ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Képviselõi önálló indítvány!
Dr. Gál Zoltán
az Országgyûlés elnöke részére
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 92. § (1) bekezdése alapján kérjük az állam- és a közbiztonságról
szóló 1974. évi 17. törvényerejû rendelet módosítására vonatkozó képviselõi
önálló indítványunk sürgõs tárgyalását.
A közelmúltban bekövetkezett számos baleset, a veszélyes küzdõ ebek váratlanul
gyors elszaporodása indokolja, hogy a Parlament mielõbb törvényben szabályozza
a veszélyes (küzdõ) ebek tenyésztését, tartását. Ennek kapcsán szükséges, hogy
az eddigi szabálysértési szankciókat büntetõjogi szabályok váltsák fel.
Tekintettel a kutyák élettani sajátosságaira egy késõbbi szabályozás már nem
lenne képes megakadályozni a veszélyes (küzdõ) ebek keverékeinek robbanásszerû
elterjedését, és ezáltal a tiltó rendelkezések kikerülését.
A veszélyes (küzdõ) kutyák tenyésztésének, tartási módjának problémája mára
olyan jellegû, a társadalom szinte minden rétegében aggodalmat kiváltó,
közrend, közbiztonsággal összefüggõ kérdéssé vált, amelynek mielõbbi törvényi
szinten történõ szabályozása nem tûr halasztást.
Budapest, 1996. június 17.
Selmeczi Gabriella Kövér
László
Fidesz-Magyar Polgári Párt Fidesz-Magyar
Polgári Párt
Képviselõi önálló indítvány
1996. évi ........... törvény
az állam- és közbiztonságról szóló
1974. évi 17. törvényerejû rendelet módosításáról
1.§
Az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejû rendelet 6. §
helyébe a következõ rendelkezés lép.
"6. § (1) Tilos a pit bullterrier jellegû veszélyes eb és ezek
keverékének tenyésztése, országba való behozatala, elidegenítése,
reklámozása, hirdetése, bármilyen formában történõ versenyeztetése. A
tilalom szempontjából tenyésztésnek kell tekinteni a véletlen szaporulat
keletkezését és a más fajtákkal történõ keresztezést is.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása tekintetében a törzskönyvezéstõl
függetlenül is pit bullterrier jellegû eb az, amely kormányrendeletben
foglalt jellemzõknek jelentõs mértékben megfelel.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti veszélyes eb csak ivartalanítva és csak
engedéllyel, kormányrendeletben meghatározott módon tartható és polgári
jogi szempontból vadállatnak kell tekinteni
(4) Kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet más ebek tartását is
engedélyhez és/vagy meghatározott feltételekhez kötheti."
2.§
Az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejû rendelet új 6/A.
§ egészül ki.
" 6/A (1) Tilos az állatok között olyan viadal, az állatok egymás elleni
uszításával olyan küzdelem (a továbbiakban együtt: állatviadal)
szervezése, tartása, amely az állatok sérülését vagy elpusztulását
okozhatja. Tilos továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az
állatviadalon való közremûködés, részvétel, fogadáskötés.
(2) Tilos állatviadal céljára
a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más
személynek átadni vagy forgalmazni;
b) épületet vagy egyéb helyet, anyagi eszközt más személy rendelke
zésére bocsátani.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a külön
jogszabályok alapján az állatoknak vadászaton való alkalmazására.
3.§
Az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejû rendelet új 6/B.
§ egészül ki.
"6/B § (1) A 6.§ (1)-(2) bekezdés szerinti veszélyes ebet, az eb
tulajdonosának költségére a törvény hatálybalépését követõ 90 napon belül
ivartalanítani kell.
(2) Más ebnek a tulajdonos költségére történõ ivartalanítása akkor
rendelhetõ el , ha az eb embernek, vagy állatnak súlyos sérülést okoz,
feltéve, hogy a kutyát nem kobozták el.
(3) A büntetõ vagy szabálysértési eljárás során jogerõsen elkobzott eb
leölését el kell rendelni. A veszélyes eb lefoglalásának, elkobzásának és
leölésének költségei, amennyiben az eb tulajdonosát jogerõsen
elmarasztalták, az eb tulajdonosát terheli."
4.§
Az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejû rendelet új 6/C.
§ egészül ki.
