ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
1
Képviselõi önálló indítvány!
....sz. törvény
a legelõtársulatokról
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1.§.
A törvény tárgya
A törvény szabályozza a legelõtársulatok (a továbbiakban: társulat)
alapítását, szervezetét, mûködését, a társulat és tagjainak jogviszonyát, a
jogokat és a kötelezettségeket, a felelõsséget, a gazdálkodást, a szervezeti
változások formáit, a fórumrendszert, továbbá a törvényességi felügyelet
rendjét, valamint a jogorvoslati eljárásokat.
2.§.
A társulat meghatározása
/1/ A társulat a legelõ mûvelési ágban (az egyéb célra nem alkalmas füves
terület, melynek fõtermését rendszeresen legeltetéssel hasznosítják, továbbá
rendszeresen legeltetésre fásított legelõk) nyilvántartott földterület
tulajdonosai (továbbiakban: tulajdonosok) legeltetési tevékenységet -
elsõsorban állattenyésztést -folytató, azzal vagy azzal összefüggõ feladatok
ellátására létrehozott gazdálkodó szervezet.
/2/ A legelõtársulat jogi személy.
/3/ A társulat és a tagok e törvényben nem szabályozott vagyoni
viszonyaira a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.
II. Fejezet
3.§.
A társulat alapítása
/1/ Társulatot legkevesebb két legelõtulajdonos alakíthat. A társulat
tagja csak az ingatlan-nyilvántartás szerint legelõ mûvelési ágban
nyilvántartott földterület tulajdonosa lehet.
/2/ Jogi személy vagy külön jogszabály alapján devizakülföldinek minõsülõ
személy társulati érdekeltséget nem szerezhet.
4.§.
/1/ Tíz fõnél kevesebb alapító tag a társulást szerzõdéssel hozza létre.
Egyebekben a társulat alapítását az alapító tagok részvételével tartott
alakuló közgyûlésen határozza el.
/2/ Társulat alapítását - amennyiben az állattenyésztés országos
érdekében szükséges - a Földmûvelésügyi Miniszter kötelezõen elrendelheti.
5.§.
Alakuló közgyûlés
Az alakuló közgyûlés feladata:
/1/ a.) a társulat tagjai névjegyzékének (továbbiakban: névjegyzék)
összeállítása;
b.) az alapszabály meghatározása;
c.) a tisztségviselõk megválasztása;
d.) a megalakulás elõtt vállalat kötelezettségek jóváhagyása,
valamint a megalakulás elõtt a tagok által végzet legelõmûvelés és egyéb
munkákkal kapcsolatos elszámolások elõkészítése;
e.) a tagokat megilletõ társulati érdekeltségek megállapítása.
/2/ Az alapszabályt, valamint a névjegyzéket az alakuló közgyûlés elnöke
és a jegyzõkönyvvezetõ írják alá és azt a közgyûlésen erre megválasztott két
társulati tag hitelesíti.
/3/ Az alapszabály közjegyzõi okiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által
ellenjegyzet okiratba kell foglalni.
/4/ Ha a tagok a társulatot szerzõdéssel hozzák létre, annak tartalmára
és alaki követelményeire az /1/ és /3/ bekezdésekben foglaltakat kell
megfelelõen alkalmazni.
/5/ Az alakuló közgyûlésre egyebekben a közgyûlési szabályokat kell
alkalmazni.
6.§.
/1/ A társulat alapítását az alapszabály és az alakuló közgyûlés
jegyzõkönyve, illetve a társulati szerzõdés megküldésével az alapszabály
elfogadását, illetve a szerzõdés létrejöttét követõen harminc napon belül -
bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cégbíróságnak, továbbá
meg kell küldeni a területileg illetékes önkormányzat szakigazgatási
szervének.
/2/ A társulat a cégbírósági bejegyzéssel az alakuló közgyûlésnek,
illetve a társulati szerzõdés megkötésének idõpontjára visszamenõleges
hatállyal jön létre.
7.§.
