Magyar Köztársaság Kormánya
T/2840.. sz.
törvényjavaslat
a lakástakarékpénztárakról
Elõadó:
dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 1996. szeptember
1996. évi ... törvény
a lakástakarékpénztárakról
Az Országgyûlés annak érdekében, hogy
- ösztönözze a lakáscélok saját erõbõl történõ megvalósítását
elõsegítõ elõtakarékosságot,
- megteremtse a lakáselõtakarékosság zárt és elkülönült rendszerben,
biztonságos keretek között, állami támogatással történõ lebonyolításának
feltételeit,
törvényt alkot a lakástakarékpénztárakról.
A törvény hatálya
E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén
az e törvényben meghatározott lakástakarékpénztárak által folytatott
tevékenységre, e tevékenység felügyeletére.
Fogalmak
E törvény alkalmazásában:
a) megtakarítási idõ: az elsõ betételhelyezéstõl az összegyûlt betét
felvételéig eltelt idõ;
b) megtakarítási évek: a betételhelyezés hónapjának elsõ napjától
számított évek (12 hónap) a betét felvételéig;
c) kollektív kamat: a lakáselõtakarékossági szerzõdésekben rögzített
lakáskölcsön kamatoknak a ki nem utalt összes szerzõdéses összegben képviselt
arányuk alapján súlyozott átlagos értéke;
d) kiutalási idõpont: az az idõpont, amikor a lakástakarékpénztár
meghatározza, hogy melyek azok a lakáselõtakarékossági szerzõdések, amelyek
esetében a szerzõdéses összeget az adott idõpontra megállapított kiutalási
összegbõl ki tudja fizetni.
A lakástakarékpénztár
(1) A lakástakarékpénztár alapítására, mûködésére és felügyeletére a
hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi .......
törvényt (a továbbiakban: Hpt.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2) A lakástakarékpénztár szakosított hitelintézet.
(3) A lakástakarékpénztár alaptevékenysége a 7. §-ban meghatározott
szerzõdés szerinti betétgyûjtés és hitelnyújtás.
(4) Lakáselõtakarékossági szerzõdést csak az e törvény elõírásai szerint
alapított és mûködtetett lakástakarékpénztár köthet.
(5) Lakástakarékpénztár legalább egy milliárd forint jegyzett tõkével
alapítható.
(6) Az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet a mûködési engedély iránti
kérelmet elutasítja, ha az általános szerzõdési feltételek a szerzõdések
teljesíthetõségét nem mutatják tartósan garantáltnak, vagy a szerzõdéses
összegek kiutalását méltánytalanul elhalasztanák, méltánytalanul hosszú
minimális megtakarítási idõket határoznak meg, vagy a betételhelyezõk egyéb
érdekeit nem védik elégségesen.
Az elnevezés védelme
A "lakástakarékpénztár" elnevezést, e fogalom jelzõs alakját, továbbá
rokon értelmû vagy idegen nyelvû megfelelõjét csak az e törvényben elõírtaknak
megfelelõen alapított és mûködtetett szakosított hitelintézet használhatja.
Ügynöki tevékenység
(1) A lakástakarékpénztár a 12. § b) pontjában meghatározott pénzügyi
szolgáltatás közvetítését (ügynöki tevékenységet) az Állami Pénz- és Tõkepiaci
Felügyelet engedélye nélkül természetes és jogi személyek útján is
gyakorolhatja.
(2) Az ügynök a lakástakarékpénztárral kötött megbízási szerzõdés alapján
végzi közvetítõi tevékenységét.
(3) Az ügynöknek megbízási díj (jutalék) csak a megkötött
lakáselõtakarékossági szerzõdés után jár.
(4) Az ügynök megbízotti minõségében való károkozásáért a
lakástakarékpénztár felelõs.
(5) Az ügynök a közvetítõi tevékenységet a lakástakarékpénztár által
kiállított igazolvány alapján folytathatja.
(6) A lakástakarékpénztár az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet által
meghatározott módon és gyakorisággal köteles az általa alkalmazott ügynökök
névsorát az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyeletnek megküldeni. Az ügynökök
jegyzékét az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet félévente a Pénzügyi
Közlönyben közzéteszi.
A lakáselõtakarékossági szerzõdés
(1) Lakáselõtakarékossági szerzõdést (a továbbiakban: szerzõdés) köthet a
lakástakarékpénztárral:
a) devizabelföldi természetes személy saját nevében, saját maga javára,
vagy természetes személy az általa megnevezett, devizabelföldi természetes
személy (kedvezményezett) javára,
b) állami gondoskodásban élõ gyermek, mint kedvezményezett javára,
életkezdésének elõsegítése céljából intézeti gyám, eseti gondnok, alapítvány,
devizabelföldi természetes személy, társadalmi szervezet, egyház, illetõleg
helyi önkormányzat,
c) lakásszövetkezet a tulajdonában, vagy a tagjainak közös tulajdonában
álló épületrészek felújításához és korszerûsítéséhez szükséges pénzügyi
források biztosítása céljából,
d) társasházi lakások és a társasház nem lakás céljára szolgáló
helyiségeinek tulajdonosai a közös tulajdonukban álló épületrészek
felújításához és korszerûsítéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása
céljából.
(Az a)-d) pontban foglaltak a továbbiakban együtt:
lakáselõtakarékoskodók.)
(2) Kedvezményezett lehet
a) a lakáselõtakarékoskodó közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b) pont) az
(1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján,
b) intézeti gyámság alatt álló gyermek (Csjt. 98. §) az (1) bekezdés b)
pontjában foglaltak alapján, akinek a javára a lakáselõtakarékoskodó a
lakáselõtakarékossági szerzõdést megkötötte.
(1) A szerzõdés olyan betét- és hitelszerzõdés, amelyben a
lakáselõtakarékoskodó arra kötelezi magát, hogy a szerzõdéskötéskor egy
összegben, vagy a megtakarítási idõ alatt elõre meghatározott rendszerességgel
egyenlõ részletekben történõ befizetésekkel meghatározott forint összeget a
lakástakarékpénztárnál betétként leköt, illetve elhelyez, a
lakástakarékpénztár pedig a szerzõdésben meghatározott feltételek teljesülése
esetén, az üzletszabályzatban rögzített módszer szerint a szerzõdésben
meghatározott lakáscélú kölcsönt (a továbbiakban: lakáskölcsön) forintban
nyújtja a lakáselõtakarékoskodó, illetve a nagykorú kedvezményezett kérésére.
(2) A szerzõdés meghatározott összegre (a továbbiakban: szerzõdéses
összeg) szól, amely a lakáselõtakarékoskodó által vállalt összes
betételhelyezés, a betétre jóváírt kamat, az állami támogatás, a támogatásra
jóváírt kamat és a lakástakarékpénztár által folyósítandó lakáskölcsön
együttes összegével egyenlõ.
