- 1 -
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/2859.. sz.
TÖRVÉNYJAVASLAT
a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésérõl szóló 1995. évi CXXI. törvény
módosításáról
Elõadó:
Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
B u d a p e s t, 1996. szeptember
2
1996. évi .......... törvény
a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésérõl szóló
1995. évi CXXI. törvény módosításáról
ELSÕ RÉSZ
1. §
A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésérõl szóló - az 1996. évi XLI.
törvénnyel módosított - 1995. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: KTv.) 1. §-a
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"1. § Az Országgyûlés az 1996. évi központi költségvetés
a) kiadási fõösszegét a 2. §-ban foglalt adósságtörlesztési kiadások nélkül
2 114 013,3 millió forintban,
b) bevételi fõösszegét 1 981 141,9 millió forintban,
c) hiányát 132 871,4 millió forintban
állapítja meg."
2. §
A KTv. 4. §-a a következõ új (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) A Magyar Nemzeti Bank 1996-ban keletkezett veszteségét a központi
költségvetés a XXXI. A költségvetés belföldi adóssága fejezet kiadásai terhére
1996. december 31-ig megtéríti."
3. §
A KTv. 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"5. § A központi költségvetés - a 3. § (1) bekezdésében jóváhagyott -
kiadásából az általános tartalék 16 114 millió forint."
4. §
A KTv. 6. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A bérpolitikai intézkedésre 15 873 millió forint céltartalékot kell
képezni a VII. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím, 2. alcímen. Az elõirányzat
a központi költségvetési szervek (kivéve a társadalombiztosítási
önkormányzatok által finanszírozott intézményeket) közalkalmazottai
illetmény-elõmeneteli rendszerének módosításával, az 1992. július 1-jét
megelõzõ munkaviszonyok beszámításával összefüggõ; a fegyveres szervek
hivatásos állományának, az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal
köztisztviselõinek, a költségvetési szerveknél a Munka Törvénykönyvérõl szóló
törvény alapján foglalkoztatottaknak, a normatív állami hozzájárulásban
részesülõ nem állami intézmények és a mûködéséhez rendszeres központi
költségvetési támogatásban részesülõ, jogi személyiséggel rendelkezõ
közgyûjtemények munkavállalóinak illetményemelésére; a bírák, ügyészek
pótlékának növelésére; a központi költségvetési szférában 1000 millió forint
rendkívüli közalkalmazotti keresetemelésre, valamint a minimálbér emelésére
szolgál. A céltartalék magában foglalja az illetményemelésekhez kapcsolódó
járulékokat és a központi költségvetési szerveknél, valamint a helyi
önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak jogviszonyának megszüntetésével
kapcsolatos egyszeri kiadásokhoz történõ hozzájárulást is. A céltartalékból
kell fedezni a köztisztviselõk jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi
XXIII. törvény 44. §-a (1) és (3) bekezdésében felsorolt szerveknél
foglalkoztatott felsõfokú iskolai végzettségû köztisztviselõk illetmény-
kiegészítésének növelését is."
5. §
(1) A KTv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/A rendkívüli kiadások közül kormányzati rendkívüli kiadás:/
"a) a pénzbeni kárpótlás
1. Pénzbeni kárpótlás 1996. elõtt keletkezett jogcímekre (VII. Miniszte
relnökség fejezet 11. cím 1. alcím 1. elõirányzat-csoport),
2. Pénzbeni kárpótlás törvénymódosításból eredõ új jogcímeire (VII. Min
iszterelnökség fejezet 11. cím 1. alcím 2. elõirányzat-csoport);"
(2) A KTv. 7. §-ának (2) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki:
/A rendkívüli kiadások közül kormányzati rendkívüli kiadás/
"g) Északkelet-Magyarországi Autópálya Fejlesztõ és Üzemeltetõ Rt. támogatása
az M3-as autópálya építésének gyorsítására (VII. Miniszterelnökség fejezet 11.
cím, 9. alcím)"
6. §
A KTv. 8. §-a (2)-(6) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezések lépnek
egyidejûleg a jelenlegi (4)-(6) bekezdés számozása (7)-(9) bekezdésre
változik:
"(2) Az ÁPV Rt. a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából - az 1995.
évre tervezett 150 000 millió forint áthúzódó privatizációs bevétel
teljesítésén felül - 100 000 millió forintot köteles a költségvetésbe
befizetni, 92 000 millió forint privatizációs többletbevételt pedig az
államadóság törlesztési kiadásaira kell fordítani.
(3) Az ÁPV. Rt. - állami vagyon utáni részesedés címén - 10 000 millió
forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni. Az 1995-1996. évekre
tervezett 250 000 millió forint központi költségvetési privatizációs bevétel
és az államadósság törlesztésére fordított bevétel teljesítése esetén a
további privatizációs bevételekbõl 40-60 % arányban, de legfeljebb 5000 millió
forint - a központi költségvetés bevételeként - a XX. Környezetvédelmi és
Területfejlesztési Minisztérium fejezetben használható fel, kizárólag
területfejlesztési célokra, 7000 millió forint pedig a Munkaerõpiaci Alapot
illeti meg.
(4) Az ÁPV Rt. a privatizáció kapcsán várhatóan felmerülõ jótállással,
szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kötelezettségeinek fedezetére
41 000 millió forint tartalékot köteles képezni és azt elkülönített számlára
helyezni. A tartalék felhasználására a privatizációért felelõs miniszter és a
pénzügyminiszter együttes hozzájárulása mellett kerülhet sor.
(5) Az (3) és (4) bekezdésekben, valamint a (6) bekezdésben, elõírt
kötelezettségek teljesítése után az államadósság a Kincstári Egységes Számla
terhére csökkenthetõ. A végrehajtás módjáról és összegérõl a Magyar Nemzeti
Bank elnöke és a pénzügyminiszter állapodik meg.
(6) Az ÁPV Rt. bevételeibõl
a) az általa mûködtetett állami vagyon privatizációjával összefüggõ közvetlen
privatizációs és privatizációt elõkészítõ kiadásra 17 000 millió forintot, az
ÁPV Rt. mûködési kiadásaira 4000 millió forintot, a jótállással,
szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadásaira 10 000 millió
forintot fordíthat,
b) az ÁPV Rt. a belterületi föld értéke alapján az alapítói jogon kifizetendõ,
a helyi önkormányzatokat megilletõ járandóságokra 53 000 millió forintot, a
társaságoknak a privatizáció után az 1989. évi XIII. törvény alapján
visszautalandó 20 % részesedés teljesítésére 12 000 millió forintot, a
kárpótlási jegy utáni életjáradék kifizetésére 2000 millió forintot fordíthat,
c) reorganizációs feladatokra az ÁPV Rt. 23 000 millió forintot fordíthat a
Kormány egyedi jóváhagyása szerint. Ezen belül az ÁPV Rt. Igazgatósága 200
millió forintig egyedileg dönthet, de ez összességében, éves szinten nem
haladhatja meg az 3000 millió forintot. Az ÁPV Rt. ezen döntéseirõl a Kormányt
félévente utólag tájékoztatja,
d) az ÁPV Rt. 1000 millió forintot utal át a hozzá tartozó állami vagyon
privatizációjából - félévente egyenlõ összegben, a félév utolsó napjáig - a
Központi Környezetvédelmi Alapba a gazdálkodók által okozott, vagyonfedezettel
nem rendelkezõ környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának
támogatására."
7. §
A KTv. 8. § -a a következõ új (10) - (13) bekezdéssel egészül ki:
"(10) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII.
törvény 63. § (4) bekezdésében elõírt kötelezettség alapján és az ott
meghatározott feltételekkel az ÁPV Rt. az állam vállalkozói vagyonának
értékesítendõ részébõl az országos kisebbségi önkormányzatoknak, pénzbeni
térítés nélkül - mûködési költségeik biztosítására, egyszeri
vagyonjuttatásként - 1996. december 31-ig 300 millió forint árfolyamértékû
vagyont adjon át. A még meg nem alakult ruszin és ukrán országos kisebbségi
önkormányzatok részére juttatandó 15-15 millió forint árfolyamértékû vagyont a
Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak kell átadni azzal, hogy a Kincstári Vagyoni
Igazgatóság ezen önkormányzatok megalakulását követõ két hónapon belül azonos
árfolyamértékû vállalkozói vagyont köteles részükre biztosítani.
(11) A hazai uránbányászat helyzetének rendezéséig az ÁPV Rt. a privatizációs
bevételek terhére 1996. évben 1000 millió forint összeghatárig biztosítsa a
Mecsekurán Kft. termelési vesztesége fedezetét.
(12) A szovjet csapatok által okozott környezeti károkkal összefüggésben az
ÁPV Rt. a privatizációs bevételei terhére 150 millió forintot fordíthat a nem
portfoliójába tartozó ingatlanok kárelhárítására.
(13) Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt.
vagyonkezelésében lévõ nem értékesíthetõ ingatlanokat, valamint a volt szovjet
laktanyákat érintõen - foglalkoztatáspolitikai, ipartelepítési,
szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, illetõleg iparfejlesztési célok
megvalósításának elõsegítésére - eseti döntést hozzon azok térítésmentes helyi
önkormányzati tulajdonba adásáról."
8. §
A KTv. 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"9. §
(1) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében lévõ állami vagyon
hasznosításából, értékesítésébõl származó bevételekbõl összesen 500 millió
forint összegben teljesíthetõk a vagyonkezeléssel (õrzéssel), hasznosítással,
értékesítéssel, továbbá a kincstári vagyonkataszter elkészítésével kapcsolatos
- más forrásból nem fedezhetõ - kiadások. A bevétel további hányada a központi
költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi hányad terhére teljesített
tényleges kiadások értékével a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje a
kiadási elõirányzatokat módosítja."
9. §
A KTv. 11. §-a a következõ új (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Az ÁPV Rt. egyenlítse ki a jogosultak részére a Magyar Rádió és a Magyar
Televízió, mint központi költségvetési szervek megszûnésekor fennálló
sugárzásidíj- és köztartozásait azzal a feltétellel, hogy az ezen intézmények
vagyonkezelésében lévõ ingatlanvagyon értékarányos hányadát adják át az ÁPV
Rt. részére. Az így átadott vagyon az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyona részét
képezi.
(8) Amennyiben a Magyar Rádió Közalapítvány illetve a Magyar Televízió
Közalapítvány vállalja, hogy gondoskodik a (7) bekezdésben írt tartozások
kiegyenlítésérõl, az abban meghatározott rendelkezéseket alkalmazni nem
lehet."
10. §
A KTv. 12. §-a a következõ új (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A "Budapest-Hegyeshalom vasútvonal korszerûsítése" kiemelt jelentõségû
beruházás elõirányzata, elõirányzat módosítási kötelezettség nélkül
teljesülhet a német Újjáépítési és Hitelbank (Kreditanstalt für Wiederaufbau:
KfW) által nyújtott hitel 1995. évi ütemébõl fel nem használt hitelrész
felhasználásával és az árfolyamváltozással összefüggésben.
(6) A "Lágymányosi egyetemi fejlesztések" kormányzati rendkívüli kiadás
elõirányzata, elõirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülhet az
Universitas kötvény kibocsátásából származó forrás felhasználásával."
11. §
A KTv. 41. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"41. § Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Nemzetközi Újjáépítési
és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, a Európai Újjáépítési
és Fejlesztési Bankkal, továbbá a német Újjáépítési és Hitelbankkal
(Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW) kötendõ hitelszerzõdéseknél - az ezen
intézmények által megkívánt formában - a központi költségvetés terhére,
összegszerû korlátozás nélkül kezességet vállaljon. A Kormány a Magyar
Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. részére - az általa külföldön felvett
hitelekre - 80 000 millió forint összeghatárig vállalhat kezességet."
12. §
A KTv. a következõ új 41/A. §-sal egészül ki.
"41/A. §
Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az e törvény 39. §-a (2)
bekezdésében megállapított mértéken felül
a) légvédelem rádiólokációs felderítõ, információs és vezetési rendszerének,
valamint a földközeli és kismagasságú légvédelem oltalmazási képességének
megõrzése érdekében szükséges eszközök beszerzésére kiírt nemzetközi tender-
felhívás eredményeként a szállítóval megkötendõ szerzõdés teljesítésére,
b) a Ferihegyi Repülõtér fejlesztésére,
a költségvetési évet követõen is kötelezettséget, illetve kezességet
vállaljon."
13. §
A KTv. 42. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"42. §
Amennyiben az állam által vállalt kezességek központi költségvetéssel
szembeni érvényesítésének - a behajtott követeléssel (megtérüléssel)
csökkentett - összege meghaladja az e célra elõirányzott összeget (XVII.
Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím), a különbözet az általános tartalékot
terheli."
14. §
A KTv. 43. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
/Az Országgyûlés a következõ címek, alcímek, elõirányzat-csoportok, kiemelt
elõirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az elõirányzatok év
közbeni megváltoztatására:/
"g) a fejezeteken belül a megszûnt alapoktól átvett feladatokat szolgáló
elõirányzat-csoportok kiadási elõirányzatai a XIX. Ipari és Kereskedelmi
Minisztérium fejezet 25. Fejezeti kezelésû elõirányzatok cím, 4. Turisztikai
célelõirányzat elõirányzat-csoport bevételi elõirányzatát meghaladó bevétel
mértékéig, és a XV. Földmûvelésügyi Minisztérium fejezet 10. Fejezeti kezelésû
elõirányzatok cím, 11. Elkülönített állami pénzalapoktól átvett feladatok
elõirányzat-csoport kivételével."
15. §
A KTv. 44. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
/Az e törvény 3. §-a (1) bekezdésében meghatározott kiadási elõirányzatok
közül:/
"e) a társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátásoknál (XI.
Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím), kivéve a nem biztosítottak utáni
térítés (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 4. kiemelt
elõirányzat), a társadalombiztosítási azonosító jel bevezetéséhez fizetendõ
térítés (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 7. kiemelt
elõirányzat), valamint a családi támogatások igénylésének feldolgozásával
kapcsolatos térítés (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 8.
kiemelt elõirányzat);"
/a teljesülés az elõirányzatoktól azok módosítása nélkül is eltérhet./
16. §
A KTv. 44. §-ának (1) bekezdése a következõ új o)-p) ponttal egészül ki:
/Az e törvény 3. §-a (1) bekezdésében meghatározott kiadási elõirányzatok
közül:/
"o) Bõs-Nagymaros Vízlépcsõ-rendszerrel kapcsolatos államadósság-törlesztés
(XXXII. Költségvetés törlesztései és hitelfelvételei fejezet kiadásai 2. cím,
2. alcím, 4. elõirányzat-csoport),
p) Budapest-Hegyeshalom vasútvonal korszerûsítése (XXXII. Költségvetés
törlesztései és hitelfelvételei fejezet bevétel 4. cím)."
/a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az
elõirányzattól./
17. §
A KTv. 45. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A Kormány a helyi önkormányzatok VIII. Belügyminisztérium fejezet 17.
cím, 1. alcím kiemelt elõirányzatai között, továbbá ezek és a VIII.
