MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2838.. számú
törvényjavaslat
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1995. évi
költségvetésének végrehajtásáról
Elõadó:
dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 1996. augusztus
2
1996. évi ..... törvény
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1995. évi
költségvetésének végrehajtásáról
Az Országgyûlés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1995. évi - a társada-
lombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetésérõl és a
természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozásának általános
szabályairól szóló 1995. évi LXXIII. törvényben (a továbbiakban: KT.)
meghatározott - költségvetésének végrehajtásáról a következõ törvényt alkotja:
I. fejezet
A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP 1995. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK
VÉGREHAJTÁSA
A fõösszegek és a hiány rendezése
1. §
(1) Az Országgyûlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban : Ny.
Alap) 1995. évi költségvetésének végrehajtását 494 646 millió
( négyszáz-kilencvennégymilliárd hatszáznegyvenhat millió ) forint bevétellel,
512 846 millió ( ötszáz-tizenkét milliárd nyolcszáznegyvenhat millió) forint
kiadással, 18 200 millió ( tizennyolcmilliárd-kétszáz millió) forint kiadási
többlettel jóváhagyja.
(2) A Ny. Alap költségvetése végrehajtásának mérlegét a törvény 1. számú
melléklete tartalmazza.
(3) Az 1. § (1) bekezdésében megjelölt hiány rendezése - a Magyar Köztársaság
1996. évi költségvetésérõl szóló 1995. évi CXXI. törvény ( a továbbiakban:
KKT. ) 32. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján - a központi
költségvetés 1995. évi zárszámadásában történik.
(4) A Ny. Alapnak az (1) bekezdésben meghatározott kiadási többlete a Ny. Alap
likviditási tartalékát csökkenti. A pénzügyi rendezéssel a likviditási
tartalék visszapótlódik.
A bevételek részletezése
2. §
(1) A Ny. Alap járulékbevétele 432 763 millió forint. Ebbõl a munkáltatói
nyugdíjbiztosítási járulék bevétele 351 896 millió forint, az egyéni
nyugdíjjárulék bevétele 69 957 millió forint, a munkanélküliek ellátása után
fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 7561 millió forint, a munkanélküli járadék
után fizetett nyugdíjjárulék 1650 millió forint. Az egyes szociális ellátások
után fizetett járulék 1699 millió forint.
(2) A Ny. Alap járulékbevételébõl, 17 289 millió forint a kintlévõségek behaj-
tásából eredõ rendkívüli járulékbevétel.
(3) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétel 13 992
millió forint, melybõl a késedelmi pótlék és rendbírság 12 192 millió
forint, a jogalap nélküli kifizetések visszatérítésének és az egyéb
bevételeknek az ösz-szege 1800 millió forint.
(4) A Ny. Alap kamat- és egyéb hozambevétele 3655 millió forint.
(5) Az 1992. évi LXXXIV. törvény, ( a továbbiakban: AT.) 7. §-ának (3)-(4) be-
kezdése alapján a KT. 2. §-ának (2) bekezdése által az 1995. évi költségvetés
bevételei közé bevont befektetések hozama tartalék összege 3636 millió
forint, a befektetett eszközök értékesítésébõl származó bevétel 1250 millió
forint, a Lakásalap fedezeti kötvény 1995. évi tõketörlesztésébõl befolyt
összeg 1300 millió forint.
(6) A Ny. Alapot az AT. 3. § (5) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés
alapján megilletõ bevétel 36 064 millió forint.
(7) A Ny. Alapnak az Egészségbiztosítási Alap ( a továbbiakban: E. Alap ) az
egyszeri bevétel átcsoportosításából származó bevétele 1052 millió forint.
(8) A mûködési célú bevételek összege 934 millió forint, ebbõl:
a) a nem a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátásokra a Magyar
Köztársaság 1995. évi költségvetésérõl szóló 1994. évi CIV. törvény XII. Nép-
jóléti Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. alcím, 3. elõirányzat-csoport
elõirányzata szerint átutalt költségtérítés összege 155 millió forint;
b) az egyéb szervek térítése, illetve a saját mûködési bevétel összege
618 millió forint;
c) a mûködési költségvetés 1994. évi pénzmaradványából a nyugdíj-
biztosítás mûködési kiadásainak fedezetére felhasznált összeg 160 millió
forint.
A kiadások részletezése
3. §
(1) Az AT. 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott a Ny. Alapot terhelõ
nyugellátások kiadása 443 170 millió forint.
(2) A ténylegesen kimutatható egyéb kiadások (postaköltség és útiköltség-
térítés) összege 2015 millió forint.
(3) A mûködésre fordított kiadás 10 667 millió forint, melybõl :
a) 8064 millió forint a Ny. Alapból fedezett összeg , amely
tartalmazza a - biztosítási önkormányzatok megállapodása alapján az egymás
számára végzett feladatokhoz történõ kölcsönös hozzájárulásokhoz igazodóan -
nettó módon átadásra kerülõ, az Egészségbiztosítási Önkormányzat igazgatási
szerveinél mûködési célra felhasználható 1500 millió forint összeget és a 2. §
(8) bekezdésében meghatározott bevételbõl teljesített 924 millió forint
összegû kiadást;
b) 2604 millió forint az (4) - (5) és (8) - (9) bekezdésekben
részletezett kiadások összege.
(4) 150 millió forint a világbanki kölcsönszerzõdés 1995-ben esedékes nyugdíj-
biztosítási kiadása.
(5) A mûködési célú informatikai fejlesztés kiadása 568 millió forint.
(6) A vagyongazdálkodással kapcsolatos ráfordítások összege 267 millió forint.
(7) Az AT. 3. §-a (5) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezés alapján
keletkezett kiadás összege 56 726 millió forint.
(8) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat járulékellenõrzési tevékenységet
(elfedett járulék feltárását) végzõ igazgatási szervei hatékonyabb mûködéséhez
szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésre fordított
kiadás 31 millió forint.
(9) Az 1995. évi beruházások összege 1855 millió forint. Az elõirányzat ösz-
szegének 915 millió forinttal való túllépését a 2.§ (5) bekezdésében megjelölt
befektetett eszközök értékesítése bevételi elõirányzatának túlteljesítése
tette lehetõvé.
Mûködési költségvetés
4. §
(1) A mûködési költségvetés bevételi fõösszege 10 667 millió forint.
(2) A mûködési költségvetés kiadási fõösszege 10 667 millió forint, ebbõl:
a) a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat kiadása 53 millió forint, az Orszá-
gos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság kiadása 745 millió forint, a területi
nyugdíjbiztosítási igazgatóságok kiadása 3317 millió forint, a
Nyugdíjfolyósító Igazgatóság kiadása 1515 millió forint;
b) a központosított elõirányzatok teljesítésének összege 4517 millió fo-
rint. Ebbõl 307 millió forint a központosított intézményi elõirányzatok
teljesítése, 2710 millió forint, a nyugdíjbiztosítási célfeladatok
teljesítése, 1500 millió forint - a biztosítási önkormányzatok megállapodása
alapján az egymás számára végzett feladatokhoz történõ kölcsönös
hozzájárulásokhoz igazodóan - az Egészségbiztosítási Önkormányzat igazgatási
szerveinek nettó módon átadott hozzájárulás 521 millió forint a mûködési
költségvetésben 1995-ben keletkezett pénzmaradvány összege.
(3) A Ny. Alap mûködési költségvetése végrehajtásának mérlegét a törvény 2.
számú melléklete tartalmazza.
II. fejezet
AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP 1995. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK
VÉGREHAJTÁSA
A fõösszegek és a hiány rendezése
5. §
(1) Az Országgyûlés az E. Alap 1995. évi költségvetésének végrehajtását
422 915 millió (négyszázhuszonkétmilliárd-kilencszáztizenötmillió) forint
bevétellel, 445 175 millió (négyszáznegyvenötmilliárd-egyszázhetvenötmillió)
forint kiadással és 22 260 millió (huszonkétmilliárd-kettõszázhatvanmillió)
forint kiadási többlettel jóváhagyja.
(2) Az E. Alap költségvetése végrehajtásának mérlegét a törvény 3. számú mel-
léklete tartalmazza.
(3) Az E. Alap (1) bekezdés szerinti hiányának rendezése - a KKT 32. §-ának
(2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján - a központi költségvetés 1995.
évi zárszámadásában történik.
(4) Az E. Alapnak az (1) bekezdésben meghatározott hiánya a pénzügyi
rendezéséig az E. Alap likviditási tartalékát csökkenti. A pénzügyi
rendezéssel a likviditási tartalék visszapótlódik.
(5) Az E. Alap 1995. december 31-ig pénzügyileg nem rendezett költségvetési
hiányaiból származó, valamint a központi intézkedések miatti hiteligénybevétel
összegével a KKT. 32.§-ának (3) bekezdésében rögzített kamatmentes hitelkeret
kamatfizetési kötelezettség nélkül túlléphetõ.
A bevételek részletezése
6. §
(1) A járulékbevételek összege 345 705 millió forint. A járulékbevételek
összegébõl a munkáltatói egészségbiztosítási járulék befizetések összege
280 582 millió forint, a munkanélküliek ellátásai után fizetett
egészségbiztosítási járulék 6018 millió forint, az egyéni egészségbiztosítási
járulékbevételek összege 46 867 millió forint, a baleseti járulék 1 837 millió
forint. A társadalombiztosításról szóló, többször módosított 1975. évi II.
törvény 119. §-a alapján a központi költségvetés által 1995-ben fizetett
járulék összege 10 400 millió forint.
(2) A járulékbevételek (1) bekezdés szerinti összegébõl a kintlevõségek
behajtásából származó bevételek összege 13 322 millió forint.
