1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
H/2827.. számú
országgyûlési határozati javaslat
az Európai Rádiótávközlési Hivatal (ERO) létrehozásáról szóló
Egyezményhez való csatlakozás megerõsítésérõl
Elõadó: Dr.Lotz Károly
közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter
Budapest, 1996. augusztus
Az ORSZÁGGYÛLÉS
..../1996. ( ) OGY.
h a t á r o z a t a
az Európai Rádiótávközlési Hivatal (ERO) létrehozásáról szóló
Egyezményhez való csatlakozás megerõsítésérõl
Az Országgyûlés a Kormány elõterjesztésére
1.) megerõsíti a Magyar Köztársaság csatlakozását az Európai Rádiótávközlési
Hivatal (ERO) létrehozásáról szóló Egyezményhez,
2.) felkéri a köztársasági elnököt a megerõsítõ okirat kiállítására.
I N D O K O L Á S
A HATÁROZATI JAVASLATHOZ
Az Európai Postai és Távközlési Igazgatások Konferenciájának Közgyûlése
mellett mûködõ Európai Rádiótávközlési Bizottság, az Európai Közösség
Brüsszeli Bizottságának 1990. évi döntése alapján a Dán Királyság Kormányának
meghívására 1992. folyamán létrehozta az Európai Rádiótávközlési Hivatalt
(ERO-t), amelynek székhelye Koppenhága.
Feladata: a frekvenciagazdálkodásra, valamint a rádiótávközlésre vonatkozó
határozatok, ajánlások elõkészítése, egyeztetése, összeurópai koordinációja.
Célja: olyan összeurópai szintû rádiótávközlési központ kialakítása, amely
munkájában támogatja az Európai Rádiótávközlési Bizottságot és ezáltal a
Konferenciát.
A Kormány 3396/1992. határozata alapján a KHVM hírközlési helyettes
államtitkára 1992. decemberében látta el kézjegyével a Hivatal (ERO)
létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot.
Idõközben azonban az ERO létrehozásáról szóló szándéknyilatkozat államközi
egyezménnyé alakult át, amelyet a 2209/1995.(VIII.4.) Korm. határozatban
foglalt felhatalmazás értelmében - az Országgyûlés megerõsítésének
fenntartásával - a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes
államtitkára 1995. szeptember 29-én, Londonban írt alá.
Magyarország részvétele a Hivatal munkájában - illetve az államközi egyezmény
megerõsítése - a hazai érdekek érvényre juttatását jelenti a közös európai
álláspont kialakításában, a rádiótávközlés és frekvenciagazdálkodás területén.
Az ERO Egyezményben foglalt választottbírósági eljárás, valamint az ERO
munkatársainak külföldön, hivatalos útjaikon megadható teljes körû diplomáciai
immunitás miatt szükséges az Egyezményt az Országgyûlés által megerõsíteni.
A Magyar Köztársaság megerõsítõ okiratát - az Országgyûlésnek a megerõsítés
tárgyában hozott határozata alapján - a köztársasági elnök állítja ki. Az
okirat letétbe helyezésérõl az Egyezmény 15. cikkében foglaltaknak megfelelõen
a külügyminiszter gondoskodik.
A letétbe helyezést követõen az Egyezmény kihirdetésérõl törvényben kell
gondoskodni.
EGYEZMÉNY AZ EURÓPAI RÁDIÓTÁVKÖZLÉSI HIVATAL (ERO) LÉTREHOZÁSÁRÓL
A jelen Egyezmény Részes Államai, a továbbiakban: "Szerzõdõ Felek";
Elismerve a rádiófrekvenciás spektrum iránti növekvõ igényt és annak
szükségességét, hogy ezt a ritka természeti erõforrást a leghatékonyabban
használják fel;
Aláhúzva ennélfogva, hogy az Európai Postai és Távközlési Igazgatások
Konferenciája (a továbbiakban: CEPT) által létrehozott jelenlegi
mechanizmusokat meg kell erõsíteni és el kell látni az ahhoz szükséges állandó
erõforrásokkal, amelyekkel elvégezhetõ a frekvenciaigények hosszútávra szóló
elemzése, amely révén lehetõvé válik a frekvenciaspektrum leghatékonyabb
felhasználása, a szolgáltatások és felhasználók részérõl felmerülõ igények
idõben történõ számbavétele az ipari fejlõdés és a szabványok fejlõdése
alapján;
Elhatározva egy állandó nem profitszerzõ intézmény létrehozását, amely
támogatja a CEPT Európai Rádiótávközlési Bizottságát (a továbbiakban; "ERC"),
amelynek feladatai a rádiótávközlési politikák fejlesztésére és a
frekvenciaelosztás és a rádiótávközléssel kapcsolatos technikai kérdések
koordinálására irányulnak, beleértve az ûrtávközlést is;
az alábbiakban állapodtak meg:
1. cikk
Az ERO létrehozása
(1) Az Európai Rádiótávközlési Hivatalt (a továbbiakban ERO) ezennel
megalapítjuk.
