ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
1
Képviselõi önálló indítvány!
199.. évi törvény az Országgyûlés felsõházáról
A Magyar Országgyûlés az 1944. év március hó 19-én hazánkban megszakadt
jogfolytonosság teljes visszaállítására a felsõházról a következõ törvényt
alkotja:
Elsõ Fejezet
A felsõház szervezete
1. A felsõházi tagság
1.§
A felsõház az alkotmányosság szellemében a törvényhozás, az Országgyûlés
másik szerve.
2.§
A felsõház tagja csak harmincötödik életévét betöltött személy lehet.
Tagjait a tagság joga a viselt hivatal, választás vagy kinevezés alapján
illeti meg.
3.§
/1/ Nem lehet a felsõház tagja, akinek nincs országgyûlési képviselõi
választói joga.
/2/ Ha törvény kivételt nem állapít meg, polgári vagy egyházi hivatalban,
továbbá honvédelmi vagy közbiztonsági szervezetben teljesített tényleges
szolgálat a felsõházi tagságnak nem képezheti akadályát.
4.§
2. Hivatalon alapuló felsõházi tagság
/1/ Hivataluk alapján létesülõ felsõházi tagság alapján és ennek tartama
alatt tagjai a felsõháznak:
a./ az Alkotmánybíróság elnöke;
b./ a Legfelsõbb Bíróság elnöke;
c./ a Legfõbb ügyész;
d./ a Honvédség fõparancsnoka;
e./ a Magyar Nemzeti Bank elnöke;
f./ az Állami Számvevõszék elnöke;
/2/ A vallásfelekezetek képviselõi:
Magyarország hercegprímása, a kalocsai és az egri érsek, a megyei
püspökök, a pannonhalmi fõapát, a kegyes tanító rend magyar fõnöke, a
premontrei rendek fõnökei, a zirci apát.
Magyarországi Református Egyház hivatalban legidõsebb három püspöke,
magyarországi Evangélikus Egyház hivatalban legidõsebb három püspöke,
magyarországi Unitárius Egyház hivatalban legidõsebb egyházi elnöke, a budai
görögkeleti püspök, az izraelita vallásfelekezet képviseletére a magyarországi
zsidó hitközségek szövetsége elnöke és az országos fõrabbi.
5.§
3. A választáson alapuló felsõházi tagság
A választás alapján tagjai a felsõháznak, akiket a felsõház tagjának e
törvény alapján megválasztanak:
a./ a megyei és megyei jogú városi önkormányzatok,
b./ a mezõgazdaságnak és az iparnak, a kereskedelemnek, a tudománynak, a
mûvészeteknek, élethivatásoknak meghatározott szervezetei és intézményei.
6.§
/1/ A felsõházi tag választása tíz évre szól, melyet a választást követõ
naptári év elsõ napjától kell számítani.
/2/ Az elsõízben összeülõ felsõház választott tagjai mûködésüket a
felsõház megalakulásával kezdik meg, fele részüket azonban a választást követõ
ötödik naptári év folyamán sorsolás alapján újból választanak.
/3/ A kisorsolás a felsõház ülésén a következõ csoportokban történik:
a./ együttesen azok a megyei és megyei jogú városi önkormányzatok, melyek
csak egy tagot választanak;
b./ együttesen azokra a szervezetekre, intézményekre, melyek csak egy
tagot választanak;
c./ külön minden egyes megyei és megyei jogú városi önkormányzatra,
szervezetre, intézményre vagy csoportra, mely önállóan egynél több tagot
választ, ha a kisorsolandó tagok száma páratlan, e számhoz a fele részük
kívánságára egyet hozzá kell adni.
/4/ A kisorsolásokat olyan idõben kell megtartani, hogy az új tagokat még
az említett öt év elõtt meg lehessen választani. Az így kisorsoltak tagsági
joga a sorsolás évének utolsó napjáig terjed, a helyükbe választandó tagok
választása pedig az említett naptól számított tíz évre szól.
/5/ Ha valamelyik választott felsõházi tag tagsága a /4/ bekezdésben
említett tíz év eltelte elõtt nem kisorsolás következtében, hanem bármely más
okból szûnt meg, a helyébe lépõ új tag tagsági joga csak a felsõházból kivált
tag tagságának hátralévõ idejéig terjed.
7.§
A választás határidejét, melynek eltelte elõtt a felsõházi tagok
választását meg kell tartani, a köztársasági elnök állapítja meg oly módon,
hogy a rendeletének a Magyar Közlönyben való közzétételétõl a választásokra
megállapított határidõ utolsó napjáig legalább negyven napi, a választásokra
megállapított határidõ utolsó napjától a felsõházi tagok mûködésének
megkezdéséig legalább tíznapi idõköz maradjon.
8.§
/1/ Mind az elsõ választás, mind a késõbb ötévenként tartandó választások
alkalmával a legközelebbi választásig terjedõ hatállyal mindig ugyanannyi
póttagot kell választani, mint amennyi felsõházi tagot azzal az alkalommal
választani kell.