(3) A szerzõdésben meghatározott betéti és hitelkamat mértékét, illetve a
lakáskölcsön teljes hiteldíjának mértékét a szerzõdés idõtartama alatt nem
lehet módosítani.
(4) A szerzõdés alapján lakástakarékpénztárnál elhelyezett betétbõl
részösszeget kivenni nem lehet.
(5) Lakáskölcsönt csak akkor nyújthat a lakástakarékpénztár, ha a
megtakarítási idõ elérte a 4 évet és a szerzõdéses összeg lakáscélú
felhasználásra kerül.
(6) A lakástakarékpénztár az általános szerzõdési feltételekben
meghatározott módszer szerint a szerzõdési feltételeket teljesített
lakáselõtakarékoskodók között sorrendet határoz meg. A sorrend
meghatározásánál figyelembe vehetõ a szerzõdéses összeg nagysága, a
megtakarított összeg, a jóváírt kamat és a lakáskölcsön törlesztésének vállalt
feltételei. A lakástakarékpénztár e sorrend alapján határozza meg, hogy az
adott kiutalási idõpontban mely szerzõdések esetében kerülhet a szerzõdéses
összeg kiutalásra. A lakáselõtakarékoskodónak, amennyiben igényli, a
lakástakarékpénztár a lakáskölcsönt a szerzõdéses összeg kiutalási
idõpontjától számított három hónapon belül folyósítja, amennyiben a
lakáselõtakarékoskodó teljesítette a lakáscélú felhasználás igazolására
vonatkozó kötelezettségét.
E törvény alkalmazásában lakáscélú felhasználásnak minõsül:
a) a lakáselõtakarékoskodó, illetve amennyiben a szerzõdésben
kedvezményezettet neveznek meg, a kedvezményezett
1. javára történõ, a Magyar Köztársaság területén elhelyezkedõ lakótelek
vásárlása, lakás vagy családi ház vásárlása, építése, cseréje;
2. tulajdonában lévõ lakás vagy családi ház bõvítése, felújítása,
korszerûsítése, helyreállítása;
3. a tulajdonában lévõ lakáshoz, családi házhoz szükséges, illetve a már
beépített terület lakhatóságát javító, a következõkben felsorolt közmûvek,
kommunális létesítmények kialakítása: járda, telefon-, áram-, gáz-,
vízvezeték, szennyvízcsatorna építése és szerelése,
b) a lakásszövetkezet tulajdonában, vagy a tagjainak közös tulajdonában
álló épületrészek felújítása és korszerûsítése,
c) a társasházi lakások lakástulajdonosainak közös tulajdonában álló
épületrészek felújítása és korszerûsítése,
d) az a)-c) pontban meghatározott célok finanszírozására hitelintézettõl
felvett kölcsön kiváltása.
(1) Ha a lakáselõtakarékoskodó kedvezményezettet nevez meg, eltérõ
megállapodás hiányában az elhelyezett betét és idõarányos kamata felett a
megtakarítás idõtartama alatt a lakáselõtakarékoskodó rendelkezik. A
lakáskölcsön folyósításakor, illetve a betét lakáscélú felhasználása esetén a
nagykorú kedvezményezett a betét, a támogatás, a jóváírt kamatok, valamint a
lakáskölcsön feletti rendelkezési jogot megszerzi.
(2) A lakáselõtakarékoskodó halála esetén a betételhelyezést a
kedvezményezett vagy a lakáselõtakarékoskodó örököse azonos jogokkal és
kötelezettségekkel folytathatja.
(3) A betételhelyezést a 6.§ (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott
lakáselõtakarékoskodó jogutódja illetõleg a 6. § (1) bekezdésének d) pontja
esetében az új tulajdonos is folytathatja.
(4) A lakáselõtakarékoskodó személye a (2) és (3) bekezdésben foglalt
esetek kivételével csak akkor változtatható, ha az új lakáselõtakarékoskodó
az eredeti lakáselõtakarékoskodó közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b) pont).
(5) A lakáselõtakarékoskodó betegség, katonai szolgálat, munkanélküliség
esetén, vagy egyéb, az általános szerzõdési feltételekben rögzített fontos
okból jogosult a szerzõdésben vállalt betételhelyezést szüneteltetni. A
szüneteltetés idõtartama a megtakarítási idõbe nem számít bele.
A lakáskölcsön nyújtására és az áthidaló kölcsönre vonatkozó szabályok
(1) A lakástakarékpénztár a lakáskölcsönt a kiutalási összegbõl
folyósítja. A kiutalási összeg a következõ részekbõl áll: a
lakáselõtakarékoskodók által befizetett betétek, a betétekre jóváírt kamatok,
a jóváírt állami támogatás és annak kamatai, valamint a már lakáskölcsönt
kapott lakáselõtakarékoskodók, illetve kedvezményezettek tõketörlesztései.
(2) A lakástakarékpénztár köteles az Állami Pénz- és Tõkepiaci
Felügyeletnek haladéktalanul jelentést tenni, ha az adott kiutalási idõpontban
a kiutalási összegbõl nem tudja azoknak a lakáselõtakarékoskodóknak, illetve
kedvezményezetteknek a lakáskölcsön igényét sem kielégíteni, akik a
szerzõdéses összeg 55%-át már megtakarították, elérték a minimális értékszámot
és a megtakarítási idejük elérte a 4 évet. Ebben az esetben a
lakástakarékpénztár a folyósítandó lakáskölcsön fedezetére az Állami Pénz- és
Tõkepiaci Felügyelet engedélyével kölcsönt is felvehet. Amennyiben az Állami
Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet a továbbiakban nem látja biztosítottnak a
szerzõdések teljesíthetõségét, a Hpt. szerinti intézkedéseket tesz és bírságot
szabhat ki.
(1) A lakástakarékpénztár a (2) és a (3) bekezdés rendelkezéseinek
megfelelõ áthidaló kölcsönt nyújthat a lakáskölcsöntõl eltérõ feltételekkel
legfeljebb a szerzõdéses összeg erejéig.
(2) Az áthidaló kölcsön olyan kölcsön, amelyet a lakástakarékpénztár
kizárólag lakáselõtakarékoskodónak, illetve a kedvezményezettnek nyújthat
lakáscélú felhasználásra, amennyiben a lakáselõtakarékoskodó a szerzõdéses
összegnek legalább 25%-át már megtakarította és a megtakarítási ideje elérte a
két évet.
(3) A lakástakarékpénztár áthidaló kölcsönt akkor nyújthat, ha a
szerzõdésekbõl származó kötelezettségeit szerzõdésszerûen folyamatosan
teljesíti.
(4) A lakáselõtakarékoskodó az áthidaló kölcsönt a lakástakarékpénztár
által kiutalt szerzõdéses összegbõl fizeti vissza.