Belügyminisztérium fejezet 17. cím, 4. alcím 15. kiemelt elõirányzata között
1996. évben átcsoportosítást hajthat végre."
18. §
A KTv. 45. § (4) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: "A Kormány a VII.
Miniszterelnökség fejezet 6. cím 2. alcím 7. elõirányzat-csoport - kisebbségi
kompenzációs keret - és a VII. Miniszterelnökség fejezet 6. cím 2. alcím 6.
kisebbségi koordinációs és intervenciós keret elõirányzat-csoport között
átcsoportosítást hajthat végre."
19. §
A KTv. 47. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
/A XVII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek a fejezeten
belüli átcsoportosítási joga az/
"b) A 18. címre"
/terjed ki./
20. §
A KTv. 47. §-a a következõ új (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Az Országgyûlés felhatalmazza a földmûvelésügyi minisztert, hogy a
pénzügyminiszterrel egyetértésben meghatározott összeget a támogatások
forrásának biztosítása érdekében a XV. Földmûvelésügyi Minisztérium fejezet
10. Fejezeti kezelésû elõirányzat cím, 11. elkülönített állami pénzalapoktól
átvett feladatok elõirányzat-csoportból a XV. Földmûvelésügyi Minisztérium
fejezet 11. Vállalkozások folyó támogatása címre csoportosítson át."
21. §
A KTv. 48. §-a a következõ új (11) - (13) bekezdéssel egészül ki:
"(11) A rádió- és televízió-elõfizetési díjaknak 1996. augusztus 31-ét
követõen befolyt összegét a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I.
törvény 141. §-a (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelõen a
következõk szerint kell felhasználni:
a) 664 millió forint a központi költségvetés bevételét képezi,
b) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 32. § (1)
bekezdése szerint meghozandó külön törvényben megállapított összeg az Országos
Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: ORTT) költségvetésének fedezetéül
szolgál. Ezt az összeget csökkenteni kell az e törvény hatálybalépésének
napjáig az ORTT kiadásaira igénybe vett költségvetési támogatás összegével,
c) 21 millió forint a Magyar Rádió Közalapítvány, 13,9 millió forint a Magyar
Televízió Közalapítvány mûködési költségeinek fedezetéül szolgál a már
korábban igénybevett költségvetési támogatáson felül,
d) 1 245 millió forintot a Hungária Televízió Közalapítvány számára kell
átutalni. Ebbõl 1 200 millió forint a Duna Televízió mûködési költségeire
szolgál,
e) a fennmaradó összeg 1/3:2/3 arányban illeti meg a Magyar Rádió
Közalapítványt, illetve a Magyar Televízió Közalapítványt, a Magyar Rádió Rt.,
illetve a Magyar Televízió Rt. mûködési költségeinek fedezetéül.
(12) A (11) bekezdésben meghatározott idõszak elsõ két hónapjában egyenlõ
arányban teljesítendõ az a) pontban megszabott kötelezettség. A b)-e)
pontokban szereplõ kötelezettségeket idõarányosan, havi bontásban kell
teljesíteni.
(13) A szociális okból felmentettek TV elõfizetésidíj-átalányát (XI. Népjóléti
Minisztérium fejezet 9. cím, 9. alcím) havi egyenlõ részletekben 1/3-2/3
arányban kell átutalni a Magyar Rádió Közalapítvány, illetve a Magyar
Televízió Közalapítvány számlájára a Magyar Rádió Rt., illetve a Magyar
Televízió Rt. mûködési költségeinek fedezetéül.
22. §
A KTv 57. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"57. §
Az Országgyûlés hozzájárul az e törvény 7. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a
Magyar-Export Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. számára
meghatározott, készpénzben történõ alaptõke-juttatás mellett további legalább
3000 millió forint értékû piacképes értékpapír és/vagy ingatlan alaptõke-
emelés céljából történõ átadásához."
23. §
A KTv. 60. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"60. §
Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Magyar Honvédség szervezeti
átalakulásával összhangban, a Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévõ,
feleslegessé váló ingatlanokat érintõen - elsõsorban szociális, kulturális,
oktatási célra - eseti döntést hozzon azok térítésmentes, illetve kedvezményes
önkormányzati tulajdonba adásáról, amennyiben az ingatlanok értékesítése
egyszeri nyilvános versenytárgyalást követõen is eredménytelen volt."
24. §
A KTv. a következõ új 65/A. §-sal egészül ki:
"65/A. §
A XXIII. Magyar Rádió költségvetési fejezet tekintetében a Magyar Rádió
Közalapítvány Kuratóriuma, a XXIV. Magyar Televízió költségvetési fejezet
vonatkozásában a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriuma köteles
gondoskodni arról, hogy a fejezetek 1996. évi zárszámadása a jogszabályoknak
megfelelõen elkészüljön."
25. §
A KTv. 67. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép,
egyidejûleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
"(2) A Hírközlési Alap által 1994-ben a Területfejlesztési Alapnak és a
Mezõgazdasági Fejlesztési Alapnak nyújtott kölcsön miatt - az érintett alapok
megszûnése következtében - a jogutódokat nem terheli a hitel-visszafizetési
kötelezettség."
26. §
A KTv. 70. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a (2)-
(9) bekezdés számozása (3)-(10) bekezdésre módosul:
"(2) Az (1) bekezdés b) pontjának rendelkezését 1996-ban nem kell alkalmazni."
MÁSODIK RÉSZ
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
27. §
(1) Az államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Áht) 18/C. § (9) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(9) A kincstári körbe tartozók devizaszámláikat olyan kereskedelmi banknál
vezethetik, amely biztosítja a devizaszámlával kapcsolatos adatszolgáltatást a
Magyar Államkincstár részére."
(2) Az Áht 113/A. § (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/E feladatkörében a Kincstár/
"e) a másodlagos állampapírpiacon értékpapír-mûveletet végez, állampapírt ad
el és vásárol, értékpapír- és letétkezelési feladatokat lát el,"
(3) Az Áht 123/A. §-a a következõ új (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:
"(11) A Magyar Államkincstár azon közalkalmazottai tekintetében, akik a Magyar
Nemzeti Banktól történõ feladat átcsoportosítás következtében váltak a Magyar
Államkincstár közalkalmazottaivá, a Magyar Nemzeti Banknál munkaviszonyban
töltött idõt a közalkalmazott végkielégítése mértékének, valamint fizetési
fokozatának megállapításánál közalkalmazotti jogviszonyban töltött idõként
kell figyelembe venni.
(12) A (11) bekezdésben meghatározott személy alapilletményének és pótlékának
együttes összege a Magyar Nemzeti Banknál fennállt munkaviszonya alapján
folyósított személyi alapbérénél, címpótlékánál és értékkezelési pótlékánál
kevesebb nem lehet."
Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi
XXXIX. törvény módosítása
28. §
Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi
XXXIX. törvény 24/A. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az ÁPV Rt-nek a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással
kapcsolatos kötelezettségeinek a fedezetére szolgáló összeget elkülönített
számlán kell vezetnie."
Az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról,
valamint az értékpapír-tõzsdérõl szóló 1990. évi VI. törvény módosítása
29. §
Az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról,
valamint az értékpapír-tõzsdérõl szóló - módosított - 1990. évi VI. törvény
93/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"93/A. § A Magyar Államkincstár - az állam által kibocsátott hitelviszonyt
megtestesítõ értékpapírok tekintetében - az e törvény szerinti értékpapír-
forgalombahozatali, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír-kezelési és
értékpapír- letétkezelési tevékenységet végezhet. A Magyar Államkincstár
esetében az e törvény 10. §-a (1) bekezdését, 11. és 13. §-át és 39. §-át nem
kell alkalmazni."
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosítása
30. §
(1) A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a
továbbiakban: média- törvény) 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(1) A Testület az Országgyûlés felügyelete alatt álló, önálló jogi személy,
amely a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok
értelemszerû alkalmazásával gazdálkodik, ideértve, hogy számláit a Magyar
Államkincstár vezeti. A Testület költségvetését - a Testület javaslata
alapján, az Országgyûlés költségvetési ügyekben hatáskörrel rendelkezõ
bizottságnak elõterjesztésére - az Országgyûlés önálló törvényben, a 77. § (3)
bekezdésében meghatározott források terhére, a 84. § (2) és (3) bekezdése
szerinti keretek között hagyja jóvá. Gazdálkodását az Állami Számvevõszék
ellenõrzi."
(2) A médiatörvény 53. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(4) A közalapítványokra e törvény eltérõ rendelkezése hiányában a
közalapítványokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy
számláikat a Magyar Államkincstár vezeti." *
____________________
* 2/3-os szavazást igényel.
31. §
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi. I. törvény 77. §-ának (5)
bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) Az Alap kezelõje a Testület. Az Alap jogi személy, számláját a Magyar
Államkincstár vezeti."
A Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetésérõl, valamint a
Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló
1992. évi X. törvény módosítása.
32. §
A Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetésérõl, valamint a
Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló
- 1992. évi LXVII. és az 1995. évi LXXIII. törvénnyel módosított - 1992. évi
X. törvény 21. §-ának (4) bekezdésében megállapított határidõ 1997. december
31-re változik.
A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása
33. §
A köztisztviselõk jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXIII. törvény
(a továbbiakban: Ktv.) 44. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A felsõfokú iskolai végzettségû köztisztviselõk illetmény-kiegészítésének
mértéke
a) az (1) bekezdésben felsorolt szerveknél - a (2) bekezdés kivételével -
foglalkoztatottak esetében a köztisztviselõ alapilletményének 25 %-a,
b) a (3) bekezdésben felsorolt szerveknél foglalkoztatottak esetében a
köztisztviselõ alapilletményének 20 %-a."
34. §
A Ktv. a következõ új 49/A. § -sal egészül ki:
"49/A. § (1) A köztisztviselõt az e törvény 42-49. §-a alapján megilletõ
illetmény kifizetése a köztisztviselõ által választott pénzintézetnél nyitott
bankszámlára történõ átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik.
(2) Az illetmény bankszámlára történõ átutalása és egyszeri felvétele, illetve
a postai úton történõ illetmény-kifizetés a köztisztviselõ részére
költségtöbbletet nem okozhat.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott fizetési módokra legkésõbb 1999.
január 1-ig kell áttérni."
(2) A Ktv. 71. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
" (2) A Munka Törvénykönyve rendelkezéseit az alábbiak szerint kell
alkalmazni:
a) 4. §-át, 5. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdését, 6-12. §-át, 15. §-át, 18-
19. §-át, 21-28. §-át, 74. §-át, 85. §-át, 91. §-át, 97. §-át, 102. §-ának
(1)-(3) bekezdését, 103. §-ának (1) és (2) bekezdés elsõ mondatát és (4)
bekezdését, 104. §-ának (4)-(5) bekezdését, 105. §-ának (1) és (3)-(5)
bekezdését, 106-107. §-át, 119. §-ának (2) bekezdését, 120-122. §-át,
123. §-ának (1)-(2) bekezdését, 124-125. §-át, 127. §-ának (1) és (3)
bekezdését, 128-129. §-át, 130. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának (1)-(3)
bekezdését, 133. §-át, 134. §-ának (1) és (3)-(5) bekezdését, 135-140. §-át,
144. §-ának (1) bekezdését, 151. §-ának (2) bekezdését, 152. §-át, 153. §-
ának (1) bekezdését, 154. §-a (1) bekezdésének elsõ és harmadik mondatát,
155-157. §-át, 159-164. §-át, 166. §-ának (2) bekezdését, 167. §-ának (1) és
(4) bekezdését, 168-169. §-át, 171-172. §-át, 174. §-át, 176-183. §-át,
184. §-ának (1) és (2) bekezdését, 185-187. §-át, 204-205. §-át, 207. §-át;
b) 90. §-ának (1) bekezdését, kivéve a jogutód nélküli megszûnés esetén;
c) 110-115. §-ának rendelkezéseit azzal az eltéréssel, hogy a köztisztviselõ
más közigazgatási szervvel, illetõleg más munkáltatóval tanulmányi
szerzõdést csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának elõzetes engedélyével
köthet;
d) 158. §-át azzal, hogy az (1) bekezdés elsõ mondatának rendelkezésétõl az
e törvény 49/A. §-ában szabályozott fizetési módok esetén lehet eltérni."
(3) A Ktv 80. §-ának (1) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki:
/A Kormány rendeletben határozza meg/
" h) a központi költségvetési szervek és azok területi, helyi szervei (1. §
(1) bekezdés) tekintetében a 49/A. §-ában szabályozott fizetési módokra
történõ áttérés végrehajtásának ütemezésére"
/vonatkozó további szabályokat./
A közalkalmazottak jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
35. §
(1) A közalkalmazottak jogállásról szóló - módosított - 1992. évi XXXIII.
törvény (továbbiakban Kjt.) a következõ új 79/A. § -sal egészül ki:
"79/A § (1) A közalkalmazottat az e törvény 60-79. §-a alapján megilletõ
illetmény kifizetése a közalkalmazott által meghatározott bankszámlára történõ
átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik.
(2) Az illetmény bankszámlára történõ átutalása és egyszeri felvétele, illetve
a postai úton történõ illetmény-kifizetés a közalkalmazott részére
költségtöbbletet nem okozhat."
(2) A Kjt. 80. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"80. § A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a
munka díjazásának szabályai közül (harmadik rész VII. fejezet) a 142-143. §, a
144. § (3) és (6) bekezdése, a 147. § (3) bekezdése, a 154. § (1) bekezdésének
utolsó mondata, a 154. § (2) bekezdése, a 155. § (2) bekezdése és a 165. §
(2) bekezdése nem alkalmazható."
(3) A Kjt. a következõ új 92. §-sal egészül ki:
"92. § (1) A 79/A. §-ban szabályozott fizetési módokra legkésõbb 1999. január
1-jéig kell áttérni. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a központi
költségvetési szervek (1. § (1) bekezdés) tekintetében az áttérés
végrehajtásának ütemezését rendeletben szabályozza.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományába tartozó
közalkalmazottak tekintetében a 79/A. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni."
A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosítása
36. §
A társasági adóról szóló - módosított - 1991. évi LXXXVI. törvény a következõ
új 14/C. §-sal egészül ki:
"14/C. § (1) A szövetkezetet a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam
által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges
kárpótlásáról szóló - módosított - 1991. évi XXV. törvény 24. §-a szerinti
utalvány ellenében az árverésen eladott szövetkezeti földterület után
aranykoronánként az árverésen kialakult aranykoronánkénti tényleges árnak
megfelelõ összegû, de legalább aranykoronánként 1000 forint adókedvezmény
illeti meg az utalványnak, illetve az utalványért kapott kárpótlási jegynek a
szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei (fõvárosi) kárrendezési hivatal
számára történõ térítés nélküli átadása és az errõl szóló igazolás alapján.
(2) Az adókedvezmény annak az adóévnek a fizetendõ adójából, illetve - ha az a
kedvezményre nem nyújt fedezetet - a következõ öt év társasági adójából
tartható vissza, amely adóévben a szövetkezet a térítés nélküli átadás címén
ráfordítást számolt el.
