1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
H/2552.. számú
ORSZÁGGYÛLÉSI HATÁROZATI JAVASLAT
a határokat átlépõ televíziózásról szóló
európai egyezmény megerõsítésérõl
Elõadó: Dr. Magyar Bálint
Budapest, 1996. május
Az Országgyûlés
.../1996. (....) OGY
határozata
a határokat átlépõ televíziózásról szóló
európai egyezmény megerõsítésérõl
Az Országgyûlés
1. megerõsíti a határokat átlépõ televíziózásról szóló európai
egyezményt,
2. felkéri a köztársasági elnököt a megerõsítõ okirat kiállítására,
3. egyetért azzal, hogy a megerõsítõ okirat letétbe helyezése alkalmával
a külügyminiszter a 26. cikk 2. bekezdése szerinti nyilatkozatot megtegye,
4. egyetért azzal, hogy a megerõsítõ okirat letétbe helyezése alkalmával
a Magyar Köztársaság az egyezmény 322. cikk l. bekezdés a) pontja alapján az
alábbi fenntartást tegye:
"A Magyar Köztársaság fenntartja magának a jogot, hogy az egyezmény 15.
cikk 2. bekezdésben szabályozott szeszesital-reklámokat tartalmazó
mûsorszolgáltatások továbbközvetítését a saját területén a belsõ jogszabályai
szerint korlátozni fogja."
I N D O K O L Á S
A most megerõsítésre kerülõ, a határokat átlépõ televíziózásról szóló
európai Egyezményt az Európa Tanács tagállamai és az Európai Kulturális
Egyezményt aláírt országok dolgozták ki.
Az Egyezmény az Emberi Jogok és Alapvetõ Szabadságjogok Védelmérõl szóló
Egyezmény 10. cikkében szereplõ szólásszabadság és információs szabadság azon
elvébõl indul ki, hogy az információk és eszmék szabad áramlása, valamint a
mûsorszolgáltatók függetlenségének elve iránti elkötelezettség a demokratikus
társadalom lényeges elveinek egyike és minden egyes emberi lény haladásának és
fejlõdésének egyik alapfeltétele.
Az Egyezmény tételesen szabályozza a mûsorszolgáltatásban közremûködõ
Felek kötelességeit és az információkkal való ellátás rendjét. Kinyilvánítja a
mûsorok vételének és továbbközvetítésének szabadságát. Az Egyezmény
rendelkezik a mûsorkészítés etikai normáiról, a nézõközönség információs,
oktatási, kulturális és szórakoztatási igényeinek kielégítésérõl, a reklám
helyérõl és idõtartamáról, a különleges termékek reklámozásáról és a
szponzorálás alapelveirõl. Az Egyezmény Állandó Bizottságot hoz létre
céljainak megvalósítására.
Magyarország számára a csatlakozás elõnyökkel jár, pénzügyi
kötelezettséget nem ró hazánkra. Mivel az Egyezménynek az Európa Tanács
tagállamai és az Európai Kulturális Egyezményben résztvevõ államok, továbbá az
Európai Gazdasági Közösségek (Európai Unió) tagállamai a részesei az aláírt
megállapodásunk megerõsítése jól szolgálja az európai integrációnkat.
Az Egyezmény megerõsítése alkalmával az országgyûlés egyetértése esetén a
külügyminiszter nyilatkozatot tesz arról, hogy - az Egyezmény 26. cikk 2.
bekezdésével összhangban - a Magyar Köztársaság ipso facto kötelezõnek fogadja
el az
-2-
Egyezmény függelékében szereplõ döntõbíráskodási eljárás alkalmazását.
Ugyancsak a megerõsítõ okirat letétbe helyezésekor a Magyar Köztársaság
fenntartással él az Egyezmény 32. cikk 1. bekezdésének a) pontja alapján az
Egyezmény 15. cikk 2. bekezdése tekintetében. Eszerint a Magyar Köztársaság
fenntartja magának a jogot, hogy az Egyezmény 15. cikk 2.
bekezdésében szabályozott szeszesital-reklámokat tartalmazó
mûsorszolgáltatások továbbközvetítését a saját területén a belsõ jogszabályai
szerint korlátozni fogja.
A HATÁROKAT ÁTLÉPÕ TELEVÍZIÓZÁSRÓL SZÓLÓ EURÓPAI EGYEZMÉNY
PREAMBULUM
Az Európa Tanács tagállamai és az Európai Kulturális Egyezményt aláírt
államok,
figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti egység
szorosabbra fûzése annak érdekében, hogy megôrizzék és megvalósítsák a közös
örökségüket alkotó eszméket és elveket;
figyelembe véve, hogy ezeknek az elveknek alapvetô eleme minden egyes
ember méltósága és egyenlô értéke;
figyelembe véve, hogy az Emberi Jogok és Alapvetô Szabadságjogok
Védelmérôl szóló Egyezmény 10. Cikkében szereplô szólásszabadság és
információs szabadság a demokratikus társadalom lényeges elveinek egyike és
minden egyes emberi lény haladásának és fejlôdésének egyik alapfeltétele;
megerôsítve az információk és eszmék szabad áramlásának és a
mûsorszolgáltatók függetlenségének elve iránti elkötelezettségüket, amely elv
mûsorpolitikájuk nélkülözhetetlen alapját képezi;
hangsúlyozva a hírközlés jelentôségét a demokratikus csoportosulások
pluralizmusának és esélyegyenlôségének fenntartásához szükséges feltételek
biztosításában a kultúra fejlôdése és a vélemények szabad áramlása terén;
attól a meggyôzôdéstôl áthatva, hogy az információs és kommunikációs
technológia folyamatos fejlôdésének továbbra is az információk és az eszmék -
eredetüktôl független és határokon átívelô - kifejezéséhez, megismeréséhez,
átvételéhez és továbbításához való jogot kell szolgálnia;
attól az óhajtól vezérelve, hogy a közönségnek mind szélesebb skálájú
programválasztékot nyújtsanak, s ezáltal is gazdagítsák az európai örökséget
és fejlesszék az audio-vizuális alkotásokat, továbbá attól a szándéktól
áthatva, hogy e kulturális célt a minôségi programok gyártásának és
forgalmazásának a fokozására tett erôfeszítések révén érjék el, s ily módon
elégítsék ki a közönségnek a politika, az oktatás és a kultúra területén
fennálló elvárásait;
felismerve annak szükségességét, hogy a szabályozás közös és tág kereteit
meg kell erôsíteni;
figyelembe véve a tömegkommunikációs politikával foglalkozó Elsô
Miniszteri Konferencia által elfogadott 2. sz. Határozatot és Nyilatkozatot,
attól az óhajtól vezéreltetve, hogy továbbfejlesszék az Európa Tanács
Ajánlásaiban megfogalmazott elveket a televíziós hirdetésekrôl, a nôk és a
férfiak egyenlôségérôl a médiákban, a mûholdas kapacitások televíziós és
rádiós célú felhasználásáról, valamint európai audio-vizuális programok
készítésének elômoz-dításáról;
megállapodnak a következôkben:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Cikk
Cél és rendeltetés
A jelen Egyezmény a közvetítésben (transzmisszió) megtestesülô
mûsorszolgáltatásokra vonatkozik. A cél az, hogy a Felek között könnyebbé
lehessen tenni a televíziós mûsorok határokon átívelô közvetítését
(transzmisszió) és továbbközvetítését (retranszmisszió).
