ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Képviselõi önálló indítvány!
TÖRVÉNYJAVASLAT
AZ OLIMPIAI BAJNOKI JÁRADÉKRÓL
1. §.
Az a Magyarországon állandó lakással rendelkezõ magyar állampolgár, aki a
nyári vagy a téli olimpiai játékokon akár egyéni számban, akár csapattagként
elsõ helyezést ért el (olimpiai bajnok), 35. életévének betöltését követõ év
január 1-jétõl kezdõdõen élete végéig olimpiai bajnoki járadékra jogosult.
2. §.
Az olimpiai bajnoki járadék mértéke a bérbõl és fizetésbõl élõk elõzõ évi
átlagkeresetének megfelelõ összeg.
3. §.
Az olimpiai bajnok özvegye élete végéig a járadék fele részének megfelelõ
özvegyi járadékra jogosult, feltéve, hogy az olimpiai bajnok halálakor vele
közös háztartásban élt.
4. §.
E törvény 1997. január hó 1. napján lép hatályba.
INDOKOLÁS
az olimpiai bajnoki járadékról szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
Az olimpiai gyõzelmek jelentõs vonzerõt gyakorolnak a társadalom,
különösen a fiatalság körében és ezáltal pozitív hatással vannak egy ország
sportéletének általános fejlõdésére. Másfelõl az olimpiai játékokat az egész
világon fokozott figyelem kíséri, ezért az olimpiai gyõzelem az olimpiai
bajnok országának, nemzetének elismertségét is növeli, a televízió által
megsokszorozott hatásfokkal. Egy-egy gyõzelem esetén az olimpiai bajnok
nemzeti lobogója, himnusza szinte a világ összes országában hosszú percekre
megjelenik a képernyõn, aminek "reklámértéke" felbecsülhetetlen.
Az olimpiai játékok gyõzteseinek teljesítményét a társadalom kezdettõl
fogva a közösség érdekében kifejtett szolgálatnak értékeli, ezért a
gyõzteseket mindenkor fokozott megbecsülés övezte. Az ókori olimpiák bajnokai
adómentességben részesültek, tiszteletükre szobrot emeltek, az államtól életük
végéig rendszeres ellátást kaptak, de a jelenkor bajnokainak eredményei,
teljesítményei is mind nagyobb elismerést nyernek. Állami kitüntetések, díjak,
pénzbeli jutalmak, a kisebb közösségek sokszor életre szóló adományai, de
számos országban az állam által garantált szociális ellátások (járadék,
nyugdíj-kiegészítés stb.) jelzik ezt az általános társadalmi megbecsülést.
Az olimpiák bajnokai hazánkban is eredményeik elismeréseként állami
kitüntetésekben és az 50-es évektõl kezdõdõen kisebb-nagyobb pénzjutalomban
részesültek, majd a 60-as évek végétõl - élsportolói pályafutásuk alatt, azt
elõsegítendõ - élsportolói juttatást kaptak. A pályafutásukat befejezett
sportolók azonban kikerültek az állam érdeklõdési körébõl, korábbi juttatásaik
megszûntek, a civil életbe való beilleszkedésüket lényegében nem segítették
elõ.
Az évek során számos volt élsportoló olimpiai bajnok anyagilag olyan
méltatlan helyzetbe került, amelyet mindenképpen orvosolni kellett. Ezért az
állami kitüntetések és kitüntetõ címek után járó nyugdíjkedvezményekrõl szóló
30/1985. (VI.22.) Korm.rend. 1988-ban történt módosítása révén az olimpiai
játékokon aranyérmet szerzett magyar állampolgárok nyugdíját havi 2500.-Ft-tal
kiegészítették. (Ezt a pótlékot az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról szóló
törvények megerõsítették, illetve a világbajnok sportolókra is
kiterjesztették.)
A most elõterjesztett javaslat nem szociális jellegû, nem az öregségükre
hátrányos helyzetbe került, kiemelkedõ teljesítményt nyújtó sportolót kívánja
segélyszerû nyugdíj-kiegészítésben részesíteni, hanem a sporttevékenységétõl
visszavonult olimpiai bajnoknak a társadalom számára nyújtott értékes
szolgálatát viszonozza azzal, hogy - külön ellenszolgáltatás nélkül - élete
végéig a bérbõl és fizetésbõl élõk átlagkeresetének megfelelõ összeget nyújtja
számára. A járadék ugyanakkor ellensúlyozni kívánja azt a hátrányt is, amit a
sportoló azáltal szenved el, hogy az életre készülés idõszakában energiái nagy
részét a sportra fordítja, aminek káros következményeivel a sportolók többsége
visszavonulásakor kerül szembe.
Az olimpiai bajnoki járadék az utánpótlásra is serkentõen hathat.
Aggasztó ugyanis mindaz, ami az utóbbi tíz esztendõben tapasztalható. Az
igazolt versenyzõk száma 37 %-kal, az utánpótláskorúaké 41 %-kal apadt. A
pályafutását befejezõ élvonalbeli sportolók száma évek óta folyamatosan
meghaladja a nemzetközi szintre jutó új tehetségek számát. A Központi
Sportiskola felvételi vizsgáira jelentkezõk száma 1986-tól 1994-ig 875-rõl 42
fõre esett vissza. A nemzetközi eredményességben ma még nem mutatkozik
látványos visszaesés, de az utánpótlás lemorzsolódása miatt mindez néhány év
múlva szükségszerûen bekövetkezik. A sikersportágak száma máris csökkenõ
tendenciát mutat, az olimpiai éremesélyesek kétharmada három sportágra
korlátozódik.
Az a perspektíva, hogy olimpiai bajnoki aranyérem esetén a visszavonuló
sportoló megélhetése mindenképpen biztosított, elõnyösen befolyásolhatja a
szülõk döntését, hogy támogassák tehetséges gyermekeik aktív sportolását.
Másfelõl a sikeres versenysportolók esetében elõfordul, hogy jelentõs
jövedelemmel járó külföldi szerzõdés miatt lemondanak egy adott olimpiára való
felkészülésrõl, amit nyilván nem tennének meg, amennyiben visszavonulásuk
esetére a biztos megélhetést nyújtó járadékban reménykedhetnének.
Jelenleg 139 Magyarországon élõ olimpiai bajnokunk van, közülük 16-an még
nem töltötték be a 35. életévüket. Ez annyit jelent, hogy a jövõ évi
költségvetést az olimpiai bajnoki járadék alig több mint 50 millió Ft-tal
terhelné, ami ésszerû mértékû és indokolt befektetés a társadalom részérõl,
hiszen várhatóan sokszorosan megtérül majd a jövõben. Másfelõl mindez
bizonyára találkozik az emberek többségének igazságérzetével is, hiszen a
mérhetõ, kimagasló teljesítményeket a társadalom elismeri és értékeli.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Ez a § rendelkezik a jogosultak körérõl, valamint a járadék fizetésének kezdõ
és végsõ idõpontjáról.
A 2. §-hoz
Ez a § a bérbõl és fizetésbõl élõk elõzõ évi átlagkeresetének megfelelõ
összegben határozza meg a járadék mértékét.
A 3. §-hoz
Ez a § az olimpiai bajnok özvegye részére a járadék fele összegének megfelelõ
mértékû özvegyi járadékra való jogosultságot állapít meg.
A 4. §-hoz
E § a törvény hatálybalépésérõl rendelkezik.
Budapest, 1996. július 3.
Dr. Kónya Imre