1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2919.. számú
törvényjavaslat
A Magyar Köztársaság és Malaysia között a beruházások elõsegítésérõl és
védelmérõl Kuala Lumpurban, 1993.február 19-én aláírt Megállapodás
kihirdetésérõl
Elõadó: Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
Budapest,1996.szeptember
1996. évi ............................ törvény
a Magyar Köztársaság és Malaysia között a beruházások
elõsegítésérõl és védelmérõl Kuala Lumpurban, 1993.február 19-én
aláírt Megállapodás kihirdetésérõl
1.§
Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság és Malaysia között a beruházások
elõsegítésérõl és védelmérõl Kuala Lumpurban, 1993.február 19-én aláírt
Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.(A Megállapodás megerõsítésérõl szóló
jegyzékváltás 1995.június 8-án megtörtént. Ennek megfelelõen a Megállapodás
1995.június 8-án hatályba lépett.)
2. §
A Megállapodás hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:
M E G Á L L A P O D Á S
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS MALAYSIA KÖZÖTT
A BERUHÁZÁSOK ELÕSEGÍTÉSÉRÕL ÉSVÉDELMÉRÕL
A Magyar Köztársaság és Malaysia, a továbbiakban: "Szerzõdõ Felek";
Attól az óhajtól vezetve, hogy hosszútávon kiszélesítsék és elmélyítsék
gazdasági együttmûködésüket, és különösen azért, hogy kedvezõ feltételeket
teremtsenek az egyik Szerzõdõ Fél beruházói által a másik Szerzõdõ Fél
területén megvalósuló beruházások számára,
Felismerve a beruházások védelmének szükségességét, továbbá hogy mindkét
Szerzõdõ Fél gazdasági fejlõdésére figyelemmel, ösztönözzék a beruházások és
az egyéni üzleti kezdeményezések terjedését;
Megállapodtak a következõkben:
1. Cikk
MEGHATÁROZÁSOK
A jelen Megállapodás szempontjából:
(a) a "beruházások" mindenfajta vagyoni értéket jelentenek, amelyeket az egyik
Szerzõdõ Fél beruházója a másik Szerzõdõ Fél területén ez utóbbi törvényeinek,
rendelkezéseinek és állami politikájának megfelelõen beruház, és magában
foglal különösen, de nem kizárólag:
(i) ingó és ingatlan tulajdont, valamint minden egyéb tulajdonjogot, úgymint
jelzálogjogok, kézizálogjogok és más zálogjogok;
(ii) társaságok részvényeit, értékpapírjait és adósleveleit, és az ilyen
társaságok tulajdonában való érdekeltséget;
(iii) pénzre, valamint egyéb pénzügyi értékkel bíró szolgáltatásra vonatkozó,
beruházással kapcsolatos követelést;
(iv) szellemi és ipari tulajdonjogokat, beleértve a beruházással kapcsolatos
szerzõi jogokat, szabadalmakat, védjegyeket, kereskedelmi neveket, ipari
mintákat, kereskedelmi titkokat, technikai eljárásokat, know-how-t és
goodwill-t;
(v) törvény vagy szerzõdés alapján megadott jogokat, beleértve a természeti
erõforrások kutatására, megmûvelésére vagy kiaknázására vonatkozó
koncessziókat;
A vagyoni értékek befektetési formájának megváltozása nem érinti beruházás
jellegüket, feltéve hogy az ilyen változás nem ellentétes az eredetileg
befektetett vagyoni értékekre megadott jóváhagyással (ha volt ilyen).
(b) A "beruházó" jelent:
(i) olyan természetes személyt, aki az egyik Szerzõdõ Fél állampolgára vagy
állandó lakosa annak jogszabályai szerint; vagy
(ii) olyan vállalat, társulás, tröszt, vegyesvállalat, szervezet, egyesülés
vagy vállalkozás, amelyet az egyik Szerzõdõ Fél jogszabályai szerint jegyeztek
be vagy alapítottak, és székhelye ugyanazon a Szerzõdõ Félnek a területén van,
továbbá tevékenységét ott folytatja.
(c) A "jövedelem" kifejezés jelenti a beruházásból származó összeget, és
különösen, de nem kizárólag, magában foglalja a nyereséget, osztalékot,
kamatot, jogdíjat és más folyó jövedelmet.
(d) A "terület" jelenti:
(i) Magyarország vonatkozásában, földrajzi értelemben a Magyar Köztársaság
területét;
(ii) Malájzia vonatkozásában a Malájziai Föderáció területét.
(e) A "szabadon felhasználható valuta" bármilyen olyan valutát jelent,
amellyel széles körben teljesítenek fizetéseket nemzetközi tranzakcióknál és
jelentõs mértékben részt vesz a fõbb devizapiacok kereskedelmében.