2. Cikk
Használt kifejezések
A jelen Egyezményben
a. A "közvetítés" (transzmisszió) kifejezés jelentése: televíziós
mûsorszolgáltatások bármely földi adóval, kábellel, vagy mûholddal történô
eredeti adása kódolt, vagy nem kódolt formában a nagyközönség által történô
vétel céljából. Nem foglalja magában az egyéni igény alapján mûködô
kommunikációs szolgáltatásokat.
b. A "továbbközvetítés" (retranszmisszió) a mû-sorszolgáltatók által a
nagyközönség számára közvetített televíziós mûsorok egészének vagy egyes
részeinek vételét és változatlan formában történô egyidejû továbbközvetítését
jelenti, függetlenül attól, hogy e célra milyen technikai eszközöket
használnak fel.
c. A "mûsorszolgáltató" azt a természetes vagy jogi személyt jelenti,
aki, illetve amely a televíziós mûsorokat a nagyközönség által történô vétel
céljából összeállítja és közvetíti, illetve teljes egészében és változatlan
formában történô közvetítésüket harmadik féllel végezteti.
d. A "mûsorszolgáltatás" mindazon mûsorokat jelenti, amelyeket egy
adott mûsorszolgáltató egyetlen program keretében a fenti bekezdésben leírt
módon szolgáltat.
e. Az "Európai audiovizuális alkotások" azokat az alkotásokat jelentik,
amelyeknek gyártása vagy koprodukciója európai természetes vagy jogi személyek
irányítása alatt történik.
f. A "reklám" jelenti mindazon hirdetéseket, amelyeknek célja
elôsegíteni valamely termék vagy szolgáltatás vételét, eladását, vagy
bérletét, valamely ügy elômozdítását vagy eszme terjesztését, illetve a
hirdetô által kívánatosnak tartott egyéb hatás elérését, és amelyek
közvetítésére a hirdetônek díjazás vagy más ellenszolgáltatás fejében adásidôt
biztosítottak.
g. A "szponzorálás": mûsorszolgáltatásban illetve audio-vizuális mûvek
elôállításában nem érdekelt természetes vagy jogi személyek közvetett vagy
közvetlen részvételét jelenti mûsorok finanszírozásában azzal a céllal, hogy
nevük, védjegyük vagy arculatuk ismertségét elômozdítsák.
3. Cikk
Alkalmazási területek
A jelen Egyezményt alkalmazni kell minden olyan mûsorszolgáltatásra,
amelyet valamely Fél saját illetékességi területén intézmények vagy technikai
eszközök révén kábel, földi állomás, vagy mûhold útján közvetít vagy
továbbközvetít, és amely egy, vagy több másik Fél által közvetlenül vagy
közvetve vehetô.
4. Cikk
A vétel és a továbbközvetítés szabadsága
A Felek az Emberi Jogok és Alapvetô Szabadságjogok Védelmérôl szóló Egyezmény
10. Cikkével összhangban biztosítják a szólásszabadságot és az információ
szabadságát, valamint garantálják a vétel szabadságát és területükön nem
korlátozzák a jelen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelô mûsorok
továbbközvetítését.
5. Cikk
A közvetítô Felek kötelességei
1. Mindegyik közvetítô Fél a megfelelô eszközökkel és illetékes szervei
révén, saját joghatósági területén biztosítja, hogy az intézmények által vagy
technikai eszközök révén szolgáltatott valamennyi mûsor a 3. Cikk értelmében
megfeleljen a jelen Egyezmény elôírásainak.
2. A jelen Egyezmény szempontjából közvetítô Félnek kell tekinteni
a. földi közvetítések esetén: azt a Felet, amelynél az eredeti adás
történik,
b. mûholdas adások esetén:
i. azt a Felet, amelynél a mûhold felé a földi összeköttetést
mûködtetik,
ii. azt a Felet, amely biztosítja a frekvencia-használatot, vagy a
mûholdkapacitás használatát, abban az esetben, amikor a földi összeköttetés a
mûhold felé olyan államban van, amely a jelen Egyezménynek nem tagja,
iii. azt a Felet, amelynél a mûsorszolgáltató székhelye van, abban az
esetben, ha az i) és ii) bekezdések szerinti felelôsség nem állapítható meg.
3. Ha egy, a jelen Egyezményben nem tag országból történô
mûsorszolgáltatás intézmények révén, vagy technikai eszközökkel
továbbközvetítésre kerül egy tagország területén, akkor a 3. Cikk értelmében
ez a tag mint közvetítô Fél a megfelelô eszközökkel és illetékes szervei által
biztosítja a jelen Egyezményben foglaltak teljesítését.
6. Cikk
Az információkkal való ellátás
1. A mûsorszolgáltató felelôsségét egyértelmûen és megfelelôen meg kell
határozni az egyes Felek illetékes hatóságai által kibocsátott engedélyben,
vagy a velük kötött szerzôdésben, illetve egyéb jogi intézkedés keretében.