(3) Ha nem állapítható meg az utalvány ellenében eladott szövetkezeti földek
aranykorona értéke, akkor a kárpótlási célú földárveréseken eladott
szövetkezeti földek aranykorona-értékébõl arányosítással kell megállapítani a
kedvezmény alapjául szolgáló értéket.
(4) Az (1) bekezdés alapján térítés nélkül átadott eszközök ráfordításként
elszámolt nyilvántartási értékével a szövetkezet köteles az adózás elõtti
eredményt megnövelni."
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
37. §
(1) E törvény 1996. .................. lép hatályba.
(2) A felsõfokú iskolai végzettségû köztisztviselõk illetmény-kiegészítésének
az e törvény 33. §-ában megállapított mértékeit 1996. július 1-jétõl kell
alkalmazni.
(3) E törvény 37. §-ának rendelkezéseit az 1995. évi adókötelezettség, a 46. §
rendelkezését az 1996. évi társasági adó megállapítására is alkalmazni kell.
(4) Az adóalany az 1995. évi adóbevallása szerinti fizetendõ adóját az e
törvény 37. §-a alapján önellenõrzéssel, pótlékmentesen helyesbítheti.
(5) Az adóhatóság a (4) bekezdés szerint önellenõrzéssel módosított, fizetendõ
társasági adó alapján adja ki vagy az adóalany az önellenõrzéssel egyidejûleg
elõterjesztett kérelmére visszamenõlegesen módosítja az 1995. évi fizetendõ
adó alapján már kiadott, a társasági adóról szóló - módosított - 1991. évi
LXXXVI. törvény 18. § (3) bekezdése szerinti fizetési meghagyást.
(6) Az adóalany az 1996. május 31-ét követõen kapott eredeti fizetési
meghagyás alapján a (4) bekezdés szerint módosított fizetési meghagyás
jogerõre emelkedéséig többletként befizetett adóelõleget az adóhatóságtól
visszaigényelheti vagy rendelkezhet annak más adótartozásra való
elszámolásáról.
(7) Az adózás rendjérõl szóló - módosított - 1990. évi XCI. törvény 74. §-a
(5) bekezdésében elõírt mulasztási bírság megállapításánál az adóhatóság az e
törvény 37.§ -a alapján végrehajtott, önellenõrzéssel helyesbített 1995. évi
fizetendõ adó összegét veszi alapul.
38. §
A törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti:
1. a KTv. 19. §-ának (3) bekezdése,
2. a KTv. 43. §-ának (2) bekezdése,
3. a KTv. 48. §-ának (8) bekezdése,
4. a KTv. 72. §-ának (8) bekezdése.
5. a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1994.
évi XCVI. törvény 12. §-ának (2) bekezdése.
6. a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésérõl szóló 1993. évi CXI.
törvény 6. §-ának (7) bekezdése.
7. a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel
Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 23. §-a.
8. a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok
tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991.
évi XXV. törvény módosításáról szóló 1994. évi XXXII. törvény 2. §-a.
9.az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 99. §-a (1)
bekezdésének az "MNB-nél vezetett" fordulata.
10. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló - az 1995. évi VI.
törvénnyel módosított - 1993. évi LXXVII. törvény 63.§-ának (5) bekezdése.
39. §
Az Országgyûlés felhatalmazza a munkaügyi minisztert, hogy a
pénzügyminiszterrel egyetértésben a XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet 10.
cím, 5. alcím közmunkák támogatása elõirányzat felhasználásának részletes
szabályait rendeletben állapítsa meg.
40. §
A KTv. 1. számú melléklete az e törvény 1. számú melléklete szerint módosul és
kiegészül.
41. §
A KTv. 2. számú melléklete e törvény 2. számú melléklete szerint módosul.
42. §
A KTv. 5. számú melléklete 12. Egyes közoktatási feladatok támogatása és a 17.
kiemelt elõirányzatszáma: "Bérpolitikai intézkedés" helyébe e törvény 3. számú
melléklete lép.
43. §
A KTv. 6. számú melléklet 3. pontja helyébe e törvény 4. számú melléklete lép.
44. §
A KTv. 9. számú melléklete 1. Útalap A bevételek és a kiadások felhasználása
jogcímenként táblái helyébe az e törvény 5. számú melléklete lép.
45. §
A KTv. 10. számú melléklete helyébe e törvény 6. számú melléklete lép.
46. §
A társasági adóról szóló - módosított - 1991. évi LXXXVI. törvény 9. számú
mellékletének a B. fejezete az e törvény 7. számú melléklete szerint egészül
ki.
3. számú melléklet az 1996. évi ...... törvényhez
"5. számú melléklet az 1995. évi CXXI. törvényhez
Kiemelt elõirányzat száma
Cél Igénybevétel feltételei Támogatási keret
A közoktatás racionálisabb, gazdaságosabb
12. Egyes közoktatási feladatok szervezése érdekében igényelhetik a helyi
támogatása önkormányzatok az oktatás területén intézmény-
fenntartó társulás kialakításához, illetve az
ahhoz szükséges tárgyi feltételrendszer
megteremtéséhez, különös tekintettel az
általános iskolai társulások esetén iskolabusz
vásárlásához; továbbá az 1996-1997. tanévi
helyi közoktatásszervezéshez kapcsolódóan a
szükséges létszám csökkentések miatti
kötelezettségek (végkielégítések)
teljesítéséhez.
A támogatás részletes feltételeit a Mûvelõdési
és Közoktatási Minisztérium - a Munkaügyi
Minisztériummal Pénzügyminisztériummal és a
Belügyminisztériummal egyetértésben - 1996.
január 31-éig megjelenteti.
6300
17. Bérpolitikai intézkedés A köztisztviselõi alapilletmények, a
közalkalmazotti illetményrendszer változásával az
1992. július 1-jét megelõzõ nem közalkalmazotti
munkaviszonyok beszámításával, továbbá a
minimálbérrel összefüggõ többletkiadásokra,
valamint a közalkalmazotti körben 5700 millió
forint - ezen belül legalább 1200 millió forint a
szociális ágazat - rendkívüli keresetemelésre
szolgál. E törvény 23. §-a figyelembevételével a
Belügyminisztérium a Munkaügyi Minisztériummal és
a Pénzügymisztériummal együttesen Útmutató
kiadásával intézkedik az igény felmérésérõl és a
támogatás folyósításáról. 15 000"
17
4. számú melléklet az 1996. évi .....törvényhez
"6. számú melléklet az 1995. évi CXXI. törvényhez
A mûködésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítõ támogatása
3. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi
önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes
kamattámogatására, az adósságrendezés alatt mûködési célra igényelhetõ
támogatásra, a pénzügyi gondnok díjára, valamint a helyi önkormányzatok
köztehertartozásaihoz nyújtandó támogatásra.
Az állami támogatást az a helyi önkormányzat igényelheti, amelyik - a külön
törvényben szabályozott adósságrendezési eljárás keretében - az egyezséget
pénzintézeti hitellel teremtette meg.
A visszatérítendõ kamattámogatás összege legfeljebb a jegybanki alapkamat
+ 1 % mértékig nyújtható. A kamattámogatás kamatmentes. Visszatérítését a
hitel lejáratát követõ évben kell megkezdeni. A kamattámogatás
visszatérítésének idõtartama nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje. A
kérelemhez mellékelni kell a pénzintézeti hitelrõl kötött megállapodást, az
önkormányzat saját forrásaira és a fizetõképességére vonatkozó nyilatkozatot,
a kamattámogatás visszatérítéséhez elõkészített megállapodás tervezetét és az
ezeket bizonyító okiratokat.
A kérelmeket és azok mellékleteit 2 példányban a Belügyminisztérium
Önkormányzati Gazdasági Fõosztálya részére kell megküldeni.
A kérelmek döntés-elõkészítése során indokolt esetben a Belügyminisztérium
további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-
tól.
Az állami támogatás odaítélésérõl a belügyminiszter és a pénzügyminiszter
együtt dönt.
Azon helyi önkormányzat, amelynek bérszámfejtési feladatait a TÁKISZ végzi, és
az 1995. december 31-i fordulónapig fennálló köztehertartozási
kötelezettségeihez a szükséges fedezetet a TÁKISZ részére nem biztosította, a
költségvetési éven belül visszafizetendõ támogatást kap ezen tartozásai
kiegyenlítését szolgáló finanszírozási megoldással.
Az adósságrendezés megindítását követõen, az adósságrendezési eljárás
idõtartama alatt a forráshiányból eredõ jelentõs ellátóképesség-csökkenés és
az e törvény 6. számú mellékletének 2. pontjában foglalt feltételek fennállása
esetén a helyi önkormányzat támogatást igényelhet. E támogatást csak az a
helyi önkormányzat igényelheti, amely a számára nettó módon folyósított
normatív állami hozzájáruláson, személyi jövedelemadón és egyéb állami
támogatáson túl a saját források maximális feltárása és a kiadások lehetséges
csökkentésére tett intézkedések mellett sem képes a válságköltségvetésben vagy
a mûködési válságtervben foglalt feladatok ellátására.
A helyi önkormányzatok igényüket a Belügyminisztériumhoz - a TÁKISZ-on
keresztül két példányban - folyamatosan nyújthatják be, melyrõl a
belügyminiszter és a pénzügyminiszter együttesen dönt. A támogatás
igénylésének rendjét a Kormány rendeletben szabályozza."
7. számú melléklet az 1996.évi ......... törvényhez
"9. számú melléklet az 1991. évi LXXXVI. törvényhez
A közforgalom számára megnyitott út-, híd-, alagút fejlesztéséhez,
fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó kedvezményezett tevékenységek
SZJ 09412 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése
SZJ 06200 Mélyépítési fenntartási szolgáltatás
SZJ 192000 Hírügynökségi tevékenység
SZJ 1230 Adatfeldolgozás
SZJ 1240 Adatbanki szolgáltatás
SZJ 1421 Építészeti, építõmérnöki szolgáltatás és az ehhez kapcsolódó
mûszaki tanácsadás
SZJ 144980 Mûszaki-gazdasági dokumentálás
SZJ 1641 Szakmai oktatás
SZJ 1422 Szakmai tervezés, tanácsadás
SZJ 1423 Mûszaki tesztelés és elemzés
Az ár és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó kedvezményezett tevékenységek
SZJ 043200 Gépek és berendezések javítása
SZJ 042120 Gépek és berendezések technológiai szerelése
SZJ 061000 Építõmesteri munkák, épületfenntartás és- korszerûsítés
SZJ 062000 Mélyépítési fenntartási szolgáltatás
SZJ 063 Építési szakipari fenntartási szolgáltatás
SZJ 064100 Villanyszerelés
SZJ 064200 Vízvezetékszerelés
SZJ 064400 Fûtési, hûtési és más klimatikus rendszerek szerelése
SZJ 064900 Egyéb szerelõipari és épületgépészeti szolgáltatás
SZJ 069 Egyéb építõipari szolgáltatás
SZJ 091260 Közúti teherszállítás
SZJ 092220 Belvízi teherszállítás"
19
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
I.
AZ 1996. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE
A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésérõl szóló 1995. évi CXXI. törvény
elfogadása óta jelentõs változások történtek mind az állami feladatvállalást
meghatározó törvényi keretek, mind a központi költségvetés várható pénzügyi
pozícióját illetõen.
Mivel a pénzügyi folyamatok jelzett változásai alapján az eredetileg
jóváhagyott államháztartási hiány az ellentétes folyamatok eredõjeként nem
változik, így a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésérõl szóló CXXI.
törvénynek a módosítására kerül sor. A jelenlegi módosítás nem az 1992. évi
XXXVIII. törvény (Áht.), 1995. évi CV. törvénnyel módosított 41. § (1),
illetve (2) bekezdésben meghatározott körülmények miatt vált szükségessé,
ezért a Kormány nem pótköltségvetés megtárgyalására és elfogadására tesz
javaslatot az Országgyûlésnek.
A költségvetés többletkiadásai (az év során hozott törvényekbõl és
törvénymódosításokból, valamint a Kormány ez évi kötelezettségvállalásaiból) a
többletbevételekbõl, illetve megtakarításokból (vám- és importbefizetések,
társasági adó és egyéb bevételek, illetve a kamatkiadásoknál keletkezõ
megtakarítások) fedezhetõk.
II.
A KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY JÓVÁHAGYÁSA UTÁN ELFOGADOTT EGYES TÖRVÉNYEK, ILLETVE
TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK MIATT SZÜKSÉGESSÉ VÁLÓ VÁLTOZTATÁSOK
1. Médiatörvénnyel kapcsolatos kérdések
a) A médiatörvény elrendeli a költségvetési törvény módosítását annak
érdekében, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió költségvetési
támogatásának folyósításában a részvénytársasággá való átalakulás
következtében fennakadás ne történjék. Ezért a részvénytársaságok
megalakulásával azonos idõpontban a még fel nem használt támogatási
elõirányzatokat át kell csoportosítani a megfelelõ média-közalapítvány
elõirányzatához. Mivel a Magyar Rádió - elõrehozás következtében - teljes
támogatását már felhasználta, az átcsoportosítás csak a Magyar Televíziót
érinti.
b) Ugyancsak a médiatörvény rendelkezései értelmében intézkedni szükséges az
elõfizetésidíj-bevétel újraosztásáról oly módon, hogy az fedezze az ORTT,
az MR, az MTV és a Hungária TV Közalapítványok mûködési költségeit,
továbbá többletforráshoz juttassa a Duna Televíziót.
A Magyar Rádió és a Magyar Televízió költségvetési intézmények jelentõs
összegû köztartozásokat és sugárzásidíj-tartozásokat halmoztak fel az
elmúlt évek során és 1996-ban. Intézkedni szükséges arról, hogy
amennyiben ezeket a részvénytársasággá alakulás idõpontjáig nem sikerül
kiegyenlíteniük, és a tulajdonos közalapítványok sem vállalják át ezeket
a terheket, a tartozások az MR, illetve az MTV ingatlanvagyona terhére
kerüljenek kiegyenlítésre.
c) Az érvényes szabályozások egy viszonylag széles körnek - szociális
okokból - az elõfizetési díj megfizetése alóli mentességet biztosítanak,
ami éves szinten jelentõs bevételkiesést jelent. Mivel a gazdálkodó
szervezetek esetében - és a Magyar Rádió Rt., illetve a Magyar Televízió
ilyenek - a Kormány nem rendelheti el, hogy lemondjanak bevételük egy
részérõl, a költségvetésnek vállalnia kell a felmentettek be nem folyt
elõfizetési díjaiból származó bevételkiesés átalány formájában való
megtérítését. Ez nem a közszolgálati médiák többlettámogatása, hanem a
szociálisan rászorulóké.
2. 1996. május 1-jétõl módosult a szociális igazgatásról és a szociális
ellátásról szóló 1993. évi III. törvény közgyógyellátási jogosultságot
szabályozó része. A módosítás a normatív közgyógyellátás bevezetésével a
jogosultak körét kiszélesítette. Ennek értelmében közgyógyellátási
igazolványt kaphat az a személy, akinek a rendszeres havi gyógyszerköltsége
az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja,
feltéve, hogy a családjában az egy fõre jutó havi jövedelem nem éri el az
öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén a 150%-
át. A változás 1996. évi 8 havi költségvetési többletkiadása várhatóan 5
milliárd forint, amelybõl 260 millió forint az Országos Egészségbiztosítási
Pénztár részére kerül átutalásra a családi támogatások igényléseinek
elbírásával kapcsolatban felmerült többletfeladatok ellentételezésére.