/2/ Az idõközben megüresedõ, továbbá - a felsõházba küldendõ tagok
számának e törvény szerint való emelkedése esetén - az ekként keletkezõ
helyekre a póttagokat a választásuk alkalmával nyert szavazatok alapján
megállapított sorrendben kell felsõházi tagként behívni; a behívás iránti
intézkedéseket a felsõház elnöke teszi meg.
/3/ Ha a póttag behívásával a felsõházi tagok számában keletkezett hiány
nem lenne pótolható, e célból a felsõház elnöke hivatalos értesítésének
megérkeztétõl számított három hónapon belül új választást tartanak, és ez
alkalommal póttagokat is választanak, hogy azok létszáma is teljes legyen.
9.§
/1/ A felsõházi tagok választása titkosan, szavazólapokkal történik. A
választójogot csak személyesen lehet gyakorolni. A szavazás elõbb a tagokra,
utána külön a póttagokra történik. Mindegyik választásra jogosult annyi
személyre adja le szavazatát, ahány rendes tagot, majd annyi személyre, ahány
póttagot az alkalommal választani kell. Ha a szavazólapon a kelleténél
kevesebb személy van feltüntetve, ez a szavazás érvényét nem érinti, ha pedig
több név szerepel, az utóbb írt felesleges neveket nem létezõnek kell
tekinteni.
/2/ A felsõház rendes, illetõleg póttagjaivá megválasztottaknak a rendes,
illetõleg a beadott legtöbb szavazatok sorrendjében annyi személyt kell
kijelölni, ahány felsõházi rendes, illetõleg póttagot azzal az alkalommal
választani kell. Egyenlõ szavazat esetében az idõsebb a fiatalabbat megelõzi;
egyenlõkorúak között a sorrendet sorshúzással kell megállapítani.
/3/ A választási eljárás lényeges mozzanatairól két példányban
jegyzõkönyvet készítenek, amelyben fel kell tüntetni a választás eredményét a
megválasztottak névsorával együtt. A választás vezetõje a választásról
készített jegyzõkönyv mindkét példányát a belügyminiszternek küldi meg, aki a
jegyzõkönyv egyik példányát megõrzi, a másik példányt pedig a felsõház
elnökéhez terjeszti fel.
10.§
4. Felsõházi tagok választása az önkormányzatok részérõl
/1/ Minden megyei és megyei jogú városi önkormányzat külön-külön
közgyûlésen választja meg a felsõházba küldendõ tagokat. Megválasztható az is,
aki az adott önkormányzatnak nem tagja; az önkormányzat választása alapján nem
lehetnek felsõház tagjai: a megyei képviselõtestület elnöke, Budapest
fõpolgármestere, a megyei jogú város polgármestere, az önkormányzat területén
mûködõ önkormányzati és községi tisztviselõk, valamint a közigazgatási
hivatalok tisztviselõi.
/2/ Az önkormányzat a felsõházba egy tagot választ, ha az önkormányzat
lakossága négynél nem több országgyûlési képviselõt választ. Ha az
önkormányzat által választott országgyûlési képviselõk száma négynek a
többszöröse, az önkormányzat a felsõházba minden négy képviselõ után egy tagot
választ; ha pedig az országgyûlési képviselõk száma négynél több, de négynek
nem többszöröse, az önkormányzat a felsõházba minden négy képviselõ után egy
tagot és azonfelül még egy tagot választ.
/3/ A választási eljárásról készített jegyzõkönyvbõl mindegyik
megválasztott tag részére külön-külön az illetõ tag megválasztását igazoló
hiteles kivonatot készítenek, melyet a választás vezetõje és a
jegyzõkönyvvezetõ ír alá.
11.§
5. Felsõházi tagok választása szervezetek és intézmények részérõl
/1/ A felsõházba tagokat választanak a következõ szervezetek és
intézmények:
a./ az országos mezõgazdasági kamara három tagot;
b./ az ügyvédi kamarák együttesen két tagot;
c./ a közjegyzõi kamara egy tagot;
d./ a kereskedelmi és iparkamarák együttesen három tagot, gazdasági
kamarák együttesen három tagot;
e./ a mérnöki kamarák együttesen két tagot;
f./ a Magyar Tudományos Akadémia két tagot;
g./ a Budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem mindegyik kara külön egy
tagot;
h./ a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem két tagot;
i./ az Állatorvosi Tudományegyetem egy tagot;
j./ a Budapesti Mûszaki Egyetem két tagot;
k./ a Magyar Testnevelési Egyetem egy tagot;
l./ a Kertészeti és Élelmiszertudományi Egyetem egy tagot;
m./ a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem egy tagot;
n./ a Semmelweis Orvostudományi Egyetem egy tagot;
o./ a Gazdasági Fõiskolák együttesen egy tagot;
p./ Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskola egy tagot;
r./ a Magyar Képzõmûvészeti Fõiskola egy tagot;
s./ a Budapesti Értéktõzsde egy tagot;
végül az egyéb élethivatásoknak törvényalkotta olyan szervezetei és
intézményei, melyeket a törvény e joggal ezután felruház, a külön törvényben
meghatározott számú tagot.