/1/ Akik a cégbejegyzés megtörténte elõtt a társulat nevében eljártak,
korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a közös név alatt vállalat
kötelezettségekért. A felelõsség kizárása vagy korlátozása harmadik személlyel
szemben hatálytalan.
/2/ A cégbejegyzést megelõzõen a társulat nevében vállalat
kötelezettségekért az /1/ bekezdés szerinti felelõsség megszûnik, ha a
társulat közgyûlése a szerzõdést jóváhagyja vagy a felek így állapodnak meg.
/3/ Ha a társulat a cégbejegyzés elõtt megkezdi tevékenységét, a
cégbejegyzés hiányára harmadik személlyel szemben nem hivatkozhat.
/4/ Ha a cégbíróság a társulat bejegyzését megtagadta, a társulat
tevékenységét a jogerõs határozat kézhezvétele után meg kell szüntetni. Az
alakuló közgyûléstõl a tevékenység megszüntetéséig terjedõ idõszakban a tagok
egymás közötti jogviszonyában - ha ennek feltételei egyébként fennállnak - a
Ptk.-nak a polgári jogi társaságra irányadó szabályait kell megfelelõen
alkalmazni.
8.§.
Az alapszabály
/1/ Az alapszabály a társulat szervezetének, mûködésének és
gazdálkodásának alapokmánya, tartalmát a tagság a társulat célját és
adottságait figyelembevéve maga állapítja meg.
/2/ Az alapszabályban kell meghatározni:
a./ a társulat cégnevét és székhelyét;
b./ a társulati tagok nevét, lakcímét;
c./ a társulat tevékenységi körét;
d./ a társulat képviseletére jogosultak megnevezését;
e./ a társulat szervezetére és szerveinek mûködésére vonatkozó
szabályokat;
f./ a testületi szervek és a tisztségviselõk feladat és hatáskörét,
választásuk módját, megbízásuk idõtartamát, valamint felelõsségük szabályait;
g./ a közgyûlés hatáskörét, összehívásának módját, a tanácskozás,
valamint a határozatok hozatalának és közzétételének rendjét, továbbá a
határozatképtelenség esetén követendõ eljárást;
h./ a tagok jogait és kötelességeit, valamint az egy szavazatra jogosító
legkisebb társulati érdekeltséget, illetve azt, hogy az ezzel nem rendelkezõ
társulati tagok miként csoportosuljanak;
i./ az anyag és a pénz kezelésének szabályait, az esetleges tartaléktõke
képzésének módját;
j./ a tulajdonosi jogon alapuló haszonvételek gyakorlásának a társulatra
történõ átruházásának feltételeit;
k./ a vagyoni és személyes közremûködés mértékének figyelembevételével a
jövedelem-felosztás módját;
l./ a társulat használatában álló ingatlanokkal kapcsolatos elõvásárlási
jog gyakorlásának módját és az eljárás rendjét;
/3/ Az alapszabály rendelkezhet minden olyan egyéb kérdésrõl, melyet a
közgyûlés egyébként szükségesnek tart.
/4/ A közgyûlés határozza meg, hogy a társulat alkot-e az alapszabályon
felül más szabályzatot; az alapszabály és a társulat más szabályzata a
jogszabály rendelkezésétõl csak annyiban térhet el, amennyiben az azt
megengedi.
9.§.
/1/ Az alapszabály elfogadásához az alakuló közgyûlésen résztvevõ tagok
összes szavazatának kétharmada szükséges.
/2/ Az alapszabályt elfogadása után megfelelõ módon ki kell hirdetni.
10.§.
A társulati névjegyzék
A társulat a tagjairól névjegyzéket vezet, melyben fel kell tüntetni a
tag nevét, lakhelyét, tulajdona mértékét, valamint - a társulati
érdekeltségéhez igazodóan - az õt megilletõ szavazatok számát.
III. Fejezet
A társulat szervezete
11.§.
A közgyûlés
/1/ A társulat legfõbb szerve a közgyûlés, amely a tagok összességébõl
áll. A közgyûlés hatáskörébe tartozik a társulat minden olyan ügye, melyet a
törvény vagy a társulati alapszabály nem utal más testület vagy tisztségviselõ
hatáskörébe.
