MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

H/ 2868 számú

országgyûlési határozati javaslat

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság Kormánya

között személyeknek az államhatáron történõ átadásáról és átvételérõl szóló,

Budapesten, 1996. április 21-én aláírt Egyezmény megerõsítésérõl

Elõadó: Kuncze Gábor

belügyminiszter

Budapest, 1996.szeptember

Az Országgyûlés / 1996. ( ) OGY

határozata

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság Kormánya

között személyeknek az államhatáron történõ átadásáról és átvételérõl szóló,

Budapesten, 1996. április 21-én aláírt Egyezmény megerõsítésérõl

Az Országgyûlés

1) megerõsíti a Magyar Köztársaság Kormánya és a Bosznia-Hercegovinai

Köztársaság Kormánya között személyeknek az államhatáron történõ átadásáról és

átvételérõl szóló Budapesten,1996. április 21. napján aláírt Egyezményt;

2) felkéri a köztársasági elnököt a megerõsítõ okirat kiadására;

3) felkéri a külügyminisztert, hogy az Egyezmény megerõsítésérõl diplomáciai

úton értesítse a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság Kormányát;

4) felhívja a Kormányt, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 16.

§- ának (1) bekezdése alapján, az Egyezmény mielõbbi törvénybe iktatása

érdekében, annak hatályba lépését követõen haladéktalanul terjessze az

Országgyûlés elé az Egyezmény kihirdetésérõl szóló törvényjavaslatot.

EGYEZMÉNY

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság Kormánya

között személyeknek az államhatáron történõ

átadásáról és átvételérõl

A Magyar Köztársaság Kormánya, valamint a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság

Kormánya (a továbbiakban: Szerzõdõ Felek )

- attól az óhajtól vezérelve, hogy az illegális migrációt az európai

erõfeszítések szellemében kezeljék,

- arra törekedve, hogy a jogellenesen tartózkodó személyek átvételét a

szolidáris együttmûködés szellemében és kölcsönösség alapján szabályozzák,

- kölcsönösen elfogadva, hogy ezen Egyezmény nem szolgálhat alapul a

jogellenesen tartózkodó személyek tömeges átszállítására,

a következõkben állapodtak meg:

1. cikk

Saját állampolgárok átvétele

(1) Mindegyik Szerzõdõ Fél a másik Szerzõdõ Fél megkeresésére különleges

formalitások nélkül visszafogad a megkeresõ Szerzõdõ Fél állama területérõl

minden jogellenesen ott tartózkodó személyt, akirõl bizonyítást nyert vagy

valószínûsíthetõ, hogy a megkeresett Szerzõdõ Fél állampolgára. Ha utólag

megállapítást nyer, hogy az átvett személy az átvétel idõpontjában nem volt a

megkeresett Szerzõdõ Fél állampolgára, úgy õt a megkeresõ Szerzõdõ Félnek

vissza kell venni.

- 2 -

(2) Amennyiben az állampolgárság csak valószínûsített, a megkeresett Szerzõdõ

Fél elutasíthatja az átvételt akkor, ha hét munkanapon belül kétséget kizáróan

megállapítja és a megkeresõ Szerzõdõ Felet errõl értesíti, hogy az érintett

személy a rendelkezésre álló adatok ellenére ezen Szerzõdõ Fél

állampolgárságával nem rendelkezik. Ebben az esetben a megkeresett Szerzõdõ

Fél válasza a kötelezõ.

2. cikk

Ápolást igénylõ személy átvétele

A megkeresõ Szerzõdõ Fél az 1. cikk szerinti olyan személy tervezett

hazaszállítását, akinek egészségi állapotára vagy életkorára tekintettel

gondozásra van szüksége, bejelenti a megkeresett Szerzõdõ Félnek. A

megkeresett Szerzõdõ Fél hét napon belül közli, hogy az átvételre mikor és hol

kerül sor.

3. cikk

Harmadik állam állampolgárainak átvétele

(1) Ezen Egyezmény 1. és 2. cikkének rendelkezéseit kell megfelelõen

alkalmazni azon harmadik állam állampolgárára, aki a megkeresett Szerzõdõ Fél

államának területén állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezik, illetõleg

aki ott menekült státuszt kapott.

(2) A megkeresõ Szerzõdõ Fél visszaveszi az (1) bekezdésben meghatározott

személyt, ha utólag kiderül, hogy az a megkeresett Szerzõdõ Fél állama

területérõl történõ kiutazása idõpontjában nem rendelkezett tartózkodási

engedéllyel vagy menekült státusszal.