6/C. Felhatalmazást kap a Kormány,
a) hogy a 6.§-ban megjelölt veszélyes ebek engedélyezésének, tartásának
feltételeit és módját valamint ezek ellenõrzésének rendjét rendeletben
szabályozza.
b) a 6. § (2) bekezdésben megjelölt ebek jellemzõit és a 6. § (4)
bekezdésben jelölt ebek körét rendeletben meghatározza
MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK
5.§
(1) A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) a következõ
262/A §-sal egészül ki:
Veszélyes eb tenyésztési, behozatali tilalmának és tartási módjának
megszegése
"262./A § (1) Aki
a) törvényben meghatározott veszélyes eb tenyésztésére vagy országba
való behozatalára vonatkozó tilalmat megszegi, illetve azt
engedély nélkül tart;
b) törvényben meghatározott veszélyes eb jogszabályban elõirt
tartási módjára vonatkozó szabályokat ismételten és súlyosan
megszegi;
c) eb részvételével tartott tiltott állatviadalt szervez, ahhoz
épületet, egyéb helyet, anyagi eszközt bocsát más személy
rendelkezésére, valamint tiltott állatviadalra fogadást sze
rvez vagy ilyenen közremûködik
vétséget követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel
büntetendõ.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott veszélyes ebet tiltott
állatviadal céljára tart, tenyészt, kiképez, idomít, átad, forgalmaz
bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ."
(2) A Btk. 286. § (1) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép:
"286. § (1) Veszélyes eb tenyésztési , behozatali, tilalmának és tartási
módjának megszegése (262/A), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel
visszaélés (263. §), lõfegyverrel vagy lõszerrel visszaélés (263/A. §),
fegyvercsempészet (263/B. §), sugárzó anyaggal (264. §), méreggel (265.
§), ártalmas közfogyasztási cikkel (279. §) vagy kábítószerrel való
visszaélés (282. §) esetén el kell kobozni azt a dolgot, amelyre a
bûncselekményt elkövették, ha az elkövetõ tulajdona, vagy egyébként is, ha
annak birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti; a 77. § (4) bekezdése
azonban nem alkalmazható.
6.§
Ez a törvény 1996 július 15.-én lép hatályba.
I N D O K O L Á S
Általános indokolás
Az elmúlt években Magyarországon elterjedt az un. veszélyes ebeknek -
elsõsorban a pit bullterrier - a tartása. Ezeket a veszélyes ebeket részben
állatviadalok céljára tartják és tenyésztik, de nem ritka hogy bûncselekmények
elkövetéséhez, esetleg személyek megfenyegetéséhez, megfélemlítéséhez
használják.
A veszélyes ebek tartásának problémáját Nyugat-Európa már több országában
korán felismerték és pl. Angliában a veszélyes ebeket un. "élõ fegyvernek"
tekintik és tartásukhoz fegyverviselési engedély szükséges.
Magyarországon a jogalkotók a veszélyes ebek tartásával kapcsolatos társadalmi
problémát csak 1994. elején szabályozták amikor kormányrendelet
[15/1994(II.1)Korm. rendelet] született a fent említett küzdõ ebek behozatali
és tenyésztési tilalmáról, valamint az állatviadalok tilalmáról is. A
kormányrendelet tiltja a küzdõ ebek országba való behozatalát és tenyésztését,
utóbbi fogalomba értve a vétlen szaporulat keletkezését is, de nem tiltják,
vagy szabályozzák az ilyen kutyák tartását. Sajnos az elmúlt években
megszaporodott balesetek, az emberéletet is követelõ gondatlan ebtartási
szokások miatt jól látható, hogy a kormányrendelet kellõ visszatartó erõvel
nem bír a veszélyes ebeket tartókkal szemben. Ugyancsak ezt bizonyítja, hogy
egyes szaklapokban nyíltan hirdetnek vagy ilyen veszélyes ebeket vagy ezek
valamilyen változatát és a hirdetési árakból az is egyértelmûen kitûnik, hogy
ezeket a veszélyes ebeket elsõsorban állatviadalok céljára képezik ki és ilyen
célból kereskednek velük.
Az elõbb említett kormányrendelet tiltó rendelkezéseinek érvényesítése
érdekében módosításra került az egyes szabálysértésekrõl szóló
17/1968.(IV.14.) sz. kormányrendelet is, de az együttes szabályozás sem bír
kellõ visszatartó erõvel a veszélyes ebeket tartókkal, tenyésztõkkel szemben.
Indokolt ezért, hogy a veszélyes ebek behozatalai, tenyésztési tilalma
kiegészítésre kerüljön azok tartására vonatkozó rendelkezésekkel is, és a
jelenleginél magasabb szinten, törvényben történjen a szabályozás továbbá a
szabálysértési fenyegetéssel szemben a büntetõ törvénykönyvben kerüljön
szankcionálásra a tilalmak megszegése.
Az ilyen módon történõ szabályozás feltehetõleg már valóban kellõ visszatartó
hatású lesz mind a veszélyes ebeket tartókra és tenyésztõkre, mind az ilyen
ebekkel állatviadalokat szervezõkkel szemben.