(2) Az ERO székhelye Koppenhágában, Dániában van.
2. cikk
Az ERO céljai
Az ERO váljon a rádiótávközlés szakértõ központjává, támogassa és tanácsaival
segítse az ERC-t.
3. cikk
Az ERO funkciói
(1) Az ERO funkciói az alábbiak:
1. gyújtópontként mûködõ szakértõi központot alkot, amely megjelöli a
rádiótávközlés problematikus területeit, illetve új lehetõségeit és ennek
megfelelõen tanácsokkal támogatja az ERC-t;
2. európai szintû hosszú távú terveket készít a rádiófrekvencia spektrum
jövõbeni használatára;
3. kapcsolatot tart a nemzeti frekvenciagazdálkodási hatóságokkal;
4. koordinálja a cselekvést és irányítást biztosít a kutatási programokhoz;
5. konzultációkat vezet a frekvenciaspektrum egyes részeirõl, illetve az ahhoz
kapcsolódó kérdésekrõl;
6. segíti az ERC-t és Munkacsoportjait az egyes konzultációs találkozók
megszervezésében;
7. alkalmazza a konzultációs találkozók részvételi kritériumait;
8. nyilvántartást vezet a legfontosabb ERC lépésekrõl és a CEPT vonatkozó
Ajánlásairól és Döntéseirõl;
9. rendszeres idõközönként állapot jelentésekkel látja el az ERC-t és
10. kapcsolatot tart az Európai Közösséggel és az Európai Szabadkereskedelmi
Társulással.
(2) A fenti feladatoknak a konzultációs találkozókhoz kapcsolódó végrehajtása
során az ERO kifejleszti és fenntartja azokat a modern eljárásokat, amelyek
arra szolgálnak, hogy lehetõvé tegye a rádiótávközlés használatában markánsan
érdekelt európai szervezetek számára - beleértve a minisztériumok, a
közszolgálati rádiótávközlés mûködtetõit, a gyártókat, a magánhálózatok
felhasználóit és üzemeltetõit, a szolgáltatókat, a kutatási intézményeket,
vagy az ilyen felek csoportjait képviselõ normaalkotó testületeket vagy
szervezeteket -, hogy elõfizethessenek az õket érdeklõ rendszeres
információkra és részt vehessenek ezeken a konzultációs találkozókon az egyéni
érdekeiknek megfelelõ méltányos módon.
(3) Az 1. bekezdésben említett funkciók mellett az ERO általában éves
rendszerességgel a 2. bekezdésben említett szervezetek számára nyitott
találkozót szervez, hogy lehetõséget biztosítson az ERC és az ERO
tevékenységének és jövendõ munkaprogramjainak megvitatására.
4. cikk
Jogi státusz és kiváltságok
(1) Az ERO jogi személyiséggel rendelkezik. Az ERO teljes jogképességgel bír
funkciói gyakorlásához és céljai eléréséhez, és többek között joga van:
1. szerzõdést kötni;
2. megszerezni, bérbeadni, birtokolni és elidegeníteni ingó és ingatlan
tulajdonokat;
3. jogi eljárásokban résztvenni; és
4. egyezményeket kötni államokkal és nemzetközi szervezetekkel.
(2) Az ERO Hivatalvezetõje és Vezetõ Testülete kiváltságokkal és
mentességekkel rendelkeznek Dániában, ahogy azokat az ERO és a Dán Kormány
közötti Székhely Megállapodás rögzíti.
