1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2459.. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
A felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról
Elõadó: Dr. Magyar Bálint
Mûvelõdési és közoktatási miniszter
1996. május
1996. évi ....
törvény
a felsõoktatásról szóló
1993. évi LXXX. törvény
módosításáról
A felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) a
következõk szerint módosul:
1. §
(1) Az Ftv. Preambuluma a következõ mondattal egészül ki:
"A felsõoktatás mint kiemelt jelentõségû ágazat iránt a Kormány különös
felelõsséget érez, ennek szellemében mindent megtesz annak érdekében, hogy a
megfelelõ korosztályból a felsõoktatásba bekerülõ hallgatók létszáma a fejlett
demokratikus társadalmakban elért szintre emelkedhessék. "
(2) Az Ftv. 2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"2. § (1) Felsõoktatási intézmények: az állami és az állam által elismert
nem állami egyetemek és fõiskolák, valamint a felsõoktatási szövetségek.
(2) A felsõoktatási intézmény szakmailag önálló, önkormányzattal rendelkezõ
jogi személy, amelynek kizárólagos joga a törvény 84. §-ának (3), (4) és (5)
bekezdésében meghatározott felsõfokú képzés, joga a 84. § (2) bekezdésében
foglalt akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzés; kizárólagos joga a
98. §-ban megállapított felsõfokú végzettséget igazoló oklevelek kiadása,
valamint joga a 7/A. § (1) bekezdésében meghatározott felsõfokú
szakképesítést igazoló bizonyítványok kiadása.
(3) A felsõoktatási intézmény alapító okirat, küldetésnyilatkozat és
fejlesztési terv alapján mûködik.
(4) Az állami felsõoktatási intézmény költségvetési szerv, amely kincstári
vagyonnal, a központi költségvetés meghatározott elõirányzataiból, valamint
más kiegészítõ forrásokkal gazdálkodik.
(5) A felsõoktatási intézmények és székhelyeik felsorolását e törvény 1.
számú melléklete tartalmazza.
(6) Az egyetem, a fõiskola, illetõleg a felsõoktatási szövetség elnevezést,
valamint ezek idegen nyelvû megfelelõit csak az Országgyûlés által, illetve
hozzájárulásával létesített, az e törvény 1. számú mellékletében felsorolt,
továbbá a 110. § (1) bekezdésében foglalt felsõoktatási intézmény
használhatja."
2. §
(1) Az Ftv.3. §-a (1) bekezdésének bevezetõ szövegrésze, valamint a)-b)
pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"(1) Egyetem abban az esetben létesíthetõ, illetve mûködhet, ha több
tudományágban és több szakon képes és alkalmas
a) legalább négyéves egyetemi alapképzésre és szakirányú továbbképzésre;
b) tudományos kutatásra, doktori, illetõleg mester-képzésre (a továbbiakban
együtt: doktori képzés) és doktori (PhD), illetõleg mester (DLA) fokozat (a
továbbiakban együtt: doktori fokozat) odaítélésére; valamint"
(2) Az Ftv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az egyetemnek létesítésekor idõarányosan, illetve mûködése során
folyamatosan rendelkeznie kell
a) az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásához szükséges, teljes
munkaidõben foglalkoztatott oktatói állománnyal;
b) a képzéshez és a tudományos kutatáshoz szükséges tárgyi feltételekkel (e
céloknak megfelelõ épülettel, intézményi könyvtárral, informatikai háttérrel,
laboratóriummal, kísérleti és gyakorlóhelyekkel, mûszerekkel és más
eszközökkel)."
3. §
Az Ftv. 4. §-a (1) bekezdésének bevezetõ szövegrésze, valamint a)-b) pontja
helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"(1) Fõiskola abban az esetben létesíthetõ, illetve mûködhet, ha több
tudományágban, vagy egy tudományágban és több szakon képes és alkalmas
a) legalább hároméves fõiskolai alapképzésre és szakirányú továbbképzésre;
b) kutatási, illetve fejlesztési tevékenység folytatására; továbbá, ha"
4. §
Az Ftv. a következõ 4/A. §-sal egészül ki:
"4/A. § (1) Felsõoktatási intézmények közös elhatározással egységes, önálló
felsõoktatási intézmény vagy felsõoktatási szövetség létesítését
kezdeményezhetik.
(2) A felsõoktatási szövetség (a továbbiakban: szövetség) a felsõoktatási
intézményrendszer önálló jogi személyiséggel rendelkezõ intézménye, teljes
jogkörrel rendelkezõ költségvetési szerv, melynek létesítését az e törvény
alapján kormányrendeletben meghatározott eljárás lefolytatása után az
Országgyûlés hagyja jóvá.
(3) A szövetség összehangolt oktatási és kutatási tevékenységet végez, és
egységes gazdasági, igazgatási szervezettel, illetve oktatási és kutatási
tevékenységet szolgáló vagy elõsegítõ más közös szervezeti egységekkel
rendelkezik, és a szövetséghez akkreditált szakon oklevelet adhat ki.
(4) A szövetségnek alapító, illetõleg csatlakozó tagintézménye egyetem,
fõiskola és önálló kutatóintézet lehet, valamint felsõoktatási intézménynek a
székhelyen kívül mûködõ kara, a felsõoktatási intézmény hozzájárulásával. A
tagintézmények jogállására és hatáskörére e törvény külön rendelkezései
vonatkoznak."
5. §
Az Ftv. 5. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"Állami egyetemet és fõiskolát az Országgyûlés létesíthet és szüntethet
meg."
6. §
(1) Az Ftv.7. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"d) a tudományok, a mûvészetek és a kultúra mûvelése és fejlesztése."
(2) Az Ftv.7. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(3) Jogszabályokban meghatározott feltételek mellett a felsõoktatási
intézmények természetbeni és pénzbeli juttatások, továbbá ösztöndíjak és más
eszközök felhasználásával látják el képzési és kutatási feladataikat.
(4) Az állami felsõoktatási intézmény alapfeladatainak körét az (1)
bekezdés alapján az intézménynek az államháztartásról szóló törvény szerint
megalapozott tartalmú alapító okirata határozza meg.
(5) Az állami felsõoktatási intézmény alapfeladatai állami
finanszírozásának módját és mértékét a 9/A-9/C. § rendelkezéseinek
alkalmazásával kell megállapítani."
(3) Az Ftv. 7. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi
(6) bekezdés számozása (10) bekezdésre módosul:
"(6) Az állami felsõoktatási intézmény az államilag finanszírozott
alapfeladatán túl is folytathat felsõfokú szakemberképzést költségtérítéses
szolgáltatásként, e törvény rendelkezései alapján."
(4) Az Ftv. 7. §-ának (7)-(8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(7) A nem állami felsõoktatási intézmények a fenntartó által meghatározott
alapító okirat keretei között feladataikat maguk határozzák meg. A nem állami
felsõoktatási intézmények felsõfokú szakemberképzését az állam csak az erre
vonatkozó megbízás alapján finanszírozza.
(8) A felsõoktatási intézmények folytathatnak iskolarendszerû és
iskolarendszeren kívüli szakképzést, felkészítést szakmai vizsgára, továbbá az
általuk iskolai rendszerben folytatott szakképzésben szakmai vizsgát
bonyolíthatnak le. E tevékenységre a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat
kell alkalmazni. E képzésben résztvevõk jogállása és képzésfinanszírozása
megegyezik a szakképzõ iskola tanulóinak jogállásával és finanszírozásával. "
(5) Az Ftv. 7. §-a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) A felsõoktatási intézmények a (6) bekezdésben foglaltakon túl
költségtérítéses szolgáltatásként, illetõleg vállalkozási tevékenységként
a) felsõ- és középfokú tanfolyami képzést és továbbképzést folytathatnak az
iskolarendszeren kívüli oktatás szabályai szerint, és ennek megfelelõ
bizonyítványt adhatnak ki;
b) külsõ megbízók, megrendelõk számára az alapfeladatok ellátásának sérelme
nélkül oktatási, kutatási, fejlesztõ, szaktanácsadó, szolgáltató és egyéb
feladatokat láthatnak el. "
(6) Az Ftv. 7. §-ának (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(10) Egyetemen - fõiskolai karon kívül is - folyhat szakindítási engedély
alapján fõiskolai képzés. "
7. §
Az Ftv. a következõ 7/A. §-sal egészül ki:
"7/A. § (1) A felsõoktatási intézmények e törvény rendelkezései szerint - a
szakképzésre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - akkreditált
iskolarendszerû felsõfokú szakképzést akkor folytathatnak, és ennek megfelelõ
bizonyítványt akkor adhatnak ki az Országos Képzési Jegyzék felsõfokú
képzettségi szintre külön elõírt követelményei szerint, ha az egyetemi-
fõiskolai képzési szintre való továbblépés lehetõségét a felsõoktatási
intézmény saját keretei között biztosította, és a felsõfokú szakképzésben
szerzett ismeretanyag egyharmada az egyetemi-fõiskolai képzési szinten kredit-
értékként beszámítható. Az egyetemi-fõiskolai képzésben szerzett
ismeretanyagnak a felsõfokú szakképzésbe történõ beszámítására ugyanezek a
szabályok vonatkoznak.
(2) Akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzést a felsõfokú
intézmények csak e törvény szerinti akkreditáció után indíthatnak.
8. §
Az Ftv. 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"9. § (1) Az állami felsõoktatási intézményekben a 7. § (1)-(4)
bekezdésében foglalt feladatok ellátásának, a felsõoktatás fejlesztésének
alapvetõ anyagi feltételeit az állam biztosítja a 9/A-9/F. §-ban foglalt
rendelkezések szerint.
(2) Az állami felsõoktatási intézmények feladatai ellátásának forrásai:
a) központi költségvetési támogatás;
b) az államháztartás más alrendszereibõl származó források;
c) az igénybe vett szolgáltatások díja, más hallgatói térítések, tandíj és
költségtérítés;
d) az alap- és vállakozási tevékenység bevétele;
e) adomány jellegû és más bevételek, továbbá alapítványi források;
(f) az e célra rendelkezésre álló kincstári, és ezen belül a 9./G § ban
meghatározott vagyon.
(3) A mûködés és a fejlesztés pénzügyi forrásait központi költségvetési
elõirányzatként kell megtervezni. E forrásokból történõ finanszírozásra, a
velük való gazdálkodásra, a felhasználásukat bemutató beszámolásra a
költségvetési szervekre vonatkozó elõírásokat - a jelen törvényben foglaltakra
figyelemmel - kell alkalmazni."
9. §
Az Ftv. a következõ 9/A-9/I. §-sal egészül ki:
"9/A. § (1) A hallgatói elõirányzat - az államilag finanszírozott felsõfokú
szakemberképzés területén - az állami felsõoktatási intézményekben magyar
állampolgárságú és - nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján azzal
azonos elbírálás alá esõ - külföldi állampolgárságú, elsô akkreditált
iskolarendszerû felsõfokú szakképzésben, elsõ alapképzésben, illetõleg elsõ
kiegészítõ alapképzésben, valamint elsõ szakirányú továbbképzésben részt vevõ
nappali tagozatos hallgatók, továbbá az elsõ doktori képzésben nappali
tagozaton résztvevõk képesítési követelmények szerinti tanulmányi idõszakára
nyújtott támogatására szolgál.
(2) A hallgatók állami támogatásának elõirányzatát az (1) bekezdésben
megjelöltek létszáma, a költségvetési törvényben az egy fõre megállapított
hallgatói normatíva és a doktori képzésben résztvevõk támogatási normatívája
határozza meg. A hallgatói elõirányzat másik részét képezi a hallgatók
pénzbeli és természetbeni juttatásaira fordítható egyéb állami támogatás: a
köztársasági ösztöndíj, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a
diákotthoni (kollégiumi) elhelyezés vagy az ezt kiváltó lakhatási támogatás
is.
9/B. § (1) A képzési elõirányzat az állami felsõoktatási intézmény kiadási
elõirányzatának elkülönített része, amely az államilag finanszírozott, illetve
a költségtérítéses szolgáltatásként és vállalkozási tevékenység keretében
folytatott oktatási tevékenység ellátásához közvetlenül kapcsolódó
feltételekrõl, valamint az attól el nem különíthetõ kutatási feltételekrõl
való gondoskodást szolgálja.
(2) A képzési elõirányzat részét képezõ központi költségvetési képzési
normatíva (ezen belül a személyi juttatások) megállapítása az egyes képzési
szakterületek fajlagos folyó ráfordításainak értékelésével,
teljesítménymutatók megállapításával és a hallgatólétszám alapulvételével
történik. A képzési normatíva megállapításának részletes szabályait
kormányrendeletben kell meghatározni. A képzési célokat a saját bevételek
felhasználása is szolgálja.
9/C. § A létesítmény-fenntartási elõirányzat a költségvetési kiadási
elõirányzatnak az a része, amely az állami felsõoktatási intézmény
létesítmény-fenntartási (beleértve az el nem különített gyakorlóhelyeket),
valamint - az elõzõektõl elkülönítetten - az intézmény felújítási és a
felsõoktatás címén belül külön-külön alcímként megtervezett, a képzéshez
szükséges gyakorlóiskola, klinika és tangazdaság mûködési költségeihez járul
hozzá. E kiadási elõirányzatnak a saját bevétel is részét képezi. A
létesítmény-fenntartási elõirányzat megállapításának részletes szabályait
kormányrendeletben kell meghatározni.
9/D. § A programfinanszírozási elõirányzat az állami támogatásnak az a
része, amely az állami felsõoktatási intézmény célprogramjaihoz, oktatáshoz
kapcsolódó vagy azt kiegészítõ tevékenységeihez való hozzájárulás. Az új vagy
egyedi sajátosságokkal rendelkezõ szakok és programok indításának, a
tankönyvkiadásnak és taneszköz-fejlesztésnek, a sport- és kulturális
tevékenységnek, valamint a nemzetközi kapcsolatoknak és egyéb célfeladatoknak
a támogatására szolgál. A programfinanszírozási elõirányzatból támogatások
csak pályázat útján nyerhetõk.
9/E. § (1) A felsõoktatási intézményekben folyó, a képzést tematikusan
elkülönülten megalapozó tudományos kutatások, mûszaki fejlesztések, valamint
tudományos mûhelyek támogatására, továbbá a doktori képzés keretében a doktori
fokozat megszerzésére felkészítõ programok feltételeinek biztosítására az éves
központi költségvetési törvényben meghatározott mértékû kutatási elõirányzat
áll rendelkezésre. A kutatási elõirányzat összegét a felsõoktatási
intézményekben dolgozó tudományos fokozattal rendelkezõ oktatók és kutatók
létszáma, valamint egy átlagos kutatási támogatási normatíva alapján kell
meghatározni. A kutatási támogatási normatíva nem lehet kisebb, mint a
legalacsonyabb képzési normatíva háromszorosa. E pénzeszközök elosztásának
rendjére a 111. § (6) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A felsõoktatási intézményekben folyó kutatások minisztérium, országos
hatáskörû szerv által kezelt más kutatási elõirányzatból is támogathatók.
9/F. § A fejlesztési elõirányzat és a "Felsõoktatás Fejlesztési
Alapprogramok" a felsõoktatási intézmények beruházási, egyes fontosabb
felújítási, infrastruktúra-fejlesztési kiadásaihoz biztosított állami
támogatást, valamint e célra átvett pénzeszközöket, saját bevételeket
tartalmazza.
9/G. § (1) Az állami felsõoktatási intézmény az államilag nem
finanszírozott feladat ellátásával kapcsolatos bevétel felhasználásáról az
államháztartásról szóló törvény keretei között saját maga dönt azzal, hogy
a) a költségtérítéses szolgáltatásként végzett alap-, illetõleg vállalkozói
tevékenység bevételének fedeznie kell az e tevékenységet terhelõ összes
kiadást, beleértve a kincstári vagyon használatáért járó térítést is;
b) a fennmaradó rész az intézmény gazdálkodási rendjében kizárólag az
intézmény mûködésének és fejlesztésének, illetve képzési és kutatási
tevékenységének céljaira fordítható.
(2) Az állami felsõoktatási intézmény az intézmény javára tett alapítványi
hozzájárulásként, adományként, ajándékozás jogcímén kapott vagy örökölt ingó
és ingatlan vagyonnal (továbbiakban együtt: felajánlott vagyon) rendelkezhet.
Az e jogcímeken történõ vagyonszerzés illetékmentes.
(3) A felajánlott vagyon kizárólagosan a vagyonátruházó által megjelölt
intézményt illeti, amelyet feladatainak ellátátását segítõ alapítványnak
illetve közalapítványnak át lehet adni.
(4) A felsõoktatási intézmény felajánlott vagyonát képezõ ingatlan vagyon
elidegenítéséhez az intézményi tanács minõsített többségû határozata szükséges
azzal, hogy az ebbõl származó bevétel csak intézményfejlesztési, illetve -
átalakítási célra fordítható.
(5) A felajánlott vagyon tekintetében nem kell alkalmazni a kincstári
vagyon elidegenítésére vonatkozó szabályokat, e tekintetben a felsõoktatási
intézmények nem tekintendõk kincstári vagyonkezelõnek.
9/H. § (1) A nem állami felsõoktatási intézményeknek a 7. § (1) bekezdése
alapján megállapított feladatai ellátásának és fejlesztésének feltételeit a
fenntartó biztosítja. Ezek az intézmények a (2) bekezdésben foglaltak
kivételével a felsõfokú szakemberképzést e törvény vonatkozó rendelkezései
alapján költségtérítéses szolgáltatásként, valamint vállalkozási
tevékenységként végzik.
(2) A nem állami felsõoktatási intézmény külön megbízás alapján államilag
finanszírozott felsõfokú szakemberképzési feladatot is elláthat. E feladata
tekintetében a nem állami felsõoktatási intézmény
a) hallgatói számára a 9/A. § szerint kell biztosítani a hallgatói
elõirányzatot;
b) jogosult a 9/B. § (2) bekezdése alapján a szakterületre megállapított
képzési normatívára a megbízásban meghatározott hallgatói létszám alapján;
c) a megbízás alapján ellátott szakemberképzési feladat esetén létesítmény-
fenntartási elõirányzatban részesülhet, amely megegyezik a b) pont szerinti
képzési elõirányzat 50%-ával.
(3) Az államilag finanszírozott hallgatói létszámkeretre felvett
hallgatóktól az állami intézményekre megállapított mértékû tandíj összegénél
magasabb tandíj, illetõleg költségtérítés nem szedhetõ.
(4) A nem állami felsõoktatási intézményeknek a (2) bekezdés alapján
juttatott állami támogatás felhasználását az állam ellenõrizheti."
10. §
(1) Az Ftv. 10. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(1) A felsõoktatás állami támogatását a Kormány elõterjesztése alapján az
Országgyûlés az éves központi költségvetés a Mûvelõdési és Közoktatási
Minisztérium, illetve a katonai felsõoktatás vonatkozásában a Honvédelmi
Minisztérium, a rendvédelmi felsõoktatás vonatkozásában a Belügyminisztérium
fejezetében határozza meg.
(2) Az egyes címek elõirányzatainak megállapítása a 9. § és a 9/A-9/F. §
szerinti elõirányzatok tervezésén alapul.
(3) A felsõoktatási intézmények és feladatok költségvetési elõirányzatára,
tekintettel az államháztartás szerkezeti rendjére is, a Kormány tesz
javaslatot.
(4) A Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium - az (1)-(3) bekezdésben
foglaltakra figyelemmel - költségvetési javaslatát a Felsõoktatási és
Tudományos Tanács (a továbbiakban: FTT) állásfoglalását is figyelembe véve
terjeszti elõ."
(2) Az Ftv. 10. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az államközi megállapodások alapján képzésben (teljes, illetve
részképzés, doktori képzés) részesülõ külföldi állampolgárok oktatásával
kapcsolatos költségeket a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium
költségvetésében kell elõirányozni."
11. §
Az Ftv. a következõ 10/A. §-sal egészül ki:
"10/A. § (1) Annál az állami felsõoktatási intézménynél, amelynek
gazdálkodása az alapfeladatok ellátását veszélyezteti, a gazdaságos mûködés
feltételeinek megteremtésére rendezési eljárást kell lefolytatni.
(2) Az e törvény szerinti rendezési eljárás lefolytatásakor a felsõoktatási
intézmény a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztériumnak az eljárásban való
részvételét kérheti.
(3) Ha a rendezési eljárás során elfogadott intézkedési terv megvalósítása
sem vezet eredményre, kezdeményezni lehet az intézmény átalakítását, illetve
megszüntetését.
(4) A rendezési eljárás lefolytatásának részletes szabályait
kormányrendelet állapítja meg."
12. §
(1) Az Ftv. 11. §-ának (1) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül ki:
"Ellenkezõ kikötés hiányában az együttmûködõnek az általa ellátott
tevékenységrészért járó állami támogatás összegét át kell engedni."
(2) Az Ftv. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A felsõoktatási intézmények együttmûködhetnek különösen a tantervek
elõkészítésében, a tudományos kutatási és fejlesztési feladatok
kidolgozásában, a képzésben, a doktori képzésben és a doktori fokozat
odaítélésének elbírálásában, valamint a habilitációs eljárás lefolytatásában
más felsõoktatási intézményekkel és tudományos kutatóintézetekkel."
(3) Az Ftv. 11. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A felsõoktatási intézmények a Magyar Tudományos Akadémiával, annak
intézeteivel, továbbá más kutatóhelyekkel közös tanszéket, kutatócsoportot
létesíthetnek a képzésben és kutatásban való részvétel biztosítása
érdekében."
13. §
Az Ftv. a következõ 11/A-11/.B §-sal egészül ki:
"11/A. § (1) Egy szak teljes képzése a székhelyen kívül (beleértve a
határon túli képzést) csak abban az esetben folytatható, ha a 3-4. §-ban
foglalt feltételek biztosíthatók, és a székhelyen kívüli képzéshez a
szakindítás feltételei rendelkezésre állnak.
(2) A határon túli képzés mint székhelyen kívüli képzés költségeit a
programfinanszírozási elõirányzat kialakításakor és elosztásakor kell
figyelembe venni.
11/B. § (1) Két vagy több felsõoktatási intézmény együttmûködésében
megvalósuló közös képzés eredményeként - a 11/A. §-ban foglaltakra is
figyelemmel - bizonyítvány, illetõleg oklevél adható ki, amelyet a
szakindítási engedéllyel rendelkezõ intézmény bocsát ki. Egyetemi és fõiskolai
szak közös egyetemi oklevelet eredményezõ képzésére megállapodás nem köthetõ.
(2) Felsõoktatási intézmény és nem felsõoktatási intézmény közötti
együttmûködésben az oklevelek kiadására kizárólag a felsõoktatási intézmény
jogosult, és felel a képzésre vonatkozó képesítési követelmények betartásáért.
(3) A felsõoktatási intézmény az államilag nem finanszírozott általános és
szakirányú továbbképzési feladatát továbbképzõ intézet vagy más saját
szervezeti egység létesítésével, továbbá együttmûködési megállapodás alapján
más formában (pl. alapítvány) is végezheti. Ez utóbbi esetben a szakirányú
oklevél kiadására kizárólag a felsõoktatási intézmény jogosult, és felel a
képzésre vonatkozó képesítési követelmények betartásáért."
14. §
Az Ftv. ELSÕ RÉSZE a következõ 5/a. Fejezettel egészül ki:
"5/a. Fejezet
A felsõoktatási szövetség létesítése
12/A. § (1) A felsõoktatási intézmények és a kutatóintézetek közös
szándéknyilatkozatban kinyilváníthatják, hogy - önállóságuk e törvény szerinti
részleges megõrzése mellett - egymással szövetségre lépnek.
(2) Az intézmények a szövetséghez a fenntartó hozzájárulásával
csatlakozhatnak.
(3) A szövetséghez csatlakozni kívánó intézmények közös
szándéknyilatkozatukat - ahhoz megvalósíthatósági tervtanulmányt és
Szabályzatuk tervezetét mellékelve - megküldik a mûvelõdési és közoktatási
miniszternek, és abban
a) kimutatják, hogy egymástól olyan távolságon belül helyezkednek el,
amelynek alapján együttmûködésük tényleges, bizonyítható gazdasági és szakmai
elõnyökkel jár;
b) oktatási, kutatási, valamint egyéb ezekhez társuló tevékenységeik
egymást kiegészítõ jellegûek vagy egymásra épülnek;
c) kötelezettséget vállalnak arra, hogy tételesen is felsorolt oktatási,
kutatási és egyéb tevékenységeik szervezeti párhuzamosságait felszámolják;
továbbá
d) a törvény által elõírt keretek között egységes gazdasági és igazgatási
vezetésüket létrehozzák.
(4) A szándéknyilatkozatok beterjesztésére a mûvelõdési és közoktatási
miniszter évenként határidõt állapít meg, és azt a Mûvelõdési Közlönyben
közzéteszi.
12/B. § (1) A szövetség létrejöttének országgyûlési jóváhagyása után az
alapító intézmények tagintézményekként mûködnek tovább.
(2) Ha a szövetséghez újabb intézmény kíván tagintézményként csatlakozni,
az alakuláskor követett eljárást értelemszerûen újra le kell folytatni.
(3) Tagintézmény csak a szövetség szenátusa véleményének kikérésével és a
közös vagyon megosztására vonatkozó megállapodás alapján válhat ki a
szövetségbõl, illetõleg léphet át más szövetségbe vagy intézménybe, az
alapításkor követett eljárás szabályai szerint."
15. §
Az Ftv. 14. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"c) az intézményi oktatói, tudományos kutatói, illetve mûvészeti alkotói
követelményeknek - beosztásához mérten - megfelel."
16. §
Az Ftv. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A felsõoktatási intézményben - az intézményi tanács egyetértésével -
nem magyar állampolgár is lehet oktató vagy tudományos kutató. "
17. §
Az Ftv. 16. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(1) Az állami felsõoktatási intézményekben az egyetemi tanári és egyetemi
docensi, valamint a fõiskolai tanári és fõiskolai docensi munkaköröket - a (2)
bekezdésben foglaltak kivételével - nyilvános pályázat útján kell betölteni.
(2) Az intézményi tanács javaslatára egyetemi és fõiskolai tanári munkakör
határozott idõre meghívás alapján is betölthetõ. Az általános követelményeket
[14. §, 17. § (4) bekezdés, 18. § (2) bekezdés] azonban a meghívott oktatók
tekintetében is megfelelõen alkalmazni kell.
18. §
(1) Az Ftv. 17. §-ának (2)-(6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(2) Az intézményi tanács véleményezi az egyetemi tanári pályázatokat a
kinevezésre való alkalmasság szempontjából. Az intézményi tanács - a
szavazatoknak több mint a felét elnyert pályázatok közül - azt a pályázatot
terjeszti fel, amelyik a legtöbb szavazatot kapta.
(3) A mûvelõdési és közoktatási miniszter megtagadja a javaslat
elõterjesztését, ha a kinevezési eljárás során jogszabálysértés történt.
Errõl, indokait is közölve, értesíti az intézményi tanácsot, és szükség esetén
új pályázat kiírását kezdeményezi.
(4) Egyetemi tanárrá az nevezhetõ ki, aki - a 14. § (1) bekezdésében
foglaltakon túl - doktori fokozattal és habilitációval rendelkezik, oktató és
tudományos, illetve mûvészi tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a
hallgatók, a doktori képzésben résztvevõk, a tanársegédek tanulmányi,
tudományos, illetve mûvészi munkájának vezetésére, továbbá, aki idegen nyelven
is képes elõadásra. Habilitált pályázó egyetemi tanárrá, a fõiskolai tanács
elõterjesztése alapján, fõiskolán is kinevezhetõ.
(5) Az egyetemi tanárt a köztársasági elnök az (1) bekezdésben
meghatározott eljárás alapján a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvényben meghatározott esetekben felmentheti.
(6) A köztársasági elnök felmenti az egyetemi tanárt, ha
a) elérte a hetvenedik életévét; vagy
b) a tudományos etika normáit súlyosan megsértette, vagy más okból vált
méltatlanná az egyetemi tanári tisztség viselésére, s ezt fegyelmi eljárás
keretében megállapították; vagy
c) azt az egyetemi tanár maga kéri. "
(2) Az Ftv. 17. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi
(7) bekezdés számozása (8) bekezdésre módosul:
"(7) A (6) bekezdés a) és c) pontja esetében a felmentésre vonatkozó
elõterjesztés tényét elegendõ bejelenteni az intézményi tanácsnak."
(3) Az Ftv. 17. §-a (8) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"Az egyetemi tanács, fõiskolára kinevezett egyetemi tanár esetén a
fõiskolai tanács javaslatára a habilitáló egyetem, a nyugdíjba vonult egyetemi
tanárnak "Professor Emeritus" címet adományozhat."
19. §
Az Ftv. 18. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(2) Fõiskolai tanárrá az nevezhetõ ki, aki - a 14. § (1) bekezdésében
foglaltakon túl - doktori fokozattal rendelkezik, oktató, tudományos vagy
szakmai, illetõleg mûvészeti tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a
hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve mûvészi munkájának
vezetésére, idegen nyelven is képes elõadás tartására.
(3) A fõiskolai tanár felmentésére a 17. § (5)-(7) bekezdésében foglaltakat
megfelelõ módon alkalmazni kell."
20. §
Az Ftv. 19. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és a § jelenlegi
szövege (1) bekezdésre módosul:
"(2) Fõiskolai docenssé az nevezhetõ ki, aki - a 14. § (1) bekezdésében
foglaltakon túl - igazoltan elismert alkotó, kutató, vagy kiemelkedõ szakmai-
gyakorlati tevékenységgel rendelkezik, alkalmas a hallgatók és a beosztott
oktatók tanulmányi és tudományos munkájának irányítására, és idegen nyelven is
képes elõadás tartására."
21. §
(1) Az Ftv. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A habilitáció az oktatói és az elõadói képesség, valamint a
tudományos teljesítmény egyetemi megítélése."
(2) Az Ftv. 25. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(3) A pályázó az egyetem habilitációs szabályzatában meghatározott módon
ad tanúságot tudományos, szakmai eredményeirõl, továbbá a doktori fokozat
megszerzése után folytatott oktatói, kutatói, gyakorlati, alkotói
teljesítményérõl.
(4) A pályázó elõadókészségét nyilvános szabad elõadásban vagy elõadásokban
- idegen nyelven is - bizonyítja."
22. §
Az Ftv. 26. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(3) A habilitációs bizottság többségét az egyetem tanárai alkotják; a
bizottságban az intézmény habilitált docenseinek egy képviselõje és rajtuk
kívül külsõ intézmények meghívott, doktori fokozattal rendelkezõ tagjai is
legalább egyharmad arányban részt vesznek. A habilitációs eljárásra a 91. §
(4) bekezdését alkalmazni kell.
(4) A bizottság elnöke egyetemi tanár; a bizottság a habilitáció és a dr.
Habil. cím megadásáról tagjai többségének szavazatával dönt."
23. §
Az Ftv. 27. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"27. § (1) A felsõoktatási intézmény hallgatója az akkreditált
iskolarendszerû felsõfokú szakképzésben, a fõiskolai és egyetemi
alapképzésben, a szakirányú továbbképzésben, valamint a doktori képzésben
részt vevõ személy, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási
formában végzi.
(2) A hallgató a felsõoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. A
hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, és a bizonyítvány, illetõleg
az oklevél kiállításának, az elbocsátás, az intézménybõl való kizárás
kimondásának, illetve a hallgatói névsorból való törlésnek a napjáig tart. A
hallgatói jogviszonyon alapuló, jogszabályban vagy a felsõoktatási intézmény
Szabályzatában meghatározott egyes jogok és kötelezettségek azonban az
említett idõpontok után is megilletik, illetõleg terhelhetik a hallgatót.
(3) A felsõoktatási intézményekben a hallgatók - a hallgatói jogviszonyból
származóan - egyéni és kollektív jogokat gyakorolhatnak.
(4) A hallgatói jogviszonyból származó egyéni jogokat a hallgatók a
felsôoktatási intézmény szabályzataiban rögzített módon gyakorolhatják.
(5) A hallgatói jogviszonyból származó kollektív jogokat a hallgatói
önkormányzat gyakorolja."
24. §
Az Ftv. 28. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"28. § (1) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató a tanulmányok
folytatásához szükséges beiratkozást nem végezte el. Két év szüneteltetés után
a hallgatót törlik a névsorból, hacsak a hallgató kérelmére a felsõoktatási
intézmény nem engedélyezte a törlés mellõzését.
(2) A hallgatói jogviszonyon alapuló egyes jogok és kötelezettségek azonban
- a hallgatói jogviszony szünetelése alatt - az intézményi Szabályzatban
meghatározott módon megilletik illetõleg terhelik a hallgatót, de ezen idõszak
alatt sem pénzbeli, sem természetbeni támogatásban nem részesíthetõ."
25. §
Az Ftv. 29. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"29. § (1) A diákigazolvány a hallgatói jogviszony fennállását tanúsító
közokirat, amely
a) jogszabályban, illetõleg intézményi Szabályzatban meghatározott
kedvezmények igénybevételére jogosít;
b) jogszabályban, illetõleg intézményi Szabályzatban vagy külsõ szervekkel
való megállapodásban meghatározott jogok érvényesítését biztosítja;
c) jogszabályban, illetõleg intézményi Szabályzatban meghatározott
információk tárolását szolgálja.
(2) A hallgató részére a diákigazolványt a beiratkozáskor kell kiállítani.
A diákigazolvány típusait, valamint a diákigazolványra vonatkozó részletes
szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg."
26. §
Az Ftv. 30. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"30. § (1) A felsõoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói e
törvény, továbbá ennek felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályok és
intézményi Szabályzatok rendelkezései szerint az alábbi juttatásokban és
kedvezményes szolgáltatásokban részesülhetnek:
a) ösztöndíj (pl. köztársasági, tanulmányi ösztöndíj);
b) pénzbeli szociális támogatás;
c) tankönyv- és jegyzettámogatás;
d) diákotthoni (kollégiumi) elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási
támogatás;
e) jogszabályban vagy az intézményi Szabályzatban megállapított további
támogatások.
(2) Más oktatási formában részt vevõ hallgatók számára is megállapíthat a
Kormány rendeletben juttatásokat, kedvezményeket.
(3) A munkájuk mellett felsõfokú képzésben, továbbképzésben résztvevõk
számára kedvezmények (tanulmányi szabadság, munkaidõ-kedvezmény, valamint
egyes költségek megtérítése stb.) adhatók.
(4) A köztársasági ösztöndíj pénzügyi fedezetére az éves hallgatói
normatíva országos keretösszege egy százalékának megfelelõ összeget kell
többlet elõirányzatként biztosítani."
27. §
Az Ftv. 31. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"31. § (1) Az államilag finanszírozott felsõfokú képzésben részt vevõ
hallgatók e törvény rendelkezései szerint tandíjat és egyéb díjakat, az
államilag nem finanszírozott képzésben részt vevõ hallgatók pedig
költségtérítést és egyéb díjakat fizetnek.
(2) A tandíjra, a költségtérítésre és az egyéb díjakra vonatkozó
szabályokat
a) állami felsõoktatási intézmény, valamint nem állami felsõoktatási
intézményben államilag finanszírozott felsõfokú képzés esetén kormányrendelet
keretei között az intézmény Szabályzata;
b) nem állami felsõoktatási intézményben a felsõoktatási intézmény
Szabályzata
állapítja meg.
(3) Az államilag finanszírozott felsõfokú képzésben részt vevõ hallgatók
számára a tandíjon felül csak olyan igénybevett szolgáltatásokért állapíthatók
meg díjak, amelyek nem kapcsolódnak a képesítési követelményekben, illetve a
tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez.
(4) A felsõoktatási intézmény a (2) bekezdésben meghatározott keretek
között megállapított tandíjat a képzési idõ alatt Szabályzatában meghatározott
módon és mértékben változtathatja meg.
(5) Az állami felsõoktatási intézményekben fizetendõ tandíjnak,
költségtérítésnek esélyegyenlõséget célzó kompenzálását
a) tandíjmentesség, illetve tandíjkedvezmény;
b) a tandíjfizetések, költségtérítések meghatározott összegére törvényben
nyújtott személyi jövedelemadó-kedvezmény;
c) továbbá jogszabályokban szabályozott más formák biztosítják."
28. §
Az Ftv. 32. §-a (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A hallgatók joga különösen
a) a felsõoktatási intézmény, továbbá a szak megválasztása;
b) tanulmányaik ideje alatt az intézmény, továbbá a szak megváltoztatása;
c) más szakok, karok és felsõoktatási intézmények elõadásain való
részvétel, melyet a fogadó intézmény Szabályzata korlátozhat;
d) az elõadók és más oktatók megválasztása, a párhuzamosan meghirdetett
elõadások, gyakorlatok, szemináriumok és más foglalkozások közötti választás,
párhuzamos képzésben való részvétel - a képesítési követelmények által
meghatározott keretek között;
e) az oktatók munkájának véleményezése;
f) az intézményben rendelkezésre álló eszközöknek és az intézmény
létesítményeinek (könyvtár, laboratórium, informatikai eszközök, sport,
kulturális, szabadidõ, egészségügyi és egyéb létesítmények) igénybevétele;
továbbá, hogy
29. §
Az Ftv. a következõ 32/A. §-sal egészül ki:
"32/A. § (1) A tudományos diákköri tevékenységet végzõ hallgatók és az õket
támogató oktatók szakmai és érdekképviseleti szerve az Országos Tudományos
Diákköri Tanács.
(2) Az Országos Tudományos Diákköri Tanács feladata a felsõoktatási
intézményekben folyó hallgatói tudományos tevékenység, a tudományos diákköri
mozgalom országos képviselete és összehangolása, valamint az országos jellegû
tudományos diákfórumok szervezése.
(3) Az Országos Tudományos Diákköri Tanács mûködését az általa megalkotott
szervezeti és mûködési szabályzat határozza meg.
(4) Az országos diákköri tevékenység támogatásának pénzügyi fedezetére az
éves hallgatói normatíva országos keretösszege egy ezrelékének megfelelõ
összeget kell elõirányzatként biztosítani."
30. §
(1) Az Ftv. 33. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"a) tudományos (mûvészeti) célú pályázat benyújtására;"
(2) Az Ftv. 33. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"c) tudományos kutatási, illetõleg mûvészeti eredményeik közzétételére."
(3) Az Ftv. 33. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi
(2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:
"(2) Az (1) bekezdésben megjelölt személyek találmányainak
szabadalmaztatására a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi
XXXIII. törvény rendelkezései vonatkoznak."
31. §
(1) Az Ftv. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép,
és a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(1) A felsõoktatási intézmény oktatójának és tudományos kutatójának
kötelessége, hogy a Szabályzatban meghatározottak szerint, beosztásának, a
munkaköri leírásban részletezett kötelezettségeinek megfelelõen járjon el.
(4) A felsõoktatási intézménynek az az oktatója, kutatója, aki az
intézményi követelményrendszer elõírásait nem teljesíti, munkaköre ellátásra
alkalmatlannak minõsíthetõ."
(2) Az Ftv. a következõ 35/A. §-sal egészül ki:
"35/A. § A doktori képzésben részt vevõ hallgató oktatói feladatokat
vállalhat. Az oktatói munkát végzõ doktori képzésben részt vevõ hallgatót e
tevékenysége során megilletik az oktatók jogai, és terhelik az oktatók
kötelességei, továbbá oktatói munkájáért kormányrendeletben meghatározott
külön díjazásban részesül."
32. §
Az Ftv. a következõ 37/A. §-sal egészül ki:
"37 /A. § (1) A hallgatónak a felsõoktatási intézmény Szabályzatában elõírt
módon el kell sajátítania és alkalmaznia kell az egészségét és a biztonságát
védõ ismereteket, továbbá jelentenie kell, ha balesetet vagy balesetveszélyt
észlel.
(2) A hallgató számára biztosítani kell mindazokat az információkat és
szolgáltatásokat, amelyek tanulmányai alatt beilleszkedését, egészséges
életvitelét, egészségügyi ellátását szolgálják."
33. §
Az Ftv. 43. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A fegyelmi bizottságban a hallgatók szavazati jogú képviseletének
mértéke legalább egyharmad."
34. §
Az Ftv. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Gondatlan károkozás esetén a hallgató felelõssége korlátozott; a
kártérítés összege az éves hallgatói normatíva egyötödénél nem lehet több."
35. §
(1) Az Ftv. 47 §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az egyetem és a fõiskola karokra, illetõleg más átfogó szervezeti
egységekre tagozódik. Egyetemen fõiskolai kar is mûködhet. "
(2) Az Ftv. 47. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A felsõoktatási intézményhez kollégium, könyvtár, gyakorlóiskola és -
óvoda, gyakorlóhely, tangazdaság, gyógyító, termelõ, szolgáltató és más
szervezeti egységek is tartozhatnak. A gyakorlóiskolák közoktatási és
felsõoktatással összefüggõ feladatokat is ellátnak. "
36. §
Az Ftv. 48 §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Állami felsõoktatási intézményben kar létesítése és megszüntetése, nem
állami felsõoktatási intézményben kar létesítésének és megszüntetésének
elismerése a Kormány hatásköre. A mûvelõdési és közoktatási miniszter a Magyar
Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) véleménye alapján, az FTT
javaslatára teszi meg elõterjesztését. Az oktatási, a kutatási és más
szervezeti egységek létesítése és megszüntetése a felsõoktatási intézmény
hatáskörébe tartozik.
(2) A felsõoktatási intézmények karainak felsorolását kormányrendelet
tartalmazza."
37. §
Az Ftv. 50. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)
bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:
"(2) A felsõoktatási intézmények a 37/A. § (2) bekezdésében meghatározott
feladatok ellátását más intézményekkel való együttmûködésben vagy saját
szervezeti egység létrehozásával biztosítják."
38. §
(1) Az Ftv. 51. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A Szabályzatnak része a hallgatók felvételi és átiratkozási,
tanulmányi és vizsga-, juttatási és térítési, kollégiumi, illetõleg fegyelmi,
kártérítési, baleset- és munkavédelmi szabályzata, továbbá a tudományos
kutatásra, a mûvészeti alkotó tevékenységre, egyetemeken a doktori képzésre és
a doktori fokozat megszerzésére, a habilitációs eljárásra vonatkozó
szabályzat, valamint az oktatói-kutatói követelményrendszer, az oktatók
hallgatói véleményezésének és a Magyar Köztársaság állami ünnepeirõl szóló
törvényben felsorolt, illetve az intézményi ünnepek és megemlékezések rendje."
(2) Az Ftv. 51. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A felsõoktatási intézmény a szabályzatait, valamint azok módosítását
megküldi a mûvelõdési és közoktatási miniszternek. "
39. §
(1) Az Ftv. 52. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(2) A felsõoktatási intézmény igazgatási szervezetének vezetõje az
intézmény vezetõjének alárendelt fõtitkár. Kinevezésének módjáról,
idõtartamáról az intézmény Szabályzata rendelkezik.
(3) A felsõoktatási intézmény gazdasági szervezetének vezetõje a gazdasági
(fõ)igazgató. A gazdasági (fõ)igazgató az intézmény mûködésével összefüggõ
gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az intézmény vezetõjének
helyettese. Feladatait az intézmény vezetõjének közvetlen irányítása és
ellenõrzése mellett látja el.
(4) Ha a Szabályzat úgy rendelkezik, a gazdasági (fõ)igazgató látja el a
fõtitkári feladatokat is."
(2) Az Ftv. 52. §-a a következõ (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A felsõoktatási intézményekben a rektorhelyettes, a fõiskolai
fõigazgatóhelyettes, a dékánhelyettes és az oktatási szervezeti egység
vezetõhelyettesének megbízása határozott idõre történik.
(6) A felsõoktatási intézmény az 59/E. §-ban megfogalmazott feladatok
ellátására Felügyelõ Tanácsot állít fel. A Felügyelõ Tanács összetételére,
mûködési és eljárási rendjére az 59/D. és 59/E. § rendelkezéseit kell
alkalmazni az intézményi sajátosságokból adódó eltérésekkel."
40. §
(1) Az Ftv. 53. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"a) az intézmény küldetésnyilatkozatának és fejlesztési tervének
elfogadása, az intézményi tevékenység elveinek meghatározása, illetõleg
jóváhagyása;"
(2) Az Ftv. 53. §-a (2) bekezdésének e)-g) pontja helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
"e) a rektor, illetõleg a fõigazgató megbízásának és felmentésének
kezdeményezése;
f) az egyetemi és a fõiskolai tanárok kinevezésére és felmentésére
elõterjesztés;
g) a rektorhelyettesek és a fõiskolai fõigazgatóhelyettesek megbízásának
elõzetes véleményezése;"
(3) Az Ftv. 53. §-a (2) bekezdésének j)-k) pontja helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
"j) a fõtitkár, valamint a gazdasági (fõ)igazgató kinevezésének
véleményezése;
k) javaslattétel kar alapítására, az akkreditált iskolarendszerû felsõfokú
szakképzés programjára, alapképzésben és szakirányú továbbképzésben új szak
képesítési követelményeire, valamint szakok indítására, továbbá doktori
képzési programra."
(4) Az Ftv. 53. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"a) az intézményi költségvetési javaslatokról és a jóváhagyott
költségvetési elõirányzatok felhasználásának elveirõl;"
(5) Az Ftv. 53. §-ának (3) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki, és
a jelenlegi d) pont e) pontra módosul:
"d) az intézmény gazdasági tevékenységére vonatkozó javaslatokról; "
41. §
(1) Az Ftv. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az intézményi tanács tagjainak legalább egynegyedét, de legfeljebb
egyharmadát a hallgatók, legalább egyharmadát a tanárok és docensek képviselõi
alkotják. Az intézményi tanácsban a karok képviseletét biztosítani kell."
(2) Az Ftv. 55. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(3) Az intézményi tanács összetételét az (1) és (2) bekezdésre is
figyelemmel a Szabályzat állapítja meg, és biztosítja az intézményi tanácsban
más oktatók és foglalkoztatottak, valamint a hallgatói képviseleten belül a
különbözõ képzési formákban, illetõleg a doktori képzésben részt vevõ
hallgatók képviseletét is. Az intézményi tanács tagjainak számát úgy kell
megállapítani, hogy az szakszerûen és hatékonyan mûködhessék.
(4) Az intézményi tanács munkájában részt vesznek állandó és alkalmankénti
meghívottak is. Az állandó meghívottak az intézményi adminisztráció, a
Közalkalmazotti Tanács, a reprezentatív szakszervezet(ek) és a képzésben
érdekelt más szervek, szervezetek, intézmények és az érintett tárcák
képviselõi.
(5) Az intézményi tanács tagjait legalább egy, legfeljebb három évre
választják."
42. §
Az Ftv. 56. §-ának (1)-(6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(1) A rektort az egyetemi tanárok közül az intézményi tanács döntése
alapján a mûvelõdési és közoktatási miniszter elõterjesztésére a köztársasági
elnök bízza meg, illetve menti fel.
(2) A fõiskolai fõigazgatót az egyetemi tanárok, egyetemi docensek és
fõiskolai tanárok közül pályázat útján a fõiskolai tanács döntése alapján a
mûvelõdési és közoktatási miniszter elõterjesztésére a miniszterelnök bízza
meg, menti fel.
(3) Az állami felsôoktatási intézmények esetében az intézményi tanács azt a
személyt terjeszti fel, aki a szavazatoknak több mint a felét megkapta. Az
(1)-(2) bekezdésben meghatározott elôterjesztés megtételekor, illetôleg a
döntés meghozatalakor a törvényességi feltételek meglétét kell vizsgálni.
(4) Az állami felsõoktatási intézmény vezetõje az intézményben teljes
munkaidõben foglalkoztatott közalkalmazott - és a 110. § hatálya alá esõ
intézményeket kivéve - magyar állampolgárságú oktató lehet. Az
intézményvezetõi megbízatás 65 éves korig tölthetõ be.
(5) A rektor, illetôleg a fôigazgató megbízása legfeljebb négy évre szól. A
rektor - pályázat alapján, megszakítás nélkül - egy ízben négy évre ismét
megbízható. Újabb megbízatásra csak az intézményi tanács által meghatározott
idõtartamú egy ciklus kihagyása után, új pályázat alapján kerülhet sor.
(6) A rektor és a fõiskolai fõigazgató tekintetében a munkáltatói jogkört -
a megbízás és a felmentés kivételével - a mûvelõdési és közoktatási miniszter
gyakorolja. Az intézmény vezetõjének visszahívással történõ felmentését az
intézményi tanács, a visszahívást az intézményi tanácsnál a miniszter is
kezdeményezheti. A felmentés kezdeményezésérõl az intézményi tanács minõsített
többséggel dönt. A munkáltatói jogkörök részben az intézményre átruházhatók."