A törvénytervezet készítése során egyfelõl szembesültünk azzal a problémával,
hogy jelenleg az állattenyésztésre vonatkozó szabályok csak un.
"haszonállatokra" vonatkoznak, másfelõl, hogy a Parlament jelenleg tárgyalja a
vadvédelmi törvényt, de egyik törvénybe sem illeszthetõk a kedvtelésbõl
tartott háziállatokra - elsõsorban azok tartásával, tenyésztésével kapcsolatos
rendelkezések - vonatkozó szabályok.
Ezért az önálló indítvány benyújtása során a 15/1994.(II.1.) kormányrendelet
szabályozásából indokoltnak tartott rendelkezéseket átemeltük az e
kormányrendelet számára felhatalmazást adó 1974. évi 17. számú törvényerejû
rendelet (továbbiakban tvr.) közrendvédelmi szabályai közé. Tisztában vagyunk
azzal, hogy ez a megoldás - tekintettel a tvr. "kiüresedett" állapotára - nem
a legmegfelelõbb, de mint korábban már jeleztük a kedvtelésbõl tartott
háziállatok törvényi szabályozásnak jelenleg másutt nincsenek meg a
feltételei. Hosszútávon ezért mindenképpen indokolt lenne, hogy ne csak egy
részterülete kerüljön rendezésre a kedvtelésbõl tartott háziállatok
tartásának, hanem az állattenyésztéshez és a vadvédelemhez kapcsolódóan
komplex szabályozás érvényesüljön, de a jelen problémának a jogi rendezése nem
várhat eddig, hanem sürgõs megoldást igényel.
Természetesen a szabályozás tervezett formájában nem teljes körû. Továbbra is
szükség van arra, hogy a törvényben kapott felhatalmazás alapján a Kormány
tegye meg a szükséges intézkedéseket a törvény végrehajtása érdekében.
Szükségesnek tartjuk, hogy a veszélyes ebeket tartók, csak szigorú
engedélyezési eljárás során tarthassanak ilyen ebeket. Az engedélyezésnél mind
a személyi mind a tárgyi feltételekre egyforma súlyt kell helyezni. Az
engedélyezésen túl a tartás módját is szigorúan kell szabályozni illetve
ellenõrizni. Mind az engedélyezési eljárás, mind annak követelményeit, mind az
ellenõrzés folyamatát a Kormánynak kell szabályoznia, ezért a javaslat
mindezekre felhatalmazza a Kormányt. A korábban is tiltott pit bullterrier
esetében a törvényben kell rendelkezni ezek keverékeinek sorsáról is,
hasonlóan a fajkutyákhoz. E két fajtán kívül azonban egyre több más, hasonlóan
veszélyes eb tartása is divatos lett, illetve várható, hogy a jelen tiltás
miatt a tenyésztõk, kutyaviadal tartók más fajták tartására fognak áttérni.
Ennek megelõzése érdekében már most érdemes egyrészt kiterjeszteni a
tilalmakat a pit bullterrier jellegû ebekre is (jellemzõit a kormánynak kell
meghatározni) illetve felhatalmazást adni a Kormánynak, hogy a nevesített két
fajtán kívül más kutyákra is kiterjesszék az engedélyezési és/vagy szigorú
tartásra vonatkozó szabályokat.
A Büntetõ törvénykönyv kiegészítése miatt egyidejûleg az alacsonyabb szintû
jog szabályokat is a törvényekhez kell igazítani, így pl. meg kell teremteni a
szabálysértési kormányrendelet és a büntetõ törvény közötti összhangot,
valamint rendezni kell az elkobzással kapcsolatos egyéb szabályokat.
Részletes indokolás
1.-2.§
A szabályozás lényegében megismétli a 15/1994. (II.1.) kormányrendelet
jelenlegi rendelkezéseit de egyúttal ki is egészíti azokat.
A kiegészítés bõvíti az érintett kutyák körét a pit bullterrierek bármilyen
keverékével, valamint az ilyen jellegû ebekkel melyek genetikailag ugyanolyan
tulajdonságokkal rendelkezhetnek mind a törzskönyvezett fajta. Ugyanezen
megfontolásból a vétlen szaporulathoz hasonlóan tisztázza a tervezet, hogy a
tenyésztés tilalma nem csak az un. fajkutyákra vonatkozik, hanem ezek
keverékeire is.