A lakástakarékpénztár biztonságos mûködése
A lakástakarékpénztár a 7. §-ban meghatározott szerzõdés szerinti
betétgyûjtésen és hitelnyújtáson, valamint áthidaló kölcsön nyújtásán kívül
kizárólag a következõ tevékenységeket végezheti:
a) a lakástakarékpénztár szavatoló tõkéjének összesen 10%-át meg nem
haladó mértékig tulajdoni részesedést szerezhet, kizárólag a Hpt. szerinti
járulékos vállalkozásokban,
b) a 7. §-ban meghatározott szerzõdés szerinti betétgyûjtési
tevékenységhez kapcsolódóan pénzügyi szolgáltatás közvetítését (ügynöki
tevékenységet) végezheti.
(1) A lakástakarékpénztár által felvett kölcsönök, illetve az általa
kibocsátott hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok (a továbbiakban együtt:
felvett kölcsönök) állománya a 10.§ (2) bekezdésében foglalt eset kivételével
nem haladhatja meg a folyósított áthidaló kölcsöneinek állományát. A felvett
kölcsönök állománya - beleértve a 10.§ (2) bekezdésben foglalt esetet is - a
kölcsönfelvételkor, illetve a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír
kibocsátásakor nem haladhatja meg a betétállomány 40%-át.
(2) A felvett kölcsönök állományának alakulásáról a lakástakarékpénztár a
folyamatos adatszolgáltatás körében jelentést tesz az Állami Pénz- és
Tõkepiaci Felügyeletnek.
Az 6.§ (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti
lakáselõtakarékoskodókkal kötött szerzõdések együttes szerzõdéses összege a
szerzõdéskötés idõpontjában nem haladhatja meg a lakástakarékpénztár összes
szerzõdésébõl eredõ szerzõdéses összeg 15%-át.
(1) A lakástakarékpénztár a kiutalási összeget a (2)-(5) bekezdés
rendelkezéseinek figyelembevételével a betétek visszafizetésére, a betétekre
jóváírt kamat és állami támogatás kifizetésére, az állami támogatás után
jóváírt kamat kifizetésére, a lakáskölcsönök nyújtására és a lakáskölcsönök
nyújtására szükség esetén általa felvett kölcsön tõketörlesztésére és e
kölcsönnek a kollektív kamat mértékével meghatározott számított hozamának
kifizetésére használhatja fel.
(2) A lakástakarékpénztárnak a kiutalási összeg (1) bekezdésben
meghatározott célokra fel nem használt része (a továbbiakban: szabad eszköz)
tárgynegyedév elsõ napján meglévõ állományának legalább 50%-át készpénzben,
számlapénzben, illetõleg a Magyar Állam által kibocsátott kötvényben, vagy
kincstárjegyben kell tartania.
(3) A lakástakarékpénztár szabad eszközei tárgynegyedév elsõ napján
meglévõ állományának legfeljebb 20%-át helyezheti ki egy évnél nem hosszabb
lejáratra devizabelföldi hitelintézeteknél.
(4) A lakástakarékpénztár szabad eszközei tárgynegyedév elsõ napján
meglévõ állományának legfeljebb 20%-át használhatja fel áthidaló kölcsönök
nyújtására.
(5) A lakástakarékpénztár szabad eszközei tárgynegyedév elsõ napján
meglévõ állományának legfeljebb 25%-át fektetheti be jelzáloghitelintézet
által kibocsátott jelzáloglevélbe.
(1) A lakáselõtakarékoskodók érdekének védelmében a szabad eszközök 15.§
(2)-(5) bekezdése szerinti kihelyezésének hozamából a lakástakarékpénztár
ráfordításai között elszámolva köteles kiegyenlítési céltartalékot képezni,
illetve az elõzõ évben megképzett kiegyenlítési céltartalékot kiegészíteni
tárgyév december 31-én.
(2) A kiegyenlítési céltartalék tárgyévi képzésének összegét a 15.§ (2)-
(5) bekezdése szerint kihelyezett szabad eszközök tárgyévi hozamának és a
szabad eszközök tárgyévi átlagos állományának a kollektív kamat mértékével
meghatározott kamatösszegének a különbözeteként kell kiszámítani.
(3) Amennyiben a meglévõ kiegyenlítési céltartalék és a (2) bekezdés
szerint számított kamatkülönbözet meghaladja a tárgyév december 31-ei
betétállomány 10%-át, a lakástakarékpénztár nem köteles a 10%-ot meghaladó
mértékben a meglévõ kiegyenlítési céltartalékot kiegészíteni.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kiegyenlítési céltartalékot a 10. §
(2) bekezdése alapján felvett kölcsön után a tárgyévben idõarányosan fizetendõ
kamat és az e kölcsönnek a kollektív kamat mértékével meghatározott, a
tárgyévre idõarányosan számított kamata különbözetének kiegyenlítésére kell a
lakástakarékpénztárnak felhasználnia.
A lakástakarékpénztár köteles az általa nyújtott lakáskölcsönt jelzálog
bejegyeztetésével, illetve szükség esetén más biztosítékok kikötésével
biztosítani.
Az általános szerzõdési feltételek
(1) A lakástakarékpénztár üzletszabályzatában köteles a 7. §-ban
meghatározott szerzõdés szerinti betétgyûjtési és hitelnyújtási tevékenység és
az áthidaló kölcsön nyújtásának általános szerzõdési feltételeit meghatározni
úgy, hogy az legalább a következõket tartalmazza:
a) a lakáselõtakarékoskodó és a lakástakarékpénztár által teljesítendõ
szolgáltatások mértéke és gyakorisága, továbbá a késedelmes teljesítés
jogkövetkezményei,
b) a szerzõdés alapján teljesítendõ betételhelyezés után járó kamat
mértéke,
c) a lakáskölcsön igénybevételének feltételei, a minimális megtakarítási
hányad, a minimális értékszám, a hitelképesség vizsgálata során figyelembe
vett szempontok, a lakáskölcsön megtagadásának esetei,
d) a lakáskölcsön kamatozása, illetve a teljes hiteldíj mértéke,
e) a lakáskölcsönt igénylõk között felállított sorrend meghatározásának
módja, a kiutalásra kerülõ szerzõdések meghatározása, a lakáskölcsön
esedékessége és folyósításának lebonyolítása,
f) a szerzõdés módosításának, különösen a szerzõdéses összeg
felemelésének vagy csökkentésének, illetve a rendkívüli betételhelyezés
feltételei és jogkövetkezményei,
g) a szerzõdés felmondásának esetei és jogkövetkezményei,
h) a betételhelyezés szüneteltetésének feltételei és maximális
idõtartama, valamint a betét átruházásának feltételei,
i) az áthidaló kölcsön igénybevételének lehetõségei.
(2) A lakástakarékpénztár köteles általános szerzõdési feltételeit
olymódon meghatározni, hogy azok hosszú távon biztosítsák a
lakáselõtakarékoskodók és a lakástakarékpénztár által vállalt kötelezettségek
összhangját.
(3) Az általános szerzõdési feltételek módosításához az Állami Pénz- és
Tõkepiaci Felügyelet engedélye szükséges.
