1

Magyar Köztársaság Kormánya

T/2843.. számú

törvényjavaslat

az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az

értékpapír-tõzsdérõl

Elõadó: dr. Medgyessy Péter

pénzügyminiszter

1996. szeptember

1996. évi ...... törvény

az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az

értékpapír-tõzsdérõl

ELSÕ RÉSZ

BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK

I. fejezet

A törvény célja és hatálya

1. §

(1) Ez a törvény szabályozza az értékpapír forgalomba hozatalát, a

befektetési szolgáltatási tevékenység feltételeit, a tõzsde alapítását,

szervezetét, mûködését, megszûnését, az elszámolóház alapítását, mûködését,

továbbá a befektetési szolgáltatási és kiegészítõ befektetési szolgáltatási

tevékenységet végzõ gazdálkodó szervezetási tevékenységet végzõ gazdálkodó

szervezet, a kibocsátó, a befektetõ jogait, kötelezettségeit és felelõsségét,

a Felügyelet - e törvény hatálya alá tartozó szervezet, tevékenység

felügyeletével kapcsolatos - jogállását, feladatát, eszközrendszerét és

eljárását.

(2) A törvény célja, hogy minden, a törvény hatálya alá tartozó személy az

e törvényben meghatározott jogait és kötelezettségeit jóhiszemûen, a tõle

elvárható gondossággal eljárva, a tõkepiac általános érdekeit szem elõtt

tartva, a befektetõk érdekeinek megóvásával gyakorolja.

2. §

(1) Ha nemzetközi szerzõdés eltérõen nem rendelkezik e törvény hatálya alá

tartozik

) a devizabelföldi kibocsátó által sorozatban kibocsátott értékpapír

forgalomba hozatala,

) a devizakülföldi kibocsátó által sorozatban kibocsátott értékpapír

belföldön történõ forgalomba hozatala és

) a Magyar Köztársaság területén folytatott befektetési szolgáltatási,

kiegészítõ befektetési szolgáltatási, illetve elszámolóházi tevékenység.

(2) Nem tartozik a törvény hatálya alá a szövetkezeti üzletrész, a csekk, a

váltó, a kárpótlási jegy, a közraktárjegy forgalomba hozatala és az állampapír

zártkörû forgalomba hozatala.

(3) Az MNB és a Kincstár tekintetében a 6. §, a 9-13. §, a 14. § (1)

bekezdésének a) pontja, a 17-19. §, a 77-78. §, a 102-113. §, a 125. §, a 128-

131. § és a 161. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

II. fejezet

Értelmezõ rendelkezések

3. §

(1) A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. számú melléklet

tartalmazza.

(2) E törvény alkalmazásában

1. allokáció: túljegyzés esetén a jegyzés lezárását követõ eljárás,

mely során a kibocsátó, illetve a forgalmazó az elõre meghirdetett

elvek alapján dönt az egyes jegyzések elfogadásának mértékérõl,

2. állampapír: a magyar vagy külföldi állam vagy az MNB által

kibocsátott hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír,

3. befektetési hitel: az ügyfél értékpapír vásárlásán keresztül

megvalósuló befektetéséhez nyújtott kölcsön, ha a hitelt nyújtó részt

vesz az értékpapír-ügylet lebonyolításában,

4. befektetési szolgáltató: befektetési szolgáltatási tevékenységet,

valamint kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató

gazdálkodó szervezet,

5. befektetési tanácsadás: befektetési eszközre (5. §), a tõke-piacra

vonatkozó olyan értékelést is tartalmazó elemzés, javaslat

ellenszolgáltatás fejében történõ átadása, amelynek célja, hogy ezek

ismeretében az ügyfél olyan döntést hozzon, amely alapján a saját

vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tõke-

piac hatásaitól teszi függõvé, kockáztatja. Nem számít befektetési

tanácsadásnak a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény,

tanulmány, riport, elemzés, hirdetés közzététele,

6. befektetõ: az a személy, aki a kibocsátóval, befektetési

szolgáltatóval vagy más befektetõvel kötött szerzõdés alapján saját

vagy más pénzét egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben az

értékpapír-piac, illetve az értékpapír-tõzsde hatásaitól teszi

függõvé, kockáztatja,

7. bizományosi tevékenység: megbízás alapján a befektetési szolgáltató

saját nevében más személy javára (számlájára) folytatott adásvételi

tevékenysége,

8. dematerializált értékpapír: az e törvényben és külön jogszabályban

meghatározott módon, elektronikus úton rögzített és továbbított,

értékpapír-számlán nyilvántartott, az értékpapír - jogszabályban

meghatározott - valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon

tartalmazó adat,

9. devizabelföldi és devizakülföldi: a Dtv.-ben ilyenként meghatározott

személy,

10.elismert értékpapír-piac: a Dtv.-ben ilyenként meghatározott

kereskedési hely, rendszer,

11.értékpapír: a kibocsátás helyének joga szerint átruházható

értékpapírnak minõsülõ befektetési eszköz,

12.értékpapír-kibocsátás: a kibocsátó saját kibocsátású értékpapírjának

elsõ ízben történõ eladására irányuló eljárás,

13.értékpapír kibocsátásának idõpontja: ha a kibocsátás jegyzéssel

történik, a jegyzés kezdõnapja, folyamatos kibocsátás esetén az

értékesítés idõpontja, zártkörû forgalomba hozatal esetén a

megvásárlás idõpontja, egyéb esetben az eladás napja vagy a kibocsátó

által meghatározott nap,

14.értékpapír-kód: a központi értéktár által kiadott, az értékpapír-

sorozat azonosítására szolgáló betû vagy számjelek összessége,

illetve ezek kombinációja,

15.értékpapír-letétkezelés: az a tevékenység, amely során a

letéteményes a letevõvel történt megállapodás alapján a nyomdai úton

elõállított értékpapírt a megbízás idõtartama alatt megõrzi,

nyilvántartja, vállalja a kamat, az osztalék, a hozam, illetõleg a

törlesztés beszedését,

16.értékpapír letéti õrzés: értékpapír megõrzésre való átvétele, a

tulajdonos megbízásából való nyilvántartása és kiadása,

17.értékpapírról kiállított okirat: külföldön kibocsátott értékpapírról

a kibocsátó saját joga vagy a kibocsátás helyének joga szerint arra

feljogosított által kiállított okirat,

18.értékpapír-sorozat: az azonos jogokat megtestesítõ értékpapír egy

meghatározott idõpontban kibocsátott teljes mennyisége,

19.értékpapír-számla: a dematerializált értékpapírról és a hozzá

kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett

nyilvántartás,

20.értékpapír-ügylet: értékpapír adásvételére vagy cseréjére vonatkozó

szerzõdés,

21.folyamatos kibocsátás: a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír,

valamint a nyílt végû befektetési alap befektetési jegyének olyan

forgalomba hozatala, amikor az értékesítés hatvan napot meghaladó

idõszak alatt történik úgy, hogy az egyes értékpapírok futamideje

mindig az értékesítés idõpontjától kezdõdik,

22.forgalmazó: a befektetési vállalkozás (7. §) és a befektetési

szolgáltatási tevékenységet folytató hitelintézet,

23.forgalomba hozatal: értékpapír nyilvános vagy zártkörû forgalomba

hozatala,

24.forgalomba hozatal idõpontja: az értékpapír jegyzésére vagy

eladására megjelölt elsõ nap,

25.hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír: minden olyan értékpapír,

amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a

rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz

(kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak

meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a

továbbiakban együtt: kamat) illetõleg az általa vállalt egyéb

szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezõnek) a

megjelölt idõben és módon megfizeti, illetve teljesíti,

26.intézményi befektetõ:

a) a hitelintézet, a befektetési vállalkozás, a biztosító

részvénytársaság, a befektetési alap, az önkéntes kölcsönös biztosító

pénztár, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos

Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság;

b) mindazon devizakülföldi, amely a saját joga alapján ilyennek

tekintendõ,

27.jegyzés: az értékpapír forgalomba hozatala során az értékpapírt

megvásárolni szándékozó befektetõnek az értékpapír megvásárlására

irányuló a jegyzési íven tett feltétlen és visszavonhatatlan

nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget

vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére,

28.jegyzési garanciavállalás:

a) az értékpapír saját számlára történõ lejegyzésére, illetve

megvásárlására vonatkozó kötelezettség vállalás vagy

b) a jegyzés vagy eladás meghiúsulásának elkerülése érdekében

szerzõdésben vállalt mennyiségû értékpapír lejegyzésére, illetõleg

megvásárlására vonatkozó kötelezettség vállalás,

29.jegyzett tõke: az Szmt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint

meghatározott tõke,

30.kereskedelmi tevékenység: befektetési eszköz saját számlára történõ

adásvétele, cseréje,

31.kibocsátó: az a személy, aki az értékpapírban megtestesített

kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja,

32.klíringtag: az a jogi személy, amely részére az elszámolóház

szerzõdés alapján, közvetlenül nyújt elszámolási szolgáltatást,

33.közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott

személy és az élettárs,

34.központi értékpapír-számla: a központi értéktár által a

dematerializált értékpapírról értékpapír-fajtánként, sorozatonként és

értékpapír-számlavezetõnként vezetett összesített nyilvántartás,

35.központi értéktár: az az elszámolóház, amelyet a Felügyelet a 205. §

(3) bekezdésében meghatározott tevékenységek együttes folytatására

kötelezett,

36.közvetett tulajdon: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, illetõleg

szavazatainak az eredeti vállalkozásban tulajdoni részesedéssel,

illetõleg szavazatokkal rendelkezõ más vállalkozás tulajdoni

hányadain, illetve szavazatain keresztül történõ birtoklása vagy

gyakorlása, amelynek számítására a Hpt. 4. számú mellékletét kell

alkalmazni,

37.nyilvános ajánlattétel: értékpapír vásárlására vagy jegyzésére,

egyedileg elõre meg nem határozott lehetséges vásárlók részére

nyomtatott sajtó útján közzétett felhívás,

38.nyilvános forgalomba hozatal: az értékpapír nyilvános ajánlattétel

útján történõ kibocsátása, illetve a korábban zártkörûen forgalomba

hozott értékpapír eladásra történõ felajánlása nyilvános ajánlattétel

útján,

39.nyitott pozíció: a befektetési szolgáltatási tevékenység során

megkötött, de valamely szerzõdõ fél által nem vagy csak részben

teljesített, illetve határidõig helytállási kötelezettséget jelentõ

ügyletek együttes értéke,

40.portfolió kezelés: az ügyféllel kötött egyedi szerzõdésben adott

általános megbízás alapján értékpapírból, illetõleg más befektetési

eszközbõl befektetés-állomány megvétele vagy átvétele a portfolió

egyes elemeinek eladása, vásárlása, az azokhoz kapcsolódó jövedelmek

beszedése, újrabefektetése, az átvett eszköz értékének megõrzése és

növelése, az ügyfél javára optimálisan biztosítható hozam elérése

érdekében,

41.sorozatban kibocsátott értékpapír: az alapjául szolgáló

jogviszonyból eredõ jogokat és kötelezettségeket több azonos,

egymással egyenértékû részre (névérték) osztva megtestesítõ

értékpapír,

42.szavatoló tõke: a befektetési vállalkozásnak a számviteli

jogszabályok által meghatározott saját tõkéje és azok a források,

amelyek a befektetési vállalkozással szemben fennálló követelés

kielégítésébe tõkeként bevonhatók,

43.tagsági jogokat megtestesítõ értékpapír: minden olyan értékpapír,

amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzben

meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonába vételét

elismerve arra kötelezi magát, hogy az értékpapír birtokosának

meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít

44.tõzsdére bevezetett értékpapír: az az értékpapír, amely a tõzsdei

értékpapír-listán szerepel,

45.tõzsdei termék: tõzsdei szabályzat által meghatározott és tõzsdei

kereskedésre alkalmas származék (devizaárfolyam, betét- és

hitelkamatláb, értékpapír részjogosítvány, index),

46.tõzsdeforgalmi számla: az elszámolóház által a klíringtagnak

vezetett olyan korlátozott rendeltetésû pénzforgalmi számla, amely

kizárólag a tõzsdei ügylettel, a tõzsdén kívüli értékpapír-ügylettel,

az értékpapír kibocsátásával (forgalomba hozatalával) kapcsolatos és

az értékpapíron alapuló fizetés, valamint a megbízás alapján végzett

elszámolás lebonyolítására szolgál,

47.ügyfélszámla: az ügyfélnek vezetett olyan korlátozott rendeltetésû

pénzforgalmi számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatással és

az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetéssel

kapcsolatos elszámolás lebonyolítására szolgál,

48.ügynöki tevékenység: befektetési eszközre vonatkozó adásvételi és

bizományosi szerzõdések közvetítése a befektetési szolgáltató és az

ügyfél között,

49.üzletszerû tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve

vagyonszerzés végett rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység,

50.vállalkozás: az üzletszerû tevékenységet folytató jogi személy, jogi

személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni vállalkozás,

51.vezetõ állású személy dolgozó: a kibocsátó és a

értékpapírbefektetési befektetési vállalkozás vezetõ

tisztségviselõje, felügyelõ bizottsági tagja elsõ számú vezetõje és

helyettesei és minden olyan személy, akit a kibocsátó és a

befektetési vállalkozás alapszabálya, szervezeti és mûködési

szabályzata ilyenként határoz meg,

52.zártkörû forgalomba hozatal: az értékpapír legfeljebb harmincöt

egyedileg elõre meghatározott befektetõ részére történõ kibocsátása,

az értékpapír személyre szóló elhelyezése (59. § a) pont) és

kizárólag a kibocsátó meglévõ tulajdonosai, illetve alkalmazottai

által történõ lejegyzése.

(3) E törvény alkalmazásában

1. árutõzsde: az Átt. 2. §-a alapján alapított tõzsde;

2. árutõzsde tag: az árutõzsde tagja és a haszonbérlõ;

3. elszámolóház: a 205. § alapján alapított gazdasági társaság;

4. Kincstár: a Magyar Államkincstár;

5. MNB: a Magyar Nemzeti Bank;

6. Felügyelet: az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet;

7. tõzsde: a 171. § alapján alapított értékpapír-tõzsde;

8. hitelintézet, bank, szakosított hitelintézet, szövetkezeti

hitelintézet: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott gazdálkodó

szervezet.

MÁSODIK RÉSZ

A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK ÉS A FORGALMAZÁSI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSE

III. fejezet

A befektetési szolgáltatási forgalmazási tevékenységek és a forgalmazásaaa

befektetési szolgáltatók

Forgalmazási Befektetési szolgáltatási tevékenységek

4. §

(1) ÉrtékpapíforgalmazásBefektetési szolgáltatási tevékenység (a

továbbiakban: forgalmazási tevékenység) a következõ tevékenységek üzletszerû

folytatása az 5. §-ban meghatározott körben:

a) ügynöki tevékenység,

b) bizományosi tevékenység,

c) kereskedelmi tevékenység,

d) portfolió kezelés,

e) jegyzési garanciavállalás.

(2) Kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenység a következõ

tevékenységek üzletszerû folytatása:

a) értékpapír-letét kezelés és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás,

b) értékpapír letéti õrzés,

c) tanácsadás vállalkozásoknak a tõkeszerkezettel kapcsolatban, továbbá

tanácsadás és szolgáltatás a vállalkozások egyesülésével,

szétválásával és a tulajdonosi szerkezet átalakításával kapcsolatban,

) értékpapír forgalomba hozatalának szervezése és az ehhez kapcsolódó

szolgáltatás,

) befektetési tanácsadás,

f) befektetési hitel nyújtása,

g) értékpapír-számla vezetés,

h) ügyfélszámla vezetés.

5. §

A 4. §-ban meghatározott befektetési szolgáltatás tárgya:

) átruházható értékpapír,

b) pénzügyi határidõs ügylet, ideértve az ezzel egyenértékû készpénzben

elszámolt eszközt is,

) határidõs kamatláb szerzõdés,

d) kamatláb, deviza- és tõke-csereügylet (swap),

e) opció az a)-d) pontban felsorolt eszközök és az opció megszerzésére

vagy elidegenítésére, ideértve az ezekkel egyenértékû készpénzben

elszámolt eszközt is

(a továbbiakban együtt: befektetési eszköz).

A befektetési szolgáltatási tevékenység engedélyezése

6. §

(12) A Felügyelet e törvényben meghatározott engedélye szükséges - az

értékpapír-befektetési tanácsadási tevékenység kivételével - az (1)

bekezdésben m a 4. §-ban meghatározott tevékenységek folytatásához.

(23) A Felügyelet az engedélyt az egyes tevékenységekre együtt vagy külön

adja meg. A tevékenység folytatása fiókhálózat esetén az engedélyben

meghatározott fiókokra korlátozható.

A befektetési szolgáltatók

7Forgalmazási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet

5. §

(1) Befektetési vállalkozásÉrtékpapír-forgalmazó (a továbbiakban:

forgalmazó) az értékpapír-bizományos, az értékpapír-kereskedõ és az

értékpapír-befektetési társaság (a továbbiakban: befektetési társaság).

(2) A befektetési vállalkozás forgalmazó az e törvényben meghatározott

korlátozásokkal befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítõ befektetési

szolgáltatási tevékenységen kívül kizárólag

) önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak részére történõ vagyonkezelést

(a Hpt. 3. § (1) bekezdésének l)q pontja),

) váltóval bizományosi, illetve kereskedelmi tevékenységet,

) árutõzsdén tõzsdeügynöki tevékenységet, valamint

) részvénykönyv vezetést

folytathat.

(3) A forgalmazó befektetési vállalkozás a 4. § (1) bekezdésének b)a/

pontjának 3. al pontjában meghatározott tevékenységbizományosként történõ

folytatására köteles.

(4) Értékpapír-bizományos a 4. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában

meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a 4. § (2)

bekezdésének b), g) pontjában meghatározott kiegészítõ befektetési

szolgáltatási tevékenységet folytathat, továbbá értékpapír forgalomba

hozatalánál jegyzési helyként közremûködhet.

(5) Értékpapír-kereskedõ a 4. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában

meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a 4. § (2)

bekezdésének a)-e), és g)-h) pontjában meghatározott kiegészítõ befektetési

szolgáltatási tevékenységet folytathat.

(6) Befektetési társaság az a befektetési vállalkozás, amely engedéllyel

rendelkezik a 4. § (1) bekezdésének e) pontjában, illetve (2) bekezdésének f)

pontjában meghatározott tevékenységek folytatására. Kizárólag befektetési

társaság kaphat engedélyt a 4. §-ban meghatározott tevékenységek teljes

körének folytatására.

86. §

(1) A befektetési vállalkozáson kívül más szervezet a (2)-(86) bekezdésben

meghatározott körben folytathat befektetési szolgáltatási, illetõleg

kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységet.

(2) Bank

) a 4. § (1) bekezdésének b)-c) pontjában, illetve a 4. § (2)

bekezdésének d) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási

tevékenységet állampapír, zárt körben forgalomba hozott értékpapír,

valamint az 5. § b)-e) pontjában meghatározott befektetési eszköz

tekintetében;

) a 4. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott befektetési

szolgáltatási tevékenységet valamennyi befektetési eszköz

tekintetében és

) a 4. § (2) bekezdésének a)-b), valamint e)-h) pontjában meghatározott

kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységet

folytathat.

(3) Szövetkezeti hitelintézet - ha a szolgáltatás tárgya az 5. §-ban

meghatározott befektetési eszköz

) a 4. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott befektetési

szolgáltatási tevékenységet, valamint

) a 4. § (2) bekezdésének a)-b) és e) pontjában meghatározott

kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységet

folytathat.

(4) Szakosított hitelintézet befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítõ

befektetési szolgáltatási tevékenységet a róla szóló külön törvényben

meghatározott körben folytathat azzal, hogy nem kaphat engedélyt a 4. §-ban

meghatározott tevékenységek együttes folytatására.

(5) Az árutõzsdetag, ha tõzsdeügynöki tevékenysége mellett más üzleti

tevékenységet nem folytat, a 4. § (1) bekezdésének b)-c) pontjában(1)

bekezdése a/ pontjának 1. alpontjában meghatározott befektetési szolgáltatási

tevékenységet folytathat, ha a szolgáltatás tárgya kizárólag tõzsdén

végrehajtott pénzügyi határidõs ügylet. , saját számlára egyéni vállalkozó

(továbbiakban: egyéni kereskedõ) is folytathat.

(6) Az egyéni vállalkozó (a továbbiakban: egyéni kereskedõ) a 4. § (1)

bekezdésének c)(1) bekezdésének i/ pontjában meghatározott befektetési

szolgáltatási tevékenységet folytathat, ha a szolgáltatás tárgya kizárólag

tõzsdén végrehajtott pénzügyi határidõs ügylet.

(7) Bármely gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. § c) pont) folytathat a 4. §

(1) bekezdésének a) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási

tevékenységet, valamint (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott kiegészítõ

befektetési szolgáltatási tevékenységet.

(86) Az MNB és a Kincstár a 4. §-ban meghatározott befektetési

szolgáltatási és kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységet a rá

vonatkozó külön törvény alapján, az ott meghatározott körben folytathat.

(9) A bankok - külön törvényben meghatározott idõponttól kezdõdõen, az ott

elõírt feltételek megléte esetén - a befektetési szolgáltatási tevékenységek

teljes körének végzésére jogosultak.

Szervezeti szabályok

97. §

(1) A befektetési vállalkozásraForgalmazó a Gt. rendelkezéseit az e

törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. kizárólag névre szóló

részvényekkel rendelkezõ részvénytársaságként mûködhet.

(2) A befektetési vállalkozás kizárólag névre szóló részvényekkel

rendelkezõ részvénytársaságként mûködhet.forgalmazóra a Gt. rendelkezéseit az

e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A befektetési vállalkozás jegyzett tõkéjének legkisebb összege:

) értékpapír-bizományos esetében húszmillió forint,

) értékpapír-kereskedõ esetében százmillió forint,

) befektetési társaság esetében egymilliárd forint.

(4) A befektetési vállalkozás jegyzett tõkéje kizárólag pénzbeli

hozzájárulással szolgáltatható, ideértve a jegyzett tõke felemelésének esetét

is.

(5) A jegyzett tõkét kizárólag olyan magyarországi székhelyû

hitelintézetnél lehet befizetni, amely nem vesz részt az alapításban, illetve

amely nem rendelkezik tulajdoni részesedéssel a befektetési vállalkozásban.

Tulajdonszerzési korlátozások

109. §

(1) A befektetési vállalkozás Forgalmazó másik befektetési vállalkozásban

forgalmazóban közvetlen vagy tíz százalékot meghaladó közvetett tulajdont nem

szerezhet.

(2) Természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ

gazdasági társaság egyidejûleg több befektetési vállalkozásban

forgalmazóbanközvetlen tulajdonnal nem rendelkezhet.

(3) A tõzsdetanács delegált tagja [181. § (3) és (4) bekezdés], a tõzsde és

az elszámolóház alkalmazottja, a Felügyelet köztisztviselõje forgalmazóban

közvetlen vagy közvetett tulajdont nem szerezhet.

(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseivel ellentétes tulajdonszerzésre

irányuló szerzõdés semmis.

IV. fejezet

Engedélyezés

A tevékenység (mûködés) engedélyezése, az engedély felfüggesztése és

visszavonása

11.10. §

(1) A tevékenységi engedély kiadására irányuló kérelemhez mellékelni kell:

) a folytatni kívánt tevékenységek megjelölését és a kérelmezõ döntési,

irányítási rendszerének bemutatását (továbbiakban: tevékenységi

terv);

) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tárgyi-technikai

feltételek részletes leírását;

) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott személyi

feltételek meglétét igazoló okiratok másolatát;

) a folytatni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerzõdési

feltételek, az üzletszabályzat, a pénzmosás megelõzését szolgáló

szabályzat, a pénz- és értékkezelési szabályzat, továbbá a 213. §-ban

elõírt szabályzat tervezetét;

) értékpapír-letétkezelõi tevékenység esetén a biztonsági, értékpapír-

letétkezelési és értéktári szabályzatok tervezetét, továbbá a 17. §

(1) bekezdésének b) pontjában meghatározott vagyon- és

felelõsségbiztosítás megkötésére vonatkozó igazolást;

) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díjdíj

megfizetésének igazolását;

) ügynöki tevékenység esetén a forgalmazó és az ügynök közötti

szerzõdés tervezetét és

) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a befektetési

szolgáltató informatikai rendszere a mindenkori pénzügyi helyzetének

pontos megállapítására alkalmas.

(2) A befektetési vállalkozásnak az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a

kérelemhez mellékelni kell:

) alapszabályát (alapító okiratát), illetve ennek módosításait;

) a 98. § (3)(1) bekezdésében meghatározott mértékû jegyzett tõke

alaptõke befizetésének igazolását;

) részvénykönyvének másolatát;

) fiókhálózat esetén azon fiók tárgyi-technikai feltételeinek leírását,

ahol a tevékenységet folytatni kívánja;

) az olyan gazdasági társaság megnevezését, amelyben a befektetési

vállalkozásnak részesedése van;

) a Befektetõ-védelmi Alaphoz (XXIV. fejezet) történõ csatlakozási

kérelem másolatát;

) számviteli politikájának és számviteli rendjének leírását;

) üzleti nyilvántartására vonatkozó szabályzat-tervezetét;

) ellenõrzési rendjére vonatkozó szabályzat-tervezetét.

(3) A befektetési vállalkozásnak a 4. § (2) bekezdésének f) pontjában

meghatározott tevékenység folytatására irányuló engedély iránti kérelemhez

mellékelni kell a központi hitelinformációs rendszerhez történõ csatlakozási

nyilatkozatot (Hpt. 18. § (2) bekezdés l) pont).

(4) Hitelintézet kérelme esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túl

mellékelni kell a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott leírást és a (2)

bekezdés f) pontjában meghatározott nyilatkozatot, valamint a hitelintézetnek

a Hpt.-ben meghatározott alapítási és - már mûködõ hitelintézet esetén -

mûködési engedélyét.

12.11. §

A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja,

ha

) a jegyzett alaptõkére, a szervezeti formára e törvényben

meghatározott feltételek nem állnak fenn;

) a kérelmezõ

1. nem rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges - az e

törvényben és külön jogszabályban meghatározott - személyi,

tárgyi és technikai feltételekkel,

2. üzletszabályzata nem tartalmazza az e törvényben és a külön

jogszabályban meghatározott kötelezõ tartalmi elemeket,

3. az engedély iránti kérelemhez szükséges mellékleteket

felszólítás ellenére - a Felügyelet által kitûzött határidõben -

sem nyújtja be,

4. nem felel meg az egyes tevékenységekre e törvényben elõírt

feltételeknek,

5. az engedélyezési eljárásban megtévesztõ vagy valótlan adatot

közöl,

6. nem igazolta a Befektetõ-védelmi Alaphoz, illetõleg vagy a

központi hitelinformációs rendszerhez való csatlakozás szándékát.

1312. §

(1) A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha

) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok

megfelelõ határidõn belül nem pótolhatók;

) a hitelintézet Hpt. alapján kiadott mûködési engedélyétaz arra

illetékesfelügyeleti hatóság a Felügyelet visszavonta;

) az árutõzsde tag árutõzsdei tagsága megszûnik;

) az engedéllyel rendelkezõ az engedélyezett tevékenységet hat hónapon

belül nem kezdi meg vagy hat hónapot meghaladó idõtartam alatt nem

gyakorolja;

) az engedéllyel rendelkezõ a tevékenység folytatásával felhagy;

) az engedéllyel rendelkezõ a tevékenységre vonatkozó, az e törvényben

és külön jogszabályban meghatározott elõírásokat ismétlõdõen vagy

súlyosan megszegi;

) a Befektetõ-védelmi Alap igazgatósága a tagot az alapból kizárta.

(2) A befektetési társaság tevékenységi (mûködési) engedélyét a Felügyelet

a pénzügyminiszter és az MNB elnökének jóváhagyásával vonhatja vissza.

(3) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a Felügyelet a tevékenység végzésére

jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkezõ az

ügyfelével szemben fennálló kötelezettségeinek eleget tett vagy szerzõdéseinek

teljesítését más befektetési szolgáltató átvállalta. A Felügyelet

meghatározhatja azokat a feltételeket és elõírásokat, amelyek teljesítéséig a

befektetési szolgáltató tevékenységét - az arra vonatkozó szabályok szerint -

köteles folytatni.

(4) A befektetési szolgáltató szerzõdéses kötelezettségei átvállalásához a

Felügyelet engedélye szükséges. Az állomány átruházás során a Ptk.

tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel,

hogy az állomány átruházáshoz a befektetõ hozzájárulása nem szükséges.

(5) A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt határozott

idõre felfüggeszti, ha az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,

de azok megfelelõ határidõn belül pótolhatók.

Személyi feltételek

14. §

(1) A befektetési szolgáltató

) a befektetési szolgáltatási részterületek irányítására olyan

büntetlen elõéletû, külön jogszabályban elõírt szakmai vizsgával

rendelkezõ személyt köteles kinevezni, aki szakirányú felsõfokú

végzettséggel és legalább két év szakirányú szakmai gyakorlattal

rendelkezik és akivel szemben nem állnak fenn a 20. § (1)

bekezdésében meghatározott kizáró okok, továbbá

) üzletkötésre, befektetési tanácsadásra olyan vele munkaviszonyban

álló személyt köteles alkalmazni - kivéve, ha a befektetési

tanácsadási tevékenységet olyan személyesen közremûködõ tagja látja

el - , aki szerepel a Felügyelet által az üzletkötõkrõl és a

befektetési tanácsadókról vezetett névjegyzékben.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott névjegyzékbe a Felügyelet

azt a személyt jegyzi be,

) aki büntetlen elõéletû;

) aki legalább egy éves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik;

) aki külön jogszabályban elõírt szakmai vizsgával rendelkezik és

) akivel szemben nem állnak fenn a 20. § (1) bekezdésében meghatározott

kizáró okok.

1514. §

(1) Befektetési vállalkozásnál vezetõ állású személy csak az lehet, aki

büntetlen elõéletû és akivel szemben nem állnak fenn a 20. § (1) bekezdésében

meghatározott kizáró okok.

(2) A befektetési vállalkozás

) a befektetési szolgáltatási tevékenységnapi üzletmenetének

irányítására legalább két büntetlen elõéletû, külön jogszabályban

elõírt szakmai vizsgával és öt év szakirányú szakmai gyakorlattal

rendelkezõ személyt és

) belsõ ellenõrt köteles alkalmazni.

16.15. §

(1) A 13-14-15. § alkalmazásában szakirányú szakmai gyakorlatként vehetõ

figyelembe

) befektetési vállalkozásnál;

) pénzügyi intézménynél;

) tõzsdén, árutõzsdén;

) a Felügyeletnél;

) elszámolóháznál;

) befektetési alapkezelõnél;

) az MNB-nél;

) a Kincstárnál;

) közigazgatásban

tisztségviselõként, köztisztviselõként vagy alkalmazottként befektetési

forgalmazási vagy pénzügyi szakterületen eltöltött idõ.

(2) Külföldön szerzett szakmai gyakorlat akkor vehetõ figyelembe, ha a

szakmai gyakorlat megszerzésére az (1) bekezdésben meghatározott

szervezeteknek megfelelõ intézménynél került sor.

(3) A 13-14-15. § alkalmazásában szakirányú felsõfokú iskolai végzettség az

egyetemen vagy fõiskolán szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági vagy

pénzügyi diploma, oklevél, illetve könyvvizsgálói vagy felsõfokú bankszakmai

képesítés.

Az egyes tevékenységek engedélyezésének egyéb feltételei

1716. §

(12) Értékpapír-letétkezelési, értékpapír-letéti õrzési tevékenység

engedélyezésének további feltétele, hogy a kérelmezõ

) eleget tesz a külön jogszabályban meghatározott, a biztonságos

õrzéshez szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételeknek;

) káreseményenként legalább ötvenmillió forint vagyon- és

felelõsségbiztosítással rendelkezik és

) a Felügyelet által jóváhagyott biztonsági, értékpapír-letétkezelési

és értéktári szabályzattal rendelkezik.

(23) A Felügyelet a 8. § (6) bekezdésében meghatározott tevékenység

folytatását akkor engedélyezi, ha az egyéni kereskedõ

) vonatkozásában a 20. § (1) bekezdésben meghatározott kizáró okok nem

állnak fenn és

) elszámolása lebonyolítására klíringtaggal szerzõdést kötött.

(34) Az ügynöki tevékenység engedélyezésének feltétele, hogy az ügynök az

ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló valamennyi irodájában külön

jogszabályban elõírt szakmai vizsgával rendelkezõ alkalmazottat

foglalkoztasson.

A befektetési vállalkozásban történõ tulajdonszerzés engedélyezése

1817. §

(1) Befektetési vállalkozásban Forgalmazóban történõ tulajdonszerzésre

irányuló olyan szerzõdés létrejöttéhez, amellyel a tulajdonos tíz százalék

vagy azt meghaladó mértékû tulajdoni részesedést vagy szavazati jogot szerez,

a Felügyelet engedélye szükséges. A szerzõdést annak megkötését követõ öt

napon belül kell a Felügyelethez benyújtani, ezzel egyidejûleg igazolni kell a

(2) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét.

(2) A tulajdonszerzésre irányuló engedélyt a Felügyelet akkor adja meg, ha

a kérelmezõ

) a tulajdonszerzéshez szükséges pénzügyi források törvényes eredetét

igazolta;

) harminc napnál nem régebbi okirattal bizonyítja, hogy állami

adóhatósággal, vámhatósággal és társadalombiztosítási szervvel

szemben tartozása nem áll fenn;

) nem esik az e törvényben meghatározott tulajdonszerzési korlátozás

alá;

) egyéb tulajdonosi érdekeltsége és üzleti tevékenysége nem

veszélyezteti a befektetési vállalkozás biztonságos mûködését;

) természetes személy büntetlen elõéletû és nem állnak fenn vele

szemben a 20. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok;

) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdálkodó szervezet

1. alapításra jogszabályban meghatározott módon került sor és nem

áll csõd- vagy felszámolási eljárás alatt;

2. a vezetõ állású személyével szemben a 20. § (1) bekezdésében

meghatározott kizáró okok nem állnak fenn.

(3) Aki a befektetési vállalkozásban befolyásoló részesedését úgy kívánja

módosítani, hogy a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje a tizenöt,

harminchárom, ötven vagy a hetvenöt százalékos határértéket köteles - a

szerzõdéskötést megelõzõen - a Felügyelettõl engedélyt kérni.

(4) A befektetési vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkezõ

személy köteles - a szerzõdéskötést megelõzõen két nappal - bejelenteni a

Felügyeletnek, ha befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja

szüntetni, illetõleg a tulajdoni részarányát vagy az elõnyt biztosító

szerzõdését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati

joga a tizenöt, harminchárom, ötven, vagy a hetvenöt százalékos határérték

alá csökken.

(5) Ha a tulajdonszerzésre irányuló szerzõdés engedélyezésének feltételei

már nem állnak fenn, a Felügyelet a feltételek meglétének ismételt

igazolásáig, illetve a jogellenes állapot megszüntetéséig a tulajdonos

szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.

1918. §

(1) A befektetési vállalkozás igazgatósága a névre szóló részvényekrõl

olyan részvénykönyvet köteles vezetni, amely tartalmazza:

) a részvénytulajdonos nevét, természetes személy esetén lakcímét,

anyja nevét, állampolgárságát, jogi személy vagy jogi személyiséggel

nem rendelkezõ gazdasági társaság esetén székhelyét;

) ha a részvénynek több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok és a

közös képviselõ a) pontban meghatározott adatait;

) a részvény kódját és névértékét;

) a részvény fajtáját;

) a részvényvásárlás idõpontját;

) a részvényvásárlás részvénykönyvbe történõ bejegyzésének idõpontját;

) a felülbélyegzés idõpontját;

) a részvény bevonásának és megsemmisítésének idõpontját és

) a tulajdonszerzéssel összefüggõ felügyeleti határozat ügyszámát és

idõpontját.

(2) A részvénykönyvet úgy kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen

minden változtatás, módosítás, törlés vagy javítás, illetõleg az adatot

bejegyzõ személye, valamint a bejegyzés jogalapja és idõpontja.

(3) A részvénykönyv mellékleteként nyilván kell tartani a legalább öt

százalékot elérõ tulajdonos által a befektetési vállalkozásban fennálló

közvetett tulajdonának azonosításra alkalmas adatait is.

2019. §

(1) A 143. § (1) bekezdésének a) pontja, (2) bekezdésének d) pontja, a 154.

§ (1) bekezdése, a 176. § (23) bekezdésének a) pontja, továbbá a 187. § (2)

bekezdésének e) és f) pontja alkalmazásában kizáró ok olyan személlyel szemben

áll fenn, aki

) tíz százalékot elérõ vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik,

rendelkezett, illetve vezetõ állású személy do(vezetõ állású személy

- Hpt. 2. melléklet III. 17. pontvolt olyan befektetési

vállalkozásban,forgalmazóban és más pénzügyi intézményben, amely öt

éven belül fizetésképtelenné vált,esetében a fizetõképtelenség

bekövetkezett vagy fizetésképtelenségét csak felügyeleti

intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve, amelynek tevékenységi

engedélyét a Felügyelet visszavonta és akinek személyes felelõsségét

e helyzetek kialakulásáérta hivatkozott helyzet kialakulásáért

jogerõs határozat megállapította,

) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény, a Hpt., az Átt., a

Bat., a Bit., az Öpt., illetve e törvények felhatalmazása alapján

kiadott jogszabály elõírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet,

más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerõs

határozatban szankciót alkalmazott,

) ellen a gazdálkodási kötelezettséget és a gazdálkodás rendjét vagy a

közélet tisztaságát sértõ, a vagyon és közbizalom elleni, pénzügyi

bûncselekmény, pénz- és bélyeghamisítás miatt büntetõ eljárás van

folyamatban.

(2) A 18. § (2) bekezdésének d) pontja alkalmazása szempontjából a

befektetési vállalkozás biztonságos mûködését veszélyeztetné különösen, ha a

leendõ tulajdonos

) tevékenysége, illetve a befektetési vállalkozásra gyakorolt befolyása

veszélyeztetheti a befektetési vállalkozás független, megbízható és

körültekintõ tulajdonosi irányítását;

) üzleti tevékenységének, illetõleg kapcsolatainak jellege vagy a más

vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni

részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet

akadályozza.

HARMADIK RÉSZ

AZ ÉRTÉKPAPÍR FORGALOMBA HOZATALA

V. fejezet

Az értékpapír elõállítása

2120. §

(1) Az értékpapír - a kibocsátó döntése alapján - elõállítható nyomdai úton

okiratként vagy dematerializált értékpapírként (a továbbiakban: az értékpapír

jellege).

(2) A kibocsátó az egy sorozatban kibocsátott értékpapíroknak csak az

azonos jelleggel történõ elõállításáról rendelkezhet.

(3) A dematerializált értékpapír bármilyen írásos formában történõ

megjelenítésén feltûnõ módon fel kell tüntetni, hogy az nem értékpapír.

(4) Ha a kibocsátó az értékpapír dematerializált értékpapírként történõ

elõállításáról rendelkezett, a kibocsátó egy példányban - értékpapírnak nem

minõsülõ - okiratot állít ki, amely tartalmazza:

) az értékpapír jogszabályban elõírt valamennyi tartalmi kellékét;

) a kibocsátásról szóló döntést;

) a kibocsátott teljes sorozat össznévértékét;

) a kibocsátott értékpapírok számát és

) a kibocsátó cégszerû aláírását.

(5) Ha a (4) bekezdés c) és d) pontjában szereplõ adatokban bármilyen

változás áll be a korábban kibocsátott okirat érvénytelenítésével egyidejûleg

új okiratot kell kiállítani.

(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti okiratot a kibocsátó az allokáció

lezárását követõ napon, illetõleg azon a napon állítja ki, amikor a

kibocsátandó értékpapír mennyisége véglegessé vált. Ha a kibocsátó túljegyzést

nem fogad el, az okiratot a jegyzés tényleges lezárását követõ napon kell

kiállítani.

(7) A (4) és (5) bekezdés szerinti okiratot a központi értéktárban kell

elhelyezni, annak érdekében, hogy a 81. §-ban meghatározott idõpontban és

módon az értékpapír értékpapír-számlán történõ jóváírására sor kerülhessen.

(8) Folyamatos kibocsátás esetén, ha a kibocsátó a teljes értékpapír-

mennyiség kibocsátásáról rendelkezett, a (4) és (5) bekezdésben meghatározott

okiratot a jegyzés megkezdésével egyidejûleg kell a központi értéktárban

elhelyezni. A jegyzési idõszak alatt a jegyzési helyek a jegyzés eredményét

naponta jelentik a kibocsátónak.

Az értékpapír átalakítása

2221. §

(1) Ha a kibocsátó a nyomdai úton elõállított értékpapírt dematerializált

értékpapírrá alakítja át, egy országos napilapban és a tõzsde lapjában,

valamint részvény átalakítása esetén a Cégközlönyben is közzétett hirdetmény

útján felszólítja az értékpapír tulajdonosokat az értékpapír benyújtására.

(2) A hirdetményben meg kell jelölni a benyújtásra nyitva álló idõtartamot,

amely hat hónapnál nem lehet rövidebb. Az értékpapír tulajdonosa a megjelölt

határidõben az értékpapírt a kibocsátónak köteles benyújtani. A határidõ

elmulasztása az átalakított értékpapír követelése iránt jogvesztõ.

(3) Az értékpapír tulajdonosa a benyújtással egy idõben köteles megjelölni

azt az értékpapír-számlavezetõt (83. §), amellyel értékpapír-számlaszerzõdést

kötött. Ennek hiányában úgy kell tekinteni, mint aki a benyújtást

elmulasztotta.

(4) A benyújtást követõen a kibocsátó haladéktalanul gondoskodik arról,

hogy a dematerializált értékpapír a tulajdonos által megjelölt értékpapír-

számlán jóváírásra kerüljön.

(5) A határidõ lejártát követõen a kibocsátó a be nem nyújtott

értékpapírokat érvénytelenné nyilvánítja. Errõl egy országos napilapban, a

tõzsde lapjában - részvény esetében a Cégközlönyben is - hirdetményt tesz

közzé.

(6) Az érvénytelenné nyilvánított értékpapír helyébe a kibocsátó új

dematerializált értékpapírt bocsát ki és azt értékesíti. A befolyt vételárat a

jogosultnak ki kell adni vagy a jogosultság megállapításáig hitelintézetnél

letétbe kell helyezni.

(7) Ha a kibocsátó dematerializált értékpapírt bocsátott ki vagy az

értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakította át, annak nyomdai úton

történõ elõállításáról utóbb nem rendelkezhet.

VI. fejezet

A nyilvános forgalomba hozatal feltételei és módja

Állampapír forgalomba hozatala

2322. §

(1) Állampapír nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy a Kincstár

vagy az MNB

) ismertetõt és nyilvános ajánlattételt tegyen közzé és

) ha nem saját maga végzi a forgalomba hozatalt, azzal forgalmazót

bízzon meg.

(2) Az ismertetõt és a nyilvános ajánlattétel tervezetét a Felügyelethez

tájékoztatásul elõzetesen be kell nyújtani.

(3) A forgalomba hozatal legfontosabb adatait és az ismertetõ

megtekintésének helyét, idejét és módját a kibocsátó - forgalmazó

igénybevétele esetén a forgalmazóval együttesen - hirdetményben nyilvánosságra

hozza. A hirdetményt legalább a jegyzést megelõzõen öt nappal egy országos

napilapban és a tõzsde lapjában kell közzétenni. A kibocsátási árat a

hirdetményben vagy legkésõbb a jegyzést megelõzõ napon a hirdetménnyel

megegyezõ módon kell közzétenni.

(4) Az ismertetõ megtekintésének lehetõségét a jegyzési helyeken a

hirdetmény közzétételének napjától biztosítani kell.

(5) Ha a kibocsátó az értékpapírban foglalt jogok és a nyilvános forgalomba

hozatalhoz készített ismertetõ adatait megváltoztatja, a kibocsátó és a

forgalmazó a változtatás tartalmát a változtatás idõpontját három nappal

megelõzõen köteles a Felügyeletnek megküldeni, valamint a (3) bekezdésben

meghatározott hirdetményt megjelentetõ országos napilapban és a tõzsde

lapjában megjelentetni.

(6) Az ismertetõ kötelezõ tartalmi elemeit a 2. számú melléklet

tartalmazza.

(7) Kincstárjegy kibocsátásánál az ismertetõ készítési kötelezettségre és

annak nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

Egyéb értékpapírok forgalomba hozatala

2423. §

(1) Az állampapír kivételével értékpapír nyilvánosan akkor hozható

forgalomba , ha a kibocsátó

) tájékoztatót és nyilvános ajánlattételt tesz közzé;

) a forgalomba hozatallal befektetési vállalkozást bíz meg, kivéve ha a

hitelintézet illetve a befektetési vállalkozás saját kibocsátású

értékpapírját hozza forgalomba.

(2) A kötvény nyilvános forgalomba hozatalának további feltétele, hogy a

kibocsátó (illetve jogelõdje) legalább egy teljes naptári éve mûködjön.

(3) Részvény nyilvános forgalomba hozatalának további feltétele, hogy a

kibocsátó, illetve jogelõdje két teljes naptári éve mûködjön, kivéve ha

) a részvénytársaság alapításakor és az alaptõke felemelésekor

kibocsátott részvények együttes kibocsátási értéke a két teljes

naptári év alatt az ötven millió forintot nem haladja meg;

) a kibocsátó alaptõkéje legalább ötszázmillió forint, az alaptõke

hatvan százalékát elérõ részvény-portfolióval rendelkezik, és e

részvények több mint ötven százalékát olyan részvénytársaság

bocsátotta ki, amely legalább két teljes naptári éve mûködik

(portfolió-társaság).

(4) A kibocsátó a jegyzés (eladás) lezárását követõ hatvan napon belül

köteles kezdeményezni az értékpapír tõzsdei bevezetését, ha a kibocsátott

sorozat névértéke önmagában, vagy korábban nyilvánosan kibocsátott ugyanolyan

jogot megtestesítõ értékpapírral együtt a kettõszázmillió forintot eléri vagy

meghaladja.

A tájékoztató

2524. §

(1) A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó piaci,

gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának a

befektetõ részérõl történõ megalapozott megítéléséhez szükséges adatot.

(2) A tájékoztatóban, illetõleg az arról és az értékpapírról közzétett

hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a

valóságnak megfelelõnek, helytállónak, az (1) bekezdésben meghatározott cél

elérésére alkalmasnak kell lennie.

(3) A tájékoztató és a hirdetmény félrevezetõ adatot, téves következtetés

levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat és nem

hallgathat el olyan tényt, amely az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését

veszélyeztetheti.

2625.§

(1) A tájékoztató kötelezõ tartalmi elemeit az 3. számú, a helyi

önkormányzat kötvénykibocsátásához készített tájékoztató kötelezõ tartalmi

elemeit a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2) A tájékoztatónak tartalmaznia kell:

) a kibocsátást megelõzõ éves jelentés [48. § (1) bekezdés] óta eltelt

idõszakra vonatkozó legújabb gazdasági, pénzügyi adatokat is;

) kibocsátó könyvvizsgálójának nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a

tájékoztatóban szereplõ, a forgalomba hozatalt megelõzõ idõszakra

vonatkozó pénzügyi tényadatok és információk a kibocsátó

nyilvántartásaival megegyeznek, illetõleg az ezen adatokból következõ

állítások helytállóak;

) a kibocsátó és a befektetési vállalkozás cégszerû aláírását.

27. §

(1) A tájékoztatóban figyelemfelkeltésre alkalmas módon ismertetni kell az

értékpapírra vonatkozó elõvásárlási jogot, ennek allokációs következményét.

(2) A tájékoztatónak feltûnõ módon kell tartalmaznia:

) ha dematerializált értékpapír forgalomba hozatalára kerül sor;

) ha a részvényt részvénytársaság alapítása céljából hozzák

forgalomba, valamint

) a kibocsátó és a befektetési vállalkozás 38. § (1) bekezdésében

meghatározott felelõsségét.

Egyszerûsített tájékoztató

2827. §

(1) A kibocsátó és a befektetési vállalkozás az értékpapír nyilvános

forgalomba hozatalához egyszerûsített tájékoztatót készíthet, ha a forgalomba

hozatal jegyzési idõszaka kezdõ napját megelõzõ hat hónapon belül tájékoztatót

jelentetett meg.

(2) Az egyszerûsített tájékoztatónak tartalmaznia kell a forgalomba hozatal

adatait és a korábbi tájékoztatóban nem szereplõ újabb pénzügyi, gazdasági,

jogi adatokat. Az egyszerûsített tájékoztatóhoz mellékelni kell a korábbi

tájékoztatót.

2928. §

Az egyszerûsített tájékoztató jóváhagyására, közzétételére, az abban

szereplõ adatokért történõ felelõsségvállalásra, a tájékoztatóra vonatkozó

törvényi rendelkezéseket kell alkalmazni.

A tájékoztató jóváhagyása

3029. §

(1) A Felügyelet jóváhagyása szükséges a tájékoztató és a nyilvános

ajánlattétel közzétételéhez. A jóváhagyást a befektetési vállalkozásnak és a

kibocsátónak együttesen kell kérelmeznie.

