ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Képviselõi önálló indítvány
Az Országgyûlés
....../1996. ( ) OGY
h a t á r o z a t a
( j a v a s l a t )
a Magyar Köztársaság Országgyûlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.)
OGY határozat módosításáról
1. § A Magyar Köztársaság Országgyûlésének Házszabályáról szóló - a
62/1995. (VI.17.) OGY határozattal módosított - 46/1994. (IX.30.) OGY
határozat (a továbbiakban: Házszabály) 19. § (2) bekezdése új g) ponttal
egészül ki, ezzel egyidejûleg a g)-m) pontok betûjelzése h)-n) pontokra
változik:
/(2) Az Országgyûlés elnöke az (1) bekezdésben meghatározott feladatai
körében/
"g) javaslatot tesz a bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak
személyére vonatkozó változásra,"
2. § (1) A Házszabály 23. § e) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
H/23.. § A Házbizottság:/
"e) az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére,
tagjainak számára, elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására
javaslatot tesz az Országgyûlésnek (31. § (1) bekezdés);"
(2) A Házszabály 23. §-a új r) ponttal egészül ki, egyidejûleg a
jelenlegi r)-t) pontok betûjelzése s)-u) pontokra változik:
H/23.. § A Házbizottság:/
"r) a köztársasági elnök és a miniszterelnök napirenden kívüli
felszólalásánál megállapítja a felszólalások és hozzászólások idõkeretét (51.
§ (2) és (5) bekezdés)."
3. § A Házszabály 26. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"26. § (1) A Házbizottság ülését az Országgyûlés elnöke hívja össze és
vezeti. Az Országgyûlés ülésének ideje alatt az elnök összehívhatja a
Házbizottság ülését."
4. § A Házszabály 30. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(3) Az állandó bizottság a mûködési területét érintõ bármely kérdést -
az Országgyûlés felkérése vagy saját elhatározása alapján - megtárgyalhat, és
abban állást foglalhat. A bizottság az állásfoglalását bizottsági
tájékoztatóban nyilvánosságra hozhatja."
5. § A Házszabály 31. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"31. § (1) Az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére,
tagjainak számára, elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására - a
28. §-ban és a 33. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján - a
képviselõcsoportok vezetõi ajánlásának megfelelõen a Házbizottság terjeszt elõ
javaslatot az Országgyûlésnek. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak
személyére vonatkozó változásra - a képviselõcsoportok vezetõi ajánlásának
megfelelõen - az Országgyûlés elnöke tesz javaslatot."
6. § A Házszabály 34. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(2) Az ideiglenes bizottság létrehozatalára irányuló határozati
javaslathoz nem lehet olyan módosító javaslatot benyújtani, amely
a) a vizsgáló bizottság elnevezésére, a vizsgálat tárgyára,
b) az eseti bizottság elnevezésére, a feladatkörébe utalt ügyre
vonatkozik."
7. § A Házszabály 37. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(4) A Házszabály 2. számú melléklete szerinti képviseleti megbízást
legkésõbb a helyettesítés megkezdésekor az elnöknek be kell mutatni. Az elnök
a helyettesítés tényét bejelenti. A benyújtott képviseleti megbízást a
jegyzõkönyvhöz kell csatolni."
8. § A Házszabály 38. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(3) Az Országgyûlést - megalakulását követõen lehetõleg harminc napon
belül, egyébként minden ülésszak végén - tájékoztatja a Kormány a következõ
ülésszakra vonatkozó törvényalkotási programjáról."
9. § A Házszabály 41. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"41. § (1) Az Országgyûlés ülései nyilvánosak. Az Országgyûlés üléseinek
jegyzõkönyvei az Országgyûlési Könyvtárban, azok irattárban elhelyezett
mellékletei és a számítógépes szavazási lista az Országgyûlési Könyvtár útján
a nyilvánosság számára hozzáférhetõek."
10. § A Házszabály 43. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(2) Ha az Országgyûlés nem határozatképes, az elnök megkísérli a
határozatképesség helyreállítását. Amennyiben ez nem lehetséges, az elnök
megállapítja a hiányzó képviselõk névsorát, a napirendi pont tárgyában a
határozathozatalt elhalasztja, és a bejelentés nélkül távol lévõk jegyzékét -
napirendben elõre feltüntetett határozathozatal esetén - az Országgyûlés
legközelebbi ülésén közzéteszi. Az ülést a következõ napirendi pont
tárgyalásával kell folytatni. Amennyiben az elnök az Országgyûlés
határozatképességét utóbb megállapítja, döntése alapján a határozathozatalra
vissza lehet térni."
11. § (1) A Házszabály 45. § (1) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"45. § (1) A köztársasági elnök, a Kormány tagja, az Alkotmánybíróság
elnöke, a Legfelsõbb Bíróság elnöke, a legfõbb ügyész, az országgyûlési
biztos, az Állami Számvevõszék elnöke, továbbá az általa benyújtott beszámoló
országgyûlési vitája során az Országgyûlés elõtt beszámolásra kötelezett részt
vehet és felszólalhat az Országgyûlés ülésén."
(2) A Házszabály 45. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Ha a Házszabály kivételt nem tesz, a köztársasági elnök, a
miniszterelnök, továbbá - a Kormány nevében - a Kormány tagja bármikor
felszólalhat."
12. § A Házszabály 51. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"51. § (1) A napirenden nem szereplõ, országos jelentõségû,
halaszthatatlan és rendkívüli ügyben (a továbbiakban: rendkívüli ügy) az
ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása elõtt - a felszólalás tárgyát és okát
megjelölve - a képviselõcsoport nevében a képviselõcsoport-vezetõ által
megnevezett képviselõ legfeljebb öt percben felszólalásra jogosult. A
képviselõcsoport vezetõje a felszólalási szándékot az ülés megnyitása elõtt
legalább egy órával írásban köteles bejelenteni az elnöknek. Az elnök a
felszólalási szándékról - a felszólalni kívánó által megjelölt tárgy és ok
közlésével együtt - tájékoztatja a Kormányt és valamennyi képviselõcsoport-
vezetõt.
(2) A köztársasági elnök, a miniszterelnök és a Kormány tagjai rendkívüli
ügyben napirenden kívül felszólalhatnak. A felszólalási szándékot - amennyiben
az ügy körülményei azt lehetõvé teszik - az ülés megnyitása elõtt legalább egy
órával be kell jelenteni az elnöknek. A felszólalási szándék bejelentésével
egyidejûleg közölni kell a felszólalás tárgyát és okát. Az elnök a
felszólalási szándékról az (1) bekezdésben felsoroltakat tájékoztatja. A
köztársasági elnök és a miniszterelnök felszólalásának idõkeretét a
Házbizottság állapítja meg. A Kormány tagjai legfeljebb ötperces felszólalásra
jogosultak.
(3) A képviselõ - akinek mentelmi jogát az Országgyûlés felfüggesztette -
jogosult kétperces idõkeretben az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása
elõtt az eljárás jogerõs befejezésérõl az Országgyûlést tájékoztatni. A
felszólalási szándékot az ülés megnyitása elõtt legalább egy órával írásban be
kell jelenteni az elnöknek.
(4) Rendkívüli ügyben az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása után -
az (1) bekezdésben meghatározott módon, de az ott megjelölt felszólalási
idõkeret figyelmen kívül hagyásával - bármely képviselõ felszólalásra
jelentkezhet.
(5) Az (1)-(2) és (4) bekezdés szerinti felszólalással kapcsolatos
észrevétel céljából a Kormány képviselõje, valamint az, aki személyében
érintett, továbbá a képviselõcsoport vezetõje kétperces hozzászólásra kérhet
szót. Ha a képviselõcsoport-vezetõ nem kér szót, az elnök a
képviselõcsoportból elsõként szólásra jelentkezett képviselõnek adhatja meg a
szót. A köztársasági elnök és a miniszterelnök napirenden kívüli felszólalása
esetén a hozzászólás idõkeretét a Házbizottság állapítja meg.
