ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Törvényjavaslat
az állami támogatások értékeléséröl
1. §
T/1. / Az egymillió forintot meghaladó állami pénzügyi támogatásban
részesülö vállalatok a támogatás odaítélésének évében és a következö három
évben éves mérlegükkel egyidejüleg értékelést tartoznak közzétenni az
állami támogatás felhasználásáról és eredményességéröl.
(2) Az ( 1 ) bekezdés szerinti értékelésnek tartalmaznia kell
a.) a támogatás formáját, mértékét (összegét), jogcímét (indokát),
célját, felhasználásának tárgyévi és a következö év(ek)re áthúzódó
összegét;
b.) a támogatásra vonatkozó állami döntés idöpontját, jogszabályi
alapját, a döntéshozó szerv nevét, címét, vezetöjének nevét;
c.) a vállalat magán-, illetve köztulajdoni jellegét, az utóbbi
tekintetében az állami, illetöleg önkormányzati tulajdon hányadát,
valamint az állami, illetöleg az önkormányzati tulajdon fölött a
tulajdonosi jogokat gyakorló szerv megnevezését;
d.) a támogatás felhasználásának értékelését,
e.) a vállalat felelös tisztségviselöinek, igazgatósági és
felügyelö-bizottsági tagjainak nevét, éves jövedelmét, beleértve
prémiumaikat is a tárgyidöszakban és a megelözö két évben.
(3) A (2) bekezdésnek megfelelö értékelést meg kell küldeni a
Pénzügyminisztériumnak és az Állami Számvevöszéknek, hogy az elöbbi a
költségvetés zárszámadásának mellékleteként külön kötetben az
Országgyülés elé terjessze saját véleményével együtt, az utóbbi pedig a
zárszámadással egyidejüleg értékelje.
2. §
A jelen törvény alkalmazása szempontjából vállalat: az egyéni
vállalkozók, a jogi személyiséggel rendelkezö, illetve jogi
személyiséggel nem rendelkezö társaságok, valamint az alapítványok és az
egyesületek is
3. §
A jelen törvény alkalmazásában támogatás alatt egyaránt kell érteni az
államháztartási kötelezettségek (köztartozások, adók, vámok, illetékek,
bírságok) elengedését vagy mérséklését, a garanciavállalást, a banki,
illetöleg a vállalati konszolidáció keretében történö tökejuttatást, az
adósságátvállalást függetlenül attól, hogy az a kormánykiadások, a központi
költségvetés, a társadalombiztosítási önkormányzatok költségvetése, vagy az
elkülönített állami alapok terhére, vagy egyéb módon történik.
4. §
(1) Az állami támogatás értékelésének az 1. § szerinti elkészítésének és
a Pénzügyminisztérium, illetve az Állami Számvevöszék részére történö
megküldésének elmulasztása esetén, az illetékes adóhatóság az állami
támogatás tíz százalékának megfelelö bírságot tartozik kiróni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bírság kirovásával egyidejüleg az
illetékes adóhatóság a mulasztó vállalat felelös tisztségviselöit,
felügyelö bizottsági és igazgatósági tagjait a mulasztó vállalatnál kapott
egy havi fizetésük (tiszteletdíjuk) összegének megfelelö bírsággal
köteles sújtani.
(3) Az (1), illetve (2) bekezdés szerinti bírságot megállapító
határozatot a közigazgatási határozatok bíróság elötti felülvizsgálatára
vonatkozó szabályok szerint keresettel megtámadható.
A határozatot megtámadó keresetnek halasztó hatálya nincs.
5. §
(1) Az 1. § szerinti értékelésben a valóságnak nem megfelelö adatok
közlése adócsalás büncselekményét valósítja meg.
(2) A 2. § (2) bekezdés e.) pontjában érintettek személy szerint is
felelösek a rájuk vonatkozó adatok helyességéért és a valóságnak nem
megfelelö adatok közlésével adócsalás vétségét valósítják meg.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti büncselekmények esetében az
illetékes adóhatóság, a pénzügyminisztérium, illetve az Állami
Számvevöszék köteles a büntetöeljárást kezdeményezni.
6. §
Jelen törvény kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit 1997.
január 1. napjától kell alkalmazni.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Állami Számvevöszék vizsgálati jelentései számtalan esetben
állapították meg, hogy a legkülönfélébb formában kapott állami
támogatások felhasználásának eredményessége nem állapítható meg, továbbá
gyakorta maguk a támogatást nyújtó szervek is elmulasztották az értékelést,
gyakran még a felhasználás jogszerüségének és a támogatott célra fordításának
vizsgálatát is. Évi több tíz milliárdra tehetö az így értékelés és
ellenörzés nélkül "elfolyó" állami támogatások összege. Az Állami
Számvevöszék vizsgálatai azt is megállapították, hogy a támogatások
odaítélésénél és felhasználásánál gyakori a személyes kapcsolatrendszerek
müködése.Az utóbbiak a korrupció jogos gyanúját keltik, amit azonban épp
nagy számuk és széles körü elterjedtségük miatt lehetetlen mélyrehatóbb
vizsgálatokkal feltárni, csakúgy, mint a támogatások rendeltetéstöl eltérö
fordítását, stb. Mindezek az anomáliák olyan átfogó rendszer és automatikus
kényszerpálya létrehívását indokolják, amely általán érvénnyel
beszámolási, illetve értékelési kötelezettséget ír elö az állami
támogatások minden formájában - bizonyos értékhatár (egymillió forint)
fölött. Feltételezhetö, hogy ilyen általános érvényü értékelési rendszer
visszatartó eröt jelent a korábban hatékony kontrol nélkül müködökre.