(2) A jóváhagyás iránti kérelemhez be kell nyújtani:

) a tájékoztató tervezetét három példányban;

) a nyilvános ajánlattétel szövegtervét;

) a jegyzési ív tervezetét;

) az értékpapír nyomdai úton történõ elõállítása esetén annak

tervezetét, vagy a dematerializált értékpapír esetén a 21 20. § (4)

bekezdésében meghatározott okirat tervezetét;

) a felügyeleti díj befizetésének igazolását;

) gazdasági társasági formában mûködõ kibocsátó esetén a cégkivonatot

és az alapszabályt (alapító okiratot) vagy a társasági szerzõdést;

) a kibocsátást elhatározó döntést tartalmazó okiratot és

) a forgalomba hozatallal megbízott befektetési vállalkozás és a

kibocsátó közötti szerzõdést, illetõleg a forgalomba hozatalban

közremûködõ befektetési vállalkozások egymás közötti szerzõdéseit.

(3) A Felügyelet felhívására a kibocsátó és a befektetési vállalkozás

köteles a tájékoztatóban foglaltakat igazolni.

(4) A Felügyelet jogosult a befektetési vállalkozás és a kibocsátó

birtokában lévõ, a tájékoztató alapjául szolgáló dokumentumokba betekinteni,

azokról másolatot kérni, illetve szakértõvel megvizsgáltatni.

(5) A tájékoztatóban szereplõ adatok igazolása és ellenõrzése érdekében a

Felügyelet elõírhatja a kibocsátó éves beszámolójáról szóló könyvvizsgálói

jelentés benyújtását.

(6) A Felügyelet elõírhatja a jóváhagyásra benyújtott tájékoztató egyes

adatainak részletezését, a tájékoztató kiegészítését vagy egyes adatok,

illetve állítások elhagyását.

(7) Ha az értékpapír kibocsátása a befektetõk szempontjából a szokásostól

eltérõ kockázatú, a Felügyelet kötelezheti a befektetési vállalkozást és a

kibocsátót ennek a tájékoztató elején, valamint a hirdetményeiben feltûnõ

módon történõ feltüntetésére.

3130. §

(1) A tájékoztató elbírálásának határideje hatvan nap. Az eljárás különös

méltánylást érdemlõ esetben - a kibocsátó és a befektetési vállalkozás

együttes kérelmére - egy alkalommal, legfeljebb kilencven napra

felfüggeszthetõ.

(2) A kibocsátó és a befektetési vállalkozás köteles a Felügyeletnek

haladéktalanul bejelenteni, ha a jóváhagyási eljárás idõtartama alatt olyan

tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a benyújtott tervezet

helyesbítését (kiegészítését, módosítását stb.) teszi szükségessé.

3231. §

(1) A Felügyelet a jóváhagyást megtagadja, ha a tájékoztató nem felel meg e

törvény vagy más jogszabály rendelkezéseinek, joggal való visszaélésre

irányul, valamint a befektetési vállalkozás és a kibocsátó nem tesz eleget a

3029. § (3)-(7) bekezdése alapján tett felügyeleti intézkedéseknek.

(2) Ha a nyilvános ajánlattétel és a tájékoztató közzétételére annak

jóváhagyását követõ harminc napon belül nem kerül sor, az csak a Felügyelet

általi ismételt jóváhagyást követõen tehetõ közzé.

A tájékoztató módosítása

3332. §

(1) Ha a tájékoztató jóváhagyása és a jegyzés vagy eladás lezárása között

olyan lényeges tény vagy körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a

tájékoztató módosítását teszi szükségessé, a Felügyelet a kibocsátó és a

befektetési vállalkozás meghallgatása után elrendeli a tájékoztató

módosítását.

(2) A kibocsátó és a befektetési vállalkozás köteles a tájékoztató

módosítását kezdeményezni, ha a tájékoztató jóváhagyása és a jegyzés vagy

eladás lezárásának határideje között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a

tudomására, amely a tájékoztató helyesbítését indokolttá teszi.

(3) A tájékoztatónak a kibocsátó, illetve a befektetési vállalkozás által

történõ módosításához a Felügyelet engedélye szükséges. A tájékoztató

módosításának jóváhagyása a 3231. § (2) bekezdésében meghatározott határidõt

nem hosszabbítja meg. A módosítás jóváhagyására a tájékoztató jóváhagyásának

szabályait kell alkalmazni.

(4) A kibocsátó és a befektetési vállalkozás a tájékoztató Felügyelet által

engedélyezett módosítását a tájékoztató közzétételére vonatkozó szabályok

szerint köteles haladéktalanul közzétenni.

(5) A (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a módosítás

közzétételéig a Felügyelet a jegyzést (eladást) felfüggesztheti.

(6) Ha a jegyzés vagy az eladás lezárásáig olyan tény vagy körülmény jut a

Felügyelet tudomására, amely alapján a tájékoztató jóváhagyását meg kellett

volna tagadni vagy az a befektetõi érdekeket súlyosan sérti, a Felügyelet a

tájékoztató közzétételéhez adott engedélyét visszavonja és kötelezi a

kibocsátót, valamint a befektetési vállalkozást a folyamatban lévõ jegyzés

leállítására.

A nyilvános ajánlattétel és a tájékoztató közzététele

3433. §

(1) A nyilvános ajánlattételt, a tájékoztató jóváhagyásának számát és

idõpontját, a tájékoztató megtekintésének, illetve megjelentetésének helyét,

idejét és módját a kibocsátónak és a befektetési vállalkozásnak együttesen

hirdetményben kell nyilvánosságra hoznia.

(2) A nyilvános ajánlattétel tartalmazza a forgalomba hozandó értékpapír és

a kibocsátó megnevezését, az értékpapír mennyiségét (darabszámát), névértékét

és kibocsátási (eladási) árát (árfolyamát), továbbá a jegyzésre rendelkezésre

álló idõtartamot.

(3) A hirdetményt legkésõbb a jegyzés (eladás) kezdõ napját megelõzõ hét

nappal egy országos napilapban és a tõzsde lapjában kell közzétenni. Ha a

hirdetmény a két lapban nem egy napon jelenik meg, az utóbb megjelent

hirdetménynek kell a jegyzés (eladás) kezdõ napját hét nappal megelõzõen

megjelennie.

(4) Ha a forgalomba hozandó értékpapírral azonos jogokat megtestesítõ

értékpapír nyilvános forgalomba hozatalára már sor került, az új forgalomba

hozatal esetén a jegyzési (eladási) ár (árfolyam) a (2) bekezdésben

foglaltaktól eltérõen a jegyzés kezdõnapját megelõzõ napon is közzétehetõ.

Ebben az esetben a nyilvános ajánlattételnek tartalmaznia kell az eladási ár

(árfolyam) közzétételének idõpontját és helyét.

(5) A tájékoztató teljes szövegét a jegyzés megkezdése elõtt

) abban az országos napilapban kell közölni, amelyben a nyilvános

ajánlattételt közzétették vagy

) valamennyi jegyzési helyen ingyenesen a nyilvánosság rendelkezésére

kell bocsátani.

(6) Ha a tájékoztatót a (5) bekezdés a) pontja szerint tették közzé,

valamennyi jegyzési helyen ki kell függeszteni, hogy a tájékoztató mely

országos napilapban, mikor jelent meg.

(7) A tájékoztató jóváhagyása és a jegyzés lezárása közötti idõben a 3.

számú melléklet I. részének f) pontjában, valamint a 4. számú melléklet e)

pontjában meghatározott adatok - az értékesítésre felajánlott értékpapír

mennyiségének változása kivételével - nem módosíthatók.

3534. §

Semmis az értékpapír jegyzése és az adásvételére kötött szerzõdés, ha az

értékpapírt a Felügyelet által jóváhagyott tájékoztató és befektetési

vállalkozás igénybevétele nélkül hozták forgalomba.

A jegyzés

3635. §

(1) Ha jogszabály a jegyzési eljárás lefolytatását nem írja elõ vagy a

nyilvános forgalomba hozatal során összegyûjtendõ tõke legkisebb mértékét nem

határozza meg, jegyzési eljárás lefolytatásának a kibocsátó döntésétõl függõen

van helye.

(2) A feltételhez kötött jegyzés semmis. A jegyzési nyilatkozat csak

írásban érvényes. A jegyzési íven fel kell tüntetni azt, hogy a befektetõ a

jegyzési nyilatkozatát a tájékoztatóban (ismertetõben stb.) foglaltak

ismeretében tette meg.

(3) Dematerializált értékpapír nyilvános forgalomba hozatala során jegyzés

csak olyan személytõl fogadható el, aki értékpapír-számla (83. §) vezetésre

szerzõdést kötött és a jegyzési íven a számlavezetõ azonosító adatait és

értékpapír-számlája számát feltüntette.

3736. §

(1) A jegyzésre nyitva álló legrövidebb idõtartam legalább három nap és a

jegyzésre nyitva álló idõtartam - a folyamatos kibocsátás kivételével - nem

haladhatja meg a hatvan napot.

(2) A kibocsátó, illetve egyetértése esetén a jegyzést lebonyolító

forgalmazó a jegyzést a kitûzött zárónap elõtt is lezárhatja, ha a kibocsátás

teljes mennyiségét lejegyezték és a tájékoztató a korábbi lezárás lehetõségét

tartalmazta. A jegyzési idõszak ez esetben sem lehet rövidebb három napnál.

(3) Jegyzés elfogadására kizárólag az ismertetõben vagy tájékoztatóban

meghirdetett módon (jegyzési helyeken, a jegyzésre nyitva álló idõtartam

alatt, üzleti órákban) kerülhet sor.

(4) Értékpapírt jegyezni (vásárolni) személyesen és meghatalmazott útján is

lehet. A meghatalmazott, illetve közremûködõ (pl. posta) útján történõ jegyzés

esetén a felelõsség a jegyzõ személyt terheli. Az ismertetõ vagy a tájékoztató

meghatározhatja a meghatalmazott útján történõ jegyzés feltételeit.

(5) A jegyzõ személy által a kibocsátónak vagy a befektetési vállalkozásnak

átadott személyes adatok - a jegyzõ személy kifejezett hozzájárulása hiányában

- az adott értékpapír forgalomba hozatalához nem kapcsolódó célra nem

használhatók fel.

A tájékoztatóhoz kapcsolódó felelõsségi szabályok

3837. §

(1) Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezetõ tartalmával és

az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó és a

befektetési vállalkozás egyetemlegesen felel. Ezt a körülményt a

tájékoztatónak tartalmaznia kell.

(2) A tájékoztatót a kibocsátó és a befektetési vállalkozás köteles külön

aláírt felelõsségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia

kell azt, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelõ adatokat és állításokat

tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a

kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentõséggel bírnak.

3938. §

(1) Ha a tájékoztató a jegyzési idõszak alatt módosítása kerül, az a

befektetõ, aki a módosított tájékoztató közzététele elõtt jegyzett vagy

vásárolt értékpapírt, a szerzõdéstõl a módosítás közzétételét követõ tizenöt

napon belül elállhat, ha a módosítás az értékpapír piaci megítélését

kedvezõtlenül érinti. A vevõ elállása esetén a kibocsátó, illetve a

befektetési vállalkozás egyetemlegesen köteles a befektetõnek a jegyzéssel

vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. A közzétételt

követõ tizenöt napos idõtartam alatt az allokáció nem végezhetõ el.

(2) Folyamatos kibocsátás esetén a befektetõ a módosítás közzétételét

követõ tizenöt napig gyakorolhatja elállási jogát, feltéve, hogy a vásárlás a

módosítás közzétételét megelõzõ hatvan napon belül történt.

4039. §

(1) Ha jogszabály vagy a kibocsátó a jegyzés eredményességének feltételéül

a forgalomba hozandó értékpapír legkisebb mennyiségét megjelölte és a

megjelölt mennyiség a jegyzés zárónapjáig nem kerül lejegyzésre, a kibocsátó

és a befektetési vállalkozás a zárónapot követõ tizenöt napon belül köteles a

már befizetett összeget - kamatfizetési kötelezettség nélkül - a

tájékoztatóban meghirdetett módon visszafizetni.

(2) Ha a jegyzés a tájékoztatóban meghatározott okból nem fogadható el, a

kibocsátó és a befektetési vállalkozás a jegyzés (eladás) lezárását követõ

tizenöt napon belül köteles a nem teljesíthetõ, de már befizetett jegyzés

összegét maradéktalanul visszafizetni.

(3) Ha a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyt

visszavonta, a kibocsátó és a befektetési vállalkozás a jegyzéskor befizetett

összeget tizenöt napon belül köteles visszafizetni. A kibocsátó és a

befektetési vállalkozás egyetemlegesen köteles a befektetõnek a jegyzéssel

vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott visszafizetési kötelezettség

teljesítését a kibocsátó és a befektetési vállalkozás három napon belül a

Felügyeletnek bejelenti.

4140. §

A kibocsátót és a befektetési vállalkozást a nyilvános ajánlattétel

megjelentetésétõl, illetõleg a 48-54 §-ban meghatározott tájékoztatási

kötelezettség napjától számított öt évig terheli a 38-4037-40. §-ban

meghatározott felelõsség. E felelõsség érvényesen nem zárható ki és nem

korlátozható.

4241. §

A kibocsátó és a befektetési vállalkozás a jegyzés során befizetett

összeget hitelintézetnél vagy a központi értéktárnál letéti számlán köteles

tartani. A letéti számlán elhelyezett összeg a 40. 39§-ban meghatározott

visszafizetési kötelezettség teljesítéséig, illetve a visszafizetési

kötelezettség hiányának megállapításáig nem használható fel. A jegyzésben

közremûködõk haladéktalanul kötelesek gondoskodni az általuk átvett pénz

letéti számlára történõ befizetésérõl.

Az allokáció

4342. §

(1) A tájékoztatóban közölni kell a jegyzés, aukció lezárását követõ

allokáció befejezésének idõpontját, valamint az allokáció eredményérõl való

értesítés módját.

(2) Idõbeli sorrendiséget allokációs elvként alkalmazni nem lehet abban az

esetben, ha a jegyzési idõtartam három nap.

Az aukció

4443. §

(1) Értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala vagy eladása aukció

keretében is lebonyolítható. Az aukción a beérkezett vételi ajánlatok az ár

(hozam) alapján versenyeznek és az ajánlatok kielégítése a kibocsátó számára

legkedvezõbb vételártól (hozamtól) kezdõdik. A kibocsátó a vételi ajánlatokat

az értékpapír mennyisége alapján is rangsorolhatja.

(2) Az aukció lebonyolításának idõpontját, a lebonyolítás rendjét, az

aukción való részvétel feltételeit a tájékoztatóban vagy az ismertetõben

nyilvánosságra kell hozni.

A folyamatos kibocsátás

45.44. §

(1) A folyamatos kibocsátásra - a (2) és (3) bekezdésben foglalt

eltérésekkel - a nyilvános forgalomba hozatal általános szabályait kell

alkalmazni.

(2) A kibocsátási idõszak tartama alatt a kibocsátó és a befektetési

vállalkozás köteles egyszerûsített tájékoztatót is készíteni a tárgyév június

30-i gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének megfelelõen és azt szeptember 30.

napjáig közzétenni.

(3) A kibocsátási idõszak tartama alatt megjelentetett éves jelentést (48-

49. §) ki kell egészíteni a folyamatos forgalomba hozatal aktuális adataival.

Az értékesítés egyéb szabályai

46.45. §

(1) Jegyzési garanciavállalás esetén a jegyzési garanciavállalások együttes

összegének el kell érnie a tájékoztatóban meghirdetett legkisebb kibocsátási

összeget.

(2) A forgalomba hozatallal összefüggésbe hozható minden olyan dokumentum,

hirdetés, reklámanyag, szórólap, plakát stb. tervezetét, amely a nyilvános

forgalomba hozatal elõkészítését szolgálja, a Felügyelethez elõzetesen be kell

nyújtani.

47.46. §

(1) A befektetési vállalkozás vagy a kibocsátó a jegyzés (eladás) tényleges

lezárását követõ hét napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni annak

eredményét, valamint azt egy országos napilapban és a tõzsde lapjában

közzétenni.

(2) Ha a jegyzés eredményét a cégbírósághoz be kell jelenteni, a bejegyzés

megtörténtét, illetõleg, ha a cégbíróság a bejegyzést megtagadja, e tényt,

illetve ennek indokát a kibocsátó köteles tizenöt napon belül a Felügyeletnek

bejelenteni.

VII. fejezet

A kibocsátó tájékoztatási kötelezettsége

Rendszeres tájékoztatás

48.47. §

(1) Az állampapír kivételével a kibocsátó köteles a nyilvánosságot

rendszeresen tájékoztatni vagyoni, jövedelmi helyzetének, mûködésének fõbb

adatairól. A rendszeres tájékoztatást az éves gyorsjelentés és az éves

jelentés formájában kell teljesíteni. A helyi önkormányzat nem köteles éves

gyorsjelentést készíteni.

(2) A kibocsátó a gyorsjelentést a tárgyévet követõen legkésõbb február hó

15. napjáig egy országos napilapban és a tõzsde lapjában köteles közzétenni,

továbbá a Felügyeletnek megküldeni. Fel kell hívni a befektetõk figyelmét

arra, hogy a gyorsjelentésben közölt adatok nem tekinthetõk auditált éves

beszámolón alapuló adatoknak.

(3) A kibocsátó köteles biztosítani, hogy a befektetõk az éves jelentését

megtekinthessék. A kibocsátó legkésõbb a tárgyévet követõ április hó 30.

napjáig legalább egy országos napilapban és a tõzsde lapjában közleményben

köteles nyilvánosságra hozni az éves jelentés megtekintésének helyét és

idejét. Az éves jelentés megtekintését a közlemény megjelenésétõl számított

legkésõbb hét nap elteltével kell lehetõvé tenni.

(4) Az éves jelentést legkésõbb a tárgyévet követõ április hó 30. napjáig

meg kell küldeni a Felügyeletnek és ezzel egyidejûleg be kell jelenteni azt

is, hogy a közlemény megjelentetésére mikor és mely napilapban került sor.

(5) A Felügyelet a kibocsátót határidõ meghatározásával az éves jelentés

kiegészítésére vagy módosítására kötelezheti, ha az éves jelentés e törvény

rendelkezéseinek nem felel meg. A kiegészített, módosított éves jelentés

nyilvánosságra hozatalára a (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit kell

alkalmazni.

(6) A rendszeres tájékoztató kötelezõ tartalmi elemeit az 5. számú

melléklet tartalmazza.

4948. §

(1) Az éves gyorsjelentést és az éves jelentést a kibocsátó köteles

cégszerûen aláírni. Az éves gyorsjelentés és az éves jelentés tartalmáért a

kibocsátó felelõsséggel tartozik.

(2) Az éves jelentésnek tartalmaznia kell a kibocsátó arra vonatkozó

felelõsségvállaló nyilatkozatát, hogy az a valóságnak megfelelõ adatokat és

állításokat tartalmaz, nem hallgat el olyan tényt, amely a kibocsátó

helyzetének megítélése szempontjából jelentõséggel bír.

(3) A Hpt. 1. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi

intézmény a 48. § (3) bekezdésében meghatározott módon köteles közzétenni a

saját joga szerint elkészített éves jelentését.47

(4) Az a kibocsátó, amely a tárgyévet követõ év január 1. és április 30.

között tájékoztatót tesz közzé, nem köteles a tárgyévrõl éves jelentést

készíteni és közzétenni, feltéve hogy a tájékoztató az éves beszámoló adatait

tartalmazza. A tájékoztatónak és a nyilvános ajánlattételnek tartalmaznia kell

azt, hogy a tájékoztató megjelenését követõen a kibocsátó éves jelentést nem

tesz közzé.

Rendkívüli tájékoztatás

5049. §

(1) A kibocsátó köteles - az állampapír kivételével - két napon belül a

Felügyeletnek megküldeni, valamint egy országos napilapban és a tõzsde

lapjában közzétenni a 6. számú mellékletben megjelölt, illetve minden az

értékpapír értékét vagy hozamát közvetve vagy közvetlenül érintõ egyéb

információt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott két napos határidõt a kibocsátó vagy

más szerv döntésének meghozatalától, az eseménynek, egyéb ténynek a

bekövetkeztétõl, illetve a kibocsátó tudomására jutásától kell számítani.

(3) Ha a kibocsátó valamely értékpapírját külföldön hozták forgalomba a

kibocsátó köteles a kibocsátás helyének joga szerint nyilvánosságra hozandó

adatokat és információkat azonos idõben és azonos tartalommal belföldön is

közzétenni.

A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás közös szabályai

5150. §

A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás elmaradásával, illetve félrevezetõ

tartalmával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó felel. Ezt a körülményt az

éves jelentésnek tartalmaznia kell.

5251. §

Ha kibocsátóról olyan valótlan adat kerül nyilvánosságra, amely az általa

kibocsátott értékpapír értékét vagy hozamát érintheti, köteles két napon belül

a valóságnak megfelelõ adatok közzétételére. A kibocsátó nyilatkozatát az 50.

§ (1) bekezdésben meghatározott módon és a valótlan adat megjelenésének helyén

kell közzétenni.

5352. §

A felszámolási eljárás, illetve végelszámolás esetén a rendszeres és

rendkívüli tájékoztatási kötelezettség a felszámolót, végelszámolót terheli.

A tájékoztatási kötelezettség megszüntetése

5453. §

(1) Ha a kibocsátó igazolja, hogy minden nyilvánosan forgalomba hozott

értékpapírja tulajdonosának a száma harmincötre vagy az alá csökkent, illetve

a tõzsdére bevezetett értékpapír esetén az értékpapírt a tõzsdei értékpapír-

listáról törölték, a kibocsátó kérelmezheti, hogy a nyilvánosságnak történõ

adatszolgáltatási kötelezettség alól a Felügyelet mentesítse.

(2) A kérelem benyújtásával egyidejûleg a kibocsátó rendkívüli

tájékoztatást köteles közzétenni egy országos napilapban és a tõzsde lapjában,

amelyben az értékpapír tulajdonosait a kérelem beadásának tényérõl és annak

indokairól tájékoztatja.

(3) A Felügyelet a hirdetmény megjelenését követõ harminc nap után, de

legkésõbb negyvenöt napon belül dönt az engedély megadásáról vagy

megtagadásáról. A Felügyelet az engedélyt csak abban az esetben tagadhatja

meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn.

(4) Ha a Felügyelet az engedélyt megadja, a határozatban megjelölt

idõponttól kezdve

) a kibocsátót a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség

nem terheli és

) az értékpapír a 76. §-ban meghatározott módon nem forgalmazható.

(5) A Felügyelet határozatát a kibocsátó egy országos napilapban és a

tõzsde lapjában köteles megjelentetni.

VIII. fejezet

Az értékpapír zártkörû forgalomba hozatala

Hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír zártkörû forgalomba hozatala

5554. §

(1) A hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír zártkörû forgalomba hozatalára

akkor kerülhet sor, ha

) az értékpapír névértéke legalább ötmillió forint;

) a kibocsátó az értékpapírról az 57. §-ban meghatározott információs

összeállítást készít;

) a kibocsátó a Felügyeletnek a vásárlás (jegyzés) kezdõ napját

legalább tizenöt nappal megelõzõen bejelenti a kibocsátandó

értékpapír fajtáját, típusát, névértékét, darabszámát,

értékpapírkódját és

) bemyújtja az értékpapír szövegtervezetét vagy a 21. § (4)

bekezdésében meghatározott okirat tervezetét.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti bejelentéshez mellékelni kell az

információs összeállítást is.

(3) A Felügyelet a bejelentéstõl számított tizenöt napon belül megtiltja a

forgalomba hozatalt, ha az jogszabályt sért. Ha a Felügyelet tizenöt napon

belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a bejelentést tudomásul vette.

(4) Hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír zártkörû forgalomba hozatala

esetén forgalmazó igénybevétele kötelezõ, kivéve, ha hitelintézet vagy

befektetési vállalkozásforgalmazó saját kibocsátású értékpapírt hoz

forgalomba.

(5) A zártkörûen kibocsátott hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír

egyedileg elõre meg nem határozott személyek részére történõ átruházására csak

nyilvános ajánlattétel útján kerülhet sor. E szabály alkalmazása szempontjából

egyedileg meg nem határozott körben történõ átruházásra irányuló ajánlatnak

minõsül az is, ha az átruházó ajánlatát különféle nyilvántartások alapján

névre szólóan, de a vele közvetlen személyes vagy üzleti kapcsolatban nem álló

személyek részére teszi meg.

5655. §

(1) Hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír zártkörû forgalomba hozatala

esetén nyilvános ajánlattétel nem tehetõ közzé. Az információs összeállítást

(5756. §) a kibocsátó és a forgalmazó a befektetõknek csak közvetlenül

küldheti meg.

(2) A kibocsátó és a forgalmazó a vásárlás (jegyzés) lezárását követõen hét

napon belül köteles annak tényleges eredményét a Felügyeletnek bejelenteni.

57.56. §

(1) Az információs összeállításnak olymódon kell tartalmaznia a

kibocsátandó értékpapír adatait, továbbá a kibocsátó pénzügyi, gazdasági, jogi

adatait, üzleti terveit, hogy a befektetõ az értékpapír-vásárlás (jegyzés)

kockázatát felmérhesse. A befektetõ jogosult követelni az információs

összeállítás átadását, valamint további adatokkal történõ kiegészítését.

(2) Az információs összeállítást a kibocsátó köteles cégszerûen aláírni, az

abban foglaltak valódiságáért, továbbá a bejelentések megtételéért felelõs.

58.57. §

(1) A részvény zártkörû forgalomba hozatala esetében a kibocsátó (az

alapító)

) az alapító okiratot [Gt. 265. § (1) bekezdés];

) alaptõke-emelés esetén az errõl szóló közgyûlési vagy igazgatósági

határozatot

a cégbírósághoz történõ benyújtásával egyidejûleg köteles a

Felügyelethez is benyújtani.

(2) A kibocsátó az alaptõke emelés végrehajtását követõ hét napon belül az

alaptõke nagyságát köteles a Felügyeletnek bejelenteni.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bejelentés teljesítéséért az

alapítók felelõssége egyetemleges.

5958. §

(1) Értékpapír zártkörû forgalomba hozatalának minõsül az is, ha

) a kibocsátó az értékpapírt kizárólag névre szólóan, intézményi

befektetõknek ajánlja fel megvételre, abban az esetben is, ha az

adott forgalomba hozatalban több, mint harmincöt intézményi befektetõ

jegyezheti le, vásárolhatja meg az értékpapírt (a továbbiakban:

személyre szóló elhelyezés) vagy

) a kibocsátott értékpapírt kizárólag a kibocsátó meglévõ tulajdonosai,

illetve alkalmazottai jegyezhetik le.

(2) Személyre szóló elhelyezés esetén a kibocsátó - az 55. § (1)

bekezdésének c) pontjában meghatározott módon - köteles a Felügyeletnek

bejelenteni azon intézményi befektetõk nevét, székhelyét, amelyeknek az

értékpapírt vételre felajánlotta.

6059. §

Ha az értékpapír forgalomba hozatala a zártkörû forgalomba hozatal

feltételeinek nem felel meg, a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kell

alkalmazni. Erre a tényre a Felügyelet az 58.57. § (1) bekezdésében

meghatározott okiratok benyújtását követõ tizenöt napon belül felhívja a

kibocsátó, illetve a kibocsátó alapítói (az érintett befektetõk) figyelmét és

egyidejûleg értesíti a cégbíróságot.

NEGYEDIK RÉSZ

NEMZETKÖZI ÉRTÉKPAPÍR-FORGALOM

IX. fejezet

Külföldi értékpapírok belföldi forgalomba hozatala

6160. §

(1) Devizakülföldi kibocsátó értékpapírjának belföldön történõ forgalomba

hozatalához, elismert értékpapír-piacra történõ bevezetéséhez a Felügyelet

engedélye illetve jóváhagyása szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt a Felügyelet akkor adja meg,

ha

) a befektetési eszköz a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak

minõsül;

) a devizajogszabályok szerint szükséges engedélyt a devizahatóság

megadta;

) a külföldi székhelyû kibocsátó a Felügyeletnek benyújtja a

székhelyének joga által meghatározott feltételek teljesítésére

vonatkozó igazolást, illetve - ha a külföldön történõ forgalomba

hozatal a székhely szerinti államban engedélyköteles - az engedélyt

és annak hiteles magyar nyelvû fordítását;

) a befektetõ kibocsátóval szembeni jogérvényesítése megfelelõen

biztosított.

(3) Ha a devizakülföldi kibocsátó értékpapírjának belföldön történõ

forgalomba hozatalához, illetve elismert értékpapír-piacra történõ

bevezetéséhez devizahatósági engedély nem szükséges, a Felügyelet a (2)

bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározott feltételek meglétét az

ismertetõ, a tájékoztató, az információs összeállítás jóváhagyására irányuló

eljárásban vizsgálja.

6261. §

Nemzetközi szerzõdés alapján a Felügyelet elfogadja a 3. számú melléklet d)

pontjában meghatározott követelményeknek megfelelõ, a külföldi értékpapír-

felügyeletet ellátó hatóság által megkövetelt és ott közzétételre jóváhagyott

tájékoztatót.

63. §

A Hpt. 1. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény

által kibocsátott értékpapírok belföldön történõ forgalomba hozatalának

feltétele, hogy a kibocsátó a Felügyelet által jóváhagyott, a 7. számú

melléklet szerint összeállított ismertetõt a tájékoztatóra elõírt módon

közzétegye.

6464.§

A devizakülföldi kibocsátó értékpapírjának belföldön történõ forgalomba

hozatalára devizabelföldi forgalmazó igénybevételével kerülhet sor.

65. §

A devizakülföldi kibocsátó által belföldön forgalomba hozott értékpapír

esetében - az e fejezetben nem szabályozott kérdések tekintetében - a Harmadik

Rész rendelkezései az irányadók.

X. fejezet

Belföldi értékpapírok külföldi forgalomba hozatala

6665. §

(1) Az állampapír kivételével belföldi székhelyû kibocsátó értékpapírjának

külföldön történõ forgalomba hozatalához a Felügyelet engedélye szükséges.

(2) A belföldi kibocsátó értékpapírjának külföldön történõ forgalomba

hozatalát a Felügyelet akkor engedélyezi, ha

) a kibocsátó az engedély iránti kérelemhez mellékeli:

1. a kibocsátás helyének joga által elõírt tájékoztató és

információs összeállítás tervezetét,

2. az értékpapír mintáját (szövegét) vagy a 21. § (4) bekezdésben

meghatározott okirat tervezetét;

b) a kibocsátó vállalja, hogy a kibocsátás helyének joga szerint

meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége

alapján külföldön nyilvánosságra hozott, illetve a befektetõknek

szolgáltatott információkat a Felügyeletnek benyújtja.

6766. §

(1) A 6665. §-ban meghatározottakon túl belföldi kibocsátó részvényének

külföldön történõ nyilvános forgalomba hozatalát a Felügyelet akkor

engedélyezi, ha a kibocsátó

) valamely részvényét a belföldi tõzsdére bevezették;

) eleget tesz a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási

kötelezettségének;

) ellen felügyeleti intézkedés nincs folyamatban és

) részvényének forgalomba hozatala olyan államban történik, amelynek

értékpapír-felügyeleti hatóságával nemzetközi szerzõdés alapján a

Felügyeletnek kölcsönös információ szolgáltatásra kiterjedõ

kapcsolata van.

(2) Belföldi kibocsátó részvénye külföldön kizárólag elismert értékpapír-

piacon hozható nyilvános forgalomba.

6867. §

(1) Belföldi kibocsátó külföldön forgalomba hozandó nyomdai úton

elõállított értékpapírját - az állampapír kivételével - a központi értéktárnál

letétbe helyezi. A külföldön forgalomba hozandó dematerializált értékpapírt a

központi értéktár a külföldi letéteményes értékpapír-számlájára vezeti át.

(2) A központi értéktárnál letétbe helyezett nyomdai úton elõállított

értékpapírról a központi értéktár letéti igazolást állít ki a külföldi

letéteményes részére. A külföldiek értékpapír-számláján nyilvántartott

dematerializált értékpapírt a központi értéktár elektronikus úton továbbítja a

külföldi letéteményeshez.

ÖTÖDIK RÉSZ

A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK TEVÉKENYSÉGI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYAI

XI. fejezet

A kereskedelmi tevékenység

A szerzõdés megkötése

6968. §

(1) A befektetési szolgáltató a kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó

szerzõdés (79. §) megkötését megelõzõen köteles tájékoztatni az ügyfelet a

befektetési eszköz árfolyamáról, az ügyletkötést megelõzõ idõszak árfolyam-

alakulásáról, piaci helyzetérõl, a nyilvános információkról, az ügylet

kockázatáról, az ügyfél rendelkezésére álló esetleges befektetõ-védelmi

rendszerrõl és minden olyan egyéb információról, amely a szerzõdés megkötése

és teljesítése esetén lényeges lehet.

(2) A befektetési szolgáltató a szerzõdés megkötése elõtt köteles vizsgálni

azt, hogy az ajánlott befektetési eszköz, ügylettípus, befektetési konstrukció

megfelelõ-e az ügyfél piaci ismeretei és kockázatviselõ képessége

szempontjából.

(3) Határidõs vagy opciós ügylet megkötésére irányuló megbízás elfogadása

esetén a befektetési szolgáltató külön kockázatfeltáró nyilatkozatot köteles

tenni és annak tudomásul vételét az ügyféllel aláíratni.

(4) A kockázatfeltáró nyilatkozatnak tartalmaznia kell az azonnali ügyletet

meghaladó mértékû, a határidõs vagy opciós ügylet sajátosságaiból eredõ, az

ügyfélre háruló különleges kockázatot.

(5) A befektetési szolgáltatót az (1)-(3) bekezdésben meghatározott

kötelezettség nem terheli, ha az ügyfél intézményi befektetõ.

7069. §

(1) A tõzsdei kereskedési joggal rendelkezõ befektetési szolgáltató - a

tõzsdei kötésegységet el nem érõ összegû megbízás és a 7372. §-ban foglaltak

kivételével - tõzsdére bevezetett értékpapírra és tõzsdei termékre vonatkozó

megbízást köteles elfogadni. A tõzsdei kereskedési joggal nem rendelkezõ

befektetési szolgáltató a tõzsdére bevezetett értékpapírra és tõzsdei termékre

vonatkozó megbízás teljesítése érdekében közremûködõt köteles igénybe venni.

(2) A tõzsdére bevezetett értékpapírra és tõzsdei termékre - az állampapír

kivételével - a befektetési szolgáltató az ügyféllel csak bizományi szerzõdést

köthet. Az ügyfél kifejezett kívánságára a befektetési szolgáltató az

állampapírra is köteles a bizományi szerzõdést megkötni.

(3) A befektetési szolgáltató megbízást kizárólag az ügyfélforgalom számára

rendelkezésre álló irodájában vehet fel az általa megjelölt üzleti órákban.

7170. §

(1) A befektetési szolgáltató által kötött szerzõdést a befektetési

szolgáltató üzletszabályzata által elõírt módon írásba kell foglalni.

(2) A szerzõdésben az ügyfél megnevezéseként nem alkalmazható szám

(számcsoport) jelige vagy bármely más, az ügyfél személyének elfedésére

alkalmas utalás.

7271. §

A befektetési szolgáltató nem javasolhat, nem kísérelhet meg és nem köthet

olyan ügyletet, amely megtévesztõ jellege folytán árfolyam manipulációs

célzatú, fiktív árfolyamot eredményez, illetve az ügyfele számára hátrányosnak

tekinthetõ.

A szerzõdés megkötésének megtagadása

7372. §

(1) A befektetési szolgáltató a szerzõdés megkötését köteles megtagadni, ha

az

) bennfentes kereskedésre szól vagy manipulációs célzatú;

) jogszabályi vagy egyéb forgalmazási tilalomba ütközik vagy

) az ügyfél a személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást

megtagadta, illetve az nem hitelt érdemlõ.

(2) A befektetési szolgáltató a szerzõdés megkötését megtagadhatja, ha az

ügyfél

) általa ismert körülményei a befektetési szolgáltató üzleti

tevékenységének más ügyfelek által történõ megítélését hátrányosan

érinthetik vagy

) a megbízási szerzõdésben irreális árfolyamot kíván kikötni.

(3) A szerzõdés megtagadását a befektetési szolgáltató két napon belül

köteles a Felügyeletnek bejelenteni.

A szerzõdés nyilvántartása és teljesítése

7473. §

(1) A befektetési szolgáltató köteles szerzõdéseirõl egységes, idõrendi

nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az ügyfél nevét,

a szerzõdés tartalmát, a beérkezés és a teljesítés (megszûnés) idõpontját és

módját. A befektetési szolgáltató a szerzõdés teljesítésérõl az ügyfelét

haladéktalanul értesíti.

(2) A befektetési szolgáltató nyilvántartásait a szerzõdés teljesítésétõl,

illetve megszûnésétõl számított öt évig köteles megõrizni.

75.74. §

(1) A befektetési szolgáltató a tõzsdére bevezetett értékpapírra vagy

tõzsdei termékre vonatkozó megbízást kizárólag tõzsdei forgalomban

teljesítheti.

(2) A tõzsdei kereskedés során a befektetési szolgáltató az adásvételi

szerzõdést az ügyféllel saját számlára kizárólag megfelelõ ellenajánlat

hiányában akkor kötheti meg, ha a tõzsdei szabályzat ezt lehetõvé teszi.

(3) Bizományi szerzõdés esetén a befektetési szolgáltató kizárólag az

ügyfél kifejezett hozzájárulásával teljesítheti a megbízást saját számlás

ügyletként, illetve más megbízásokkal összevontan vagy azt megbontva.

(4) A befektetési szolgáltató köteles az azonos tartalmú megbízásokat az

idõrendi nyilvántartás szerint teljesíteni, illetve az azonos tartalmú

ügyletek esetén a saját számlás ügyletekkel szemben a megbízót elõnyben

részesíteni.

(5) Az a befektetési szolgáltató, aki kereskedelmi tevékenységre jogosító

engedéllyel rendelkezik, csak az azonos tartalmú bizományi megbízások

teljesítésének megkísérlése után forgalmazhat saját számlájára, illetve saját

számlájáról.

(6) Ha a befektetési szolgáltató a bizományi megbízásokat összevontan,

illetve megbontva teljesíti, köteles biztosítani az ügyfelek egyenlõ

elbírálását, nem alkalmazhat olyan eljárást, amely bármely ügyfél számára

hátrányos.

(7) Ha a befektetési szolgáltató a megbízást a szerzõdésben meghatározott

árfolyamnál kedvezõbben teljesíti, az így jelentkezõ elõny kizárólag a

megbízót illeti meg. Az ezzel ellentétes szerzõdéses kikötés semmis.

(8) A befektetési szolgáltató a megbízás teljesítése érdekében közremûködõt

- a 70. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - csak az ügyfél károsodástól

való megóvásához szükséges mértékben vehet igénybe.

Nyilvános vételi és eladási ajánlat árfolyamközléssel

7675. §

(1) A befektetési szolgáltató valamely nyilvánosan forgalomba hozott

értékpapír vételi, illetve eladási árfolyamának nyilvános közlése esetén

köteles megjelölni azt az idõtartamot, legkisebb, illetõleg legnagyobb

mennyiséget, amelyre ajánlata fennáll. Ha a befektetési szolgáltató az

árfolyamajánlat érvényességének idõtartamát nem közli, a közölt árfolyam

visszavonásig vagy megváltoztatásig érvényes. A befektetési szolgáltató az

ajánlat visszavonását vagy megváltoztatását az ajánlat közlésével azonos módon

köteles közzétenni.

(2) Az árfolyam-ajánlat érvényességének idõtartama alatt a befektetési

szolgáltató az általa közölt árfolyamtól az egyes adásvételi szerzõdésekben

kizárólag rendkívüli körülmény bekövetkezte esetén, a Felügyelet egyidejû

értesítésével térhet el. Ilyen rendkívüli körülmény lehet különösen a

befektetési szolgáltató mûködését akadályozó üzemzavar és a rendkívüli

tájékoztatásban közzétett tény miatt elõálló, elõre nem látott piaci helyzet.

Az értesítésben az eltérés okát közölni kell

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az eltérés mértéke:

) részvények adásvétele esetén legfeljebb három százalék;

) egyéb értékpapír adásvétele esetén legfeljebb egy százalék lehet.

(4) Ha a befektetési szolgáltató ajánlati árat nem közöl, akkor kizárólag

az általa ténylegesen megkötött ügyletek árfolyamát, értékét és idõpontját

teheti közzé.

Kereskedési korlátozások

77.76. §

(1) Ha a tulajdonos több befektetési szolgáltató mindegyikében tíz

százalékot meghaladó közvetett tulajdonnal vagy szavazati joggal rendelkezik,

a befektetési szolgáltatók egymással kizárólag tõzsdei ügyletet köthetnek.

(2) Ha hitelintézet olyan befektetési szolgáltatóval köt ügyletet, amelyben

tulajdonos, az egymással kötött ügyletet a vevõ pozíciójában lévõ fél két

napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni.

7877. §

(1) A befektetési szolgáltatóforgalmazó

) saját kibocsátású részvényére és

) annak a kibocsátónak a részvényére, amelyikben tíz százalékot

meghaladóan közvetlen vagy közvetett tulajdonos

saját számlás ügyletet nem köthet.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában írt korlátozás nem vonatkozik - a

jegyzésre, illetve a nyilvános eladásra nyitva álló idõszak alatt, továbbá a

jegyzés lezárását követõ harmincadik napig - a jegyzési garanciavállalás

keretében megvásárolt értékpapírra.

Eltérõ fogalmak

7978. §

E fejezet alkalmazásában

) kereskedelmi tevékenység: a 4. § (1) bekezdésének a)-d) pontja

szerinti tevékenység;

) szerzõdés: az a) pont szerinti tevékenységre irányuló szerzõdés.

XII. fejezet

A dematerializált értékpapír forgalma

Rendelkezés a dematerializált értékpapír tulajdonjogáról

8079. §

(1) Belföldön kibocsátott dematerializált értékpapír (e fejezet

alkalmazásában a továbbiakban: értékpapír) átruházására kizárólag értékpapír-

számlán történõ terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor.

(2) Az értékpapír tulajdonosának az ellenkezõ bizonyításáig azt kell

tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják.

A dematerializált értékpapír kibocsátása

8180. §

(1) Az értékpapír kibocsátása esetén, ha a tulajdonosnak az értékpapír

kiadására vonatkozó követelési joga megnyílt, a kibocsátó haladéktalanul

köteles a központi értéktárat az allokáció eredménye alapján értesíteni az

értékpapír-tulajdonos számlavezetõjének személyérõl és a központi értékpapír-

számlán jóváírandó értékpapír darabszámáról. A kibocsátó utasítására a

központi értéktár a központi értékpapír-számlákat a 2120. § (4) bekezdésében

meghatározott okirat és a kibocsátó értesítése alapján az értékpapír

jóváírásával megnyitja.

(2) Az értékpapír-számlavezetõ - a központi értéktárnak a központi

értékpapír-számla megnyitásáról szóló értesítését követõen - a központi

értékpapír-számla megterhelésével az általa vezetett értékpapír-számlán

haladéktalanul jóváírja az értékpapírt és errõl a számlatulajdonost értesíti.

Központi értékpapír-számla

8281. §

(1) A központi értéktár felel azért, hogy a központi értékpapír-számlák

összesített állománya folyamatosan megegyezzen az értékpapír-fajta kibocsátási

mennyiségével. Ha a központi értékpapír-számlákon nyilvántartott értékpapír-

mennyisége a forgalomba hozott mennyiségtõl eltér, a központi értéktár az

eltérés okát köteles haladéktalanul kivizsgálni és annak megszüntetése

érdekében intézkedni.

(2) Ha az értékpapír-számlavezetõ az általa vezetett értékpapír-számlán

olyan terhelést hajt végre, amely jóváírásként más számlavezetõ által vezetett

értékpapír-számlán jelenik meg, a terhelést a jóváírandó központi értékpapír-

számla számának megjelölésével kell végrehajtani.

(3) A központi értékpapír-számlán történt forgalmat követõen az értékpapír-

számlavezetõ a nála vezetett értékpapír-számlán az értékpapírt haladéktalanul

jóváírja.

Az értékpapír-számla

83.82. §

(1) Értékpapír-számlát a forgalmazó vezet. A forgalmazó tulajdonában álló

értékpapírról, továbbá a belföldi székhelyû kibocsátó értékpapírjának

külföldön történõ forgalomba hozatalát követõen, a külföldi letétkezelõ által

kezelt értékpapírról értékpapír-számlát a központi értéktár vezet (a

továbbiakban együtt: számlavezetõ).

(2) Az értékpapír-számla értékpapír-számlaszerzõdéssel jön létre.

Értékpapír-számlaszerzõdéssel a számlavezetõ kötelezettséget vállal arra, hogy

a vele szerzõdõ fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló dematerializált

értékpapírt a számlavezetõnél megnyitott értékpapír-számlán nyilvántartja és

kezeli, a számlatulajdonos szabályszerû rendelkezését teljesíti, valamint a

számlán történt jóváírásról, terhelésrõl és a számla egyenlegérõl a

számlatulajdonost értesíti.

(3) A számlavezetõ ügyfelének értékpapír-fajtánként egy értékpapír-számlát

vezethet.

8483. §

(1) Az értékpapír-számla tartalmazza

) a számla számát és elnevezését;

) a számlatulajdonos nevét (cégét), lakcímét (székhelyét);

) az értékpapírt és mennyiségét, továbbá

) az értékpapír zárolására való utalást.

(2) Nem alkalmazható a számlatulajdonos megnevezéseként szám (számcsoport),

jelige vagy bármely más, a számlatulajdonos személyének elfedésére alkalmas

utalás.

8584. §

(1) Az értékpapír-számlán végrehajtott mûveletrõl a számlavezetõ a mûvelet

napján számlakivonatot állít ki és azt az üzletszabályzatában meghatározott

módon megküldi a számlatulajdonosnak. A számlavezetõ az értékpapír-számláról a

számlatulajdonos kérésére haladéktalanul tájékoztatást ad.

(2) A számlakivonat az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a

kiállítás idõpontjára vonatkozóan igazolja. A számlakivonat nem ruházható át

és nem lehet engedményezés tárgya.

8685. §

(1) Az értékpapír-számla feletti rendelkezésre a számla tulajdonosa,

illetve az a személy jogosult, akit erre a számla tulajdonosa meghatalmazott.

A számlavezetõ felé a meghatalmazás csak akkor hatályos, ha azt vele az

üzletszabályzatában meghatározott módon és tartalommal írásban közölték.

(2) Az értékpapír-számlán nyilvántartott, közös tulajdonban álló értékpapír

feletti rendelkezési jog együttesen vagy a tulajdonosok által választott és a

számlavezetõnek bejelentett közös képviselõ útján gyakorolható.

(3) Ha a számla tulajdonosa csõdeljárás, felszámolási eljárás, illetve

végelszámolás alatt áll, a számla feletti rendelkezésre kizárólag a

vagyonfelügyelõ, a felszámoló vagy a végelszámoló jogosult. A csõdeljárás, a

felszámolási eljárás és a végelszámolás hivatalos lapban való közzététele után

a számlavezetõ csak ezen személyektõl fogadhat el rendelkezést. A

vagyonfelügyelõ, a felszámoló, a végelszámoló nevét, kirendelését, kijelölését

követõ három napon belül a számlatulajdonos köteles a számlavezetõnek

bejelenteni.

(4) A rendelkezésre jogosultak aláírás mintáját a számlavezetõvel az

üzletszabályzatában meghatározott módon közölni kell.

(5) Az értékpapír-számla feletti rendelkezési jog gyakorlására jogszabály

formanyomtatvány alkalmazását írhatja elõ.

Zárolt értékpapír-alszámla

8786. §

(1) A számlavezetõ zárolt értékpapír-alszámlára vezet át minden olyan

értékpapírt, amelyet jogszabály, bírósági, hatósági intézkedés vagy szerzõdés

alapján harmadik személyt megilletõ jog terhel.

(2) Az alszámlán meg kell jelölni a zárolás jogcímét - így különösen

óvadék, zálogjog, bírósági letét, igényper, végrehajtási eljárás - és azt a

személyt, akinek javára azt bejegyezték.

(3) Az alszámláról kiállított számlakivonatot a számlavezetõ megküldi a

számlatulajdonosnak és annak a személynek, akinek javára a jogosultságot

bejegyezte, továbbá az érintett bíróságnak, végrehajtónak, más hatóságnak.

Ugyanígy kell eljárni a jogosultság bejegyzésének törlése esetén is.

(4) Az alszámláról az értékpapír csak akkor szabadítható fel, ha a

zárolásra okot adó körülmény megszûnt. Ez esetben az értékpapír-számlavezetõ

az értékpapírt haladéktalanul visszavezeti az értékpapír-számlára.

(5) Ha a számlatulajdonos a zárolás idõtartama alatt az értékpapírt

jogosult elidegeníteni, a számlavezetõ gondoskodik arról, hogy a zárolásra

okot adó körülmény feltüntetésével az értékpapír jóváírásra kerüljön az új

számlatulajdonos javára vezetett értékpapír-számlához kapcsolódó zárolt

értékpapír-alszámlán.

(6) Ha az a személy, akinek javára a zárolás történt igazolja, hogy az

értékpapír tulajdonjogát megszerezte, a számlavezetõ haladéktalanul

gondoskodik az értékpapírnak az új tulajdonos által megjelölt értékpapír-

számlára történõ átutalásáról.

Az értékpapír-számla megszûnése

8887. §

(1) Az értékpapír-számlaszerzõdést a számlatulajdonos bármikor határidõ

nélkül felmondhatja, a felmondás - a számla kimerülése kivételével - azonban

csak akkor érvényes, ha egyidejûleg más számlavezetõt megjelöl.