(6) Ha a (4)-(5) bekezdésben felsorolt esetekben az elnök nem adja meg a
szót, a képviselõ kérésére e tárgyban az Országgyûlés vita nélkül határoz.
(7) A felszólalás felett vitának és határozathozatalnak egyebekben helye
nincs."
13. § A Házszabály 52. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"52. § (1) A napirendet vagy a tárgyalt napirendi pontot érintõen
bármelyik képviselõ bármikor egy percben ügyrendi javaslatot tehet, amelyet
két percben indokolhat. Az ügyrendi javaslat elhangzása után
képviselõcsoportonként legfeljebb egy képviselõ, továbbá az elsõként szólásra
jelentkezõ független képviselõ kétperces hozzászólása engedélyezhetõ,
egyébként az Országgyûlés a javaslatról vita nélkül határoz."
14. § A Házszabály 54. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(4) Ha a felszólaló kitöltötte a saját vagy a képviselõcsoportja
idõkeretét (53. §), akkor az elnök harminc másodperc után megvonja tõle a
szót."
15. § A Házszabály 65. § (2) bekezdésének felvezetõ szövegrésze helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(2) A jegyzõkönyv irattárban elhelyezendõ mellékletei:"
16. § A Házszabály 66. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(6) A szó szerinti jegyzõkönyv jegyzõk által hitelesített példányát el
kell helyezni az irattárban, a nyomtatott, hiteles jegyzõkönyvet és az
Országgyûlési Naplót át kell adni az Országgyûlési Könyvtárnak."
17. § A Házszabály 74. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(4) A bizottság elnökét tartós akadályoztatása esetén az általa kijelölt
alelnök helyettesíti. Valamennyi alelnök távolléte esetén az elnök a bizottság
tagjának adhat írásban eseti képviseleti megbízást. Az elnököt helyettesítõ
bizottsági tag jogai és kötelezettségei az elnökével azonosak."
18. § A Házszabály 78. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/(2) A jegyzõkönyv elkészítésére és kezelésére a 65. és 66. §-t kell
megfelelõen alkalmazni a következõ eltérésekkel:/
"b) A szó szerinti jegyzõkönyv hitelesített, eredeti példányát el kell
helyezni az irattárban, valamint egy másolatát az Országgyûlési Könyvtárban. A
bizottsági ülésen részvételre jogosultaknak - kérésükre - a szó szerinti
jegyzõkönyvet ki kell adni."
19. § A Házszabály 79. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
H/79.. § (1) Az Országgyûlés elnöke - a Házszabályban foglaltakra is
tekintettel - a döntési javaslat vagy bizottsági ajánlás elkészítésére:/
"b) az elsõ helyen kijelölt bizottság megnevezésével két vagy több
bizottságot jelöl ki, illetõleg"
20. § A Házszabály 82. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(2) Az ideiglenes vagy az év közben újonnan alakuló állandó bizottságok
mûködésének költségeire az Országgyûlés költségvetésén belül - csak erre a
célra felhasználható - tartalékot kell képezni."
21. § A Házszabály 84. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül más anyag - a 143. § (4)
bekezdésében meghatározott kérelmet kivéve - az Országgyûlés tárgysorozatára
nem kerülhet. A Házszabály szerint elõterjeszthetõ egyéb javaslatok, kérelmek,
indítványok nem minõsülnek az (1)-(2) bekezdés szerinti indítványnak; ezekre a
Házszabály megfelelõ rendelkezéseit kell alkalmazni."
22. § A Házszabály 86. §-a új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a §
eredeti szövege az (1) bekezdés jelölést kapja:
"(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a 99. § (3)
bekezdésében, harminc napban megállapított határidõt nem kell figyelembe
venni."
23. § A Házszabály 91. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(2) A kérdés tárgyát címszerûen meg kell jelölni, és utalni kell arra
is, hogy a kérdezõ a választ az Országgyûlés ülésén szóban, vagy ülésen kívül,
írásban kéri. Az írásbeli választ igénylõ kérdésre a kérdezett tizenöt napon
belül ad választ. A 90. § (3)-(4) bekezdés rendelkezéseit a kérdés esetén is
alkalmazni kell."
24. § A Házszabály a következõ új 91/A. §-sal egészül ki:
"91/A. § Országgyûlési bizottság a kormányzati munka ellenõrzésével, vagy
a bizottság mûködési területét érintõ bármely más kérdéssel kapcsolatos -
országgyûlési határozati formát nem igénylõ - megállapításairól bizottsági
tájékoztatót készíthet. A bizottsági tájékoztatót az Országgyûlés elnökének,
az országgyûlési bizottságoknak és a képviselõcsoportok vezetõinek meg kell
küldeni, ezzel egyidejûleg a képviselõk számára hozzáférhetõvé kell tenni."
25. § A Házszabály 96. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(3) Az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottság (a
továbbiakban: Alkotmányügyi bizottság) - ha nem kijelölt bizottságként jár el
- az Országgyûlés elnöke vagy a kijelölt bizottság felkérésére ajánlást nyújt
be, továbbá saját kezdeményezésére ajánlást nyújthat be minden
törvényjavaslathoz, országgyûlési határozati javaslathoz a 95. § (3) bekezdés
a)-c) pontjában meghatározott kérdésekrõl. Az Alkotmányügyi bizottság szükség
szerint módosító javaslatot tesz."
26. § A Házszabály 98. § (5) bekezdésének utolsó mondata helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"Ilyen tárgysorozatba vétel iránti kérelmet minden képviselõcsoport
kizárólag a rendes ülésszakon, és ülésszakonként legfeljebb öt alkalommal
nyújthat be, azon az ülésszakon, amelyen a törvényjavaslat tárgysorozatba
vételét a kijelölt bizottság elutasította."
27. § A Házszabály 100. § új (2) bekezdéssel egészül ki, a § eredeti
szövege az (1) bekezdés jelölést kapja:
"(2) Az Országgyûlés a tervezett törvény elveit országgyûlési
határozatban állapítja meg."
28. § A Házszabály 102. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(3) A kijelölt bizottság a módosító javaslatokat értékeli és állást
foglal, hogy azokat támogatja-e vagy sem. Az elsõ helyen kijelölt bizottság
valamennyi módosító (kapcsolódó módosító) javaslatról állást foglal. A
bizottság a részletes vitát elõkészítõ ajánlásában terjeszti az Országgyûlés
elé a módosító javaslatokat."
29. § (1) A Házszabály 103. § (1) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"103. § (1) Az elõterjesztõ a törvényjavaslatát a zárószavazás
megkezdéséig bármikor visszavonhatja, a részletes vita lezárása után azonban
ehhez az Országgyûlés hozzájárulása szükséges. Visszavontnak kell tekinteni
azt a törvényjavaslatot, amely helyett az elõterjesztõ új változatot nyújtott
be. Az új változatban elõterjesztett törvényjavaslatra az újonnan benyújtott
javaslatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."
(2) A Házszabály 103. § (2) bekezdésének második mondata helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(2) Sürgõsséggel kell megtárgyalni az átdolgozott
törvényjavaslatot, ha az Országgyûlés az átdolgozásra visszakért
törvényjavaslat tárgyalását már megkezdte, és az elõterjesztõ az átdolgozott
törvényjavaslatot a visszakérést követõ három hónapon belül benyújtja."
30. § (1) A Házszabály 106. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"106. § (1) A részletes vita lezárása után a módosító javaslatokról
történõ szavazás következik. Szavazni csak arról a módosító javaslatról
(kapcsolódó módosító javaslatról) kell,
a) amely elnyerte a kijelölt - több kijelölt bizottság esetén
bármelyik - bizottság jelen lévõ tagjai egyharmadának támogatását, vagy
b) amelyet a kijelölt bizottság nyújtott be, vagy
c) amelyrõl a szavazást a képviselõcsoport vezetõje kérte.