2. Kérésre a mûsorszolgáltatóra vonatkozó in-formációkat a Közvetítô
Fél illetékes hatósága rendelkezésre bocsátja. Az ilyen információnak
minimumként tartalmaznia kell a mûsorszolgáltató nevét vagy megnevezését,
székhelyét és státuszát, a jogi képviselô nevét, a tôke összetételét, a
mûsorszolgáltató által szolgáltatott, illetve szolgáltatni szándékozott
mûsorok jellegét, célját és finanszírozási módozatait is.
II. FEJEZET
MÛSORKÉSZÍTÉS
7. Cikk
A mûsorszolgáltató felelôssége
1. A szolgáltatott mûsoroknak formai és tartalmi szempontból egyaránt
tiszteletben kell tartaniuk az emberi méltóságot és mások alapvetô jogait.
Így különösen nem hordozhatnak
a. ízléstelen és különösen pornográf,
b. az erôszakot fölöslegesen hangsúlyozó és fajgyûlölet keltésére
alkalmas tartalmakat.
2. A mûsorszolgáltatás olyan részei, amelyek alkalmasak gyermekek és
serdülôkorúak fizikai, szellemi, vagy erkölcsi fejlôdésének kedvezôtlen
befolyásolására, nem közvetíthetôk olyan idôpontban, amikor a gyermekek és
serdülôkorúak azt feltehetôen megnézhetik.
3. A mûsorszolgáltató biztosítja, hogy a hírek korrekt módon mutassák
be a tényeket és eseményeket, valamint ösztönzi a szabad véleményformálást.
8. Cikk
A válaszadás joga
1. Minden egyes Közvetítô Fél biztosítja, hogy bármely természetes vagy
jogi személynek - nemzeti hovatartozásától vagy székhelyétôl függetlenül -
módja legyen válaszadási jogát gyakorolnia, illetve más hasonló törvényes vagy
igazgatási úton jogorvoslatért folyamodnia azokkal a mûsorokkal kapcsolatban,
amelyek intézmények révén vagy technikai eszközök által a saját
jogfennhatósági területén a 3. Cikk értelmezésében közvetítésre vagy
továbbközvetítésre kerülnek. Így különösen biztosítja, hogy a válaszadási jog
gyakorlásának ideje és más körülményei olyanok legyenek, hogy ezt a jogot
hatékonyan, ténylegesen gyakorolni lehessen. E jog tényleges gyakorlásához,
illetve más összehasonlítható törvényes vagy igazgatási jogorvoslat
igénybevételéhez biztosítani kell a megfelelô idôpontokat és körülményeket.
2. E célból, a mûsorért felelôs mûsorszolgáltató nevét a megfelelô
eszközökkel rendszeres idôközökben azonosíthatóvá kell tenni.
9. Cikk
A közönség hozzáférése a nagyobb eseményekhez
A Felek megvizsgálják azokat a törvényes intézkedéseket, amelyekkel
elkerülhetô, hogy a közönség - 3. Cikkben foglalt - információhoz való jogát
csorbítsa az a körülmény, hogy a közönséget különösen érdeklô egyes események
közvetítésének és továbbközvetítésének kizárólagos jogaival egy adott mûsor-
szolgáltató rendelkezik, aminek következtében egy vagy több másik országban a
közönség jelentôs része elveszíti az adott esemény televízión keresztüli
figyelemmel kísérésének lehetôségét.
10. Cikk
Kulturális célok
1. Minden egyes mûsorszolgáltató Fél lehetôsége szerint és a megfelelô
eszközök alkalmazásával biztosítja, hogy a mûsorszolgáltatók - a hírek,
sportesemények, vetélkedôk, hirdetések és teletext-szolgáltatások részére
fenntartott idôn túli - adásidejük nagyobb részét európai mûveknek tartsák
fenn. Ezt az arányt fokozatosan kell elérni, megfelelô kritériumok alapján és
a mûsorszolgáltatónak a nézôközönségével szemben fennálló információs,
oktatási, kulturális és szórakoztatási felelôssége figyelembevételével.
2. Amennyiben a vevô Fél és a közvetítõ Fél között nézeteltérés merülne
fel az elôzô bekezdés alkalmazása tekintetében, a Felek egyikének kérésére,
kereset nyújtható be az Állandó Bizottsághoz abból a célból, hogy nyilvánítson
tanácsadói véleményt a kérdésrôl. Az ilyen nézeteltérés esetében nem
folyamodnak a 26. Cikkben elôirányzott döntôbírósági eljáráshoz.
3. A Felek vállalják, hogy együtt keresik meg a legmegfelelôbb
eszközöket és eljárásokat annak érdekében, hogy a mûsorszolgáltatók közötti
mindennemû megkülönböztetés nélkül támogathassák az európai gyártási
tevékenységet és annak fejlesztését, különösen a csekély audio-vizuális
gyártási kapacitással rendelkezô, illetve korlátozott nyelvterületû
országokban.
4. A Felek a jelen Egyezményt átható együttmûködés és kölcsönös
segítségnyújtás szellemében arra törekednek, hogy a 3. Cikk értelmében a
területükön, intézmények által, vagy technikai eszözök révén közvetített, vagy
továbbközvetített mûsorok ne veszélyeztessék a sajtó pluralizmusát és a
filmipar fejlôdését. Ezért ezen szolgáltatások keretében filmmûvészeti
alkotásokat nem sugároznak a mozikban történt elsô bemutatásukat követô két év
- a mûsorszolgáltató részvételével készült koprodukciós alkotások esetében egy
év - letelte elôtt, kivéve ha a jogtulajdonosok és a mûsorszolgáltató ettôl
eltérôen állapodik meg.
III. FEJEZET
REKLÁM
11. Cikk
Általános szabályok
1. Minden reklámnak korrektnek és tisztességesnek kell lennie.
2. A reklám nem tévesztheti meg a fogyasztót és nem sértheti a
fogyasztók érdekeit.