/2/ A közgyûlés hatáskörébe tartozik különösen:
a./ az alapszabály módosítása, valamint más társulati szabályzat
megalkotása és módosítása (legelõrendtartás);
b./ a társulati névjegyzék és a földrészjegyzék elfogadása és módosítása;
c./ a társulati érdekeltség meghatározása és módosítása, döntés új tag
felvételi kérelmérõl;
d./ a tisztségviselõk megválasztása, felmentése, díjazásuk megállapítása,
e feladatot ellátó más személyek megbízása, felmentése;
e./ éves beszámoló elfogadása, döntés az eredmény-felhasználásról és a
veszteség fedezetének biztosításáról;
f./ a társulat egyesülésében, szétválásában, jogutód nélküli
megszûnésében való döntés;
g./ tisztségviselõ ellen kártérítési per indításának elhatározása;
h./ olyan szerzõdés kötelezettség vállalása, amely a társulatot az
alapszabályban meghatározott összeget meghaladó érték erejéig kötelezi;
i./ éves gazdasági terv elfogadása, módosítása;
j./ döntés a legelõi haszonvételek természetben való gyakorlásának
módjáról;
k./ tagsági járulék kivetése, a kivetés módjának és mértékének
meghatározása;
l./ a tagok által egyénileg elvégzett egyes legelõmûvelési munkákkal
kapcsolatos elszámolás elkészítése;
m./ mindaz, amit a törvény vagy a társulati alapszabály a közgyûlés
hatáskörébe utal.
/3/ A közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak a /2/ bekezdés a/-k/
pontjában meghatározott ügyek.
12.§.
/1/ A közgyûlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell
hívni. A közgyûlést az elnök, akadályoztatása esetén az alapszabályban
meghatározott más tisztségviselõ hívja össze. Soron kívül is össze kell hívni
a közgyûlést a felügyelõ-bizottság indítványára, vagy ha azt a társulati
érdekeltség tíz százalékával rendelkezõ tagok írásban, az ok megjelölésével
indítványozzák.
/2/ A közgyûlést - annak idõpontját legalább tizenöt nappal megelõzõen -
a napirendi javaslat közlésével írásban kell összehívni. Ha a társulati
alapszabály megengedi, a közgyûlés hirdetmény útján is összehívható.
/3/ A társulati érdekeltség legalább tíz százalékát képviselõ tagok
írásbeli indítványára bármely ügyet fel kell venni a közgyûlés napirendjére.
Ugyanennyi tag indítványozhatja, hogy a közgyûlés vizsgálja felül a társulat
bármely tisztségviselõjének döntését.
13.§.
/1/ A közgyûlésen a tagot a társulati érdekeltségéhez igazodó számú
szavazat illeti meg. A közgyûlés határozatképes, ha azon az összes szavazatnak
több mint a felét képviselõ tag megjelent.
/2/ Ha a közgyûlés határozatképtelen, a nyolc napon belül azonos
napirenddel összehívott közgyûlés határozatképesnek nyilváníthatja magát, ha
az összes szavazat egynegyedét képviselõ tag jelen van. A megismételt
közgyûlés csak az eredeti napirendi javaslatba felvett kérdésekben hozhat
határozatot, az alapszabályt azonban akkor sem módosíthatja, ha annak
módosítása az eredeti közgyûlés napirendi javaslatában szerepelt.
14.§.
/1/ A közgyûlés a határozatait - ha erre a törvény vagy az alapszabály
másként nem rendelkezik - nyílt szavazással és a megjelenteket megilletõ
szavazatok egyszerû többségével hozza meg.
/2/ A megjelenteket megilletõ szavazatok kétharmadát kitevõ
szavazattöbbség szükséges a közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozó
kérdésekben.
15.§.