(2) Az (1) bekezdés c) pont szerinti jogával egy képviselõcsoport
vezetõje egy döntési javaslat határozathozatalakor legfeljebb öt alkalommal
élhet. Szavazást az Országgyûlés elnökéhez benyújtva, írásban lehet kérni,
legkésõbb annak az ülésnek a megnyitása elõtt egy órával, amely ülés tervezett
napirendjén szerepel az adott törvényjavaslathoz érkezett módosító (kapcsolódó
módosító) javaslatokról történõ szavazás.
(3) Azokról a módosító javaslatokról (kapcsolódó módosító javaslatokról),
amelyekkel az elõterjesztõ egyetért, az Országgyûlés egy szavazással szavaz.
Bármely képviselõcsoport vezetõje, továbbá, ha nem a Kormány az elõterjesztõ,
akkor a Kormány is írásban kérheti, hogy valamely módosító javaslatról
(kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyûlés külön szavazzon.
(4) Az elõterjesztõ írásban tájékoztatja a képviselõcsoportok vezetõit,
továbbá, ha nem a Kormány az elõterjesztõ, akkor a Kormányt is arról, hogy
mely módosító javaslatokkal (kapcsolódó módosító javaslatokkal) ért egyet. E
tájékoztatást legkésõbb azt az ülést megelõzõ második munkanapon kell
megküldeni, amely ülés tervezett napirendjén szerepel az adott
törvényjavaslathoz érkezett módosító (kapcsolódó módosító) javaslatokról
történõ szavazás. Az elõterjesztõ álláspontját a képviselõk számára ugyanilyen
határidõvel hozzáférhetõvé kell tenni. Bármely képviselõcsoport vezetõje,
illetve, ha nem a Kormány az elõterjesztõ, akkor a Kormány legkésõbb az
elõterjesztõ tájékoztatásától számított egy napon belül az Országgyûlés
elnökéhez benyújtva, írásban kérheti, hogy valamely módosító javaslatról
(kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyûlés külön szavazzon.
(5) Ha a zárószavazásra a részletes vitát követõ szavazás lezárásától
számított öt napon belül kerül sor, az elõterjesztõ a részletes vita lezárása
után tájékoztatja az Országgyûlést arról, hogy mely módosító javaslatokkal
(kapcsolódó módosító javaslatokkal) ért egyet. Az elõterjesztõi tájékoztatást
követõen azonnal bármely képviselõcsoport vezetõje, továbbá, ha nem a Kormány
az elõterjesztõ, akkor a Kormány is kérheti, hogy valamely módosító
javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyûlés külön szavazzon.
Az eljárás során az 56. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni,
hogy az elnök köteles elrendelni a tárgyalási szünetet.
(6) Ha a törvényjavaslat adott részéhez több módosító javaslatot
nyújtottak be, a szavazás során - lehetõség szerint - a következõ sorrendben
kell szavazni:
a) az adott rész elhagyását javasoló,
b) tartalmilag több módosítást magában foglaló módosító (kapcsolódó
módosító) javaslat,
c) egyéb módosító (kapcsolódó módosító) javaslat.
(7) A módosítással érintett rendelkezések feletti szavazás során a
törvényjavaslat eredeti szövegérõl nem kell szavazni.
(8) A részletes vita és a módosítással érintett rendelkezések feletti
szavazás után - legkorábban e szavazást követõ öt nap elteltével -
zárószavazást kell tartani a törvényjavaslat egészérõl. Elfogadott módosító
(kapcsolódó módosító) javaslat hiányában a zárószavazást a módosító
javaslatokról történõ szavazást követõen meg lehet tartani.
(9) A módosítással érintett rendelkezések feletti szavazást követõen -
legkésõbb a zárószavazást megelõzõ második munkanapon - a zárószavazásra
bocsátandó egységes javaslatot - az elõterjesztõ ellenjegyzésével - a
képviselõcsoport-vezetõknek és az Alkotmányügyi bizottságnak meg kell küldeni,
a képviselõk számára hozzáférhetõvé kell tenni.
31. § (1) A Házszabály 107. § (1) bekezdésének helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"107. § (1) A zárószavazás megkezdése elõtt módosító javaslatot lehet
benyújtani bármely - korábban megszavazott - rendelkezéshez kapcsolódóan, ha a
megszavazott rendelkezés nincs összhangban az Alkotmánnyal vagy más
törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével, vagy a
törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével.
Zárószavazás elõtti módosító javaslatot az elõterjesztõ is benyújthat.
Zárószavazás elõtti módosító javaslatot írásban lehet benyújtani legkésõbb
annak az ülésnapnak a megnyitása elõtt egy órával, amely ülésnap napirendjén
szerepel az adott törvényjavaslat zárószavazása."
(2) A Házszabály 107. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(2) A zárószavazás elõtti módosító javaslatot az elnök az
Alkotmányügyi bizottságnak adja ki. A költségvetési, pótköltségvetési,
zárszámadási, illetve költségvetést módosító törvényjavaslathoz benyújtott
zárószavazást megelõzõ módosító javaslatot az elnök a Költségvetési
bizottságnak is kiadja."
(3) A Házszabály 107. § (4) bekezdésének utolsó mondata helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"A zárószavazást megelõzõen benyújtott módosító javaslat esetén a
zárószavazást csak a törvényjavaslat záró vitája után lehet megtartani."
(4) A Házszabály 107. §-a új (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Ha a zárószavazás során minõsített többséget igénylõ döntés is
szükséges, akkor a zárószavazást két részletben kell lefolytatni úgy, hogy
elõször a minõsített többséget igénylõ döntést kell meghozni. A szükséges
minõsített többség hiányában az 56. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy az elnök köteles elrendelni a tárgyalási szünetet."
32. § A Házszabály 114. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(2) A jelentés elfogadásáról az Országgyûlés határozattal dönt."
33. § A Házszabály 119. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(5) Ha a miniszterelnök vagy a miniszter nem személyesen válaszol, a
képviselõ személyes válaszadást kérhet. Ebben az esetben a megkérdezett
legkésõbb a harmadik soron következõ azonnali kérdések órájában köteles
személyesen válaszolni. Ezen határidõ alatt a kérdést a képviselõcsoport
vezetõje csak olyan helyre sorolhatja, ahol annak feltételére lehetõség
nyílik, ellenkezõ esetben a személyes válaszadás kötelezettsége megszûnik."
34. § A HSZ 120. §-a és az azt megelõzõ cím helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"A költségvetési, a pótköltségvetési és a zárszámadási törvényjavaslatokra
vonatkozó eljárás
120. § (1) A Magyar Köztársaság költségvetésérõl szóló törvényjavaslat (a
továbbiakban: költségvetési törvényjavaslat), a pótköltségvetési
törvényjavaslat és a központi költségvetés végrehajtásáról (a továbbiakban:
zárszámadás) szóló törvényjavaslat tárgyalásakor és határozathozatalakor a
Házszabály általános rendelkezéseit a 120-121. §-okban foglalt eltérésekkel
kell alkalmazni.
(2) A költségvetési, a pótköltségvetési, a zárszámadási törvényjavaslatot
minden bizottság külön véleményezi. A bizottságok véleményét a Költségvetési
bizottság foglalja össze és terjeszti az Országgyûlés elé.
(3) A központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak fejezetenkénti
összegére, fõösszegére, továbbá a költségvetési hiány, illetve többlet
mértékére, valamint a központi költségvetés általános tartalékának összegére
kizárólag a Költségvetési bizottság nyújthat be módosító javaslatot.
(4) A költségvetési törvényjavaslat 121. § (3) bekezdése szerinti
határozathozatalát megelõzõ vitában és a pótköltségvetési törvényjavaslat
vitájában benyújtható módosító javaslatokra a 94. § (5) bekezdését nem kell
alkalmazni.