3. A gyermekekhez szóló vagy a részvételükkel készített hirdetések nem
tartalmazhatnak olyasmit, ami sértheti a gyermekek érdekeit, és tekintettel
kell lenniük a gyermekek különleges érzékenységére. A hirdetô nem gyakorolhat
semmiféle szerkesztôi befolyást a mûsorok tartalmára.
12. Cikk
Idôtartam
1. A hirdetések és reklám idôtartama nem haladhatja meg a napi adásidô
15 %-át. Mindazonáltal, ez az arány 20 %-ra növelhetô, ha a közönségnek szóló,
termékek eladására, vételére, bérletére vagy szolgáltatások nyújtására
irányuló közvetlen ajánlatokat tartalmazó hirdetéseket foglal magában,
feltéve, hogy a "spot"-hirdetések aránya nem haladja meg a 15 %-ot.
2. A spot-hirdetések aránya egy adott órán belül nem haladhatja meg a
20 %-ot.
3. A közönségnek szóló, termékek eladására, vételére, bérletére vagy
szolgáltatások nyújtására irányuló közvetlen ajánlatokat tartalmazó hirdetések
aránya nem haladhatja meg a napi egy óra idôtartamot.
13. Cikk
Forma és bemutatás
1. A hirdetéseket optikai vagy akusztikus eszközökkel világosan
felismerhetôvé kell tenni és egyértelmûen el kell különíteni a mûsor többi
részétôl. Elvben a reklámot külön blokkokban kell közvetíteni.
2. Az ingerküszöb alatti (szubliminális) hirdetések nem megengedettek.
3. Bújtatott hirdetés nem engedhetô meg, így különösen nem engedhetô
meg termékek vagy szolgáltatások hirdetési célú bemutatása mûsorokban.
4. A hirdetésekben nem jelenhetnek meg, illetve nem szólalhatnak meg
azok a személyek, akik rendszeresen szerepelnek híradásokban és más
közszolgálati mûsorokban.
14. Cikk
A hirdetések beiktatása
1. A hirdetéseket a mûsorok közé kell iktatni. Amennyiben a jelen Cikk
2.-5. bekezdéseiben foglalt feltételeknek megfelelnek, a hirdetéseket a
mûsorokba is be lehet iktatni, de csak olymódon, hogy a szóbanforgó mûsorok
integritása és értéke, valamint a jogtulajdonosok jogai ne szenvedjenek
csorbát.
2. Az elkülönülô részekbôl álló mûsorokba, a sportközvetítésekbe és a
hasonló szerkezetû eseményekbe és elôadásokba, amelyekben szünetek vannak, a
hirdetéseket csak az egyes részek közé vagy a szünetekbe szabad beiktatni.
3. A negyvenöt percnél hosszabb idôtartamú audiovizuális alkotások -
pl. mûvészfilmek és tévéfilmek (a sorozatok, a könnyû szórakoztató mûsorok és
dokumentumfilmek kivételével) - közvetítése minden teljes negyvenöt perces
idôszak eltelte után megszakítható. További megszakítás megengedhetô,
amennyiben idôtartamuk legalább húsz perccel hosszabb, mint két vagy több
teljes negyvenöt perces idôszak.
4. Ha a 2. bekezdésben foglaltak között nem szereplô mûsorokat
szakítanak meg hirdetésekkel, akkor a mûsoron belüli minden egyes hirdetési
célú megszakítás között legalább húsz perces idôszaknak kell eltelnie.
5. Hirdetés nem iktatható be semmiféle vallási esemény közvetítésébe. A
híreket, közérdekû, dokumentum-, vallási és gyermekmûsorokat - amennyiben ezek
idôtartama kevesebb, mint harminc perc - nem szabad hirdetésekkel
megszakítani. Amennyiben harminc percig vagy ennél hosszabb ideig tartanak,
úgy az elôzô bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
15. Cikk
Különleges termékek reklámozása
1. Dohányáruk hirdetése nem engedhetô meg.
2. A bármilyen fajtájú szeszes italokról szóló hirdetések meg kell hogy
feleljenek az alábbi szabályoknak:
a. nem szólhatnak kiskorúakhoz és a hirdetésekben a szeszesitalok
fogyasztásával összefüggésbe hozható egyetlen személy sem nézhet ki úgy,
mintha kiskorú lenne.
b. az alkohol fogyasztása nem hozható kapcsolatba a fizikai
teljesítménnyel vagy az autóvezetéssel.
c. a hirdetés nem állíthatja, hogy az alkoholnak gyógyító tulajdonságai
vannak, hogy élénkítô, vagy nyugtató szer, illetve hogy a személyes problémák
megoldásának eszköze lehet.
d. nem ösztönözhet az alkohol mértéktelen fo-gyasztására és nem
mutathatja be negatív megvilágításban a szeszesitaloktól való tartózkodást,
vagy azok mérsékletes fogyasztását.
e. nem hangsúlyozhatja indokolatlanul az italok szesztartalmát.
3. Nem engedhetôk meg az olyan gyógyszerekrôl vagy gyógykezelésekrôl
szóló hirdetések, amelyeket csak orvosi receptre lehet kapni a közvetítô Fél
országában.
4. Az összes egyéb gyógyszerekrôl és orvosi kezelésekrôl szóló
hirdetések egyértelmûen felismerhetôek kell hogy legyenek, tisztességeseknek,
valósághûeknek és ellenôrizhetôeknek kell lenniük, továbbá az is követelmény
velük szemben, hogy megvédjék az egyént mindennemû káros hatástól.
16. Cikk
A kifejezetten az egyik Felet megcélzó hirdetések
1. Annak érdekében, hogy a verseny során el lehessen kerülni a
torzulásokat és valamely adott Fél televíziós rendszerének veszélyeztetését, a
mûsorszolgáltató Fél a kifejezetten és bizonyos gyakorisággal egy másik Fél
közönségéhez szóló hirdetésekben nem hagyhatja figyelmen kívül az illetô
Félnél érvényes tévéhirdetési szabályokat.
