1
Magyar Köztársaság
Kormánya
T/2844.. számú
törvényjavaslat
az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyeletrõl
Elõadó: dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
1996. szeptember
1996. évi ........ törvény
az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyeletrõl
Az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet
1. §
(1) Az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) a
Kormány felügyelete alatt mûködõ országos hatáskörû közigazgatási szerv.
(2) A Felügyelet jogi személy, amely önállóan gazdálkodó költségvetési
szervként mûködik, szervezeti és mûködési szabályzatát a Kormány hagyja jóvá.
(3) A Felügyelet székhelye: Budapest.
2. §
A Felügyelet tevékenységének célja a pénzügyi szolgáltatási, kiegészítõ
pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, kiegészítõ befektetési
szolgáltatási, elszámolóházi, befektetési alapkezelési tevékenységet végzõ
szervezet, illetve személy, valamint a tõzsdék (a továbbiakban: pénz- és
tõkepiaci szervezetek) prudens mûködésének, tulajdonosaik gondos
joggyakorlásának, a pénz- és tõkepiac zavartalan, illetve eredményes
mûködésének az elõsegítése, a pénz- és tõkepiaci szervezetek ügyfelei
érdekeinek védelme, a piaci viszonyok átláthatóságának, továbbá a tisztességes
és szabályozott piaci verseny fenntartásának elõsegítése.
3. §
A Felügyelet hatásköre kiterjed:
) a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi
.......... törvény,
) az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési
szolgáltatásokról és az értékpapír-tõzsdérõl szóló, 1996. évi
.............. törvény,
) a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény,
) az árutõzsdérõl és az árutõzsdei ügyletekrõl szóló, 1994. évi XXXIX.
törvény,
) a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény,
) az egyes szakosított hitelintézetekrõl szóló törvény
hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletére.
4. §
(1) A Felügyelet ellátja mindazon feladatokat, amelyet törvény vagy törvény
felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a hatáskörébe utal.
(2) A Felügyelet véleményezési joggal rendelkezik a pénz- és tõkepiaci
rendszert érintõ jogszabályok elõkészítése során, valamint javaslatot tesz e
jogszabályok megalkotására.
(3) A Felügyelet tevékenységérõl évente beszámol a Kormánynak, továbbá
közzéteszi éves tájékoztatóját.
Nemzetközi együttmûködés
5. §
(1) A Felügyelet külföldi felügyeleti hatóságokkal, illetve az általuk
létrehozott nemzetközi szervezetekkel együttmûködési megállapodást köthet,
információkat cserélhet és tagként ilyen szervezetbe beléphet.
(2) A nemzetközi együttmûködés során a külföldi felügyeleti hatóságoktól
kapott adatokat, információkat a Felügyelet az alábbi célokra használhatja
fel, illetõleg külföldi felügyeleti hatóságoknak az alábbi célokra adhat ki
adatokat:
) a pénz- és tõkepiaci szervezetek alapításának, mûködésének
engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához, illetve az
engedélyben foglaltak ellenõrzéséhez,
) felügyeleti határozatok, így különösen intézkedések, illetve
szankciók megalapozásához.
Határozatok közzététele
6. §
(1) A Felügyelet a bank-, értékpapír- és üzleti titok megtartása mellett -
a pénz- és tõkepiaci szereplõk, a befektetõk vagy a betétesek védelme
érdekében - jogosult határozatait részben vagy egészben a Pénzügyi Közlönyben
és az általa célszerûnek tartott más módon közzétenni.
(2) A Felügyelet az általa kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkezõk
jegyzékét rendszeresen közzéteszi a Pénzügyi Közlönyben.
A Felügyelet vezetõi és alkalmazottai
7. §
(1) A Felügyelet elnökét és két elnökhelyettesét - a pénzügyminiszter és az
MNB elnökének együttes javaslatára - a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.
A kinevezés idõtartama hat év.