(5) A központi költségvetés bevételi és kiadási elõirányzatainak
változtatására, új elõirányzat megállapítására irányuló módosító (kapcsolódó
módosító) javaslatban meg kell jelölni, hogy az rendes vagy rendkivüli
bevételnek, illetve kiadásnak minõsül.
(6) A költségvetési, pótköltségvetési és zárszámadási törvényjavaslat
részletes vitájában a 105. § (2) bekezdésében foglalt, a rendelkezések
sorrendjére vonatkozó elõírásokat nem kell alkalmazni.
(7) A központi költségvetés egyes bevételi és kiadási elõirányzataira
elfogadott több módosító javaslat, továbbá a fejezeteken belüli rendes és
rendkivüli bevételi és kiadási elõirányzatok közötti átcsoportosításra
elfogadott módosító javaslatok számszaki átvezetését az egységes javaslat
(106. § (9) bekezdés) tartalmazza, kivéve a normatív támogatásokkal érintett
elõirányzatokat, melyekre a 107. §-ban foglaltak az irányadók."
35. § A HSZ 121. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"121. § (1) A költségvetési törvényjavaslat sürgõs tárgyalását nem lehet
kérni.
(2) A Költségvetési bizottság - az Országgyûlésnek november 30-ig
meghozandó, a következõ évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslat központi
költségvetési fejezeteinek bevételi és kiadási fõösszegérõl, a hiány és
többlet mértékérõl történõ határozathozatalát megelõzõen - a részletes vitát
elõkészítõ ajánlásának, valamint kiegészítõ ajánlásának I. részében azokat a
módosító javaslatokat és bizottsági állásfoglalásokat teszi közzé, amelyek a
költségvetési törvényjavaslatnak a központi költségvetés bevételeinek és
kiadásainak fejezetenkénti összegét és fõösszegét, továbbá a költségvetési
hiány, illetve többlet mértékét érintik. Az e kérdéseket nem érintõ módosító
javaslatokat - azok szövegszerû ismertetése nélkül - az ajánlások II. részében
kell feltüntetni.
(3) Az Országgyûlés november 30-ig dönt a (2) bekezdés szerinti ajánlások
I. részében foglalt módosító (kapcsolódó módosító) javaslatokról; nem dönt az
ajánlás, kiegészítõ ajánlás II. részében felsorolt módosító (kapcsolódó
módosító) javaslatokról.
(4) Az (3) bekezdés szerinti határozathozatal során a módosító
javaslatokról való döntést követõen, annak figyelembevételével, illetve
eredményeként a Költségvetési bizottság módosító javaslatot készít a központi
költségvetés általános tartalékának összegére, majd a központi költségvetés
bevételeinek és kiadásainak fejezetenkénti összegére, a fõösszegére, továbbá a
hiány, illetve többlet mértékére, a hiány finanszirozására (a többlet
felhasználására). Errõl a javaslatról az Országgyûlés haladéktalanul, vita
nélkül határoz.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott módosító javaslat tartalmazza a 120.
§ (7) bekezdésében foglalt szempontok szerinti számszaki átvezetéseket.
(6) A határozathozatalt követõ három napon belül a Költségvetési
bizottság tájékozatja az Országgyûlést a költségvetési törvényjavaslat azon
részeirõl, amelyekrõl az Országgyûlés határozott.
(7) A (6) bekezdés szerinti tájékoztatást követõen sor kerül a részletes
vita újbóli megnyitására. A tájékoztatást követõ nyolc napon belül a fejezetek
bevételi, kiadási fõösszegét, a hiány, illetve a többlet mértékét nem érintõ
kapcsolódó módosító javaslatot lehet benyújtani.
(8) Az újból megnyitott részletes vita lezárását követõen a Költségvetési
bizottság újabb ajánlást készít, amely tartalmazza az Országgyûlés (4)
bekezdés szerinti határozathozatalával nem érintett módosító javaslatokat,
valamint a részletes vita újbóli megnyitása után beérkezett módosító
javaslatokat, kapcsolódó módosító javaslatokat."
36. § A Házszabály 124. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(2) Ha az Alkotmány értelmében a törvény elfogadásához az országgyûlési
képviselõk, illetve a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának
szavazata szükséges, továbbá a Magyar Köztársaság éves költségvetésérõl, annak
módosításáról, végrehajtásáról, valamint a pótköltségvetésrõl szóló
törvényjavaslat tárgyalásánál kivételes eljárás nem kérhetõ."
37. § (1) A Házszabály 128. § (1) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"128. § (1) A törvényjavaslat kivételes és sürgõs tárgyalása esetén a
kijelölt bizottság a módosító javaslatok benyújtására nyitva álló határidõ
leteltét követõ harminc napon belül lefolytatja a vitát. A vita lezárását
követõ ülésen a törvényjavaslatot az Országgyûlés napirendjére kell tûzni."
(2) A Házszabály 128. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(3) A (2) bekezdésben meghatározott felszólalások után az
Országgyûlés egy szavazással dönt a kijelölt bizottság által támogatott
módosító javaslatokról."
(3) A Házszabály 128. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(4) A 106. § (9) bekezdésében és a 107. §-ban foglalt
rendelkezéseket kivételes eljárás esetén is alkalmazni kell."
38. § A Házszabály 129. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"129. § (1) A Kormány vagy a képviselõk legalább egyötödének írásbeli
indítványára - az indítványban megjelölt átfogó politikai témakörben - az
Országgyûlés vitát tart. Ilyen indítványt kizárólag a rendes ülésszakon lehet
benyújtani és tárgyalni. Minden képviselõ ülésszakonként legfeljebb két
politikai vita tartására irányuló indítványt támogathat."
39. § A Házszabály 132. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"132. § (1) A vezetõ közjogi tisztségek betöltõinek megválasztása során a
Házszabály általános rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2) Az Országgyûlés az Alkotmányban, illetõleg külön törvényekben
megállapított szabályok szerint választja meg a köztársasági elnököt, a
miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, a Legfelsõbb Bíróság elnökét, a
legfõbb ügyészt, az országgyûlési biztosokat, továbbá az Állami Számvevõszék
elnökét és alelnökeit. A választás titkos szavazással történik, kivéve a
miniszterelnök megválasztását.
(3) Ha törvény valamely tisztségviselõ megválasztása vagy kinevezése
elõtt a jelölt országgyûlési bizottság elõtt történõ meghallgatását írja elõ,
az erre hatáskörrel rendelkezõ bizottság a jelöltet meghallgatja, és a
személyi javaslatot véleményezi. A jelölt miniszterré történõ kinevezésének
támogatásáról a bizottság nyílt szavazással határoz.
(4) Az Országgyûlés által választott tisztségviselõk esetében a
kialakított véleményt a bizottság elõadója az Országgyûlés ülésén ismerteti. A
többi jelöltrõl a véleményt a bizottság elnöke az Országgyûlés elnökének küldi
meg, aki azt a javaslattételi és a kinevezési jogkör gyakorlójához eljuttatja.
(5) A (2) bekezdésében felsorolt személyek a megválasztásuk, a
miniszterek a kinevezésük után - ha a rájuk vonatkozó szabályok nem írnak elõ
más esküszöveget - az Országgyûlés elõtt a Házszabály 3. számú melléklete
szerinti esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü letételének
elmulasztására a 8. § (4) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelõen
alkalmazni.
(6) Külön törvényben meghatározott tisztségek betöltõinek megválasztására
- eltérõ rendelkezés hiányában - e § rendelkezéseit kell alkalmazni."
40. § A Házszabály 139. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(2) Az Országgyûlés mûködésével kapcsolatban a titokvédelemre vonatkozó
külön szabályokat - a Házszabály mellékleteként meghatározandó Titokvédelmi
Szabályzat megalkotásáig - az Országgyûlés elnöke által megállapított
Titokvédelmi Szabályzat tartalmazza."