2. Az elôzô bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni
akkor,
a. ha a szóbanforgó szabályok diszkriminációt valósítanának meg az
említett Fél jogfennhatósági területén belül intézmények által vagy technikai
eszközök révén közvetített hirdetések és a valamely másik Fél jogfennhatósági
területén intézmények vagy technikai eszközök révén közvetített hirdetések
között, vagy
b. ha az érintett Felek két- vagy többoldalú megállapodásokat kötöttek
a szóbanforgó területre vonatkozóan.
IV. FEJEZET
SZPONZORÁLÁS
17. Cikk
Általános szabályok
1. Amikor egy mûsort vagy mûsorsorozatot részben vagy teljes egészében
szponzorálnak, úgy azt a mûsor elején és/vagy végén világosan és érthetôen
közölni kell.
2. A szponzorált mûsorok tartalmát és ütemtervét a szponzor semmilyen
körülmények között nem befolyásolhatja olymódon, hogy ez a mûsorszolgáltatónak
a mûsorokkal kapcsolatban fennálló felelõsségét és szerkesztôi függetlenségét
érintse.
3. A szponzorált programok nem ösztönözhetnek a szponzor, vagy valamely
harmadik fél termékeinek, vagy szolgáltatásainak eladására, vásárlására vagy
bérletére, különösen nem úgy, hogy a szóbanforgó mûsorokban reklámszerûen
hivatkoznak e termékekre vagy szolgáltatásokra.
18. Cikk
Tiltott szponzorálás
1. A mûsorokat nem szponzorálhatják az olyan természetes vagy jogi
személyek, akiknek/amelyeknek fô tevékenységi köre olyan termékek gyártása,
vagy eladása, illetve olyan szolgáltatások nyújtása, amelyek reklámozása a 15.
Cikk értelmében tilos.
2. A hír- és közszolgálati mûsorok szponzorálása nem engedélyezhetô.
V. FEJEZET
KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
19. Cikk
A Felek közötti együttmûködés
1. A Felek kötelezik magukat, hogy kölcsönösen segítséget nyújtanak
egymásnak a jelen Egyezmény végrehajtása érdekében.
2. E célból:
a. minden egyes Szerzôdô Fél kijelöl egy, vagy több hatóságot, amelynek
nevét és címét közli az Európa Tanács fôtitkárával a megerõsítõ okmány letétbe
helyezése, az elfogadás, a jóváhagyás vagy a csatlakozás idôpontjában:
b. minden egyes Szerzôdô Fél, amely egynél több hatóságot jelölt meg,
az a) pont szerinti közleményében közelebbrôl is meghatározza minden egyes
megjelölt hatóság jogkörét, illetve illetékességét.
3. Az egyes Felek által kijelölt hatóságok feladatai a következôk:
a. biztosítani a jelen Egyezmény 6. Cikk, 2. bekezdésében elôirányzott
információkat,
b. a valamely más Fél által kinevezett hatóság kérésére tájékoztatást
adni a jelen Egyezmény által felölelt területeken alkalmazott belföldi jogról
és gyakorlatról,
c. együttmûködni a többi Fél által kinevezett hatóságokkal minden olyan
esetben, amikor ez hasznosnak ítélhetô és különösen amikor javíthatja a jelen
Egyezmény végrehajtása érdekében hozott intézkedések hatékonyságát,
d. tanulmányozni mindazon nehézségeket, amelyek a jelen Egyezmény
alkalmazásából adódnak és amelyekre a valamely másik Fél által kijelölt
hatóság hívja fel a figyelmét.
VI. FEJEZET
ÁLLANDÓ BIZOTTSÁG
20. Cikk
Az Állandó Bizottság
1. Jelen Egyezmény céljaira Állandó Bizottságot kell létrehozni.
2. Mindegyik Fél egy vagy több küldöttel képviseltetheti magát az
Állandó Bizottságban. Mindegyik küldöttségnek egy szavazata van. A hatáskörébe
tartozó kérdésekben az Európai Gazdasági Közösség szavazati jogot gyakorol és
annyi szavazattal rendelkezik, ahány tagállama részt vesz a jelen
Egyezményben; az Európai Gazdasági Közösség nem gyakorolja szavazati jogát
azokban az esetekben, amikor az érintett tagállamok gyakorolják e jogukat, és
megfordítva.
3. Az Állandó Bizottságban egy megfigyelôvel képviseltetheti magát
minden egyes - a 29. Cikk 1. bekezdésben említett - olyan állam, amely nem
tagja a jelen Egyezménynek.
4. Az Állandó Bizottság funkciói ellátásához szakértôket vehet igénybe.
Nemzetközi, vagy nemzeti, kormányzati, vagy nem kormányzati, a jelen Egyezmény
által felölelt területeken megfelelô technikai minôsítéssel rendelkezô
testületek képviselôit - saját kezdeményezésbõl, vagy az illetô testületek
kérésére - meghívhatja, hogy megfigyelôként vegyenek részt egy-egy ülésén,
vagy egy-egy ülésének valamely részén. Az e szakértôk vagy testületek
meghívására vonatkozó döntéseket az Állandó Bizottság tagjai háromnegyedes
többséggel hozzák meg.
5. Az Állandó Bizottságot az Európa Tanács fôtitkára hívja össze. Elsô
ülését az Egyezmény hatályba lépésének napjától számított hat hónapon belül
kell megtartania. Ezt követôen akkor ül össze, ha a Felek egyharmada, vagy az
Európa Tanács Miniszteri Bizottsága kéri, illetve ha az Európa Tanács
Fôtitkára a 23. Cikk 2. bekezdésben foglaltakkal összhangban kezdeményezi,
továbbá ha egy vagy több Fél a 21. Cikk c) pontjában és a 25. Cikk 2.
bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban kéri.
6. Az Állandó Bizottság határozatképes ülésének megtartásához a felek
többsége szükséges.
7. A 4. bekezdésben és a 23. Cikk 3. bekezdésében foglalt
rendelkezéseknek megfelelôen, az Állandó Bizottság döntéseit a jelenlévô tagok
háromnegyedes többségével hozza.
8. A jelen Egyezményben foglalt rendelkezéseknek megfelelôen az Állandó
Bizottság maga készíti el saját Ügyrendjét.
