1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
törvényjavaslat
a földmérési és térképészeti tevékenységrõl
Elõterjesztõ: dr. Lakos László
Törvényjavaslat
a földmérési és térképészeti tevékenységrõl
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
A törvény célja
1. §
E törvény célja, hogy a földmérés és térképészet területén az állam
feladatainak meghatározásával, valamint a földmérési és térképészeti
tevékenység végzése feltételeinek szabályozásával olyan feltételrendszert
hozzon létre, amelyben a földmérés, valamint a térképellátás iránti igények
egységes szakmai követelmények szerint és gazdaságosan elégíthetõk ki.
A törvény tárgya
2. §
(1) Ez a törvény szabályozza
a) a földmérési és térképészeti állami alapfeladatokat,
b) az ország területének egységes elvek szerinti térképezését, (ide nem
értve a földtani, geofizikai, bányászati célú felméréseket, illetve a felszín
alatti természetes képzõdmények, üregek és mesterséges létesítmények
térképezését),
c) a földmérési és térképészeti munkák alapját képezõ alapponthálózatok
létesítését és fenntartását,
d) az ingatlan-nyilvántartás és a térinformatikai rendszerek térképi
alapjainak létrehozását és kapcsolatát,
e) az állami alapadatok kezelésének, felhasználásának és szolgáltatásának
rendjét,
f) a földmérési és térképészeti tevékenység végzésének feltételeit,
g) a földmérési és térképészeti igazgatás rendszerét,
h) a földmérési és térképészeti állami alapfeladatok költségeinek
forrásait.
(2) A törvény alkalmazása szempontjából földmérési és térképészeti
tevékenységnek kell tekinteni az ország teljes területére kiterjedõ
földmérési és térképészeti állami alapfeladatokat és állami alapmunkákat,
valamint a sajátos célok érdekében végzett földmérési és térképészeti
munkákat.
Értelmezõ rendelkezések
3. §
1. Alapponthálózat: a terepen állandó módon megjelölt, egységes
rendszerbe foglalt, vízszintes és magassági adatokkal jellemzett pontok
összessége, mely alapul szolgál a térképek készítéséhez és további geodéziai
feladatok végrehajtásához. Alaphálózati pontnak tekintendõk az Egységes
Országos Vízszintes Alapponthálózat I.-IV. rendû pontjai, az Egységes Országos
Magassági Alapponthálózat 0.-III. rendû pontjai, az Országos GPS Hálózat
pontjai, valamint az Országos Gravimetriai Hálózat 0.-II. rendû pontjai.
2. GPS (Global Positioning System): térbeli pontok geometriai adatainak
meghatározására szolgáló, mesterséges holdakon alapuló háromdimenziós
helymeghatározási rendszer.
3. Átnézeti térkép: az eredeti térkép méretarányánál kisebb méretarányban
készített térkép, amely bizonyos tartalmi elemek elhagyásával, nagyobb
területek jó áttekinthetõségét szolgálja.
4. Méretarány: a térképen ábrázolt és a tényleges hosszak (elméletileg a
vetületi hosszak) közötti viszonyszám, mely a kicsinyítés mértékét adja meg.
Nagyméretarányúak az 1:10000-nél nagyobb méretarányú térképek. Közepes
méretarányúak az 1:10000 és 1:100000 közötti méretarányban készült térképek. E
törvény alkalmazásában kisméretarányúak az 1:100000 és 1:250000 méretarány
között készült térképek.
5. Térinformatikai rendszer: a célnak megfelelõen megválasztott hardver
és szoftver eszközökre, valamint térképekre felépített számítógépes
informatikai rendszer, amellyel földrajzi helyhez kötött információkat
tartalmazó adatállomány tárolható, illetve kezelhetõ.
6. Mérõkamarás légi fényképezés: mérések végrehajtására, illetve
térképkészítésre alkalmas légi fényképek készítése.
7. Digitális átalakítás: hagyományos adathordozón (papírlapon, mûanyag
fólián, filmen, stb.) megjelenõ földmérési és térképi adatok és információk
számítógépen kezelhetõ formába történõ feldolgozása.
8. Térképi adatbázis: földrajzi helyhez kötött térbeli adatok és
információk számítógépen kezelhetõ, rendezett adathalmaza, melybõl képernyõn,
vagy hagyományos adathordozón térkép állítható elõ.
9. Számszerû (numerikus) meghatározás: olyan mérési és feldolgozási
technológiai eljárás, amelyben a meghatározott tartalom nem csak rajzi
formában, hanem a pontok koordinátáinak számszerû értékével jelenik meg és
számítógépre közvetlenül, azonos pontossággal átvihetõ.
10. Ingatlanrendezõ földmérõi minõsítés: megfelelõ szakképzettségtõl,
szakirányú gyakorlatban eltöltött idõtõl és elvégzett referencia munkától
függõ olyan földmérõi minõsítés, mely jogot ad állami földmérési alaptérkép
készítésére, illetve az abban bekövetkezett változások átvezetéséhez szükséges
munkálatok irányítására, valamint ilyen munkarészek aláírására, vizsgálatára,
minõségének tanúsítására. Az ingatlanrendezõ földmérõi minõsítésû
szakemberekrõl hivatalos névjegyzék készül.
11. Különleges rendeltetésû ingatlan: a védelmi, a mûemlék- és
természetvédelmi, illetve sajátos rendeltetése miatt kormányrendeletben, vagy
miniszteri rendeletben meghatározott ingatlanok.
II. FEJEZET
Állami alapfeladatok és alapadatok
Állami alapfeladatok és alapmunkák
4. §
(1) Állami alapfeladatnak minõsül
a) az ország állami térképekkel való ellátásának biztosítása,
b) a honvédelem térképellátása,
c) az állami alapadatok kezelése, tárolása, karbantartása és
szolgáltatása,
d) nemzetközi kötelezettségbõl származó feladatok ellátása,
e) a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapítása,
nyilvántartása és abból adatok szolgáltatása,
f) a földmérési és térképészeti tevékenységgel kapcsolatos kutatás és
mûszaki fejlesztés,
(2) Törvény további alapfeladatokat is meghatározhat.
(3) Az állam a térképellátás érdekében gondoskodik az állami alapmunkák
végzésérõl. Állami alapmunkának minõsül
a) az állami földmérési alaptérképek és átnézeti térképeik készítése és
folyamatos felújítása,
b) az állami topográfiai térképek elõállítása és felújítása,
c) az alapponthálózatok létesítése és fenntartása, valamint
d) az államhatár földmérési munkái.
(4) Az (1) bekezdés e) pontjában foglalt földrajzi nevek megállapítása és
nyilvántartása - külön jogszabály szerint - Földrajzinév-bizottság
mûködtetésével történik.
Az állami alapadatok
5. §
(1) Az állami alapmunkák során keletkezett adatokat és az elkészített
térképeket - az állami földmérési alaptérkép tekintetében a 10. § (1)
bekezdésében foglaltak szerint - azok vizsgálatát, minõsítését és állami
átvételét követõen földmérési és térképészeti állami alapadatként kell
kezelni.
(2) A sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenység során
keletkezett adatok és térképek állami átvételi vizsgálat alapján kapott
minõségi tanúsítást követõen válhatnak állami alapadattá.
(3) Az állami alapadatokat az állami alapmunkák és alapfeladatok, illetve
a sajátos célokat szolgáló földmérési és térképészeti munkák során - a munka
jellegétõl függõen - fel kell használni.
Az állami alapadatok kezelése
6. §
(1) Az állami alapadatokat országos adattárban, térképtárban, filmtárban,
illetve helyi adat- és térképtárakban kell tárolni.
(2) Az ország teljes területére kiterjedõen a polgári földmérési és
térképészeti tevékenység végzése során elõállított állami alapadatok kezelését
a földmûvelésügyi miniszter által kijelölt központi földmérési szervezet látja
el, a katonai földmérési és térképészeti tevékenység végzése során elõállított
állami alapadatokat a honvédelmi miniszter által kijelölt szervezet kezeli.
(3) A helyi vonatkozású állami alapadatokat illetékességi területükön a
körzeti földhivatalok, illetve a Fõvárosi Kerületek Földhivatala (a
továbbiakban együttesen: körzeti földhivatal), vagy a megyei földhivatalok,
illetve a Fõvárosi Földhivatal (a továbbiakban együttesen: megyei földhivatal)
kezelik.
Az állami alapadatok szolgáltatása
7. §
(1) Az állami alapadatokba - a (3) és (5) bekezdésben foglaltak
kivételével - bárki betekinthet, azokról másolatot igényelhet. Az állami
alapadatokat kezelõ szervek külön jogszabályban meghatározott díj ellenében
szolgáltatnak adatot. Az adatszolgáltatási díj az adat egyszeri és egy
eljárásban való felhasználásának jogát foglalja magában.
(2) Az állami térképek térinformatikai célú felhasználása az
adatszolgáltatóval kötött megállapodás alapján - külön díj meghatározásával -
történhet.
(3) Az állami alapadatok katonai érdekbõl készült változatának
felhasználását jogszabály a Magyar Honvédségre korlátozhatja.
(4) Hatósági eljárásban csak a 6. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott
szervek (a továbbiakban: állami alapadatok kezelésére jogosult szervek) által
szolgáltatott hiteles állami alapadatok használhatók fel.