(2) A Felügyelet elnökére, elnökhelyetteseire, valamint az alkalmazottaira
az e törvényben foglalt eltérésekkel a köztisztviselõk jogállásáról szóló,
többször módosított 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.)
rendelkezései az irányadók, azzal hogy a Ktv. 30/A § (3) bekezdésében
megállapított arány harmincöt százalék, továbbá a 44. § (1) bekezdésében
megállapított illetmény kiegészítés mértéke negyvenöt százalék.
(3) Felmentéssel szûnik meg a Felügyelet elnökének és elnökhelyetteseinek
megbízatása, ha
) jogerõs bírói ítélet megállapítása szerint bûncselekményt követett
el, vagy más módon tisztségére méltatlanná vált,
) tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált,
) tisztségével való összeférhetetlenségét nem szüntette meg,
) tevékenységével a Felügyelet mûködését veszélyezteti.
8. §
A Felügyelet elnöke
) irányítja a Felügyelet munkaszervezetét,
) gyakorolja a Felügyelet alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat,
) irányítja a Felügyelet gazdálkodását,
) képviseli a Felügyeletet,
) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, vagy a
Felügyelet szervezeti és mûködési szabályzata a hatáskörébe utal,
) tanácskozási joggal résztvesz a Kormány ülésén a Felügyelet
feladatkörét érintõ kérdések tárgyalásakor.
9.§
(1) A Felügyelet elnöki és elnökhelyettesi tisztségére az nevezhetõ ki, aki
szakirányú felsõfokú végzettséggel, továbbá legalább ötévi, valamely pénz- és
tõkepiaci szervezetnél, illetve a közigazgatás pénzügyi, gazdasági területén
szerzett vezetõi gyakorlattal rendelkezik.
(2) Szakirányú felsõfokú végzettségnek minõsül az állam- és jogtudományi
egyetemen, közgazdaságtudományi egyetemen szerzett diploma, államigazgatási
fõiskolán vagy pénzügyi és számviteli fõiskolán szerzett oklevél.
Összeférhetetlenség
10.§
(1) A Felügyelet elnöke, elnökhelyettesei és alkalmazottai (továbbiakban: a
Felügyelet alkalmazottja) nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói.
(2) A Felügyelet alkalmazottja nem létesíthet tagsági viszonyt,
munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezetõ
tisztségviselõi jogviszonyt vagy felügyelõ bizottsági tagságot a Felügyelet
hatáskörébe tartozó, a 2. §-ban meghatározott szervezettel, és - a
hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi .......
törvény 110. § (2) bekezdésének c) pontja kivételével - az Országos
Betétbiztosítási Alappal.
(3) A Felügyelet alkalmazottja az öröklés kivételével:
) tulajdont pénz- és tõkepiaci szervezetben,
) állampapír, letéti jegy és zártkörûen kibocsátott értékpapír
kivételével értékpapírt,
) a b) pontban fel nem sorolt egyéb befektetési eszközt
nem szerezhet.
(4) A Felügyelet alkalmazottja pénz- és tõkepiaci szervezetben tulajdonosi
részesedéssel nem rendelkezhet, kinevezésekor köteles nyilatkozni a
munkáltatói jogkör gyakorlójának pénz- és tõkepiaci szervezetben fennálló
tulajdoni részesedésérõl, továbbá a tulajdonában lévõ minden olyan befektetési
eszközrõl, amelyet kinevezése után nem szerezhet.
(5) A Felügyelet alkalmazottja kinevezése elõtt, illetõleg öröklés útján
szerzett a (3) bekezdésben meghatározott tulajdoni hányadát, értékpapírját és
egyéb befektetési eszközét a szerzéstõl számított három hónapon belül köteles
elidegeníteni.
(6) A Felügyelet alkalmazottja köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának
haladéktalanul bejelenteni azt, ha a kinevezését követõen a vele közös
háztartásban élõ közeli hozzátartozója a (3) bekezdésben meghatározott
tulajdoni hányadot, értékpapírt vagy egyéb befektetési eszközt szerzett.
(7) A (5) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, illetve a vele
közös háztartásban élõ közeli hozzátartozója tekintetében fennálló
összeférhetetlenségi ok megszüntéig a Felügyelet alkalmazottja nem vehet részt
olyan döntés elõkészítésében és meghozatalában, amely az összeférhetetlenségi
okkal érintett szervezetre vonatkozik.