A lakástakarékpénztár felügyelete
(1) A lakástakarékpénztár biztonságos mûködése és az ügyfeleinek
érdekében az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet a lakástakarékpénztárhoz - a
mûködési engedély kiadásától számított 2 éven belül - ellenõrt nevez ki.
(2) Az ellenõr a helyszínen ellenõrzi az általános szerzõdési feltételek,
különösen a hiteligény elbírálására és a szerzõdéses összeg kiutalására,
valamint a lakáskölcsön folyósítására vonatkozó elõírások betartását. A
lakástakarékpénztár köteles az ellenõr számára a helyszíni ellenõrzést
lehetõvé tenni, valamint az ellenõrzés során szükséges üzleti könyvekhez,
jelentésekhez, adatokhoz való hozzáférést biztosítani.
(3) Az ellenõr a (2) bekezdésben meghatározott ellenõrzés során feltárt
jogsértés vagy hiányosság esetén az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyeletnél
intézkedések megtételét, illetve bírság kiszabását kezdeményezi.
A lakástakarékpénztár szerzõdési állományát az Állami Pénz- és Tõkepiaci
Felügyelet engedélyével más lakástakarékpénztárra ruházhatja át.
A lakáselõtakarékosság állami támogatása
(1) A devizabelföldi lakáselõtakarékoskodót, illetve a kedvezményezettet
- legfeljebb az elsõ nyolc megtakarítási év során - a lakáselõtakarékoskodó
által az adott megtakarítási évben befizetett betét összegéhez igazodó
mértékben állami támogatás illeti meg, amelyet a lakáselõtakarékoskodó kérelme
alapján a központi költségvetés évente nyújt. Az állami támogatás
igénylésének, folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenõrzésének
rendjét a kormány rendeletben határozza meg.
(2) Az állami támogatás feltétele, hogy a lakáselõtakarékoskodóval kötött
szerzõdésben szereplõ lakáskölcsön kamatának mértéke ne haladja meg a 10%-ot.
(3) Ugyanazon személy javára, egy naptári évben csak egy szerzõdés után
igényelhetõ az állami támogatás.
Az állami támogatás mértékét a kormány rendeletben állapítja meg. A
támogatási mérték módosítása a már megkötött szerzõdéseket nem érinti.
(1) Az állami támogatás összegét a központi költségvetés átutalja és a
lakástakarékpénztár a lakáselõtakarékoskodó lakáselõtakarékossági számláján
betétként jóváírja éves rendszerességgel a megtakarítási év leteltét követõ
két hónapon belül. A lakástakarékpénztár a jóváírt állami támogatást és annak
kamatait a lakáselõtakarékoskodó számláján elkülönítve kezeli.
(2) Az állami támogatás összegének meghatározásánál nem minõsül
betétbefizetésnek az elõzõ megtakarítási évben betétként elhelyezett összeg
alapján a tárgyévben betétként jóváírt állami támogatás összege, valamint az
az összeg, amelyre mint lakáscélú megtakarításra korábban adókedvezményt
vettek igénybe.
(1) Az állami támogatásra való jogosultságot elveszti a
lakáselõtakarékoskodó, ha a megtakarítási ideje a betét felvételekor nem érte
el a 4 évet, vagy az összegyûlt betétjét nem lakáscélra használja fel.
Amennyiben a betét felvételekor a megtakarítási idõ még nem érte el a négy
évet, a lakástakarékpénztár a lakáselõtakarékoskodó betétszámlájáról levonja a
jóváírt összes állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal és a levont
összeget átutalja a központi költségvetésnek.
(2) Amennyiben a lakáselõtakarékoskodó betétszámláján az állami
támogatást jóváírták és a megtakarítási ideje elérte, vagy meghaladta a 4
évet, az összegyûlt betétjének felvételekor, illetve a lakáselõtakarékosság
állami támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott idõn belül
igazolnia kell a betét, illetve a szerzõdéses összeg lakáscélú felhasználását.
Amennyiben a lakáselõtakarékoskodó az összegyûlt betétjének felvételekor úgy
nyilatkozik, hogy nem lakáscélra kívánja felhasználni a betétösszeget, a
lakástakarékpénztár a lakáselõtakarékoskodó betétszámlájáról levonja a jóváírt
összes állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal és a levont összeget
átutalja a központi költségvetésnek.
(3) Amennyiben a lakáselõtakarékoskodó az állami támogatást felvette, a
lakástakarékpénztár utólag is köteles ellenõrizni a betét, illetve a
szerzõdéses összeg lakáscélú felhasználását.
(4) Ha a lakáselõtakarékoskodó felvette az állami támogatást, de a
kormányrendeletben meghatározott idõn belül nem igazolja a támogatással növelt
betétösszeg lakáscélú felhasználását, illetve az utólagos ellenõrzés során nem
tudja azt bizonyítani, vissza kell fizetnie a kapott állami támogatást a
felvétel napjáig jóváírt betéti kamattal, valamint a felvétel napjától
számított idõszakra jutó mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegben a
központi költségvetésnek. Ez az összeg adók módjára behajtható köztartozásnak
minõsül.
(5) A lakáscélú felhasználás (3) bekezdésben elõírt ellenõrzésének
elmulasztása esetén, amennyiben a lakáselõtakarékoskodó nem lakáscélra
használta fel az összegyûjtött betétjét, a lakástakarékpénztár a betétre
jóváírt állami támogatás és az állami támogatás után a felvételéig jóváírt
betéti kamat összegével készfizetõ kezesként felel.
Záró rendelkezések
E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba.
Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg
a) az állami támogatás mértékét,
b) az állami támogatás igénylésének, folyósításának, elszámolásának és a
felhasználás ellenõrzésének rendjét,
c) a lakástakarékpénztár általános szerzõdési feltételeire vonatkozó
részletes szabályokat.
INDOKOLÁS
a lakástakarékpénztárakról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1.
A törvényjavaslat alapvetõ célja új szakosított hitelintézeti típus bevezetése
a lakáscélú elõtakarékosság ösztönzése, valamint a lakásfinanszírozáshoz
rendelkezésre álló források kiszélesítése céljából. A lakáscélú megtakarítás
és a hozzá kapcsolódó hitelezés biztonságos hitelintézeti keretek között
történõ folytatásának érdekében elengedhetetlen a lakástakarékpénztárak
alapításának, mûködésének és ellenõrzésének törvény keretében történõ
szabályozása. A törvény határozza meg az állami támogatás igénybevételének
feltételeit is.
A szabályozás célja, hogy megalapozza a lakáselõtakarékossági tevékenységre
specializálódott, zárt rendszerben, szakosított hitelintézetként mûködõ
lakástakarékpénztárak hosszú távú stabil mûködését. Ennek érdekében a más
pénzügyi intézményekre vonatkozó szabályokon túlmenõen speciális befektetési,
tartalékképzési, felügyeleti elõírásokat fogalmaz meg a törvényjavaslat. Az
alaptevékenység mellett végezhetõ tevékenységeket a Javaslat jelentõs
mértékben korlátozza, annak érdekében, hogy a lakástakarékpénztárak ne
veszélyeztessék alaptevékenységüket nagy kockázatot jelentõ ügyletekkel,
illetve fizetõképességük megõrzéséhez elegendõ tartalékokkal rendelkezzenek.
