ORSZÁGGYÜLÉS MENTELMI ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ÉS

MANDÁTUMVIZSGÁLó BIZOTTSÁGA

H/2815..

Képviselöi önálló indítvány!

Országgyülési határozati javaslat

az igazságszolgáltatás reformjának elökészítését segítö

országgyülési eseti bizottság létrehozásáról.

1. Az Országgyülés a Házszabály 34.§-a alapján az igazságszolgáltatási

reformot elökészítö kormányzati tevékenység és az új alkotmány

elökészítésének munkálatai közötti összhang megteremtésére

igazságszolgátatási reform bizottságot (továbbiakban: bizottság) hoz létre.

2. A bizottság feladata

- tájékozódik az igazságszolgáltatás reformjára vonatkozó kormányzati,

tudományos és szakmai álláspontokról;

- a szakmai és érdekképviseleti szervezetek bevonásával megvitatja az

igazságszolgáltatási reformra vonatkozó kormányzati elképzeléseket,

különös tekintettel a szervezeti változtatásokra, a bírói jogállásra, a bírók

elömenetelére, fogalmazók képzésére, és az eljárásjogokra vonatkozó

kormányzati elgondolásokra,

- az állami kormányzati szervektöl felvilágosítást kér az

igazságszolgáltatás jelenlegi helyzetéröl, tájékozódik az

igazságszolgálatói szervezet átvilágótásának eredményeiröl;

3. A bizottság 11 tagból áll. A bizottságban 4 tagot az MSZP, 2 tagot az

SZDSZ, 1 tagot az FKGP, 1 tagot a KDNP, 1 tagot a Fidesz-Magyar Polgári

Párt, 1 tagot az MDF, 1 tagot az MDNP képviselöcsoportjai delegálhatnak.

A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására a Házbizottság terjeszt

elö javaslatot az Országgyülésnek.

4. A bizottság üléseire rendszeresen meghívja az Országos Bírói

Tanács, az Országos Bírói Egyesület, az Ügyészek Országos Egyesülete , az

Országos Ügyvédi Kamara és a Bírósági Dolgozók Szakszervezete

képviselöit.

5. A bizottság müködésének rendjét maga állapítja meg.

6. A bizottság megállapításairól Jelentést készít, amelyet az

Országgyülés elé terjeszt.

7. A bizottság az Országgyülés jelen határozata alapján 1997. július 1-

jéig müködik. A bizottság ezen idöpontig köteles müködésének összetett

tapasztalatait megállapításait összefoglaló jelentés formájában az

Országgyülés elé terjeszteni. Az Országgyülés a bizottság

összefoglaló jelentését megtárgyalja, és e tágyban hozott határozatában

dönt a bizottság tevékenységének megszünéséröl vagy megbízatásának

meghosszabbításáról.

Indokolás

A bírói hatalom függetlensége, a polgárok jogbiztonságának garantálása

minden jogállam kormányzatának alapvetö feladata.

Az igazságszolgáltatás müködésének közismert anomáliái (perek

elhúzódása, bírák túlterheltsége, a bíróságok és a bírák anyagi és tárgyi

feltételeinek hiányosságai, stb.) elengedhetetlenné teszi, hogy az

Országgyülés fokozott figyelmet fordítson az immár elodázhatatlan

igazságszolgáltási reform megvalósítása.

Ezért javasoljuk egy eseti bizottság felállítását, amely kiterjesztve az

Országgyülés ellenörzö szerepét, ily módon járulna hozzá a független bírói

hatalom és a hatékony igazságszolgáltatás mielöbbi

megteremtéséhez. A feladat elodázhatatlan. Erröl meggyözödhettünk az

Alkotmányügyi és igazságszolgáltatási Bizottságának 1996. ápri1is 15-én

rendezett "Az igazságszolgáltatás helyzete és jövöje" címmel megtartott nyílt

napján.

Világossá vált, hogy csak egy átfogó reform keretében lehet változtatni a

jelenlegi helyzeten.

Miután a nyílt napon egyértelmüvé vált, hogy a kormányzat szándéka

szerint a közeljövöben el kell készítenie a reform koncepciónak,

célszerü, hogy a parlament is figyelemmel kísérje ezeket a

munkálatokat. Erre módot nyújt a bizottsági forma, ahol az

igazságszolgáltatási reform legfontosabb kérdéseit; - mint az

igazságszolgáltatás külsö igazgatása, a bíróságok belsö igazgatása, a bírák

anyagi helyzete, a bíróságok müködési feltételei, a bírák

túlterheltségének megszüntetése, a bírák jogállása, az eljárási

reformok - a kormányzat és az érintett bírói szervezetek részvételével a

bizottság áttekintheti.

A bizottság muukájának hatékonyságát szolgálja az, ha tevékenységébe az

igazságszolgátatás szakmai és érdekképviseleti szerveinek képviselöit is

bevonja.

Ez egyfelöl biztosítja az eltérö álláspontok ütköztetését, másfelöl

elösegiti a kormány, a parlament és az érintettek közötti

gondolatcserét.

A bizottság felállása az érintettek elképzeléseinek koordinálását a

parlament ellenörzö szerepének érvényesítésén túl módot ad arra is, hogy

a reform nyomán szükségessé váló törvényhozási munkában a parlament a

megfelelö információk bírtokában legyen. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a

bizottság léte, az igazságügyi kormányt reformjának ütemezésére és

megvalósítására is jótékony hatással lehet.

Budapest, 1996. július 15.

Áder János

Fidesz MPP

Eleje Honlap