(3) Más országok ugyancsak adhatnak hasonló kiváltságokat és mentességeket az
ERO-nak az illetõ országokban folyó tevékenysége támogatásához, különös
tekintettel az ERO Hivatalvezetõjének és Vezetõ Testületének hivatalos
minõségükben tett kijelentéseikkel vagy leírtakkal, illetve valamennyi
cselekményeikkel kapcsolatos mentességükre.
5. cikk
Az ERO szervei
Az ERO a Tanácsból és a Hivatalvezetõbõl áll, akit a Vezetõ Testület támogat.
6. cikk
A Tanács
(1) A Tanács valamennyi Szerzõdõ Fél vonatkozó Rádiófrekvencia-gazdálkodási
Hatóságainak képviselõibõl áll.
(2) Az ERC Elnöke a Tanács Elnöke. Ha az ERC Elnöke olyan ország polgára,
amely nem Részese a jelen Egyezménynek a Tanács a tagok közül választ Elnököt.
Az Elnöknek joga van a Tanács nevében eljárni.
(3) Az Európai Közösség Bizottságainak és az Európai Szabadkereskedelmi
Társulás Titkárságának képviselõi Megfigyelõi minõségben részt vehetnek a
Tanács ülésein.
7. cikk
A Tanács funkciói
(1) A Tanács az ERO legfõbb döntéshozó szerve és mint ilyen:
1. meghatározza az ERO politikáját a technikai és irányítási kérdésekben;
2. elfogadja a munkaprogramot, a költségvetést és az elszámolásokat;
3. meghatározza a személyzet létszámát;
4. kinevezi a Hivatalvezetõt és a Vezetõ Testületet;
5. az ERO nevében szerzõdéseket és megállapodásokat köt;
6. a 15. és 20. cikkel összhangban módosításokat eszközöl az Egyezményben; és
7. az Egyezmény keretein belül minden intézkedést megtesz az ERO céljainak
megvalósítása érdekében.
(2) A Tanács köteles kidolgozni az ERO és szervei pontos mûködéséhez szükséges
szabályokat.
8. cikk
A szavazás szabályai
(1) A Tanács döntéseit amennyire csak mód van rá, konszenzussal kell meghozni.
Ha a konszenzusra nincs mód, a döntést a leadott súlyozott szavazatok
kétharmadával kell meghozni.
(2) A Tanács szavazatainak súlyozása az A. melléklet szerint történik.
(3) A jelen Egyezmény módosítására - beleértve a Mellékleteket is - tett
javaslatokat akkor kell tárgyalni, ha a Szerzõdõ Felek összes súlyozott
szavazatának legalább 25 %-ának támogatását élvezik.
(4) A Tanács valamennyi döntéséhez határozatképességre van szükség, ami
1. az Egyezmény és Mellékletei módosítása esetén az összes Szerzõdõ Fél
súlyozott szavazatainak legalább kétharmada;
2. más döntések esetén az összes Szerzõdõ Fél súlyozott szavazatainak
legalább a fele.
(5) A Tanács Megfigyelõi részt vehetnek a vitában, de szavazati joggal nem
rendelkeznek.
9. cikk
A Hivatalvezetõ és a Vezetõ Testület
(1) A Hivatalvezetõ az ERO törvényes képviselõjeként lép fel és joga van a
Tanács által megszabott korlátok között szerzõdéseket kötni az ERO nevében. A
Hivatalvezetõ teljes egészében vagy részlegesen átruházhatja jogait a
Hivatalvezetõ-helyettesre.
(2) A Hivatalvezetõ felel az ERO valamennyi belsõ és külsõ tevékenységének az
Egyezmény, a Székhely Megállapodás, a munkaprogram, a költségvetés és a
Tanács által meghatározott direktívák és irányvonal szerinti megfelelõ
elvégzéséért.
(3) A Vezetõ Testületre vonatkozó szabályokat a Tanácsnak kell kidolgozni.
10. cikk
A munkaprogram
Az ERO három évet felölelõ munkaprogramját évente kell jóváhagynia a Tanácsnak
az ERC javaslata alapján. A program elsõ évének elegendõ adatot kell
tartalmaznia ahhoz, hogy lehetõvé tegye az ERO költségvetésének elfogadását.
11. cikk
A költségvetés és az elszámolás
(1) Az ERO pénzügyi éve január 1-jétõl a következõ december 31-jéig tart.