/1/ A közgyûlésrõl jegyzõkönyvet kell készíteni. A jegyzõkönyvnek
tartalmaznia kell különösen:
a./ a megjelent tagok és az általuk képviselt szavazatok számát;
b./ a tárgyalt ügyek, indítványok összefoglalását;
c./ a szavazás eredményére vonatkozó adatokat, valamint
d./ határozatokat;
e./ a jogsértõ határozatok bírósági felülvizsgálatának lehetõségét.
/2/ A jegyzõkönyvet a közgyûlés elnöke és a jegyzõkönyvvezetõ írja alá, s
azt a közgyûlésen erre megválasztott két társulati tag hitelesíti.
16.§.
A társulati érdekeltség
/1/ A társulat a tagnak érdekeltségét tanúsító igazolást ad, melyben fel
kell tüntetni a tagnak a társulat vagyonából való részesedését, a tag
tulajdonának a társulat használatában álló valamennyi legelõterülethez való
arányát, a tag használati illetõségét és az õt megilletõ szavazati jogot.
/2/ A társulati érdekeltséget - ha e törvény másképpen nem rendelkezik -
csak a tulajdonjoggal együtt lehet átruházni.
17.§.
Tisztségviselõk
/1/ A társulat tisztségviselõi: az elnök, az elnökség tagjai, a
felügyelõ-bizottság elnöke és tagjai, illetve ha felügyelõ-bizottságot nem
kell létrehozni, az annak feladatköre ellátására megválasztott személy. Az
alapszabály további tisztségeket létesíthet.
/2/ Azoknál a társulatoknál, ahol a taglétszám tíz fõnél kevesebb csak
ügyvezetõ elnököt és helyettest kell választani. A két tagból álló
társulatoknál a közgyûlés és az elnök jogkörét a két tag együttesen vagy
felhatalmazás alapján a felhatalmazott tag gyakorolja.
18.§.
/1/ Nem lehet tisztségviselõ,
a./ aki nem tagja a társulatnak;
b./ akit a bíróság cselekvõképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság
alá helyezett;
c./ akit bûncselekmény elkövetése miatt végrehajtható szabadságvesztésre
ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányos
jogkövetkezmények alól nem mentesül;
d./ akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az
abban megjelölt tevékenységre.
/2/ Ha a társulat tagjainak száma a tíz fõt meghaladja, azok, akik
egymásnak a Ptk. 68.§.b./ pontja szerint közeli hozzátartozói, nem lehetnek
egyidejûleg a társulat elnökségének, valamint a felügyelõ-bizottságnak tagjai.
Az alapszabály egyéb összeférhetetlenségi okokat is meghatározhat.
19.§.
/1/ A tisztségviselõk a hasonló feladatkört betöltõ személyektõl
általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. A kötelezettségeik
megszegésével a társulatnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint
egyetemlegesen felelõsek akkor is, ha egyébként a társulattal szemben
munkaviszonyban állanak.
/2/ Nem terheli az /1/ bekezdés szerinti felelõsség azt a
tisztségviselõt, aki a határozat ellen szavazott vagy az intézkedés ellen
tiltakozott és tiltakozását a felügyelõ-bizottságnak vagy az elnöknek
bejelentette.
/3/ A tisztségviselõ kártérítésre kötelezése a bíróság hatáskörébe
tartozik.
/4/ Megszûnik a tisztségviselõ megbízatása
a./ a megbízás idõtartamának lejártával;
b./ lemondásával;
c./ a közgyûlés által való felmentéssel;
d./ tagsági viszonyának megszûntével.
/5/ E törvény alapján megszûnik a tisztségviselõ megbízatása akkor is, ha
az összeférhetetlenséget annak felmerülésétõl számított tizenöt napon belül
nem szünteti meg.
20.§.
A társulat elnöke
/1/ Az elnök a közgyûlés határozatának megfelelõen irányítja a társulat
tevékenységét, gyakorolja az alapszabály által hatáskörébe utalt jogokat, dönt
minden olyan kérdésben, mely nem tartozik a társulat más tisztségviselõjének
vagy valamely testületének hatáskörébe. Tevékenységéért a közgyûlésnek
felelõs.