(3) A terhesgondozásnak az E. Alap kiadásai között szereplõ, de 1993-tól a
központi költségvetést terhelõ költségei fedezetére a központi költségvetéstõl
átvett összeg 2500 millió forint.
(4) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek összege
12 731 millió forint. Ebbõl 9413 millió forint a késedelmi pótlék és a
rendbírság összege, 169 millió forint a terhességmegszakítás egyéni térítési
díja, 1000 millió forint az e feladattal kapcsolatosan 1994-ben megelõlegezett
költségek 1995. évi - a magzati élet védelmérõl szóló 1992. évi LXXIX. törvény
16. §-ának (3) bekezdésében meghatározott - központi költségvetési
megtérítése, a baleseti megtérítések és egyéb kártérítések megtérítésének
összege 1090 millió forint, a további bevételi tételek összege 1059 millió
forint.
(5) A kamat- és egyéb hozambevételek összege 159 millió forint.
(6) A befektetések hozama tartalék állományának a bevételek közé - a KT. 6. §-
ának (8) bekezdése alapján - történt bevonásából származó bevételi összeg 535
millió forint.
(7) Az államtól vissztehermentesen átvett vagyon hozamából származó bevétel 15
millió forint.
(8) Az energiaár-emelés hatásának az egészségügyi intézmények körében történõ
kompenzálására a központi költségvetés által biztosított összeg 882 millió
forint.
(9) Az E. Alapot az AT. 3. §-a (5) bekezdésének a) pontjában foglalt
rendelkezés alapján megilletõ - Ny. Alap nyugdíjkiadásai után a természetbeni
egészségbiztosítási szolgáltatások fedezetére befolyt - járulékbevétel összege
56 726 millió forint.
(10) Az E. Alapnak a címzetten a mûködési kiadások fedezetére szolgáló
bevétele 3663 millió forint. Ebbõl az összegbõl 1500 millió forint a Ny.
Alapnak az AT.10. §-a (9) bekezdésében meghatározott hozzájárulása, 1195
millió forint a központi költségvetés által a családi pótlék és más ellátások
folyósítási kiadásainak megtérítésére fizetett összeg, 687 millió forint az
1994. évben a mûködési költségvetésben keletkezett pénzmaradvány bevonásából
származó bevétel, 281 millió forint az egyéb mûködési célú bevételek összege.
A kiadások részletezése
7. §
(1) A gyógyító-megelõzõ ellátásokra fordított kiadások összege 191 056 millió
forint. A gyógyító-megelõzõ ellátásokra fordított kiadások részletezését a
törvény 4. számú melléklete tartalmazza.
(2) A gyógyszerek fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatására
fordított kiadás 69 977 millió forint, a gyógyászati segédeszközök fogyasztói
árának társadalombiztosítási támogatására fordított összeg 10 808 millió
forint. 799 millió forint a vérzékenység kezelésének kiadása.
(3) A gyógyászati szolgáltatások kiadása 1 354 millió forint, amelybõl a
gyógyfürdõ szolgáltatásra kifizetett összeg 1214 millió forint, az
anyatejellátás kiadása 140 millió forint.
(4) Az E. Alapot terhelõ nyugellátások összege 68 147 millió forint.
(5) A terhességi-gyermekágyi segély kiadása 8904 millió forint.
(6) A táppénzkiadás 39 805 millió forint.
(7) Az egyéb betegségi ellátások együttes összege 3158 millió forint. Ebbõl
1771 millió forint az utazási költségtérítés kiadása, 708 millió forint a
kártérítési járadékok kiadása, 679 millió forint a betegséggel kapcsolatos
segélyekre fordított összeg. A betegséggel kapcsolatos segélyek összegébõl 130
millió forint a külföldi sürgõsségi gyógykezelés költségeinek megtérítése, 307
millió forint a javasolt külföldi gyógykezelés kiadásaira fordított összeg,
241 millió forint a rendkívüli szociális támogatások kiadása, 2 millió forint
a nemzetközi egyezményekbõl eredõ kiadás.
(8) Az E. Alapot terhelõ posta-, bank-, és egyéb költségek összege 1127 millió
forint. Ebbõl az összegbõl 259 millió forint a társadalombiztosítási
azonosító jel kibocsátásának 1995. évi kiadása.
(9) A társadalombiztosítási kifizetõhelyek fenntartóinak fizetett
költségtérítés összege 363 millió forint.
(10) A kamat- és egyéb hozambevételekkel összefüggõ kiadások összege 9 millió
forint.
(11) Az AT. 3. §-a (5) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés alapján
az E. Alap által - a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után - a Ny. Alap
részére megfizetett járulék összege 36 064 millió forint.
(12) Az E. Alapból a Ny. Alapba történt egyszeri forrásátcsoportosítás 1052
millió forint.
(13) A mûködésre fordított kiadás 12 554 millió forint, amelybõl
a) 7583 millió forintot a KT. 7. §-a (13) bekezdésének a) pontja szerinti
összeg;
b) 3663 millió forintot a 6. § (10) bekezdése szerinti mûködési célú
bevételekbõl teljesített kiadás;
c) 1308 millió forintot a (14)-(16) bekezdések szerinti kiadások összege
képez.
(14) Az Egészségbiztosítási Önkormányzat behajtási tevékenységet végzõ
igazgatási szervei hatékonyabb mûködéséhez szükséges feltételek
megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésére szolgáló kiadás 607 millió
forint.
(15) A mûködési célú informatikai fejlesztést szolgáló kiadás összege 500
millió forint.
(16) A világbanki program hazai költségeire fordított kiadás 201 millió
forint.
Mûködési költségvetés
8. §
(1) A mûködési költségvetés bevételi fõösszege 12 554 millió forint.
(2) A mûködési költségvetés kiadási fôösszege 12 554 millió forint. Ebbõl az
összegbõl az Egészségbiztosítási Önkormányzat kiadása 53 millió forint, az
Országos Egészségbiztosítási Pénztár kiadása 2580 millió forint, a megyei és
ágazati Egészségbiztosítási Pénztárak kiadása 6906 millió forint, az Országos
Orvosszakértõi Intézet kiadása 592 millió forint, a központosított intézményi
elõirányzatok és az egészségbiztosítási célfeladatok teljesítésének összege
1864 millió forint. A mûködési költségvetésben 1995-ben keletkezett
pénzmaradvány összege 559 millió forint.
(3) A mûködési költségvetés végrehajtásának mérlegét a törvény 5. számú
melléklete tartalmazza.
III. fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER EGÉSZÉT ÉRINTÕ RENDELKEZÉSEK
9. §
Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerének a Ny. Alap és az E.
Alap költségvetése összegezésébõl - a halmozódások kiküszöbölésével - adódó
összevont költségvetése végrehajtásának mérlegét a törvény 6. számú melléklete
tartalmazza.
10. §
Az Ny. Alap és az E. Alap likviditási tartalékának a Társadalombiztosítási
Alap 1991. évi költségvetésének a végrehajtásáról, valamint a tartalékalapok
biztosítási ágak közötti megosztásáról szóló 1992. évi LX. tv. 4. §-ának (3)-
(5) bekezdése szerinti - az 1994. évi kötelezettséggel összefüggõ -
visszapótlására a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1994. évi
költségvetésének végrehajtásáról szóló 1996. évi XL. tv. 10. §-ának (4)
bekezdése szerint 1995-ben felhasznált összeg a Ny. Alap esetében 756 millió
forint, az E.Alap esetében 112 millió forint. Ezek az összegek a
nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás által folyósított, nem az általuk
finanszírozott ellátások 1995. évi finanszírozási többlete.
11. §
(1) A Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetésérõl, valamint a
Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról
rendelkezõ - többször módosított - 1992. évi X. törvény 21. §-ának (4)
bekezdésében foglalt rendelkezés alapján 1995-ben a Ny. Alap javára 4152
millió forint összegben, az E. Alap javára - részben ideiglenes átadás -
átvételi értéken számításba véve - 4479 millió forint összegben történt állam
általi vissztehermentes vagyonátadás. E vagyon az alapoknak az AT. 6. §-a (2)
bekezdésében meghatározott tartalékalapját illeti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tartalékban nyilvántartott értékpapírok
értékvesztése, ingatlanok értékcsökkenése, 1995. év végi elszámolásának
tartalékcsökkentõ hatása a Ny. Alapnál 79 ezer forint, az E. Alapnál 73 millió
forint.
12. §
Az E. Alap tartósan befektetett eszközök tartalékában nyilvántartott
értékpapírok értékvesztése, valamint az egészségbiztosítás tulajdonában álló
bérházak értékcsökkenése 1995. év végi elszámolásának a tartósan befektetett
eszközök állományát csökkentõ hatása 68 millió forint.
13. §
(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben fennálló tartozások
vagyonátadással történõ rendezése keretében 1995-ben átvett vagyon átvételkori
értéke 4136 millió forint, ebbõl 4129 millió forint értékû vagyon felszámolási
eljárás során, 7 millió forint értékû vagyon pedig az AT. 6. §-ának (3)
bekezdésében szabályozott átvétellel került társadalombiztosítási tulajdonba.
Az átvett vagyon - a tartozásra befizetett összegek különbözõ tartozásrészek
kiegyenlítésére történõ felhasználásának sorrendjére vonatkozó rendelkezések,
valamint az AT. 4. §-a (3) bekezdésének a) és c) pontjában, továbbá 5. §-a (3)
bekezdésének a) és d) pontjában foglalt rendelkezések értelemszerû
alkalmazásával.megállapítható - eszmei hányadok szerint oszlik meg a Ny. Alap
és az E. Alap között.