(2) A számlavezetõ a szerzõdést harminc napi felmondással akkor szüntetheti

meg, ha tevékenységével felhagy vagy a számlatulajdonos a számlavezetéshez

kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt felszólítás ellenére nem

teljesíti. A számlavezetõ a felmondás közlésével egyidejûleg felhívja a

számlatulajdonost, hogy a felmondási idõ alatt jelölje meg az új

számlavezetõt. Új számlavezetõ kijelölése hiányában a felelõs õrzés szabályait

kell alkalmazni.

(3) A felmondás csak írásban érvényes.

(4) Az értékpapír-számla kimerülése az értékpapír-számlaszerzõdést nem

szünteti meg.

A számlarendszer részletes szabályai

8988. §

A központi értékpapír-számla és az értékpapír-számla kezelésének, a

számlarendszer mûködtetésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja

meg.

XIII. fejezet

Ügyfélszámla

9089. §

(1) A forgalmazó ügyfélszámlát vezethet. A forgalmazó az ügyfélszámlán

tartja nyilván a számlatulajdonost megilletõ bevételt és a számláról teljesíti

a számlatulajdonost terhelõ kifizetést.

(2) Az ügyfélszámlán kizárólag a számlavezetõ befektetési szolgáltatási

tevékenysége körébe tartozó ügylethez kapcsolódó pénzforgalom bonyolítható le.

(3) Az ügyfélszámla-nyitásra és kezelésre vonatkozó szabályokat külön

jogszabály állapítja meg.

XIV. fejezet

A részvénykönyv vezetése és a részvényes közgyûlési jogainak gyakorlásához

szükséges igazolás

9190. §

(1) Részvénytársaság igazgatósága részvénykönyv vezetésére elszámolóháznak,

forgalmazónakási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnek megbízást

adhat. A megbízást a Cégközlönyben közzé kell tenni.

(2) A központi értéktár - eltérõ megállapodás hiányában - legalább havonta

egy alkalommal tájékoztatja a részvénykönyv vezetõjét a dematerializált

értékpapírra vonatkozó értékpapír-számlát vezetõ cégek nevérõl, székhelyérõl

és a központi értékpapír-számlán nyilvántartott dematerializált értékpapírok

mennyiségérõl.

(3) Az értékpapír-számlavezetõ - a részvényes eltérõ rendelkezése hiányában

- a részvénykönyv vezetõjének bejelenti a részvényes nevét (cégnevét),

lakcímét (székhelyét), tulajdoni hányadát, továbbá törvényben meghatározott

egyéb adatát.

(4) A részvénykönyv vezetõje a részvénykönyvbe bejegyzi az értékpapír-

számlavezetõ

) által bejelentett, a részvényesre vonatkozó adatokat;

) cégnevét és az általa értékpapír-számlán nyilvántartott értékpapír-

mennyiséget.

(5) Az a részvényes, aki - a (3) bekezdés alapján - úgy rendelkezett, hogy

adatait ne vezessék be a részvénykönyvbe, a részvénytársasággal szemben

tulajdonosi jogait - sem személyesen, sem meghatalmazottja útján - nem

gyakorolhatja.

(6) A részvénytársaság és a Felügyelet bármikor követelheti az értékpapír-

számlavezetõtõl, hogy az általa vezetett értékpapír-számlán nyilvántartott

részvény tulajdonosának nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét), részvényeinek

fajtáját és mennyiségét részére jelentse be. A bejelentést az értékpapír-

titokra vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

(7) A nyomdai úton elõállított és letétbe helyezett részvény tekintetében a

(3)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy a

bejelentési és jelentési kötelezettség az értékpapír-letétkezelõt terheli.

9291. §

(1) A dematerializált részvényhez kapcsolódó, a részvénytársasággal szemben

történõ joggyakorláshoz a számlavezetõ a tulajdonos kérelmére tulajdonosi

igazolást állít ki. A tulajdonosi igazolás tartalmazza a részvényes nevét

(cégnevét), lakhelyét (székhelyét), a részvényfajta megnevezését és annak

mennyiségét.

(2) A közgyûlési jog gyakorlásához kiállított tulajdonosi igazolás a

közgyûlés vagy a megismételt közgyûlés napjáig érvényes.

(3) A tulajdonosi igazolás kiállítását követõen az értékpapír-számlán - az

adott értékpapírra vonatkozóan - változás nem vezethetõ át, kivéve ha a

tulajdonosi igazolás egyidejûleg bevonásra kerül.

(4) Az értékpapír-számlavezetõ az általa kiállított tulajdonosi

igazolásokról a közgyûlést vagy a megismételt közgyûlést megelõzõ munkanapon

tájékoztatja a részvénytársaságot.

9392. §

(1) Az értékpapír-számlavezetõ a részvénytársaság közgyûlésén jogosult

szavazni azzal a részvénnyel, amelyrõl tulajdonosi igazolást nem állított ki

és amelyre a részvényes neki szavazásra jogosító meghatalmazást adott. A

meghatalmazás lehet tartós vagy eseti. A meghatalmazást közokirattal vagy

teljes bizonyítóerejû magánokirattal kell igazolni.

(2) Az értékpapír-számlavezetõ a közgyûlést megelõzõen köteles kikérni a

részvényes utasítását. Az értékpapír-számlavezetõ forgalmazó olyan idõben

köteles a részvényestõl utasítást kérni, hogy a részvényesnek az utasítás

megadásához kellõ megfontolási idõ álljon rendelkezésére. A értékpapír-

számlavezetõ köteles a részvényest felvilágosítani az utasítás elmaradásának

következményeirõl, illetve a részvényes szavazásra jogosító utasítása esetén

az utasítás következményeirõl.

(3) Az értékpapír-számlavezetõ az utasítástól a részvényes beleegyezése

nélkül nem térhet el. Ha a közgyûlésen olyan új körülmény merül fel, amelyre a

részvényes utasítása nem terjed ki, az értékpapír-számlavezetõ forgalmazó

köteles a tõle elvárható gondossággal a részvényes érdekében dönteni.

(4) Az értékpapír-számlavezetõ köteles a részvényest a közgyûlés

határozatáról és a tudomására jutott egyéb információkról, a birtokába került

okiratok tartalmáról tájékoztatni, illetve az okiratokat felhívásra vagy a

számlaszerzõdés megszûnésekor a részvényesnek kiadni.

9493. §

A részvénytársaság tulajdonában álló nyilvános kibocsátású saját részvények

együttes névértékének összege nem haladhatja meg az alaptõke öt százalékát. A

részvénytársaság az így megszerzett saját részvények alapján részvényesi jogot

nem gyakorolhat és ezeket a részvényeket egy éven belül köteles elidegeníteni.

XV. fejezet

A befektetési szolgáltatási forgalmazási tevékenységekkel összefüggõ szabályok

A befektetési társaság hitelezés i tevékenysége

9594. §

(1) A befektetési hitelt nyújtó társaságköteles - a hitelkihelyezések

megalapozottsága, áttekinthetõsége, a kockázatok felmérése, ellenõrzése és

csökkentése érdekében - szabályzatot kidolgozni.

(2) A befektetési hitelt nyújtó befektetési vállalkozás a kihelyezésrõl

történõ döntés elõtt köteles meggyõzõdni az ügyfél kockázatviselõ

képességérõl, fizetõképességérõl, pénzügyi helyzetének stabilitásáról és

köteles vizsgálni az értékpapír piaci helyzetét és annak várható alakulását.

(3) A hitel összege nem haladhatja meg állampapír esetében az értékpapír

árának hetvenöt százalékát, egyéb értékpapír esetében az értékpapír árának

ötven százalékát.

(4) A hitelbõl megvásárolt értékpapír a befektetési hitelt nyújtó javára

óvadékul szolgál.

(5) Befektetési hitel nem nyújtható

) a hitelnyújtó által kibocsátott részvény megvásárlásához;

) a hitelnyújtó tulajdonában lévõ egyszemélyes részvénytársaság által

kibocsátott részvény megvásárlásához, valamint

) olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelt nyújtó tíz százalékot

elérõ vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik.

9695. §

A hitel futamideje alatt az ügyletben érintett értékpapír napi

árfolyamcsökkenésével arányosan a befektetési hitelt nyújtó köteles az óvadék

kiegészítését követelni. Ha az adós az óvadék-kiegészítési kötelezettségének

öt banki napon belül nem tesz eleget, a befektetési hitelt nyújtó a szerzõdést

felmondhatja.

Halasztott pénzügyi teljesítés

97. §

(1) A befektetési vállalkozás - ide nem értve az értékpapír-bizományost -

Az értékpapír-kereskedõ és a befektetési társaság az ügyfele részére

halasztott pénzügyi teljesítést engedhet.

(2) A halasztott pénzügyi teljesítés kizárólag az ügyfél olyan ügyletéhez

az ügyfél engedhetõ, ahol az értékpapír-kereskedõ vagy a befektetési társaság

bizományos, valamint értékpapír kibocsátásakor, ha a befektetési vállalkozás

az értékpapírt jegyzõ meghatalmazottjaként jár el vagy ha az értékpapír-

kibocsátás lebonyolításában részt vesz. Jegyzéshez nyújtott halasztott

pénzügyi teljesítés esetén a befektetési vállalkozás köteles az ügyfelet

terhelõ fizetési kötelezettséget annak esedékességekor az elkülönített letéti

számla javára teljesíteni.

98. §

(1) A halasztott pénzügyi teljesítés idõtartama az ügyfél fizetési

kötelezettségének esedékességétõl számított legfeljebb tizenöt nap lehet.

(2) A halasztott pénzügyi teljesítés idõtartama alatt a megvásárolt

értékpapír teljes mennyisége a befektetési vállalkozó javára óvadékul szolgál.

Egyéb befektetési eszköz megvásárlásához nyújtott halasztott pénzügyi

teljesítés esetén a befektetési vállalkozás köteles biztosítékot kikötni.

Az ügynök tevékenysége

99. §

(1) Az ügynök tevékenysége körében az ügyfél részére ajánlattételre

kizárólag a befektetési szolgáltató nevében és kizárólag a befektetési

szolgáltató által írásban meghatározott szerzõdési feltételek szerint

jogosult.

(2) Az ügynök közremûködõt nem vehet igénybe. Az ügynök által az

ügyfeleknek az ügynöki tevékenysége körében okozott károkért a befektetési

szolgáltató köteles helytállni.

Ügyfél-követelések védelme

100. §(1) A forgalmazó hitelezõje a forgalmazó ügyfelét megilletõ

követelésekre - a forgalmazóval szembeni követelésének kielégítése céljából -

nem tarthat igényt.

(2) A forgalmazó az ügyfélszámlán és az értékpapír-számlán elkülönítetten

köteles nyilvántartani az azonnali, illetõleg az opciós és határidõs

ügyletekbõl eredõ követeléseket és kötelezettségeket.

(13) A forgalmazó a 90. §-ban meghatározott ügyfélszámlán lévõ pénzeszközt

kizárólag banknál vezetett letéti számlán tarthatja és azt kizárólag az ügyfél

rendelkezése szerinti célra használhatja fel., illetve az ügyfelei

pénzeszközének kezelésére

(2) A befektetési szolgáltató az ügyfeleit megilletõ befektetési eszközöket

saját befektetési eszközeitõl elkülönítve köteles kezelni.

(3) Az ügyfélszámlán és az értékpapír-számlán elkülönítetten kell

nyilvántartani az azonnali, illetõleg az opciós és határidõs ügyletekbõl eredõ

követeléseket és kötelezettségeket.

(4) Az ügyfelet megilletõ követelés a befektetési szolgáltató hitelezõjével

szembeni tartozás kiegyenlítésére nem vehetõ igénybe.

101. §

(1) A befektetési szolgáltató a rendelkezése alatt álló, ügyfélkövetelést

(így különösen: pénz, befektetési eszköz) megilletõ értéket nem terhelheti

meg, nem kölcsönözheti, saját maga vagy másik ügyfele érdekében átmenetileg

sem használhatja. A befektetési szolgáltató köteles biztosítani, hogy az

ügyfél az értékpapírjáról, illetve pénzeszközérõl bármikor rendelkezni tudjon.

(2) Az ügyfél értékpapírját kizárólag - az ügyféllel kötött szerzõdés

alapján - értékpapír-ügylet teljesítéséhez lehet felhasználni. A befektetési

szolgáltató e tevékenységébõl eredõ nyereség az ügyfelet illeti meg, a

veszteséget a befektetési szolgáltató viseli.

XVI. fejezet

A befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatainak kezelése

Likviditási szabály

102. §

(1) A befektetési vállalkozás folyamatosan köteles biztosítani

fizetõképességét.

(2) A befektetési vállalkozás alaptõkéjének öt százalékát folyamatosan

likvid eszközben köteles tartani. E § alkalmazásában likvid eszköz a pénz és

az állampapír.

A befektetési vállalkozás saját tõkéje

103. §

(1) A befektetési vállalkozás saját tõkéje nem lehet kevesebb a 9. § (3)

bekezdésében meghatározott összegnél.

(2) Ha a befektetési vállalkozás saját tõkéjének összege az (1) bekezdésben

meghatározott mérték alá csökken, a Felügyelet meghatározott idõt - legfeljebb

hat hónapot - biztosíthat az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére.

(3) Ha a befektetési vállalkozás a (2) bekezdésben meghatározott idõ alatt

a saját tõke feltöltési kötelezettségének nem tesz eleget, a Felügyelet a

befektetési vállalkozás forgalmazó tevékenységét felfüggeszti.

A kockázatok összértéke

104. §

(1) A befektetési vállalkozás naponta állapítja meg a nyitott pozícióiból,

a halasztott fizetésekbõl, az általa nyújtott hitelekbõl és a tulajdonában

álló befektetési eszközök lehetséges összevont értékvesztésébõl származó

kockázati összértékét.

(2) A nyitott pozíció értékének megállapítása során a jegyzési

garanciavállalás összegét a hitelintézet, befektetési társaság

viszontgaranciájával nem fedezett, még ténylegesen fennálló garanciavállalás

mértékéig kell figyelembe venni.

(3) A tõzsdei forgalomban kötött ügyleteket a nyitott pozíció számításánál

figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A nyitott pozíció számításának részletes szabályait külön jogszabály

állapítja meg.

105. §

(1) A befektetési vállalkozás naponta állapítja meg a saját tulajdonában

álló befektetési eszközök értékvesztésének, illetve értéknövekedésének

összevont értékét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott számítás során nem realizált

értéknövekedésnek kell tekinteni, ha a befektetési eszköz napi forgalmi

értékének és bekerülési értékének különbözete pozitív. Nem realizált

veszteségnek kell tekinteni, ha a befektetési eszköz napi forgalmi értékének

és bekerülési értékének különbözete negatív.

(3) A befektetési eszköz forgalmi értékeként az utolsó tõzsdei záróárat, a

tõzsdére be nem vezetett befektetési eszköz esetében a tõzsde által

nyilvánosságra hozott, a tõzsdén kívüli piacon kialakult utolsó árfolyamot

kell figyelembe venni. Amennyiben tíz egymást követõ tõzsdenapon a befektetési

eszközre nem történt üzletkötés, mindaddig a tõzsdén kívüli árfolyamát kell

figyelembe venni, amíg tõzsdei üzletkötés nem történik. Megállapítható

forgalmi érték hiányában nem realizált értékvesztésként a befektetési eszköz

bekerülési értékét kell figyelembe venni.

106. §

(1) A kockázat összértékének meghatározásánál a befektetési vállalkozásnak

az általa nyújtott halasztott pénzügyi teljesítés, valamint az általa nyújtott

hitelek óvadékkal nem biztosított értékét kell figyelembe venni.

(2) Az óvadékul szolgáló értékpapír értékét a 105. § (3) bekezdésében

meghatározottak szerint a befektetési vállalkozás naponta állapítja meg.

Tartalékképzés

107. §

(1) A befektetési társaság az adózott eredményébõl az osztalék kifizetése

elõtt általános tartalékot képez, melynek mértéke a tárgyévi adózott eredmény

tíz százaléka.

(2) A befektetési társaságot kérelmére a Felügyelet az általános

tartalékképzési kötelezettség alól mentesítheti, ha tõkemegfelelési mutatója

tizenkét százalék felett van és nincs negatív eredménytartaléka.

(3) A befektetési társaság osztalékot csak akkor fizethet, ha az adott

naptári évben általános tartalékot képzett vagy a Felügyelet az általános

tartalékképzési kötelezettsége alól mentesítette.

(4) A befektetési társaság az általános tartalékot csak a tevékenységébõl

eredõ veszteség rendezésére használhatja fel. A befektetési társaság a

rendelkezésére álló eredménytartalékot az általános tartalékra részben vagy

egészben átcsoportosíthatja.

108. §

(1) Befektetési társaság a tevékenységével együtt járó valamennyi

feltárható és minõsíthetõ hitelezési, kamat-, árfolyam-, befektetési, ország-

és egyéb kockázat fedezetére külön jogszabályban elõírt módon kockázati

céltartalékot képez.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen a befektetési társaságnak a

kockázatvállalással összefüggõ, elõre nem látható, illetõleg elõre nem

meghatározható lehetséges veszteségeinek fedezetére - külön jogszabály szerint

- általános kockázati céltartalékot kell képeznie, melyet a kockázati

céltartalék között elkülönítetten kell nyilvántartani.

(3) A befektetési társaság a kockázati céltartalékot, ideértve az általános

kockázati céltartalékot is, ráfordításként történõ elszámolással képzi. A

kockázatvállalásból származó veszteség leírására elõször a kockázati

céltartalékot kell felhasználni.

109. §

A 8. § (3) bekezdésében meghatározott forgalmazási tevékenységet folytató

hitelintézet köteles kockázati összértékét a 104-105. §-ban meghatározott

módon megállapítani és azt a Hpt. X-XII. fejezetében elõírt módon figyelembe

venni.

A befektetési vállalkozás szavatoló tõkéje

110. §

(1) A befektetési vállalkozásnak - a mûködõképesség fenntartása és a

kötelezettségek teljesíthetõsége érdekében - az általa végzett befektetési

szolgáltatási tevékenység kockázatának mindenkor megfelelõ nagyságú szavatoló

tõkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet a 9. § (3) bekezdésben

meghatározott összeg alá.

(2)(3) A befektetési vállalkozás szavatoló tõkéje számításának módját a 8.

számú melléklet tartalmazza.

A befektetési vállalkozás tõkemegfelelési mutatója

111. §

A befektetési vállalkozás szavatoló tõkéjének el kell érnie a kockázatok

összértékének nyolc százalékát.

Nagykockázat vállalás

112. §

(1) Nagykockázat vállalásnak minõsül az a kockázatvállalás, ha egy ügyfél

vagy ügyfélcsoport részére történõ összes kockázatvállalás nagysága a

befektetési vállalkozás szavatoló tõkéjének tíz százalékát meghaladja.

(2) Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben a befektetési

vállalkozás által vállalt kockázatok együttes összege nem haladhatja meg a

befektetési vállalkozás szavatoló tõkéjének huszonöt százalékát.

(3) A befektetési vállalkozás által vállalt nagykockázat együttes összege

nem lehet több, mint a befektetési vállalkozás szavatoló tõkéjének

nyolcszorosa.

Befektetési korlátozások

113. §

(1) A befektetési szolgáltató kereskedelmi tevékenysége keretében

megszerzett értékpapír tulajdonban tartása befektetésnek minõsül akkor, ha a

megszerzett értékpapírt egy éven túl tartja tulajdonában.

(2) Értékpapír-bizományos és értékpapír-kereskedõ csak befektetési

szolgáltatási tevékenységét közvetlenül szolgáló (járulékos) vállalkozásban,

így különösen elszámolóházban, befektetési alapkezelõben szerezhet befektetési

célú részesedést.

(3) Értékpapír-bizományos szabad pénzeszközeit a (2) bekezdésben

meghatározottakon túl kizárólag kibocsátáskor vásárolt állampapírba fektetheti

be.

(4) A befektetési vállalkozás korlátlan felelõsséggel járó tulajdoni

részesedést nem szerezhet.

(5) A befektetési vállalkozás az (6) bekezdésben foglaltak kivételével csak

tevékenységéhez közvetlenül szükséges ingatlan tulajdonjogát szerezheti meg.

(6) A befektetési vállalkozás a Cst. 56. § (2) bekezdése és a Vht. alapján

megszerzett ingatlant két éven belül köteles elidegeníteni.

(7) Az (5) bekezdés alkalmazásában a befektetési szolgáltatási

tevékenységet közvetlenül szolgáló ingatlannak minõsül az az ingatlan vagy

ingatlan rész, amely a befektetési vállalkozás saját üzletviteléhez, illetve

zavartalan mûködéséhez nélkülözhetetlen vagy alkalmazottainak jóléti

szolgáltatásokkal való ellátásához szükséges.

(8) A befektetési vállalkozás tulajdonában lévõ ingatlanok összértéke nem

haladhatja meg a befektetési vállalkozás jegyzett tõkéjének mértékét.

XVII. fejezet

Titoktartás

Üzleti titok

114115. §

(1) Üzleti titok minden olyan, a befektetési szolgáltatóási tevékenységet

folytató gazdálkodó szervezet, valamint a tõzsde, az elszámolóház

tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek

titokban maradásához a befektetési szolgáltatónaká,si tevékenységet folytató

gazdálkodó szervezetnek,tõzsdének, elszámolóháznak méltányolható érdeke

fûzõdik és amelyet üzleti titokká minõsített, illetve amelynek titokban

tartása érdekében a szükséges intézkedéseket megtette.

(2) A befektetési szolgáltató, a tõzsde és az elszámolóház tulajdonosa, az

e szervezetekben részesedést szerezni kívánó személy, a vezetõ állású személy,

valamint e szervezetek alkalmazottja köteles e szervezetek mûködésével

kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot idõbeli korlátozás nélkül

megtartani.

(3) A (2) bekezdésben elõírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a

feladatkörében a törvény felhatalmazása alapján eljáró

) Felügyelettel;

) Befektetõ-védelmi Alappal;

) MNB-vel;

d) Állami Számvevõszék;

) Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatallal;

) Gazdasági Versenyhivatallal;

) folyamatban lévõ büntetõeljárás keretében nyomozóhatósággal,

ügyészséggel;

) nemzetbiztonsági szolgálattal és

) a büntetõ-, valamint a csõd- és felszámolási eljárás keretében a

bírósággal, illetve a hagyatéki eljárásban a közjegyzõvel

szemben.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség kiterjed

arra a személyre és szervezetre is, aki, illetve amely üzleti titoknak

minõsülõ információhoz jutott.

(5) A Felügyelet - az üzleti titokra vonatkozó szabályok betartásával - a

befektetési szolgáltatóról egyedi azonosításra alkalmas adatokat szolgáltat

) statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal;

) a pénz- és tõkepiaci folyamatok elemzése, illetve a központi

költségvetés tervezése céljából a Pénzügyminisztérium

részére.

Értékpapír-titok

115116. §

(1) Értékpapír-titok minden olyan, az ügyfélrõl, a befektetési szolgáltató,

a tõzsde, és az elszámolóház rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél

személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére,

gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési

szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetval ási

tevékenységet folytató gazdálkodó szervezettel kötött szerzõdéseire,

számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik.

(2) Az értékpapír-titokra vonatkozó rendelkezések szempontjából ügyfélnek

kell tekinteni mindenkit, aki befektetési szolgáltatótól, tõzsdétõl,

elszámolóháztól szolgáltatást vesz igénybe.

116117. §

(1) Értékpapír-titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

) az ügyfél vagy annak törvényes képviselõje a rá vonatkozó

kiszolgáltatható értékpapír-titok körét pontosan megjelölve

közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba foglaltan kéri,

vagy erre felhatalmazást ad;

) e törvény az értékpapír-titok megtartásának kötelezettsége alól

felmentést ad;

) a befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó

szervezet ási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet érdeke ezt

az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt

követélése érvényesítéséhez szükségessé teszi.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján az értékpapír-titok

megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, Állami BankfelügyeletteÁllami

Biztosításfelügyelettel, Befektetõ-védelmi Alappal, MNB-vel, Állami

Számvevõszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal;

) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõvel, valamint a feladatkörében

eljáró gyámhatósággal;

) csõdeljárás, felszámolási eljárás, bírósági végrehajtási eljárás,

illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelõvel,

felszámolóval, végrehajtóval, illetve végelszámolóval;

) a folyamatban lévõ büntetõ eljárás keretében eljáró, valamint a

feljelentés kiegészítését folytató nyomozóhatósággal, ügyészséggel;

) a büntetõ, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá

csõd-, illetve felszámolási eljárás keretében a bírósággal;

) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a

titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre

felhatalmazott szervvel;

) a fõigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott

feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;

) az adó, vám és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének

ellenõrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható

okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró

adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel

szemben, e szerveknek a befektetési szolgáltatóhoz, az elszámolóházhozási

tevékenységet folytató gazdálkodó szervezethez intézett írásbeli megkeresése

esetén.

(3) Az értékpapír-titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá

abban az esetben sem, ha az állami adóhatóság és a Felügyelet nemzetközi

szerzõdés alapján külföldi állami adóhatóság és értékpapír-felügyeleti

tevékenységet ellátó szervezet írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében

írásban kér adatot befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató

gazdálkodó szervezettól, tõzsdétõl, elszámolóháztól.

(4) Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy

számlát, akirõl vagy amelyrõl a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság

az értékpapír-titok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az

adatkérés célját.

(5) A (2) és a (3) bekezdés szerint adatkérésre jogosult a rendelkezésére

bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, melyet az

adatkéréskor megjelölt.

(6) A befektetési szolgáltató, a tõzsde, az elszámolóház azási

tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet (1)-(3) bekezdésben, valamint a

118.119. §-ban foglalt esetekben az adatok kiszolgáltatását - titoktartási

kötelezettségre hivatkozva - nem tagadhatja meg.

117.118. §

(1) Aki üzleti vagy értékpapír-titok birtokába jut, köteles azt - törvény

eltérõ rendelkezése hiányában - idõbeli korlátozás nélkül megtartani.

(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetõleg az

értékpapír-titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e

törvényben meghatározott körön kívül az ügyfél felhatalmazása nélkül nem

adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

(3) Aki üzleti titok vagy értékpapír-titok birtokába jut, nem használhatja

fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy

közvetett módon elõnyt szerezzen, továbbá hogy a befektetési szolgáltatónak,

tõzsdének, és az elszámolóháznakási tevékenységet folytató gazdálkodó

szervezet vagy azok ügyfeleinek hátrányt okozzon.

118.119. §

A befektetési szolgáltató, a tõzsde és az elszámolóházási tevékenységet

folytató gazdálkodó szervezet a nyomozóhatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat

és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul köteles kiszolgáltatni a

kért adatot az általa lebonyolított ügyletrõl és a nála vezetett számláról, ha

adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla

) kábítószer-kereskedelemmel;

) terrorizmussal;

) illegális fegyverkereskedelemmel;

) pénzmosással;

) szervezett bûnözéssel

áll összefüggésben.

119120. §

A 116117. § (2) bekezdésének d), f) és g) pontja, valamint a 118119. §

alapján történõ adatátadásról az érintett ügyfél nem tájékoztatható. Egyéb

esetben az ügyfelet az értékpapír-titok kiadásáról tájékoztatni kell.

120121. §

Nem jelenti az értékpapír-titok sérelmét

) az olyan összesített adat szolgáltatása, amelybõl az egyes ügyfelek

személye vagy üzleti adata nem állapítható meg;

) a befektetési társaság részérõl a központi hitelintézeti

hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerbõl a befektetési

társaságnak pénzügyi intézményeknek a rendszer szabályainak megfelelõ

adatszolgáltatás;

) a befektetési szolgáltató, a tõzsde és az elszámolóházási

tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetási tevékenységet folytató

gazdálkodó szervezet által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy

egyéb szakértõnek történõ adatátadás.

Összesített adatok átadása

121122. §

A Felügyelet - törvény eltérõ rendelkezése hiányában - más személynek vagy

hatóságnak befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó

szervezetrólási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetrõl, kibocsátóról

vagy más személyrõl, illetve ezek tevékenységérõl csak egyedi azonosításra nem

alkalmas, összesített adatokat adhat át.

HATODIK RÉSZ

A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK

FELÜGYELETEÁLLAMI ÉRTÉKPAPÍR- ÉS TÕZSDEFELÜGYELET

XVIII. fejezet

A Felügyeletre vonatkozó szabályok

A Felügyelet feladatköre

122123. §

Az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet jogállását és hatáskörét külön

törvény határozza meg.

123134. §

A Felügyelet feladatkörében:

) elbírálja az engedély iránti kérelmet és más beadványt;

) rendszeresen figyelemmel kíséri a befektetési szolgáltatóási

tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetási tevékenységet folytató

gazdálkodó szervezet, a kibocsátó, a tõzsde és az elszámolóház

tevékenységét;

) ellenõrzi, illetõleg vizsgálja a befektetési szolgáltatási

tevékenység végzését meghatározó jogszabályok érvényesülését;

) vizsgálja, elemzi és értékeli a befektetési szolgáltatóási

tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetási tevékenységet folytató

gazdálkodó szervezet üzletvitelének irányítását;

) ellenõrzi a befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató

gazdálkodó szervezetási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet,

a kibocsátó, a tõzsde és az elszámolóház információ szolgáltatásának

mûködését;

) alkalmazza a törvényben szabályozott intézkedéséket, szankciókat;

) bennfentes kereskedelem, tisztességtelen árfolyam befolyásolás

gyanúja esetén vizsgálatot folytat és

) vezeti a törvényben elõírt nyilvántartásokat.

A Felügyelet bevételei

124134. §

(1) A Felügyelet bevételei:

) igazgatás-szolgáltatási díj;

) a felügyeleti díj;

) a felügyeleti bírság és

) egyéb bevételek.

(23) A felügyeleti bírságból származó bevétel húsz ötven százalékát a

tõkepiaci szakemberképzés, kutatás és a szaksajtó tevékenységének támogatására

kell fordítani.

(3) A felügyeleti bírságból származó bevétel nyolcvan százalékát a

Befektetõ-védelmi Alapba kell befizetni.

(4) A Felügyelet bevételei - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a

Felügyelet csak mûködésének fedezetére használhatja fel.

A felügyeleti díj

125135. §

(1) A befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó

szervezetási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetz értékpapír-

forgalmazási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet és az elszámolóház

felügyeleti díjat köteles fizetni az egyéb ráfordításokköltségek terhére.

(2) A befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó

szervezetási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetz értékpapír-

forgalmazási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetz értékpapír-

forgalmazási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet a bizományosi és

kereskedelmi tevékenysége keretében lebonyolított árfolyamértéken számított

éves forgalom után:

) egymilliárd forintig 0,2 ezrelék;

) egymilliárd és százmilliárd forint között kettõszázezer forint és az

egymilliárd és százmilliárd forint közötti rész 0,15 ezrelékének

megfelelõ;

) százmilliárd forint fölött tizenötmillió-ötvenezer forint és a

százmilliárd forint fölötti rész 0,12 ezrelékének megfelelõ

felügyeleti díjat fizet.

(3) Tõzsdei határidõs opciós, illetve kamat- és devizacsere ügylet esetén

minden megnyitott kontraktus, illetve megkötött ügylet után tíz forint

felügyeleti díjat kell fizetni.

(4) Ha a bizományosi vagy kereskedelmi tevékenység keretében az ügyletet

tõzsdén kötötték, a díj mértéke a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek

ötven százaléka.

(5) A felügyeleti díj évi összege legalább hatszázezer forint és legfeljebb

harmincmillió forint. Az egyéni kereskedõ legalább évi százhúszezer forint

felügyeleti díjat fizet.

(6) A bizományosi és kereskedelmi tevékenység folytatására nem jogosult

befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetási

tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetz értékpapír-forgalmazási

tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet havi húszezer forint felügyeleti

díjat fizet.

(7) Az elszámolóház által fizetendõ felügyeleti díj mértéke az éves mérleg

fõösszegének 0,1 ezreléke.

(8) A (2)-(6) bekezdésben meghatározott felügyeleti díjat a tárgynegyedévet

követõ hó tizenötödik napjáig, míg a (7) bekezdésben meghatározott díjat a

tárgyévet követõ január hó tizenötödik napjáig kell megfizetni.

(9) A Felügyelet által nyújtott államigazgatási eljárások és szolgáltatások

igénybevételéért fizetendõ díjak körét és mértékét a pénzügyminiszter

rendeletben állapítja meg.

XIX. fejezet

A Felügyelet eljárása

126136. §

(1) A Felügyelet a hatáskörébe tartozó ügyekben - az e törvényben

meghatározott eltérésekkel - az Áe. rendelkezései szerint jár el.

(2) A Felügyelet határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs

helye.

(3) A Felügyelet - a bírságot megállapító határozata kivételével -

határozatának azonnali végrehajtását rendelheti el, ha

) az a befektetõk károsodástól történõ megóvása, illetõleg a tõkepiac

általános érdekeinek megóvása érdekében szükséges,

) annak hiányában a befektetési szolgáltató intézkedésre okot adó

helyzetében további romlás várható.

(4) A Felügyelet által a 192-196. § alapján hozott határozat bírósági

felülvizsgálata során a váltóperre vonatkozó határidõket kell alkalmazni.

(5) A Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység engedélyezésére és a

tájékoztató jóváhagyására irányuló eljárásában, idegen nyelvû kérelem esetén

mellékelni kell annak, illetve mellékleteinek hiteles magyar nyelvû fordítását

is.

A befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetási

tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetk jelentési kötelezettsége

127. §

(1) A befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó

szervezetási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet a Felügyeletnek

köteles bejelenteni

) valamely engedélyezett tevékenység megkezdését;

) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni hányadukat;

) a járulékos vállalkozásban [113. § (2) bekezdés] történõ tulajdon

szerzését, illetõleg ilyen tulajdon megszûnését ;

) a 14. § (1) bekezdésben és a 15. § (1) bekezdésben meghatározott

személyi körben bekövetkezett változást;

) az ügynökkel kötött szerzõdés módosítását és megszûnését;

) belföldi fiókjának megszûnését, külföldi fiókjának megnyitását és

megszûnését;

) a közgyûlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a

közgyûlés által hozott határozatokat;

) a közgyûlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a

könyvvizsgálói jelentést;

) az ügyfélfogadás szüneteltetésének tervét;

) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását;

) a vele szemben a Gt., az Sztv. és a Ctvr. alapján indult eljárást és

) a befektetési vállalkozása szavatoló tõkéje tíz százalékát elérõ,

vagy meghaladó hitelfelvételét.

(2) A befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó

szervezetási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet bejelentési

kötelezettségének:

) az (1) bekezdésének a), e), f), g) és i) pontja esetében a döntést

követõ öt napon belül;

) az (1) bekezdés b) pontja esetén a tárgyévet követõ év január 15.

napjáig;

) az (1) bekezdés c) pontja esetén a részesedés megszerzését, illetve

elidegenítését követõ öt napon belül;

) az (1) bekezdés d) pontja esetén a kinevezést vagy választást

megelõzõen, illetve alkalmazása vagy megbízása megszûnését követõ öt

napon belül;

) az (1) bekezdés h) pontja esetén az éves beszámoló elfogadását követõ

tizenöt napon belül;

) az (1) bekezdés j) pontja esetén a cégbírósági határozat jogerõre

emelkedését követõ öt napon belül;

) az (1) bekezdés k) pontja esetén a tudomásra jutástól számított öt

napon belül és

) az (1) bekezdés l) pontja esetén a hitelszerzõdés megkötését követõ

két napon belül

köteles eleget tenni.

(3) Az MNB és a Kincstár az (1) bekezdés a), e), f) és i) pontjában

meghatározott adatok bejelentésére köteles.

(4) A befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó

szervezetási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet köteles a

tevékenységérõl, az általa megkötött ügyletekrõl külön jogszabályban elõírt

módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek, és jegybanki

rendelkezésben meghatározott módon, tartalommal és gyakorisággal az MNB-nek

adatot szolgáltatni.

Rendszeres és helyszíni ellenõrzés

128.137. §

(1) A Felügyelet rendszeresen ellenõrzi, hogy az értékpapír forgalomba

hozatala, a befektetési szolgáltatásiforgalmazási, a tõzsdei és elszámolóházi

tevékenység megfelel-e a jogszabályoknak, felügyeleti határozatoknak, a tõzsde

alapszabályának, szabályzatainak, az elszámolóház üzletszabályzatának,

szabályzatainak, valamint a befektetõk biztonságának. A befektetési

szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetási tevékenységet

folytató gazdálkodó szervezetási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek

szabályzata által elõírt kötelezettségek betartását a Felügyelet ellenõrzi.ik

(2) A Felügyelet írásbeli megkeresésére a kibocsátó, továbbá felhívására a

befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetási

tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetási tevékenységet folytató

gazdálkodó szervezet, köteles lehetõvé tenni a törvényben szabályozott

tevékenységérõl vezetett nyilvántartásba való betekintést, illetve az e

tevékenységére vonatkozó jogszabályban meghatározott adatot köteles a

Felügyeletnek átadni.

(3) A Felügyelet külön jogszabályban elõírt ellenõrzési kötelezettségének

ellátása keretében, az ott meghatározott körben és módon együttmûködik a

nemzetbiztonsági szakszolgálattal.

129138. §

(1) A Felügyelet jogosult az e törvényben és külön jogszabályban

meghatározott - a befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó

szervezetási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetási tevékenységet

folytató gazdálkodó szervezet, az elszámolóház tevékenységének

engedélyezésére, mûködésére, a tulajdonosi jog eredményes, megbízható és a

nemkívánatos befolyástól mentes gyakorlására vonatkozó - szabályok, valamint

határozatainak megtartását a helyszínen ellenõrizni.

(2) A befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó

szervezetási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetási tevékenységet

folytató gazdálkodó szervezet, a tõzsde és az elszámolóház köteles a

Felügyelet számára a helyszíni ellenõrzést lehetõvé tenni, illetõleg segíteni,

biztosítva az üzleti könyvek, jelentések, nyilvántartások ellenõrzését,

valamint a vizsgálathoz szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférést.

(3) A Felügyelet a helyszíni ellenõrzési feladatokkal könyvvizsgálót vagy

versenyeztetési szabályzata szerint külsõ szakértõt is megbízhat. A

szakértõnek szerepelnie kell a Felügyelet által összeállított szakértõi

névjegyzékben.

(4) A Felügyelet által megbízólevéllel ellátott személy eljárása során

hivatalos személynek minõsül.

(5) A Felügyelet csak az ellenõrzési feladata ellátása érdekében

vizsgálhatja a befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó

szervezetási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetási tevékenységet

folytató gazdálkodó szervezet ügyfelére vonatkozó adatot.

(6) A Felügyelet elnöke által kijelölt tõzsdebiztos jogosult a tõzsdei

forgalom helyszínén jelen lenni, a tõzsdei forgalmat ellenõrizni.

130. 139.§

(1) A tõzsde a Felügyeletnek folyamatosan átadja a befektetési eszközök

tõzsdei kereskedésérõl rendelkezésére álló forgalmi adatokat, illetve

biztosítja az azokba való betekintést bármely idõpontban, bármely idõszakra

vonatkozóan.

(2) Az elszámolóház a Felügyeletnek folyamatosan átadja a befektetési

eszközök tõzsdei és tõzsdén kívüli kereskedésérõl, az elszámolásforgalomról és

az egyéb tevékenységérõl rendelkezésére álló forgalmi adatokat, illetve

biztosítja az azokba való betekintést bármely idõpontban bármely idõszakra

vonatkozóan.

131140. §

(1) A Felügyelet - feladata teljesítéséhez - kérheti a befektetési

szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetási tevékenységet

folytató gazdálkodó szervezettólási tevékenységet folytató gazdálkodó

szervezettõl, a tõzsdétõl, illetve elszámolóháztól rendkívüli beszámoló,

meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés

bemutatását, továbbá a befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató

gazdálkodó szervezetási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezettólási

tevékenységet folytató gazdálkodó szervezettõl, annak szervezeteitõl

felvilágosítást kérhet valamennyi üzleti ügyérõl, valamint betekinthet

könyveibe, irataiba és adathordozóiba.

(2) A Felügyelet által kiküldött - helyszíni ellenõrzésre jogosult -

alkalmazott vagy megbízott az ellenõrzés lefolytatásához az üzleti tevékenység

ellenõrzéséhez szükséges helyiségbe beléphet, iratot, adathordozót, tárgyat,

munkafolyamatot vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatot, iratról,

nyilvántartásról másolatot kérhet, próbavásárlást végezhet.

132141. §

A Felügyelet nevében ellenõrzést folytató személy a feltárt jogsértés vagy

hiányosság megszüntetése érdekében felügyeleti intézkedés megtételét, bírság

kiszabását kezdeményezheti.

A Felügyelet nyilvántartásai

133142. §

(1) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a befektetési szolgáltatóási

tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetási tevékenységet folytató

gazdálkodó szervezetási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet következõ

adatait és az azokban bekövetkezett változásokat:

) név, székhely;

) az alapítás idõpontja;

) a tevékenységi kör;

) a jegyzett alaptõke;

) tulajdonszerzés szempontjából engedély vagy bejelentés köteles

tulajdonosok;

) vezetõ állású személyek;

) az üzletkötõk neve;

) befektetési szolgáltatási tevékenység megkezdésének idõpontja;

) a tulajdonában álló vállalkozások neve, székhelye, tevékenysége;

) fiók létesítésének idõpontja és helye;

) az ügynök neve, székhelye, fiókja.

(2) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a kibocsátó következõ adatait és az

azokban bekövetkezett változásokat:

) név, székhely;

) az alapítás idõpontja;

) a jegyzettalap tõke(törzstõke) nagysága;

) vezetõ állású személyek neve, a kibocsátóban lévõ részesedésük

mértéke,

) a kibocsátó tulajdonosainak neve (cégneve), lakcíme (székhelye), más

társaságban lévõ részesedése;

) a kibocsátás adatai.

A Felügyelet adatkezelése

134. §

(1) A Felügyelet az e törvényben szabályozott feladata ellátásához -

ideértve az e törvényben meghatározott személyes adatokat is - adatot

kezelhet.

(2) A Felügyelet által kezelt adat statisztikai célra - személyazonosításra

alkalmatlan módon - felhasználható.

(3) A Felügyelet feladatának ellátásához más hatóságtól - a felhasználás

céljának megjelölésével - e törvényben meghatározott adatkörben (136. §)

adatot vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadónál, mind a

Felügyeletnél dokumentálni kell.

135. §

(1) A Felügyelet elnöke gondoskodik az adatkezelés körében a jogosulatlan

hozzáférés, közlés, megváltoztatás vagy törlés megelõzésérõl, illetõleg

megakadályozását biztosító technikai és logikai védelemrõl.

(2) A Felügyelet elnöke gondoskodik arról, hogy az adatok védelmének

biztosítása érdekében:

) ha törvény kivételt nem tesz az érintett a Felügyelet által kezelt

adataihoz hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy

a törléshez való jogát és

) a tárolt adatot töröljék, ha kezelésének oka - törvény rendelkezése

szerint - megszûnt vagy a bíróság az adat törlését elrendelte.

136. §

(1) A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti:

) a befektetési szolgáltató vezetõ állású személyének és

alkalmazottjának, az egyéni kereskedõnek a 13-14. §-ban és a 16. §-

ban elõírt feltételek meglétének ellenõrzésére szolgáló adatait;

) a befektetési vállalkozásban történõ tulajdonszerzés engedélyezése

iránti kérelmet benyújtó személy, illetve a befektetési vállalkozás

tulajdonosának a 18. §-ban elõírt feltételek meglétének ellenõrzésére

szolgáló adatait;

) az általa folytatott eljárás keretében a befektetési szolgáltató

ügyfelének adatait;

) a bejelentésre kötelezett bennfentes személy (146. §) adatait;

) annak a személynek az adatait, akivel szemben bennfentes

kereskedelemmel, illetve tisztességtelen árfolyam-befolyásolással

kapcsolatos eljárást folytat és

) a 212. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi szabályok

betartásának ellenõrzése érdekében:

. a tõzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezetõ állású

személy;

. a befektetési szolgáltató vezetõ állású személye, üzletkötõje,

. a befektetési vállalkozás tulajdonosa, illetve a tulajdonosnál

vezetõ állású személy,

. a tõzsde tisztségviselõje és alkalmazottja,

. az elszámolóház vezetõ állású személyének és alkalmazottjának és

. az egyéni kereskedõ

adatait;

g) a 14. § (1) bekezdésének a) pontjában, a (2) bekezdésének a)

pontjában, a 15. § (1) bekezdésében, (2) bekezdésének a) pontjában, a

18. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott feltétel

ellenõrzésére szolgáló adatot.

(2) Az (1) bekezdés alapján a Felügyelet az érintett személyazonosító

adatait (családi és utónév, nõk esetében leánykori családi és utónév,

születési hely és idõ, anyja leánykori családi és utóneve, külföldi esetén az

állampolgárság) és lakcímét (tartózkodási helyét), valamint az engedélyezési

és ellenõrzési célú adatkezelés során a befektetésre, tulajdoni részesedésre,

szakképzettségre, szakmai gyakorlatra, választott tisztségre, beosztásra,

munkaviszonyra, büntetlenségre és a 20. §-ban meghatározott kizáró okok

megállapításához szükséges adatokat kezeli.

(3) A Felügyelet az adatot:

) a vezetõ tisztségviselõi megbízatás, felügyelõ bizottsági tagság,

munkaviszony és tõzsdei tisztségviselõi megbízatás megszûnésétõl

számított öt évig;

) az egyéni kereskedõ tevékenységének megszüntetését követõ öt évig;

) a befektetési vállalkozásban meglévõ tulajdon elidegenítésétõl

számított tíz évig és

) a bennfentes kereskedelem, tisztességtelen árfolyam-befolyásolás és

ügyféllel kapcsolatos eljárás esetén a felügyeleti eljárás

lezárásától számított tíz évig

) az a)-d) pontban meg nem határozott esetekben a Felügyelet birtokába

kerülésétõl számított öt évig

kezelheti.

XX. fejezet

A felügyeleti intézkedések és a felügyeleti bírság

Felügyeleti intézkedések, szankciók

137148. §

(1) Az e törvényben és a felhatalmazás alapján kiadott jogszabályokban

meghatározottak megsértése, illetõleg a mulasztás megállapítása esetén a

Felügyeletnek az intézkedést a rendelkezésére álló adatok és információk

elemzése, illetõleg mérlegelése alapján, a szabály megsértésének, illetõleg a

hiányosságnak

) a befektetési szolgáltató mûködésére;

) ügyfelére, illetve

) a tõkepiac mûködésére

gyakorolt hatásának, veszélyességi fokának figyelembevételével kell

kiválasztania és alkalmaznia.

(2) A Felügyelet a jogszabályban, határozatában, valamint a tõzsde

alapszabályában, illetve szabályzataiban, az elszámolóház üzletszabályzatában,

illetve szabályzataiban meghatározott feltételektõl való eltérés, a befektetõk

érdekét és a tõke-piac egyensúlyát, a tõke-piac többi szereplõjének helyzetét

veszélyeztetõ magatartás esetén a következõ intézkedéseket teheti:

) a felügyelete alá tartozó szervezetet a tõzsdei kereskedési

tevékenységre, az elszámolási tevékenységre, az értékpapír forgalomba

hozatalra és befektetési szolgáltatási tevékenységre vonatkozó

jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben meghatározott

feltételeknek való megfelelésre határidõ kitûzésével felszólíthatja;

) az engedély nélküli befektetési szolgáltatási tevékenység folytatását

megtilthatja;

) a Felügyelet által kirendelt szakértõ közremûködésével kapcsolatban

felmerült költségek megtérítésére kötelezhet;

) törvényben meghatározott esetben és mértékben bírságot szabhat ki;

) a befektetési szolgáltató vezetõ állású személyének és

könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezheti;

) meghatározott idõre felfüggesztheti az értékpapír jegyzését és

forgalmazását, a befektetési eszköz forgalmazását, a tõzsdei

szekcióban történõ kereskedést, illetve a teljes tõzsdei kereskedést;

) a tõzsde jogszabályba ütközõ, az alapszabályával és szabályzataival

ellentétes tevékenységét megtilthatja, az alapszabály és szabályzatok

vagy azok egyes rendelkezéseinek alkalmazását felfüggesztheti,

valamint a tõzsde önkormányzó testületeit új szabályzat kidolgozására

vagy új határozat hozatalára kötelezheti;

) az elszámolóház jogszabályba ütközõ, az üzletszabályzattal és a

szabályzatokkal ellentétes tevékenységét megtilthatja, az

üzletszabályzat és a szabályzatok vagy azok egyes rendelkezéseinek

alkalmazását felfüggesztheti, valamint az elszámolóház igazgatóságát

új szabályzat kidolgozására vagy új határozat meghozatalára

kötelezheti;

) a tevékenységi engedélyt visszavonhatja, a befektetési szolgáltatási

tevékenység folytatását határozott idõre felfüggesztheti;

) más illetékes hatóságnál eljárást kezdeményezhet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a Felügyelet ismételten

és együttesen is alkalmazhatja.

A felügyeleti bírság

138149. §

(1) A Felügyelet a kibocsátót, a befektetési szolgáltatót, a tõzsdét, az

elszámolóházat, illetve ezek vezetõ állású személyét és alkalmazottját, a

bennfentes és a tisztességtelen árfolyam-befolyásolást elkövetõ személyt e

törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban,

valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége megszegése,

kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá ha azt az

MNB a (2) bekezdés szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti.

(2) Az MNB bírság kiszabását kezdeményezheti, ha a befektetési szolgáltató,

a tõzsde, illetve az elszámolóház megsérti az MNB tv., a pénzforgalomról szóló

jogszabályok, a deviza jogszabályok és a jegybanki rendelkezések elõírásait.