21. Cikk
Az Állandó Bizottság tevékenységi köre
Az Állandó Bizottság felelôs a jelen Egyezmény alkalmazásának figyelemmel
kíséréséért. Ennek során:
a. ajánlásokat fogalmazhat meg a Felek számára az Egyezmény
alkalmazásával összefüggô kérdésekrôl;
b. javasolhatja az Egyezmény bármely szükséges módosítását és
megvizsgálhatja a 23. Cikkben foglalt rendelkezésekkel összhangban
elôterjesztett ilyen irányú javaslatokat;
c. egy vagy több Fél kérésére megvizsgálhatja az Egyezmény
értelmezésével kapcsolatos kérdéseket;
d. legjobb tudása szerint törekedhet arra, hogy elômozdítsa minden
tudomására jutott nehézség baráti rendezését a 25. Cikkben foglalt
rendelkezésekkel összhangban;
e. ajánlásokat tehet a Miniszteri Bizottságnak arra nézve, hogy mely -
a 29. Cikk 1. bekezdésében felsoroltak között nem szereplô - államokat kérjen
fel a jelen Egyezményhez való csatlakozásra.
22. Cikk
Az Állandó Bizottság jelentései
Az Állandó Bizottság minden egyes ülése után az ott lezajlott vitáról és
az elfogadott döntésekrôl jelentést küld a Feleknek és az Európa Tanács
Miniszteri Bizottságának.
VII. FEJEZET
MÓDOSÍTÁSOK
23. Cikk
Módosítások
1. Bármely Fél javasolhatja a jelen Egyezmény módosítását.
2. Minden módosítási javaslatot az Európa Tanács fôtitkárához kell
benyújtani, aki azt eljuttatja az Európa Tanács tagállamaihoz, az Európai
Kulturális Egyezményben és az Európai Gazdasági Közösségben résztvevô más
államokhoz, valamint az összes olyan nem-tagállamhoz, amely a 30. Cikkben
foglalt rendelkezésekkel összhangban a jelen Egyezményhez csatlakozott, vagy a
csatlakozásra felkérést kapott. Az Európa Tanács fôtitkára az Állandó
Bizottságot legkorábban a javaslat beterjesztését követô két hónap elteltével
hívja össze.
3. Az Állandó Bizottság megvizsgálja a javasolt módosításokat és az
Állandó Bizottság tagjainak háromnegyedes többségével elfogadott szöveget
jóváhagyás céljából a Miniszteri Bizottság elé terjeszti. A jóváhagyását
követôen a szöveget elfogadás céljából a Felekhez továbbítja.
4. A módosítás harminc nappal azután lép hatályba, miután valamennyi
Fél tájékoztatta a Fôtitkárt arról, hogy a módosítást elfogadta.
VII. FEJEZET
A JELEN EGYEZMÉNY VÉLELMEZETT MEGSÉRTÉSE
24. Cikk
A jelen Egyezmény vélelmezett megsértése
1. Ha valamely Fél a jelen Egyezmény megsértését vélelmezi, errôl
tájékoztatja a közvetítô Felet, és a két Fél mindent elkövet annak érdekében,
hogy a problémát a 19., 25. és 26. Cikkekben foglaltak alapján rendezze.
2. Ha a vélelmezett megsértés nyílt, komoly és súlyos természetû,
fontos közérdekû témákkal függ össze és a 7. Cikknek az 1. bekezdését, vagy a
2.-nak, a 12.-nek és a 13.-nak az 1. bekezdése elsô mondatát, vagy a 14.-nek
és a 15.-nek az 1. vagy 3. bekezdését érinti, továbbá ha a tájékoztatást
követô két hét elteltével továbbra is változatlanul fennáll, a vevô Fél
ideiglenesen felfüggesztheti a kifogásolt mûsorszolgáltatás
továbbközvetítését.
3. Minden egyéb vélelmezett megsértés esetében - a 4. bekezdésben
szereplôk kivételével - a vevô Fél a tájékoztatást követô nyolc hónapig
ideiglenesen felfüggesztheti a kifogásolt mûsorszolgáltatás
továbbközvetítését, ha a vélelmezett megsértés továbbra is fennáll.
4. A továbbközvetítés ideiglenes felfüggesztése nem engedélyezhetô a 7.
Cikk 3., 8., 9. vagy 10. bekezdés vélelmezett megsértése esetén.
IX. FEJEZET
VITÁK RENDEZÉSE
25. Cikk
Egyeztetés
1. Ha a jelen Egyezmény alkalmazásával kapcsolatban nehézség merül fel,
az érintett Felek baráti rendezésre törekednek.
2. Hacsak az érintett Felek valamelyike nem ellenzi, az Állandó
Bizottság megvizsgálhatja a kérdést és az érintett Felek rendelkezésére állhat
abban, hogy a lehetô leggyorsabban kielégítô megoldást találjanak, továbbá
adott esetben tanácsadói véleményt nyilváníthat a kérdésrôl.
3. Az érintett Felek kötelezik magukat, hogy az Állandó Bizottság
rendelkezésére bocsátják mindazon információkat és lehetôségeket, amelyek az
elôzô bekezdésben foglalt funkcióinak ellátásához szükségesek.
26. Cikk
Döntôbíráskodás
1. Ha az érintett Felek nem tudják vitájukat a 25. Cikkben foglalt
rendelkezésekkel összhangban rendezni, akkor közös megegyezéssel
döntôbíráskodáshoz folyamodhatnak; errôl az eljárásról a jelen Egyezmény
függeléke rendelkezik. Ha e megegyezésre az egyeztetési eljárás megkezdésére
irányuló elsô kérelmet követô hat hónapon belül nem kerül sor, a vitát a Felek
egyikének kérelmére döntôbíróság elé lehet vinni.
2. Bármely Fél bármikor kijelentheti, hogy ipso facto - és valamely,
ugyanezt a kötelezettséget elfogadó másik Féllel való különleges megállapodás
nélkül - kötelezônek fogadja el a jelen Egyezmény függelékében szereplô
döntôbíráskodási eljárás alkalmazását.