(8) A Felügyelet alkalmazottja kinevezésekor köteles nyilatkozni
szövetkezeti hitelintézetben fennálló tagsági viszonyáról. A Felügyelet
alkalmazottja a kinevezésekor fennálló tagsági viszonyát addig nem köteles
megszüntetni, amíg a hitelintézettel szemben tartozása áll fenn. Ezen idõszak
alatt azonban nem vehet részt olyan döntés elõkészítésében és meghozatalában,
amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.
(9) A Felügyelet alkalmazottja kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni
arról, hogy vele közös háztartásban élõ közeli hozzátartozója a 3. § szerinti
szervezettel vezetõ tisztségviselõi jogviszonyban, munkaviszonyban, illetve
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, a kinevezést követõen
keletkezett ilyen jogviszonyt köteles haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói
jogkör gyakorlójának. Az összeférhetetlenségi ok megszûnéséig a Felügyelet
alkalmazottja nem vehet részt olyan döntés elõkészítésében vagy
meghozatalában, amely érinti azt a 3. § szerinti szervezetet, amelynél a
közeli hozzátartozó összeférhetetlenséget megalapozó jogviszonnyal
rendelkezik.
(10) A Felügyelet alkalmazottja kinevezését követõen megszerzett, zárt
körben kibocsátott értékpapír tulajdonát köteles a munkáltatói jogkör
gyakorlójának bejelenteni.
(11) E § alkalmazásában közeli hozzátartozón a Ptk. 685. §-ának b)
pontjában ilyenként meghatározott személyt és az élettársat kell érteni.
(12) Külön törvény egyéb összeférhetetlenségi szabályokat is megállapíthat.
Titoktartási kötelezettség
11. §
(1) A Felügyelettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló vagy állt személy szakmai
titokként köteles megõrizni a felügyeleti tevékenység ellátásával kapcsolatban
tudomására jutott minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény
elõírásai szerint a Felügyelet nem köteles más hatóság, illetve a nyilvánosság
számára hozzáférhetõvé tenni.
(2) A (1) bekezdésben felsorolt személy a felügyeleti tevékenység
ellátásával kapcsolatban tudomására jutott adatot, tényt vagy körülményt nem
teheti jogosulatlanul közzé és nem hasznosíthatja.
Átmeneti és záró rendelkezések
12. §
(1) Ez a törvény 1997. január 1. napján lép hatályba.
(2) A 10. § (5) bekezdésében meghatározott elidegenítési kötelezettség alól
1998. február 28-ig kivételt képeznek a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló
1991. évi XC. törvény 35. §-ában említett, összjövedelem-csökkentõ
kedvezményre jogosító értékpapírok.
(3) Az Állami Bankfelügyelet és az Állami Értékpapír- és Tõzsdefelügyelet
1997. január 1. napján megszûnik, e naptól kezdve e szervek jogutódja az
Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet.
(4) Ahol jogszabály Állami Bankfelügyeletet vagy Állami Értékpapír- és
Tõzsdefelügyeletet említ, azon az e törvény szerinti Állami Pénz- és Tõkepiaci
Felügyeletet kell érteni.
(5) A törvény hatályba lépésekor az Állami Bankfelügyeletnél és az Állami
Értékpapír- és Tõzsdefelügyeletnél folyamatban lévõ ügyekben a Felügyelet jár
el.
I N D O K O L Á S
az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyeletrõl
szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat szervesen kapcsolódik a hitelintézetekrõl és a pénzügyi
vállalkozásokról, valamint az értékpapírok forgalomba hozataláról, a
befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tõzsdérõl szóló
törvényjavaslatokhoz.
A törvényjavaslat alapvetõ célja, hogy az Állami Bankfelügyelet és az
Állami Értékpapír- és Tõzsdefelügyelet összevonásával megteremtse a Kormány
felügyelete alatt álló egységes pénzügyi felügyeleti szerv jogi kereteit.
