ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

1

T/2693..

TÖRVÉNYJAVASLAT

A KÖZBIZTONSÁGI HOZZÁJÁRULÁSRÓL

1.§.

/1/ A külföldi a Magyar Köztársaság területére történõ belépésekor

közbiztonsági hozzájárulást köteles fizetni.

/2/ A közbiztonsági hozzájárulás összege: 400.- (négyszáz) Ft..

/3/ E törvény alkalmazásában külföldi az a természetes személy, aki a magyar

államhatár átlépésekor személyazonosító adatait külföldi állampolgár

okmányával igazolja.

2.§.

/1/ A fizetési kötelezettség alól mentesek

a/ a külföldi állam államfõje, kormányfõje, kormányának és törvényhozó

testületének tagjai, kormányküldöttségének és parlamenti küldöttségének

tagjai, valamint mindezek kísérõi;

b/ a külföldi állam magyarországi diplomáciai képviselõi és konzuli

tisztviselõi, valamint a nemzetközi szervezetek tisztségviselõi, továbbá az

említett személyek családjának a velük közös háztartásban élõ tagjai;

c/ a Magyarországon tartandó diplomáciai értekezletekre érkezõ küldöttségek

vezetõi és tagjai;

d/ a külföldi állam Magyarország területén átutazó nem magyarországi

diplomáciai képviselõi és konzuli tisztviselõi, továbbá családtagjaik;

e/ az Országgyûlés, a köztársasági elnök, a kormány, ezek hivatalai, irodái,

az Állami Számvevõszék, az állampolgári jogok országgyûlési biztosa, a nemzeti

és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosa, az adatvédelem

országgyûlési biztosa, az Alkotmánybíróság, a minisztériumok, az országos

hatáskörû szervek, a bíróságok, az ügyészségek, a közigazgatási hivatalok, a

helyi és a kisebbségi önkormányzatok által meghívott külföldiek;

f/ a magyar hatóság által kiadott bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel

rendelkezõ külföldiek;

g/ a menedékjogot vagy ideiglenes védelmet kérõ, valamint a magyar hatóság

által menekültként elismert külföldiek;

h/ a Magyar Köztársaság által kötött "személyeknek a közös államhatáron

történõ átadásáról és átvételérõl" szóló egyezmény alapján átvett külföldiek;

i/ azok, akiket a nemzetközi társadalmi (különösen: tudományos-, kulturális-,

vallási-, sport-) kapcsolatok ápolása, továbbá a határon túli magyarságnak az

anyaországgal való kapcsolattartása érdekében más jogszabály mentesít a

fizetési kötelezettség alól;

j/ mindazok, akiknek a javára nemzetközi szerzõdés biztosít mentességet;

/2/ Jogszabály által meghatározott határon túli magyar szervezet igazolása

alapján a magyar nemzetiségû külföldiek évi három alkalommal mentesülnek a

közbiztonsági hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól.

/3/ Különös méltánylást érdemlõ esetben a közbiztonsági hozzájárulás

megfizetése alól egyedi mentesítés adható.

3.§.

/1/ A közbiztonsági hozzájárulás kizárólag a rendõrség, a határõrség, a

tûzoltóság és a polgári védelem, a vám- és pénzügyõrség, a büntetés-

végrehajtási szolgálat, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok

személyi állományának jövedelmi viszonyai és szociális helyzete javítására

használható fel.

/2/ A közbiztonsági hozzájárulásnak az egyes szolgálatok közötti megosztásáról

az állami költségvetésrõl szóló törvényben kell rendelkezni.

Záró rendelkezések

4.§.

Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza

a/ a közbiztonsági hozzájárulás megfizetésének módját és beszedésének

részletes szabályait

b/ a 2.§. /1/ bekezdés i/ pontjában, továbbá a 2.§ /3/ bekezdésben

meghatározott körben biztosított mentesség feltételeit

c/ a 2.§. /2/ bekezdésben meghatározott szervezeteket, valamint

d/ a bevétel kezelésének és felhasználásának részletes szabályait.

5.§.

/1/ E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba.

/2/ E törvény hatálybalépésével egyidejûleg "A külföldiek beutazásáról,

magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról" szóló 1993. évi LXXXVI.tv. a

következõ 4/A §-sal egészül ki:

"4/A §./1/ A külföldi beutazásakor közbiztonsági hozzájárulást köteles

fizetni.

4/A §./2/ A közbiztonsági hozzájárulás összegét, a fizetési

kötelezettség alól mentesítettek körét, és a bevétel

felhasználásának szabályait külön törvény tartalmazza."

INDOKOLÁS

a közbiztonsági hozzájárulásról szóló törvényjavaslathoz

Általános indokolás

Közismert, hogy Magyarországon a közbiztonság az elmúlt 10 esztendõ során

jelentõsen romlott. 1985 és 1992 között 166 ezerrõl 450 ezerre növekedett az

adott évben ismertté vált bûncselekmények száma. Bár az 1993. és 1994. években

csökkenés volt tapasztalható, 1995-ben ismét jelentõs mértékû az emelkedés az

elõzõ két évhez viszonyítva. Az ismertté vált bûncselekmények számának

növekedésével egyidejûleg az utolsó tíz esztendõben a látencia is jelentõs

mértékben növekszik.