(5) Az állami alapadatok elõállításakor készült mérési és számítási
adatokba, vázlatokba, továbbá egyéb munkarészekbe és a forgalomból kivont
állami alapadatokba kizárólag földmérési és térképészeti jogosultsággal
rendelkezõ személy tekinthet be. Ezen adatokról és munkarészekrõl mûszaki
szakhatóság is igényelhet másolatot. A forgalomból kivont adatokba a bíróság,
az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság is betekinthet.
Alapponthálózatok létesítése és fenntartása
8.§
A földmérési és térképészeti tevékenység egységes alapjául az ország
teljes területére kiterjedõen - meghatározott alapfelületen, vetületi
rendszerben és sûrûségben - vízszintes, magassági, valamint háromdimenziós
alapponthálózatot kell létesíteni, illetve fenntartani.
Az ország térképellátása
9. §
(1) Az állam az ország térképellátását az állami földmérési alaptérképek,
azok átnézeti térképei és az állami topográfiai térképek (a továbbiakban
együttesen: állami térképek) készítésével, fenntartásával, korszerûsítésével,
tárolásával, valamint az e térképekrõl való adatszolgáltatással biztosítja.
(2) Az állami térképeknek alkalmasaknak kell lenniük:
a) a hatósági nyilvántartások,
b) térinformatikai rendszerek,
c) a honvédelmi és rendvédelmi tevékenység,
d) a helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához szükséges
településfejlesztési és településrendezési, vagyon-nyilvántartási, információs
és településirányítási tevékenység,
e) a közlekedési, a hírközlési, a vízgazdálkodási tevékenység,
f) a természet- és környezetvédelmi tevékenység,
g) a bányászati szakigazgatás által elrendelt térképészeti tevékenységek,
illetve geológiai nyilvántartások,
h) adózási célú nyilvántartások és
i) statisztikai célú feladatok
térképi megalapozására.
(3) A meglévõ térképállományt folyamatosan fel kell újítani, a fel nem
újítható térképek helyett újakat kell készíteni.
(4) Új állami földmérési alaptérképet számítógépen kezelhetõ módon,
számszerû (numerikus) meghatározással kell készíteni. Ugyanígy kell eljárni
térképfelújítás esetén is.
III. FEJEZET
Az állami térképek
Az állami földmérési alaptérkép
10. §
(1) Az állami földmérési alaptérkép (a továbbiakban: alaptérkép) az
egységes országos térképrendszerben készült olyan térkép, amely állami
alapadatként tartalmazza a földrészleteket, azok határvonalait, helyrajzi
számait, és egyéb azonosítóit, mûvelési ágait, a mûvelés alól kivett
területeket, a földrészleteken lévõ épületeket, és a névrajzot. Tartalmazza
továbbá a szakmai szabályzatokban foglalt módon a különféle építményeket és
létesítményeket. Az alaptérképhez a földrészletek területi adatait tartalmazó
területjegyzék tartozik.
(2) Az e törvény hatályba lépése elõtt forgalomba adott, nem az egységes
országos térképrendszerben készült földmérési alaptérképeket - az új
alaptérkép elkészültéig - állami földmérési alaptérképnek kell tekinteni
(3) Az alaptérképet úgy kell elkészíteni, hogy az ingatlan-nyilvántartás
igényeinek teljes körû kielégítése mellett a hatósági feladatok, a
nemzetgazdaság, továbbá a honvédelem általános igényeinek is megfeleljen.
(4) Az alaptérkép az ingatlan-nyilvántartás kötelezõ alapja.
(5) Az alaptérkép állami alapadat-tartalma kötelezõ alapul szolgál
nagyméretarányú térképekre alapozott közigazgatási és törvény által elõírt
önkormányzati nyilvántartásokhoz, valamint az ezekhez kötõdõ térinformatikai
rendszerek térképi adatbázisainak kialakításához.
(6) Az alaptérkép állami alapadat-tartalma hiteles alapul szolgál a
nagyméretarányú térképi ábrázolással, az ehhez kötõdõ földmérési feladattal, a
területnagysággal, a helyrajzi számmal vagy egyéb azonosítóval kapcsolatos
bírósági, vagy más hatósági eljáráshoz.
11. §
(1) Az alaptérkép kezelése, tárolása, a változások feldolgozása, valamint
az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás az állami alapadatok kezelésére jogosult
szervek feladata.
(2) Új alaptérkép készítésének elõkészületi munkálatairól az állami
alapadatok kezelésére jogosult szervek által feljogosított felmérõ (a
továbbiakban: felmérõ) értesíti a települési (a fõvárosban a kerületi)
önkormányzatot, amely azt, a helyben szokásos módon kihirdeti.
(3) A földrészlet tulajdonosa (használója) köteles együttmûködni a
felmérõvel annak érdekében, hogy az alaptérkép a földrészletek határvonalait a
tényleges tulajdoni viszonyoknak megfelelõen ábrázolja. A földrészletek
tulajdonosai kötelesek a földrészlethatár állandó módon meg nem jelölt
töréspontjait megjelölni (cövekkel, oszloppal) és a nevüket, lakcímüket jól
látható módon feltüntetni.
(4) Ha a tulajdonos nem, vagy nem alkalmas módon jelöli meg a határt, a
felmérõ felhívja a tulajdonost mulasztása pótlására, illetve figyelmezteti a
mulasztás esetleges jogi következményeire. Ismételt mulasztás esetén a felmérõ
a 13. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen jár el.
(5) A tulajdonosi együttmûködés megtagadásából származó térképezési hibák
kijavításának költségei a tulajdonost terhelik. A költségeket a körzeti
földhivatal határozattal állapítja meg.
(6) A települési - a fõvárosban kerületi - önkormányzat jegyzõje
együttmûködik a felmérõvel - a rendelkezésére álló adatok szolgáltatásával és
az adatok egyeztetésével - a közigazgatási határ, a belterületi-határ, illetve
az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok határvonalainak megállapításában.
(7) Felmérési, térképezési, vagy területszámítási hiba esetén az
illetékes körzeti földhivatal az alaptérképet, illetve a hozzátartozó területi
adatokat bármikor, hivatalból is kijavíthatja.
12. §
(1) A térképi változásokat az alaptérkép egy, kiemelt példányán, a
nyilvántartási térképen kell átvezetni. Ez szolgál ingatlan-nyilvántartási
térképként is.
(2) Ha az alaptérkép számítógépes adatállományként áll rendelkezésre
(digitális alaptérkép), ezt a térképet kell nyilvántartási térképnek
tekinteni. Ilyen esetben az ingatlan-nyilvántartásban a digitális adatokból
számított területeket kell alapul venni.
(3) Az ingatlan-nyilvántartási térkép a 10. § (1) bekezdésében felsorolt
tartalmat - az adathordozótól függetlenül - valósághûen tartalmazza és
hitelesen tanúsítja.
(4) A térkép tartalmát érintõ változásokat - az (5) bekezdésben foglaltak
kivételével - a földrészlet tulajdonosa az ingatlan-nyilvántartási
jogszabályok elõírásainak megfelelõen köteles bejelenteni a körzeti
földhivatalnak. A bejelentési kötelezettség az ingatlan-nyilvántartás
tartalmát nem érintõ térképi változásokra is kiterjed.
(5) Ha a körzeti földhivatal olyan változást észlel, amelyet nem
jelentettek be, felszólítja a tulajdonost a változást tartalmazó munkarészek
benyújtására. Ismételt mulasztás esetén a földhivatal intézkedik a változás
bemérésérõl. A földhivatal által elrendelt bemérésért a tulajdonos külön
jogszabályban meghatározott díjat köteles fizetni, amelyet a földhivatal
határozattal állapít meg.
(6) A földrészlet határvonalának változását elrendelõ, megállapító vagy
engedélyezõ államigazgatási és bírósági határozatokat - az illetékes körzeti
földhivatal által a helyrajzi számozás és a területszámítás helyessége
szempontjából záradékolt - az alaptérkép méretarányában készített térkép
(kisajátítási térkép, változási vázrajz) alapján kell meghozni. A földhivatal
a változást a jogerõs határozat alapján vezeti át.
13. §
(1) Az alaptérkép területi alapegysége a földrészlet, ennek határvonalát
az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályoknak a földrészletre vonatkozó
elõírásai alapján kell feltüntetni.
(2) A földrészlet határvonalának megállapításakor figyelemmel kell lenni
az elhatárolás során készült munkarészekre, illetve a hatályos állami
alaptérképeken található ábrázolásra, az ingatlan-nyilvántartásban található
bejegyzésekre, a természetben megjelölt állapotra és - ha az nem ütközik
jogszabályba, vagy hatósági határozatba - a felek akaratára.
(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerint a földrészlet határvonala nem
állapítható meg, a természetbeni állapotot kell mérni és térképezni.
(4) Az államhatár, valamint a közigazgatási határvonalak - mint
különleges földrészlet-határvonalak - térképi ábrázolását törvény, nemzetközi
szerzõdés, illetve jogszabályban meghatározott szerv határozata alapján kell
elvégezni.
(5) Jogerõs bírósági határozattal megállapított határvonalat az
alaptérképen a határozatnak megfelelõen kell feltüntetni.
Az állami topográfiai térkép
14. §
(1) Az állami topográfiai térkép papírlapon, többszínnyomással, vagy
számítógépen kezelhetõ formában, rétegekben szerkesztett, az ország egész
területérõl közepes- és kisméretarányban, készülõ térkép, amely a földfelszín
természetes és mesterséges alakulatainak síkrajzi és domborzati elemeit
tartalmazza a tulajdoni viszonyokra vonatkozó információk nélkül.