A pénz- és tõkepiac állami felügyelete minden fejlett piacgazdasággal
rendelkezõ országban kiemelt fontosságú kérdés. Az egyes szakterületekre
vonatkozó felügyeleti munka tartalmi vonatkozásai számos hasonlóságot
mutatnak, s a felügyeletek tevékenysége is közeledett egymáshoz az utóbbi
évtizedekben a prudenciális szabályozás egységesedésével. A felügyeletek
szervezeti elhelyezkedése, a felügyelt területek terjedelme, a felügyeletek
közötti hatáskörmegosztás azonban nagyon sokféle, s az adott ország
történelmi-közigazgatási sajátosságaihoz, hagyományaihoz igazodik. A két
terület felügyelete általában külön-külön felügyeleti szervek keretében
történik, de akad példa az összevont felügyeletre is.
A bankfelügyeleti funkciót számos országban az ország központi bankja, a
jegybank látja el, számos országban azonban külön kormányszerv létezik erre a
feladatra, s arra is van példa, hogy a Pénzügyminisztérium szervezeti keretein
belül mûködik a Bankfelügyelet.
A Felügyeletek összehangolt mûködését egyre inkább szükségessé teszi az,
hogy a két felügyelt terület közötti határvonalak fokozatosan elmosódnak; a
hatáskörök részben átfedik egymást. A pénz- és tõkepiaci szervezetek egyre
inkább az ügyfelek komplex kiszolgálására törekednek.
A magyar törvényi szabályozás az egyes területeket jelenleg elkülöníti
egymástól, és nem teszi lehetõvé a különbözõ tevékenységek azonos szervezeten
belüli végzését, de az elmúlt idõszakban számos olyan termék jelent meg a
piacon, amely átmenetet jelent az egyes területek között.
A felügyeleti munka komplex jellegét igényli a pénzügyi holdingok
megjelenése is, ami nemcsak a nemzetközi gyakorlatban, hanem Magyarországon is
erõsödõ tendencia. A pénzügyi holding tulajdonában egyaránt megtalálható bank,
értékpapír-forgalmazó, illetve egyéb pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó
vállalkozás. A vállalkozási csoport tagjai közötti tulajdonosi kapcsolatok az
egyes tevékenységek között rugalmas átjárási lehetõséget biztosítanak. A
pénzügyi holdingok hatékony felügyelete összehangolt felügyeleti tevékenységet
igényel.
A felügyeletek munkájának összehangolása megvalósulhat szervezeti
összevonással, de más álláspont szerint elképzelhetõ a felügyeletek munkájának
összehangolása szervezeti összevonás nélkül, elkülönült felügyeleti szervek
megléte esetén is.
A törvényjavaslat az Állami Bankfelügyelet és az Értékpapír- és
Tõzsdefelügyelet 1997. január 1-jei hatállyal történõ összevonására vonatkozó
javaslatot tartalmaz.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet (a továbbiakban Felügyelet) a
Kormány felügyelete alatt, országos hatáskörû közigazgatási szervként fog
mûködni a törvényjavaslat szerint. A Felügyelet jogi személy, amely budapesti
székhellyel önállóan gazdálkodó költségvetési szervként végzi a törvény által
meghatározott feladatait.
A 2. §-hoz
A törvényjavaslat szerint a Felügyelet tevékenységének célja a
jogszabályban meghatározott elõírások betartásával a felügyelt területek
megbízható mûködésének elõsegítése, a betétesek és a befektetõk, továbbá a
pénz- és tõkepiac átlátható és biztonságos mûködése érdekében.
A 3-4. §-hoz
A törvényjavaslat értelemszerûen nem tartalmazza a Felügyelet hatáskörének
taxatív felsorolását, helyette felsorolja mindazokat a már hatályos, vagy már
az Országgyûlés elé beterjesztett törvényeket illetve törvényjavaslatokat,
amelyek meghatározzák az új fõhatóság részletes hatáskörét.