A közúti balesetek számának alakulása, a halálos kimenetelû balesetek

aránya nemzetközi összehasonlításban is aggasztó mértékû. A közterületek

biztonsága romlott, a polgárok személy- és vagyonbiztonsága rosszabbodott, és

néhány nyilvánosságra került kirívó eset jelzi, hogy a polgárbarát rendõrség

kialakulási folyamata is veszélybe kerülhet.

A Magyarországra látogató külföldiek száma ugyanezen idõszakban

nagymértékben növekedett, és 1994-ben megközelítette a 42 milliót, 1995-ben

pedig meghaladta a 43 milliót.

A hazánkba látogató külföldiek számának növekedése önmagában is többlet-

terheket ró a rendvédelmi szervekre. De a kelet-nyugat irányú migráció -

különösen az illegális migráció - a rendvédelmi szervek feladatait tovább

növelte. Terjed a szervezett bûnözés, a kábítószerrel összefüggõ

bûncselekmények száma rohamosan növekszik. Magyarország a közbiztonsági szûrõ

szerepére kényszerült, az Európai Unió országainak védelme érdekében. Az

érintett országok által ehhez nyújtott anyagi és technikai segítség nincs

arányban a rendészeti szervek terheinek növekedésével.

Másfelõl az idegenforgalom örvendetes fejlõdésének gátat szab a

közbiztonság romlása, sõt, ha a helyzet nem javul, a külföldi turisták

fokozatosan elmaradhatnak.

A központi nyomozóhivatal esetleges bevezetésével kapcsolatos politikai

vita a közfigyelem fókuszába állította a bûnüldözõ szervek hatékonyságának

növelését. A nyomozóhivatalra szánt 1 milliárd Ft felhasználásával a

bûnüldözésben résztvevõ szervezeteknek (rendvédelmi, ügyészségi, szakértõi,

bírósági szervek) a gazdaságvédelemmel foglalkozó részlegei megerõsíthetõk (a

meglévõ állomány anyagi megbecsülésének növelése, átszervezés, képzés, illetve

átképzés, létszámbõvítés, a technika fejlesztése stb.). Mindez azonban a

közbiztonság egészét nem javítja, sõt - különösen az elsõ idõszakban - a

gazdaságvédelem körén kívül esõ területekrõl vonhat el erõket.

A közbiztonság állapota nem választható el a rendészeti szervek személyi

állományának egzisztenciális helyzetétõl, amely az utóbbi idõszakban

jelentõsen romlott. A reáljövedelem csökken, a szociális juttatások megszûntek

vagy megszûnõben vannak, ugyanakkor az állomány leterheltsége tovább

fokozódott. A rosszabbodó munkafeltételek és jövedelmi viszonyok miatt

megindult az elvándorlás a rendvédelmi szervektõl a magánszféra jövedelmezõbb

területei felé, és a fiatalok pályaválasztásánál is egyre kevésbé vonzó a

rendvédelmi szolgálat. A nyomasztó anyagi gondok közepette a rendõröktõl

nehezen lehet megkövetelni a következetesen polgárbarát magatartást, az

alacsony fizetés miatt nõ a korrupció veszélye.

Májusban fogadta el a parlament a fegyveres testületek hivatásos

állományának szolgálati jogviszonyát szabályozó törvényt, amely tartalmazza

ugyan az állomány biztonságos elõmenetelét megalapozó bértáblázatot, ez

azonban - a kormányzat szerinti forráshiány miatt - csak 1999. január 1-jén

léphet életbe. Ez a megoldás elfogadhatatlan a fegyveres erõk számára.

Minderre figyelemmel a rendészeti szervek állománya egzisztenciális

biztonságának megteremtése elodázhatatlan feladat. Erre a költségvetés rendes

bevételeibõl - mindez az elmúlt két esztendõ tapasztalata alapján

valószínûsíthetõ - a kormányzat 1997-ben sem fog megfelelõ forrást teremteni.

Ezért a törvényjavaslat - kifejezetten a rendészeti szervek személyi

állományának egzisztenciális helyzetének javítására fordítandó forrásként -

bevezeti a Magyarországra belépõ külföldiek által fizetendõ közbiztonsági

hozzájárulás intézményét.

A törvényjavaslat elfogadása esetén a költségvetési többletbevétel (kb.

17,5 milliárd Ft) az intézmény bevezetéséhez szükséges költségek levonása után

is átlagosan 40 %-os béremelésre biztosítana forrást a rendvédelmi szervek

(rendõrség, határõrség, vám- és pénzügyõrség, tûzoltóság, polgári védelem,

büntetés-végrehajtás, nemzetbiztonsági szolgálatok) hivatásos és

közalkalmazotti állománya számára. Egyéb költségvetési forrással kiegészítve

pedig a jogintézmény bevezetése esetén lehetõvé válna a fegyveres szervek

hivatásos állománya szolgálati viszonyáról szóló törvényben meghatározott

bértáblázat 1997. január 1-jétõl történõ bevezetése.