X. FEJEZET
MÁS NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK ÉS A FELEK SAJÁT JOGRENDJE
27. Cikk
Más nemzetközi megállapodások vagy egyezmények
1. Egymás közti kapcsolataikban azok a Felek, amelyek az Európai
Gazdasági Közösség tagjai, a Közösség szabályait alkalmazzák, következésképpen
a jelen Egyezménybõl adódó szabályokat nem alkalmazzák, kivéve azokat az
eseteket, amikor olyan partikuláris kérdésekrôl van szó, amelyekre vonatkozóan
nincs közösségi szabály.
2. A jelen Egyezmény nem korlátozza a Feleket abban, hogy olyan
nemzetközi megállapodásokat kössenek, amelyek kiegészítik vagy
továbbfejlesztik annak rendelkezéseit, illetve kibôvítik alkalmazási
területét.
3. Kétoldalú megállapodások esetén a jelen Egyezmény nem változtathatja
meg a Feleknek az ilyen megállapodásokból adódó jogait és kötelezettségeit és
azokat, amelyek nem érintik más Feleknek a jelen Egyezmény értelmében fennálló
jogait vagy kötelezettségeit.
28. Cikk
Az Egyezmény és a Felek belsô joga közötti kapcsolat
A jelen Egyezményben semmi sem korlátozza a Feleket abban, hogy a jelen
Egyezményben szereplô rendelkezéseknél szigorúbb, vagy részletesebb
szabályokat alkalmazzanak olyan programszolgáltatásokra, melyeket intézmények
által vagy technikai eszközök révén saját jogfennhatóságuk területén, a 3.
Cikkben foglaltaknak megfelelõen közvetítenek.
XI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
29. Cikk
Aláírás és hatályba lépés
1. Jelen Egyezmény aláírásra készen áll az Európa Tanács tagállamai és
az Európai Kulturális Egyezményben résztvevô más államok elôtt, továbbá az
Európai Gazdasági Közösség elôtt. Az Egyezményt megerõsíteni, elfogadni, vagy
jóváhagyni lehet. A megerõsítõ, elfogadási, vagy jóváhagyási okmányokat az
Európa Tanács fôtitkáránál kell letétbe helyezni.
2. A jelen Egyezmény hatályba lépésének napja az Egyezménynek az elôzô
paragrafusok szerinti, hét állam - köztük legalább öt Európa Tanácsi tagállam
- általi elfogadásától eltelt három hónapot követô naptári hónap elsô napja.
3. Bármely állam az aláíráskor vagy azt követôen bármikor mindaddig,
amíg az Egyezmény az illetô államra nézve hatályba nem lép, kinyilváníthatja,
hogy az Egyezményt ideiglenesen kívánja alkalmazni.
4. A jelen Egyezményhez a késôbbiekben csatlakozó, az 1. bekezdésben
említett bármely államra, illetve az Európai Gazdasági Közösségre nézve az
Egyezmény a megerõsítõ, elfogadási vagy jóváhagyási okmányok letétbe
helyezésének napjától számított háromhónapos idôszakot követô naptári hónap
elsô napján lép hatályba.
30. Cikk
A nem-tagállamok csatlakozása
1. A jelen Egyezmény hatályba lépését követôen, az Európa Tanács
Miniszteri Bizottsága, a Szerzôdô Államokkal folytatott konzultációt követôen
bármely más államot meghívhat, hogy csatlakozzék a jelen Egyezményhez, az
Európa Tanács Alapszabályának 20.d. Cikkében elôírt többséggel elfogadott
döntéssel, és a Bizottságban helyet foglaló Szerzôdô Államok képviselôinek
egyhangú szavazata alapján.
2. A jelen Egyezmény minden csatlakozó államra nézve a csatlakozási
okmánynak az Európa Tanács fôtitkáránál történt letétbe helyezésétôl eltelt
három hónapot követô naptári hónap elsô napján lép hatályba.
3. A két elôzô bekezdés szerint tett bármely nyilatkozat, az illetô
nyilatkozatban meghatározott bármilyen területen visszavonható a fôtitkárhoz
intézett bejelentéssel. A visszavonás a bejelentésnek a fôtitkár általi
átvételétôl számított hathónapos idôszakot követô naptári hónap elsô napján
lép hatályba.
31. Cikk
Területi alkalmazás
1. Bármely állam az aláírás, vagy a megerõsítõ, elfogadási vagy
csatlakozási okmányok letétbe helyezésekor meghatározhatja azt a területet,
vagy területeket, melyek vonatkozásában a jelen Egyezményt alkalmazni fogja.
2. Bármely állam, bármely késõbbi idõpontban az Európa Tanács
fõtitkárához intézett nyilatkozatában kiterjesztheti az Egyezmény alkalmazását
a nyilatkozatban meghatározott más területre. Az ilyen terület tekintetében az
Egyezmény a nyilatkozatnak a fõtitkár általi kézhezvételét követõ 3 hónapos
idõtartam lejártát követõ hónap elsõ napján fog hatályba lépni.
3. Az elõzõ két bekezdés alapján tett bármely, a nyilatkozatban
meghatározott terület tekintetében fennálló nyilatkozatot a fõtitkárhoz
intézett értesítéssel vissza lehet vonni.
A visszavonás a fõtitkárhoz eljuttatott nyilatkozat kézhezvételét követõ 6
hónapos idõtartam lejártát követõ hónap elsõ napján lép hatályba.
32. Cikk
Fenntartások
1. Az aláíráskor vagy a ratifikációs, elfogadási vagy csatlakozási
okmányok letétbe helyezésekor
a. bármely állam kijelentheti, hogy fenntartja magának a jogot a jelen
Egyezmény 15. Cikk 2. bekezdésében szabályozott szeszesital-reklámokat
tartalmazó mûsorszolgáltatások saját területén történô továbbközvetítésének
korlátozására, amennyiben azok nem felelnek meg belföldi jogszabályainak;
b. az Egyesült Királyság kinyilatkoztathatja, hogy fenntartja magának a
jogot, hogy a területén földi eszközökkel a Független Mûsorszolgáltató Hatóság
által közvetített szivar- és pipadohányhirdetések esetében nem tesz eleget a
15. Cikk 1. bekezdésében foglalt, a dohánytermékek reklámozásának tilalmára
vonatkozó kötelezettségnek.