A törvényjavaslat védelmet kíván nyújtani a betételhelyezõknek. Részletesen
szabályozza ennek érdekében a lakástakarékpénztár és a lakáselõtakarékoskodó
között létrejött szerzõdés legfontosabb szabályait, valamint azokat az
elemeket, amelyeket az általános szerzõdési feltételeknek tartalmazniuk kell.
Nem határozza meg ugyanakkor a lakáselõtakarékossági szerzõdés konkrét
feltételeit, csak a kereteit adja meg, s ezzel lehetõvé teszi azt, hogy a
lakástakarékpénztárak rugalmasan alakíthassák ki a versenykörnyezetben az
általuk kínált konstrukciókat.
2.
A törvényjavaslatban szereplõ lakáscélú elõtakarékossági konstrukcióhoz
hasonló modellt több országban pl. Németországban, Ausztriában és
Franciaországban is sikeresen alkalmaznak. Két fõ típusát lehet
megkülönböztetni az elõtakarékossági rendszereknek. A német Bauspar modell
zárt rendszerben mûködik, a lakáskölcsönök folyósítása más betétes
megtakarításaiból, illetve a már kölcsönt kapott ügyfelek törlesztéseibõl
történik. Egy sajátos finanszírozási körforgás jön létre. Amennyiben a
betétekbõl, az állami támogatásból, a lakáskölcsönök tõketörlesztésébõl álló
kiutalási összeg nem elegendõ az összes hiteligénylõ kérelmének teljesítésére,
a megtakarításaik alapján sorba állított ügyfelek egy részének várnia kell a
kiutalásra. A zárt rendszer elõnye, hogy lehetõvé teszi az infláció, illetve a
pénz- és tõkepiac alakulásától független fix kamatlábak alkalmazását mind a
betéteknél, mind a hiteleknél. A betét- és hitelösszegeket a zárt rendszer
esetében csak lakáscélra lehet felhasználni. A nyílt rendszerben mûködõ
francia modellben a megtakarító lehívhatja a kölcsönét a konkrét megtakarítási
idõ lejártakor, ehhez azonban nagyszámú olyan megtakarítóra van szükség, akik
nem szándékoznak lakáscélú hitelt igénybe venni és betéteiket nem lakáscélra
használják fel. A nyitott rendszerek, bár sikeresek lehetnek a források
növelésében, de ugyanakkor jelentõs támogatást igényelnek.
3.
A törvényjavaslat zárt rendszerben mûködõ elõtakarékossági üzletet szabályoz.
A támogatást csak lakáscélú felhasználás esetén lehet igénybe venni. A
lakástakarékpénztár piaci hitelfelvételi lehetõségei erõsen korlátozottak.
A lakáselõtakarékossági szerzõdés keretében az ügyfél arra vállal
kötelezettséget, hogy egy általa meghatározott összeget elõre meghatározott
rendszerességgel befizet a lakástakarékpénztárba. A lakástakarékpénztár pedig
a takarékoskodó által elhelyezett összeg függvényében, az általános szerzõdési
feltételekben meghatározott feltételek teljesülése esetén lakáscélra kölcsönt
nyújt a betétesnek. A szerzõdésben a betéti kamat mellett a hitelkamatot is
elõre meg kell határozni, ezek mértéke rögzített, a szerzõdés idõtartama alatt
nem módosítható. A kamatlábak az inflációtól és a piac alakulásától
függetlenek, általában alacsony mértékûek. Támogatás a törvényjavaslat szerint
csak akkor kapcsolódik a megtakarításhoz, ha a lakáskölcsön kamata a 10%-ot
nem haladja meg. A konstrukció nagy elõnye az, hogy az ügyfél elõre tudja,
hogy milyen összeghez juthat hozzá a megtakarítási szakasz végén, és milyen
terhei lesznek a kölcsön törlesztésekor.
4.
A törvényjavaslat más országokhoz hasonlóan támogatást nyújt a lakáscélú
megtakarítónak. A hiteloldal támogatása az alacsony és fix kölcsönkamatok
miatt szükségtelen. A betéti oldal támogatása azonban fontos, egyrészt a
megtakarítások ösztönzése érdekében, másrészt a betétek alacsony kamatának
ellensúlyozására.
A támogatásnál a figyelembe vett lakáscélú felhasználások köre tág, igénybe
lehet venni lakótelek vásárlásához, lakás vagy családi ház építéséhez,
vásárlásához, bõvítéséhez, korszerûsítéséhez, felújításához,
helyreállításához, közmûvek és kommunális létesítmények kialakításához,
társasházi lakások lakástulajdonosainak és lakásszövetkezet tagjainak közös
tulajdonában álló épületrészek felújításához és korszerûsítéséhez, valamint az
elõbbi célok finanszírozására hitelintézettõl felvett kölcsönök kiváltásához.
5.
A zárt rendszerû lakástakarékpénztárak mûködésének számos elõnyös hatása lehet
Magyarországon. Lehetõvé teszi a jelenlegi elõtakarékossági konstrukciónál a
hitelnyújtáshoz kapcsolódó támogatás kiváltását a megtakarítást ösztönzõ,
szélesebb körben felhasználható támogatási formával. A lakásvásárlás és -csere
támogatása révén a lakásmobilitás élénkül. Forrást biztosítanak a
lakástakarékpénztárak a jelenleg súlyos problémát jelentõ, elmaradt
felújításokhoz, valamint a közmûfejlesztésekhez szükséges források
elõteremtéséhez. A saját kezdeményezést ösztönzi. Egységes rendszer
kialakulását biztosítja a szervezett lakáscélú megtakarítások területén. A
zárt, finanszírozási körforgáson alapuló rendszer lehetõvé teszi a piaci
kamatszinttõl független, alacsony fix kamatlábak alkalmazását.
Ez az intézmény azonban a lakásfinanszírozási és a lakástámogatási rendszernek
csak egy részét képezi. Nem oldja meg teljes mértékben a lakáshoz jutáshoz
szükséges hitelforrások elõteremtésének problémáját. Az elõtakarékoskodók
várhatóan csak a kisebb lakásberuházások esetében, például felújításnál, vagy
cserénél tudják a teljes költséget a lakástakarékpénztári forrásból fedezni.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A törvény hatálya
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat szerint a törvény hatálya a lakástakarékpénztárak által a
Magyar Köztársaság területén végzett tevékenységre és e tevékenység
felügyeletére terjed ki.
Fogalmak
A 2. §-hoz
A törvényjavaslat az egyértelmû jogalkalmazás elõsegítése érdekében
meghatározza a törvény rendelkezéseiben szereplõ fogalmakat.