3. Az Alkotmánybíróság állásfoglalása alapján az Országgyûlés módosította a
személyi szám használatával összefüggõ rendelkezéseket. A személyazonosító
jel helyébe lépõ azonosítási módokról és az azonosítási kódokról szóló 1996.
évi XX. törvény alapján a személyazonosító jelet három új azonosító váltja
fel: a magánszemélyeket az adózással kapcsolatos nyilvántartásban az
adóazonosító jel, az egészségügyi és a társadalombiztosítási igazgatásban a
Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ), a személyi adat- és
lakcímnyilvántartásban pedig a személyi azonosító azonosítja.
Az új azonosítók kiadásával kapcsolatos feladatok végrehajtási költségeit az
érintettek ez évi költségvetései még nem tartalmazták. A Kormány a
2128/1996. (V.29.) számú határozatában az új azonosító kódok bevezetésével
kapcsolatos kiadásokhoz legfeljebb 3 milliárd forint összegû központi
költségvetési többlettámogatást hagyott jóvá. Ebbõl a Belügyminisztérium
882,5 millió forinttal, a Honvédelmi Minisztérium 44 millió forinttal, a
Központi Statisztikai Hivatal 85 millió forinttal, a Nemzetbiztonsági
Hivatal 30,4 millió forinttal, a Pénzügyminisztérium 1073,7 millió
forinttal, a Népjóléti Minisztérium 92 millió forinttal, az OEP és az ONYF
727,3 millió forinttal részesedik.
4. Az Alkotmánybíróság 1/1995. (II.8.) AB határozatában az életüktõl és
szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló
1992. évi XXXII. törvény néhány rendelkezését alkotmánysértõnek ítélte,
továbbá mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést állapított meg. Az
Országgyûlés elé az ezzel összefüggésben benyújtott törvénymódosítás
elfogadására még nem került sor. Az Alkotmánybíróság újabb 22/1996. (VI.25.)
számú határozatában alapvetõen nem tartotta alkotmányellenesnek a
törvényjavaslatot. Az ezen határozatban foglaltak figyelembevételével
átdolgozott törvényjavaslat várhatóan még ez évben benyújtásra kerül. Ezért
az 1996. évi költségvetési törvényben mindenképpen szükséges egy új jogcím
beállítása az ezzel kapcsolatosan felmerülhetõ kiadások finanszírozására. A
jelzett bizonytalanságok következtében indokolt e jogcímnek az automatikusan
teljesülõ elõirányzatok közé történõ besorolása.
III.
AZ 1995-96. ÉVI PRIVATIZÁCIÓS BEVÉTELEKBÕL SZÁRMAZÓ KAMATMEGTAKARÍTÁS
FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS MÓDOSÍTÁSOK
A Kormány az 1045/1996. (V.15.) határozatában úgy döntött, hogy az 1995-96.
években befolyt és valószínûsíthetõ privatizációs bevételek
adósságtörlesztésre való felhasználásából eredõ 1996. évi kamat-megtakarítás
nyomán várhatóan a költségvetésben és azon kívül az MNB-nél realizálódó
források egy részét a gazdaság élénkítésére, exportfejlesztésre, kis- és
középvállalkozások tevékenységének elõsegítésére kell fordítani. Ennek
keretében kerülhet sor az MBFB Rt., EXIMBANK Rt., MEHIB Rt., Pénzintézeti
Központ Rt. forrásainak növelésére. Ezen források egy részét az MNB
refinanszírozási hitelkibõvítésébõl kell biztosítani.
A források másik részét, mintegy 10 milliárd forintot a központi
költségvetésbõl a gazdaság élénkítése mellett, az infrastruktúra
fejlesztésére, valamint az államháztartási reformok támogatására kell
fordítani. A Kormány úgy foglalt állást, hogy a központi költségvetésbe
befizetett privatizációs bevételekbõl származó kamat-megtakarítás
felhasználását a közmunkák céljait szolgáló programmal is ki kell egészíteni
oly módon, hogy az ehhez szükséges fedezetet a rendelkezésre álló összegbõl
kell biztosítani. Ezek a központi költségvetést közvetlenül érintõ célok a
következõk:
1. Gazdaságélénkítés
Kis- és középvállalkozások fejlesztései, kamattérítés
A kis- és középvállalkozások finanszírozásánál jelentõs problémát okoz, hogy
beruházásaikhoz a pénzpiacon nem, illetve "nagyon drágán" jutnak hitelekhez.
E probléma áthidalása érdekében indokolt, hogy a költségvetési törvényben a
vállalkozások folyó támogatásai között kamatkedvezmény, kamatrész-
átvállalási elõirányzat kerüljön kialakításra. A jelenlegi számítások,
tapasztalatok és prognózisok azt támasztják alá, hogy 500 millió forintos
elõirányzat jelentõsen bõvítheti a kis- és középvállalkozások forráshoz
jutását. A fejlesztések és a kamattérítés igénybevételének feltételeit, az
elszámolás mechanizmusát a Kormánynak kell jóváhagyni.
A Gazdaságfejlesztés célelõirányzat forrásainak bõvítése
A gazdaságfejlesztés célját közvetlenül segítõ 2000 millió forint további
költségvetési forrást:
- a Gazdaságfejlesztési Pályázati Rendszer keretében, újonnan meghirdetendõ
pályázatokra,
- az EU követelményeknek megfelelõ versenyképes termékstruktúrát eredményezõ
beruházások megvalósításának támogatására, exportfejlesztõ, befektetés-
ösztönzõ támogatásra kell felhasználni.
2. Az infrastruktúra fejlesztése érdekében
- Az M 3 autópálya építésének részbeni finanszírozására 1,5 milliárd forint
szolgál.
A Kormány az M 3 autópálya - díjas rendszerû - kormánygarancia és állami
támogatás melletti fejlesztésérõl hozott 2308/1995. (X.6.) határozatát
követõen többször tárgyalt az autópálya elsõ építési ütemének
finanszírozási és tarifapolitikájáról. Az Északkelet-Magyarországi
Autópálya Fejlesztõ és Üzemeltetõ Rt. (ÉKMA Rt.) és a finanszírozó bankok
közötti hiteltárgyalások végsõ szakaszában tisztázódott, hogy a hitelekbõl
nem lehet fedezni az építéshez szükséges földterületek megszerzési
költségeit, a hitelek kamatait és jutalékait, valamint az áfa idõleges
finanszírozását és költségeit. Ezeket a költségeket az ÉKMA Rt.
alaptõkéjébõl, illetve rövid lejáratú hitelekbõl kellene fedezni, amelynek
jelentõs kamatterhe lenne mind 1996-ban, mind 1997-ben. Ezt váltaná ki az
1,5 milliárd forintos támogatás.
- Az elmúlt idõszak tapasztalatai alapján vízkárelhárításra, a kárelhárítási
létesítmények fenntartására 1.250 millió forintot indokolt fordítani.
Beruházási célprogramok - Vízkárelhárítás
Az elõirányzat terhére olyan - az elmúlt téli Körös-völgyi és felsõ-tiszai
nagy árvíz hatására - sürgõsen szükségessé váló átépítési és
rekonstrukciós munkákat kell elvégezni, amelyek elmaradása esetén a
védmûvek elemi biztonsága nem garantálható. Erre a célra 450 millió forint
szolgálhat.
Ágazati célelõirányzatok - Árvízvédelmi töltések fenntartása,
A vízkárelhárítási létesítmények kellõ színvonalú karbantartására már évek
óta nincs lehetõség. E célra 800 millió forintot célszerû felhasználni,
így sor kerülhet számos régi építésû zsilip megjavítására, árvízvédelmi
töltést veszélyeztetõ meder helyreállítására, a belvízi fõcsatornákon a
kritikus szakaszok karbantartására.
3. Az államháztartási reformok támogatása
Az egészségügyi fejlesztési koncepció programjai
a) Az egészségügyi fejlesztési koncepció megvalósítását elõsegítõ szakmai
programok
Az 1994 õszén elfogadott egészségügyi kormányprogram alapján a Népjóléti
Minisztérium elkészítette az egészségügy korszerûsítésének koncepcióját.
A prioritásokat figyelembe véve az alábbi területeken kerültek
pályázatok meghirdetésre:
- az egészségügyi struktúra-átalakítást elõsegítõ intézkedések
támogatása,
- az egészségügy struktúra-átalakítása következtében szükséges képzések,
átképzések támogatása,
- háziorvosi és házi gyermekorvosi munkahelyek létrehozása és a meglévõ
munkahelyek korszerûsítése,
- csoportpraxisok létrehozása,
- egynapos ellátási formák támogatása.
Ezen pályázatok teremtik meg azt a háttérbázist, amely szükséges az
egészségügyi ellátási kötelezettségrõl és a területi ellátási
normatívákról szóló törvény feladatainak végrehajtásához. Erre
összességében 1310 millió forintot indokolt fordítani.
b) A kórházi ápolást kiváltó otthoni szakápolás feltételeinek megteremtése
Jelenleg a fekvõbeteg intézményekben az ágykapacitás egy részén csak
ápolást igénylõ betegek fekszenek. Ennek kiváltására, a lényegesen
olcsóbb és a beteg szempontjából is humánusabb otthoni ellátás
lehetõségét kívánjuk a projekttel megteremteni. Erre összesen 40 millió
forint áll rendelkezésre.
c) Az Országos Mentõszolgálat struktúrájának átalakítása
Az ágyleépítések során többletfeladatokat kapó mentés és betegszállítás
feladatainak biztosítása a finanszírozásai költségek rendelkezésre álló
keretein belül csak invesztícióval és a struktúra átalakításával
lehetséges. Erre 150 millió forint fordítható.
d) Az áttelepülések támogatása
Az egészségügyi szakdolgozók mobilitásának érdekében olyan pénzügyi
konstrukciókat érdekében egy alapot célszerû létrehozni, melybõl pályázat
útján kölcsön formájában igényelhetõ a támogatás. Erre a célra 100 millió
forint áll rendelkezésre.
e) Az egészségügyi nyugdíjpénztárak támogatása
A struktúra-átalakítás következtében a humán erõforrás területén
keletkezõ feszültségek egyik levezetési módja, amelyre 400 millió forint
fordítható.
A nyugdíjreform technikai feltételeinek megteremtése
A nyugdíjreform technikai feltételeinek megteremtésére 500 millió
forintot kell a Pénzügyminisztériumnál új címként figyelembe venni. Ennek
az összegnek az alábbi célokat kell szolgálnia:
- egyéni járuléknyilvántartás rendszerének megszervezése. Ez a
nyugdíjreform alapja, lehetõvé teszi a jogosultság, illetve az egyéni
jövedelmek követését, tartalmazza a járulékfizetési idõszakot, a
társadalombiztosítási ellátásokra jogot biztosító munkáltatói és
egyéni befizetések adatait;
- a kötelezõ nyugdíjpénztárak beindulásához, a mûködéshez szükséges
egységes, valamennyi pénztárnál kötelezõen alkalmazandó rendszerterv,
illetve ügyvitelszervezés biztosítása;
- a reformmunkálatokban közremûködõ szakértõk díjazásának, a munka
technikai eszközeinek részbeni biztosítása.
A felsõoktatási és kulturális intézmények támogatása
A felsõoktatási intézmények, valamint a felsõoktatás háttérintézményeinek
az államháztartási reformhoz kapcsolódó belsõ átalakítására,
átszervezésére és mûködésiköltség-megtakarítását szolgáló fejlesztések
támogatására 275 millió forintot indokolt fordítani.
A szerkezet-átalakítást célzó támogatás 105 millió forint, amely az
Országos Kiemelésû Társadalomtudományi Kutatások közalapítvánnyá történõ
átalakítását, illetõleg a közalapítványi formában történõ mûködés
feltételeit, továbbá az oktatási törvénybõl fakadó feladatok
elõkészítését szolgálja.
A felsõoktatást kutató, szolgáltató és nemzetközi kapcsolatokkal is
rendelkezõ intézmények korszerûsítését célzó támogatások 28 millió
forinttal kerülnek megemelésre.
A nemzeti kulturális intézmények korszerûsítését célzó támogatások
összege 458 millió forint.
A nagy állami kiállítások biztosítási költségeinek, illetve a külföldi
vendégmûvészek meghívásának finanszírozását szolgáló támogatás 127 millió
forint, míg a budapesti Román Kulturális Központ részére épületvásárlás
címén 150 millió forint kerül biztosításra.
A zánkai ifjúsági tábor megváltozott feladatokhoz történõ átalakításra
107 millió forintot indokolt fordítani.
A közmunkák céljait szolgáló program
A közmunka-foglalkoztatás hatékonyabb rendszerének kialakításához
1 milliárd forint támogatás biztosítása szükséges. A felhasználásról a
Munkaügyi Minisztériumnak kell - a törvény életbelépésével egyidejûleg -
szabályzatot kidolgoznia.
IV.
A KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGÕ EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK
1. Az agrártámogatások költségvetési törvényben elõirányzott összegébõl az
elsõ félévben az idõarányosnál és ütemezettnél jóval több került
felhasználásra. A támogatási forrásokban mutatkozó feszültségek egyrészt az
1995. évközi intézkedésekre és folyamatokra, másrészt a tervezettet
meghaladó exportteljesítményre vezethetõ vissza.
Az agrárexport növelése érdekében az üresen hagyott állattartó telepek
megvásárlásához, felújításához és tenyészállatok beállításához
pályáztatással támogatás igénybevételét tette lehetõvé a 87/1995. (VII.14)
Kormányrendelet. A reorganizációs támogatás terhére benyújtott új
pályázatokhoz szükséges többletforrás igénybevételére döntõen 1996-ban kerül
sor.
Az 1995. évi magas agrárexport következtében az exporttámogatás
igénybevételének éven belüli üteme és eloszlása is jelentõsen eltér az elõzõ
évitõl. A múlt évben - törvényi rendelkezés alapján - felfüggesztésre került
a támogatásfolyósítás, s a parlamenti döntés után a felhalmozódott
igényekbõl kb. 2 milliárd forint kifizetése áthúzódott 1996-ra.
A mezõgazdasági és élelmiszeripari termékek 1996. évi kivitele az
elõrejelzések szerint eléri, sõt meghaladja az elmúlt évi rekordszintet, így
a támogatási kulcsok lecsökkentése és az új támogatási rendszer ellenére a
normatív exporttámogatás tervezett összegének túllépése nem kerülhetõ el.