/2/ Az elnök az alapszabályban meghatározott idõközönként, de évente
legalább egyszer köteles beszámolni a közgyûlésnek a társulat vagyoni,
pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl, valamint saját tevékenységérõl.
/3/ A társulatot harmadik személyekkel szemben és a hatóságok elõtt e
törvény és az alapszabály által meghatározott keretek között képviseli. Az
alapszabályban meg kell határozni a képviseletre jogosult további
tisztségviselõket.
21.§.
Az elnökség
/1/ Húsz fõt meghaladó taglétszámú társulat az alapszabályban
meghatározott számú, de legalább három tagú elnökséget választ.
/2/ Az elnökség gondoskodik a közgyûlés határozatainak végrehajtásáról és
ellátja azokat a feladatokat, melyeket a törvény vagy az alapszabály
hatáskörébe utal. Az elnökség feladatáról, üléseinek összehívásáról,
mûködésének rendjérõl az alapszabályban kell rendelkezni.
/3/ Az elnökség a munkájáról évente köteles a közgyûlésnek beszámolni.
22.§.
A felügyelõ-bizottság
/1/ A társulat tevékenységének, illetve testületi és tisztségviselõi
mûködésének ellenõrzése céljából húsz fõ feletti taglétszám esetén a társulat
- az alapszabályban meghatározott létszámú, de legkevesebb háromtagú -
felügyelõ-bizottságot hoz létre. Tíz és húsz közötti taglétszám esetén - az
alapszabály rendelkezésétõl függõen - felügyelõ-bizottságot vagy ilyen
feladatkörrel tisztséget kell létesíteni. Tíz fõnél kisebb létszámú társulat
esetén az alapszabály a felügyelõ-bizottság feladatkörének ellátására
tisztséget létesíthet.
/2/ A felügyelõ-bizottság elnökét a bizottság tagjai maguk közül
választják.
23.§.
/1/ A felügyelõ-bizottság ellátja a tagok tulajdonosi érdekeinek
védelmét, továbbá a társulat egész tevékenységére kiterjedõ folyamatos
ellenõrzést végez.
/2/ A felügyelõ-bizottság
a./ a társulat mûködésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet
megvizsgálhat;
b./ az elnököt, az elnökséget felhívhatja, hogy a jogszabályoknak vagy az
alapszabálynak megfelelõen járjanak el;
c./ indítványozhatja az elnök, az elnökség tagjainak felmentését,
felelõsségre vonását és a közgyûlés összehívását;
d./ összehívja a közgyûlést, ha az elnök nem tesz eleget ezirányú
kötelezettségének;
e./ az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a gazdálkodásról, a
közgyûlés elé terjesztett más beszámolókról és jelentésekrõl;
f./ javaslatot tesz a közgyûlésnek a tisztségviselõk díjazásának
megállapítására;
g./ tevékenységérõl a közgyûlésnek évente legalább egyszer beszámol.
/3/ A felügyelõ-bizottság a társulat irataiba betekinthet, a társulat
tisztségviselõitõl, tagjaitól és alkalmazottaitól a társulat tevékenységérõl
felvilágosítást kérhet. A felvilágosítás megadása nem tagadható meg. Az
indokolatlanul késedelmes tájékoztatásból eredõ kárért az érintett felel.
/4/ A közgyûlés, az elnökség és az elnök köteles a felügyelõ-bizottság
indítványáról az alapszabályba meghatározott idõben határozni, illetve állást
foglalni.
IV. Fejezet
25.§.
A társulati jogviszony
/1/ A társulat tagja csak az ingatlan-nyilvántartás szerint legelõ
mûvelési ágban nyilvántartott földrészlet tulajdonosa lehet.
/2/ A természetben egybefüggõ legelõterületen lévõ más földrészlet
tulajdonosának, illetve tulajdonosainak tagfelvételi kérelme nem utasítható
vissza. Ugyancsak nem utasítható vissza annak a tulajdonosnak tagfelvételi
kérelme, akinek a tulajdonában lévõ legelõterület önálló legelõgazdálkodási
tevékenység végzésére alkalmatlan.
