A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
H/2820.. számú
országgyûlési határozati javaslat
a Magyar Köztársaság és a Kazak Köztársaság közötti baráti kapcsolatok és
együttmûködés alapjairól szóló,
Budapesten, 1994. december 7-én aláírt Szerzõdés megerõsítése tárgyában
Elôadó: Kovács László
külügyminiszter
Budapest, 1996. július
Az Országgyûlés
......../1996. (.....) számú
határozata
A Magyar Köztársaság és a Kazak Köztársaság közötti baráti kapcsolatok és
együttmûködés alapjairól szóló,
Budapesten, 1994. december 7-én aláírt Szerzõdés megerõsítése tárgyában
Az Országgyûlés:
1. megerõsíti a Magyar Köztársaság és a Kazak Köztársaság közötti baráti
kapcsolatok és együttmûködés alapjairól szóló Budapesten, 1994. december 7-
én aláírt Szerzõdést;
2. felkéri a Köztársasági Elnököt a megerõsítõ okirat kiállítására.
INDOKOLÁS
A Magyar Köztársaság és a Kazak Köztársaság közötti baráti kapcsolatok és
együttmûködés alapjairól szóló,
Budapesten, 1994. december 7-én aláírt Szerzõdés megerõsítése tárgyában
A Kazak Köztársaság az egykori Szovjetunió második legnagyobb utódállama.
Az ország szénhidrogén-, színesfém- és szénkészletei, valamint a déli
területek kedvezõ mezõgazdasági adottságainak köszönhetõen a nemzetközi
gazdasági és politikai érdeklõdés elõterében áll.
A Magyar Köztársaság 1992. április 2-án létesített diplomáciai
kapcsolatokat a Kazak Köztársasággal. 1993. április 22-én magyar nagykövetség
nyílt Almatiban, a Kazak Köztársaság pedig 1993. szeptember 7-én Budapesten
létesített diplomáciai missziót regionális feladatkörrel. Szergej Tyerescsenko
kazak miniszterelnök 1993. február 7-9. között tett hivatalos látogatást
hazánkban, amelyet Horn Gyula miniszterelnök 1995. március 8-9. között
viszonzott. 1994. december 7-8. között került sor Nurszultan Nazarbajev kazak
elnök hivatalos magyarországi látogatására. Göncz Árpád és Nurszultan
Nazarbajev 1994. december 7-én írták alá a Magyar Köztársaság és a Kazak
Köztársaság közötti baráti kapcsolatok és együttmûködés alapjairól szóló
Szerzõdést, amelyet a kazak fél az elmúlt évben ratifikált.
A Magyar Köztársaság és a Kazak Köztársaság közötti politikai kapcsolatok
az elmúlt években dinamikusan fejlõdtek. A két ország között aláírásra került
fontos gazdasági és kulturális szerzõdések az együttmûködés fejlesztésének
megfelelõ keretet biztosítanak. A két ország közötti kereskedelmi forgalom
1995-ben 35,9 millió USD volt, amelyben a magyar kivitel 65 százalékot tett
ki. A Kazak Köztársaság a hazai áruknak és technológiáknak jelentõs piaca,
azonban a magyar eredmények egyelõre elmaradnak attól, amit potenciális
lehetõségek teljes kihasználása jelentene. A magyar-kazak kapcsolatok helyzete
azonban magában hordozza a további elõrelépés lehetõségét.
A Kazak Köztársaság a rendszerváltozás nehéz és bonyolult korszakát éli.
Eredményesen folyik a piacgazdaság, valamint az állami élet új, alkotmányos
alapjainak megteremtése. A kazak vezetés különleges figyelmet szentel a kelet-
közép-európai térségnek,
különösen Magyarországnak. A rendszerváltozás és a gazdasági szerkezet
átalakítása során szerzett magyar tapasztalatokat fel kívánják használni
fejlesztési programjaikban.
Az alapszerzõdés hatályba lépése megteremti a lehetõségét a magyar-kazak
kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének, kiszélesítésének.