Más fenntartás nem köthetô ki.
2. Az elôzô bekezdésben kikötött fenntartás nem lehet kifogás tárgya.
3. Minden Szerzôdô Állam, amely az 1. bekezdés szerinti fenntartást
kötött ki, azt az Európa Tanács fôtitkárának tett bejelentéssel részben vagy
teljes egészében visszavonhatja. A visszavonás a bejelentésnek a fôtitkár
által történt átvétele napján lép hatályba.
4. Az a Fél, amely a jelen Egyezmény valamelyik rendelkezésével
kapcsolatban fenntartással élt, a többi Féltôl nem követelheti meg a
szóbanforgó rendelkezés alkalmazását; azonban ha részérôl a fenntartás
részleges vagy feltételes, akkor a szóbanforgó rendelkezés olyan mértékû
alkalmazását kérheti, amilyen mértékben azt saját maga is elfogadta.
33. Cikk
Felmondás
1. Bármely Fél bármikor felmondhatja a jelen Egyezményt az Európa
Tanács fôtitkárának tett bejelentéssel.
2. A felmondás a bejelentésnek az Európa Tanács fôtitkára általi
átvétele napjától számított hat hónap elteltét követô naptári hónap elsô
napján lép hatályba.
34. Cikk
Tájékoztatás
Az Európa Tanács fôtitkára a Tanács tagállamait, az Európai Kulturális
Egyezményben résztvevô többi államot, az Európai Gazdasági Közösséget és
minden olyan államot, amely csatlakozott a jelen Egyezményhez, vagy amelyet
felkértek arra, hogy csalakozzék hozzá, tájékoztatja:
a) minden aláírásról,
b) megerõsítõ, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe
helyezésérôl,
c) a jelen Egyezmény hatályba lépésének dátumáról, a 29., 30. és 31.
Cikkben foglaltakkal összhangban,
d) a 22. Cikkben elôírt jelentések elkészítésérôl,
e) a jelen Egyezménnyel összefüggô minden egyéb aktusról,
nyilatkozatról, tájékoztatásról és bejelentésrôl.
FÜGGELÉK
Döntõbíráskodás
1. Minden döntõbíráskodás iránti keresetrõl értesíteni kell az Európa Tanács
fõtitkárát. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vitában résztvevõ másik fél
nevét és a vita tárgyát. Az ily módon szerzett információkról a fõtitkár
tájékoztatja valamennyi, az Egyezményben Résztvevõ Felet.
2. Abban az esetben, ha a vita két olyan, (az Egyezményben Résztvevõ) Fél
között áll fenn, amelyek közül az egyik az Európai Gazdasági Közösség - amely
maga is (az Egyezményben Résztvevõ) Fél - Tagállama, a döntõbíráskodás iránti
keresetet egyidejûleg ehhez a Tagállamhoz és a Közösséghez is kell címezni, s
õk a kereset kézhezvételétõl számított egyhónapos határidõn belül közösen
értesítik errõl a fõtitkárt, ha a vitában résztvevõ egyik felet a Tagállam
vagy a Közösség, illetve a Tagállam és a Közösség együtt adja. A fent említett
határidõn belüli értesítés elmaradása esetén a Tagállam és a Közösség a
döntõbíróság megválasztását és eljárásmódját szabályozó rendelkezések
alkalmazása szempontjából egyugyanazon, vagyis egyetlen félnek minõsül.
Ugyanez a helyzet akkor is, ha a Tagállam és a Közösség együttesen adja a
vitában résztvevõ egyik felet. A jelen bekezdés által feltételezett esetben az
alább következõ 4. bekezdés elsõ mondatában elõírt egyhónapos határidõ két
hónaposra változik.
3. A döntõbíróság három tagból áll: a vitában résztvevõ felek mindegyike
kinevez egy-egy bírót, az ily módon kinevezett két bíró közös megegyezéssel
jelöli ki a harmadik bírót, aki egyúttal a bíróság elnökének tisztét is
betölti. Ez a személy nem lehet a felek valamelyikének állampolgára, rendes
lakhelye nem lehet a felek valamelyikének területén, és végül nem lehet olyan
személy sem, aki más címen korábban már foglalkozott az üggyel.
4. Ha a keresetnek az Európa Tanács fõtitkára által történt bejelentésétõl
számított egyhónapos határidõn belül a felek valamelyike nem nevezett ki egy
bírót, akkor az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnöke a másik fél kérésére
további egyhónapos határidõvel a kinevezést elvégzi. A Bíróság elnökének
akadályoztatása esetén, illetve akkor, ha az elnök a vitában résztvevõ felek
valamelyikének állampolgára, a kinevezést a Bíróság alelnöke végzi el, vagy a
Bíróság rendelkezésre álló legrégebbi olyan tagjára hárul e feladat, aki a
vitában résztvevõ felek egyikének sem állampolgára. Ugyanehhez az eljáráshoz
kell folyamodni abban az esetben is, ha a második bíró kinevezésétõl számított
egyhónapos határidõ elteltével nem került sor a bíróság elnökének a
kijelölésére.
5. A 3. és 4. bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásához kell folyamodni
az esetleges megüresedések betöltése céljából is.
6. Ha két, vagy több fél abban állapodik meg, hogy közös ügyet indít, akkor
közösen nevezhetnek ki egy bírót.
7. A vitában résztvevõ felek és az Állandó Bizottság biztosítja a döntõbíróság
számára mindazokat a feltételeket, amelyek az eljárás hatékony lefolytatásához
szükségesek.
8. A döntõbíróság maga állapítja meg saját eljárási szabályait. Határozatait
tagjai szavazattöbbségével hozza. Ítélete végleges és kötelezõ.
9. A döntõbíróság ítéletét közli az Európa Tanács fõtitkárával, aki arról
tájékoztatja valamennyi, az Egyezményben Résztvevõ Felet.
10. A vitában résztvevõ felek mindegyike maga viseli a saját maga által
kinevezett bíró költségeit, a harmadik bíró költségeit, valamint a
döntõbíráskodással kapcsolatban felmerült egyéb költségeket a felek egyenlõ
arányban közösen viselik.