Az e két területen jelentkezõ pénzügyi feszültségek pótlólagos forrásigénye
mintegy 13 milliárd forint. Ebbõl az összegbõl 6 milliárd forintot a
Földmûvelésügyi Minisztérium fejezet elõirányzataiból (az agrárpiaci és a
termelési támogatásokból, valamint a mezõgazdasági alaptevékenység
beruházási támogatásából) kell belsõ átcsoportosítással kigazdálkodni úgy,
hogy a fejezetbe integrált elkülönített állami pénzalapok 1995. évi
maradványának - 1,5 milliárd forintnak - felhasználását a Kormány
engedélyezi. A további 7 milliárd forint pedig a költségvetési törvény
módosításával (elõirányzatnövelés) teremthetõ meg.
2. A haderõátalakítás során felszabaduló ingatlanok értékesítésében a
versenytárgyalást az elõírt szabályok szerint le kell folytatni. Amennyiben
a versenytárgyalás eredménytelennek minõsíthetõ, célszerû kezdeményezni,
hogy a Kormány kapjon olyan felhatalmazást, amelynek keretében
térítésmentes, illetve kedvezményes értékesítésre kerülhet sor, minthogy a
versenytárgyalás lényegében vagy nem teljesíthetõ, vagy csak látszat
versenyeztetést eredményezne.
Az Országgyûlés 94/1995. (IX.28.) és a 95/1995. (IX.28.) számú
határozataiban a légvédelem rádiólokációs felderítõ-, információs- és
vezetési rendszerérõl, valamint a légvédelem földközeli és kismagasságú
oltalmazási képességének megõrzésérõl döntött. A tárca a szükséges eszközök
beszerzésére nemzetközi tenderfelhívást tett közzé. A szállítókkal
lefolytatott tárgyalásokat követõen a gyõztessel megkötendõ szerzõdéshez
több költségvetési évre nyúló kötelezettséget indokolt vállalni.
3. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében lévõ állami vagyon õrzésével,
hasznosításával, értékesítésével kapcsolatban felmerülhetnek olyan elõre nem
látható és nem tervezett költségek, amelyek természetszerûen nem
szerepelhetnek a Kincstári Vagyoni Igazgatóság elõirányzatában. Ezért
indokolt lehetõvé tenni a hasznosításból, értékesítésbõl származó
bevételekbõl 500 millió forint értékhatárig a vagyonkezeléssel, õrzéssel,
hasznosítással továbbá a kincstári vagyonkataszter elkészítésével
kapcsolatos kiadások teljesítését. A bevétel további hányada a központi
költségvetés központosított bevételét képezi.
4. A jelenlegi költségvetési törvény államadósság-törlesztési fejezetének
néhány elõirányzata - elsõsorban a nemzetközi adósságtörlesztésekkel
összefüggésben - nem az elõirányzat-módosítási kötelezettség nélkül
teljesülõ kiadások közé van besorolva. Ebbõl adódóan például a Bõs-Nagymaros
Vízlépcsõrendszerrel kapcsolatos államadósság-törlesztésre a Magyar
Villamosmûvek Rt. részére fix elõirányzatot tartalmaz. A térítés az osztrák-
magyar szerzõdés szerint a mindenkor érvényes villamosenergia
tarifaszabályzat szerinti alaphálózati díjtétel alapján történik, melynek
értéke év közben is folyamatosan változik. Ezen kívül a német Újjáépítési és
Hitelbank (KfW) által nyújtott hitelbõl történõ beruházások
finanszírozásánál is - Budapest-Hegyeshalom vasútvonal korszerûsítése -
jelentõs problémát okoz a devizaárfolyamok folyamatos változása. Ezeket,
valamint az Universitas kötvények kibocsátásából származó összegek
felhasználásából fedezendõ, a lágymányosi egyetemfejlesztés céljait
finanszírozó elõirányzatokat az elõirányzat-módosítási kötelezettség nélkül
teljesülõ kiadások közé kell sorolni. A kereszthatások, valamint az a
körülmény, hogy a GFS rendszer szerint ezen elõirányzatok egy része nem
tartozik a folyó kiadások közé, nem rontják a költségvetés egyensúlyi
pozícióit.
5. A költségvetési évet megelõzõen vállalt egyedi és jogszabályi kezességek
érvényesítése terén a végrehajtás során a helyzet jelentõsen megváltozott a
vonatkozó elõirányzatok (az állam által vállalt jogszabályi és az egyedi
kezességek érvényesítése, az EXIMBANK Rt. által vállalt garanciákból, a
MEHIB Rt. és a Hitelgarancia Rt. által vállalt kötelezettségekbõl eredõ
fizetési kötelezettségek) megtervezésekor feltételezetthez képest. Egyfelõl
bizonyos alcímeknél várhatóan az elõirányzatnál nagyobb, másoknál kisebb
lesz a felhasználás. Másfelõl az egyedi kezességvállalásoknál elõre nem
látható, jelentõs összegû megtérülések történtek és várhatók.
Mindez indokolja, hogy a pénzügyminiszter - a rugalmas elõirányzat-
gazdálkodás megvalósításához - felhatalmazást kapjon az alcímek közötti
saját hatáskörû átcsoportosításra, valamint azt, hogy az esetleges
elõirányzat-túllépés bázisa a megtérüléssel növelt elõirányzat legyen. Ezzel
az eljárással mód nyílik annak a veszélynek a mérséklésére, hogy összesített
elõirányzat-túllépés esetén az általános tartalékot kelljen igénybe venni.
6. A Magyar Nemzeti Bank nettó devizatartozásának csökkenése, a
nemzetgazdaságban jelentkezõ többletlikviditás semlegesítésére
foganatosított monetáris politikai lépések, s a Kincstári Egységes Számla
(KESZ) - privatizációs bevételek miatti év eleji tartósan magas -
állományára a központi költségvetésnek fizetett nagy összegû többletkamat-
teher miatt 1996-ban várhatóan veszteségessé válna. Ennek ellensúlyozására -
a jegybankról szóló törvénnyel összhangban - a költségvetésnek támogatást
kell nyújtania a jegybank részére, hogy az megtörténhessen azért van szükség
a törvényhely megteremtésére.
7. A Magyar Államkincstár részére megszabott feladatok ellátási
feltételeinek megteremtéséhez szükséges az államháztartásról szóló 1992. évi
XXXVIII. törvény néhány rendelkezésének módosítása.
a) A kincstári körbe tartozó egységeknek meghatározott feladatok (pl. a
részükre nyújtott Phare-segélyek kezelése) ellátásához devizaszámlákra
van szükségük, amelyeket kereskedelmi bankoknál indokolt megújítani.
Biztosítani kell azonban, hogy a Kincstár ezek mindenkori állományáról
információval rendelkezzen.
b) Az államadósság-kezelési feladatok elvégzéséhez a Kincstárnak
rendelkeznie kell felhatalmazással az értékpapír-kezelési és
letétkezelési munkák ellátására.
8. a) A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról
szóló 1994. évi XCVI. törvény 12. § (2) bekezdésében a privatizációs
bevételekbõl soron kívüli befizetési kötelezettséget írt elõ az ÁV Rt.
részére. Miután a privatizációs bevételek befizetése a költségvetésbe
1996-ban jelentõsen túlteljesült, így az 1993. évi zárszámadásnál elõírt
19,5 milliárd forintos befizetést megtörténtnek kell tekinteni.
b) Az Állami Vagyonkezelõ Rt., illetve a jogutód Állami Privatizációs és
Vagyonkezelõ Rt. 1994-ben nem teljesített privatizációs bevétel
átutalásának kérdését is törvényileg rendezni indokolt:
A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésérõl szóló 1993. évi CXI.
törvény 6. §-a (7) bekezdésének rendelkezése szerint az Állami
Vagyonkezelõ Rt. kötelezettségeként írta elõ, hogy az 1994. évi
privatizációs bevételeibõl összességében 28.269 millió forintot utaljon
át az elkülönített állami pénzalapok számára. Az 1994. évi privatizációs
folyamatok a költségvetési törvényben rögzített bevétel-átadásokat
azonban nem tették lehetõvé. Ebbõl adódóan az alapok a privatizációs
bevételbõl 1994-ben - az 1995. évi CIV. törvény 7. számú melléklete
szerint - 16.819 millió forintban részesedtek. Jelenleg az elkülönített
állami pénzalapok az ÁV Rt., illetve a jogutód ÁPV Rt. kötelezettségeként
tartják nyilván az elmaradt privatizációs bevételeket. Figyelembe véve
azonban a költségvetési törvény sajátosságait, illetve az 1993. évi CXI.
törvény 6. §-a (7) bekezdésének szövegét, amely szerint az ÁV Rt. 1994.
évi privatizációs bevételeibõl kell az átutalást teljesíteni. Továbbá
azt, amely szerint: az 1994. évi zárszámadási törvény nem rendelkezik a
privatizációs szervezet kötelezettsége hátralévõ részének elengedésérõl,
ennek elmaradása azonban nem eredményezi a kötelezettség fennmaradását,
hiszen ha kötelezettség továbbra is fennállna, akkor annak az 1996-os
bevételi elõirányzatok között kellene szerepelnie. Ez rendezetlen jogi
helyzetet eredményez.
Ezért összefoglalva tehát a jogutód ÁPV Rt-t - az 1994. évi elmaradt
privatizációs bevételek ügyében - nem terheli kötelezettség az alapokkal
szemben. Az ügy törvényi rendezésére úgy nyílik lehetõség, hogy az 1993.
évi CXI. törvény 6. §-a (7) bekezdését hatályon kívül kell helyezni.
c) A KTv. 70. §-a (1) bekezdés b) pontja a távközlés állami részesedése
privatizációjából származó bevételek 10 %-át a Hírközlési Alaptól átvett
feladatok (XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet
11. cím, 2. alcím, 10. elõirányzat-csoport) fejezeti kezelésû
elõirányzathoz rendeli. Tekintve, hogy az ÁPV Rt. befizetéseit az
államadósság törlesztési kiadásaira kell fordítani, így ezt a
kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, ami nem jelenti az ide
vonatkozó szakasz hatályon kívül helyezését, csak azt ez évben nem kell
figyelembe venni.
9. Az általános tartalékkal kapcsolatos megfontolások
A költségvetési törvény az általános tartalék elõirányzatát 10.450 millió
forintban állapította meg. A költségvetési törvény módosítása az általános
tartalék összegét mintegy 5,7 milliárd forinttal javasolja megemelni a
következõ feladatok finanszírozhatóvá tétele miatt.
A nyugdíjak és a nyugdíjszerû szociális ellátások reálértékében az elmúlt
évek során bekövetkezett csökkenés, valamint a törvényi elõírásoknak
megfelelõ, de mértékben csekély, július 1-jétõl esedékes 0,5 %-os
nyugdíjemelés miatti szociális feszültségek enyhítése érdekében a Kormány
úgy döntött, hogy 3.000 forint egyösszegû támogatásban részesíti azokat a
személyeket, akiknek a júliusi - emelés nélküli számított - nyugellátási
összege nem haladja meg a 17.000 forintot. Ezzel a lépéssel a
Nyugdíjbiztosítási Alaptól vállalt át feladatot a Kormány. Ez a
nyugellátásban részesülõk közül mintegy 1.360 ezer fõt, a nyugdíjszerû
rendszeres szociális ellátásban részesülõk közül mintegy 260 ezer fõt érint,
várható költségvetési kihatása - a folyósítással kapcsolatosan a
társadalombiztosítási igazgatási szervei részére fizetendõ költségtérítéssel
együtt - 5 milliárd forint. Ezzel az összeggel növelni indokolt az általános
tartalék elõirányzatát a késõbb felmerülõ feladatok finanszírozása
érdekében.
A média-törvény rendelkezéseinek megfelelõen 1996. februárjában megalakult
az Országos Rádió és Televízió Testület, illetve az Országgyûlés létrehozta
a Magyar Rádió Közalapítványt, valamint a Magyar Televízió Közalapítványt. A
szervezetek mûködési költségeinek biztosításáról azonban sem a törvény, sem
az Országgyûlés nem intézkedett, erre csak a jelent törvénymódosítás
keretében adódik mód. Ennek következtében a Kormány kénytelen volt a
központi költségvetés általános tartaléka terhére támogatást biztosítani,
összesen 664 millió forint értékben azzal, hogy a végleges rendezés során ez
az összeg visszapótlésra kerül az általános tartalékba. Technikailag ez csak
úgy oldható meg, hogy a jelen módosítás keretében az általános tartalék
elõirányzata megnõ 664 millió forinttal, egyidejûleg a fenti testületek
mûködési költségeinek fedezetét biztosító elõfizetési díjbevételbõl a
költségvetés bevételét képezi 664 millió forint.
10. A helyi önkormányzatok 1996. évi költségvetésének végrehajtásával
összefüggésben a következõ helyeken jelentkezett a költségvetési törvény
módosításának igénye:
a) A költségvetési törvény a normatív állami hozzájárulások kiemelt
elõirányzatai között biztosít átcsoportosítási lehetõséget. Az idõközi
felmérések eredményeként az elõirányzatok ennél több ponton mozdultak el,
ezért az átcsoportosítási lehetõséget nemcsak a kiemelt elõirányzatok
között, hanem azok egyes alcím-elõirányzatai között is indokolt lehetõvé
tenni. Ez magába foglalja az oktatáshoz, az egészségügyhöz, a szociális
ellátásokhoz, a sporthoz, a mûvelõdéshez, illetve a települések általános
támogatásához kapcsolódó normatívákat.
b) A mûködésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítõ támogatása is
módosításra szorul.
Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévõ (forráshiányos) helyi
önkormányzatok támogatási keretére az önkormányzatok - a törvény szerinti
elsõ ütemben - kérelmeiket benyújtották.
A jelzett igény 731 önkormányzat részérõl közel 6,2 milliárd forint,
amely megközelíti az 1995. évi ilyen támogatások összegét. A területileg
illetékes TÁKISZ-ok felülvizsgálata alapján 4,1 milliárd forint a
javasolt forrás-kiegészítés, amely a tárcák közötti egyeztetésekkel 3,2
milliárd forintra csökkenthetõ, ez az összeg a törvény feltételrendszere
alapján megilleti az érintett önkormányzatokat.
A jelenlegi 2 milliárd forint nagyságrendû keretösszeg megemelése tehát
nem kerülhetõ el. Mivel elsõ ütemben a pályázók 94 %-a a községi
önkormányzatok körébõl került ki, az eddig kialakult forráshiányok
rendezése hiányában vagy a számítottnál alacsonyabb szinten történõ
kielégítése miatt számos helyi önkormányzat az adósságrendezési eljárás
procedúrájába kényszerül.
Nem lehet továbbá figyelmen kívül hagyni, hogy a helyi önkormányzatok a
törvény szerint 1996. szeptember 30-áig - második ütemben - ismét
benyújthatnak forráshiányra tekintettel támogatási igényeket.
c) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV.
törvény szükségessé teszi a Költségvetési Törvény 6. számú melléklete
3. pontjának kiegészítését annak érdekében, hogy az itt megtervezett 500
millió forint támogatás terhére az adósságrendezés alatt álló helyi
önkormányzatok is részesülhessenek mûködési célú támogatásban, illetve a
pénzügyi gondnok díja kifizethetõ legyen.
d) A helyi önkormányzatok normatív elszámolási különbözetei bruttó
elszámolásának biztosítása érdekében a központi költségvetés bevételi
oldalán a "Helyi önkormányzatok befizetése" 517,3 millió forinttal, míg a
központi költségvetést terhelõ - a helyi önkormányzatok megilletõ -
kifizetés teljesítése érdekében a Pénzügyminisztérium fejezet Vegyes
kiadások elõirányzata ugyanilyen elõirányzattal kerül megemelésre.