A lakástakarékpénztár
A 3. §-hoz
A lakástakarékpénztár olyan szakosított hitelintézet, amelyre a
hitelintézetekrõl és a pénzügyi szolgáltatásokról szóló 1996. évi .....
törvényt (Hpt.) kell alkalmazni annak figyelembevételével, hogy a
lakástakarékpénztárakról szóló törvény eltéréseket tartalmazhat.
Lakástakarékpénztár legalább egymilliárd forint jegyzett tõkével alapítható.
A lakástakarékpénztár a törvényjavaslat szerint a Bankfelügyelettõl kapott
engedély alapján alaptevékenységként lakáselõtakarékossági szerzõdés szerinti
betétgyûjtést és hitelnyújtást folytat. A lakáselõtakarékossági szerzõdésben a
betételhelyezés és a kölcsönnyújtás összekapcsolódik. A lakástakarékpénztár
összegyûjti az elõtakarékoskodók betéteit és az elõtakarékoskodóknak, illetve
a kedvezményezetteknek a szerzõdésben, illetve a törvényben meghatározott
feltételek teljesülése esetén lakáscélú kölcsönt nyújt. Mind a betéti kamatok,
mind a hitelkamatok mértéke elõre rögzített.
A törvényjavaslat a lakáselõtakarékossági szerzõdés kötését csak
lakástakarékpénztárak részére teszi lehetõvé.
A törvényjavaslat a piacra lépést bankfelügyeleti engedélyhez köti. A Hpt.-ben
elõírtak mellett a mûködési engedély iránti kérelem elbírálása során a
Bankfelügyelet vizsgálja az általános szerzõdési feltételek teljesíthetõségét,
a szerzõdéses összegek kiutalására vonatkozó elõírásokat is.
Az elnevezés védelme
4. §-hoz
A törvényjavaslat rendelkezik a lakástakarékpénztár elnevezésének védelmérõl,
melynek célja az ügyfelek, illetve a lehetséges ügyfelek megtévesztésének
megakadályozása.
Ügynöki tevékenység
5. §-hoz
A lakástakarékpénztár a lakáselõtakarékossági szerzõdések megkötésénél ügynöki
hálózatot is igénybe vehet, az Állami Bankfelügyeletnek az egyes ügynökök
személyére vonatkozó engedélye nélkül. A Hpt.-tõl eltérõen ügynök magánszemély
is lehet.
A lakáselõtakarékossági szerzõdés
6.§-hoz
A törvényjavaslat meghatározza a lehetséges lakáselõtakarékoskodók körét.
Lakáselõtakarékossági szerzõdést köthetnek a devizabelföldi természetes
személyek mellett a lakásszövetkezetek és a társasházi lakások és nem lakás
céljára szolgáló helyiségek tulajdonosai is, valamint más személyek (pl.
intézeti gyám, egyház) állami gondozásban élõ gyermekek, mint
kedvezményezettek javára. A lakásszövetkezetek és a társasházi lakások és nem
lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosai a közös tulajdonban álló
épületrészek felújítására és korszerûsítésére használhatják fel a szerzõdéses
összeget. A természetes személyek a szerzõdésben közeli hozzátartozójukat
kedvezményezettnek jelölhetik meg.
7. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza a lakástakarékpénztár és az ügyfél között
létrejött lakáselõtakarékossági szerzõdés legfontosabb feltételeit. A
lakáselõtakarékossági szerzõdés a betétszerzõdés mellett egyben a
lakástakarékpénztár meghatározott hitelösszeg folyósítására vonatkozó
kötelezettség vállalását is tartalmazza. Az ügyfél a betétet befizetheti elõre
egy összegben, vagy elõre meghatározott rendszerességgel egyenlõ részletekben.
A lakáselõtakarékossági szerzõdés elõre meghatározott összegre szól. Ez a
szerzõdéses összeg, amit a lakástakarékpénztár az ügyfél rendelkezésére bocsát
a megtakarítási idõszak végén, a kiutaláskor. Ennek az összegnek részét
képezik a betétbefizetések, a jóváírt betéti kamatok, a jóváírt állami
támogatás és annak kamatai, valamint a lakástakarékpénztár által nyújtott
lakáskölcsön.
A betéti és hitelkamat, illetve a teljes hiteldíj elõre rögzített, módosítani
a szerzõdés idõtartama alatt nem lehet.
Az ügyfél nem vehet ki a betétbõl részösszegeket. A megtakarító a
megtakarítási idõszak lejárta elõtt csak a szerzõdés felmondása esetén veheti
ki a betétjét.
A lakáskölcsön nyújtásának feltétele, hogy az ügyfél megtakarítási ideje
elérje, vagy meghaladja a 4 évet és a szerzõdéses összeget lakáscélra
használják fel. A lakástakarékpénztár zárt rendszerû mûködése miatt, a
lakáskölcsön nyújtására speciális szabályok vonatkoznak. A lakástakarékpénztár
a szerzõdéses összeg nagysága, a megtakarított összeg, a jóváírt kamatok és a
lakáskölcsön törlesztésének elõre meghatározott feltételei alapján értékszámot
határoz meg minden egyes szerzõdésre. Az aktuális értékszámok alapján az
elõtakarékoskodók között sorrendet állapítanak meg. A lakástakarékpénztár e
sorrend alapján határozza meg, hogy az adott kiutalási idõpontban, ami
általában minden negyedév elsõ napja, mely szerzõdéseknél tudja az e célra
rendelkezésére álló forrásból a szerzõdéses összegeket kifizetni. Azok a
szerzõdések, amelyek az adott kiutalási idõpontban nem kerülhettek be a
kiutalt szerzõdések közé, a következõ kiutalási idõpontban az új értékszám
alapján kerülnek be a sorrendbe. A szerzõdéses összeget kiutalás esetén a
lakástakarékpénztár a kiutalás idõpontjától számított 3 hónapon belül
folyósítja, ha az ügyfél teljesítette a lakáscélú felhasználás igazolására
vonatkozó kötelezettségét.
8. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza, hogy a lakáskölcsönök nyújtásánál, illetve a
támogatás folyósításánál mit lehet lakáscélú felhasználásnak tekinteni.
Amennyiben kedvezményezettet jelöltek meg a szerzõdésben, a lakáscél a
kedvezményezett részére történõ lakásvásárlást, lakásépítést, illetõleg a
kedvezményezett tulajdonában lévõ lakás felújítását stb. jelenti.
9. §-hoz
A törvényjavaslat szerint, ha a lakáselõtakarékossági szerzõdésben
kedvezményezettet neveznek meg, a kedvezményezett nagykorúvá válásával a
lakáskölcsön folyósításakor, illetve - amennyiben nem tart igényt a
lakáskölcsönre - a betét lakáscélú felhasználása esetén megszerzi a
szerzõdéses összeg, illetve a betétösszeg feletti rendelkezési jogot. A
megtakarítás idõtartama alatt viszont a lakáselõtakarékoskodó rendelkezik a
betét felett, ha ettõl eltérõen nem rendelkeztek.
