MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2596.. számú
TÖRVENYJAVASLAT
AZ EGYES KÖZTARTOZÁSOK BEHAJTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGÖ
TÖRVENYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL
Elõadó: Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 1996. május hó
2
1996. évi .... törvény
az egyes köztartozások behajtásával összefüggõ törvények módosításáról
A csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991.
évi IL. törvény módosítása
1.§
A csõdeljárásról a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991.
évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 12. §-a (1) bekezdésének a) pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
/A fizetési haladék/
"a) a csõdeljárás kezdõ idõpontjában fennálló és kezdõ idõpontja után
keletkezett követeléseken alapuló munkabér és a bérjellegû egyéb juttatások,
az ezeket terhelõ személyi jövedelemadó elõleg, egészségbiztosítási és
nyugdíjjárulék, társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, a
foglalkoztatás elõsegítésére és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény
alapján fizetendõ járulék, végkielégítés, tartásdíj, életjáradék, kártérítési
járadék és bányászati keresetkiegészítés, szakképzési hozzájárulási
kötelezettség, szakképzésben résztvevõ tanulóknak járó juttatások és
kedvezmények, továbbá a külön jogszabályban meghatározott szolgáltatási
kötelezettség alapján járó víz,- és csatornadíj, illetve a vagyonfelügyelõnek
a 17. § (2) bekezdése alapján felszámított költségei; továbbá"
/kifizetése alól nem mentesít/
2.§
(1) A Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a
tartozásokat a következõ sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:/
"b) zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések - ideértve az önálló
zálogjogot is - a zálogtárgy (óvadék) értékének erejéig, feltéve, hogy a
biztosítékot a felszámolási eljárás megindítása elõtt legalább hat hónappal
kikötötték; ha a zálogtárgyat több zálogjog terheli, akkor a kielégítés
sorrendjére a Polgári Törvénykönyv 263. §-ának (2) bekezdése az irányadó. A
zálogjoggal és az óvadékkal biztosított követelésekkel azonos elbírálás alá
esik az a követelés, amelynek végrehajtására a végrehajtási jogot a
felszámolás kezdõ idõpontjáig (28. § (2) bekezdés e) pont) bejegyezték;"
(2) A Cstv. 57. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/A felszámolási költségek a következõk:/
"a) az adóst terhelõ munkabér és egyéb bérjellegû juttatások, ideértve a
munkaviszony megszûnésekor járó végkielégítést is; ha a felszámolás kezdõ
idõpontját megelõzõen esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegû
juttatásokat a felszámolás kezdõ idõpontja után fizetik ki, az ezeket terhelõ
adó és járulékfizetési kötelezettség is;"
(3) A Cstv. 57. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A felszámoló által nyilvántartásba vett követelés engedményezése nem
érinti a követelésnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét."
3.§
A Cstv. 80. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"80. § Az e törvényben szabályozott eljárásokban a központi
költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a Nyugdíjbiztosítási és az
Egészségbiztosítási Alapot, illetve a helyi önkormányzatot megilletõ
követelésrõl a követelés behajtására jogosult szervezet lemondhat, ideértve
annak engedményezését is."
A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosítása
4.§
(1) A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.)
104/A. § (3) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
"Az okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre nincs szükség."
(2) A T. 104/A. § (6) - (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(6) Ha a (4) és (5) bekezdésben foglalt eljárás nem, vagy elõreláthatóan
nem vezetne eredményre, a fizetésre kötelezettel szemben ingó és ingatlan
végrehajtásnak is helye van.
(7) A tartozást nyilvántartó MEP köteles elrendelni az ingó és ingatlan
végrehajtást a (6) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén."
(3) A T. 104/A. § (10) bekezdésének második mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"A földhivatal a megkeresés alapján a végrehajtási jogot soron kívül
bejegyzi."