(2) A Hivatalvezetõ felel az ERO éves költségvetésének és éves elszámolásának
elkészítéséért és megfelelõ megtárgyalása és elfogadása céljából a Tanács elé
terjesztéséért.
(3) A költségvetést a 10. cikk alapján kidolgozott munkaprogram
követelményeinek figyelembevételével kell elkészíteni. A költségvetés
benyújtásának és elfogadásának menetrendjét, a vonatkozó évet megelõzõen a
Tanácsnak kell meghatároznia.
(4) A részletes pénzügyi szabályok csomagját a Tanácsnak kell megállapítania.
A szabályoknak tartalmazniuk kell egyebek között az ERO éves elszámolásai
benyújtásának és elfogadásának menetrendjét és az elszámolások ellenõrzésére
vonatkozó rendelkezéseket.
12. cikk
Pénzügyi hozzájárulás
(1) Az ERO tõkeráfordításait és folyó mûködési költségeit - eltekintve a
Tanácsülésekétõl - a Szerzõdõ Felek fedezik, akik a költségeket az Egyezmény
szerves részét képezõ A. mellékletben szereplõ hozzájárulási egységek alapján
osztják meg.
(2) Ez nem zárja ki, hogy az ERO a Tanács döntése alapján ne végezzen munkát
költségtérítéses alapon harmadik fél részére.
(3) A Tanács üléseinek költségeit annak az országnak a Frekvenciagazdálkodási
Hatósága fedezi, ahol az ülést tartják. Az utazási és megélhetési költségeket
a képviselt hatóságok térítik.
13. cikk
A Szerzõdõ Felek
(1) Egy Állam vagy a 14., vagy a 15. bekezdés szerinti eljárás révén válhat az
Egyezmény szerinti Szerzõdõ Féllé.
(2) Arra az Államra, amely az Egyezmény Szerzõdõ Felévé válik, a 15. bekezdés
alapján módosított A. mellékletben szereplõ hozzájárulási egységet kell
alkalmazni.
14. cikk
Az aláírás
(1) Bármely Állam, amelynek Távközlési Hatósága tagja a CEPT-nek, Szerzõdõ Fél
lehet, ha
1. az aláíráskor nem jelentenek be fenntartást a ratifikáció, az elfogadás
vagy jóváhagyás vonatkozásában;
2. ha a ratifikációtól, az elfogadástól vagy a jóváhagyástól függ az aláírás,
ratifikáció, elfogadás vagy jóváhagyás után.
(2) A jelen Egyezmény 1993. június 23-ai hatályba lépéséig nyitva áll az
aláírásra, azt követõen a csatlakozásra.
15. cikk
Csatlakozás
(1) Az Egyezmény nyitva áll a csatlakozásra minden olyan állam számára,
amelynek Távközlési Hatósága tagja a CEPT-nek.
(2) A csatlakozó Állammal folytatott konzultációk után a Tanácsnak el kell
fogadnia az A. melléklet szükséges módosítását. Nem számítva a 2. és a 20.
bekezdést, a módosításnak azt a napot követõ második hónap elsõ napján kell
hatályba lépnie, amikor a Dán Kormány megkapta az illetõ Állam csatlakozási
okiratát.
(3) A csatlakozási okiratnak ki kell fejezni, hogy a csatlakozó Állam egyetért
az A. melléklet elfogadott módosításával.
16. cikk
Hatályba lépés
(1) A jelen Egyezmény azt a napot követõ második hónap elsõ napján lép életbe,
amikor a Dán Kormány kellõ számú aláírást, illetve ha szükséges, ratifikációs
okiratot, elfogadást vagy jóváhagyást kapott a Szerzõdõ Felektõl, úgy, hogy az
A. mellékletben szereplõ maximálisan lehetséges hozzájárulási egységbõl
legalább 80 %-ot biztosítson.
(2) Miután a jelen Egyezmény életbelépett, annak elõírásai minden utólag
csatlakozott Szerzõdõ Félre nézve kötelezõk azt a napot követõ második hónap
elsõ napjától kezdve, amikor a Dán Kormány megkapta az illetõ Állam
ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratát.
17. cikk
Felmondás
(1) Azután, hogy a jelen Egyezmény már két éve hatályba lépett, bármely
Szerzõdõ Fél felmondhatja azt a Dán Kormánynak küldött írásos értesítésben,
amelynek a felmondásról értesítenie kell a Tanácsot, a Szerzõdõ Feleket és a
Hivatalvezetõt.