/2/ Az /1/ bek.ben felsorolt szervezeteknek és intézményeknek a felsõházi
tagokat oly módon kell választani, hogy az érdekcsoportok, a területi
megoszlást is figyelembe véve, aránylagos illetve váltakozó képviselethez
jussanak. A részletes szabályokat az illetékes minisztérium állapítja meg.
/3/ A törvény 10. §-nak /3/ bekezdése e választásokra is irányadó.
12.§
A 11. §-ban felsorolt szervezetek és intézmények a felsõházba választandó
tagok megválasztásáról külön törvény rendelkezik.
13.§
6. Kinevezésen alapuló felsõházi tagság
/1/ Kinevezés alapján tagjai a felsõháznak azok, akiket az államfõ a
kiválóan érdemes állampolgárok közül a kormány felterjesztésére élethossziglan
vagy a hiányzó tagok pótlására kinevez.
/2/ Az élethossziglan kinevezett felsõházi tagok száma húszat nem
haladhatja meg.
14.§
7. A felsõházi tagság megszûnése
/1/ A felsõházi tagsági joga megszûnik annak a tagnak, akire a felsõházi
tagságának ideje alatt merül fel vagy válik nyilvánvalóvá olyan ok, mely miatt
e törvény alapján a felsõház tagja nem lehet.
/2/ Megszûnik a felsõházi tagsági joga annak, akit országgyûlési
képviselõnek választanak, ha e választást elfogadja. Az országgyûlési
képviselõvé megválasztott tag a felsõház elnökének bejelenti, hogy a
választást elfogadta-e. Az elnök a bejelentést a felsõház tudomására hozza.
/3/ Az országgyûlés feloszlatása a felsõházi tagok megbízását nem érinti.
15.§
/1/ Akinek a 14.§ alapján felsõházi tagsági joga megszûnt, a 4.§-ban
felsorolt valamely ok miatt felsõházi tagságuk a felsõházi tagságot akadályozó
körülmények megszûnte után újból feléled, ha a felsõházi tagságra jogosító
eddigi hivatalukat megtartották, vagy más ilyen hivatalt nyertek el.
/2/ A kinevezett vagy választott felsõházi tag a felsõházi tagságot
akadályozó körülmény megszûnte után nem nyeri vissza a felsõházi tagságát, de
újra kinevezhetõ vagy megválasztható.
16.§
/1/ A felsõházi tagsági jog megszûnik:
a./ arra nézve, aki az általa viselt hivatal tagja a felsõháznak, ha
hivataláról lemondott vagy eddigi hivatalának elhagyása mellett felsõházi
tagsággal nem járó tisztséget nyert, vagy ha nyugdíjazzák vagy ha hivatalát
jogerõs büntetõ bírósági illetve fegyelmi határozat alapján elveszti;
b./ életfogytiglan kinevezett tagra nézve, ha a tagsági jogáról lemond és
lemondását a kormány felterjesztésére az államfõ elfogadja;
c./ annak aki választás alapján tagja a felsõháznak, ha felsõházi
tagságáról lemond, ha választását a bíróság jogerõsen megsemmisíti, vagy ha
rendszerinti elõlépés esetén kívül az államfõ, a kormány vagy a miniszterek
kinevezése alá esõ, kinevezéssel vagy díjazással járó új hivatalt vagy állást
fogad el.
/2/ A felsõházi tagsági jog ezenfelül megszûnik:
a./ 10.§ alapján megválasztott tagra nézve, ha megszûnik az õt
megválasztó önkormányzat, szervezet vagy intézmény, végül;
b./ a 10.§ alapján megválasztott tagra nézve, ha megszûnik az õt
megválasztó szervezet vagy intézmény tagja lenni.
17.§
/1/ Megszûntnek kell tekinteni annak a tagnak a felsõházi tagságát;
a./ aki a meghívó levelét vagy megbízólevelének felmutatását az arra
megszabott határidõn belül - igazolatlanul - elmulasztotta és e mulasztását a
felsõház elnökének felszólítására sem pótolja;
b./ aki a magyar hazához és a magyar nemzethez tartozó hûség ellen vétett
az állam törvényeinek megváltoztatására törvénytelen eszközökkel törekedett,
vagy a felsõházon kívül álló személytõl, szervezettõl utasítást fogadott el,
illetve ilyen rendelkezésének alávetette magát.
18.§
/1/ Akit hivatal alapján illet meg a felsõházi tagság, az egyidõben nem
lehet a felsõháznak választás vagy kinevezés alapján is a tagja. Ha a
választott vagy kinevezett felsõházi tag utóbb hivatal alapján is felsõházi
tagsági jogot nyer, reá nézve a választáson, illetve a kinevezésen alapuló
felsõházi tagsági joga megszûnik. Megszûnik a kinevezéssel kapott felsõházi
tagság, ha a kinevezett tag utóbb választás alapján felsõházi tagságot
fogadott el.