(2) Az állami topográfiai térképet úgy kell elkészíteni, hogy az alkalmas
legyen
a) a közigazgatásban való felhasználásra,
b) a katonai feladatok térképigényének biztosítására,
c) az országos és regionális térinformatikai rendszerek térképi
alapjainak létrehozására,
d) a domborzat ábrázolásával kapcsolatos általános igények kielégítésére,
e) a területi-, illetve az általános mûszaki tervezésre és
f) tematikus térképek készítésére.
(3) Az állami topográfiai térkép méretarány-rendszerét, tartalmát,
pontossági követelményeit, valamint alapfelületét és vetületi rendszerét a
felhasználói igényeknek megfelelõ szakmai szabályzatban, illetve szabványban
kell meghatározni.
A térinformatikai rendszerek térképi alapjai
15. §
(1) Az állami és helyi önkormányzati térinformatikai rendszerek alapjául
az állami térképeket és állami alapadatokat kell felhasználni.
(2) Az állami és a helyi önkormányzati térinformatikai rendszerek
összekapcsolhatósága érdekében e rendszerek térképi adatbázisaiban, az
egységes országos vetületi rendszerben és annak koordináta-rendszerében
meghatározott, vagy az abba átszámított koordinátákat, továbbá az egységes
országos magassági alapponthálózatra vonatkozó adatokat kell használni.
(3) Az állami és helyi önkormányzati térinformatikai rendszerek térképi
adatbázisaiban az ingatlan-nyilvántartási térképen érvényesített változásokat
át kell vezetni.
(4) Nemzetközi egyezmény alapján, az országhatáron túlnyúló
térinformatikai rendszerek alapjául az egyezményben elõírt térképi alapot,
vetületi- és koordinátarendszert is fel lehet használni.
IV. FEJEZET
A sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenység
16. §
(1) Sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységnek kell tekinteni
az állami alapfeladatok körébe nem tartozó földmérési és térképészeti
munkákat.
(2) Az állami alapadatok változását vagy bõvítését eredményezõ sajátos
célú földmérési és térképészeti munkát, ha a változás vagy bõvítés több mint
30 földrészletet, illetve külterületen több, mint 50 hektárt érint - annak
megkezdése elõtt - az illetékes körzeti földhivatalhoz be kell jelenteni. A
bejelentés alapján a földhivatal meghatározhatja a munka különleges szakmai
követelményeit.
(3) Az alaptérkép tartalmának megváltoztatására irányuló munkákat az
állami alapadatok kötelezõ felhasználásával úgy kell készíteni, hogy a
keletkezõ új földmérési adatok beilleszthetõk legyenek az állami alapadatok
állományába.
(4) Az alaptérkép tartalmát nem érintõ munkák során készült, de az állami
alapadatok körébe tartozó, esetleges új adatokat tartalmazó munkarészeket át
kell adni az illetékes körzeti földhivatalnak az állami alapadatok közé
történõ beillesztés céljából.
V. FEJEZET
A földmérési munka végzése
A földmérési jelek elhelyezése és mérés az ingatlanokon
17. §
(1) A földmérési és térképészeti munkák végzésére jogosult (a
továbbiakban: földmérõ) a mérés helyét, illetve a földmérési jelet bármely
ingatlanon át megközelítheti, azokon mérést végezhet és ideiglenes földmérési
jelet helyezhet el. A mérés végzése érdekében - az (5) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével - bármely ingatlanra - a lakás és lakás céljára szolgáló
helyiségek kivételével - beléphet. Errõl az ingatlanok tulajdonosait
elõzetesen értesíteni kell.
(2) A földmérõ az ingatlanokon állandó földmérési jeleket helyezhet el,
meglévõ építményt földmérési jellé nyilváníthat. Építményeken mûszerállást,
észlelõpillért létesíthet, különösen indokolt esetben a mérést akadályozó fát
és egyéb növényzetet eltávolíthatja.
(3) Az ingatlan, illetve az építmény tulajdonosa, vagy használója az (1)
bekezdésben felsorolt munkák elvégzését nem akadályozhatja. A (2) bekezdésben
foglalt munkák elvégzésével kapcsolatos tûrési kötelezettséget a körzeti
földhivatal határozatban rendelheti el.
(4) A különleges rendeltetésû ingatlanon a földmérési és térképészeti
tevékenység végzéséhez, valamint földmérési jelek elhelyezéséhez az arra
hatáskörrel rendelkezõ minisztérium (országos hatáskörû szerv) vagy általa
megbízott szerv engedélye szükséges.
(5) A földmérõnek mérési jogosultságát igazolnia kell.
18. §
(1) A földmérési jelek az ingatlan rendeltetésszerû használatát csak a
szükséges mértékben akadályozhatják.
(2) A földmérési munkák során az ingatlan, vagy a létesítmény
tulajdonosának okozott kárt a földmérési tevékenységet végzõ szervezet,
illetve vállalkozó köteles megtéríteni, és - építmény esetében - az eredeti
állapotot helyreállítani.
A földmérési jelek tulajdonjoga és kezelése
19. §
(1) Az államhatár jelei - a külön jogszabályban foglaltak szerint -,
valamint az alappontok - ideértve a katonai tájékozási hálózat pontjait is -
megjelölésére szolgáló földmérési jelek állami tulajdonban vannak.
(2) A tulajdonosi jogosultságokat
a) az államhatár érintett jelei vonatkozásában a központi földmérési
szervezet gyakorolja és gondoskodik azok kezelésérõl, nyilvántartásáról,
idõszakos karbantartásáról;
b) az alaphálózati pontok vonatkozásában az illetékes megyei földhivatal
gyakorolja, és karbantartásukról a központi földmérési szervezettel közösen
gondoskodik;
c) a katonai tájékozási hálózat pontjai vonatkozásában a honvédség
térképész szolgálata gyakorolja, és gondoskodik azok karbantartásáról.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott földmérési jelek által elfoglalt
területre - jelenként legfeljebb 50 m2 nagyságú ingatlanrészre - a Magyar
Államot e törvény erejénél fogva határozatlan idõre szóló használati jog
illeti meg, ezt a jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A
használati jogot az illetékes megyei földhivatal gyakorolja.
(4) A használati jog keletkezésekor a megyei földhivatal határozatban
rendelkezik az ingatlan tulajdonosát megilletõ kártalanításról. A határozat
ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs.
(5) A közigazgatási határok megjelölésére szolgáló földmérési jelek az
érintett települési (a fõvárosban kerületi) önkormányzatok tulajdonában, a
földrészleteket elhatároló jelek pedig a földrészletek tulajdonosainak
tulajdonában vannak.
A földmérési jelek védelme
20. §
(1) A természetben állandó módon megjelölt alaphálózati pontok jeleit az
ingatlan tulajdonosának, vagy használójának megõrzésre át kell adni. Az
átadásról jegyzõkönyvet kell készíteni.
(2) Az ingatlan tulajdonosának, vagy használójának tartózkodnia kell
minden olyan tevékenységtõl, amely az ingatlanán lévõ földmérési jel
megrongálódásához, vagy megsemmisüléséhez vezethet. A földmérési jel bármilyen
fokú megrongálódását, elmozdítását, vagy megsemmisülését az ingatlan
tulajdonosa, vagy használója az illetékes megyei földhivatalnak köteles
haladéktalanul bejelenteni. A megyei földhivatal szükség szerint
kezdeményezheti a büntetõ-, illetve szabálysértési eljárás megindítását.
(3) Az alappontok megjelölésére szolgáló földmérési jel az illetékes
megyei földhivatal engedélyével helyezhetõ át és szüntethetõ meg.
(4) A földmérési jel áthelyezésének, megszüntetésének, pótlásának,
helyreállításának költségeit az viseli, akinek az áthelyezés az érdekében áll,
illetve akit a pótlásra, vagy helyreállításra köteleztek. Ennek hiányában a
helyreállítás, illetve a pótlás költségeit az állami költségvetésbõl kell
biztosítani.
VI. FEJEZET
A földmérési és térképészeti tevékenység végzése
21. §
(1) A földmérési és térképészeti munka külön jogszabályban meghatározott
szakképzettséghez kötött tevékenység.
(2) Törvény a földmérési és térképészeti tevékenység végzését szakmai
kamarai tagsághoz kötheti.
(3) A földmérési és térképészeti munkákat, az érvényben lévõ
szabványokban és szakmai szabályzatokban elõírt minõségben kell elkészíteni.
(4) A földmérési és térképészeti munka minõségét a vállalkozó földmérõ,
illetve a gazdálkodó szervezet tanúsítja. A bányatérképek minõségét hites
bányamérõ tanúsítja.
(5) Az alaptérkép, illetve az annak tartalmában változást eredményezõ
földmérési munka irányítását, illetve a hatósági eljárás lefolytatásához
szükséges térkép, változási vázrajz minõségének tanúsítását csak
ingatlanrendezõ földmérõi minõsítéssel rendelkezõ földmérõ végezheti.
22. §
Földmérési és térképészeti munkarészek selejtezése
(1) Az alaphálózatok létesítésekor keletkezett munkarészek, valamint az
alaptérképek szelvényei, az állami topográfiai térképek eredeti
térképszelvényei, továbbá mindezen térképek eredeti számítógépes adathordozói
és mindezek közbensõ munkarészei nem selejtezhetõek.