(4) A T. 104/A. §-a a következõ (12) - (13) bekezdésekkel egészül ki, ezzel
egyidejûleg a jelenlegi (12) bekezdés számozása (14) bekezdésre módosul:
"(12) Ingó és ingatlan árverés esetén - ha az árverés sikertelen volt,
vagy ha a becsérték megállapítása és az árverés között a végrehajtási eljárás
szüneteltetése, vagy felfüggesztése folytán legalább 3 hónap eltelt - a
végrehajtó a becsértéket módosíthatja.
(13) Sikertelen árverés után a végrehajtó a becsértéken az ingóságot
kereskedelmi úton közvetlenül vagy bizományos útján is értékesítheti."
5.§
A T. 104/B. § (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A társadalombiztosítási tartozás végrehajtási joga az esedékesség
naptári évének utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el."
6.§
A T. 104/D. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A jogerõs határozat felülvizsgálatát a fizetésre kötelezett a
kézhezvételtõl számított 15 napon belül keresettel kérheti a bíróságtól. A
határidõ elmulasztása miatt - különösen indokolt esetben - igazolásnak van
helye. A bírósági felülvizsgálat a határozat végrehajthatóságát nem érinti. A
végrehajtás felfüggesztésérõl a bíróság a fizetésre kötelezett kérelmére
végzéssel határoz. Nincs helye keresetnek fizetési halasztás, részletfizetés,
mérséklés és végrehajtási kifogás tárgyában hozott határozat ellen."
7. §
A T. 105/A. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A társadalombiztosítási tartozás megfizetéséért a Polgári
Törvénykönyv szerint kezességet lehet vállalni, illetve a
társadalombiztosítási tartozást más átvállalhatja, amelynek során a
társadalombiztosítási szerv követelésének jogcíme nem változik meg."
8. §
A T. a következõ 114/A. §-sal egészül ki:
"114/A. § (1) A csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a
végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény hatálya alá tartozó eljárások
keretében a gazdálkodó szervezetek járuléktartozásáról - az
Egészségbiztosítási Önkormányzat és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat
közgyûléseinek közös határozatában meghatározott feltételek mellett - a
követelés behajtására jogosult szervezet lemondhat, ideértve annak
engedményezését is.
(2) A megszûnt gazdálkodó szervezet esetében az ötezer forintot meg nem haladó
társadalombiztosítási követelést törölni lehet."
Az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény módosítása
9. §
Az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) 26. §-
ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az adó megfizetéséért a Polgári Törvénykönyv szerint kezességet
lehet vállalni, illetve az adótartozást más átvállalhatja, amelynek során az
adóhatóság követelésének jogcíme nem változik meg."
10. §
Az Art. 49. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A csõdeljárásban, a felszámolási eljárásban és a végelszámolásban a
központi költségvetést megilletõ vám- és jövedéki követelések, valamint a
Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot megilletõ követelések
tekintetében a hitelezõ képviselõjeként - az illetékes szervek külön
megállapodása alapján - az állami adóhatóság is jogosult eljárni. Az állami
adóhatóság az õt megilletõ követelések tekintetében képviselõként a
társadalombiztosítási követelések behajtására jogosult szervet megbízhatja."
11. §
Az Art. 88. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg az eredeti
(3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
"(3) Ingó és ingatlan árverés esetén, - ha az árverés sikertelen volt,
vagy ha a becsérték megállapítása és az árverés között a végrehajtási eljárás
szüneteltetése, vagy felfüggesztése folytán legalább 3 hónap eltelt - a
végrehajtó a becsértéket módosíthatja."
12. §
Az Art. 89. § (3) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
"A földhivatal a megkeresés alapján a végrehajtási jogot soron kívül
bejegyzi."
13. §
Az Art. 91. § (2) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"Ha az adózó fizetési könnyítésre vagy adótartozás mérséklésre irányuló
kérelmét az adóhatóság jogerõs határozattal elbírálta, az újabb fizetési
könnyítési vagy adótartozás mérséklése iránti kérelemére a végrehajtás nem
szünetel. Amennyiben az adóhatóság az árverést már kitûzte, az adózó által
benyújtott fizetési könnyítési vagy adótartozás mérséklése iránti
méltányossági kérelem a végrehajtást nem szünetelteti."
Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény módosítása
14.§
(1) Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény (továbbiakban: Etv.)
5. § (1) bekezdése a következõ új g) ponttal egészül ki:
/Nem kaphat vállalkozói igazolványt:/
"g) akinek adó-, vám-, vagy társadalombiztosítási tartozása van."
(2) Az Etv. 14. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/Az egyéni vállalkozótól vissza kell vonni az igazolványt, ha:/
"d) 12 hónapi járulékfizetési kötelezettségét meghaladó járuléktartozása
megfizetésének, illetõleg a bejelentési, járulékbevallási adatszolgáltatási és
nyilvántartási kötelezettségeinek a társadalombiztosítási igazgatási szervek
felhívása ellenére a felhívásban megjelölt határidõig sem tett eleget."
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetésérõl
szóló 1996. évi XIV. törvény módosítása
15. §
(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetésérõl
szóló 1996. évi XIV. törvény (a továbbiakban: Tktv.) 3. §-a a következõ (11)
bekezdéssel egészül ki:
"(11) A (4) bekezdés b) pontja alatti elõirányzat a járulékellenõrzés
során ténylegesen feltárt, illetve kirótt járulékmérték arányában túlléphetõ."
(2) A Tktv. 8. §-a a következõ (15) bekezdéssel egészül ki:
"(15) A (12) bekezdés b) pontja alatti kiadási elõirányzat a tényleges
bevételek mértéke arányában túlléphetõ."
Záró rendelkezések
16.§
(1) E törvény a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba.
(2) A Cstv.-nek az e törvény 1. §-ával és a 2. § (2) bekezdésével
megállapított rendelkezéseit az 1992. január 1. után indult és folyamatban
levõ ügyekben az a) és b) pontban foglaltak figyelembevételével kell
alkalmazni:
a) a Cstv. 12. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fizetési kötelezettségekre
vonatkozó rendelkezést az e törvény hatálybalépése után esedékessé váló
kifizetésekre kell alkalmazni;
b) a Cstv. 57. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezést csak az e
törvény hatálybalépését követõen esedékessé vált kifizetésekre kell
alkalmazni.
(3) Az Art-nek az e törvény 9-13. §-ával megállapított rendelkezéseit a
folyamatban levõ ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy az Art. 91. § (2)
bekezdésének második mondatában foglaltakat az e törvény hatálybalépését
követõen benyújtott kérelmek elbírálására kell alkalmazni.
6
I N D O K L A S
Általános indoklás
A törvénymódosítások a társadalombiztosítási tartozások behajtásának
hatékonyság javítását, valamint az alapok 1996. évi költségvetésében
elõirányzott 24 milliárd Ft rendkívüli járulékbehajtás teljesíthetõségét
kívánják elõsegíteni, figyelembe véve a társadalombiztosítási önkormányzatok
ezzel kapcsolatos kezdeményezéseit.
Részletes indoklás
1. §-hoz
A Javaslat kimondja, hogy a fizetési haladék - amennyiben annak megadásához a
hitelezõk hozzájárulnak - nem terjed ki (más köztartozásokhoz hasonlóan) a
társadalombiztosítási járulékra és a baleseti járulékra sem, vagyis ezeket a
moratórium alatt is fizetni kell.
2. §-hoz
A Javaslat a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) módosításával összhangban kimondja,
hogy a kielégítési sorrend második helyén kell kielégíteni az önálló
zálogjogot is. Ugyancsak a Ptk. zálogjogra vonatkozó rendelkezéseivel áll
szinkronban az a Javaslat, mely szerint a zálogjoggal, óvadékkal biztosított
követelésekkel egy csoportban kell kielégíteni azokat a követeléseket is,
amelyek végrehajtására a végrehajtási jogot az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyezték. A végrehajtási jog ugyanis nem egyéb, mint bírói határozattal
létesített zálogjog, amelyet ezért indokolatlan a kielégítési sorrend
szempontjából külön kezelni.