/2/ Ha valakit két vagy több választótestület választ meg felsõházi
taggá, az az igazolástól számított tizenöt napon belül a felsõház elnökének
bejelenti, hogy melyik választást
fogadja el. A bejelentés elmulasztása esetén a felsõház elnöke határoz a
tagsági jog felett, a másik vagy a többi választással nyert tagsági jog
megszûnik.
Második Fejezet
A felsõház jogköre és belsõ szervezete
19.§
/1/ A felsõházat megilleti a törvénykezdeményezés joga, a költségvetést
azonban a kormány a képviselõházban nyújtja be.
/2/ A költségvetést a képviselõház állapítja meg, a felsõház azt nem
módosíthatja.
/3/ Az országgyûlés mindkét háza a másik ház által hozzá küldött
törvényjavaslat tárgyában a javaslat megérkezésétõl számított három hónapon
belül határozatot hoz.
/4/ Ha az országgyûlés egyik háza a másik ház által elfogadott
törvényjavaslatot elveti vagy olyan változtatással küldi vissza a másik
házhoz, melyet a másik ház nem fogad el, az ellentét kiegyenlítését együttes
ülésben kísérlik meg a két háznak azok a bizottságai, melyek a törvényjavaslat
tárgyalását elõkészítették. Az említett bizottságok együttes ülésükrõl
jelentést készítenek a két ház ellentétérõl és annak megoldására javaslatot
tesznek. E javaslatot a két ház külön-külön tárgyalja.
/5/ Ha az országgyûlés egyik háza a másik háza által elfogadott
törvényjavaslatot változtatással küldi vissza a másik házhoz, a másik ház
akkor is csak a kifogásolt vagy el nem fogadott rendelkezéseket tárgyalja, ha
idõközben új ülésszak kezdõdött.
/6/ Ha az országgyûlés két háza között az ellentétet valamely
törvényjavaslatra nézve a /2/ bekezdésben szabályozott eljárás másodszori
megismétlésével sem sikerült kiegyenlíteni, vagy ha a felsõház az /1/
bekezdésben megállapított határidõt nem tartja meg, a képviselõház a
törvényjavaslatot az elfogadását követõ ülésszakban az általa megállapított
szöveggel a felsõház hozzájárulása nélkül is az államfõ elé terjeszti.
/7/ A felsõház a törvényjavaslat hozzá érkezésétõl számított egy hónapon
belül határoz a költségvetési és minden olyan felhatalmazási törvényjavaslat
tárgyában, melyek a közteherviselésrõl és az állami kiadások fedezésérõl az
egész évre vagy az év egy részére rendelkezik és a pénzügyi felhatalmazáson
felül más rendelkezést nem tartalmaz. Ha a /2/ bekezdésben írt eljárás ily
törvényjavaslat tekintetében nem vezet eredményre, vagy ha a felsõház az
említett egyhónapi határidõt nem tartja be a képviselõház a törvényjavaslatot
az általa megállapított szövegben a felsõház hozzájárulása nélkül terjeszti az
államfõ elé.
20. §
Az országgyûlés két házának egymással való érintkezését, kapcsolatát az
országos bizottságok összeállítását és együttes ülések megtartásának rendjét a
két ház egyetértõleg szabályozza. Erre a célra a két ház országos küldöttséget
választ, melybe mindegyik ház öt-öt tagot javasol. E küldöttség a kormány
közremûködésével javaslatot készít az említett ügyek szabályozásáról és azt a
két ház elé terjeszti.
21.§
/1/ A felsõház tagjai közül titkos szavazással elnököt, két alelnököt és
négy jegyzõt választ. Az elnök és az alelnökök választása az országgyûlés
tartamára, a jegyzõké ülésszakonként történik.
/2/ A megválasztásukig a felsõház ülésén a ház legidõsebb tagja, mint
korelnök elnököl.
22.§
/1/ A felsõház elnöke, alelnökei és jegyzõi tiszteletdíjban részesülnek,
melyet a felsõház állapít meg.
/2/ A felsõház tagjait díjazás nem illeti meg. A választott tagok közöl
azonban e mûködésük idejére azok részére, akiknek lakóhelye nem Budapest,
költségtérítés jár, melynek összegét a felsõház állapítja meg.
23.§
/1/ Az államfõ tagságuk kezdetén meghívólevéllel hívja meg a felsõháznak
azokat a tagjait, akiket a tagság joga hivatal vagy kinevezés alapján illet
meg. Aki felsõházi tagságát elveszti, de utóbb visszanyeri, új meghívólevelet
kap.
/2/ A megválasztottak igazolására megválasztásukról felvett
jegyzõkönyvnek részükre kiadandó kivonata szolgál.
/3/ A felsõház tagját az Alkotmányban biztosított, képviselõi mentelmi
jog megilleti.
24.§
/1/ Mindegyik felsõházi tag meghívólevelét annak kézbesítésétõl - elsõ
ízben a felsõház megnyitásától - számított tizenöt napon belül a felsõház
elnökének (korelnökének) bemutatja. Az országgyûlés feloszlatásától az új
országgyûlés megválasztásáig terjedõ idõ a tizenöt napba nem számít bele.