(2) A földmérési és térképészeti állami alapmunkák minõségi
követelményeit - ideértve a különleges igényeknek megfelelõ pontossági
követelmények eseti szabályait is - és a minõsítés rendjét, valamint egyes
földmérési és térképészeti anyagok selejtezésének feltételeit külön jogszabály
határozza meg.
VII. FEJEZET
A földmérési és térképészeti tevékenységgel kapcsolatos
tulajdonjogi kérdések
23. §
(1) Az állam a földmérési és térképészeti állami alapadatokkal
kapcsolatos jogokat az illetékes miniszterek útján gyakorolja.
(2) Az alapadatok állami átvételét követõen az adatok elõállításával és
szolgáltatásával kapcsolatban az elõállító térítésre nem tarthat igényt.
(3) A földmérési és térképészeti adatok, termékek, munkarészek
továbbfelhasználás céljából történõ másolásához az azon feltüntetett
tulajdonos hozzájárulása szükséges. A továbbfelhasználás céljából történõ
másolásért, vagy bármilyen célú felhasználásért az adathordozón feltüntetett
tulajdonost díj illeti meg.
(4) Másolásnak minõsül a térképek, valamint a földmérési és térképészeti
alapadatok digitális átalakítása is.
VIII. FEJEZET
Földmérési és térképészeti igazgatás
Ágazati irányítás
24. §
(1) A földmérési és térképészeti tevékenység ágazati irányítását - a (2)
bekezdésben foglalt kivétellel - a földmûvelésügyi miniszter látja el.
(2) A katonai földmérési és térképészeti tevékenységet a honvédelmi
miniszter irányítja.
(3) A két illetékes miniszter felelõs a földmérési és térképészeti állami
alapfeladatok összehangolt végzéséért.
A Térképellátási Koordinációs Bizottság
25. §
(1) Az országos térképellátás összhangjának megteremtése érdekében
véleményezõ, javaslattevõ és egyeztetõ jogkörrel Térképellátási Koordinációs
Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) mûködik.
(2) A Bizottságba két-két tagot jelöl ki a földmûvelésügyi miniszter és a
a honvédelmi miniszter, egy-egy tagot jelöl ki a belügyminiszter, az ipari és
kereskedelmi miniszter, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a
közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a pénzügyminiszter, a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter, valamint a
Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és
az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság elnöke.
A szakigazgatás szervezetei
26. §
(1) A földmérési és térképészeti szakigazgatás szervezetei elsõ fokon a
körzeti földhivatalok, másodfokon a megyei földhivatalok, valamint országos
illetékességgel, a központi földmérési szervezet.
(2) A védelmi célokat szolgáló földmérési és térképészeti szakigazgatás
szerve a honvédség térképész szolgálata.
(3) Jogszabály hatósági feladatokat állapíthat meg a központi földmérési
szervezet, illetve a honvédség térképész szolgálata számára.
(4) A központi földmérési szervezet hatáskörébe utalt ügyekben a
földmûvelésügyi miniszter, a honvédség térképész szolgálatának hatáskörébe
utalt ügyekben a honvédelmi miniszter jár el másodfokon.
A szakigazgatás feladatai
27.§
A szakigazgatás szervei
a) az állam alapfeladatai körébe tartozó földmérési és térképészeti
munkákat végeznek, illetve végeztetnek;
b) õrzik és kezelik az állami alapadatokat, alaptérképeket és topográfiai
térképeket;
c) állami alapadatokat és térképeket szolgáltatnak;
d) a földmérési szakfelügyelet útján ellenõrzik a földmérési és
térképészeti tevékenységet, e tevékenység végzésére vonatkozó jogosultsági
elõírások betartását és a jogkörükbe utalt más hatósági feladatokat is
ellátnak.
IX. FEJEZET
Az állami alapfeladatok költségeinek forrása
28. §
(1) A földmérési és térképészeti állami alapfeladatok végzésének pénzügyi
elõirányzatát a központi költségvetésben kell megtervezni. Az állami
alapadatok forgalmazásából származó adatszolgáltatási díjat az állami
alapfeladatok ellátására kell fordítani.
(2) A 7. § (2) bekezdése szerinti külön díjat teljes egészében állami
térképek készítésére kell fordítani.
(3) Az állami alapadatok soron kívüli, vagy az elõírtnál részletesebb és
pontosabb elõállítása a megrendelõ költségére, vagy költség-hozzájárulásával
történhet.
Vegyes- és záró rendelkezések
29. §
(1) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter és a honvédelmi
miniszter arra, hogy együttes rendeletben szabályozza
a) a földmérési és térképészeti tevékenység szakképesítési és
jogosultsági feltételeit,
b) a földmérési és térképészeti tevékenységhez kapcsolódó együttmûködés
rendjét,
c) a mérõkamarás légifényképezés feltételeit,
d) az állami topográfiai térképek készítésének és állami átvételének
követelmény-rendszerét,
e) a Térképellátási Koordinációs Bizottság mûködésének szabályait és
feltételeit,
f) a földmérési és térképészeti munkarészek selejtezésének rendjét.
(2) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter arra, hogy
feladatkörében rendeletben szabályozza
a) a földmérés és térképészet szakigazgatási szerveinek feladatait és
hatáskörüket, valamint a szakfelügyelet tartalmát és rendjét,
b) az alaphálózatok - ide nem értve az Országos Gravimetriai Hálózatot -
létesítésének és fenntartásának szakmai követelményrendszerét,
c) az állami földmérési alaptérképek és átnézeti térképeik készítésének
szakmai követelményrendszerét,
d) az állami átvételi vizsgálat és minõsítés rendjét,
e) a sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenység általános
elõírásait.
(3) Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter arra, hogy feladatkörében
rendeletben szabályozza
a) a szakigazgatási feladatokat és hatásköröket,
b) a honvédelmi célú térképellátást,
c) a mérõkamarás légifényképezés engedélyezésének és használatának
rendjét.
(4) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter. a honvédelmi
miniszter és a pénzügyminiszter, hogy együttes rendeletben szabályozza a
földmérési és térképészeti állami alapadatok kezelésének, szolgáltatásának
rendjét és díját, a 7.§ (2) bekezdése szerinti külön díjat, valamint a 12. §
(5) bekezdésében foglalt, a földhivatal által elrendelt bemérés díját.
(5) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, az ipari és kereskedelmi
miniszter, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, valamint a
közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter arra, hogy a felelõsségi körükbe
tartozó szakterületen jelentkezõ sajátos célú földmérési és térképészeti
tevékenység részletes szabályait és követelményrendszerét - e törvénnyel
összhangban - a földmûvelésügyi miniszterrel egyetértésben, rendeletben
szabályozzák.
30. §
Ez a törvény a kihirdetését követõ 3. hónap elsõ napján lép hatályba;
ezzel egyidejûleg a földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló 12/1969.
(III. 11.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 51/1979. (XII. 20.) MT,
26/1984. (IX.1.) MT és 69/1990. (IV.4.) MT rendeletek és a 2039/1981. (XII.
29.) Mt. h. határozat hatályukat vesztik.
15
A FÖLDMÉRÉSI ÉS TÉRKÉPÉSZETI TEVÉKENYSÉGRÕL SZÓLÓ TÖRVÉNY ÁLTALÁNOS ÉS
RÉSZLETES INDOKOLÁSA
I.
ÁLTALÁNOS INDOKLÁS
A földmérési és térképészeti tevékenység az ország egész területére kiterjed,
érinti valamennyi földrészlet tulajdonosát, az állami szervek, az
önkormányzatok, a térinformatikai rendszerek térképellátását, az államhatár
jeleinek elhelyezését és fenntartását, a mûszaki tervezést és sok egyéb
tevékenységet.
A szakterületet a 27 évvel ezelõtt kiadott, "A földmérési és térképészeti
tevékenységrõl szóló" 12/1969. (III. 11.) kormányrendelet szabályozza, amely
több ízben módosításra került. Az idõközben lényegesen megváltozott gazdasági,
politikai, tulajdoni és technikai viszonyok következtében a rendeletben
foglaltak túlhaladottá váltak, s miután a földmérési és térképészeti
tevékenység az állampolgárok széles körét, valamint honvédelmi érdeket érint,
indokolt azt törvényi szintû szabályozással felváltani. A Varsói Szerzõdés
megszûnése következtében lehetõvé vált a katonai térképek titkosságának
feloldása. A gazdasági szempontok fokozott elõtérbe kerülésével és az ország
védelmi koncepciójának módosulásával megszûnt a katonai térképészet
elszigeteltsége. A polgári és a katonai terület magas szintû együttmûködést és
egységes törvényi szabályozást igényel, miután a két tevékenység szorosan
kötõdik egymáshoz.
A törvény elsõdleges célja az ország geometriai rendjének és védelmi
képességének fenntartásához szükséges térképi alapok biztosítása, illetve az,
hogy az ország egész területérõl olyan térképek álljanak rendelkezésre,
amelyek egyaránt alkalmasak a térképekre épülõ hatósági nyilvántartások
megalapozására és a térinformatikai rendszerek térképi alapjának
megteremtésére.
A javaslat meghatározza az állami alapfeladatok és alapadatok körét. A
jogosultság, a munka-bejelentési kötelezettség, a minõségtanúsítás kérdéseit
illetõen szabályozza az állami alapfeladatok körébe nem tartozó, úgynevezett
sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységet is. Meghatározza az
állami földmérési alaptérkép, annak nyilvántartási térképe és az állami
topográfiai térkép tartalmának, készítésének, felhasználásának alapvetõ
szabályait. Az állami alapfeladatok között az ország térképellátásának
biztosítása és a honvédelem térképellátása szerepel, mint elsõdleges
szabályozási terület.