2. Cikk
BERUHÁZÁSOK ELÕSEGÍTÉSE ÉS VÉDELME
1. Mindkét Szerzõdõ Fél kedvezõ feltételeket teremt és ösztönzi kedvezõ
feltételek kialakítását annak érdekében, hogy a másik Szerzõdõ Fél beruházói
az õ területén tõkéjüket befektessék, és a törvények, rendelkezések és állami
politikája által ráruházott hatalomgyakorláshoz való jogainak függvényében
engedélyezi az ilyen beruházásokat.
2. Bármelyik Szerzõdõ Fél beruházóinak beruházásai mindenkor igazságos és
méltányos elbánásban részesülnek és teljes körû védelmet és biztonságot
élveznek a másik Szerzõdõ Fél területén.
3. Cikk
LEGNAGYOBB KEDVEZMÉNYRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
1. Bármelyik Szerzõdõ Fél beruházói által a másik Szerzõdõ Fél területén
megvalósított beruházások igazságos és méltányos elbánásban részesülnek, amely
nem kedvezõtlenebb, mint amelyben bármely harmadik Állam beruházói
részesülnek.
2. A jelen Megállapodás rendelkezéseit a harmadik Államok beruházóinál nem
kedvezõtlenebb elbánás megadásának tekintetében nem lehet úgy értelmezni, hogy
azok köteleznék az egyik Szerzõdõ Felet olyan elbánás, elõny vagy kiváltság
kiterjesztésére a másik beruházóira vonatkozóan, amelyek
(a) olyan meglévõ vagy jövõbeni vámunióból vagy szabadkereskedelmi övezetbõl
vagy közös piacból vagy monetáris unióból vagy hasonló nemzetközi
megállapodásból vagy a regionális együttmûködés egyéb formáiból erednek,
amelynek bármelyik Szerzõdõ Fél Részese vagy azzá válhat; vagy olyan
megállapodás elfogadásából ered, amely szándéka szerint ilyen unió vagy övezet
létrehozásához vagy kiterjesztéséhez vezet belátható idõn belül; vagy
(b) olyan nemzetközi megállapodásból vagy belsõ törvényhozásból ered, amely
egészében vagy fõleg adózásra vonatkozik.
4. Cikk
VESZTESÉGEK MEGTÉRÍTÉSE
1. Ha bármelyik Szerzõdõ Fél beruházói háború, fegyveres konfliktus,
rendkívüli állapot, lázadás, felkelés vagy más hasonló események következtében
szenvednek el veszteségeket a másik Szerzõdõ Fél területén, a helyreállítás,
kártalanítás, kárpótlás vagy más rendezés tekintetében olyan elbánásban kell
részesülniük, amely nem kedvezõtlenebb annál, amelyben harmadik Államok
beruházói részesülnek.
2. A jelen Cikk (1) bekezdésére tekintet nélkül, azok a beruházók, akik a
fenti bekezdésben hivatkozott esetekben szenvednek veszteségeket a másik
Szerzõdõ Fél területén
(a) vagyonuknak annak fegyveres erõi vagy hatóságai részérõl történõ
igénybevételének következtében,
(b) tulajdonuk olyan megsemmisülése következtében, melyet annak fegyveres erõi
vagy hatóságai nem harc közben vagy szükséghelyzetben idéztek elõ,méltányos és
megfelelõ kártérítésben kell részesülniük az igénybevétel ideje alatt vagy a
tulajdon megsemmisülése folytán elszenvedett veszteségekért. A kifizetések
késedelem nélkül, szabadon átutalhatók, szabadon felhasználható valutában.
5. Cikk
KISAJÁTÍTÁS
Egyik Szerzõdõ Fél sem tehet a másik Szerzõdõ Fél beruházóival szemben
államosításra, kisajátításra irányuló vagy más olyan intézkedéseket,amelyek az
államosítással vagy kisajátítással azonos hatásúak, a következõ kivételekkel:
(a) az intézkedések az állami politikával összhangban és megfelelõ törvényes
eljárás keretében történnek;
(b) az intézkedések nem megkülönböztetõ jellegûek;
(c) az intézkedések azonnali, megfelelõ és tényleges kártalanítás fizetés
elrendelését elõirányzó rendelkezésekkel párosulnak. Az ilyen kártalanítás
összegének el kell érnie a beruházásoknak azt a piaci értékét, amelyet azok a
küszöbönálló kisajátítás ismertté válását közvetlenül megelõzõen képviseltek,
szabadon felhasználható valutában a Szerzõdõ Féltõl szabadon átutalhatók.