(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben fennálló tartozások
vagyonátadással történõ rendezése keretében átvett vagyon 1995. december 31-
ével elszámolt értékvesztése (ideértve az e vagyonkörbe tartozó ingatlan
értékcsökkenését is) 235 millió forint. Az Ny. Alap által átvett vagyon
esetében az értékvesztés 131 millió forint. Ebbõl 116 millió forint az 1995-
ben átvett vagyon, 15 millió forint az 1994-ben átvett vagyonrészek után
elszámolt értékvesztése. Az E. Alap által átvett vagyon elszámolt
értékvesztése 104 millió forint.
14. §
(1) A társadalombiztosítási szervek által folyósított, társadalombiztosítási
alrendszeren kívüli forrásból megtérített ellátások kiadásait, valamint a
kiadások fedezetére befolyt összegeket a törvény 7. számú melléklete
tartalmazza.
(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tartalékainak 1995. évi alakulását
a törvény 8. számú melléklete és 9. számú melléklete tartalmazza.
(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben fennálló tartozások
vagyonátadással történõ rendezése keretében átvett vagyont a törvény 10. számú
melléklete tartalmazza.
15. §
Ez a törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.
9
Általános indoklás
I.
A Nyugdíjbiztosítási Alap 1995. évi költségvetésének végrehajtása
A Ny. Alap 1995. évi költségvetésének elfogadását szakmai és politikai viták
sora elõzte meg. Az elsõ tervezeteket az Önkormányzat már 1994. õszén
elfogadta, majd a Kormánnyal egyeztetett javaslat 1995. január 10-én az
Országgyûlés elé került. Ez a javaslat már a kormányzati elvárásokat is
figyelembe véve 0 szaldós mérleget tartalmazott. Ezt a törvényjavaslatot
azonban a Kormány a március 12-i "csomagra" hivatkozva visszavonta. A
visszavonás után kialakult helyzetben az Önkormányzat és a Kormány külön-külön
javaslatot készített, majd a Kormány a sajátját visszavonta és az
önkormányzati elõterjesztést képviselõi módosító indítványokkal átíratta az
Országgyûléssel.
Az Országgyûlés által elfogadott költségvetési törvény végül a rendkívüli
járulékbevételek megemelésével, a befektetések hozama tartalékának és a
lakásfedezeti kötvény tõketörlesztésének folyó finanszírozásba való
bevonásával, valamint a mûködési kiadások csökkentésével elméletileg
egyensúlyba hozta az Alap mérlegét. Ez az egyensúly azonban már az
elfogadáskor nagyon labilis volt, ráadásul az ingatlan-beruházások területén
rendkívül nehezen kezelhetõ helyzetet teremtett, hiszen félévkor részben már
megtörtént események törvényességét kérdõjelezte meg.
Az Alkotmánybíróságnak a járulékalap kiszélesítését megsemmisítõ ítéletei
tovább rontották az eredeti költségvetés végrehajthatóságának esélyeit. Az
adósokkal a kintlévõségek rendezésérõl kötött megállapodások némileg
javították ugyan a fizetési fegyelmet, de a járulékbevételek jelentõs
elmaradását nem tudták ellensúlyozni.
Az optimista járulékbevételi elõrejelzések alapján 1995. augusztusában még
jóval 5 milliárd forint alatti hiány volt prognosztizálható, melynek elérése a
Pénzügyminisztérium, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az
Egészségbiztosítási Önkormányzat közös szándékának volt minõsíthetõ.
Tényleges garanciák azonban nem álltak rendelkezésre, így a
"folyamatirányításnak" érdemben nem volt realitása a bevételi oldal jelentõs
elmaradása esetére.
A restrikciós gazdaságpolitika következtében mérséklõdõ gazdasági növekedés
visszafogta a járulékalap növekedését is. (1995-ben 14 % körül alakult.) A
foglalkoztatottak egy részének kényszervállalkozóvá válása és a járulékfizetés
alóli kibújásra törekvés további erõsödése is behatárolta a járulékbevételek
növelésének lehetõségét.
A teljesítési adatok tanúsága szerint a rendszeres járulékbevételek körében az
elmaradás az egyéni nyugdíjjárulék befizetéseknél (14 %-os) és a
munkanélküliek után fizetett nyugdíjjáruléknál (24 %-os) jelentõs. Annak
ellenére, hogy a teljesítési adatok a behajtásból eredõ rendkívüli
járulékbevételeket is tartalmazzák. A munkáltatói járulék-befizetések 4 %-kal
meghaladták a tervezettet. Ezek az adatok felhívják a figyelmet arra is hogy a
munkáltatói és egyéni járulék nagysága egyre inkább elszakad a járulékmérték
arányoktól. Szintén jelentõs elmaradás tapasztalható (11 %-os) a mesterségesen
felnagyított elõirányzatú rendkívüli járulékbevételeknél is. Ez az elmaradás
azonban a mérleg pozícióját nem rontja tovább, mivel a járulékbevételek és a
késedelmi pótlék teljesítése sorai között oszlik szét.
Összességében a bevételek 16,8 milliárd forinttal (3,3 %-kal) maradtak el a
tervezettõl.
A kiadások egészében a terveknek megfelelõen alakultak. A nyugdíjkiadások és a
folyamatos mûködési kiadások megfelelnek az elõirányzatnak, sõt a nyug-
díjkiadásban kisebb megtakarítás várható. Az ingatlan-beruházásoknál mutatkozó
többlet a törvény sajátos fogalmazásából ered, amellyel a 940 millió forintos
elõirányzat 930 millió forintos túllépését engedélyezte. (Gyakorlatilag a
törvény elfogadásakor fennálló tényeket ismerte el.)
A Ny. Alap 1995. költségvetési éve az auditálás elõtti adatok alapján 18,2
milliárd forint deficittel zárult. A hiány rendezésére a központi költségvetés
1995. évi zárszámadása keretében kerül sor. Ennek megtörténte a Ny. Alapnak a
kincstári egységes számla hitelezési rendszeréhez való kapcsolódása és az
ennek keretében várhatóan felmerülõ, de az 1996. évi költségvetésben
számításba nem vett kamatfizetési kötelezettsége szempontjából is alapvetõ
fontosságú.
A likviditási tartalék törvényben elõírt 6 %-os feltöltési kötelezettsége nem
valósult meg, sõt figyelembe véve az 1995. évi hiányt és az 1994. évi hiány
rendezését is 0,8 milliárd forintra csökkent. A befektetések hozama tartaléka
gyakorlatilag elfogyott és a tartósan befektetett eszközök állománya is
megcsappant. Vissztehermentesen a törvényben elõírt mérték töredékét (4,3
milliárd forintot) adta át az ÁPV Rt - ennek egy részét is diktált árú
visszavásárlási opcióval, vagy az osztalék felhasználását megkötõ elõírással
terhelten.
Részletes indoklás
I. fejezet
A Nyugdíjbiztosítási Alap 1995. évi költségvetésének végrehajtása
A fõösszege és a hiány rendezése
Az 1. §-hoz
A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi fõösszege 494 591 millió forint, kiadási
fõösszege 512 833 millió forint volt 1995-ben. Ennek következtében 18 241
millió forintos hiány alakult ki.
A hiány rendezésérõl - az 1996. évi központi költségvetési törvény
rendelkezéseinek megfelelõen - a központi költségvetés 1995. évi
zárszámadásában kell gondoskodni.
A hiányt és annak pénzügyi rendezését az elõzõ évek gyakorlatának megfelelõen,
keresztül kell futtatni a likviditási tartalékon.
A bevételek részletezése
A 2. §-hoz
A Ny. Alap járulékbevételei több, mint 21 milliárd forinttal elmaradtak a
tervezettõl. Ennek elsõdleges oka, hogy a mérséklõdõ gazdasági növekedés
következtében a járulékalap is a tervezettnél kisebb mértékben növekedett.
Ehhez járult, a járulékfizetés alóli kibújásra törekvés további erõsödése és
az Alkotmánybíróság járulékalap-szélesítést megsemmisítõ ítéleteinek hatása. A
teljesülés bizonytalanságát fokozta, hogy a kintlévõségek behajtásából eredõ
rendkívüli bevétel az elõirányzati szerkezettel ellentétben - a járulék-
nyilvántartási rendszer merevségébõl adódóan - a rendszeres járulékbevételek
és a társadalombiztosítási bevételekkel kapcsolatos egyéb bevételek megfelelõ
sorain jelent meg.
Az így számított munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék-befizetések 13
milliárd forinttal meghaladták a tervezettet, az egyéni nyugdíjjárulék
befizetések viszont még ezzel együtt is több, mint 11 milliárd forinttal az
elõirányzat alatt maradtak.
A munkanélküli ellátások után fizetett járulékok összességükben még az
elõirányzatuk háromnegyedét sem érték el, míg az egyes szociális ellátások
után fizetett járulékok tervszerûen alakultak.
A késedelmi pótlék és rendbírság teljesülése közel fél milliárd forinttal
meghaladta az elõirányzatot, annak ellenére, hogy a nagy adósokkal kötött
megállapodások keretében a késedelmi pótlék megfizetését számos esetben
elengedték. Az egyéb bevételek, elsõsorban a jogosulatlanul kifizetett
nyugdíjak jelentõs visszatérülése következtében 1,3 milliárd forinttal
meghaladták a tervet.
A kamat és egyéb hozambevételek 16 %-kal (mintegy fél milliárd forinttal)
haladták meg az elõirányzatot, míg az alapok közötti elszámolásokból származó
bevételek a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások kissé erõteljesebb
növekedése következtében 2 %-kal a tervezett szint felett teljesültek.
A befektetések hozama tartalékának és a lakásfedezeti kötvény 1995. évi
tõketörlesztésének folyó finanszírozásba vonása tervszerûen megtörtént. A
lakásfedezeti kötvény értékesítése során 38 millió forint a tõkemaradvány
érték ami a befektetések-hozama tartalékát növeli.