/2/ A benyújtás személyesen vagy az erre írásban meghatalmazott útján,
vagy az elnökhöz intézett levélben történik.
25.§
/1/ Tagjainak igazolása, továbbá a tagsági jog megszûnése vagy feléledése
kérdésében a felsõház maga határoz.
/2/ A 17.§-ban meghatározott és más vitás esetekben a felsõházi tagság
felõl a felsõház által tagjai sorából választott bíróság jogerõsen ítél. A
bíróságnak a 4.§/1/ bekezdésének a,b, és c/ pontjában felsorolt tisztségek
viselõi hivatalból tagjai, hat tagot pedig a felsõház lehetõleg bírói, ügyvédi
vagy egyetemi tanár képesítésû tagok közül választ.
/3/ Az igazolási eljárásnak valamint a bíróság mûködésének szabályait a
felsõház házszabályaiban állapítja meg.
/4/ Ha a felsõházi tag választását a 26.§ alapján támadták meg, az
igazolás kérdését a panasz elbírálásáig függõben kell tartani.
/5/ Az igazolt tagok névjegyzékét valamint az abban keletkezett minden
változást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
26.§
/1/ A felsõházi tag választását a választó testület a 10. és 11. §-okban
megjelölt tagjainak - a közvetlen választásnál a kiküldöttek választásában
részt venni jogosult személyeknek - egytized része a választástól számított
tizenöt napon belül a bíróság elõtt megtámadhatja azon az alapon, hogy a
megválasztott a törvény értelmében nem volt megválasztható, vagy hogy a
választásnak ebben a törvényben vagy az illetõ választó testületre vonatkozó
jogszabályokban rögzített szabályait oly mértékben sértették meg, hogy a
szabálytalanság a választás eredményére döntõ befolyással lehetett.
/2/ Közvetlen választásnál a panaszban úgy a kiküldöttek, mint a
felsõházi tag választásánál elõfordult szabálytalanságot fel lehet hozni.
/3/ A bírósági eljárásra a Polgári Perrendtartást XX. Fejezetének a
közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezései az irányadók azzal az
eltéréssel, hogy a bíróság a választás törvényes eredményét is megállapítja; e
megállapításnál a törvény értelmében nem választható személyt figyelmen kívül
kell hagyni. Ha a választás törvényes eredményét nem lehet megállapítani, a
bíróság a választást megsemmisíti. Az eljárást soronkívül kell lefolytatni.
/4/ A választás megsemmisítése esetében az új választást az ítélet
kézbesítésétõl számított egy hónapon belül meg kell tartani.
27.§
A felsõházi tagok összeférhetetlenségét külön törvény szabályozza.
28.§
Amennyiben e törvény nem rendelkezik, a belsõ szervezetét és tanácskozási
rendjét a házszabályaiban a felsõház maga állapítja meg.
Harmadik Fejezet
A felsõházzal kapcsolatos egyéb rendelkezések
29.§
Amennyiben valamely önkormányzat által választott képviselõk száma a
felsõházi tagok választásának megtörténte után csökkenne, ez sem az
önkormányzatok részérõl a már megválasztott tagok megbízását nem érinti.
30. §
A bíróságok és egyéb hatóságok a felsõház elnökének haladéktalanul
megküldenek minden olyan határozatot, mely a felsõházi tagság megszûnését vagy
feléledését vonja maga után.
31. §
Attól a naptól kezdve, melyen a felsõház a mûködését megkezdi a két
házból alakult országgyûlés, a két házból alakult országgyûlésre az
országgyûlésre vonatkozó jogszabályok az irányadók.
32.§
/1/ Az országgyûlés két házánál a szolgálatot a törvényhozó testület
hivatalnoki és egyéb személyzete egységes létszám keretében látja el. A két
ház elnöke közös egyetértéssel jelöli ki a személyzet azon részét, mely
állandóan a felsõháznál teljesít szolgálatot.
/2/ Az országgyûlés személyzete felett a rendelkezési jog (kinevezés,
elõlépés, beosztás, elbocsátás, nyugdíjazás, fegyelmi jog) a képviselõház
elnökét illeti. Az állandóan a felsõháznál szolgálatot teljesítõ személyek
felett azonban felügyeleti és fegyelmi jogot a felsõház elnöke gyakorolja.
/3/ Az országgyûlés két házának a költségvetésben megállapított személyi
és dologi kiadásaira az utalványozási jogot a képviselõház elnöke gyakorolja,
kivéve a 22.§ /2/ bekezdésben említett tiszteletdíjakat és költségtérítéseket.
/4/ Az országgyûlés két házának elhelyezésére szolgáló közös épület (az
országház) kezelésével és helyiségeinek használatával kapcsolatos ügyekben a
rendelkezési jog a képviselõház elnökét illeti; a felsõház tanácskozásainak és
hivatalai mûködésére szolgáló helyiségeket azonban a két ház elnöke közös
egyetértéssel jelöli ki és az így kijelölt helységek felett a felsõház elnöke
rendelkezik.
33.§
A legfelsõbb fegyelmi hatóság szervezetérõl és a felsõházi bíráskodásról
külön törvény rendelkezik.