41. § A Házszabály 143. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép, s egyúttal új (4)-(9) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A Házszabály értelmezésével az Országgyûlés állandó bizottságainak
feladatairól szóló országgyûlési határozatban megjelölt állandó bizottság (a
Házszabály-értelmezésért felelõs bizottság) foglalkozik, amely az Országgyûlés
választott tisztségviselõje, továbbá bármely képviselõcsoport vagy bizottság
kérésére állást foglal. A Házszabály-értelmezésért felelõs bizottság - saját
döntése alapján - általános érvényû vagy eseti jellegû állásfoglalást hoz. A
Házszabály-értelmezésért felelõs bizottság általános érvényû állásfoglalását
az Országgyûlés elnöke ismerteti. A Házszabály-értelmezésért felelõs bizottság
az eseti jellegû állásfoglalását írásban teszi közzé.
(4) Az általános érvényû állásfoglalás ismertetésétõl, illetve az eseti
jellegû állásfoglalás kiküldésétõl számított tizenöt napon belül bármely
képviselõcsoport kérheti az Országgyûlés döntését. A kérelem az állásfoglalás
elutasítására vagy fenntartására irányulhat. A kérelem tárgyalását legkésõbb
annak beérkezését követõ harminc napon belül az Országgyûlés napirendjére kell
tûzni.
(5) A plenáris ülésen való tárgyalás során elõször az Országgyûlés
döntését indítványozó képviselõcsoporthoz tartozó képviselõ szólal fel. Ezt
követõen a Házszabály-értelmezésért felelõs bizottság elõadója ismerteti a
bizottság állásfoglalását és annak indokait. A képviselõcsoportok álláspontját
csoportonként egy-egy képviselõ fejtheti ki. Az e bekezdésben foglalt
felszólások nem haladhatják meg az öt percet.
(6) Valamennyi képviselõcsoport álláspontjának elhangzását követõen
képviselõcsoportonként legfeljebb egy képviselõ öt-öt percben hozzászólhat.
(7) Az (5)-(6) bekezdés szerinti felszólalások után az Országgyûlés
döntését indítványozó képviselõcsoporthoz tartozó képviselõ, majd a
Házszabály-értelmezésért felelõs bizottság elõadója tíz percben hozzászólhat.
(8) Az Országgyûlés a (5)-(7) bekezdések szerinti felszólalások után dönt
az állásfoglalásra vonatkozó kérelemrõl.
(9) Az Országgyûlés ellenkezõ döntéséig a Házszabály-értelmezésért
felelõs bizottság állásfoglalását alkalmazni kell."
42. § A Házszabály 145. § (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
H/145.. § (1) A Hivatal az Országgyûlés ülésszakai, ülései, továbbá a
bizottsági ülések elõkészítése és lefolytatása keretében:/
"k) az elfogadott és az elõterjesztõ kézjegyével ellátott
törvényeket, országgyûlési határozatokat és egyéb döntéseket az elfogadástól
számított három munkanapon belül az Országgyûlés elnökének megküldi, és
gondoskodik a parlamenti információs rendszerben történõ hozzáférhetõségrõl."
43. § A Házszabály 147. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"147. § (1) Az Országgyûlés a képviselõk, a bizottságok, a
képviselõcsoportok, az említettek mellett dolgozó szakértõk, az Országgyûlés
hivatali szervei, valamint a nyilvánosság számára az Országház épületében
könyvtárt tart fenn. A könyvtár neve: Országgyûlési Könyvtár.
(2) Az Országgyûlési Könyvtár prézens könyvtár. Könyvtári és információs
szolgáltatásokat nyújt az (1) bekezdésben felsoroltak részére.
Alapszolgáltatásai ingyenesek. Egyéb szolgáltatásai térítés ellenében vehetõk
igénybe. Az országgyûlési képviselõk, a bizottságok, a képviselõcsoportok, az
említettek mellett mûködõ szakértõk és az Országgyûlés hivatali szervei a
könyvtári és informatikai szolgáltatásokat kedvezményesen vehetik igénybe. A
kedvezmények körét és mértékét a Könyvtár Szervezeti és Mûködési Szabályzata
határozza meg.
(3) Az Országgyûlési Könyvtár az állam- és jogtudomány, a
politikatudomány, a legújabbkori magyar és egyetemes történelem, valamint a
magyar parlament dokumentumainak országos feladatkörû tudományos, nyilvános
szakkönyvtára és információs központja. Országos tudományos szakkönyvtári
kiemelt feladata e körben a hazai szakirodalom teljes körû és a külföldi
szakirodalom válogató jellegû beszerzése és feldolgozása, valamint a külföldi
parlamentek, az ENSZ és szakosított szervezetei kiadványainak gyûjtése és
feldolgozása.
(4) A Könyvtár az Országgyûlés fejezet költségvetésében a részére
elkülönített költségvetésbõl önállóan gazdálkodik.
(5) A Könyvtár vezetõje a fõigazgató, aki a Könyvtár dolgozóit illetõen
gyakorolja a munkáltatói jogokat.
(6) A Könyvtár mûködése felett az Országgyûlés elnöke gyakorol
felügyeletet.
(7) A Könyvtár Szervezeti és Mûködési Szabályzatát a fõigazgató készíti
el, és az Országgyûlés elnöke hagyja jóvá."
44. § Ez az országgyûlési határozat a kihirdetését követõ nyolcadik napon
lép hatályba, s ezzel egyidejûleg a Házszabály 26. § (3) bekezdésében a "23. §
a), d), e), f), g), m) pontjáról" szövegrész helyébe a "23. § a), d), g), h),
n) pontjáról" szövegrész, a 32. § (2) bekezdésében "a Házbizottság" szövegrész
helyébe "az Országgyûlés elnökének" szövegrész, a 43. § (3) bekezdésében az
"51. § (5) bekezdése" szövegrész helyébe az "51. § (6) bekezdése" szövegrész,
az 50. § (6) bekezdésében a "106. § (9) bekezdés" helyébe a "106. § (8)
bekezdés" szövegrész lép; továbbá a Házszabály 36. § (6) bekezdése, a 49. §-
a, a 99. § (2) bekezdés elsõ mondata, a 103. § (4) bekezdésének elsõ mondata,
a 104. § (3) bekezdésének utolsó mondata a hatályát veszti.
Dr. Toller László Dr. Hack Péter
(MSZP) (SZDSZ)
- 13 -
Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S
A Házszabály 1994. õszén történt elfogadásakor olyan elhatározás
született, hogy egy év elteltével sor kerül a Házszabály felülvizsgálatára. A
Házszabály alapvetõen beváltotta a hozzá fûzött reményeket. A Házszabály
felülvizsgálata - összegezve a hatályba lépése óta szerzett tapasztalatokat -
megtörtént. Ez a felülvizsgálat erre alapozva tartalmazza a szükséges
módosításokat.
R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S
1-2. §-okhoz:
A Házbizottság általános érvényû állásfoglalásán alapuló gyakorlatot
vezeti be, egyszerûsítve a bizottsági tagok sorában történõ változásokkal
kapcsolatos eljárást. E módosítás alapját a Házszabály 31. § (1) bekezdésére
vonatkozó javaslat adja meg. A változtatás eredményeként a Házbizottság az
alakuló ülést követõen tesz javaslatot a bizottságok tagjainak,
tisztségviselõinek személyére.
A Javaslat 2. § (2) bekezdése a Házszabály 51. § (2) bekezdésére
vonatkozó javaslat külsõ összefüggését tartalmazza.
3. §-hoz:
A Házszabály szerint a Házbizottság ülését az Országgyûlés elnöke
hívhatja csak össze. A gyakorlatban elõfordul, hogy a plenáris ülés során
válik szükségessé a Házbizottság összehívása. A Javaslat ezért ezt a jogot az
ülést levezetõ elnök hatáskörébe is utalja.