43. §
Az Ftv. a következõ 56/A. §-sal egészül ki:
"56/A. § (1) Nem állami egyetem rektorát az egyetemi tanárok közül a
fenntartó javaslata alapján - a törvényességi feltételek fennállása esetén - a
mûvelõdési és közoktatási miniszter terjeszti elõ, és a köztársasági elnök
bízza meg, illetve menti fel.
(2) Nem állami fõiskola fõigazgatóját az egyetemi tanárok, egyetemi
docensek és fõiskolai tanárok közül a fenntartó javaslata alapján - a
törvényességi feltételek fennállása esetén - a mûvelõdési és közoktatási
miniszter terjeszti elõ és megbízását a miniszterelnök erõsíti meg."
44. §
(1) Az Ftv. 59. §-a a következõ (1)-(3) bekezdéssel egészül ki, és a §
jelenlegi szövege (4) bekezdésre módosul:
"(1) A felsõoktatási intézmény az általa folytatott képzési és kutatási
tevékenység folyamatos ellenõrzésére külön bizottságot hoz létre. A
bizottság az intézményi tanács javaslattevõ testülete, elnökét és tagjait az
oktatók és kutatók körébõl a tanács három évre választja.
(2) A bizottság évente rendszeresen értékeli a képesítési követelmények
érvényesülését, a személyi és tárgyi feltételek fennállását, összegzi az
okatási és a kutatási tevékenység eredményeit, és éves jelentését -
intézkedési javaslataival együtt - az intézményi tanács elé terjeszti.
(3) A tanács a jelentést jóváhagyás után megküldi a MAB-nak. A jelentésben
foglalt adatok - mint közérdekû adatok - nyilvánosak."
(2) Az Ftv. 59. §-a (4) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"Szabályzattal az intézményi és kari igazgatási, oktatási, tudományos,
szervezési és más feladatok ellátására külön testületek (bizottságok,
tanácsok, kollégiumok) létesíthetõk az oktatók, tudományos kutatók, a
hallgatók és más dolgozók körébõl."
45. §
Az Ftv. a következõ 13/a. Fejezettel egészül ki:
"13/a. Fejezet
A felsõoktatási szövetség mûködése és vezetése
59/A. § (1) A felsõoktatási szövetség szervezetérõl és mûködésérõl a
szenátus Szabályzatot alkot.
(2) A szövetség és tagintézményei szervezetére, mûködésére és vezetésére a
12-14. Fejezet rendelkezéseit a jelen Fejezetben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
59/B. § (1) A szövetség vezetõ testülete a szenátus, melyben a
tagintézmények Szabályzatban meghatározott arányos képviselettel rendelkeznek.
A szenátus tagjainak legalább egyharmada egyetemi tanár, docens, illetve
fõiskolai tanár, legalább egynegyede pedig hallgató. A szenátus tagjait az
intézményi Szabályzatban meghatározottak szerint egy-három évre választják, és
újraválaszthatók. A tagintézmények vezetõi hivatalból tagjai a szenátusnak.
(2) Az 53. §-ban meghatározott feladatok közül a szenátus hatáskörébe
tartoznak a (2) bekezdés a) és b) pontjába foglalt feladatok, illetõleg a (3)
bekezdésben meghatározott döntési jogkörök. A tagintézményi tanács további
hatásköreire az 59/G. § rendelkezései vonatkoznak.
(3) A szenátus a felügyeleti szerv kezdeményezésére, illetõleg
jóváhagyásával tagintézményét a vonatkozó jogszabályok alapján önálló
kincstári ügyféllé nyilváníthatja.
59/C. § A szenátus elnöki tisztét a tagintézmények vezetõi töltik be a
szövetség Szabályzatában meghatározott rotációs rend szerint.
59/D. § (1) A szövetség intézményvezetõje és törvényes képviselõje a
szövetségi elnök, aki egyszemélyi felelõsséggel tartozik a szövetség
gazdálkodásáért.
(2) A szövetség elnökét a szövetségi szenátus pályázat útján - szervezõi
képességek, vezetõi, gazdálkodási, irányítási rátermettség és gyakorlat
alapján - négy évre választja. A szövetségi elnök további négy évre - pályázat
útján - újraválasztható.
(3) Ha a szövetségi elnök tisztjét teljes munkaidõben foglalkoztatott
oktató nyeri el, megbízatása idejére oktatói tevékenységét szüneteltetni
köteles, és más vezetõi beosztást, illetve választott tisztséget a szövetség
tagintézményében sem tölthet be.
(4) A szövetségi elnök tevékenységéért a szenátusnak tartozik
felelõsséggel, fölötte a munkáltatói jogokat a szenátus gyakorolja. A szenátus
nevében e jogok tekintetében a szenátus elnöke jár el a szenátus döntései
szerint. A szövetségi elnök felmentésérõl a szenátus összes tagjának
kétharmados szótöbbségével határoz. A felmentést a Felügyelõ Tanács is
kezdeményezheti.
(5) A szövetségi elnök és a szenátus elnöke között felmerült minden vitás
kérdésben a szenátus jogosult dönteni.
(6) A szenátusnak a szövetség gazdasági lehetõségeit meghaladó vagy
költségvetési egyensúlyát veszélyeztetõ döntéseivel szemben a szövetségi elnök
halasztó hatályú vétót emelhet. Vétó beterjesztése esetén egyeztetési eljárás
keretében meg kell kísérelni az álláspontok közelítését. Ha ez ésszerû
határidõn belül nem vezet eredményre, a szövetség elnöke az 59/E. § szerint
létrehozott Felügyelõ Tanács vizsgálatát kérheti. Ha a Felügyelõ Tanács
vizsgálata megerõsíti a szövetségi elnök álláspontját, a szenátus köteles
elállni a döntésétõl, illetõleg javaslatát átdolgozott formában újabb döntésre
köteles elõterjeszteni.
(7) Ugyanez az eljárás abban az esetben is, ha a szövetség elnöke hoz
olyan döntést, amellyel a szenátus nem ért egyet.
(8) Az 57-58. §-nak az intézményvezetõre vonatkozó rendelkezéseit a
szövetség elnökére alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az 57. § (2)
bekezdés a) pontjában foglalt jogkörében a tagintézmények oktatási-kutatási
szabadságának tiszteletben tartásával dolgozhat ki stratégiai, fejlesztési
elképzeléseket, illetõleg hozhat döntéseket.
59/ E. § (1) A szenátus és a szövetségi elnök gazdálkodással kapcsolatos
döntéseinek megalapozottabbá tétele érdekében a szövetség Felügyelõ Tanácsot
alakít, amely ellenõrzi, véleményezi és értékeli az intézmény gazdálkodását,
illetõleg javaslatokat tesz annak megjavítása érdekében. Az ellenõrzés során
tapasztaltakról évente jelentést készít a szenátusnak.
(2) A Szabályzat a Felügyelõ Tanácsot más olyan feladatokkal is
megbízhatja, amelyek a szövetség és a felhasználók együttmûködését kölcsönös
elõnyökre alapítva elõsegítheti.
(3) A Felügyelõ Tanács összetételét a szövetség Szabályzata határozza meg a
következõk figyelembevételével:
a) a Felügyelõ Tanács tagjainak többsége az intézménnyel munkaviszonyban
vagy közalkalmazotti jogviszonyban nem álló külsõ tag;
b) a Felügyelõ Tanács egy tagja az állam képviselõje, akit a törvényességi
felügyeletet gyakorló miniszter jelöl ki, tagjai továbbá olyan szervezetek
(önkormányzat, vállalkozások stb.) képviselõi, amelyek anyagi
hozzájárulásukkal vagy más módon jelentõs szerepet vállalnak a szövetség
célkitûzéseinek, illetve feladatainak megvalósításában;
(4) A Felügyelõ Tanács miniszter által kijelölt tagja a felsõoktatási
intézménnyel nem állhat munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban, és
javadalmazást más jogcímen sem fogadhat el.
(5) A Felügyelõ Tanács tagjait a szövetség elnökének elõterjesztése alapján
a szenátus kéri fel egy-három évre, és menti fel. A felkérés ismételhetõ. A
Felügyelõ Tanács saját tagjai sorából választja meg vezetõjét.
(6) Ha a szövetség szenátusának vagy elnökének valamely döntése ellen
törvényességi kifogás emelhetõ, vagy az fedezet nélküli kötelezettségvállalást
jelent, a Felügyelõ Tanács jogosult intézkedés végett közvetlenül a
fenntartóhoz fordulni. A Felügyelõ Tanács miniszter által kijelölt tagjának,
illetõleg a szenátus döntése esetén a szövetség elnökének ez kötelessége.
(7) A szövetség javára vállalkozások által rendelkezésre bocsátott
pénzeszközök, illetve vagyon, továbbá a szövetség javára tett egyéb
hozzájárulások felhasználása fölött a Felügyelõ Tanács felügyeletet gyakorol.
Rendeltetésellenes felhasználás esetén a Tanács a szövetségi elnök útján a
szenátushoz fordul, majd, ha nem kerül sor intézkedésre, az érintett
vállalkozók, illetve alapítványtevõk egyidejû értesítése mellett a kifogásolt
döntéseket nyilvánosságra hozza.
59/F. § (1) A tagintézmény olyan jogi személy, amely a szövetség mint
önálló költségvetési szerv egységeként dönt a kizárólagosan rendelkezésére
bocsátott elõirányzatok, illetve pénzeszközök felhasználásáról, és amelyet az
e törvény szerinti, valamint a szövetségi Szabályzatban meghatározott jogok
illetnek meg, illetõleg kötelezettségek terhelnek.
(2) A szövetség tagintézményének egyetemi, illetve fõiskolai jellege a
szövetségbe kerüléssel nem változik meg. Nevét és képzési szintjére utaló
felsõoktatási minõsítettségét (egyetem, egyetemi kar, fõiskola, fõiskolai kar)
külsõ kapcsolataiban, továbbá az intézményben szerezhetõ szakképzettséget és
végzettséget igazoló okiratokban továbbra is használhatja, köteles azonban e
mellett feltüntetni, hogy felsõoktatási szövetség tagegyeteme, tagfõiskolája.
(3) A tagintézmény a szövetségi Szabályzat által meghatározott keretek
között szakmai (oktatási, kutatási) autonómiával rendelkezik.
(4) A tagintézmények e törvényben és a szövetségi Szabályzatban
meghatározott gazdálkodási, szerzõdéskötési jogokkal és felelõsséggel
rendelkeznek.
59/G. § (1) A tagintézményi tanács hatáskörében
a) meghatározza a szövetségi Szabályzat keretei között a tagintézményi
tanács összetételének és megválasztásának szabályait;
b) véleményt nyilvánít a tagintézményen belüli szervezeti egységek
vezetõinek megbízásáról, illetve felmentésérõl;
c) dönt a rektor (fõigazgató) személyére vonatkozó pályázatról, illetve
kezdeményezi felmentését a szövetségi Szabályzat által megállapított keretek
között;
d) javaslatot tesz az egyetemi, fõiskolai tanárok kinevezésére és
felmentésére;
e) véleményt nyilvánít egyetemi és fõiskolai docensek kinevezésérõl;
f) dönt a tagintézmény tevékenységi körébe tartozó szakok tantervérõl;
g) a szövetségi Szabályzattal összhangban kialakítja és megváltoztathatja a
tevékenységi kör megvalósítását szolgáló belsõ szervezeti egységeket és
meghatározza mûködési rendjüket;
h) dönt a tagintézmény tudományos programjairól, és véleményezi az
azok megvalósítására vonatkozó együttmûködési megállapodásokat;
i) javaslatot tesz a felvétel feltételeire és tagintézményen belüli
eljárási rendjére, valamint a szövetség egyetértésével - a költségvetési
támogatásra is figyelemmel - a tagintézmény szakjaira felvenni tervezett,
államilag finanszírozott hallgatók számára;
j) a szövetség által meghatározott keretek között dönt a tevékenységi
területén bizonyítványok, oklevelek, végzettséget, illetõleg szakképesítést
tanúsító oklevelek kiadásáról;
k) véleményt nyilvánít a tagintézményt érintõ minden ügyben.
(2) A szövetség és a tagintézmények között felmerülõ hatásköri vitákban az
érintett felek bármelyike kérelemmel fordulhat a mûvelõdési és közoktatási
miniszterhez, aki a vitában a törvény 74. § (1) bekezdésének c) pontja alapján
jár el.
59/H. § A felsõoktatási szövetségben mûködõ tagintézmény vezetõjének
(rektor, fõigazgató) feladat- és hatáskörére a 60-63. § rendelkezéseit
értelemszerûen alkalmazni kell azzal, hogy jogkörébõl nem vonható el:
a) a szövetségi Szabályzat által meghatározott körben a tagintézmény
képviselete;
b) a tagintézmény hatáskörébe tartozó igazgatási és gazdálkodási
kérdésekben való döntés;
c) a képzési és tudományos, kutatási, mûvészeti tevékenység irányítása;
d) a szövetségi Szabályzat és a tagintézményi tanács Szabályzata által
meghatározott körben a személyzeti munka irányítása, a munkáltatói, illetõleg
kiadmányozási jog gyakorlása."
46. §
(1) Az Ftv. 61. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az egyetemen szervezett egyetemi kart a dékán, az egyetemen szervezett
fõiskolai kart a fõigazgató, a fõiskolán szervezett kart az igazgató vezeti."
(2) Az Ftv. 61. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(3) A kart a dékán, a fõigazgató, illetve a kar igazgatója képviseli.
Feladatkörének meghatározásánál az 57. § rendelkezéseit kell megfelelõen
alkalmazni.
(4) A dékánt, a fõigazgatót, illetve a kar igazgatóját a kari tanács
választja pályázat alapján a rektor véleményének meghallgatásával az egyetemi
tanárok, egyetemi docensek és fõiskolai tanárok közül. A megbízás pályázat
alapján - újraválasztással - egy ízben megismételhetõ. A megbízólevelet az
intézmény vezetõje írja alá és adja ki a kar által javasolt, legfeljebb négy
évi idõtartamra."
47. §
Az Ftv. 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A kari tanács elnöke a dékán, a fõigazgató, illetve a kar igazgatója;
a kari tanács maga választja meg a titkárát. "
48. §
Az Ftv. 63. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A szervezeti egység vezetõjének megbízása legfeljebb öt évre szól,
amely - a (3) bekezdésben foglaltak szerint - további öt évre megismételhetõ.
A második és további megismétléshez a kari, illetõleg az intézményi tanács
minõsített (kétharmados többségû) szavazással támogatott javaslata szükséges.
Az intézményi szabályzat alapján a szervezeti egység vezetése rotációs elv
alapján is megoldható. A szervezeti egység vezetését hatvanöt év feletti
személy nem láthatja el."
49. §
(1) Az Ftv. 64. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"b) az oktatók, a tudományos kutatók és a vezetõk kiválasztása;"
(2) Az Ftv. 64. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"d) tantervek, tananyagok, képzési programok meghatározása, valamint
bizonyítványok, végzettséget, illetõleg szakképesítést tanúsító oklevelek
kibocsátása, továbbá kredit-értékek beszámítása feltételeinek meghatározása az
intézménybe való felvételkor, illetve átvételkor;"
(3) Az Ftv. 64. §-ának (2) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki:
"h) az intézményben folyó oktató és kutató munka minõségét biztosító
intézkedések bevezetése és ellenõrzése."
(4) Az Ftv. 64. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az egyetemek joga kiterjed a doktori képzésre és a doktori fokozat
odaítélésére, a habilitációs eljárás szabályainak kidolgozására és az eljárás
lefolytatására."
50. §
Az Ftv. 66. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(1) A hallgatói önkormányzat a felsõoktatási intézmény önkormányzatának
részeként mûködik. A hallgatói önkormányzatnak tagja minden hallgatói
jogviszonyban álló személy.
(2) A hallgatói önkormányzat tisztségviselõit és képviselõit a hallgatók
választják meg, ennek során minden hallgató választó, illetve választható.
Érvényes a választás, ha azon legalább a hallgatók egynegyede részt vesz.
(3) A felsõoktatási intézmények Szabályzatukban határozzák meg azokat az
ügyeket, amelyekben a hallgatói önkormányzat dönt, amelyekben egyetértése
szükséges, illetõleg amelyekben véleményének kikérése kötelezõ. A hallgatók a
hallgatói önkormányzat részére biztosított jogokat választott képviselõik
útján - a hallgatói önkormányzat szervezeti és mûködési szabályzatában
rögzített módon - gyakorolják."
51. §
(1) Az Ftv. 67. §-ának b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"b) részvétel a felvételi bizottságok munkájában;"
(2) Az Ftv. 67. §-ának e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"e) részvétel a tudományos és szakmai diákkörök szervezésében; a dolgozatok
közzététele;"
(3) Az Ftv. 67. §-a a következõ (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, és a §
jelenlegi szövege (1) bekezdésre módosul:
"(2) A hallgatói önkormányzat más - elsõsorban hallgatókat érintô -
feladatok ellátására is felkérhetõ, döntési jogkörrel felruházható.
(3) A hallgatói önkormányzat egyetértést gyakorol:
(a) a hallgatói juttatásokról és a hallgatók által fizetendõ díjakról és
térítésekrõl szóló szabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor;
b) a tanulmányi és vizsgaszabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor;
c) az oktatás hallgatói véleményezésének rendjére alkotott intézményi
szabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor;
d) a Szabályzatban rögzített hallgatói jóléti, kulturális, sport célú
ingatlanok és intézmények, szervezeti egységek, helyiségek (kollégiumok,
diákotthonok, klubok, hallgatói sportlétesítmények) rendeltetésszerû
használatának megváltoztatásakor, megszüntetésekor és hasznosításával
kapcsolatban. "
52. §
Az Ftv. a következõ 67/A. §-sal egészül ki:
"67/A. § (1) A felsõoktatási intézmények hallgatóinak országos képviseletét
a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (a továbbiakban: HÖOK) látja
el. A testület véleményt nyilváníthat, illetve javaslatot tehet a
felsõoktatást irányító közigazgatási és egyéb szervek részére a felsõoktatást
érintõ bármely kérdésben, továbbá ellátja a hallgatók képviseletét a
felsõoktatás országos szervezeteiben.
(2) A HÖOK a felsõoktatási intézményi hallgatói önkormányzatok küldötteibõl
álló testület, amely önmaga határozza meg szervezeti és mûködési szabályzatát.
A szabályzatban rendelkezni kell az elnökség és az elnök megválasztásának
rendjérõl, feladatairól. A felsõoktatási intézményi hallgatói önkormányzatokat
intézményenként, illetve karonként egy-egy küldött képviseli.
(3) A tíz tagú elnökség nyolc tagja választással nyeri el megbízatását, két
tagját a doktoranduszok országos képviselete delegálja a szabályzatban
meghatározott idõtartamra.
(4) A HÖOK, illetve elnöksége döntéseinek meghozatala elõtt köteles a
felsõoktatási intézmények adott kérdésben érdekelt szakmai hallgatói
rétegszervezete(i)nek véleményét kikérni.
(5) A HÖOK mûködésének pénzügyi fedezetére a Mûvelõdési és Közoktatási
Minisztérium az éves hallgatói normatíva országos keretösszegének egy
ezrelékét biztosítja."
53. §
Az Ftv. 70. §-a a következõ e) ponttal egészül ki:
"e) jóváhagyja a felsõoktatási szövetség létesítését, átalakulását és
megszüntetését."
54. §
Az Ftv. 72. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"A Kormány a felsõoktatással kapcsolatos feladatai körében
a) biztosítja az állami felsõoktatási intézményhálózat fenntartási,
mûködtetési feltételeit, meghatározza a felsõoktatás-fejlesztés és a
tudományos kutatás fejlesztésének államilag finanszírozott feladatait, és
biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket;
b) állami felsõoktatási intézményben hozzájárul kar létesítéséhez,
megszüntetéséhez, nem állami intézmények esetében kar létesítését,
megszüntetését elismeri;
c) meghatározza az alapképzésben a képesítési követelményeket;
d) meghatározza a doktori képzés, a doktori fokozat odaítélésének eljárási
szabályait, a képzésben résztvevõk és a doktorok jogait és kötelességeit;
e) meghatározza a "Professor Emeritus" címmel járó állami juttatásokat;
f) meghatározza a habilitációs eljárás általános szabályait;
g) meghatározza a MAB szervezetét és mûködésének alapvetõ szabályait;
h) meghatározza a külföldi fokozatok, oklevelek, diplomák elismerésének,
illetõleg azok honosításának feltételeit, és szabályozza az erre irányuló
eljárást;
i) meghatározza az évente felvehetõ államilag finanszírozott hallgatói
összlétszámot;
j) szabályozza az állami felsõoktatási intézményekben a hallgatók által
fizetendõ díjakat és térítéseket, a diákigazolvány kiállítása és az általa
igénybevehetõ kedvezmények szabályait;
k) meghatározza a hallgatók állami támogatásának rendszerét;
l) szabályozza a külföldi hallgatók hazai felsõoktatási intézményekben
folytatott, illetõleg a külföldi ösztöndíjas tanulmányok egyes kérdéseit;
m) szabályozza a felsõoktatási intézmények létesítésének, megszüntetésének
és mûködésük engedélyezésének rendjét. "
55. §
(1) Az Ftv. 73. §-ának c) pontja hatályát veszti, d) pontjának jelölése c)
pontra változik és szövege a következõképpen módosul:
"c) megbízza és felmenti a MAB elnökét és tagjait."
56. §
Az Ftv. 74. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A mûvelõdési és közoktatási miniszter a felsõoktatással kapcsolatos
állami feladatai körében
a) részt vesz a felsõoktatási politika és fejlesztés állami döntéseinek
elõkészítésében, illetõleg kialakításában, ezzel összefüggésben elõterjesztést
tesz;
b) benyújtja a Kormányhoz az FTT állásfoglalása alapján a felsõoktatás éves
költségvetési beszámolóját és támogatásának tervét;
c) törvényességi felügyeletet lát el az állami felsõoktatási intézmények
felett, és ebben a jogkörében megsemmisíthet minden olyan intézményi
Szabályzatot, döntést, amely jogszabályba ütközik;
d) az FTT, valamint a MAB állásfoglalása alapján engedélyezi az
alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben szak indítását, illetõleg
visszavonja az engedélyt;
e) meghatározza a MAB véleménye alapján a szakirányú továbbképzésben a
képesítési követelményeket;
f) engedélyezi iskolarendszerû felsõfokú szakképzés akkreditációja alapján
képzés indítását, illetve a törvényes feltételek hiánya esetén visszavonja az
engedélyt;
g) az FTT állásfoglalása alapján dönt a különféle képzési szintek elsõ
évére felvehetõ államilag finanszírozott hallgatói létszámról, annak
intézmények közötti megosztásáról, és a nem állami felsõoktatási
intézményeknek adható megbízásról;
h) A MAB javaslatára meghatározott idõre felfüggesztheti egyes
intézményekben és szakokon a záróvizsgáztatási és oklevélkiadási jog
gyakorlását;
i) ellenõrzi az állam által rendelkezésre bocsátott eszközök
felhasználásának hatékonyságát és jogszerûségét, az FTT-vel együttmûködve
kialakítja az ellenõrzés szervezetét;
j) támogatja a felsõoktatási intézmények nemzetközi kapcsolatainak
kialakítását és fejlesztését;
k) javaslatot tesz a Kormánynak a 72. § a) - c) pontjában foglalt
feladataira, ellátja a felsõoktatás tervezésével kapcsolatos feladatokat;
l) szabályozza a Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae
kitüntetéssel való doktorrá avatás alapvetõ feltételeit;
m) a MAB véleményének figyelembevételével engedélyezi külföldi
felsõoktatási intézmény magyarországi mûködését;
n) szabályozza az FTT szervezetét, mûködésének alapelveit;
o) dönt a felsõoktatási szövetség létesítésével és mûködésével kapcsolatban
e törvény alapján meghatározott kérdésekben.
(2) Ha a mûvelôdési és közoktatási miniszter elôterjesztésében vagy
döntésében eltér a MAB, illetve az FTT állásfoglalásától, köteles azt
indokolni.
(3) Az (1) bekezdés h) pontja esetén a felsõoktatási intézmény hallgatói
jogosultak bármely más, azonos képzést folytató - vagy ilyennek hiányában a
mûvelõdési és közoktatási miniszter által kijelölt - felsõoktatási
intézményben záróvizsgát tenni. Felsôoktatási intézmény megszûnése esetén a
mûvelôdési és közoktatási miniszter felkérhet valamely más, azonos képzést
folytató intézményt, hogy teremtse meg a hallgatók számára a tanulmányok
folytatásának lehetôségét, s ehhez a képzés finanszírozását biztosítja.
(4) A mûvelõdési és közoktatási miniszter az (1) bekezdés c) pontjában
foglalt jogkörében hozott döntései - a közigazgatási határozatok
felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint - bíróság elõtt megtámadhatók."
57. §
Az Ftv. a következõ 74/A. §-sal egészül ki:
"74/A. § (1) A mûvelõdési és közoktatási miniszter törvényességi
felügyeleti jogkörében vizsgálja, hogy a felsõoktatási intézmény, illetve
felsõoktatási szövetség szervezete, mûködése, döntéshozatali eljárása,
illetõleg döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak.
(2) Nem terjed ki a mûvelõdési és közoktatási miniszter törvényességi
felügyeleti jogköre azokra a döntésekre, amelyek alapján
a) munkaügyi vitának, illetve közalkalmazotti jogviszonyból származó
vitának;
b) külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy államigazgatási
eljárásnak
van helye.
(3) A mûvelõdési és közoktatási miniszter törvényességi felügyeleti
jogkörében - határidõ kitûzésével - felhívja az érintettet a jogszabálysértés
megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és
a megadott határidõn belül az annak alapján tett intézkedésrõl vagy egyet nem
értésérõl a minisztert tájékoztatni.
(4) Ha a megadott határidõn belül intézkedés nem történt, a miniszter
- a jogszabálysértõ Szabályzatot vagy döntést megsemmisíti,
- a felsõoktatási intézmény vezetõjének fegyelmi felelõsségrevonását,
illetve - a cselekmény jellegétõl függõen - bírósági eljárást
kezdeményez."
58. §
Az Ftv. 76-78. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"76. § (1) Az FTT a mûvelõdési és közoktatási miniszter felsõoktatással és
tudományos kutatással kapcsolatos feladatainak ellátását segítõ, javaslattevõ,
döntéselõkészítõ és véleményezõ testülete.
(2) Az FTT feladatait testületként, illetve bizottságai útján látja el.
(3) Az FTT mint testület:
a) javaslatokat dolgoz ki a felsõoktatás intézmény- és szakképzési
rendszerének fejlesztésére, korszerûsítésére a munkaerõpiaci prognózisok és
teljesítménymutatók figyelembevételével, elõkészíti az e körben hozott
döntéseket;
b) véleményezi állami felsõoktatási intézmény, felsõoktatási szövetség és
ennek tagintézményei, továbbá a karok létesítésére, megszüntetésére vonatkozó
kérelmeket;
c) állást foglal nem állami felsõoktatási intézmény tekintetében az állami
elismerés megadásáról, illetõleg visszavonásáról;
d) véleményt nyilvánít a felsõoktatás költségvetésérõl, illetve a
költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról;
e) javaslatot dolgoz ki a felsõfokú szakemberképzés állami támogatásának, a
támogatási rendszer korszerûsítésének elveire;
f) állást foglal a felsõoktatásban szakterületi prioritások kidolgozásával
a hallgatói létszám középtávú fejlesztésének elveirõl, valamint az évenként
felvehetõ államilag finanszírozott hallgatólétszámról és annak megosztásáról;
g) kialakítja a felsõoktatás területén a Mûvelõdési és Közoktatási
Minisztérium fejezetében finanszírozott tudományos kutatások kiemelt
fejlesztési programjainak prioritási szempontjait;
h) véleményt nyilvánít a felsõoktatás területén a kutatási tevékenységet
érintõ valamennyi országos, állam által finanszírozott pályázat kiírásának
feltételeirõl és végrehajtásáról;
i) önálló javaslatokat dolgozhat ki a felsõoktatással kapcsolatos bármely
tárgyban;
j) ajánlásokat dolgoz ki a felsõoktatási intézmények részére a kormányzati
szervek vagy felsõoktatási intézmények kezdeményezése alapján;
k) állást foglal szakok képesítési követelményeirõl és szakok indításáról.
(4) Az FTT és annak szakbizottságai stratégiai jelentõségû állásfoglalásaik
meghozatalakor és a munkaerõpiaci prognózisokra alapított államilag
finanszírozott hallgatói létszámkeretek kialakításakor kötelesek konzultálni a
képzésben érdekelt egyes minisztériumok képviselõivel, és velük egyetértésben
kialakítani állásfoglalásukat. Ugyanez az elv érvényesül a karok alapításával,
szakok képesítési követelményeinek kialakításával, szakok indításával
kapcsolatos állásfoglalások meghozatalakor.
(5) Stratégiai jelentõségû állásfoglalásait és a finanszírozás több évre
meghatározott szempontjait az FTT olyan idõpontban hozza nyilvánosságra, hogy
arra a felsõoktatási intézmények felkészülhessenek.
77. § (1) Az FTT huszonkilenc tagból áll. Az FTT tizenkét tagja a
felsõoktatás által delegált szakértõ, melybõl négy tag a Magyar Rektori
Konferencia, három tag a Fõiskolai Fõigazgatói Konferencia, egy tag a
Mûvészeti Egyetemek Rektori Széke, egy-egy tag a Hallgatói Önkormányzatok
Országos Konferenciájának képviselõje, illetve a felsõoktatási munkavállalói
érdekképviseleti szervek által delegált szakértõ, további két szakértõt a
mûvelõdési és közoktatási miniszter jelöl ki a felsõoktatás területérõl. Az
FTT további tizenhét tagja a különbözõ szervek delegált szakértõ képviselõje a
következõk szerint: szakmai kamarák (két tag); munkaadók (két tag); tudományos
testület /Magyar Tudományos Akadémia, kutatóintézetek/ (két tag); budapesti
önkormányzat (egy tag); vidéki önkormányzatok (három tag); egy-egy tagot a
pénzügyminiszter, a közlekedési hírközlési és vízügyi miniszter, az ipari és
kereskedelmi miniszter, a népjóléti miniszter, a földmûvelésügyi miniszter,
további kettõt a mûvelõdési és közoktatási miniszter delegál.
(2) Az FTT saját tagjai közül választja meg elnökét. Az FTT elnökét és
tagjait a mûvelõdési és közoktatási miniszter három évre bízza meg, a megbízás
egy alkalommal meghosszabbítható. Az FTT tagja nem lehet a MAB tagja.
(3) Az FTT ülésén állandó meghívottként részt vesznek a képzésben érdekelt
minisztériumok képviselõi.
(4) Az FTT tagjainak névsorát a Magyar Közlönyben és a Mûvelõdési
Közlönyben közzé kell tenni.
78. § (1) Az FTT Képzési és Kutatási Stratégiai Szakbizottsága kilenc
tagból áll. A bizottság tagjait az FTT elnökének javaslatára a testület
szakértõk közül választja meg három évre. A bizottság saját tagjainak sorából
választja meg vezetõjét.
(2) Az FTT Finanszírozási Szakbizottsága kilenc tagból áll. A bizottság
tagjait az FTT elnökének javaslatára az FTT szakértõk közül választja meg
három évre. A bizottság saját tagjainak sorából választja meg vezetõjét.
(3) A bizottságok munkájuk segítésére szakértõket kérhetnek fel, illetve
eseti szakértõi bizottságot hozhatnak létre. A bizottsági döntések
elõkészítése során biztosítani kell az adott kérdésben érintett felsõoktatási
intézmények véleményének megismerését.
(4) Az FTT-nek és szakbizottságainak a mûködését az FTT Titkársága segíti.
A titkárság dolgozói közalkalmazottak. A Titkárság vezetõje pályázat útján az
FTT által kinevezett fõtitkár. A fõtitkár felett a munkáltatói jogokat - a
kinevezés és felmentés kivételével - az FTT elnöke gyakorolja."
59. §
Az Ftv. a következõ 78/A. §-sal egészül ki:
"78/A. § (1) Az FTT Titkárságának koordinációjában mûködik az Országos
Kredittanács Irodája, továbbá más, a felsõoktatás mûködését és fejlesztését
elõsegítõ testületek vagy szervezetek.
(2) A "Felsõoktatás Fejlesztési Alapprogramok" Irodája felett a
törvényességi felügyeletet a mûvelõdési és közoktatási miniszter az FTT
közremûködésével gyakorolja."
60. §
Az Ftv. 79. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"79. § (1) Az FTT vezetõje és képviselõje az FTT elnöke. Az FTT, valamint
szakbizottságainak feladatkörét és mûködését érintõ kérdésben csak az FTT
elnöke adhat ki külsõ szervek részére állásfoglalást.
(2) Az FTT mûködésére vonatkozó részletes szabályokat a mûvelõdési és
közoktatási miniszter szabályozza.
(3) Az FTT mûködésének pénzügyi fedezetét az Országgyûlés az éves központi
költségvetés Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezetében elkülönítetten
biztosítja."
61. §
Az Ftv. 80-81. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"80. § (1) A felsõoktatásban a képzés és a tudományos tevékenység
színvonalának folyamatos ellenõrzésére, a minõsítés elvégzésére és a
minõségbiztosítás támogatására a Kormány Magyar Akkreditációs Bizottságot hoz
létre. A MAB tagjainak a felét (15 fõ) a felsõoktatási intézmények, másik
felét a tudományos kutatóintézetek (10 fõ) és a szakmai testületek (5 fõ)
legalább doktori fokozattal rendelkezõ küldöttei alkotják. A MAB maga
választja elnökét, aki nem lehet köztisztviselõ.
(2) A MAB tagjait és elnökét a mûvelõdési és közoktatási miniszter
elõterjesztésére a miniszterelnök három évre bízza meg. A megbízás egy ízben
meghosszabbítható.
(3) A MAB ülésein - tanácskozási joggal - az országos hallgatói képviselet
egy küldöttje is részt vesz.
(4) A MAB külsõ tagok bevonásával szakbizottságokat hoz létre. A
szakbizottságba - szakértõként - a felhasználói szféra képviselõi és
esetenként külföldi személyek is meghívhatók.
(5) A MAB jogi személy, a magyar felsõoktatást szolgáló független szakmai
testület, titkársága teljes jogkörrel rendelkezõ költségvetési szerv.
Mûködésének pénzügyi fedezetét az Országgyûlés az éves központi költségvetés
keretében elkülönítetten biztosítja.
(6) A MAB szervezetének, mûködésének valamint akkreditációs eljárásának
szabályait kormányrendelet állapítja meg. Mûködése felett a törvényességi
felügyeletet a mûvelõdési és közoktatási miniszter gyakorolja.
(7) A MAB tagjainak névsorát a Magyar Közlönyben és a Mûvelõdési Közlönyben
közzé kell tenni.
81. § (1) A MAB
a) jóváhagyja a doktori programokat, és állást foglal arról, hogy az
egyetem melyik tudományterületen, azon belül mely tudományágban folytathat
doktori képzést, ítélhet oda doktori fokozatot, illetve mely mûvészeti
területeken és ezen belül mely mûvészeti ágakban ítélhet oda mester fokozatot;
b) állást foglal olyan kérdésekben, amelyek e törvény végrehajtása során az
oktatás minõségét érintik.
(2) A MAB a mûvelõdési és közoktatási miniszter, az FTT vagy felsõoktatási
intézmény felkérésére véleményt nyilvánít
a) felsõoktatási intézmény és szövetség létesítésérõl, illetõleg
elismerésérõl;
b) kar létesítésérõl, illetõleg elismerésérõl;
c) a képesítési követelményekrõl;
d) alapképzésben és szakirányú továbbképzésben szakindítási engedély
megadásáról;
e) az egyetem doktori, illetõleg habilitációs szabályzatáról;
f) a felsõfokú intézményekben akkreditált iskolarendszerû felsõfokú
szakképzés indításáról;
g) a kreditrendszer alkalmazásának szabályozásáról;
h) külföldi felsõoktatási intézmény magyarországi mûködésének
engedélyezésérõl;
i) az oklevelek honosításáról, illetõleg egyenértékûsítésérõl szóló
nemzetközi egyezmények tervezetérõl.
(3) A MAB a felsõoktatási intézmény felkérésére közremûködik a doktori
vizsgabizottságok és a habilitációs bizottságok külsõ tagjainak kijelölésében.
(4) A MAB rendszeresen, de legalább nyolc évenként értékeli az egyes
felsõoktatási intézményekben a képzés és a tudományos tevékenység
színvonalát. A mûvelõdési és közoktatási miniszter felkérésére soron kívül
folytatja le az említett körbe tartozó, és felkérésben megjelölt vizsgálatot,
és adja meg értékelését. Ha a MAB azt állapítja meg, hogy a képzés színvonala
miatt a felsõoktatási intézmény vagy annak bizonyos szakjai nem felelnek meg
a képzési célnak, javaslatot tesz
a) az adott szakon (szakokon) a záróvizsgáztatási és az oklevélkiadási jog
gyakorlásának meghatározott idõre történõ felfüggesztésére vagy
visszavonására, illetve nem állami intézmények esetében az állami elismerés
visszavonására;
b) a felsõoktatási intézmény megszüntetésére vagy az állami elismerés
visszavonására;
c) a szükséges intézkedések végrehajtásának meghatározott idõn belüli
ellenõrzésére.
(5) A MAB az akkreditációs értékeléshez bekérheti az intézmény képzési és
tudományos tevékenységére vonatkozó adatokat. Megvizsgálja az 59. § (3)
bekezdésében foglaltak szerinti jelentést az intézmény mûködésének és
tevékenységének szempontjából, és felhasználja azt az intézmény következõ
akkreditációs értékelése folyamán.
(6) Az intézmények által az akkreditációs eljárás lefolytatásához szükséges
adatok valóságtartalmával kapcsolatosan felmerült kétely esetén a MAB
tájékoztatja a mûvelõdési és közoktatási minisztert.
(7) A MAB az (1) bekezdésben meghatározott döntését nyilvánosságra hozza, a
(2)-(4) bekezdés szerinti véleményét, javaslatait nyilvánosságra hozhatja. Az
érintett intézmény joga, hogy álláspontját a MAB döntésével, véleményével,
javaslataival egyidejûleg nyilvánosságra hozza.
(8) A MAB ügyintézésének feladatait titkárság látja el. A titkárság
vezetõje és dolgozói közalkalmazottak, a velük kapcsolatos munkáltatói jogokat
a MAB elnöke gyakorolja. A titkárság vezeti az országos habilitációs és az
országos doktori nyilvántartást, amelyek nyilvánosak."
62. §
Az Ftv. 82. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"82. § Minden magyar állampolgárnak joga van - a 83. § keretei között - az
általa választott felsõoktatási intézményben és szakon felsõfokú tanulmányokat
folytatni."
63. §
(1) Az Ftv. 83. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"a) alapképzésre és akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzésre
érettségi bizonyítvánnyal, illetõleg azzal egyenértékû középiskolai
végzettséget tanúsító bizonyítvánnyal, továbbá felsõoktatási intézményben
szerzett oklevéllel;"
(2) Az Ftv. 83. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi
(2)-(7) bekezdés számozása (3)-(8) bekezdésre módosul:
"(2) Az öt évesnél hosszabb tanulmányi idejû egyetemi képzés alatt
kivételesen engedélyezhetõ a doktori tanulmány megkezdése, ha a hallgató már a
doktori képzés szakterületének minden tárgyából vizsgát tett."
(3) Az Ftv. 83. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A felsõoktatási intézmény a felvételt az (1) bekezdésben meghatározott
feltételeken túl további követelményhez, különösen az érettségi minõsítéséhez,
a középiskolai tanulmányok, illetve a felvételi vizsga, továbbá az e törvény
szerinti akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzés során elért
eredményekhez, alkalmassági vizsgálatokhoz, munkaviszonyhoz, meghatározott
munkakör betöltéséhez, meghatározott idõtartamú szakmai gyakorlathoz,
végzettséghez kötheti. A felsõoktatási intézmény a felvételi
vizsgakövetelményeket legalább két évvel, az egyéb feltételeket legalább egy
évvel a bevezetésük elõtt nyilvánosságra hozza."
(4) Az Ftv. 83. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A felsõoktatási intézmény évenként - az FTT állásfoglalásának
figyelembevételével - állapítja meg a szakra, karra, intézménybe felvehetõ
hallgatók számát."
(5) Az Ftv. 83. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(8) A felvételi vizsgák megszervezése és lebonyolítása a felsõoktatási
intézmények feladata. A felsõoktatási intézmények a felvételi vizsgákat vagy
azok egyes részeit közösen is megszervezhetik. A felvételi eljárás általános
szabályait az FTT állásfoglalása alapján a Kormány rendeletben állapítja meg."
(6) Az Ftv. 83. §-a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) A felvételi eljárással kapcsolatos állami és intézményi feladatok
koordinálását és segítését Országos Felsõoktatási Felvételi Iroda biztosítja."
64. §
Az Ftv. 84. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"84. § (1) A felsõoktatási intézményekben akkreditált iskolarendszerû
felsõfokú szakképzés, egyetemi és fõiskolai alapképzés, általános- és
szakirányú továbbképzés, valamint doktori képzés folyhat nappali tagozaton,
illetõleg más formában (pl. esti, levelezõ, távoktatás).
(2) A felsõoktatási intézményben akkreditált iskolarendszerû felsõfokú
szakképzés az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott felsõfokú
szakképesítést ad.
(3) Az alapképzésben
a) fõiskolai végzettséget,
b) egyetemi végzettséget lehet szerezni.
(4) A fõiskolák szakirányú továbbképzést, az egyetemek szakirányú
továbbképzést és doktori képzést folytatnak.
(5) A fõiskolai és az egyetemi szakirányú továbbképzésben szerzett
oklevelek újabb szakképzettséget tanúsítanak a végzettségi szint változása
nélkül.
(6) Az egyetemek szervezett doktori képzés keretében vagy egyéni
felkészülés alapján legmagasabb egyetemi végzettségként doktori fokozatot
ítélhetnek oda. E fokozat meghatározott tudományterület magas színvonalú
ismeretét, önálló kutatómunkára való alkalmasságot, és annak új eredményekkel
gazdagító mûvelését tanúsítja.
(7) A mûvészeti egyetemen vagy karon szervezett egyetemi mesterképzés
keretében vagy egyéni felkészülés alapján legmagasabb egyetemi végzettségként
mesterfokozat (DLA) ítélhetõ oda."
65. §
(1) Az Ftv. 85. §-a a következõ (1) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi
(1)-(7) bekezdés számozása (2)-(8) bekezdésre módosul:
"(1) Akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzésben felsôfokú
szakképesítést igazoló bizonyítványt a szakmai követelmények szerinti legalább
kétéves képzésben lehet megszerezni."
(2) Az Ftv. 85. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) Más oktatási formákban a képzési idõ - az alkalmazott oktatási
formától és módszerektõl függõen - a (2)-(3) és (5) bekezdésben meghatározott
idõtartammal azonos vagy hosszabb."
66. §
Az Ftv. 86. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(1) Az felsõoktatási intézményben megszerezhetõ végzettség, illetõleg a
szakképesítés szakmai követelményeit a képesítési követelmények határozzák
meg.
(2) Az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben a képesítési
követelmények szakok szerint tartalmazzák a képzési cél meghatározását, az
oktatandó fõbb tanulmányi területeket és ezek arányait, a képzési idõt
félévekben meghatározva, a legkisebb teljesítményt összóraszámban, illetve
kreditben vagy egyéb megfelelõ számítási módon meghatározva, a szigorlati
tárgyakat, a záróvizsga típusát, tárgyait, eredményének kiszámítási módját, a
szakdolgozat, diplomamunka követelményeit, a végzettség szintjét, a
szakképzettséget és a hozzájuk kapcsolódó cím megnevezését, továbbá a szak
(szakterület) szempontjából lényeges más rendelkezéseket. "
67. §
Az Ftv. 87. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"87. § (1) Az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben a részletes
oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait
- különösen a képzési szakaszokat, a szigorlati és a záróvizsga tárgyakból
elõírt tanegységek, kreditek számát, a kötelezõ vizsgákat, szigorlatokat, az
ismeretek ellenõrzésének rendszerét, a résztanulmányok beszámítását, az
egymásra épülõ ismeretellenõrzési formákat - a tantervek, az egyes tantárgyak
keretében elsajátítandó ismereteket pedig a tantárgyi programok határozzák
meg.
(2) A tanterv és a tantárgyi programok összeállításánál a képesítési
követelmények mellett figyelemmel kell lenni a nemzetközi szokásokra,
normákra, s a szak jellegétõl függõen a gyakorlati, szakmai követelményekre."
68. §
Az Ftv. 91. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(1) Az egyetem doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére azon a
tudományterületen, illetõleg tudományágban jogosult, amelyben arra való
alkalmasságát a MAB állásfoglalásában elismerte.
(2) A doktori képzés szervezésére és a fokozat odaítélésére az egyetem
doktori tanácsot hoz létre; nagylétszámú egyetemeken a doktori tanács
karonként és szakonként is létrehozható. A doktori tanácsnak tanácskozási
jogú tagja a doktori képzésben részt vevõ hallgatók által választott egy
képviselõ."
69. §
Az Ftv. 93. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Doktori szigorlatot szigorlati (vizsga)bizottság elõtt kell tenni. A
szigorlati bizottságot a doktori tanács doktori fokozattal rendelkezõ
személyekbõl hozza létre. A szigorlati (vizsga)bizottság legalább egyharmada
az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban nem álló
külsõ szakember."
70. §
Az Ftv. 94. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"94. § (1) A doktori fokozat odaítélésérõl vagy elutasításáról központi
nyilvántartást kell vezetni. Ennek megszervezése a MAB feladata. A
nyilvántartás mindenki számára nyilvános.
(2) A doktori képzés és a fokozat odaítélésének részletes szabályait az
egyetem doktori szabályzata állapítja meg."
71. §
(1) Az Ftv. 95. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A hallgató felsõfokú tanulmányait az egyetemi, valamint a fõiskolai
alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben záróvizsgával fejezi be."
(2) Az Ftv. 95. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi
(4) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul:
"(4) A záróvizsgára bocsátás feltétele:
a) A tantervben elõírt vizsgák eredményes letétele és más tanulmányi
követelmények teljesítése, vagy az elõírt kredit-értékek megszerzése;
b) az intézmény által elõírt nyelvismeret megszerzésének igazolása."
(3) Az Ftv. 95. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzésben szakmai vizsgát
kell tenni a szakképzési törvény vonatkozó szabályai szerint."
72. §
(1) Az Ftv. 97. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az oklevél tartalmazza a kibocsátó felsõoktatási intézmény nevét, az
oklevél birtokosának azonosításra alkalmas nevét, születésének helyét és
idejét, a végzettség, illetve az odaítélt fokozat és a tanulmányi szakirány
(szak, szakképzettség), a képzési forma megnevezését, a kibocsátás (avatás)
helyét, évét, hónapját és napját. Tartalmaznia kell továbbá a felsõoktatási
intézmény vezetõjének (illetõleg a Szabályzatban meghatározott intézményi,
kari vezetõnek), a záróvizsga-bizottság vagy a doktori szigorlati bizottság
elnökének az eredeti aláírását, az intézmény pecsétjét, továbbá mindazokat az
adatokat, amelyeket a felsõoktatási intézmény Szabályzata feltüntetni rendel.
Oklevél vagy bizonyítvány kibocsátásakor a kormányrendeletben meghatározott
képesítés elnevezését csak az adott szak indítására engedéllyel rendelkezõ
felsõoktatási intézmények használhatják."
(2) Az Ftv. 97. §-ának (6) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki:
"d) a mesterfokozattal rendelkezõk a "Doctor of Liberal Arts" (rövidítve:
DLA)."
73. §
(1) Az Ftv. 98. §-ának (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(1) Az egyetemi végzettséget igazoló doktori címet az orvosok, fogorvosok,
állatorvosok, jogászok nyerhetik el; ezeknek rövidített jelölése: dr. med.,
dr. med. dent., dr. vet., dr. jur."
(2) Az Ftv. 98. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A fõiskolai végzettséggel rendelkezõ személyek általában - a
tanulmányi iránytól függõen - a következõ címeket viselhetik: mérnök,
közgazdász, tanár, tanító, óvodapedagógus, gyógypedagógus, szakoktató,
illetõleg - a szaktól függõen - a képesítési követelményekben meghatározott
más cím."