34.§
/1/ E törvény a kihirdetést követõ 15. napon lép hatályba.
/2/ Végrehajtásáról a kormány, illetve a saját hatáskörükben az illetékes
miniszterek gondoskodnak, és megteszik a felsõházi tagok meghívásának és
megválasztásának elõkészítésére szükséges intézkedéseket.
Budapest, 1996. június 05.
Dr.K.Csontos Miklós
országgyûlési képviselõ
FKGP
Általános Indokolás
Az új alkotmánykoncepció kidolgozása során magas szintû állásfoglalások
eredményeképpen mind élesebben vetõdött fel a kétkamarás országgyûlés
megalkotásának gondolata. Jogi és szakmai szinten a törvényalkotásban
mértékadó korrekcióként, másrészt az alkotmányosságot, az
alkotmánymódosításban részesített pártpolitikai szempontok érvényesítése
mellett a demokrácia különféle szervezeteinek, a társadalmi érdekképviseletek
irányadó szerepét, tevékenységét biztosítja.
A kétkamarás országgyûlés - képviselõház és felsõház - néhány nem döntõ
eltéréssel, számos jogtudós tudományos érvelésével megfogalmazott
felvetéseiben bontakozik ki.
A felsõ, második kamara más elvek szerint van összeállítva, mint az alsó
kamara, a képviselõház, így a törvényhozó testület két háza által elfogadott
döntés a nemzet közakaratának kétségkívül teljesebb, színesebb
megnyilatkozását tükrözi, mint az egykamaráé.
Az alsóház tagjait az ország honosai területi, pártpolitikai szempontok
szerint választják meg, tekintet nélkül a választók és választottak
foglalkozására, társadalmi helyzetére, míg a felsõházba a nemzet társadalmának
állás, foglalkozás, érdekképviseletek szerinti rétegei által delegáltak és
részben választottak lépnek a testületi elv alapján.
A képviseleti elv kombinatív érvényesülése révén áll elõ valójában a
nemzet teljes képviselete.
A nemzet, az állam szuverenitása eszmeileg kétségkívül egységes és magát
az állam egészet illeti meg. A szuverenitás gyakorlása azonban a valóságban
több szerv összevágó munkájával történik, így állnak elõ az államhatalmi
ágazatok: államfõi, törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalom.
A fõ szervek maguk is több részbõl, tényezõbõl tevõdnek össze. A
kétkamarása országgyûlés tehát nem osztja meg az állami szuverenitást.
A felsõház a magyar alkotmány évszázados fejlõdése alatt a demokratikus
követelményeknek megfelelõen kialakult olyan képzõdmény, mely kizárólag magyar
talajból fakadt, és a magyar nemzet sajátos viszonyainak és alkotmányos
szükségleteinek történetileg leginkább megfelelt. Alkotmányosan épült be a
teljes és legfõbb államhatalomba; az államfõi hatalmat és a nemzetet
egybeötvözõ szent korona tan közjogi konstrukciójába.
A második kamara célja és feladata - a jogtudomány által alátámasztottan
- mintegy kontrollt gyakorolni a képviselõház munkája felett, azt ellenõrizve
egyben az alkotmányosságot is támogatja.
A magyar történeti alkotmány jogfolytonossága 1944.év március hó 19-én az
ország német megszállásakor megszakadt. A történeti alkotmány értelmében; a
szent korona tan alapján az államfõ és a teljes tagú, teljes jogú és
érdekeltségû nemzet alkotja a magyar államot.
Az államszervezet tehát megköveteli a terület, testület alapon létesült
országgyûlés törvényhozói jogalkotását, mûködését, ezért a felsõház
jogintézményét az új magyar alkotmányban vissza kell állítani.
Részletes Indokolás
Elsõ Fejezet
1.§-hoz
Meg kell határozni a felsõház alkotmányos törvényhozói jellegét; a
törvényhozói, államhatalmi ágazati jogot a kétkamarás országgyûlést - a
képviselõház és a felsõház gyakorolja - .
2-3. §-hoz
A felsõházi tagsági jog csak bizonyos törvényi elõfeltételek mellett
jöhet létre és gyakorolható. Akinek nincs képviselõ választási joga, vagy nem
választható, értelemszerûen a felsõháznak sem lehet tagja. Nemlegesen meg kell
határozni a felsõházi tagok összeférhetetlenségét is.
4.§-hoz
A felsõház a jogrend és a jogállamiság biztosítékát szolgálja; a két
legmagasabb bírói fórum elnökei, az ügyészi szervezet élén álló legfõbb ügyész
tagsága, valamint a katonai szaktudást nyújtó honvédségi parancsnok részvétele
a felsõházban.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke az országos pénzügyi, gazdasági fõhatóságot
képviseli.
Az Állami Számvevõszék az az országgyûlés pénzügyi-gazdasági ellenõrzõ
szerve. Elnökének e területre való rálátása feltétlenül szükségessé teszi,
hogy az elnök a felsõház tagja legyen.
az Alkotmány 60.§ /3/ bekezdése szerint az egyház az államtól elválasztva
mûködik.