A lakáselõtakarékossági szerzõdések átruházásának megakadályozása érdekében a
törvényjavaslat kiköti, hogy a lakáselõtakarékoskodó személye csak akkor
változtatható, ha az új lakáselõtakarékoskodó az eredeti lakáselõtakarékoskodó
közeli hozzátartozója. A lakáselõtakarékoskodó halála esetén a
betételhelyezést a kedvezményezett, vagy az örökös folytathatja.
Lakásszövetkezet megszûnése esetén a betételhelyezést a jogutódja
folytathatja, társasházi lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség
eladása esetén pedig - a társasház közös részeinek felújítása céljából kötött
szerzõdést - a lakás, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiség új
tulajdonosa.
A lakáselõtakarékoskodó, amennyiben az aktuális élethelyzete nem teszi
lehetõvé, hogy a rendszeres betételhelyezést folytathassa szüneteltetheti a
megtakarítást. Ebben az esetben viszont a szüneteltetés idõtartamát a
megtakarítási idõszak számításánál nem lehet figyelembe venni.
A lakáskölcsön nyújtására és az áthidaló kölcsönre vonatkozó szabályok
10. §-hoz
A lakástakarékpénztár a kiutalási összegbõl teljesíti a lakáskölcsön
igényeket. A kiutalási összeg meghatározott kiutalási idõpontokra számított
összeg, amelynek részét képezik a kiutalási idõpontig befizetett és jóváírt
betétek, a betétre jóváírt kamatok, a betétre jóváírt állami támogatások és
azok kamatai, a már kölcsönt kapott ügyfelek tõketörlesztései, valamint
kamattörlesztéseinek a betéti kamatot meg nem haladó része. A kiutalási összeg
nagyságától függ, hogy az adott idõpontban mekkora összegû lakáskölcsönt képes
folyósítani a lakástakarékpénztár.
A törvényjavaslat a lakástakarékpénztár biztonságos mûködése érdekében csak
meghatározott esetben és korlátozott mértékben teszi lehetõvé azt, hogy a
pénzintézet a lakáskölcsönök nyújtásához hitelt vegyen fel a pénz- és
tõkepiacról. Erre csak akkor van a lakástakarékpénztárnak lehetõsége, ha az
adott kiutalási idõpontban nem tudja teljesíteni a kiutalási összegbõl olyan
lakáselõtakrékoskodó (illetve lakáselõtakarékoskodók) kölcsönigényét, aki már
legalább négy éve takarékoskodik és megtakarítása - folyamatos
betételhelyezés, vagy a kamatjóváírások következtében - elérte a szerzõdéses
összeg 55%-át. A külsõ hitelfelvétel korlátozása elengedhetetlen, mert a
piaci kölcsön kamatlába várhatóan jóval magasabb lesz, mint a lakáskölcsön
kamatlába, ezért a nagymértékû külsõ forrásbevonás veszélyeztetné a
pénzintézet mûködését. A lakáskölcsön nyújtását szolgáló piaci
kölcsönfelvételhez az Állami Bankfelügyelet engedélye szükséges.
11. §-hoz
A törvényjavaslat lehetõvé teszi, hogy a lakástakarékpénztár piaci kamatozású
áthidaló kölcsönt nyújthasson azoknak az elõtakarékoskodóknak, akik részére
még nem utalták ki a szerzõdéses összeget, mégis lakáscéljaikat elõbb
szeretnék megvalósítani. A lakáselõtakarékoskodó akkor kérelmezhet áthidaló
kölcsönt, ha a betétbefizetése már elérte a szerzõdéses összeg negyedét és már
legalább két éve takarékoskodik. Az áthidaló kölcsön nagysága nem lehet
nagyobb, mint a lakáselõtakarékoskodó szerzõdésében szereplõ szerzõdéses
összeg, hiszen a visszafizetése a szerzõdéses összegbõl történik annak
kiutalásakor. Az ügyfél ugyanis az áthidaló kölcsön kamatának törlesztése
mellett a megtakarítását is folytatja, hogy kiválthassa az áthidaló kölcsönét
a kedvezõbb kamatozású lakáskölcsönnel.
A lakástakarékpénztár csak abban az esetben vállalkozhat áthidaló kölcsönök
nyújtására, ha a lakáselõtakarékossági szerzõdésekbõl származó
kötelezettségeit a kiutalási összegbõl szerzõdésszerûen teljesítette. Nem
lehetséges tehát az, hogy a lakáshitelre a jogosultságot már megszerzett
lakáselõtakarékoskodó nem kapja meg a lakáshitelt, hanem helyette áthidaló
kölcsönt kap, piaci feltételekkel.
A lakástakarékpénztár biztonságos mûködése
12-13. §-hoz
A lakástakarékpénztár a lakáselõtakarékossági szerzõdés alapján végzett
betétgyûjtésen és hitelnyújtáson, valamint a hozzá kapcsolódó áthidaló kölcsön
nyújtásán kívül egyéb tevékenységet csak korlátozott mértékben végezhet. A
törvényjavaslat ezzel a hitelintézet kockázatát kívánja mérsékelni, illetve a
zárt rendszerben történõ mûködést kívánja biztosítani.
14. §-hoz
Ugyancsak a lakástakarékpénztár által vállalt kockázat csökkentését szolgálja
az az elõírás, miszerint a társasházi lakások és a lakásszövetkezetek esetében
nem köthetõ meg a szerzõdés, ha az ilyen szerzõdések részaránya az össze
szerzõdéses állományban magas lenne. A nem természetes személyek ugyanis
várhatóan nagyobb összegû betételhelyezésre és kölcsönfelvételre szerzõdnek,
ami fennakadásokat okozhat a folyamatos kölcsönnyújtásban.
15. §-hoz
A törvényjavaslat elõírja a lakástakarékpénztár szabad eszközeinek - a
kiutalási összeg idõlegesen fel nem használt része - a befektetési módját. A
befektetések biztonsága és kellõ likviditása érdekében a szabad eszközök
legalább felét a magyar állam által kibocsátott kötvényekben, kincstárjegyben,
illetve készpénzben és számlapénzben kell tartani.
16. §-hoz
A lakástakarékpénztárnak a szabad eszközök befektetésébõl származó hozamának
azt a részét, amely meghaladja az általa kínált lakáskölcsönök átlagos
kamatával számított összeget, kiegyenlítési céltartalékba kell helyeznie. Ezt
az összeget úgy kell kiszámítani, hogy a szabad eszközök tárgyévi hozamából le
kell vonni a szabad eszközök tárgyévi átlagos állományának a kollektív kamat
mértékével megállapított kamatösszegét. E céltartalékot a piacról szükség
esetén lakáskölcsönök nyújtásához felvett hitelek kamatai és az ügyfél által
fizetett lakáskölcsön kamatok közötti különbség fedezésére használja fel a
lakástakarékpénztár. A kiegyenlítési céltartalékot legalább a betétállomány 10
%-ának eléréséig kell megképezni, amennyiben a szabad eszközök hozama erre
lehetõséget nyújt. A lakástakarékpénztár azonban saját döntése alapján nagyobb
mértékû kiegyenlítési céltartalékot is képezhet.
