ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Képviselõi önálló indítvány!
Törvényjavaslat
a képviselök jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról
1.§
A törvény preambuluma az alábbiak szerint módosul:
"Az Országgyülés annak érdekében, hogy a képviselö megbízatását a
közérdekre és a közjóra tekintettel teljesíthesse, az Alkotmány 20.§-a (5) -
(6) bekezdésének megvalósítására a következö törvényt alkotja:
2.§
A törvény az alábbi 6/A.§-al egészül ki
"6/A.§ (1) A képviselö nem lehet
a, gazdasági társaság vezetõ tisztségviselöje (Gt. 28.§),
felügyelöbizottságának tagja, valamint a társasági szerzödés (alapító
okirat, alapszabály) által meghatározott vezérigazgatója, elnöke,
b, állami vállalatnak, közüzemi vállalatnak, trösztnek,
leányvállalatnak, egyes jogi személyek vállalatának vezérigazgatója,
igazgatója, igazgatóhelyettese és felügyelöbizottsági tagja,
c, szövetkezet vezetõ tisztségviselõje (Szvt. 35.§ (1).
(2) Összeférhetetlen a képviselöi megbízatással az egyéni vállalkozói
és az ügyvédi, jogtanácsosi tevékenység gyakorlása.
(3) A képviselö nem lehet köztestület országos szervének elnöke,
alelnöke, elnökhelyettese, fötitkára, fötitkárhelyettese.
(4) Összeférhetetlen a képviselöi megbízatással, ha a képviselö
alapítványnál, egyesületnél a jogszabályban vagy az alapszabályban
meghatározott vezetö tisztségviselöjeként, vagyonkezelö szerve tagjaként,
illetöleg közhasznú társaság ügyvezetöjeként vagy felügyelöbizottság tagjaként
bármilyen juttatásban részesül. A képviselö a juttatás nélkül vállalat
tisztségét a szervezet nevének és székhelyének megjelölésével
haladéktalanul bejelenti az Országgyülés elnökének. Az országgyülés elnöke
a bejelentéseket nyilvántartja. A nyilvántartásban szereplö adatok
nyilvánosak.
3.§
A törvény 10.§-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki. Az eredeti (2)-
(4) bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre módosul.
"10.§ (2) A képviselö az (1) bekezdésben meghatározott jogviszonyát
köteles évente, a magánszemélyek jövedelemadó bevallására megállapított
határidöig az Országgyülés elnökének bejelenteni. A bejelentés
tartalmazza az alkalmazó (megbízó) szerv vagy személy nevét, székhelyét
(lakcímét), és a jogviszony jellegét (munkaviszony, közalkalmazotti
viszony, tagsági viszony, eseti vagy rendszeres megbízás, vállalkozási
jogviszony).
Az országgyülés elnöke a bejelentésekröl nyilvántartást vezet. A
nyilvántartásban szereplö adatok nyilvánosak."
4.§
(1) Ez a törvény a kihirdetését követö 60. napon lép hatályba.
(2) A jelenleg mandátummal rendelkezö képviselö a törvény
hatálybalépését követö 60 napon belül köteles a vele szemben fennálló
összeférhetetlenségi okot megszüntetni.
(3) Elsö alkalommal a 2.§-ban foglalt bejelentési kötelezettségnek a
törvény hatálybalépését követö 15 napon belül kell eleget tenni.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A parlamenti képviselö alkotmányos kötelezettsége, hogy munkáját a köz
érdekében végezze. Az összeférhetetlenség intézménye e kötelezettség
megvalósítását szolgáló jogi eszközök egyike.
Magyarországon a képviselöi jogállás alapvetö szabályai a
rendszerváltás kezdetén alakultak ki. A szabályozás egy része idöt
állónak bizonyult. Az összeférhetetlenség intézménye azonban ma is
döntöen azokra az esetekre vonatkozik, amelyek a hatalmi ágak
megosztásának elvi követelményére közvetlenül visszavezethetöek.
1990-hez képest Magyarországon egy új társadalmi-gazdasági helyzet
alakult ki. Müködik a piacgazdaság, a magángazdaság szereplöi az állam még
meglévö gazdasági túlsúlya ellenére erösödnek, markáns
érdekképviseletek és más civil szervezödések jelentek meg a
társadalomban. Érzékelhetö, hogy az állami és magáncégek, a társadalmi
szerveztek számára a képviselöi státusz felértékelödött, és a képviselöt
sem korlátozza semmi, hogy anyagi juttatás ellenében különbözö pozíciókat
vállaljon.
A képviselö személyes anyagi érdekeltsége, és a képviselöi megbízatás
mellett vállalat egyes pozíciók ugyanakkor olyan helyzetbe, esetleg
szerepzavarba hozhatják a képviselöt, amelyek nehezítik a köz érdekében
végzendö törvényhozói munkáját, és morálisan is kifogásolhatóak.
A javaslat ezért egyfelöl taxatíve felsorolja az "érdekeltségi"
összeférhetetlenség eseteit, és ezzel közvetve elömozdítja azt is, hogy a
képviselöi megbízatás mindinkább "föállású" tisztség legyen. Másfelöl
elöírja a képviselök jövedelemszerzö tevékenységét tartalmazó olyan
nyilvántartás felállítását és vezetését, amelybe bárki betekinthet. A
nyilvánosság lehet az egyik leghatékonyabb biztosítéka annak, hogy a
képviselö a törvényhozásban valóban a köz érdekét szem elött tartva járjon
el.