74. §
(1) Az Ftv. 100. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az egyetem - a köztársasági elnök elõzetes hozzájárulásával - Promotio
sub auspiciis praesidentis Rei Publicae kitüntetéssel avatja doktorrá azt, aki
középiskolai, egyetemi és doktori tanulmányait kiváló eredménnyel végezte. Az
adományozás részletes feltételeit a mûvelõdési és közoktatási miniszter
állapítja meg."
(2) Az Ftv. 100. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A doktori (PhD) fokozattal rendelkezõ személyek nevük mellett, címként
a "doktor (PhD)" vagy a "Dr." rövidítést használhatják. A (3) bekezdésben
említettek a "doctor honoris causa" címet vagy a "Dr. h. c." rövidítést
használhatják."
75. §
Az Ftv. 103-104. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"103. § (1) A külföldiek felvételére, jogállására és hazai felsõoktatási
intézményben való tanulmányaira e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni,
kivéve ha jogszabály vagy nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik.
(2) A külföldi hallgatókra vonatkozó részletes szabályokat a felsõoktatási
intézmény Szabályzatban állapítja meg.
104. § A külföldi hallgatók, ha jogszabály vagy nemzetközi szerzõdés
eltérõen nem rendelkezik, a 31. § rendelkezéseinek megfelelõen tandíjat,
költségtérítést és egyéb díjat fizetnek."
76. §
(1) Az Ftv. 105. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Nemzetközi szerzõdés vagy annak alapján kötött intézményközi
megállapodás a résztanulmányok ajánlott vagy kötelezõ beszámítását is
elõírhatja."
77. §
(1) Az Ftv. 107. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Hazai egyetem doktori fokozatként honosíthatja a külföldön szerzett
tudományos fokozatot akkor, ha a tudományos fokozat megszerzésének
követelményei megfelelnek vagy kiegészítõ feltételek elõírásával
megfeleltethetõk a doktori fokozat megszerzéséhez elõírt követelményeknek."
(2) Az Ftv. 107. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A felsõoktatási intézmény az (1) és (2) bekezdésben meghatározott
feltételek megléte esetében is csak akkor honosíthatja a külföldi oklevelet,
ha azt olyan külföldi intézmény adta ki, amely az oklevél kiadására, illetõleg
a tudományos fokozat odaítélésére jogosult, és ha az oklevél a külföldi állam
joga alapján felsõfokú végzettséget tanúsít. Abban a kérdésben, hogy az
oklevelet kibocsátó külföldi intézmény rendelkezik-e oklevélkibocsátási
joggal, a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium állásfoglalása az irányadó."
78. §
Az Ftv. a következõ 108/A.-108/B. §-sal egészül ki:
"108/A. § (1) Külföldi felsõfokú szakképzettség e törvény hatálya alá
tartozó akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzettséggel egyenértékûnek
akkor ismerhetõ el, ha
a) a bizonyítványt (oklevelet, fokozatot) elismert külföldi intézmény
adta ki; és
b) az a külföldi állam joga alapján is felsõfokú szakképzést tanúsít;
továbbá
c) a külföldi szakképzettség követelményei megfeleltethetõk a magyar
szakképesítési követelményeknek.
(2) A felsõfokú végzettség és a felsõfokú szakképzettség elismerésére
egyebekben az elismerésre és a honosításra vonatkozó általános szabályokat
kell alkalmazni.
108/B. § Külföldön iskolarendszerû vagy iskolarendszeren kívüli képzésben
szerzett, a törvény 106-108/A. §-a alá nem tartozó, azonban jogszabály vagy
nemzetközi szerzõdés által szabályozott szakma gyakorlására jogosító felsõfokú
szakképzettségek elismerésének feltételeit és eljárási szabályait a Kormány
rendeletben határozza meg. "
79. §
Az Ftv. 109. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Jogszabály vagy nemzetközi egyezmény kimondhatja a felsõoktatásban
szerzett oklevelek, illetõleg felsõfokú szakképzettségek feltétlen
egyenértékûségét. Az ilyen oklevél, illetõleg felsõfokú szakképzettség hazai
felsõoktatási intézményben szerzett oklevéllel, illetõleg Magyarországon
szerzett felsõfokú szakképesítéssel azonos jogi hatályú. Az errõl szóló
záradékot a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium vezeti rá az oklevélre."
80. §
(1) Az Ftv. 110. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"b) a mûvelõdési és közoktatási miniszter a MAB véleményének kikérése után
a külföldi felsõoktatási intézmény ilyen mûködését engedélyezte."
(2) Az Ftv. 110. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az (1) bekezdés alapján folytatott, a mûvelõdési és közoktatási
miniszter által engedélyezett képzésrõl kiadott külföldi oklevelek
honosításáról és belföldi egyenértékûségérõl a miniszter rendeletet alkot. E
rendelet melléklete sorolja fel azon intézményeket és szakjaikat, amelyekre a
rendelet hatálya kiterjed."
81. §
Az Ftv. 111. §-a a következõ (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A felsõoktatási intézmény önállóan vagy más intézményekkel közösen
létrehozhat és mûködtethet tudományos kutatás, illetve fejlesztés céljaira
létesített intézeteket, ipari parkokat, illetve szakmai tanácsadó
vállalkozásokat.
(5) A felsõoktatási intézmények részt vesznek a Magyar Tudományos Akadémia
elnökének az Országgyûlés elé terjesztendõ, a magyar tudomány általános
helyzetét bemutató beszámolója elkészítésében.
(6) A felsõoktatási intézmények tudományos (mûvészeti) tevékenységének
támogatását szolgáló, a 9/E. § (1) bekezdésében meghatározott összeg 50
százalékát az intézmények kutatási és fejlesztési tevékenységére vonatkozó
teljesítményi mutatók arányában kell az állami felsõoktatási intézmények
között felosztani. A fennmaradó rész pályázat alapján nyerhetõ el kiemelkedõ
tudományos eredményeket ígérõ kutatások és fejlesztések támogatására,
illetõleg mielõbbi gyakorlati bevezethetõségük céljára az FTT által
meghatározott stratégiai szempontok szerint."
82. §
Az Ftv. 112. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(2) A felsõoktatási intézményekben érdekegyeztetõ tanács mûködik. A tanács
szervezetét és mûködését a felsõoktatási intézmény Szabályzatában kell
megállapítani."
(3) A felsõoktatás munkavállalói ágazati jelentõségû, szociális kérdéseinek
egyeztetésére Felsõoktatási Érdekegyeztetõ Tanács mûködik. A Tanács mûködési
rendjét maga alakítja ki."
83. §
Az Ftv. 113. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(2) A nem állami felsõoktatási intézmények fenntartói rendelkezéseiben,
valamint ezen intézmények Szabályzataikban e törvény 14. § (2)-(3)
bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 22. §-ában, 52. § (2)-(4) bekezdésében,
53. § (2)-(4) bekezdésében, 54. § (2)-(3) bekezdésében, 55. §-ában, 56. § (3)-
(6) bekezdésében, 57. § (2)-(3) bekezdésében, 58. §-ában, 61. § (3)-(4)
bekezdésében, 62-65. §-ában, 66. § (3)-(6) bekezdésében, 67. § (1) bekezdés
b), f), j) és k) pontjában, 83. § (5) bekezdésében, valamint a 85. § (4)
bekezdésében foglaltaktól eltérõ rendelkezéseket állapíthatnak meg; ellenkezõ
esetben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A mûvelõdési és közoktatási miniszter a nem állami felsõoktatási
intézmények esetén a 17. § (1) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében,
valamint az 56/A. § (1)-(2) bekezdésében említett javaslatát, illetõleg
elõterjesztését a fenntartóval egyetértésben teszi meg."
84. §
(1) Az Ftv. 114. §-a a következõ (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, és a
jelenlegi (2)-(5) bekezdés számozása (4)-(7)bekezdésre módosul:
"(2) Az egyházi egyetemek, fõiskolák elismerésekor, a hitélettel összefüggõ
tárgyak tekintetében e törvény 3. § (1) bekezdése a) pontjának, valamint 4. §
(1) bekezdése c) pontjának alkalmazásától el lehet tekinteni.
(3) Az egyházi egyetemek, fõiskolák hitélettel összefüggõ tárgyainak
oktatásához az állam hozzájárulhat. A hozzájárulás módjáról és mértékérõl az
éves költségvetés keretében kell dönteni."
(2) Az Ftv. 114. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(4) A egyházi egyetemek, fõiskolák a képesítési követelményekben foglaltak
szerint és a MAB állásfoglalása alapján a hitélettel össze nem függõ világi
szakokat indíthatnak.
(5) A hitélettel összefüggõ képesítést nyújtó egyházi egyetemek, fõiskolák,
karok, Szabályzatukban a 113. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a 17. § (1)
és (4) bekezdésében, a 18. § -ban, az 53. § (1) bekezdésében, az 56. § (1) és
(2) bekezdésében, a 63. § (4) bekezdésében, valamint a 97. (1) bekezdésében
foglaltaktól eltérô rendelkezéseket is megállapíthatnak."
85. §
(1) Az Ftv. 115. §-a (1) bekezdésének elsô mondata helyébe a következô
rendelkezés lép:
"A katonai felsôoktatási intézmények felett a honvédelmi miniszter, a
rendvédelmi felsôoktatási intézmény felett a belügyminiszter közvetlen
felügyeletet gyakorol."
(2) Az Ftv. 115. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következô
rendelkezés lép:
"a) benyújtja a Kormányhoz az FTT állásfoglalása alapján a katonai, illetve
a rendvédelmi felsôoktatás éves költségvetési beszámolóját és támogatásának
tervét;"
(3) Az Ftv. 115. §-ának (3) bekezdése a következô c) ponttal egészül ki:
"c) A 10/A. §-ban, a 12/A. § (2) bekezdésében és a 74/A. §-ban foglalt
jogköröket a honvédelmi miniszter, illetõleg a belügyminiszter gyakorolja."
86. §
(1) Az Ftv. 116. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az egészségügyi felsõoktatási intézmények, a felsõoktatási
szövetségek egészségügyi tagintézményei, illetõleg egységes intézmények
egészségügyi karai (a továbbiakban: egészségügyi felsõoktatási intézmények) az
egészségügy körébe tartozó feladatok ellátásában, az agrár felsõoktatási
intézmények, a felsõoktatási szövetségek agrár felsõfokú képzést nyújtó
tagintézményei, továbbá az egységes felsõoktatási intézmények agrár karai (a
továbbiakban: agrár felsõoktatási intézmények) az agrárgazdaság körébe tartozó
feladatok ellátásában a vonatkozó törvények és kormányrendeletek rendelkezései
szerint vesznek részt az azokban meghatározott finanszírozási feltételekkel."
(2) Az Ftv. 116. §-a a következõ (3)-(10) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az (1)-(2) bekezdésben említett feladatokra biztosított fedezet más
célra nem használható.
(4) Az egészségügyi felsõoktatási intézményekben folytatott egészségügyi
ágazati kutató-fejlesztõ tevékenységet a népjóléti miniszter koordinálja és
felügyeli. Ez a rendelkezés a 9/E. § (1) bekezdésében foglalt elõirányzatra
nem terjed ki.
(5) Az egészségügyi felsõoktatási intézmények részt vesznek a szakorvos-,
szakfogorvos-, szakgyógyszerész-, klinikai szakpszichológus képzésben és a
továbbképzésben, beleértve a más felsõfokú végzettséggel rendelkezõk
egészségügyi szak- és továbbképzését is.
(6) Az agrár felsõoktatási intézményekben folytatott, a gazdálkodást segítõ
szaktanácsadási-szolgáltató tevékenységet és annak fejlesztését, a növényi és
állati járványos betegségeket megelõzõ tevékenységet és annak fejlesztését,
valamint az ágazati kutató-fejlesztõ tevékenységet agrár szakmai szempontokból
a földmûvelésügyi miniszter felügyeli és finanszírozza.
(7) A (4) és (6) bekezdésben foglalt szakmai felügyelet a felsõoktatási
intézmények oktatási-kutatási autonómiáját nem sértheti. Az autonómia
megsértése esetén a felsõoktatási törvény vonatkozó rendelkezései szerint kell
eljárni.
(8) A (4) bekezdésben foglalt tevékenységhez kapcsolódó fedezetet, valamint
az (5) bekezdésben meghatározott feladathoz és a tancélú gyógyító-megelôzô
tevékenységhez külön jogszabály szerint szükséges költségvetési támogatást a
központi költségvetésbôl a Népjóléti Minisztérium fejezetében kell
biztosítani.
(9) A (6) bekezdésben foglalt feladatok ellátását a Földmûvelésügyi
Minisztérium költségvetésében külön kell biztosítani.
(10) Az (1)-(2), (6) és (8) bekezdésben foglalt feladatok ellátására kapott
pénzeszközöket a felsõoktatási intézmények elkülönítetten, az adott forrásokra
vonatkozó gazdálkodási szabályok szerint kötelesek kezelni."
87. §
(1) Az Ftv. 118. §-ának (4) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül
ki:
"Erre az eljárásra 1997. december 31. után nincs lehetõség."
(2) Az Ftv. 118. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A hittudományi egyetemek és az egyházi egyetemek hittudományi karai
doktori fokozat odaítélésére való jogosultságának elõsegítése érdekében a
következõ átmeneti eljárást kell alkalmazni:
a) a hittudományi egyetem vezetõje vagy annak fenntartója javaslatot tesz a
MAB részére nemzetközileg elismert, legalább doktori fokozattal rendelkezõ
hazai és külföldi tagokból álló ad hoc bizottság felállítására, mely a meglévõ
egyetemi teológiai doktori fokozatok átminõsítését, illetve egyenértékûségének
megállapítását készíti elõ;
b) az ad hoc bizottság a MAB egyetértésével kezdi meg munkáját;
c) az átminõsítés elveit és eljárását tartalmazó szabályzatot az ad hoc
bizottság véleményezésre megküldi a MAB-nak;
d) az ad hoc bizottság munkáját 1999. augusztus 31-ig be kell fejezni;
e) az ad hoc bizottság javaslata alapján a MAB a 81. § (1) bekezdése
szerint jár el."
88. §
(1) Az Ftv. 120. §-a a következõ (1) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi
(1)-(3) bekezdés számozása (2)-(4) bekezdésre módosul:
"(1) Mûvészeti felsõoktatási intézmény akkor létesíthetõ, illetve mûködhet,
ha egy mûvészeti és egy tudományterületen, vagy két mûvészeti területen,
legalább két mûvészeti ághoz tartozó több szakon képes és alkalmas a 3. § (1)
bekezdésében, illetõleg a 4. § (1) bekezdésében foglaltakra."
(2) Az Ftv. 120. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A mûvészeti egyetemeken folytatott habilitáció keretében a pályázónak
oktatói és elõadói képessége mellett mûvészeti alkotó képességérõl kell
tanúbizonyságot adnia."
(3) Az Ftv. 120. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A mûvészeti fõiskolák és egyetemek nappali tagozatára mûvésznövendék e
törvény 83. § (1) bekezdésének a) pontjától eltérõen - a MAB egyetértésével
meghatározott mûvészeti szakokon - az érettségi bizonyítvány megszerzését
megelõzõen is felvehetõ, intézményi döntés alapján."
89. §
Az Ftv. 122. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"122. § (1) E törvény hatálybalépését követõen - legkésõbb 2000. június 30-
ig - valamennyi felsõoktatási intézmény tekintetében az elsõ akkreditációs
értékelést el kell végezni. Az intézményi akkreditáció sorrendjét a MAB
állapítja meg.
(2) Ha az akkreditálási eljárás során bizonyítást nyer, hogy a
felsõoktatási intézmény nem felel meg a 3. § (1) bekezdésében, illetve a 4. §
(1) bekezdésében foglalt követelményeknek s azokat legkésõbb 2000. június 30-
ig sem teljesíti, e határidõ eltelte után önálló felsõoktatási intézményként
nem mûködhet tovább, államilag elismert oklevelet nem bocsáthat ki, és a
képzési tevékenysége államilag nem finanszírozható. Az intézmény
átszervezésérõl vagy megszüntetésérõl a fenntartó gondoskodik.
(3) Az akkreditáció követelményrendszerét a MAB nyilvánosságra hozza."
90. §
Az Ftv. 123. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A 3. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében e törvény hatálybalépését
megelõzõen kinevezett egyetemi tanárokat habilitáltnak kell tekinteni, és
habilitáló egyetemnek azt az egyetemet kell tekinteni, amelyre õket
kinevezték.
(2) A 14. § (2) bekezdésében foglaltak nem érintik a törvény hatálybalépése
elõtt határozatlan idõre kinevezett tanársegédek és adjunktusok
közalkalmazotti jogviszonyát, de az intézményeknek kezdeményezniük kell a
határozott idejû közalkalmazotti jogviszonyra történõ - megegyezéssel való-
átváltást.
(3) E törvény hatálybalépése elõtt kinevezett fõiskolai tanárokra a 4. §
(1) bekezdése c) pontjának rendelkezéseit nem kell alkalmazni."
91. §
Az Ftv. a következõ 124/A. §-sal egészül ki:
"124/A. § (1) Állami felsõoktatási intézményekben azon személyek esetében,
akiknek megbízására, illetve kinevezésére e törvény szerint valamely testület
választása alapján került sor (rektor, felsõoktatási szövetség elnöke,
fõigazgató, dékán, kari igazgató, oktatási szervezeti egység vezetõje, illetve
helyetteseik), megszûnik a megbízás
a) a megbízás idõtartamának lejártával;
b) lemondással;
c) visszahívás alapján kezdeményezett felmentéssel;
d) a törvényben meghatározott életkor betöltésével;
e) a vezetõ halálával.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben megbízási idõ lejárta elõtti
visszahívásra - nyolc nappal az ülés napja elõtt megküldött írásbeli
elõterjesztésre - minõsített többséggel az a testület jogosult, amely a
vezetõt megválasztotta, megbízására, illetve kinevezésére javaslatot tett. A
visszahívást a testületnél a jogszabályok alapján kinevezésre, illetõleg
felmentésre jogosult is kezdeményezheti.
(3) A visszahívásról hozott döntés alapján a kinevezésre, illetõleg
felmentésre jogosult személy - az eljárás törvényességének megvizsgálása után
haladéktalanul - indoklással ellátott határozatot hoz a felmentésrõl. A
visszahívásra jogosult testület határozatának érvényesítése érdekében
eljárást indíthat.
(4) A (2)-(3) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni,
ha a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 47-54. §-a
szerint fegyelmi eljárást folytattak le, és annak alapján a 45. § (2) d)
pontja szerinti fegyelmi büntetést szabtak ki. Ilyen esetben a visszahívásra
jogosult testület is megtámadhatja (elnöke, illetve vezetõje útján) a fegyelmi
határozatot."
92. §
Az Ftv. a következõ 124/B-124/K. §-sal egészül ki:
"124/B. § Az önálló felsõoktatási intézmény vezetõje (szövetségi elnök,
rektor, fõigazgató) a gazdasági feladatok tekintetében az intézmény - az
államháztartásról szóló törvényben meghatározott szabályok szerinti -
egyszemélyi felelõs vezetõje.
124/C. § Az 1996. szeptember 31-ig már megtörtént vezetõi kinevezések,
megbízások érvényességét a törvény új rendelkezései nem érintik.
124/D. § Az akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzésrõl,
akkreditációjáról és külön szintû szakmai követelményeinek meghatározásáról
kormányrendeletet kell alkotni legkésõbb 1996. december 31-ig. A törvény
akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzésre vonatkozó rendelkezései a
kormányrendelet hatályba lépésével egyidejûleg lépnek hatályba.
124/E. § 1997. január 1-jétõl a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.
évi XXXIII. törvénynek a felsõoktatásban való végrehajtásáról rendelkezõ,
többször módosított 15/1992. (XI. 12.) MKM rendelet oktatókra vonatkozó
rendelkezéseit módosítani kell a minõségi elvû bérrendezés érdekében.
124/F. § A kreditrendszer országos bevezetésérõl 1998. december 31-ig
kormányrendeletet kell alkotni.
124/G. § Az egységes tanárképzés képesítési követelményeirõl 1997. december
31-ig kormányrendeletet kell alkotni.
124/H. § A felsõoktatási intézmények hallgatói részére nyújtandó
támogatásokról és az általuk fizetendõ díjakról és térítésekrõl szóló 83/1995.
(VII. 6.) Korm. rendeletet e tövény hatálybalépésével egyidejûleg módosítani
kell.
124/I. § A felsõoktatási intézmények létesítésének és megszüntetésének
eljárási rendjérõl szóló 96/1995. (VIII. 24.) Korm. rendeletet 1996. december
31-ig módosítani kell.
124/J. § A teljesítménymutatók rendszerét és bevezetésének határidejét
kormányrendelet állapítja meg.
124/K. § E törvény alkalmazásában:
a) akkreditáció: felsõoktatási intézményben, illetve annak karain
folytatott oktatási és kutatási tevékenységnek és e tevékenység eredményének
minõség szempontjából történõ hitelesítése;
b) akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzés: felsõoktatási
intézmények által végzett, hallgatói jogviszonyt eredményezõ szakképzés, amely
beépül a felsõoktatási intézmény fõiskolai, egyetemi szintû programjába, és
egyben olyan szakmai képesítést ad, amely megfelel az Országos Képzési Jegyzék
felsõfokú szakképzési követelményeinek;
c) általános továbbképzés: felsõoktatási intézményben megszerzett oklevél
tudástartalmának megújítását, bõvítését szolgáló képzés.
d) elsõ alapképzés: az elsõ fõiskolai vagy az elsõ egyetemi végzettség és
szakképzettség megszerzését eredményezõ képzés;
e) kar: a felsõoktatási intézmény olyan oktatási és igazgatási szervezeti
egysége, amely a törvényben biztosított hatáskörében eljárva egy vagy több
szakmailag összetartozó szakon folyó felsõfokú képzés feladatainak ellátását
szervezi és biztosítja;
f) kiegészítõ alapképzés: a fõiskolai szintû végzettség és szakképzettség
megszerzése után ugyanazon a szakon szerzett egyetemi végzettség és
szakképzettség, továbbá fõiskolai vagy egyetemi végzettségre épülõ tanári
képesítés megszerzésére irányuló képzés;
g) költségtérítés: a felsõoktatási intézmény által megállapított mértékû, a
képzéssel összefüggõ (mûködési, fenntartási célokat is szolgáló) valamennyi
költség, amely az állam által nem finanszírozott képzésben résztvevõket
terheli;
h) kutatóintézet: önálló kutatóintézet és önálló kutatási hely;
i) küldetésnyilatkozat: az alapító okirat keretei között az intézmény
részletes feladatait és azok megvalósításának módját meghatározó dokumentum;
j) mûvészeti terület: az alkotó, az alkalmazott és az elõadó mûvészetek;
k) szak: önálló oklevél kiadásával végzõdõ felsõfokú képzés;
l) szakirányú továbbképzés: fõiskolai vagy egyetemi alapképzésben
megszerzett végzettségre és meghatározott szakképzettségre épülõ olyan, újabb
végzettséget nem adó képzés, amely speciális szakirányú szakképzettséget
tanúsító oklevél kiadásával zárul.
m) tudományág: az MTA minõsítésítési rendszerében alkalmazott felosztás
szerinti fogalom "
93. §
(1) Az Ftv. 125. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(2) Az e törvény alapján 1996. évre megállapított hallgatói
költségtérítést a személyi jövedelemadó-kedvezmény szempontjából tandíjnak
kell tekinteni.
(3) A MAB az Országos Akkreditációs Bizottság jogutódjaként mûködik. "
(2) Az Ftv. 125. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe, (4)-(5) számozással a
következõ rendelkezések lépnek:
"(4) A felsõoktatási intézmények épületeiken és valamennyi hivatalos iraton
és okiraton használhatják a Magyar Köztársaság címerét.
(5) A felsõoktatási intézmények 1997. június 30-ig készítik el Szabályzatuk
módosítását (51. §). A Szabályzat elfogadásáig az eddigi Szabályzatok
hatályosak azon rendelkezések kivételével, amelyek e törvénnyel ellentétesek."
94.§
(1) E törvény 1996. szeptember 1-jén lép hatályba, egyidejûleg hatályát
veszti
a) az Ftv. 12. §-ának (4) bekezdése, 49. §-ának (2) bekezdése, 119. §-ának
(3) bekezdése, 123. §-ának (6)-(7) bekezdése, valamint
b) a felsõoktatási intézményekben folyó szakosító továbbképzésrõl szóló
7/1987. (VI. 29.) MM rendelet.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg:
a) az Ftv. 4. § (1) bekezdésének c) pontjában, 19. §-ának (1) bekezdésében,
20. §-ának (2) bekezdésében, 25. §. (2) bekezdésének a) pontjában, valamint
118. § (4) bekezdésében a "doktori (PhD) fokozattal" szövegrész helyébe
"doktori fokozattal", az Ftv. 26. §-ának (1) bekezdésében, 86. §-ának (3)
bekezdésében, 91. §-ának (3) bekezdésében, 92. §-ának (1) és (2) bekezdésében,
93. § (3) bekezdésében, 118. § (4) bekezdésében, valamint a 119. §-ának (2)
bekezdésében a "dokotori (PhD) fokozat" szövegrész helyébe "doktori fokozat",
az Ftv. 86. § (6) bekezdésében, 118. § (4) bekezdésében, valamint 119. § (1)
bekezdésében a "doktori (PhD) fokozatot" szövegrész helyébe "doktori
fokozatot", az Ftv. 3. § (1) bekezdésének d) és e) pontjában a "doktori (PhD),
illetve mesterfokozattal" szövegrész helyébe "doktori fokozattal" szövegrész
lép, az Ftv. 49. § (1) bekezdésének szövege bekezdés nélküli §-ra módosul;
b) az Ftv. 1. sz. melléklete helyébe e törvény 1. sz. melléklete, 2. sz.
melléklete helyébe pedig e törvény 2. számú melléklete lép;
c) a 9/H. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak a törvény hatálybalépése után
felvett hallgatólétszámra vonatkoznak;
d) A 116.§ finanszírozásra vonatkozó rendelkezései 1997. jan 1-én lépnek
hatályba.
e) az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 16. §-ának (3) bekezdése
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Ha az öröklés útján megszerzett képzõ-, ipar-, népmûvészeti alkotást,
muzeális tárgyat, gyûjteményt vagy ennek egy részét az örökös az államnak, a
helyi önkormányzatnak vagy felsõoktatási intézménynek felajánlja, és a
felajánlást elfogadják, az örökös mentesül a felajánlott ingóörökségre esõ
öröklési illeték alól. A teljes öröklési illeték alól mentesül az örökös, ha a
felajánlott és elfogadott ingóörökség értéke eléri az ugyanabból a hagyatékból
származó valamennyi örökségét terhelõ illeték összegét. " "
1. számú melléklet
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FELSÕOKTATÁSI INTÉZMÉNYEI
ÉS FELSÕOKTATÁSI SZÖVETSÉGEI
I.
Egyetemek
A)
Állami egyetemek
Állatorvostudományi Egyetem Budapest
Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest
Budapesti Mûszaki Egyetem, Budapest
Debreceni Agrártudományi Egyetem Debrecen
Debreceni Orvostudományi Egyetem Debrecen
Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest
Gödöllõi Agrártudományi Egyetem Gödöllõ
Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Budapest
Janus Pannonius Tudományegyetem Pécs
József Attila Tudományegyetem Szeged
Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Budapest
Kossuth Lajos Tudományegyetem Debrecen
Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskola Budapest
Magyar Iparmûvészeti Fõiskola Budapest
Magyar Képzõmûvészeti Fõiskola Budapest
Magyar Testnevelési Egyetem Budapest
Miskolci Egyetem Miskolc
Pannon Agrártudományi Egyetem Keszthely
Pécsi Orvostudományi Egyetem Pécs
Semmelweis Orvostudományi Egyetem Budapest
Soproni Egyetem Sopron
Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Szeged
Színház- és Filmmûvészeti Fõiskola Budapest
Veszprémi Egyetem Veszprém
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Budapest
B)
Nem állami egyetemek
a)
Egyházi egyetemek
Debreceni Református Hittudományi Egyetem Debrecen
Evangélikus Teológiai Akadémia Budapest
Károli Gáspár Református Egyetem Budapest
Országos Rabbiképzõ Intézet Budapest
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Budapest
b)
Magán-, illetve alapítványi egyetemek
II.
Fõiskolák
A)
Állami fõiskolák
Apáczai Csere János Tanítóképzõ Fõiskola Gyõr
Államigazgatási Fõiskola Budapest
Bánki Donát Mûszaki Fõiskola Budapest
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola Budapest
Benedek Elek Pedagógiai Fõiskola Sopron
Berzsenyi Dániel Tanárképzõ Fõiskola Szombathely
Bessenyei György Tanárképzõ Fõiskola Nyíregyháza
Bolyai János Katonai Mûszaki Fõiskola Budapest
Brunszvik Teréz Óvóképzõ Fõiskola Szarvas
Budapesti Tanítóképzõ Fõiskola Budapest
Comenius Tanítóképzõ Fõiskola Sárospatak
Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképzõ Fõiskola Kaposvár
Eötvös József Fõiskola Baja
Eszterházy Károly Tanárképzõ Fõiskola Eger
Gépipari és Automatizálási Mûszaki Fõiskola Kecskemét
Hajdúböszörményi Pedagógiai Fõiskola Hajdúböszörmény
Illyés Gyula Pedagógiai Fõiskola Szekszárd
Jászberényi Tanítóképzõ Fõiskola Jászberény
Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskola Szeged
Kandó Kálmán Mûszaki Fõiskola Budapest
Kecskeméti Tanítóképzõ Fõiskola Budapest
Kereskedelmi és Gazdasági Fõiskola Szolnok
Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fõiskola Budapest
Könnyûipari Mûszaki Fõiskola Budapest
Kõrösi Csoma Sándor Fõiskola Békéscsaba
Külkereskedelmi Fõiskola Budapest
Magyar Táncmûvészeti Fõiskola Budapest
Pénzügyi és Számviteli Fõiskola Budapest
Rendõrtiszti Fõiskola Budapest
Széchenyi István Fõiskola Gyõr
Ybl Miklós Mûszaki Fõiskola Budapest
B)
Nem állami fõiskolák
a)
Egyházi fõiskolák
Baptista Teológiai Akadémia Budapest
Egri Hittudományi Fõiskola Eger
Esztergomi Hittudományi Fõiskola Esztergom
Evangéliumi Pünkösdi Közösség Bibliai Fõiskolája Budapest
Ferences Hittudományi Fõiskola Budapest
Görög Katolikus Hittudományi Fõiskola Nyíregyháza
Gyõri Hittudományi Fõiskola Gyõr
H.N. Adventista Egyház Lelkészképzõ Intézete Budapest
Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzõ Fõiskola Debrecen
Pannonhalmi Szent Gellért Fõiskola Pannonhalma
Pápai Református Teológiai Akadémia Pápa
Pécsi Püspöki Hittudományi Fõiskola Pécs
Piarista Hittudományi és Tanárképzõ Fõiskola Budapest
Sárospataki Református Teológiai Akadémia Sárospatak
Sola Scriptura Lelkészképzõ és Teológiai Fõiskola Budapest
Szegedi Hittudományi Fõiskola Szeged
Szent Bernát Hittudományi Fõiskola Zirc
Szent Pál Akadémia Budapest
Tan Kapuja Buddhista Fõiskola Budapest
Veszprémi Érseki Hittudományi Fõiskola Balatonkenese
Vitéz János Római Katolikus Tanítóképzõ Fõiskola Esztergom
Wesley János Lelkészképzõ Fõiskola Budapest
Zsámbéki Katolikus Tanítóképzõ Fõiskola Zsámbék
b)
Magán-, illetve alapítványi fõiskolák
Gábor Dénes Fõiskola Budapest
Kodolányi János Fõiskola
Székesfehérvár
Modern Üzleti Tudományok Fõiskolája Tatabánya
Mozgássérültek Petõ András Nevelõképzõ és Nevelõintézete Budapest
III. Felsõoktatási szövetségek
2. számú melléklet
A felsõoktatási intézményekben kezelt személyes és különleges adatok
A dolgozók adatai
1. E törvény alapján nyilvántartott adatok:
a) név, születési hely és idõ, állampolgárság;
b) állandó és ideiglenes lakcím, telefonszám;
c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így
különösen
- iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek, képesítési
feltételek alóli mentesítés,
- továbbképzés, szakirányú továbbképzés, továbbképzésben szerzett
szakképesítés,
- tudományos fokozatok, címek,
- idegen nyelv tudása,
- kinevezési okmány, munkakör, munkaköri leírás,
- vezetõi megbízások,
- gyakornoki idõ, vizsga, próbaidõ,
- fegyelmi eljárás, büntetés, felmentés,
- fizetési fokozat,
- tudományos kutatás (publikáció), mûvészeti alkotói tevékenység,
tudományos kapcsolatok,
- munkában töltött idõ, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idõ,
besorolással kapcsolatos adatok,
- dolgozó által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,
- munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történõ megbízás,
munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre
kötelezés,
- munkavégzés ideje, túlmunka ideje, alapilletmény, pótlékok (jogcím
szerint), illetmény-kiegészítés, megbízási díj, továbbá az azokat terhelõ
tartozás és annak jogosultja,
- szabadság, kiadott szabadság,
- dolgozó részére történõ kifizetések és azok jogcímei,
- a dolgozó részére adott juttatások és azok jogcímei,
- a dolgozó munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei,
- a többi adat az érintett hozzájárulásával.
A hallgatók adatai
1. E törvény alapján kezelt adatok:
a) hallgató neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó és
ideiglenes lakásának címe és telefonszáma;
b) a hallgatói jogviszonnyal összefüggõ adatok, így különösen
- felvételeivel kapcsolatos adatok,
- a hallgató tanulmányainak értékelése és minõsítése, vizsgaadatok,
- a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,
- a többi adat az érintett hozzájárulásával;
c) a hallgató részére a különbözõ juttatások (ösztöndíj, szociális
támogatás, segély stb.) megállapításához a szülõ (eltartó) neve, állandó és
ideiglenes lakásának címe, telefonszáma, valamint a szülõ (eltartó), illetve a
hallgató jövedelmi és szociális helyzetét igazoló adatok.
A mellékletben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és
statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon
átadhatók. A hallgatók nevét, születési helyét és idejét tartalmazó adatokról
készült nyilvántartás adatait a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium
nyilvántartása számára az adatvédelmi törvény rendelkezései szerint át kell
adni.
1996. évi ...... törvény indoklása
a felsõoktatásról szóló
1993. évi LXXX. törvény módosításáról
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1. A felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv)
lefektette az autonóm magyar felsõoktatás alapjait, és megteremtette
átalakulásának legfontosabb feltételeit.
A 107/1995. (XI. 4.) OGY határozat kijelölte a felsõoktatás fejlesztésének
legfõbb célkitûzéseit, meghatározta a fejlesztés irányait és azok
megvalósításának eszközeit. Az OGY határozat legfõbb alapelveit (minõség,
nyitottság, az esélyek kiegyenlítõdése, méltányos tehermegosztás,
elszámolhatóság és hatékonyság, a társadalmi-gazdasági szféra és a
felsõoktatás kapcsolatásnak erõsítése, autonómia, versenysemlegesség) a
törvényJavaslat következetesen érvényesíti. Az elvek érvényesülése
feltételeinek megteremtésében azonban az Ftv. lehetõségei korlátozottak két
okból. Egyrészt mert egyes vonatkozásokban elõzetes kutatásokra és megalapozó
számításokra van szükség ahhoz, hogy a felsõoktatás folyamatait meghatározó
elemekként épülhessenek be a felsõoktatási rendszerbe (kreditrendszer,
teljesítménymutatók, munkaerõpiaci prognózisok), másrészt a felsõoktatás
autonómiája egyes megoldásokat elrendelését (pl. az integráció létrehozása
összevonások útján, válságkezelés állami eszközökkel történõ megoldása,
felhasználói kör bevonásának elrendelése a felsõoktatás feladataiban való
közremûködésre) még törvényi szinten sem tûri meg. E célkitûzések elérése az
autonómia keretei között ezért ösztönzéssel, érdekeltté tétellel lehetséges,
és nem a kívánt eredmények törvénybe iktatásával.
A Javaslat a fentebb említett okokból azzal számol, hogy a kívánt
fejlesztés az elkövetkezõ években alapozó kutatásokat, kísérleteket és további
jogalkotást igényel, számol továbbá azzal, hogy a társadalmi folyamatok és
feltételek kedvezõ alakulására is szükség van ahhoz, hogy a törvény
rendelkezései maradéktalanul érvényesülhessenek. Ennek alapvetõ feltételeit
és jogi kereteit teremti meg a Javaslat.
A törvény jelenlegi módosításának legfõbb célkitûzése az, hogy megteremtse
a törvényi alapjait egy racionálisabb struktúra és intézményi mûködés
kialakulásának, s ezzel létrehozza azokat a jogi feltételeket, amelyek
nélkülözhetetlenek a felsõoktatás fejlõdéséhez. Célja továbbá, hogy az elmúlt
évek tapasztalatai alapján egyértelmûbbé tegye a törvény egyes
bizonytalanságokat okozó rendelkezéseit.
A törvénymódosítás által elõirányzott leglényegesebb változások az
alábbiakban összegezhetõk.
- Az intézményi rendszer fejlesztése során a fõ cél, hogy növekedjék a
szakmailag és gazdaságilag megalapozottabb méretû intézmények gazdálkodási
szabadsága, felelõssége, illetve képessége arra, hogy nem állami eszközöket
nagyobb mértékben tudjanak igénybe venni, illetve eszközeivel hatékonyabban
tudjanak gazdálkodni.
- A Javaslat megteremti az intézményi integráció törvényi alapjait, illetve
támogatásának lehetõségét esetleg már az elõkészületi szakaszban. Az
integráció átmeneti formája a felsõoktatási szövetség, mely az intézmények
akaratelhatározásából, tehát autonómiájuk sérelme nélkül szervezõdik. E
mellett a teljes integráció (egységes önálló felsõoktatási intézmény)
lehetséges, sõt kívánatos integrálódási forma marad.
- A felsõoktatási szövetség létrehozásának fõ kritériumai szakmai,
gazdálkodási célokhoz kötõdnek. Ezekhez a célokhoz pusztán eszköz az
eddigieknél szorosabb integrációs forma, a felsõoktatási szövetség
megteremtése, amely elsõsorban a hatékonyabb intézményi mûködést, szakmailag
megalapozottabb képzési és kutatási méreteket hivatott biztosítani.
- A törvénymódosítás finanszírozási elvei és szabályai - egyebek mellett -
azt kívánják biztosítani, hogy a felsõoktatási intézmények és képzési
programok innovatív módon szolgálják az újonnan felmerülõ társadalmi és
munkaerõpiaci igényeket. A képzés normatív finanszírozása elveinek
kialakításakor és a finanszírozás gyakorlatában a törvénymódosítás figyelembe
kívánja venni a felsõoktatási tevékenységekhez kötõdõ teljesítmények
mutatóinak széles körét.
Tekintettel a felsõoktatási intézményekben folyó tudományos munka, és több
más felsõoktatással kapcsolatos tevékenység rendkívüli jelentõségére, azok
támogatására indokolt külön pénzeszközöket elõirányozni.
A Javaslat finanszírozási koncepciójának nem titkolt célja, hogy
többletforrásokhoz juttassa a felsõoktatást azokon a területeken (kutatás,
eddig finanszírozatlan gyakorlati képzéssel kapcsolatos tevékenységek,
reálértékmegõrzés), amelyek addig egyáltalán nem, illetõleg messze
alulfinanszírozottak voltak. E források elosztása részben
teljesítményarányosan, részben pályázati rendszerben történne.
Az integráció létrehozása a törvénymódosítás koncepciójában nem különben
teljesítményekhez, illetõleg megtakarítások elõrejelzéséhez kötött. E
megtakarítások nem tartoznak a rövid távon megtérülõ befektetések
katagóriájába, de nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az elaprózott srtukrúrában
rejlõ gazdaságilag is kimutatható hátrányok felszámolhatókká váljanak.
A versenysemlegesség elvének érvényesülését a törvénymódosítás azáltal véli
megteremthetõnek, hogy az államilag finanszírozott képzést a fenntartótól
függetlenül minden állami és államilag elismert felsõoktatási intézmény
számára - a fenntartótól függetlenül - biztosítja, ám csak olyan
hallgatólétszám arányában, melyet a munkaerõpiaci prognózisok indokolnak.
A törvénymódosítás az intézményi válságkezelés alapvetõ szabályait is
rendezni kívánja, amelyre rendezési eljárás lefolytatását irányozza elõ.
Az orvostudományi, tanárképzési, valamint az agrártudományi intézmények
sajátos szervezeti-finanszírozási problémái is megjelennek a tervezett
szabályozásban. Szükséges volt ezen túl a kapcsolódó tevékenységek
(gyakorlóiskolák, tangazdaságok, klinikai gyógyító tevékenység,
gyakorlóhelyek, bizonyos mûvészeti területek) intézményi, szakmai és
finanszírozási kereteinek kijelölése.
Az Ftv. hatálybelépése óta eltelt idõ, s az ez idõ alatt felhalmozódott
tapasztalatok, továbbá a felsõoktatás-fejlesztési célkitûzések
megvalósíthatósága érdekében szükséges a felsõoktatás országos szakmai szervei
(Magyar Akkreditációs Bizottság, Felsõoktatási és Tudományos Tanács)
jogállásának és kompetenciájának újradefiniálása. A fõ cél egy olyan szakmai
koordinációs rendszer jogi megalapozása, amely képes kiváltani egy
központosított kormányzati rendszer szükségtelen adminisztratív
beavatkozásait, ám ugyanakkor megfelelõ alapot ad a felsõoktatás stratégiai
fejlesztésére és a felsõoktatás minõségének garantálására.
A Javaslat megteremti a felsõoktatás minõségbiztosításának és szakmai
önellenõrzésének intézményi kereteit. Az intézmények önértékelésen alapuló
éves jelentése egyben a Magyar Akkreditációs Bizottság folyamatos
tájékozódásának alapja.
A törvénymódosítás egyik fõ célja egy vertikálisan jobban tagolt képzési
rendszer, képzési szerkezet kialakítása, amely biztosítja az egyes képzési
szintek egymásra épülését és a programok közötti átjárhatóságot. Ezt szolgálja
mindenekelõtt a posztszekunder, vagyis az akkreditált iskolarendszerû
felsõfokú szakképzés felsõoktatási rendszerbe történõ beillesztése, amely a
hallgatói létszám jelentõs emelkedését teszi lehetõvé, ám nem eredményez a
képzés szempontjából túlképzés alapján elõálló indokolatlan
költségnövekedést.
A Javaslat a többszintû képzés feltételeinek megteremtésével és a
kreditrendszer által biztosított átjárhatósággal teremti meg a jelenlegi
kétszintû tanárképzésnek a közoktatás igényei szerinti átalakíthatóságát,
melyet a törvénymódosítás külön rendelet szabályozási körébe utal.
A törvénymódosítás alapelve szerint a tandíj, valamint az ösztöndíj és a
szociális támogatás célja és tartalma alapvetõen eltér egymástól, a hármat
tehát egymástól elkülönített elvek és egyéb megfontolások alapján kell
rendezni. Az erre vonatkozó tandíjrendeletet (amely a törvény elõkészítése
miatt nem került elõbb beterjesztésre) a törvény hatálybalépését követõen
haladéktalanul meg kell alkotni.
A Javaslat a fenti stratégiai jelentõségû kérdéseken túl szabályoz
bizonyos, az elõzõ törvény által szabályozatlanul hagyott, vagy
ellentmondásosan szabályozott kérdéseket, így: pontosítja, illetve új módon
határozza meg a hallgatók és a hallgatói önkormányzat jogait; a felsõoktatási
intézmények vezetõi kinevezésének és visszahívásának döntéshozatali
rendszerét, a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörét. A követett elv az,
hogy minden leváltásnak ugyanazon a processzuson kell átmennie, mint a
megválasztásnak, illetve kinevezésnek. Ezen kívül a törvénymódosítás olyan
rendszert alakít ki, amely - az intézményi stabilitás biztosíthatósága
érdekében - minõsített többséghez (az intézményi tanács 2/3-a) köti az
intézményi vezetõk visszahívását. A törvénymódosítás definiálja a miniszter
törvényességi felügyeletének terjedelmét és tartalmát, egyértelmûvé téve
ezzel, hogy e felügyeleti jogkör az igazgatási természetû kérdésekre terjed
ki.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Az Ftv. 2. §-ához
A Javaslat a korábbiakhoz képest kiterjeszti a felsõoktatási intézmény
fogalmát: ennek értrlmében az állami és az állam által elismert nem állami
egyetemek és fõiskolákon kívül felsõoktatási szövetségek is a felsõoktatási
intézmény fogalmába kerültek.
Új elem a Javaslatban, hogy a felsõoktatási intézmény törvénye feltételévé
teszi a (3) bekezdéssel, hogy a felsõoktatási intézmény alapító okirattal,
küldetésnyilatkozattal és fejlesztési tervel rendelkezzék.
Az (5) bekezdés új rendelkezése szerint a felsõoktatási intézmények
székhelyeit is fel kell sorolni az 1. sz mellékletben. Minthogy a Javaslat
ismeri a székhelyen kívüli képzés fogalmát, szükséges annak megjelölése minden
intézmény esetében.
2. §
Az Ftv. 3. §- ához
Az (1) bekezdés új módon definiálja az egyetem fogalmát. A Javaslat
alapvetõen szigorítani kívánta a korábbi kritériumokat, minthogy azonban az
eredeti elképzelés szerinti több tudományterületen való mûködés feltételül
szabása esetén e kritérium alkalmazása egyes intézményeket teljesen elzárt
volna az egyetemként való továbbmûködés lehetõségétõl, az egyeztetés során
végülis ez a változat kerekedett felõl. A bekezdés további részeiben érdemi
változás nem történt.
Az Ftv. 3. §-ához
A (2) bekezdés további szigorítást tartalmaz, azáltal, hogy az a) pontben
a teljes munkaidõben fogalalkoztatottak meglétéhez köti az egytemi minõséget,
a b) pont pedig intézményi könyvtár és informatikai háttér meglétét is
kötelezõvé teszi.
3. §
Az Ftv. 4. §-ához
1) A fõiskola tekintetében A Javaslat ugyancsak szigorítást tartalmaz,
amikor elõírja, hogy a fõiskolának több tudományágban, vagy egy tudományágban
és több szakon képesnek és alkalmasnak kell lennie legalább hároméves
fõiskolai alapképzésre és szakirányú továbbképzésre, valamint kutatási,
illetve fejlesztési tevékenység folytatására;
4. §
Az Ftv. 4. §-ának 4/A. §-sal történô kiegészítéséhez
Az általános indokolásban kifejtettekkel összhangban a felsôoktatási
intézmények közös elhatározással egységes, önálló felsôoktatási intézmény vagy
felsôoktatási szövetség létesítését kezdeményezhetik a felsôoktatási
intézményrendszer fejlesztéseként.
A felsôoktatás intézményrendszerének új elemeként megjelenô felsôoktatási
szövetség, tehát a szövetségre lépô felsôoktatási intézmények által
létrehozott olyan önálló jogi személyiséggel rendelkezô intézmény, amely
egyben teljes jogkörrel rendelkezô költségvetési szerv, a létrehozás célja a
hatékonyabb oktatási és kutatási tevékenység megvalósítása, ennek érdekében
egységes gazdasági és igazgatási szervezet kialakítása stb.
A Javaslat meghatározza a szövetség alapítására, illetve a szövetséghez
való csatlakozásra jogosultak körét. Lehetôséget kíván teremteni arra is, hogy
a jelenleg a felsôoktatási intézmény székhelyen kívül mûködô kara az
anyaintézmény hozzájárulásával a létrejövô szövetség tagja legyen.
A szövetség tagjaivá váló egyetemek, fôiskolák és önálló kutató intézetek
korábbi jogállásukat elvesztik, és tagintézményként az e törvény külön
rendelkezései alapján szabályozott jogállással és hatáskörrel rendelkeznek.
5. §
Az Ftv. 5. §-ához
A szövetség felsôoktatási intézménnyé minôsítése indokolja a módosítást,
miszerint a jövôben az egyetem és a fôiskola létesítése és megszüntetése az
Országgyûlés hatásköre, a szövetség létrejöttét a 4/A. § (2) bekezdése alapján
ugyanis az Országgyûlés jóváhagyja.
6. §
Az Ftv.7. §-ához
Az állami felsôoktatási intézmények által folytatott felsôfokú
szakemberképzés feladatrendszerét a Javaslat különbözô típusú feladatkörökre
bontja fel és meghatározza e feladatok finanszírozásának alapvetô formáját is.