Minden kártérítés-fizetési késedelem megfelelõ kamatkötelezettséggel jár,
melynek nagyságát az átlagos kereskedelmi kulcsok alapján a két fél
megállapodása szabja meg vagy törvény írja elõ.
6. Cikk
ÁTUTALÁSOK
1. Mindkét Szerzõdõ Fél lehetõvé teszi a következõk szabadon felhasználható
valutában történõ, késedelem nélküli átutalását:
(a) nettó nyereségek, osztalékok, jogdíjak, technikai közremûködési és
technikai díjak, kamat és más folyó jövedelem, amelyek a másik Szerzõdõ Fél
beruházásaiból származnak;
(b) a másik Szerzõdõ Fél beruházói befektetéseinek teljes vagy részleges
felszámolásából származó bevételek;
(c) kölcsönök/hitelek visszafizetésére szolgáló olyan összegek, amelyeket az
egyik Szerzõdõ Fél beruházói nyújtottak, és amelyeket mindkét Szerzõdõ Fél
beruházásként elismert; és
(d) olyan külföldi magánszemélyek keresete és egyéb juttatásai , akiket a
beruházással kapcsolatban alkalmaznak és végezhetnek munkát a Szerzõdõ Fél
területén.
2. A jelen Cikk 1. bekezdésében tárgyalt átutalásra alkalmazandó
valutaárfolyamok az átutalás idõpontjában érvényes valutaárfolyamok.
3. Az átutalások vonatkozásában a Szerzõdõ Felek fenntartják azt a jogot, hogy
a beruházás megvalósulásának idõpontjában, úgyszintén az azt követõen hatályos
törvények és rendelkezések által rájuk ruházott jogokat méltányosan és
jóhiszemûen gyakorolják, feltéve hogy egyetlen befektetõ sem kerülhet
kedvezõtlenebb helyzetbe, mint a beruházás kezdetének idõpontjában volt.
4. A Szerzõdõ Felek vállalják, hogy a jelen Cikk 1. bekezdésében hivatkozott
átutalásokat ugyanolyan kedvezõ elbírálásban részesítik, mint bármely harmadik
Állam beruházóinak befektetéseibõl származókat.
7. Cikk
AZ EGYIK SZERZÕDÕ FÉL ÉS A MÁSIK SZERZÕDÕ FÉL BERUHÁZÓJA
KÖZÖTTI VITÁK RENDEZÉSE
1. Az egyik Szerzõdõ Fél beruházója és a másik Szerzõdõ Fél között a másik
Szerzõdõ Fél területén létesített beruházással összefüggésben felmerülõ
esetleges vitás kérdéseket az érintett felek közötti tárgyalások útján kell
rendezni.
2. Amennyiben az egyik Szerzõdõ Állsm beruházója és a másik Szerzõdõ Fél
közötti vitás kérdések ilyen módon nem rendezhetõk hat hónapon belül, a
beruházó jogosult az ügyet
(a) a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) elé vinni,
tekintettel az aláírásra 1965. március 18-án, Washington D.C.-ben megnyílt, az
"Államok és Más Államok Természetes és Jogi Személyei közötti Vitás Kérdések
Rendezésére vonatkozó Egyezmény" idevágó rendelkezéseire, abban az esetben, ha
mindkét Szerzõdõ Fél az Egyezmény részese; vagy
(b) választottbírósághoz, illetõleg nemzetközi ad hoc bírósághoz fordulni,
melyet az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának (UNCITRAL)
Választottbíráskodási Szabályzata alapján állítottak fel. A vitában érintett
felek írásban megegyezhetnek a Szabályzattól eltérõen is. A választottbíróság
ítélete jogerõs és kötelezõ erejû a vitában érintett mindkét félre nézve.
3. Egyik Szerzõdõ Fél sem vethet fel semmilyen, a választottbíróság elé utalt
ügyet diplomáciai csatornákon keresztül, amíg az eljárás le nem zárult, vagy
amíg valamelyik Szerzõdõ Fél el nem mulasztotta betartani vagy végrehajtani a
választottbíróság határozatát.
8. Cikk
A SZERZÕDÕ FELEK KÖZÖTTI VITÁK RENDEZÉSE
(1) A Szerzõdõ Felek között a jelen Megállapodás értelmezésével és
alkalmazásával kapcsolatban felmerült vitákat lehetõség szerint diplomáciai
úton rendezik.
(2) Amennyiben a Szerzõdõ Felek közötti vitát a tárgyalások megkezdésétõl
számított hat hónapon belül nem sikerült így rendezni, azt bármelyik Szerzõdõ
Fél kérésére választottbíróság elé terjesztik.
