ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Képviselõi önálló indítvány!
1996. évi ....... törvény
a családi pótlékról és a családok támogatásáról
1990. évi XXV. törvény módosításáról
1. §
A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény
1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
(1) Családi pótlékra - amennyiben nemzetközi szerzõdés eltérõen nem
rendelkezik - a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgár,
az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkezõ
bevándorolt, vér szerinti, örökbe fogadó és nevelõszülõ (a továbbiakban:
szülõ) jogosult, ha
a) háztartásában gyermeket nevel és
b) a családnak az e törvényben foglalt kivételekkel a tárgyévet megelõzõ
naptári évben az egy fõre jutó havi jövedelme a nettó 19 500, a gyermekét
egyedül nevelõ esetében a nettó 23 400 forintot nem haladja meg, valamint
c) tanköteles korú gyermek esetén gondoskodik arról is, hogy gyermeke óvodai
nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítõ foglalkozáson vegyen
részt, illetve tankötelezettségének vagy képzési kötelezettségének eleget
tegyen.
2.§
E törvény a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba, rendelkezését a
hatályba lépést követõ harmadik hónap elsõ napjától kell alkalmazni.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Magyarország számára rendkívül fontos, hogy a felnövekvõ generáció iskolai
képzése és oktatása a kornak megfelelõ színvonalú legyen. A "kimûvelt
emberfõk " jelentõsége a reformkor óta minden politikus számára nyilvánvaló.
Ennek érdekében az ország erõforrásaiból az iskolai rendszer fenntartására
nagyon sokat áldoz. Azonban a legnagyobb áldozatok is hiábavalóak, ha a
gyerekek egy része nem tesz eleget tankötelezettségének.
Az állam nem tudja biztosítani, hogy minden gyerek járjon iskolába, vagy
vegyen részt valamilyen képzésen. Az iskolai felügyeleti rendszer szétesése
miatt, és az oktatás ismert gondjai közepette az iskolák sem tudják elérni,
hogy mindenki járjon iskolába. A parlamentnek minden eszközt meg kell ragadnia
annak érdekében, hogy a szülõket arra ösztönözze, hogy gyerekeiket járassák
iskolába.
Ma különösen a leghátrányosabb helyzetben lévõ családok gyerekeire jellemzõ
az, hogy tankötelezettségüknek nem tesznek eleget. Annak, aki még a 8
általánost sem végezte el, vagyis hiányzik az elemi képzettsége, semmi esélye
arra, hogy valaha is jobb munkát találjon, vagy kitörjön halmozottan hátrányos
helyzetébõl. A mai világban az iskolai végzettség, nyugodtam mondhatjuk, egy
bizonyos élethelyzet fölött létszükséglet.
Módosító indítványomban a szülõket kívánom ösztönözni arra, hogy járassák
gyerekeiket iskolába. Úgy gondolom, ez mind a szülõknek, mind a gyerekeknek
elemi érdeke. Ahogyan elemi érdeke ez Magyarországnak is.
RÉSZLETES INDOKLÁS
A parlament a közelmúltban a családi pótlék rendszerét alapvetõen
átalakította, az eddigi alanyijogon járó támogatást a rászorultságtól tette
függõvé.
A bevezetett intézkedések alkotmányosságát többen kifogásolták és az
Alkotmánybíróság több döntésben foglalt állást ebben a kérdésben.
Az 52/1995.(IX. 15.) sz. ÁB határozatban az Alkotmánybíróság megerõsítette,
hogy "a jogalkotónak - az Alkotmány által megszabott keretek között -
alkotmányos lehetõsége van arra, hogy az állampolgári jogon járó szociális
ellátást rászorultság alapú ellátássá alakítsa át. Ennek megfelelõen az
Alkotmánybíróság nem minõsítette alkotmányellenesnek a családi pótlék
rászorultságtól való függõvé tételét.
