politikája következtében a sport helyzete súlyosabbá vált. A
rendszerváltással együtt járó tényezõk - az állam szerepének csökkenése, a
tulajdoni struktúra átalakulása - megerõsítették az igényt a sport
rendszerének korszerûsítésére, a jogállami követelményeknek megfelelõ
szervezeti, mûködési keretek kialakítására.
A Javaslat elismeri a sport társadalmi jellegét, ennek megfelelõen lényegi
eleme a sport szervezeti rendszerének meghatározása, amely illeszkedik a
közjogi intézményrendszerhez. A sporttevékenység alapvetõen az egyesülési
jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött és mûködõ társadalmi
szervezetekre épül, de a sport szervezettségébõl, nemzetközi jellegébõl
következõen meghatározóak a sportági szakszövetségek, amelyek a Javaslat
szerint köztestületként mûködnek a jövõben a sportágak zömében. A Magyar
Olimpiai Bizottság az olimpiai mozgalomban betöltött kiemelkedõ szerepének és
az általa ellátott közfeladatoknak megfelelõen szintén köztestület.
A jogállami követelményeknek megfelelõ szervezetrendszer meghatározásán túl a
Javaslat rögzíti az állam és az önkormányzatok alapvetõ feladatait is a sport
területén. Az állam támogatja a versenysport mellett a gyermek- és
szabadidõsportot, valamint a fogyatékosok sportját is. A Javaslat a központi
költségvetési támogatáson túl külön forrásokat biztosít a sport számára.
Közalapítványok létrehozásával olyan finanszírozási megoldásokat alakít ki,
amelyek hosszú távon biztosítják a közcélú mûködést.
A Javaslat szerint az állam olyan szerepet vállal a sport területén, amely
elõsegíti az eredményes mûködést, ugyanakkor biztosítja a sportszervezetek
autonómiáját, önszabályozó képességük erõsödését.
Részletes indoklás
Az 1-2. §-okhoz
A Javaslat meghatározza a sporttal kapcsolatos, a törvény alkalmazásához
szükséges fogalmakat, továbbá rögzíti az állam feladatait, melyek a sport
társadalmilag hasznos funkcióinak kiteljesítéséhez szükségesek.
Az Alkotmány 70/D. § (2) bekezdése szerint a rendszeres testedzéshez való jog
alapvetõ jog, melynek szabályait törvényben kell megállapítani. Ennek
megfelelõen az állam elsõdleges kötelezettsége a jogi szabályozás. A normatív
rendelkezések alapvetõen a szervezeti keretek meghatározására, a
sporttevékenység gyakorlásához szükséges egységes feltételekre terjednek ki,
biztosítva a sportszervezetek széles körû szabályozási lehetõségét is.
Az állam kiemelt kötelezettsége a rendszeres testedzés nevelési, oktatási
intézményekhez kötött feltételeirõl való gondoskodás, melyet oly módon
biztosít, hogy normatív támogatást nyújt az intézmény fenntartójának.
Az állam - elsõdlegesen - anyagi eszközökkel támogatja a sport különbözõ
területeit központi költségvetésén, és közalapítványokon keresztül, továbbá a
központi felkészülést szolgáló sportlétesítményeket fenntartja és mûködteti. A
testi-lelki egészség kibontakoztatása érdekében a rendelkezésére álló
eszközökkel népszerûsíti az egészséges életmódot és a szabadidõsportot.
Az állam szerepet vállal egyes sportegészségügyi és sportszakember képzési
feladatok megoldásában, együttmûködve az érintett sportszervezetekkel, és
támogatja a sporttudományt.