/3/ Ha tulajdonosok a legelõterület alapján számított kétharmados
szavazataránnyal határozták el a legelõtársulat alapítását, a kisebbségben
maradt tulajdonosok, amennyiben az önálló legeltetési egység kialakításának
feltételei egyébként nem állanak fenn, - a folyamatos legelõfenntartáshoz
fûzõdõ közérdek érvényesítése érdekében - kötelesek a társulatba belépni, a
társulat határozatait végrehajtani.
/4/ A társulat alapításával, illetõleg a tagfelvétellel kapcsolatos
jogviták a bíróság hatáskörébe tartoznak.
26.§.
/1/ A társulati érdekeltség átruházásával vagy átszállásával a társulati
tagság is átszáll a szerzõ félre.
/2/ A társulati érdekeltség részbeni átruházása esetén, továbbá, ha a
társulati érdekeltséget több személy örökli és a szerzõ fél, illetve az
örökösök érdekeltsége nem éri el az egy szavazatra jogosító legkisebb
mértéket, tagsági jogaik gyakorlása érdekében az alapszabályban meghatározott
módon kell eljárniuk.
/3/ A tagsági viszony - eltérõ megállapodás hiányában - a névjegyzékbe
való felvételrõl szóló határozattal a tulajdonjog átruházására irányuló
jogügylet létrejöttének idõpontjára visszamenõleges hatállyal jön létre.
/4/ A tagsági viszony keletkezésére, fennállására és megszûnésére
vonatkozó adatokat a társulati névjegyzék - az ellenkezõ bizonyításáig -
hitelesen tanúsítja.
27.§.
/1/ A tag alapvetõ joga, hogy
a./ részt vegyen a társulat tevékenységében, társulati érdekeltségének,
valamint közremûködésének megfelelõen részesedjék a gazdálkodás eredményében;
b./ személyesen vagy képviselõje útján tanácskozási és szavazati joggal
részt vegyen a közgyûlésen;
c./ a társulatban - megválasztása esetén - tisztséget viseljen;
d./ a tisztségviselõktõl felvilágosítást kérjen a társulatot érintõ
bármely kérdésben.
/2/ A tag alapvetõ kötelessége, hogy teljesítse az e törvény,
alapszabály, illetve a közgyûlési határozat szerinti vagyoni hozzájárulást,
részt vegyen a társulat tevékenységében. A legelõ tulajdonosai, használói
kötelesek a terület termõképességét fenntartani, a szükséges növényápolási
munkálatokat elvégezni, továbbá a területet legeltetéssel vagy kaszálással
hasznosítani.
/3/ A tagok jogait és kötelezettségeit részletesen az alapszabály,
valamint a legelõrendtartás, továbbá a társulattal kötött tagsági
megállapodások határozzák meg.
V. Fejezet
28.§.
A társulat gazdálkodása
/1/ A társulati közös legelõ nem megy át a társulat tulajdonába, hanem
mint osztatlan közös tulajdon a tulajdonostársak tulajdonában és használatában
marad.
/2/ A tulajdonostársak a közös legelõ felõl a taggyûlésen kívül nem, de a
saját tulajdoni illetõségük (érdekeltségük) felett szabadon rendelkezhetnek.
/3/ A tulajdoni illetõség (érdekeltség) elidegenítése esetén a többi
tagot elõvásárlási jog illeti, gyakorlásának rendjét az alapszabály határozza
meg.
/4/ E törvény alkalmazásában legelõgazdálkodási tevékenységnek minõsül az
állatok legeltetése, a tápanyagok beszerzésének elõmozdítása, a takarmányozás
biztosítása.
/5/ A jogszabályok, az alapszabály és a legelõrendtartás keretei között a
közgyûlés állapítja meg a társulati legelõben való gazdálkodás, valamint a
haszonvételek gyakorlásának részletes feltételeit.
29.§.