A törvényjavaslat elõírja, hogy az állami földmérési alaptérképeket a
továbbiakban digitális formában kell készíteni, amelyek a térinformatikai
rendszerek közvetlen alapjaként is szolgálnak.
Külön fejezet tartalmazza a mérés jogát az ingatlanokon, a földmérési jelek
elhelyezésének és használatának egyes kérdéseit, valamint e jelek védelmének
szabályait is. A földmérési és térképészeti tevékenység végzésének személyi
feltételeirõl a javaslat úgy rendelkezik, hogy a földmérés és térképészet
szakképzettséghez kötött tevékenység. A törvényjavaslat szabályozza a
földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggõ tulajdonjogi kérdések
körét, a földmérési és térképészeti szakigazgatás szervezetét, valamint a
szakigazgatás feladatait.
Az állami alapmunkák (az állami földmérési alaptérképek és átnézeti térképeik
készítése, az állami topográfiai térképek elõállítása, az alapponthálózat
létesítése és fenntartása, valamint az államhatár földmérési munkái)
végzésének alapvetõ pénzügyi forrása az állami költségvetés. Napjainkban az e
célra rendelkezésre álló költségvetési elõirányzat - különösen a számítógépen
kezelhetõ, új állami földmérési alaptérképek esetében - nem nyújt kellõ
fedezetet a megnövekedett mennyiségi és minõségi igények kielégítésére. Ezért
a törvény- javaslat érvényesíti azt az elvet, hogy az állami költségvetés
mellett, a felhasználók széles köre az eddigieknél fokozottabb mértékben
vegyen részt a térképkészítés finanszírozásában.
A törvényjavaslat több rendelkezése közvetlenül érinti az állampolgárok széles
körét. Egyfelõl a megfelelõ minõségû állami földmérési alaptérkép készítésének
- az államra rótt - kötelezettségével és a nyilvántartási térkép
változásvezetésével kívánja biztosítani a biztonságos tulajdonláshoz fûzõdõ
jogokat, másfelõl ugyanebben a tárgykörben közremûködési kötelezettséget is
tartalmaz az állampolgárok részére. Ilyen pl. a földrészletek - felmérés
elõtti - elhatárolása, illetve a földmérési és térképészeti munkavégzés
eltûrése a magántulajdonban álló ingatlanokon.
A törvényjavaslat - figyelembe véve az ágazattal szemben megnyilvánuló
igényeket és követelményeket, illetve kihasználva a mûszaki fejlõdés adta
lehetõségeket - olyan kereteket teremt a földmérési és térképészeti
tevékenység számára, amelynek következtében növekedhet a lakosság bizalma az
állami térképek és az ezekre épülõ nyilvántartások iránt.
II.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I. fejezet
Általános rendelkezések
az 1. §-hoz
A törvényjavaslat elsõdleges célja, hogy összhangot teremtsen a földmérés és
térképészet területén és a tevékenység végzéséhez egységes térképrendszert
biztosítson. Az országosan egységes térképrendszer képezi az alapját az
ingatlan vagyont leltárba foglaló ingatlan-nyilvántartásnak, a különbözõ
térinformatikai rendszereknek, s minden tevékenységnek, amely a föld
felszínének mérésével kapcsolatos. A szabályozás kiterjed a különbözõ
térképrendszerek kapcsolatára, összhangjára, ezáltal biztosítva azt, hogy a
különbözõ beruházásokhoz, kivitelezésekhez szükséges térképi információk
rendelkezésre álljanak. A javaslat egyértelmûen meghatározza az állam
feladatait a földmérési alaptérképek elõállításával, karbantartásával és
szolgáltatásával kapcsolatban. Az egységes elvek és szakmai követelmények
meghatározásával, továbbá a követelmény-rendszer betartásának ellenõrzésével,
valamint a földmérési tevékenység során keletkezett információk azonos elvek
szerinti tárolásával és szolgáltatásával biztosítható, hogy ugyanazon a
területen ismételt és párhuzamos munkavégzésre ne kerüljön sor.
a 2. §-hoz
E § a törvényjavaslat tárgyát határozza meg. Az (1) bekezdés részletesen
felsorolja azokat a feladatokat, tevékenységeket, amelyeket a törvény
szabályoz. A (2) bekezdés elõírja, hogy a törvény alkalmazása szerint mit kell
földmérési és térképészeti tevékenységnek tekinteni.
Természetesen a szabályozás nem azonos terjedelmû a különbözõ földmérési és
térképészeti tevékenységek esetében. A nem állami érdekbõl végzendõ sajátos
célú földmérési és térképészeti tevékenységgel kapcsolatban nincs szükség
részletes törvényi szintû szabályozásra. Az egyéb célok érdekében végzett
földmérési munkáknál elegendõ csak a tevékenység kereteit meghatározni
(jogosultság, a minõség tanúsítása, stb.).
A törvényjavaslat nem szabályozza a földtani, geofizikai bányászati célú
felmérések, valamint a felszín alatti természetes képzõdmények és mesterséges
létesítmények térképezését. Erre ugyanis külön törvény rendelkezései az
irányadóak.
a 3. §-hoz
A törvényjavaslat szövegében szükségszerûen szerepelnek nem közismert
szakkifejezések is. E § ezek tartalmát, értelmezését adja meg olyan mértékig
és részletességig, amennyi a jogalkalmazás tekintetében szükséges. Ezek a
magyarázatok és meghatározások nem tudományos elemzési szinten, hanem a napi
használatban közérthetõ nyelven készültek. Vannak olyan esetek is, amikor
valamilyen fogalomról maga a törvényjavaslat szövege ad meghatározást. Ezek
természetszerûleg itt nem kerültek kifejtésre.
II. fejezet
Állami alapfeladatok és alapadatok
a 4. §-hoz
Az ország teljes területére vonatkozó állami térképek készítése, tárolása,
adat karbantartása, kezelése és szolgáltatása, valamint a honvédelem
térképellátása állami alapfeladat.
A térképellátás biztosítása érdekében különbözõ munkákat szükséges elvégezni,
amelyeket a törvényjavaslat állami alapmunkaként határoz meg. Ezek közül
legfontosabb az állami földmérési alaptérképek - és ezek átnézeti térképei -,
valamint az állami topográfiai térképek készítése, karbantartása.A folyamatos
állami alapmunkák körébe tartozik még a térképek készítéséhez nélkülözhetetlen
vízszintes, illetve magassági alapponthálózat létrehozása, fenntartása és az
államhatár pontjainak megjelölése, mérése, karbantartása. A térkép
felújítására akkor kerül sor, amikor a természetben bekövetkezett változások
mennyisége, illetve annak rögzítése a térkép használatát, annak
áttekinthetõségét még nem zavarja. Ellenkezõ esetben indokolt új térkép
készítése.
Állami alapfeladat továbbá a magyarországi hivatalos földrajzi nevek
megállapítása és nyilvántartása annak érdekében, hogy a különbözõ
térképmûveken az azonos földrajzi objektumok azonos elnevezéssel jelenjenek
meg.
az 5. §-hoz
Az állami alapadatok körébe tartoznak az alapponthálózatok pontjainak
vízszintes és magassági adatai és az állami földmérési alaptérképek
(alaptérképek) - a törvényjavaslatban meghatározott - tartalma (földrészletek
határvonalai, helyrajzi számai, területe, mûvelési ága, stb.). Állami
alapadatnak kell tekinteni továbbá az állami topográfiai térkép adatait, a
térképkészítés alapjául szolgáló mérési adatokat, számítási munkarészeket és
légifényképeket. Az állami térképek digitális adatállományai ugyancsak állami
alapadatokat tartalmaznak. Az (1) bekezdés rendelkezése szerint az állami
alapmunkák keretében keletkezett adatokat és térképeket - azok vizsgálatát és
állami átvételét követõen - állami alapadatként kell kezelni.
A sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységek végzése során
keletkezett adatok és térképek - melyek céljaikat és minõségüket tekintve is
igen sokfélék lehetnek - akkor válhatnak állami alapadatokká, ha a
szakhatósági vizsgálat mind jellegében, mind minõségében alkalmasnak találja
azokat az alapadatok sorába történõ beillesztésre.
A (3) bekezdés az állami alapadatok kötelezõ felhasználásáról rendelkezik.
Erre egyrészt a különbözõ földmérési és térképészeti munkák összehangolása
miatt van szükség, másrészt ezáltal biztosítható, hogy ugyanazon a területen
ismételt és szükségtelen mérések ne történjenek. A rendelkezés célja az
összhang megteremtése a különbözõ földmérési és térképészeti munkák között,
egyben a párhuzamos munkavégzés és az adott területen történõ ismételt és
szükségtelen mérések és térképek elõállításának megelõzése.
a 6. §-hoz
A törvényjavaslat az állami alapadatok tárolásáról úgy rendelkezik, hogy
azokat országos adattárban és helyi adat és térképtárakban kell elhelyezni.