11. A történelmi egyházak közoktatási intézményei részére a normatíván felül
az állam és az egyházak közötti szerzõdés alapján átcsoportosítás történik a
Belügyminisztérium fejezet Egyes közoktatási feladatok támogatásáról a
Mûvelõdési és Közoktatásügyi Minisztérium fejezet Egyházi oktatási
intézmények támogatására. Ezzel az átcsoportosítással megszûnik az oktatási
intézmények között eddig meglévõ támogatási aránykülönbség.
12. A Németország Szövetségi Köztársaság Kormánya által a Magyar Kormánynak
nyújtott 500 millió DM kormányhitelt döntõ részben a német Újjáépítési és
Hitelbank (KfW) közvetíti a hitelbõl megvalósuló egyes projektek magyar
felhasználói felé. Így a KfW által nyújtott (közvetített) hitelek
tartalmilag azonosak a nemzetközi fejlesztési intézetek (Világbank, EIB,
EBRD) által folyósított kölcsönökéhez.
A KfW hitelekre szükséges kormányzati garanciák törvényi kezeléséhez
célszerû a törvény 41. §-ában a Kormány számára megadni a lehetõséget, hogy
ezekre is összegszerû korlátozás nélkül vállaljon kezességet.
A Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank által kormánygaranciával felveendõ
hitelek összegét azért indokolt növelni, hogy a bank által bevonható
külföldi források minél nagyobb mértékben segítsék elõ a kis- és
középvállalkozások fejlesztéseinek finanszírozását.
13. A Kormány július 11-i ülésén tárgyalta a Magyar Államkincstár mûködésének
tapasztalatairól, a továbbfejlesztés lehetõségeirõl és annak javasolt
ütemezésérõl szóló kormány-elõterjesztést. Az elõterjesztés határozati
javaslatában szerepelt a készpénz-forgalom szûkítése érdekében teendõ
kormányzati intézkedések felgyorsítása. Célként fogalmazódott meg, hogy
1999. január 1-jétõl a köztisztviselõk és közalkalmazottak juttatásait
bankszámlára kell utalni. A pénzintézeti szolgáltatásokkal jól ellátott
területeken (Budapesten és a vidéki nagyvárosokban) ezt a folyamatot fel
kell gyorsítani, és már 1997-ben számottevõ eredményt kell elérni. Már 1996-
ban meg kell tenni a szükséges és a lehetséges lépéseket, hogy a fent
említett cél elérhetõ legyen.
14. A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésérõl szóló 1995. évi CXXI.
törvény 8. §-ának (2) és (3) bekezdése tartalmazza az ÁPV Rt.
tevékenységéhez kapcsolódó költségvetési tételeket. A törvény
elõkészítésének idõszakában az 1995. évi privatizáció végsõ eredményei és
ennek hatása az ÁPV Rt. 1996. évi bevételeire, kiadásaira és költségvetési
kapcsolataira még nem voltak egyértelmûek. A nagy értékû - elsõsorban az
energiaszektorhoz kapcsolódó - privatizációs szerzõdések az év utolsó
hónapjaiban realizálódtak, így jelentõsen befolyásolták az 1996-ban
értékesítésre kerülõ vagyont és a hozzá kapcsolódó bevételeket.
A privatizációs többletbevételbõl az 1995. évre elõírt 150 000 millió
forinton felül további 100 000 millió forintot fizetett be az ÁPV Rt. a
költségvetésbe, valamint 92 000 millió forintot az államadósság
törlesztésére. A befizetés ismeretében írta elõ a Kormány, hogy az ÁPV Rt.
1996. évi további privatizációs bevételeibõl a különbözõ kötelezettségei
után megmaradó privatizációs bevételt az államadósság törlesztési kiadásaira
kell fordítani.
A privatizációs bevételek folyamatosan csökkenõ összeget jelentenek és 1997-
ben várhatóan lezárulnak e befizetések. A késõbbi évek kötelezettségeinek
fedezésére ezért az ÁPV Rt-nek tartalékot kell képeznie. Az ÁPV Rt. 1996-ban
41 000 millió forint tartalékot képez, amely tétel korábban a törvényben nem
szerepelt.
Privatizációs kiadásokra 17 000 millió forint, a reorganizációs kiadásokra
13 000 millió forint összeget irányzott elõ a költségvetés.
A reorganizációs költségek és a privatizációt közvetlenül elõkészítõ
kiadások elõsegítik a privatizációra tervezett társaságok kondícióinak
javítását. A tulajdonos átmeneti segítsége mentesíti a társaságokat a magas
kamattal felvett hitelek alól esetleg a felszámolástól. A tartósan állami
tulajdonban maradó társaságok esetében hasonló indokok alapján célszerû
átmeneti vagy végleges tulajdonosi segítséget nyújtani hitel vagy tõkeemelés
formájában. Az ÁPV Rt-nek sok esetben indokolt lépést tennie a felszámolásra
került társaságok ingatlanainak kivásárlására és ezzel a privatizációs
bevétel növelésére. A reorganizációs kiadások felhasználásánál a Kormány
egyedi jóváhagyása szükséges. Az ÁPV Rt. Igazgatósága a rendelkezésre álló
összegeken belül 200 millió forintig egyedi döntéseket hozhat, de ezek
összességében - éves szinten - nem haladhatják meg az 3 000 millió forintot.
A legjelentõsebb reorganizációs kiadási tétel a borsodi térség acélipari
reorganizációjához kapcsolódik. Az eddigi kormánydöntések alapján 1996. évre
8 000 millió forintot kell a borsodi reorganizációs program megvalósításához
kifizetni. Kormányhatározat rendelkezik az MBFB Rt. feltõkésítésérõl, amely
2 200 millió forint terhet jelent az ÁPV Rt. számára. A szovjet csapatok
által okozott környezeti károk elhárítását ugyancsak az ÁPV Rt-nek kell
elvégeznie a más tárcák felügyelete alá tartozó területeken is.
Mindezek alapján szükséges a reorganizációra fordítható összeg nagyságának
felemelése 23 000 millió forintra.
Az ÁPV Rt. egyéb kiadásaira 15.000 millió forint került beállításra a
költségvetési törvényben. A várható kiadások azonban meghaladják a tervezett
összeget.
Az állami vagyonból a települési önkormányzatokat a belterületi föld
értékének megfelelõ részesedés illeti meg, melynek egy részét készpénzben
kell kifizetni. A költségvetési törvény készítése idején az ÁPV Rt. 10 000-
15 000 millió forint kifizetésével számolt, mivel a kifizetés nagyságára
vonatkozó bírósági határozatok még nem voltak ismertek. Az ÁPV Rt. e
kötelezettségeinek igyekszik 1996-ban eleget tenni azért, hogy a járulékos
költségei a lehetõ legkisebbek legyenek. Az 1996. évre várható kifizetendõ
járandóság 53 000 millió forint. A társaságok részére a privatizáció után
korábbi törvényi rendelkezés (1989.évi XIII. tv.) alapján a vételár 20 %-át
kell visszautalni. Ennek 1996. évre becsült összege 12.000 millió forint. A
kárpótlási jegyek egy részét a tulajdonosok életjáradékra váltották, melynek
az eddigi gyakorlat alapján az ÁPV Rt-t érintõen 2000 millió forint az éves
kihatása.
15. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény
63. § (4) bekezdése alapján az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ
Részvénytársaságot, az országos kisebbségi önkormányzatokkal szemben
pénzbeli térítés nélküli vagyonátadási kötelezettség terheli.
Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995.
évi XXXIX. törvény 35. § c) pontja értelmében az ÁPV Rt. állami vagyont
pénzbeli térítés nélkül kivételesen indokolt esetben adhat át, nevezetesen
akkor, ha arról az éves költségvetési törvény rendlelkezett.
Az 1996. évi költségvetésérõl szóló 1995. évi CXXI. törvény nem rendelkezik
az országos kisebbségi önkormányzatoknak juttatandó vagyonnal összefüggésben
az ÁPV Rt. kötelezettségérõl, ezért ennek törvényi feltételeit meg kell
teremteni.
A Mecsekurán Kft. nem tartozik közvetlenül az ÁPV Rt. portfoliójába. A Kft.
tulajdonosai a Mecseki Ércbányászati Vállalt 67 %-ban, valamint a Kincstári
Vagyonkezelõ Igazgatóság 33 %-ban. Ezen társaságok közül a Mecseki
Ércbányászati Vállalat tartozik az ÁPV Rt. portfoliójába 100 %-os tulajdoni
hányaddal. A Mecsekurán Kft. termelési veszteségének 1996. évi fedezete nem
oldható meg a Paksi Atomerõmû Rt-nél keletkezõ import-árnyereség terhére,
mert ilyen nem képzõdik. Mindezek együttesen teszik szükségessé, hogy a
törvény keretei között jogszerû alapja legyen a veszteség ÁPV Rt. által
történõ finanszírozásának.
150 millió forint szükséges annak érdekében, hogy az ÁPV Rt.
finanszírozhassa a nem a portfóliójába tartozó területek környezeti
kárelhárítását.
16. A Magyar Export-Import és a Magyar Exporthitel Biztosító Hitel Rt.
készpénzen kívüli alaptõke-emelésének módja a piacképes értékpapír mellett
ingatlan apportálása is lehet. Tekintettel arra, hogy a Magyar Export-Import
Bank Rt. közvetlen hiteltevékenységet végez indokolt, hogy más
pénzintézethez hasonlóan rendelkezhessen ingatlannal, illetve más
társaságban tulajdonosi részesedéssel.
17. Az Útalap várható hiányának mérséklése érdekében szükségesé válik 1.000
millió forint összegû központi költségvetési támogatás. Így ezzel az
összeggel fedezet biztosítható a Közúti Igazgatóságok átalakításához,
továbbá a korábbi kötelezettségek teljesítéséhez.
18. Az 1995. évi tényadatok, valamint az 1996. évi eddigi pénzforgalmi
teljesítési adatok ismeretében a vám- és importbefizetések jogcímen - a
vámbiztosíték-számla egyenlegének jelentõs növekedése, valamint a vámpótlék
esetében egyfelõl a tervezettnél szûkebb körû visszaigénylést, másfelõl a
július, illetõleg október elejei 1-1 százalékpontnyi csökkentést figyelembe
véve, illetve a vámbevétel esetében az importszerkezet változása miatti
alacsonyabb bevétel eredõjeként - várhatóan 22 milliárd forinttal haladja
meg az elõirányzott 224 milliárd forintot. A vállalkozások költségvetési
befizetéseinél a társasági adó bevétel elõirányzata 69.900 millió forint
volt. Az eddigi befizetések alapján ez az összeg várhatóan jelentõsen
mintegy 4.000 millió forinttal túlteljesül. Ezt a befizetési többletet
számszerûsíti a módosítás a Pénzügyminisztérium fejezetnél.
19. Az adósságszolgálati kamattérítési kiadásoknál abból a ténybõl, hogy a
privatizációs többletbevételeket a költségvetés adósság-törlesztési
kötelezettségeire fordították, 10,6 milliárd forint megtakarítással lehet
számolni. Az ezen túlmenõ megtakarítás az MNB eredményében jelentkezik.
31
A TÖRVÉNYJAVASLAT RENDELKEZÉSEINEK
INDOKOLÁSA
1. §-hoz
A kiadási és bevételi fõösszegek változását az 1. és 2. számú melléklet
változásaiból levezetve tartalmazza ez a szakasz.
2. §-hoz
A Magyar Nemzeti Bank a többletlikviditás semlegesítésének költségei, illetve
a kincstári egységes számla utáni fizetendõ kamat jelentõs többlete
következtében feltehetõen veszteséges lesz. A veszteség pótlásának
mechanizmusára ad lehetõséget ez a szakasz.
3. §-hoz
Az általános tartalék elõirányzata magában foglalja a médiáknak nyújtott
elõirányzat visszafizetésébõl keletkezõ többleteket, illetve az egyszeri
nyugdíjkiegészítés céljait szolgáló elõirányzatokat.
4. §-hoz
A normaszöveg azt célozza, hogy a céltartalékból törvényes keretek között
végre lehessen hajtani a felsõfokú köztisztviselõk illetmény-kiegészítésének
emelését. Az összeghatár 1000 millió forintos emelése a bérpolitikai
intézkedésre kellõ fedezetet nyújt. Ugyanakkor a céltartalék terhére a KTv.
6. §-a (5) bekezdésének értelmében nem nyújthatnak be továbbra sem igényt azok
a központi költségvetési szervek, amelyek kiadási elõirányzatát teljes
egészében saját bevétel fedezi, illetve munkavállalójukat saját bevételeik
terhére foglalkoztatják.
5. §-hoz
A pénzbeni kárpótlás törvénymódosításból eredõ jogcímeinek fedezetéül 200
millió forint automatikusan teljesülõ rendkívüli kormányzati kiadás kerül
beépítésre a törvényjavaslatba.
Az Északkelet-Magyarországi Autópálya Fejlesztõ és Üzemeltetõ Rt. és a
finanszírozó bankok közötti hiteltárgyalások végsõ szakaszában tisztázódott,
hogy a hitelekbõl nem lehet finanszírozni az építéshez szükséges földterületek
megszerzési költségeit, a hitelek kamatait és járulékait. Ez teszi indokolttá
a szakasz rendelkezését.
6. §-hoz
A KTv. 8. §-ának (2) és (3) bekezdése tartalmazza az ÁPV Rt. tevékenységéhez
kapcsolódó költségvetési tételeket. A törvény elõkészítésének idõszakában az
1995. évi privatizáció végsõ eredményei és ennek hatása az ÁPV Rt. 1996. évi
bevételeire, kiadásaira és költségvetési kapcsolataira még nem voltak
egyértelmûek. A nagy értékû - elsõsorban az energiaszektorhoz kapcsolódó -
privatizációs szerzõdések az év utolsó hónapjaiban realizálódtak, így
jelentõsen befolyásolták az 1996-ban értékesítésre kerülõ vagyont és a hozzá
kapcsolódó bevételeket. Ezért szükséges a KTv. egyes tételeinek módosítása.
A privatizációs többletbevételbõl az 1995. évre elõírt 150 000 millió forinton
felül további 100 000 millió forintot fizetett be az ÁPV Rt. a költségvetésbe,
valamint 92 000 millió forintot az államadósság törlesztésére. A befizetés
ismeretében írta elõ a Kormány, hogy az ÁPV Rt. 1996. évi további
privatizációs bevételeibõl a különbözõ kötelezettségei után megmaradó
privatizációs bevételt az államadósság törlesztési kiadásaira kell fordítani.
A privatizációs bevételek folyamatosan csökkenõ összeget jelentenek és 1997-
ben várhatóan lezárulnak. A késõbbi évek kötelezettségeinek fedezésére ezért
az ÁPV Rt-nek tartalékot kell képeznie. Az ÁPV Rt. 1996-ban 41 000 millió
forint tartalékot képez, amely tétel korábban a KTv-ben nem szerepelt.