Az államháztartási törvénnyel összhangban az alapvetôen költségvetési
szervként mûködô felsôoktatási intézmények alapfeladatát az intézmény alapító
okirata határozza meg, melyet a vonatkozó jogszabályok alapján a mûvelôdési és
közoktatási miniszter ad ki. Az állami felsôoktatási intézmény által
alapfeladatként ellátott felsôfokú szakemberképzés finanszírozása lesz a
Javaslat szerint alapvetôen az állam feladata.
Az állami felsôoktatási intézmény az alapító okiratban meghatározott
alapfeladatán túl, amennyiben a képzés folytatásának egyéb feltételeivel
(például szakindítási engedély stb.) rendelkezik, költségtérítéses
szolgáltatásként is folytathat felsôfokú szakemberképzést. A költségtérítéses
szolgáltatásként folytatott szakemberképzés már jelen van a mai felsôoktatási
rendszerben is, erre társadalmi igény van, ezért a Javaslat szükségesnek
tartotta a törvényi keretek egyértelmû rendezését az ilyen típusú
szakemberképzés esetén.
A felsôfokú szakemberképzés különbözô szakmai területein egyre jelentôsebb
a szerepe a nem állami felsôoktatási intézményeknek. A Javaslat erre
figyelemmel indokoltnak tartja egyértelmûen szabályozni, hogy a nem állami
felsôoktatási intézmények által folytatott felsôfokú szakemberképzés
finanszírozása mikor képezi az állam feladatát. A Javaslat tehát nem kívánja
korlátozni a nem állami felsôoktatási intézmények által folytatható felsôfokú
szakemberképzést, amennyiben a képzés egyéb feltételeivel a nem állami
felsôoktatási intézmény rendelkezik, csupán azt rögzíti, hogy az állam a
képzés finanszírozására az állami felsôoktatási intézményekkel azonos módon
akkor vállal kötelezettséget, ha a képzés folytatására a nem állami
felsôoktatási intézménynek megbízást ad.
Változatlanul jogot kíván adni a Javaslat a felsôoktatási intézményeknek
egyrészt arra, hogy az alap- és középfokú szakképzésben részt vegyenek az erre
vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek betartásával, másrészt hogy továbbra
is folytathassanak felsô- és középfokú tanfolyami képzést, továbbképzést és
egyéb szolgáltató tevékenységet a szabad kapacitásaik jobb kihasználása
érdekében költségtérítéses szolgáltatásként, vagy vállalkozási tevékenység
formájában.
7. §
Az Ftv. 7. §-ának 7/A. §-sal történô kiegészítéséhez
Az általános indokolásban kifejtettekkel összhangban a Javaslat tehát az
akkreditált iskolarendszerû felsôfokú szakképzés szabályozásával részben a
felsôfokú szakemberképzés új szakképzési szintjét kívánja megteremteni,
részben a felsôoktatásban részt vevô hallgatói létszám olyan növelését
célozza, amely egyben az akkreditált iskolarendszerû felsôfokú szakképzés és a
jelenlegi képzési szintek közötti átjárhatóságot és a képzési programok
tudatos egymásraépülését is elôsegíti.
8. §
Az Ftv. 9. §-ához
A Javaslat az Ftv. 7. §-ának módosításával összhangban (felsôoktatási
intézmények alapfeladata mint az állam által finanszírozott feladat) azt
rögzíti, hogy az állami felsôoktatási intézmények alapfeladatai ellátásának
feltételeit biztosítja a törvény az új 9/A-9/F. §-okban foglalt rendelkezések
szerint. Az új (2) bekezdés az állami felsôoktatási intézmények által ellátott
valamennyi feladat forrásait sorolja fel, így a költségtérítést mint az Ftv.
7. §-ának módosításával összhangban megfogalmazott feladat finanszírozási
forrását. A felsôoktatási intézmények jelentôs körben különbözô alapítványi
források igénybevételével is gondoskodnak feladataik ellátásáról. Ezért
indokoltnak tartja a Javaslat az alapítványi források nevesítését e törvény
keretében. Az állami vagyon helyett a kincstári vagyon fogalmának használata
az államháztartási törvénnyel való összhang miatt szükséges.
9. §
Az Ftv. 9. §-ának 9/A-9/I. §-okkal történô kiegészítéséhez
Az Ftv. 9. §-a (1)-(10) bekezdés keretében szabályozta a felsôoktatási
intézmények pénzügyi rendszerének és támogatásának kérdéseit. A pénzügyi
rendszer és a támogatási formák egyes elemeit érintô módosítási Javaslatok
miatt célszerûnek tartotta a Javaslat a 9. § tartalmi felbontását és a
finanszírozás egyes kérdéseinek új §-okban történô szabályozását.
A Javaslat a 9/A. §-ban kétirányú módosítást eszközöl a hallgatói
elôirányzat kérdéskörében. Egyrészt rögzíti, hogy hallgatói elôirányzat csak
az államilag finanszírozott felsôfokú szakemberképzésben résztvevôket illeti
meg, másrészt meghatározza azokat a szakképzési formákat is, amelyekben
résztvevôk számára hallgatói elôirányzat biztosítható. Ezek körét az
akkreditált iskolarendszerû felsôfokú szakképzés szabályozásával
értelemszerûen kibôvíti, továbbá nevesítetten rendelkezik arról, hogy az elsô
kiegészítô alapképzésben résztvevôkre is kiterjed a hallgatói elôirányzat
biztosítása (ezzel is ösztönözni kívánja a Javaslat a kétszintû egyetemi
képzés, továbbá a fôiskolai végzettségre épülô meghatározott egyetemi
kiegészítô alapképzés körének bôvítését). A Javaslat a törvény szintjén
nevesítetten szól a hallgatói elôirányzat részét képezô egyéb állami
támogatásokról a jelenlegi gyakorlattal összhangban, új elem a lakhatási
támogatás mint támogatási forma szabályozása, melyre a korlátozottan bôvíthetô
diákotthoni férôhely miatt van szükség.
A Javaslat a 9/B. §-ban a képzési elôirányzat fogalmi pontosítása mellett
rendelkezik az államilag finanszírozott képzésben a képzési normatíváról és a
normatíva megállapításának módjáról, kimondva, hogy a részletes szabályokat
kormányrendeletben kell meghatározni.
A Javaslat a 9/C. §-ban a létesítmény-fenntartási elôirányzat fogalmán
belül szükségesnek tartja nevesítetten szólni a felsôfokú szakemberképzés
számos területén a képzéshez szükséges gyakorlóiskola, gyakorlóhely, klinika,
oktatókórház és tangazdaság mûködési költségeinek önálló alcímként történô
tervezésérôl és folyósításáról. A jelenlegi bázis-szemléletû létesítmény-
fenntartási elôirányzat megállapításának részletes szabályait
kormányrendeletben javasolja rendezni annak érdekében, hogy a felsôoktatási
intézmények átlátható és garanciát is jelentô módon kapják meg a létesítmény-
fenntartás, illetve -felújítás szükséges forrásait.
A Javaslat a 9/D. §-ban a programfinanszírozási elôirányzat keretében
finanszírozható célprogramok nevesítését, illetve az erre a célra szolgáló
elôirányzat mértékét kívánja meghatározni azzal, hogy e támogatásokból csak
megalapozott pályázat alapján részesülhetnek a felsôoktatási intézmények.
Az általános indokolásban már jelzett célt, tehát a tudományos kutatás,
mûszaki fejlesztés támogatását kívánja a Javaslat a 9/E. § módosításával
biztosítani azáltal is, hogy az évente e célra biztosított összeget garantálni
kívánja, illetve elosztásának rendjét a 111. § (6) bekezdésében foglaltak
szerint határozza meg.
A Javaslat a 7. § módosításával összhangban önálló új §-ban, 9/G. §-ban
rendelkezik arról, hogy az állami felsôoktatási intézmény az alapfeladatán túl
végzett felsôfokú szakemberképzési tevékenységbôl, illetve egyéb
vállalkozásból szerzett bevételével az államháztartási törvény
rendelkezéseivel összhangban milyen módon rendelkezhet. Ennek során a Javaslat
kimondja, hogy a tevékenység bevételének fedeznie kell a tevékenységet terhelô
összes kiadást, beleértve a kincstári vagyon használatáért (oktatási terem,
laboratórium stb.) járó térítést is, illetve hogy az e bevételbôl fennmaradó
rész az intézmény mûködésének és fejlesztésének, valamint a képzési és
kutatási tevékenység feltételeinek biztosítására használható csak fel. A
felsôoktatás területén egyre jelentôsebb szerepet játszanak az alapítványi
hozzájárulások, adományok és esetenként egy-egy felsôoktatási intézményre
hagyományozott ingó és ingatlan vagyon. Ez biztosíthatja hosszabb távon a
felsôoktatási intézmények több forrású finanszírozási rendszere
kiteljesedését.
A Javaslat a 9/I. §-ban kívánja rendezni a nem állami felsôoktatási
intézmények létesítésének, fenntartásának és fejlesztésének, valamint az
általuk folytatott felsôfokú szakemberképzés finanszírozásának kérdéseit. Fô
szabályként a nem állami felsôoktatási intézmény fenntartójának
kötelezettségévé teszi a mûködés feltételeinek biztosítását. Az
államháztartási törvénnyel összhangban rendezi a Javaslat azt a kérdést, hogy
az ilyen címen kapott állami támogatás felhasználását az állam ellenôrizheti.
10. §
Az Ftv. 10. §-ához
Az Ftv. 10. §-ának javasolt módosítása a 9. § elôzôekben indokolt
módosításából következik, továbbá abból, hogy a Javaslat a Felsôoktatási és
Tudományos Tanács jogállását módosítani javasolja. Az új (5) bekezdés
beiktatásával a Javaslat a megnövekedett jelentôségének megfelelôen külön is
szabályozni kívánja az államközi megállapodás alapján képzésben részesülô
külföldi állampolgárok oktatásával kapcsolatos költségek biztosítását.
11. §
Az Ftv. 10. §-ának a 10/A. §-sal történô kiegészítéséhez
Az új § beiktatásának indoka, hogy a különbözô okokból, de ténylegesen
bekövetkezett vagy bekövetkezô intézményi mûködési gondok rendezésének
törvényileg szabályozott keretet adjon azzal, hogy az e célból elrendelt
rendezési eljárás részletes szabályait kormányrendelet határozza meg.
12. §
Az Ftv. 11. §-ához
A Javaslat a szövegpontosítás mellett az új (4) bekezdés beiktatásával
annak jelentôségét kívánja hangsúlyozni, hogy a felsôoktatási intézmények, de
a Magyar Tudományos Akadémia számára is fontos a jellenleg már létezô
együttmûködés továbbfejlesztése, az együttmûködés lehetséges formáinak nem
taxatív felsorolásával.
13. §
Ftv. 11. §-ának a 11/A-11/B. §-sal történô kiegészítéséhez
A felsôoktatás számos területén különbözô okokból és indítékokból megnôtt a
felsôoktatási intézmények székhelyen kívül folytatott képzési tevékenységének
jelentôsége (a képzési színhelyek arányos földrajzi elosztása stb.), anélkül
azonban, hogy ennek feltételeit a törvény rendezné. Ezért a Javaslat a 11/A.
§-ban - támogatva a székhelyen kívüli képzést - azokat a minimális
feltételeket kívánja a törvényben rögzíteni, amelyek az azonos értékû oklevél-
kiadás elengedhetetlen feltételei. A (2) bekezdés a törvény szintjén az ilyen
képzés támogatása mellett azt kívánja kimondani, hogy ennek többletköltségeit
milyen módon és formában kell biztosítani.
A 11/B. § a korábbiaknál részletesebben kíván rendelkezéseket megállapítani
a két vagy több felsôoktatási intézmény, illetve a felsôoktatási intézmények
és más szervek együttmûködése keretében megvalósuló felsôfokú szakemberképzés
folytatási feltételeirôl, annak érdekében, hogy a képzés színvonala a kiadott
oklevelek tudástartalma biztosított legyen. Tehát e rendelkezések szintén nem
az ilyen együttmûködések visszaszorítására, hanem ellenkezôleg, rendezett
feltételek melletti támogatására szolgálnak.
14. §
Az Ftv. ELSÕ RÉSZE új 5/a. Fejezetéhez
A Javaslat az új 5/a. Fejezetben az általános indokolás keretében
kifejtettekkel összhangban a felsôoktatási intézmények önálló döntésével
létrehozni kezdeményezett felsôoktatási szövetség létesítésének alapvetô
feltételeit, a létrehozás eljárási rendjét, a csatlakozás, illetve a kiválás
szabályait állapítja meg. A szándéknyilatkozat keretében a szövetségre lépni
kívánó felsôoktatási intézmények azt kell valószínûsítsék, illetve
dokumentálják, hogy a létrehozni kívánt felsôoktatási szövetség valóban
hatékony és a felsôoktatás fejlesztésével összhangban álló célokat szolgál.
15. §
Az Ftv. 14. §-ához
A Javaslat a felsôoktatási intézmények, ezen belül is elsôsorban a
mûvészeti felsôoktatási intézmények kezdeményezésére került a módosításba,
annak érdekében, hogy a törvényhely alkalmazása a gyakorlatban ne okozzon
értelmezési problémákat.
16. §
Az Ftv. 15. §-ához
A módosítást, nevezetesen a nem magyar állampolgárok oktatóként vagy
tudományos kutatóként történô alkalmazása korlátozásának eltörlését
felsôoktatási intézményi Javaslatra az intézményi autonómia bôvítéseként
indokoltnak tartja a Javaslat.
17. §
Az Ftv. 16. §-ához
A Javaslat a felsôoktatási intézmények véleményével összhangban indokoltnak
tartotta a fôiskolai docenssé történô kinevezés feltételeinek meghatározásával
együtt a fôiskolai docenst is az úgynevezett vezetô oktatók körébe sorolni
azzal, hogy a törvény vonatkozó §-aiban a hatályos szövegben szereplô "vezetô
oktatók" kifejezés helyett következetesen felsorolja ezt az oktatói kört:
egyetemi tanár, egyetemi docens, fôiskolai tanár, fôiskolai docens. A
felsôfokú szakemberképzésben a fôiskolák szerepe, a fôiskolák szakmai
képzésében a fôiskolai docens szerepe a módosítást indokolja.
18. §
Az Ftv. 17. §-ához
A Javaslat az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai és a felsôoktatási
intézmények ezt megerôsítô véleménye alapján az egyetemi tanár kinevezésére és
felmentésére vonatkozó szabályozás módosításával egyrészt növelni kívánta az
intézményi autonómiát, másrészt a felmentés differenciált szabályozásával a
jogalkalmazás életszerû követelményeinek kívánt eleget tenni. (Indokolatlan a
felmentési eljárás lefolytatása, például ha az egyetemi tanár maga kéri a
felmentését, lásd új (7) bekezdés.) A "Professor Emeritus"-i cím
adományozásának lehetôségét a Javaslat a fôiskolára kinevezett egyetemi
tanárok körére is kiterjeszti. A felsôoktatási intézmények által
kezdeményezett módosítás ugyanakkor a döntési jogot e kérdésben a habilitáló
egyetem tanácsára bízza annak a fôiskolai tanácsnak a Javaslatára, ahol az
érintett egyetemi tanár ténylegesen mûködött.
19. §
Az Ftv. 18. §-ához
A módosítást a mûvészeti felsôoktatási intézmények sajátosságai indokolják,
hasonlóan az egyetemi tanári kinevezés feltételeihez.
20. §
Az Ftv. 19. §-ához
A fôiskolák oktatási tevékenységében, szakmai és tudományos életében a
fôiskolai tanár mellett meghatározó szerepe van és lesz a jövôben is a
fôiskolai docenseknek. Erre figyelemmel a Javaslat az adott kritériumok
mellett külön rendelkezést tart indokoltnak a törvénybe beiktatni a fôiskolai
docens kinevezési feltételeirôl.
21. §
Az Ftv. 25. §-ához
A Javaslat az oktatói elômeneteli rendszerben a habilitáció szerepét a
felsôoktatási intézmények véleményével és kialakult gyakorlatával (intézményi
szabályzat) összhangban kívánja növelni azáltal, hogy a módosítás a
habilitáció megadásánál a tudományos teljesítményt is megítélni rendeli,
illetve a pályázónak az elért eredményekrôl, így többek között a doktori
fokozat megszerzése utáni kutatói tevékenységérôl is számot kell adni.
Ugyancsak intézményi kezdeményezésre került be az elôadókészség szabad
elôadásban és idegen nyelven való bizonyítása is a módosító Javaslatba.
22. §
Az Ftv. 26. §-ához
A felsôoktatási intézmények kezdeményezték a habilitációs bizottság
összetételének Javaslatban szereplô módosítását. A Javaslat a habilitáció
súlyának növeléseként kívánja bevezetni a habilitált személy részére a "dr.
Habil" cím megadását.
23. §
Az Ftv. 27. §-ához
A felsôoktatási intézmény hallgatóinak körére és a hallgatói jogviszonyra
vonatkozó módosítások az akkreditált iskolarendszerû felsôfokú szakképzés
szabályozása miatt váltak indokolttá. A hallgatói önkormányzatok
kezdeményezését fogadta el a Javaslat, amikor az új (3)-(5) bekezdésben a
hallgatói jogviszonyból származó egyéni és kollektív jogok közt tesz
különbséget. A törvény további §-aiban e különbségtételnek megfelelôen került
szabályozásra az egyéni, illetve kollektív jogok gyakorlása.
24. §
Az Ftv. 28. §-ához
A hallgatói jogviszony szünetelésével, illetve a törléssel kapcsolatos
felsôoktatási intézményi végrehajtási tapasztalatok indokolják a Javaslatban
szereplô módosítást, a módosítás elfogadása egyértelmû jogalkalmazási
gyakorlat kialakítását segíti elô.
25. §
Az Ftv. 29. §-ához
Az Ftv. e §-ra vonatkozó végrehajtási tapasztalatai indokolják, hogy a
Javaslat a tényleges helyzetnek megfelelôen megkülönbözteti a hallgatói
jogviszonyhoz tartozó kedvezmények körét, a hallgatói jogviszony alapján
érvényesíthetô jogok körét, valamint azt, hogy a hallgatói jogviszony
fennállását tanusító közokirat (diákigazolvány) milyen személyi információk
tárolását szolgálhatja. A differenciált szabályozás lehetôséget teremt arra,
hogy a különbözô hallgatói körök (alapképzésben résztvevô, szakirányú
képzésben résztvevô, ezen belül nappali tagozatos, esti tagozatos stb.)
indokolt módon, de nem diszkriminációt eredményezve eltérô kedvezményeket stb.
tanusító diákigazolványt kapjanak.
26. §
Az Ftv. 30. §-ához
A hallgatói elôirányzat biztosítására, az abban részesülôk körére vonatkozó
módosítással összhangban a Javaslat egyértelmûen rendezi a vonatkozó
jogszabályok és intézményi szabályzatok rendelkezései alapján különbözô
juttatásokban és kedvezményes szolgáltatásokban részesülôk körét azzal, hogy
egyben nevesíti is az adható juttatásokat és kedvezményes szolgáltatásokat
(nappali tagozatos hallgatók). Változatlanul indokolt azonban lehetôséget
teremteni arra, hogy a vonatkozó jogszabályok a más oktatási formában
résztvevô hallgatók számára is megállapíthassanak juttatásokat,
kedvezményeket. Az új (3) bekezdés jogszabály-szerkesztési okokból a jelenleg
hatályos Ftv. 84. § (6) bekezdésének átvétele annak érdekében, hogy egy helyen
történjen a hallgatói jogviszonyra vonatkozó szabályozás.
27. §
Az Ftv. 31. §-ához
Az Ftv. 7. és 9. §-ai módosítására vonatkozó Javaslattal összhangban az e
szakaszra vonatkozó módosítás a felsôfokú képzésben résztvevô hallgatókat
aszerint csoportosítja, hogy államilag finanszírozott felsôfokú képzésben
vesznek-e részt, ez esetben a törvény és végrehajtási rendeletei szerint
megállapított tandíjat és egyéb díjakat, illetôleg államilag nem
finanszírozott képzésben vesznek-e részt, ez esetben költségtérítést és egyéb
díjakat fizetnek a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján.
A jelenlegi felsôoktatási gyakorlatban elôforduló anomáliákat kívánja az új
(3) bekezdés megszüntetni azáltal, hogy kimondja: az államilag finanszírozott
felsôfokú képzésben résztvevôk számára a tandíjon felül csak akkor állapíthat
meg az intézmény további díjat, ha olyan szolgáltatást nyújt, amely nem
kapcsolódik a képesítési követelményekben meghatározott kötelezettségek
teljesítéséhez. Az új (5) bekezdés új c) pontjában a Javaslat arra kíván
lehetôséget biztosítani, hogy a törvény felhatalmazása alapján az
esélyegyenlôség biztosítása érdekében további lépésekre kerülhessen sor,
amennyiben ennek feltételei megteremthetôk.
28. §
Az Ftv. 32. §-ához
A Javaslat a hallgatói jogok egyéni és kollektív jogokra történt korábbi
felbontásának megfelelôen javasolja a (3) bekezdésben újraszabályozni a
hallgatókat megilletô úgynevezett egyéni jogokat. A módosítási Javaslat
kialakítása a hallgatói önkormányzatok véleményének figyelembevételével
történt.
29. §
Az Ftv. 32. §-ának a 32/A. §-sal történô kiegészítéséhez
A felsôoktatási intézmények és a hallgatók véleményét egyaránt figyelembe
vette a Javaslat, amikor az új 32/A. § beiktatásával önállóan szabályozni
javasolja a tudományos diákköri tevékenység rangját emelô módon az Országos
Tudományos Diákköri Tanács helyét, szerepét és mûködése feltételeit.
30. §
Az Ftv. 33. §-ához
A Javaslat az új (2) bekezdés beiktatását a találmányok szabadalmi
oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény hatálybalépésére figyelemmel tartja
indokoltnak.
31. §
Az Ftv. 35. §-ának a 35/A. §-sal történô kiegészítéséhez
A felsôoktatási intézmények, illetve a doktori képzésben résztvevô
hallgatók országos szövetsége véleményét vette figyelembe a Javaslat, amikor
egyértelmûen rendezni kívánta a doktori képzésben résztvevô hallgatóknak a
felsôoktatási intézmény oktató munkájában történô közremûködése kérdéseit.
32. §
Az Ftv. 37. §-ának a 37/A. §-sal történô kiegészítéséhez
A Javaslat által rendezni kívánt kérdéseket a hatályos törvény eddig nem
szabályozta. A felsôfokú szakmai képzés szerves részét képezô egyes
tevékenység, de általában a képzés infrastrukturális hátterének kibôvülése
(technikai berendezések, felszerelések) egyaránt indokolja, hogy a
felsôoktatási intézmény a képzés jellegéhez igazodóan mindent tegyen meg annak
érdekében, hogy a képzésben résztvevô hallgatók az egészséget és biztonságot
védô ismereteket megszerezzék, illetve ez a hallgató köteleessége is legyen.
33. §
Az Ftv. 43. §-ához
A módosítást a hallgatói jogok korábban jelzett egyéni és kollektív jogokra
történô megváltoztatása indokolja.
34. §
Az Ftv. 44. §-ához
A Javaslat a módosításnál a hallgatói önkormányzatok véleményét fogadta el.
35. §
Az Ftv. 47 §-ához
A felsôoktatási intézményrendszer fejlesztési céljaival összhangban
létrejöttek, illetve létrejöhetnek olyan fôiskolák, amelyek a szakmai képzés
tagoltsága, a hallgatói létszám alapján az eddig egységes fôiskola kari
tagozódását teszik szükségessé az oktatás hatékonyabb megszervezése érdekében.
Ezért a Javaslat az érintett felsôoktatási intézmények kezdeményezésére
lehetôvé kívánja tenni a fôiskolák karokra történô tagozódását.
36. §
Az Ftv. 48 §-ához
A Javaslat a módosítással a törvény más §-aival való összhang érdekében
tesz különbséget az állami felsôoktatási intézmények, illetve a nem állami
felsôoktatási intézmény karai létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos
kormányhatáskörök között.
37. §
Az Ftv. 50. §-ához
Az új 37/A. § (2) bekezdésében jelzett intézményi feladatok jellege és
nagyságrendje egyaránt indokolhatja, hogy azok ellátására több felsôoktatási
intézmény együttmûködés keretében vállalkozzon. A Javaslat azonban az
integrációra, a felsôoktatási szövetségek létrejöttére figyelemmel e feladatok
ellátását saját szervezeti egység létesítésével is megoldhatónak tartja.
38. §
Az Ftv. 51. §-ához
A módosítást más törvényhelyek módosítására vonatkozó Javaslatok
indokolják, mivel részben eltérô elnevezéssel, részben új területeken teszik
kötelezôvé intézményi szabályzat megalkotását. Továbbá mivel az egyéni
hallgatói jogok körében szabályozásra került az oktatók hallgatói
véleményezése, ezért indokolt, hogy az intézményi szabályzat részeként vagy
önálló szabályzat formájában ennek kereteit rendezzék.
39. §
Az Ftv. 52. §-ához
A Javaslat az 52. § módosításánál a felsôoktatási intézmények véleményét,
továbbá az államháztartási törvény és végrehajtási rendeletében a
költségvetési szerv gazdasági vezetôjével szemben megfogalmazott
követelményeket vette figyelembe, amikor önálló bekezdésben szabályozta a
fôtitkár, illetve a gazdasági (fô)igazgató jogállását, kinevezésének módját és
idôtartamát. Az államháztartási törvénnyel és végrehajtási rendeletével való
összhang indokolja, hogy a Javaslat a korábbi szabályozástól eltérôen a
gazdasági (fô)igazgatót a gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az
intézményvezetô helyettesének minôsíti.
A Javaslat ugyanakkor az intézményi gazdálkodással kapcsolatos döntések
megalapozottabbá tétele érdekében az új 59/E. §-ban meghatározott jogállással
és hatáskörrel Felügyelô Tanács létrehozását rendeli el.
A felsôoktatási intézmények gyakorlata törvényi szabályozás hiányában nem
egységes az új (5) bekezdésben említett vezetôhelyettesek megbízása területén.
A Javaslat erre figyelemmel kimondja, hogy az említett megbízása határozott
idôre történik, de az idôtartamot és más, ezzel összefüggô kérdéseket
intézményi szabályzati hatáskörbe utal.
40. §
Az Ftv. 53. §-ához
A Javaslat a felsôoktatási intézmény vezetô testületének, az intézményi
tanácsnak új feladatává teszi az intézmény küldetésnyilatkozatának, tehát az
alapító okirat keretei között az intézmény részletes feladatai és azok
megvalósítási módjának önálló dokumentumban történô megfogalmazását, továbbá a
felsôoktatási intézményrendszer általános fejlesztési célkitûzéseit is
figyelembe vevô intézményi fejlesztési terv elfogadását. Mindkét dokumentum
hasznosságát nemzetközi tapasztalatok is egyértelmûen igazolják.
Az intézményi tanács hatáskörét érintô további módosításokat más törvényi
helyek javasolt változása indokolja. Kivételt képez ez alól az 53. § (2)
bekezdés k) pontja, mely új hatáskörként fogalmazza meg az intézményi
tanácsnak a szakképzés rendszerével kapcsolatos feladatait.
A (3) bekezdés módosítására vonatkozó Javaslatokat az államháztartási
törvénnyel való összhang indokolja.
41. §
Az Ftv. 55. §-ához
A Javaslat a felsôoktatási intézmények és az érintett hallgatói rétegek
véleményét is figyelembe véve kívánja módosítani a tanács összetételére,
valamint a tanács munkájában résztvevô állandó és alkalmankénti meghívottak
körére vonatkozó rendelkezéseket. Ugyancsak e véleményekre figyelemmel
javasoljuk az újraválasztás korlátozásának megszüntetését, valamint a
hallgatókra vonatkozó eltérô idôtartamot.
42. §
Az Ftv. 56. §-ához
A Javaslat a törvény végrehajtásának eddigi tapasztalatait, a felsôoktatási
intézmények véleményét is figyelembe vette, amikor a rektor és a fôiskolai
fôigazgató megbízására, illetve felmentésére vonatkozó eljárás, illetve az
eljárásban résztvevôk körének hatáskörét az intézményi autonómia növelése
érdekében újraszabályozni javasolja.
43. §
Az Ftv. 56. §-ának az 56/A. §-sal történô kiegészítéséhez
Az állami, illetve a nem állami felsôoktatási intézményekkel kapcsolatos
hatáskörök már korábban is jelzett megkülönböztetése indokolja az új 56/A. §
beiktatását.
44. §
Az Ftv. 59. §-ához
A felsôoktatási intézmények szakmai önállósága egyben felelôsséget is ró az
intézményekre az általuk folytatott képzési és kutatási tevékenység
színvonalának folyamatos biztosítása. Ennek részét képezi az intézményi
önellenôrzés, melynek formájaként a Javaslat e célra létrehozott bizottság
mûködtetését határozza meg.
A bizottság éves értékelése, illetve annak intézményi tanácsi megtárgyalása
részben az intézmény számára teremt lehetôséget a szükséges intézkedések
haladéktalan meghozatalára, részben jelentés megküldése a Magyar Akkreditációs
Bizottságnak azt is biztosítja, hogy a MAB mint független minôségbiztosító
testület, folyamatosan figyelemmel kísérje a felsôoktatás helyzetét.
45. §
Az Ftv. 13. Fejezetének 13/a. Fejezettel történô kiegészítéséhez
A felsôoktatási szövetségnek a felsôoktatási intézményrendszer új
intézményeként történô szabályozása az Ftv. belsô szerkezete és szabályozási
logikája miatt a szövetség mûködésére és vezetésére vonatkozó kérdések önálló
fejezetben történô rendezését tette indokolttá. A 13/a. Fejezet új §-ai tehát
az Ftv. hatályos rendelkezéseire figyelemmel mindazokat a kérdéseket
szabályozzák a szövetség esetében, amelyek a felsôoktatási intézményrendszer
más elemeitôl (egyetem, fôiskola) való eltérést jelentenek, azzal, hogy a nem
szabályozott kérdésekben a 12-14. Fejezet rendelkezéseit kell értelemszerûen
alkalmazni.
Az elôzôekre figyelemmel a részletes indokolásban csupán az új 59/F-H. §-ok
rendelkezéseire kívánjuk a figyelmet felhívni. E §-ok a szövetség részévé váló
felsôoktatási intézmények jogállásában és hatáskörében, valamint vezetési
rendszerében bekövetkezô változásokat tartalmazzák. Ennek megfelelôen a
tagintézménnyé váló felsôoktatási intézmény ugyan megôrzi jogi személyiségét,
azonban ennek alapján csak azok a jogok illetik meg és kötelezettségek
terhelik, amelyekkel a törvény kifejezetten felruházza a tagintézményt,
illetve amelyek gyakorlását nem utalja a szövetség valamely szervének
hatáskörébe. A korlátozott polgári jogi jogalanyiság nem jelent pénzügyi jogi
jogalanyiságot (teljes jogkörû költségvetési szerv a szövetség), a
tagintézmény csak a kizárólagosan rendelkezésére bocsátott elôirányzatok és
pénzeszközök felhasználásáról dönt. A tagintézmény sajátos jogállása
indokolja, hogy a módosítás részletesen rendelkezik a tagintézményi tanács
hatáskörérôl, vezetôjének jogkörérôl.
46. §
Az Ftv. 61. §-ához
A Javaslat a korábban említett indokok alapján lehetôvé teszi fôiskolán
belül karok mûködését. A 61. § javasolt módosítása a fôiskolai kar
létrehozásának értelemszerû következménye. Az új (4) bekezdés az elôzôek
mellett az intézményen belül mûködô karok viszonylagos önállóságának
garanciáját kívánja biztosítani a kar elsô számú vezetôjének megválasztására
és megbízására vonatkozó kérdések törvényi szabályozásával.
47. §
Az Ftv. 62. §-ához
A módosítás a fôiskolai kar létrejöttének lehetôvé tételébôl értelemszerûen
következik.
48. §
Az Ftv. 63. §-ához
A felsôoktatási intézmények szervezeti egységei vezetésével kapcsolatos
jogalkalmazási tapasztalatok indokolják annak lehetôvé tételét, hogy az
intézményi szabályzat a szervezeti egységek vezetése tekintetében az
úgynevezett rotációs elvet alkalmazhassa.
49. §
Az Ftv. 64. §-ához
A Javaslatnak a 64. §-ra vonatkozó módosításai más törvényhelyek [új 7/A.
§, 59. § új (1)-(3) bekezdése] módosítására vonatkozó Javaslatokból
következnek.
50. §
Az Ftv. 66. §-ához
A Javaslat a hallgatói jogviszonyban állók körének jelentôs kibôvülése
(például iskolarendszerû felsôfokú szakképzés) miatt indokoltnak tartja annak
törvényi kimondását, hogy az intézményi hallgatói önkormányzatnak tagja minden
hallgatói jogviszonyban álló személy, függetlenül attól, hogy a képzés milyen
formájában vesz részt (alapképzés, szakirányú továbbképzés, különbözô
tagozatok). A további módosítási Javaslatokat a hallgatói önkormányzatok
mûködésének tapasztalatai indokolják, így többek között annak kimondását, hogy
a hallgatói önkormányzat saját szervezeti és mûködési szabályzatában rögzíti
az úgynevezett kollektív hallgatói jogok gyakorlásának módját, a képviseletre
jogosítottak körét.
51. §
Az Ftv. 67. §-ához
A Javaslat a 67. §-t érintô módosításai a hallgatói önkormányzatok
véleményének figyelembevételével, azok többségének elfogadásával kerültek
megfogalmazásra. Így az új (2) bekezdésben, annak törvényi megfogalmazása,
hogy a hallgatói önkormányzat például döntési jogkörrel is felruházható,
továbbá az új (3) bekezdésben azoknak az úgynevezett kollektív jogoknak a
köre, amelyekben az intézményi szabályzat a hallgatói önkormányzat
egyetértésével alkotható meg, illetve módosítható.
52. §
Az Ftv. 67. §-ának a 67/A. §-sal történô kiegészítéséhez
Az Ftv. jelenleg nem tartalmaz rendelkezést a felsôoktatási intézmények
hallgatói országos képviseletérôl, annak jogállása, mûködése és hatásköre
kérdéseirôl. A hallgatói önkormányzatok képviselôi többségének véleményével és
Javaslataival egyetértve indokolt az új 67/A. § beiktatásával ennek törvényi
rendezése. A felsôoktatási intézmények hallgatóinak országos képviseletét
biztosító Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, tehát egy olyan
testület, amely alulról építkezik, valamennyi felsôoktatási intézmény
hallgatóinak képviseletét biztosítva. A HÖOK saját szervezeti és mûködési
szabályzat alapján határozza meg szervezetét, vezetését. A hallgatói
önkormányzatok képviselôi többségének egyetértésével fogalmaz meg a Javaslat
rendelkezést az elnökség létszámára, összetételére és a HÖOK mûködésének
pénzügyi fedezetére.
53. §
Az Ftv. 70. §-ához
A Javaslatban megfogalmazott kiegészítés a felsôoktatási szövetség
létrehozásából értelemszerûen következik.
54. §
Az Ftv. 72. §-ához
A Kormánynak a felsôoktatással kapcsolatos feladatai körében a 72. §-ban
meghatározott hatásköre módosítására vonatkozó Javaslatok részben korábbi
törvényhelyek módosításából értelemszerûen következnek. A Javaslat két
területen jelentôs mértékben fogalmaz meg eltérést a hatályos
rendelkezésektôl. Az Ftv. végrehajtásának eddigi tapasztalatai alapján a
Kormány csak az alapképzés képesítési követelményeit határozná meg (a
jelenlegi gyakorlat alapján kormányrendeletben hirdeti ki az egyes szakok
képesítési követelményeit), illetve a módosítás elfogadása esetén nem válik el
az alapképzésben az új szak létesítése a szak képesítési követelményeinek
meghatározásától, hanem az új szak megalapítása a képesítési követelmény
elfogadásával és kihirdetésével történik meg. A jelenlegi tapasztalatok és a
szakirányú továbbképzés eltérô jellege nem indokolják a szakirányú
továbbképzés képesítési követelményeinek kormányszintû meghatározását, ezért a
Javaslat a szakirányú továbbképzésben a képesítési követelmények
meghatározását miniszteri hatáskörbe utalja. A másik jelentôs változás a
Felsôoktatási és Tudományos Tanács jogállásának újraszabályozásával függ
össze, nevezetesen az FTT a módosítás elfogadása esetén a miniszter tanácsadó
szerve, így az FTT szervezetére és mûködésére vonatkozó szabályokat is a
miniszter és nem a Kormány állapítja meg.
55. §
Az Ftv. 73. §-ához
A módosítás az FTT jogállásának változásával függ össze, illetve a Magyar
Akkreditációs Bizottságra vonatkozóan a törvény korábbi pontatlanságát kívánja
orvosolni. (Nemcsak megbízza, hanem fel is menti a MAB elnökét és tagjait.)
56. §
Az Ftv. 74. §-ához
A mûvelôdési és közoktatási miniszter felsôoktatással kapcsolatos
hatáskörének módosítására vonatkozó Javaslatok egy része más törvényhelyek
módosításából értelemszerûen következik (szakirányú továbbképzésben a
képesítési követelmények meghatározása; iskolarendszerû felsôfokú szakképzés,
továbbá a szakirányú továbbképzés esetében a szakindítási engedély megadása,
illetve visszavonása; az FTT szervezete, mûködése kérdéseinek szabályozása; a
felsôoktatási szövetség létesítésével és mûködésével kapcsolatos egyes
kérdések). A felsôoktatás területén az évenként felvehetô államilag
finanszírozott hallgatói létszám meghatározására vonatkozó új jogi szabályozás
indokolja, hogy a mûvelôdési és közoktatási miniszter hatásköre kibôvüljön az
egyes szakterületeken az államilag finanszírozott hallgatói létszám állami
felsôoktatási intézmények közötti megosztása, illetve a nem állami
felsôoktatási intézmény részére adható megbízással kapcsolatos hatáskörrel.
Az új (2) bekezdés az FTT, illetve a MAB felsôoktatást érintô kérdésekben
játszott szerepét és szakmai súlyát szolgálja azzal, hogy a miniszter eltérô
döntése esetén a minisztert döntése indokolására kötelezi.
Az (3) bekezdés kiegészítése a felsôfokú képzés finanszírozási rendszerének
változásából értelemszerûen következik.
57. §
Az Ftv.74.§-ának 74/A. §-sal történô kiegészítéséhez
A Javaslat az új 74/A. § beiktatásával az Ftv. 74. § (1) bekezdésének c)
pontjában meghatározott törvényességi felügyeleti jogkör részletes
szabályozását kívánja megadni azzal, hogy garanciális rendelkezéseket
tartalmaz a törvényességi felügyeleti jogkör tartalmát, illetve ennek
gyakorlása során követendô eljárás rendjét illetôen.
58-60. §
Az Ftv. 76-79. §-aihoz
A Javaslat a Felsôoktatási és Tudományos Tanács jogállását, valamint
részben feladat és hatáskörét illetôen koncepcionális módosítást fogalmaz meg.
Az Ftv. hatályos rendelkezései ugyanis nem szabályozzák egyértelmûen, hogy a
Felsôoktatási és Tudományos Tanács feladatai ellátása során kinek a segítô,
Javaslattevô, döntéselôkészítô és véleményezô testületeként mûködik. A
módosítás az FTT-t egyértelmûen a mûvelôdési és közoktatási miniszter
tanácsadó testületeként határozza meg, azzal azonban, hogy a törvény szintjén
is részletesen szabályozza az FTT szervezetét (FTT testülete és
szakbizottságai) a felsôoktatással és a tudományos kutatással kapcsolatos
feladatait, a testület és a szakbizottságok összetételét, mûködésének pénzügyi
fedezetét. A testület és a szakbizottságok feladatkörének részletes
szabályozása nemcsak növelni szándékozik az FTT súlyát a felsôoktatás mûködése
és fejlesztése területén, hanem garanciát is jelent arra, hogy az FTT
testületének véleménye nélkül a felsôoktatást érintô lényeges döntések nem
születhetnek meg. Ennek bizonyítására visszautalnánk arra a korábban már
említett és indokolt módosító Javaslatra, hogy a mûvelôdési és közoktatási
miniszter az FTT véleményétôl eltérô döntése esetén döntését indokolni
köteles. Az FTT testületének összetétele egyrészt biztosítja a felsôoktatási
intézményrendszer arányos képviseletét, másrészt gyûjtôkifejezéssel élve az
úgynevezett felhasználói szféra megfelelô képviseletét is. Külön bekezdés [76.
§ (4) bekezdés] biztosítja a képzésben érdekelt egyes minisztériumok
véleményének figyelembevételét többek között a képzési szakok képesítési
követelményei kialakításánál, az államilag finanszírozott hallgatói
létszámkeretek meghatározásánál. Az FTT szakmai súlyát és véleményének,
állásfoglalásának megalapozottabbá tételét szolgálja az új 78. § azzal, hogy
az FTT szakbizottságainak tagjait az adott terület szakértôi közül rendeli a
testület által kiválasztani. Az FTT testületének függetlenségét nemcsak
összetételének részletes törvényi szabályozásával kívánja a Javaslat
biztosítani, hanem azáltal is, hogy a testület saját tagjai közül választja
meg elnökét, és mûködését a testület, illetve az FTT által alkalmazott
titkárság segíti.
61. §
Az Ftv. 80-81. §-aihoz
A Javaslat az Országos Akkreditációs Bizottság nevének Magyar Akkreditációs
Bizottságra történô változtatása mellett a MAB szerepét és függetlenségét
azzal is alá kívánja húzni, hogy a 80. § új (5) bekezdésében a MAB-ot a magyar
felsôoktatást szolgáló független szakmai testületként határozza meg, melynek
létrehozása változatlanul a Kormány feladata marad. A MAB szervezetének és
mûködésének részletes kormányrendeleti szabályozása mellett a Javaslat
indokoltnak tartja magának az akkreditációs eljárásnak részletes szabályozását
is.
A MAB feladatkörét érintô módosítások részben más törvényhelyekre vonatkozó
módosítási Javaslatokból következnek (szövetség létesítése, szakindítási
engedély megadása, akkreditált iskolarendszerû felsôfokú szakképzés indítása
stb.), részben a MAB-nak a felsôfokú képzés színvonalának folyamatos
ellenôrzésében és a minôségbiztosításban játszott szerepét kívánják növelni
(például kar létesítése, oklevelek honosítása stb.)
A 81. § (4) bekezdésének módosítására vonatkozó Javaslatok, valamint az új
(5) bekezdés a MAB akkreditációs eljárásának, illetve vizsgálatának
jogkövetkezményei pontosítására, továbbá az értékeléshez szükséges információk
beszerzésének módjára vonatkoznak, és együtthatásában szintén a MAB szakmai
súlyának és szerepének növelését szolgálják.
62. §
Az Ftv. 82. §-ához
A 82. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés hatályon kívül helyezése az
Alkotmánybíróság vonatkozó döntésével indokolható.
63. §
Az Ftv. 83. §-ához
A 83. § egyes rendelkezéseinek módosítását, kiegészítését és pontosítását
más törvényhelyek módosítására vonatkozó Javaslat (akkreditált iskolarendszerû
felsôfokú szakképzés), illetve a hatályos törvényben a szabályozatlanság
hiánya indokolja (Országos Felsôoktatási Felvételi Iroda).
64. §
Az Ftv. 84. §-ához
A Javaslat a 84. § (1)-(2) bekezdéseinek értelemszerû módosítása mellett az
új (5) bekezdésben a szakirányú továbbképzésre vonatkozó rendelkezések
végrehajtásának tapasztalatai alapján az Ftv. 99. § (3) bekezdésével
összhangban módosítja a továbbképzésben szerzett oklevelek felsôfokú
szakemberképzésben játszott szerepét azzal, hogy kimondja: a szakirányú
továbbképzésben szerzett oklevél a végzettségi szint változtatása nélkül újabb
szakképzettséget tanúsít. Tehát például fôiskolai végzettség alapján
szakirányú továbbképzésben egyetemi végzettség nem szerezhetô. A 84. § eredeti
(6) bekezdésének hatályon kívül helyezésére azért került sor, mivel e bekezdés
változatlan tartalommal beépült az Ftv. 30. §-ába.
65. §
Az Ftv. 85. §-ához
A 85. § új (1) bekezdésének beiktatását az akkreditált iskolarendszerû
felsôfokú szakképzés indokolja. Az új (6) bekezdés egy szabályozási
pontatlanságot kíván orvosolni azzal, hogy kiterjeszti a bekezdés hatályát a
szakirányú továbbképzésre is.
66. §
Az Ftv. 86. §-ához
Az Ftv. hatálybalépése után megkezdôdött az alapképzésben a képesítési
követelmények meghatározása és kormányrendelet formájában való kihirdetése. Az
eddigi tapasztalatok, valamint a felsôoktatási intézményektôl beérkezett
vélemények indokolják a képesítési követelmények tartalmának módosítását. A
módosítás célja, hogy az azonos képzési területeken a különbözô felsôoktatási
intézmények által kiadott oklevelek tudástartalmának egyenértékûségének
biztosítása, továbbá a végzettségi szint, a szakképzettség és a hozzá
kapcsolódó cím megnevezésének azonossága mellett a tapasztalatok által
indokolt módon és mértékben növelje az egyes képzô intézmények szakmai
önállóságát, valamint mozgásterét a részletes oktatási és tanulmányi
követelmények meghatározása tekintetében.
67. §
Az Ftv. 87. §-ához
Az elôzô § módosításából értelemszerûen következett a 87. § tartalmi
módosítása, nevezetesen az intézményi tantervek tartalmi követelményei közé
kerültek át azok a kérdések, amelyeket a képesítési követelményekbôl a
módosítás elhagyni javasolt.
68. §
Az Ftv. 91. §-ához
A Javaslat a 91. § (2) bekezdésének kiegészítésére vonatkozó rendelkezésnél
a Doktoranduszok Országos Szövetségének véleményét vette figyelembe, amellyel
a felsôoktatási intézmények többsége is egyetértett.
69. §
Az Ftv. 93. §-ához
A felsôoktatási intézmények véleménye és eddigi doktoráltatási
tapasztalatok indokolták a Javaslatban szereplô azon módosítást, hogy a
doktori tanács a szigorlati bizottságot doktori fokozattal rendelkezô
személyekbôl hozza létre, mivel a szigorlati bizottság összetételérôl korábban
ilyen értelemben a hatályos szöveg nem rendelkezett.
70. §
Az Ftv. 94. §-ához
A módosítást az Országos Akkreditációs Bizottság nevének megváltoztatása
indokolja.
71. §
Az Ftv. 95. §-ához
Az akkreditált felsôfokú szakképzés szabályozása indokolja, hogy a törvény
taxatívan meghatározza, miszerint az egyetemi, valamint a fôiskolai alapképzés
és továbbképzés befejezésére szolgál a záróvizsga. Az új (4) bekezdés
beiktatása a törvény végrehajtásának eddigi tapasztalatai miatt indokolt,
nevezetesen a szabályozatlanságból eredô viták megelôzését szolgálja. Az új
(6) bekezdés az akkreditált iskolarendszerû felsôfokú szakképzés eltérô
vizsgával (szakmai vizsga - a szakképzési törvény szabályai szerint) történô
befejezését szabályozza.
72. §
Az Ftv. 97. §-ához
A Javaslat a 97. § (3) bekezdésének kiegészítésével a felsôoktatás
területén kiadott oklevelek és bizonyítványok védelmét kívánja szolgálni
azzal, hogy a képesítési követelményekrôl kiadott kormányrendeletben
meghatározott képesítés elnevezését csak az adott szak indítására engedéllyel
rendelkezô felsôoktatási intézmény számára engedi használni a kiadott
oklevélben.
73. §
Az Ftv. 98. §-ához
A módosítás az Ftv. hatályos szövegének a gyakorlat által indokolt
pontosítását és kiegészítését szolgálja.
74. §
Az Ftv. 100. §-ához
Mindkét módosítás a pontosítás mellett a jogalkalmazási gyakorlat
egységesítését szolgálja.
75. §
Az Ftv. 103-104. §-aihoz
A felsôoktatás-fejlesztési célkitûzésekkel összhangban örvendetesen
növekszik a hazai felsôoktatási intézményeinkben tanulmányokat folytató
külföldiek száma, illetve egyre több szakképzési területen vállalkoznak
felsôoktatási intézményeink idegen nyelven történô képzés indítására. A
módosítás, illetve a kiegészítés az egységes jogértelmelzést, továbbá azt a
célt szolgálja, hogy ha jogszabály vagy nemzetközi szerzôdés eltérôen nem
rendelkezik, úgy a külföldiek képzésére e törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni.