Azokat a földmérési és térképészeti adatokat, amelyek az ország teljes
területére vonatkoznak és polgári célú felhasználásra kerülnek, a
földmûvelésügyi miniszter által kijelölt intézményben tárolják, illetve ott
történik az igénylõk részére az adatok szolgáltatása. A katonai földmérési és
térképészeti tevékenység körében elõállított alapadatok tárolása, kezelése és
szolgáltatása a honvédelmi miniszter által kijelölt szervezetnél történik. Az
un. helyi vonatkozású állami alapadatokat pedig a földhivatalok tárolják,
vezetik az adattartalomban bekövetkezett változásokat és szolgáltatják a
lakosság és egyéb felhasználók számára az adatokat. Miután ezen adatok
általában az építési igazgatási eljárásban, a különbözõ közmûvek építésnél, az
ingatlanforgalomnál szükségesek, ezeket célszerû annál a földhivatalnál
biztosítani, amely a felhasználóhoz a legközelebb áll és amelynek az adott
tevékenység hatósági jogkörébe tartozik.
a 7. §-hoz
Az állami alapadatok jellegébõl és a kötelezõ felhasználásuk elrendelésébõl
fakadóan az igénylõk részére korszerû adat- és térképszolgáltatást kell
biztosítani olyan díjfizetési- és egyéb feltételekkel, amelyek legalább
részben ellensúlyozzák az adatok és térképek elõállításának költségeit. Az
állami térképek térinformatikai célú felhasználása - az adatállomány
különleges értéke és a további változásvezetési kötelezettség miatt - csak az
adatszolgáltatóval kötött, egyedi rendelkezéseket is tartalmazó megállapodás
alapján történhet.
Az állami alapadatok mind hitelesített, mind hitelesítés nélküli formában az
igénylõ rendelkezésére bocsáthatók. Az igénylõt figyelmeztetni kell arra, hogy
hatósági eljárásban a hatóságok csak hitelesített állami alapadat fogadnak el.
Jogkövetkezménnyel járó döntés elõkészítéséhez is csak hitelesített adat
használható fel.
A (3) bekezdésben foglaltak a honvédelmi érdekekre figyelemmel kerültek
meghatározásra. Az (5) bekezdés az állami alapadat elõállításakor készült
különbözõ számítási adatok, térképvázlatok általános felhasználását, azokba
való betekintést korlátozza. Ezek ugyanis csak szakember számára adnak
eligazítást, amennyiben laikus használja azokat, téves következtetést vonhat
le, amely viszont vitáknak és helytelen méréseknek lehet az eredõje, és ez
nemkívánatos polgári perekhez vezethet.
a 8. §-hoz
A vízszintes, a magassági, illetve a 3 dimenziós alapponthálózatok a felmérési
munkák kiinduló vázát jelentik. Az államnak folyamatosan gondoskodnia kell
arról, hogy az alapponthálózatok az ország egész területén rendelkezésre
álljanak. A különbözõ térképek erre épülve készülnek.
Az alappontokat földmérési jelekkel jelölik meg, amelyeket a földhivatalok
rendszeresen, a helyszínen ellenõriznek. Megrongálódásuk vagy elpusztulásuk
esetén gondoskodnak azok pótlásáról.
Az alapponthálózatok szakmai követelményrendszerét a földmûvelésügyi miniszter
által kiadott szakmai szabályzatok, illetve szabványok határozzák meg.
a 9. §-hoz
E § az ország térképellátásáról rendelkezik. Egyben meghatározza, hogy mi
tekintendõ állami térképnek. Részletesen felsorolja az állami alaptérkép
alkalmazási területét, illetve elõírja, hogy milyen nyilvántartások,
tevékenységek ellátására kell, hogy alkalmas legyen.
A (3) bekezdésben foglaltak szerint az állami alaptérképeket folyamatosan fel
kell újítani. Amennyiben a természetben bekövetkezett változások mennyisége
folytán a térkép tartalma olyan mértékben megváltozik, hogy az nehezen
áttekinthetõ és használható, akkor új térképet kell készíteni. Ez a
rendelkezés azt kívánja biztosítani, hogy a felhasználók számára a
természetbeni és a jogi állapotot összhangban tükrözõ térkép álljon
rendelkezésre.
A törvényjavaslat (4) bekezdése kötelezõvé teszi, hogy a jövõben az új állami
földmérési alaptérképet kizárólag numerikus meghatározással, számítógépen
kezelhetõ formában kell elõállítani. Ezen technológiai jellegû rendelkezés
újdonság a korábbi szabályozáshoz képest, amit a számítógépek fejlettsége és
elterjedtsége, illetve az alkalmazásában rejlõ lehetõség indokol.
Ezt a gyakorlatot a jelenleg folyó földbirtok-politikai tevékenységek során
(kárpótlási eljárás, részarány földtulajdon nevesítése) már alkalmazzák, így a
tervezett szabályozás megfelelõ szakmai tapasztalatokon alapul. A vázolt
rendelkezés eredményeként létrejön a "papír nélküli" térkép, illetve lehetõvé
válik, hogy a számítógépen tárolt adatokból tetszõleges méretarányú térkép
legyen elõállítható.
III. fejezet
Az állami térképek
a 10. §-hoz
Az állami földmérési alaptérkép fogalmát és kötelezõ tartalmát határozza meg
az (1) bekezdés. Miután az alaptérképen a terület számszerû formában nem
jelenik meg, ezért szükséges, hogy a területi adatok megismerése biztosított
legyen. Ezt a célt szolgálja a területjegyzék, amely az adott településen
található valamennyi földrészlet területi adatát - a helyrajzi számok emelkedõ
sorrendjében - tartalmazza.
Jelenleg az ország területének megközelítõleg 50 %-án készültek el az egységes
országos térképrendszerben az új alaptérképek. Ezek a térképek 1975-tõl
folyamatosan készülnek, azonban a csökkenõ mértékû költségvetési támogatás
miatt ez a folyamat lelassult. Ezért az ingatlan-nyilvántartáshoz és a
különbözõ hatósági eljárásokhoz, valamint a mûszaki igények kielégítéséhez
átmenetileg szükség van a korábban készült térképekre is. A (2) bekezdés
alapján ezeket a régebbi térképeket - az új alaptérkép elkészültéig - állami
földmérési alaptérképnek kell tekinteni.
Az alaptérkép az ingatlan-nyilvántartás mellett különbözõ nemzetgazdasági,
hatósági és honvédelmi igényeket kell, hogy kielégítsen. Egyben alapul szolgál
a különbözõ hatósági nyilvántartásokhoz és az ezekhez kötõdõ térinformatikai
rendszerekhez. A különbözõ hatósági és bírósági eljárásokban az alaptérkép
adattartalma - hitelessége folytán - irányadó, annak használata kötelezõ.
Ezeket a rendelkezéseket tartalmazzák a § (3)-(6) bekezdései.
a 11. §-hoz
Általános társadalmi igény, hogy az alaptérkép hûen tükrözze a valóságot és a
térkép tartalmában bekövetkezõ változások rögzítése mihamarabb megtörténjen.
Annak érdekében, hogy a földmérési alaptérkép a természetbeni, a valósághû
állapotot tükrözze a település felmérésében a lakosságnak aktívan közre kell
mûködni. Ez viszont csak akkor várható el, ha errõl a tevékenységrõl tudomást
szerez. Ezért írja elõ a törvényjavaslat, hogy a település új alaptérképének
elkészítésérõl a helyi önkormányzat a lakosságot tájékoztatja. A lakosság
aktív közremûködése abban nyilvánul meg, hogy a tulajdonát képezõ földrészlet
határvonalát, illetve annak töréspontjait köteles megjelölni és egyben nevét
és lakáscímét jól látható módon feltüntetni. Ezzel a cselekménnyel ugyanis nem
kívánatos vitákat, illetve helytelen méréseket lehet megelõzni. A hatályos
kormányrendelet ilyen rendelkezést nem tartalmaz, ennek nemkívánatos hatása
egyértelmûen érzékelhetõ. Amennyiben a tulajdonos a felhívásnak nem tesz
eleget, akkor a felmérést a természetbeni állapotnak megfelelõen kell
elvégezni. A tulajdonosnak felróható mulasztásából fakadó térképezési,
területszámítási hibák, illetõleg az ebbõl származó költségek a földrészlet
tulajdonosát terhelik, amelyet a körzeti földhivatal határozattal állapít meg.
Fontos rendelkezése e §-nak, hogy a terület felmérésébõl, térképezésébõl vagy
területszámításából adódó hibákat a körzeti földhivatal az alaptérképen,
illetve a területjegyzékben bármikor, hivatalból is kijavíthatja,
természetesen az államigazgatási eljárás elõírásainak megfelelõen, a
tulajdonos egyidejû értesítése és a jogorvoslat biztosítása mellett.