4. §-hoz:
A Házszabály jelenlegi konstrukciója nem ad eligazítást abban a
kérdésben, hogy az állandó bizottságok hogyan, milyen módon hozhatják az
Országgyûlés tudomására a kormányzati munka ellenõrzésével kapcsolatos
megállapításaikat akkor, ha azok nem igényelnek országgyûlési határozati
formát.
A Javaslat ezért egy új indítványtípust vezet be, amelynek elnevezése:
bizottsági tájékoztató. A bizottsági tájékoztató tartalmát, az értesítendõk
körét a javasolt 91/A. § rendezi.
5. §-hoz:
Lásd a Javaslat 1-2. §-ához fûzött indokolást.
6. §-hoz:
A Házszabály az ideiglenes (vizsgáló és eseti) bizottságokra
fõszabályként úgy rendelkezik, hogy az azok létrehozására irányuló határozati
javaslathoz nem lehet módosító javaslatot benyújtani. Az eseti bizottságok
tekintetében ez a szabály változatlan. A vizsgáló bizottságokra azonban a 36.
§ (6) bekezdése szerint e szabály szûkebb formában alkalmazható: csak a
vizsgáló bizottság elnevezését, valamint a vizsgálat tárgyát érintõ módosító
javaslatot nem lehet benyújtani. E kettõsségre ad megoldást a Javaslat a 36. §
(6) bekezdésének elhagyásával és a 34. § (2) bekezdésének olyan
átalakításával, hogy az mindkét bizottságra vonatkozóan tartalmazza a 36. §
(6) bekezdése szerinti szûkítést.
7. §-hoz:
A Házszabály szerint az eseti képviseleti megbízást legkésõbb az ülés
megkezdésekor az ülés elnökének be kell mutatni, vagy egy korábbi bizottsági
ülésen jegyzõkönyvbe kell mondani. A gyakorlat azt mutatja, hogy a
helyettesítés igénye a bizottsági ülés alatt is felmerül.
Elégségesnek látszik egy olyan - kevésbé szigorú - szabályozás, amely
lehetõvé teszi a helyettesítés bejelentését legkésõbb a helyettesítés
megkezdésekor.
8. §-hoz:
A Házszabály formálisan érvényesülõ rendelkezését alakítja át a Javaslat
végrehajtható rendelkezéssé.
9. §-hoz:
Az ülési jegyzõkönyvek irattári mellékletei nem tartoznak az
Országgyûlési Könyvtár gyûjtõkörébe, hanem az Irattár rendeltetésszerûen
gyûjti és kezeli azok eredeti példányait. Az Országgyûlés Hivatala a
felhasználók igénye esetén maga, vagy az Országgyûlési Könyvtár útján
másolatban biztosítja az irattári mellékletek nyilvánosságát.
10. §-hoz:
A Házszabály 43. § (2) bekezdése szerint amennyiben az Országgyûlés nem
határozatképes, akkor az elnök megállapítja a hiányzó képviselõk névsorát, a
napirendi pont tárgyában a határozathozatalt elhalasztja, és a bejelentés
nélkül távol lévõk jegyzékét az Országgyûlés következõ ülésén közzéteszi. Az
ügyrendi javaslatokról történõ döntés soha nem elõre bejelentett
határozathozatal, így a 43. § (2) bekezdésében foglaltak következetes
érvényesítése méltánytalan helyzetet teremt.
A Javaslat a 43. § (2) bekezdésénél is alkalmazza a 44. § (2)
bekezdésében használt "napirendben elõre feltüntetett szavazás" szófordulatot.
11. §-hoz:
A Házszabály 45. § (1) bekezdése tételesen felsorolja, hogy kik vehetnek
részt az Országgyûlés ülésén, de nem említi meg azokat akiknek valamilyen
oknál fogva alkalmanként megszólalási lehetõséget kellene biztosítani. Tipikus
példája ennek az amikor az Országgyûlés olyan beszámolót vitat, amely olyan
szervtõl érkezett melynek vezetõje nem lehet jelen az Országgyûlés ülésén (pl.
KSH elnöke).
A Javaslat lehetõvé teszi, hogy egy-egy beszámoló tárgyalásánál az abban
érintett az ülésen résztvehessen és felszólalhasson.
12. §-hoz:
A Javaslat az elmúlt idõszak gyakorlati tapasztalatai alapján rendezi a
napirend elõtti felszólalások kérdését.
A Házszabály a miniszterelnök, illetõleg a köztársasági elnök
tekintetében - figyelemmel a napirend elõtti felszólalásuk speciális voltára -
házbizottsági állásfoglalásra utal úgy, hogy - lehetõség szerint - alkalmazni
rendeli a Házszabály 51. § (1) bekezdése szerinti határidõt, illetve elõírja,
hogy értesíteni kell a frakcióvezetõket, továbbá a köztársasági elnök
felszólalási szándéka esetén a Kormányt.
A Javaslat a Kormány tagjai tekintetében konkrét szabályokat alkalmaz.
A Javaslat szerint a napirend elõtti felszólalás és a hozzászólás joga
nem csak a frakcióvezetõt, hanem a frakció bármely tagját megilleti úgy, hogy
a frakcióhoz tartozó képviselõ a képviselõcsoport-vezetõ útján jelentkezhet
napirend elõtti felszólalásra, illetve a hozzászólás joga csak a frakcióvezetõ
távollétében illeti meg.
A napirend elõtti felszólalások jellegére és a bizottsági elnök
feladatkörére figyelemmel a Javaslat nem ad lehetõséget a bizottsági elnök
felszólalására.
13. §-hoz:
A Házszabály lehetõséget biztosít arra, hogy bármely képviselõ öt percben
szót kérhessen és ügyrendi javaslatot tehessen. A Házszabály szerint az
ügyrendi javaslat indokolása megelõzheti magát az ügyrendi javaslatot. A
Javaslat azt a célt szolgálja, hogy a képviselõ elõször tegye meg az ügyrendi
javaslatát, majd ezután indokoljon. A Javaslat az idõkeretet is szûkíti.
14. §-hoz:
A Házszabály 54. § (4) bekezdésének alkalmazása a gyakorlatban
problémákat vetett fel, ezért a Javaslat konkrétan meghatározza, hogy idõkeret
kitöltése esetén az elnök mikor vonhatja meg a szót.
15. §-hoz:
A Javaslat a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag
védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény 9. § (1) bekezdés e) pontjában
foglalt rendelkezést veszi alapul, mely szerint a jegyzõkönyv irattári
mellékleteit a szerv irattárában kell elhelyezni.
16. §-hoz:
A Javaslat egyértelmûvé teszi, hogy az irattári és levéltári anyagot
képezõ eredeti, hitelesített, szó szerinti jegyzõkönyvek rendeltetésszerû
õrzési helye az Országgyûlés Irattára, ugyanakkor a nyomtatott jegyzõkönyvek,
mutatókkal ellátott naplók a nyilvánosság számára az Országgyûlési Könyvtár
által is hozzáférhetõk.
17. §-hoz:
A Javaslat megoldást ad arra az esetre, hogy mi a teendõ, ha a bizottság
elnöke és valamennyi alelnöke akadályoztatva van a bizottsági elnöki teendõk
ellátásában.
18. §-hoz:
A Javaslat a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag
védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény 9. §-ában elõírtaknak megfelelõen az
irattári elhelyezési és kezelési kötelezettséget hajtja végre úgy, hogy
megkülönbözteti egymástól a bizottságok nyílt ülései jegyzõkönyveinek irattári
hiteles példányait, illetve a másolatokat; utóbbiak nyilvánosság számára való
hozzáférhetõségét az Országgyûlési Könyvtárban biztosítja.