A 3. §-hoz
A helyi önkormányzatok önállóan, lehetõségeiket és a lakosság szükségleteit
figyelembe véve határozhatják meg feladataikat, sportfejlesztési
célkitûzéseiket. Ezekkel összhangban, megállapított feladataik megvalósítása
érdekében támogatásban részesíthetik a testneveléssel és a sporttal foglalkozó
szervezetek. A helyi önkormányzat szabadon határozhatja meg, hogy a sport mely
területét ítéli fontosnak és milyen eszközökkel segíti elõ mûködését.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1994. évi módosításakor
meghatározta a jogalkotó a megyei és a fõvárosi önkormányzat kötelezõ
feladatát a testnevelési és sportszervezés területén. Kerettörvényi jellegébõl
adódóan nem bontotta ki a kötelezettség tartalmát, melyet a Javaslat állapít
meg - ágazati törvényként - más jogterületekhez hasonlóan. A területi
versenyrendszerek kialakításának, mûködésének elõsegítése, a sportszakember
képzésben való közremûködés olyan feladatok, melyeket korábban az OTSH
területi szervei láttak el. E szervek megszûnésével feladataikat a megyei,
fõvárosi önkormányzatok látják el. Tevékenységük kapcsolódik a sportági
szakszövetségekhez.
A 4-5. §-okhoz
Az alapvetõen önkormányzásra épülõ sporttevékenység viszonylag szûk körben
igényli az állam közremûködését. Az állami feladatok ellátásában meghatározó
az Országos Testnevelési és Sporthivatal (OTSH), mely a Kormány irányítása
alatt mûködõ önálló országos hatáskörû szerv. Felügyeletét a Kormány kijelölt
tagja látja el.
Az OTSH elnöke készíti elõ a sportra vonatkozó állami döntéseket, kidolgozza a
sport hosszú távú mûködésére vonatkozó fejlesztési elveket, programokat.
Irányítja a hivatal alá tartozó intézményeket, és gondoskodik a központi
felkészülést szolgáló létesítmények mûködésérõl.
Szerepe jelentõs a központi költségvetési források elosztásában. Az erre
vonatkozó döntését a Sporttanács által meghatározott elveknek, irányoknak
megfelelõen hozza meg. A Javaslat alapján az állami feladatok között megjelölt
sportinformatikai rendszer kialakítása és mûködtetése is az OTSH
kompetenciájába tartozik.
A 6-9. §-okhoz
A sport jellegébõl következõen indokolt az állami feladatok ellátásának
társadalmi ellenõrzését, segítését biztosítani. Ezért a Javaslat a sport
kiemelkedõ szakembereibõl álló Sporttanács létrehozását rendeli el. Tagjaira a
sportéletben meghatározó szerepet játszó szervezetek (például MOB,
Sportegyesületek Országos Szövetsége) tesznek javaslatot. A Javaslat alapján a
Sporttanács olyan sajátos szervezet, amely nem kötõdik az állami
szervezetrendszerhez. Magas fokú autonómiáját biztosítja, hogy elnökét maga
választja meg és maga határozza meg mûködési rendjét. Szerepe jelentõs a
sportszervezetek támogatására szolgáló központi költségvetési pénzeszközök
elosztásában, mert ennek elveit és irányait kidolgozza. Az OTSH ennek
figyelembevételével dönt a források elosztásáról. A Sporttanács jogosult
ellenõrizni, hogy az elosztás az általa kidolgozott elveknek megfelelõen
történt-e és amennyiben eltérést tapasztal, intézkedést kezdeményezhet az
OTSH-t felügyelõ miniszternél.
A fentieken túl a Sporttanács véleményezi a sportra vonatkozó állami döntések
tervezeteit, valamint javaslattételi és kezdeményezési jog illeti meg. Maga is
részt vehet a sporttal kapcsolatos központi fejlesztési elvek, programok
kidolgozásában.
A 10-13. §-okhoz
A Magyar Olimpiai Bizottság önálló jellegét, az olimpiai mozgalom jelentõsége,
a nemzetközi szabályozás és gyakorlat alapozza meg. Az önkormányzás elvére
épülõ mûködése és az olimpiai mozgalomhoz kapcsolódó közfeladatokat indokolják
köztestületi meghatározását. A Magyar Olimpiai Bizottság nevezi az olimpiai
játékokra a sportágakat és sportolókat, biztosítva ezzel a Magyar Köztársaság
képviseletét. E tevékenységéhez - a sportszövetségekkel folytatott
együttmûködésre alapozva - kapcsolódik az olimpiai játékokon való részvétel
elõkészítése, segítése.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elõírásaival összhangban kizárólag a MOB
jogosult az olimpiai zászló, jelvény, jelmondat, valamint az "olimpia" és az
"olimpiai" elnevezés kereskedelmi célú használatára, illetve annak
engedélyezésére. A Javaslat rögzíti, hogy a MOB tagja kizárólag magyar
állampolgár lehet, illetve hogy legfelsõbb szervében, a közgyûlésben az
olimpiai sportágak szakszövetségeinek meghatározó szerepét biztosítani kell.