(2) A felmondás a 11. cikk elsõ bekezdésében meghatározott következõ teljes
pénzügyi év lejártakor lép hatályba, attól a naptól számítva, amikor a Dán
Kormány a felmondó okmányt megkapta.
18. cikk
A Szerzõdõ Felek jogai és kötelességei
(1) A jelen Egyezmény rendelkezései nem sérthetik az egyes Szerzõdõ Felek
szuverenitását saját távközlésük szabályozásában.
(2) Minden Szerzõdõ Fél, amely tagja az Európai Gazdasági Közösségnek az
Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerzõdésbõl fakadó kötelezettségeivel
összhangban hajtja végre az Egyezményt.
(3) Az Egyezményhez nem lehet fenntartást fûzni.
19. cikk
A viták rendezése
Minden, a jelen Egyezmény, illetve Mellékleteinek értelmezését vagy
alkalmazását illetõ vitát, amelyet a Tanács jószolgálataival nem sikerült
rendezni, a feleknek a jelen Egyezmény szerves részét képezõ B. mellékletnek
megfelelõen, választott bíróság elé kell vinniük.
20. cikk
Módosítások
(1) A Tanács az Egyezményt érintõ módosításokat azzal a feltétellel fogadhatja
el, hogy azokat valamennyi Szerzõdõ Fél írásban megerõsíti.
(2) A módosítások valamennyi Szerzõdõ Félre nézve hatályba lépnek a harmadik
hónap elsõ napján, azt a napot követõen, amikor a Dán Kormány értesítette a
Szerzõdõ Feleket, hogy valamennyi Szerzõdõ Féltõl megkapta a ratifikációs,
elfogadási vagy jóváhagyási okiratokat.
21. cikk
A letéteményes
(1) Az Egyezmény eredetijét, az egymást követõ módosításokkal, ratifikációs,
elfogadási, vagy jóváhagyási vagy csatlakozási okiratokkal a Dán Kormány
levéltárában kell letétbe helyezni.
(2) A Dán Kormány köteles egy hiteles példányt biztosítani az Egyezmény és a
Tanács által elfogadott bármely módosítás szövegébõl, valamennyi Államnak,
amely aláírta az Egyezményt, vagy csatlakozott hozzá és a CEPT Hivatala
Elnökének. Tájékoztatásul további példányokat kell küldenie a Nemzetközi
Távközlési Egyesület Fõtitkárának, a CEPT Összekötõ Irodájának, az Európai
Közösség Elnökének és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás Fõtitkárának.
(3) A Dán Kormány köteles értesíteni valamennyi, az Egyezményt aláíró, vagy
ahhoz csatlakozó Államot és a CEPT Hivatalának Elnökét minden aláírásról,
ratifikációról, elfogadásról, jóváhagyásról vagy felmondásról, valamint az
Egyezmény hatályba lépésérõl és minden módosításról. A Dán Kormány köteles
továbbá értesíteni valamennyi az Egyezményt aláíró, vagy ahhoz csatlakozó
Államot és a CEPT Hivatalának Elnökét minden csatlakozás hatályba lépésérõl.
ENNEK HITELÉÜL az arra megfelelõen meghatalmazott alulírott képviselõk
aláírták a jelen Egyezményt.
KELT Hágában, 1993. június 23-án egy angol, francia és német nyelvû
példányban, amelyek mindegyike egyformán hiteles.
Az Albán Köztársaság nevében:
Az Osztrák Köztársaság nevében:
A Belga Királyság nevében: a ratifikációtól függõen, olvashatatlan aláírás
1993. október 20.
A Bolgár Köztársaság nevében: olvashatatlan aláírás 1993. október 20.
A Horvát Köztársaság nevében:
A Ciprusi Köztársaság nevében: olvashatatlan aláírás, 1993. október 20.
A Cseh Köztársaság nevében:
A Dán Királyság nevében: olvashatatlan aláírás
A Finn Köztársaság nevében: olvashatatlan aláírás
A Francia Köztársaság nevében: a ratifikációtól függõen, olvashatatlan aláírás
1993. október 20.
A Németországi Szövetségi Köztársaság nevében: a ratifikációtól függõen,
olvashatatlan aláírás, 1993. október 20.