19. §-hoz:
A Házszabály jelenlegi szabályozási módja alapján két vagy több bizottság
kijelölése esetén elõfordulhat, hogy egyes módosító javaslatokról egyik
bizottság sem foglal állást, mert egyik bizottság sem ítéli hatáskörébe
tartozónak az indítványt. A Javaslat ezért bevezeti az "elsõ helyen kijelölt"
bizottság fogalmát. E bizottságnak - a Javaslatnak a Házszabály 102. § (3)
bekezdésére vonatkozó rendelkezése szerint - kötelessége valamennyi módosító
(kapcsolódó módosító) javaslat megtárgyalása.
20. §-hoz:
A Javaslat a biztonságos gazdálkodás feltételeit teremti meg.
21. §-hoz:
A Javaslat megteremti a lehetõségét annak, hogy az Házszabály-
értelmezésért felelõs állandó bizottság állásfoglalását vitató kérelem a
plenáris ülés tárgysorozatára kerülhessen.
22. §-hoz:
A Javaslat feloldja a Házszabály 86. §-a és 99. § (3) bekezdése közti
ellentmondást.
23. §-hoz:
A Házszabály nem ad határidõt arra, hogy az írásbeli választ igénylõ
kérdésre hány napon belül kell választ adni. A Javaslat normaszöveggé teszi a
Házbizottság állásfoglalását, mely szerint e határidõ tizenöt nap.
24. §-hoz:
Lásd a Javaslat 4. §-ához fûzött indokolást.
25. §-hoz:
A Házszabály csak törvényjavaslat esetén teszi lehetõvé az Alkotmányügyi
bizottság különleges jogosítványait. A Javaslat - összhangban a Költségvetési
bizottságra vonatkozó rendelkezésekkel - lehetõséget teremt arra, ne csak
törvényjavaslat, hanem országgyûlési határozati javaslat esetén is megillesse
az Alkotmányügyi bizottságot a különleges eljárás lehetõsége.
26. §-hoz:
A Házszabály nem tartalmaz határidõt a 98. § (5) bekezdésében
meghatározott tárgysorozatba vétel iránti kérelem benyújtására. A Javaslat ezt
a határidõt abban az ülésszakban állapította meg, amelyen a törvényjavaslat
tárgysorozatba vételét a kijelölt bizottság elutasította.
27. §-hoz:
A Házszabály nem rendelkezik arról, hogy - két fordulóban történõ
tárgyalás esetén - milyen eljárási renddel lehet megtárgyalni, illetve
megállapítani a tervezett törvény elveit.
A Javaslat az egységes eljárás érdekében bevezeti az országgyûlési
határozati forma alkalmazását a tervezett törvény elveinek megállapításához.
28. §-hoz:
Lásd a Házszabály 79. § (1) bekezdés b) pontjára tett javaslat
indokolását!
29. §-hoz:
Több esetben elõfordult, hogy egy döntési javaslatot az elõterjesztõ új
változatban is beadott. Ez a folyamatos munkát akadályozza, például azzal,
hogy a legutolsó változat a bizottsági tárgyalás olyan stádiumában érkezik,
amikor a képviselõk már nem tudnak módosító javaslatot beadni.
Az "új változat" kategória nincs a Házszabályban. Ezt a kategóriát a
parlamenti gyakorlat alakította ki. A Javaslat szerint - a gyakorlatot
egységesítendõ - minden új változat beérkezése esetén újra kell indítani a
teljes eljárást.
A Házszabály 103. § (2) bekezdése szerint az átdolgozott és újra
benyújtott törvényjavaslatot sürgõsséggel kell megtárgyalni. Ez lehetõséget
biztosít arra, hogy egy önálló indítvány elõterjesztõje - akár egy napon belül
is - az Országgyûlés döntése és szándéka nélkül elérje a sürgõs tárgyalást. A
Javaslat erre a problémára ad megoldást.
30. §-hoz:
A Házszabály nem tartalmaz határidõt arra vonatkozóan, hogy a bizottsági
tárgyalás során 1/3-os támogatást sem kapott módosító javaslatokról meddig
lehet szavazást kérni. Ez a technikai elõkészítést megnehezíti, ugyanakkor a
frakciók számára is kedvezõtlen, mert nem tudnak felkészülni a szavazásra.
Ezért a Javaslat ugyanazt a határidõt állapítja meg, mint amit a
Házszabály 106. § (4) bekezdése tartalmaz más vonatkozásban a frakció által
kérhetõ szavazásról.
A döntési javaslatok egy része nem a Kormánytól érkezik. A Házszabály
kötelezõ erõvel írja elõ, hogy a Kormány állásfoglalását ki kell kérni minden
- döntési javaslathoz érkezett - módosító javaslatról.
Az egyéb elõterjesztõktõl érkezett döntési javaslatok esetén szükséges az
elõterjesztõ állásfoglalásának a megismerése is. Ezért a Javaslat a mindenkori
elõterjesztõt jogosítja fel arra, hogy a módosító javaslatok támogatásáról
nyilatkozzon. E módosítás nyomán szükségessé vált annak biztosítása is, hogy -
ha nem a Kormány az elõterjesztõ, akkor - a Kormány is kérhesse az
elõterjesztõ által támogatott módosító javaslatokról történõ külön szavazást.
Ennek elõfeltétele, hogy az elõterjesztõ a Kormányt is értesítse az általa
támogatott módosító javaslatokról.
A Házszabály a "támogatott-sor" megküldését a részletes vita lezárásához,
illetve a kiegészítõ ajánlás elkészültéhez kötve írja elõ. A Javaslat ezt a
határidõt akként változtatja meg, hogy a benyújtás határideje ne az elõzõekben
írtakhoz, hanem ahhoz az üléshez igazodjék, amelyen az adott módosító
javaslatról megtörténik a szavazás. A Javaslat megfogalmazása a jelenleg
szokásos keddi szavazásra tekintettel azt jelenti, hogy a "támogatott-sort" a
keddi szavazást megelõzõ hét péntekéig kell megküldeni.
A Házszabály hiányossága, hogy a független képviselõk a szavazás elõtt
nem vagy csak eshetõlegesen értesülnek arról, hogy a Kormány mely módosító
javaslatokkal ért egyet. A Javaslat ezért - a képviselõcsoportok vezetõinek
tájékoztatása mellett - a képviselõk általi közvetlen hozzáférés lehetõségét
is biztosítani kívánja.
A Házszabály 106. § (7) bekezdése szerinti sorrend betartása
szavazástechnikai problémákat vet fel. Az esetek egy részében ugyanis elõbb
kell szavazni az alap módosító javaslatról és csak utána kerülhet sor a
kapcsolódó módosító javaslatra. Ezért a Javaslat megszünteti a kapcsolódó
módosító javaslat kiemelt jellegét.
A Házszabály jelenlegi rendelkezései szerint akkor is várni kell öt napig
a zárószavazással, ha nincs elfogadott módosító javaslat. Ez célszerûtlen
rendelkezése a Házszabálynak, hiszen a zárószavazást megelõzõ záróvita a
koherencia-zavar feloldását szolgálja. Elfogadott módosító javaslat hiányában
a koherencia-zavar fogalmilag kizárt. Ezért a Javaslat lehetõséget biztosít
arra, hogy elfogadott módosító javaslat hiányában a zárószavazást a módosító
javaslatokról történõ szavazást követõen meg lehessen tartani.
A Házszabály 106. § (10) bekezdése (a Javaslatban: 106. § (9) bekezdés)
technikai pontosításra szorult.
31. §-hoz:
A Házszabály 107. § (1) bekezdése szerint a zárószavazás megkezdése elõtt
módosító javaslatot "a részletes vitában megszavazott" rendelkezéshez
kapcsolódóan lehet benyújtani. Valójában azonban nem a részletes vitában kerül
sor a szavazásra, hanem annak lezárása után. A Javaslat ezt a korrekciót
tartalmazza.