76. §
Az Ftv. 105. §-ához
A nemzetközi gyakorlat a résztanulmányok ajánlott vagy kötelezô
beszámításának nemzetközi szerzôdésben való elôírása mellett egyre inkább a
különbözô országok felsôoktatási intézményei között megkötött megállapodásra
helyezi át a hangsúlyt. Ezért indokolt a felsôoktatási törvénybe ennek
nevesített elismerése.
77. §
Az Ftv. 107. §-ához
A Javaslat a törvény végrehajtásának eddigi tapasztalatain alapuló
pontosító és az egységes jogértelmezést biztosító kiegészítést tartalmaz.
78. §
Az Ftv. 108. §-ának 108/A-108/B. §-okkal történô kiegészítéséhez
A két kiegészítô rendelkezést tartalmazó § beiktatása az akkreditált
felsôfokú szakképzés szabályozása miatt vált szükségessé.
79. §
Az Ftv. 109. §-ához
A 109. § módosítását ugyancsak az akkreditált felsôfokú szakképzés
bevezetése indokolja.
80. §
Az Ftv. 110. §-ához
A 110. § (1) bekezdés b) pontjának módosítását a MAB feladatairól szóló 80.
§ módosítása tette indokolttá. (E feladattal ugyanis bôvül a MAB feladatköre.)
A Javaslat 110. § új (3) bekezdéssel történô kiegészítését indokolja, hogy
az elmúlt években jelentôsen megnôtt a külföldi felsôoktatási intézmények
Magyarországon folytatott felsôfokú szakemberképzési tevékenysége. Nem
született meg viszont törvényi felhatalmazás hiányában a külföldi oklevelek
honosítására és belföldi egyenértékûségére vonatkozó és egységes
jogalkalmazási követelményeket megfogalmazó jogi szabályozás. Ezt kívánja az
új (3) bekezdés törvényi felhatalmazás alapján miniszteri rendelet
megalkotásával pótoltatni.
81. §
Az Ftv. 111. §-ához
A felsôfokú szakemberképzés infrastrukturális háttere (például ipari park
stb.) egyre fontosabb szerepet játszik a szakmai képzés tartalmi
fejlesztésében. Ezért a törvény lehetôséget kíván teremteni arra, hogy a
felsôoktatási intézmények önállóan vagy másokkal együttmûködve a képzést vagy
kutatást szolgáló intézeteket, ipari parkokat stb. hozzanak létre [111. § új
(4) bekezdése].
A 111. § új (5)-(6) bekezdése a felsôoktatási intézmények szakmai képzési
tevékenységének, fejlôdésének elengedhetetlen részét képezô tudományos kutatás
feltételrendszerét kívánja biztosítani részben az új 9/E. § (1) bekezdésének
kiegészítéseként.
82. §
Az Ftv. 112. §-ához
A tényleges helyzetnek megfelelôen a 112. § pontosítását szolgálja a
Javaslat, amikor kimondja, hogy a felsôoktatási intézményekben érdekegyeztetô
tanács mûködik, és hogy a tanács mûködési rendjét maga alakítja ki.
83. §
Az Ftv. 113. §-ához
A Javaslat a 113. § (4) bekezdésének újrafogalmazásával lényegében
megerôsíti a törvényalkotó azon korábbi szándékát, miszerint az állami
felsôoktatási intézmények tulajdonába kerülô vagyon körérôl és mértékérôl
külön törvény rendelkezik, illetve ennek módjaként a közalapítvánnyá történô
átalakulást prognosztizálja.
84. §
Az Ftv. 114. §-ához
A Javaslat a 114. § új (2)-(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket az
egyházi felsôoktatási intézmények véleményének alapulvételével fogalmazta meg
részben az egyházi felsôoktatási intézmények indokolt körû sajátosságainak
figyelembevétele érdekében a törvény alkalmazása szempontjából, másrészt
kifejezésre kívánta juttatni, hogy az állam az éves költségvetés
megállapításakor kész hozzájárulni az egyházi felsôoktatási intézmények
hitélettel összefüggô tárgyai oktatásához.
85. §
Az Ftv. 115. §-ához
A 115. § módosítása és kiegészítése részben fogalmi pontosítás (rendvédelmi
felsôoktatási intézmény), részben a törvény egyes új rendelkezései
tekintetében a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter felügyeleti
jogkörének értelemszerû meghatározása.
86. §
Az Ftv. 116. §-ához
Az Ftv. a 116. § hatályos szövegében is kifejezésre juttatta az
egészségügyi, valamint az agrár-felsôoktatási intézmények sajátos
szerepvállalását az egészségügy, illetve az agrárgazdaság körébe tartozó
feladatok ellátásában. A 116. § módosítása, illetôleg kiegészítése e
szerepvállalásnak az érintett tárcákkal egyeztetett részletesebb szabályozását
célozza meg, részben további területekre terjeszti ki a felsôoktatási
intézmények részvételét meghatározott tárcafeladatok ellátásában, anélkül
azonban, hogy a tárcafeladatok ellátásában való közremûködéssel együttjáró
szakmai felügyeleti joga a népjóléti, illetve a földmûvelésügyi miniszternek a
felsôoktatási intézmény oktatási-kutatási autonómiáját sértené. A
tárcafeladatok ellátásában való közremûködése az érintett felsôoktatási
intézményeknek értelemszerûen azt is magába foglalja, hogy az e körben vállalt
feladatok ellátására az egyes tárcáktól kapott pénzeszközöket a felsôoktatási
intézmények kötelesek elkülönítetten kezelni és az adott forrásokra vonatkozó
gazdálkodási szabályokat betartani.
87. §
Az Ftv. 118. §-ához
Az Ftv. 118. § (4) bekezdése határidô meghatározása nélkül adott módot az
(1) és (3) bekezdésben említett doktori cím, valamint a (2) bekezdésben
említett egyetemi doktori fokozat birtokosának arra, hogy meghatározott
feltételekkel doktori (PhD) fokozat odaítélését kérje. A módosítás az ilyen
eljárások lefolytatására a végrehajtás eddigi tapasztalatait alapul véve
határidôt kíván tûzni, ezzel a felsôoktatási intézmények többségének véleménye
is egyetértôleg találkozik.
A 118. § új (6) bekezdése hiányt pótol, melyre vonatkozó kiegészítô
rendelkezéseket az egyházi felsôoktatási intézmények véleményének
alapulvételével fogalmazza meg.
88. §
Az Ftv. 120. §-ához
A Javaslat a mûvészeti felsôoktatási intézmények megalapozott és jogos
igényét kívánja a 120. § új (1) bekezdésével kifejezésre juttatni, amikor
kimondja, hogy mûvészeti felsôoktatási intézmény az általánostól eltérô
feltételrendszer esetén létesíthetô, illetve mûködhet tovább. Ugyanezek az
indokolt eltérések motiválják a 120. § további módosító, illetve kiegészítô
rendelkezéseit.
89. §
Az Ftv. 122. §-ához
A Javaslat az Ftv. hatálybalépésével meginduló felsôoktatási intézmény-
akkreditáció eddigi tapasztalatainak és a MAB elôtt álló további feladatoknak
együttes értékelése, illetve figyelembevétele alapján kezdeményezi az elsô
akkreditációs értékelési folyamat határidejének 2000. június 30-ig történô
meghosszabbítását, valamint azt, hogy szabályozás hiányában a jövôben az
akkreditáció sorrendjének megállapítására a MAB kapjon jogot.
Az elsô intézményi akkreditáció jogkövetkezményeit fogalmazza újra a 122. §
új (2) bekezdése. A hatályos rendelkezés ugyanis nem vitte következetesen
végig a felsôoktatási intézmények tekintetében annak következményét, hogy a
felsôoktatási intézmény az akkreditációs eljárás eredményeként nem felelt meg
a törvény 3. és 4. §-ában megállapított követelményeknek. A módosítás
méltányos határidôt állapít meg a törvényi követelményeknek való
megfeleléshez, és csak ennek eredménytelen eltelte után biztosítja a fenntartó
számára az intézmény átszervezésének vagy megszüntetésének jogát.
90. §
Az Ftv. 123. §-ához
A 123. § módosítására vonatkozó Javaslat az (1) és (3) bekezésében
szabályozási hiányt pótol, míg az eredeti (5)-(7) bekezdés hatályon kívül
helyezésére vonatkozó Javaslattal idôközben teljesedésbe ment, illetve a
törvény más helyén újraszabályozott rendelkezéseket érint.
91-92. §
Az Ftv. 124. §-ának 124/A-124/I. §-okkal történô kiegészítéséhez
Az új §-ok részben a törvény hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti
rendelkezéseket, illetve indokolt kivételeket, továbbá egyes eljárási
kérdéseket érintenek, valamint a felsôoktatási törvény hatályosulását szolgáló
feladatokat állapítanak meg.
Az új 124/I. § az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás érdekében olyan
fogalom-meghatározásokat tartalmaz, amelyeket a törvény alkalmazásában különös
jelentôséggel bírnak.
Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium
1996. évi .... törvény
a felsõoktatásról szóló
1993. évi LXXX. törvény
módosításáról
/egységes szerkezetben az 1993. évi LXXX. törvény rendelkezéseivel/
1996. május
PREAMBULUM
A magyar felsõoktatás elsõ önálló törvényi szabályozásának alapját az
alkotmányos emberi jogok, az európai egyetemek Magna Chartája, valamint a
társadalmi és a nemzeti lét jobb feltételeinek megteremtése iránti igény
alkotja.
Ennek érdekében szabályozza e törvény a felsõoktatási intézmények
rendszerét, mûködését, autonómiáját, az állam szerepvállalását;
rendelkezéseivel biztosítva a tanítás, a tanulás, a tudomány és a mûvészet
szabadságát.
A felsõoktatás mint kiemelt jelentõségû ágazat iránt a Kormány különös
fellelõsséget érez, ennek szellemében mindent megtesz annak érdekében, hogy a
megfelelõ korosztályból a felsõoktatásba bekerülõ hallgatók létszáma a fejlett
demokratikus társadalmakban elért szintre emelkedhessék.
ELSÕ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Fejezet
A törvény hatálya
1. §
(1) E törvény hatálya kiterjed
a) a Magyar Köztársaság területén mûködõ felsõoktatási intézményekre;
b) a felsõoktatási intézmények oktatóira, tudományos kutatóira és
hallgatóira, valamint az oktatásban, a tudományos kutatásban, továbbá a
felsõoktatási intézmények feladatainak megvalósításában közvetlenül részt vevõ
foglalkoztatottakra;
c) a felsõoktatási intézményben igazgatási, szervezési, pénzügyi,
gazdasági, mûszaki és szolgáltatási tevékenységet végzõ foglalkoztatottakra,
valamint
d) e törvényben meghatározott esetekben a felsõoktatási intézménnyel
közalkalmazotti vagy hallgatói jogviszonyban nem álló személyekre.
(2) Állami szervek részére e törvényben meghatározott hatáskörökön
túlmenõen a felsõoktatást érintõ további jogosultságok csak törvényben, vagy
törvény felhatalmazása alapján jogszabályban állapíthatók meg.
2. Fejezet
A felsõoktatási intézmények
2. §
(1) Felsõoktatási intézmények: az állami és az állam által elismert nem
állami egyetemek és fõiskolák, valamint a felsõoktatási szövetségek.
(2) A felsõoktatási intézmény szakmailag önálló, önkormányzattal rendelkezõ
jogi személy, amelynek kizárólagos joga a törvény 84. §-ának (3), (4) és (5)
bekezdésében meghatározott felsõfokú képzés, joga a 84. § (2) bekezdésében
foglalt akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzés; kizárólagos joga a
98. §-ban megállapított felsõfokú végzettséget igazoló oklevelek kiadása,
valamint joga a 7/A. § (1) bekezdésében meghatározott felsõfokú
szakképesítést igazoló bizonyítványok kiadása.
(3) A felsõoktatási intézmény alapító okirat, küldetésnyilatkozat és
fejlesztési terv alapján mûködik.
(4) Az állami felsõoktatási intézmény költségvetési szerv, amely kincstári
vagyonnal, a központi költségvetés meghatározott elõirányzataiból, valamint
más kiegészítõ forrásokkal gazdálkodik.
(5) A felsõoktatási intézmények és székhelyeik felsorolását e törvény 1.
számú melléklete tartalmazza.
(6) Az egyetem, a fõiskola, illetõleg a felsõoktatási szövetség elnevezést,
valamint ezek idegen nyelvû megfelelõit csak az Országgyûlés által, illetve
hozzájárulásával létesített, az e törvény 1. számú mellékletében felsorolt,
továbbá a 110. § (1) bekezdésében foglalt felsõoktatási intézmény
használhatja.
3. §
(1) Fõiskola abban az esetben létesíthetõ, illetve mûködhet, ha több
tudományágban, vagy egy tudományágban és több szakon képes és alkalmas
a) legalább hároméves fõiskolai alapképzésre és szakirányú továbbképzésre;
b) kutatási, illetve fejlesztési tevékenység folytatására; továbbá, ha
c) habilitációs eljárás lefolytatására; továbbá, ha
d) egyetemi tanárai doktori fokozattal és habilitációval rendelkeznek;
e) egyetemi docensei doktori fokozattal rendelkeznek.
(2) Az egyetemnek létesítésekor idõarányosan, illetve mûködése során
folyamatosan rendelkeznie kell
a) az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásához szükséges, teljes
munkaidõben foglalkoztatott oktatói állománnyal;
b) a képzéshez és a tudományos kutatáshoz szükséges tárgyi feltételekkel (e
céloknak megfelelõ épülettel, intézményi könyvtárral, informatikai háttérrel,
laboratóriummal, kísérleti és gyakorlóhelyekkel, mûszerekkel és más
eszközökkel).
(2) Az egyetemnek létesítésekor idõarányosan, illetve mûködése során
folyamatosan rendelkeznie kell
4. §
(1) Fõiskola abban az esetben létesíthetõ, illetve mûködhet, ha több
tudományágban, vagy egy tudományágban és több szakon képes és alkalmas
a) legalább hároméves fõiskolai alapképzésre és szakirányú továbbképzésre;
b) kutatási, illetve fejlesztési tevékenység folytatására; továbbá, ha
c) fõiskolai tanárai doktori fokozattal rendelkeznek.
(2) A 3. § (2) bekezdésben foglalt feltételeket a fõiskolákra is
értelemszerûen alkalmazni kell.
4/A. §
(1) Felsõoktatási intézmények közös elhatározással egységes, önálló
felsõoktatási intézmény vagy felsõoktatási szövetség létesítését
kezdeményezhetik.
(2) A felsõoktatási szövetség (a továbbiakban: szövetség) a felsõoktatási
intézményrendszer önálló jogi személyiséggel rendelkezõ intézménye, teljes
jogkörrel rendelkezõ költségvetési szerv, melynek létesítését az e törvény
alapján kormányrendeletben meghatározott eljárás lefolytatása után az
Országgyûlés hagyja jóvá.
(3) A szövetség összehangolt oktatási és kutatási tevékenységet végez, és
egységes gazdasági igazgatási szervezettel, illetve oktatási és kutatási
tevékenységet szolgáló vagy elõsegítõ más közös szervezeti egységekkel
rendelkezik, és a szövetséghez akkreditált szakon oklevelet adhat ki.
(4) A szövetségnek alapító, illetõleg csatlakozó tagintézménye egyetem,
fõiskola és önálló kutatóintézet lehet, valamint felsõoktatási intézménynek a
székhelyen kívül mûködõ kara, a felsõoktatási intézmény hozzájárulásával. A
tagintézmények jogállására és hatáskörére e törvény külön rendelkezései
vonatkoznak.
5. §
Állami egyetemet és fõiskolát az Országgyûlés létesíthet és szüntethet
meg.
6. §
(1) Nem állami felsõoktatási intézmény az Országgyûlés hozzájárulásával
(állami elismerésével) létesíthetõ.
(2) A nem állami felsõoktatási intézmények létesítésekor a létesítõnek
idõarányosan rendelkeznie kell a 3-4. §-okban foglalt személyi és tárgyi
feltételekkel, valamint a folyamatos mûködést biztosító gazdálkodási és
pénzügyi feltételekkel.
(3) Nem állami felsõoktatási intézmény állami elismerését az Országgyûlés a
3-4. §-okban, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott feltételek meghiúsulása
esetén vonhatja vissza.
(4) Az Országgyûlés nem állami felsõoktatási intézmény megszüntetéséhez, az
alapító kérelmére, a (3) bekezdésben nem említett okból is hozzájárulhat.
3. Fejezet
A felsõoktatási intézmények feladatai
7. §
(1) A felsõoktatási intézmények feladata
a) a felsõfokú szakemberképzés;
b) felkészítés a nemzeti és az egyetemes kultúra közvetítésével az
értelmiségi létre;
c) felkészítés a tudományos ismeretek bõvítésére és alkalmazására,
mûvészeti és más alkotások, eredmények létrehozására; továbbá feladata
d) a tudományok, a mûvészetek és a kultúra mûvelése és fejlesztése.
(2) A felsõoktatási intézmények az (1) bekezdésben meghatározott
feladatokat az oktatás, a továbbképzés, a tudományos kutatás, a mûvészeti és
tudományszervezõ tevékenység, a nemzetközi oktatási és tudományos kapcsolatok
ápolása, valamint a tudományos és más szolgáltatások nyújtása, az egészséges
életmód és testedzés feltételeinek biztosítása révén valósítják meg.
(3) Jogszabályokban meghatározott feltételek mellett a felsõoktatási
intézmények természetbeni és pénzbeli juttatások, továbbá ösztöndíjak és más
eszközök felhasználásával látják el képzési és kutatási feladataikat.
(4) Az állami felsõoktatási alapfeladatainak körét az (1) bekezdés alapján
az intézmény intézménynek az államháztartásról szóló törvény szerint
meghatározott tartalmú alapító okirata határozza meg.
(5) Az állami felsõoktatási intézmény alapfeladatai állami
finanszírozásának módját és mértékét a 9/A-9/C. § rendelkezéseinek
alkalmazásával kell megállapítani.
(6) Az állami felsõoktatási intézmény az államilag finanszírozott
alapfeladatán túl is folytathat felsõfokú szakemberképzést költségtérítéses
szolgáltatásként, e törvény rendelkezései alapján.
(7) A nem állami felsõoktatási intézmények a fenntartó által meghatározott
alapító okirat keretei között feladataikat maguk határozzák meg. A nem állami
felsõoktatási intézmények felsõfokú szakemberképzését az állam csak az erre
vonatkozó megbízás alapján finanszírozza.
(8) A felsõoktatási intézmények folytathatnak iskolarendszerû és
iskolarendszeren kívüli szakképzést, felkészítést szakmai vizsgára, továbbá az
általuk iskolai rendszerben folytatott szakképzésben szakmai vizsgát
bonyolíthatnak le. E tevékenységre a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat
kell alkalmazni. E képzésben résztvevõk jogállása és képzésfinanszírozása
megegyezik a szakképzõ iskola tanulóinak jogállásával és finanszírozásával.
(9) A felsõoktatási intézmények a (6) bekezdésben foglaltakon túl
költségtérítéses szolgáltatásként, illetõleg vállalkozási tevékenységként
a) felsõ- és középfokú tanfolyami képzést és továbbképzést folytathatnak az
iskolarendszeren kívüli oktatás szabályai szerint, és ennek megfelelõ
bizonyítványt adhatnak ki;
b) külsõ megbízók, megrendelõk számára az alapfeladatok ellátásának sérelme
nélkül oktatási, kutatási, fejlesztõ, szaktanácsadó, szolgáltató és egyéb
feladatokat láthatnak el.
(10) Egyetemen - fõiskolai karon kívül is - folyhat szakindítási engedély
alapján fõiskolai képzés.
7/A. §
(1) A felsõoktatási intézmények e törvény rendelkezései szerint - a
szakképzésre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - akkreditált
iskolarendszerû felsõfokú szakképzést akkor folytathatnak, és ennek megfelelõ
bizonyítványt akkor adhatnak ki az Országos Képzési Jegyzék felsõfokú
képzettségi szintre külön elõírt követelményei szerint, ha az egyetemi-
fõiskolai képzési szintre való továbblépés lehetõségét a felsõoktatási
intézmény saját keretei között biztosította, és a felsõfokú szakképzésben
szerzett ismeretanyag egyharmada az egyetemi-fõiskolai képzési szinten kredit-
értékként beszámítható. Az egyetemi-fõiskolai képzésben szerzett
ismeretanyagnak a felsõfokú szakképzésbe történõ beszámítására ugyanezek a
szabályok vonatkoznak.
(2) Akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzést a felsõfokú
intézmények csak e törvény szerinti akkreditáció után indíthatnak.
8. §
A felsõoktatás általános nyelve a magyar; képzés azonban bármely nemzeti és
etnikai kisebbségi nyelven, és - részben vagy egészben - más nyelven is
folyhat.
4. Fejezet
A felsõoktatás pénzügyi rendszere és támogatása
9. §
(1) Az állami felsõoktatási intézményekben a 7. § (1)-(4) bekezdésében
foglalt feladatok ellátásának, a felsõoktatás fejlesztésének alapvetõ anyagi
feltételeit az állam biztosítja a 9/A-9/F. §-ban foglalt rendelkezések
szerint.
(2) Az állami felsõoktatási intézmények feladatai ellátásának forrásai:
a) központi költségvetési támogatás;
b) az államháztartás más alrendszereibõl származó források;
c) az igénybe vett szolgáltatások díja, más hallgatói térítések, tandíj és
költségtérítés;
d) az alap- és vállakozási tevékenység bevétele;
e) adomány jellegû és más bevételek, továbbá alapítványi források;
(f) az e célra rendelkezésre álló kincstári ezen belül 9/G §-ban
meghatározott vagyon.
(3) A mûködés és a fejlesztés pénzügyi forrásait központi költségvetési
elõirányzatként kell megtervezni. E forrásokból történõ finanszírozásra, a
velük való gazdálkodásra, a felhasználásukat bemutató beszámolásra a
költségvetési szervekre vonatkozó elõírásokat - a jelen törvényben foglaltakra
figyelemmel - kell alkalmazni.
9/A. §
(1) A hallgatói elõirányzat - az államilag finanszírozott felsõfokú
szakemberképzés területén - az állami felsõoktatási intézményekben magyar
állampolgárságú és - nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján azzal
azonos elbírálás alá esõ - külföldi állampolgárságú, elsô akkreditált
iskolarendszerû felsõfokú szakképzésben, elsõ alapképzésben, illetõleg elsõ
kiegészítõ alapképzésben, valamint elsõ szakirányú továbbképzésben részt vevõ
nappali tagozatos hallgatók, továbbá az elsõ doktori képzésben nappali
tagozaton résztvevõk képesítési követelmények szerinti tanulmányi idõszakára
nyújtott támogatására szolgál.
(2) A hallgatók állami támogatásának elõirányzatát az (1) bekezdésben
megjelöltek létszáma, a költségvetési törvényben az egy fõre megállapított
hallgatói normatíva és a doktori képzésben résztvevõk támogatási normatívája
határozza meg. A hallgatói elõirányzat másik részét képezi a hallgatók
pénzbeli és természetbeni juttatásaira fordítható egyéb állami támogatás: a
köztársasági ösztöndíj, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a
diákotthoni (kollégiumi) elhelyezés vagy az ezt kiváltó lakhatási támogatás
is.
9/B. §
(1) A képzési elõirányzat az állami felsõoktatási intézmény kiadási
elõirányzatának elkülönített része, amely az államilag finanszírozott, illetve
a költségtérítéses szolgáltatásként és vállalkozási tevékenység keretében
folytatott oktatási tevékenység ellátásához közvetlenül kapcsolódó
feltételekrõl, valamint az attól el nem különíthetõ kutatási feltételekrõl
való gondoskodást szolgálja.
(2) A képzési elõirányzat részét képezõ központi költségvetési képzési
normatíva (ezen belül a személyi juttatások) megállapítása az egyes képzési
szakterületek fajlagos folyó ráfordításainak értékelésével,
teljesítménymutatók megállapításával és a hallgatólétszám alapulvételével
történik. A képzési normatíva megállapításának részletes szabályait
kormányrendeletben kell meghatározni. A képzési célokat a saját bevételek
felhasználása is szolgálja.
9/C. §
A létesítmény-fenntartási elõirányzat a költségvetési kiadási
elõirányzatnak az a része, amely az állami felsõoktatási intézmény
létesítmény-fenntartási (beleértve az el nem különített gyakorlóhelyeket),
valamint - az elõzõektõl elkülönítetten - az intézmény felújítási és a
felsõoktatás címén belül külön-külön alcímként megtervezett, a képzéshez
szükséges gyakorlóiskola, klinika és tangazdaság mûködési költségeihez járul
hozzá. E kiadási elõirányzatnak a saját bevétel is részét képezi. A
létesítmény-fenntartási elõirányzat megállapításának részletes szabályait
kormányrendeletben kell meghatározni.
9/D. §
A programfinanszírozási elõirányzat az állami támogatásnak az a része,
amely az állami felsõoktatási intézmény célprogramjaihoz, oktatáshoz
kapcsolódó vagy azt kiegészítõ tevékenységeihez való hozzájárulás. Az új vagy
egyedi sajátosságokkal rendelkezõ szakok és programok indításának, a
tankönyvkiadásnak és taneszköz-fejlesztésnek, a sport- és kulturális
tevékenységnek, valamint a nemzetközi kapcsolatoknak és egyéb célfeladatoknak
a támogatására szolgál. A programfinanszírozási elõirányzatból támogatások
csak pályázat útján nyerhetõk.
9/E. §
(1) A felsõoktatási intézményekben folyó, a képzést tematikusan
elkülönülten megalapozó tudományos kutatások, mûszaki fejlesztések, valamint
tudományos mûhelyek támogatására, továbbá a doktori képzés keretében a doktori
fokozat megszerzésére felkészítõ programok feltételeinek biztosítására az éves
központi költségvetési törvényben meghatározott mértékû kutatási elõirányzat
áll rendelkezésre. A kutatási elõirányzat összegét a felsõoktatási
intézményekben dolgozó tudományos fokozattal rendelkezõ oktatók és kutatók
létszáma, valamint egy átlagos kutatási támogatási normatíva alapján kell
meghatározni. A kutatási támogatási normatíva nem lehet kisebb, mint a
legalacsonyabb képzési normatíva háromszorosa. E pénzeszközök elosztásának
rendjére a 111. § (6) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A felsõoktatási intézményekben folyó kutatások minisztérium, országos
hatáskörû szerv által kezelt más kutatási elõirányzatból is támogathatók.
9/F. §
A fejlesztési elõirányzat és a "Felsõoktatás Fejlesztési Alapprogramok" a
felsõoktatási intézmények beruházási, egyes fontosabb felújítási,
infrastruktúra-fejlesztési kiadásaihoz biztosított állami támogatást, valamint
e célra átvett pénzeszközöket, saját bevételeket tartalmazza.
9/G. §
(1) Az állami felsõoktatási intézmény az államilag nem finanszírozott
feladat ellátásával kapcsolatos bevétel felhasználásáról az államháztartásról
szóló törvény keretei között saját maga dönt azzal, hogy
a) a költségtérítéses szolgáltatásként végzett alap-, illetõleg vállalkozói
tevékenység bevételének fedeznie kell az e tevékenységet terhelõ összes
kiadást, beleértve a kincstári vagyon használatáért járó térítést is;
b) a fennmaradó rész az intézmény gazdálkodási rendjében kizárólag az
intézmény mûködésének és fejlesztésének, illetve képzési és kutatási
tevékenységének céljaira fordítható.
(2) Az állami felsõoktatási intézmény az intézmény javára tett alapítványi
hozzájárulásként, adományként, ajándékozás jogcímén kapott vagy örökölt ingó
és ingatlan vagyonnal (továbbiakban együtt: felajánlott vagyon) rendelkezhet.
Az e jogcímeken történõ vagyonszerzés illetékmentes.
(3) A felajánlott vagyon kizárólagosan a vagyonátruházó által megjelölt
intézményt illeti, amelyet feladatainak ellátátását segítõ alapítványnak
illetve közalapítványnak át lehet adni.
(4) A felsõoktatási intézmény felajánlott vagyonát képezõ ingatlan vagyon
elidegenítéséhez az intézményi tanács minõsített többségû határozata szükséges
azzal, hogy az ebbõl származó bevétel csak intézményfejlesztési, illetve -
átalakítási célra fordítható.
(5) A felajánlott vagyon tekintetében nem kell alkalmazni a kincstári
vagyon elidegenítésére vonatkozó szabályokat, e tekintetben a felsõoktatási
intézmények nem tekintendõk kincstári vagyonkezelõnek.
9/H. §
(1) A nem állami felsõoktatási intézményeknek a 7. § (1) bekezdése alapján
megállapított feladatai ellátásának és fejlesztésének feltételeit a fenntartó
biztosítja. Ezek az intézmények a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a
felsõfokú szakemberképzést e törvény vonatkozó rendelkezései alapján
költségtérítéses szolgáltatásként, valamint vállalkozási tevékenységként
végzik.
(2) A nem állami felsõoktatási intézmény külön megbízás alapján államilag
finanszírozott felsõfokú szakemberképzési feladatot is elláthat. E feladata
tekintetében a nem állami felsõoktatási intézmény
a) hallgatói számára a 9/A. § szerint kell biztosítani a hallgatói
elõirányzatot;
b) jogosult a 9/B. § (2) bekezdése alapján a szakterületre megállapított
képzési normatívára a megbízásban meghatározott hallgatói létszám alapján;
c) a megbízás alapján ellátott szakemberképzési feladat esetén létesítmény-
fenntartási elõirányzatban részesülhet, amely megegyezik a b) pont szerinti
képzési elõirányzat 50%-ával.
(3) Az államilag finanszírozott hallgatói létszámkeretre felvett
hallgatóktól az állami intézményekre megállapított mértékû tandíj összegénél
magasabb tandíj, illetõleg költségtérítés nem szedhetõ.
(4) A nem állami felsõoktatási intézményeknek a (2) bekezdés alapján
juttatott állami támogatás felhasználását az állam ellenõrizheti.
10. §
(1) A felsõoktatás állami támogatását a Kormány elõterjesztése alapján az
Országgyûlés az éves központi költségvetés a Mûvelõdési és Közoktatási
Minisztérium, illetve a katonai felsõoktatás vonatkozásában a Honvédelmi
Minisztérium, a rendvédelmi felsõoktatás vonatkozásában a Belügyminisztérium
fejezetében határozza meg.
(2) Az egyes címek elõirányzatainak megállapítása a 9. § és a 9/A-9/F. §
szerinti elõirányzatok tervezésén alapul.
(3) A felsõoktatási intézmények és feladatok költségvetési elõirányzatára,
tekintettel az államháztartás szerkezeti rendjére is, a Kormány tesz
javaslatot.
(4) A Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium - az (1)-(3) bekezdésben
foglaltakra figyelemmel - költségvetési javaslatát a Felsõoktatási és
Tudományos Tanács (a továbbiakban: FTT) állásfoglalását is figyelembe véve
terjeszti elõ.
(5) Az államközi megállapodások alapján képzésben (teljes, illetve
részképzés, doktori képzés) részesülõ külföldi állampolgárok oktatásával
kapcsolatos költségeket a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium
költségvetésében kell elõirányozni.
10/A. §
(1) Annál az állami felsõoktatási intézménynél, amelynek gazdálkodása az
alapfeladatok ellátását veszélyezteti, a gazdaságos mûködés feltételeinek
megteremtésére rendezési eljárást kell lefolytatni.
(2) Az e törvény szerinti rendezési eljárás lefolytatásakor a felsõoktatási
intézmény a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztériumnak az eljárásban való
részvételét kérheti.
(3) Ha a rendezési eljárás során elfogadott intézkedési terv megvalósítása
sem vezet eredményre, kezdeményezni lehet az intézmény átalakítását, illetve
megszüntetését.
(4) A rendezési eljárás lefolytatásának részletes szabályait
kormányrendelet állapítja meg.
5. Fejezet
A felsõoktatási intézmények együttmûködése
11. §
(1) A felsõoktatási intézmények feladataik körében együttmûködhetnek más
felsõoktatási, továbbá tudományos kutató, fejlesztõ, tervezõ és egyéb
intézményekkel, valamint gazdálkodó szervezetekkel. Az együttmûködés
feltételrendszerét szerzõdésben állapítják meg. Ellenkezõ kikötés hiányában az
együttmûködõnek az általa ellátott tevékenységrészért járó állami támogatás
összegét át kell engedni.
(2) A felsõoktatási intézmények feladataikat az állami szervek, a Magyar
Tudományos Akadémia, a tudományos kutatóintézetek, továbbá más szervezetek
közremûködésével és támogatásával, a nemzetközi intézményrendszer tagjaként
látják el.
(3) A felsõoktatási intézmények együttmûködhetnek különösen a tantervek
elõkészítésében, a tudományos kutatási és fejlesztési feladatok
kidolgozásában, a képzésben, a doktori képzésben és a doktori fokozat
odaítélésének elbírálásában, valamint a habilitációs eljárás lefolytatásában
más felsõoktatási intézményekkel és tudományos kutatóintézetekkel.
(4) A felsõoktatási intézmények a Magyar Tudományos Akadémiával, annak
intézeteivel, továbbá más kutatóhelyekkel közös tanszéket, kutatócsoportot
létesíthetnek a képzésben és kutatásban való részvétel biztosítása
érdekében.
11/A. §
(1) Egy szak teljes képzése a székhelyen kívül (beleértve a határon túli
képzést) csak abban az esetben folytatható, ha a 3-4. §-ban foglalt feltételek
biztosíthatók, és a székhelyen kívüli képzéshez a szakindítás feltételei
rendelkezésre állnak.
(2) A határon túli képzés mint székhelyen kívüli képzés költségeit a
programfinanszírozási elõirányzat kialakításakor és elosztásakor kell
figyelembe venni.
11/B. §
(1) Két vagy több felsõoktatási intézmény együttmûködésében megvalósuló
közös képzés eredményeként - a 11/A. §-ban foglaltakra is figyelemmel -
bizonyítvány, illetõleg oklevél adható ki, amelyet a szakindítási engedéllyel
rendelkezõ intézmény bocsát ki. Egyetemi és fõiskolai szak közös egyetemi
oklevelet eredményezõ képzésére megállapodás nem köthetõ.
(2) Felsõoktatási intézmény és nem felsõoktatási intézmény közötti
együttmûködésben az oklevelek kiadására kizárólag a felsõoktatási intézmény
jogosult, és felel a képzésre vonatkozó képesítési követelmények betartásáért.
(3) A felsõoktatási intézmény az államilag nem finanszírozott általános és
szakirányú továbbképzési feladatát továbbképzõ intézet vagy más saját
szervezeti egység létesítésével, továbbá együttmûködési megállapodás alapján
más formában (pl. alapítvány) is végezheti. Ez utóbbi esetben a szakirányú
oklevél kiadására kizárólag a felsõoktatási intézmény jogosult, és felel a
képzésre vonatkozó képesítési követelmények betartásáért.
12. §
(1) A felsõoktatási intézmények együttmûködésük elõsegítése, a felsõoktatás
szerkezeti és irányítási rendjének korszerûsítése, az oktatási, a tudományos
kutatási, az anyagi és szociális erõforrásaik közös hasznosításának érdekében
társulásokat hozhatnak létre. A társulás jogi személy.
(2) A társulásokban a Magyar Tudományos Akadémia intézetei, a tudományos
kutatóintézetek és más, a 49. §-ban meghatározott intézmények is részt
vehetnek.
(3) A társulás az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon felül - a
jogszabályok keretei között - igazgatási és gazdálkodási feladatok ellátására
is létrejöhet.
5/a. fejezet
A felsõoktatási szövetség létesítése
12/A. §
(1) A felsõoktatási intézmények és a kutatóintézetek közös
szándéknyilatkozatban kinyilváníthatják, hogy - önállóságuk e törvény szerinti
részleges megõrzése mellett - egymással szövetségre lépnek.
(2) Az intézmények a szövetséghez a fenntartó hozzájárulásával
csatlakozhatnak.
(3) A szövetséghez csatlakozni kívánó intézmények közös
szándéknyilatkozatukat - ahhoz megvalósíthatósági tervtanulmányt és
Szabályzatuk tervezetét mellékelve - megküldik a mûvelõdési és közoktatási
miniszternek, és abban
a) kimutatják, hogy egymástól olyan távolságon belül helyezkednek el,
amelynek alapján együttmûködésük tényleges, bizonyítható gazdasági és szakmai
elõnyökkel jár;
b) oktatási, kutatási, valamint egyéb ezekhez társuló tevékenységeik
egymást kiegészítõ jellegûek vagy egymásra épülnek;
c) kötelezettséget vállalnak arra, hogy tételesen is felsorolt oktatási,
kutatási és egyéb tevékenységeik szervezeti párhuzamosságait felszámolják;
továbbá
d) a törvény által elõírt keretek között egységes gazdasági és igazgatási
vezetésüket létrehozzák.
(4) A szándéknyilatkozatok beterjesztésére a mûvelõdési és közoktatási
miniszter évenként határidõt állapít meg, és azt a Mûvelõdési Közlönyben
közzéteszi.
12/B. §
(1) A szövetség létrejöttének országgyûlési jóváhagyása után az alapító
intézmények tagintézményekként mûködnek tovább.
(2) Ha a szövetséghez újabb intézmény kíván tagintézményként csatlakozni,
az alakuláskor követett eljárást értelemszerûen újra le kell folytatni.
(3) Tagintézmény csak a szövetség szenátusa véleményének kikérésével és a
közös vagyon megosztására vonatkozó megállapodás alapján válhat ki a
szövetségbõl, illetõleg léphet át más szövetségbe vagy intézménybe, az
alapításkor követett eljárás szabályai szerint.
MÁSODIK RÉSZ
A FELSÕOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK OKTATÓI, TUDOMÁNYOS KUTATÓI ÉS HALLGATÓI
6. Fejezet
Oktatók és tudományos kutatók
13. §
(1) Egyetemen és fõiskolán egyetemi, illetve fõiskolai tanári, docensi,
adjunktusi és tanársegédi, valamint nyelvtanári, testnevelõ tanári,
mûvésztanári és kollégiumi nevelõtanári, más oktatói, továbbá tudományos
kutatói munkakörök szervezhetõk.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt oktatói és tudományos kutatói
munkaköröktõl és elnevezésektõl eltérõ munkakört mind az állami, mind a nem
állami felsõoktatási intézmény létesíthet.
14. §
(1) Felsõoktatási intézményben oktató, illetve tudományos kutató az lehet,
aki
a) egyetemi oklevéllel rendelkezik;
b) büntetlen elõéletû és cselekvõképes;
c) az intézményi oktatói, tudományos kutatói, illetve mûvészeti alkotói
követelményeknek - beosztásához mérten - megfelel.
(2) Az egyetemi, illetõleg fõiskolai tanársegéd, valamint az egyetemi,
illetõleg fõiskolai adjunktus kinevezése határozott idõre - legfeljebb négy
évre - szól. Az egyetemi és a fõiskolai tanársegédek kinevezése egyszer, az
adjunktusok kinevezése két alkalommal ismételhetõ meg.
(3) A felsõoktatási intézmény oktatói-kutatói követelményrendszerében
határozza meg az alkalmazás, az elõremenetel és a folyamatos alkalmasság
követelményeit.
(4) A felsõoktatási intézmény szervezeti és mûködési Szabályzatában (a
továbbiakban: Szabályzat) meghatározott egyes oktatói munkakörök kivételes
esetben fõiskolai végzettséggel is betölthetõk.
15. §
(1) A felsõoktatási intézményben - az intézményi tanács egyetértésével -
nem magyar állampolgár is lehet oktató vagy tudományos kutató.
(2) A nem magyar állampolgárságú oktatókra és tudományos kutatókra
egyebekben a 14. §-ban foglaltakat megfelelõen alkalmazni kell.
16. §
(1) Az állami felsõoktatási intézményekben az egyetemi tanári és egyetemi
docensi, valamint a fõiskolai tanári és fõiskolai docensi munkaköröket - a (2)
bekezdésben foglaltak kivételével - nyilvános pályázat útján kell betölteni.
(2) Az intézményi tanács javaslatára egyetemi és fõiskolai tanári munkakör
határozott idõre meghívás alapján is betölthetõ. Az általános követelményeket
[14. §, 17. § (4) bekezdés, 18. § (2) bekezdés] azonban a meghívott oktatók
tekintetében is megfelelõen alkalmazni kell.
(3) Amennyiben az oktatói vagy tudományos kutatói munkakört pályázattal
töltik be, a pályázati felhívást az intézmény vezetõje bocsátja ki az e
törvényben, valamint az intézményi Szabályzatban meghatározott feltételeknek
megfelelõen. Ha a munkakör betöltése meghívással történik, a meghívást
nyilvánosságra kell hozni. A nyílt pályázatokat legalább egy hónapos
határidõvel kell meghirdetni.
17. §
(1) Az egyetemi tanárt az intézményi tanács, nem állami egyetem esetében a
fenntartó felterjesztésére, majd ennek alapján a mûvelõdési és közoktatási
miniszter javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel.
(2) Az intézményi tanács véleményezi az egyetemi tanári pályázatokat a
kinevezésre való alkalmasság szempontjából. Az intézményi tanács - a
szavazatoknak több mint a felét elnyert pályázatok közül - azt a pályázatot
terjeszti fel, amelyik a legtöbb szavazatot kapta.
(3) A mûvelõdési és közoktatási miniszter megtagadja a javaslat
elõterjesztését, ha a kinevezési eljárás során jogszabálysértés történt.
Errõl, indokait is közölve, értesíti az intézményi tanácsot, és szükség esetén
új pályázat kiírását kezdeményezi.
(4) Egyetemi tanárrá az nevezhetõ ki, aki - a 14. § (1) bekezdésében
foglaltakon túl - doktori fokozattal és habilitációval rendelkezik, oktató és
tudományos, illetve mûvészi tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a
hallgatók, a doktori képzésben résztvevõk, a tanársegédek tanulmányi,
tudományos, illetve mûvészi munkájának vezetésére, továbbá, aki idegen nyelven
is képes elõadásra. Habilitált pályázó egyetemi tanárrá, a fõiskolai tanács
elõterjesztése alapján, fõiskolán is kinevezhetõ.
(5) Az egyetemi tanárt a köztársasági elnök az (1) bekezdésben
meghatározott eljárás alapján a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvényben meghatározott esetekben felmentheti.
(6) A köztársasági elnök felmenti az egyetemi tanárt, ha
a) elérte a hetvenedik életévét; vagy
b) a tudományos etika normáit súlyosan megsértette, vagy más okból vált
méltatlanná az egyetemi tanári tisztség viselésére, s ezt fegyelmi eljárás
keretében megállapították; vagy
c) azt az egyetemi tanár maga kéri. "
(7) A (6) bekezdés a) és c) pontja esetében a felmentésre vonatkozó
elõterjesztés tényét elegendõ bejelenteni az intézményi tanácsnak.
(8) Az egyetemi tanács, fõiskolára kinevezett egyetemi tanár esetén a
fõiskolai tanács javaslatára a habilitáló egyetem, a nyugdíjba vonult egyetemi
tanárnak "Professor Emeritus" címet adományozhat. A címmel járó jogokról és
kötelezettségekrõl az intézmény szabályzata, a juttatásokról kormányrendelet
rendelkezik.
18. §
(1) A fõiskolai tanárt - a 17. § rendelkezéseinek értelemszerû
alkalmazásával - a mûvelõdési és közoktatási miniszter elõterjesztése alapján
a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.
(2) Fõiskolai tanárrá az nevezhetõ ki, aki - a 14. § (1) bekezdésében
foglaltakon túl - doktori fokozattal rendelkezik, oktató, tudományos vagy
szakmai, illetõleg mûvészeti tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a
hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve mûvészi munkájának
vezetésére, idegen nyelven is képes elõadás tartására.
(3) A fõiskolai tanár felmentésére a 17. § (5)-(7) bekezdésében foglaltakat
megfelelõ módon alkalmazni kell.
19. §
(1) Egyetemi docenssé az nevezhetõ ki, aki - a 14. § (1) bekezdésében
foglaltakon túl - doktori fokozattal rendelkezik, alkalmas a hallgatók, a
doktori képzésben részt vevõk, a tanársegédek tanulmányi és tudományos
munkájának vezetésére, idegen nyelven is képes elõadás tartására, és megfelelõ
szakmai tudományos tapasztalattal rendelkezik.
(2) Fõiskolai docenssé az nevezhetõ ki, aki - a 14. § (1) bekezdésében
foglaltakon túl - igazoltan elismert alkotó, kutató, vagy kiemelkedõ szakmai-
gyakorlati tevékenységgel rendelkezik, alkalmas a hallgatók és a beosztott
oktatók tanulmányi és tudományos munkájának irányítására, és idegen nyelven is
képes elõadás tartására.
20. §
(1) Az egyetemi tanács az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló
habilitált személynek, valamint az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban
álló habilitált tudományos kutatónak egyetemi magántanári címet adományozhat.
(2) Az intézményi tanács az intézménnyel munkaviszonyban nem álló
személynek címzetes fõiskolai tanári címet adományozhat, amennyiben doktori
(PhD) fokozattal rendelkezik, és megfelel az intézmény Szabályzatában
meghatározott feltételeknek.
(3) Az egyetemi magántanárnak és a címzetes fõiskolai tanárnak
szakterületén elõadáshirdetési joga van.
(4) Az egyetemi magántanári és a címzetes fõiskolai tanári cím ugyanazon
okokból vonható meg, mint az egyetemi és fõiskolai tanári cím, az
adományozással azonos ügyrend szerint.
21. §
(1) Az oktató és tudományos kutató tekintetében a kinevezés, a megbízás, a
besorolás, valamint a közalkalmazotti jogviszony, illetve a munkaviszony
megszüntetése során követett eljárás részletes szabályait a jogszabályok
keretei között a felsõoktatási intézmény állapítja meg.
(2) Az állami felsõoktatási intézmények közalkalmazottaira a
közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket e törvényben foglalt eltérésekkel
kell alkalmazni.
22. §
(1) Az egyetemi tanár és a fõiskolai tanár tekintetében a munkáltatói
jogkört - a kinevezés és a felmentés kivételével - a felsõoktatási intézmény
vezetõje gyakorolja.
(2) A felsõoktatási intézmény (1) bekezdésben nem említett oktatóit és
tudományos kutatóit a felsõoktatási intézmény vezetõje nevezi ki, illetve
menti fel. A kinevezés az oktatási szervezeti egység javaslatára, az
intézményi tanács véleményére figyelemmel az intézményi Szabályzatban
foglaltaknak megfelelõen történik.
23. §
A felsõoktatási intézmények oktatói és tudományos kutatói a
szakterületekkel való kapcsolattartás érdekében a szakképzettségüknek
megfelelõ gyakorlati, szaktanácsadási tevékenységet is folytathatnak, a
tevékenységre vonatkozó jogszabályok szerint.
24. §
A felsõoktatási intézmények oktatói számára tudományos kutatások, illetve
mûvészi alkotó tevékenység végzése, továbbá egyéni tudományos továbbképzésük
elõsegítése érdekében - a felsõoktatási intézmény szabályzatában
meghatározottak szerint, legfeljebb azonban egyévi idõtartamra - ötévenként
oktatásmentes kutatási, alkotóidõszak engedélyezhetõ.
7. Fejezet
A habilitációs eljárás
25. §
(1) A habilitáció az oktatói és az elõadói képesség, valamint a tudományos
teljesítmény egyetemi megítélése.
(2) A habilitációs eljárás megindítását kérheti bárki, aki
a) doktori fokozattal rendelkezik, és
b) megfelel a 14. § (1) bekezdése a)-c) pontjaiban meghatározott
feltételeknek.
(3) A pályázó az egyetem habilitációs szabályzatában meghatározott módon ad
tanúságot tudományos, szakmai eredményeirõl, továbbá a doktori fokozat
megszerzése után folytatott oktatói, kutatói, gyakorlati, alkotói
teljesítményérõl.
(4) A pályázó elõadókészségét nyilvános szabad elõadásban vagy elõadásokban
- idegen nyelven is - bizonyítja.
26. §
(1) Habilitációs eljárás lefolytatására valamely tudományterületen és
tudományágban az az egyetem jogosult, amely doktori képzésre és doktori
fokozat odaítélésére is jogosult.
(2) A habilitáció lefolytatására az egyetem habilitációs bizottságot hoz
létre. Nagy létszámú egyetemeken a habilitációs bizottság karonként és
szakonként is létrehozható.