Részletes indokolás
1.§
A preambulum deklarálja azokat az értékeket, amelyeknek alapvetöen meg kell
határozniuk a képviselöi megbízatás gyakorlását.
2.§
A javaslat az érdekeltségi összeférhetetlenség eseteit differenciáltan
állapítja meg.
- 6/A.§ (1) Az átalakulóban lévö piaci viszonyokra tekintettel a
gazdálkodó szervezetek müködésében meghatározó szereppel bíró tisztségeket
országgyülési képviselö nem tölthet be.
A képviselö helyzetéböl fakadóan olyan információk birtokosa, olyan
döntések és hatalmi kapcsolatrendszerek résztvevöje, amelyek magukban
hordozzák annak lehetöségét, hogy az általa vezetett vagy felügyelt
gazdálkodó szerv a piac más szereplöivel szemben indokolatlan elönyökhöz
juthasson. A gazdasági és törvényhozói szerep összefonódásának e tisztségekre
kiterjedö korlátozása megelözi olyan helyzetek kialakulását, amikor a
képviselöt törvényhozói minöségében gazdasági funkciója determinálja. Ez a
megoldás akadályát jelentheti annak is, hogy gazdasági pozíció a
politikai jutalmazás eszköze lehessen.
6/A.§ (2) bekezdésben foglalt rendelkezés célja a személyi érdekeltség
visszaélésszerü érvényesülésének megelözése. Az egyéni vállalkozó
tulajdonosként köteles vállalkozásában személyesen közremüködni.
Képviselöi helyzetéböl származó, a gazdaságban hasznosítható elönyöket
közvetlenül személyes érdekeinek szolgálatába állíthatja. A jogi képviseleti
gyakorlatban mind a képviselöi tekintély, mind a képviselöi megbízatással
együttjáró informáltság, kapcsolatrendszer indokolatlan elönyt jelent. ezért
a javaslat szerint a képviselöi megbízatás ideje alatt az egyéni vállalkozói
és az ügyvédi, jogtanácsosi tevékenység nem gyakorolható.
6/A.§ (3) Míg az elözö szakaszok a gazdasági érdekeltségböl fakadó
összeférhetetlenségi eseteket rendeznek, addig a (3) bekezdés az egyéb
érdekeltségi konfliktusok feloldását szabályozza. A szabályozás abból indul
ki, hogy a köztestületek törvényben megállapított közfeladatokat látnak el.
Közfeladataik ellátásánál közhatalmi jogosítványokkal is rendelkezhetnek,
törvényességi felügyeletüket minisztériumok látják el. A gazdasági kamarák
állami pénzek elosztásában is közremüködnek. Ugyanakkor e szervezetek
markáns részérdekek képviselöi is. Reális a veszélye annak, hogy azt e
funkciókat gyakorlók képviselöként a másik minöségükben érintett
részérdekek érvényesítésére nem kívánatos eszközöket használjanak.
6/A.§ (4) Az alapítványok, egyesületek és a közhasznú társaságok
nonprofit szervezetek. Tartós közérdekü, vagy más alkotmányosan nem
tiltott, de elsödlegesen nem gazdasági tevékenységre szervezödnek. E
viszonylag rövid múltra visszatekintö szervezödési formákat támogatni kell,
hiszen minden egészséges társadalmi berendezkedésben e szervezeteknek
jelentös szerep jut. Müködésüket nem a haszonszerzés motiválja. E
megfontolásból a javaslat csak akkor zárja ki e szervezetek
tisztségeiböl a képviselöt, ha tevékenységét juttatás ellenébe végezné.
A javaslat a juttatás mindenféle formáját tiltja. A képviselö e
tisztségekben sem anyagi (díj, költségtérítés stb.) sem természetbeni
juttatást nem fogadhat el. Nem lenne helyes tiltani azt, hogy a képviselö
tekintélyével, önzetlen személyes közremüködésével hozzájáruljon e
szervezetek eredményes müködéséhez. az ilyen tevékenység is bejelentési
kötelezettség alá esik, hiszen a nyilvánosság a leghatékonyabb garanciája az
elvtelen elönyök megszerzésére irányuló törekvések megakadályozásának.
3.§
A javaslat elözö rendelkezései csak a legalapvetöbb érdekeltségi
összeférhetetlenség eseteiben állítja választás elé a képviselöt. Ezzel
tehát korántsem zárta ki azt a lehetöséget, hogy a képviselök egyébként
jövedelemszerzö tevékenységet folytassanak. Ezek a helyzetek is magukban
hordozzák annak lehetöségét, hogy a képviselö személyi érdekeltségtöl
túlzottan motiválva lássa el megbízatását. ezt hatékonyan a
nyilvánosság erejével lehet korlátozni. Ezért a javaslat minden
jövedelemszerzö tevékenység folytatását bejelentéshez köti. A nyilvántartás
csak azokat a legszükségesebb adatokat tartalmazza, amelyböl kiderül, hogy
a képviselö mikor és hol végzett ellenszolgáltatásért munkát. A nyilvántartás
nyilvános. A képviselök érdekeltségi viszonyait bárki megismerheti.
4.§
A javaslat a hatálybalépés idöpontját úgy állapítja meg, hogy megfelelö idö
álljon rendelkezésre a képviselöknek az összeférhetetlenségi helyzetek
felszámolására. A javaslat megállapítja az elsö bejelentési kötelezettség
határidejét.
Budapest, 1996. június 24.
Kósa Lajos
FIDESZ-MPP