A hibajavítási lehetõséget azért szükséges biztosítani, mert az elkészült
térkép tartalmának vizsgálata mintavételes eljárással történik, így abban
természetszerûleg rejtett hibák is elõfordulhatnak. A hibajavítás azonban a
természetbeni, valóságos birtoklási viszonyokat nem változtathatja meg, az
csak bírósági, hatósági határozattal, vagy az érintett tulajdonosok
egyetértésével valósulhat meg.
a 12. §-hoz
Az alaptérkép akkor tanúsíthatja hitelesen a tartalmát, ha a természetben
bekövetkezett változásokat a térképen átvezetik. Az alaptérkép egy olyan
térképmû, amely több példányból áll. A változásokat valamennyi nyomtatott
térképpéldányon átvezetni nem indokolt. Ezért e térkép egy kiemelt példányán -
a nyilvántartási térképen - kell a változásokat átvezetni. A "nyilvántartási
térkép" elnevezés arra utal, hogy ez a térképpéldány szolgál a változások
térképi nyilvántartására. Ha az alaptérkép már számítógépes adatállományként
áll rendelkezésre, a változásokat ebben az adatállományban kell átvezetni és
ez az adatállomány szolgál nyilvántartási és így ingatlan-nyilvántartási
térképként is.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló, többször módosított 1972. évi 31. számú
tvr. IV. fejezete foglalkozik a változások átvezetésével, azzal a
rendelkezéssel, hogy a földhivatal az érdekelt bejelentése alapján, továbbá az
illetékes hatóság megkeresésére vagy hivatalból vezeti át a változást az
ingatlan-nyilvántartásban. Rendelkezik arról, hogy az ingatlan-nyilvántartási
térkép tartalmát érintõ változás átvezetéséhez vázrajz benyújtása is
szükséges.
A vázrajzok tartalmáról és készítési követelményeirõl szintén a hivatkozott
jogszabály ad eligazítást, ezért a törvényjavaslat ezekre nem tartalmaz külön
rendelkezéseket.
E § további fontos rendelkezése az, hogy az ingatlan-nyilvántartás tartalmát
nem, de az alaptérkép tartalmát érintõ változásokat - ugyancsak változási
vázrajz, vagy megvalósulási térkép csatolásával - szintén be kell jelenteni a
földhivatalnak. Ilyen változás lehet pl. egy toldalék épület megépítése, vagy
a közterületi mûtárgyak (aluljárók, metróállomások, stb.) megvalósulása.
a 13. §-hoz
Az alaptérkép területi alapegysége a földrészlet. Mivel ez az egyedüli állami
térkép, amely a földrészlet határokat ábrázolja, fontos állami, társadalmi és
tulajdonosi érdek fûzõdik ahhoz, hogy a földrészletek határvonalai a
tulajdonjog szempontjából helyesen szerepeljenek a térképen.
Ezért szükségesek azok a szempontok, amelyekre a földrészlethatár
meghatározásakor figyelemmel kell lenni. Ezt szolgálja az ingatlan-
nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. 42. § is, amely szerint az új térkép
alapján szerkesztett új ingatlan-nyilvántartás részeit (a tulajdoni lapokat, a
földkönyvet és az ingatlan-nyilvántartási térképet) a szerkesztés után harminc
napig a helyi önkormányzatnál közszemlére kell tenni. Ezáltal mód nyílik arra,
hogy a tulajdonosok földrészlet helyes ábrázolását és területi adatát
ellenõrizzék és egyet nem értés esetén a földhivatalnál felszólalással
élhessenek.
a 14. §-hoz
A § mindenek elõtt meghatározza az állami topográfiai térkép fogalmát és
tartalmát. A tartalom egyik legfontosabb jellemzõje a domborzat ábrázolása,
ugyanakkor a tulajdonviszonyokat tükrözõ földrészlet-határokat az állami
topográfiai térkép nem tartalmazza. A tartalmi és méretaránybeli különbség
elsõsorban a felhasználási terület által támasztott igényekbõl következik. Az
állami topográfiai térkép katonai feladatoknál jelentkezik elsõdlegesen, a
polgári célú felhasználásában pedig a különbözõ, általános jellegû
tervezéseknek (pl. utak, vasutak nyomvonalának tervezése), az országos és
regionális térinformatikai rendszereknek képezi az alapját. A javaslat
tételesen rögzíti, hogy az állami topográfiai térképnek milyen célokat kell
kielégítenie. A törvényjavaslat az állami topográfiai térképek készítésének
részletes szabályozását a földmûvelésügyi- és a honvédelmi miniszterek
hatáskörébe utalja.
a 15. §-hoz
A térinformatikai rendszerekkel kapcsolatos rendelkezés a törvényjavaslatnak
egy új jellegû intézkedése, amely jelenleg sem törvényi, sem egyéb szinten
nincs szabályozva. A térinformatika mint a térképre felépített informatikai
rendszer Magyarországon fiatal tudományág, amelynek a gyakorlati alkalmazása
rohamosan terjed. Az egységes gyakorlat kialakítása érdekében törvényi szinten
indokolt elõírni, hogy az állami és helyi önkormányzati térinformatikai
rendszerek alapjául az állami térképeket és az állami alapadatokat kell
használni. Ez a rendelkezés évtizedekre meghatározza az ezzel kapcsolatos
elveket és eljárásokat.
E térinformatikai rendszerek céljára tehát nem kell új felméréseket végezni,
hanem az alaptérkép felhasználásával (tartalmának esetleges bõvítésével vagy
szûkítésével) kell biztosítani, hogy állandó kapcsolat állhasson fenn az
ingatlan-nyilvántartással és egyéb térinformatikai rendszerekkel. Így a
térinformatikai tartalom alapján hozott határozatok közvetlenül
érvényesíthetõk az állami vagy az önkormányzati nyilvántartásokban.
A jogi vonatkozáson kívül a rendelkezés gazdasági jelentõsége is nagyon nagy,
mert új térkép készítése egy térinformatikai rendszer részére több 10 millió
forintba kerülhet, tehát olyan összeget jelent, amely önmagában elég lenne a
térképre épülõ informatikai rendszer létrehozására.
IV. fejezet
A sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenység
a 16. §-hoz
Az állami alapfeladatok körébe nem tartozó, különbözõ mûszaki célok
megvalósítása érdekében végzett földmérési és térképészeti munkákat nevezik
összefoglaló néven "sajátos célú földmérési és térképészeti" tevékenységnek.
Ez a tevékenység teszi ki az országban folyó földmérési munkák jelentõs
részét. Ilyennek tekintendõk többek között a kárpótlással és a részarány
földtulajdon meghatározásával összefüggõ földmérések, amelyek kiterjednek az
ország külterületének döntõ hányadára. Az elõzõeken túlmenõen a sajátos célú
munkák magukban foglalják a közmûnyilvántartás munkáit, a beruházásokkal
kapcsolatos földmérési munkákat, parcellázásokat, megosztásokat, a kisajátítás
földmérési munkáit, az út-, vasút-, vízügy-, erdészet földmérési munkáit stb.
A sajátos célú munkákra vonatkozóan három elõírást kell kiemelni:
a) az állami alapadatokat a munka során - a munka jellegétõl függõen - fel
kell használni,
b) az alaptérkép tartalmának megváltoztatásával járó földmérési munkát úgy
kell elkészíteni, hogy a keletkezett új adatok és térképek közvetlenül
beilleszthetõk legyenek az állami alapadatok sorába,
c) a sajátos munkák folytán - esetlegesen - keletkezõ, az állami alapadatok
körébe tartozó adatok - állami átvételi vizsgálat után - állami alapadattá
válnak.
A munkálatok során mértékadónak kell tekinteni mind az állami alapmunkákra
vonatkozó szakmai szabályzatokat és szabványokat, mind az illetékes szaktárca
által kiadott elõírásokat.
Ezen rendelkezéseken keresztül valósítható meg a különbözõ földmérési és
térképészeti munkák összhangja, a párhuzamos munkavégzések elkerülése, illetve
így biztosítható az állami alapadatok körének teljessége, s ezáltal az
adatszolgáltatás magasabb színvonala.
V. fejezet
A földmérési munkák végzése
a 17-20. §-okhoz
A földmérési és térképészeti munka végzésének alapvetõ feltétele, hogy a
földmérõ a terepen - az e célra létesített, vagy létesítendõ - alappontokat és
a mérendõ részletpontokat megközelíthesse, azokat állandó módon (kõvel,
csappal, stb.) vagy ideiglenesen (jeltárcsával, kitûzõrúddal, prizmával, stb.)
megjelölhesse, "láthatóvá" tehesse. A tevékenység ellátása keretében új
alappontok meghatározására is sor kerülhet. Ez szükségszerûen azzal jár, hogy
a földmérõnek idegen ingatlanokra kell belépnie (lakás és lakás céljára
szolgáló ingatlanok kivételével) és a mérés ideje alatt ott kell tartózkodnia.
Ezt a tevékenységet a törvény erejénél fogva, illetve földhivatali határozat
alapján az ingatlan-tulajdonosok kötelesek eltûrni, mert ellenkezõ esetben
lehetetlenné válik a mûszaki munkák alapját képezõ földmérési, térképkészítési
munkák elvégzése.
A törvényjavaslat szabályozza a földmérõnek azt a magatartását is, amelyet a
mérés alkalmával tanúsítani köteles. Meghatározza, hogy a földmérés során az
ingatlanok megközelítésével, ott tartózkodásával kapcsolatos jogai mellett
milyen kötelezettségek terhelik. Igy például a földmérõnek mérési
jogosultságát igazolnia kell, s ha a mérés alkalmával a tulajdonosnak kárt
okoz, azt a felmérést végzõ szervezet, illetve vállalkozó - a Ptk. szabályai
szerint - köteles megtéríteni, építmény esetében pedig az eredeti
állapotot helyreállítani.
A törvényjavaslat az államhatár pontjai, illetve az alaphálózati pontok
vonatkozásában biztosítja a Magyar Állam számára e földmérési jelek által
elfoglalt terület - pontonként maximum 50 m2 - ingyenes használati jogát. E
rendelkezés szükségességét az indokolja, hogy az e körbe tartozó,
megközelítõen százezer földmérési alappont alkotja azt a nagypontosságú
vízszintes és magassági "vázat", amely minden állami térkép és minden
földmérési, térképészeti munka alapja.