A vallásfelekezetek a nemzet története során olyan maradandó, a
társadalmi értékrendet gyarapító értékeket hoztak létre, az oktatás és a
kultúra más területein, valamint a mezõgazdaság fejlesztésében, mely a
társadalom szellemi, erkölcsi színvonalát emelik. Tevékenységükkel
elõmozdítják a közös haza szolgálatát, az egymás megbecsülését hirdetik.
A társadalom alkotó erkölcsi normák közös fejlesztése, tudatosítása -
akár mint a civilcsoportok erõtényezõi - indokolja a vallási vezetõk felsõházi
tagsági jogát.
5.§-hoz
Irányadó szempont; a felsõház a hivatásának csak úgy felelhet meg, ha
tagjai más módon, egyéb személyek közül választatnak meg mint a képviselõházi
képviselõk.
A megyei és megyei jogú városi önkormányzatoknak a felsõházi tagok
választására való feljogosítását igazolja a történelmi szerepük, politikai
jelentõségük.
A különbözõ hivatású polgári szervezetek és intézmények részérõl
választott tagok a törvényhozás szakszerûségét, gyakorlatiasságát és
életszerûségét biztosítják.
A jogtudománynak az alkotmánnyal foglalkozó ága kiemeli, hogy a
demokrácia a polgári társadalom szervezõdésében bontakozik ki, a nonprofit
szervezetekben, kamarákban, alapítványokban. Az alkotmányozó hatalom így
kiszélesedik.
6.§-hoz
A javaslat 10 évben határozza meg azt az idõtartamot, melyre a felsõházi
tagok választásának hatálya szól. Abból a célból indul ki, a felsõházi tagsági
joggal járó hivatás megköveteli, hogy a felsõházi tagok megválasztása
arányosan, hosszabb idõre terjedjen, mint a képviselõházi tagoké.
Hogy a végbemenõ változások elõl a felsõház ne legyen hosszabb idõre
elzárva, másrészt a felsõház összeállítása a folyamatosság elvének
megfelelõen, fokozatosan történjék, a javaslat akként rendelkezik, hogy a
felsõház választás alá esõ tagjai 5 évenként választassanak.
7.§-hoz
A javaslat a köztársasági elnökre, mint az országgyûlési választások
kitûzõjére (alkotmány 30/A.§ /1/ bekezdés) bízza a határidõ megválasztását,
melyen belül a felsõházi választást meg kell tartani.
8-9.§-hoz
A felsõház választott tagjaiban beállott hiány elkerülésére a javaslat
szükségessé teszi a póttagok választását. E §-ok a választás adminisztratív
lebonyolítását szabályozzák, általában választási rendszereknek megfelelõen.
10.§-hoz
A javaslat indokoltnak tartja, hogy a megyei és a megyei jogú városi
önkormányzatok által választott felsõházi tagok száma arányban álljon az egyes
önkormányzatok népességének számával és ezzel összefüggõ politikai
jelentõségével; e tagok számaránya helyes viszonyban álljon azoknak a
képviselõknek a számával, akiket az egyes önkormányzatok lakossága
országgyûlési képviselõnek választ.
11.§-hoz
E §. azokat az érdekképviseleti szervezeteket és intézményeket sorolja
fel, melyek jelentõségüknél fogva megfelelõ arányú számban, a felsõházban a
polgári társadalom aktivitását és együttmûködését oldják meg. Általában mint
az államtól független intézmények védelmet jelentenek az állami beavatkozás
ellen. Az intézményekkel a civil társadalom - a jogtudomány értékelése szerint
- mintegy önkormányzati képviseletet lát el.
12.§-hoz
A felsõházba tagokat küldõ intézményekre és szervezetekre különbözõ
jogszabályok vonatkoznak, indokolt, hogy a tagok megválasztására vonatkozó
szabályok azokhoz kapcsolódjanak.
13.§-hoz
A javaslat kinevezés útján kívánja betölteni azoknak a hiányzó tagoknak a
helyét, melyeket az erre hivatott választó testület nem töltené be.
14-16.§-okhoz
A rendelkezések a felsõházi tagság megszûnésének eseteit szabályozzák A
tagság megszûnésének egyes esetei értelemszerûen következnek a tagság adott
jogi természetébõl. Nyilván nem tartható meg a felsõházi tagsága annak, akinek
a felsõházi tagságára kizáró ok áll fenn.
A javaslat rendelkezik a megszûnt tagság helyébe lépõ új felsõházi tag
személyérõl; rendelkezik a felsõházi tagság jogi jellegébõl fakadó
jogfolytonosság fenntartása indokolja.
17.§-hoz
A törvénynél fogva megszûntnek kell tekinteni annak tagsági jogát, aki a
megbízó levelének bemutatását a törvényes határidõn belül igazolatlanul
elmulasztotta.
A nemzetellenes tevékenységet kifejtõ tag tagságát is megszûntnek kell
tekinteni, ilyen magatartás a felsõházi tagsággal összeférhetetlen,
összeegyezhetetlen.