A MOB mûködésére az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az egyesülési
jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A 14-17. §-okhoz
A sport nemzetközi jellegébõl és szervezettségébõl következõen a sport
szervezeti rendszerének meghatározó eleme a sportági szakszövetség. Ahhoz,
hogy a sportolók, egyesületek összemérhessék képességeiket, meghatározott
szabályok szükségesek, indokolt az egységesség, melyek megvalósítása a
nemzetközi elõírásoknak megfelelõen a szakszövetségekben történhet. Ezért az
adott sportágban a versenyszerû sportéletben való részvétel a
szakszövetségekkel való szervezetszerû kapcsolat keretében lehetséges. A
szakszövetségekben ellátott képzési, nyilvántartási, fegyelmi jogkörök, a
játék és versenyszabályok megállapítása összhangban a nemzetközi
sportszövetségek elõírásaival egy sportágban csak egy szervezet által
végezhetõk. A nemzetközi sportszövetségekben tagsággal rendelkezõ sportágakban
a szakszövetségek olyan közfeladatokat is ellátnak, mint a válogatott keretek
mûködtetése és általuk a Magyar Köztársaság képviselete a nemzetközi
sporteseményeken, továbbá képzési feladatok, valamint a sportszakmai szabályok
megállapítása. Autonómiájuk magas fokú, önkormányzati elven mûködnek, ezért
indokolt jogállásukat ennek megfelelõen meghatározni, összhangban a
jogállamiság követelményeivel. Ezért a szakszövetségek a Ptk. 65. § (1)
bekezdésében meghatározott köztestületi formában mûködnek, amennyiben
megfelelnek a Javaslatban meghatározott követelményeknek. Köztestületté azok a
sportszervezetek alakulhatnak át, amelyek a Nemzetközi Sportszövetségek
Szövetségében tagsággal rendelkeznek, vagy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság
által elismert sportágban mûködnek és megfelelnek a további együttes
feltételeknek. A Javaslat az olimpiai sportágakat - jelentõségükre figyelemmel
- mentesíti egyes követelmények teljesítése alól.
Azok a sportszövetségek, amelyek nem felelnek meg a Javaslatban meghatározott
követelményeknek, az egyesülésrõl szóló 1989. évi II. törvény alapján
mûködhetnek tovább, de kérhetik köztestületté minõsítésüket, ha késõbb
teljesítik a törvényi feltételeket. Ezek a szabályok alkalmazhatók az újonnan
alakuló sportágakban is, így biztosítható a sport természetes fejlõdése
alapján létrejövõ sportszervezetek számára a szervezett sportéletben való
bekapcsolódás és a köztestületi mûködés.
A köztestületeket az OTSH veszi nyilvántartásba, amennyiben megfelelnek a
meghatározott feltételeknek.
A Javaslat meghatározza, hogy az adott sportágban mely jogkörök gyakorlására
jogosult kizárólag a szakszövetség, a szükségszerûen indokolt egységes mûködés
érdekében. Ezek között szerepel a játék-, verseny-, fegyelmi szabályok
megállapítása is. A Javaslat a szövetség számára biztosítja az általuk
szervezett vagy rendezett sporteseményekkel kapcsolatos vagyoni jogok
hasznosításának lehetõségét is, kivéve ha jogszabály másképp rendelkezik.
A fentieken túl a szakszövetségeknek jelentõs szerepük van a sportszakemberek,
a játékvezetõk, versenybírók képzésében, továbbképzésében is. A Javaslat
szerint a szakszövetség határozza meg - a nemzetközi elõírásokkal összhangban
- a sportesemények rendezésének biztonsági követelményeit, valamint fellép a
sportmozgalomban ható káros jelenségek (nézõtéri erõszak, meg nem engedett
teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek használata) ellen.
A 18-25. §-okhoz
A Javaslat meghatározza a szakszövetségek szervezetének és mûködésének
alapvetõ szabályait, a demokratikus önkormányzás legfontosabb elveit.