A Javaslat a Házszabály 107. § (2) bekezdésében lehetõséget teremt arra,
hogy a költségvetési témájú törvényjavaslatokhoz érkezett zárószavazás elõtti
módosító javaslatot a Költségvetési bizottság is megtárgyalja.
A Házszabály nem rendelkezik arról, hogy mi a teendõ, ha a zárószavazás
során minõsített többséget igénylõ döntés is szükséges. A Javaslat ezért
megadja a tartalmi és eljárási kereteket.
32. §-hoz:
A Házszabály nem ad konkrét eligazítást arra, hogy a jelentést az
Országgyûlés milyen formában fogadja el, illetve - adott esetben - utasítsa
el.
A Javaslat ezért az országgyûlési határozati formát tartalmazza. Így a
jelentés elutasítása esetén mód nyílik arra, hogy a határozat tartalmazza az
új jelentés elkészítésének szempontjait. Ez lehetõséget teremt egyúttal arra
is, hogy a határozati javaslathoz a képviselõk módosító javaslatot
nyújthassanak be.
33. §-hoz:
A személyes választ igénylõ kérdések besorolásának jelenlegi módja nem
teszi kellõen kiszámíthatóvá az eljárást. A Javaslat ezért meghatározza, hogy
milyen helyre kell sorolni azokat az azonnali kérdéseket, amelyeknél a
személyes válaszadás igénye fennáll.
34-36. §-okhoz:
A költségvetési törvényjavaslat Házszabály szerinti különleges eljárási
szabályainak megtartása mellett a Javaslat - a Házszabály 120-121. §-ának
szerkezeti és tartalmi módosításával - beemeli a pótköltségvetési
törvényjavaslatot és a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot is ebbe a
különleges eljárási szabályokat tartalmazó körbe.
37. §-hoz:
Kivételes és sürgõs tárgyalás esetén a törvényjavaslatot a kijelölt
bizottság vitájának lezárását követõ ülésnapon kell az Országgyûlés
napirendjére tûzni. A bizottságok általában szerdán vagy csütörtökön
tárgyalnak, így a szokásos menetrend szerint a következõ ülésnap hétfõ. Az
eddig kialakult parlamenti gyakorlat szerint szavazásokra általában kedden
kerül sor. A Javaslat ezért az "ülésnap" helyett az "ülés" kifejezést
használja, s egyúttal - tekintettel a sürgõsséggel - határidõt szab a bizott-
ságnak is.
A gyakorlat kialakította a záróvitára, illetve zárószavazásra vonatkozó
rendelkezések alkalmazásának módját, azonban annak házszabályi rendezése
szükséges oly módon, hogy a szavazás elõször csak a bizottság által támogatott
módosító javaslatokról történik, nem pedig a módosító javaslatokról és a
törvényjavaslatról együtt.
38. §-hoz:
A Házszabály 129. § (2) bekezdése szerint a politikai vitát az
Országgyûlés az indítvány benyújtásától számított 14 napon túl és 28 napon
belül tartja meg. A határidõk számításáról szóló 137. § nem rendezi
egyértelmûen, hogy mi a teendõ akkor, ha a fent jelzett idõ intervallum
rendkívüli idõszakra vagy parlamenti szünetre esik. A Javaslat ezért kimondja,
hogy ilyen indítványt kizárólag rendes ülésszakon lehet benyújtani és
tárgyalni.
39. §-hoz:
A Házszabály jelenleg csak azoknak a vezetõ közjogi tisztséget betöltõ
személyeknek a megválasztását szabályozza, akik az Alkotmányban nevesítve
vannak. Ezen túl azonban más tisztségekre is választ az Országgyûlés: MNB
Felügyelõ Bizottság elnöke és tagja, Országos Választási Bizottság titkára és
négy tagja, egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzését végzõ
bizottságok tagjai.
A Javaslat ezért az eljárási rendet kiterjeszti. A Javaslat nem ad
tételes felsorolást, mert a választottak körének bõvülése esetén a Házszabályt
is módosítani kellene.
A személyi javaslatot a bizottság - a jelölt meghallgatása után -
véleményezi, és a véleményt a bizottság elnöke a javaslattételi és a
kinevezési jogkör gyakorlójának küldi meg akkor, ha nem az Országgyûlés által
választott tisztségviselõrõl van szó. A bizottságok gyakorlata nem pontosan e
Házszabályi rendelkezésnek megfelelõen alakult: a bizottság elnöke a véleményt
az Országgyûlés elnökének küldi meg, aki errõl tájékoztatja a javaslattételi
és a kinevezési jogkör gyakorlóját. A fenti gyakorlat annak is köszönhetõ,
hogy számos esetben a jelöltet több bizottság is meghallgatja, és az
Országgyûlés elnöke ilyen esetben már valamennyi kijelölt bizottság
véleményérõl tájékoztatást tud adni.
A Javaslat ezért ezt a kérdést úgy rendezi, hogy a bizottsági véleményt,
illetve véleményeket az Országgyûlés elnöke küldje meg a javaslattételi és a
kinevezési jogkör gyakorlójának.
40. §-hoz:
A Házszabály 139. § (2) bekezdése szerint a Házszabály melléklete lesz a
"Titokvédelmi Rendtartás". Az államtitkokról és a szolgálati titkokról szóló
1995. évi LXV. törvény végrehajtására kiadott 79/1995. (VI.30.) Korm. rendelet
3. § (1) bekezdése szerint a minõsített adatok kezelésének rendszerét,
mûködésének rendjét "Titokvédelmi Szabályzat"-ban kell megállapítani. A
Javaslat igazodik a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet
szóhasználatához.
41. §-hoz:
Az Alkotmányügyi bizottság - amely a Házszabály-értelmezéssel foglalkozik
- általános érvényû és eseti jellegû állásfoglalásokat hoz. A Javaslat ehhez a
kialakult gyakorlathoz igazodik, s egyúttal rendezi azt a kérdést is, hogy
milyen eljárási rendben dönt az Országgyûlés. A Javaslat szerint mód nyílik
arra, hogy a képviselõcsoportok a bizottság által hozott állásfoglalás
elutasítására vagy fenntartására vonatkozó kérelmet terjesszenek elõ. A
Javaslat meghatározza a plenáris ülésen történõ vita eljárási szabályait is. A
kérelmet benyújtó képviselõcsoportot követõen az Alkotmányügyi bizottság
elõadója ismerteti a bizottság állásfoglalását, majd ezt követõen - két körben
- a képviselõcsoportok szólhatnak hozzá. Az Országgyûlés ezt követõen dönt a
kérelemben foglalt indítványról. Az Országgyûlés a kérelmet vagy elutasítja,
vagy elfogadja.
42. §-hoz:
A Házszabály 106. § (10) bekezdése az egységes javaslatot elõterjesztõi
ellenjegyzéshez köti. Amennyiben a záróvita során módosító javaslatok kerülnek
elfogadásra, az új egységes szerkezetû törvény elõterjesztõi ellenjegyzése a
Házszabály szerint nem kötelezõ annak ellenére, hogy az egységes javaslathoz
képest az elfogadott módosító javaslatok miatt változás történt.
A Javaslat a Házszabály 145. § (1) bekezdés k) pontjának módosításával
lehetõvé teszi, hogy az elõterjesztõi ellenjegyzés Házszabályi követelménnyé
váljon. Ez az eljárás megegyezik a jelenlegi gyakorlattal.
43. §-hoz:
A Javaslat rögzíti az Országgyûlés és az Országgyûlési Könyvtár
viszonyát, meghatározva a Könyvtár alaptevékenységi körét, gyûjtõköreit és az
ebbõl fakadó feladatokat.
44. §-hoz:
A Javaslat e §-a rendelkezik a szükséges jogtechnikai módosításokról,
illetõleg hatályon kívül helyezésekrõl.