A felsõházi tagság különbözõ jogcímeken alapulhat, elõfordulhat, hogy
valaki választás és egyéb jogcímen is felsõházi tag lesz. Indokolt az így
felmerült összeférhetetlenséget a törvénnyel kizárni és módot adni arra, hogy
a tag válasszon, melyik jogcímen nyert tagságát kívánja megszüntetni.
Álláspontját be kell jelentenie a felsõház elnökének.
Második Fejezet
A felsõház jogköre és szervezete
18.§-hoz
Az alkotmányok általában egyelõen biztosítják az országgyûlés két házának
törvénykezdeményezési jogát, csak bizonyos javaslatokra tesznek kivételt, így
az állami költségvetés benyújtása és elfogadása tekintetében.
A költségvetés jóváhagyása és elfogadása a képviselõház többségébõl
alakult kormány iránti bizalom megnyilvánulása, ezért a javaslat szerint az
állami költségvetést a képviselõházban kell benyújtani, a felsõház azt nem
utasíthatja el.
19.§-hoz
A magyar történeti alkotmánynak az országgyûlés keretében a két ház
egyenrangúsága felelt meg, ezért a törvényalkotás rendjét is az egyenrangúság
alapján kell szabályozni.
A felsõház hivatása csak az lehet, hogy a képviselõháztól indokolt
esetben alaposabb megfontolást elvárva, bizonyos halasztó hatállyal follyon be
a törvényalkotásba. A költségvetési javaslatra ez a halasztó hatály csak
szûkebb körben érvényesülhet.
20-22. §-okhoz
A javaslat a felsõház elsõ adminisztratív tevékenységét szabályozza. A
belsõ viszonyokra vonatkozó rendelkezések lényeges tekintetben nem térhetnek
el a különbözõ magasabb szintû szervezetek belsõ rendjét és mûködését irányító
szabályoktól.
A választások útján, keresetre utalt vagyontalan személyek is bejuthatnak
a felsõházba, a javaslat a demokratikus elv következményeképpen kívánatosnak
tartja, hogy az ilyen tagoknak azok a költségei megtéríthetõk legyenek, melyek
a felsõházban való tevékenységük következtében merülnek fel.
23.§-hoz
Akik az önkormányzatok, valamint az érdekképviseletek, szervezetek,
intézmények által történt megválasztások alapján lesznek tagjai a felsõháznak,
megválasztásuk igazolására alkalmas okirat a megválasztásukról szóló
jegyzõkönyv hiteles kivonata.
24.§-hoz
A tagsági jogosultságot záros határidõn belül igazolni kell, elmaradása
esetén a tagságot megszûntnek kell tekinteni.
25-26. §-okhoz
E rendelkezések a bizottság páratlan bírói jellegét alapozzák meg. A
felsõházi tagok megválasztása feletti bíráskodást a bíróság hatáskörébe
utalja, ezzel biztosítja, hogy a választások törvényességének és
érvényességének elbírálása a jogszabályokkal egyezõen történjék.
27.§-hoz
A javaslat az országgyûlés e házának a képviselõházával egyenlõ
tekintélyt és súlyt kíván biztosítani. Ennek egyik feltétele a felsõházi tagok
függetlenségének és sérthetetlenségének rögzítése.
28.§-hoz
A képviselõházi házszabályalkotáshoz hasonlóan a felsõház maga állapítja
meg a házszabályait.
Harmadik Fejezet
A felsõházzal kapcsolatos egyéb rendelkezések
29.§-hoz
A javaslat e rendelkezése a felsõház mûködésének szakadatlanságát teszi
lehetõvé.
30.§-hoz
A felsõházi tagok mûködését védõ büntetõ és mentelmi jogi szabályok
alkalmazhatósága indokolttá teszik a bíróságok és hatóságok tájékoztatási
kötelezettségét.
31.§-hoz
A felsõház megalakulásával és mûködésének megkezdésével történelmi
formában megvalósul az országgyûlés.
32.§-hoz
A javaslat rendelkezik a felsõházi tevékenység folyamatos ellátáshoz
megkövetelt személyi és dologi feltételek felépítésérõl.
A törvényalkotási munka folyamatosságát mozdítja elõ, ha a két ház
adminisztratív tevékenysége egybehangzó vagy bizonyos tételekben azonos.
Kivétel a 22.§-ban említett tiszteletdíjakat és költségtérítést a
felsõház elnöke utalványozza.
33.§-hoz
A legfelsõbb fegyelmi hatóságról és a felsõházi bíráskodásról külön
törvény rendelkezik. E külön törvény megalkotására akkor kerül sor, ha a
jogalkotás a miniszteri felelõsségrõl szóló alkotmánymódosítást már törvénybe
iktatta.
34.§-hoz
A javaslat rendelkezik e törvény hatályba lépésérõl, annak idõpontjáról,
a végrehajtásáról a kormány és a szakminiszterek gondoskodnak.
Budapest, 1996. június 05.
Dr. K.Csontos Miklós
országgyûlési képviselõ
FKGP