(3) A habilitációs bizottság többségét az egyetem tanárai alkotják; a
bizottságban az intézmény habilitált docenseinek egy képviselõje és rajtuk
kívül külsõ intézmények meghívott, doktori fokozattal rendelkezõ tagjai is
legalább egyharmad arányban részt vesznek. A habilitációs eljárásra a 91. §
(4) bekezdését alkalmazni kell.
(4) A bizottság elnöke egyetemi tanár; a bizottság a habilitáció és a dr.
Habil. cím megadásáról tagjai többségének szavazatával dönt.
(5) A habilitációs eljárás részletes szabályait az egyetem Szabályzata
állapítja meg.
8. Fejezet
Hallgatók
27. §
(1) A felsõoktatási intézmény hallgatója az akkreditált iskolarendszerû
felsõfokú szakképzésben, a fõiskolai és egyetemi alapképzésben, a szakirányú
továbbképzésben, valamint a doktori képzésben részt vevõ személy, függetlenül
attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi.
(2) A hallgató a felsõoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. A
hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, és a bizonyítvány, illetõleg
az oklevél kiállításának, az elbocsátás, az intézménybõl való kizárás
kimondásának, illetve a hallgatói névsorból való törlésnek a napjáig tart. A
hallgatói jogviszonyon alapuló, jogszabályban vagy a felsõoktatási intézmény
Szabályzatában meghatározott egyes jogok és kötelezettségek azonban az
említett idõpontok után is megilletik, illetõleg terhelhetik a hallgatót.
(3) A felsõoktatási intézményekben a hallgatók - a hallgatói jogviszonyból
származóan - egyéni és kollektív jogokat gyakorolhatnak.
(4) A hallgatói jogviszonyból származó egyéni jogokat a hallgatók a
felsôoktatási intézmény szabályzataiban rögzített módon gyakorolhatják.
(5) A hallgatói jogviszonyból származó kollektív jogokat a hallgatói
önkormányzat gyakorolja.
28. §
(1) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató a tanulmányok
folytatásához szükséges beiratkozást nem végezte el. Két év szüneteltetés után
a hallgatót törlik a névsorból, hacsak a hallgató kérelmére a felsõoktatási
intézmény nem engedélyezte a törlés mellõzését.
(2) A hallgatói jogviszonyon alapuló egyes jogok és kötelezettségek azonban
- a hallgatói jogviszony szünetelése alatt - az intézményi Szabályzatban
meghatározott módon megilletik illetõleg terhelik a hallgatót, de ezen idõszak
alatt sem pénzbeli, sem természetbeni támogatásban nem részesíthetõ.
29. §
(1) A diákigazolvány a hallgatói jogviszony fennállását tanúsító
közokirat, amely
a) jogszabályban, illetõleg intézményi Szabályzatban meghatározott
kedvezmények igénybevételére jogosít;
b) jogszabályban, illetõleg intézményi Szabályzatban vagy külsõ szervekkel
való megállapodásban meghatározott jogok érvényesítését biztosítja;
c) jogszabályban, illetõleg intézményi Szabályzatban meghatározott
információk tárolását szolgálja.
(2) A hallgató részére a diákigazolványt a beiratkozáskor kell kiállítani.
A diákigazolvány típusait, valamint a diákigazolványra vonatkozó részletes
szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.
30. §
(1) A felsõoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói e törvény,
továbbá ennek felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályok és intézményi
Szabályzatok rendelkezései szerint az alábbi juttatásokban és kedvezményes
szolgáltatásokban részesülhetnek:
a) ösztöndíj (pl. köztársasági, tanulmányi ösztöndíj);
b) pénzbeli szociális támogatás;
c) tankönyv- és jegyzettámogatás;
d) diákotthoni (kollégiumi) elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási
támogatás;
e) jogszabályban vagy az intézményi Szabályzatban megállapított további
támogatások.
(2) Más oktatási formában részt vevõ hallgatók számára is megállapíthat a
Kormány rendeletben juttatásokat, kedvezményeket.
(3) A munkájuk mellett felsõfokú képzésben, továbbképzésben résztvevõk
számára kedvezmények (tanulmányi szabadság, munkaidõ-kedvezmény, valamint
egyes költségek megtérítése stb.) adhatók.
(4) A köztársasági ösztöndíj pénzügyi fedezetére az éves hallgatói
normatíva országos keretösszege egy százalékának megfelelõ összeget kell
többlet elõirányzatként biztosítani.
31. §
(1) Az államilag finanszírozott felsõfokú képzésben részt vevõ hallgatók e
törvény rendelkezései szerint tandíjat és egyéb díjakat, az államilag nem
finanszírozott képzésben részt vevõ hallgatók pedig költségtérítést és egyéb
díjakat fizetnek.
(2) A tandíjra, a költségtérítésre és az egyéb díjakra vonatkozó
szabályokat
a) állami felsõoktatási intézmény, valamint nem állami felsõoktatási
intézményben államilag finanszírozott felsõfokú képzés esetén kormányrendelet
keretei között az intézmény Szabályzata;
b) nem állami felsõoktatási intézményben a felsõoktatási intézmény
Szabályzata
állapítja meg.
(3) Az államilag finanszírozott felsõfokú képzésben részt vevõ hallgatók
számára a tandíjon felül csak olyan igénybevett szolgáltatásokért állapíthatók
meg díjak, amelyek nem kapcsolódnak a képesítési követelményekben, illetve a
tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez.
(4) A felsõoktatási intézmény a (2) bekezdésben meghatározott keretek
között megállapított tandíjat a képzési idõ alatt Szabályzatában meghatározott
módon és mértékben változtathatja meg.
(5) Az állami felsõoktatási intézményekben fizetendõ tandíjnak,
költségtérítésnek esélyegyenlõséget célzó kompenzálását
a) tandíjmentesség, illetve tandíjkedvezmény;
b) a tandíjfizetések, költségtérítések meghatározott összegére törvényben
nyújtott személyi jövedelemadó-kedvezmény;
c) továbbá jogszabályokban szabályozott más formák biztosítják.
9. Fejezet
Az egyetemi és fõiskolai oktatók, tudományos kutatók, hallgatók jogai és
kötelességei
32. §
(1) A felsõoktatási intézmények az oktatók, a tudományos kutatók és a
hallgatók számára biztosítják az oktatás, a tudományos kutatás, a mûvészi
alkotó tevékenység és a tanulás szabadságát.
(2) Az oktatók jogosultak, különösen
a) a tananyag meghatározására és az alkalmazott oktatási és képzési
módszerek megválasztására a képesítési követelményeknek, a tantervi
elõírásoknak, valamint a szervezeti egységben kialakított munkamegosztásnak
megfelelõen;
b) a tantárgyi oktatási programok és a tananyag fejlesztésére;
c) a hallgatók tanulmányi munkájának és teljesítményének értékelésére;
d) az intézményi Szabályzatban meghatározott feltételek mellett a hallgatók
megválasztására.
(3) A hallgatók joga különösen
a) a felsõoktatási intézmény, továbbá a szak megválasztása;
b) tanulmányaik ideje alatt az intézmény, továbbá a szak megváltoztatása;
c) más szakok, karok és felsõoktatási intézmények elõadásain való
részvétel, melyet a fogadó intézmény Szabályzata korlátozhat;
d) az elõadók és más oktatók megválasztása, a párhuzamosan meghirdetett
elõadások, gyakorlatok, szemináriumok és más foglalkozások közötti választás,
párhuzamos képzésben való részvétel - a képesítési követelmények által
meghatározott keretek között;
e) az oktatók munkájának véleményezése;
f) az intézményben rendelkezésre álló eszközöknek és az intézmény
létesítményeinek (könyvtár, laboratórium, informatikai eszközök, sport,
kulturális, szabadidõ, egészségügyi és egyéb létesítmények) igénybevétele.
32/A. §
(1) A tudományos diákköri tevékenységet végzõ hallgatók és az õket
támogató oktatók szakmai és érdekképviseleti szerve az Országos Tudományos
Diákköri Tanács.
(2) Az Országos Tudományos Diákköri Tanács feladata a felsõoktatási
intézményekben folyó hallgatói tudományos tevékenység, a tudományos diákköri
mozgalom országos képviselete és összehangolása, valamint az országos jellegû
tudományos diákfórumok szervezése.
(3) Az Országos Tudományos Diákköri Tanács mûködését az általa megalkotott
szervezeti és mûködési szabályzat határozza meg.
(4) Az országos diákköri tevékenység támogatásának pénzügyi fedezetére az
éves hallgatói normatíva országos keretösszege egy ezrelékének megfelelõ
összeget kell elõirányzatként biztosítani.
33. §
(1) A felsõoktatási intézmény oktatói, tudományos kutatói jogosultak,
különösen
a) tudományos (mûvészeti) célú pályázat benyújtására;
b) a munkaköri feladataikból származó tudományos kutatási feladatok mellett
a maguk választotta tudományos téma kutatására;
c) tudományos kutatási, illetõleg mûvészeti eredményeik közzétételére.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt személyek találmányainak
szabadalmaztatására a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi
XXXIII. törvény rendelkezései vonatkoznak.
(3) A felsõoktatási intézmények hallgatói az (1) bekezdésben meghatározott
jogokat tanulmányaik végzése mellett értelemszerûen gyakorolhatják.
34. §
(1) A felsõoktatási intézmény minden oktatójának, tudományos kutatójának,
hallgatójának és más foglalkoztatottjának joga, hogy
a) javaslatot tegyen a felsõoktatási intézmény életével kapcsolatos bármely
kérdésben, s ezekre érdemi választ kapjon;
b) részt vegyen - közvetlenül vagy képviselõje útján az intézmény
Szabályzatában rögzített módon - az érdekét érintõ döntések meghozatalában és
az intézmény vezetõ testületeiben;
c) választó és választható legyen a felsõoktatási intézményben mûködõ
testületekbe;
d) az intézmények Szabályzatát követve használja a felsõoktatási intézmény
létesítményeit, eszközeit és berendezéseit.
(2) A felsõoktatási intézmény oktatói, tudományos kutatói, hallgatói és más
foglalkoztatottak észrevétellel, illetõleg panasszal fordulhatnak az intézmény
tanácsaihoz és vezetõihez. E beadványok elbírálása után meg kell tenni a
szükséges intézkedéseket, és errõl tájékoztatni kell a beadvány benyújtóját.
(3) A Szabályzatban biztosítani kell, hogy az oktatókat, a tudományos
kutatókat, a hallgatókat és más foglalkoztatottakat, a felsõoktatási
intézményen belül mûködõ közösséget érintõ döntés ellen - a munkaügyi
szabályokra is figyelemmel - az érintettek, illetõleg a jogosultak az
intézményen belül jogorvoslattal élhessenek.
35. §
(1) A felsõoktatási intézmény oktatójának és tudományos kutatójának
kötelessége, hogy a Szabályzatban meghatározottak szerint, beosztásának, a
munkaköri leírásban részletezett kötelezettségeinek megfelelõen.
a) részt vegyen az intézmény oktatómunkájában, így különösen az oktatási
foglalkozások (elõadások, szemináriumok, gyakorlatok stb.) vezetésében, a
vizsgáztatásban;
b) folytasson tudományos munkát;
c) vegyen részt az intézményi közéletben;
d) ellássa a választás által elnyert intézményi tisztséget, mely
kötelezettség alól - indokolt esetben - az intézményi tanács adhat felmentést.
(2) Az egyetemi tanárok és a habilitált egyetemi docensek kötelesek részt
venni, az (1) bekezdésen túl, a doktori képzési feladatok ellátásában, a
habilitációs eljárás lefolytatásában.
(3) Az egyetemi tanárok, a habilitált egyetemi docensek és a doktori
fokozattal rendelkezõ fõiskolai tanárok kötelesek részt venni az oktatói
utánpótlás képzésében és nevelésében.
(4) A felsõoktatási intézménynek az az oktatója, kutatója, aki az
intézményi követelményrendszer elõírásait nem teljesíti, munkaköre ellátására
alkalmatlannak minõsíthetõ.
35/A. §
A doktori képzésben részt vevõ hallgató oktatói feladatokat vállalhat. Az
oktatói munkát végzõ doktori képzésben részt vevõ hallgatót e tevékenysége
során megilletik az oktatók jogai, és terhelik az oktatók kötelességei,
továbbá oktatói munkájáért kormányrendeletben meghatározott külön díjazásban
részesül.
36. §
A hallgatóknak és az oktatóknak egyaránt kötelessége az intézmény
tanulmányi és vizsgarendjének megtartása.
37. §
A felsõoktatási intézmény oktatóinak, tudományos kutatóinak, hallgatóinak
és más foglalkoztatottjainak is kötelessége a jogszabályok és a felsõoktatási
intézmény szabályzatának megtartása, a rájuk bízott vagy az általuk használt
eszközök rendeltetésszerû használata és védelme, továbbá, hogy magatartásukkal
- az intézményen belül és azon kívül - hozzájáruljanak a felsõoktatási
intézmény jó hírnevének kialakításához, megõrzéséhez, növeléséhez.
37 /A. §
(1) A hallgatónak a felsõoktatási intézmény Szabályzatában elõírt módon el
kell sajátítania és alkalmaznia kell az egészségét és a biztonságát védõ
ismereteket, továbbá jelentenie kell, ha balesetet vagy balesetveszélyt
észlel.
(2) A hallgató számára biztosítani kell mindazokat az információkat és
szolgáltatásokat, amelyek tanulmányai alatt beilleszkedését, egészséges
életvitelét, egészségügyi ellátását szolgálják.
10. Fejezet
A hallgatók fegyelmi felelõssége
38. §
(1) Ha a hallgató a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi
vétség miatt fegyelmi büntetésben részesíthetõ.
(2) Nem tekinthetõ fegyelmi vétségnek az olyan kötelességszegés, amelyhez a
tanulmányi és vizsgaszabályzat fûz hátrányos következményeket.
39. §
(1) A hallgató fegyelmi határozatban a következõ fegyelmi büntetésben
részesíthetõ:
a) megrovás;
b) a felsõoktatási intézmény fegyelmi szabályzatában meghatározottan,
kedvezmények és juttatások csökkentése, illetõleg megvonása;
c) meghatározott idõre eltiltás a tanulmányok folytatásától;
d) kizárás a felsõoktatási intézménybõl.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetés idõtartama az öt
hónapot nem haladhatja meg; a c) pontjában meghatározott eltiltás idõtartama
legfeljebb négy félévnek megfelelõ oktatási idõszak lehet. Fegyelmi
büntetésként a szociális támogatást megvonni nem lehet.
(3) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a felsõoktatási intézménynek a
fegyelmi vétségrõl való tudomásszerzése óta egy hónap, illetõleg a vétség
elkövetése óta egy év már eltelt.
40. §
(1) Fegyelmi eljárást az intézmény vezetõje vagy a fegyelmi szabályzatban
meghatározott más személy rendelhet el.
(2) Állami felsõoktatási intézményben a fegyelmi jogkört elsõ fokon a
felsõoktatási intézmény fegyelmi bizottsága, másodfokon a felsõoktatási
intézmény vezetõje vagy másodfokú fegyelmi bizottság gyakorolja.
41. §
(1) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy ellen ugyanabban az ügyben
büntetõeljárás folyik, annak jogerõs befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell
függeszteni, kivéve, ha a tényállás egyébként is tisztázható.
(2) A fegyelmi eljárást - az (1) bekezdésben foglaltak kivételével - egy
hónapon belül be kell fejezni.
42. §
A 39.§ (1) bekezdésének c) és d) pontjaiban meghatározott fegyelmi
büntetések tekintetében hozott jogerõs határozatok a bíróság elõtt
megtámadhatók.
43. §
(1) A fegyelmi eljárás részletes szabályait, ideértve a mentesülés eseteit
és a mentesítési eljárást, az intézményi fegyelmi bizottság megalakítását, a
tárgyalás és a bizonyítás szabályait, a védelem biztosításának, továbbá a
fegyelmi tárgyalás nyilvánosságának kérdéseit, a felsõoktatási intézmény
Szabályzatban állapítja meg.
(2) A fegyelmi bizottságban a hallgatók szavazati jogú képviseletének
mértéke legalább egyharmad.
11. Fejezet
Kártérítési (anyagi) felelõsség
44. §
(1) A hallgató a tanulmányai folytatásával összefüggésben a felsõoktatási
intézménynek, kollégiumnak, illetõleg a gyakorlati oktatásban (szakmai
gyakorlaton) való részvétel során a foglalkoztatónak jogellenesen okozott
kárért kártérítési felelõsséggel tartozik.
(2) Gondatlan károkozás esetén a hallgató felelõssége korlátozott; a
kártérítés összege az éves hallgatói normatíva egyötödénél nem lehet több.
(3) Szándékos károkozás esetén a hallgató a teljes kárt köteles
megtéríteni.
(4) A hallgató jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel -
visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel - átvett dolgokban
bekövetkezett hiányért, amelyeket állandóan õrizetben tart, kizárólagosan
használ vagy kezel, teljes kártérítési felelõsséggel tartozik. Mentesül a
felelõsség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elõ.
45. §
(1) Ha a hallgatót a tanulmányok folytatásával összefüggésben vagy a
gyakorlati oktatás (szakmai gyakorlat) során kár éri, a felsõoktatási
intézmény, illetõleg a 44. § (1) bekezdésében említett foglalkoztatók
kötelesek a kárt megtéríteni. A felsõoktatási intézmény, illetõleg a
foglalkoztató mentesül a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a
mûködési körén kívül esõ elháríthatatlan ok idézte elõ.
(2) Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan
magatartása okozta.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat a felsõoktatási intézmény vagy a
44. § (1) bekezdésében említett foglalkoztató által szervezett foglalkozás
(rendezvény) során bekövetkezett károkért való felelõsségre is alkalmazni
kell.
46. §
(1) Az anyagi felelõsség egyéb kérdéseiben a Polgári Törvénykönyvnek a
kártérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(2) A jogerõs kártérítési határozatok bíróság elõtt megtámadhatók.
HARMADIK RÉSZ
A FELSÕOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK SZERVEZETE,
MÛKÖDÉSE ÉS VEZETÉSE
12. Fejezet
A felsõoktatási intézmények szervezete
47. §
(1) A felsõoktatási intézmények - e törvényben meghatározott keretek között
- a szervezetüket maguk alakítják ki úgy, hogy az alkalmas legyen az oktatási,
tudományos kutatási, mûvészeti és egyéb feladataik ellátására, a gazdaságos
mûködtetésre.
(2) Az egyetem és a fôiskola karokra, illetõleg más átfogó szervezeti
egységekre tagozódik. Egyetemen fõiskolai kar is mûködhet.
(3) A felsõoktatási intézményekben a képzés és a tudományos kutatás
oktatási szervezeti egységben (tanszék, klinika, intézet stb.) folyik. A
felsõoktatási intézmények szervezetében kutatóintézet, kutatócsoport is
mûködhet.
(4) A felsõoktatási intézményhez kollégium, könyvtár, gyakorlóiskola és -
óvoda, gyakorlóhely, tangazdaság, gyógyító, termelõ, szolgáltató és más
szervezeti egységek is tartozhatnak. A gyakorlóiskolák közoktatási és
felsõoktatással összefüggõ feladatokat is ellátnak.
48. §
(1) Állami felsõoktatási intézményben kar létesítése és megszüntetése, nem
állami felsõoktatási intézményben kar létesítésének és megszüntetésének
elismerése a Kormány hatásköre. A mûvelõdési és közoktatási miniszter a Magyar
Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) véleménye alapján, az FTT
javaslatára teszi meg elõterjesztését. Az oktatási, a kutatási és más
szervezeti egységek létesítése és megszüntetése a felsõoktatási intézmény
hatáskörébe tartozik.
(2) A felsõoktatási intézmények karainak felsorolását kormányrendelet
tartalmazza.
49. §
Felsõoktatási intézményhez tartozó oktatási, tudományos kutatási
szervezeti egységet alapítvány, vállalat, illetõleg más szervezet vagy személy
is létesíthet és támogathat. Errõl az alapító és a felsõoktatási intézmény
tanácsa megállapodást köt.
50. §
(1) A felsõoktatási intézmények feladataik teljesítéséhez igazgatási,
szervezési, pénzügyi, gazdasági, mûszaki és más szolgáltató szervezeti
egységeket létesíthetnek.
(2) A felsõoktatási intézmények a 37/A. § (2) bekezdésében meghatározott
feladatok ellátását más intézményekkel való együttmûködésben vagy saját
szervezeti egység létrehozásával biztosítják.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezeti egységekben
foglalkoztatottak rendszeres továbbképzését biztosítani kell.
13. Fejezet
A felsõoktatási intézmények mûködése és vezetése
51. §
(1) A felsõoktatási intézmény szervezetérõl és mûködésérõl az egyetemi,
illetõleg a fõiskolai tanács Szabályzatot alkot.
(2) A Szabályzat tartalmazza és meghatározza a felsõoktatási intézmény
oktatási és tudományos kutatási feladatait, az intézmény oktatóinak,
tudományos kutatóinak, hallgatóinak jogait és kötelességeit, az intézmény
vezetésének, ezen belül az önkormányzati szervek, a testületek és a vezetõk
feladat- és hatáskörét, az intézményi testületekben a képviselet és a
választás rendjét, az intézmény szervezeti tagozódását, a hatáskörök
intézményen belüli megoszlását, az intézményhez tartozó szervezeti egységeket;
a mûködés és más intézményekkel létesített együttmûködés szabályait, az
intézmény által meghatározott más feladatok ellátásának szabályait; a
Szabályzatba e törvény szerint tartozó más rendelkezéseket, így különösen a
gazdasági vezetõ más jogszabályokban meghatározott jogainak gyakorlását.
(3) A Szabályzatnak része a hallgatók felvételi és átiratkozási, tanulmányi
és vizsga-, juttatási és térítési, kollégiumi, illetõleg fegyelmi,
kártérítési, baleset- és munkavédelmi szabályzata, továbbá a tudományos
kutatásra, a mûvészeti alkotó tevékenységre, egyetemeken a doktori képzésre és
a doktori fokozat megszerzésére, a habilitációs eljárásra vonatkozó
szabályzat, valamint az oktatói-kutatói követelményrendszer, az oktatók
hallgatói véleményezésének és a Magyar Köztársaság állami ünnepeirõl szóló
törvényben felsorolt, illetve az intézményi ünnepek és megemlékezések rendje.
(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott tárgykörökrõl külön
szabályzatokban is lehet rendelkezni.
(5) A felsõoktatási intézmény a szabályzatait, valamint azok módosítását
megküldi a mûvelõdési és közoktatási miniszternek.
52. §
(1) Az egyetemet a rektor, a fõiskolát a fõigazgató (a továbbiakban együtt:
az intézmény vezetõje) vezeti. Munkáját helyettesek közremûködésével végzi.
(2) A felsõoktatási intézmény igazgatási szervezetének vezetõje az
intézmény vezetõjének alárendelt fõtitkár. Kinevezésének módjáról,
idõtartamáról az intézmény Szabályzata rendelkezik.
(3) A felsõoktatási intézmény gazdasági szervezetének vezetõje a gazdasági
(fõ)igazgató. A gazdasági (fõ)igazgató az intézmény mûködésével összefüggõ
gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az intézmény vezetõjének
helyettese. Feladatait az intézmény vezetõjének közvetlen irányítása és
ellenõrzése mellett látja el.
(4) Ha a Szabályzat úgy rendelkezik, a gazdasági (fõ)igazgató látja el a
fõtitkári feladatokat is.
(5) A felsõoktatási intézményekben a rektorhelyettes, a fõiskolai
fõigazgatóhelyettes, a dékánhelyettes és az oktatási szervezeti egység
vezetõhelyettesének megbízása határozott idõre történik.
(6) A felsõoktatási intézmény az 59/E. §-ban megfogalmazott feladatok
ellátására Felügyelõ Tanácsot állít fel. A Felügyelõ Tanács összetételére,
mûködési és eljárási rendjére az 59/D. és 59/E. § rendelkezéseit kell
alkalmazni az intézményi sajátosságokból adódó eltérésekkel.
53. §
(1) A felsõoktatási intézmény vezetõ testülete az intézményi tanács.
(2) Az intézményi tanács hatáskörébe tartozik
a) az intézmény küldetésnyilatkozatának és fejlesztési tervének elfogadása,
az intézményi tevékenység elveinek meghatározása, illetõleg jóváhagyása;
b) az intézmény Szabályzatának megalkotása és más szabályzatainak
jóváhagyása;
c) a tantervek meghatározása, illetve jóváhagyása;
d) tudományos programok meghatározása és kutatási eredmények értékelése;
e) a rektor, illetõleg a fõigazgató megbízásának és felmentésének
kezdeményezése;
f) az egyetemi és a fõiskolai tanárok kinevezésére és felmentésére
elõterjesztés;
g) a rektorhelyettesek és a fõiskolai fõigazgatóhelyettesek megbízásának
elõzetes véleményezése;
h) az oktatási, a kutatási és más szervezeti egységek vezetõi megbízásának
véleményezése;
i) az egyetemi és fõiskolai docensek kinevezésének véleményezése;
j) a fõtitkár, valamint a gazdasági (fõ)igazgató kinevezésének
véleményezése;
k) javaslattétel kar alapítására, az akkreditált iskolarendszerû felsõfokú
szakképzés programjára, alapképzésben és szakirányú továbbképzésben új szak
képesítési követelményeire, valamint szakok indítására, továbbá doktori
képzési programra.
(3) Az intézményi tanács dönt
a) az intézményi költségvetési javaslatokról és a jóváhagyott költségvetési
elõirányzatok felhasználásának elveirõl;
b) az elõzõ évi költségvetés teljesítésérõl szóló beszámoló elfogadásáról;
c) a rendelkezésre álló vagyoni eszközök felhasználásának elveirõl;
d) az intézmény gazdasági tevékenységére vonatkozó javaslatokról;
e) és értékeli a vagyonnal való gazdálkodást, az egész intézmény, különösen
az oktatás és a tudományos kutatás fejlesztése tekintetében.
(4) Az intézményi tanács a (2) bekezdés c), d) és h) pontjában foglalt
hatásköreit átruházhatja más testületekre.
54. §
(1) Az intézményi tanács mûködésének szervezeti és eljárási rendjét a
Szabályzat határozza meg.
(2) Az intézményi tanácsot tizenöt napon belül össze kell hívni, ha azt az
intézményi tanács tagjainak egyharmada írásban kéri.
(3) Az intézményi tanács ülésének elõterjesztései, jegyzõkönyvei és
határozatai az intézmény oktatói, tudományos kutatói, hallgatói és más
dolgozói számára nyilvánosak.
55. §
(1) Az intézményi tanács tagjainak legalább egynegyedét, de legfeljebb
egyharmadát a hallgatók, legalább egyharmadát a tanárok és docensek képviselõi
alkotják. Az intézményi tanácsban a karok képviseletét biztosítani kell.
(2) Az intézményi tanács elnöke egyetemen a rektor, fõiskolán a fõigazgató;
hivatalból tagjai a karok vezetõi (dékán, (fõ)igazgató) és az intézmény
hallgatói önkormányzatának elnöke.
(3) Az intézményi tanács összetételét az (1) és (2) bekezdésre is
figyelemmel a Szabályzat állapítja meg, és biztosítja az intézményi tanácsban
más oktatók és foglalkoztatottak, valamint a hallgatói képviseleten belül a
különbözõ képzési formákban, illetõleg a doktori képzésben részt vevõ
hallgatók képviseletét is. Az intézményi tanács tagjainak számát úgy kell
megállapítani, hogy az szakszerûen és hatékonyan mûködhessék.
(4) Az intézményi tanács munkájában részt vesznek állandó és alkalmankénti
meghívottak is. Az állandó meghívottak az intézményi adminisztráció, a
Közalkalmazotti Tanács, a reprezentatív szakszervezet(ek) és a képzésben
érdekelt más szervek, szervezetek, intézmények és az érintett tárcák
képviselõi.
(5) Az intézményi tanács tagjait legalább egy, legfeljebb három évre
választják.
56. §
(1) A rektort az egyetemi tanárok közül az intézményi tanács döntése
alapján a mûvelõdési és közoktatási miniszter elôterjesztésére a
köztársasági elnök bízza meg, illetve menti fel.
(2) A fõiskolai fõigazgatót az egyetemi tanárok, egyetemi docensek és
fõiskolai tanárok közül pályázat útján a fôiskolai tanács döntése alapján a
mûvelõdési és közoktatási miniszter elôterjesztésére a miniszterelnök bízza
meg, menti fel.
(3) Az állami felsôoktatási intézmények esetében az intézményi tanács azt a
személyt terjeszti fel, aki a szavazatoknak több mint a felét megkapta. Az
(1)-(2) bekezdésben meghatározott elôterjesztés megtételekor, illetôleg a
döntés meghozatalakor a törvényességi feltételek meglétét kell vizsgálni.
(4) Az állami felsõoktatási intézmény vezetõje az intézményben teljes
munkaidõben foglalkoztatott közalkalmazott - és a 110. § hatálya alá esõ
intézményeket kivéve - magyar állampolgárságú oktató lehet. Az
intézményvezetõi megbízatás 65 éves korig tölthetõ be.
(5) A rektor, illetôleg a fôigazgató megbízása legfeljebb négy évre szól. A
rektor - pályázat alapján, megszakítás nélkül - egy ízben négy évre ismét
megbízható. Újabb megbízatásra csak az intézményi tanács által meghatározott
idõtartamú egy ciklus kihagyása után, új pályázat alapján kerülhet sor.
(6) A rektor és a fõiskolai fõigazgató tekintetében a munkáltatói jogkört -
a megbízás és a felmentés kivételével - a mûvelõdési és közoktatási miniszter
gyakorolja. Az intézmény vezetõjének visszahívással történõ felmentését az
intézményi tanács, a visszahívást az intézményi tanácsnál a miniszter is
kezdeményezheti. A felmentés kezdeményezésérõl az intézményi tanács minõsített
többséggel dönt. A munkáltatói jogkörök részben az intézményre átruházhatók.
56/A. §
(1) Nem állami egyetem rektorát az egyetemi tanárok közül a fenntartó
javaslata alapján - a törvényességi feltételek fennállása esetén - a
mûvelõdési és közoktatási miniszter terjeszti elõ, és a köztársasági elnök
bízza meg, illetve menti fel.
(2) Nem állami fõiskola fõigazgatóját az egyetemi tanárok, egyetemi
docensek és fõiskolai tanárok közül a fenntartó javaslata alapján - a
törvényességi feltételek fennállása esetén - a mûvelõdési és közoktatási
miniszter terjeszti elõ és megbízását a miniszterelnök erõsíti meg.
57. §
(1) Az intézmény vezetõje az intézmény törvényes képviselõje. Feladat- és
hatáskörét a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel az intézményi tanács a
Szabályzatban határozza meg.
(2) Az intézmény vezetõjének feladat- és hatáskörébe tartozik, különösen
a) az intézményben folyó képzési és tudományos kutatási, mûvészeti,
igazgatási és gazdasági tevékenység irányítása;
b) a személyzeti munka irányítása és a munkáltatói, illetõleg a
kiadmányozási jogkör gyakorlása;
c) az intézmény rendelkezésére álló költségvetési elõirányzatok, vagyon és
más források feletti - jogszabályok szerinti - rendelkezés;
d) a kiadói és a terjesztõi jogkör gyakorlása.
(3) Az intézmény vezetõjének a hatásköreit a Szabályzat a dékánra, a
gazdasági (fõ)igazgatóra, a fõtitkárra, illetõleg más személyre átruházhatja.
58. §
(1) Az intézmény vezetõjének feladatai ellátása és hatáskörének gyakorlása
során általános utasítási, illetõleg intézkedési joga van; nem utasíthatja
azonban sem az intézményi tanácsot, sem az intézményben mûködõ más tanácsokat,
ideértve a hallgatói önkormányzatot, illetõleg az intézményben mûködõ
érdekképviseleti szervezeteket is. .
(2) Az intézmény vezetõje - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével -
megsemmisíthet minden olyan döntést, határozatot, intézkedést, amely
jogszabályt sért. Akire a döntés sérelmes rendelkezést tartalmaz, az
intézményi tanácshoz fellebbezhet.
(3) Az intézmény vezetõje az intézményi tanács, az intézményi tanács pedig
az intézmény vezetõje jogszabálysértõ döntéseinek megsemmisítése érdekében
elõterjesztéssel fordulhat a mûvelõdési és közoktatási miniszterhez.
59. §
(1) A felsõoktatási intézmény az általa folytatott képzési és kutatási
tevékenység folyamatos ellenõrzésére külön bizottságot hoz létre. A
bizottság az intézményi tanács javaslattevõ testülete, elnökét és tagjait az
oktatók és kutatók körébõl a tanács három évre választja.
(2) A bizottság évente rendszeresen értékeli a képesítési követelmények
érvényesülését, a személyi és tárgyi feltételek fennállását, összegzi az
okatási és a kutatási tevékenység eredményeit, és éves jelentését -
intézkedési javaslataival együtt - az intézményi tanács elé terjeszti.
(3) A tanács a jelentést jóváhagyás után megküldi a MAB-nak. A jelentésben
foglalt adatok - mint közérdekû adatok - nyilvánosak.
(4) Szabályzattal az intézményi és kari igazgatási, oktatási, tudományos,
szervezési és más feladatok ellátására külön testületek (bizottságok,
tanácsok, kollégiumok) létesíthetõk az oktatók, tudományos kutatók, a
hallgatók és más dolgozók körébõl. E testületekre a Szabályzatban az
intézményi tanács, illetõleg a kari tanács egyes jogait átruházhatja, kivéve
azokat, amelyek kizárólag az intézményi tanács, a rektor, a fõiskolai
fõigazgató, a kari tanács vagy a dékán hatáskörébe tartoznak. A testületek
megalakítását, feladatkörét, mûködését a Szabályzat határozza meg.
13/a. Fejezet
A felsõoktatási szövetség mûködése és vezetése
59/A. §
(1) A felsõoktatási szövetség szervezetérõl és mûködésérõl a szenátus
Szabályzatot alkot.
(2) A szövetség és tagintézményei szervezetére, mûködésére és vezetésére a
12-14. Fejezet rendelkezéseit a jelen Fejezetben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
59/B. §
(1) A szövetség vezetõ testülete a szenátus, melyben a tagintézmények
Szabályzatban meghatározott arányos képviselettel rendelkeznek. A szenátus
tagjainak legalább egyharmada egyetemi tanár, docens, illetve fõiskolai tanár,
legalább egynegyede pedig hallgató. A szenátus tagjait az intézményi
Szabályzatban meghatározottak szerint egy-három évre választják, és
újraválaszthatók. A tagintézmények vezetõi hivatalból tagjai a szenátusnak.
(2) Az 53. §-ban meghatározott feladatok közül a szenátus hatáskörébe
tartoznak a (2) bekezdés a) és b) pontjába foglalt feladatok, illetõleg a (3)
bekezdésben meghatározott döntési jogkörök. A tagintézményi tanács további
hatásköreire az 59/G. § rendelkezései vonatkoznak.
(3) A szenátus a felügyeleti szerv kezdeményezésére, illetõleg
jóváhagyásával tagintézményét a vonatkozó jogszabályok alapján önálló
kincstári ügyféllé nyilváníthatja.
59/C. §
A szenátus elnöki tisztét a tagintézmények vezetõi töltik be a
szövetség Szabályzatában meghatározott rotációs rend szerint.
59/D. §
(1) A szövetség intézményvezetõje és törvényes képviselõje a szövetségi
elnök, aki egyszemélyi felelõsséggel tartozik a szövetség gazdálkodásáért.
(2) A szövetség elnökét a szövetségi szenátus pályázat útján - szervezõi
képességek, vezetõi, gazdálkodási, irányítási rátermettség és gyakorlat
alapján - négy évre választja. A szövetségi elnök további négy évre - pályázat
útján - újraválasztható.
(3) Ha a szövetségi elnök tisztjét teljes munkaidõben foglalkoztatott
oktató nyeri el, megbízatása idejére oktatói tevékenységét szüneteltetni
köteles, és más vezetõi beosztást, illetve választott tisztséget a szövetség
tagintézményében sem tölthet be.
(4) A szövetségi elnök tevékenységéért a szenátusnak tartozik
felelõsséggel, fölötte a munkáltatói jogokat a szenátus gyakorolja. A szenátus
nevében e jogok tekintetében a szenátus elnöke jár el a szenátus döntései
szerint. A szövetségi elnök felmentésérõl a szenátus összes tagjának
kétharmados szótöbbségével határoz. A felmentést a Felügyelõ Tanács is
kezdeményezheti.
(5) A szövetségi elnök és a szenátus elnöke között felmerült minden vitás
kérdésben a szenátus jogosult dönteni.
(6) A szenátusnak a szövetség gazdasági lehetõségeit meghaladó vagy
költségvetési egyensúlyát veszélyeztetõ döntéseivel szemben a szövetségi elnök
halasztó hatályú vétót emelhet. Vétó beterjesztése esetén egyeztetési eljárás
keretében meg kell kísérelni az álláspontok közelítését. Ha ez ésszerû
határidõn belül nem vezet eredményre, a szövetség elnöke az 59/E. § szerint
létrehozott Felügyelõ Tanács vizsgálatát kérheti. Ha a Felügyelõ Tanács
vizsgálata megerõsíti a szövetségi elnök álláspontját, a szenátus köteles
elállni a döntésétõl, illetõleg javaslatát átdolgozott formában újabb döntésre
köteles elõterjeszteni.
(7) Ugyanez az eljárás abban az esetben is, ha a szövetség elnöke hoz
olyan döntést, amellyel a szenátus nem ért egyet.
(8) Az 57-58. §-nak az intézményvezetõre vonatkozó rendelkezéseit a
szövetség elnökére alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az 57. § (2)
bekezdés a) pontjában foglalt jogkörében a tagintézmények oktatási-kutatási
szabadságának tiszteletben tartásával dolgozhat ki stratégiai, fejlesztési
elképzeléseket, illetõleg hozhat döntéseket.
59/ E. §
(1) A szenátus és a szövetségi elnök gazdálkodással kapcsolatos
döntéseinek megalapozottabbá tétele érdekében a szövetség Felügyelõ Tanácsot
alakít, amely ellenõrzi, véleményezi és értékeli az intézmény gazdálkodását,
illetõleg javaslatokat tesz annak megjavítása érdekében. Az ellenõrzés során
tapasztaltakról évente jelentést készít a szenátusnak.
(2) A Szabályzat a Felügyelõ Tanácsot más olyan feladatokkal is
megbízhatja, amelyek a szövetség és a felhasználók együttmûködését kölcsönös
elõnyökre alapítva elõsegítheti.
(3) A Felügyelõ Tanács összetételét a szövetség Szabályzata határozza meg a
következõk figyelembevételével:
a) a Felügyelõ Tanács tagjainak többsége az intézménnyel munkaviszonyban
vagy közalkalmazotti jogviszonyban nem álló külsõ tag;
b) a Felügyelõ Tanács egy tagja az állam képviselõje, akit a törvényességi
felügyeletet gyakorló miniszter jelöl ki, tagjai továbbá olyan szervezetek
(önkormányzat, vállalkozások stb.) képviselõi, amelyek anyagi
hozzájárulásukkal vagy más módon jelentõs szerepet vállalnak a szövetség
célkitûzéseinek, illetve feladatainak megvalósításában;
(4) A Felügyelõ Tanács miniszter által kijelölt tagja a felsõoktatási
intézménnyel nem állhat munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban, és
javadalmazást más jogcímen sem fogadhat el.
(5) A Felügyelõ Tanács tagjait a szövetség elnökének elõterjesztése alapján
a szenátus kéri fel egy-három évre, és menti fel. A felkérés ismételhetõ. A
Felügyelõ Tanács saját tagjai sorából választja meg vezetõjét.
(6) Ha a szövetség szenátusának vagy elnökének valamely döntése ellen
törvényességi kifogás emelhetõ, vagy az fedezet nélküli kötelezettségvállalást
jelent, a Felügyelõ Tanács jogosult intézkedés végett közvetlenül a
fenntartóhoz fordulni. A Felügyelõ Tanács miniszter által kijelölt tagjának,
illetõleg a szenátus döntése esetén a szövetség elnökének ez kötelessége.
(7) A szövetség javára vállalkozások által rendelkezésre bocsátott
pénzeszközök, illetve vagyon, továbbá a szövetség javára tett egyéb
hozzájárulások felhasználása fölött a Felügyelõ Tanács felügyeletet gyakorol.
Rendeltetésellenes felhasználás esetén a Tanács a szövetségi elnök útján a
szenátushoz fordul, majd, ha nem kerül sor intézkedésre, az érintett
vállalkozók, illetve alapítványtevõk egyidejû értesítése mellett a kifogásolt
döntéseket nyilvánosságra hozza.
59/F. §
(1) A tagintézmény olyan jogi személy, amely a szövetség mint önálló
költségvetési szerv egységeként dönt a kizárólagosan rendelkezésére bocsátott
elõirányzatok, illetve pénzeszközök felhasználásáról, és amelyet az e törvény
szerinti, valamint a szövetségi Szabályzatban meghatározott jogok illetnek
meg, illetõleg kötelezettségek terhelnek.
(2) A szövetség tagintézményének egyetemi, illetve fõiskolai jellege a
szövetségbe kerüléssel nem változik meg. Nevét és képzési szintjére utaló
felsõoktatási minõsítettségét (egyetem, egyetemi kar, fõiskola, fõiskolai kar)
külsõ kapcsolataiban, továbbá az intézményben szerezhetõ szakképzettséget és
végzettséget igazoló okiratokban továbbra is használhatja, köteles azonban e
mellett feltüntetni, hogy felsõoktatási szövetség tagegyeteme, tagfõiskolája.
(3) A tagintézmény a szövetségi Szabályzat által meghatározott keretek
között szakmai (oktatási, kutatási) autonómiával rendelkezik.
(4) A tagintézmények e törvényben és a szövetségi Szabályzatban
meghatározott gazdálkodási, szerzõdéskötési jogokkal és felelõsséggel
rendelkeznek.
59/G. §
(1) A tagintézményi tanács hatáskörében
a) meghatározza a szövetségi Szabályzat keretei között a tagintézményi
tanács összetételének és megválasztásának szabályait;
b) véleményt nyilvánít a tagintézményen belüli szervezeti egységek
vezetõinek megbízásáról, illetve felmentésérõl;
c) dönt a rektor (fõigazgató) személyére vonatkozó pályázatról, illetve
kezdeményezi felmentését a szövetségi Szabályzat által megállapított keretek
között;
d) javaslatot tesz az egyetemi, fõiskolai tanárok kinevezésére és
felmentésére;
e) véleményt nyilvánít egyetemi és fõiskolai docensek kinevezésérõl;
f) dönt a tagintézmény tevékenységi körébe tartozó szakok tantervérõl;
g) a szövetségi Szabályzattal összhangban kialakítja és megváltoztathatja a
tevékenységi kör megvalósítását szolgáló belsõ szervezeti egységeket és
meghatározza mûködési rendjüket;
h) dönt a tagintézmény tudományos programjairól, és véleményezi az
azok megvalósítására vonatkozó együttmûködési megállapodásokat;
i) javaslatot tesz a felvétel feltételeire és tagintézményen belüli
eljárási rendjére, valamint a szövetség egyetértésével - a költségvetési
támogatásra is figyelemmel - a tagintézmény szakjaira felvenni tervezett,
államilag finanszírozott hallgatók számára;
j) a szövetség által meghatározott keretek között dönt a tevékenységi
területén bizonyítványok, oklevelek, végzettséget, illetõleg szakképesítést
tanúsító oklevelek kiadásáról;
k) véleményt nyilvánít a tagintézményt érintõ minden ügyben.
(2) A szövetség és a tagintézmények között felmerülõ hatásköri vitákban az
érintett felek bármelyike kérelemmel fordulhat a mûvelõdési és közoktatási
miniszterhez, aki a vitában a törvény 74. § (1) bekezdésének c) pontja alapján
jár el.
59/H. §
A felsõoktatási szövetségben mûködõ tagintézmény vezetõjének (rektor,
fõigazgató) feladat- és hatáskörére a 60-63. § rendelkezéseit értelemszerûen
alkalmazni kell azzal, hogy jogkörébõl nem vonható el:
a) a szövetségi Szabályzat által meghatározott körben a tagintézmény
képviselete;
b) a tagintézmény hatáskörébe tartozó igazgatási és gazdálkodási
kérdésekben való döntés;
c) a képzési és tudományos, kutatási, mûvészeti tevékenység irányítása;
d) a szövetségi Szabályzat és a tagintézményi tanács Szabályzata által
meghatározott körben a személyzeti munka irányítása, a munkáltatói, illetõleg
kiadmányozási jog gyakorlása.
14. Fejezet
A karok és az oktatási szervezeti egységek mûködése
60. §
Az egyetemi és fõiskolai kar szervezetének és mûködésének szabályait a
Szabályzat, illetõleg külön kari szabályzat állapítja meg. A kari szabályzatra
e törvény 54-55. §-aira is figyelemmel az 51. § rendelkezéseit kell
megfelelõen alkalmazni.
61. §
(1) Az egyetemen szervezett egyetemi kart a dékán, az egyetemen szervezett
fõiskolai kart a fõigazgató, a fõiskolán szervezett kart az igazgató vezeti.
(2) A kar vezetõ testülete a kari tanács. A kari tanács véleményt
nyilvánít, javaslatot tesz mindazokban az ügyekben, amelyek a kart érintik, és
amelyek az intézményi tanács, valamint az intézmény vezetõje feladat- és
hatáskörébe tartoznak, és dönt a rábízott ügyekben.
(3) A kart a dékán, a fõigazgató, illetve a kar igazgatója képviseli.
Feladatkörének meghatározásánál az 57. § rendelkezéseit kell megfelelõen
alkalmazni.
(4) A dékánt, a fõigazgatót, illetve a kar igazgatóját a kari tanács
választja pályázat alapján a rektor véleményének meghallgatásával az egyetemi
tanárok, egyetemi docensek és fõiskolai tanárok közül. A megbízás pályázat
alapján - újraválasztással - egy ízben megismételhetõ. A megbízólevelet az
intézmény vezetõje írja alá és adja ki a kar által javasolt, legfeljebb négy
évi idõtartamra.
62. §
(1) A kari tanács összetételére az 55. § rendelkezéseit kell megfelelõen
alkalmazni.
(2) A kari tanács elnöke a dékán, a fõigazgató, illetve a kar igazgatója; a
kari tanács maga választja meg a titkárát.
63. §
(1) A felsõoktatási intézmény oktatási, tudományos kutatási, mûvészeti
szervezeti egységének vezetését a szervezeti egység tanácsával együttmûködve a
szervezeti egység vezetõje (tanszékvezetõ, intézetigazgató) látja el. Vezetôvé
csak tanár vagy docens bízható meg.
(2) A felsõoktatási intézmény oktatási szervezeti egységében mûködõ
tanácsnak, valamint vezetõjének feladat- és hatáskörét, a tanács összetételét
és tagjai megbízatásának idõtartamát a Szabályzat határozza meg.
(3) A szervezeti egység vezetõjének megbízásához a szervezeti egység
tanácsának véleményét ki kell kérni.
(4) A szervezeti egység vezetõjének megbízása legfeljebb öt évre szól,
amely - a (3) bekezdésben foglaltak szerint - további öt évre megismételhetõ.
A második és további megismétléshez a kari, illetõleg az intézményi tanács
minõsített (kétharmados többségû) szavazással támogatott javaslata szükséges.
Az intézményi szabályzat alapján a szervezeti egység vezetése rotációs elv
alapján is megoldható. A szervezeti egység vezetését hatvanöt év feletti
személy nem láthatja el.
(5) Más szervezeti egységek szervezetét, vezetését és mûködését a
Szabályzat állapítja meg. A gyakorlóiskolák (-óvodák) vezetõit - külön
jogszabályban meghatározott feltételekkel - a felsõoktatási intézmény vezetõje
bízza meg.
NEGYEDIK RÉSZ
A FELSÕOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÖNKORMÁNYZATA
(AUTONÓMIÁJA) ÉS FELÜGYELETE
15. Fejezet
A felsõoktatási intézmények önkormányzata
64. §
(1) A felsõoktatási intézmény dönt minden olyan intézményi ügyben, amelyet
törvény vagy felhatalmazása alapján más jogszabály nem utal állami vagy helyi
önkormányzati hatáskörbe.