Az 5. §-hoz
A pénz- és tõkepiaci tevékenység nemzetközi jellegére, az Európai Közösség
egységesítõ hatású normáira és az egyes országok felügyeleti hatóságainak már
ma is létezõ nemzetközi együttmûködésére tekintettel indokolt, hogy a
Felügyelet bekapcsolódjék a külföldi felügyeletek egymás közötti
munkakapcsolataiba és nemzetközi szakmai szervezeteibe. Erre ad lehetõséget a
törvényjavaslat azáltal, hogy feljogosítja a Felügyeletet arra, hogy eljárása
során külföldi felügyeleti hatóságot keressen meg, és ilyen tárgyú külföldi
megkereséseket teljesíthessen, továbbá nemzetközi szakmai szervezetek
munkájában részt vegyen. A törvényjavaslat meghatározza azokat a célokat,
amelyek érdekében a nemzetközi együttmûködés során kapott és adott
információk, adatok felhasználhatók.
A 7-9. §-hoz
A Felügyelet vezetõjének megfelelõ kiválasztását és szakmai önállóságát
szabályozva a törvény kimondja, hogy a Felügyelet elnökét és két helyettesét a
pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke együttes javaslatára a
miniszterelnök nevezi ki és a felsorolt indokok alapján menti fel. A
Felügyelet mûködésének stabilitása érdekében a törvényjavaslat a kinevezés
idõtartamát hat évben szabja meg.
A Felügyelet vezetõire és dolgozóira a törvényjavaslat a köztisztviselõi
törvény rendelkezéseit rendeli alkalmazni azzal, hogy a Felügyelet elnökének
és elnökhelyetteseinek kinevezését korlátozott, a törvényben meghatározott
esetekben lehet visszavonni, illetõleg a köztisztviselõi törvényben szereplõ,
a személyi illetményt korlátozó rendelkezésektõl mind a vezetõk, mind az
alkalmazottak esetében el lehet térni.
A törvényjavaslat meghatározza a Felügyelet elnökének hatáskörét. Annak
érdekében, hogy a Felügyelet megfelelõ színvonalon láthassa el a pénz- és
tõkepiaci rendszer szereplõi feletti ellenõrzést, a törvényjavaslat a
Felügyelet elnöke, elnökhelyettesei és érdemi munkatársai vonatkozásában
személyi, képesítési és egyéb szakmai követelményeket támaszt.
A 10-11. §-hoz
A törvényjavaslat a köztisztviselõi törvénynél szélesebb körû, és szigorúbb
összeférhetetlenségi szabályokat tartalmaz a Felügyelet elnökére,
elnökhelyetteseire és valamennyi alkalmazottra vonatkozóan. Az
összeférhetetlenségi szabályok érintik a hozzátartozói viszonyt, a
Felügyeleten kívüli keresõ foglalkozásokat, vezetõi tisztségviselõi viszonyt,
vállalkozásokban megszerzett tulajdoni részesedéseket és az érintettek,
valamint a velük közös háztartásban élõ közeli hozzátartozók értékpapír-
tulajdonát is. A két felügyeleti szerv összevonása értelemszerûen azt
eredményezi, hogy a Felügyelet befolyásmentes, elfogulatlan, objektív mûködése
érdekében az összeférhetetlenségi szabályok mindkét felügyelt területre
vonatkoznak.
Az alkalmazottakon túlmenõen a Felügyelettel munkavégzésre irányuló vagy
megbízási jogviszonyban álló személyekre is szigorú titoktartási
kötelezettséget ró a javaslat.
A 12.§-hoz
A javaslat úgy rendelkezik, hogy a törvény 1997. január 1-jén lép hatályba,
egyidõben a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, valamint
az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az
értékpapír-tõzsdérõl szóló törvény hatályba lépésével.
A törvény hatályba lépésétõl kezdõdõen az Állami Bankfelügyelet és az
Állami Értékpapír- és Tõzsdefelügyelet megszûnik, a hatályba lépéskor
folyamatban lévõ ügyekben az e törvényben szabályozott Felügyelet jár el.
A javaslat átmeneti idõt ad az összeférhetetlenséggel érintett értékpapírok
elidegenítésére annak érdekében, hogy a Felügyelet alkalmazottai kizárólag e
törvény hatályba lépése miatt ne veszítsék el adókedvezményüket.