A lakásfedezeti kötvény folyó finanszírozásba bevont összegén kívül számviteli
elõírások szerinti értéken 1.350 millió forint tõkerészét az 1995 évi
beruházások megvalósítása érdekében kellett értékesíteni. A befektetett
eszközök értékesítésébõl származó bevétel a hivatali apparátus munkavégzésre
megfelelõ elhelyezését szolgáló befektetési-beruházási konstrukciók feszítõ
kényszerének hatása alatt 915 millió forinttal meghaladták a 335 millió
forintos elõirányzatot, mely önmagában is csak a lakásfedezeti kötvény-vagyon
egy részének értékesítésével volt realizálható.
A mûködési célú bevételek - a nyugdíjbiztosítás által folyósított, de nem a
Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott ellátásokkal kapcsolatos kiadások
fokozottabb megtérítésének köszönhetõen - az elõirányzatot 539 millió
forinttal haladták meg. Ez a növekmény tartalmazza az 1994. évi
pénzmaradványból felhasznált 160 millió forintot is.
A kiadások részletezése
A 3. §-hoz
A nyugellátások 1995-ben gyakorlatilag a terveknek megfelelõen alakultak.
A nyugellátások szerkezetében egy jelentõs változás következett be. A társada-
lombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövidtávú
feladatokról szóló 60/1991. sz. Ogy. határozat értelmében a még
profiltisztításra váró utolsó nyugellátás csoport, a mezõgazdasági járadékok
finanszírozását is átvette a központi költségvetés.
A társadalombiztosítás nyugdíjbiztosítási ága által finanszírozott
nyugdíjkiadások összege 443,2 milliárd forint volt, ez az azonos alapra hozott
1994. évi 379,2 milliárd forint nyugdíjkiadást 64 milliárd forinttal
meghaladta, ami 16,9 %-os kiadásnövekedést jelent. Az elõirányzott 443,7
milliárd forinttal szemben 0,5 milliárd forint megtakarítás jelentkezett.
1995-ben a nyugdíjbiztosítás átlagosan havi 2 302 ezer fõnek szolgáltatott
összesen, 2 636 ezer ellátást: a különbözetet az özvegyi nyugdíjrendszer
többszörös ellátásai jelentik. Az egy fõre jutó havi átlagos ellátás 16 040
forint volt, az átlag 15,5 %-kal emelkedett az 1994. évi azonos alapokra
számított értékhez képest.
A saját jogú öregségi ellátásokra 380,7 milliárd forint fordítódott: az
idetartozó nyugdíjasok havi átlagos létszáma 1 950 ezer fõ, az átlagos nyugdíj
havi 16 270 forint volt. Ebbõl havonta átlagosan 31 ezer fõ korhatár alatti
korkedvezményes nyugdíjban részesült.
A hozzátartozói ellátásokra összesen 62,5 milliárd forintot fordított az
ágazat, átlagosan 686 ezer ellátás folyósítására került sor. Ebbõl átlagosan
havonta 241 ezer fõ hozzátartozói nyugellátásban, 104 ezer fõ árva-ellátásban
részesült önálló ellátásként, 341 ezer ellátás pedig saját jogon szerzett
nyugdíjhoz kapcsolódva került kiegészítõ ellátásként kifizetésre. A
fõellátásnak számító özvegyi-szülõi nyugdíj átlagosan 12 170 forint, a
kiegészítõ ellátás 3 570 forint volt havonta.
Az 1995. évi nyugdíjemelésekre márciusban és szeptemberben került sor. A
Központi Költségvetés háttérszámításaival megegyezõen az 1995. évi
költségvetés tervezésekor prognosztizált mértékrendszer 14,5 %-os nettó
átlagkereset-emelkedést tartalmazott. Az Országgyûlés döntése értelmében
márciusban 11 %-os, majd szeptemberben 4 %-os nyugdíjemelés történt, mindkét
esetben visszamenõleges hatállyal 1995 január 1-jéig. A tényszámok ismeretében
a nyugdíjbiztosítási ágazatnál a márciusi 11 %-os emelés tárgyhavi kiadása 3,5
milliárd forint, a szeptemberi 4 %-os nyugdíjemelés tárgyhavi kiadása 1,4
milliárd forint volt. A nyugdíjbiztosítási ágazat ellátásainak márciusi és
szeptemberi emelése együttesen 57,5 milliárd forint volt. A két intézkedés
együttes hatására megvalósult nyugdíjemelés mértéke összesen: 15,4 %-ot tett
ki.
Az infláció hatására az alapok által közösen finanszírozott kiadásokhoz való
hozzájárulás - elsõsorban a postai költségek - 24 %-kal haladták meg a
tervezettet.
A mûködésre fordított 8 064 millió forint 529 millió forinttal haladta meg a
tervezettet. Ez a növekmény 10 millió forinttal kevesebb, mint a mûködési célú
bevételek többlete, mivel ez az összeg az informatikai fejlesztésre átadott
pénzeszközök keretét növelte. A világbanki program hazai költségére az Alap a
terveknek megfelelõen adott át pénzeszközöket a mûködési költségvetés számára,
míg az ellenõrzési tevékenység ösztönzésére csak a ténylegesen kifizethetõ
jutalék összegét utalta át. A mûködési célú ingatlan-beruházások költségeire
az Alap a befektetett eszközök értékesítésébõl származó többletbevétellel
növelt összegben biztosított forrást.
A vagyongazdálkodási kiadások (kamat és egyéb hozambevételekkel kapcsolatos
ráfordítások) 198 %-kal haladták meg a tervezettet és így 268 millió forintot
értek el. A vagyongazdálkodási kiadások nagyarányú növekedéséhez hozzájárult
az is, hogy a Befektetések hozama tartaléka terhére elindított beruházások
áfája is (megfelelõ jogi szabályozás hiányában) itt került elszámolásra.
A nyugdíjkiadások után átadott járulék a terveknek megfelelõen alakult és 56,7
milliárd forintos értékben teljesült.
Mûködési költségvetés
A 4. §-hoz
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetésérõl szóló
törvény 9 223 millió forint összegû mûködési kiadást irányoz elõ, a
beruházásokkal együtt, mely azonban törvényi felhatalmazással 930 millió
forinttal túlléphetõ. A törvény által biztosított 10 153 millió forint
elõirányzat 1995-ben terven felüli mûködési költségtérítések, befektetett
eszközök értékesítése és az 1994. évi pénzmaradvány felhasználása
következtében összesen 562 millió forinttal növekedett, így az ágazati szintû
módosított elõirányzat 10 715 millió forint, mellyel szemben 10 146 millió
forint a teljesítés, és 521 millió forint a pénzmaradvány. Ebbõl 118 millió
forint a világbanki kölcsönnel kapcsolatos hazai kiadások, 26 millió forint
pedig az informatikai fejlesztések pénzmaradványa. Így a szabadon
felhasználható pénzmaradvány 337 millió forint, a mûködési költségvetés
pénzmaradvánnyal növelt bevételi és kiadási fõösszege pedig 10 667 millió
forint lett.
Az elõirányzatok, illetve a teljesítések címenkénti bontásban a
következõképpen alakultak:
1. cím: Nyugdíjbiztosítási Alap Központi Irányítása
A törvény által biztosított 648 millió forint, az elemi költségvetésben 9
millió forinttal megemelésre került, illetve tovább módosult év közben 193
millió forinttal. Ebbõl a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat alcím 79 millió
forint törvényi elõirányzata 8, illetve 5 millió forinttal módosult az elemi
költségvetés illetve évközben, míg az ONYF alcím költségvetése az elemi
költségvetés során 1 millió forinttal növekedett a törvényben meghatározott
569 millió forinthoz képest, a költségvetési év végére 758 millió forintra
módosult. Az összességében 850 millió forint módosított elõirányzattal
szembeni teljesítés 798 millió forint, melybõl a Nyugdíjbiztosítási
Önkormányzatnál 53 millió forint, az ONYF-nél pedig 745 millió forint került
felhasználásra.
Az évközi módosítás forrásai:
- az 1994. évi pénzmaradvány
- a nem nyugdíjbiztosítási ellátások megállapítási, folyósítási feladatokért
kapott költségtérítés eredeti elõirányzat feletti része
- központosított elõirányzatok.
A szûkös kiadási elõirányzatok túllépését, illetve a mintegy 50 millió
forintos "alulteljesítést" részben az év végi kifizetések visszafogása,
részben pedig az utolsó banki napokra esõ költségtérítésbõl származó
többletbevétel eredményezte, melynek felhasználására az 1995. költségvetési
évben már nem nyílt lehetõség.
(A fentiek ágazati szinten is érvényesek)
2. cím: Területi igazgatóságok
1. A kiadási elõirányzatok alakulása.
A törvényben jóváhagyott központosított kiadási elõirányzat terhére az ONYF a
területi igazgatóságok 1995. évi eredeti kiadási elõirányzatát 31 millió
forinttal megemelte és 3 298 millió forintban engedélyezte.
Az év közi módosítások eredményeképpen 1995. december 31-én a területi
igazgatóságok módosított kiadási elõirányzata 3 491 millió forint. Az
elõirányzat emelkedésének mértéke 193 millió forint , melynek összetétele:
66 millió forint felügyeleti szervi;
99 millió forint pénzmaradvány igénybevétele;
28 millió forint saját bevétel
Az igen szûkös pénzügyi keretek miatt év közben az ONYF több igazgatóság
kiadási elõirányzatát zárolta, ezzel fedezve a pénzügyileg nehéz helyzetben
levõ igazgatóságok kiadásait. A szûkösség mellett az átgondolt, takarékos
gazdálkodás lehetõvé tette a december havi finanszírozási keret csökkentését
is.