A Görög Köztársaság nevében: olvashatatlan aláírás
A Magyar Köztársaság nevében: Bölcskei Imre, 1995. szeptember 29.
Az Izlandi Köztársaság nevében: olvashatatlan aláírás
Írország nevében: olvashatatlan aláírás
Az Olasz Köztársaság nevében: olvashatatlan aláírás
A Liechtensteini Fejedelemség nevében: P.H. (Szövetségi Távközlési Hivatal),
olvashatatlan aláírás 1993. október 20.
Litvánia nevében:
A Luxemburgi Nagyhercegség nevében: olvashatatlan aláírás, 1993. október 20.
A Máltai Köztársaság nevében:
A Moldovai Köztársaság nevében:
A Monacói Nagyhercegség nevében:
A Holland Királyság nevében:
A Norvég Királyság nevében: Edd Hustad
A Lengyel Köztársaság nevében: olvashatatlan aláírás
A Portugál Köztársaság nevében:
Románia nevében: olvashatatlan aláírás, 1993. október 20.
A San Marinoi Köztársaság nevében:
A Szlovén Köztársaság nevében:
A Spanyol Királyság nevében: olvashatatlan aláírás
A Svéd Királyság nevében:
A Svájci Államszövetség nevében: P.H. (Szövetségi Távközlési Hivatal),
olvashatatlan aláírás 1993. október 20.
A Török Köztársaság nevében:
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság nevében: olvashatatlan
aláírás
Vatikán Városállam nevében: olvashatatlan aláírás
" A " MELLÉKLET
A pénzügyi hozzájárulások és a súlyozott szavazatok kiszámításának alapjául
használt hozzájárulási egységek
25 egység: Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Egyesült
Királyság
15 egység: Svájc
10 egység: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Görögország, Luxemburg,
Hollandia, Norvégia, Portugália, Svédország, Törökország
5 egység: Írország
1 egység: Albánia, Bulgária, Csehország, Horvátország, Ciprus, Magyarország,
Izland, Liechtenstein, Litvánia, Málta, Moldova, Monaco, Lengyelország,
Románia, San Marino, Szlovénia, Vatikán Város
" B " MELLÉKLET
Választott bírósági eljárás
(1) Az Egyezmény 19. bekezdésében hivatkozott vita eldöntésére Választott
Bíróságot kell létrehozni, az alábbi bekezdések figyelembevételével:
(2) A részes államok bármelyike csatlakozhat bármelyik félhez a választott
bírósági vitában.
(3) A Bíróság három tagból áll. A vitában érintett minden fél köteles
kijelölni egy választott bírót két hónapon belül azt a napot követõen, hogy
valamelyik fél választott bíróság igénybevételét kérte. Az elsõ két választott
bíró köteles a második választott bíró kinevezését követõ hat hónapon belül
kijelölni a harmadik választott bírót, aki a Bíróság Elnöke lesz. Amennyiben a
két választott bíró egyikét a megszabott idõ alatt nem sikerült kijelölni,
akkor bármelyik fél kérésére a jelölést az Állandó Választott Bíróság
Fõtitkára teszi meg.
Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni, ha a Választott Bíróság Elnökét a
megszabott határidõ alatt nem jelölték ki.
(4) A Választott Bíróság meghatározza székhelyét és állapítja meg eljárási
szabályait.
(5) A Bíróságnak döntését a nemzetközi joggal összhangban kell meghoznia és az
Egyezményen és az általános jogelveken kell alapulnia.
(6) Mindegyik fél viseli az általa kijelölt választott bíróval kapcsolatos
költségeket, valamint a Bíróság elõtti képviselet költségeit. A Választott
Bíróság Elnökével kapcsolatos költségeket a vita résztvevõi egyenlõ arányban
osztják meg.
(7) A Bíróság döntését a tagjai többségével kell meghozni, akik nem
tartózkodhatnak a szavazástól. Ez a döntés végleges és kötelezõ a vitában
résztvevõ valamennyi fél számára és fellebbezésének helye nincs. A felek
kötelesek haladéktalanul eleget tenni a döntésnek. Amennyiben vita alakulna ki
értelmezésérõl vagy érvényesülési területérõl, a Bíróságnak értelmeznie kell a
döntést a vita bármely résztvevõjének kérésére.