- 3 -

4. cikk

Átszállítás

(1) Mindegyik Szerzõdõ Fél átveszi a másik Szerzõdõ Fél megkeresésére a

harmadik állam állampolgárát hatósági ellenõrzéssel történõ átszállításra (a

továbbiakban: átszállítás), ha a továbbutazást a tranzitországokban és az

átvételt a célországban a megkeresõ Szerzõdõ Fél biztosította. Ebben az

esetben a megkeresett Szerzõdõ Fél tranzitvízumára nincs szükség.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy átszállítását nem kérelmezik,

illetõleg azt elutasítják, ha indokoltan feltételezhetõ, hogy a célországban

vagy az esetleges tranzitországokban embertelen bánásmód, halálbüntetés

fenyegeti, élete, testi épsége vagy szabadsága, nemzeti, vallási, faji

hovatartozása, politikai meggyõzõdése miatt veszélyben van.

(3) Az átszállítás ezenkívül nem kérelmezhetõ illetõleg az elutasítható, ha a

személyt a megkeresett Szerzõdõ Fél államában, a célországban, illetve a

tranzitországok valamelyikében büntetõ eljárás indítása vagy büntetés

végrehajtása fenyegeti, kivéve a tiltott határátlépésért történõ felelõsségre

vonás esetét.

(4) Az átszállítás iránti kérelmet a Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma,

valamint a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság Igazságügyi és Közigazgatási

Minisztériuma között közvetlen úton, írásban terjesztik elõ és intézik. A

kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az átszállítandó személy személyazonosító adatait,

b) nyilatkozatot arról, hogy az (1) bekezdés szerinti feltételek adottak és

nem ismertek a (2) és (3) bekezdésben meghatározott elutasítási okok,

c) az átadásra javasolt idõpontot és határátkelõhelyet.

- 4 -

(5) A Szerzõdõ Felek illetékes hatóságai közvetlenül állapodnak meg

egymással az átadás végleges idõpontjában és az átszállítás módjában.

(6) Ha a megkeresett Szerzõdõ Fél a kérelmet a szükséges feltételek hiánya

miatt elutasítja, akkor a másik Szerzõdõ Fél írásban közli az elutasítást

megalapozó indokokat.

(7) Az átszállításra átvett személy visszaadható a megkeresõ Szerzõdõ

Félnek, ha az (1) bekezdésben meghatározott valamely feltétel hiánya vagy a

(2) és (3) bekezdés szerinti valamely tény utólag válik ismertté. Ennek

közlését követõen a megkeresõ Szerzõdõ Fél köteles visszavenni az

átszállításra elõzõleg átadott személyt.

5. cikk

Költségviselés

(1) Ezen Egyezmény 1.-3. cikke szerint átadásra kerülõ személyek

szállításával kapcsolatos költségeket a megkeresett Szerzõdõ Fél államhatáráig

a megkeresõ Szerzõdõ Fél viseli.

(2) Ezen Egyezmény 4. cikke szerinti személyek átszállítási költségeit és az

esetleges visszaadás költségeit is a megkeresõ Szerzõdõ Fél viseli.

- 5 -

6. cikk

Adatvédelem

A személyekre vonatkozó adatok védelmére mindegyik Szerzõdõ Fél érvényes jogi

elõírásainak figyelembevételével a következõ feltételek érvényesek:

1.) a fogadó Fél az adatokat csak az átadó Fél által megadott célra és az

általa

közölt feltételekkel használhatja fel;

2.) az átadó Fél kérésére a fogadó Fél tájékoztatást nyújt az átadott adatok

felhasználásáról és az ezáltal elért eredményekrõl;

3.) a személyekre vonatkozó adatokat kizárólag az együttmûködõ

hatóságoknak szabad átadni. Az adatok továbbadása más hatóságoknak

csak a Felek egyetértése alapján, az átadó Fél elõzetes engedélyével

történhet;

4.) az átadó Fél felelõs az átadandó adatok helyességéért. Ha bebizonyosodik,

hogy helytelen adatok is átadásra kerültek, úgy arról a fogadó Felet

haladéktalanul értesíteni kell;

.

5.) a jogosult személy számára, kérésére, felvilágosítást kell adni a

személyérõl meglévõ adatokról és azok tervezett felhasználásáról. Ez a

felvilágosítási kötelezettség nem áll fenn, ha a Felek belsõ jogszabályai

ezt

lehetõvé teszik. A személyi adatokról történõ felvilágosítás adásánál

annak

a Félnek a nemzeti joga az irányadó, amely az adatokat átadja.

6.) az átadó Fél az átadáskor közli a saját jogrendjében érvényes adattörlési

határidõket. Ezektõl függetlenül a közölt személyre vonatkozó adatokat a

szükségesség megszûnésekor törölni kell.

- 6 -

7.) mindkét Fél köteles a személyre szóló adatok átadásáról, átvételérõl

és törlésérõl nyilvántartást vezetni.

8.) a Felek kötelesek az átadott, személyre szóló adatokat hatásosan védeni

az

illetéktelen hozzáférés, változtatás és a nyilvánosságra hozatal ellen.