2. A kiadási elõirányzatok felhasználása
A folyamatos mûködési kiadásmódosított elõirányzata 3 458 millió forint. A
felhasználás 3 297 millió forint. A teljesítés 95,3 %-ban teljesült. Ezen
belül a személyi juttatások és járulékos vonzatai csaknem 100 %-os teljesítést
mutatnak.
A dologi kiadások 82,2 %-os teljesítésénél szerepet játszik, hogy a közüzemi
számlák utolsó negyedéves elszámolása áthúzódik az 1996-os évre.
3. cím: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság
1.) Kiadási elõirányzatok alakulása.
A NYUFIG 1 404 millió forint eredeti kiadási elõirányzata az év végére 1 634
millió forintra módosult. Az elõirányzat módosítás mértéke + 230 millió
forint , melynek összetétele
162 millió forint felügyeleti szervi;
21 millió forint pénzmaradvány igénybevétele;
47 millió forint saját bevétel
2.) A kiadási elõirányzatok felhasználása
A folyamatos mûködési kiadás módosított elõirányzata 1 630 millió forint . A
felhasználás 1 511 millió forint . A teljesítés 92,7 %-ban teljesült . Ezen
belül a személyi juttatások teljesítése 94,9 % alatt maradt . A NYUFIG 1995.
évre tervezte a házastársi pótlék logisztikai felülvizsgálatát , amely a
fluktuáció miatt 1996-ban realizálódik majd .A felülvizsgálathoz szükséges
program és annak tesztelési költsége így csak 1996-ban fog felmerülni .
A dologi kiadások 86,7 %-os teljesítését az okozta, hogy a kiadási
elõirányzatokra engedélyezett keretösszeg késõn állt rendelkezésükre, így a
raktárkészletük "felélésére" kényszerültek.
9. cím Központosított elõirányzatok
Az elemi elõirányzat 40 millió forintos csökkenést tartalmaz a törvényben
meghatározott 3.904 millió forinthoz képest, ami által lehetõség nyílt az 1-3.
címeknél jelentkezett forráshiány rendezésére. A jelzett forrásrendezés
azonban a 9. címen belüli átcsoportosítást, illetve egyes elõirányzatok
kényszerû csökkenését eredményezte.
Az 1995. évi módosított központosított elõirányzatok összege 4 740 millió
forint, melyhez képest a teljesítés 5 038 millió forint. Ebbõl az ingatlan-
beruházási célú befektetések elõirányzata és teljesítése 1 325 millió forint,
melynek forrásául az ingatlan-beruházások költség-megtakarítása és - a
költségvetési törvény felhatalmazása alapján - befektetett eszközök
értékesítése szolgált. Az E. Alap részére - a terveknek megfelelõen - 1.500
millió forintot adott át a Ny. Alap a közös érdekeltségû feladatokhoz való
nettó hozzájárulásként.
A központosított mûködési kiadások között szereplõ személyi juttatások,
közterheik és a dologi kiadások jogcímeihez kapcsolódó teljesítési adatok a
felmerülési helyükre, azaz az 1-3. címekre kerültek átcsoportosításra, így a
törvény által a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai között külön soron
szerepeltetett, az ellenõrök anyagi ösztönzésére fordítható 40 millió forint
is, melybõl ténylegesen 30,5 millió forint került felhasználásra. A fel nem
használt 9,5 millió forint nem is került az Alaptól lehívásra és a
pénzmaradvány-kimutatásban csökkentõ tételként szerepel.
Az informatikai fejlesztésekre és a világbanki program hazai költségeire
átadott pénzeszköz (558 millió forint, illetve 150 millió forint) és a
tényleges felhasználás ( 542 millió forint, illetve 32 millió forint)
különbözeteként adódó pénzmaradványt a törvényi elõírásoknak megfelelõen,
elkülönítetten kell kezelni és csak saját, 1996. évi elõirányzatuk növelésére
használhatók fel.
II. fejezet
Az Egészségbiztosítási Alap 1995. évi költségvetésének végrehajtása
III. fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER EGÉSZÉT ÉRINTÕ RENDELKEZÉSEK
10. §-hoz
A Ny. Alap likviditási tartalékának 1995. évi zárszámadás szerinti egyenlege
-23.053 millió forint.
Az 1991. évi hiány kötvény kibocsátásból történõ visszapótlása 822 millió
forint, az 1992. évi hiányt finanszírozó kötvény kibocsátásból származó
bevétel 5.162 millió forint, a likviditási tartalék 1991. évi kiadási
többlettel összefüggõ 1995. évi visszapótlása 756 millió forint. Az 1995. évi
költségvetési hiány likviditási tartalékot érintõ összege -18.200 millió
forint.
A zárszámadás idõpontjában aktuális pénzforgalmi állapot 854 millió forint a
1994. évi hiány és az 1991. évi likviditási tartalék rendezõ tételeinek
eredményeként.
11. §-hoz
Az Ny. Alap javára történt állam általi vissztehermentes vagyonátadás 1995.
évben a számviteli törvény vonatkozó szabálya szerinti értéken 4.152 millió
forint (Postabank, OTP, Borsodchem -részvények, Váci Cemü ingatlan).
16
16
Indokolás
az Egészségbiztosítási Alap 1995. évi költségvetéséhez
Az E. Alap 1995. évi költségvetését tartalmazó, a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetésérõl szóló törvény nagy késéssel,
csak 1995. június 30-án került elfogadásra. Az 1995. január 10-én az
Országgyûlés elé terjesztett a Közgyûlés által elfogadott elõzetes
egyeztetéseken kialakult kompromisszumos költségvetési javaslatot a Kormány a
stabilizációs programra való hivatkozással visszavonta, majd a március 12-i
ülése alapján új költségvetési javaslatot dolgozott ki. Ennek alapján az
Önkormányzat is átdolgozta javaslatát. E két javaslat került az Országgyûlés
elé, majd a Kormány saját javaslatát visszavonta, és a Parlament a
költségvetési törvényjavaslatot egyéni képviselõi indítványok alapján
módosította, és alkotta meg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995.
évi költségvetésérõl szóló törvényt. Az Országgyûlés által végül elfogadott
költségvetés nagyon feszített kiadási és bevételi elõirányzatokat
tartalmazott.
A költségvetés elfogadása után az Alkotmánybíróság a stabilizációs intézkedési
csomag számos elemét megsemmisítette, ami megváltoztatta az E. Alap
költségvetésének feltételeit. Az Alkotmánybíróság elvetette a betegszabadság
meghosszabbítását, a szerzõi jogvédelem alá esõ jövedelmek
járulékkötelezettségét. A betegszabadság meghosszabbításának elvetése több
oldalról is kedvezõtlenül érintette a költségvetést, egyrészt elmaradt a
meghosszabbított betegszabadság után fizetendõ járulékbevétel, és 5 milliárd
forinttal nagyobb lett a táppénzkiadás, amit a Nyugdíjbiztosítási Alapnak a
pénzbeli szolgáltatások keretében fizetendõ 1,5 milliárd forintos többlet
járulékfizetés is terhelt. Az Alkotmánybírósági megsemmisítések következtében
az E. Alap mintegy 7 milliárd forint bevételtõl esett el, és 6,5 milliárd
forint kiadási többlet jelentkezett, ami összességében 13,5 milliárd forinttal
növelte az E. Alap 1995. évi hiányát..
Az E. Alap költségvetése szempontjából kedvezõtlen intézkedések
ellensúlyozására az Önkormányzat különbözõ intézkedéseket hozott a behajtási
tevékenység hatékonyságának fokozása, a kintlévõségek eredményesebb behajtása
érdekében. A költségvetési hiány enyhítése érdekében a kiadási oldalon is
megszorító intézkedésekre került sor, melynek keretében a gyógyító-megelõzõ
ellátások kiadási elõirányzata 2 milliárd forinttal került csökkentésre. A
megtakarítás forrását az ellátások fejlesztési elõirányzata és egyes ellátási
formák kiadási elõirányzatainak várható megtakarításai képezték.
Az E. Alap költségvetése 436,9 milliárd forint bevétellel és ugyanennyi
kiadással, 0 egyenleggel számolt. A teljesítés azonban 422,9 milliárd forint
bevételi és 445,2 milliárd forint kiadási összeggel, 22,3 milliárd forint
hiánnyal zárult. A bevételi oldal 14,0 milliárd forintos elmaradását
alapvetõen a munkáltatói, az egyéni és a munkanélküli ellátások után fizetett
egészségbiztosítási járulékbevételek elõirányzattól való jelentõs elmaradása
eredményezte.
A kiadási oldal 8,3 milliárd forinttal haladta meg az elõirányzatot. A
táppénzkiadások 5 milliárd forinttal és a nyugdíjbiztosítási ágnak ezután
fizetendõ 1,5 milliárd forinttal, a gyógyászati segédeszközök támogatása 3,3
milliárd forinttal és a gyógyszertámogatások 2,3 milliárd forinttal nagyobbak
lettek az elõirányzatnál. A kiadások túlfutását mérsékelte a gyógyító-megelõzõ
ellátások kiadásainál elért 2,1 és a terhességi-gyermekágyi segélynél
bekövetkezõ 1,3 milliárd forintos megtakarítás.
Az E. Alap 1995. évi költségvetési pozícióját jelentõs mértékben rontotta,
hogy az állami költségvetés az általa biztosítottak után normatív módon
számított 27,9 milliárd forint helyett 10,4 milliárd forintot irányzott elõ és
fizetett meg.
A hiány rendezésére a központi költségvetés 1995. évi zárszámadásában kerül
sor.