17. §-hoz
A törvényjavaslat elõírja, hogy a lakáskölcsönök nyújtásának biztonságát
megfelelõ garanciákkal kell erõsíteni. Ez lehet jelzálogjog kikötése, illetve
más biztosíték is.
Az általános szerzõdési feltételek
18.§
A lakáselõtakarékoskodók védelme, megfelelõ tájékozódásuk biztosítása
érdekében a törvényjavaslat részletesen felsorolja, hogy a lakástakarékpénztár
általános szerzõdési feltételei mit tartalmazzanak. Az általános szerzõdési
feltételekben szerepeltetni kell a lakáselõtakarékossági szerzõdés megkötése
esetén az ügyfelet és a lakástakarékpénztárat terhelõ kötelezettségeket,
illetõleg a szerzõdés által biztosított jogokat.
A lakástakarékpénztárnak a lakáselõtakarékossági konstrukcióra vonatkozó
általános szerzõdési feltételeket (például betéti kamat, hitelkamat,
megtakarítási idõ, lakáskölcsön futamideje) úgy kell megállapítania, hogy azok
biztosítsák az adott konstrukciónál a megtakarítások, a hitelkihelyezések és a
törlesztések összhangját.
Miután az általános szerzõdési feltételeket a lakástakarékpénztár egyoldalúan
határozhatja meg, az ügyfél védelme érdekében a törvényjavaslat az Állami
Bankfelügyelet engedélyéhez köti az általános szerzõdési feltételek
megállapítását és módosítását is.
A lakástakarékpénztárak felügyelete
19. §-hoz
Az Állami Bankfelügyelet nemcsak az engedélyezésnél, hanem a
lakástakarékpénztárak folyamatos mûködésénél is szélesebb körû ellenõrzést
végez, mint az egyéb pénzintézeteknél. Minden egyes lakástakarékpénztárhoz
ellenõrt nevez ki, aki az általános szerzõdési feltételek és egyéb elõírások,
különösen pedig a kiutalásra és a kölcsönfolyósításra vonatkozó jogszabályok
betartását vizsgálja.
20. §-hoz
A törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a lakástakarékpénztár, amennyiben ez
szükségessé válik az Állami Bankfelügyelet engedélyével átruházhatja
szerzõdéseit egy másik lakástakarékpénztárra.
A lakáselõtakarékosság állami támogatása
21. §-hoz
A központi költségvetés a lakáscélú megtakarítás ösztönzése és a betétek
alacsony kamat miatti reálérték-vesztésnek mérséklése érdekében állami
támogatást nyújt a lakáselõtakarékoskodóknak meghatározott feltételek
teljesülése esetén. Az állami támogatás a lakáselõtakarékoskodó betétszámláján
kerül jóváírásra. Állami támogatás csak azoknál a lakáselõtakarékossági
szerzõdéseknél nyújtható, melyeknél a szerzõdésben meghatározott lakáskölcsön
kamatlába nem haladja meg a 10 %-ot.
Amennyiben egy lakáselõtakarékoskodó több szerzõdést is kötött, de mindegyik
szerzõdése különbözõ személy javára szól (például az egyik a szerzõdéskötõ
javára, a másik pedig gyermeke javára), akkor mindegyik szerzõdés után
jogosult a támogatás igénylésére. Amennyiben ugyanaz a személy több
lakáselõtakarékossági szerzõdést kötött a saját nevében, vagy saját nevére
kötött szerzõdése mellett van egy olyan szerzõdés, amelyikben kedvezményezett,
vagy több szerzõdésben szerepel kedvezményezettként, akkor csak egy szerzõdés
után jár részére az állami támogatás.
22- 24. §-hoz
Az állami támogatás minden megtakarítási év letelte után a
lakáselõtakarékoskodó igénylése, illetve annak elbírálása alapján jóváírásra
kerül a megtakarító betétszámláján. A betéti kamattal növelt támogatás
kifizetésének feltétele azonban az, hogy a lakáselõtakarékoskodó megtakarítási
ideje elérje, vagy meghaladja a 4 évet és a betétösszeget lakáscélú
felhasználásra vegyék igénybe. A lakáselõtakarékoskodó részére tehát akkor is
jár folyamatosan az éves támogatás, ha 4 évnél hosszabb a megtakarítási ideje,
de legfeljebb az elsõ nyolc megtakarítási év után vehetõ igénybe.
A lakástakarékpénztár a lakáscélú felhasználást ellenõrzi. Ennek érdekében
bekéri a lakáselõtakarékosság állami támogatásáról szóló kormányrendeletben
meghatározott dokumentumokat. Amennyiben az ügyfél a betét felvételekor közli,
hogy azt nem lakáscélra fordítja, számlájáról levonják az addig jóváírt
támogatásokat és annak kamatait. Ha a lakáselõtakarékoskodó felvette a
támogatással növelt betétösszeget, illetve a szerzõdéses összeget, de az
állami támogatásról szóló kormányrendeletben meghatározott idõn belül nem
igazolta a lakáscélú felhasználást, a kamattal növelt támogatást a mindenkori
jegybanki alapkamat idõarányos összegével növelt összegben vissza kell
fizetnie.
Abban az esetben, ha a lakástakarékpénztár nem ellenõrizte a jogszabályokban
elõírtaknak megfelelõen a lakáscélú felhasználást, akkor a betéti kamattal
növelt támogatás összegéért készfizetõ kezesként felel.
Záró rendelkezések
25. §-hoz
A törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a törvény a Hpt.-vel egy idõben, 1997.
január 1-én lép hatályba.
26. §-hoz
A törvényjavaslat felhatalmazást ad a Kormánynak arra, hogy rendeletben
határozhassa meg az állami támogatás mértékét, az állami támogatásra és a
lakástakarékpénztár általános szerzõdési feltételeire vonatkozó részletes
elõírásokat.
27. §-hoz
A törvényjavaslat módosítja a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.
törvényt annak érdekében, hogy a korábbi lakáselõtakarékossági szerzõdésekhez
kapcsolódó jövedelemadó-kedvezmény kifutását meghatározza és biztosítsa az új
rendszerbe történõ átmenetet a korábban igénybe vett adókedvezményre vonatkozó
visszafizetési kötelezettség nélkül. Módosítja továbbá a törvényjavaslat az
Szja. törvényt annak érdekében, hogy adómentes legyen a
lakáselõtakarékoskodóknak nyújtott állami támogatás, valamint azért, hogy
kizárja a törlesztési adókedvezmény nyújtását a lakástakarékpénztár által
nyújtott lakáskölcsön törlesztése esetén.