(2) Az oktatás, a tudományos képzés, a mûvészeti tevékenység, a kutatás és
a tanulás szabadságának biztosítása érdekében a felsõoktatási intézmények
önkormányzati joga, különösen
a) szervezeti és mûködési rendjük önálló kialakítása;
b) az oktatók, a tudományos kutatók és a vezetõk kiválasztása;
c) a költségvetési támogatásra is figyelemmel a felvehetõ hallgatók
számának megállapítása, továbbá a felvétel feltételeinek meghatározása, a
hallgatók kiválasztása és felvétele;
d) tantervek, tananyagok, képzési programok meghatározása, valamint
bizonyítványok, végzettséget, illetõleg szakképesítést tanúsító oklevelek
kibocsátása, továbbá kredit-értékek beszámítása feltételeinek a meghatározása
az intézménybe való felvételkor, illetve átvételkor;
e) tudományos kutatási programok kidolgozása, tudományos kutatási feladatok
meghatározása és szervezése;
f) a részére jóváhagyott pénzügyi eszközök, források és elõirányzatok
feletti rendelkezési jog, valamint a kezelésükben lévõ vagyontárgyakkal
kapcsolatos jogok gyakorlása;
g) nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatok kialakítása és fejlesztése;
h) az intézményben folyó oktató és kutató munka minõségét biztosító
intézkedések bevezetése és ellenõrzése.
(3) Az egyetemek joga kiterjed a doktori képzésre és a doktori fokozat
odaítélésére, a habilitációs eljárás szabályainak kidolgozására és az eljárás
lefolytatására.
65. §
(1) Az állam a felsõoktatással kapcsolatos feladatait a felsõoktatási
intézményeknek az Alkotmányban és e törvényben szabályozott, valamint e
törvény alapján megalkotott intézményi Szabályzatukban megállapított jogok,
kötelezettségek és hatáskörök tiszteletben tartásával látja el.
(2) A felsõoktatási intézmények önkormányzatát sértõ jogszabályok és egyedi
döntések az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1.§ h) pontja
alapján az Alkotmánybíróság elõtt megtámadhatók.
(3) A felsõoktatási intézmények és az állami szervek vagy a helyi
önkormányzatok között felmerülõ hatásköri vitákban az államigazgatási
határozatok felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint az érintett
felsõoktatási intézmény székhelye szerint illetékes bíróság jár el.
16. Fejezet
A hallgatói önkormányzat
66. §
(1) A hallgatói önkormányzat a felsõoktatási intézmény önkormányzatának
részeként mûködik. A hallgatói önkormányzatnak tagja minden hallgatói
jogviszonyban álló személy.
(2) A hallgatói önkormányzat tisztségviselõit és képviselõit a hallgatók
választják meg, ennek során minden hallgató választó, illetve választható.
Érvényes a választás, ha azon legalább a hallgatók egynegyede részt vesz.
(3) A felsõoktatási intézmények Szabályzatukban határozzák meg azokat az
ügyeket, amelyekben a hallgatói önkormányzat dönt, amelyekben egyetértése
szükséges, illetõleg amelyekben véleményének kikérése kötelezõ. A hallgatók a
hallgatói önkormányzat részére biztosított jogokat választott képviselõik
útján - a hallgatói önkormányzat szervezeti és mûködési szabályzatában
rögzített módon - gyakorolják.
(4) A hallgatói önkormányzat a Szabályzat alapján és keretei között saját
szervezeti és mûködési szabályzatát maga alkotja meg, és azt bemutatja az
intézményi tanácsnak. Az intézményi tanács kifogást emelhet törvény- vagy
szabályzatellenes rendelkezés ellen, illetõleg azt megsemmisítheti. Az
intézményi tanács ilyen rendelkezése ellen a hallgatói önkormányzat panasszal
fordulhat a felsõoktatási intézmény vezetõjéhez, ennek eredménytelensége
esetén a mûvelõdési és közoktatási miniszterhez.
(5) A hallgatói önkormányzat a felsõoktatási intézmény más szerveivel
együttmûködve látja el feladatait.
(6) A hallgatói önkormányzat mûködéséhez és a szabályzatban meghatározott
feladatok elvégzéséhez a tárgyi és anyagi feltételeket az intézmény vezetése
biztosítja, amelyek jogszerû felhasználását az intézmény vezetõje ellenõrzi.
67. §
(1) A hallgatói önkormányzat joga, különösen
a) a szabályzatában meghatározott választás alapján képviselõk küldése az
intézményi és a kari tanácsba, valamint más vezetõ testületekbe;
b) részvétel a felvételi bizottságok munkájában;
c) javaslat a szabadon választható tantárgyak, szemináriumok bevezetésére;
d) javaslat külsõ oktató (elõadó) meghívására;
e) részvétel a tudományos és szakmai diákkörök szervezésében; a dolgozatok
közzététele;
f) a szükséges feltételek megléte esetén a kulturális, szociális szervezeti
egységek létesítése, megszüntetése, irányítása;
g) a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési
kapcsolatainak építése;
h) az oktatói munka hallgatói véleményezése;
i) a felsõoktatási intézmény sportlétesítményei hasznosításának
véleményezése;
j) részvétel a kollégiumok (diákotthonok) vezetésében;
k) részvétel a hallgatók tanulmányi, ösztöndíj- és támogatási ügyeinek
intézésében.
(2) A hallgatói önkormányzat más - elsõsorban hallgatókat érintô -
feladatok ellátására is felkérhetõ, döntési jogkörrel felruházható.
(3) A hallgatói önkormányzat egyetértést gyakorol:
(a) a hallgatói juttatásokról és a hallgatók által fizetendõ díjakról és
térítésekrõl szóló szabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor;
b) a tanulmányi és vizsgaszabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor;
c) az oktatás hallgatói véleményezésének rendjére alkotott intézményi
szabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor;
d) a Szabályzatban rögzített hallgatói jóléti, kulturális, sport célú
ingatlanok és intézmények, szervezeti egységek, helyiségek (kollégiumok,
diákotthonok, klubok, hallgatói sportlétesítmények) rendeltetésszerû
használatának megváltoztatásakor, megszüntetésekor és hasznosításával
kapcsolatban.
67/A. §
(1) A felsõoktatási intézmények hallgatóinak országos képviseletét a
Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (a továbbiakban: HÖOK) látja
el. A testület véleményt nyilváníthat, illetve javaslatot tehet a
felsõoktatást irányító közigazgatási és egyéb szervek részére a felsõoktatást
érintõ bármely kérdésben, továbbá ellátja a hallgatók képviseletét a
felsõoktatás országos szervezeteiben.
(2) A HÖOK a felsõoktatási intézményi hallgatói önkormányzatok küldötteibõl
álló testület, amely önmaga határozza meg szervezeti és mûködési szabályzatát.
A szabályzatban rendelkezni kell az elnökség és az elnök megválasztásának
rendjérõl, feladatairól. A felsõoktatási intézményi hallgatói önkormányzatokat
intézményenként, illetve karonként egy-egy küldött képviseli.
(3) A tíz tagú elnökség nyolc tagja választással nyeri el megbízatását, két
tagját a doktoranduszok országos képviselete delegálja a szabályzatban
meghatározott idõtartamra.
(4) A HÖOK, illetve elnöksége döntéseinek meghozatala elõtt köteles a
felsõoktatási intézmények adott kérdésben érdekelt szakmai hallgatói
rétegszervezete(i)nek véleményét kikérni.
(5) A HÖOK mûködésének pénzügyi fedezetére a Mûvelõdési és Közoktatási
Minisztérium az éves hallgatói normatíva országos keretösszegének egy
ezrelékét biztosítja.
7. Fejezet
A felsõoktatási intézmények vezetõinek testületei
68. §
(1) Az egyetemek képviselõibõl álló Magyar Rektori Konferencia, Mûvészeti
Egyetemek Rektori Széke, valamint a fõiskolák képviselõibõl alakult Fõiskolai
Fõigazgatói Konferencia a felsõoktatási intézmények képviseleti szervei,
melyek véleményt nyilváníthatnak, illetve javaslatot tehetnek a felsõoktatást
irányító közigazgatási és egyéb szervek részére a felsõoktatást érintõ bármely
kérdésben.
(2) Az (1) bekezdésben megnevezett testületeknek az illetékes rektorok,
illetõleg a fõiskolai fõigazgatók a tagjai, akik a testületek tevékenységérõl
és határozatairól az intézményi tanácsot folyamatosan tájékoztatják.
(3) A testületek maguk határozzák meg szervezetük és mûködésük szabályait,
ezekben megállapítják az elnök megválasztásának rendjét, a testületek
képviseletére jogosultak körét, s a testületben a felsõoktatási intézmények
képviseletére jogosultak körét.
(4) A testületek mûködésének gazdasági, igazgatási feltételeit a
felsõoktatási intézmények biztosítják; az egyes intézmények által viselt
költségek arányát szabályzat állapítja meg.
18. Fejezet
A felsõoktatással kapcsolatos állami hatáskörök
69. §
A felsõoktatás összehangolt fejlesztése, a magyar felsõoktatási rendszer
egységének, a képzés alapvetõ követelményeinek biztosítása, valamint a nemzeti
és nemzetközi integrációs folyamatokba való bekapcsolódás érdekében a
felsõoktatással, illetve a felsõoktatási intézményekkel kapcsolatban az állam
központi szervei, az országos felsõoktatási testületekre támaszkodva, a 70-74.
§-okban foglalt feladatokat látják el.
70. §
Az Országgyûlés
a) meghatározza a felsõoktatás fejlesztési tervét;
b) a költségvetési törvényben meghatározza a felsõoktatás éves fejlesztését
és mûködési költségvetését;
c) állami felsõoktatási intézményt létesít, alakít át és szüntet meg;
d) nem állami alapítású felsõoktatási intézmény létesítéséhez, illetve
megszüntetéséhez hozzájárul, illetve az elismerést megvonja.;
e) jóváhagyja a felsõoktatási szövetség létesítését, átalakulását és
megszüntetését.
71. §
(1) A köztársasági elnök
a) kinevezi és felmenti az egyetemi tanárokat;
b) megbízza és felmenti az egyetemek rektorait.
(2) A köztársasági elnök hozzájárul a Promotio sub auspiciis praesidentis
Rei Publicae kitüntetéssel való doktorrá avatáshoz.
72. §
A Kormány a felsõoktatással kapcsolatos feladatai körében
a) biztosítja az állami felsõoktatási intézményhálózat fenntartási,
mûködtetési feltételeit, meghatározza a felsõoktatás-fejlesztés és a
tudományos kutatás fejlesztésének államilag finanszírozott feladatait, és
biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket;
b) állami felsõoktatási intézményben hozzájárul kar létesítéséhez,
megszüntetéséhez, nem állami intézmények esetében kar létesítését,
megszüntetését elismeri;
c) meghatározza az alapképzésben a képesítési követelményeket;
d) meghatározza a doktori képzés, a doktori fokozat odaítélésének eljárási
szabályait, a képzésben résztvevõk és a doktorok jogait és kötelességeit;
e) meghatározza a "Professor Emeritus" címmel járó állami juttatásokat;
f) meghatározza a habilitációs eljárás általános szabályait;
g) meghatározza a MAB szervezetét és mûködésének alapvetõ szabályait;
h) meghatározza a külföldi fokozatok, oklevelek, diplomák elismerésének,
illetõleg azok honosításának feltételeit, és szabályozza az erre irányuló
eljárást;
i) meghatározza az évente felvehetõ államilag finanszírozott hallgatói
összlétszámot;
j) szabályozza az állami felsõoktatási intézményekben a hallgatók által
fizetendõ díjakat és térítéseket, a diákigazolvány kiállítása és az általa
igénybevehetõ kedvezmények szabályait;
k) meghatározza a hallgatók állami támogatásának rendszerét;
l) szabályozza a külföldi hallgatók hazai felsõoktatási intézményekben
folytatott, illetõleg a külföldi ösztöndíjas tanulmányok egyes kérdéseit;
m) szabályozza a felsõoktatási intézmények létesítésének, megszüntetésének
és mûködésük engedélyezésének rendjét.
73. §
A miniszterelnök
a) kinevezi és felmenti a fõiskolai tanárt;
b) állami fõiskolán megbízza és felmenti, nem állami fõiskolán megerõsíti a
fõiskolai fõigazgatót;
c) megbízza és felmenti a MAB elnökét és tagjait.
74. §
(1) A mûvelõdési és közoktatási miniszter a felsõoktatással kapcsolatos
állami feladatai körében
a) részt vesz a felsõoktatási politika és fejlesztés állami döntéseinek
elõkészítésében, illetõleg kialakításában, ezzel összefüggésben elõterjesztést
tesz;
b) benyújtja a Kormányhoz az FTT állásfoglalása alapján a felsõoktatás éves
költségvetési beszámolóját és támogatásának tervét;
c) törvényességi felügyeletet lát el az állami felsõoktatási intézmények
felett, és ebben a jogkörében megsemmisíthet minden olyan intézményi
Szabályzatot, döntést, amely jogszabályba ütközik;
d) az FTT, valamint a MAB állásfoglalása alapján engedélyezi az
alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben szak indítását, illetõleg
visszavonja az engedélyt;
e) meghatározza a MAB véleménye alapján a szakirányú továbbképzésben a
képesítési követelményeket;
f) engedélyezi iskolarendszerû felsõfokú szakképzés akkreditációja alapján
képzés indítását, illetve a törvényes feltételek hiánya esetén visszavonja az
engedélyt;
g) az FTT állásfoglalása alapján dönt a különféle képzési szintek elsõ
évére felvehetõ államilag finanszírozott hallgatói létszámról, annak
intézmények közötti megosztásáról, és a nem állami felsõoktatási
intézményeknek adható megbízásról;
h) A MAB javaslatára meghatározott idõre felfüggesztheti egyes
intézményekben és szakokon a záróvizsgáztatási és oklevélkiadási jog
gyakorlását;
i) ellenõrzi az állam által rendelkezésre bocsátott eszközök
felhasználásának hatékonyságát és jogszerûségét, az FTT-vel együttmûködve
kialakítja az ellenõrzés szervezetét;
j) támogatja a felsõoktatási intézmények nemzetközi kapcsolatainak
kialakítását és fejlesztését;
k) javaslatot tesz a Kormánynak a 72. § a) - c) pontjában foglalt
feladataira, ellátja a felsõoktatás tervezésével kapcsolatos feladatokat;
l) szabályozza a Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae
kitüntetéssel való doktorrá avatás alapvetõ feltételeit;
m) a MAB véleményének figyelembevételével engedélyezi külföldi
felsõoktatási intézmény magyarországi mûködését;
n) szabályozza az FTT szervezetét, mûködésének alapelveit;
o) dönt a felsõoktatási szövetség létesítésével és mûködésével kapcsolatban
e törvény alapján meghatározott kérdésekben.
(2) Ha a mûvelôdési és közoktatási miniszter elôterjesztésében vagy
döntésében eltér a MAB, illetve az FTT állásfoglalásától, köteles azt
indokolni.
(3) Az (1) bekezdés h) pontja esetén a felsõoktatási intézmény hallgatói
jogosultak bármely más, azonos képzést folytató - vagy ilyennek hiányában a
mûvelõdési és közoktatási miniszter által kijelölt - felsõoktatási
intézményben záróvizsgát tenni. Felsôoktatási intézmény megszûnése esetén a
mûvelôdési és közoktatási miniszter felkérhet valamely más, azonos képzést
folytató intézményt, hogy teremtse meg a hallgatók számára a tanulmányok
folytatásának lehetôségét, s ehhez a képzés finanszírozását biztosítja.
(4) A mûvelõdési és közoktatási miniszter az (1) bekezdés c) pontjában
foglalt jogkörében hozott döntései - a közigazgatási határozatok
felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint - bíróság elõtt megtámadhatók.
74/A. §
(1) A mûvelõdési és közoktatási miniszter törvényességi felügyeleti
jogkörében vizsgálja, hogy a felsõoktatási intézmény, illetve felsõoktatási
szövetség szervezete, mûködése, döntéshozatali eljárása, illetõleg döntései
megfelelnek-e a jogszabályoknak.
(2) Nem terjed ki a mûvelõdési és közoktatási miniszter törvényességi
felügyeleti jogköre azokra a döntésekre, amelyek alapján
a) munkaügyi vitának, illetve közalkalmazotti jogviszonyból származó
vitának;
b) külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy államigazgatási
eljárásnak
van helye.
(3) A mûvelõdési és közoktatási miniszter törvényességi felügyeleti
jogkörében - határidõ kitûzésével - felhívja az érintettet a jogszabálysértés
megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és
a megadott határidõn belül az annak alapján tett intézkedésrõl vagy egyet nem
értésérõl a minisztert tájékoztatni.
(4) Ha a megadott határidõn belül intézkedés nem történt, a miniszter
- a jogszabálysértõ Szabályzatot vagy döntést megsemmisíti,
- a felsõoktatási intézmény vezetõjének fegyelmi felelõsségrevonását,
illetve - a cselekmény jellegétõl függõen - bírósági eljárást kezdeményez.
75. §
A mûvelõdési és közoktatási miniszter a felsõoktatási intézményt érintõ - a
hatáskörébe tartozó - ügyekben kikéri a felsõoktatási intézmény véleményét.
19. Fejezet
Országos felsõoktatási testületek
76. §
(1) Az FTT a mûvelõdési és közoktatási miniszter felsõoktatással és
tudományos kutatással kapcsolatos feladatainak ellátását segítõ, javaslattevõ,
döntéselõkészítõ és véleményezõ testülete.
(2) Az FTT feladatait testületként, illetve bizottságai útján látja el.
(3) Az FTT mint testület:
a) javaslatokat dolgoz ki a felsõoktatás intézmény- és szakképzési
rendszerének fejlesztésére, korszerûsítésére a munkaerõpiaci prognózisok és
teljesítménymutatók figyelembevételével, elõkészíti az e körben hozott
döntéseket;
b) véleményezi állami felsõoktatási intézmény, felsõoktatási szövetség és
ennek tagintézményei, továbbá a karok létesítésére, megszüntetésére vonatkozó
kérelmeket;
c) állást foglal nem állami felsõoktatási intézmény tekintetében az állami
elismerés megadásáról, illetõleg visszavonásáról;
d) véleményt nyilvánít a felsõoktatás költségvetésérõl, illetve a
költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról;
e) javaslatot dolgoz ki a felsõfokú szakemberképzés állami támogatásának, a
támogatási rendszer korszerûsítésének elveire;
f) állást foglal a felsõoktatásban szakterületi prioritások kidolgozásával
a hallgatói létszám középtávú fejlesztésének elveirõl, valamint az évenként
felvehetõ államilag finanszírozott hallgatólétszámról és annak megosztásáról;
g) kialakítja a felsõoktatás területén a Mûvelõdési és Közoktatási
Minisztérium fejezetében finanszírozott tudományos kutatások kiemelt
fejlesztési programjainak prioritási szempontjait;
h) véleményt nyilvánít a felsõoktatás területén a kutatási tevékenységet
érintõ valamennyi országos, állam által finanszírozott pályázat kiírásának
feltételeirõl és végrehajtásáról;
i) önálló javaslatokat dolgozhat ki a felsõoktatással kapcsolatos bármely
tárgyban;
j) ajánlásokat dolgoz ki a felsõoktatási intézmények részére a kormányzati
szervek vagy felsõoktatási intézmények kezdeményezése alapján;
k) állást foglal szakok képesítési követelményeirõl és szakok indításáról.
(4) Az FTT és annak szakbizottságai stratégiai jelentõségû állásfoglalásaik
meghozatalakor és a munkaerõpiaci prognózisokra alapított államilag
finanszírozott hallgatói létszámkeretek kialakításakor kötelesek konzultálni a
képzésben érdekelt egyes minisztériumok képviselõivel, és velük egyetértésben
kialakítani állásfoglalásukat. Ugyanez az elv érvényesül a karok alapításával,
szakok képesítési követelményeinek kialakításával, szakok indításával
kapcsolatos állásfoglalások meghozatalakor.
(5) Stratégiai jelentõségû állásfoglalásait és a finanszírozás több évre
meghatározott szempontjait az FTT olyan idõpontban hozza nyilvánosságra, hogy
arra a felsõoktatási intézmények felkészülhessenek.
77. §
(1) Az FTT huszonkilenc tagból áll. Az FTT tizenkét tagja a felsõoktatás
által delegált szakértõ, melybõl négy tag a Magyar Rektori Konferencia, három
tag a Fõiskolai Fõigazgatói Konferencia, egy tag a Mûvészeti Egyetemek Rektori
Széke, egy-egy tag a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának
képviselõje, illetve a felsõoktatási munkavállalói érdekképviseleti szervek
által delegált szakértõ, további két szakértõt a mûvelõdési és közoktatási
miniszter jelöl ki a felsõoktatás területérõl. Az FTT további tizenhét tagja a
különbözõ szervek delegált szakértõ képviselõje a következõk szerint: szakmai
kamarák (két tag); munkaadók (két tag); tudományos testület /Magyar Tudományos
Akadémia, kutatóintézetek/ (két tag); budapesti önkormányzat (egy tag); vidéki
önkormányzatok (három tag); egy-egy tagot a pénzügyminiszter, a közlekedési
hírközlési és vízügyi miniszter, az ipari és kereskedelmi miniszter, a
népjóléti miniszter, a földmûvelésügyi miniszter, további kettõt a mûvelõdési
és közoktatási miniszter delegál.
(2) Az FTT saját tagjai közül választja meg elnökét. Az FTT elnökét és
tagjait a mûvelõdési és közoktatási miniszter három évre bízza meg, a megbízás
egy alkalommal meghosszabbítható. Az FTT tagja nem lehet a MAB tagja.
(3) Az FTT ülésén állandó meghívottként részt vesznek a képzésben érdekelt
minisztériumok képviselõi.
(4) Az FTT tagjainak névsorát a Magyar Közlönyben és a Mûvelõdési
Közlönyben közzé kell tenni.
78. §
(1) Az FTT Képzési és Kutatási Stratégiai Szakbizottsága kilenc tagból
áll. A bizottság tagjait az FTT elnökének javaslatára a testület szakértõk
közül választja meg három évre. A bizottság saját tagjainak sorából választja
meg vezetõjét.
(2) Az FTT Finanszírozási Szakbizottsága kilenc tagból áll. A bizottság
tagjait az FTT elnökének javaslatára az FTT szakértõk közül választja meg
három évre. A bizottság saját tagjainak sorából választja meg vezetõjét.
(3) A bizottságok munkájuk segítésére szakértõket kérhetnek fel, illetve
eseti szakértõi bizottságot hozhatnak létre. A bizottsági döntések
elõkészítése során biztosítani kell az adott kérdésben érintett felsõoktatási
intézmények véleményének megismerését.
(4) Az FTT-nek és szakbizottságainak a mûködését az FTT Titkársága segíti.
A titkárság dolgozói közalkalmazottak. A Titkárság vezetõje pályázat útján az
FTT által kinevezett fõtitkár. A fõtitkár felett a munkáltatói jogokat - a
kinevezés és felmentés kivételével - az FTT elnöke gyakorolja.
78/A. §
(1) Az FTT Titkárságának koordinációjában mûködik az Országos Kredittanács
Irodája, továbbá más, a felsõoktatás mûködését és fejlesztését elõsegítõ
testületek vagy szervezetek.
(2) A "Felsõoktatás Fejlesztési Alapprogramok" Irodája felett a
törvényességi felügyeletet a mûvelõdési és közoktatási miniszter az FTT
közremûködésével gyakorolja.
79. §
(1) Az FTT vezetõje és képviselõje az FTT elnöke. Az FTT, valamint
szakbizottságainak feladatkörét és mûködését érintõ kérdésben csak az FTT
elnöke adhat ki külsõ szervek részére állásfoglalást.
(2) Az FTT mûködésére vonatkozó részletes szabályokat a mûvelõdési és
közoktatási miniszter szabályozza.
(3) Az FTT mûködésének pénzügyi fedezetét az Országgyûlés az éves központi
költségvetés Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezetében elkülönítetten
biztosítja.
80. §
(1) A felsõoktatásban a képzés és a tudományos tevékenység színvonalának
folyamatos ellenõrzésére, a minõsítés elvégzésére és a minõségbiztosítás
támogatására a Kormány Magyar Akkreditációs Bizottságot hoz létre. A MAB
tagjainak a felét (15 fõ) a felsõoktatási intézmények, másik felét a
tudományos kutatóintézetek (10 fõ) és a szakmai testületek (5 fõ) legalább
doktori fokozattal rendelkezõ küldöttei alkotják. A MAB maga választja
elnökét, aki nem lehet köztisztviselõ.
(2) A MAB tagjait és elnökét a mûvelõdési és közoktatási miniszter
elõterjesztésére a miniszterelnök három évre bízza meg. A megbízás egy ízben
meghosszabbítható.
(3) A MAB ülésein - tanácskozási joggal - az országos hallgatói képviselet
egy küldöttje is részt vesz.
(4) A MAB külsõ tagok bevonásával szakbizottságokat hoz létre. A
szakbizottságba - szakértõként - a felhasználói szféra képviselõi és
esetenként külföldi személyek is meghívhatók.
(5) A MAB jogi személy, a magyar felsõoktatást szolgáló független szakmai
testület, titkársága teljes jogkörrel rendelkezõ költségvetési szerv.
Mûködésének pénzügyi fedezetét az Országgyûlés az éves központi költségvetés
keretében elkülönítetten biztosítja.
(6) A MAB szervezetének, mûködésének valamint akkreditációs eljárásának
szabályait kormányrendelet állapítja meg. Mûködése felett a törvényességi
felügyeletet a mûvelõdési és közoktatási miniszter gyakorolja.
(7) A MAB tagjainak névsorát a Magyar Közlönyben és a Mûvelõdési Közlönyben
közzé kell tenni.
81. §
(1) A MAB
a) jóváhagyja a doktori programokat, és állást foglal arról, hogy az
egyetem melyik tudományterületen, azon belül mely tudományágban folytathat
doktori képzést, ítélhet oda doktori fokozatot, illetve mely mûvészeti
területeken és ezen belül mely mûvészeti ágakban ítélhet oda mester fokozatot;
b) állást foglal olyan kérdésekben, amelyek e törvény végrehajtása során az
oktatás minõségét érintik.
(2) A MAB a mûvelõdési és közoktatási miniszter, az FTT vagy felsõoktatási
intézmény felkérésére véleményt nyilvánít
a) felsõoktatási intézmény és szövetség létesítésérõl, illetõleg
elismerésérõl;
b) kar létesítésérõl, illetõleg elismerésérõl;
c) a képesítési követelményekrõl;
d) alapképzésben és szakirányú továbbképzésben szakindítási engedély
megadásáról;
e) az egyetem doktori, illetõleg habilitációs szabályzatáról;
f) a felsõfokú intézményekben akkreditált iskolarendszerû felsõfokú
szakképzés indításáról;
g) a kreditrendszer alkalmazásának szabályozásáról;
h) külföldi felsõoktatási intézmény magyarországi mûködésének
engedélyezésérõl;
i) az oklevelek honosításáról, illetõleg egyenértékûsítésérõl szóló
nemzetközi egyezmények tervezetérõl.
(3) A MAB a felsõoktatási intézmény felkérésére közremûködik a doktori
vizsgabizottságok és a habilitációs bizottságok külsõ tagjainak kijelölésében.
(4) A MAB rendszeresen, de legalább nyolc évenként értékeli az egyes
felsõoktatási intézményekben a képzés és a tudományos tevékenység
színvonalát. A mûvelõdési és közoktatási miniszter felkérésére soron kívül
folytatja le az említett körbe tartozó, és felkérésben megjelölt vizsgálatot,
és adja meg értékelését. Ha a MAB azt állapítja meg, hogy a képzés színvonala
miatt a felsõoktatási intézmény vagy annak bizonyos szakjai nem felelnek meg
a képzési célnak, javaslatot tesz
a) az adott szakon (szakokon) a záróvizsgáztatási és az oklevélkiadási jog
gyakorlásának meghatározott idõre történõ felfüggesztésére vagy
visszavonására, illetve nem állami intézmények esetében az állami elismerés
visszavonására;
b) a felsõoktatási intézmény megszüntetésére vagy az állami elismerés
visszavonására;
c) a szükséges intézkedések végrehajtásának meghatározott idõn belüli
ellenõrzésére.
(5) A MAB az akkreditációs értékeléshez bekérheti az intézmény képzési és
tudományos tevékenységére vonatkozó adatokat. Megvizsgálja az 59. § (3)
bekezdésében foglaltak szerinti jelentést az intézmény mûködésének és
tevékenységének szempontjából, és felhasználja azt az intézmény következõ
akkreditációs értékelése folyamán.
(6) Az intézmények által az akkreditációs eljárás lefolytatásához szükséges
adatok valóságtartalmával kapcsolatosan felmerült kétely esetén a MAB
tájékoztatja a mûvelõdési és közoktatási minisztert.
(7) A MAB az (1) bekezdésben meghatározott döntését nyilvánosságra hozza, a
(2)-(4) bekezdés szerinti véleményét, javaslatait nyilvánosságra hozhatja. Az
érintett intézmény joga, hogy álláspontját a MAB döntésével, véleményével,
javaslataival egyidejûleg nyilvánosságra hozza.
(8) A MAB ügyintézésének feladatait titkárság látja el. A titkárság
dolgozói közalkalmazottak, a velük kapcsolatos munkáltatói jogokat a MAB
elnöke gyakorolja. A titkárság vezeti az országos habilitációs és az országos
doktori nyilvántartást, amelyek nyilvánosak.
ÖTÖDIK RÉSZ
FELVÉTEL A FELSÕOKTATÁSI INTÉZMÉNYBE
20. Fejezet
A felvétel feltételei és eljárása
82. §
Minden magyar állampolgárnak joga van - a 83. § keretei között - az általa
választott felsõoktatási intézményben és szakon felsõfokú tanulmányokat
folytatni.
83. §
(1) Felsõoktatási intézménybe
a) alapképzésre és akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzésre
érettségi bizonyítvánnyal, illetõleg azzal egyenértékû középiskolai
végzettséget tanúsító bizonyítvánnyal, továbbá felsõoktatási intézményben
szerzett oklevéllel;
b) szakirányú továbbképzésre felsõoktatási intézményben szerzett és az
adott felsõoktatási intézmény által meghatározott egyetemi vagy fõiskolai
oklevéllel;
c) doktori képzésre egyetemi oklevéllel vagy azzal egyenértékû oklevéllel
lehet jelentkezni.
(2) Az öt évesnél hosszabb tanulmányi idejû egyetemi képzés alatt
kivételesen engedélyezhetõ a doktori tanulmány megkezdése, ha a hallgató már a
doktori képzés szakterületének minden tárgyából vizsgát tett.
(3) A felsõoktatási intézmény a felvételt az (1) bekezdésben meghatározott
feltételeken túl további követelményhez, különösen az érettségi minõsítéséhez,
a középiskolai tanulmányok, illetve a felvételi vizsga, továbbá az e törvény
szerinti akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzés során elért
eredményekhez, alkalmassági vizsgálatokhoz, munkaviszonyhoz, meghatározott
munkakör betöltéséhez, meghatározott idõtartamú szakmai gyakorlathoz,
végzettséghez kötheti. A felsõoktatási intézmény a felvételi
vizsgakövetelményeket legalább két évvel, az egyéb feltételeket legalább egy
évvel a bevezetésük elõtt nyilvánosságra hozza.
(4) A felsõoktatási intézmények az intézményben folyó képzésrõl rendszeres
tájékoztatást adnak; a felvételi követelményeket pedig évente, megfelelõ
idõben közzéteszik.
(5) A felsõoktatási intézmény évenként - az FTT állásfoglalásának
figyelembevételével - állapítja meg a szakra, karra, intézménybe felvehetõ
hallgatók számát.
(6) A felsõoktatási intézménybe alapképzésre vagy a szakirányú
továbbképzésre való felvételrõl a felsõoktatási intézmény e célra szervezett
bizottsága, a doktori képzésre való felvételrõl az egyetem doktori tanácsa
dönt. A bizottság, illetõleg a tanács felvételt megtagadó döntése ellen
fellebbezéssel lehet élni, ha az jogszabályt vagy intézményi szabályzatot
sért. A fellebbezést a felsõoktatási intézmény vezetõje bírálja el. A
fellebbezést elutasító döntés ellen további fellebbezésnek nincs helye.
(7) A felsõoktatási intézmények a felvételi vizsgát tett, illetõleg a
felvett jelentkezõk névsorát és eredményeit az intézményben, a szokásos módon
közzéteszik.
(8) A felvételi vizsgák megszervezése és lebonyolítása a felsõoktatási
intézmények feladata. A felsõoktatási intézmények a felvételi vizsgákat vagy
azok egyes részeit közösen is megszervezhetik. A felvételi eljárás általános
szabályait az FTT állásfoglalása alapján a Kormány rendeletben állapítja meg.
(9) A felvételi eljárással kapcsolatos állami és intézményi feladatok
koordinálását és segítését Országos Felsõoktatási Felvételi Iroda biztosítja.
HATODIK RÉSZ
FELSÕFOKÚ KÉPZÉS
21. Fejezet
Képzési szintek, képesítési követelmények, tantervek
84. §
(1) A felsõoktatási intézményekben akkreditált iskolarendszerû felsôfokú
szakképzés, egyetemi és fõiskolai alapképzés, általános- és szakirányú
továbbképzés, és valamint doktori képzés folyhat nappali tagozaton, illetõleg
más formában (pl. esti, levelezõ, távoktatás).
(2) A felsôoktatási intézményben akkreditált iskolarendszerû felsôfokú
szakképzés az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott felsõfokú
szakképesítést ad.
(3) Az alapképzésben
a) fõiskolai végzettséget,
b) egyetemi végzettséget lehet szerezni.
(4) A fõiskolák szakirányú továbbképzést, az egyetemek szakirányú
továbbképzést és doktori képzést folytatnak.
(5) A fõiskolai és az egyetemi szakirányú továbbképzésben szerzett
oklevelek újabb szakképzettséget tanúsítanak a végzettségi szint változása
nélkül.
(6) Az egyetemek szervezett doktori képzés keretében vagy egyéni
felkészülés alapján legmagasabb egyetemi végzettségként doktori fokozatot
ítélhetnek oda. E fokozat meghatározott tudományterület magas színvonalú
ismeretét, önálló kutatómunkára való alkalmasságot, és annak új eredményekkel
gazdagító mûvelését tanúsítja.
(7) A mûvészeti egyetemen vagy karon szervezett egyetemi mesterképzés
keretében vagy egyéni felkészülés alapján legmagasabb egyetemi végzettségként
mesterfokozatot (DLA) ítélhetõ oda.
85. §
(1) Akkreditált iskolarendszerû felsôfokú szakképzésben felsôfokú
szakképesítést igazoló bizonyítványt a szakmai követelmények szerinti legalább
kétéves képzésben lehet megszerezni.
(2) A fõiskolai végzettséget a képesítési követelmények szerinti legalább
hároméves nappali képzésben lehet megszerezni.
(3) Az egyetemi végzettséget a képesítési követelmények szerinti legalább
négyéves nappali képzésben lehet megszerezni.
(4) Az egyetemi alapképzés képesítési követelmények szerinti tanulmányi
ideje az öt évet kivételes esetben haladhatja meg. A fõiskolai alapképzés
képesítési követelmények szerinti tanulmányi ideje négy évnél hosszabb nem
lehet.
(5) A szakirányú továbbképzés a képesítési követelmények szerint, nappali
képzés keretében legalább egy, de legfeljebb három év.
(6) Más oktatási formákban a képzési idõ - az alkalmazott oktatási formától
és módszerektõl függõen - a (2)-(3) és (5) bekezdésben meghatározott
idõtartammal azonos vagy hosszabb.
(7) A doktori képzésben a tanulmányi idõ tartama három év.
(8) A fõiskolai végzettség a képesítési követelmények szerint feljogosít a
tanulmányok egyetemi folytatására.
86. §
(1) A felsõoktatási intézményben megszerezhetõ végzettség, illetõleg a
szakképesítés szakmai követelményeit a képesítési követelmények határozzák
meg.
(2) Az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben a képesítési
követelmények szakok szerint tartalmazzák a képzési cél meghatározását, az
oktatandó fõbb tanulmányi területeket és ezek arányait, a képzési idõt
félévekben meghatározva, a legkisebb teljesítményt összóraszámban, illetve
kreditben vagy egyéb megfelelõ számítási módon meghatározva,, a szigorlati
tárgyakat, a záróvizsga típusát, tárgyait, eredményének kiszámítási módját, a
szakdolgozat, diplomamunka követelményeit, a végzettség szintjét, a
szakképzettséget és a hozzájuk kapcsolódó cím megnevezését, továbbá a szak
(szakterület) szempontjából lényeges más rendelkezéseket.
(3) A doktori fokozat megszerzésének feltételeit az egyetem a doktori
szabályzatában állapítja meg.
87. §
(1) Az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben a részletes oktatási
és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait -
különösen a képzési szakaszokat, a szigorlati és a záróvizsga tárgyakból
elõírt tanegységek, kreditek számát, a kötelezõ vizsgákat, szigorlatokat, az
ismeretek ellenõrzésének rendszerét, a résztanulmányok beszámítását az
egymásra épülõ ismeretellenõrzési formákat is - a tantervek; az egyes
tantárgyak keretében elsajátítandó ismereteket pedig a tantárgyi programok
határozzák meg.
(2) A tanterv és a tantárgyi programok összeállításánál a képesítési
követelmények mellett figyelemmel kell lenni , a nemzetközi szokásokra,
normákra, s a szak jellegétõl függõen a gyakorlati, szakmai követelményekre.
22. Fejezet
A tanulmányi és vizsgarend általános szabályai
88. §
A hallgatók tanulmányi és vizsgarendjét a felsõoktatási intézmény e törvény
keretein belül, szabályzatban maga állapítja meg.
89. §
(1) A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben egyaránt a felsõoktatási
intézmények járnak el. Az elsõ fokon eljáró intézményi testületben ötven
százalékos hallgatói részvételt, szavazati joggal biztosítani kell.
(2) Az elsõ fokon hozott határozat ellen a hallgató, a kézhezvétel után
tizenöt napon belül - a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó
értékelés kivételével - a Szabályzatban rögzítettek szerint, halasztó hatályú
fellebbezéssel élhet.
(3) A másodfokú határozattal szemben további fellebbezésnek nincs helye.
(4) A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen
jogorvoslatnak helye nincs.
90. §
(1) Az adott képzési célhoz igazodó, egymásra épülõ ismeretellenõrzési
formákat (vizsgákat) a képesítési követelmények, valamint a tanterv határozza
meg.
(2) A tananyag ismeretének értékelése, általában
a) öt fokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen
(1);
b) három fokozatú: kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg
minõsítéssel
történhet.
(3) A felsõoktatási intézmény Szabályzatában a tanulmányi követelmények
teljesítésének ellenõrzésére és értékelésére más rendszert (pl. halmozott
pontozás, tanegység, kredit) is választhat; ebben az esetben is biztosítani
kell azonban a (2) bekezdésben foglalt ellenõrzési, értékelési rendszerrel
való összehasonlíthatóságot.
23. Fejezet
A doktori képzés és fokozatszerzés
91. §
(1) Az egyetem doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére azon a
tudományterületen, illetõleg tudományágban jogosult, amelyben arra való
alkalmasságát a MAB állásfoglalásában elismerte.
(2) A doktori képzés szervezésére és a fokozat odaítélésére az egyetem
doktori tanácsot hoz létre; nagylétszámú egyetemeken a doktori tanács
karonként és szakonként is létrehozható. A doktori tanácsnak tanácskozási
jogú tagja a doktori képzésben részt vevõ hallgatók által választott egy
képviselõ.
(3) A doktori tanács valamennyi tagjának doktori (PhD) fokozattal kell
rendelkeznie; a tanács tagja lehet az is, aki az egyetemnek nem dolgozója.
(4) A doktori eljárásban nem vehet részt az a személy, aki a pályázóval
függelmi, hozzátartozói viszonyban van, vagy akitõl az ügy tárgyilagos
elbírálása egyéb okból nem várható el.
92. §
(1) A doktori fokozat egyetemi szervezett képzésben való részvétel
keretében, illetve egyéni felkészülés alapján szerezhetõ meg.
(2) A doktori fokozat megszerzésének feltételei:
a) az egyetemi doktori szabályzat alapján elõírt kötelezettségek
teljesítése, továbbá a doktori vizsgák (szigorlatok) eredményes letétele;
b) az önálló tudományos munkásság - cikkekkel, tanulmányokkal vagy más
módon történõ - bemutatása;
c) két idegen nyelvnek a tudományterület mûveléséhez szükséges ismeretének
igazolása;
d) a fokozat követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldása;
értekezés, alkotás bemutatása; az eredmények megvédése nyilvános vitában.
(3) Az egyetem doktori tanácsa felmentést adhat bármely pályázónak a
szervezett képzésben vagy a képzés egy részében való részvétel alól.
93. §
(1) Doktori szigorlatot szigorlati (vizsga)bizottság elõtt kell tenni. A
szigorlati bizottságot a doktori tanács doktori fokozattal rendelkezô
személyekbôl hozza létre. A szigorlati (vizsga)bizottság legalább egyharmada
az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban nem álló
külsõ szakember.
(2) A doktori munkát bírálóbizottság elõtt nyilvános vitában kell
megvédeni. A doktori munka bírálóbizottságának elnöke az egyetem szakmailag
illetékes tanára; a bizottság tagjait a doktori tanács - az (1) bekezdésben
foglaltak értelemszerû alkalmazásával - jelöli ki.
(3) A doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárásban hozott határozatok
kizárólag jogszabálysértés, illetõleg az egyetemi doktori szabályzat
megsértése miatt fellebbezhetõk meg.
94. §
(1) A doktori fokozat odaítélésérõl vagy elutasításáról központi
nyilvántartást kell vezetni. Ennek megszervezése a MAB feladata. A
nyilvántartás mindenki számára nyilvános.
(2) A doktori képzés és a fokozat odaítélésének részletes szabályait az
egyetem doktori szabályzata állapítja meg.
24. Fejezet
Záróvizsgák, oklevelek és címek
95. §
(1) A hallgató felsõfokú tanulmányait az egyetemi, valamint a fõiskolai
alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben záróvizsgával fejezi be.
(2) A záróvizsga a felsõfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges
tudás (készség) ellenõrzése és értékelése, amelynek során a jelöltnek arról is
tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja.
(3) A záróvizsga
a) szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésébõl és megvédésébõl;
b) a képesítési követelményekben elõírt írásbeli, illetõleg szóbeli
vizsgából;
c) egyes szakokon meghatározott gyakorlatok elvégzésébõl áll.
(4) A záróvizsgára bocsátás feltétele:
a) A tantervben elõírt vizsgák eredményes letétele és más tanulmányi
követelmények teljesítése, vagy az elõírt kredit-értékek megszerzése;
b) az intézmény által elõírt nyelvismeret megszerzésének igazolása.
(5) A záróvizsga típusát és eredményének kiszámítási módját, a záróvizsga
jellegétõl függõen a képesítési követelmények határozzák meg.
(6) Az akkreditált iskolarendszerû felsôfokú szakképzésben szakmai vizsgát
kell tenni a szakképzési törvény vonatkozó szabályai szerint.
96. §
(1) A záróvizsgát vizsgáztató bizottság elõtt kell tenni.
(2) A záróvizsga-bizottságnak az elnökön kívül legalább két tagja van.
(3) A záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy
tagja külsõ szakember legyen.
(4) A záróvizsga írásbeli részének módszerét és az elbírálás módját a
Szabályzat határozza meg.
(5) A záróvizsgáról jegyzõkönyvet kell vezetni.
(6) Az azonos szakterületen mûködõ intézmények (karok, szakok) közös
vizsgabizottságot is létrehozhatnak.
97. §
(1) Sikeres záróvizsga alapján a felsõoktatási intézmény a hallgató számára
oklevelet állít ki. Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott
közokirat, amely tanúsítja a tanulmányok sikeres elvégzését, az oklevélben
megnevezett szakon.
(2) A felsõoktatási intézmények az oklevelet - a (3) és (4) bekezdésekre
figyelemmel - hagyományaiknak megfelelõ formában és tartalommal oly módon
adják ki, hogy az azonosítható és ellenõrizhetõ legyen.
(3) Az oklevél tartalmazza a kibocsátó felsõoktatási intézmény nevét, az
oklevél birtokosának azonosításra alkalmas nevét, születésének helyét és
idejét, a végzettség, illetve az odaítélt fokozat és a tanulmányi szakirány
(szak), szakképzettség), a képzési forma megnevezését, a kibocsátás (avatás)
helyét, évét, hónapját és napját. Tartalmaznia kell továbbá a felsõoktatási
intézmény vezetõjének (illetõleg a Szabályzatban meghatározott intézményi,
kari vezetõnek), a záróvizsga-bizottság vagy a doktori szigorlati bizottság
elnökének az eredeti aláírását, az intézmény pecsétjét, továbbá mindazokat az
adatokat, amelyeket a felsõoktatási intézmény Szabályzata feltüntetni rendel.
Oklevél vagy bizonyítvány kibocsátásakor a kormányrendeletben meghatározott
képesítés elnevezését csak az adott szak indítására engedéllyel rendelkezõ
felsõoktatási intézmények használhatják.
(4) Az oklevelet magyar nyelven vagy magyar és latin nyelven, nemzeti és
etnikai kisebbségi képzés esetében a nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvén,
továbbá - kivételesen, a felsõoktatási intézmény döntésének megfelelõen - a
képzés nyelvén kell kiadni.
(5) Külföldi felhasználásra, kérelem alapján, idegen nyelvû
oklevélmelléklet adható ki, amely a tanulmányi kötelezettség legfontosabb
adatairól és a tanulmányi eredményekrõl ad tájékoztatást.
(6) A Magyarországon szerzett felsõfokú végzettséggel rendelkezõ személyek
külföldön az alábbi, angol nyelvû elnevezéseket használhatják a tanulmányi
irány megjelölésével:
a) a fõiskolai végzettséggel rendelkezõk a "Bachelor" (rövidítve: BA, BSc
stb.);
b) egyetemi végzettséggel rendelkezõk "Master" (rövidítve MA, MSc stb.);
c) a doktori (PhD) fokozattal rendelkezõk a "Doctor of Philosophy"
(rövidítve: PhD);
d) a mesterfokozattal rendelkezôk a "Doctor of Liberal Arts" (rövidítve:
DLA).
98. §
(1) Az egyetemi végzettséget igazoló doktori címet az orvosok, fogorvosok,
állatorvosok, jogászok nyerhetik el; ezeknek rövidített jelölése : dr. med.,
dr. med. dent., dr. vet., dr. jur.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett egyetemi végzettséggel rendelkezõk
címe: okleveles mérnök, okleveles közgazdász, okleveles tanár, illetõleg - a
szaktól függõen - a képesítési követelményekben meghatározott más cím.
(3) A fõiskolai végzettséggel rendelkezõ személyek általában - a tanulmányi
iránytól függõen - a következõ címeket viselhetik: mérnök, közgazdász, tanár,
tanító, óvodapedagógus, gyógypedagógus, szakoktató, illetõleg - a szaktól
függõen - a képesítési követelményekben meghatározott más cím.
(4) A felsõoktatási intézmények által alapképzés alapján kiállított,
egyetemi vagy fõiskolai végzettséget tanúsító oklevél
a) további egyetemi, illetõleg fõiskolai képzésben való részvételre
jogosít;
b) egyetemi vagy fõiskolai végzettséghez, illetõleg jogszabályban,
képesítési követelményekben, valamint alkalmazási elõírásokban meghatározott
munkakörök betöltésére, foglalkozás (tevékenység) gyakorlására képesít.
(5) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott szakképesítés munkakör
betöltésére, foglakozás (tevékenység) folytatására jogszabályban meghatározott
feltételek alól nem mentesít.
99. §
(1) A szakirányú továbbképzés befejezése után a hallgató záróvizsgát tesz,
amelyre az értelemszerû eltérésekkel a 96-97. § rendelkezéseit kell
alkalmazni.
(2) A szakirányú végzettségrõl a záróvizsga után a felsõoktatási intézmény
oklevelet állít ki. Az oklevélre a 97. § rendelkezéseit kell megfelelõen
alkalmazni. A szakirányú egyetemi és fõiskolai végzettséggel rendelkezõk a
szakirányú képzésre utalással használhatják az egyetemi, illetõleg a fõiskolai
címet.
(3) A szakirányú egyetemi és fõiskolai képzésben nyert oklevél különleges
szakképzettséget tanúsít, és az alkalmazási elõírásokban meghatározott
munkakör betöltésére, foglalkozás (tevékenység) gyakorlására képesít. E
rendelkezés nem érinti azonban a külön jogszabályokban a felsõoktatásban
folytatott továbbképzéstõl függetlenül elõírt képesítési követelményeket.
100. §
(1) Az egyetem a doktort a hagyományoknak megfelelõen ünnepélyesen avatja.