A rászorultság feltételeinek megállapítására értelemszerûen irányadók a
testület egy korábbi határozatában kifejtettek. "Az állam széles körû
jogosítványokkal rendelkezik a szociális ellátásokon belüli változtatásokra,
átcsoportosításokra és átalakításokra a gazdasági viszonyok függvényében. A
változtatások joga azonban nem minden korlátozás nélkül illeti meg az államot"
"Egyfelõl tehát az Alkotmánybíróság maximális mértékben tiszteletben tartotta
az Országgyûlés alkotmányos "mozgásterét" a családipótlék-rendszer elvi
alapjainak meghatározásánál, sõt még a kizáró feltételek megállapításánál is,
másfelõl viszont jogállami-jogbiztonsági minimum követelménynek tekintette,
hogy a rendszer valóban rendszerként funkcionáljon, s az egyes
részletszabályok önkényesen és alkotmányosan elfogadható indok nélkül se
idõlegesen, se átmenetileg ne rekesszék ki az ellátásból a rászorultak kisebb
vagy nagyobb csoportját."
A családi pótlék korábbi - még alanyi jogon járó - rendszere a támogatást
alkotmányos megfontolásból egyébként is feltételhez kötötte, amikor
megkövetelte, hogy a gyermeket a szülõ saját háztartásában nevelje. Ennek a
feltételnek az alkotmányos alapja vélhetõen az Alkotmány 67. § volt, amely a
gyermek jogaként deklarálja, hogy " a gyermeknek joga van a családja ....
részérõl arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelõ testi, szellemi
és erkölcsi fejlõdéshez szükséges." Az Alkotmány tehát alapvetõen elõ kívánja
segíteni a gyermekek családban történõ fejlõdését és ezt különbözõ eszközökkel
is elõsegíti akár a családjog, akár a büntetõjog eszközrendszerét igénybe
véve.
A módosító indítvány éppen egy másik hasonló alkotmányos kötelezettségbõl
kiindulva egy új feltételt kíván szabni a családi pótlék jogosultságnál, amely
nem érinti a rászorultság elvet, nincs ellentétben az Alkotmánybíróság
korábban idézett döntésével hiszen nem korlátozza a támogatáshoz jutást, éppen
ellenkezõleg egy alkotmányos kötelezettség kiteljesedését kívánja
elõmozdítani.
Az Alkotmány 70/J pontja ugyanis kimondja, hogy " a Magyar Köztársaságban a
szülõk, gondviselõk kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni."
Ez az alkotmányos kötelezettség alapvetõen más alkotmányos jogok
kiteljesedését szolgálja mégpedig az elõbb már idézett gyermeki jogokét,
illetve pl. a gyermekek esélyegyenlõségének jogát, hiszen tudományosan
bizonyítható tény, hogy a képzett, tanult gyermekeknek nagyobb az életkezdési
esélye.
Az Alkotmány 70/J pontja szerinti szülõi kötelezettséget elsõsorban a
közoktatási törvény bontja ki, de különbözõ más jogszabályok is elõ kívánják
segíteni, illetve a tankötelezettség elmulasztását szankcionálják. Ilyen pl. a
szabálysértési jogszabály is.
Módosító javaslatunk a fenti szellemben az említett alkotmányi kötelezettséget
egy új eszközzel kívánja garantálni, olyan eszközzel, amely hatásosan
segítheti elõ a gyermekek tanulását, fejlõdését ily módon esélyegyenlõségét
is, nem mond ellent a rászorultság elven történõ támogatásának sem.
Javaslatom a közoktatási törvény megfelelõ szakaszának szó szerinti
alkalmazásával, tehát egy olyan új alkotmányos feltételt illeszt a családi
pótlék jogosultság körébe amely a fenti elvekkel összhangban van. Ennek
keretében figyelemmel voltunk arra is, hogy a tankötelezettség lényegében
három elembõl áll, melyet a közoktatási törvény is megerõsít, így a 6 év
alatti gyermekek óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítõ
foglalkozásából, a 6-16 év közöttiek tankötelezettségébõl, illetve a testi,
érzékszervi stb. okokból tankötelezettségnek eleget tenni nem tudó gyermekek
képzési kötelezettségébõl.
Budapest, 1996. május
Kósa Lajos
Fidesz-Magyar Polgári Párt
ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Fidesz-Magyar Polgári Párt
Képviselõcsoportja
Önálló képviselõi indítvány
Dr. Gál Zoltán
Országgyûlés Elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Mellékelten - a Házszabály 85. § (2) bekezdése alapján - benyújtom a családi
pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslatot.
Budapest, 1996. május 9.
Kósa Lajos
Fidesz-Magyar Polgári Párt