A Javaslat egyértelmûen tisztázza, hogy ha a felszámoló által nyilvántartásba
vett követelést a jogosult (pl.: a TB szerv) engedményez, ez nem fogja
érinteni a követelésnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét, vagyis a
jogosult épp úgy az ötödik helyen fog állni a kielégítési sorrendben, mint
állt a TB szerv.
3. §-hoz
A Javaslat az államháztartási törvénnyel összhangban tisztázza, hogy a
követelés behajtására jogosult szerv az államháztartás mind a négy
alrendszerében lemondhat az õt megilletõ követelésrõl, illetve azt
engedményezheti is.
4. §-hoz
A végrehajtás gyorsítása érdekében - összhangban az adóhatóságra vonatkozó
szabályokkal - a Javaslat lehetõvé teszi az eljárást lefolytató illetékes
egészségbiztosítási pénztárnak, hogy külön intézkedés nélkül, a végrehajtható
okirat alapján megkezdje a végrehajtást. A Javaslat azt is kimondja, hogy ha
az azonnali inkasszó, illetve a munkabérbõl történõ letiltás nem vezet
eredményre, a végrehajtó szerv köteles elrendelni az ingó és ingatlan
végrehajtást.
A végrehajtás gyorsítása érdekében a Javaslat azt is lehetõvé teszi a
végrehajtó szervnek, hogy sikertelen árverés esetén az ingóságot kereskedelmi
úton közvetlenül vagy bizományos útján értékesítse.
5. §-hoz
A tartozások egységes és áttekinthetõ nyilvántartása érdekében a Javaslat a
társadalombiztosítási tartozás végrehajtási jogának elévülését - hasonlóan az
adótartozásokhoz - az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 5
év elteltéhez köti.
6. §-hoz
A végrehajtási eljárás gyorsítása érdekében a Javaslat elõírja, hogy az
Országos Egészségügyi Pénztár által jogerõsen elbírált határozat
felülvizsgálatára irányuló kereset - a hatályos szabályozással ellentétben - a
határozat végrehajthatóságát ne érintse, bár a bíróság a végrehajtást
felfüggesztheti.
7. §-hoz
A társadalombiztosítási tartozás behajtási esélyeinek javítása érdekében a
Javaslat lehetõvé teszi, hogy a TB tartozásért kezességet lehessen vállalni,
illetve a tartozást más átvállalhassa.
8. §-hoz
Annak érdekében, hogy a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai a reális
helyzetet tükrözzék, vagyis ne tartalmazzanak olyan követeléseket, amelyek
esetében a behajtási költségek meghaladják az esetlegesen behajtható
követeléseket és amelyeknek behajtása egyébként is reménytelen, a Javaslat
lehetõvé teszi, hogy a megszûnt gazdálkodó szervezetek 5 ezer forintot meg nem
haladó TB tartozását törölni lehessen.
9. §-hoz
Az adózás rendjérõl szóló törvény (Art.) jelenleg is lehetõséget ad az
adótartozás rendezése érdekében - a Ptk. szabályai szerinti -
kezességvállalásra, illetõleg tartozás átvállalására. Ennek - az Art. szerinti
- feltétele azonban, hogy azt adót, vagy költségvetési támogatást megállapító
törvény tegye lehetõvé. Ez a megoldás szûkíti a tartozások rendezésének
lehetõségét, ezért e feltétel - Javaslat szerinti - elhagyása a potenciális
adósok körének kibõvülését jelentheti. A Ptk. szerinti kezességvállalás,
illetve a tartozás átvállalása ugyanakkor a adóhatóság követelésének jogcímét
nem változtatja meg, továbbá az intézmény megfelelõ alkalmazására garanciát
jelent, hogy a szerzõdés érvényességéhez az adóhatóság jóváhagyása szükséges.