A földmérési jelek tulajdonjogát, kezelését és védelmét a javaslat
egyértelmûen meghatározza, egyidejûleg azt is, hogy a tulajdonosi jogokat
melyik szervezet jogosult gyakorolni. Elõírja, hogy az ingatlan
tulajdonosának a földjén, épületén elhelyezett földmérési jel védelme
érdekében mitõl kell tartózkodnia, amennyiben pedig az ingatlanán elhelyezett
földmérési jel megrongálódik, vagy megsemmisül hol kell ezt bejelentenie.
Szabályozza a törvényjavaslat azt az esetet is, amikor a földmérési jelet
valamilyen oknál fogva át kell helyezni, meg kell szüntetni, vagy pótolni
kell. A felsorolt esetekben a költségeket az köteles viselni, akinek ez az
érdekében áll, vagy akit a földhivatal erre kötelezett. Ilyenek általában
nagyobb méretû beruházásoknál (pl. útépítés) fordulnak elõ.
VI. fejezet
A földmérési és térképészeti tevékenység végzése
a 21. §-hoz
A törvényjavaslat értelmében a földmérési és térképészeti munka
szakképzettséghez kötött tevékenység. Azt, hogy mi tekintendõ
szakképzettségnek, a javaslat 29. §-ban adott felhatalmazása alapján külön
jogszabály határozza majd meg. A jelenlegi szabályozás szerint ennek
tekintendõ mindaz a közép és felsõfokú szakirányú végzettség, amelynek
megszerzése során a meghatározott szaktantárgyak érettségi-, illetve
vizsgatárgyak voltak. Ezen elõírások a jövõben is fenn kell tartani. Ez a
szabályozás azért lényeges, mert a szakszerûtlen földmérési munka milliós
károkat okozhat. A földmérési tevékenység szakképesítéshez való kötése
állampolgári érdek is, tekintettel arra, hogy a föld magántulajdon uralkodóvá
vált, s az ingatlanok értékének növekedésével jogos igény, hogy azok felmérése
és kitûzése szakszerûen történjen. Ezért e §-ban történt a minõséggel
összefüggõ elõírások, annak tanúsításának meghatározása is.
A törvényjavaslat 12. § (3) bekezdése foglalkozik azzal, hogy az alaptérkép a
tartalmát valósághûen ábrázolja és hitelesen tanúsítja. A tervezet 10. § (6)
bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az alaptérkép állami alapadat, tartalma
pedig hiteles alapul szolgál bírósági vagy más hatósági eljáráshoz. Mindez
fokozott minõségi követelményeket jelent, ezért e § (5) bekezdése elõírja,
hogy az alaptérkép tartalmát érintõ földmérési munka minõségének tanúsítását
csak ingatlanrendezõ földmérõi minõsítéssel rendelkezõ földmérõ végezheti. E
minõsítés követelményrendszerét a törvény felhatalmazása alapján ugyanaz a
jogszabály rögzíti majd, amely a szakképzettségi követelményekrõl rendelkezik.
a 22. §-hoz
A térképi adatokra és a térképek keletkezésekor vagy megváltoztatásakor
meghatározott mérési adatokra olykor évtizedek múlva is szükség lehet. Igy pl.
a kárpótlási eljárás során, olykor 45-50 évvel elõbbi, a földrészletek akkori
elhelyezkedését tükrözõ térképi állapotra vagy területi adatokra volt szükség.
Ugyanígy, peres eljárásban gyakran fordul elõ, korábban érvényben volt
adatokat kell felhasználni. Ezért szükséges az (1) bekezdésben foglaltakat
elrendelni.
Egy különleges, a selejtezéshez hasonló eljárás az is, ha a térkép tartalmának
változása esetén a megszûnt régebbi térképi állapotot törlik, és csak az új
állapot szerepel a térképen. Ennek további változata az, hogy új térkép
készítése esetén a régit ki kell vonni a forgalomból, de adott esetben e
térkép adatait is fel kell használni. Ezért van szükség a selejtezés
feltételeinek pontos elõírására külön jogszabályban. Itt kell rendelkezni
arról is, hogy ha a számítógépen kezelt térképi adathalmaz változik, a
megváltozott térképi állapot archiválásáról gondoskodni kell.
VII. fejezet
A földmérési és térképészeti tevékenységgel kapcsolatos tulajdonjogi kérdések
a 23. §-hoz
A rendelkezésre álló földmérési és térképészeti állami alapadatok hatalmas
értéket képviselnek, amelyek új elõállítása mintegy 100 milliárd forintba
kerülne. Ezért fontos törvényben is rögzíteni, hogy mindez állami tulajdonban
van. Újszerû rendelkezése a javaslatnak, hogy a földmérési és térképészeti
adatok, termékek másolásához az azon feltüntetett tulajdonos hozzájárulására
van szükség, aki a további felhasználásért díjra tarthat igényt. A
szabályozást a földmérés és térképészet állami monopóliumának a megszûnése
tette indokolttá.
Ki kell emelni azonban a törvényjavaslat e §-ának (2) bekezdésében foglalt
rendelkezést, miszerint az alapadatok állami átvételét követõen az adatok
elõállításával, szolgáltatásával kapcsolatban az elõállító térítésre nem
tarthat igényt. Ennek az az indoka, hogy a földmérési munkák leadásának
kötelezettsége nem öncélú rendelkezés, hanem éppen azért szükséges, hogy a
nyilvántartásban és a térképen mindig az aktuális adatok szerepeljenek, s ezek
szolgáltatását tudja biztosítani az állam a további munkavégzésekhez. További
indok az is, hogy a földhivatalnak átadott munkát a megrendelõ a vállalkozónak
kifizette, azzal a továbbiakban csak a földhivatalnak van feladata
(nyilvántartás, átvezetés, stb.)
VIII. fejezet
Földmérési és térképészeti igazgatás
a 24-27. §-okhoz
Az ágazati irányítás, valamint a szakigazgatás szervezetének és feladatainak
meghatározásakor a törvény a jelenleg fennálló helyzetbõl indult ki, ehhez
képest nem tartalmaz új rendelkezéseket.
Ennek megfelelõen a szakigazgatás szervezeteit elsõ fokon a körzeti
földhivatalok, másodfokon a megyei földhivatalok, illetve országos
illetékességgel a földmûvelésügyi miniszter által kijelölt központ földmérési
szervezet és a honvédség térképész szolgálata alkotják.
E törvény hatálybalépéséig a földmûvelésügyi és a honvédelmi miniszter
földmérési és térképészeti együttmûködését a 2039/1981. (XII. 29.) Mt.h.
határozat szabályozta. A jelen törvényjavaslat ezt a határozatot hatályon
kívül helyezi azzal, hogy az együttmûködés formáját és tartalmát a két
miniszter együttes rendeletben határozza meg.
Új rendelkezése a javaslatnak a Térképellátási Koordinációs Bizottság
felállítása. Feladatát képezi a különbözõ szakterületekrõl jelentkezõ
térképkészítési igények egyeztetése annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló
pénzbõl olyan térképek készüljenek, amelyek több tárca igényét tudják
egyidejûleg kielégíteni.
A törvénytervezet meghatározza a földmérési szakigazgatás feladatait. Kiemelt
szerepe van a földmérési szakfelügyeletnek, amely az illetékességi területén
ellenõrzi a földmérési és térképészeti tevékenységet, az azzal kapcsolatos
jogosultsági elõírások betartását, koordinálja a területén folyó munkákat és
közremûködik az alaptérképek állami átvételében és forgalomba adásában.
IX. fejezet
Az állami alapfeladatok költségeinek forrása
a 28. §-hoz
E § a földmérési és térképészeti állami alapfeladatok költségeinek forrását
szabályozza. Ennek értelmében a feladatok végzéséhez szükséges pénzeszközöket
- összhangban az igényekkel - évenként a központi költségvetésben kell
megtervezni. Igy biztosítható az, hogy az állami alapfeladatok megfelelõ
mennyiségben, minõségben és ütemezéssel legyenek végrehajthatók. A tervszerû
munkavégzést segíti a törvényjavaslat azon rendelkezése, amely elõírja, hogy
az állami alapadatok forgalmazásából származó bevételek csak az alapfeladatok
ellátására használhatók fel. Ezen belül a térinformatikai rendszerek alapjául
szolgáló digitális térképmûvek szolgáltatásából befolyó külön díj csakis
ugyanilyen típusú feladatok kiegészítõ forrását képezheti. A törvényjavaslat
lehetõséget ad arra, hogy különleges, vagy sürgõs igények kielégítése az
érdekelt anyagi teherviselésével vagy költség hozzájárulásával az igénynek
megfelelõen megtörténjen. Ez a bevétel szintén növeli az ágazat pénzügyi
forrásait. Ezen rendelkezések folytán az állami térképek készítése
felgyorsulhat.
a 29-30. §-okhoz
A vegyes- és záró rendelkezések között a törvényjavaslat felhatalmazást ad az
érdekelt minisztereknek arra, hogy a törvény végrehajtását szabályozó
kérdéseket együttes miniszteri, illetve miniszteri rendeletben szabályozzák.
Ezáltal a szabályozás két szinten valósul meg. A törvényjavaslat a hatályba
lépéshez 3 hónapot biztosít annak érdekében, hogy az érdekelteknek megfelelõ
idõ álljon rendelkezésre a felkészüléshez.