A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
H/2857.. számú
országgyûlési határozati javaslat
a Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya
között az 1992. december 31-én hatályban lévõ magyar-csehszlovák
nemzetközi és tárcaközi szerzõdésekrõl szóló, Budapesten, 1995.
szeptember 21-én aláírt Jegyzõkönyv megerõsítése tárgyában
Elôadó: Kovács László
külügyminiszter
Budapest, 1996. szeptember
Az Országgyûlés
...../1996 (.....) számú határozata
a Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya között az 1992.
december 31-én hatályban lévõ magyar-csehszlovák nemzetközi és tárcaközi
szerzõdésekrõl szóló, Budapesten, 1995. szeptember 21-én aláírt Jegyzõkönyv
megerõsítése tárgyában
Az Országgyûlés a Kormány elõterjesztésére:
1. megerõsíti a Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya
között az 1992. december 31-én hatályban lévõ magyar-csehszlovák nemzetközi
és tárcaközi szerzõdésekrõl szóló, Budapesten 1995. szeptember 21-én aláírt
Jegyzõkönyvet;
2. felkéri a külügyminisztert, hogy a Jegyzõkönyv megerõsítésérõl
diplomáciai úton értesítse a cseh felet.
INDOKOLÁS
A
HATÁROZATI JAVASLATHOZ
A Kormány 2105/1994. (X.27.) Korm. határozatával egyetértett azzal, hogy
a Magyar Köztársaság a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Cseh és
Szlovák Szövetségi Köztársaság, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi
Köztársaság területén alakult államokkal a kétoldalú szerzõdésekben való
államutódlásról megállapodjon.
A magyar és a cseh külügyminiszter Budapesten 1995. szeptember 21-én írta
alá a Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya között a
kétoldalú szerzõdések számbavételérõl szóló Jegyzõkönyvet.
A Jegyzõkönyvben foglaltaknak megfelelõen a Cseh Köztársaság
kijelentette, hogy egyike a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság
jogutódjainak, valamint törekszik a Magyar Köztársaság és a Cseh Köztársaság
közötti kapcsolatokban a szerzõdéses alapok megerõsítésére. A Jegyzõkönyvhöz
csatolt 1. számú mellékletben felsorolt nemzetközi és tárcaközi szerzõdések
hatályban maradnak a két fél között, a 2. számú mellékletben felsorolt
szerzõdések hatálya megszûnik.
A szerzõdések mellékletekbe történõ besorolására az illetékes tárcák
véleményének bekérése után, a magyar és cseh konzultációk eredményeképpen
került sor.
A Jegyzõkönyv - 4. cikkének megfelelõen - hatályba lépéséhez szükséges
alkotmányos feltételek teljesülésérõl szóló késõbbi értesítés idõpontjában lép
érvénybe.
A cseh fél 1996. május 28-án kelt jegyzékében adott tájékoztatást arról,
hogy cseh részrõl teljesültek a belsõ jogi feltételek.
A Jegyzõkönyv a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából
kiemelkedõ fontosságú, ezért azt az Alkotmány 19. cikke (3) f/ pontja alapján
az Országgyûlésnek kell megerõsítenie (1. pont).
Az Cseh Köztársaságot a Jegyzõkönyv megerõsítésérõl - az Országgyûlésnek
a megerõsítés tárgyában hozott határozata alapján - a külügyminiszter értesíti
(2. pont).