(3) Nem kötelezhetõ bírság fizetésére az, aki bizonyítani tudja, hogy úgy

járt el, ahogy az az adott helyzetben tõle elvárható volt.

(4) Nem szabható ki bírság, ha a kötelezettségszegés vagy mulasztás

Felügyelet tudomására jutásától számított két év, illetve az elkövetésétõl

számított három év már eltelt.

A bírság összege

139150. §

(1) A bírság összegét a törvényben, a külön jogszabályban és a Felügyelet

határozatában meghatározott feltételtõl való eltérés, illetve a mulasztás

súlyának és az elért vagyoni elõny mértékének figyelembevételével kell

megállapítani.

(2) A bírság összege:

) engedély nélkül végzett befektetési szolgáltatási tevékenység esetén

1.000.000 - 5.000.000 forint;

) a befektetési szolgáltatási tevékenység engedélyezési feltételeitõl

való eltérés, illetve mulasztás esetén 50.000-1.000.000 forint;

) a nyilvános forgalomba hozatalhoz, a tájékoztatóhoz, kapcsolódó

kötelezettségek megszegése, elmulasztása vagy hiányos teljesítése

esetén 100.000-2.000.000 forint;

) a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség elmulasztása,

késedelmes vagy hiányos teljesítése esetén 50.000-1.000.000 forint;

) a rendkívüli tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes

teljesítése esetén, ha az bennfentes kereskedelem alapját képezheti

500.000-3.000.000 forint;

) zártkörû forgalomba hozatal elõírásainak elmulasztása, megszegése,

hiányos teljesítése esetén 50.000-700.000,- forint;

) a tevékenységi és mûködési szabályok, valamint a 127. § megsértése

esetén 100.000-5.000.000 forint;

) a nemzetközi értékpapír-forgalomra vonatkozó elõírások megsértése

esetén a forgalomba hozott értékpapír - árfolyamértéken számított -

összegének 5-50 százaléka, amennyiben az érték nem állapítható meg

200.000-1.000.000 forint;

) bennfentes személyre elõírt bejelentési kötelezettség elmulasztása,

hiányos és késedelmes teljesítése esetén 20.000-200.000 forint;

) bennfentes kereskedelem esetén az ügylet tárgyát képezõ befektetési

eszköz, tõzsdei termék - árfolyamértéken számított - értékének 50-200

százaléka;

) tisztességtelen árfolyam-befolyásolás esetén 500.000-5.000.000 forint

) a 138. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok és a jegybanki

rendelkezés megsértése esetén 100.000-5.000.000 forint.

(3) A (2) bekezdésben nem említett szabályok megsértése, mulasztás vagy

késedelem esetén kiszabható bírság összege 10.000-500.000 forint.

(4) A (2)-(3) bekezdés alapján a kibocsátó, a befektetési szolgáltató, a

tõzsde, az elszámolóház vezetõ állású személye és alkalmazottja terhére

kiszabható bírság összege 20.000-500.000 forint.

HETEDIK RÉSZ

A BENNFENTES KERESKEDELEM ÉS A TISZTESSÉGTELEN ÁRFOLYAM-BEFOLYÁSOLÁS

XXI. fejezet

A bennfentes kereskedelem tilalma

140151. §

(1) Tilos bennfentes információ felhasználásával a bennfentes információval

érintett értékpapírra, tõzsdei termékre ügyletet kötni vagy ilyen ügylet

kötésére megbízást adni.

(2) Bennfentes információ:

) a kibocsátó, a befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató

gazdálkodó szervezet, a garanciavállaló, a kezes pénzügyi, gazdasági

vagy jogi helyzetével, illetve ezek várható változásával összefüggõ

információ, így különösen értékpapír-kibocsátásra, jelentõs

üzletkötésre, szervezeti átalakulásra, csõdhelyzetre, felszámolás

kezdeményezésére vonatkozó információ;

) a kibocsátóban huszonöt százalékot elérõ vagy meghaladó részesedéssel

vagy szavazati joggal rendelkezõ személyre és vállalkozásra vonatkozó

információ;

) az olyan vállalkozásra vonatkozó információ, amelyben a kibocsátó

huszonöt százalékot elérõ vagy meghaladó részesedéssel, illetve

szavazati joggal rendelkezik;

) az értékpapír-piaci információ, így különösen a vállalat felvásárlási

szándék, megkötött bizományi szerzõdés, elõzetes eladási, vásárlási

döntés, forint-deviza árfolyamszint változás, a tulajdonosok közötti

szindikátusi szerzõdés, szavazási megállapodás, továbbá

) a korábban zárt körben forgalomba hozott értékpapír nyilvános

forgalomba hozatala érdekében folytatott elõkészítõ tevékenységgel

összefüggõ információ,

amely nyilvánosságra még nem került, de nyilvánosságra hozatala esetén az

értékpapír értékének, árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas.

Bennfentes személy

141152. §

Bennfentes az a személy, aki számára bennfentes információt átadtak vagy

ahhoz bármi módon hozzájutott és tudatában van a megszerzett információ

bennfentes voltának.

142153. §

Bennfentes személynek minõsül:

) a kibocsátónak és annak a jogi személynek vagy jogi személyiséggel

nem rendelkezõ gazdasági társaságnak az érdemi ügyintézõje, vezetõ

tisztségviselõje és felügyelõ bizottsági tagja, amelyben a kibocsátó

huszonöt százalékot elérõ vagy meghaladó részesedéssel vagy szavazati

joggal rendelkezik;

) annak a jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ

gazdasági társaságnak a vezetõ tisztségviselõje és felügyelõ

bizottsági tagja, amely a kibocsátóban huszonöt százalékot elérõ vagy

meghaladó részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik;

) a kibocsátóval az információ felhasználásának idõpontját megelõzõ hat

hónapon belül munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állt

személy, ha munkavégzésével összefüggésben bennfentes információhoz

juthatott hozzá;

) a kibocsátás és a forgalomba hozatal szervezésében közremûködõ

bármely szervezet érdemi ügyintézõje, vezetõ tisztségviselõje,

továbbá ezen szervezetnek és a kibocsátónak a kibocsátásban és a

forgalomba hozatalban közremûködõ más alkalmazottja;

) a kibocsátó alaptõkéje (törzstõkéje) tíz százalékát elérõ vagy azt

meghaladó részesedéssel rendelkezõ természetes személy;

) számlavezetõ hitelintézet vezetõ tisztségviselõje, felügyelõ

bizottsági tagja és érdemi ügyintézõje;

) az a)-b) és d)-f) pontban felsorolt személy közeli hozzátartozója..

143154. §

(1) A kibocsátónál vezetõ állású személy a tárgyévi mérleg fordulónapjától

az éves beszámoló elfogadásáig terjedõ idõszakban nem köthet ügyletet a

kibocsátó által kibocsátott értékpapírra. Ezt a szabályt kell alkalmazni a

kibocsátóval munkaviszonyban álló dolgozók és a 142153. § c) pontjában

meghatározott személyek közül azokra, akik a mérlegkészítésben közremûködnek.

(2) A vagyonfelügyelõ, a felszámoló és a végelszámoló az e tevékenységével

érintett kibocsátó értékpapírjára a saját javára ügyletet nem köthet.

Bennfentes kereskedelem

144155. §

(1) Bennfentes kereskedelem a bennfentes személy által - saját nevében vagy

képviselõként eljárva - saját elõny vagy harmadik személy elõnyszerzése

céljából

) azzal az értékpapírral vagy tõzsdei termékkel folytatott

kereskedelem, amelyre a bennfentes információ vonatkozik;

) más személy megbízása azzal, hogy ilyen értékpapírral vagy tõzsdei

termékkel kereskedjen vagy

) javaslat tétele más személynek arra, hogy ilyen értékpapírt vagy

tõzsdei terméket megvásároljon vagy elidegenítsen.

(2) A bennfentes kereskedelemmel egyforma megítélés alá esik a bennfentes

információ továbbadása más olyan személynek, akirõl feltételezhetõ, hogy azt a

kereskedelemben felhasználja.

(3) E § alkalmazásában a kereskedelem alatt a forgalomba hozatalt és a

forgalmazást kell érteni.

145156. §

Nem minõsül bennfentes kereskedelemnek, ha a bennfentes személy

) az értékpapír-ügyletet befektetési szolgáltató közremûködése nélkül

kötötte vagy

) vagyonfelügyelõként, felszámolóként, végelszámolóként a hitelezõk

kielégítése érdekében értékesítette a csõdeljárás, felszámolási

eljárás vagy végelszámolás alatt álló kibocsátó értékpapírját.

146157. §

(1) A 142153. §-ban említett bennfentes személy köteles a Felügyeletnek az

ügyletkötést követõ két napon belül bejelenteni, ha személyesen vagy megbízott

útján olyan szervezet által kibocsátott értékpapírra kötött ügyletet, amellyel

a 142153. §-ban említett jogviszonyban áll.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell az ügyletben szereplõ értékpapír

megnevezését, mennyiségét, árfolyamát, az ügyletkötés idõpontját és az

ügyletet lebonyolító befektetési szolgáltató megnevezését.

(3) Az (1) bekezdésben említett bejelentést a Felügyelet köteles a tõzsde

lapjában nyilvánosságra hozni.

XXII. fejezet

Tisztességtelen árfolyam-befolyásolás tilalma

147158. §

(1) Tisztességtelen árfolyam-befolyásolásnak minõsül bármely értékpapír-

piaci szereplõ szándékos magatartása, amely

) értékpapír-piaci információ elhallgatásával;

) megalapozatlan, félrevezetõ információ közlésével, híresztelésével;

) ugyanazon vagy az egymással kapcsolatban álló személyek által az

értékpapír több ellenirányú ügyletben való mozgatásával;

) színlelt ügylet kötésével;

) a tõzsdei kereskedési rendszer vagy a tõzsdén kívüli kereskedési

szokás, szabály ismeretével való visszaéléssel vagy

) a piaci ármozgások egyéb módon való megzavarásával

olyan árfolyam kialakulásához vezethet, amely nyilvánosan rendelkezésre

álló információval kellõ módon nem indokolható és amely a piac többi

szereplõjét olyan magatartás tanúsítására indíthatja, hogy az az értékpapír

valós árfolyamától lényegesen eltérõ ügyletek kötését eredményezheti.

(2) Tisztességtelen árfolyam-befolyásolás az is, ha bármely piaci szereplõ

(1) bekezdésben meghatározott magatartás tanúsítására másnak megbízást ad vagy

arra egyébként mást rávesz.

(3) Nem minõsül tisztességtelen árfolyam-befolyásolásnak, ha a kibocsátó az

általa kibocsátott értékpapír árfolyamának karbantartása, a piaci egyensúly

helyreállítása érdekében nyilvánosan - a cél, a mennyiség, a határidõ

hozzávetõleges megjelölésével - elõre meghirdetetten megbízást ad az általa

kibocsátott értékpapír vételére, illetõleg eladására és a folyamat végén annak

eredményét nyilvánosan közli. A közleményt egy országos napilapban és a tõzsde

lapjában kell megjelentetni.

NYOLCADIK RÉSZ

A BEFEKTETÕK VÉDELME

XXIII. fejezet

A befektetõk védelmének egyes szabályai

148.159. §

(1) Az ügyész a 3837. § (1) bekezdésében és a 144151. § (1) és (2)

bekezdésében meghatározott esetben pert indíthat a kibocsátó és a befektetési

szolgáltató, illetõleg a bennfentes személy ellen a félrevezetõ

tájékoztatással forgalomba hozott értékpapírra vonatkozó vagy a bennfentes

kereskedelemmel létrejött szerzõdés érvénytelenségének megállapítása iránt. Az

érvénytelenség megállapítása esetén a bíróság ítéletének hatálya a félrevezetõ

tájékoztatással vagy a bennfentes kereskedelemmel érintett valamennyi

szerzõdésre kiterjed.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott per a Fõvárosi Bíróság hatáskörébe és

kizárólagos illetékességébe tartozik.

149160. §

(1) A kibocsátó és a forgalmazó a nyilvános forgalomba hozatal, a

forgalomba hozandó értékpapír és a kibocsátó megismertetése érdekében csak

olyan hirdetést, reklámot tehet közzé, amely mind tartalmában, mind

megjelenési formájában a megalapozott befektetõi vélekedések kialakulását

segítik elõ.

(2) Tilos az ismertetõ, tájékoztató tartalmától eltérõ, azzal ellentétes

adatok közlése, a szédelgõ feldicsérés és a jegyzés vagy vásárlás tényéhez

kapcsolt sorsolás vagy más véletlenszerû nyereményígéret.

(3) Tilos olyan hirdetmény közzététele, amely azt a megtévesztõmegtévesztõ

látszatot keltheti, hogy értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához

kapcsolódó nyilvános ajánlattételt tettek közzé.

(4) A nyilvános ajánlattétel közzététele elõtt, a nyilvános forgalomba

hozatallal összefüggõ hirdetésben, reklámban közölni kell, hogy a nyilvános

forgalomba hozatalhoz szükséges tájékoztató elkészítése és jóváhagyása

folyamatban van és azt várhatóan mikor hozzák nyilvánosságra.

(5) A kibocsátó vagy a forgalmazóási tevékenységet folytató gazdálkodó

szervezet által közzétett hirdetésben kizárólag a ténylegesen elérhetõ

kamatot, átlagkamatot, hozamot vagy egyéb jövedelmet lehet közölni. Ha a

kamat, átlagkamat, hozam vagy egyéb jövedelem mértéke elõre nem látható

körülménytõl függ, tilos azt biztosan elérhetõ jövedelemként feltüntetni.

150161. §

(1) A befektetési szolgáltatóási tevékenységet folytató gazdálkodó

szervezet köteles üzletszabályzatát az ügyfélforgalom számára rendelkezésre

álló helyiségeiben kifüggeszteni, illetve azt az ügyfélnek kérésre átadni.

(2) Az ügynök igénybevételébõl eredõ, az ügyfelet érintõ esetleges

következményekrõl, így különösen a hosszabb átfutási idõrõl, magasabb

díjtételekrõl az ügynök az értékpapír-ügylet megkötése elõtt köteles

tájékoztatást adni. Az ügynök az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló

irodájában jól látható módon köteles kifüggeszteni a vele ügynöki szerzõdéses

kapcsolatban álló befektetési szolgáltató nevét, valamint biztosítani, hogy az

ügyfelek a befektetési szolgáltató üzletszabályzatát megtekinthessék.

151162. §

A befektetési szolgáltató, a tõzsde és az elszámolóház e törvény alapján

végzett tevékenységére, gazdálkodására vonatkozó adatainak nyilvánosságra

hozatala érdekében egy országos napilapban és a tõzsde lapjában legkésõbb a

tárgyévet követõ július 31-ig köteles közzétenni

) a könyvvizsgáló által auditált éves beszámolóját (mérleg,

eredménykimutatását és kiegészítõ melléklet)

) az a) pont szerinti beszámoló megtekinthetõségének helyét és

idõpontját.

XXIV. fejezet

Befektetõ-védelmi Alap

152163. §

E törvény hatálybalépését követõ kilencven napon belül a 4. § (1)

bekezdésének b)-d), valamint a 4. § (2) bekezdésének a)-b) és g)-h) pontjában

meghatározott tevékenységet folytató befektetési szolgáltatók - a 163. § (2)

bekezdésének b) pontja szerinti képviselõjük kijelölésével és a 162. § (1)

bekezdésében meghatározott csatlakozási díj megfizetésével - kötelesek

Befektetõ-védelmi Alapot (a továbbiakban: Alap) létrehozni.

Az Alap jogállása

153164. §

(1) Az Alap jogi személy.

(2) Az Alap székhelye: Budapest.

(3) Az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után sem társasági és

helyi adó, sem illeték fizetésére nem kötelezhetõ.

(4) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, abból az Alap tagja részére

kifizetés semmilyen jogcímen nem teljesíthetõ. Az Alap pénzeszközei kizárólag

az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.

(5) Az Alap saját tõkéje nem osztható fel.

(6) Az Alapot harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság elõtt az

igazgatóság elnöke vagy az ügyvezetõ igazgató képviseli.

(7) Az Alap mûködésének törvényességi felügyeletét a Felügyelet látja el.

Az Alap feladata

154165. §

Az Alap feladata az Alap tagja által - a 152. §-ban meghatározott

tevékenysége keretében - az 1997. július 1. napját követõen megkötött

szerzõdésbõl eredõ befagyott követelés (157168. §) esetén a befektetõk részére

a 158169. §-ban meghatározott kártalanítási összeg kifizetése.

155166. §

Az Alap a kártalanításra jogosult befektetõtõl kapott megbízás alapján

elláthatja a befektetõ képviseletét az egyezségi tárgyaláson, illetve

felszámolási eljárás során.

156.167. §

(1) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki

) az állam;

) a költségvetési szerv;

) a tartósan, száz százalékban állami tulajdonban lévõ gazdasági

társaság;

) a helyi önkormányzat;

) az intézményi befektetõ; a biztosítóintézet; önkéntes kölcsönös

biztosító pénztár;

) az Országos Betétbiztosítási Alap; az önkéntes betét-, illetve a

befektetési alap;intézményvédelmi alap;

) az elkülönített állami pénzalap;

) a befektetési szolgáltatóforgalmazási tevékenységet folytató

gazdálkodó szervezet;

) a pénzügyi intézményhitelintézet;

) az MNB és

) a befektetési szolgáltatónálási tevékenységet folytató gazdálkodó

szervezet vezetõ állású személy és a vele közös háztartásban élõ

közeli hozzátartozója,

) a befektetési szolgáltatóbantisztségviselõje, felügyelõ bizottsági

tagja, vezetõ állású dolgozója, tíz százalékot elérõ vagy azt

meghaladó tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezõ

gazdálkodó szervezet vagy természetes személy és ez utóbbival közös

háztartásban élõ közeli hozzátartozója

által kötött a 154. 166.§-ban meghatározott ügyletbõl eredõ követelésre.

(2) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletbõl

eredõ követelésre sem, amely esetében a bíróság jogerõsen megállapította, hogy

a befektetés forrása bûncselekménybõl származott.

Az Alapból történõ kifizetés

157168. §

Befagyott követelésnek minõsül, ha az Alap tagja a 154. §-ban meghatározott

ügyletbõl eredõ követelést az esedékességet követõ öt napon belül nem tudja a

befektetõ rendelkezésére bocsátani.

158169. §

(1) Az Alap a kártalanításra jogosult befektetõ részére befagyott

követelését - személyenként és befektetési szolgáltatónként összevontan -

legfeljebb egymillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként.

(2) A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetõnek az Alap

tagjánál fennálló befektetési szolgáltatási tevékenységbõl származó valamennyi

befagyott követelését össze kell számítani.

(3) Ha az Alap tagjának az ügyféllel szemben befektetési szolgáltatási

tevékenységbõl származó lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró

követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során a befektetõ befagyott

követelésébe be kell számítani.

(4) Az Alap a kártalanítást pénzzel vagy a befektetõvel történõ

megállapodás alapján állampapírral teljesíti.

159170. §

(1) Az Alap a kártalanítást a követelés befagyását követõ harminc napon

belül kezdi meg. Ha az Alap tagjával szemben felszámolási eljárást

kezdeményeztek az Alap a kifizetést a bíróság felszámolást elrendelõ

végzésének közzétételét követõ tizenöt napon belül kezdi meg.

(2) Az Alap köteles egy országos napilapban és a tõzsde lapjában közzétenni

az igényérvényesítés elsõ napját, helyét és módját, továbbá a kifizetés

teljesítésével megbízott szervezet nevét.

(3) Ha a kártalanításra jogosult a szerzõdést és a jogosultság igazolásához

szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja és azok az Alap tagja által vezetett

nyilvántartás adataival megegyeznek, az Alap köteles gondoskodni a neki vagy

az általa teljes bizonyító erejû magánokiratban meghatalmazott személy részére

járó kártalanítás haladéktalan kifizetésérõl.

A kifizetett követelések átszállása

160171. §

(1) Az Alapnak az a tagja vagy jogutódja, amelyre tekintettel az Alap

kártalanítást fizetett, köteles az igazgatóság által meghatározott módon és

határidõben a kártalanítás összegét és a kártalanítás kifizetésével

kapcsolatban felmerült költségeket az Alap részére visszafizetni. E

kötelezettség akkor is fennáll, ha a tag idõközben az Alapból kilépett vagy

onnan kizárták.

(2) Az Alap által kifizetett kártalanítás mértékéig a követelés az

ügyfélrõl az Alapra száll át.

(3) Ha az Alap tagja ellen felszámolási eljárás indult, az Alap a

felszámolásban érvényesíti az (1) bekezdésben meghatározott igényét.

Csatlakozás az Alaphoz

161172. §

(1) A 152. §-ban meghatározott tevékenység folytatására engedélyt kérõ

gazdálkodó szervezet a tevékenységi engedély iránti kérelem Felügyelethez való

benyújtását megelõzõen köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alap

igazgatóságának megküldeni.

(2) A csatlakozási nyilatkozatot az Alap által közzétett formában kell

megtenni.

Az Alap tagjának díjfizetési kötelezettsége

162173. §

(1) Az Alap tagja az Alaphoz történõ csatlakozáskor csatlakozási díjat

fizet. A csatlakozási díj az Alap tagja jegyzett tõkéjének fél százaléka, de

nem lehet kevesebb, mint százezer forint és nem haladhatja meg a kettõmillió

forint.

(2) Az Alap tagja évente éves díjat fizet az Alapnak. Az éves díj összegét

az igazgatóság állapítja meg az Alap tagja által a tárgyévet megelõzõ naptári

évben lebonyolított értékpapír-forgalom, az általa kezelt értékpapír-portfolió

és értékpapír-letét állomány arányában. Az éves díj összege nem lehet

kevesebb, mint százezer forint és nem haladhatja meg a kettõmillió forintot.

(3) Az Alap igazgatósága az Alap tagja által fizetendõ éves díjat

mérsékelheti, ha a tag - befektetési szolgáltatásiforgalmazási tevékenységére

tekintettel - az Alap számára az átlagosnál kisebb kockázatot jelent. A

díjmérséklés mértéke nem haladhatja meg a fizetendõ díj ötven százalékát.

(4) Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendelhet el, ha az Alap

eszközei a 158.169. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség

teljesítését nem fedezik. A rendkívüli befizetési kötelezettséget az

igazgatóság által meghatározott módon és idõben kell teljesíteni. A rendkívüli

befizetési kötelezettség mértékének megállapítására a (2) bekezdés

rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy egy naptári évben ilyen jogcímen

fizetett összeg nem haladhatja meg a kettõmillió forintot.

(5) Az Alap tagja az Alapba befizetett csatlakozási díjat, az éves díjat,

valamint a rendkívüli befizetést egyéb ráfordításai között számolja el.

Az Alap szervezete

163174. §

(1) Az Alapot hét tagú igazgatóság irányítja.

(2) Az igazgatóság tagja:

) a tõzsde, a központi értéktár és az MNB által kijelölt egy-egy

személy;

) a befektetési vállalkozások - szakmai érdekképviseleti szervezetük

által kijelölt - két képviselõje;

) a Felügyelet javaslata alapján - az Alap tagjaitól független

szakemberek közül - a pénzügyminiszter által kinevezett két személy.

(3) A kinevezés vagy kijelölés három évre szól. Az igazgatósági tagságért

díjazás nem jár.

(4) Megszûnik az igazgatósági tagság:

) a (3) bekezdésben meghatározott idõ elteltével;

) a kijelölés visszavonásával, vagy visszahívással;

) felmentéssel;

) a tag halálával vagy

) tisztségrõl történõ lemondással.

(5) Az igazgatóság a tagjai közül két évenként elnököt választ.

(6) Az igazgatóság legalább negyedévente ülést tart. Az igazgatóság ülését

össze kell hívni, ha az Alap terhére kifizetési kötelezettséggel járó helyzet

bekövetkezése várható, illetve ha a Felügyelet azt elrendeli. Az igazgatóság

ülését az elnök hívja össze.

(7) A Felügyelet képviselõje és az Alap ügyvezetõ igazgatója az igazgatóság

ülésén tanácskozási joggal vesz részt.

(8) Az igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha az ülésen legalább öt tag

jelen van. Az igazgatóság a határozatokat egyszerû szótöbbséggel hozza meg.

Az igazgatóság feladata

164175. §

(1) Az igazgatóság

) elfogadja az Alap szabályzatait;

) nevezi ki és menti fel az Alap ügyvezetõ igazgatóját, meghatározza

feladatát és díjazását;

) meghatározza az Alapot kezelõ munkaszervezet feladatait;

) meghatározza az Alap tagja által nyújtandó jelentések tartalmát és

gyakoriságát;

) meghatározza az Alap éves költségvetését és megállapítja az Alap éves

beszámolóját mérlegét;

) irányítja és ellenõrzi az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét ;

) negyedévente jelentést küld az Alap tagjainak és a Felügyeletnek az

Alapban kezelt pénzeszközök állományáról és felhasználásáról;

) éves tevékenységérõl a tárgyévet követõ március 31. napjáig jelentést

készít és azt megküldi tagjainak és a Felügyeletnek;

) dönt az Alap tagjával szembeni szankcióról, a tag kizárásáról és

) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.

(2) Az Alap munkaszervezetét az ügyvezetõ igazgató irányítja. Az ügyvezetõ

igazgató felett a munkáltatói jogot - a kinevezés és a felmentés kivételével -

az igazgatóság elnöke gyakorolja.

(3) Az igazgatóság megbízást adhat jogi személyiséggel rendelkezõ gazdasági

társaságnak az Alap munkafeladatainak ellátására.

165176. §

(1) Az Alap igazgatósága szabályzatban határozza meg:

) a tagok által fizetendõ éves díj és a rendkívüli befizetés mértékét,

a díjfizetés megállapításának eljárási szabályait és a díjfizetés

teljesítésének idejét;

) az Alap kezelésének szabályait;

) az Alapból történõ kifizetés rendjét;

) a kártalanításként nyújtott összeg megtérítésének szabályait és

) az igazgatóság ügyrendjét.

(2) A szabályzat nem tartalmazhat az Alap egyes tagjaira indokolatlanul

hátrányos megkülönböztetést és nem veszélyeztetheti az Alap biztonságos

kezelését.

(3) Az Alap köteles szabályzatait és az igazgatóság nyilvánossá minõsített

határozatait a tõzsde lapjában nyilvánosságra hozni.

(4) Az Alap szabályzatát a Felügyelet hagyja jóvá.

(5) A Felügyelet a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha a szabályzat nem felel

meg e törvény vagy más jogszabály elõírásainak.

Az Alap forrásai

166179. §

Az Alap forrásai:

) a csatlakozási díj;

) az éves díj;

) a rendkívüli befizetés;

) az Alap vagyonának hozama;

) az Alap által felvett kölcsön és

) egyéb bevétel.

Az Alap számlavezetése és pénzkezelése

167177. §

(1) Az Alap számláját az MNB vezeti.

(2) Az Alap a szabad pénzeszközeit kizárólag készpénzben vagy állampapírban

tarthatja.

(3) Az Alap gazdálkodásáte az Állami Számvevõszék ellenõrzinem folytathat.

(4) Az Alap kölcsönt vehet fel. Az MNB meghatározott mértékû hitelkeret

rendelkezésre tartására irányuló megállapodást köthet az Alappal.

(5) Az Alap éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének

sajátosságait külön jogszabály állapítja meg.

Az Alapból történõ kilépés és kizárás

168180. §

(1) Az Alapból az Alap tagja saját elhatározásából csak akkor léphet ki,

ha minden olyan befektetési szolgáltatási tevékenységét megszüntette, amelybõl

az Alap által biztosított kötelezettsége származhat és igazolja, hogy az Alap

által biztosított ügyleteibõl eredõ kötelezettségeinek eleget tett.(2) Kil

épés esetén az Alap a kilépõ tag részére a csatlakozási díjat visszafizeti.

169181. §

(1) Ha az Alap tagja

) az Alappal szemben fennálló fizetési kötelezettségét határidõre nem

teljesíti;

) hirdetésében tévesen tájékoztat az Alap által biztosított ügyletekkel

kapcsolatos lényeges kérdésrõl és

) nyilvántartása nem teszi lehetõvé, az ügyfelek kártalanítási

jogosultságának egyértelmû megállapítását

az Alap igazgatósága felszólítja az a)-c) pontokban meghatározott

magatartások megszüntetésére és a felszólításról egyidejûleg értesíti a

Felügyeletet.

(2) Ha az Alap tagja a felszólítást követõ harminc nap elteltével a

felszólításban foglaltaknak nem tesz eleget, az Alap igazgatósága kezdeményezi

a Felügyeletnél intézkedés alkalmazását.

(3) Az Alap a tagot kizárja, ha a tag

) nem tesz eleget az igazgatóság felszólítását követõ felügyeleti

intézkedésnek vagy

b) a 152163. §-ban meghatározott tevékenység folytatására jogosító

engedélyét a Felügyelet visszavonta.(4) Az Alap tagja a csatlakozási

díjat nem igényelheti vissza, ha tagsága kizárással szûnt meg.

(4 5) A kizárás vagy a tagsági jogviszony megszüntetése nem érinti a tagság

fennállása alatt keletkezett ügyletekre vonatkozó biztosítást.

(5) Ha a befektetési szolgáltatót az Alapból kizárták vagy tagsági

viszonyát megszüntette, a korábban teljesített befizetését nem igényelheti

vissza. A kizárás vagy a tagsági viszony megszüntetése nem érinti a kizárt

befektetési szolgáltatónak azt a kötelezettségét, hogy a biztosítás alá esõ

ügyletek után az éves díjat megfizesse.

KILENCEDIK RÉSZ

AZ ÉRTÉKPAPÍR-TÕZSDE

XXV. fejezet

A tõzsdére vonatkozó általános rendelkezések

A tõzsde jogállása

170182. §

(1) A tõzsde a hatékony tõkeáramlás, a tõkeértékelés, az árfolyam és egyéb

kockázat megosztása érdekében a tõzsdére bevezetett értékpapírok és tõzsdei

termékek keresletét és kínálatát koncentráló, a nyilvános árfolyam-alakulást

elõsegítõ önkormányzó és önszabályozó szervezet. A tõzsde maga határozza meg

tevékenységét, választja meg testületeit, bizottságait, tisztségviselõit,

szabályozza mûködését és állapítja meg a szolgáltatásaiért járó díjakat.

(2) A tõzsde jogi személy.

A tõzsde alapítása

171183. §

(1) Tõzsdét befektetési vállalkozások alapíthatnak tõzsdei ügyleteik

lebonyolítására.

(2) A tõzsde alapításának feltétele, hogy

) legalább tizenöt alapító tag legkevesebb százötven millió forint

alapításkori alaptõke biztosításával a tõzsde megalakulását kimondja,

a tõzsde alapszabályát megállapítsa és a tõzsde tisztségviselõit

megválassza és

) a pénzügyminiszter elõterjesztése alapján a Kormány az alapítást

jóváhagyja.

(3) A Kormány a tõzsde alapításának jóváhagyását elutasítja, ha az alapítás

) nem felel meg a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott

feltételeknek;

) nem illeszkedik a Kormány gazdaságpolitikai céljaihoz;

) a magyar pénz- és tõkepiac belföldi vagy nemzetközi megítélését

hátrányosan érintené.

(4) A tõzsde a Kormány jóváhagyásának idõpontjával nyeri el jogi

személyiségét, mûködését a Felügyelet által jóváhagyott alapszabály és

szabályzatok alapján kezdi meg.

A tõzsde alapszabálya és szabályzatai

172.184. §

(1) A tõzsde alapszabályában meg kell határozni:

) a tõzsde nevét, székhelyét;

) az alapító tagok nevét, székhelyét;

) az alapításkori alaptõke nagyságát;

) a tevékenységét;

) a tõzsde képviseletére jogosult tisztségviselõket;

) a tõzsdetagság létrejöttének, felfüggesztésének és megszûnésének

eljárási rendjét;

) a tõzsde szervezetét, testületeit, ezek feladat- és hatáskörét;

) a kereskedési jog megszerzésének, felfüggesztésének, illetve

megszûnésének feltételeit és eljárási rendjét;

) az egyes tõzsdei termékek elkülönített kereskedését szolgáló szekció

alapvetõ szabályait, a szekciótagság szabályait;

) a tõzsde szervezetei által alkalmazható szankciókat;

) a tõzsde szervezetei által hozott döntés elleni jogorvoslat rendjét;

) a tõzsdetagság megszûnése esetén az elszámolás módját és

) a tõzsde megszûnése esetén a tõzsde vagyonának felhasználását.

(2) A tõzsde szabályzataiban meg kell határozni:

) a szekciók mûködésének szabályait;

) a tõzsdén köthetõ ügyletek részletszabályait;

) a tõzsdei kereskedelem rendjét;

) az értékpapír és tõzsdei termék bevezetésének, törlésének feltételeit

és eljárási rendjét, a kereskedés felfüggesztésének eljárási rendjét;

) az árfolyam és az egyéb tõzsdei információ nyilvánosságra hozatalának

módját;

) a tagok adatszolgáltatásának rendjét;

) a tõzsde által beszedhetõ díjak körét és mértékét;

) a tõzsde vesztesége finanszírozásának szabályait;

) a tõzsdei forgalom elszámolásának rendjét;

) a tõzsdén kereskedõkre vonatkozó etikai normákat;

) a tõzsde tisztségviselõi és alkalmazottai által folytatható

befektetési tevékenység szabályait és

) a tõzsdei vizsga szabályait.

(3) Az alapszabály és a szabályzat nem tartalmazhat az egyes tõzsdei

kereskedõre indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést.

(4) A tõzsde a (2) bekezdésben felsorolt szabályzatait - a h) és k) pontban

foglalt szabályzat kivételével - a Pénzügyi Közlönyben és a tõzsde lapjában

közzéteszi.

173185. §

(1) A tõzsde alapszabályának és szabályzatainak hatálybalépéséhez a

Felügyelet jóváhagyása szükséges.

(2) A Felügyelet a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha

) az alapszabály és a szabályzat nem felel meg a törvény vagy más

jogszabály rendelkezésének vagy

) a szabályzat ellentétes az alapszabály rendelkezésével.

XXVI. fejezet

Tõzsdetagság és a kereskedési jog

A tõzsdetagság keletkezése

174186. §

(1) A tõzsde tagja az a belföldön bejegyzett befektetési vállalkozás lehet,

amely

) tõzsdei üzletkötésre a tõzsde által elõírt vizsgával rendelkezõ

személyt alkalmaz;

) legalább egy tõzsdei szekció kereskedési feltételeinek megfelel;

) megfelel a tõzsde alapszabályában foglalt feltételeknek és vállalja a

tõzsde szabályzataiban elõírt feltételek teljesítését, betartását és

) befizette a tõzsde által megállapított belépési díjat.

(2) A tõzsdetanács (181. §) a tagfelvételi kérelmet harminc napon belül

elbírálja és a döntésérõl a kérelmezõt írásban értesíti.

(3) A tõzsdetanács tagfelvételi kérelmet elutasító döntése ellen

elõterjesztett felülvizsgálati kérelem esetén a döntést a közgyûlés

felülvizsgálja.

(4) A tõzsdetagok számának felsõ határa nem korlátozható.

A kereskedési jog

187. §

A kereskedési jog

175. §

(1) A tõzsde tagját az alapszabályban meghatározott körben és módon

kereskedési jog illeti meg.

(2) A tõzsde tagsági joggal nem járó kereskedési jogosultságot biztosíthat

tõzsdetagnak nem minõsülõ más befektetési szolgáltatónak is.

(3) A befektetési vállalkozás kereskedési jogot csak tagsági jogon

keresztül gyakorolhat.

176. §

(1) A tõzsdetagság megszûnik

) a befektetési vállalkozás megszûnésével;

) kilépéssel;

) kizárással vagy

) ha a befektetési vállalkozás a 4. § (1) bekezdésének b) és c) pontja

szerinti tevékenység folytatására jogosító engedélyét a Felügyelet

visszavonja.

(2) A tõzsdetanács a tõzsdetagot kizárja, ha a tõzsde alapszabályában és

szabályzataiban elõírt kötelezettségeit szankció alkalmazását követõen nem

teljesíti. A kizárással kapcsolatos döntés ellen a közgyûléshez elõterjesztett

felülvizsgálati kérelemnek van helye.

A tõzsdei forgalom elszámolása

177189. §

A tõzsdei forgalom elszámolása a tõzsde vagy attól szervezetileg független

elszámolóház által történhet. Ha az elszámolás nem a tõzsde által történik, a

tõzsde a megalakulását követõ tizenöt napon belül köteles szerzõdést kötni

elszámolóházzal.

XXVII. fejezet

A tõzsde szervezete és tisztségviselõi

A közgyûlés

178190. §

(1) A tõzsde legfõbb szerve a tagjainak összességébõl álló közgyûlés.

(2) A közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

) az alapszabály megállapítása és módosítása;

) a tõzsde hosszú távú stratégiai tervének elfogadása;

) a tõzsde választott tisztségviselõinek megválasztása és visszahívása;

) a tõzsde költségvetésének megállapítása és végrehajtásának

elfogadása;

) a tõzsdetanács, a felügyelõ bizottság és az etikai bizottság

beszámolójának elfogadása;

) döntés szekció létrehozásáról és megszüntetésérõl;

) a tõzsdetanács határozatának felülvizsgálata;

) döntés más tõzsdével való összeolvadásról, szétválásról, a tõzsde

megszüntetésérõl;

) a tõzsde éves beszámolójának elfogadása és

) döntés minden olyan kérdésben, amelyet az alapszabály a közgyûlés

kizárólagos hatáskörébe utal.

179. §

191. §

(1) A közgyûlést az alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de legalább

évenként egy alkalommal össze kell hívni.

(2) A közgyûlést harminc napon belül össze kell hívni, ha azt - az ok és a

cél megjelölésével - a tagok egyharmada vagy a felügyelõ bizottság kéri,

illetõleg ha azt a Felügyelet elrendeli.

(3) A közgyûlést a tõzsdetanács hívja össze. Ha a tõzsdetanács a közgyûlés

összehívását elmulasztja, a közgyûlést a Felügyelet hívja össze.

180192. §

(1) A közgyûlés határozatképes, ha azon a szavazati jogok több mint

kétharmadát képviselõ tag jelen van.

(2) Ha a közgyûlés nem határozatképes, a tizenöt napon belüli idõpontra

összehívott megismételt közgyûlés az eredeti napirenden szereplõ ügyekben a

megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, azonban ez a közgyûlés nem

dönthet az alapszabály megállapításáról és módosításáról, valamint a más

tõzsdével való összeolvadásról, szétválásról, illetve a tõzsde

megszüntetésérõl.

(3) A tõzsdetagot szekciónként legalább egy és legfeljebb tíz szavazat

illeti meg. Az alapszabály a tõzsdetagot megilletõ szavazatot a közgyûlés

összehívását megelõzõ egy évben szekciónként az egy tagra jutó forgalom

arányában állapítja meg.

(4) A közgyûlés - a törvény vagy az alapszabály eltérõ rendelkezésének

hiányában - egyszerû szavazat többséggel dönt. A közzétett napirenden nem

szereplõ ügyben a közgyûlés csak akkor hozhat döntést, ha valamennyi tag jelen

van és ahhoz egyhangúlag hozzájárult.

(5) Az alapszabály megállapításához és módosításához, a tõzsdetanács

döntésének felülvizsgálatához, valamint a tõzsde más tõzsdével való

összeolvadásához, szétválásához, a megszüntetéshez a közgyûlésen jelen lévõ

tagok által képviselt szavazatok legalább háromnegyede szükséges.

(6) A közgyûlésen a választás és a visszahívás titkos szavazással történik.

A tõzsdetanács

181193. §

(1) A tõzsdetanács a tõzsde közgyûlésének alárendelt általános irányító

testület, melynek feladata:

) a tõzsde stratégiájának elõkészítése;

) a tõzsdetag felvétele és kizárása;

) a tõzsdei szabályzatok elfogadása, módosítása;

) az ügyvezetõ igazgató kinevezése és felmentése és

) minden olyan feladat ellátása, melyet a közgyûlés a tõzsdetanács

hatáskörébe utal.

(2) A tõzsdetanács az alapszabályban meghatározott, de legalább hét

természetes személybõl áll. A tõzsdetanács tagjainak többségét a

tõzsdetagoktól független személyek körébõl kell választani.

(3) A tõzsdetanács egy-egy tagja a befektetõk és a tõzsdére bevezetett

értékpapírok kibocsátóinak képviselõje.

(4) A befektetõk képviselõjét a befektetõi érdekképviseleti szervezetek, a

kibocsátók képviselõjét a tõzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátói

választják.

(5) A delegált tõzsdetanács tagot az õt delegáló hívhatja vissza. A

delegált tõzsdetanács tag visszahívását a delegálásra jogosultnál a tõzsde is

kezdeményezheti.

(6) Ha a közgyûlés az ügyvezetõ igazgatót a tõzsdetanács tagjává

választotta, az ügyvezetõ igazgatói megbízatásának megszûnésével tõzsdetanácsi

tagsága is megszûnik.

(7) A tõzsdetanács határozatát erre irányuló kérelem esetén - a

szabályzatot megállapító, illetve módosító határozat kivételével - a közgyûlés

felülvizsgálja.

(8) A tõzsdetanács tevékenységérõl a közgyûlésnek évente egy alkalommal

beszámol.

A felügyelõ bizottság

182194. §

(1) A felügyelõ bizottság a tõzsde általános ellenõrzõ szerve, amely a

tõzsde gazdálkodását és a tõzsde szerveinek mûködését ellenõrzi, elõzetesen

véleményezi a közgyûlés napirendjére tûzött elõterjesztéseket.

(2) A felügyelõ bizottság tagja indítványt tehet a közgyûlés napirendjére

és tanácskozási joggal részt vesz a tõzsde közgyûlésén.

(3) A felügyelõ bizottság tevékenységérõl a közgyûlésnek évente egy

alkalommal beszámol.

183195. §

(1) A felügyelõ bizottság az alapszabályban meghatározott, de legalább öt

természetes személybõl áll.

(2) A felügyelõ bizottság tagjainak többségét a tõzsdetagok

tisztségviselõi, illetve alkalmazottai közül a közgyûlés választja. A

közgyûlés nem választhatja a felügyelõ bizottság tagjává a tõzsdetanács tagját

és a tõzsdetitkárság alkalmazottját.

A tõzsde etikai bizottsága

184196. §

A tõzsde köteles etikai bizottságot létesíteni. Az etikai bizottság

tevékenységérõl a közgyûlésnek évente egy alkalommal beszámol.

A tõzsdetitkárság

185197. §

(1) A tõzsdetitkárság feladata:

) a tõzsde operatív irányítása;

) a tõzsdei kereskedelem technikai, személyi feltételeinek biztosítása,

felügyelete;

) a közgyûlés és a tõzsdetanács döntéseinek elõkészítése, végrehajtása;

) a tõzsdei információk nyilvánosságra hozatala és

) a tõzsde gazdálkodási tevékenységének szervezése.

(2) A tõzsdetitkárság vezetését az ügyvezetõ igazgató látja el. Az

ügyvezetõ igazgató felett - a kinevezés és a felmentés kivételével - a

munkáltatói jogot a tõzsdetanács elnöke gyakorolja.

(3) A tõzsdetitkárság alkalmazottai felett a munkáltatói jogot az ügyvezetõ

igazgató gyakorolja.

(4) A tõzsdetitkárság tevékenységérõl az alapszabályban meghatározott módon

beszámol a tõzsdetanácsnak.

186198. §

A Felügyelet képviselõje jogosult a tõzsde közgyûlésén, a tõzsdetanács, a

felügyelõ bizottság és a szakmai bizottság ülésein tanácskozási joggal részt

venni.

A tõzsde tisztségviselõi és képviselete

187199. §

(1) A tõzsde tisztségviselõje:

) a tõzsdetanács és a felügyelõ bizottság elnöke;

) a tõzsdetanács és a felügyelõ bizottság tagja;

) az etikai bizottság elnöke és

) a tõzsde alapszabályában tisztségviselõként megjelölt más személy.

(2) A tisztségviselõt a közgyûlés legalább két, de legfeljebb öt évre

választja.

(3) A tisztségviselõ megbízatása megszûnik:

) a (2) bekezdésben meghatározott idõtartam lejártával;

) lemondással;

) a tisztségviselõ halálával vagy

) visszahívással.

(4) A tõzsdetagok egyharmadának kezdeményezésére vagy a Felügyelet

javaslatára a közgyûlés a választott tisztségviselõt visszahívhatja, ha

befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos jogszabályt, a tõzsde

alapszabályát vagy szabályzatát megsérti vagy tevékenysége ellentétes a tõzsde

érdekével. A visszahíváshoz a közgyûlésen jelen levõ tagok által képviselt

szavazatok legalább háromnegyede szükséges.

188200. §

(1) A tõzsdét harmadik személlyel szemben, a bíróság és a hatóságok elõtt

) a tõzsdetanács elnöke, illetve

) az alapszabály vagy a tõzsdetanács által arra felhatalmazott személy

képviseli.

(2) A képviseleti jog korlátozása harmadik személlyel szemben

hatálytalan.

XXVIII. fejezet

A tõzsde gazdálkodása

189201. §

(1) A tõzsde alaptõkéje a tõzsdetagok által befizetett egyszeri belépési

díjak összege.

(2) A tõzsde bevételei:

) a tõzsdetagok éves tagsági díja;

) a kereskedési joggal rendelkezõk éves díja;

a kereskedési joggal rendelkezõk éves díja;

) a tõzsde szolgáltatásaiért járó díjak;

) természetes személyek és szervezetek felajánlásai, hozzájárulásai és

) egyéb bevételek.

(3) A tõzsde bevételei után társasági és helyi adót nem fizet. A mûködési

költségek kifizetése után fennmaradó esetleges bevételi többletet a tõzsdei

tevékenység fejlesztésére kell felhasználni.

(4) Szabad pénzeszközét a tõzsde kizárólag állampapírba fektetheti. A

tõzsde ingatlant kizárólag tevékenysége ellátásához szükséges mértékben

szerezhet.

(5) A tõzsde éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének

sajátosságait külön jogszabály állapítja meg.

190202. §

A tõzsde mûködése során csak olyan szolgáltatást nyújthat és csak olyan

korlátolt felelõsségû gazdasági társaságot vagy részvénytársaságot alapíthat,

illetve csak olyan korlátolt felelõsségû gazdasági társaságban vagy

részvénytársaságban vehet részt, amely a tõzsde alaptevékenységének

megvalósítását hivatott elõsegíteni. A tõzsde más gazdasági tevékenységet nem

folytathat.

191203. §

A tõzsde tartozásáért saját vagyonával felel. A tõzsdetag a tõzsde

tartozásáért nem felel.

XXIX. fejezet

A tõzsdei forgalmazás felfüggesztése

192204. §

(1) A tõzsde ügyvezetõ igazgatója legfeljebb tíz tõzsdenapra

felfüggesztheti meghatározott értékpapír tõzsdei forgalmazását, ha

árfolyamának, az arra történt üzletkötéseknek az alakulása az ismert adatokkal

vagy tényekkel nem támasztható alá, vagy a további forgalmazás nem biztosítja

a rendezett, áttekinthetõ és tisztességes kereskedelmet. A felfüggesztésrõl

történõ értesítéssel egyidejûleg a kibocsátót információ szolgáltatására kell

felhívni.

(2) A tõzsde ügyvezetõ igazgatója által elrendelt három tõzsdenapot

meghaladó felfüggesztéshez a Felügyelet elõzetes hozzájárulása szükséges.

193205. §

(1) A tõzsdetanács vagy a Felügyelet legfeljebb harminc napra

felfüggesztheti meghatározott értékpapír tõzsdei forgalmazását, ha a további

forgalmazás nem biztosítja a rendezett, áttekinthetõ és tisztességes tõzsdei

kereskedelmet, veszélyezteti a befektetõk esélyegyenlõségét, jogos érdekeit,

illetve a piac egyensúlyát.

(2) A tõzsdetanács vagy a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott

felfüggesztést ismételten, de legfeljebb két alkalommal, harminc-harminc napra

is elrendelheti, ha a felfüggesztésre okot adó körülmény továbbra is fennáll.

194206. §

(1) Meghatározott értékpapír-fajta tõzsdei forgalmazását, a tõzsdei szekció

mûködését vagy a teljes tõzsdei forgalmazást a tõzsde ügyvezetõ igazgatója - a

tõzsdetanács és a Felügyelet azonnali tájékoztatása mellett - legfeljebb egy

tõzsdenapra felfüggesztheti, ha a forgalmazás fenntartása a befektetõk jogos

érdekeit, a piac egyensúlyát vagy a tõzsde mûködését veszélyezteti.

(2) A tõzsdetanács vagy a Felügyelet meghatározott értékpapír-fajta tõzsdei

forgalmazását vagy a teljes tõzsdei forgalmazást határozott idõre

felfüggesztheti, ha az általános pénzügyi, gazdasági, politikai helyzet nem

teszi lehetõvé, hogy a tõzsdei forgalom rendezett és áttekinthetõ legyen és

ezáltal nem tartható fenn a folyamatos és tisztességes tõzsdei forgalmazás. A

tõzsdetanács által elrendelt felfüggesztéshez a Felügyelet jóváhagyása

szükséges, ha az a három tõzsdenapot meghaladja.

195207. §

A tõzsdére bevezetett értékpapírok többségét vagy a teljes tõzsdei

forgalmazást érintõ tíz tõzsdenapnál hosszabb idõtartamú felfüggesztéshez a

pénzügyminiszter jóváhagyása szükséges.

196208. §

(1) A tõzsdei termék forgalmazásának felfüggesztésére a 192-195204-207.§

megfelelõ alkalmazásával kerülhet sor.