/1/ A társulat bevételeibõl fedezi kiadásait. Ha a kiadások a
jövedelembõl nem fedezhetõk, a tagokra társulati érdekeltségük arányában
tagsági járulékot lehet kivetni.
/2/ A társulat a kivetett járulékról, annak esedékességérõl az
alapszabályban meghatározott módon köteles a tagot értesíteni.
/3/ A tag a társulati érdekeltsége után kivetett és tagsága idején
esedékessé vált járulékért és kamataiért a társulattal szemben tagságának
megszûnése után is felelõsséggel tartozik.
/4/ A társulat gazdálkodásával kapcsolatos e törvényben nem szabályozott
kérdésekben a gazdasági társaságokra irányadó szabályokat kell megfelelõen
alkalmazni.
VI. Fejezet
30.§.
Rendelkezés a társulat használatában lévõ legelõterület tulajdonjogáról,
használatáról
/1/ A társulati tag tulajdonában lévõ legelõterület az ahhoz kapcsolódó
társulati érdekeltséggel együtt forgalomképes, de a tulajdonjog átruházása
vagy átszállása a legelõgazdálkodót terhelõ kötelezettségek teljesítését nem
érinti.
/2/ A társulat elnöke igazolást állít ki arról, hogy a törvényben írt
elõvásárlási jog gyakorlására az alapszabályban meghatározott módon került
sor. Ennek hiányában a tulajdonjog átruházására irányuló szerzõdés semmis.
/3/ Amennyiben a jogosultak nem hajtanak ki annyi állatot a közös
használatban álló legelõre, mint amennyi kihajtására jogosultak, megfelelõ
használati díj ellenében a legelõterület állattenyésztéssel foglalkozó más
személyeknek átengedhetõ.
/4/ A társulat bevételeinek feleslegét a tagok között illetõségük
(érdekeltségük) arányában közgyûlési határozattal szét kell osztani.
VII. Fejezet
31.§.
A társulat megszûnésének esetei
/1/ A társulat megszûnik, ha
a./ a társulatnak csak egy tagja marad;
b./ a társulat más társulattal egyesül;
c./ a társulat két vagy több társulatra szétválik;
d./ a társulatot felszámolják;
e./ a cégbíróság megszûntnek nyilvánítja;
f./ jogutód nélküli megszûnését határozza el.
/2/ A legelõtársulat megszûnése esetén a társulat vagyonát a tagok között
meg kell osztani.
32.§.
A társulatok egyesülése
/1/ Két vagy több társulat külön-külön tartott közgyûlésen,
társulatonként számítva az összes szavazatok kétharmadát kitevõ
szavazattöbbséggel elhatározhatja, hogy új társulattá egyesül vagy az egyik
társulat a másikba beolvad.
/2/ Az egyesülõ társulatok együttes közgyûlésen megállapítják az
egyesülés idõpontját, az új társulat alapszabályát, a tagokat megilletõ
társulati érdekeltség nagyságát, szükség szerint módosítják az alapszabályt és
más belsõ szabályzatokat, továbbá megválasztják az új tisztségviselõket.
/3/ Az egyesülõ társulatokat megilletõ jogok és azokat terhelõ
kötelezettségek az új (befogadó) társulatra szállanak át.
33.§.
A társulat szétválása
/1/ A közgyûlés a tagok kétharmados szavazattöbbséggel - elhatározhatja a
társulat szétválását két vagy több társulatra.
/2/ A közgyûlésen határozni kell a társulat vagyonának és a társulat
által használt legelõterületnek a megosztásáról.
/3/ A tag annak az új társulatnak lesz a tagja, amely a tulajdonában lévõ
legelõterületet a szétválást követõen használja.
/4/ Ha a szétválás folytán a legelõterület használatát megosztják, a
tagnak a szétválást megelõzõen írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a
társulati érdekeltségét melyik társulatban kívánja fenntartani.
34.§.