A szakszövetség legfelsõbb szerve a közgyûlés, amelyet évente legalább egyszer
össze kell hívni. A közgyûlés dönt a szakszövetség mûködését meghatározó
kérdésekben. Éves költségvetésének meghatározását átruházhatja ügyintézõ
szervére. A költségvetésrõl szóló beszámolót (mérleget) azonban a közgyûlés
fogadja el. A szakszövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A
szakszövetség megszûnése esetén vagyona az állam tulajdonába kerül, de azt
kizárólag sportcélokra lehet fordítani és errõl a nyilvánosságot tájékoztatni
kell.
A 26-28. §-okhoz
A szakszövetségek felett az OTSH elnöke gyakorol törvényességi felügyeletet.
Ennek alapján ellenõrzi, hogy a szakszövetség mûködése megfelel-e a
jogszabályoknak, illetve alapszabályának és más belsõ szabályzatainak.
Jogszabálysértés esetén felhívja a szakszövetséget a szükséges intézkedés
megtételére és amennyiben az elmarad - fõszabályként - a bírósághoz fordul. A
Javaslat szûk körben - amikor indokolt a gyors intézkedés (fegyelmi-,
versenyszabályok megsértése) - lehetõvé teszi a törvényességi ellenõrzés
gyakorlójának, hogy a szakszövetség jogszabálysértõ döntését megsemmisíthesse
és szükséges esetben új határozat hozatalát rendelhesse el. A Javaslat
garanciát ad arra, hogy a szakszövetségek önkormányzatisága, függetlensége ne
csorbuljon, mert sem az OTSH, sem a bíróság számára nem teszi lehetõvé a
szakszövetség határozatának megváltoztatását.
Ismételt vagy súlyos jogszabálysértés esetén a törvényességi felügyelet
gyakorlója vagy a bíróság a szakszövetség, vagy egyes szerveinek,
tisztségviselõinek mûködtetését felfüggesztheti és felügyelõ biztost rendelhet
ki a jogszabálysértés megszüntetésére és a törvényes mûködés helyreállítására.
A nem köztestületként mûködõ szakszövetségek felügyeletére az egyesülési
jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései az irányadóak.
A 29-31.§-okhoz
1995. december 31-ével megszüntetett Nemzeti Sport Alap, mint elkülönített
állami pénzalap szolgálta a magyarországi diák-, szabadidõ- és versenysport
támogatását, lehetõséget teremtett arra, hogy a belföldi és külföldi jogi
személy és magánszemélyek önkéntes befizetései közvetlenül kerülhessenek
felhasználásra a sport valamennyi területén. Ez az alapvetõ cél nem szûnt meg
- az államháztartási reformmal összhangban - azonban az elkülönített állami
pénzalapok helyett az ilyen jellegû közfeladatot finanszírozó formát
alapvetõen a Polgári Törvénykönyv 1993-ban hozott módosítása teremtette meg,
ez a közalapítvány.
A sportban az olimpiai mozgalom, a versenysport, az utánpótlás nevelés
valamint a gyermek-, ifjúsági- és szabadidõsport támogatásában és
finanszírozásában jól elkülöníthetõ terület, jóllehet kétségtelen, hogy
egymásra épülnek és egymás számára nélkülözhetetlenek. Az állam a különbözõ
területeken felmerülõ feladatainak támogatását ezért a két közalapítvány
létrehozását kezdeményezi a Javaslatban.
A Nemzeti Sport Közalapítvány a sportegyesületek, ezek szövetségei, a Magyar
Olimpiai Bizottság szervezeti és személyi bázisára építve az olimpiai
mozgalom, a versenysport, az utánpótlás nevelés feladatainak támogatását tûzi
ki céljául.
A gyermek-, ifjúsági- és szabadidõsport, valamint a fogyatékosok sportjának
állami feladatainak támogatását az 1992. évtõl alapként indult, majd
alapítványi formában mûködõ Nemzeti Ifjúsági- és Szabadidõsport az Egészséges
Életmódért Alapítvány látta el és látja el. Ez az alapítvány mind a
támogatottak, mind támogatók szerint hatékonyan végezte és végzi munkáját, így
bizonyítottan alkalmas ezen közfeladatok további ellátására, elismert mûködése
mintául szolgálhat a most alakuló Nemzeti Sport Közalapítvány számára is.