(2) Ha deviza alapú tõzsdei termék forgalmazásának felfüggesztése érdekében

az MNB elnöke a felfüggesztésre jogosult személyt vagy szervet megkeresi, a

megkeresett köteles azt haladéktalanul megvizsgálni és intézkedésérõl az MNB

elnökét haladéktalanul értesíteni.

(3) A 192-195204-207. §-ban meghatározott esetekben a tõzsde, illetve a

Felügyelet a felfüggesztésre vagy kereskedés visszaállítására vonatkozó

döntésérõl haladéktalanul értesíti a másik felet és döntését a tõzsde lapjában

nyilvánosságra hozza.

(4) Ha a felfüggesztésre okot adó körülmény megszûnt, a felfüggesztést

elrendelõ haladéktalanul köteles intézkedni a forgalmazás visszaállítása

iránt. Ha a felfüggesztést a tõzsde ügyvezetõ igazgatója vagy a tõzsdetanács

rendelte el és a forgalmazás visszaállítása iránt indokolatlanul nem

intézkedik a Felügyelet az intézkedést határozattal pótolja.

XXX. fejezet

A tõzsde megszûnése

197.209. §

(1) A tõzsde megszûnik, ha:

) a közgyûlés a tõzsde jogutód nélküli megszûnését határozza el;

) a tõzsdetagok száma tizenöt alá csökken és hat hónapon belül nem

kerül sor új tag felvételére.

(2) A tõzsde megszûnéséhez a Kormány jóváhagyása szükséges.

XXXI. fejezet

Tõzsdei választottbíróság

198210. §

(1) A tõzsde alapító okiratban a tõzsde mellett mûködõ állandó

választottbíróságot (a továbbiakban: tõzsdei választottbíróság) hozhat létre.

Tõzsdei választottbíróságot tõzsde és árutõzsde közösen is mûködtethet. A

tõzsdei választottbíróság mûködési feltételeit a tõzsde, illetve közösen

mûködtetett tõzsdei választottbíróság esetén a tõzsde és az árutõzsde közösen

biztosítja.

(2) A tõzsdei választottbíróság hatáskörére, eljárására a Vbt.

rendelkezéseit a (3)-(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell

alkalmazni.

(3) A tõzsdei választottbíróság eljárásának van helye

) a törvény hatálya alá tartozó értékpapír forgalomba hozatalával,

befektetési szolgáltatással;

) a tõzsdei ügylettel;

) a befektetési szolgáltató és ügyfele között befektetési eszközre

vonatkozó megbízás elfogadásának megtagadásával;

) a tõzsde alapszabályával és szabályzatával és

) az elszámolóház alapszabályával, üzletszabályzatával és

szabályzatával

kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást

választottbírósági szerzõdésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon

rendelkezhetnek.

(4) A tõzsdei választottbíróság eljárása kiköthetõ a Vbt. 3. § (1)

bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel hiányában is.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott ügyekben kizárólag a tõzsdei

választottbíróság eljárása köthetõ ki, ideértve a Vbt. 47.§-a alapján

nemzetközinek minõsülõ ügyeket is.

(6) A tõzsdei választottbíróság tagjait meghatározott idõre a tõzsde

közgyûlése választja. A tõzsdei választottbíróság elnökségét a tõzsdei

választottbíróság választja tagjai körébõl.

XXXII. fejezet

Tõzsdei ügylet

199211. §

(1) A tõzsdei ügylet az a szerzõdés, amelyet a tõzsdei kereskedési joggal

rendelkezõk a tõzsdén - a tõzsdei szabályzat által lehetõvé tett körben -

tõzsdére bevezetett értékpapírra vagy tõzsdei termékre vonatkozóan egymással

kötnek.

(2) A tõzsdei ügylet érvényességéhez a tõzsdei szabályzatban meghatározott

módon történõ írásba foglalása szükséges.

(3) A tõzsdei ügylet azonnali, határidõs és opciós ügylet lehet.

200212. §

Ha a tõzsdei ügyletben az ügylet tárgyának tényleges átadására anélkül

vállalnak kötelezettséget, hogy a teljesítés módját és idejét meghatározták

volna, a kötelezettséget a tõzsdei szabályzatban meghatározott módon és idõben

kell teljesíteni (azonnali ügylet).

201213. §

(1) A felek megállapodhatnak abban, hogy a tõzsdei ügyletben vállalt

kötelezettségeiket a tõzsdei szabályzat által meghatározott késõbbi idõpontban

teljesítik (határidõs ügylet). Ebben az esetben a tõzsdei ügylet a tõzsde

szabályzata szerinti teljesítési feltételekkel - az elszámolóház

szabályzatában meghatározott követelmények kielégítése után - az által jön

létre, hogy az ügyletet az elszámolóház nyilvántartásba veszi és

visszaigazolja. Az ilyen ügyletbõl eredõ kötelezettséget - a szabályzata által

meghatározott módon - mindkét fél irányában az elszámolóház teljesíti.

(2) A határidõs ügylet teljesítése - a jogosult választása szerint -

történhet az ügylet tárgyának tényleges átadásával, illetõleg készpénzes

elszámolással. Az elszámolóház szabályzata a szerzõdés tárgyának tényleges

átadásával történõ teljesítést korlátozhatja vagy kizárhatja.

202214. §

(1) Ha a tulajdonos az értékpapírra vagy tõzsdei termékre másnak vételi

jogot enged, a jogosult a vételi jog tárgyát egyoldalú nyilatkozattal

megvásárolhatja (vételi opció). Annak a személynek, aki a tulajdonossal

szemben az értékpapírra vagy tõzsdei termékre vételi kötelezettséget vállal, a

tulajdonos az értékpapírt vagy tõzsdei terméket egyoldalú nyilatkozattal

eladhatja (eladási opció).

(2) Az opciós ügyletre vonatkozó megállapodásnak az értékpapír, tõzsdei

termék, a vételár, az opciós díj és az opció gyakorlásának idõtartama

(határnapja) meghatározását tartalmaznia kell.

(3) Az opció a tõzsdei ügylet megkötésétõl számítva legfeljebb öt évre

köthetõ ki. Az opció gyakorlása meghatározott határnapra is kiköthetõ, ez

esetben a határnap nem lehet távolabbi mint a tõzsdei ügylet megkötésétõl

számított öt év. Az öt évet meghaladó idõtartamra vagy öt évnél távolabbi

határnapra, illetve határozatlan idõre kikötött opció semmis. A tõzsdei

szabályzat az opció - egyes tõzsdei ügyletekben kiköthetõ - idõtartamát és

határnapját meghatározhatja.

(4) A bíróság a kötelezettet az opciós ügyletbõl folyó kötelezettsége alól

nem mentesítheti.

203215. §

A tõzsdei ügylet megkötésének nem akadálya, ha az ügylet tárgya nincs az

eladó tulajdonában. Tõzsdei ügyletben kikötött opció vagy elõvásárlási jog

átruházható és az örökösökre is átszáll.

TIZEDIK RÉSZ

AZ ELSZÁMOLÓHÁZ

XXXIII. fejezet

Az elszámolóház tevékenysége és engedélyezése

204.216. §

(1) Az elszámolóház kizárólag a következõ tevékenységeket folytatja (a

továbbiakban együtt: elszámolóházi tevékenység):

) tõzsdei ügylet elszámolása;

) tõzsdén kívüli értékpapír-ügylet elszámolása;

) árutõzsde tag árutõzsdei ügyeletének elszámolása;

) az általa elszámolt ügylet teljesítésének biztosítása;

) tõzsdeforgalmi számla vezetése;

) letétkezelõ részére letéti szolgáltatás nyújtása;

) a forgalmazók ási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezeteksaját

tulajdonában álló dematerializált értékpapírról értékpapír-számla

vezetése és

) részvénykönyv vezetése.

(2) Az elszámolóház befektetési szolgáltatási értékpapír-forgalmazási

tevékenységet az (1) bekezdésben foglaltak kivételével nem folytathatnem

folytathat.

205217. §

(1) Az elszámolóházi tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye

szükséges. A Felügyelet az engedélyt a pénzügyminiszter és az MNB elnöke

egyetértésével adja meg.

(2) Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt az a

kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkezõ részvénytársaság kaphat, amely

) legalább eegymilliárd forint pénzben befizetett jegyzett alapt

tõkével rendelkezik;

) káreseményenként legalább százmillió forintos vagyon- és

felelõsségbiztosítással rendelkezik;

) legalább egy tõzsdével és legalább tizenöt forgalmazóval ási

tevékenységet folytató gazdálkodó szervezettel elõszerzõdést kötött a

részükre nyújtandó szolgáltatásokról és

) rendelkezik a tevékenység folytatásához külön jogszabályban

meghatározott személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel.

(3) A Felügyelet elszámolóházat a következõ tevékenységek folytatására

kötelezhet:

) központi értékpapír-nyilvántartás;

) értékpapír-kód kiadása;

) központi értékpapír-számlavezetés;

) belföldön kibocsátott értékpapírról külföldi forgalmazás céljára

szolgáló okirat kiállítása.

(4) A Felügyelet elszámolóházat akkor kötelezhet a (3) bekezdésben

meghatározott tevékenységek folytatására, ha

) nincs olyan elszámolóház, amely a (3) bekezdésben meghatározott

tevékenységeket együttesen folytatja;

) nem biztosítható a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott

tevékenység egységes elvek szerinti folytatása;

) a magyar tõkepiac nemzetközi kapcsolatai ezt indokolttá teszik.

(5) Az elszámolóházi tevékenységre kiadott engedélyt a Felügyelet

visszavonja, ha

) az engedély kiadásának feltételeinek már nem állnak fenn és azok

megfelelõ határidõ elteltével nem pótolhatók;

) az elszámolóház az engedélyezett tevékenységet hat hónapon belül nem

kezdi meg vagy hat hónapot meghaladó idõtartam alatt nem gyakorolja;

) az elszámolóház a tevékenység folytatásával felhagy;

) az elszámolóház a tevékenységre vonatkozó e törvényben és

felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott

elõírásokat ismétlõdõen vagy súlyosan megszegi;

) nem látja el a Felügyelet (3) bekezdés alapján hozott határozatában

megjelölt tevékenységet.

(6) Az elszámolóház tevékenységi engedélyét a Felügyelet a pénzügyminiszter

és az MNB elnökének jóváhagyásával vonhatja vissza.

(7) A Felügyelet az (5) bekezdés c) pontja alapján a tevékenység végzésére

jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az elszámolóház ügyfele felé vállalt

kötelezettségének eleget tett, a tõzsdei forgalom elszámolását a tõzsde vagy

más elszámolóház átvállalta.

206218. §

Az elszámolóház köteles a szolgáltatását igénybe vevõvel szerzõdést kötni,

ha az

) megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek és vállalja az

elszámolóház szabályzatában meghatározott feltételek teljesítését és

) olyan tõzsde vagy árutõzsde tagja, amellyel az elszámolóház a tõzsdei

vagy árutõzsdei elszámolás lebonyolítására szerzõdést kötött.

Az elszámolóházban történõ tulajdonszerzés szabályai

207219. §

(1) Az elszámolóházban tulajdoni részesedést

) az MNB;

) tõzsde, árutõzsde;

) befektetési vállalkozás, árutõzsde tag;

) hitelintézet és

) elszámolóház

szerezhet.

(2) Elszámolóházban tulajdoni részesedést az (1) bekezdés c)-e) pontjaiban

meghatározott személyek egyenként az elszámolóház alaptõkéjének tíz

százalékáig szerezhetnek.

XXXIV. fejezet

Az elszámolóház mûködése

208220. §

(1) Az elszámolóház üzletszabályzatban határozza meg a tevékenységére

vonatkozó általános szerzõdési feltételeket.

(2) Az elszámolóház szabályzatában meg kell határozni:

) a klíringtagság feltételeit azon ügyletek vonatkozásában, ahol az

elszámolóház közvetlen helytállási kötelezettséget vállal;

) a számlavezetés rendjét;

) az elszámolás rendjét;

) a kockázatok kezelésének módját;

) a szolgáltatást igénybe vevõ által fizetendõ díjak körét és mértékét;

) a kötelezõ letét képzésének, felhasználásának módját;

) a határidõs, opciós ügylet teljesítése biztosításának módját;

) a letéti szolgáltatás igénybevételének szabályait;

) a szolgáltatást igénybe vevõk által nyújtandó információk körét;

) az elszámolóház vezetõ tisztségviselõi és alkalmazottai által

végezhetõ befektetési tevékenység szabályait.

(3) Az üzletszabályzat és a szabályzat nem tartalmazhat az elszámolóháztól

szolgáltatást igénybe vevõ egyes szervezetekre indokolatlanul hátrányos

megkülönböztetést.

(4) Az elszámolóház a szabályzatának tervezetét véleményezteti azzal a

tõzsdével és árutõzsdével, amely tagjának az adott szabályzat alapján a

szolgáltatást nyújtja.

(5) Az elszámolóház az üzletszabályzatát és a szabályzatait - a (2)

bekezdés j) pontjában meghatározott szabályzat kivételével - a Pénzügyi

Közlönyben és a tõzsde lapjában teszi közzé.

209221. §

(1) Fizetõképességének biztosítása érdekében az elszámolóház tartalékot

képez. A tartalékképzés módját és mértékét külön jogszabály határozza meg. A

tartalék a következõ eszközökbõl állhat:

) készpénz, számlapénz;

) az MNB-nél elhelyezett betét vagy

) az állam által kibocsátott vagy állami kezességvállalással

kibocsátott értékpapír.

(2) A tartalékul szolgáló eszközöket az eszközök között elkülönítetten kell

kimutatni.

(3) Az elszámolóház szabad pénzeszközeibõl a a jegyzett laptõkének és a

jegyzett alap tõkén felüli saját tõkéje pozitív összegének megfelelõ mértékben

kizárólag állampapírt és állami kezességvállalással kibocsátott értékpapírt

vásárolhat. A betét elhelyezésénél az elszámolóház köteles a tõle elvárható

gondossággal eljárni a betét biztonsága érdekében.

(4) Az ügyletek teljesítéséhez az elszámolóház szabályzata által

meghatározott módon és mértékben biztosítékként megkövetelt és elkülönítetten

nyilvántartott értékpapír és pénz az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.

Az ügyfél pénzeszközébõl és értékpapírjából az ügyfél ügyletéhez nyújtott

óvadékra a befektetési szolgáltató és az elszámolóház hitelezõje nem tarthat

igényt. Az óvadékot érvényesen kikötöttnek kell tekinteni akkor is, ha azt a

Cst. 57. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételektõl eltérõen

kötötték ki.

(5) Az elszámolóház pénzforgalmi számláját az MNB vezeti.

Az elszámolóház felügyelete

210.222. §

(1) Az elszámolóház üzletszabályzatának és szabályzatainak

hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges.

(2) A Felügyelet a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha

) az üzletszabályzat és a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más

jogszabály rendelkezésének;

) a szabályzat ellentétes az üzletszabályzat rendelkezésével.

(3) A Felügyelet képviselõje jogosult az elszámolóház közgyûlésén és az

igazgatóság ülésén tanácskozási joggal részt venni.

(4) Az elszámolóház tevékenységérõl jelentést készít a Felügyeletnek,

továbbá az MNB által elõírt rendszerességgel, tartalommal és formában adatot

szolgáltat az MNB-nek. A Felügyeletnek benyújtandó jelentés rendszerességét,

tartalmát és módját külön jogszabály határozza meg.

211.223. §

(1) A Felügyelet a szolgáltatást igénybe vevõk és a befektetõk érdekeinek

védelmében az elszámolóház által vezetett egyes számlák fölötti rendelkezési

jogot legfeljebb harminc napra korlátozhatja.

(2) A számla fölötti rendelkezési jogot a Felügyelet akkor korlátozhatja,

ha

) a forgalomba hozatal jogszabályellenes volt és harmadik személy

károsodástól való megóvása érdekében indokolt, hogy a számlán

nyilvántartott értékpapír-állományban változás ne történjen;

) rendelkezésre álló információk alapján adat merül fel arra, hogy a

számla bûncselekménnyel van összefüggésben

) az arra jogosult a tõzsdei és a tõzsdén kívüli kereskedést

felfüggeszti;

) a forgalmazó ási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet

üzletvitelében olyan helyzet következik be, hogy további biztonságos

mûködése veszélybe kerül vagy

) az elszámolóház által vezetett központi értékpapír-számlán

nyilvántartott dematerializált értékpapír összesített mennyisége

eltér a kibocsátott értékpapír mennyiségétõl.

TIZENEGYEDIK RÉSZ

XXXV. fejezet

Összeférhetetlenség

212.224. §

(1) A befektetési vállalkozás forgalmazó vezetõ állású személye és

üzletkötõje nem lehet

) más befektetési vállalkozásbanforgalmazóban részesedéssel rendelkezõ

természetes személy;

) más befektetési vállalkozásban forgalmazóban részesedéssel

rendelkezõ szervezet vezetõ állású személye;

) más befektetési vállalkozásforgalmazó vezetõ állású személye és

üzletkötõje;

) tõzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezetõ állású személy

és alkalmazott, ide nem értve a befektetési vállalkozás forgalmazó

által kibocsátott és tõzsdére bevezetett értékpapír esetét.

(2) Egyéni kereskedõ nem lehet befektetési szolgáltatónálási tevékenységet

folytató gazdálkodó szervezet, elszámolóháznál vezetõ állású személy, illetve

e szervezetek és a tõzsde alkalmazottja.

(3) A tõzsde tisztségviselõje, felügyelõ bizottsági tagja és az

elszámolóháznál vezetõ állású személy legfeljebb egy tõzsdére bevezetett

értékpapír kibocsátójánál lehet vezetõ állású személy vagy alkalmazott.

(4) A tõzsdetanács delegált tagja nem lehet befektetési szolgáltatónálási

tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél vezetõ állású személy és

alkalmazott.

(5) A tõzsdével, illetve az elszámolóházzal munkaviszonyban álló személy

nem lehet befektetési szolgáltatónálási tevékenységet folytató gazdálkodó

szervezetnél és tõzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezetõ állású

személy és alkalmazott.(6) A Felügyelet köztisztviselõje és a vele közös

háztartásban élõ hozzátartozó nem lehet

tõzsde tisztségviselõje, tõzsdei szakmai bizottság és tõzsdei

választottbíróság tagja;

értékpapírt nyilvánosan kibocsátó szervezetnél vezetõ tisztségviselõ,

felügyelõ bizottsági tag és alkalmazott;

a Felügyelet által felügyelt egyéb szervezetnél vezetõ tisztségviselõ,

felügyelõ bizottsági tag és alkalmazott.

(6) Az a személy, aki esetében az (1)-(5) bekezdésben meghatározott

összeférhetetlenségi ok merül fel, köteles azt haladéktalanul az érintett

szervnek bejelenteni és az összeférhetetlenségi okot kilencven napon belül

megszüntetni.

213225. §

A befektetési vállalkozásnál vezetõ állású személy, illetve alkalmazott

által folytatható - a befektetési vállalkozás tevékenységi köréhez kapcsolódó,

ahhoz hasonló - személyes üzleti tevékenységének feltételeit,

nyilvántartásának módját belsõ szabályzatban határozza meg, amelyet köteles a

Felügyelethez be kell benyújtani.

XXXVI. fejezet

Az elnevezés védelme

214.226. §

(1) Az "értékpapír-tõzsde", "értéktõzsde" elnevezést vagy ennek idegen

nyelvû megfelelõjét, illetve az ezekkel azonos, hasonló vagy rokon értelmû

kifejezést cégnevében vagy üzleti és reklámcélokra kizárólag olyan szervezet

használhatja, amelyet a 171.183. § rendelkezései szerint alapítottak.

(2) Az a szervezet, amelyet nem a 171183. § rendelkezései szerint

alapítottak az (1) bekezdésben megjelölt elnevezést és ezek bármilyen

kombinációját kizárólag oly módon használhatja, hogy ne legyen

összetéveszthetõ az e törvény elõírásai szerint alapított és mûködõ tõzsdével.

(3) Az "elszámolóház" és "értéktár" elnevezést vagy ezek idegen nyelvû

megfelelõjét, illetve ezekkel azonos, hasonló vagy rokon értelmû kifejezést

kizárólag olyan szervezet használhatja cégnevében vagy üzleti és

reklámcélokra, amely a 204216. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek

végzésére jogosult. A korlátozás nem vonatkozik a bankközi, illetve postai

elszámolás-forgalom lebonyolítására létrehozott szervezetre.

(4) A "központi értéktár" elnevezést vagy ennek idegen nyelvû megfelelõjét,

illetve ezzel azonos, hasonló vagy rokon értelmû kifejezést kizárólag olyan

szervezet használhatja cégnevében vagy üzleti és reklámcélokra, amelyek a

Felügyelet a 205217. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenység folytatására

kötelezett.

(5) Olyan szervezet, amely nem az e törvény által szabályozott

tevékenységet folytat, cégnevében vagy üzleti és reklámcélokra nem használhat

olyan elnevezést, amely azt a megtévesztõ látszatot keltheti, hogy az adott

szervezet befektetési szolgáltatási tevékenységgelértékpapír forgalmazásával,

illetõleg tõzsdei ügyletekkel foglalkozik.

TIZENKETTEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

215227. §

(1) E törvény 1997. január 1. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezései

a folyamatban lévõ ügyekben akkor alkalmazandók, ha azok az ügyfélre kedvezõbb

szabályt tartalmaznak.

(2) Az engedélyezési eljárások tekintetében folyamatban lévõnek kell

tekinteni azt az eljárást, amelyben a kérelmet a hatálybalépés elõtt - az

1990. évi VI. törvényben meghatározott módon és tartalommal - szabályszerûen

nyújtották be.

(3) Az 1990. évi VI. törvény elõírásait kell alkalmazni, ha a felügyeleti

bírság kiszabására okot adó esemény az e törvény hatálybalépése elõtt

következett be és az az 1990. évi VI. törvény alapján enyhébb elbírálás alá

esik.

Átmeneti rendelkezések

216228. §

(1) Az a gazdálkodó szervezet, amely a hatálybalépést megelõzõen hatályos

jogszabályok alapján engedélyhez nem kötött, e törvény alapján befektetési

szolgáltatásnak, kiegészítõ befektetési szolgáltatásnakforgalmazási minõsülõ

tevékenységet folytat, tevékenységét engedély nélkül legkésõbb 1997. december

31. napjáig folytathatja azzal, hogy a tevékenység folytatását legkésõbb 1997.

június 30. napjáig köteles a Felügyeletnek bejelenteni.

(2) A hatálybalépéskor korlátolt felelõsségû társasági formában mûködõ

befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenységet, illetõleg

kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységet legkésõbb 1997. december

31. napjáig folytathat.

217229. §

Az árutõzsde tag részére pénzügyi határidõs és opciós ügyletek végzése

1997. december 31. napjáig tartó határozott idõre akkor is engedélyezhetõ, ha

az árutõzsde tag árutõzsde ügynöki tevékenysége mellett egyéb üzleti

tevékenységet is folytat.

218230. §

(1) A hatálybalépéskor már mûködõ, vagy a hatálybalépést követõen a 215227.

§ (1) bekezdése alapján, az 1990. évi VI. törvény szabályai szerint

engedélyezett befektetési vállalkozás saját tõkéje nem csökkenhet a

hatálybalépés napján, illetve az engedélyezéskor meglévõ jegyzettalaptõ tõkéje

alá.

(2) Az (1) bekezdésben említett befektetési vállalkozásforgalmazó köteles

jegyzett tõkéjét 1997. december 31. napjáig a folytatott tevékenységének

megfelelõ a 9. § (3) bekezdésében8. § (1) bekezdésében meghatározott szintre

felemelni. Ennek hiányában 1998. január 1. napját követõen a befektetési

vállalkozás kizárólag a jegyzett tõkéje tényleges mértékének megfelelõ - a 7.

§ (4)-(6) bekezdésében foglaltak szerinti - tevékenység folytatására jogosult.

(3) A hatálybalépéskor már mûködõ, vagy a hatálybalépést követõen a

215.227. § (1) bekezdése alapján az 1990. évi VI. törvény szabályai szerint

engedélyezett elszámolóház jegyzettalap tõkéjét legkésõbb 1997. június 30.

napjáig köteles a 205.217. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott

szintre felemelni.

219231. §

A hatálybalépéskor a 10. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 207219. §

(2) bekezdésében meghatározott tulajdonszerzési korlátozást meghaladó

tulajdoni részesedéssel rendelkezõ tulajdonos, a tulajdonszerzési korlátozást

meghaladó tulajdoni hányadát legkésõbb 1998. december 31. napjáig köteles

elidegeníteni. Ha a tulajdonos elidegenítési kötelezettségének nem tesz

eleget, a törvényben elõírt mértéket meghaladó tulajdona után szavazati jogot

nem gyakorolhat.

220232. §

(1) A hatálybalépéskor értékpapír-letétkezelési, értékpapír-letéti õrzési

tevékenységet folytató vagy az a befektetési szolgáltató, akinek e

tevékenységek folytatását a hatálybalépést követõen a 215. § (1) bekezdése

alapján az 1990. évi VI. törvény szabályai szerint engedélyezték a 17. § (1)

bekezdésének b) pontjában meghatározott vagyon- és felelõsségbiztosítási

szerzõdést legkésõbb 1997. december 31. napjáig köteles megkötni.

(2) A hatálybalépéskor már mûködõ elszámolóház a 205217. § (2) bekezdésének

b) pontjában meghatározott vagyon- és felelõsségbiztosítási szerzõdést

legkésõbb 1997. december 31. napjáig köteles megkötni.

221233. §

A hatálybalépéskor már mûködõ befektetési vállalkozás a 113. §-ban

meghatározott befektetési korlátozásoknak meg nem felelõ befektetését - a

hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír kivételével - legkésõbb 1998. december

31. napjáig köteles elidegeníteni.

222234. §

(1) A hatálybalépéskor a 4. §-ban meghatározott tevékenységek folytatására

engedéllyel rendelkezõ vagy az a befektetési szolgáltató, aki e tevékenységek

folytatására a hatálybalépést követõen a 215.227. § (1) bekezdése alapján, az

1990. évi VI törvény szabályai szerint227 engedélyt kapott, az e törvényben és

külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi-technikai feltételek

meglétét legkésõbb 1997. december 31. napjáig köteles igazolni. Ennek

hiányában befektetési szolgáltatási tevékenység, illetõleg kiegészítõ

befektetési szolgáltatási tevékenység 1998. január 1. napját követõen nem

folytatható.

(2) A 15. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott szakmai gyakorlat

kötelezõ legkisebb idõtartama 1997. december 31. napjáig két év, 1998.

december 31. napjáig három év, 1999. december 31. napjáig négy év.

(3) Az a személy, akinek esetében a hatálybalépéskor a 212. §-ban

meghatározott összeférhetetlenségi ok fennáll, köteles azt legkésõbb 1997.

december 31. napjáig megszüntetni.(4) A Felügyelet köztisztviselõje a

törvény hatályba lépését megelõzõen jogszerûen szerzett olyan értékpapírt,

amelyet a 130. § alapján tulajdonában nem tarthat, legkésõbb 1998. február 28.

napjáig köteles elidegeníteni.

223235. §

(1) A hatálybalépéskor már mûködõ vagy a hatálybalépést követõen a 215.227.

§ (1) bekezdése alapján, az 1990. évi VI. törvény szabályai szerint

engedélyezett befektetési vállalkozás

) az e törvény és külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelõen

elkészített üzletszabályzatát és

) a 213225. §-ban meghatározott szabályzatát

a Felügyeletnek legkésõbb 1997. március 31. napjáig köteles benyújtani.

(2) A tõzsde és az elszámolóház alapszabályát, üzletszabályzatát és

szabályzatait 1997. december 31-ig köteles e törvény szabályai szerint

módosítani és azt a Felügyelethez benyújtani.

224236. §

(1) A hatálybalépéskor már mûködõ befektetési vállalkozás forgalmazó a 102.

§ (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségnek 1997. március 31. napjáig

köteles eleget tenni.

(2) A befektetési vállalkozás a 104. § (1) bekezdésében, a 105. § (1)

bekezdésében és a 106. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket elsõ

ízben 1997. április 1. napján köteles alkalmazni.

(2) A forgalmazó a 107.§ (1) bekezdésében, a 108. § (1) bekezdésében és

a 109. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket elsõ ízben 1997.

április 1. napján köteles alkalmazni.

(3) A befektetési vállalkozás a 110. § (1) bekezdésben, a 111. §-ban és a

112. §-ban foglalt rendelkezéseknek 1998. január 1. napjától köteles

megfelelni.

225237. §

(1) Az Alap igazgatóságának elsõ, a 163. § (2) bekezdésének a) és c)

pontjában meghatározott tagjait a hatálybalépést követõ kilencven napon belül

az arra jogosult köteles kijelölni, kinevezni.

(2) Az Alap elsõ ízben kinevezett, illetve kijelölt igazgatósági tagjainak

megbízatási ideje a 163. § (3) bekezdésben meghatározottaktól eltér. Két

személy megbízatása egy évre, további két személy megbízatása kettõ évre és

három személy megbízatása három évre szól. Az igazgatósági tagok közül

sorsolással kell megállapítani, hogy mely személyek megbízatása milyen

idõtartamra szól.

(3) Az Alap igazgatósága a hatálybalépést követõ százötven napon belül

köteles a 165. § (1) bekezdésben meghatározott szabályzatokat elfogadni és

jóváhagyásra a Felügyelethez benyújtani.

226238. §

A 24. § (4) bekezdésében meghatározott rendelkezést az 1998. december 31.

napját követõ nyilvános forgalomba hozatalra kell alkalmazni.

227239. §

(1) A részvénytársaság által a hatálybalépést megelõzõen megszerzett - a

94. §-ban meghatározott tulajdoni hányadot meghaladó mértékû - saját

részvények elidegenítésének határidejére a hatálybalépést megelõzõen hatályos

rendelkezést kell alkalmazni.

(2) A 24. § (3) bekezdésében, illetve a Gt. - e törvény 232. §-ának (9)

bekezdésével módosított - 301. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem

kell alkalmazni akkor, ha a nyilvános ajánlattétel, a tájékoztató

közzétételére, illetve az alaptõke-emelésére vonatkozó döntés cégbíróságon

történõ bejelentésére a hatálybalépés elõtt került sor. Ezekben az esetekben a

nyilvános forgalomba hozatalra, illetve az alaptõke-emelésre a hatálybalépést

megelõzõen hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A hatálybalépést megelõzõen zártkörûen alapított részvénytársaság

bemutatóra szóló részvényét legkésõbb 1998. június 30-ig névre szóló

részvénnyé kell átalakítani.

228240. §

A hatálybalépést megelõzõen forgalomba hozott, de a hatálybalépéskor a

kibocsátásnak megfelelõ névértéken és mennyiségben nyomdai úton még elõ nem

állított értékpapírok tekintetében a kibocsátó legkésõbb 1998. június 30.

napjáig köteles az értékpapírok nyomdai úton történõ elõállítására vagy

dematerializált értékpapírrá történõ átalakítására.

229. §

Az Ltvr. - e törvény 240. §-ának (1) bekezdésével módosított - 1. § (2)

bekezdésében foglalt rendelkezés nem érinti a hatálybalépéskor már forgalomban

lévõ névre szólóan forgalomba hozott letéti jegyet.

Módosuló jogszabályok

230241. §

A Pp. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A bíróság a nyilvánosságot indokolt határozatával az egész

tárgyalásról vagy annak egy részérõl bármikor kizárhatja, ha az államtitok,

szolgálati titok vagy üzleti titok megõrzése végett, illetve nemzetgazdasági

érdekre tekintettel vagy erkölcsi okból feltétlenül szükséges. Az ügyfél

kérelmére a bíróság a nyilvánosságot kizárhatja akkor is, ha a tárgyalás során

a fél vagyoni helyzetére vonatkozó, pénzügyi intézménytõl beszerzett adat

(banktitok), biztosítótól beszerzett adat (biztosítási titok) vagy befektetési

szolgáltatótól, tõzsdétõl, elszámolóháztólértékpapír- beszerzett adat

(értékpapír-titok) kerülne nyilvánosságra. A bíróság egyes hivatalos

személyeknek ebben az esetben is megengedheti, hogy a tárgyaláson jelen

lehessenek."

231242. §

(1) A Ptk. 338/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Értékpapírnak csak olyan okirat vagy - jogszabályban megjelölt

- más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthetõ, amely

jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását

(kibocsátását), illetve ebben a formában történõ megjelenítését jogszabály

lehetõvé teszi."

(2) A Ptk. 338/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Értékpapírban meghatározott követelést érvényesíteni, arról

rendelkezni, azt megterhelni - ha törvény ettõl eltérõen nem rendelkezik -

csak az értékpapír által, annak birtokában lehet."

(3) A Ptk. 373. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ (4) és (5)

bekezdés lép, egyidejûleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre

változik:

"(4) Az elõvásárlási jog átruházása - ha törvény eltérõen nem

rendelkezik - semmis, gazdálkodó szervezet azonban kijelölheti azt a személyt,

aki e jog gyakorlására jogosult.

(5) Az elõvásárlási jog - ha törvény eltérõen nem rendelkezik - az

örökösökre nem száll át."

(4) A Ptk. 375. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A bíróság a tulajdonost - törvény eltérõ rendelkezése hiányában

- a vételi jogból folyó kötelezettsége alól mentesítheti, ha a tulajdonos

bizonyítja, hogy a vételi jog engedése után körülményeiben olyan lényeges

változás állott be, hogy a kötelezettség teljesítése tõle nem várható el."

232.243. §

(1) A Gt. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Bármely tag (részvényes) kérheti a bíróságtól a gazdasági

társaság vagy szervei által hozott olyan határozat felülvizsgálását, amely e

törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, a társasági szerzõdésbe (alapító

okiratba) vagy az alapszabályba ütközik. A keresetet indító részvényes köteles

legalább egy részvényt vagy legalább egy részvényrõl szóló zárolt értékpapír-

alszámla kivonatot a bíróságnál letétbe helyezni."

(2) A Gt. 234. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az azonos jogokat biztosító részvények egy részvényfajtát (242-

245. §) alkotnak. Az egy részvényfajtához tartozó részvények azonos

névértékûek. Az egy részvényfajtához tartozó részvények összevont címletû

részvényként is kibocsáthatóak. A részvényfajtához fûzõdõ jogokat, valamint az

egyes részvényfajtán belül kibocsátásra kerülõ részvények számát és névértékét

az alapszabályban kell megállapítani."

(3) A Gt. 237. §-a a következõ f) ponttal egészül ki:

(A részvényen legalább a következõket kell feltüntetni:)

"f) a részvény értékpapír-kódját."

(4) A Gt. 239. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"239. § A részvényes a részvénytársaságnak a cégjegyzékbe történõ

bejegyzése és az alaptõke teljes befizetése után igényelheti a neki járó

nyomdai úton elõállított részvények kiadását, illetve az értékpapírok

forgalomba hozataláról a befektetési szolgáltatásokról, forgalmazásáról és az

értékpapír-tõzsdérõl szóló 1996. évi..... törvény (a továbbiakban: Épt.)

szerinti dematerializált értékpapír értékpapír-számlán történõ jóváírását."

(5) A Gt. 241. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A részvénykönyvet bárki megtekintheti, ha érdekeltségét

valószínûsíti."

(6) A Gt. 252. §-a (3) bekezdésének i) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

(Az alapítási tervezetben ismertetni kell)

"i) az értékpapír elõállításának módját."

(7) A Gt. 260. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A zártkörûen alapított részvénytársaság kizárólag névre szóló

részvényeket bocsáthat ki.

(8) A Gt. 278. §-ának (1) bekezdése a következõ új h) ponttal egészül ki,

egyidejûleg a jelenlegi h) és i) pont jelölése i) és j) pontra változik:

(A közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik)

"h) döntés a részvénytársaság által korábban kibocsátott és nyomdai

úton elõállított értékpapír dematerializált értékpapírrá történõ

átalakításáról;"

(9) A Gt. 301. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Új részvények nyilvános kibocsátásával az alaptõke felemelésére

akkor kerülhet sor, ha a kibocsátó (illetve jogelõdje) legalább két teljes

naptári év óta mûködik, kivéve ha az összes kibocsátott részvény - ideértve az

alaptõke-emelés során kibocsátott részvényeket is - együttes kibocsátási

értéke az alaptõke felemelés után sem haladja meg az ötvenmillió forintot,

valamint az Épt. 24. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott portfolió

társaságot."

(10) A Gt. 302. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az alaptõke-emelésrõl az igazgatóság elõterjesztése alapján a

közgyûlés határoz. A közgyûlés összehívásáról szóló hirdetményben - a 279. §

(3) bekezdésében elõírtakon felül - ismertetni kell:

) az alaptõke-emelés indokát, tervezett módját és idejét;

) az alaptõke-emelés javasolt legkisebb és legnagyobb összegét;

) ha új részvényfajta kibocsátására kerül sor, az ahhoz kapcsolódó

jogokat, valamint azt, hogy az új részvények melyik, korábban

kibocsátott részvényfajtához kapcsolódó jogokat érintenek és

hogyan;

) az alapszabály módosítás tervezetét;

) ha az alaptõke-emelés nem pénzbeli hozzájárulással történik, az

erre vonatkozó javaslatot."

(11) A Gt. 303. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A közgyûlés összehívásáról szóló hirdetményben a 302. § (1)

bekezdésében felsoroltakat a (4) bekezdés szerint történõ alaptõke felemelés

esetén nem kell ismertetni."

(12) A Gt. 308. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Ha az alaptõke-emelés új részvények nyilvános kibocsátásával

történik, az alaptõke felemelésérõl szóló határozatot az igazgatóság a

cégbírósághoz intézett bejelentést követõ tizenöt nap elteltével hivatalos

lapban közzéteszi. A határozatnak tartalmaznia kell a 302. § (1) bekezdésében

felsorolt adatokat, továbbá az új részvények számát és kibocsátási értékét

(árfolyamát), valamint a részvényjegyzés kezdõ- és zárónapját. A

részvényjegyzés a közzététel után kezdõdhet meg."

233244. §

(1) A Bat. 9/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Zártkörû alap tulajdonosainak (a befektetési jegyek lehetséges

jegyzõinek) száma a harmincöt fõt nem haladhatja meg. Zártkörû alap csak zárt

végû befektetési alapként hozható létre."

(2) A Bat. 9/A. §-ának (3) bekezdésében "Az egyes értékpapírok forgalomba

hozataláról, forgalmazásáról, valamint az értékpapírtõzsdérõl szóló 1990. évi

VI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 8. §-át" szövegrész helyébe "Az

értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési

szolgáltatásokrólforgalmazásáról és az értékpapír-tõzsdérõl szóló 1996.

évi..... törvény (továbbiakban: Épt.) 30-33. §-át" szövegrész lép.

(3) A Bat. 12. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

(értékpapír alap részére csak olyan,)

"a) nyilvánosan forgalomba hozott, valamint"

(vásárolható meg, amely a nettó eszközérték megállapítására alkalmas

árfolyammal rendelkezik.)

(4) A Bat. 12. §-a (3) bekezdésének d) pontjában az "[Épt. 3. § d) pont]"

szövegrész helyébe az "[Épt. 3. § (2) bekezdés 2) pont]" szövegrész lép.

(5) A Bat. 13. §-ának (1) bekezdésében az "[Épt. 3. § d) pont]" szövegrész

helyébe az "[Épt. 3. § (2) bekezdés 2) pont]" szövegrész lép.

(6) A Bat. 20. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

(A befektetési jegyen fel kell tüntetni)

"d) a befektetési jegy névértékét, kódját és sorszámát;"

(7) A Bat. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A Felügyelet nyilvántartja az alapkezelõkre vonatkozó

adatokat."

(8) A Bat. 1. számú mellékletének III. Része helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"A tájékoztatóban fel kell tüntetni az Épt. 38. § (1) bekezdésében,

valamint a 148. § (1) bekezdésében foglaltakat."

(9) A Bat. 1. számú mellékletének IV. Része helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"A tájékoztatónak meg kell felelni az Épt. 25. §-ban és a 26. §-ban

foglalt egyéb feltételeknek."

234245. §

Az Áht. 113/A. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Kincstár az állam által kibocsátott hitelviszonyt

megtestesítõ értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-

kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalának szervezése és ehhez kapcsolódó

szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési

tevékenységet végezhet. A Kincstár e tevékenységeire az értékpapírok

forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-

tõzsdérõl szóló 1996. évi..... törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."

235246. §

(1) Az Átt. 1. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ pont lép

és a bekezdés a következõ f) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában áru:)

"e) index (kivéve ha az értékpapíron alapul),

f) az elõzõekbõl képzett árfolyamok és származékos termékek"

(2) Az Átt. 16. §-ának (6) bekezdése új f/ ponttal egészül ki:

(A Tõzsdetanács hatásköre legalább a következõkre terjed ki:)

"f) a szabályzatok megállapítása és módosítása,"

(3) Az Átt. 30. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"30. § A tõzsde felügyeletét az Állami Pénz- és Tõkepiaci

Felügyeletrõl szóló 1996. évi.... törvény (a továbbiakban: Felügyelet) 1. §-

ának (1) bekezdésében meghatározott közigazgatási szerv az e törvényben

megállapított szabályok szerint látja el."

236.247. §

A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 30. §-ának (4)

bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró állandó

választottbíróság - ha törvény eltérõen nem rendelkezik - a Magyar

Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködik, amely biztosítja e

választottbíróság mûködési feltételeit, továbbá megválasztja és visszahívja a

választottbírókat."

237.248. §

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel

Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 2. § (1) bekezdése

c) pontjának 4. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[c/ Saját számlára vagy bizományosként (más számlájára) történõ adás-vételi

(kereskedelmi) tevékenység az alábbi körben]

"4. Átruházható értékpapírral végzett mûveletek, kivéve az értékpapírok

forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-

tõzsdérõl szóló 1996. évi.... törvény (továbbiakban: Épt.) 24. §-ának (1)-(3)

bekezdése alapján nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírt (értékpapír-

ügylet),"

238.249. §

A Vbt. 46. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Nemzetközi ügyekben - ha törvény eltérõen nem rendelkezik -

állandó választottbíróságként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett

szervezett állandó választottbíróság jár el."

239250. §

(1) A Ktvr. 2. §-a (1) bekezdésének d), e), h), és i) pontja helyébe a

következõ rendelkezés lép:

(A kötvénynek tartalmaznia kell:)

"d) a kötvény névértékét, kódját és sorszámát;

e) a kibocsátó megnevezését;

h) a kötvény futamidejét; a kamatfizetési és beváltási

(törlesztési) idõpontokat és feltételeket;

i) a kötvény összegének visszafizetését és a kamat megfizetését

biztosító kötelezettségvállalásokat"

(2) A Ktvr. 3. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

(A kötvény kibocsátására jogosult)

"e) jogi személyiséggel rendelkezõ gazdálkodó szervezet,"

(3) A Ktvr. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A névre szóló kötvény átruházása - ha törvény eltérõen nem

rendelkezik - a kötvényre vagy az ahhoz csatolt lapra (toldatra) az átruházó

által aláírt nyilatkozattal történik."

240251. §

(1) Az Ltvr. 1. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(1) A hitelintézet a megtakarítási lehetõségek bõvítése érdekében

letéti jegyet bocsáthat ki.

(2) A letéti jegy bemutatóra szóló értékpapír."

(2) Az Ltvr. 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A letéti jegy beváltását a kibocsátástól számított három éven

belül be kell fejezni."

(3) Az Ltvr. 3. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

(A letéti jegynek tartalmaznia kell)

"d) a letéti jegy névértékét, kódját és sorszámát;"

241252. §

(1) Ahol a hatálybalépés elõtt kihirdetett jogszabály az 1990. évi VI.

törvényre vagy az Épt.-re utal, azon e törvényt kell érteni.

(2) Ahol jogszabály "forgalmazót", "értékpapír-ügynökséget" vagy

"értékpapír-forgalmazót" említ, azon az e törvény szerinti befektetési

vállalkozást kell érteni.

(3) Ahol jogszabály "értékpapír forgalomba hozatali", "értékpapír-

kereskedelmi", "értékpapír-bizományosi" vagy "forgalmazási tevékenységet"

említ, azon az e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet kell

érteni.

(3) Ahol jogszabály, bíróság, közjegyzõ vagy hatóság által nyújtott

szolgáltatás keretében vagy bíróság, közjegyzõ vagy hatóság intézkedéseként az

értékpapír "átvételét, magához vételét, lefoglalását, zár alá vételét" vagy

más ehhez hasonló kifejezést használ, azon a dematerializált értékpapír zárolt

alszámlára (87. §) helyezését is érteni kell.

242253. §

E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok

tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben 1991. december 16-

án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérõl szóló 1994. évi I. törvény

alapján - az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés érdekében - a

9. számú melléklet szerinti irányelveket vette figyelembe.

Hatályukat vesztõ jogszabályok

243254. §

E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti:

) az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és

forgalmazásáról, valamint az értékpapír-tõzsdérõl szóló 1990. évi VI.

törvény és az azt módosító 1994. évi XLII. törvény 29-31. §-a, az

1991. évi XXVI. törvény 15. §-a (4) bekezdésének negyedik francia

bekezdése; az 1995. évi CV. törvény 112. §-a; az 1994. évi IV.

törvény 11. §-a (3) bekezdésének b) pontja, az Átt. 66. §-a;

) a Gt. 236. §-a, a 279. §-ának (4) bekezdése és a 288. §-ának (4)

bekezdésébõl a "a 33. és 34. §-a" szövegrész;

) a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény, valamint a

bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletérõl

szóló 1989. évi 23. törvényerejû rendelet módosításáról szóló 1991.

évi LXV. törvény 30. §-ának (1) bekezdése;

) az MNB tv. 70. § (2) bekezdésébõl az "[Épt. 3. § b) pontja]"

szövegrész;

) az Átt. 12. §-a (2) bekezdésének b) pontja, a 32. §-ának (2)

bekezdése;

) a Bit. 169. §-a;

) a Ktvr. 3. §-a (1) bekezdésének f) pontja és

) az Ltvr. 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja és a 4. §-ának (2)

bekezdése.

Felhatalmazás

244255. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg

) a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésének részletes

személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételeit;

) az értékpapír-letétkezelési tevékenység végzésének biztonsági,

személyi és tárgyi, technikai feltételeit;

) az elszámolóház tevékenységének részletes személyi, tárgyi és

biztonsági feltételeit;

) az értékpapír-forgalmazói szakmai vizsga vizsgakövetelményeit, a

vizsga lebonyolítási rendjét;

) az egyes értékpapírok nyomdai úton történõ elõállításának,

kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályait és a

Felügyelet ebbõl eredõ együttmûködési kötelezettségét;

) a dematerializált értékpapír elõállításának és továbbításának módját,

biztonsági szabályait;

) az értékpapír-számla, központi értékpapír-számla és az ügyfélszámla

megnyitásának és vezetésének részletes szabályait, ideértve az

értékpapír-számla feletti rendelkezési jog gyakorlására szolgáló

formanyomtatvány bevezetésének szabályait és tartalmi kellékeit;

) a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó

szervezet üzletszabályzatának kötelezõ tartalmi elemeit, valamint

i) a befektetési szolgáltatásiforgalmazási tevékenységet folytató

gazdálkodó szervezet üzleti-befektetési szolgáltatási tevékenységéhez

kapcsolódó, a Felügyelet részére történõ adatszolgáltatási

kötelezettségét, az adatszolgáltatás tartalmát, módját, gyakoriságát.

(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy rendeletben állapítsa

meg:

) az értékpapír-kód elemeinek tartalmi meghatározását;

) a befektetési vállalkozásforgalmazási, az elszámolóház és a

Befektetõ-védelmi Alap éves beszámoló-készítési és könyvvezetési

sajátosságait;

) a befektetési társaság céltartalék képzésének szabályait;

) a befektetési szolgáltató nyitott pozícióinak számítási szabályait;

) az elszámolóház tartalékképzésének szabályait;

) az elszámolóház Felügyelet részére történõ adatszolgáltatási

kötelezettségének tartalmát, módját és gyakoriságát;

) a tõzsde, az elszámolóház, a befektetési szolgáltató tájékoztatási

kötelezettségének tartalmát, módját, gyakoriságát, valamint

) az értékpapír-felügyeleti államigazgatási eljárások és igazgatási

szolgáltatások díját.