A bevételek alakulása
1995. évben az összes járulékalap 12.1 %-kal növekedett, ami közel 4
százalékponttal elmarad a költségvetés készítésekor számított mértéktõl. A
munkáltatói és egyéni járulékbevételeknél az elõirányzattól való elmaradás 3
%-os, összességében 9,9 milliárd forint volt. Az év során megfigyelhetõ volt a
járulékalap növekedésének fokozatos mérséklõdése. A bevételeket, illetve azok
növekedését a már említett stabilizációs intézkedések elmaradása mellett
mérsékelte az is, hogy az év során fokozatosan mérséklõdött a járulékalap
növekedési üteme, ami összefügg a járulékfizetés alóli kibúvás erõsödésével, a
minimálbérrel vagy egyéni vállalkozóként való alkalmazás terjedésével, amely
jelenségek tovább szûkítik a járulékköteles jövedelmek nagyságát és körét. E
kedvezõtlen hatásokat csak mérsékelni tudta a behajtás hatékonyságának
javulása. A behajtási hányad az 1994. évi 92,5 %-ról 96,2 %-ra növekedett.
Ezek hatására a járulékbevételek 14,4 %-kal növekedtek az elõzõ évhez képest.
A kintlevõségek behajtásából származó járulékbevételek összességében 30,6
milliárd forintot tettek ki, amelybõl az E. Alap 13,3 milliárd forinttal
részesült. A behajtás javulásában meghatározó szerepe volt annak, hogy a MEP-
ek elõször az 50, utána pedig a 10 millió forintnál nagyobb adóssággal
rendelkezõ cégekkel, intézményekkel egyedileg foglalkoztak és többségükkel
megállapodást kötöttek. A megállapodásoknak kettõs hatása volt. Egyrészt az
adósok meghatározott ütemezésben vállalták adósságaik megfizetését, másrészt
azt, hogy a folyó fizetési kötelezettségeiknek eleget tesznek. A behajtási
tevékenység hatékonyságának javítására több újszerû módszer került
bevezetésre. A költségvetési törvény külön keretet szabott meg a behajtást
végzõ szerveknek a behajtás ösztönzésére a ténylegesen befolyt bevételek 2 %-a
erejéig. Az év utolsó hónapjaiban pedig az Országos Egészségbiztosítási
Pénztár pályázat, majd egyedi tárgyalások útján kezdeményezte magán cégek
bevonását a társadalombiztosítás kintlévõségeinek behajtásába.
A munkanélküli ellátások után fizetett egészségbiztosítási járulékbevételek
25,6 %-kal, közel 2 milliárd forinttal maradtak el az elõirányzati 8,0
milliárd forinttól, aminek a fõ oka az volt, hogy a regisztrált munkanélküliek
közül ellátásban részesülõk száma jelentõsen elmaradt a tervezéskor
figyelembevett értéktõl.
A központi költségvetés járulékfizetési és egyes egészségügyi ellátásokhoz
kötõdõ fizetési kötelezettsége 100 %-osan teljesült.
A terhességmegszakítás egyéni térítési díjának az elõirányzattól való
elmaradása több mint 0,5 milliárd forint volt. Az egyéni térítési díj
emelésére 1995. novemberében került sor, amely az év során már alig fejtette
ki hatását. A díjemelés 100 %-os, a kedvezményes mértékeknél 60, illetve 50 %-
os volt.
A vissztehermentesen átvett vagyonból származó bevétel elõirányzattól való
elmaradása 485 millió forint volt. A 15 millió forintos bevétel az
egészségbiztosítás tulajdonát képezõ 10 %-os OTP részvénycsomag után fizetett
osztalékból származott. A Postabanknál lévõ ugyanilyen arányú tulajdoni rész
hozamát további postabank részvények átruházása jelentette.
Jelentõs többletbevételhez jutott az E. Alap a mûködési célú bevételeken
belül. Az elõzõ évi pénzmaradvány felhasználása 0,7 milliárd forint volt, az
egyéb mûködési célú bevételekbõl az elõirányzaton felül 0,2 milliárd forint
többletbevétel származott.
A Nyugdíjbiztosítási Alaptól a nyugdíjkiadások után átvett járulék közel az
elõirányzati szinten teljesült.
A kiadások alakulása
A gyógyító-megelõzõ ellátásokra fordítható kiadások elõirányzata -
beruházások, felújítások nélkül - 192,3 milliárd forint volt. Ez az
elõirányzat az energia-áremelés hatásának kompenzálása címén a központi
költségvetésbõl átutalandó - közel 0,9 milliárd forintos - összeggel
automatikusan megemelkedve 193,2 milliárd forint lett, amely az 1994. évi
teljesítést 14 %-kal haladta meg.
Az 1995. évi gyógyító-megelõzõ ellátások kiadási elõirányzata kialakítását
nagymértékben befolyásolta az ellátás profilját, a térítésmentesen
igénybevehetõ egészségügyi szolgáltatások körét és a finanszírozás volumenét
szûkítõ stabilizációs intézkedések keretében betervezett 5 milliárd forintos
finanszírozás csökkenés. Az 1995. év jellemzõje volt még, hogy az elõzõ évek
gyakorlatával ellentétben a központi költségvetés a korábbi és a tárgyévi - a
közalkalmazottak bérezését befolyásoló - központi intézkedések kiadás növelõ
hatásának ellentételezésére nem biztosított forrást. Az 1994. évi
bérintézkedések szintezésének elõirányzata 3,5, az 1995. évi közalkalmazotti
illetményalap emelésének elõirányzata 5,7 milliárd forintot tett ki. A dologi
kiadások növekedésének ellentételezésére 10 %-os intézményi növekedés lett
betervezve a járó- és a fekvõbetegellátó intézményeknél 13,8 milliárd forintos
összegben.
Az Egészségbiztosítási Önkormányzat a Pénzügyminisztériummal és a Népjóléti
Minisztériummal kötött megállapodás alapján (Budapest, 1995. július 28.)
módosította az egyes ellátási formák kassza-elõirányzatát, és a költségvetés
teljesítésének biztosítékaként saját hatáskörbe vont 2,5 milliárd forint
céltartalékot, amelybõl 0,5 milliárd forintot az év végén az
esetfinanszírozási körben felhasználásra engedélyezett. A céltartalék alapját
részben a gyógyító-megelõzõ ellátások fejlesztési elõirányzata, részben az
egyes ellátási formák kiadási elõirányzatának várható megtakarításai képezték.
Az 1995. évi gyógyító-megelõzõ ellátások kiadása végülis 191,1 milliárd
forintot tett ki, amely 2,1 milliárd forintos megtakarítást jelentett az
elõirányzathoz képest. Ezen belül azonban igen nagy kassza-átcsoportosításokra
és módosításokra került sor.
A stabilizációs intézkedések következtében 4,1 milliárd forint finanszírozás
csökkenés valósult meg, szemben az elõirányzott 5 milliárd forinttal. Az egyes
szolgáltatásoknál évközi visszapótlás vált szükségessé az ellátás
folyamatosságának biztosítása érdekében. A fogorvosi szolgáltatás csökkentett
finanszírozása csak 1995. szeptember 1-tõl volt teljesíthetõ, ezért a kassza-
elõirányzat - további két hónap bázis értéken való finanszírozása miatt - 176
millió forinttal kiegészült, a teljesítés végül 181 millió forinttal haladta
meg az elõirányzatot. A munkaegészségügyi alapellátás finanszírozásának
megszûntetése, a vonatkozó szakmai és finanszírozási jogszabályok késedelmes
megjelenése miatt szintén komoly problémákat okozott, amelyek enyhítésére
szükségessé vált a július és augusztus havi változatlan mértékû finanszírozás,
továbbá a feladatok átszervezéséhez, a munkajogi problémák kezeléséhez
egyszeri kiegészítõ támogatás biztosítása, amelyek összességükben 131 millió
forintos többletfelhasználást eredményeztek. Hasonló indokok alapján került
sor a sportegészségügyi ellátásban 8 millió forint többlet felhasználására.
A mentés és betegszállítás csökkentett kassza-elõirányzata az év végén több
mint a csökkentés teljes - 400 millió forintos - összegével kiegészítésre
került. A teljesítés a módosított elõirányzatot végeredményben 35 millió
forinttal haladta meg. Az évközi nagymértékû elõirányzat növelést az tette
indokolttá, hogy az 1995. július 1-tõl bevezetésre kerülõ egyéni térítési
díjakból (copayment) származó bevételek az elvonásnak csak a töredékét
kompenzálták, a nagymértékû finanszírozás csökkentés pedig az Országos
Mentõszolgálat mûködõképességét, ezáltal az ellátást veszélyeztette volna.
A háziorvosi ellátás finanszírozására elõirányzott összeg a módosítások után -
az 1994. évi teljesítésnél 5,6 %-kal magasabb összeg - 18,9 milliárd forint
volt, amely teljes mértékben felhasználásra került. Ezen belül a teljesítmény-
arányos díjazásra fordított összeg 13,9 milliárd forint volt. A területi
ellátási kötelezettséggel mûködõ háziorvosi szolgálatokra jutó éves átlagos
teljesítménydíj 1995-ben 2,2 millió forint volt.
Az év során mindössze 8 körzettel bõvült a területi ellátási kötelezettséggel
mûködõ háziorvosi szolgálatok száma. Új körzetek létesítésének egyik
akadályozó tényezõje volt, hogy a mûködtetéshez elegendõ "kártya" számot az
újonnan belépõ háziorvosok csak hosszabb idõ után, esetenként egyáltalán nem
tudják elérni. E probléma kezelésére 1995. október 1-tõl bevezetésre került az
új körzetek kiegészítõ támogatása, mely szerint a mûködés megkezdésétõl
számított egy éven át a területi ellátási kötelezettséggel létesített új
szolgálatok finanszírozása kiegészítésre kerül. Az év során folyamatosan
növekedett a magán vagy társas vállalkozásként mûködtetett szolgálatok száma,
és az év végére arányuk elérte az összes szolgálat 61,2 %-át.