(2) Az egyetem - a köztársasági elnök elõzetes hozzájárulásával - Promotio
sub auspiciis praesidentis Rei Publicae kitüntetéssel avatja doktorrá azt, aki
középiskolai, egyetemi és doktori tanulmányait kiváló eredménnyel végezte. Az
adományozás részletes feltételeit a mûvelõdési és közoktatási miniszter
állapítja meg.
(3) Az egyetem doktori szabályzatában foglalt követelményeknek megfelelõen,
az arra érdemes bel- és külföldi személyeket tiszteletbeli doktorrá (doctor
honoris causa) avathatja.
(4) A felsõoktatási intézmény arany, gyémánt, vas, illetve rubin
díszoklevelet adományozhat annak, aki oklevelét 50, 60, 65 vagy 70 éve
szerezte, közmegbecsülésre méltó, megfelel a felsõoktatási intézmény
Szabályzatában foglalt követelményeknek, és így a felsõoktatási intézmény
hírnevét öregbítette.
(5) A doktori (PhD) fokozattal rendelkezõ személyek nevük mellett, címként
a "doktor (PhD)" vagy a "Dr." rövidítést használhatják. A (3) bekezdésben
említettek a "doctor honoris causa" címet vagy a "Dr. h. c." rövidítést
használhatják.
HETEDIK RÉSZ
NEMZETKÖZI TANULMÁNYI KAPCSOLATOK
25. Fejezet
Magyar állampolgárok külföldi tanulmányai
101. §
Magyar állampolgár külföldön magyar hatósági engedély nélkül folytathat
felsõfokú tanulmányokat.
102. §
(1) Külföldi felsõoktatási intézményekben tanulmányok folytatására pályázat
alapján állami ösztöndíj adományozható.
(2) A pályázó jogait és kötelezettségeit az elfogadott pályázatot kiíró
állami szerv és a pályázó közötti megállapodás határozza meg.
26. Fejezet
Külföldiek magyarországi tanulmányai
103. §
(1) A külföldiek felvételére, jogállására és hazai felsõoktatási
intézményben való tanulmányaira e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni,
kivéve ha jogszabály vagy nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik
(2) A külföldi hallgatókra vonatkozó részletes szabályaitokat a
felsõoktatási intézmény Szabályzatban állapítja meg.
104. §
A külföldi hallgatók, ha jogszabály vagy nemzetközi szerzõdés eltérõen nem
rendelkezik, a 31. § rendelkezéseinek megfelelõen tandíjat, költségtérítést és
egyéb díjat fizetnek.
27. Fejezet
Külföldi tanulmányok magyarországi elismerése
105. §
(1) Külföldön folytatott, nem befejezett felsõfokú iskolai (rész-)
tanulmányok beszámításáról - a tanulmányi kötelezettségek összehasonlítása
alapján - a felsõoktatási intézmény dönt.
(2) Nemzetközi szerzõdés vagy annak alapján kötött intézményközi
megállapodás a résztanulmányok ajánlott vagy kötelezõ beszámítását is
elõírhatja.
106. §
(1) A külföldi felsõoktatási intézményben szerzett, befejezett felsõfokú
tanulmányokat tanúsító oklevél, fokozat (a továbbiakban: oklevél) elismerése
történhet
a) honosítással;
b) a megszerzett végzettségi szint elismerésével;
c) az oklevél által tanúsított szakképzettség elismerésével.
(2) A honosítás a felsõoktatási intézmények, az oklevél által tanúsított
végzettségi szint, valamint szakképzettség elismerése a Mûvelõdési és
Közoktatási Minisztérium hatáskörébe tartozik.
107. §.
(1) Felsõoktatási intézmény az alapképzésben, illetõleg a szakirányú
továbbképzésben szerzett külföldi oklevelet akkor honosíthatja, ha
a) az oklevél által tanúsított végzettségi szintet a Mûvelõdési és
Közoktatási Minisztérium elismerte, és az elismert végzettségi szint a hazai
felsõoktatási intézményben megszerezhetõ azonos oklevél által tanúsított
végzettséggel egyenértékû, vagy annál magasabb;
b) az oklevél olyan szakképzettséget tanúsít, amely az eljáró felsõoktatási
intézményben megszerezhetõ;
c) a honosítást kérõ személy által teljesített tanulmányi követelmények
megfelelnek vagy kiegészítõ feltételek elõírásával megfeleltethetõk az adott
szak elvégzéséhez, oklevél megszerzéséhez elõírt magyarországi tanulmányi
(képesítési) követelményeknek.
(2) Hazai egyetem doktori fokozatként honosíthatja a külföldön szerzett
tudományos fokozatot akkor, ha a tudományos fokozat megszerzésének
követelményei megfelelnek vagy kiegészítõ feltételek elõírásával
megfeleltethetõk a doktori fokozat megszerzéséhez elõírt követelményeknek.
(3) A felsõoktatási intézmény által honosított oklevél jogi hatálya
megegyezik a honosító felsõoktatási intézményben folytatott tanulmányok
alapján kiadott oklevelek jogi hatályával.
(4) A felsõoktatási intézmény az (1) és (2) bekezdésben meghatározott
feltételek megléte esetében is csak akkor honosíthatja a külföldi oklevelet,
ha azt olyan külföldi intézmény adta ki, amely az oklevél kiadására, illetõleg
a tudományos fokozat odaítélésére jogosult, és ha az oklevél a külföldi állam
joga alapján felsõfokú végzettséget tanúsít. Abban a kérdésben, hogy az
oklevelet kibocsátó külföldi intézmény rendelkezik-e oklevélkibocsátási
joggal, a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium állásfoglalása az irányadó.
(5) A honosított oklevél birtokosa azt a címet jogosult viselni, amelyet a
hazai felsõoktatási intézmény számára a honosítás által adományoz.
108. §
(1) A külföldön szerzett oklevél által tanúsított végzettségi szint
elismerése során a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium azt igazolja, hogy a
külföldön szerzett oklevél
a) a hazai felsôoktatási intézményekben megszerezhetõ egyetemi vagy
fõiskolai végzettségnek megfelelõ (azzal egyenértékû) végzettséget tanúsít;
b) felsõfokú végzettséget tanúsít.
(2) A külföldön szerzett oklevél által tanúsított szakképzettség elismerése
azt igazolja, hogy az oklevél birtokosa rendelkezik a külföldi oklevél által
tanúsított képesítéssel és a szakképzettség megszerzéséhez alapvetõen
szükséges ismeretekkel. A szakképzettség elismerésére akkor kerülhet sor, ha
a) az oklevél nem honosítható;
b) a külföldi oklevél birtokosa azt honosíttatni nem akarja.
(3) A végzettségi szint, illetõleg a szakképesítés elismerésekor a 107. §
(4) bekezdésében foglaltakon túlmenõen a külföldi felsõoktatási intézmény
jogállását, az oklevél jellegét, a tanulmányi idõ hosszát és a tanulmányi
követelményeket kell figyelembe venni.
(4) A szakképesítés elismeréséhez a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium
kiegészítõ feltételek teljesítését írhatja elô; ebben az esetben az eredeti
oklevél és a kiegészítõ feltételek teljesítése együttesen képezi az elismerés
alapját.
(5) Az elismert oklevél a tanúsított végzettségi szinthez és
szakképzettséghez igazodó továbbtanulásra, illetõleg jogszabályban
meghatározott tevékenység, foglalkozás gyakorlására jogosít.
(6) Az elismert oklevél birtokosa, a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium
döntésében foglaltak szerint, eredeti címét, illetõleg szakképesítését vagy
annak magyar megfelelõjét viselheti.
108/A. §
(1) Külföldi felsõfokú szakképzettség e törvény hatálya alá tartozó
akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzettséggel egyenértékûnek akkor
ismerhetõ el, ha
a) a bizonyítványt (oklevelet, fokozatot) elismert külföldi intézmény
adta ki; és
b) az a külföldi állam joga alapján is felsõfokú szakképzést tanúsít;
továbbá
c) a külföldi szakképzettség követelményei megfeleltethetõk a magyar
szakképesítési követelményeknek.
(2) A felsõfokú végzettség és a felsõfokú szakképzettség elismerésére
egyebekben az elismerésre és a honosításra vonatkozó általános szabályokat
kell alkalmazni.
108/B. §
Külföldön iskolarendszerû vagy iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett,
a törvény 106-108/A. §-a alá nem tartozó, azonban jogszabály vagy nemzetközi
szerzõdés által szabályozott szakma gyakorlására jogosító felsõfokú
szakképzettségek elismerésének feltételeit és eljárási szabályait a Kormány
rendeletben határozza meg.
109. §
(1) Jogszabály vagy nemzetközi egyezmény kimondhatja a felsõoktatásban
szerzett oklevelek, illetõleg felsõfokú szakképzettségek feltétlen
egyenértékûségét. Az ilyen oklevél, illetõleg felsõfokú szakképzettség hazai
felsõoktatási intézményben szerzett oklevéllel, illetõleg Magyarországon
szerzett felsõfokú szakképesítéssel azonos jogi hatályú. Az errõl szóló
záradékot a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium vezeti rá az oklevélre.
(2) Törvény vagy nemzetközi szerzõdés e törvényben foglaltaktól eltérõ
rendelkezéseket állapíthat meg; ebben az esetben e törvény rendelkezéseit csak
akkor kell alkalmazni, ha a törvény vagy nemzetközi szerzõdés valamelyik
kérdésben eltérõen nem rendelkezik.
(3) A felsõoktatási intézménynek a 106. § alapján hozott döntése ellen a
Mûvelõdési és Közoktatási Minisztériumhoz lehet fellebbezni.
28. Fejezet
Külföldi felsõoktatási intézmények Magyarországon
110. §
(1) Külföldi felsõoktatási intézmény Magyarországon akkor folytathat
rendszeres alapképzést, szakirányú vagy doktori képzést (önállóan, más
szervezet keretében vagy azzal együttmûködve), illetve akkor adhat ki külföldi
oklevelet, ha
a) abban az országban, ahol székhelye van, az intézményt hivatalosan
felsõoktatási intézménynek, az általa kiadott oklevelet (adományozott
fokozatot) felsõoktatási oklevélnek (fokozatnak) ismerik el, és ezt hitelt
érdemlõen bizonyították;
b) a mûvelõdési és közoktatási miniszter a MAB véleményének kikérése után a
külföldi felsõoktatási intézmény ilyen mûködését engedélyezte.
(2) Magyar felsõoktatási intézmény külföldi felsõoktatási intézménnyel
akkor folytathat közös alap- és szakirányú, továbbá doktori képzést,
amennyiben az együttmûködõ külföldi felsõoktatási intézmény megfelel az (1)
bekezdés a) pontjában említett feltételeknek. Az ilyen együttmûködést a
mûvelõdési és közoktatási miniszternek be kell jelenteni.
(3) Az (1) bekezdés alapján folytatott, a mûvelôdési és közoktatási
miniszter által engedélyezett képzésrõl kiadott külföldi oklevelek
honosításáról és belföldi egyenértékûségérõl a miniszter rendeletet alkot. E
rendelet melléklete sorolja fel azon intézményeket és szakjaikat, amelyekre a
rendelet hatálya kiterjed.
NYOLCADIK RÉSZ
TUDOMÁNYOS KUTATÁS
29. Fejezet
111. §
(1) A felsõoktatási intézmény az oktatók, a tudományos kutatók és a
hallgatók számára biztosítja a 33. § rendelkezéseivel összhangban a tudományos
értékû tevékenységek szabadságát, és támogatja azok feltételeinek
megvalósulását; megteremti a tudományos kutatás eszköztárát, könyvtárakat,
mûszerparkot létesít és tart fenn, és biztosítja azok hozzáférhetõségét.
(2) A felsõoktatási intézmények egyéni, csoportos és intézményi programok
indításával, finanszírozásával, tudományos rendezvények szervezésével, a hazai
és külföldi tudományos kapcsolatok kiépítésével és fenntartásával, az
egyetemek a doktorjelöltek képzésével, tudományos mûvek kiadásával és más
formában segítik az (1) bekezdésben említettek megvalósulását.
(3) A felsõoktatási intézmény szabályzatban rendelkezik az intézmény,
illetõleg az oktatási és a tudományos kutatási szervezeti egység tudományos
célú mûszereinek és más eszközeinek használatáról és a használat
feltételeirõl.
(4) A felsôoktatási intézmény önállóan vagy más intézményekkel közösen
létrehozhat és mûködtethet tudományos kutatás, illetve fejlesztés céljaira
létesített intézeteket, ipari parkokat, illetve szakmai tanácsadó
vállalkozásokat.
(5) A felsôoktatási intézmények részt vesznek a Magyar Tudományos Akadémia
elnökének az Országgyûlés elé terjesztendõ, a magyar tudomány általános
helyzetét bemutató beszámolója elkészítésében.
(6) A felsõoktatási intézmények tudományos (mûvészeti) tevékenységének
támogatását szolgáló, a 9/E. § (1) bekezdésében meghatározott összeg 50
százalékát az intézmények kutatási és fejlesztési tevékenységére vonatkozó
teljesítményi mutatók arányában kell az állami felsõoktatási intézmények
között felosztani. A fennmaradó rész pályázat alapján nyerhetõ el kiemelkedõ
tudományos eredményeket ígérõ kutatások és fejlesztések támogatására,
illetõleg mielõbbi gyakorlati bevezethetõségük céljára az FTT által
meghatározott stratégiai szempontok szerint.
KILENCEDIK RÉSZ
ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK A FELSÕOKTATÁSBAN
30. Fejezet
112. §
(1) A felsõoktatási intézményekben foglalkoztatottak érdekképviseleti
szerve vagy szervei a jogszabályokban, továbbá az intézményi Szabályzatban,
illetve e szervekkel kötött külön megállapodásban foglaltak szerint mûködnek.
(2) A felsõoktatási intézményekben érdekegyeztetõ tanács mûködik. A tanács
szervezetét és mûködését a felsõoktatási intézmény Szabályzatában kell
megállapítani.
(3) A felsõoktatás munkavállalói ágazati jelentõségû, szociális kérdéseinek
egyeztetésére Felsõoktatási Érdekegyeztetõ Tanács mûködik. A Tanács mûködési
rendjét maga alakítja ki.
TIZEDIK RÉSZ
KÜLÖNÖS ÉS ÁTMENETI SZABÁLYOK
31. Fejezet
113. §
(1) Amennyiben a törvény eltérõen nem rendelkezik, e törvény hatálya a nem
állami felsõoktatási intézményekre a (2) - (3) bekezdésekben és a 114. §-ban
foglaltak szerint terjed ki.
(2) A nem állami felsõoktatási intézmények fenntartói rendelkezéseiben,
valamint ezen intézmények Szabályzataikban e törvény 14. § (2)-(3)
bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 22. §-ában, 52. § (2)-(4) bekezdésében,
53. § (2)-(4) bekezdésében, 54. § (2)-(3) bekezdésében, 55. §-ában, 56. § (3)-
(6) bekezdésében, 57. § (2)-(3) bekezdésében, 58. §-ában, 61. § (3)-(4)
bekezdésében, 62-65. §-ában, 66. § (3)-(6) bekezdésében, 67. § (1) bekezdés
b), f), j) és k) pontjában, 83. § (5) bekezdésében, valamint a 85. § (4)
bekezdésében foglaltaktól eltérõ rendelkezéseket állapíthatnak meg; ellenkezõ
esetben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A mûvelõdési és közoktatási miniszter a nem állami felsõoktatási
intézmények esetén a 17. § (1) bekezdésben és a 18. § (1) bekezdésében,
valamint az 56./A § (1)-(2) bekezdésében említett javaslatát, illetõleg
elõterjesztését a fenntartóval egyetértésben teszi meg.
(4) Az állami felsõoktatási intézmények tulajdonáról késõbb elkészítendõ
jogszabály rendelkezik.
114. §
(1) Az egyházi egyetemek, fõiskolák és a teológiai karok, illetõleg szakok
állami elismerésekor a hitélettel összefüggõ tárgyak, ismeretek tartalma nem
vizsgálható, ezek tekintetében a képesítési követelményeket az egyházi
egyetemek és fõiskolák a rájuk vonatkozó egyházi jogszabályok alapján
határozzák meg.
(2) Az egyházi egyetemek, fôiskolák elismerésekor, a hitélettel összefüggõ
tárgyak tekintetében e törvény 3. § (1) bekezdése a) pontjának, valamint 4. §
(1) bekezdése c) pontjának alkalmazásától el lehet tekinteni.
(3) Az egyházi egyetemek, fôiskolák hitélettel összefüggõ tárgyainak
oktatásához az állam hozzájárulhat. A hozzájárulás módjáról és mértékérõl az
éves költségvetés keretében kell dönteni.
(4) A egyházi egyetemek, fõiskolák a képesítési feltételekben
követelményekben foglaltak szerint és a MAB állásfoglalása alapján a
hitélettel össze nem függõ világi szakokat indíthatnak.
(5) A hitélettel összefüggõ képesítést nyújtó egyházi egyetemek, fõiskolák,
karok, Szabályzatukban a 113. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a 17. § (1)
és (5) (4) bekezdéseiében, a 18. §-ban, az 53. § (1) bekezdésében, az 56. §
(1) és (2) bekezdéseiében, a 63. § (4) bekezdésében, valamint a 97. (1)
bekezdésében foglaltaktól eltérô rendelkezéseket is megállapíthatnak.
(6) A mûvelõdési és közoktatási miniszter az egyházi felsõoktatási
intézmények esetén a 17. § (1) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében,
valamint az 56. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt feladatait az érintett
egyház képviseletére jogosulttal egyetértésben teszi meg.
(7) A egyházi egyetemeken és fõiskolákon, illetõleg szakon folytatott
tanulmányok alapján szerzett oklevél az általa tanúsított végzettség szintje
tekintetében egyetemi, illetõleg fõiskolai oklevéllel egyenértékû és
a) a 98. § (4) bekezdésének a) pontjában említett további képzésben való
részvételre;
b) az egyházi szolgálatot ide nem értve, a 98. § (4) bekezdésének b)
pontjára is figyelemmel, egyetemi, illetõleg fõiskolai végzettséghez kötött
munkakörök betöltésére, foglalkozás (tevékenység) gyakorlására jogosít.
115. §
(1) A katonai felsõoktatási intézmények felett a honvédelmi miniszter, a
rendvédelmi felsõoktatási intézmény felett a belügyminiszter közvetlen
felügyeletet gyakorol. E jogkörének gyakorlása során elõterjesztést tesz
a) az oktatók, illetve az intézményi vezetõk kinevezésének és jogállásának
törvényi szabályozására;
b) a hallgatók jogállásának, a számukra nyújtott támogatások és az általuk
fizetett tandíjak törvényi szabályozására.
(2) A honvédelmi, illetõleg a belügyminiszter külön szabályozza
a) a felsõoktatási intézményben mûködõ szervezeti egységek létesítésének és
mûködésének rendjét;
b) az évenként felvehetõ hallgatók számát és a felvétel különös
feltételeit;
c) a külföldi hallgatók felvételének, jogállásának és tanulmányainak
részletes szabályait, a juttatások és a tandíjfizetés rendjét.
(3) A honvédelmi, illetõleg a belügyminiszter az általa felügyelt
felsõoktatással kapcsolatos állami feladatai körében
a) benyújtja a Kormányhoz az FTT állásfoglalása alapján a katonai, illetve
a rendvédelmi felsõoktatás éves költségvetési beszámolóját és támogatásának
tervét;
b) ellenõrzi az állam által rendelkezésre bocsátott eszközök
felhasználásának hatékonyságát és jogszerûségét.
c) A 10/A. §-ban, a 12/A. § (2) bekezdésében és a 74/A. §-ban foglalt
jogköröket a honvédelmi miniszter, illetõleg a belügyminiszter gyakorolja.
116. §
(1) Az egészségügyi felsõoktatási intézmények, a felsõoktatási
szövetségek egészségügyi tagintézményei, illetõleg egységes intézmények
egészségügyi karai (a továbbiakban: egészségügyi felsõoktatási intézmények) az
egészségügy körébe tartozó feladatok ellátásában, az agrár felsõoktatási
intézmények, a felsõoktatási szövetségek agrár felsõfokú képzést nyújtó
tagintézményei, továbbá az egységes felsõoktatási intézmények agrár karai (a
továbbiakban: agrár felsõoktatási intézmények) az agrárgazdaság körébe tartozó
feladatok ellátásában a vonatkozó törvények és kormányrendeletek rendelkezései
szerint vesznek részt, az azokban meghatározott finanszírozási feltételekkel.
(2) Az egészségügyi felsõoktatási intézmények az Egészségbiztosítási Alap
kezelõjével kötött finanszírozási szerzõdésben foglaltak szerint
a) egészségügyi szolgáltatást nyújtanak az ellátási területükhöz tartozó
biztosítottak számára;
b) ellátják a jogszabályokból és a progresszív betegellátásból rájuk háruló
feladatokat.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben említett feladatokra biztosított fedezet más
célra nem használható.
(4) Az egészségügyi felsõoktatási intézményekben folytatott egészségügyi
ágazati kutató-fejlesztõ tevékenységet a népjóléti miniszter koordinálja és
felügyeli. Ez a rendelkezés a 9/E. § (1) bekezdésében foglalt elõirányzatra
nem terjed ki.
(5) Az egészségügyi felsõoktatási intézmények részt vesznek a szakorvos-,
szakfogorvos-, szakgyógyszerész-, klinikai szakpszichológus képzésben és a
továbbképzésben, beleértve a más felsõfokú végzettséggel rendelkezõk
egészségügyi szak- és továbbképzését is.
(6) Az agrár felsõoktatási intézményekben folytatott, a gazdálkodást segítõ
szaktanácsadási-szolgáltató tevékenységet és annak fejlesztését, a növényi és
állati járványos betegségeket megelõzõ tevékenységet és annak fejlesztését,
valamint az ágazati kutató-fejlesztõ tevékenységet agrár szakmai szempontokból
a földmûvelésügyi miniszter felügyeli és finanszírozza.
(7) A (4) és (6) bekezdésben foglalt szakmai felügyelet a felsõoktatási
intézmények oktatási-kutatási autonómiáját nem sértheti. Az autonómia
megsértése esetén a felsõoktatási törvény vonatkozó rendelkezései szerint kell
eljárni.
(8) A (4) bekezdésben foglalt tevékenységhez kapcsolódó fedezetet, valamint
az (5) bekezdésben meghatározott feladathoz és a tancélú gyógyító-megelôzô
tevékenységhez külön jogszabály szerint szükséges költségvetési támogatást a
központi költségvetésbôl a Népjóléti Minisztérium fejezetében kell
biztosítani.
(9) A (6) bekezdésben foglalt feladatok ellátását a Földmûvelésügyi
Minisztérium költségvetésében külön kell biztosítani.
(10) Az (1)-(2), (6) és (8) bekezdésben foglalt feladatok ellátására kapott
pénzeszközöket a felsõoktatási intézmények elkülönítetten, az adott forrásokra
vonatkozó gazdálkodási szabályok szerint kötelesek kezelni.
117. §
A felsõoktatási intézmények e törvény 2. számú mellékletében meghatározott
adatokat tartják nyilván, illetve kezelik azokat. Jogszabályban meghatározott
kivételtõl eltekintve az adatok harmadik személy számára csak az érintett
hozzájárulásával adhatók ki.
118. §
(1) Az 1984. szeptember 1-je elõtt doktori cselekmények alapján szerzett,
illetõleg e nap elõtt engedélyezett doktori cselekmények alapján késõbb
megszerzett egyetemi doktori cím továbbra is viselhetõ.
(2) Az a személy, aki 1984. szeptember 1-je után egyetemi tudományos
fokozatot (doctor universitatis) szerzett, továbbra is használhatja a " dr.
univ. " megjelölést.
(3) Hittudományi egyetemeken e törvény hatálybalépése elõtt szerzett
hittudományi doktori cím továbbra is viselhetõ.
(4) Az (1) és (3) bekezdésben említett doktori cím és a (2) bekezdésben
említett egyetemi doktori fokozat (doctor universitatis) birtokosának az
adományozó egyetem, amennyiben doktori fokozat odaítélésére jogosult -
kérelemre, és egyedi elbírálás alapján, az általa meghatározott feltételek
teljesítése esetén - doktori fokozatot ítélhet oda, illetõleg megállapíthatja
annak e törvény szerinti doktori fokozattal való egyenértékûségét. Erre az
eljárásra 1997. december 31. után nincs lehetõség.
(5) Amennyiben az egyetem a (4) bekezdésben említett egyenértékûséget
megállapítani nem tudja, indokolt határozatban utasítja el a kérelmet. Az
elutasító határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(6) A hittudományi egyetemek és az egyházi egyetemek hittudományi karai
doktori fokozat odaítélésére való jogosultságának elõsegítése érdekében a
következõ átmeneti eljárást kell alkalmazni:
a) a hittudományi egyetem vezetõje vagy annak fenntartója javaslatot tesz a
MAB részére nemzetközileg elismert, legalább doktori fokozattal rendelkezõ
hazai és külföldi tagokból álló ad hoc bizottság felállítására, mely a meglévõ
egyetemi teológiai doktori fokozatok átminõsítését, illetve egyenértékûségének
megállapítását készíti elõ;
b) az ad hoc bizottság a MAB egyetértésével kezdi meg munkáját;
c) az átminõsítés elveit és eljárását tartalmazó szabályzatot az ad hoc
bizottság véleményezésre megküldi a MAB-nak;
d) az ad hoc bizottság munkáját 1999. augusztus 31-ig be kell fejezni;
e) az ad hoc bizottság javaslata alapján a MAB a 81. § (1) bekezdése
szerint jár el.
119. §
(1) Amennyiben e törvény alkalmazási, foglalkoztatási, képesítési
elõírásként doktori fokozatot említ, illetõleg más jogszabály alkalmazási,
foglalkoztatási, képesítési elõírásként "tudományos fokozat"-ot említ, azon e
törvény szerinti doktori fokozatot, a tudomány(ok) kandidátusa, a tudomány(ok)
doktora, illetve a külföldön szerzett és honosított vagy elismert tudományos
fokozatot kell érteni.
(2) A tudomány(ok) kandidátusa fokozattal rendelkezõ személyek e törvény
hatályba lépésétõl a "doktori fokozat" megjelölést használhatják.
120. §
(1) Mûvészeti felsõoktatási intézmény akkor létesíthetõ, illetve mûködhet,
ha egy mûvészeti és egy tudományterületen, vagy két mûvészeti területen,
legalább két mûvészeti ághoz tartozó több szakon képes és alkalmas a 3. § (1)
bekezdésében, illetôleg a 4. § (1) bekezdésében foglaltakra.
(2) A felsõoktatási intézményekben oktatott mûvészeti tárgyak tekintetében
a 3. § (1) bekezdés d) és e) pontjában, illetõleg a 4. § c) pontjában, továbbá
a 14. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a 20. § (1)-(2) bekezdésében
meghatározott követelményektõl el lehet térni. Ebben az esetben a megítélés
alapja a képzést folytató személy mûvészi teljesítménye.
(3) A mûvészeti egyetemeken, illetõleg a mûvészeti karokon, továbbá az
egyetemek mûvészeti szakjain a doktori képzést "mester"-fokozattal záruló
mesterképzés helyettesítheti, amelynek idõtartama legalább két év.
(4) A mûvészeti egyetemeken folytatott habilitáció keretében a pályázónak
oktatói és elõadói képessége mellett mûvészeti alkotó képességérõl kell
tanúbizonyságot adnia.
(5) A mûvészeti fõiskolák és egyetemek nappali tagozatára mûvésznövendék e
törvény 83. § (1) bekezdésének a) pontjától eltérõen - a MAB egyetértésével
meghatározott mûvészeti szakokon - az érettségi bizonyítvány megszerzését
megelõzõen is felvehetõ, intézményi döntés alapján.
121. §
(1) Azok a személyek, akik e törvényhatályba lépése elõtt szereztek magyar
egyetemen vagy fõiskolán oklevelet, jogosultak e törvényben említett címek
használatára (98-100. §).
(2) Az oklevelet kibocsátó felsõoktatási intézmény (vagy annak jogutódja)
az (1) bekezdésben említett jogosultságról igazolást állít ki.
(3) A honosított (elismert) oklevelekre is az (1) és (2) bekezdésben
foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy amennyiben az elismerést
vagy honosítást valamely korábbi irányító minisztérium végezte, az igazolást a
Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium adja ki.
122. §
(1) E törvény hatálybalépését követõen - legkésõbb 2000. június 30-ig -
valamennyi felsõoktatási intézmény tekintetében az elsõ akkreditációs
értékelést el kell végezni. Az intézményi akkreditáció sorrendjét a MAB
állapítja meg.
(2) Ha az akkreditálási eljárás során bizonyítást nyer, hogy a
felsõoktatási intézmény nem felel meg a 3. § (1) bekezdésében, illetve a 4. §
(1) bekezdésében foglalt követelményeknek, s azokat legkésõbb 2000. június 30-
ig sem teljesíti, e határidõ eltelte után önálló felsõoktatási intézményként
nem mûködhet tovább, államilag elismert oklevelet nem bocsáthat ki, és a
képzési tevékenysége államilag nem finanszírozható. Az intézmény
átszervezésérõl vagy megszüntetésérõl a fenntartó gondoskodik.
(3) Az akkreditáció követelményrendszerét a MAB nyilvánosságra hozza.
123. §
(1) A 3. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében e törvény hatálybalépését
megelõzõen kinevezett egyetemi tanárokat habilitáltnak kell tekinteni, és
habilitáló egyetemnek azt az egyetemet kell tekinteni, amelyre õket
kinevezték.
(2) A 14. § (2) bekezdésében foglaltak nem érintik a törvény hatálybalépése
elõtt határozatlan idõre kinevezett tanársegédek és adjunktusok
közalkalmazotti jogviszonyát, de az intézményeknek kezdeményezniük kell a
határozott idejû közalkalmazotti jogviszonyra történõ - megegyezéssel való-
átváltást.
(3) E törvény hatálybalépése elôtt kinevezett fõiskolai tanárokra a 4. §
(1) bekezdése c) pontjának rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(4) A felsõoktatási intézmény Szabályzatában állapítja meg az oktatók és a
tudományos kutatók munkaidõbeosztását, s ennek keretében a rendszeresen
ellátandó oktatási és egyéb feladatok körét, s azok teljesítésének
feltételeit.
(5)A felsõoktatási intézmények az oktatók évi rendes szabadságát elsõsorban
a nyári szünidõben, szorgalmi idõben csak méltánylást érdemlõ esetekben, vagy
az intézményi Szabályzatban meghatározott idõszakokban adják ki.
124. §
(1) A címzetes egyetemi tanárok és docensek az egyetemi Szabályzatban
foglaltaknak megfelelõen viselhetik továbbra is címüket, illetve - amennyiben
megfelelnek a 20. §-ban foglaltaknak - számukra egyetemi magántanári cím
adományozható.
(2) A címzetes fõiskolai tanárok és docensek a fõiskolai Szabályzatnak
megfelelõen viselhetik tovább címeiket, illetve a 20. §-ban, valamint a
fõiskola Szabályzatában foglaltaknak megfelelõen a címzetes fõiskolai tanárok
címének viselését megerõsítheti, a címzetes fõiskolai docenseknek címzetes
fõiskolai tanári címet adományozhatnak.
124/A. §
(1) Állami felsõoktatási intézményekben azon személyek esetében, akiknek
megbízására, illetve kinevezésére e törvény szerint valamely testület
választása alapján került sor (rektor, felsõoktatási szövetség elnöke,
fõigazgató, dékán, kari igazgató, oktatási szervezeti egység vezetõje, illetve
helyetteseik), megszûnik a megbízás
a) a megbízás idõtartamának lejártával;
b) lemondással;
c) visszahívás alapján kezdeményezett felmentéssel;
d) a törvényben meghatározott életkor betöltésével;
e) a vezetõ halálával.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben megbízási idõ lejárta elõtti
visszahívásra - nyolc nappal az ülés napja elõtt megküldött írásbeli
elõterjesztésre - minõsített többséggel az a testület jogosult, amely a
vezetõt megválasztotta, megbízására, illetve kinevezésére javaslatot tett. A
visszahívást a testületnél a jogszabályok alapján kinevezésre, illetõleg
felmentésre jogosult is kezdeményezheti.
(3) A visszahívásról hozott döntés alapján a kinevezésre, illetõleg
felmentésre jogosult személy - az eljárás törvényességének megvizsgálása után
haladéktalanul - indoklással ellátott határozatot hoz a felmentésrõl. A
visszahívásra jogosult testület határozatának érvényesítése érdekében
eljárást indíthat.
(4) A (2)-(3) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni,
ha a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 47-54. §-a
szerint fegyelmi eljárást folytattak le, és annak alapján a 45. § (2) d)
pontja szerinti fegyelmi büntetést szabtak ki. Ilyen esetben a visszahívásra
jogosult testület is megtámadhatja (elnöke, illetve vezetõje útján) a fegyelmi
határozatot.
124/B. §
Az önálló felsõoktatási intézmény vezetõje (szövetségi elnök, rektor,
fõigazgató) a gazdasági feladatok tekintetében az intézmény - az
államháztartásról szóló törvényben meghatározott szabályok szerinti -
egyszemélyi felelõs vezetõje.
124/C. §
Az 1996. szeptember 31-ig már megtörtént vezetõi kinevezések, megbízások
érvényességét a törvény új rendelkezései nem érintik.
124/D. §
Az akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzésrõl, akkreditációjáról
és külön szintû szakmai követelményeinek meghatározásáról kormányrendeletet
kell alkotni legkésõbb 1996. december 31-ig. A törvény akkreditált
iskolarendszerû felsõfokú szakképzésre vonatkozó rendelkezései a
kormányrendelet hatályba lépésével egyidejûleg lépnek hatályba.
124/E. §
1997. január 1-jétõl a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvénynek a felsõoktatásban való végrehajtásáról rendelkezõ, többször
módosított 15/1992. (XI. 12.) MKM rendelet oktatókra vonatkozó rendelkezéseit
módosítani kell a minõségi elvû bérrendezés érdekében.
124/F. §
A kreditrendszer országos bevezetésérõl 1998. december 31-ig
kormányrendeletet kell alkotni.
124/G. §
Az egységes tanárképzés képesítési követelményeirõl 1997. december 31-ig
kormányrendeletet kell alkotni.
124/H. §
A felsõoktatási intézmények hallgatói részére nyújtandó támogatásokról és
az általuk fizetendõ díjakról és térítésekrõl szóló 83/1995. (VII. 6.) Korm.
rendeletet e tövény hatálybalépésével egyidejûleg módosítani kell.
124/I. §
A felsõoktatási intézmények létesítésének és megszüntetésének eljárási
rendjérõl szóló 96/1995. (VIII. 24.) Korm. rendeletet 1996. december 31-ig
módosítani kell.
124/J. §
A teljesítménymutatók rendszerét és bevezetésének határidejét
kormányrendelet állapítja meg.
124/K. §
E törvény alkalmazásában:
a) akkreditáció: felsõoktatási intézményben, illetve annak karain
folytatott oktatási és kutatási tevékenységnek és e tevékenység eredményének
minõség szempontjából történõ hitelesítése;
b) akkreditált iskolarendszerû felsõfokú szakképzés: felsõoktatási
intézmények által végzett, hallgatói jogviszonyt eredményezõ szakképzés, amely
beépül a felsõoktatási intézmény fõiskolai, egyetemi szintû programjába, és
egyben olyan szakmai képesítést ad, amely megfelel az Országos Képzési Jegyzék
felsõfokú szakképzési követelményeinek;
c) általános továbbképzés: felsõoktatási intézményben megszerzett oklevél
tudástartalmának megújítását, bõvítését szolgáló képzés.
d) elsõ alapképzés: az elsõ fõiskolai vagy az elsõ egyetemi végzettség és
szakképzettség megszerzését eredményezõ képzés;
e) kar: a felsõoktatási intézmény olyan oktatási és igazgatási szervezeti
egysége, amely a törvényben biztosított hatáskörében eljárva egy vagy több
szakmailag összetartozó szakon folyó felsõfokú képzés feladatainak ellátását
szervezi és biztosítja;
f) kiegészítõ alapképzés: a fõiskolai szintû végzettség és szakképzettség
megszerzése után ugyanazon a szakon szerzett egyetemi végzettség és
szakképzettség, továbbá fõiskolai vagy egyetemi végzettségre épülõ tanári
képesítés megszerzésére irányuló képzés;
g) költségtérítés: a felsõoktatási intézmény által megállapított mértékû, a
képzéssel összefüggõ (mûködési, fenntartási célokat is szolgáló) valamennyi
költség, amely az állam által nem finanszírozott képzésben résztvevõket
terheli;
h) kutatóintézet: önálló kutatóintézet és önálló kutatási hely;
i) küldetésnyilatkozat: az alapító okirat keretei között az intézmény
részletes feladatait és azok megvalósításának módját meghatározó dokumentum;
j) mûvészeti terület: az alkotó, az alkalmazott és az elõadó mûvészetek;
k) szak: önálló oklevél kiadásával végzõdõ felsõfokú képzés;
l) szakirányú továbbképzés: fõiskolai vagy egyetemi alapképzésben
megszerzett végzettségre és meghatározott szakképzettségre épülõ olyan, újabb
végzettséget nem adó képzés, amely speciális szakirányú szakképzettséget
tanúsító oklevél kiadásával zárul.
m) tudományág: az MTA minõsítésítési rendszerében alkalmazott felosztás
szerinti fogalom.
TIZENEGYEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
32. Fejezet
125. §
(1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésekben foglalt kivétellel - 1993.
szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) Az e törvény alapján 1996. évre megállapított hallgatói költségtérítést
a személyi jövedelemadó-kedvezmény szempontjából tandíjnak kell tekinteni.
(3) A MAB az Országos Akkreditációs Bizottság jogutódjaként mûködik.
(2) Az Ftv. 125. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe, (4)-(5) számozással a
következõ rendelkezések lépnek:
(4) A felsõoktatási intézmények épületeiken és valamennyi hivatalos iraton
és okiraton használhatják a Magyar Köztársaság címerét.
(5) A felsõoktatási intézmények 1997. június 30-ig készítik el Szabályzatuk
módosítását (51. §). A Szabályzat elfogadásáig az eddigi Szabályzatok
hatályosak azon rendelkezések kivételével, amelyek e törvénnyel ellentétesek.
126.§
(1) E törvény 1996. szeptember 1-jén lép hatályba, egyidejûleg hatályát
veszti
a) az Ftv. 12. §-ának (4) bekezdése, 49. §-ának (2) bekezdése, 119. §-ának
(3) bekezdése, 123. §-ának (6)-(7) bekezdése, valamint
b) a felsõoktatási intézményekben folyó szakosító továbbképzésrõl szóló
7/1987. (VI. 29.) MM rendelet.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg:
a) az Ftv. 4. § (1) bekezdésének c) pontjában, 19. §-ának (1) bekezdésében,
20. §-ának (2) bekezdésében, 25. §. (2) bekezdésének a) pontjában, valamint
118. § (4) bekezdésében a "doktori (PhD) fokozattal" szövegrész helyébe
"doktori fokozattal", az Ftv. 26. §-ának (1) bekezdésében, 86. §-ának (3)
bekezdésében, 91. §-ának (3) bekezdésében, 92. §-ának (1) és (2) bekezdésében,
93. § (3) bekezdésében, 118. § (4) bekezdésében, valamint a 119. §-ának (2)
bekezdésében a "dokotori (PhD) fokozat" szövegrész helyébe "doktori fokozat",
az Ftv. 86. § (6) bekezdésében, 118. § (4) bekezdésében, valamint 119. § (1)
bekezdésében a "doktori (PhD) fokozatot" szövegrész helyébe "doktori
fokozatot", az Ftv. 3. § (1) bekezdésének d) és e) pontjában a "doktori (PhD),
illetve mesterfokozattal" szövegrész helyébe "doktori fokozattal" szövegrész
lép, az Ftv. 49. § (1) bekezdésének szövege bekezdés nélküli §-ra módosul;
b) az Ftv. 1. sz. melléklete helyébe e törvény 1. sz. melléklete, 2. sz.
melléklete helyébe pedig e törvény 2. számú melléklete lép;
c) a 9/H. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak a törvény hatálybalépése után
felvett hallgatólétszámra vonatkoznak;
d) az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 16. §-ának (3) bekezdése
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Ha az öröklés útján megszerzett képzõ-, ipar-, népmûvészeti alkotást,
muzeális tárgyat, gyûjteményt vagy ennek egy részét az örökös az államnak, a
helyi önkormányzatnak vagy felsõoktatási intézménynek felajánlja, és a
felajánlást elfogadják, az örökös mentesül a felajánlott ingóörökségre esõ
öröklési illeték alól. A teljes öröklési illeték alól mentesül az örökös, ha a
felajánlott és elfogadott ingóörökség értéke eléri az ugyanabból a hagyatékból
származó valamennyi örökségét terhelõ illeték összegét. " "
1. számú melléklet
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FELSÕOKTATÁSI INTÉZMÉNYEI
ÉS FELSÕOKTATÁSI SZÖVETSÉGEI
I.
Egyetemek
A)
Állami egyetemek
Állatorvostudományi Egyetem Budapest
Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest
Budapesti Mûszaki Egyetem, Budapest
Debreceni Agrártudományi Egyetem Debrecen
Debreceni Orvostudományi Egyetem Debrecen
Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest
Gödöllõi Agrártudományi Egyetem Gödöllõ
Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Budapest
Janus Pannonius Tudományegyetem Pécs
József Attila Tudományegyetem Szeged
Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Budapest
Kossuth Lajos Tudományegyetem Debrecen
Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskola Budapest
Magyar Iparmûvészeti Fõiskola Budapest
Magyar Képzõmûvészeti Fõiskola Budapest
Magyar Testnevelési Egyetem Budapest
Miskolci Egyetem Miskolc
Pannon Agrártudományi Egyetem Keszthely
Pécsi Orvostudományi Egyetem Pécs
Semmelweis Orvostudományi Egyetem Budapest
Soproni Egyetem Sopron
Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Szeged
Színház- és Filmmûvészeti Fõiskola Budapest
Veszprémi Egyetem Veszprém
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Budapest
B)
Nem állami egyetemek
a)
Egyházi egyetemek
Debreceni Református Hittudományi Egyetem Debrecen
Evangélikus Teológiai Akadémia Budapest
Károli Gáspár Református Egyetem Budapest
Országos Rabbiképzõ Intézet Budapest
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Budapest
b)
Magán-, illetve alapítványi egyetemek
II.
Fõiskolák
A)
Állami fõiskolák
Apáczai Csere János Tanítóképzõ Fõiskola Gyõr
Államigazgatási Fõiskola Budapest
Bánki Donát Mûszaki Fõiskola Budapest
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola Budapest
Benedek Elek Pedagógiai Fõiskola Sopron
Berzsenyi Dániel Tanárképzõ Fõiskola Szombathely
Bessenyei György Tanárképzõ Fõiskola Nyíregyháza
Bolyai János Katonai Mûszaki Fõiskola Budapest
Brunszvik Teréz Óvóképzõ Fõiskola Szarvas
Budapesti Tanítóképzõ Fõiskola Budapest
Comenius Tanítóképzõ Fõiskola Sárospatak
Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképzõ Fõiskola Kaposvár
Eötvös József Fõiskola Baja
Eszterházy Károly Tanárképzõ Fõiskola Eger
Gépipari és Automatizálási Mûszaki Fõiskola Kecskemét
Hajdúböszörményi Pedagógiai Fõiskola
Hajdúböszörmény
Illyés Gyula Pedagógiai Fõiskola Szekszárd
Jászberényi Tanítóképzõ Fõiskola Jászberény
Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskola Szeged
Kandó Kálmán Mûszaki Fõiskola Budapest
Kecskeméti Tanítóképzõ Fõiskola Budapest
Kereskedelmi és Gazdasági Fõiskola Szolnok
Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fõiskola Budapest
Könnyûipari Mûszaki Fõiskola Budapest
Kõrösi Csoma Sándor Fõiskola Békéscsaba
Külkereskedelmi Fõiskola Budapest
Magyar Táncmûvészeti Fõiskola Budapest
Pénzügyi és Számviteli Fõiskola Budapest
Rendõrtiszti Fõiskola Budapest
Széchenyi István Fõiskola Gyõr
Ybl Miklós Mûszaki Fõiskola Budapest
B)
Nem állami fõiskolák
a)
Egyházi fõiskolák
Baptista Teológiai Akadémia Budapest
Egri Hittudományi Fõiskola Eger
Esztergomi Hittudományi Fõiskola Esztergom
Evangéliumi Pünkösdi Közösség Bibliai Fõiskolája Budapest
Ferences Hittudományi Fõiskola Budapest
Görög Katolikus Hittudományi Fõiskola Nyíregyháza
Gyõri Hittudományi Fõiskola Gyõr
H.N. Adventista Egyház Lelkészképzõ Intézete Budapest
Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzõ Fõiskola Debrecen
Pannonhalmi Szent Gellért Fõiskola Pannonhalma
Pápai Református Teológiai Akadémia Pápa
Pécsi Püspöki Hittudományi Fõiskola Pécs
Piarista Hittudományi és Tanárképzõ Fõiskola Budapest
Sárospataki Református Teológiai Akadémia Sárospatak
Sola Scriptura Lelkészképzõ és Teológiai Fõiskola Budapest
Szegedi Hittudományi Fõiskola Szeged
Szent Bernát Hittudományi Fõiskola Zirc
Szent Pál Akadémia Budapest
Tan Kapuja Buddhista Fõiskola Budapest
Veszprémi Érseki Hittudományi Fõiskola Balatonkenese
Vitéz János Római Katolikus Tanítóképzõ Fõiskola Esztergom
Wesley János Lelkészképzõ Fõiskola Budapest
Zsámbéki Katolikus Tanítóképzõ Fõiskola Zsámbék
b)
Magán-, illetve alapítványi fõiskolák
Gábor Dénes Fõiskola Budapest
Kodolányi János Fõiskola
Székesfehérvár
Modern Üzleti Tudományok Fõiskolája Tatabánya
Mozgássérültek Petõ András Nevelõképzõ és Nevelõintézete Budapest
III. Felsõoktatási szövetségek
2. számú melléklet
A felsõoktatási intézményekben kezelt személyes és különleges adatok
A dolgozók adatai
1. E törvény alapján nyilvántartott adatok:
a) név, születési hely és idõ, állampolgárság;
b) állandó és ideiglenes lakcím, telefonszám;
c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így
különösen
- iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek, képesítési
feltételek alóli mentesítés,
- továbbképzés, szakirányú továbbképzés, továbbképzésben szerzett
szakképesítés,
- tudományos fokozatok, címek,
- idegen nyelv tudása,
- kinevezési okmány, munkakör, munkaköri leírás,
- vezetõi megbízások,
- gyakornoki idõ, vizsga, próbaidõ,
- fegyelmi eljárás, büntetés, felmentés,
- fizetési fokozat,
- tudományos kutatás (publikáció), mûvészeti alkotói tevékenység,
tudományos kapcsolatok,
- munkában töltött idõ, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idõ,
besorolással kapcsolatos adatok,
- dolgozó által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,
- munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történõ megbízás,
munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre
kötelezés,
- munkavégzés ideje, túlmunka ideje, alapilletmény, pótlékok (jogcím
szerint), illetmény-kiegészítés, megbízási díj, továbbá az azokat terhelõ
tartozás és annak jogosultja,
- szabadság, kiadott szabadság,
- dolgozó részére történõ kifizetések és azok jogcímei,
- a dolgozó részére adott juttatások és azok jogcímei,
- a dolgozó munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei,
- a többi adat az érintett hozzájárulásával.
A hallgatók adatai
1. E törvény alapján kezelt adatok:
a) hallgató neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó és
ideiglenes lakásának címe és telefonszáma;
b) a hallgatói jogviszonnyal összefüggõ adatok, így különösen
- felvételeivel kapcsolatos adatok,
- a hallgató tanulmányainak értékelése és minõsítése, vizsgaadatok,
- a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,
- a többi adat az érintett hozzájárulásával;
c) a hallgató részére a különbözõ juttatások (ösztöndíj, szociális
támogatás, segély stb.) megállapításához a szülõ (eltartó) neve, állandó és
ideiglenes lakásának címe, telefonszáma, valamint a szülõ (eltartó), illetve a
hallgató jövedelmi és szociális helyzetét igazoló adatok.
A mellékletben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és
statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon
átadhatók. A hallgatók nevét, születési helyét és idejét tartalmazó adatokról
készült nyilvántartás adatait a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium
nyilvántartása számára az adatvédelmi törvény rendelkezései szerint át kell
adni.