A társulat jogutód nélküli megszûnése
/1/ A társulat jogutód nélküli megszûnése esetében - kivéve, ha a
társulatot a bíróság felszámolási eljárás során szünteti meg -
végelszámolásnak van helye. A végelszámolást a társulat elnökségének tagjai
végzik. A szavazatok legalább egytized részét képviselõ társulati tagok
kérheti a cégbíróságtól más személy végelszámolóként való kirendelését.
/2/ A társulat vagyonának értékesítésébõl befolyó összegnek a követelések
kielégítése után fennmaradó részét a társulati érdekeltség arányában a tagok
között fel kell osztani.
/3/ A végelszámolás lefolytatására egyebekben a gazdasági társaságokról
szóló 1988. évi VI. törvény 47-54.§-aiban foglalt rendelkezéseket kell
alkalmazni.
/4/ A társulat jogutód nélküli megszûnése a legelõtársulatot terhelõ,
külön törvényben meghatározott kötelezettségeknek a tulajdonosok által történõ
teljesítését nem érinti.
VIII. Fejezet
35.§.
A társulat törvényességi felügyelete, a jogsértõ határozatok bírói
felülvizsgálata
A társulat törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el. A
cégbíróságnak a társulattal kapcsolatos eljárására a bírósági
cégnyilvántartásról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
36.§.
/1/ A társulatnak olyan rendelkezésével, határozatával vagy
intézkedésével szemben, amely a jogosultnak a tagok névjegyzékébe felvételét
megtagadta, vagy a tagi névjegyzékbe arra nem jogosultat vett fel, illetõleg a
tag társulati érdekeltségét vagy szavazati jogát nem helyesen állapította meg,
az érdekelt a határozat kézhezvételétõl számított 30 napon belül keresettel
fordulhat a bírósághoz.
/2/ Ha a társulat tagja sérelmet szenvedett a társulat valamely szerve
által hozott határozat folytán, amely e törvény rendelkezéseibe, más
jogszabályba vagy alapszabályba ütközik, a tag a határozat kézhezvételétõl
számított 30 napon belül kérheti a bíróságtól a jogsértõ határozat
felülvizsgálatát.
/3/ A jogsértõ határozat folytán sérelmet szenvedett tag a perindítás
elõtt a jogsértést a felügyelõ-bizottságnak köteles bejelenteni és az elõzetes
egyeztetést megkísérelni.
IX. Fejezet
Vegyes és záró rendelkezések
37.§.
Átmeneti szabályok
/1/ Azok az ingatlantulajdonosok, akik jelenleg a legelõket osztatlan
közösségben használják, legkésõbb e törvény hatálybalépését követõ 90 napon
belül a legelõtársulat megalakítására alakuló közgyûlést kötelesek tartani. E
közgyûlésre az alakuló közgyûlésre irányadó szabályokat kell megfelelõen
alkalmazni.
/2/ Az /1/ bekezdés alapján összehívott közgyûlés határozatát követõ 30
napon belül a közgyûlés határozatáról az önkormányzat polgármesteri hivatal
jegyzõjét tájékoztatni kell.
38.§.
Hatálybalépés
/1/ Ez a törvény 1996. évi .............hó .......napján lép hatályba.
/2/ E törvény alkalmazásában legelõgazdálkodónak minõsül az a személy,
aki a tulajdonában lévõ, az ingatlan-nyilvántartás szerinti legelõ mûvelési
ágban nyilvántartott földrészlet vagy földrészleteken (legelõkön) önállóan
gazdálkodik.
/3/ A törvény hatálybalépésével egyidejûleg a csõdeljárásról, a
felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi II. törvény
3.§./1/ bekezdésének a./ pontja a "valamint az erdõbirtokossági társulat"
szövegrész után "és a legelõtársulat" szövegrésszel egészül ki.
39.§.
A Kormány felhatalmazza a földmûvelésügyi és az igazságügyi minisztert,
hogy jelen törvény hatálybalépését követõ 30 napon belül a legelõtársulatok
mûködésének és ingatlan-nyilvántartásának részletes szabályait rendelettel
állapítsa meg.
Budapest, 1996. május 14.
Dr.K.Csontos Miklós
FKGP
országgyûlési képviselõ