A feladatfinanszírozott járóbeteg szakellátásra felhasznált összeg 3,7
milliárd forint volt, amelybõl 3,3 milliárd forint a gondozói tevékenység
finanszírozására fordított összeg.
A feladat + teljesítmény finanszírozott járóbeteg szakellátás 25,7 milliárd
forinttal részesedett az 1995-ös költségvetési keretbõl. Ezen összegbõl a
báziselõirányzaton alapuló rögzített fix díjakra 16,8 milliárd forint, a WHO
kód szerinti teljesítmény-jelentések alapján 8,6 milliárd forint került
kifizetésre teljesítménydíjként, és az ÁNTSZ megyei intézetei által az
egészségügyi intézetek és szolgálatok részére végzett mikrobiológiai
vizsgálatok teljesítménye alapján 0,3 milliárd forint került felosztásra. Az
érvényes WHO kódrendszerrel mért és jelentett teljesítmények alapján - az
1994. évi teljesített 20,0 milliárddal szemben - 1995. évben 26,2 milliárd,
korrekciós elszámolásként további 49 millió pont került elszámolásra. 1995. év
márciusában a jelentett és elszámolt pontszám a 2,5 milliárdot is meghaladta.
A havi aktuális pont-forintértéke 0,2553 és 0,3862 között változott a
havonként jelentett teljesítménypontok függvényében.
Fekvõbeteg szakellátásra a speciális finanszírozású feladatok nélkül 108,4
milliárd forint került felhasználásra, melynek 89,4 %-át, 96,9 milliárd
forintot az aktív ellátásokra, 10,6 %-át, 11,5 milliárd forintot a krónikus
ellátások finanszírozására fordított az Egészségbiztosítási Alap kezelõje.
1995-ben 9,5 milliárd forint került beépítésre a 10 %-os színvonaltartásra.
Ebbõl 8,5 milliárd forint az aktív és 1,0 milliárd forint a krónikus kassza
elõirányzatát növelte. Az év során a fekvõbeteg szakellátásban új fejlesztés
befogadására nem került sor.
A fekvõbeteg szakellátásban ellátott esetek száma az elõzõ évhez képest 6,8 %-
kal növekedett. Az aktív ellátásban teljesített éves súlyszám 2 280 982 volt,
amely 9,8 %-kal haladja meg az 1994. július 1-jével módosított szerzõdéses
bázis szintet. A havi teljesítmények 180 és 210 ezer súlyszám között
ingadoztak. A krónikus ellátásban az ellátott esetek száma 296.619, ami 9,9 %-
os növekedést mutat az elõzõ évhez képest.
Az aktív fekvõbeteg szakellátás átlagos országos alapdíja 44.281
forint/súlyszám volt, 37,6 %-kal magasabb az elõzõ évi átlagnál. Ez az arány a
krónikus ellátásban 24,6 % növekedést mutat, az átlagos alapdíj 1.546
forintról 1.926 forintra emelkedett.
Az 1995. október 1-jével megkötött új finanszírozási szerzõdések pénzügyi
szempontból már nem érintették az 1995-ös évet. Az új szerzõdések alapján a
fekvõbeteg intézmények száma 176-ról 169-re csökkent (megszûnt 5 szülõotthon,
1 MÁV intézmény, egyesült 2 fõvárosi HM kórház). Érdemi változás - csökkenés -
az aktív ágyak esetében történt, 10.970 ágy szûnt meg, azaz az összes ágy 10,5
%-a, az aktív ágyak közel 13 %-a. A krónikus ágyak száma csekély mértékben,
220-szal, 1,1 %-kal nõtt, így az össz ágyszámon belüli aránya 18,9 %-ról 21,3
%-ra emelkedett.
A súlyszámban mért havonkénti országos teljesítmények 1995. október és 1996.
március közötti idõszakban nem mutatnak jelentõs eltérést a megelõzõ év
hasonló idõszakához képest. Az egyes intézmények, illetve egyes kórházi
osztályok megszûnését követõen a betegforgalom az arra kijelölt másik kórházi
osztályon, intézményben jelentkezett. Az átlagos ápolási idõ a jelzett
idõszakban enyhén növekedett, mely ellentétes tendenciát mutat a kívánt
hatással. További intézményi szintû vizsgálatot igényelne az új szerzõdések
nyomán végrehajtott létszámleépítéseknek, illetve azok többlet pénzügyi
terheinek, és a mûködési költségekben bekövetkezett megtakarításoknak a
felmérése.
Az 1995. október 1-jével mért teljesítmények már országosan egységes
rendszerben vannak elszámolva. Ez az alkalmazkodási kényszer a 90 %-os
garancia mellett is kikényszeríti a struktúra átalakítását, restrikcióját,
mert csak akkor kerülhet egyensúlyba az intézmények kiadása és bevétele.
Az esetfinanszírozotti körbe tartozó ellátások az összes gyógyító-megelõzõ
ellátás 5,9 %-át tették ki, miközben 1994. évben ez az arány 4,7 % volt, mely
igen jól jellemzi az elvégzett nagyértékû diagnosztikai eljárások, mûtétek
(fõként transzplantációk) és mûvesekezelések számának és technológiai
fejlõdésének a mértékét és az e területeket fokozottan súlytó magas infláció
hatását. Az 1995. év során több új diagnosztikai egység (CT, MRI, DSA) kezdte
meg mûködését. A mûvesekezelések 50 %-át, a CT és MRI vizsgálatoknak pedig
19,4 és 67,7 %-át magánvállalkozások végezték.
Az Egészségbiztosítási Önkormányzat Kockázatkezelõ Kuratóriumai 1995. év során
négy témakörben összességében 1653,5 millió forintot használtak fel
kockázatkezelõ és otthoni ápolási programok támogatására, amely az 1994. évi
teljesítésnek a 85 %-a. A szükségletkommunikáció témakörben beérkezõ
pályázatok közül a 60 kedvezõen elbírált pályázat 83,6 millió forint
támogatásban részesült, szûrés gondozás témakörben a hasonló számok 297,
illetve 488,1 millió forint, életmód programnál 1351, illetve 933,4 millió
forint,
otthoni ápolás és házi hospice program esetében pedig 33 pályázat
támogatásaként összesen 148,4 millió forint került kiutalásra.
A gyógyszerkiadásokra 1995. évre 67,7 milliárd forint lett elôirányozva,
ténylegesen 70,0 milliárd forint került kifizetésre. A 2,3 milliárd forintos
túllépés - különösen az elmúlt évekhez képest - nem minôsül jelentôsnek,
amelyet nagyrészt az új - alaplistás - gyógyszer-támogatási rendszer
bevezetése eredményezett.
Nagy mértékben növekedtek azonban a lakossági terhek, amit jól mutat, hogy az
elmúlt évi 20,5 milliárd forintot kitevõ lakossági gyógyszerkiadás, 1995.
évben 30,3 milliárd forint volt, annak ellenére, hogy ugyanezen idõszakokban a
gyógyszerfogyasztás volumene 5,5 %-kal csökkent.
A gyógyszerárak - a január 1-jei 19,2 %-os termelõi áremelkedést követõen az
év folyamán még több alkalommal - összesen átlagosan 30,2- %-kal emelkedtek. A
termelõi áremelések azonban nem kerültek automatikusan elfogadásra, mert
valamennyinél elôzôleg megtörtént a legalacsonyabb gyógyszer árszínvonalú
országokkal (francia és spanyol) való összehasonlítás, melynek eredményeként
250 készítménynél sikerült évközi árcsökkentést elérni. A növekvô
versenyhelyzettel összefüggésben további árcsökkentõ hatással járt az azonos
hatóanyagú gyógyszerekre - a négy évvel ezelôtt - bevezetett fix összegû
támogatás.
Az un. alaplistás gyógyszereknél, melyek támogatási mértéke 100, 95 és 90 %,
az évközi drágulásokból adódó különbözetet kizárólag a társadalombiztosításnak
kellett viselnie. A 40-70 %-kal támogatott gyógyszereknél viszont nem a
térítési díj, hanem a támogatás összege került befagyasztásra Az
árszintnövekedés a fix összegben támogatott gyógyszerek körében az átlagosnál
jóval alacsonyabb. Mindezeket figyelembe véve a fix összegû támogatás
következtében elért megtakarítás éves szinten mintegy 2,5 milliárd forintra
becsülhetô.
Közgyógyellátás keretében kiadott gyógyszer támogatása 14,2 milliárd forint.
volt, ami 19,5 %-a az összes gyógyszertámogatásnak. Ebbôl az összegbôl - a
betegek helyett - a központi költségvetés fizetett ki 5,4 milliárd forintot. A
ún. méltányossági alapon kiadott közgyógyellátási igazolványok után a
közgyógyellátás önkormányzati térítése 1,152 millió forint volt. 1995. év
végén az 514,342 közgyógyellátási igazolvány volt forgalomban, melybôl 302,791
alanyi, 211,511 méltányossági jogcímû. (Megjegyzendõ, hogy egy
közgyógyellátott számára 1995-ben átlagosan 48,9 receptet írtak fel az orvosok
a közgyógyellátás terhére, szemben az egy biztosítottra átlagosan jutó 12,1
vénnyel.)
A gyógyszertárak elszámolásának, és az orvosok gyógyszerrendelési
gyakorlatának ellenôrzése szúrópróbaszerûen történt az elmúlt évben, amelynek
a hatékonyságát erõsen hátráltatta a kis létszámú és rosszul fizetett
ellenôrzô fôorvosi, fôgyógyszerészi apparátus kapacitása és az év során számos
- nagy leterhelést jelentô - rendkívüli feladat elvégzése. Az ellenôrzés
hatékonyságának számottevô javulása csak az 1996. január 1-tôl indult országos
vényadatfeldolgozó rendszer teljes körû mûködésének megvalósulásával érhetô
el.
A gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási kiadásai 10,8 milliárd
forintot tettek ki. A 7,5 milliárd forintos elõirányzat elfogadásakor
(júniusban) már 5,3 milliárd forint volt a felhasználás. Az igen jelentõs 3,3
milliárd forintos túllépés okai az alábbiak voltak.
Az elôirányzat tervezésénél 15 %-os forintleértékelési és 20 %-os átlagos
fogyasztóiár-növekedés lett figyelembe véve, szemben a bekövetkezett 24,
illetve 28,2 százalékos mértékkel.
A tervekkel ellentétben nem került át a gyógyító-megelôzô ellátás
finanszírozásába a beültethetô szemlencse és az ideiglenes végtagprotézis sem,
melyek kiadásai 200, illetve 33 millió forintot tettek ki.
A fogászatban a technikai eszközök ártámogatásának megszûnését megelõzõen
fokozott többletigény keletkezett az ilyen termékek iránt. Egyes hónapokban a
korábbi 100 millió forintos igénnyel szemben 144, 165 millió forint került
kifizetésre a fogtechnikai termékek után.
A tervezetthez képest fél év késéssel - szeptemberben - lépett életbe az új
támogatási rendszer, mely fix összegû támogatást tartalmaz a korábbi
fogyasztói árak százalékában meghatározott támogatási rendszerhez képest. Az
új támogatási rendszer az év hátralévõ részében 400 millió forintos
megtakarítást eredményezett a fogtechnika területén, 40, illetve 50 millió
forintos megtakarítást a lúdtalpbetétek és az ortopéd cipõk támogatásában.
A gyógyfürdô kezelések támogatásának elôirányzata 0,6 milliárd, a tényleges
felhasználás ennek több mint kétszerese 1,24 milliárd forint volt. A túllépést
az okozta, hogy az elôirányzat elfogadásáig eltelt hat hónapos idôszakban a
felhasználás már 597 millió forintot tett ki. Az elôirányzat elfogadásával
egyidejûleg megváltozott ezen kezelések rendelésének társadalombiztosítási
támogatással igénybevehetô lehetôsége, amely számos ellentmondással
rendelkezik és nem alkalmas a megtakarítások elérésére. (Nem egyértelmû a
törvényi rendelkezések alapján, hogy mikor vehetõ igénybe ingyenesen a
gyógyfürdõ szolgáltatás, mit takar "az akut esemény által indokolt gyógyfürdõ
ellátás", a termál gyógymedence támogatásának a megszüntetése a sokkal
drágább, egyéb kezelések rendelése felé tolja el a felírásokat, stb.)
A anyatejellátás elôirányzata 160, a tényleges felhasználás 139,9 millió
forint volt. A megtakarítás annak következtében jött létre, hogy az anyatej
literenkénti 500 forintos ára változatlan maradt, szemben a tervezés
idôszakában figyelembe vett 600 forinttal.
Az egészségbiztosítási ágba tartozó baleseti és rokkantsági nyugellátások
1995. évi 68,1 milliárdos összege közel 1,5 milliárd forinttal alacsonyabb
volt, mint a 69,6 milliárd forintos elõirányzat. Az elmaradás több kisebb
jelentõségû évközi folyamat együttes hatásával magyarázható. Ezek közül a
legnagyobb jelentõségû, hogy a 3,8 %-os létszámnövekedés közel 1
százalékponttal elmaradt az 1995-re várt értéktõl. 1995-ben összesen 391 ezer
fõ részére 407 ezer alap- és kiegészítõ ellátás folyósítása történt az E.
Alapból. Az egy fõre jutó havi átlagos ellátás 1995. évi összege 14 519 forint
volt, amely 13,6 %-kal nagyobb az elõzõ évinél.
Az 1994. évi 57,8 milliárd forintos nyugdíjkiadást az 1995. évi kifizetések
10.4 milliárd forinttal, 18 %-kal haladták meg. A nettó átlagkereset
növekedésének évközben prognosztizált értéke alapján az év során két
alkalommal került sor az ellátások emelésére, márciusban 11 %-kal,
szeptemberben pedig 4 %-kal. A két emelés 5,9, illetve 2,4 milliárd forinttal
növelte éves szinten a korhatár alatti nyugdíjkiadásokat. A létszámcserélõdés
és állománynövekedés együttes hatása 2,1 milliárd forinttal növelte a
kiadásokat a bázis értékhez képest. Más megközelítésben a saját jogú
rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjak 64,2 milliárd forintot tettek
ki, míg a hozzátartozói ellátások kiadása 2,4 milliárd forint, a baleseti
járadék kiadása 1,5 milliárd forint volt.
Az 1995. évi terhességi-gyermekágyi segély kifizetések 8,9 milliárd forintos
összege 1,3 milliárd forinttal maradt el az elõirányzati 10,2 milliárd
forinttól. A megtakarítást a vártnál jóval alacsonyabb születésszám és ennek
következtében a segélyen töltött napok számának csökkenése eredményezte.
A táppénzkiadások összege 39,8 milliárd forint volt, amely 14,3 %-kal haladta
meg az elõirányzati 34,8 milliárd forintot. Az 5 milliárd forintos túllépést
fõként a betegszabadság 25 napra való kiterjesztésére vonatkozó törvényi
rendelkezés Alkotmánybíróság általi megsemmisítése okozta. A táppénzkiadások
azonban az 1994. évi volumen alatt maradtak, ami az egy táppénzes napra jutó
forint érték 12,4 %-os növekedésének (619 forint) és a táppénzen töltött napok
száma 13,3 %-kal történõ csökkenésének (64,4 millió nap) együttes hatása
eredményezett. A táppénzen töltött napok számának csökkenéséhez mind a
jogosultak számának, mind a táppénzes arányszámnak a csökkenése (5,3-ról 4,6
%-ra) hozzájárult.
A táppénz igénybevétel csökkenõ tendenciái alapvetõen az alábbi
intézkedéseknek voltak köszönhetõk. 1995. április 1-jei hatállyal leszûkült a
biztosítási idõn túli keresõképtelenség idején igénybevehetõ táppénz (passzív
táppénz) igénybevételi lehetõsége. Ezzel egyidõben megszûnt a nyugdíjas
biztosítottak egyéni járulékfizetési kötelezettsége, ezáltal az adott kör
táppénzre való jogosultsága is. A táppénz mértéke 1995. júliusától a
keresõképtelenség 31. napjától járó 75 %-ról lecsökkent 70 %-ra, 65 %-ról 60
%-ra, valamint a kórházi kezelés idõtartamára egységes 60 %-os mértékû táppénz
került bevezetésre. Mindezen intézkedések hatásaként a korábbi évek trendjével
ellentétben 1995-ben a II. félévben kisebbek voltak a táppénzkifizetések, mint
az I. félévben.
Az egyéb betegségi ellátások kiadásai 5,3 %-kal meghaladva az elõirányzatot
3,2 milliárd forintot tettek ki. Ezen belül azonban igen nagy eltérés volt az
egyes tételek teljesítését illetõen. Az utazási költségtérítésre felhasznált
1,8 milliárd forint igen nagy mértékben haladta meg az elõirányzati 1,4
milliárd forintot. Ezzel szemben a külföldi gyógykezeléssel kapcsolatos
kiadások elõirányzata 420 millió forint, a tényleges felhasználás 306,8 millió
forint volt. Ez az összeg 105 beteg kezelésének támogatására volt elegendõ, és
további 26 beteg elõzõ években megkezdett kezelésének folytatására. Az elmúlt
évben a korábbinál gyakrabban került sor olyan eljárására, amikor hazai
egészségügyi intézményekben külföldi szakember meghívásos közremûködésével
történtek beavatkozások, illetve amikor csak a donorkeresést vagy a
sejtszelekciót végezték el külföldön a beteg kiküldése nélkül.
Az egészségbiztosítás feladatai 1995. évben számottevõen növekedtek, mely
egyrészt jogszabályi változásoknak, másrészt a gazdaság szerkezetében
bekövetkezett változásoknak tudhatók be. A többletfeladatok ellátása során a
behajtás területén az évrõl évre növekvõ kintlevõségek csökkentése érdekében
szükségessé vált az ösztönzési rendszer bevezetése.
A mûködési költségvetés kiadási és bevételi fõösszegének elõirányzata 11,7
milliárd forint, a teljesítés 12,6 milliárd forint volt. A bevételeket év
közben növelte az 1994. évi pénzmaradvány felhasználásából származó 687 millió
forint, a 211 millió forint mûködési célú többletbevétel és a behajtás
ösztönzés 207 millió forintos többlet fedezete, míg a világbanki kölcsönnel
kapcsolatos belföldi kiadásokra átvett pénzeszköz 206 millió forinttal
elmaradt az elõirányzattól.
A mûködési kiadások összességében 12,0 milliárd forintot tettek ki, ebbõl
személyi juttatásokra és társadalombiztosítási járulékokra 5,3 milliárd,
illetve 2,2 milliárd forint került felhasználásra, a dologi kiadások fedezete
2,9 milliárd forint volt. A pénzeszközátadás, egyéb támogatás összege 0,1
milliárd forint volt. A felújítási kiadások közel 0,2 milliárd forintot, a
beruházási kiadások 1,3 milliárd forintot tettek ki.
A következõ évre átvihetõ és felhasználható maradvány összege 559 millió
forint.
A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után a Nyugdíjbiztosítási Alapnak
átadott járulék 0,6 milliárd forinttal meghaladta az elõirányzati értéket,
amelyet alapvetõen - 1,5 milliárd forint értékben - a táppénzkiadások
túlfutása eredményezett, míg a korhatár alatti rokkant és baleseti ellátások,
illetve a terhességi-gyermekágyi segélyek kiadásainál bekövetkezõ elõirányzat
alatti teljesülés összességében 0,9 milliárd forinttal enyhítettek.