A javaslat a korábbi tilalmakat kibõvíti a tartás engedélyhez kötésével
valamint a kutyák meghatározott módon történõ tartási kötelezettségével. Ez
utóbbi szabályok megalkotására a javaslat a Kormányt hatalmazza fel. Az
engedélyezés, tartási mód meghatározás ugyanis olyan szabályozási kérdések
amely nem kívánnak törvényi rendezést. Természetesen a Kormány e rendeletének
is a törvénnyel egyidejûleg kell hatályba lépnie, ezért a végrehajtási
jogszabálynak is rövid idõn belül el kell készülnie. Az engedélyezés, és
szigorú tartási mód, illetve ellenõrzés rendeleti szabályozása azonban
viszonylag gyorsan megoldható, hiszen egyrészt nemzetközi példák állnak
rendelkezésre, másrészt a fegyverviselésre vonatkozó szabályok egy része -
amely jelenleg is Kormányrendeletben rendezett - a veszélyes ebek esetében is
alkalmazható (pl. személyi feltételek megegyezése miatt). Mindenképpen
indokoltnak tûnik, hogy a szigorú tartás során a törvényben nevesített fajtát,
csak zárt helyen lehessen tartani (még zárt udvaron belül is) és , hogy
közterületre vitelük tilos legyen.
Tekintettel arra, hogy várhatóan egyre több ilyen eb fajta okozhat
veszélyeket, ezért a Kormány már most felhatalmazást kap arra, hogy egy
"alacsonyabb" szinten további fajtákat vonjon be az engedélyezési körbe,
illetve írjon elõ rájuk vonatkozó tartási szabályokat. Természetesen az eltérõ
fajtákra eltérõ szabályozás is elképzelhetõ. A tartás feltételekhez kötése nem
jelenti a rendelet hatálya alá tartozó fajták tenyésztésének tilalmát, illetve
a Büntetõ törvénykönyv szankcióinak rájuk történõ kiterjesztését.
A javaslat a törvényben nevesített veszélyes ebeket polgári jogi szempontból
vadállatnak minõsíti, ezzel megteremti annak a jogi alapját, hogy a büntetõjog
mellett polgári jogi eszközök is visszatartó erõvel bírjanak, hiszen a
vadállat tartók felelõssége az általánostól szigorúbb.
3. §
Tekintettel arra, hogy az eddigi tenyésztési tilalomnak nem sikerült eleget
tenni, mindenképpen radikálisabb megoldásra van szükség a tenyésztés
megakadályozása érdekében ezért a javaslat elrendeli a pit bullterrierek (és
ezek keverékei) ivartalanítását. Az ivartalanítás az állategészségügyben, a
kóbor kutyákkal kapcsolatos problémák kezelésében bevett, megszokott és
társadalmilag is elfogadott megoldás amely megfelel az állatvédelmi
szempontoknak is, szemben a veszélyes ebek leölésével amely ugyancsak
radikális és gyors megoldása lenne a javaslat által érintett probléma
kezelésének, de sem az állatvédõk, sem a társadalmi közfelfogás szempontjából
nem biztos, hogy elfogadtatható. Természetesen a tilalmat megszegõk helyett az
ilyen veszélyes ebek tartását az állami szervek nem vállalhatják, ezért
azokban ez esetekben ha valamilyen eljárás során a kutyák elkobzására kerül
sor úgy az ilyen állatokat humánus módon végleg ártalmatlanítani kell.
4.§
ld. 1-2. §-nál írtakat.
5. §
A Büntetõ törvénykönyvben a közrend elleni bûncselekmények, ezen belül a
közbiztonság elleni bûncselekmények között egy új tényállás kerül beiktatásra,
amely a jelenlegi szabálysértési tényállással szemben a Büntetõ
törvénykönyvben kívánja szankcionálni a törvényben nevesített veszélyes ebek
tenyésztési, behozatali tilalmának megszegését illetve az engedély nélküli
tartás, vagy az engedélytõl eltérõ tartás következményeit.
Ugyancsak alapeseti tényállásban fenyegetné a Btk. a (bármilyen, tehát nem
csak a törvényben nevesített) eb részvételével tartott állatviadal
szervezést, a fogadás szervezést, az állatviadalban való közremûködést. Ez
utóbbi esetkörrel kapcsolatban ki kell emelni, hogy közremûködõ alatt kell
érteni pl. azt az állatorvost is, aki egy-egy ilyen állatviadal során pl.
ellátja az állatok sérüléseit.
Minõsített esetben nem vétségként, hanem bûntettként kerülne szankcionálásra
az ha valaki veszélyes ebet kifejezetten állatviadal céljára tart, tenyészt,
stb. E rendelkezéssel összhangban szükséges az elkobzásra vonatkozó szabályok
kiegészítése is.
Budapest, 1996. június 11.
Selmeczi Gabriella dr. Kövér László