A közalapítványok kuratóriumaiban helyet kapnak a sportélet kiemelkedõ
személyiségei, akiket azon szervezetek javasolnak, amelyek reprezentálják a
sportélet valamennyi területét és korosztályát. A sporttudomány és
sportegészségügy meghatározó szerepét húzza alá a Javaslat azzal, hogy e
területek is kapjanak képviseletet a kuratóriumokban.
32-35. §-hoz
Az állam feladatainak ellátásához, a sport társadalmilag hasznos funkciójának
kiteljesítéséhez, a központi költségvetésbõl származó pénzeszközök elosztását
a Javaslat szerint létrehozott Nemzeti Sport Közalapítvány, a Nemzeti
Ifjúsági- és Szabadidõsport az Egészséges Életmódért Közalapítvány, valamint
az OTSH útján biztosítja. Ebben a finanszírozási rendszerben megteremtve a
lehetõséget arra, hogy a szponzorok és magánszemélyek hozzájárulásai, a
különbözõ adományok és felajánlások, és a sportcélra már nem hasznosítható
ingatlanok értékesítésébõl származó bevételek közvetlenül szolgálják a sport
különbözõ területeit.
A Javaslat valamennyi támogatott személy és szervezet tekintetében olyan
feltételeket állapít meg, amelyek biztosítják, hogy ne részesüljön állami
támogatásban olyan igénylõ, aki nem számolt be elõzõ évi tevékenységérõl, nem
készített átfogó tervet sporttevékenységének végzésére, aki nem fizette meg
köztartozásait, vagy bármilyen módon félrevezette a kuratóriumokat, illetve az
OTSH-t. A sportegyesületek és szakszövetségek egyértelmû igényének is
megfelelnek ezek a követelmények, hiszen a különbözõ formában mûködõ
sportszervezetek valódi fejlõdése, feltételeinek javítása csak abban az
esetben várható el mind az állam, mind a magánszemély részérõl, ha a felek
számára tiszta és áttekinthetõ jogi környezet.
Az OTSH által ellátott állami feladatok végrehajtásához - az OTSH mindenkori
éves költségvetésében meghatározott mûködési kiadásain túl - meghatározó
mértékben az OTSH, mint állami játékszervezõ által szervezett bingó játék
adózott eredményét biztosítja a központi költségvetés. Ezen pénzeszközök
elosztására a Sporttanács kidolgozza a meghatározó elveket, és azok alapján
dönt az OTSH elnöke a pénzeszközök felosztásáról.
A Nemzeti Sport Közalapítvány feladatainak ellátásához rendelt források a totó
játék játékadójának 100%-a, valamint az éves költségvetési törvényben
jóváhagyott támogatás. A Nemzeti Ifjúsági- és Szabadidõsport az Egészséges
Életmódért Közalapítvány által ellátott közfeladatok végrehajtását az éves
költségvetési törvényben jóváhagyott támogatás biztosítja. Mindkét
közalapítvány forrásait bõvíti az adományok, szponzori befizetések és a
magánszemélyek befizetései.
A 36-39.§-okhoz
A Javaslat rendelkezik a törvény hatálybalépésével összefüggõ egyes
kérdésekrõl, rögzíti, hogy az "országos sportági szakszövetség" megjelelölést
kizárólag a köztestületként mûködõ szakszövetségek használhatják.
A Javaslat kötelezõvé teszi - meghatározott esetekben - a sportorvosi
alkalmassági vizsgálatokon, valamint a dopping vizsgálatokon való részvételt.
A Javaslat a sportesemény rendezõjének kötelezettségévé teszi a sportesemények
egészségügyi ellátásának biztosítását.
A Javaslat szerint a sportszövetség szabályzatában meghatározhatja, hogy
milyen élet- és balesetbiztosítás alapján vehetnek részt a sportolók egyes
sporteseményeken, versenyeken.
A 40-42. §-okhoz
A Javaslat rendelkezik egyes jogszabályok hatályon kívül helyezésérõl,
meghatározza azon szabályozási tárgyakat, valamint felhatalmazza a Kormányt
végrehajtási szabályok megalkotására.