Részletes indokolás

Az 1.§.-hoz

Az új intézmény elnevezése kifejezi tartalmát és célját. Nem díj, mivel

nem meghatározott szolgáltatás ellenértéke, hanem hozzájárulás a közbiztonság

javításához.

A hozzájárulás összegét a javaslat arra figyelemmel állapítja meg, hogy

az semmiképpen se tartsa vissza a külföldieket a magyarországi utazástól. A

külföldi fogalmát a javaslat az idegenrendészeti törvénnyel összhangban

határozza meg.

A 2.§.-hoz

A mentességek körét a vámjogról szóló törvénnyel összhangban az

árubemutatási kötelezettség alól mentes kör alapulvételével határozza meg a

javaslat, kiterjesztve a mentességet az érvényes tartózkodási engedéllyel

rendelkezõkre . Mentesülnek az érvényes munkavállalási engedéllyel

rendelkezõk, valamint a menekültek, továbbá az állami szervek és

önkormányzatok által hivatalosan meghívottak, a toloncegyezmények alapján

átvett külföldiek, továbbá azok, akiknek nemzetközi szerzõdés a jövõben

esetleg mentességet biztosít.

A határon túli magyarság érdekeire a javaslat a lehetõ legnagyobb

mértékben tekinettel van, figyelembe véve képviselõik elõzetes

állásfoglalásait is. A határon túli magyarok évi három alkalommal a

közbiztonsági hozzájárulás megfizetése nélkül léphetik át a határt. Külön

jogszabálynak kell kijelölnie országonként azt a határon túli magyar

szervezetet, amely az ehhez szükséges igazolást kiadhatja. Lehetõséget ad a

javaslat arra, hogy az államok közötti kapcsolatokon túlterjedõ nemzetközi

(tudományos-, kulturális-, vallási-, sport-) kapcsolatokat, valamint a határon

túli magyarság érdekeit figyelembe véve egyéb jogszabály további mentességeket

állapítson meg, valamint arra is, hogy különös méltánylást érdemlõ esetben a

hozzájárulás megfizetése alól egyedi mentesítést lehessen adni.

A 3.§.-hoz

A javaslat értelmében a közbiztonsági hozzájárulásból befolyó bevétel

kizárólag a rendvédelmi szervek jövedelmi és szociális viszonyainak javítására

használható fel.

Hogy ezen belül az egyes szolgálatok, a szolgálatokon belül a hivatásos

és közalkalmazotti állományhoz tartozók milyen összegben részesülnek, abban a

javaslat szabad kezet ad a költségvetésnek, ugyanúgy, mint a szociális helyzet

javítása módjának meghatározásánál.

A 4.§.-hoz

A javaslat e §-a a végrehajtáshoz szükséges felhatalmazás kereteit adja

meg. A végrehajtást a kormánynak úgy kell szabályoznia, hogy az intézmény

bevezetése ne okozzon fennakadást a határforgalomban, ne lassítsa az országba

történõ belépést, a hozzájárulást beszedõ szerveknek adjon lehetõséget a

rugalmas eljárásra, ugyanakkor az elérhetõ legnagyobb bevétel biztosítva

legyen. Meg kell teremteni a pénzkezelés garanciáit is.

Az 5.§.-hoz

A javaslat e §-a a hatálybaléptetõ rendelkezéseken kívül a külföldiek

beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló (ún.

idegenrendészeti) törvény módosítását tartalmazza. Erre a jogrendszer egysége

érdekében van szükség.

A hatálybalépés viszonylag távoli idõpontjának meghatározásával a

javaslat figyelmmel van arra, hogy a jogintézmény bevezetésével kapcsolatos

jogalkotói és gyakorlati teendõk elvégzésére elegendõ idõ álljon a kormányzati

szervek rendelkezésére.

Budapest, 1996.

Dr. Kónya Imre

Tájékoztató adatok a közbiztonsági hozzájárulásról szóló törvényjavaslathoz

Magyarországra belépõ külföldiek száma:

1994.: 41.900.869

1995.: 43.856.914

Magyarországra belépõ külföldiek száma havi bontásban:

hónap 1994. 1995.

január 2.366.229 2.358.370

február 2.108.757 2.586.839

március 2.948.262 3.301.187

április 2.920.216 3.643.803

május 3.145.799 3.642.148

június 3.469.022 3.993.630

július 5.840.929 5.600.861

augusztus 5.486.491 5.252.413

szeptember 3.800.254 3.890.762

október 3.581.734 3.543.012

november 3.115.667 3.123.200

december 3.117.509 2.920.689

összesen: 41.900.869 43.856.914

Eleje Honlap