10. §-hoz
A csõd- és felszámolási eljárások, valamint a végelszámolások során az adósok
jellemzõen egyszerre tartoznak az adó- és vámhatóságnak, illetve a Nyugdíj és
Egészségbiztosítási Alapoknak. Az eljárás hatékonyságát, a tárgyalási pozíciót
erõsíti, ha ezeket a szervezeteket megilletõ köztartozások rendezése során a
felszámoló (végelszámoló) tevékenységének kontrollja "egy kézben" van. A
Javaslat ezért lehetõvé teszi a központi költségvetést valamint a
Nyugdíjbiztosítási és Egészségbiztosítási Alapokat megilletõ követelések
tekintetében az állami adóhatóság, vagy a társadalombiztosítás behajtó
szervezete járjon el és képviselje a másik szervezetet is. Ennek feltétele az,
hogy az érintett szervezetek külön megállapodást kössenek. Így biztosítható,
hogy a megbízás alapján eljáró hitelezõ csak "rendezett" követelést
képviseljen.
11. §-hoz
A végrehajtási eljárás részben a bírósági eljárások, részben az adózó által
benyújtott különbözõ kérelmek miatt hosszú ideig szünetelhet. A becsérték
módosítására jelenleg ugyanakkor nincs jogszabályi lehetõség, jóllehet az
értékviszonyok változása az ingó-, ingatlan értékének jelentõs módosulását
eredményezi. A Javaslat szerint lehetõség van arra, hogy a végrehajtó az
árverés sikertelenségét követõen vagy ha a becsérték megállapítása és az
árverés között három hónap eltelt, a becsértéket módosítsa.
12. §-hoz
Az ingatlan értékesítésének gyakran akadálya a földhivatalok túlterheltsége
miatti lassúság az eljárásban. A Javaslat értelmében a végrehajtási jogot a
földhivatal soron kívül köteles bejegyezni, így az ingatlanértékesítés ideje
jelentõsen lerövidülhet.
13. §-hoz
Az Art. hatályos szabályai szerint az adózó által benyújtott fizetési
könnyítési, illetve méltányossági kérelmek a végrehajtási eljárást
szüneteltetik. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az adózók erre
irányuló kérelmeiket az árverést megelõzõ napokban nyújtják be az
adóhatósághoz annak érdekében, hogy a sikeres behajthatóságot újabb hónapokra
meghiúsítsák.
Ezért a Javaslat szerint az Art. úgy módosul, hogy egyrészt az adózó bármilyen
jellegû fizetési könnyítés iránti kérelme (részletfizetés, fizetési
halasztás), illetve méltányossági kérelme az adóigazgatási eljárás teljes
szakaszában csak egyszer jelentse a végrehajtás (behajtás) akadályát, másrészt
az árverés kitûzése után benyújtott kérelem a végrehajtást már ne
szüneteltesse.
14. §-hoz
Annak érdekében, hogy az egyéni vállalkozók hátralékát a köztartozások
tekintetében csökkentse, illetve az ilyen hátralékok keletkezését
megakadályozza, a Javaslat megszigorítja az egyéni vállalkozókra vonatkozó
rendelkezéseket, így többek között elõírja, hogy csak az kaphat vállalkozói
igazolványt, akinek nincs adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása.
15. §-hoz
A módosítás alapján mindkét alapnál lehetõség lesz a járulékellenõrzés során
feltárt, illetve kirótt járulékmérték arányában az ellenõrzési tevékenység
ösztönzésére betervezett elõirányzat túllépésére.
16. §-hoz
A Javaslat megállapítja a hatálybalépést azzal, hogy garanciális és
hitelezõvédelmi okokból meghatározza azokat az átmeneti rendelkezéseket,
amelyek csak a hatálybalépés után esedékessé váló - adó és
társadalombiztosítási - fizetési kötelezettségek jogosultjait hozza kedvezõbb
helyzetbe.