1. számú melléklet

az 1996. évi..... törvényhez

A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítései:

1. Áe.: az 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános

szabályairól;

2. Áht.: az 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról;

3. Átt.: az 1994. évi XXXIX. törvény az árutõzsdérõl és az árutõzsdei

ügyletekrõl;

4. Bat.: az 1991. évi LXIII. törvény a befektetési alapokról;

5. Bit.: az 1995. évi XCVI. törvény a biztosító intézetekrõl és a

biztosítási tevékenységrõl;

6. Cst.: az 1991. évi IL. törvény a csõdeljárásról, a felszámolási

eljárásról és a végelszámolásról;

7. Dtv.: az 1995. évi XCV. törvény a devizáról;

8. Hpt.: az 1996. évi.... törvény a hitelintézetekrõl és a pénzügyi

vállalkozásokról;

9. Gt.: az 1988. évi VI. törvény a gazdasági társaságokról;

10. MNB tv.: az 1991. évi LX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról;

11. Öpt.: az 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító

Pénztárakról;

12. Ptk: az 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári

Törvénykönyvérõl;

13. Pp.: az 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról;

14. Szmt.: az 1991. évi XVIII. törvény a számvitelrõl;

15. Sztv: az 1992. évi I. törvény a szövetkezetekrõl;

16. Vbt.: az 1994. évi LXXI. törvény a választottbíráskodásról;

17. Vht.: az 1991. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról;

18. Ctvr.: az 1989. évi 23. törvényerejû rendelet a bírósági

cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletérõl;

19. Ktvr.: az 1982. évi 28. törvényerejû rendelet a kötvényrõl;

20. Ltvr.: az 1988. évi 18. törvényerejû rendelet a letéti jegyrõl;

2. számú melléklet

az 1996. évi..... törvényhez

Az állampapír ismertetõ kötelezõ tartalmi elemei

Az állampapírok nyilvános forgalomba hozatalához készítendõ ismertetõnek,

illetve a nyilvános ajánlattételnek legalább az alább felsorolt adatokat kell

tartalmaznia:

1. a kibocsátó megnevezése,

2. a kibocsátáshoz kapott felhatalmazás vagy a forgalomba hozatal

alapjául szolgáló döntés megjelölése, tartalma, idõpontja,

3. a kibocsátás tervezett nagysága,

4. a befektetési vállalkozás megnevezése és címe,

5. a forgalomba hozatal során közremûködõ befektetési vállalkozások,

ügynökök,

6. a kifizetõ és letéti helyek megnevezése és címe,

7. a kötvény elnevezése, a kibocsátás célja,

8. az értékpapírok fajtája, típusa, az azokhoz kapcsolódó jogok

bemutatása,

9. tájékoztatás az átruházás korlátairól,

10. az értékpapírok száma, névértéke, az árfolyam meghatározás módszere,

11. sorozat- és sorszámok, az értékpapír kódja,

12. a jegyzés, illetve eladás kezdõ- és zárónapja,

13. a befizetés módja, a befizetésre nyitva álló bankszámla száma,

14. a túl- és aluljegyzés esetén követendõ eljárás, az allokáció leírása,

15. az értékpapír szövege (az értékpapír mintája).

3. számú melléklet

az 1996. évi..... törvényhez

A tájékoztató kötelezõ tartalmi elemei

A tájékoztatónak legalább a következõ adatokat kell tartalmaznia:

I.

a) ÖSSZEFOGLALÓ OLDAL

A kibocsátó megnevezése, a kibocsátónak a nyilvános ajánlattételbõl adódó

kötelezettségei az eljárás során, az ajánlattevõ megnevezése, amennyiben az

más mint a kibocsátó, a forgalmazó neve, a tájékoztatóra és az ajánlattételre

vonatkozó kötelezettségvállalások tartalma, a jegyzési, eladási idõszak nyitó-

és zárónapja, a felügyeleti engedély száma és dátuma.

b) A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA

1. cégneve,

2. székhelye, telephelye,

3. az alapítás, a cégbejegyzés dátuma és helye, a cégjegyzék száma,

4. a jegyzett és a befizetett alaptõke,

5. a mûködési idõtartam,

6. az üzleti év,

7. a hirdetmények közzétételének helye,

8. a tevékenységi kör a TEAOR szám megjelölésével, engedélyhez kötött

tevékenység esetén nyilatkozat az engedély meglétérõl és tartalmáról,

9. a kibocsátó által korábban kibocsátott és még forgalomban levõ

értékpapír típusa és fajtája, a forgalomba hozatal idõpontja és

eredménye,

10. a forgalomban levõ értékpapír piaci helyzetének, árfolyam

alakulásának bemutatása,

11. a részvényesek száma, összetétele,

12. a társaság olyan részvénykönyvbe bejegyzett tulajdonosainak

felsorolása, akik részesedése egyenként az alaptõke öt százalékát

meghaladja, a tulajdoni hányad megjelölésével részvény-fajtánként,

13. a kibocsátó korábban kibocsátott értékpapírjának tíz százalékot elérõ

vagy meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkezõ, a részvénykönyvbe

bejegyzett tulajdonosának megnevezése,

14. a kibocsátó szervezeti felépítése,

15. az alkalmazotti létszám,

16. a vezetõ állású személyek személyi és szakmai adatai, így különösen

az iskolai végzettség, szakképzettség, szakmai gyakorlat. Más

gazdasági társaságnál betöltött vezetõ pozíció megléte esetén ennek

feltüntetése. A vezetõ állású személyek értékpapír-tulajdona a

kibocsátó által kibocsátott értékpapírokból,

17. az osztalékra való jogosultság, elsõbbségi jog, likvidációs szabály

érvényesülése, a szavazati jogok ismertetése, a részvények

átalakíthatóságával összefüggõ szabályok, eladási és vételi opció,

elõvásárlási jog, illetve a forgalomképesség egyéb korlátai,

18. dolgozói részvények esetén azok kibocsátási, vásárlási és

visszavásárlási feltételei.

c) A KIBOCSÁTÓ ÜZLETI TEVÉKENYSÉGE

1. a kibocsátó történetének rövid áttekintése, az üzleti tevékenység

fejlõdésérõl a kibocsát megelõzõ öt üzleti évre vonatkozóan,

2. fõbb gazdasági, üzleti tevékenység, szolgáltatás bemutatása, mûködési

terület,

3. alaptõke, saját tõke, tõketartalék, céltartalék nagysága, összetétele

(átértékelés, apport is),

4. árbevétel, költség és fedezeti összegek alakulása termék- és

szolgáltatás-csoportonként,

5. az eredmény alakulása, cash flow kimutatás legalább a kibocsátást

megelõzõ három évre vonatkozóan, ,

6. a termék és szolgáltatás értékesítés adatai,

7. vevõkapcsolatok,

8. szállítói kapcsolatok (a legfõbb szállítóktól való függés mértéke),

9. a tárgyi eszközök bemutatása,

10. készletek adatai (átlagos állomány, forgási sebesség, elfekvõ

készletek állománya),

11. folyamatban lévõ beruházások,

12. kutatási-fejlesztési tevékenység,

13. a hitelállomány szerkezete, a rövid és hosszúlejáratú kötelezettségek

(szállítóállomány, váltótartozások, adó, társadalombiztosítás, vám),

kivetett bírságok és késedelmi kamatok nagysága,

14. a kibocsátót terhelõ zálogjogok és egyéb terhek ismertetése,

15. fõbb gazdasági mutatók (jövedelmezõség, hatékonyság, likviditás,

stb.),

16. az ágazat piaci helyzete, piaci pozíciók, a konkurencia bemutatása,

17. adókedvezmények, dotációk,

18. a befektetések bemutatása, ha a befektetés forgalmi értéke, (ennek

megállapíthatatlansága esetén névértéke) meghaladja a kibocsátó

alaptõkéjének tíz százalékát, illetve ha a kibocsátó közvetlen vagy

közvetett módon többségi tulajdonnal rendelkezik az adott

társaságban,

19. a következõ három gazdasági évre vonatkozó üzleti terv, ideértve a

fõbb szakmai jellegû terjeszkedés irányát, innovációt és egyéb más

típusú projecteket,

20. a kibocsátó tulajdonában lévõ szabadalmak, védjegyek és egyéb jogok,

21. a kibocsátó és a részvényesek között, továbbá a részvényesek egymás

között létrejött bármely olyan szerzõdés tartalma, amely a társaság

mûködését, üzleti tevékenységét jelentõsen befolyásolhatja, továbbá a

kibocsátó és a vezetõ állású személyei között létrejött, a társaság

mûködését befolyásoló szerzõdés tartalma.

d) PÉNZÜGYI JELENTÉS ÉS A KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓK:

1. a tájékoztatóhoz mellékelni kell: a számvitelre vonatkozó

jogszabályok alapján elkészített utolsó három évre vonatkozó éves

beszámolót és kiegészítõ mellékletet, mérleget, eredmény-kimutatást,

az utolsó évre vonatkozó üzleti jelentést, konszolidált mérleget és

eredmény-kimutatást, valamint a könyvvizsgálói jelentést és az

átalakulással létrejött szervezet esetén - ha az átalakulás egy éven

belül történt - az átalakulási vagyonmérleget,

2. a tájékoztatónak tartalmaznia kell: a kibocsátó számviteli

politikájának ismertetését, az utolsó mérlegkészítés óta

rendelkezésre álló legújabb pénzügyi információkat. Ezen legújabb

pénzügyi információknak a számvitelre vonatkozó jogszabály alapján

összeállított mérleg adataival összehasonlíthatónak kell lenni,

e) PERES ELJÁRÁSOK

A kibocsátó által vagy a kibocsátó ellen kezdeményezett folyamatban levõ

peres eljárások felsorolását, ha a perérték az alaptõke tíz százalékát

meghaladja.

f) A FORGALOMBA HOZATAL ADATAI

1. a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés száma, tartalma,

idõpontja,

2. az ajánlattevõ megnevezése, ha az nem azonos a kibocsátóval,

3. a befektetési vállalkozás megnevezése és címe,

4. a forgalomba hozatal során közremûködõ befektetési szolgáltatók

megnevezése,

5. a kifizetõ és letéti helyek megnevezése és címe,

6. a jegyzési garanciát vállalók megnevezése, címe, a lejegyzésre

vállalt összeg feltüntetése,

7. a forgalomba hozatal költségei,

8. a forgalomba hozatal összege, a forgalomba hozatallal megszerezni

tervezett tõke felhasználási célja,

9. az értékpapírok fajtája, típusa, az azokhoz kapcsolódó jogok

bemutatása, az értékpapír kódja,

10. elõvásárlási jog, az átruházás esetleges korlátozása,

11. az értékpapírok száma, névértéke, kibocsátási árfolyama, az árfolyam

meghatározás módszere,

12. sorozat- és sorszámok,

13. a jegyzés, illetve eladás kezdõ- és zárónapja,

14. a befizetés módja, a befizetésre nyitva álló bankszámla száma,

15. a túl- és aluljegyzés esetén követendõ eljárás, az allokáció leírása,

16. az értékpapír szövege (az értékpapír mintája), dematerializált

értékpapír esetén a 21. § (4) bekezdésében meghatározott okirat

szövegének tervezete.

II.

Kötvény nyilvános forgalomba hozatala esetén az I. részben

meghatározottakon túlmenõen a tájékoztatónak a következõ adatokat is

tartalmaznia kell:

1. a tervezett kamat (diszkont) mértéke, meghatározásának módja,

kamatfizetés idõpontja,

2. ha a kötvény kibocsátója fenntartja magának a jogot, hogy a kötvény

futamideje alatt a kamatot megváltoztassa, a kamatváltozás szabályai,

közzétételének módja,

3. az értékpapírhoz fûzõdõ egyéb feltételek,

4. a kötelezettség teljesítésének pénzügyi biztosítékai.

III.

1. Ha a kibocsátóval vagy jogelõdjével szemben a nyilvános forgalomba

hozatalt megelõzõ három naptári évben csõdeljárást folytattak le vagy

felszámolási eljárást rendeltek el, a tájékoztatónak tartalmaznia

kell az erre vonatkozó adatokat is.

2. Ha az értékpapírban foglalt kötelezettségek teljesítésére valamely

személy garanciát vállal, a tájékoztatónak tartalmaznia kell a

garanciavállalóra vonatkozó az I. rész b) - e) pontjaiban, valamint

az ezen rész a) pontjában meghatározott adatokat is.

3. A tájékoztatóban a figyelem felhívására alkalmas módon, külön ki kell

emelni a kibocsátó üzleti tevékenységének kiemelkedõ kockázati

tényezõit.

4. A tájékoztatóban fel kell tüntetni a törvény 38. § (1) bekezdésben és

a 148. § (1) bekezdésében foglaltakat.

4. számú melléklet

az 1996. évi..... törvényhez

A helyi önkormányzatok kötvénykibocsátásához készített tájékoztató kötelezõ

tartalmi elemei

A helyi önkormányzatok által készített tájékoztatónak legalább a következõ

adatokat kell tartalmaznia:

a) ÖSSZEFOGLALÓ OLDAL

A kibocsátó megnevezése, a kibocsátónak a nyilvános ajánlattételbõl adódó

kötelezettségei, az ajánlattevõ megnevezése (amennyiben az más mint a

kibocsátó), a befektetési vállalkozás neve, a tájékoztatóra és az

ajánlattételre vonatkozó kötelezettségvállalások tartalma, a tájékoztató

Felügyelet által történõ jóváhagyás száma és dátuma, a jegyzési, eladási

idõszak nyitó- és zárónapja.

b) A KIBOCSÁTÓ

1. neve,

2. székhelye,

3. a hirdetmények közzétételi helyei,

4. a forgalomba hozandó értékpapír típusa és fajtája,

5. az önkormányzat által korábban kibocsátott, de még forgalomban levõ

értékpapír típusa, fajtája, fõbb adatai, a forgalomba hozatalok

felsorolása és eredménye, a forgalomba hozatalokhoz kapcsolódó, az

önkormányzatot terhelõ kötelezettségek,

6. a forgalomban levõ értékpapír piaci helyzetének, árfolyam

alakulásának bemutatása,

7. az önkormányzat szervezeti felépítése,

8. az alkalmazotti létszám,

9. a választott- (polgármester, alpolgármester, tanácsnok, bizottsági

elnök) és a hivatali vezetõ tisztségviselõk (jegyzõ, aljegyzõ,

pénzügyi vezetõ, a forgalomba hozatal céljához közvetlenül kapcsolódó

terület felelõs vezetõje) személyi és szakmai adatai, így különösen

az iskolai végzettség, szakképzettség, szakmai gyakorlat, stb.

c) AZ ÖNKORMÁNYZAT BEMUTATÁSA

(legalább a kibocsátást megelõzõ három év adataira ki kell terjednie)

1. az önkormányzat rövid történeti áttekintése,

2. földrajzi határok, terület méretei,

3. területrendezési tervben szereplõ lakó, ipari, közületi,

mezõgazdasági, stb. területek,

4. kötelezõ és önként vállalt önkormányzati feladatok,

5. kibocsátás céljához kapcsolódó normatív támogatások alakulása, a

kibocsátás idõpontjában aktuális feladatok állami és helyi forrásai,

6. az önkormányzat területén élõ népesség száma, az egy fõre jutó

átlagkereset, életkori-, iskolázottsági- és képzettségi adatok,

7. az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezõk száma, szakmánkénti

megoszlásban,

8. jelentõsebb vállalkozások az önkormányzat területén,

9. munkanélküliség alakulása,

10. kivetett helyi adók (idegenforgalmi, kommunális, telek, építmény,

iparûzési),

11. központi adókból származó bevételek,

12. költségvetési tájékoztatás: az érvényes költségvetés összefoglalója,

kilátásai,

13. a tényleges bevételek és kiadások felsorolása,

14. ha a kötvény törlesztését és kamatát egy kizárólagos kijelölt forrás

fedezi, akkor az adott forrás (díjak, adók, egyéb) jellemzõi,

mértékei,

15. az adósságszolgálati forrásokra vonatkozó esetleges korlátozások,

16. az adósságszolgálatot esetleg korlátozó jogi körülmények,

17. jelenlegi adósság és egyéb dologi tartozások, határidõn túli

tartozások,

18. lejárt követelések,

19. jelentõs peres ügyek.

d) PÉNZÜGYI JELENTÉS ÉS A KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓK

1. A tájékoztatóhoz mellékelni kell: a kibocsátóra vonatkozó számviteli

jogszabályok szerint elkészített a kibocsátást megelõzõ három évre vonatkozó

éves költségvetési beszámolót.

2. A tájékoztatónak tartalmaznia: kell az utolsó mérlegkészítés óta

rendelkezésre álló legújabb pénzügyi információkat is. Ezen legújabb pénzügyi

információknak a számvitelre vonatkozó jogszabály alapján összeállított mérleg

adataival összehasonlíthatónak kell lenni.

e) A FORGALOMBA HOZATAL ADATAI:

1. a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés száma, tartalma,

idõpontja,

2. az ajánlattevõ megnevezése (ha nem azonos a kibocsátóval),

3. a forgalomba hozatal céljának részletes bemutatása,

4. a befektetési vállalkozás megnevezése és címe,

5. a forgalomba hozatal során közremûködõ befektetési vállalkozások,

ügynökök,

6. a kifizetõ és letéti helyek megnevezése és címe,

7. a jegyzési garanciát vállalók megnevezése, címe, a lejegyezésre

vállalt összeg feltüntetése,

8. a forgalomba hozatal nagysága,

9. a forgalomba hozatal költségei,

10. az értékpapírok fajtája, típusa, az azokhoz kapcsolódó jogok

bemutatása,

11. az értékpapír kódja,

12. elõvásárlási jog, az átruházás esetleges korlátja,

13. a forgalomba hozandó értékpapírok száma, névértéke, kibocsátási

árfolyama, az árfolyam meghatározás módszere,

14. sorozat- és sorszámok,

15. a jegyzés, illetve eladás kezdõ- és zárónapja,

16. a befizetés módja, a befizetésre nyitva álló bankszámla száma,

17. a túl- és aluljegyzés esetén követendõ eljárás, az allokáció leírása,

18. az értékpapír szövege (az értékpapír mintája), dematerializált

értékpapír kibocsátása esetén a 21. § (4) bekezdésében meghatározott

okirat szövegének tervezete.

5. számú melléklet

az 1996. évi.... törvényhez

A rendszeres tájékoztatások kötelezõ tartalmi elemei

I.

Az éves gyorsjelentésnek a jelentés elkészítésének idõpontjáig rendelkezésre

álló adatok alapján legalább a következõ adatokat kell tartalmaznia:

a) Gazdálkodási adatok:

Eredménykimutatás:

I. Értékesítés nettó árbevétele

II. Egyéb bevételek

III. Értékesítés közvetlen költségei

IV. Értékesítés közvetett költségei

V. Egyéb ráfordítások

A. Üzleti (üzemi) tevékenység

VI. Pénzügyi mûveletek bevétele

VII. Pénzügyi mûveletek ráfordítása

B. Pénzügyi mûveletek eredménye

C. Szokásos vállalkozási eredmény

D. Rendkívüli eredmény

E. Adózás elõtti eredmény

Mérlegadatok:

A. Befektetett eszközök

I. Immateriális javak

II. Tárgyi eszközök

III. Befektetett pénzügyi eszközök

B. Forgóeszközök

I. Készletek

II. Követelések

III. Értékpapírok

IV. Pénzeszközök

C. Aktív idõbeli elhatárolások

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

D. Saját tõke

I. Alaptõke

II. Tõketartalék

III. Eredménytartalék

IV. Értékelési tartalék

V. Mérleg szerinti eredmény

E. Céltartalékok

F. Kötelezettségek

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

G. Passzív idõbeli elhatárolások

FORRÁSOK ÖSSZESEN

Az adatok mellett fel kell tüntetni a tárgyévet megelõzõ évhez viszonyított

változást százalékos arányban.

Amennyiben a kibocsátó szükségesnek ítéli meg, az adatok rövid elemzéssel

értékelhetõk.

b) Társaságnál bekövetkezett változások

A társaság szervezetében, vezetõ tisztségviselõk, az alkalmazottak körében és

a tulajdonosi struktúrában az alaptõke öt százalékát elérõ változások.

II.

Az éves jelentésnek legalább a következõket kell tartalmaznia:

a) A kibocsátó elõzõ évi gazdálkodásának elemzésekkel alátámasztott, az

átfogó értékelést lehetõvé tevõ leírására, melynek legalább a tárgyévet

megelõzõ évvel történõ összehasonlító elemzésére kell kiterjednie.

Az üzleti elemzésben legalább a következõkre kell kitérni:

1. a tevékenységi körben beállt változások, így különösen új

tevékenységek, üzletágak, termékek, szolgáltatások bevezetése,

2. alaptõke, tõketartalékok és céltartalékok változása,

3. befejezett vagy folyamatban lévõ beruházások,

4. felvett hitelek alakulása, a likviditási helyzet elemzése,

5. pénzügyi adatok elemzése (bevételek, ráfordítások, eredmény,

eszköz-forrás kapcsolatok),

6. üzleti kapcsolatok (vevõk, szállítók) alakulása,

7. piaci pozíció alakulása, a változások értékelése,

8. alkalmazotti létszám alakulása,

9. befektetésekben bekövetkezett változások, a konszolidációba bevont

társaságok gazdasági, pénzügyi helyzetének bemutatása,

10. üzletpolitikai tervek,

11. a társaság gazdálkodásának kiemelt kockázati tényezõi.

b) A forgalomba hozatal céljának megvalósulása.

c) A kibocsátó értékpapír struktúrájának változása:

1. a társaság által a tárgyévben kibocsátott értékpapírok adatai,

2. a forgalomban levõ értékpapírokhoz kapcsolódó jogok évközi

változásának részletes leírása,

3. a kibocsátó vezetõ állású személyeinek a kibocsátó által

kibocsátott értékpapír tulajdona.

d) A vezetõ állású személyek felsorolását. Ha a személyekben a tárgyévben

változás következett be, a változás indoklása, s az új vezetõ állású személyek

bemutatása.

e) A tárgyévet megelõzõ konszolidált éves beszámolójának könyvvizsgáló

által hitelesített adatai, a könyvvizsgáló jelentése.

III.

A helyi önkormányzatok éves jelentésének kötelezõ tartalmi elemei:

a) Az önkormányzat elõzõ évi tevékenységének elemzésekkel

alátámasztott, az átfogó értékelést lehetõvé tevõ leírása, melynek

legalább a tárgyévet megelõzõ évvel történõ összehasonlító elemzésre kell

kiterjednie az éves beszámoló megfelelõ részei alapján.

b) A forgalomba hozatal céljának megvalósulása.

c) Az önkormányzat által kibocsátott értékpapírok struktúrájának

változása:

1. az önkormányzat által a tárgyévben kibocsátott értékpapírok

adatai,

2. a forgalomban levõ értékpapírokhoz kapcsolódó jogok évközi

változásának részletes leírása.

d) A választott és a hivatali vezetõ tisztségviselõk személyében a

tárgyévben történt változások, ezek indoklása, az új vezetõ

tisztségviselõk bemutatása.

e) Az elõzõ év költségvetési beszámolója és a könyvvizsgáló jelentése.

6. számú melléklet

az 1996. évi.... törvényhez

A rendkívüli tájékoztatás keretében közzéteendõ információk köre

I.

. Az értékpapírhoz fûzõdõ jogok tervezett megváltoztatása, valamint

azok végrehajtása,

. zártkörûen forgalomba hozott értékpapír kibocsátása,

. a kamat, osztalék, egyéb jövedelem kifizetésének idõpontja, módja,

helye,

. az értékpapírból származó kötelezettségek megszûnése, a kötelezettség

teljesítésének módja,

. bármely olyan a kibocsátó tulajdonosai között létrejött szerzõdés,

mely a kibocsátóra, vagy az értékpapír többi tulajdonosára kihatással

van,

. olyan igazgatósági döntés, mely a társaság mûködését, piaci helyzetét

jelentõsen befolyásolja,

. jelentõs szervezeti változásra vonatkozó döntés (szétválás,

beolvadás, átalakulás),

. tevékenységi kör módosulása (tevékenységek megindítása vagy

megszûnése),

. a közgyûlési meghívó és a közgyûlés határozatai,

. a kibocsátó bankszámlájának zárolása,

. csõd-, felszámolási, végelszámolási eljárás megindítása, az eljárás

lezárása,

. az alaptõke legalább tíz százalékának elvesztése,

. az alaptõke huszonöt százalékát meghaladó hitelfelvétel,

. olyan engedélyek megszerzése vagy megvonása, melyek a társaság

gazdasági teljesítményét jelentõsen befolyásolhatják,

. peres eljárás megindítása és lezárása a kibocsátó által vagy a

kibocsátó ellen akkor, ha a perérték az alaptõke tíz százalékát

meghaladja,

. vezetõ állású személyekben bekövetkezett változása,

. a kibocsátó vezetõ állású személyének büntetõjogi felelõsségét

megállapító jogerõs bírósági határozat ténye, ha az a kibocsátó

gazdálkodásával összefüggésben van,

. vezetõ állású személyek értékpapír-tulajdonának változása a kibocsátó

által kibocsátott értékpapírokból,

. a társaság új befektetései, illetve már meglevõ befektetések növelése

abban az esetben, ha az befektetés tárgyát képezõ társaság

alaptõkéjének, törzstõkéjének tíz százalékát meghaladja,

. a társaság meglevõ befektetéseinek részleges vagy teljes eladása

abban az esetben, ha az eladás nagyságrendje a befektetéssel érintett

társaság alap-, vagy törzstõkéjének tíz százalékát meghaladja,

. ha a kibocsátó érdekkörébe tartozó konszolidációba bevont társaság

nem köteles e törvény alapján rendszeres és rendkívüli tájékoztatást

közzétenni, akkor ezen társaság rendkívüli információit is a

kibocsátónak kell közzétenni,

. a kibocsátó saját kibocsátású értékpapírjaira vonatkozó vételi vagy

eladási szándéka szerint,

. a kockázati tényezõk jelentõs megváltozása,

. a társaság terveinek, stratégiájának jelentõs megváltozása,

. egyéb olyan, az elõzõekben fel nem sorolt információ, amely az adott

kibocsátó esetében jelentõséggel bír.

II.

Helyi önkormányzatok által közzéteendõ információk

1. Az értékpapírhoz fûzõdõ jogok tervezett megváltoztatása, valamint

azok végrehajtása,

2. zártkörûen forgalomba hozott értékpapír kibocsátása,

3. az értékpapírból származó kötelezettségek megszûnése, a kötelezettség

teljesítésének módja,

4. olyan közgyûlési döntés, amely az önkormányzat gazdálkodási helyzetét

jelentõsen befolyásolja,

5. jelentõs szervezeti változásra vonatkozó döntés,

6. az önkormányzat valamely bankszámlájának zárolása,

7. az önkormányzat elleni csõdeljárás megindítása,

8. az éves tervezett bevételének tíz százalékát meghaladó hitelfelvétel,

9. a forgalomba hozatal céljának megvalósításával kapcsolatos nehézségek

(engedélyek megvonása, természeti és egyéb katasztrófák, stb.),

10. peres eljárás megindítása és lezárása az önkormányzat által vagy az

önkormányzat ellen akkor, ha a perérték az éves tervezett bevétel tíz

százalékát meghaladja,

11. vezetõ tisztségviselõk személyében bekövetkezett változás,

12. az önkormányzat vezetõ tisztségviselõjének, büntetõjogi felelõsségét

megállapító jogerõs bírósági határozat (különösen gazdálkodási-

pénzügyi bûncselekmények esetében),

13. az önkormányzat feloszlatását kezdeményezõ javaslat, illetve azt

eredményezõ döntés meghozatala,

14. az önkormányzat új befektetései, illetve már meglevõ befektetések

növelése abban az esetben, ha az befektetés tárgyát képezõ társaság

alaptõkéjének, törzstõkéjének tíz százalékát meghaladja,

15. az önkormányzat meglevõ befektetéseinek részleges vagy teljes eladása

abban az esetben, ha az eladás nagyságrendje a befektetéssel érintett

társaság alap-, vagy törzstõkéjének tíz százalékát meghaladja,

16. a kockázati tényezõk jelentõs megváltozása,

17. Egyéb olyan, az elõzõekben fel nem sorolt információ, amely az adott

önkormányzat esetében jelentõséggel bír.

7. számú melléklet

az 1996. évi.... törvényhez

A nemzetközi pénzügyi intézmény által készítendõ ismertetõ kötelezõ tartalmi

elemei

A nemzetközi pénzügyi intézmény általi nyilvános értékpapír forgalomba hozatal

esetén az ismertetõnek legalább az alább felsorolt adatokat kell tartalmaznia:

1. a kibocsátó megnevezése és bemutatása,

2. a forgalomba hozatalhoz kapott felhatalmazás vagy a forgalomba

hozatal alapjául szolgáló döntés száma, tartalma, idõpontja,

3. a forgalomba hozatal tervezett nagysága,

4. a befektetési vállalkozás megnevezése és címe,

5. a forgalomba hozatal során közremûködõ befektetési vállalkozások,

ügynökök,

6. a kifizetõ és letéti helyek megnevezése és címe,

7. az értékpapír elnevezése, a kibocsátás célja,

8. az értékpapír fajtája, típusa, az ahhoz kapcsolódó jogok,

9. az átruházás korlátai,

10. az értékpapír száma, névértéke, a forgalomba hozatal árfolyama, az

árfolyam meghatározás módszere,

11. sorozat- és sorszámok, az értékpapír kódja,

12. a jegyzés illetve eladás kezdõ- és zárónapja,

13. a befizetés módja, a befizetésre nyitva álló bankszámla száma,

14. a túl- és aluljegyzés esetén követendõ eljárás, az allokáció leírása,

15. utolsó lezárt gazdasági évének gazdálkodási adatait,

16. a kibocsátó utolsó auditált éves mérlegét (saját joga szerint),

17. a forgalomba hozatallal megszerzendõ tõke felhasználásának célja,

18. a jegyzési garanciát vállalók megnevezése, címe, a lejegyzésre

vállalt összeg feltüntetése,

19. az értékpapír szövege (az értékpapír mintája), dematerializált

értékpapír kibocsátása esetén a 21. § (4) bekezdésben meghatározott

okirat szövegének tervezete.

8. számú melléklet

az 1996. évi.... törvényhez

A szavatoló tõke elemei és kiszámításának módja

I. A szavatoló tõke elemei

1. A befektetési vállalkozás szavatoló tõkéje a következõ - alapvetõ és

járulékos - tõkeelemekbõl áll:

) jegyzett tõke;

) tõketartalék;

) eredménytartalék;

) elõzõ évek áthozott vesztesége;

) mérleg szerinti eredmény;

) értékelési tartalék;

) alárendelt kölcsöntõke.

Az a)-f) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: alapvetõ tõkeelemek,

a g) alpontban foglalt a továbbiakban: járulékos tõkeelem.

2. Alárendelt kölcsöntõkének minõsül minden olyan hitel, amely

kielégíti az alábbi feltételeket:

) ténylegesen rendelkezésre áll és az igénybe vevõ befektetési

vállalkozás számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség

nélkül hozzáférhetõ, továbbá az igénybe vevõ befektetési vállalkozás

mérlegében szerepel;

) az alárendelt kölcsöntõke nyújtására vonatkozó szerzõdés tartalmazza

a hitelt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa

nyújtott hitel bevonható a befektetési vállalkozás adósságának

rendezésébe és a hitelt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében

a részvényesek elõtti legutolsó helyen áll;

) a hitel eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, illetve

határozatlan idejû hitel csak a szerzõdésben rögzített, de

legkevesebb öt év múlva mondható fel;

) az alárendelt kölcsöntõke összegének a szavatoló tõkébe történõ

beszámítását legalább a visszafizetési idõpontot megelõzõ öt év során

- évente fokozatosan - csökkenteni kell;

) a hitel esetében tõketörlesztés az eredeti lejárat vagy a

szerzõdésben kikötött felmondási idõ elõtt csak akkor lehetséges, ha

a befektetési vállalkozás a törlesztés után is meg tud felelni

valamennyi, a tõke mértékéhez kötõdõ jogszabályi elvárásnak.

3. Évközi szavatoló tõke számítás esetén a tárgyévet megelõzõ év mérleg

szerinti eredményének pozitív összege a szavatoló tõke elemeként nem vehetõ

figyelembe, a mérleg szerinti eredmény negatív összege a szavatoló tõkét

csökkenti.

4. Értékelési tartalékként az Szmt. 41/A. § (3) bekezdése alapján

képzett tartalék 0,45-szörös tényezõvel módosított értéke vehetõ figyelembe.

II. A szavatoló tõke kiszámítása

1. A szavatoló tõke számítása során az alapvetõ tõkébõl le kell vonni:

) az alaptõke be nem fizetett összegét;

) az Szmt. 22. § (3) bekezdésében meghatározott immateriális javak

értékét, kivéve a befektetési vállalkozás elhelyezését szolgáló

bérleti jog Szmt. szerinti értékét;

) a visszavásárolt saját részvény Szmt. szerinti értékét;

) a más pénzügyi intézménybe, biztosítóba apportként bevitt vagy

pénzbeli hozzájárulásként befizetett összeget;

) más pénzügyi intézmény részére nyújtott alárendelt kölcsöntõkét,

2. A szavatoló tõke számításánál a járulékos tõkeelemeket csak olyan

mértékig lehet figyelembe venni, amíg azok nem érik el az alapvetõ tõkeelemek

összegét.

9. számú melléklet

az 1996. évi.... törvényhez

A törvény elõkészítése során figyelembe vett EGK irányelvek

. A Tanács 79/279/EGK számú irányelve az értékpapírok értékpapírtõzsdén

történõ hivatalos jegyzésének engedélyezésére vonatkozó feltételek

összehangolásáról

. A Tanács 80/390/EGK számú irányelve az értékpapírok hivatalos

értékpapír-tõzsdei jegyzésre történõ elfogadásához kötelezõen

nyilvánosságra hozandó tõzsdei tájékoztató összeállításával,

ellenõrzésével és hozzáférhetõvé tételével kapcsolatos elõírások

összehangolásáról

. A Tanács 82/121/EGK számú irányelve azon rendszeres információkról,

amelyet azoknak a részvénytársaságoknak kell nyilvánosságra hozniuk,

amelyek részvényeinek értékpapír-tõzsdén történõ hivatalos jegyzését

engedélyezték

. A Tanács 89/298/EGK számú irányelve az átruházható értékpapírok

nyilvános ajánlattételekor közzéteendõ tájékoztató tartalmával,

ellenõrzésével és nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos rendelkezések

összehangolásáról

. A Tanács 89/592/EGK számú irányelve a bennfentes ügyletekre vonatkozó

szabályozás összehangolásáról

. A Tanács 93/6/EGK számú irányelve a befektetõ cégek és a hitelintézetek

tõkemegfelelésérõl

. A Tanács 93/22/EGK számú irányelve az értékpapír befektetési

szolgáltatásokról

85

- -

Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az

értékpapír-tõzsdérõl szóló 1996. évi ...... törvény indokolása

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az elmúlt közel egy évtized történései bebizonyították, hogy a

piacgazdaságra való áttérés következtében Magyarországon is a gazdasági

fejlõdés egyik legfontosabb tényezõjévé vált a tõkepiac fejlettségi szintje,

illetve azon képessége, hogy a gazdasági szereplõket finanszírozza, másrészt a

tõkepiac résztvevõinek szabályozása, felügyelete a szabályozatlan és az

illegálisan folytatott tevékenységek visszaszorításának kérdése.

A tõkepiac fejlõdésének jelentõs állomása volt az elsõ átfogó

szabályozást nyújtó törvény, az 1990. évi VI. törvény. A törvény legfõbb

rendeltetését betöltötte, lehetõvé tette a befektetési vállalkozások

megalakulását, az értékpapírok szabályozott forgalomba hozatalát és

forgalmazását, továbbá a nyilvános piac legfontosabb intézményének az

értékpapír-tõzsdének a megalakítását. A törvény létrehozta az Állami

Értékpapír- és Tõzsdefelügyeletet megteremtve ezzel a tõkepiac magas

színvonalú állami ellenõrzésének feltételét.

A jelen Javaslat (a továbbiakban: Javaslat) a kialakult

intézményrendszerre támaszkodva továbbfejleszti azt oly módon, hogy a korábbi

évek során megszerzett tapasztalatokat szabályozási rendszerébe beépíti.

Az új törvény megalkotásának indokaként elsõdlegesen az elmúlt években

jelentõsen megváltozott tõkepiaci helyzetet, nagyszámú és köztük jelentõs

tõkeerejû befektetési vállalkozás létrejöttét, új intézmények megjelenését

kell megemlíteni. A tõkepiac intézményeivel szemben egyre magasabb befektetõi

elvárások jelentek meg, az értékpapírokban és tõzsdei termékekben történõ

befektetés a kezdeti különlegességbõl igen sok magyar megtakarító számára

mindennapos gyakorlattá vált.

Magyarországon nagy számban jelentek meg külföldi befektetõk, közöttük

jelentõs intézményi befektetõk is, amelyek hasonló szabályozási környezetet,

és hasonló színvonalú biztonságot igényelnek, mint amelyet hazájukban

megszoktak. Magyarországnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozási szándéka

is indokolja azt, hogy a tõkepiac szabályozása elveiben, színvonalában és a

befektetõknek nyújtott biztonságában közelítse, illetõleg érje el azt a

szintet, amelyet az Európai Unió a tagállamok szabályozásától megkövetel.

A jogharmonizáció követelményétõl vezettetve a Javaslat fogalom rendszere

követi az EU által kialakított fogalom rendszert azzal az eltéréssel, hogy a

forgalmazási tevékenységek megnevezéseként és rendszerezéseként még nem az EU

által használt befektetési szolgáltatások elnevezést és tevékenységi kört

jelöli meg.

A forgalmazási tevékenységet folytató szervezetek szabályozását a

Javaslat jelentõs mértékben szigorítja. Sokrétû, de normatív engedélyezési

feltételrendszert határoz meg, amelynek teljesen új eleme a befektetési

szolgáltató társaságok tulajdonosainak vizsgálata és a tulajdonlás engedélyhez

kötése. Ez szolgálja a tulajdonosi felelõsség szigorítását, s egyúttal

alkalmas a befektetõk biztonságának növelésére is.

Az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala az értékpapírt megvásárló

befektetõ szempontjából akkor tekinthetõ biztonságosnak, ha kellõ mennyiségû

és színvonalú információ áll rendelkezésre ahhoz, hogy a befektetõ az adott

értékpapíba történõ befektetés kockázatát teljeskörûen fel tudja mérni. Ennek

érdekében a Javaslat jelentõs szigorításokat tartalmaz a nyilvános forgalomba

hozatalhoz készített tájékoztató tartalmi elemei, elbírálása és engedélyezése

körében. A tájékoztató tartalmi elemeinek kimerítõ felsorolását a Javaslat

külön mellékletben tartalmazza.

A nyilvános forgalmazás területén a Javaslat teljes tõzsdekényszert -

eltérõen pl. a lengyel és a szlovén szabályozástól - nem kíván bevezetni,

azonban rendelkezést tartalmaz arra, hogy a szélesebb befektetõi kör

érdeklõdését kiváltó, nagyobb - kétszázmillió forintot meghaladó - értékû

kibocsátást követõen az értékpapírok tõzsdei bevezetését meg kell kísérelni.

Az értékpapírok zártkörû forgalomba hozatalát a Javaslat csak annyiban

kívánja érinteni, hogy a bejelentési kötelezettség elõírása révén a Felügyelet

arról tudomást szerezzen és jogszerûségét kontrollálhassa kizárólag

atekintetben, hogy a zártkörûség fogalmi kritériumának megfelel-e.

A tõzsde szabályozása terén a Javaslat továbbra is fenn kívánja tartani,

sõt erõsíteni a tõzsde önkormányzó, önszabályozó jellegét. Ez az elmúlt

években bevált és biztosítja azt, hogy a tõzsde mint a tõkepiac legfontosabb

intézménye feladatát káros befolyástól mentesen láthassa el. A Javaslat

ugyanakkor lehetõvé teszi, hogy a tõzsdén a tõzsdetagokon kívül más

szervezetek is kereskedési jogot szerezhessenek ezzel is jelentõsen bõvítve az

átlátható, koncentrált piac szereplõinek körét.

A Javaslat egyik kiemelt jelentõségû része a befektetõ-védelem

szabályozása. A szabályozás teljes terjedelmén végigvonul a befektetõ-védelem

erõsítésének követelménye. A befektetõk biztonságának fokozása érdekében teszi

kötelezõvé a Javaslat az értékpapír forgalmazási tevékenységet folytató

szervezetek számára, hogy Befektetõ-védelmi Alapot hozzanak létre, biztosítva

ezzel, hogy a befektetési szolgáltató szervezet fizetésképtelensége esetén

fõleg a kis befektetõt ért károk jelentõsen enyhíthetõk legyenek.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

I. fejezet

az 1. §-hoz

A Javaslat az 1. § (1) bekezdésében összefoglalóan megjelöli a törvény

szabályozási körét. E körben ismerteti azokat a szervezeteket, amelyek

mûködését szabályozni kívánja. A törvény céljaként általánosságban is kimondja

azt, hogy az értékpapírtörvény elsõdleges célja az, hogy a befektetõk érdekeit

védje és rögzíti, hogy minden olyan személy és szervezet, amely a törvény

hatálya alá tartozik jogait és kötelezettségeit jóhiszemûen köteles gyakorolni

a tõle elvárható - és nem az általánosan érvényesülõ általában elvárható -

gondossággal köteles elvárni és mindezeknek az a célja, hogy a tõkepiac

legfontosabb szereplõje, azaz a befektetõ érdeke érvényesülhessen.

a 2. §-hoz

A Javaslat a korábban hatályos Épt.-hez hasonlóan a törvény hatálya alá

tartozó tevékenységeket fogalmaz meg oly módon, hogy ahhoz hozzákapcsolja az

értékpapírok meghatározott körét is.

A törvény hatálya alá tartozik a sorozatban kibocsátható értékpapír

forgalomba hozatala. A Javaslat már nem csak a nyilvános forgalomba hozatalt,

hanem a zártkörû forgalomba hozatalt is a törvény hatálya alá vonja, azonban a

zártkörû forgalomba hozatalt csak oly mértékben, hogy a Felügyelet a

kibocsátóra (az alapítóra) elõírt bejelentési kötelezettség folytán tudomást

szerezzen a zártkörû forgalomba hozatalról. A Javaslat mind a deviza-belföldi,

mind a deviza-külföldi kibocsátó értékpapírjának Magyarország területén

történõ forgalomba hozatalát szabályozza.

A Javaslat az EU elõírásaihoz hasonlóan a befektetési szolgáltatás

nyújtását teljes körûen szabályozási körébe vonja, így nyomatékosan utal arra,

hogy az értékpapírokkal és más befektetési eszközzel kapcsolatos másodpiaci

tevékenység is a törvény hatálya alá tartozik. Az elmúlt idõszakban az

értékpapírok mellett a tõzsdén más instrumentumok is forgalmazásra kerültek. A

Javaslat szabályozási körébe vonja az értékpapírokból devizából képzett

származékokat, például az indexet is és ezeket tõzsdei termék összefoglaló

néven szabályozza.

A törvény egyes értékpapírokat kivesz a törvény hatálya alól. Ezek azok

az értékpapírok, amelyek sorozatban nem bocsáthatók ki (például váltó)

kibocsátásukról más törvény rendelkezik (például kárpótlási jegy), illetve a

törvény hatálya alá sorolása nem szükséges (például az állampapír zárt körû

forgalomba hozatala).

A Magyar Nemzeti Bank és a Kincstár különleges helyzete folytán a

Javaslat megállapítja, hogy melyek azok a rendelkezések, amelyeket rájuk nem

kell alkalmazni. Mindkét szervezet a reá vonatkozó törvény alapján értékpapír

forgalmazási tevékenységet jogosult végezni, és mint befektetési vállalkozás a

többi befektetési szolgáltatókhoz képest különleges helyzetben van. A két

szervezet forgalmazási tevékenységének végzéséhez felügyeleti engedély nem

kell, és a törvény egyes rendelkezései, - így különösen tulajdonszerzési

korlátozás, likviditás szabályozás, kockázat kezelési elõírások - rájuk nem

vonatkoztathatók.

II. fejezet

a 3. §-hoz

A Javaslat a törvény szövegében használt jogszabályokat mellékletben

összefoglaltan jelöli meg, hozzájuk rendelve azok közkeletû rövidített

elnevezését.

E szakasz tartalmazza a fogalommeghatározásokat. A fogalommeghatározások

átfogják a befektetési szolgáltatási tevékenységeket, azok tartalmát megadva

megállapítják a Javaslat által bevezetett új intézmények tartalmát.

III. fejezet

a 4. §-hoz

A Javaslat megállapítja a befektetési szolgáltatási tevékenységek teljes

körét, valamint az un. kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységeket.

A befektetési szolgáltatási tevékenységek elnevezése megfelel az EU

direktívában meghatározott ilyen tevékenységeknek, illetve a kölcsönösen

elismert pénzügyi szolgáltatási körnek.

az 5. §-hoz

A Javaslat felsorolja azokat a befektetési eszközöket, amelyek

befektetési szolgáltatás tárgyai lehetnek, amelyekre a befektetési

szolgáltatás irányul. Tartalmazza mindazokat a modern piaci eszközöket is,

amelyek jelentõsége a belföldi tõkepiacon folyamatosan nõ.

a 6. §-hoz

A Javaslat rögzíti, hogy befektetési szolgáltatási tevékenység végzését

kizárólag felügyeleti engedély birtokában lehet végezni.

a 7.-8. §-hoz

A Javaslat részletesen szabályozza, hogy befektetési szolgáltatási

tevékenységet mely szervezetek végezhetnek. Azok a gazdálkodó szervezetek,

amelyek kizárólag befektetési szolgáltatási tevékenység nyújtásával

foglalkoznak (értékpapír-bizományos, értékpapír-kereskedõ, értékpapír-

befektetési társaság), befektetési vállalkozásnak minõsülnek. A Javaslat

rögzíti azt is, hogy a különbözõ típusú befektetési vállalkozás mely

befektetési szolgáltatásokat nyújthatják.

A Javaslat szabályozza azt, hogy befektetési vállalkozáson kívül más

szervezet mely befektetési szolgáltatási, illetõleg kiegészítõ befektetési

szolgáltatási tevékenységet végezhet, illetve ezek végzéséhez milyen

elõfeltételek megléte szükséges. A bankok állampapírok, zárt körben forgalomba

hozott értékpapírok, valamint az 5. §-ban felsorolt egyéb eszközök

vonatkozásában jogosultságot szereznek befektetési szolgáltatások végzésére. A

nyilvánosan kibocsátott kötvények és részvények tekintetében pedig késõbb

meghozandó törvény fogja a bankok tevékenységét, illetve ahhoz szükséges

feltételrendszert szabályozni. A szövetkezeti hitelintézetek ugyancsak

korlátozott mértékben, de részt vehetnek befektetési szolgáltatás ügynökként

történõ értékesítésében.

Az értékpapír tõzsde és az árutõzsde közötti átjárhatóság érdekében a két

tõzsde tagjainak kölcsönösen lehetõvé teszi, hogy a másik tõzsdén

tõzsdeügyleti tevékenységet folytathassanak. Befektetési vállalkozás azonban

az árutõzsdén áru alapú határidõs ügyletet nem, csak deviza alapú határidõs

ügyletet köthet, míg az árutõzsde tag az értéktõzsdén szintén csak pénzügyi

határidõs és opciós ügyletet köthet. A kölcsönös átjárhatóságot a Javaslat a

szigorúbban és magasabb szinten szabályozott értékpapírtõzsde szabályainak

alkalmazásával kívánja lehetõvé tenni.

A Javaslat deklarálja a Kormány azon szándékát, hogy távlatilag az

univerzális bankrendszer létrehozásával ért egyet, ennek elsõ jelentõs lépése

a bankok állampapír piaci szerepének erõsítése. A bankok teljes körû

befektetési szolgáltatási tevékenységérõl - tekintettel nagy jelentõségére, a

szükséges szabályozás volumenére, bonyolultságára és idõigényére - külön

törvény fog intézkedni.

a 9. §-hoz

Befektetési szolgáltatási tevékenységet kizárólag csak részvénytársasági

formában mûködõ szervezet végezhet azzal a megkötéssel, hogy csak névreszóló

részvényekkel rendelkezhet. Ez feltétlenül szükséges a befektetési

vállalkozásban történõ tulajdonszerzés engedélyezéséhez, illetõleg a

tulajdonos változások folyamatos figyelemmel kíséréséhez.

A befektetõk és a teljes tõkepiac biztonsága érdekében a Javaslat

jelentõs mértékben megemeli a befektetési vállalkozásra vonatkozó alaptõke-

elõírásokat. Bizományos esetében az eddigi ötmillió forint helyett húszmillió

forint, míg értékpapír-kereskedõ esetében az eddigi ötvenmillió forint helyett

százmillió forint. A Javaslat most meghatározott befektetési társaság

alaptõkéjét egymilliárd forintban határozza meg figyelemmel arra, hogy ez a

befektetési vállalkozási kategória az, amely a leginkább tõkeigényes

tevékenységek végzésére jogosult.

A Javaslat elõírja, hogy a befektetési vállalkozás alaptõkéje csak

pénzbeli hozzájárulással biztosítható. Ezzel elkerülhetõ az, hogy az

alaptõkébe apportként bevitt nehezen mobilizálható vagyontárgyak legyenek és

ennek következtében a befektetési szolgáltató helytállási képessége

csökkenjen.

a 10. §-hoz

A Javaslat a befektetési szolgáltatókban való tulajdonszerzést jelentõs

korlátozás alá vonja. Egyik befektetési szolgáltató a másik befektetési

szolgáltatóban közvetlen tulajdont egyáltalán nem szerezhet, a közvetlen

tulajdonszerzést is tíz százalékban maximalizálja a Javaslat. Befektetési

szolgáltatónak nem minõsülõ természetes személy és szervezet kizárólag egy

értékpapírbefektetési szolgáltatóban szerezhet tulajdont. Továbbá a

tõzsdetanács befektetõi képviselõje és kibocsátói képviselõje, valamint a

tõzsde és az elszámolóház alkalmazottja és a Felügyelet köztisztviselõje

befektetési szolgáltatóban sem közvetett sem közvetlen tulajdont nem

szerezhet.

Ez a szabályrendszer biztosítja azt, hogy a befektetési szolgáltatók

egymás irányítása alá nem kerülhetnek, egyik befektetési szolgáltató a másik

befektetési szolgáltatótól üzleti titkot, értékpapír titkot nem szerezhet meg,

továbbá egyéb személyek, akik a befektetési szolgáltatóhoz kapcsolódó egyéb

tevékenységeket is végezhetnek pld. felügyelik annak tevékenységét - a

befektetési szolgáltatóban tulajdont nem szerezhetnek. A Javaslat rögzíti azt

is, hogy az elõírásaival ellentétes tulajdonszerzésre irányuló szerzõdés

érvénytelen.