A javaslat tartalmazza azokat a kiadási tételeket amelyek az ÁPV Rt.
privatizációs, vagyonkezelési, reorganizációs tevékenységéhez, illetve saját
szervezetének mûködéséhez kapcsolódnak. Privatizációs kiadásokra 17 000 millió
forint, a reorganizációs kiadásokra 13 000 millió forint összeget irányzott
elõ a költségvetés.
A reorganizációs költségek és a privatizációt közvetlenül elõkészítõ kiadások
segítik elõ a privatizációra tervezett társaságok kondícióinak javítását. A
tulajdonos átmeneti segítsége mentesíti a társaságokat a magas kamattal
felvett hitelek alól esetleg a felszámolástól. A tartósan állami tulajdonban
maradó társaságok esetében hasonló indokok alapján célszerû átmeneti vagy
végleges tulajdonosi segítséget nyújtani hitel vagy tõkeemelés formájában. Az
ÁPV Rt-nek sok esetben indokolt lépést tennie a felszámolásra került
társaságok ingatlanainak kivásárlására és ezzel a privatizációs bevétel
növelésére. A reorganizációs kiadások felhasználásánál a Kormány egyedi
jóváhagyása szükséges. Az ÁPV Rt. Igazgatósága a rendelkezésre álló összegeken
belül 200 millió forintig egyedi döntéseket hozhat, de ezek összességében -
éves szinten - nem haladhatják meg a 3000 millió forintot. A legjelentõsebb
reorganizációs kiadási tétel a borsodi térség acélipari reorganizációjához
kapcsolódik. Az eddigi kormánydöntések alapján 1996. évre 8000 millió forintot
kell a borsodi reorganizációs program megvalósításához kifizetni.
Kormányhatározat rendelkezik az MBFB Rt. feltõkésítésérõl, amely 2200 millió
forint terhet jelent az ÁPV Rt. számára. A szovjet csapatok által okozott
környezeti károk elhárítását ugyancsak az ÁPV Rt-nek kell elvégeznie, a más
tárcák felügyelete alá tartozó területeken is.
Mindezek alapján javasoljuk a reorganizációra fordítható összeg nagyságának
felemelését 23 000 millió forintra. Ezen belül az ÁPV Rt. Igazgatósága által
egyedileg felhasználható éves keret 3000 millió forint, amelyen belül
egyedileg 200 millió forint összeghatárig dönthet.
Az ÁPV Rt. egyéb kiadásaira 15 000 millió forint került beállításra a
költségvetési törvényben. A várható kiadások azonban meghaladják a tervezett
összeget.
Az állami vagyonból a települési önkormányzatokat a belterületi föld értékének
megfelelõ részesedés illeti meg, melynek egy részét készpénzben kell
kifizetni. A költségvetési terv készítése idején az ÁPV Rt. 10 000-15 000
millió forint kifizetésével számolt, mivel a kifizetés nagyságára vonatkozó
bírósági határozatok még nem voltak ismertek. Az ÁPV Rt. e kötelezettségeinek
igyekszik 1996-ban eleget tenni azért, hogy a járulékos költségei a lehetõ
legkisebbek legyenek. Az 1996. évre várható kifizetendõ járandóság 53 000
millió forint. A társaságok részére a privatizáció után korábbi törvényi
rendelkezés (1989.évi XIII. tv.) alapján a vételár 20 %-át kell visszautalni.
Ennek 1996. évre becsült összege 12 000 millió forint. A kárpótlási jegyek egy
részét a tulajdonosok életjáradékra váltották, melynek az eddigi gyakorlat
alapján az ÁPV Rt-t érintõen 2000 millió forint az éves kihatása.
7. §-hoz
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény
63. § (4) bekezdése alapján az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ
Részvénytársaságot, az országos kisebbségi önkormányzatokkal szemben pénzbeli
térítés nélküli vagyonátadási kötelezettség terheli.
Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi
XXXIX. törvény 35. § c) pontja értelmében az ÁPV Rt. állami vagyont pénzbeli
térítés nélkül kivételesen indokolt esetben adhat át, nevezetesen akkor, ha
arról az éves költségvetési törvény rendelkezett.
A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésérõl szóló 1996. évi CXXI. törvény
az országos kisebbségi önkormányzatoknak juttatandó vagyonnal összefüggésben
nem rendelkezik az ÁPV Rt. kötelezettségérõl. Az 1993. évi LXXVII. évi
törvénybõl eredõ, pénzbeli térítés nélküli vagonátadási kötelezettségének
1996-ban mindaddig nem tud jogszerûen eleget tenni az ÁPV Rt., amíg erre a
felhatalmazást az éves költségvetési törvényben nem kapja meg.
A Mecsekurán Kft. nem tartozik közvetlenül az ÁPV Rt. portfoliójába. A Kft.
tulajdonosai a Mecseki Ércbányászati Vállalat 67 %-ban, valamint a Kincstári
Vagyonkezelõ Igazgatóság 33 %-ban. Ezen társaságok közül a Mecseki
Ércbányászati Vállalat tartozik az ÁPV Rt. portfoliójába 100 %-os tulajdoni
hányaddal. A Mecsekurán Kft. termelési veszteségének 1996. évi fedezete nem
oldható meg a Paksi Atomerõmû Rt-nél keletkezõ import-árnyereség terhére, mert
ilyen nem képzõdik. Mindezek együttesen teszik szükségessé, hogy a törvény
keretei között jogszerû alapja legyen a veszteség ÁPV Rt. által történõ
finanszírozásának.
A Kormány döntése értelmében az ÁPV Rt-nek kell elvégezni a szovjet csapatok
által okozott környezeti károk elhárítását. A munkák elvégzésének
finanszírozására az ÁPV Rt. portfoliójába tartozó ingatlanok, területek
esetében a reorganizációs elõirányzat nyújt fedezetet. Ugyanakkor ez a forrás
nem használható fel a nem az ÁPV Rt. portfoliójába tartozó ingatlanok
esetében. Ahhoz, hogy az ÁPV Rt. ezekben az esetekben is finanszírozhassa a
kárelhárítást törvényi felhatalmazás szükséges. Ezt szolgálja a vonatkozó
törvényjavaslat szövegtervezete.
Az Országgyûlés által kapott felhatalmazás alapján a módosítással lehetõvé
válik, hogy az ÁPV Rt-tõl térítésmentesen kerüljenek a helyi önkormányzatok
tulajdonába a volt szovjet laktanyák, illetve azon ingatlanok, amelyek nem
értékesíthetõk.
8. §-hoz
A Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében lévõ állami vagyon kezelésével,
õrzésével, hasznosításával, értékesítésével felmerülhetnek olyan elõre nem
látható és tervezhetõ költségek, amelyek az elõirányzatában nem szerepelnek és
ezért indokolt erre további forrás lehetõséget biztosítani.
9. §-hoz
A média-törvény 141. §-ának (1) bekezdése elrendeli, hogy a Magyar Rádió és a
Magyar Televízió felértékelt vagyonát állami tulajdonból a Magyar Rádió
Közalapítvány, illetve a Magyar Televízió Közalapítvány tulajdonába kell adni.
Mindkét intézménynek jelentõs, részben az ÁPV Rt-vel, és az Antenna Hungária
Rt-vel szemben fennálló sugárzási-díj tartozásuk.
10. §-hoz
1996. évben a Hegyeshalom-Budapest közötti vasúti pálya korszerûsítéséhez
biztosított német hitelbõl rendelkezésre álló teljes keret felhasználásával
szükséges biztosítani a beruházási projekt tervezett megvalósítását. Ez
összegszerûen az 1995. évbõl megmaradt 20 millió DM ez évi felhasználását
jelenti.
Az Universitas kötvények az ÁFI Rt. megszûnésével a kincstári egységes
számlára kerültek. Ez a forrás korábban is a Lágymányosi egyetemi fejlesztések
projekt céljait szolgálta, ezért a célirányos forrás-felhasználás továbbra is
indokolt.
11. §-hoz
Indokolt, hogy a Kormány kezességvállalási felhatalmazása kiterjedjen a német
Újjáépítési és Hitelbankra (KfW) is, figyelemmel a bank által a MÁV Rt.
vasútvonalainak villamosításához folyósítandó és egyéb fejlesztésekhez
folyósított hitelekre is. A beruházások volumene megkívánja és egyéb gazdasági
tényezõk indokolják a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. részére az
állam által vállalható kezesség összeghatárának a felemelését.
12. §-hoz
Az Országgyûlés döntött a légvédelem rádiólokációs felderítõ, információs és
vezetési rendszerének, valamint a földközeli és kismagasságú légvédelem
oltalmazó képességének a megõrzése érdekében szükséges eszközök beszerzésérõl.
A törvényjavaslat a pénzügyi lebonyolításhoz szükséges, a költségvetési évet
is követõ kötelezettségvállalás törvényi felhatalmazását adja meg. Továbbá
indokolt, hogy a Ferihegyi Repülõtér fejlesztésének zavartalan lebonyolítása
érdekében a kedvezményes hitelkondíciók elérésére kezességvállalás történjen.
13. §-hoz
A költségvetési évet megelõzõen vállalt egyedi és jogszabályi kezességek
érvényesítése terén a végrehajtás során a helyzet jelentõsen megváltozott a
vonatkozó elõirányzatok - XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím 1., 3., 4.
és 5. alcím (az állam által vállalt jogszabályi és az egyedi kezességek
érvényesítése, az EXIMBANK Rt. által vállalt garanciákból, a MEHIB Rt. és a
Hitelgarancia Rt. által vállalt kötelezettségekbõl eredõ fizetési
kötelezettségek) megtervezésekor feltételezetthez képest. Egyfelõl bizonyos
alcímeknél várhatóan az elõirányzatnál nagyobb, másoknál kisebb lesz a
felhasználás. Másfelõl az egyedi kezességvállalásoknál elõre nem látható,
jelentõs összegû megtérülések történtek és várhatók.
Mindez indokolja, hogy a pénzügyminiszter - a rugalmas elõirányzat-
gazdálkodás megvalósításához - felhatalmazást kapjon az alcímek közötti saját
hatáskörû átcsoportosításra, valamint azt, hogy az esetleges elõirányzat-
túllépés bázisa a megtérüléssel növelt elõirányzat legyen. Ezzel az eljárással
mód nyílik annak a veszélynek a mérséklésére, hogy összesített elõirányzat-
túllépés esetén az általános tartalékot kelljen igénybe venni.
14. §-hoz
Az agrártámogatások költségvetési törvényben elõirányzott összegébõl az elsõ
félévben az idõarányosnál és ütemezettnél jóval több került felhasználásra. A
támogatási forrásokban mutatkozó feszültségek egyrészt az 1995. évközi
intézkedésekre és folyamatokra, másrészt a tervezettet meghaladó
exportteljesítményre vezethetõ vissza. A módosítással lehetõvé válik, hogy a
feszültségek a különféle mezõgazdasági támogatások közötti átcsoportosítással
feloldhatók legyenek.
Lehetséges továbbá az is, hogy a Turisztikai célelõirányzat elõirányzathoz
viszonyított bevételi többletek erejéig a kiadási elõirányzat növelésének
kezdeményezésére sor kerülhessen miniszteri hatáskörben. Ezzel várható, hogy
az idegenforgalomból származó bevételek növekednek.
15. §-hoz
A családi támogatások igénylésének feldolgozásával kapcsolatos térítés,
valamint a társadalombiztosítási azonosító jel bevezetéséhez fizetendõ
költségvetési térítés egyszeri jellegû, és összegében kötött, ezért a központi
költségvetés elõirányzat módosítási kötelezettség nélkül teljesülõ kiadásai
között való szerepeltetés nem indokolt.
16. §-hoz
A költségvetés törlesztési elõirányzatainál elsõ sorban a nemzetközi
hiteltörlesztésekkel összefüggésben indokolt, hogy az elõirányzatok az
árfolyamváltozással összefüggésben túlléphetõk legyenek. Ebbõl adódóan ezek az
elõirányzatok átkerülnek a központi költségvetés elõirányzat módosítási
kötelezettség nélkül teljesülõ kiadásai és bevételei kategóriába.
17. §-hoz
A törvény a normatív állami hozzájárulások VIII. Belügyminisztérium fejezet
17. cím, 1. és 4. alcím kiemelt elõirányzatai között biztosít átcsoportosítási
lehetõséget. Az idõközi felmérések eredménye azt mutatja, hogy az
elõirányzatok ennél több ponton mozdultak el.
18 §-hoz
A javaslat szerint a kisebbségi kompenzációs keretbõl várhatóan felhasználásra
nem kerülõ összeg a kisebbségi koordinációs és intervenciós keretbe kerül
átcsoportosításra, ami által lehetõvé válik a gyors állami beavatkozás azokban
az esetekben, amikor kisebbségi célokat szolgáló kiépült kapacitások, értékes
intézmények és preferált programok átmeneti pénzügyi nehézségek miatt
veszélybe kerülnek. Így többek között támogatáshoz juthatnak válságos helyzetû
kisebbségi oktatási és kulturális intézmények, kisebbségi önkormányzatok.
19. §-hoz
A költségvetési évet megelõzõen vállalt egyedi és jogszabályi kezességek
érvényesítése terén a végrehajtás során a helyzet jelentõsen megváltozott a
vonatkozó elõirányzatok (az állam által vállalt jogszabályi és az egyedi
kezességek érvényesítése, az EXIMBANK Rt. által vállalt garanciákból, a MEHIB
Rt. és a Hitelgarancia Rt. által vállalt kötelezettségekbõl eredõ fizetési
kötelezettségek) megtervezésekor feltételezetthez képest. Egyfelõl bizonyos
alcímeknél várhatóan az elõirányzatnál nagyobb, másoknál kisebb lesz a
felhasználás. Másfelõl az egyedi kezességvállalásoknál elõre nem látható,
jelentõs összegû megtérülések történtek és várhatók.
Mindez indokolja, hogy a pénzügyminiszter - a rugalmas elõirányzat-gazdálkodás
megvalósításához - felhatalmazást kapjon az alcímek közötti saját hatáskörû
átcsoportosításra, valamint azt, hogy az esetleges elõirányzat-túllépés bázisa
a megtérüléssel növelt elõirányzat legyen. Ezzel az eljárással mód nyílik
annak a veszélynek a mérséklésére, hogy összesített elõirányzat-túllépés
esetén az általános tartalékot kelljen igénybe venni.
20. §-hoz
Az 1996. évi mezõgazdasági és élelmiszeripari termékkivitel az elõrejelzések
szerint sõt meghaladja az elmúlt évi rekordszintet, így a támogatási kulcsok
lecsökkentése és az új támogatási rendszer ellenére a normatív export
támogatás tervezett összegének túllépése nem kerülhetõ el.
A pótlólagos forrásigény mintegy 13 milliárd forint. Ez teszi indokolttá a
módosításban foglalt rendelkezést.