7. cikk

Az Egyezmény végrehajtása

A Magyar Köztársaság belügyminisztere, valamint a Bosznia-Hercegovinai

Köztársaság igazságügyi és közigazgatási minisztere ezen Egyezmény

végrehajtására megállapodást kötnek, amelyben meghatározzák:

a) az illetékes szerveket, valamint az átadással-átvétellel kapcsolatos

eljárás és kölcsönös tájékoztatás módját,

b) az átadáshoz és az átvételhez szükséges okmányokat és adatokat,

c) ezen Egyezmény 5. cikke (2) bekezdése szerinti költségtérítés módját és

szabályait.

- 7 -

8. cikk

Érintetlenségi záradék

A Szerzõdõ Felek fennálló két- és többoldalú nemzetközi jogi kötelezettségei,

különösen az emberi jogok, a menekültjog és a kiadatás területén, érintetlenül

maradnak.

9. cikk

Együttmûködési alapelv

Mindkét Szerzõdõ Fél kötelezettséget vállal az Egyezmény alkalmazásából

keletkezõ problémák egyetértésben történõ megoldására.

10. cikk

Felfüggesztés

Ezen Egyezmény 4. cikkének alkalmazását bármelyik Szerzõdõ Fél közrendi,

közbiztonsági vagy közegészségügyi okból egészben vagy részben átmenetileg

felfüggesztheti. A felfüggesztés bevezetésérõl és visszavonásáról a másik

Szerzõdõ Felet diplomáciai úton, írásban haladéktalanul tájékoztatni kell.

- 8 -

11. cikk

Hatálybalépés, felmondás

(1) Ezen Egyezmény az azt követõ harmincadik napon lép hatályba, amikor a

Szerzõdõ Felek diplomáciai úton, írásban kölcsönösen tájékoztatták egymást

arról, hogy a hatálybalépéshez szükséges belsõ jogi elõírásoknak eleget

tettek.

(2) Ezen Egyezmény határozatlan ideig marad hatályban, amennyiben a Szerzõdõ

Felek egyike diplomáciai úton, írásban nem mondja fel. Ebben az esetben ezen

Egyezmény a felmondás kézhezvételét követõ harmincadik napon hatályát veszti.

Készült Budapesten, 1996. április 21. napján, két eredeti példányban, magyar,

bosnyák és angol nyelven, mindhárom szöveg egyaránt hiteles eltérés esetén az

angol nyelvû szöveg a meghatározó.

A Magyar Köztársaság A Bosznia-Hercegovinai Köztársaság

Kormánya nevében Kormánya nevében

I N D O K O L Á S

A

HATÁROZATI JAVASLATHOZ

A Kormány elõzetes felhatalmazása alapján a Magyar Köztársaság Kormánya és a

Bosznia-Hercegovinai Köztársaság Kormánya erre felhatalmazott miniszterei

Budapesten, 1996. április 21-én aláírták a személyeknek az államhatáron

történõ átadásáról és átvételérõl szóló Egyezményt. A szerzõdésben foglaltak

értelmében a felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy a másik fél területén

jogellenesen tartózkodó személyek közül minden formalitás nélkül visszaveszik

saját állampolgáraikat, továbbá olyan harmadik állam polgárait, akik a

megkeresett fél államának területén állandó tartózkodási engedéllyel

rendelkeznek, illetõleg akik ott menekült státuszt kaptak. A szerzõdés

részletesen szabályozza az átszállítás feltételeit, a cél-,illetve

tranzitország jogrendjének,illetve gyakorlatának vizsgálatát, az átszállítás

megtagadásának kötelezõ és lehetséges eseteit.(4.cikk)

Az Egyezmény az adatvédelmi törvénnyel összhangban részletes adatvédelmi

szabályokat is tartalmaz.

Az Egyezmény nem érinti azokat a nemzetközi szerzõdésekben vállalt

kötelezettségeket, melyeknek a felek részesei, s amelyek az emberi jogokkal, a

menekültek jogaival, valamint a kiadatással kapcsolatban tartalmaznak

kötelezettségeket.(8.cikk)

A szerzõdést,annak 10.cikkében foglalt rendelkezésre tekintettel

közbiztonsági, közrendi vagy közegészségügyi okokból egészben vagy részben fel

lehet függeszteni.

Az Egyezmény - a 11.cikk (1) bekezdése értelmében - az azt követõ harmincadik

napon lép hatályba, amikor a felek értesítették egymást arról, hogy a

hatálybalépéshez szükséges belsõ jogi elõírásoknak eleget tettek.

Az aláírt Egyezmény az állampolgárok alapvetõ jogait érinti, személyes

szabadságukat korlátozza, ezért az alkotmányos szabályokra, valamint a

nemzetközi szerzõdésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. tvr 10.§-

ában foglaltakra tekintettel, az Országgyûlés megerõsítését igényli. Az

Egyezmény hatályba lépését követõen, annak törvénnyel történõ kihirdetésérõl

intézkedni kell.

A szerzõdés alkalmazásához jelentõs magyar érdek fûzõdik; összhangban van

továbbá a felerõsödött népmozgás kezelésére irányuló európai törekvésekkel,

valamint a magyar jogrenddel.

Eleje Honlap