IV. fejezet

a 11.-17. §-hoz

A fejezet szabályai részletesen megállapítják az engedélyezés

feltételeit. A Javaslat a személyi feltételeket jelentõs mértékben szigorítja,

ugyanis a befektetési szolgáltatási tevékenységek irányításához - bármely

szervezet számára - olyan személy alkalmazását írja elõ, akivel szemben

szakirányú végzettséget, szakmai vizsgát és két éves szakirányú szakmai

gyakorlatot követel meg.

Az befektetési vállalkozásra ezen túlmenõ elõírásként tartalmazza azt,

hogy a napi üzletmenetét (teljes tevékenységét) irányító ügyvezetõ öt év

szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezzen, és erre a területre legalább két

személyt kell alkalmaznia, azon indokkal, hogy ez a két személy folyamatosan

biztosíthassa egymás kontrollálását is.

Ugyanakkor a Javaslat az üzletkötõkre enyhébb elõírásokat tartalmaz a

korábban hatályos rendelkezésekhez képest, amit az indokol, hogy az

üzletkötõkhöz képest a tevékenységet irányító és az ügyfelekkel foglalkozó,

azoknak befektetési javaslatot tevõ személyek jelentõségét emelni kívánja a

Javaslat.

Az értékpapír forgalmazási tevékenységek végzéséhez szükséges tárgyi,

technikai feltételeket a Javaslat részletesen nem határozza meg, azonban

felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy ezen részletszabályokat rendeletben

megállapítsa.

A Javaslat normatív módon írja elõ a Felügyelet számára, hogy mik azok a

körülmények, amelyeket az engedélyezés körében vizsgálhat és milyen esetekben

utasítja el a forgalmazási tevékenység végzésére irányuló engedélykérelmet.

Ugyancsak normatív módon tartalmazza a Javaslat a tevékenység végzésére

jogosító engedély Felügyelet által történõ visszavonásának a lehetõségét.

a 18.-20. §-hoz

A korábban hatályos törvénytõl eltérõen a Javaslat a befektetési

szolgáltatóban történõ tulajdonszerzést engedélyhez köti. Ez természetesen

csak a törvény hatálybalépését követõ tulajdonszerzés Felügyelet általi

engedélyezését jelenti.

A Javaslat a Gt. Szabályaihoz képest többlet-követelményeket állít fel a

befektetési vállalkozás saját részvénykönyvében vezetett adatok körében. A cél

az, hogy a befektetési vállalkozás tulajdonosainak adatai a Gt-hez képest

szélesebb körben folyamatosan figyelemmel kísérhetõk legyenek.

A Javaslat kimerítõen részletezi azokat a szempontokat, amelyeket a

tulajdonszerzés engedélyezése keretében a Felügyelet vizsgálni köteles és

jogosult. A szempontrendszer azt kívánja elérni, hogy befektetési

vállalkozásban csak olyan személyek és szervezetek szerezzenek tulajdont, akik

az ehhez szükséges pénzügyi források eredetét igazolni tudják, köztartozásuk

nem áll fenn, és egyéb üzleti tevékenységük nem érinti hátrányosan a

befektetési vállalkozás tevékenységét. A Javaslat a tulajdonszerzéstõl el

kívánja zárni azokat a személyeket, akik korábban pénzügyi szolgáltatással

foglalkozó szervezet vezetõjeként ilyen szervezetet fizetésképtelen helyzetbe

hoztak, olyan szervezetnél tevékenykedtek, amelynek a mûködési engedélyét a

Felügyelet visszavonta, illetõleg akik ellen meghatározott körben

büntetõeljárás van folyamatban.

V. fejezet

a 21. §-hoz

A Javaslat lehetõvé teszi, hogy az értékpapírokat az eddigi gyakorlattól

eltérõen ne legyen kötelezõ fizikailag - nyomdai úton - elõállítani. A

kibocsátó döntése alapján a nyomdai úton való elõállítás alternatívájaként

lehetõvé válik az értékpapírok számítógépes jelként való megjelenítése

(dematerializált értékpapír). Ez esetben az értékpapír összes kötelezõ

tartalmi, a Javaslatban leírt elemét tartalmazó okiratot a kibocsátó a

központi értéktárban köteles elhelyezni. Továbbiakban ez az okirat képezi a

forgalom alapját. A dematerializált értékpapír a késõbbiek során fizikailag

nem állítható elõ. Fontos szabály még, hogy a kibocsátó az egy sorozatban

kibocsátott értékpapíroknak csak az azonos jelleggel való elõállításáról

rendelkezhet, azaz egy sorozaton belül nem lehetséges a nyomdai és a

dematerializált elõállítás.

a 22. §-hoz

Ha a kibocsátó olyan értékpapír dematerializált formájú megjelenítésérõl

dönt, mely korábban már kinyomtatásra került, akkor ezeket az értékpapírokat

be kell vonni és helyettük az értékpapír-tulajdonosok értékpapír-számláján

ugyanolyan mennyiségben és értékben meg kell jeleníteni a dematerializált

értékpapírt. Gyakorlatilag a részvénycsere szabályai alapján történik a

mûvelet, a kibocsátó felhívására a törvény által elõírt minimálisan hat

hónapon belül a kinyomtatott értékpapírokat be kell nyújtani a kibocsátónak,

az értékpapír-tulajdonos értékpapír-számláján pedig haladéktalanul meg kell

jeleníteni a dematerializált értékpapírt. Azon értékpapír-tulajdonosok, akik a

kibocsátó által megjelölt határidõn belül az értékpapírokat nem adják át a

kibocsátónak, tulajdonukat nem vesztik el, de a határidõ lejártát követõen a

kinyomtatott értékpapírt a kibocsátó érvénytelenné nyilvánítja. Az

érvénytelenné nyilvánított értékpapír helyett a kibocsátó új, dematerializált

értékpapírt bocsát ki, és azt értékesíti. A befolyt vételárat az eredeti

értékpapír-tulajdonosnak ki kell adni, illetve azt hitelintézetnél letétbe

kell helyezni.

VI. fejezet

a 23. §-hoz

A Javaslat új eleme a ma hatályos törvényhez képest, hogy szabályokat

állapít meg az állampapírok nyilvános forgalomba hozatalára is. Az

állampapírok esetében is kötelezõvé válik egy ismertetõ elkészítése, valamint

nyilvános ajánlattétel megtétele. Ezeknek tartalmazniuk kell az állampapírra,

valamint a forgalomba hozatalra vonatkozó összes lényeges, pontos információt.

Az ismertetõt és a nyilvános ajánlattétel szövegét a Felügyelethez

tájékoztatásul be kell nyújtani. A nyilvános ajánlattételt hirdetmény

formájában kell megjelentetni legalább a jegyzést megelõzõen öt nappal egy

országos napilapban és a tõzsde hivatalos lapjában. Az ismertetõ

megtekintetésének lehetõségét a jegyzési helyeken kell biztosítani. Az

ismertetõ kötelezõ tartalmi elemeit nem ez a § tartalmazza, hanem a törvény 4.

számú melléklete.

a 24. §-hoz

E szakasz határozza meg az egyéb értékpapírok nyilvános forgalomba

hozatalának feltételeit. Ezek közül leglényegesebbek, hogy a kibocsátó a

Felügyelet által jóváhagyott tájékoztatót és a nyilvános ajánlattételt

közzétegye, a nyilvános forgalomba hozatallal kapcsolatos teendõkkel

befektetési szolgáltatót bízzon meg. Kötvény nyilvános forgalomba hozatalának

feltétele, hogy a kibocsátó legalább egy teljes naptári éve mûködjön. Részvény

nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy a kibocsátó, illetve

jogelõdje két teljes naptári éve mûködjön, kivéve, ha a tervezett forgalomba

hozatal egy meghatározott mértéket nem ér el (ötvenmillió forint), illetve

kivételt képeznek az olyan speciális társaságok, amelyek legfõbb ismérve az,

hogy alaptõkéjük legalább kilencven százalékát részvény portfolióba fektetik.

A kötvény és a részvény nyilvános forgalomba hozatala esetében az eltérést az

indokolja, hogy a kötvény alapvetõen biztonságos befektetési forma, a kötvény

hitelviszonyt testesít meg a kibocsátó és a kötvényvásárló között, s így a

befektetõ csak átmenetileg bocsátja rendelkezésre pénzét. A részvény vásárlás

ezzel szemben végleges tõkeátadást jelent a kibocsátó részére, a részvény

tulajdonlás a kötvényhez képest lényegesen nagyobb kockázattal jár mind a

megszerezhetõ tõkejövedelmek, mind pedig a befektetett tõkéhez való hozzájutás

tekintetében. Az elmúlt hat év tapasztalatai azt mutatják, hogy a jogelõd

nélkül, nyilvános tõkegyûjtéssel létrejött társaságok hordozzák magukban a

legnagyobb kockázatot, hiszen a társaságnak nincs múltja, nincs szervezete,

nincs tapasztalat a vezetés, gazdálkodás eredményességérõl, nem rendelkezik

mérleggel. Ennek megfelelõen a nyilvános forgalomba hozatal során megcélzott

befektetõk részére a tájékoztatóban mindezekrõl nem lehet megfelelõ mélységû

és kellõen alátámasztott információkat közölni, pusztán azokat a terveket,

elképzeléseket, amelyeket az alapítók, a nyilvános ajánlattételt megtevõk el

szeretnének érni. Ezen kockázatokat a piaci szereplõk egyike sem képes

felmérni, de legkevésbé azok a kisbefektetõk, a piacon tapasztalatlan, kellõ

szakismerettel nem rendelkezõ befektetõk. A Javaslat lényege tehát az, hogy a

részvénytársaságok csak azt követõen gyûjthessenek a nyilvánosságtól részvény

formájában tõkét, amikor már rendelkeznek a gazdálkodásukra, mûködésükre

vonatkozó tényadatokkal, lezárt, auditált mérlegekkel, tehát nagyobb az esély

arra, hogy a mûködésében rejlõ kockázatokat a befektetõk fel tudják mérni.

A részvénytársaságok esetében alkalmazott egyik kivétel megengedi, hogy a

kis alaptõkével létrejövõ társaságok a nyilvánosságtól részvény-tõkét

gyûjtsenek, mivel az alacsony tõke-nagyság - bár az elõbb említett kockázat

ezeknél is fennáll - összességében kevesebb befektetõt jelent, a piacra való

veszélyessége kisebb mértékû. Továbbá ez a megoldás nem zárja el teljes

mértékben a tõkegyûjtés lehetõségét az új vállalkozások elõl. A másik kivétel

szabályt tartalmaz azokra a társaságokra vonatkozóan, amelyek fõ tevékenysége

az, hogy az összegyûjtött tõkét speciális módon használják fel, már mûködõ

társaságokban szereznek részesedéseket. Ezen társaságok esetében a kockázat

nem elsõsorban magában a társaságban rejlik, hanem azokban a céltársaságokban,

amelyekben a részesedést megszerzik.

Ugyancsak új szabálya a tervezetnek, hogy az értékpapír nyilvános

forgalomba hozatalát követõen, ha az a kettõszáz millió forintot meghaladta, a

kibocsátó köteles megkísérelni az értékpapír tõzsdei bevezetését. A Javaslat

célja az, hogy lehetõség szerint minél több értékpapír kerüljön be a

szabályozott, átlátható és megfelelõ módon felügyelt piacra. Ez a befektetõ-

védelmi szabály azt a célt is szolgálja, hogy a forgalomba hozott

értékpapírnak továbbiakban megfelelõ likviditása is legyen, azaz a befektetõ a

megvett értékpapírt el tudja adni, illetve újakat tudjon vásárolni. Mindez nem

jelenti a tõzsdén kívüli forgalom megszüntetését, hiszen továbbra is lesznek

olyan értékpapírok, amelyek különféle okokból nem kerülnek majd be a tõzsdei

kereskedés rendjébe.

a 25.-27. §-okhoz

A nyilvános forgalomba hozatalhoz készítendõ tájékoztatónak minden a

kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és mindezek várható

alakulásáról szóló adatot tartalmaznia kell. A tájékoztató célja, hogy az

abban szereplõ információk alapján a befektetõ fel tudja mérni és meg tudja

ítélni az értékpapírban rejlõ kockázatot, a várható elõnyöket, illetve

veszélyeket. A tájékoztatónak a lehetõ legfrisebb információkat kell

tartalmaznia. Fontos szabály, hogy a tájékoztatót a kibocsátó és a befektetési

szolgáltató köteles aláírni, valamint új szabályként bekerült a tervezetbe az,

hogy a kibocsátó könyvvizsgálójának is nyilatkoznia kell a tájékoztatóban

foglalt adatokra és információkra vonatkozóan. A tájékoztató kötelezõ tartalmi

elemeit a tervezet 2. számú melléklete részletesen kifejti, illetve a helyi

önkormányzatok értékpapír kibocsátásaihoz a 3. számú melléklet tartalmazza a

kötelezõ tartalmi elemeket.

a 28.-29. §-okhoz

Azon kibocsátók, amelyek egy nyilvános forgalomba hozatalt követõ hat

hónapon belül újabb nyilvános forgalomba hozatalt hajtanak végre, nem

kötelesek ismételten teljes tartalmú tájékoztatót készíteni, hanem lehetõségük

nyílik arra,hogy csak ún. egyszerûsített tájékoztatót készítsenek, amely csak

kiegészítõ adatokat tartalmaz az elõzõ forgalomba hozatal és tájékoztató

elkészítése óta eltelt idõszakról.

a 30. §-hoz

A tájékoztató és a nyilvános ajánlattétel közzétételéhez a Felügyelet

jóváhagyása szükséges. E szakasz tartalmazza azon dokumentumok felsorolását,

melyet a jóváhagyási kérelemhez a kibocsátónak és a befektetési szolgáltatónak

csatolni kell. A Felügyelet jogosult a tájékoztató alapjául szolgáló

dokumentumokba, nyilvántartásokba betekinteni, információkat kérni a

befektetési szolgáltatótól, a kibocsátótól, valamint a kibocsátó

könyvvizsgálójától. Lehetõség van arra, hogy a tájékoztató módosítását,

kiegészítését, részletezését kérje, továbbá kötelezheti a befektetési

szolgáltatót és a kibocsátót arra, hogy a szokásostól eltérõ vagy szokásost

lényegesen meghaladó kockázatra a befektetõ figyelmét mind a tájékoztató

elején, mind pedig a hirdetményben felhívja.

a 31. §-hoz

A tájékoztató elbírálásának határideje az Áe. elõírásaitól eltérõen

hatvan nap, továbbá a kibocsátó és a befektetési szolgáltató együttes

kérelmére az eljárás egy alkalommal legfeljebb kilencven napra

felfüggeszthetõ. Az eltérést a tájékoztató elbírálásának speciális szempontjai

teszik indokolttá, különösen olyan esetekben, amikor kiegészítések, illetve

további információk beszerzése vagy más hatóságok megkeresése, állásfoglalásuk

beszerzése szükséges.

a 32. §-hoz

A Felügyelet köteles a jóváhagyást megtagadni olyan esetekben, amikor a

tájékoztató a törvényben meghatározott célnak, azaz a befektetõk kellõ

színvonalú tájékoztatásának nem tesz eleget, ha a törvénynek vagy más

jogszabálynak nem felel meg, valamint ha a kibocsátó és a befektetési

szolgáltató a felügyeleti intézkedéseknek nem tesz eleget. A Felügyelet

jóváhagyása a tájékoztató közzétételére harminc napig hatályos, ha a nyilvános

ajánlattétel közzététele ezen idõszakon belül nem valósul meg, akkor ismételt

jóváhagyás szükséges.

a 33. §-hoz

Ha a tájékoztató jóváhagyása és a jegyzés vagy eladás lezárása közötti

idõszakban olyan lényeges tény, vagy körülmény jut a Felügyelet, a kibocsátó

vagy a befektetési szolgáltató tudomására, amely a tájékoztatóban foglaltakat

jelentõsen befolyásolják, szükségessé válik a tájékoztató módosítása. A

tájékoztató módosításhoz a Felügyelet engedélye kell és a módosítás tartalmát

közzé kell tenni. Ha az új információ, illetve körülmény olyan jellegû, amely

alapján az eredeti tájékoztatót nem lehetett volna jóváhagyni, illetve a

befektetõi érdekeket súlyosan sérti, a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez

kiadott engedélyt köteles visszavonni és a folyamatban levõ jegyzést

leállítani.

a 34. §-hoz

E § tartalmazza a nyilvános ajánlattétel és a tájékoztató közzétételével

kapcsolatos szabályokat. A nyilvános ajánlattételt a jegyzés (eladás) kezdõ

napját megelõzõen legalább hét nappal kell megjelentetni, legalább egy

országos napilapban és a tõzsde hivatalos lapjában. A tájékoztató szövegének

megjelentetésére a tervezet két alternatívát kínál a kibocsátó részére, vagy

teljes szövegében megjelenteti abban az országos napilapban, amelyben a

nyilvános ajánlattételt megjelentette, vagy pedig valamennyi jegyzési helyen

ingyenesen a befektetõk rendelkezésére kell bocsátania. Ez a szabály azt

kívánja elérni, hogy az adott értékpapírból vásárolni kívánó befektetõk kellõ

helyen és idõben hozzájuthassanak a tájékoztató teljes jóváhagyott szövegéhez

és annak alapján dönthessenek befektetésükrõl.

a 35. §-hoz

A Javaslat szerint semmis az értékpapír jegyzésére és az elidegenítésre

kötött szerzõdés, ha a nyilvános forgalomba hozatalra a Felügyelet által

jóváhagyott tájékoztató nélkül kerül sor, illetve ha a kibocsátó befektetési

szolgáltató igénybevétele nélkül hajtja végre a nyilvános forgalomba hozatalt.

a 36.-37. §-okhoz

Jegyzési eljárás lefolytatására jogszabályi kötelezettség vagy a

kibocsátó döntése szerint kerül sor. A jegyzési eljárás fõbb szabályai,hogy a

jegyzési nyilatkozat csak írásban érvényes, a feltételhez kötött jegyzés

semmis, továbbá dematerializált értékpapír nyilvános forgalomba hozatala

esetén jegyzési feltétel, hogy a befektetõnek értékpapír-számlája legyen. A

tervezet szerint az értékpapírok jegyzési eljárására nyitva álló legrövidebb

idõszak három nap. Ezen három nap alatt minden jegyzést kötelesek elfogadni

még akkor is, ha a jegyzések összege a ténylegesen eladni kívánt értékpapírok

nagyságát meghaladja. Ezzel biztosítható az, hogy egy-egy nagyobb érdeklõdésre

számottartó, illetve korlátozottan rendelkezésre álló értékpapír forgalomba

hozatala esetén a jegyzés elsõ napján a sorállások, tumultuózus jelenetek

elkerülhetõk és a három nap alatt minden egyes befektetõ a jegyzés

idõpontjától függetlenül, azonos eséllyel jegyezhet.

a 38.-42. §-okhoz

A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a kibocsátó és a befektetési

szolgáltató egyetemlegesen felel a tájékoztató félrevezetõ tartalmával vagy az

információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért. Ezt külön

felelõsségvállaló nyilatkozattal kell megtenni.

Ha a tájékoztató a jegyzési idõszak alatt módosításra kerül, akkor az a

befektetõ, aki a módosítás közzététele elõtt jegyzett vagy vásárolt

értékpapírt, jogosult elállni, ha a módosítás az értékpapír piaci megítélését

kedvezõtlenül érinti.

A kibocsátó és a befektetési szolgáltató a jegyzés során befizetett

összegeket hitelintézetnél, vagy központi értéktárnál elkülönített letéti

számlán köteles tartani mindaddig, ameddig a jegyzés le nem zárul és az

allokáció meg nem történik. Az elkülönített számlán elhelyezett összeg

semmilyen más célra nem használható fel.

a 43. §-hoz

A tájékoztatóban közölni kell azt az eljárásrendet (allokációs rendet),

amellyel a jegyzés vagy az aukció lezárását követõen az értékpapírok a

befektetõk között szétosztásra kerülnek.

a 44. §-hoz

Értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalának egyik lehetséges, speciális

formájaként határozza meg a Javaslat az aukciót, valamint annak minimális

szabályait.

a 45. §-hoz

A folyamatos kibocsátásra, amikor az értékpapírok kibocsátása 60 napot

meghaladó idõn keresztül történik az értékpapír futamideje az adott, egyedi

papír kibocsátásának napján indul, a Javaslat speciális szabályokat állapít

meg a tájékoztató, illetve az egyszerûsített tájékoztató folyamatos

aktualizálására, a befektetõk megfelelõ tájékoztatására vonatkozóan.

a 46.-47. §-okhoz

E szakaszok az értékpapírok forgalomba hozatalához kapcsolódó néhány

speciális szabályt állapítanak meg. Ezek közül kiemelendõ, hogy a

Felügyelethez tájékoztatásul be kell nyújtani a kibocsátással összefüggésbe

hozható hirdetéseknek a tervezetét, melyek a befektetõk elõzetes

tájékoztatását, a figyelem felkeltés céljait szolgálják.

VII. fejezet

a 48.-49. §-okhoz

A kibocsátó rendszeres tájékoztatást köteles nyújtani a nyilvánosan

forgalomba hozott értékpapírban megtestesített jogok és kötelezettségek

fennálltáig, illetve az értékpapír lejáratáig. A tájékoztatás célja, hogy az

értékpapír tulajdonosai, valamint mindazok akik az értékpapírt a másodlagos

piacon (tõzsdén vagy tõzsdén kívül) megvásárolhatják, folyamatosan kellõen

hiteles és kellõ mélységû információval rendelkezzenek. A rendszeres

tájékoztatás két formája az éves gyorsjelentés és az éves jelentés. Az éves

gyorsjelentés elkészítését és közzétételét az indokolja, hogy ennek

segítségével a befektetõk hamar juthatnak a kibocsátó társaság gazdálkodásáról

szóló megbízható információhoz. Az éves gyorsjelentés közzétételi határideje a

tárgyévet követõ év február 15., mely gyorsjelentés természetesen nem

tartalmaz auditált éves beszámolón alapuló adatokat. Az éves jelentés

közzétételi határideje április 30., ez már a végleges adatokat tartalmazza.

Mind a gyorsjelentést, mind az éves jelentés elkészültérõl szóló hirdetményt

legalább egy országos napilapban és a tõzsde hivatalos lapjában a kibocsátó

köteles közzétenni, valamint a Felügyeletnek megküldeni. Az éves gyorsjelentés

és az éves jelentés kötelezõ tartalmi elemeit a 6. számú melléklet

tartalmazza.

Az éves gyorsjelentés és az éves jelentés valóságtartalmáért a kibocsátó

felelõsséggel tartozik.

az 50. §-hoz

Minden olyan információt, amely a kibocsátó gazdálkodását, szervezetét,

vezetését, piaci megítélését érinti, köteles a kibocsátó két napon belül

közzétenni annak érdekében, hogy a befektetõk ezen információkhoz minél

hamarabb, és hiteles forrásból hozzájussanak. A közzéteendõ rendkívüli

információk körét a 7. számú melléklet írja le.

az 51.-53. §-okhoz

E szakaszok a rendszeres és rendkívüli tájékoztatás közös szabályait

tartalmazzák. A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás elmaradásával, illetve

félrevezetõ tartalmával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó felel. Köteles

a kibocsátó helyreigazítást kérni az olyan róla közzétett valótlan hírrel

kapcsolatosan, mely az általa kibocsátott értékpapír értékét, piaci

megítélését érinthet azért, hogy a befektetõk ne a valótlan információk

birtokában döntsenek befektetéseikrõl.

Ha a kibocsátó ellen felszámolási eljárás indult, akkor a rendszeres és

rendkívüli tájékoztatási kötelezettség a felszámolót, illetve a végelszámolót

terheli.

az 54. §-hoz

Azokban az esetekben, ha a forgalomba hozott értékpapír tulajdonosainak a

száma harmincöt alá csökken és ezzel megszûnik az a közérdek, amely a

kibocsátó tájékoztatási kötelezettségét jelentette, a kibocsátó megfelelõ

dokumentumok rendelkezésre bocsátásával kérheti a Felügyelettõl a

nyilvánosságnak történõ adatszolgáltatási kötelezettség alóli felmentést.

VIII. fejezet

az 55.-60. §-okhoz

A Javaslat jelentõs új pontja az értékpapírok zártkörû forgalomba

hozatalának szabályozása. Ezzel egyértelmûbbé válik a zártkörû és a nyilvános

forgalomba hozatal közötti különbségtétel, a kettõ közötti határvonal mind

tartalmi, mind eljárási oldalról. Az értékpapírok zártkörû forgalomba hozatala

esetén nem indokolt a befektetõ-védelem szabályainak olyan mértékû

érvényesítése, mint a nyilvános forgalomba hozatal esetén. Ezért a Javaslat a

zártkörû forgalomba hozatal esetén nem kívánja meg tájékoztató készítését és

annak felügyeleti jóváhagyását, csupán a forgalomba hozatal tényének és a

megfelelõ dokumentációknak a Felügyelethez való bejelentését.

Hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok esetében a Javaslat részletesebb

szabályokat állapít meg, pl. információs összeállítás készítésének

kötelezettsége, befektetési szolgáltató igénybevétele, míg a részvény zártkörû

kibocsátása esetében az alapító okiratot, illetve alaptõke emelés esetén az

arról döntõ igazgatósági vagy közgyûlési határozat benyújtását írja elõ. A

különbségtétel oka az, hogy a részvény kibocsátás, illetve a

részvénytársaságok törvényességi felügyeletét a cégbíróságok látják el, s

indokolatlan lenne kettõs felügyelet kialakítása.

IX. fejezet

a 61.-65. §-hoz

A Javaslat továbbra is fenn kívánja tartani azt a helyzetet, hogy

fõszabályként a devizakibocsátó külföldi értékpapírjának a belföldön történõ

forgalomba hozatalához a Felügyelet engedélye szükséges.

A Javaslat a devizahatóság engedélyének meglétét és a kibocsátó székhelye

szerinti értékpapír felügyeletet ellátó hatóság egyetértõ véleményét kívánja

meg a belföldön történõ nyilvános forgalomba hozatal engedélyezéséhez. Ezen

túlmenõen természetesen szükséges az is, hogy a kibocsátó eleget tegyen az

értékpapír forgalomba hozatalához elõírt feltételeknek, azaz a tájékoztató és

a nyilvános ajánlattétel közzétételének.

A zárt körû forgalomba hozatal akkor engedélyezhetõ, ha a kibocsátó

rendelkezik devizahatóság engedélyével és a forgalomba hozatal megfelel a

belföldi értékpapírok zártkörû forgalomba hozatala szabályainak.

A Javaslat biztosítja azt, hogy az OECD országok kibocsátói a vállalt

nemzetközi kötelezettségeknek megfelelõen nemzeti elbánásban részesüljenek,

így ezen kibocsátókra kizárólag a belföldi kibocsátókra vonatkozó

engedélyezési feltételeket kell alkalmazni.

A hitelintézeti törvény 1. számú mellékletében megjelölt tíz nemzetközi

pénzügyi intézmény (Világbank, IMF, EBRD) különleges elbírálás alá esik, az

általuk végrehajtott belföldi értékpapír kibocsátás külön engedélyezés alá nem

esik. Az értékpapír kibocsátás feltétele kizárólag az, hogy a törvény 7. számú

mellékletében meghatározott tartalmú ismertetõt a befektetõk tájékoztatása

érdekében közzé tegyék.

A Javaslat rendszerébõl következik az, hogy devizakülföldi kibocsátó

értékpapír belföldi csak belföldi befektetési vállalkozás közremûködésével

hozhat forgalomba.

X. fejezet

a 66.-68. §-hoz

A Javaslat fenntartja a belföldi székhelyû kibocsátó értékpapírjának

külföldön történõ forgalomba hozatalához a Felügyelet engedélyezési

rendszerét, nem vonatkoztatva azt természetesen az állampapírra.

Külföldi forgalomba hozatalhoz a Felügyelet az engedélyt akkor adja meg,

ha a kibocsátás megfelel a devizajogszabályban írt feltételeknek és

engedélyeknek, valamint a kibocsátó a Felügyelet rendelkezésére bocsátja

mindazokat az információs anyagokat, amelyeket külföldön terjeszt és a

folyamatos információ nyújtást vállalja a külföldön közzétett információkról

belföldi befektetõinek a tájékoztatása érdekében.

A belföldi kibocsátó részvényének külföldön történõ nyilvános forgalomba

hozatalát a Javaslat ahhoz kívánja kötni, hogy a kibocsátó valamely részvényét

a Budapesti Értékpapírtõzsdén forgalmazzák. A Javaslat ezzel is elõ kívánja

segíteni azt a helyzetet, hogy a belföldi értékpapírokat elsõsorban a hazai

tõzsdén forgalmazzák.

A Javaslat jelentõs újítása, hogy külföldi forgalmazás esetén a belföldi

kibocsátó értékpapírja - akár kinyomtatott, akár dematerializált - a központi

értéktárnál letétbe kerül és külföldön errõl az értékpapírról kiállított

okiratok útján lehet kereskedni. A rendszer biztosítja azt, hogy folyamatosan

nyomon követhetõ, hogy a belföldi kibocsátók értékpapírjából mekkora mennyiség

van külföldön forgalomban.

XI. fejezet

a 69. §-hoz

A Javaslat részletezõ módon írja elõ a befektetési vállalkozás ügyfele

felé fennálló tájékoztatási kötelezettségét. A kötelezettség egyrészt arra

irányul, hogy az ügyfél kapjon meg az értékpapírhoz kapcsolódóan minden a

befektetési szolgáltató rendelkezésére álló információt, amely alapján

megalapozottan dönthet a szándékolt befektetésének kockázatáról.

A Javaslat ugyanakkor a befektetési szolgáltató mint különleges

szakképzettséggel rendelkezõ személy kötelezettségévé teszi azt, hogy

vizsgálja vajon az általa javasolt értékpapír, tõzsdei termék, ügylettípus,

befektetési konstrukció az adott ügyfélnek megfelelõ-e az ügyfél azok

mibenlétét képes e átlátni és az ügyfél kockázat viselõ képessége lehetõvé

teszi e az általa megkötött ügyletért való helytállást.

Az átlagost meghaladó kockázatot jelentõ és az ügyfelek túlnyomó többsége

számára bonyolult határidõs vagy opciós ügyletek megkötésére irányuló megbízás

esetén a befektetési szolgáltató külön kockázkázat feltáró nyilatkozatot

köteles az ügyfél felé tenni, amelyben részletesen feltárja ezen ügyletek

sajátosságait.

A befektetési szolgáltatót ezek a kötelezettségek csak olyan ügyfelek

esetében terhelik, amelyek befektetésekkel nem foglalkoznak professzionálisan,

tehát a tájékoztatási kötelezettség az intézményi befektetõk felé nem áll

fenn.

a 70. §-hoz

A Javaslat továbbra is fenntartja a befektetési szolgáltató

szerzõdéskötési kényszerét abban az esetben, ha az ügyfél megbízása a tõzsdén

bevezetett értékpapírra, vagy tõzsdei termékre szól. A szerzõdés kötési

kötelezettség a nem tõzsdetag értékpapírbefektetési szolgáltatót is terheli

azzal, hogy mindkét esetben a tõzsdén kell teljesíteni a tõzsdén bevezetett

értékpapírra és a tõzsdei termékre vonatkozó megbízást (tõzsdekényszer).

a 71. §-hoz

A Javaslat a befektetési szolgáltató és az ügyfele között megkötött

szerzõdés írásba foglalását írja elõ.

A Javaslat megtiltja az anonim szerzõdések kötését, amikor elõírja azt,

hogy az ügyfél személyének elfedésére alkalmas jelölést a szerzõdésben

alkalmazni nem lehet. Ennek következtében a befektetési szolgáltatónál

megkötött minden ügylet esetében az ügyfél személye azonosíthatóvá válik.

a 72. §-hoz

A Javaslat megtilt a befektetési szolgáltató számára minden olyan

ügyletet, amely a tõkepiac tisztaságát veszélyezteti, illetve a befektetési

szolgáltató ügyfelére bármely okból hátrányos lehet.

a 73. §-hoz

A Javaslat a befektetési szolgáltatót terhelõ szerzõdéskötési kényszer

ellenoldalaként tartalmazza azokat az eseteket, amikor a befektetési

szolgáltató az ügyfelével a szerzõdés megkötését köteles, illetve jogosult

megtagadni.

A befektetési szolgáltató köteles a szerzõdést megtagadni, ha az

tisztességtelen jellegû, vagy jogszabályi tilalomba ütközik, továbbá azokban

az esetekben, ha az ügyfél a személyazonosságát nem hajlandó igazolni, vagy az

igazolás nem tekinthetõ hitelt érdemlõnek.

A befektetési szolgáltató a szerzõdés megkötését megtagadhatja, ha az

ügyfél olyan tevékenységet folytat, vagy üzleti hírneve egyéb személyi

körülménye olyan, hogy a befektetési szolgáltatótól nem várható el, az ezen

ügyféllel való szerzõdés megkötése, mivel az a befektetési szolgáltató jó

üzleti hírnevét hátrányosan érintené. A befektetési szolgáltató jogosult a

szerzõdés megkötését megtagadni akkor is, ha az ügyfél a szerzõdésben irreális

árfolyamot köt ki. A Javaslat az irreális árfolyam tartalmát nem határozza

meg, ezt a gyakorlatnak kell kialakítania és ez a befektetési szolgáltató

mérlegelési körébe tartozik. Ez a lehetõség természetesen nem zárja ki azt,

hogy a befektetési szolgáltató bármely irreális árfolyamkikötés esetén a

szerzõdést megköthesse, azonban saját érdekeinek védelme érdekében célszerû

határozott idõre szóló bizományosi szerzõdést kötni.

A befektetõ védelmét szolgáló garanciális szabály az, hogy a szerzõdés

megtagadását a befektetési szolgáltató köteles a Felügyeletnek két napon belül

bejelenteni. Így a Felügyelet minden szerzõdésmegtagadási esetrõl tudomást

szerez, és a befektetõ védelme érdekében - ha ez indokolt - intézkedhet.

a 74. §-hoz

A befektetõk védelmét szolgáló garanciális szabályként írja elõ a

Javaslat a befektetési szolgáltató nyilvántartási kötelezettségét. A

Javaslatban meghatározott módon vezetett nyilvántartásból a Felügyelet

folyamatosan kontrollálni tudja, hogy a befektetési szolgáltató megbízásait a

megfelelõ sorrendben teljesítette e. Ugyancsak az ügyfelet védõ garanciális

elõírás az, hogy a befektetési szolgáltató a szerzõdés teljesítésérõl

haladéktalanul köteles értesíteni az ügyfelét.

a 75. §-hoz

A Javaslat továbbra is fent kívánja tartani a tõzsdekényszer intézményét,

nevezetesen, hogy a tõzsdére bevezetett értékpapírokra és tõzsdei termékekre

elfogadott megbízást a befektetési szolgáltató csak a tõzsdei forgalomban

teljesítheti. Ez elõsegíti a mindenki által átlátható ügyletkötést és

árfolyamalakulást, hiszen a tõzsdei ügyletekrõl, azok árfolyamáról a tõzsde

naponta nyilvános jelentést tesz közzé.

A tõzsdekényszer alkalmazását segíti az az elõírás is, hogy a tõzsdére

bevezetett értékpapírra és a tõzsdei termékre a befektetési szolgáltató az

ügyfelével bizományosi szerzõdést köt, tehát az értékpapír adásvételét

sajátszámlás tõzsdén kívüli forgalomban nem bonyolíthatja le.

A tõzsdekényszer fenntartása és a Javaslat szerinti bõvítése a mindenki

által átlátható tõzsdei forgalmazást segíti elõ, megakadályozva azt, hogy a

befektetési szolgáltató az ügyfelével a tõzsdei értékpapírokra tõzsdén kívüli

saját számlás nyilvánosan nem közölt árfolyamon ügyletet kössön.

A Javaslat törvényi szabályozás körébe vonja az ún. önkötést,. tehát azt,

hogy a befektetési szolgáltató a tõzsdén az ügyletet bizományi szerzõdésként

saját számlára is megkötheti, ha más tõzsdetag befektetési szolgáltatótól

ellenirányú ajánlatot nem kap.

Az ügyfelek védelmét szolgálja az a rendelkezés, miszerint a befektetési

szolgáltató az adott értékpapírra saját számlás ügyleteket csak akkor köthet a

tõzsdén, ha megbízásainak teljesítését már megkísérelte.

A Ptk. rendelkezéseitõl eltérõen, ha a befektetési szolgáltató a

bizományi szerzõdésben a kikötöttnél kedvezõbben értékesíti az értékpapírt, az

így keletkezõ nyereség kizárólag az ügyfelet illeti meg. A Ptk. bizományi

szerzõdésre vonatkozó rendelkezése lehetõséget ad arra, hogy a szerzõdésben

kikötött limitár fölötti értékesítés esetén a nyereségen osztozni lehessen.

Ennek alkalmazása az értékpapír forgalmazásban nem célszerû, mivel a

befektetési szolgáltató részérõl manipulációs lehetõséget teremt az

ügyfelekkel szemben. A befektetési szolgáltató feladata az ügyfelek gondos

kiszolgálása, és ebbe a követelménybe beletartozik az is, hogy a befektetési

szolgáltató az ügyfél javára minél jobb árfolyamot érjen el.

a 76. §-hoz

A Javaslat törvényi szabályozás szintjére emeli azt a kialakult

gyakorlatot, hogy a befektetési vállalkozások a tõzsdén kívüli kereskedelemben

vételi és eladási ajánlatot tesznek közzé átadott meghatározott

értékpapírokra. A forgalom átláthatósága és a befektetõk biztonsága érdekében

a Javaslat szabályozza a nyilvános vételi és eladási ajánlatok közlésének

rendjét, azzal, hogy rögzíti azt a követelményt, hogy a befektetési

szolgáltató az általa közzétett nyilvános vételi és eladási ajánlat

tartalmáért köteles helytállni (ajánlati kötöttség).

a 77. §-hoz

A Javaslat bizonyos tulajdonosi körhöz kapcsolódóan kereskedési

korlátozásokat tartalmaz. Bennfentes kereskedelem és az árfolyam manipulációk

megakadályozása, illetõleg könnyebb felderíthetõsége érdekében tartalmazza azt

a rendelkezést, hogy a közös közvetett tulajdonossal rendelkezõ befektetési

szolgáltató egymással csak nyilvános átlátható tõzsdei ügyletet köthetnek,

továbbá a hitelintézet és a tulajdonában lévõ befektetési szolgáltató által

kötött ügyletet két napon belül be kell jelenteni a Felügyeletnek.

a 78. §-hoz

Ugyancsak a bennfentesség és az árfolyam manipuláció megakadályozása

érdekében a Javaslat eleve megtiltja a befektetési szolgáltatóknak

sajátszámlás ügyletek kötését bizonyos értékpapírokra. A megbízások felvételét

megtiltani ilyen értékpapírokra nem szükséges, mivel ebben az esetben a

teljesítés árfolyamát a megbízó határozza meg, így az árfolyam manipuláció

lehetõsége csekélyebb mértékû. Ugyancsak indokolatlan a korlátozás fenntartása

akkor, hogyha a befektetési szolgáltató jegyzési garancia vállalása keretében

szerez meg értékpapírt oly mértékben, hogy azzal a kibocsátóban tíz százalékot

meghaladó részesedést szerezhet.

Ez utóbbi esetben a Javaslat a piacon való elhelyezés lebonyolítása

érdekében a jegyzés lezárását követõ 30 napra feloldja a kereskedési

korlátozást olyan értékpapír esetében is, amely kibocsátójában a befektetési

szolgáltató tíz százalékot meghaladóan közvetlenül vagy közvetetten

tulajdonos.

a 79. §-hoz

A 78. § a fejezet rendelkezéseihez igazodóan állapítja meg a kereskedelmi

tevékenységet, értve alatta minden olyan ügyletet, amelyben közvetlenül

szerepel az értékpapír átruházása. A kereskedelmi tevékenység szerzõdéses

formáján az adásvételt, a bizományi szerzõdést, az opciós szerzõdést, és a

határidõs ügyletet kell érteni, és nem kell ideszámítani az egyéb

tevékenységek ellátására szolgáló megbízási szerzõdés megkötését.

XII. fejezet

a 80. §-hoz

Az értékpapír forgalmazásban a dematerializált értékpapír értékpapír

számlán jóváírt egységként jelenik meg. Mivel megjelenítése más módon kizárt,

ezért a Javaslat rendelkezik arról, hogy az ilyen jelleggel elõállított

értékpapírra ügyletet kötni kizárólag számla terhelés, illetve jóváírás útján

lehet.

A értékpapír feletti tulajdonjogot a számla bizonyítja, azonban arra

lehetõséget ad a Javaslat, hogy az értékpapír tényleges tulajdonosa a számla

tartalmával szemben ellenbizonyítással éljen.

a 81. §-hoz

A dematerializált értékpapír kibocsátása eltér az általános szabályoktól,

mivel az értékpapír a fizikai valóságban megragadható formában nem jelenik

meg. A Javaslat részletes elõírást tartalmaz a dematerializált értékpapír

számlán történõ elõállításának szabályaira.

a 82. §-hoz

A központi értékpapír számla arra szolgál, hogy az azt vezetõ központi

értéktár folyamatosan ellenõrizni tudja, hogy az egyes értékpapír számlákon

nyilvántartott és a központi értékpapír számlák összesített értékpapír

állomány ne térhessen el az adott értékpapír fajta teljes kibocsátott

mennyiségétõl.

A Javaslat rögzíti az értékpapír számlavezetõ jelentési kötelezettségét,

illetve a központi értéktár központi értékpapír számlavezetéshez kapcsolódó

kötelezettségeit.

a 83. §-hoz

Dematerizált értékpapírra értékpapírügyletet kötni csak értékpapír

számlán történõ jóváírással lehet. Ennek teljesíthetõsége érdekében a Javaslat

a szerzõdés kötési kötelezettség elõírásával kimondja azt, hogy a befektetési

vállalkozás a hitelintézet és a központi értéktár (együtt számlavezetõ)

értékpapírszámlát vezet. Az ügyfeleknek a befektetési szolgáltató, illetve a

hitelintézet vezeti az értékpapírszámlát. A központi értéktár vezeti azokat az

értékpapírszámlákat, amelyeken a befektetési szolgáltató és a hitelintézet

saját tulajdonában lévõ értékpapírok kerülnek nyilvántartásra, továbbá a

külföldiek értékpapírszámláját. A külföldiek értékpapírszámláján nem a

devizakülföldi tulajdonosok által belföldi ügyletben megszerzett

értékpapírokat kell nyilvántartani, hanem azokat az értékpapírokat, amelyeket

a belföldi kibocsátó engedély alapján külföldön hozott forgalomba, és így

értelemszerûen devizakülföldi tulajdonosai külföldön szerezték meg azokat.

Az értékpapírszámla szerzõdéssel jön létre. Az ügyfelet terhelõ

szerzõdéskötési kötelezettséget kimondani szükségtelen, mivel az következik a

törvény azon szabályaiból, hogy az ügyfél az értékpapírjáról csak számlán

keresztül tud rendelkezni.

A visszaélések elkerülése érdekében a Javaslat kimondja azt, hogy a

számlavezetõ az ügyfélnek értékpapír-fajtánként csak egy értékpapírszámlát

vezethet.

a 84. §-hoz

A Javaslat meghatározza az értékpapír-számla kötelezõ tartalmi elemeit,

és itt kiemelten rögzíti azt, hogy anonim számla nyitására nincs lehetõség.

a 85. §-hoz

A Javaslat kötelezõ jelleggel elõírja a számlakivonat kiállítását és

annak meghatározott módon az ügyfélnek történõ megküldését. A Javaslat rögzíti

azt, hogy a számlakivonathoz joghatások csak annyiban kapcsolódnak, hogy a

számlakivonat a kiállítás idõpontjában meglévõ értékpapír tulajdont igazolja.

Ezt követõen a számlakivonattal végzett mûvelethez semmiféle következmény nem

kapcsolódik, s így elkerülhetõ, hogy a számlakivonat alkalmazásával meg

lehessen duplázni az értékpapírt.

a 86. §-hoz

A Javaslat kimerítõen felsorolja a számla felett rendelkezésre jogosultak

körét, illetve meghatározza az affeletti rendelkezés módját is.

Kiemelten kezeli a Javaslat azt a körülményt, ha a számla tulajdonosa

ellen csõdeljárás, felszámolási eljárás indul, vagy a számla tulajdonos

végelszámolás alá kerül. Ezekre az esetekre a Javaslat rendelkezést

tartalmaz, a számla feletti rendelkezésre jogosultak körérõl és a megállapítás

módjáról is. A rendelkezés biztosítja azt, hogy a tulajdonos a számlán lévõ

értékpapírt, mint a hitelezõk kielégítésének alapját ne vonhassa el.

a 87. §-hoz

A Javaslat meghatározza a zárolt értékpapír alszámla intézményét is. A

számlavezetõ erre az alszámlára köteles átvezetni minden olyan

dematerializált értékpapírt, amelyen bármely ok következtében harmadik

személyt megilletõ jogosultság áll fenn. Garanciális rendelkezésként

tartalmazza a Javaslat azt, hogy az alszámlán nyilván kell tartani a zárolás

jogcímét és azt a személyt is, akinek javára azt bejegyezték, továbbá azt,

hogy a zárolt alszámláról kiállított számlakivonatot a számlavezetõ nem csak a

számlatulajdonosnak, hanem annak a személynek is köteles megküldeni, akinek

javára a zárolást okot adó körülményt bejegyezték.

a 88. §-hoz

A Javaslat meghatározza az értékpapírszámla megszûnésének eseteit. A

számlatulajdonos részérõl a felmondást nem köti jogcímhez, megengedi az

azonnali hatályú felmondást is, azonban azzal a feltétellel, hogy a

felmondással egyidejûleg más számlavezetõt kell megjelölnie. A rendelkezés

indoka az, hogy új számlavezetõ megjelenése nélkül a korábbi számlavezetõ nem

tud intézkedni a dematerializált értékpapír más számlán történõ jóváírása

iránt.

A számlavezetõ felmondás iránti jogát a Javaslat jelentõsen korlátozza,

ugyanis csak akkor teszi lehetõvé a 30 napos felmondási idõhöz kötött

felmondást, ha a számlavezetõ ezen tevékenységével felhagy, vagy a

számlatulajdonos kizárólag a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési

kötelezettségét nem teljesíti. A számlavezetõ felmondása esetén, ha a

számlatulajdonos nem rendelkezik új számlavezetõrõl, a korábbi számlavezetõ

továbbra is a tõle elvárható gondossággal köteles az értékpapír-tulajdonos

érdekében eljárni azzal, hogy e tevékenységére a felelõs õrzés szabályait kell

alkalmazni, tehát a számlával mûveleteket végrehajtani nem lehet.

Az ügyfél biztonságát szolgálja az a rendelkezés, hogy a bankszámlához

hasonlóan az értékpapírszámla kimerülése a szerzõdést nem szünteti meg.

a 89. §-hoz

Mivel a Javaslat a központi értékpapírszámla és az értékpapírszámla

megnyitásának, kezelésének és a számlarendszer mûködésének leglényegesebb és

túlnyomórészt a garanciális szabályait alkotja meg, egyben felhatalmazást ad

arra, hogy alacsonyabb szintû jogszabály állapítsa meg a számlarendszer

mûködéséhez kapcsolódó túlnyomórészt technikai normákat.

XIII. fejezet

a 90. §-hoz

Az értékpapír számlavezetõje a Javaslat rendelkezéseibõl eredõen az

ügyfél számára szükségképpen ügyfélszámlát is vezet. Az ügyfélszámlát a

Javaslat egy korlátozott rendeltetésû pénzforgalmi számlaként határozza meg,

amelyen kizárólag az értékpapír forgalmazási tevékenységhez kapcsolódó

fizetések bonyolíthatók le.

A Javaslat felhatalmazást ad az ügyfélszámlához kapcsolódó részletes

szabályok rendeletben történõ megállapítására.

XIV. fejezet

a 91. §-hoz

A Javaslat a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (Gt.) a

szabályaitól eltérõen lehetõséget ad arra, hogy a részvénykönyv vezetésére az

igazgatóság forgalmazási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnek és

elszámolóháznak megbízást adjon.

A részvényesek informálását szolgálja az a rendelkezés, hogy az ilyen

megbízás tényét a cégközlönyben közzé kell tenni.

A részvénykönyvben nyilvántartásra kerül az értékpapír számlavezetõ által

vezetett értékpapírszámlák a nyilvántartott értékpapírállománya, melyet

számlavezetõnként a központi értéktár legalább havonta jelent a részvénykönyv

vezetõjének.

A részvénykönyv nem csak az egyes számlavezetõ által kezelt

részvénymennyiséget tünteti fel, hanem az értékpapír számlavezetõhöz

kapcsolódóan a részvényes nevét, cégnevét, lakcímét, székhelyét, és tulajdoni

hányadát is. A részvényes a számlavezetõjének megtilthatja, hogy ezen adatait

a részvénykönyvbe a részvénykönyv vezetõjének bejelentse. Ez a tilalom azonban

azzal jár, hogy a részvényes a társasággal szemben tulajdonosi jogokat nem

gyakorolhat.

A részvénytársaság és a Felügyelet bármikor jogosult tudni a

részvénytársaság részvényeseinek nevét és tulajdoni arányát, ennek érdekében

követelheti az értékpapírszámlavezetõtõl, hogy az általa vezetett egyes

értékpapírszámlák adatait részére jelentse be. Ezt a bejelentést az

értékpapírtitok szabályai szerint kell kezelni.

A fenti rendelkezések következménye az a kívánatos helyzet lesz, hogy a

részvénytársaság részvénykönyve folyamatosan a valós állapotot fogja tükrözni.