Nagy biztonsággal várható, hogy az állami ellenörzö szervek az önértékelések
révén biztos(abb) áttekintést nyernek a támogatott körökböl, beleértve
ebbe a személyi kapcsolatrendszereket is, ami nagyban elösegíti majd
eredményes fellépésüket a visszaélésekkel szemben.
A javasolt értékelési rendszer megteremti az átláthatóság
elöfeltételeit. Igy megállapíthatóvá válik, hogy mely vállalat milyen és
mekkora támogatásban részesültek és mely állami szerv részéröl, továbbá
ismertekké válnak személy szerint a föszereplök is. Egy-két év alatt az
idöben ismétlödésekre, valamint az involválódott személyekre is fény
derült. Mindez a támogatások - várhatólag egyre javuló - érdemi
értékelésével és elemzésével eröteljesen javíthatja a támogatások
hatékonyságát. Ugyanakkor az is várható, hogy pusztán az értékelési és
föképp a velejáró adatszolgáltatási kötelezettség már önmagában csökkenti a
támogatási igényeket.
Kiemelendök a törvényjavaslat szigorú szankcionális szabályai.
Egyfélöl az értékelés és a hozzá füzödö adatszolgáltatás elmulasztása jár
jelentös bírsággal, másfelöl a valóságnak nem megfelelö adatok közlése
minösül büncselekménynek. Ugyanakkor a törvényjavaslat világosan
meghatározza a mulasztásokért felelösök körét. E tekintetben kizárja az
alanyi felelösség nehezen kezelhetö problémáját és a társasági
törvénynek megfelelöen a felelös tisztségviselök, a felügyelö és az ellenörzö
bizottsági tagok felelösségét állapítja meg. Ez az a vezetöi kör, amely a
társaságok müködéséért általán is felelös - azzal, hogy a jogellenes(nek
vélt) akciók elleni tiltakozásuk rögzítésével mentesülnek felelösségük
alól. Ez természetesen az ebben a törvényjavaslatban inkriminált
esetben is rendelkezésre álló lehetöség. A szankcionálást a törvényjavaslat
azzal is biztosítani kívánja, hogy meghatározza a büntetö eljárás
kezdeményezésének kötelezettségét mind az adó-, mind a pénzügyi hatóságok,
mind pedig az Állami Számvevöszék számára. Ezzel kizárja azokat az
elözetes döntési lehetöségeket, amelyek révén a büntetö eljárás
kezdeményezését gyakran elmulasztották. Végül azzal, hogy a valóságnak
nem megfelelö adatok közlését a törvényjavaslat büncselekménynek
minösíti, várhatólag elég hatékony szankciót biztosít végrehajtása
kikényszerítéséhez.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1.-2. §
Az állami pénzügyi támogatásban részesülö vállalatok az éves mérlegük
közzétételekor értékelik és közzéteszik az állami támogatás
felhasználását, hogy gazdálkodásuk teljes értékeléséhez ezzel is
hozzájáruljanak.
Indokolt, hogy a törvényben megállapított értékelési feltételrendszer
tartalmazza a törvényben meghatározott adatokat, mert ezzel biztosítja a
törvényalkotó az állami pénzeszközökböl nyújtott támogatások
átláthatóságát és a nyilvánosságot
A törvény az egyéni vállalkozókat is azonos megítélés alá vonja az
egyéb jogi és nem jogi személyiségü gazdálkodó szervekkel, mert a
gazdálkodás formája nem indokol különbségtételt az állami támogatások
felhasználása során.
3. - 4. §
Támogatásnak tekintendö mindazon kötelezettségek, vagy juttatások
nyújtása, amelyeknek valamilyen költségvetési kapcsolódásuk van. Az
értékelés elmulasztása szankcionált és a szankció adóhatósági
jogosítvány. A mulasztást elkövetö vállalkozás felelös
tisztségviselöinek felelösségre vonása kötelezö, mert ezúton
biztosítható a juttatásokkal kapcsolatos költségvetési támogatás
ellenörizhetösége.
A mulasztások miatt meghozott határozatokat közigazgatási jogkörben
meghozott határozatoknak kell tekinteni, amelyek felülvizsgálatát
bíróságtól lehet kérni.
5. - 6. §
A törvény megsértése esetén indokolt a büntetöjog eszközeivel fellépni
azokkal szemben, akik megvalósítják a törvény által elöirt adatok nem
megfelelö közlésének tényállását, mert a büntetöjogi eszközök
alkalmasak lehetnek megfelelö adatszolgáltatásra. A jogbiztonság elve
megköveteli, hogy a hatályba lépés idöpontja jövöbeni legyen, mert ezúton
biztosítható, hogy az állami támogatásokat igénybevevök
felkészülhessenek azokra a kötelezettségekre, amelyek a támogatások
igénybevételével együttjárnak.