21. és 24. §-hoz
A média-törvény 141. §-ának (7) bekezdése, - mely elrendeli, hogy a Kormány
kezdeményezze az 1996. évi költségvetési törvény módosítását - arról is
intézkedik, hogy "ennek során a Duna Televízió támogatását növelni kell,
amelynek forrása a televízió-készülékek elõfizetési díjbevételének újra
felosztása lehet." Ugyanezen javaslatban, és ugyancsak "- az elõfizetési
díjbevétel terhére - gondoskodni kell a Testület, illetve a közalapítványok
kuratóriumai mûködéséhez szükséges fedezetrõl is." Más forrást a média-törvény
nem jelöl meg, és arra a költségvetési törvény sem tartalmaz fedezetet.
Mind az ORTT, mind a közalapítványok már 1996. márciusában megalakultak, ezért
mûködési költségeikrõl az átmeneti idõszakban is gondoskodni kellett, illetve
kell. Június 30-áig összesen 210 millió forintot csoportosított át a Kormány a
központi költségvetés általános tartalékából átmeneti megoldásként. Július
hónapban további 454 millió forint szükséges ahhoz, hogy a törvénymódosítás
elfogadásáig terjedõ idõszakban a testületek mûködõképesek legyenek. A Kormány
rendelkezései szerint ezeknek az összegeknek vissza kell kerülniük az
általános tartalékba, lévén forrásuk egyértelmûen bevétel és nem támogatás, a
törvényi elõírás szerint. Ahhoz, hogy a jelen törvényben meg lehessen emelni
az általános tartalék elõirányzatát, az állami bevételeknek is növekednie
kell. Ezért szükséges a befizetés elrendelése.
Az ORTT költségvetését - a média-törvény 32. §-ának (1) bekezdése értelmében -
illetékes bizottsága javaslatára az Országgyûlés önálló törvényben hagyja
jóvá. Ez a törvény még nem született meg, ezért az ehhez szükséges összeg csak
a rá való hivatkozással határozható meg. Mivel a fentebb idézett törvényhely
az elõfizetési díjbevételt jelöli meg fedezetül, a ténylegesen felhasználható
összeget a már felhasznált támogatás összegével csökkenteni kell.
A Magyar Rádió Közalapítvány 46 millió forintban, Magyar Televízió
Közalapítvány 42,9 millió forintban, a Hungária Televízió Közalapítvány 45
millió forintban határozta meg 1996. évi mûködési költségeit. A
törvényjavaslat a IV. negyedévben szükséges összegeket tartalmazza. A Hungária
TV Közalapítvány esetében azért a teljes összeg szerepel, mivel költségvetési
támogatásának elõrehozásával fedezte eddigi mûködési költségeit.
A Duna Televízió - az OGY hatpárti média albizottsága által is elfogadottan -
havi 300 millió forintban szabta meg elengedhetetlenül szükséges
költségkeretét, ez a költségvetési törvényben biztosított 2,4 milliárd
forinton felül további 1,2 milliárd forintot igényel.
A Magyar Rádió Részvénytársaság és a Magyar Televízió Részvénytársaság
részesedésének egymáshoz viszonyított aránya megegyezik a Magyar Rádió és a
Magyar Televízió költségvetési intézmények részesedési arányával.
A költségvetési befizetés teljesítése azért elõzi meg az egyéb kötelezettségek
teljesítését, mivel ezek az összegek már felhasználásra kerültek mind az ORTT-
nél, mind a közalapítványoknál. Két részletben történõ megoszlása azért
szükséges, hogy ne vegye igénybe túlzott mértékben a szeptember hónapban
várható díjbevételt.
Egy részvénytársaság nem kötelezhetõ arra, hogy elkészítse egy költségvetési
szerv zárszámadását. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió azonban 1996-ban
nyolc hónapon át költségvetési intézményként (illetve költségvetési
fejezetként) mûködött, ezért a zárszámadásban szerepelnie kell. Ez csak oly
módon oldható meg, ha a közalapítványok kuratóriumait a költségvetési törvény
kötelezi a zárszámadás elkészítésére.
Ugyancsak nem kényszeríthetõ egy gazdálkodó szervezet arra, hogy kormányzati
felmentések alapján lemondjon bevételének jelentõs hányadáról. Ezért a
központi költségvetésnek meg kell térítenie azok elõfizetési díját, akiket -
szociális okokból - a hatályos rendelkezések mentesítenek a díjfizetés alól. A
megosztási arány megegyezik a bevételek megoszlási arányával.
22. §-hoz
Amennyiben a Kincstári Vagyoni Igazgatóság tulajdonába olyan ingatlan kerül,
amely alkalmas a két intézmény megfelelõ (ügyforgalom, bank biztonsági)
elhelyezésére indokoltnak tartjuk, hogy az alaptõke-juttatás ingatlan
apporttal egészüljön ki.
23. §-hoz
A hatályos szöveg nem teszi lehetõvé, hogy térítésmentesen kerüljenek az
önkormányzatok tulajdonába azon ingatlanok, amelyeknek az értékesítése
versenytárgyalást követõen nem vezetett eredményre, ezért indokolt a javasolt
módosítás.
25. §-hoz
A Hírközlési Alap (Távközlési Alap) az Áht. 61. §-a (2) bekezdésének
rendelkezése alapján nyújtott 1994-ben kölcsönt öt elkülönített állami
pénzalapnak.
Az érintett alapok közül 1996. január 1-jétõl a Területfejlesztési Alap és a
Mezõgazdasági fejlesztési Alap megszûnt. Az 1996. évi költségvetési törvény
67. §-a (1) bekezdésének rendelkezése szerint a megszûnt alapok jogutódja a
megszûnt alapok felügyeletéért felelõs miniszter, és a jogutódok jogosultak
dönteni a jogelõdök kölcsönügyeiben. Megnyugtatóbb megoldás viszont az, ha a
megkötött szerzõdések törvényi rendelkezéssel szûnnek meg.
A jogutód - fejezeti kezelésbe került, megszûnt állami pénzalapok - számára
tehát nem indokolt fenntartani a befizetési kötelezettséget, mert a Hírközlési
Alaptól átvett feladatok ellátására a központi költségvetés a szükséges
összegû elõirányzatot tartalmazza és felesleges, hogy a központi költségvetés
befizetést teljesítsen vagy tartozzon a központi költségvetésnek. A befizetés
elrendelése esetén az összeget vissza kellene juttatni a mezõgazdasági és
területfejlesztési célokra, ugyanis ezen megszûnt alapok kiadási elõirányzatai
nem tartalmazzák a korábban felvett hitel visszafizetését.
26. §-hoz
A privatizációs bevételeket az államadósság törlesztésére kell fordítani. A
MATÁV Rt. privatizációjából származó bevételt is erre használták, mert a
Hírközlési Alaptól átvett feladatok kiadásainak finanszírozásához szükséges
forrás rendelkezésre áll. A módosítás a Hírközlési Alapból átvett feladatok
kiadásainak finanszírozását azért sem érinti, mert a bevételi terv sem számolt
a távközlés állami részesedése (ténylegesen a MATÁV Rt.) privatizációjából
származó bevételek 10 %-ával.
27. §-hoz
E szakasz biztosítja, hogy a kincstári körbe tartozók devizaszámláikat csak
olyan kereskedelmi banknál vezethetik, amelyek biztosítják a devizaszámlával
kapcsolatos adatszolgáltatást a Magyar Államkincstár részére.
Az Áht. 123/A. §-ának kiegészítése biztosítja a Magyar Államkincstár azon
közalkalmazottai tekintetében akik a feladat átcsoportosítás miatt kerültek a
Magyar Nemzeti Banktól a kincstár állományába az MNB-nél munkaviszonyban
töltött idejüket a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idõként vegyék
figyelembe. E szakasz biztosítja azt is, hogy az itt említett közalkalmazottak
munkabére nem lehet alacsonyabb az MNB-nél kapott munkabérüknél.
28. §-hoz
A privatizációs folyamat során az ÁPV Rt. illetve jogelõdjei jelentõs
jótállási, szavatossági és garanciavállalási kötelezettségeket vállaltak. Ezek
részbeni beváltására a következõ években kerülhet sor. A privatizáció
elõrehaladásával és rövidesen történõ lezárulásával összefüggésben a
privatizációs bevételek erre nem teremtenek kellõ fedezetet. Ezért
tartalékolni szükséges. A tartalékot elkülönített számlán kell kezelni.
29. §-hoz
A Magyar Államkincstár felhatalmazást kapott értékpapír kezelési és értékpapír
letétkezelési tevékenység végzésére. A törvénymódosítás szükséges ahhoz, hogy
az államkincstár e feladatokat átvehesse a Magyar Nemzeti Banktól.
30-31. §-hoz
A média köztestületek költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályok szerint
gazdálkodnak, ez indokolttá teszi, hogy az e szakaszban megjelölt testületek a
költségvetési szervekhez hasonlóan a Magyar Államkincstárnál vezessék
számláikat.
Ezzel összefüggõen rendelkezik a javaslat úgy, hogy a média közalapítványok is
a Magyar Államkincstárnál vezessék számláikat. Hasonlóképpen indokolt ez a
Mûsorszolgáltató Alap esetében is, volumenére és forrásai között a
készüléküzembentartási-díj súlyára való tekintettel.
32. §-hoz
A társadalombiztosítási önkormányzatok részére történõ vagyonjuttatási
kötelezettség megfelelõ teljesítését a rövid határidõ veszélyeztetné, ezért
indokolt a határidõ meghosszabbítása.
33. §-hoz
A központi közigazgatási szervek felsõfokú iskolai végzettségû köztisztviselõi
illetmény-kiegészítésének 1996. január 1-jével történt megemelése felvetette
annak szükségességét, hogy a központi közigazgatási szervek területi
szerveinél és azon központi közigazgatási szerveknél ahol az illetmény-
kiegészítés megemelése nem történt meg, legyen lehetõség a felsõfokú iskolai
végzettségû köztisztviselõk fokozottabb megbecsülésére. Ennek érdekében a
javaslat az ún. "nem fejezetgazdáknál" a közszolgálati jogviszonyban álló
felsõfokú iskolai végzettségûek illetmény-kiegészítését 25 %-ban, míg a
központi közigazgatási szervek területi szerveinél az ilyen végzettségûek
illetmény-kiegészítését 20 %-ban állapítja meg.
A KIÉT megállapodás 2.4.pontja értelmében a központi államigazgatási szervek
területi szerveinél dolgozó felsõfokú iskolai végzettségû köztisztviselõk
illetmény-kiegészítésének emelésére - a közigazgatási reform végrehajtásához
igazodóan - 1996. július 1-jétõl kerül sor.
34. §-hoz
A törvény hatálya alá tartozó köztisztviselõk részére az illetmény-kifizetés
átutalással történõ fizetési módjára való áttérést rendeli a §, a
köztisztviselõk és a munkáltatók továbbá az államháztartás részére is elõnyös
készpénzkímélõ fizetési módként.
Az alkotmányossági szempontok, valamint a nemzetközi jogi kötelezettségeink
messzemenõ figyelemben tartásával a tervezet választási lehetõséget biztosít a
köztisztviselõk részére azzal, hogy az általuk szabadon választott
pénzintézetnél nyithatnak bankszámlát, erre irányuló akarat vagy
infrastrukturális hiány miatt a fizetési mód postán keresztül történõ
kifizetéssel valósul meg. Garantálja a § azt is, hogy az áttérés kapcsán
felmerülõ, valamint az illetmény-kifizetésekhez közvetlenül kapcsolódó
költségtöbblet nem terhelheti a köztisztviselõt.
A részletkérdések rendezését a tervezet nem vállalta fel, hiszen a mögöttes
hatályos joganyag az áttérést és a kifizetés gyakorlati kérdéseit tartalmazza.
A (2) bekezdés a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXII. törvény és
a Munka Törvénykönyve közti koherencia megteremtését szolgálja.
A (3)-(4) bekezdés az új fizetési módokra való áttérés idõpontját határozzák
meg oly módon, hogy a (3) bekezdés a törvény hatálya alá tartozók egészére
nézve állapítja meg a végsõ határidõt 1999. január 1-ével, míg a (4) bekezdés
a Kormány hatáskörébe tartozó közigazgatási szervek és azok területi és helyi
szervei vonatkozásában a végrehajtás ütemezésének rendeletben történõ
meghatározására ad felhatalmazást.
35. §-hoz
A törvény hatálya alá tartozó közalkalmazottak részére az illetmény-kifizetés
átutalással történõ fizetési módjára való áttérést rendeli el a § a
közalkalmazottak és munkáltató, továbbá az államháztartás részére is elõnyös
készpénzkímélõ fizetési módként.
Az alkotmányossági szempontok, valamint a nemzetközi jogi kötelezettségeink
messzemenõ figyelemben tartásával a tervezet választási lehetõséget biztosít a
köztisztviselõk részére azzal, hogy az általuk szabadon választott
pénzintézetnél nyithatnak bankszámlát, erre irányuló akarat, vagy
infrastrukturális hiány miatt a fizetési mód postán keresztül történõ
kifizetéssel valósul meg. Garantálja a § azt is, hogy az áttérés kapcsán
felmerülõ, valamint az illetmény-kifizetésekhez közvetlenül kapcsolódó
költségtöbblet nem terhelheti a közalkalmazottat.
A részletkérdések rendezését a tervezet nem vállalta fel, hiszen a mögöttes
hatályos joganyag az áttérést és a kifizetési gyakorlati kérdéseit
tartalmazza.
A § (3) bekezdése a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.
törvény és a Munka Törvénykönyve közti koherencia megteremtését szolgálja.
A (2) bekezdés az új fizetési módokra való áttérés végsõ idõpontját határozza
meg oly módon, hogy a Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a hatáskörébe
tartozó állami költségvetési szervek tekintetében az áttérés végrehajtásának
ütemezését rendeletben megállapítsa.
36. §-hoz
Ez a rendelkezés az Alkotmánybíróság döntésének tesz eleget. Az
Alkotmánybíróság a 13/1996. (IV.12.) AB határozatával a tulajdonviszonyok
rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában
igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV.
törvény 24. §-a (4) bekezdésének alkotmányellenességét állapította meg és
felhívta az Országgyûlést, hogy 1996. szeptember 30-ig, 1995. január 1-jével -
visszamenõleges hatállyal - alkossa meg az alkotmányellenességet megszüntetõ
jogszabályt.
37. §-hoz
A törvénymódosítás rendelkezik arról, hogy az önellenõrzéssel módosított 1995.
évi adófizetési kötelezettség alapján kell az adóelõleget fizetni, és ha az
eredetileg bevallott adó alapján az adóhatóság már kiadta az elõlegrõl a
határozatot, akkor a törvénymódosításban elõírt rendelkezés alapján az
önellenõrzést követõen azt az adóhatóság kérelemre módosítja.
39. §-hoz
A privatizációs bevételek adósságszolgálatra történõ felhasználásából adódó
kamat-megtakarítási pénzösszegekbõl 1 milliárd forint a közmunkákkal
kapcsolatos kiadásokra került elkülönítésre. A felhasználás rendjére a
Munkaügyi Minisztériumnak a Pénzügyminisztérium bevonásával kell részletes
szabályokat kidolgozni.