A részvénykönyv tartalmazni fogja az egyes értékpapír számlavezetõk által

vezetett értékpapírszámlákon nyilvántartott részvényeket, és a számlavezetõhöz

kapcsolódóan a tényleges részvénytulajdonosok nevét és tulajdoni arányát is. A

részvénytársaság és a Felügyelet elõtt azok a részvénytulajdonosok sem

maradhatnak anonimok, akik a részvénykönybe való bejelentésüket a

számlavezetõjüknek megtiltják, mivel a részvénytársaság és a Felügyelet ezek

adataihoz is jogosult hozzáférni.

A fenti rendelkezések alapján biztosítható az is, hogy a tulajdonosi

szerkezettel kapcsolatos, valamint a konszern-, a versenyfelügyeleti-, és az

adószabályok is érvényre juthassanak, mivel a Felügyelet az ezek

érvényesítéséért felelõs szervezeteknek az értékpapírtitok körét is felölelõ

adatokat szolgáltathat.

a 92.-93. §-hoz

A dematerializált értékpapír a fizikai valóságban nem jelenik meg, és így

önmagában a részvényes szavazati jogának igazolására nem alkalmas. Ezért a

számlavezetõ az általa kezelt számlákon nyilvántartott részvényekrõl a

Javaslattól meghatározott módon szavazásra jogosító tulajdonosi igazolást

állít ki a részvényes számára.

Az értékpapír számlavezetõ jogosult szavazni azokkal a részvényekkel,

amelyekre neki a részvényes szavazásra jogosító megbízást adott. A Javaslat

kizárja azt a lehetõséget, hogy mind a részvényes, mind a számlavezetõ

szavazati jogot gyakorolhasson ugyanazon részvényekkel.

A Javaslat rögzíti azt, hogy az értékpapír számlavezetõt köti a

részvényes szavazásra jogosító utasításának tartalma.

a 94. §-hoz

A Gt. hatályos rendelkezései lehetõvé teszik a részvénytársaságnak, hogy

a kibocsátott és teljes mértékben befizetett részvényei egyharmadát a cél és

az ok megjelölése nélkül saját kézben tarthassa.

Az elmúlt idõszak eseményei azt mutatták, hogy a Gt-ben adott lehetõség

jelentõs árfolyam-manipulációkra adhat okot, ugyanis a részvénytársaság a

saját kézben lévõ részvények eladásával, illetõleg a nagymértékû vásárlásokkal

a valós piaci viszonyokhoz képest jelentõs árfolyam eltérítést tud

végrehajtani.

Ezeken túl a saját kézben tartott egyharmadnyi részvény nem szavaz a

közgyûlésen, így a fennmaradó részvényekhez kapcsolódó szavazati arány az

alaptõkére vetített tulajdoni arányokhoz képest jelentõs mértékben torzul.

Irányító jog gyakorolható olyan részvénypakettel, amely erre nem lenne

alkalmas, ha az alaptõkét kitevõ valamennyi részvény szavazna.

A fentiek miatt tehát a Javaslat azt fogalmazza meg, hogy a nyilvános

részvénytársaságok saját részvényei ne haladhassák meg a részvények öt

százalékát és ezeket a részvényeket a szerzéstõl számított egy éven belül

legyen köteles elidegeníteni.

XV. fejezet

a 95.-96. §-hoz

A Javaslat a nagytõkeerõvel rendelkezõ befektetési társaság részére az

értékpapír forgalmazás, illetõleg az értékpapírokba történõ befektetés

élénkítése érdekében lehetõvé kívánja tenni befektetési hitel nyújtását. A

befektetési hitel kizárólag a befektetési társaság saját ügyfelének nyújtható,

a befektetési társaság által lebonyolított értékpapír vásárláson keresztül

megvalósuló befektetés finanszírozására szolgálhat.

A Javaslat garanciális elõírásokat tartalmaz, így kötelezi a befektetési

társaságot a hitelkihelyezések kockázatának felmérésére, az ügyfél

megbízhatóságának, fizetõképességének vizsgálatára, és ezeken túl az adott

értékpapír ügylethez képest maximalizálja a nyújtható hitel összegét is. A

hitelkihelyezések esetében a Javaslat preferálja azt, hogy az ügyletet a

befektetõ állampapírra, illetve tõzsdére bevezetett értékpapírra kötötte.

Az egész értékpapírpiac biztonságát szolgálja a Javaslat azon

rendelkezése, hogy a hitel teljes futamideje alatt az értékpapír a hitelt

nyújtó befektetési társaság javára óvadékul szolgál. A befektetési társaság a

hitel futamideje alatt folyamatosan köteles vizsgálni azt, hogy a hitel

nyújtáshoz megkövetelt fedezettségi szint fennáll-e.

a 97.-98. §-hoz

A korszerûbb elszámolási módok alkalmazása érdekében a Javaslat lehetõvé

teszi az értékpapír kereskedõ és a befektetési társaság részére, hogy az

ügyfél részére halasztott pénzügyi teljesítést engedjen. A pénzügyi

teljesítésnek ez a módja arra szolgál, hogy az ügyfél a szerzõdés megkötését

megelõzõen ne legyen köteles a pénzügyi fedezetet elõre biztosítani, hanem

fizetési kötelezettségének csak akkor tegyen eleget, amikor a megkötött

ügyletbõl eredõen fizetési kötelezettsége már pontosan számszerûsíthetõ. A

Javaslat meghatározza a fizetési kötelezettség megengedhetõ maximális

idõtartamát annak az egyidejû elõírásával, hogy a halasztott pénzügyi

teljesítés idõtartama alatt a megvásárolt értékpapír a befektetési szolgáltató

javára óvadékul szolgál.

A Javaslat a kizárólag bizományosi tevékenységet folytató befektetési

szolgáltató részére halasztott pénzügyi teljesítés alkalmazását nem teszi

lehetõvé.

a 99. §-hoz

A befektetõk védelmét szolgálja az a rendelkezés, hogy az ügynök a

befektetési szolgáltató nevében és javára jár el, és az általa okozott

károkért a befektetõk felé a befektetési szolgáltató köteles helytállni,

ügynöki iminõségében közremûködõt nem vehet igénybe.

a 100.-101. §-hoz

A bizományi megbízásokkal a befektetõ tulajdonában lévõ értékpapír és

pénz a befektetési szolgáltató kezeli. A befektetõk védelme érdekében a

Javaslat kimondja azt, hogy a befektetõt megilletõ értékre a befektetési

szolgáltató hitelezõi nem tarthatnak igényt, továbbá, hogy a befektetési

szolgáltató a saját tulajdonától elkülönítetten köteles kezelni az ügyfelet

megilletõ értékeket, és azokat sajátmaga vagy másik ügyfele érdekében nem

használhatja.

XVI. fejezet

a 102. §-hoz

A befektetési szolgáltató likviditásának lényeges biztosítékaként írja

elõ a Javaslat azt, hogy az alaptõkéjének öt százalékát folyamatosan likvid

eszközökben köteles tartani, amely azonnal felhasználható pénz és állampapír

lehet.

a 103. §-hoz

A Javaslat a befektetési szolgáltató biztonságos mûködése érdekében

elõírja, hogy a befektetési szolgáltató saját tõkéje nem lehet kevesebb mint

a 8. §-ban meghatározott alaptõke. Ha elõáll az a rendkívüli helyzet, hogy a

befektetési szolgáltató saját tõkéje az alaptõkéje mértéke alá csökken a

Felügyelet legfeljebb hat hónapot biztosíthat az elõírt szintre való

feltöltésre, és ennek elmaradása esetén a befektetési szolgáltató

tevékenységét felfüggeszti.

a 104.-106. §-hoz

A Javaslat a korábban hatályban volt nyitott pozíció szabályokhoz képest

a befektetési szolgáltató kockázatainak kezelésére jelentõs

többletszabályozást vezet be. Meghatározza a kockázati összérték fogalmát,

tartalmát és elõírja azt, hogy a befektetési szolgáltató a tevékenységébõl

eredõ kockázatainak összértékét naponta köteles mérni.

A kockázat kezelésnek ez a módja alkalmas arra, hogy a befektetési

szolgáltató a tevékenységébõl eredõ kockázatainak alakulását folyamatosan

nyomon követhesse, intézkedéseket tehessen és ezek a lehetõségek a befektetési

szolgáltató jelentési kötelezettségén keresztül a Felügyeletnek is

rendelkezésére állnak.

a 107.-108 §-hoz

A befektetési társaság biztonságos mûködése érdekében a Javaslat

általános tartalékképzési kötelezettséget ír elõ, melynek mértéke a tárgyévi

adózott eredmény 10 százaléka, melyet adózott eredményébõl az osztalék

kifizetése elõtt kell képeznie. Az általános tartalékon túlmenõen a

tevékenységével együtt járó valamennyi feltárható és minõsíthetõ kockázat

fedezetére kockázati céltartalékot is képez.

a 109. §-hoz

A forgalmazási tevékenységet folytató hitelintézet számára a Javaslat

elõírja azt, hogy a kockázatainak összértékét a befektetési szolgáltatóra

elõírt módon állapítsa meg, azonban azt a hitelintézetekrõl és pénzügyi

szolgáltatásokról szóló törvény szabályai szerint kell figyelembe vennie.

a 110. §-hoz

A Javaslat a befektetési vállalkozás biztonsága érdekében elõírja, hogy

az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatának mindenkor

megfelelõ nagyságú szavatoló tõkével kell rendelkeznie. A szavatoló tõke

számításának módját a 8. számú melléklet tartalmazza.

a 111. §-hoz

A Javaslat szerint a befektetési vállalkozás tõkemegfelelési mutatója nem

lehet kevesebb, mint 8 százalék.

a 112. §-hoz

A Javaslat korlátozza az un. nagykockázatok vállalását, amikor is az egy

ügyfél vagy ügyfélcsoport részére történõ összes kockázatvállalás nagyságát

korlátozza. Ez az elõírás csökkenti a befektetési vállalkozás egy ügyféllel

vagy ügyfélcsoporttal szembeni túlzott kockázatát.

a 113. §-hoz

A befektetési szolgáltató által végzett tevékenységek önmagukban is

jelentõs kockázatot hordoznak éppen ezért a Javaslat korlátozza, illetve

kizárja azt, hogy a befektetési szolgáltató olyan befektetéseket

eszközölhessen, amely további jelentõs kockázatokat jelentene a számára.

A Javaslat kizárja a befektetési szolgáltató általi korlátlan

felelõsségel járó tulajdoni részesedés megszerzését és a befektetési

szolgáltató ingatlanbefektetéseit kifejezetten célhoz köti azzal, hogy az

ennek nem megfelelõ egyéb úton a tulajdonába jutott ingatlanokat két éven

belül köteles elidegeníteni.

A Javaslat az ingatlanbefektetések mértékére abszolút korlátot is elõír.

XVII. fejezet

a 114. §-hoz

A Javaslat meghatározza az üzleti titok fogalmát és azon szervezeteket,

amelyek vonatkozásában az üzleti titok fennáll.

Elõírja az üzleti titok megtartásának kötelezettségét, és emellett

meghatározza azokat a szervezeteket, amelyekkel szemben a titoktartási

kötelezettség nem áll fenn.

a 115.-121. §-hoz

A Javaslat a korábban hatályban volt törvénnyel ellentétben meghatározza

az értékpapír-titok fogalmát, annak terjedelmét és azokat a szervezeteket,

amelyek az értékpapír-titoknak minõsülõ adat a rendelkezésére áll.

A Javaslat ezzel az új szabályozási körrel szintén jelentõs lépést tesz a

befektetõk érdekének védelmében.

A Javaslat kimerítõ felsorolást tartalmaz arról, hogy értékpapír-titok

milyen esetben adható ki harmadik személynek, illetve melyek azok a

szervezetek, amelyek vonatkozásában az értékpapír-titok megtartásának

kötelezettsége áll fenn.

A Javaslat kiemelten szabályozza azt a körülményt, hogy az értékpapír

titok nem állhat fenn a szervezett bûnözéssel és a fekete gazdasággal

összefüggõen elkövetett cselekmények esetében.

A Javaslat lehetõvé teszi azt, hogy statisztikai feldolgozás, illetõleg a

tõkepiacról, annak forgalmáról és szereplõirõl készített jelentés

nyilvánosságra hozatala érdekében olyan összesített adatokat tartalmazó

feldolgozások készüljenek, amelyek egyedi személyt illetõ azonosításra nem

alkalmasak.

XVIII. fejezet

a 122.-123. §-okhoz

A Felügyelet létrehozásáról, jogállásáról e törvény rendelkezéseket nem

tartalmaz, mivel azokról külön törvény fog rendelkezni. Az e törvényben

leírtak a külön törvényben megfogalmazottakat kiegészítik, illetve azokat a

speciális feladatokat, hatásköröket és eljárásokat írja le, amelyek az

értékpapír piac, illetve a tõzsde szabályozásával összefüggõek.

A Felügyelet létrehozásának és mûködésének legfõbb célja a befektetõk

védelme, a különbözõ forgalmazási tevékenységet folytató szervezetek piacra

lépésének és piaci mûködésének engedélyezése, illetve olyan átlátható, tiszta

piaci viszonyok kialakítása, melyek a befektetõk érdekét legjobban védik.

a 124. §-hoz

A Javaslat megállapítja a Felügyelet bevételeit, rögzítve egyúttal, hogy

a felügyeleti bírságból származó bevétel 20 százalékát az értékpapír-

forgalmazási szakoktatás, kutatás és a szaksajtó tevékenységének támogatására

kell fordítani, 80 százalékát pedig a Befektetõ-védelmi Alapba kell befizetni.

a 125. §-hoz

Az értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek

és az elszámolóház felügyeleti díjat fizet, mely tevékenységével arányosan

kerül megállapításra. Ezen díjakat a törvény tartalmazza, a Felügyelet által

nyújtott államigazgatási eljárások és szolgáltatások igénybevételéért

fizetendõ díjak körét és mértékét a pénzügyminiszter külön rendeletben fogja

megállapítani.

XIX. fejezet

a 126. §-hoz

A Felügyelet mint államigazgatási szerv az Áe. rendelkezései szerint jár

el. Kivételt csak az e törvényben leírt esetek képeznek. Ezek közül

kiemelendõ, hogy a tõzsdei kereskedést felfüggesztõ felügyeleti határozatok

bírósági felülvizsgálata során azok jellegére, a határidõk sürgõsségére

tekintettel a váltóperre meghatározott határidõket kell alkalmazni.

a 127. §-hoz

A befektetési vállalkozások az ellenõrzési, a felügyeleti tevékenység

ellátása érdekében a Felügyeletnek kötelesek bejelentéseket tenni. A

tevékenység folytatásához, a tulajdonosokhoz, a befektetési vállalkozás, mint

társaság mûködéséhez kapcsolódó bejelentési kötelezettségeket a Javaslat

tételesen meghatározza.

a 128.-132. §-hoz

A Felügyelet rendszeresen ellenõrzi, hogy mindazon gazdálkodó

szervezetek, amelyeknek értékpapír-forgalmazási tevékenység végzésére jogosító

engedélyt adott ki, a tevékenységi engedélyben, illetve az egyéb törvényi

elõírásoknak megfelelõen végzik-e tevékenységüket. Ennek érdekében jogosult

ezen szervezetektõl rendszeresen, illetve alkalomszerûen tevékenységükrõl

információt kérni, valamint helyszíni ellenõrzést lefolytatni. A felügyelt

szervezetek a Felügyelet ezen tevékenységét kötelesek elõsegíteni. Különös

szakértelmet igénylõ feladatok ellátására a Felügyelet jogosult könyvvizsgálót

vagy más, szervezetétõl független szakértõt igénybe venni.

a 133. §-hoz

A Felügyelet jogosult a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató

gazdálkodó szervezetek és az értékpapír-kibocsátók meghatározott adatairól,

illetve az azokban bekövetkezett változásokról nyilvántartásokat vezetni.

a 134.-136. §-hoz

A Felügyelet több, a törvényben meghatározott feladata ellátása érdekében

és annak keretében személyes adatot kezelhet, különleges adatot azonban nem. A

személyes adatok kezelésérõl és védelmérõl szóló egyéb jogszabálynak

megfelelõen e törvény meghatározza a Felügyelet által kezelhetõ adatok körét,

az adatkezelés, adattovábbítás rendjét.

XX. fejezet

a 137.-139. §-okhoz

A Felügyelet jogosult e törvény, illetve egyéb kapcsolódó jogszabályok,

jegybanki rendelkezések megsértése, vagy hiányosság megállapítása esetén

intézkedést tenni. Az intézkedés meghozatalánál figyelembe kell vennie a

szabálysértés vagy hiányosság piacra gyakorolt hatását, veszélyességi okának

mértékét és súlyát. E fejezet részletesen meghatározza a Felügyelet által

hozható intézkedéseket, amelyek a konkrét esettõl függõen a figyelmeztetéstõl

és az engedélyekben, a jogszabályokban foglalt feltételeknek való

megfeleltetési követelménytõl a tevékenységi engedély visszavonásáig vagy más

hatóságnál való eljárás kezdeményezéséig terjedhet. A Felügyelet saját

hatáskörben jogosult bírság kiszabására is, mely szintén a jogszabályokban,

jegybanki rendelkezésekben, illetve a Felügyelet határozatában meghatározott

feltételtõl való eltérés, valamint a mulasztás súlyának és az elért vagyoni

elõny mértékének figyelembevételével kerülhet meghatározásra.

XXI. fejezet

a 140. §-hoz

Az értékpapír-piaci visszaélések közül legnagyobb súlyú és a piacra

legnagyobb veszélyt jelentõ cselekmény a bennfentes kereskedés. A tervezet

egyértelmûen kimondja a bennfentes kereskedés tilalmát. Meghatározza a

bennfentes információk körét, azokat amelyek még nyilvánosságra nem kerültek,

de nyilvánosságra hozataluk alkalmas az adott értékpapír értékének,

árfolyamának jelentõs befolyásolására. Ezen információk természetesen

összhangban vannak a kibocsátó által rendszeres és rendkívüli információ-

nyújtási kötelezettség alá vont adatok körével.

a 141.-143. §-hoz

Az elõzõekkel összhangban meghatározásra került a törvényben azon

személyek köre is, akik bennfentes személynek minõsülnek. Bennfentes személy

egyrészt az, aki bármilyen formában bennfentes információhoz hozzájutott és

tudatában van az információ bennfentes voltának, másrészt a törvény

meghatározza mindazon személyek körét, akik a kibocsátónál folytatott

munkájuknál, betöltött beosztásuknál fogva bennfentes személyek. Ezen második

körbe tartozó személyek az adott értékpapírra vonatkozó üzletkötéseiket

kötelesek a Felügyeletnek bejelenteni, a bejelentést a Felügyelet köteles a

tõzsde lapjában megjelentetni, tekintettel arra, hogy ez a piac szereplõi

részére információ értékkel bír.

Ugyanakkor azok a bennfentes személyek, akik bennfentes információval

rendelkeznek, nem használhatják fel ezen információkat saját céljukra vagy más

személyek elõnyszerzésére.

a 144.-146. §-hoz

A Javaslat meghatározza a bennfentes kereskedelem eseteit, illetve az

azzal azonos megítélés alá vont cselekedeteket, valamint egyidejûleg azokat az

értékpapír-ügyleteket, amelyek nem minõsülnek bennfentes kereskedelemnek. A

bennfentes személyeknek kötelezettséget ír elõ az általuk végrehajtott

értékpapír-ügyleteknek a Felügyelethez történõ bejelentésére.

XXII. fejezet

a 147. §-hoz

A bennfentes kereskedelmen kívül a tisztességtelen árfolyam-befolyásolás

a másik olyan piaci tevékenység, melyet törvény tilt. A törvény

tisztességtelen árfolyam-befolyásolásnak minõsíti az olyan piaci

cselekedeteket, amelyek révén valamely elõre meghatározott cél érdekében

tudatosan eltérítik a piacon egyébként kialakuló kereslet-kínálati

viszonyokat, árfolyamokat. Nem minõsül ugyanakkor árfolyam-manipulációnak az

értékpapír-kibocsátó olyan ún. árfolyam karbantartó tevékenysége, melynek

során elõre meghatározott és bejelentett módon ad vételi vagy eladási

megbízást saját maga által kibocsátott értékpapírokra vonatkozóan.

XXIII. fejezet

a 148.-151. §-okhoz

A Javaslat egészének kifejezett célja a befektetõk védelmének minél

teljesebb körû megvalósítása. Ez a fejezet néhány rendkívül fontos rész-

szabályt határoz meg.

Félrevezetõ tájékoztatással kibocsátott értékpapírra vonatkozó, vagy

bennfentes kereskedelemmel létrejött szerzõdés érvénytelenségének

megállapítására az ügyész pert indíthat a kibocsátó és a befektetési

szolgáltató, illetõleg a bennfentes személy ellen. Az ilyen ügyekben a bíróság

ítéletének hatálya a félrevezetõ tájékoztatással vagy a bennfentes

kereskedelemmel érintett valamennyi szerzõdésre kiterjed.

Ugyancsak kiemelt jelentõséget kapnak azok a befektetõ-védelmi

(fogyasztóvédelmi) szabályok, amelyek az egyes értékpapírok forgalomba

hozatalához, illetõleg a másodlagos forgalomhoz kapcsolódó hirdetési,

reklámtevékenységre, azok tartalmára vonatkoznak.

A befektetõk védelmét szolgálja, hogy a befektetési vállalkozások

kötelesek üzletszabályzatukat a befektetõk rendelkezésére bocsátani,

ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeikben kifüggeszteni. Ugyanezen szabályok

érvényesek a befektetési szolgáltató által igénybe vett, vele szerzõdéses

kapcsolatban álló ügynök tevékenységére is. Annak érdekében, hogy a befektetõk

megismerhessék az egyes forgalmazási tevékenységeket végzõ szervezetek

mûködését, eredményességét, piaci helyzetét, kötelesek azok a

tevékenységükrõl, gazdálkodási adataikról a nyilvánosságot megfelelõ módon

tájékoztatni.

XIV. fejezet

a 152. §-hoz

A Javaslat egyik jelentõs új eleme a Befektetõ-védelmi Alap

létrehozatalával és mûködésével kapcsolatos szabályok megalkotása, melyet a

törvény hatálya alá tartozó és a törvény hatályba lépésekor már mûködõ,

forgalmazási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek kötelesek

létrehozni.

a 153. §-hoz

A Javaslat az Alapot jogi személyként határozza meg és megjelöli azokat a

legfontosabb szabályokat, amelyek az Alap létrejöttével és mûködésével

kapcsolatosak. Az Alap mûködésének törvényességi felügyeletét a Felügyelet

végzi.

a 154.-156. §-okhoz

Az Alap feladata, hogy a tagjánál befagyott követelések esetén a tag

ügyfeleit részlegesen kártalanítsa. Az Alap által nyújtott biztosítás csak az

1997. július 1. napját követõ szerzõdésekre vonatkozik. Meghatározza

ugyanakkor a Javaslat, hogy mely intézmények, szervezetek, illetve személyek

által kötött ügyletekre nem vonatkozik az Alap által nyújtott biztosítás.

a 157.-160. §-okhoz

A Javaslat szerint az Alap pénzeszközei csak akkor használhatók fel, ha

az Alap tagjánál az ügyfele felé fennálló kötelezettsége befagyott, azaz az

ügyletbõl eredõ követelést az esedékességet követõ öt napon belül nem tudja az

ügyfél rendelkezésére bocsátani. Az egy ügyfelet megilletõ kártalanítás csak

részleges, a kártalanítás összege egy ügyfél tekintetében nem haladhatja meg

az egymilllió forintot. A kártalanítás történhet pénzzel vagy az ügyfél

beleegyezése alapján állampapírral.

A tervezet meghatározza az Alap által teljesítendõ kifizetésekre

vonatkozó határidõket, a kifizetések meghirdetését és a teljesítés módját.

a 161.-162. §-okhoz

A törvény hatályba lépését követõen forgalmazási tevékenység végzésére

engedélyt kérõ szervezet az engedélykérelem benyújtását megelõzõen köteles

nyilatkozni az Alap igazgatóságának az Alaphoz való csatlakozásról. Az Alap

tagja az Alaphoz történõ csatlakozáskor csatlakozási díjat köteles fizetni,

ezt követõen pedig éves díjat. Az éves díj összegét az Alap igazgatósága

állapítja meg, figyelembe véve az Alap egyes tagjai által végzett forgalmazási

tevékenység volumenét. Ha az Alap rendelkezésére álló pénzeszközök az Alap

kötelezettségeit nem fedezik, akkor az igazgatóság rendkívüli befizetést is

elrendelhet. A különbözõ jogcímeken befizetett díjat az Alap tagja az egyéb

ráfordításai között számolja el.

a 163.-165. §-okhoz

Az Alapot hét tagú igazgatóság irányítja, az igazgatóság tagjai között

egyaránt jelen vannak a szûkebb szakma (tõzsde, központi értéktár, MNB és a

befektetési szolgáltatók), valamint az Alap tagjaitól független szakemberek.

Az igazgatóság ülésein jogosult részt venni a Felügyelet képviselõje, valamint

az Alap ügyvezetõ igazgatója. A Javaslat az igazgatóság hatáskörébe utalja

mindazokat a kérdéseket, amelyek az Alap mûködésével, az Alap szabályzataival,

az Alap irányításával kapcsolatosak. Ugyancsak meghatározásra kerülnek azok a

legfontosabb kérdések, amelyeket az igazgatóságnak szabályzatban kell

elrendezni. Ezek a szabályzatok a Felügyelet jóváhagyását követõen lépnek

hatályba.

a 166.-167. §-okhoz

Tekintettel az Alap speciális helyzetére és feladatára, az Alap számláját

a Magyar Nemzeti Bank vezeti, pénzeszközeit kizárólag készpénzben vagy

állampapírban tarthatja. Az Alap gazdálkodási tevékenységet nem folytathat.

a 168.-169. §-okhoz

A Javaslat szerint az Alaphoz való csatlakozás és a folyamatos tagság a

forgalmazási tevékenységet folytató szervezetek részére kötelezõ, ezért a

kilépés is csak akkor lehetséges, ha az Alap tagja minden olyan tevékenységét

megszüntette, amelyre az Alap biztosítása vonatkozott és igazolja azt, hogy

minden ilyen ügyfelekkel szemben fennálló kötelezettségének eleget tett. Az

Alap igazgatósága jogosult ugyanakkor az Alap tagjával szemben intézkedések

meghozatalára, ha az a kötelezettségét határidõben nem teljesíti,

hirdetéseiben tévesen tájékoztat az Alap által biztosított ügyletekre

vonatkozóan, illetve nyilvántartásai nem teszik lehetõvé az Alap által

biztosított ügyletek megfelelõ nyomon követését. Az Alap igazgatósága

visszatérõ vagy súlyos kötelezettségszegés esetén szankciót kezdeményezhet a

Felügyeletnél az Alap tagjával szemben, továbbá dönthet úgy is, hogy kizárja a

tagot az Alapból.

XXV. fejezet

a 170. §-hoz

A Javaslat a jelenleg hatályos törvénnyel megegyezõ módon önszabályozó,

önigazgató szervezetként határozza meg a tõzsdét, mely a tõkepiac központi

intézménye és amely maga jogosult tevékenységét szabályzatait meghatározni,

továbbá megválasztja testületeit, bizottságait, tisztségviselõit.

a 171. §-hoz

Az értékpapír-tõzsdét befektetési vállalkozások alapíthatják meg. Az

alapítás feltételeit a Javaslat normatív módon határozza meg, legalább tizenöt

alapító tag, legkevesebb százötven millió forint alaptõke biztosításával

kimondja a megalakulását, megállapítja alapszabályát, megválasztja

tisztségviselõit. A tõzsde alapításához a Kormány jóváhagyása szükséges.

a 172.-173. §-okhoz

A tõzsde mûködésének alapdokumentumai az alapszabály és szabályzatok. A

Javaslat meghatározza azokat a kérdéseket, amelyeket az alapszabálynak kell

tartalmaznia, valamint azon kérdések körét, amelyek különbözõ szabályzatokban

rendezhetõk. Egységes elõírás hogy mind a tõzsde alapszabályának, mind pedig

szabályzatainak hatályba lépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges.

XXVI. fejezet

a 174. §-hoz

E § tartalmazza azokat a feltételeket, amely teljesítésével a befektetési

szolgáltató tõzsdetaggá válhat. A tagfelvételi kérelmet a tõzsdetanács bírálja

el, esetleges elutasító határozata ellen jogorvoslati kérelem esetén a

közgyûlés jogosult felülvizsgálatra. Tekintettel a tõzsde speciális

helyzetére, a tõkepiacon betöltött központi szerepére, valamint arra hogy

bizonyos tevékenységek, üzletkötések csak tõzsdén lehetségesek még a

befektetési szolgáltatók részére is, a piacra jutás fontos szabálya, hogy a

tõzsdetagok számának felsõ határa nem korlátozható.

a 175. §-hoz

A tõzsdére vonatkozó szabályozás körében a Javaslat új intézményt kíván

bevezetni az un. kereskedési jog szabályozásával. A tõzsde tagját az

alapszabályban meghatározott körben és módon kereskedési jog illeti meg,

ugyanakkor a tõzsde jogosult arra, hogy nem tõzsdetag forgalmazási

tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnek tagsági joggal nem járó

kereskedési jogosultságot biztosítson. Ezzel a hitelintézetek, akik

állampapírok és egyéb tõzsdei termékek vonatkozásában folytathatnak

forgalmazási tevékenységet, valamint az árutõzsde tagjai az egyéb tõzsdei

termékek vonatkozásában kaphatnak kereskedési jogot az értékpapírtõzsdén.

a 176. §-hoz

A tõzsdetagság megszûnhet a befektetési szolgáltató gazdasági társaság

megszûnésével, kilépéssel, kizárással vagy ha a Felügyelet a tevékenységi

engedélyt visszavonja. Ugyanakkor lehetõség van a tõzsdetag kizárására is, ha

a tõzsdetag a tõzsdével szembeni kötelezettségeit szankció alkalmazását

követõen sem teljesíti. A kizáró határozat ellen jogorvoslatnak van helye.

a 177. §-hoz

E § a tõzsdei forgalom elszámolására két lehetõséget biztosít: egyrészt

lehetséges tõzsde munkaszervezetén belül, másrészt a tõzsde az elszámolások

lebonyolításával elszámolóházat is megbízhat.

XXVII. fejezet

a 178.-180. §-okhoz

A tõzsde legfõbb szerve a tõzsdetagokból álló közgyûlés. A Javaslat

meghatározza a tõzsde közgyûlésének kizárólagos hatáskörébe tartozó

kérdéseket, valamint a közgyûlés összehívásának gyakoriságát és módját. A

jelenlegi szabályozáshoz képest - mely az egy tag, egy szavazat elvet

tartalmazza - jelentõs változás, hogy a tõzsdetagok közgyûlési szavazatának

száma a tõzsdén folytatott tevékenységükkel arányos. A Javaslat szerint minden

tõzsdetagnak szekciónként egy szavazata van, de az egyes szekciókban

folytatott tevékenységétõl, illetve annak a szekció forgalmához viszonyított

arányától függõen legfeljebb tíz szavazata lehet. Ez a változás azt

eredményezheti, hogy a tõzsdén nagyobb szavazati súlyuk lesz azoknak a

befektetési szolgáltatóknak, amelyek a tõzsdei forgalomban jelentõsebb arányt

képviselnek.

a 181. §-hoz

A tõzsdetanács a közgyûlésnek alárendelt általános irányító testület,

mely legalább hét természetes személybõl áll. A tõzsdetanács tagjainak

többségét a tõzsdetagoktól független személyek körébõl kell megválasztani

annak érdekében, hogy a tõzsde amely egyszerre tagi tõzsde és az értékpapír-

piac központi intézménye, ne kizárólag a tõzsdetagok érdekeit képviselje,

hanem tevékenysége folytatása során mindkét érdeket figyelembe véve járjon el.

Ugyanakkor a speciális piaci részérdekek megjelenítése miatt a tervezet

elõírja, hogy a tõzsdetanács egy-egy tagja a befektetõk, illetve a kibocsátók

képviselõje, mely tagot a befektetõi, illetve kibocsátói szervezetek

jogosultak megválasztani.

a 182.-183. §-okhoz

A tõzsde általános ellenõrzõ szerve a felügyelõ bizottság, mely a tõzsde

gazdálkodását, a tõzsde különbözõ szerveinek mûködését ellenõrzi. A felügyelõ

bizottság tagja, ha szükségesnek tartja, indítványt tehet a közgyûlés

napirendjére, valamint tanácskozási joggal részt vehet a közgyûlésen. A

felügyelõ bizottság a tevékenységérõl évente köteles a közgyûlésnek

beszámolni.

a 184. §-hoz

A tõzsde köteles etikai bizottságot létesíteni, mely azokban a

kérdésekben jogosult eljárni, amelyek nem a törvény vagy a tõzsdei

szabályzatok megsértését jelentik a tõzsdetagok vagy a tõzsdetagok

alkalmazottai részérõl, de olyan általánosítható következtetések levonására

alkalmasak, amelyek a tõzsdén kereskedõk etikus magatartását segíthetik elõ.

a 185. §-hoz

A tõzsde operatív irányítása a tõzsdetitkárság feladata. Ennek keretében

biztosítja mindazokat a technikai, személyi, biztonsági feltételeket, amelyek

a tõzsdei mûködéshez szükségesek, elõkészíti a különbözõ tõzsdei testületek

munkáját, döntéseit, biztosítja a tõzsdei tevékenységrõl szóló információk

(árfolyamok) nyilvánosságra kerülését, továbbá elvégzi a tõzsde

gazdálkodásával kapcsolatos teendõket. A tõzsdetitkárság vezetését az

ügyvezetõ igazgató látja el.

a 186. §-hoz

A folyamatos kontroll és a kapcsolattartás biztosítása érdekében a

Javaslat feljogosítja a Felügyelet képviselõjét, hogy a tõzsde különbözõ

szervezeteinek ülésén jelen lehessen.

a 187.-188. §-okhoz

E §-ok határozzák meg a tõzsde tisztségviselõinek körét, a választott

tisztség idõtartamát, illetve a megbízatás megszûnésének eseteit, a tõzsde

képviseleti rendjét.

XXVIII. fejezet

a 189.-191. §-okhoz

A tõzsde alaptõkéjét a tõzsdetagok által befizetett egyszeri belépési

díjak alkotját. A tõzsde egyéb bevételei közül a legjelentõsebbek a

tõzsdetagok által fizetett éves tagsági díjak, kereskedési joggal rendelkezõk

éves díja, a tõzsde szolgáltatásaiért járó díjak. A Javaslat kimondja, hogy a

tõzsde egyéb bevételei után - speciális jellege miatt, valamint azért, mert

nem nyereségorientált szervezet - társasági és helyi adót nem fizet. Esetleges

bevételi többletét kizárólag a tõzsdei tevékenység fejlesztésére használhatja

fel. A Javaslat korlátozza a tõzsde szabad pénzeszközeinek felhasználását

(kizárólag állampapírba fektetheti), az ingatlanvásárlást, illetve részesedés

szerzését társaságokban. A korlátozások oka, hogy a tõzsde a figyelmét a

kereskedési tevékenységre, annak továbbfejlesztésére fordítsa és ne egyéb

gazdasági tevékenységet folytasson.

Ugyancsak a tõzsde különleges jellegénél és helyzeténél fogva szükséges

kimondani, hogy a tõzsdetagok a tõzsde tartozásaiért nem felelnek.

XXIX. fejezet

a 192.-196. §-hoz

A Javaslat részletes szabályokat ad azokra az esetekre, ha az egyes

értékpapírok árfolyamának alakulása, az üzletkötések rendje olyan szokatlan,

rendellenes, az ismert adatokkal, információkkal alá nem támasztható módon

alakul, mely nem biztosítja a rendezett, áttekinthetõ, a minden egyes piaci

szereplõ által ismert adatokon nyugvó kereskedést. Ezek a rendkívüli helyzetek

különbözõ okokon alapulhatnak, s az okok megkereséséig, illetve az

intézkedések megtételéig szükségessé válhat a tõzsdei kereskedés

felfüggesztése. A Javaslat különbözõképpen határozza meg a tõzsde ügyvezetõ

igazgatója, a tõzsdetanács, a Felügyelet vagy a pénzügyminiszter által

elrendelhetõ kereskedési felfüggesztés eseteit, a hatásköröket, a

felfüggesztés idõtartamát. Minél hosszabb idejû a felfüggesztés, minél több

értékpapírt vagy tõzsdei terméket érint, annál magasabb szintre tolódik a

felfüggesztés elrendelésének jogköre. A felfüggesztésre okot adó körülmény

megszûnésével természetesen a felfüggesztést azonnal meg kell szüntetni, a

tõzsdei kereskedést vissza kell állítani.

Devizaalapú tõzsdei termék forgalmazásának felfüggesztését az MNB elnöke

is kezdeményezheti a felfüggesztésre jogosult személynél vagy testületnél.

XXX. fejezet

a 197. §-hoz

A Javaslat szerint a tõzsde akkor szûnhet meg, ha a közgyûlés a jogutód

nélküli megszûnésrõl dönt vagy ha a tõzsdetagok száma a megalakuláshoz

szükséges tizenöt alá csökken és meghatározott idõn belül (hat hónap) nem

kerül sor új tag felvételére. A tõzsde megszûnéséhey - akárcsak az

alakulásához - a Kormány jóváhagyása szükséges.

XXXI. fejezet

a 198. §-hoz

A Javaslat továbbra is fenn kívánja tartani a tõzsdei választott bíróság

intézményét, azonban szabályozásánál figyelemmel volt arra, hogy idõközben

hatályba lépett a választott bíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény. A

Javaslat a tõzsdei választott bíróság hatáskörét a törvény hatálya alá tartozó

értékpapírok forgalomba hozatalával és forgalmazásával, a tõzsdei ügyletekkel,

a befektetési szolgáltató és ügyfele közötti megbízás megtagadásával, továbbá

a tõzsde és az elszámolóház alapszabályával, üzletszabályzatával és

szabályzatával kapcsolatos jogvitákra kívánja korlátozni.

Ugyanakkor a szakszerûség és az egyöntetû ítélkezési gyakorlat

kialakítása érdekében a megjelölt kérdésekben kizárólagossá teszi a tõzsdei

választott bíróság eljárását, ideértve a nemzeti ügyeket is.

XXXII. fejezet

a 199.-203. §-okhoz

A Javaslat megalkotja a tõzsdeügylet fogalmát, meghatározza tartalmát, a

szerzõdésben részes felek jogait és kötelezettségeit. A szabályozás alapelve

az, hogy legyen összhangban a Ptk. szerzõdésekre vonatkozó általános

rendelkezéseivel, ugyanakkor biztosítsa azokat a kötelezõen érvényesítendõ

speciális szabályzatokat amelyek a tõzsdei ügyletek lényegébõl fakadnak. A

tõzsdei ügyletek olyan, szûk körben elõforduló, sajátos szerzõdések, hogy nem

indokolt ezen ügyletek szabályozását teljes mértékben a Ptk. keretében

megoldani.

A tõzsdei ügyletet csak a tõzsdén kereskedési joggal rendelkezõ

személyek, kizárólag a tõzsdei forgalomban köthetik meg.

A Javaslat kimondja azt, hogy bármely tõzsdeügylet érvényességéhez annak

írásbafoglalása szükséges.

A szabályozásban az azonnali, a határidõs és az opciós tõzsdei ügyletet

tartalmazza, azon a módon, hogy a fõszabály a Ptk. rendelkezése, ez alatt a

speciális szabályozást a Javaslat adja, és felhatalmazza a tõzsdét és az

elszámolóházat, hogy az általa megjelölt körben kisegítõ szabályként a tõzsdei

ügyletek speciális - elsõsorban technikai jellegû - szabályait megalkothassa.

A tõzsdei szabályzat természetesen nem lehet ellentétes a Javaslat,

illetõleg a Ptk. szabályaival.

XXXIII. fejezet

a 204.-206. §-okhoz

Az elszámolóház olyan speciális tevékenységet végzõ részvénytársaság,

amelyik a tõzsdei és tõzsdén kívüli értékpapír-ügyletek, a tõzsdei termékek

elszámolását, az általa elszámolt ügyletek teljesítésének biztosítását,

tõzsdeforgalmi számla vezetését, letétkezelõk részére letéti szolgáltatást

nyújt, valamint forgalmazási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek

részére saját tulajdonban álló dematerializált értékpapírról értékpapír-

számlát vezet. Elszámolóházi tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye

szükséges. A tõzsde szabályozásához hasonlóan az elszámolóházi tevékenység sem

monopolizált egyetlen szervezetre, a törvény normatív feltételeket állapít

meg. Ugyanakkor néhány tevékenységet, melyek egyfajta természetes

monopóliumként kell, hogy mûködjenek, csak egy elszámolóház végezhet. A

Felügyelet jogosult a központi értékpapír-nyilvántartás, az értékpapír-kód

kiadása, a központi értékpapír-számlavezetés, valamint a belföldön kibocsátott

értékpapírról külföldi forgalmazás céljára szolgáló okirat kiállítására

elszámolóházat kijelölni a törvényben meghatározottak szerint.

Az elszámolóház a szolgáltatását igénybe vevõvel köteles szerzõdést

kötni.

a 207. §-hoz

Az elszámolóház tevékenysége és tevékenységének színvonala,

befolyásolástól mentes, megbízható mûködése az egész piac szempontjából

kiemelt fontosságú, ezért a Javaslat meghatározza, hogy kik szerezhetnek

tulajdont elszámolóházban és milyen mértékben. Az MNB, a tõzsde, az árutõzsde,

valamint másik elszámolóház korlátlanul, míg a tõzsdetag, árutõzsdetag és

hitelintézet egyenként az elszámolóház alaptõkéjének tíz-tíz százalékáig

szerezhet tulajdont.

XXXIV. fejezet

a 208.-209. §-okhoz

Az elszámolóház jogosult és köteles üzletszabályzatában meghatározni az

általa folytatott tevékenységekre vonatkozó általános szerzõdési feltételeket.

Ugyanakkor a Javaslat meghatározza, hogy mely kérdéskörökre vonatkozóan kell

szabályzatot alkotnia. Az üzletszabályzat és a szabályzatok hatályba lépéséhez

- a tõzsdéhez hasonlóan - a Felügyelet jóváhagyása szükséges. Annak érdekében,

hogy az elszámolóház üzletszabályzata és szabályzatai a piac minden egyes

szereplõje számára megismerhetõek legyenek, a tõzsde hivatalos lapjában és a

Pénzügyi Közlönyben azokat meg kell jelentetni.

Tekintettel az elszámolóháznak az elszámolás-forgalomban betöltött

helyére, valamint arra, hogy az elszámolóház pénzügyi garanciákat nyújt az

ügyletek teljesítéséhez, az elszámolóház köteles tartalékot képezni, melynek

módját és mértékét kormányrendelet határozza meg. Ezen tartalékokat az

elszámolóház egyéb eszközeitõl elkülönítetten kell kimutatni. Az elszámolóház

pénzforgalmi számláját a Magyar Nemzeti Bank vezeti.

a 210.-211. §-okhoz

Az elszámolóház mûködésének felügyeletét a Felügyelet látja el.

Rendkívüli, a törvény által meghatározott esetekben a Felügyelet jogosult az

egyes számlák feletti rendelkezési jog legfeljebb harminc napra történõ

korlátozására. Ez a korlátozás a szolgáltatást igénybe vevõk és a befektetõk

érdekeinek védelmében történhet.

XXXV. fejezet

a 212. §-hoz

Az átlátható, tiszta és befolyásolástól mentes forgalmazási, tõzsdei,

elszámolóházi, valamint felügyeleti tevékenység megvalósítása érdekében a

Javaslat olyan összeférhetetlenségi szabályokat mond ki, amelyek

biztosíthatják a különbözõ érdekek egymástól való elkülönítését, mind

tulajdonosi, mind pedig vezetõi, tisztségviselõi oldalról. Az

összeférhetetlenségi szabályok arra szolgálnak, hogy megakadályozzák a

különbözõ kereszt-tulajdonlásokat, a szervezeti és személyi összefonódásokat a

piac különbözõ szereplõi között.

a 213. §-hoz

A befektetési vállalkozás társaság vezetõ tisztségviselõi, felügyelõ

bizottsági tagjai, valamint alkalmazottai által folytatható személyes üzleti

tevékenység, értékpapír vásárlás, tulajdonlás szabályait, az esetleges

korlátozásokat, tiltásokat a törvény nem határozza meg, viszont kötelezi a

befektetési szolgáltatót arra, hogy mindezekrõl belsõ szabályzatot alkosson,

melyben figyelembe tudja venni a rá jellemzõ specialitásokat. Ezt a belsõ

szabályzatot köteles a Felügyeletnek benyújtani és természetesen mûködése

során alkalmazni.

XXXVI. fejezet

a 214. §-hoz

Tekintettel arra, hogy a törvényben szabályozott tevékenységek, valamint

szervezetek különleges helyet foglalnak el a pénz- és tõkepiacon, valamint az

egész magyar gazdaságban, továbbá arra, hogy minden esetben engedélyköteles

tevékenységrõl van szó, szükséges hogy csak olyan szervezet használhassa a

tõzsde, az elszámolóház, az értéktár, valamint a befektetési vállalkozás,

illetve ezekhez hasonló tartalmú magyar vagy idegen nyelvû megnevezést a

társaság nevében vagy tevékenységi körének meghatározásában, amely valóban a

törvényben meghatározott tevékenységeket, a törvényben meghatározott

feltételeknek eleget téve végez.

a 215. §-hoz

A Javaslat kötelezõ érvénnyel elõírja azt, hogy hatálybalépésekor a

Felügyelet elõtt folyamatban lévõ ügyekben csak akkor kell alkalmazni a

rendelkezéseit, ha az az ügyfélre nézve kedvezõbb, mint a korábban hatályban

volt törvény.

a 216.-229. §-hoz

A Javaslat számos új elõírást tartalmaz, amely a már engedélyezett és a

törvény hatályba lépésekor mûködõ, valamint az átmeneti szabály alapján

engedélyezendõ befektetési szolgáltató tevékenységét is jelentõs mértékben

befolyásolja. Ezért a Javaslat megfelelõ átmeneti idõ beiktatásával

felkészülési lehetõséget biztosít arra, hogy a hatályba lépését követõen a

mûködõ befektetési szolgáltatók eleget tehessenek a rájuk vonatkozó

elõírásoknak.

a 230-240. §-hoz

A Javaslat az értékpapírok forgalomba hozatalának, forgalmazásának egy

korszerûbb, nagyobb nyilvánossággal járó rendszerét hozza létre. Ezért a

Javaslat több rendelkezése jelentõs mértékben kihat az egyéb jogszabályokra

is.

A dematerializált értékpapír megalkotásával módosítani kellett a Ptk.

által szabályozott értékpapír fogalmat oly módon, hogy az mind a

dematerializált értékpapír, mind pedig a nyomdai úton elõállított értékpapír

fogalmát felölelje.

A módosuló jogszabályok körében a legjelentõsebb kör a gazdasági

társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény.

A módosítások lényege, hogy megteremti a részvénykönyv teljes

nyilvánosságát, biztosítja, hogy a Gt. szabályai ne akadályozzák a

dematerializált értékpapír kibocsátásának a lehetõségét, ugyanakkor a Javaslat

szabályozási elvébõl kiindulva lehetõséget teremt a Gt. módosításain keresztül

a nyilvános és a zárt körû részvénytársaság az eddiginél egyértelmûbb

elkülönítésére.

A Javaslat kapcsolódó módosításként tartalmazza a befektetési alapokról

szóló 1991. évi LXIII. törvényt, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.

törvényt, az árutõzsdérõl és az árutõzsdei tevékenységrõl szóló 1994. évi

XXXIX. törvényt, a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény és a

Választott bíróságról szóló 1994. évi LXXI. törvény szûkkörû, a Javaslat

szabályozási körébõl feltétlenül folyó módosításai.

A Javaslat a módosuló jogszabályok körében tartalmazza a kötvényrõl szóló

1982. évi 28. tvr. és a letéti jegyrõl szóló 1988. évi 18. tvr. korszerûsítést

tartalmazó módosításait.

a 241. §-hoz

A Javaslat rögzíti, hogy a korábban kihirdetett jogszabályokban felvett

1990. évi VI. törvény vagy Épt. megjelölés alatt a Javaslatot kell érteni.

A dematerializált értékpapír kézbõl kézbe már nem adható át, ezért a

Javaslat a jogrendszer egészére kiterjedõen rögzíti azt, hogy ahol jogszabály

olyan cselekedetrõl szól, amely a kinyomtatott értékpapír átvételét egyéb

módon való birtokba vételét említi, azon a dematerializált értékpapír esetében

ugyanezt a hatást eredményezõ zárolt alszámlára történõ helyezést kell érteni.

a 242. §-hoz

A Javaslat elkészítésekor az elõterjesztõk figyelembe vették az Európai

Közösségek által kidolgozott és elfogadott, a tõkepiacra vonatkozó

irányelveket, melyek tételes felsorolását a 9. számú melléklet tartalmazza.

a 243. §-hoz

A Javaslat tartalmazza a hatályba lépésével egyidejûleg hatályukat vesztõ

rendelkezéseket, így különösen az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba

hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapír tõzsdérõl szóló 1990.

VI. törvényt és az azt idõközben módosító más törvényi rendelkezést.

a 244. §-hoz

Mivel a Javaslat technikai jellegû normákat nem tartalmaz, felhatalmazást

ad a kormánynak, illetve a pénzügyminiszternek arra, hogy a törvény

végrehajtásához szükséges részletezõ biztonsági szabályokat, technikai,

eljárási normákat, stb. kormányrendeletben, illetve rendeletben alkossa meg.

Eleje Honlap