(3) Az ilyen választottbíróságot minden egyes esetben a következõ módon
alakítják meg. A választottbírósági eljárás iránti kérelem kézhezvételétõl
számított két hónapon belül mindegyik Szerzõdõ Fél kijelöli a
választottbíróság egy tagját. E két tag azután megválasztja egy harmadik Állam
állampolgárát, akit a két Szerzõdõ Fél jóváhagyásával a választottbíróság
elnökének jelölnek ki. Az elnököt a két másik tag kijelölésétõl számított
három hónapon belül kell kijelölni.
(4) Amennyiben az e Cikk (3) bekezdésében megjelölt határidõkön belül a
szükséges kijelöléseket nem teszik meg, bármelyik Szerzõdõ Fél - egyéb
megállapodás hiányában - felkérheti a Nemzetközi Bíróság Elnökét a szükséges
kijelölések megtételére. Amennyiben az Elnök a Szerzõdõ Felek egyikének
állampolgára, vagy ha az említett feladatának ellátásában egyébként
akadályoztatva van, az Alelnököt kérik fel a szükséges kijelölések
megtételére. Amennyiben az Alelnök a Szerzõdõ Felek egyikének állampolgára,
vagy ha õ is akadályoztatva van az említett feladat ellátásában, a szükséges
kijelölés megtételére a Nemzetközi Bíróságnak azt a tagját kérik fel, aki a
szolgálati rangsorban õt követi, és aki a Szerzõdõ Felek egyikének sem
állampolgára.
(5) A választottbíróság határozatait szavazattöbbséggel hozza. Az ilyen
határozat mindkét Szerzõdõ Félre kötelezõ. Mindegyik Szerzõdõ Fél viseli saját
tagjának, valamint választottbírósági eljárásbeli képviseletének költségeit;
az elnök költségeit és a fennmaradó költségeket a Szerzõdõ Felek egyenlõ
részben viselik. Mindazonáltal a választottbíróság határozatában úgy
rendelkezhet, hogy a két Szerzõdõ Fél egyike a költségeket nagyobb arányban
viselje, és ez a döntés mindkét Szerzõdõ Félre nézve kötelezõ. A
választottbíróság maga határozza meg eljárási szabályait.
9. Cikk
JOGUTÓDLÁS
(1) Ha az egyik Szerzõdõ Fél vagy az egyik Szerzõdõ Fél ügynöksége fizetést
teljesít saját beruházóinak olyan garancia alapján, amelyet a másik Szerzõdõ
Fél területén megvalósuló beruházással kapcsolatban nyújtott, ez utóbbi
Szerzõdõ Fél elismeri:
(a) bármilyen jognak vagy követelésnek a beruházó általi átruházását, akár a
törvény alapján, akár az adott országban törvényes tranzakció folytán, az
elõbbi Szerzõdõ Félre vagy kijelölt ügynökségére, úgyszintén
(b) hogy az elõbbi Szerzõdõ Fél vagy kijelölt ügynöksége jogosult - a
jogátruházás erejénél fogva - gyakorolni a beruházó jogait és érvényesíteni
követeléseit, és vállalja a beruházás tekintetében fennálló kötelezettségeket.
2. Az átruházott jogok vagy követelések nem haladhatják meg a beruházó eredeti
jogait vagy követeléseit.
10. Cikk
ALKALMAZHATÓSÁG A BERUHÁZÁSOK VONATKOZÁSÁBAN
A jelen Megállapodás rendelkezéseit az egyik Szerzõdõ Fél beruházóinak a másik
Szerzõdõ Fél területén 1973. január 1. napja után megvalósított beruházásai
tekintetében kell alkalmazni.
11. Cikk
MÁS SZABÁLYOK ÉS KÜLÖNLEGES KÖTELEZETTSÉGEK ALKALMAZÁSA
1. Amennyiben valamely ügyet egyidejûleg a jelen Megállapodás és valamely más
olyan nemzetközi megállapodás is rendez, amelynek mindkét Szerzõdõ Fél
részese, a jelen Megállapodás egyetlen rendelkezése sem gátolja meg bármelyik
Szerzõdõ Felet vagy annak beruházóit, akiknek tulajdonában a másik Szerzõdõ
Fél területén lévõ beruházás van, hogy az esetükre nézve kedvezõbb szabályok
által biztosított elõnyöket élvezzék.
2. Ha az az elbírálás, amelyet az egyik Szerzõdõ Fél nyújthat a másik Szerzõdõ
Fél beruházóinak, törvényei és rendelkezései vagy más speciális szerzõdéses
rendelkezések alapján, kedvezõbb, mint amit a jelen Megállapodás alapján
nyújthat, a kedvezõbb elbánást kell alkalmazni.
12. Cikk
HATÁLYBALÉPÉS, IDÕBELI HATÁLY ÉS MEGSZÛNÉS
1. Ez a Megállapodás harminc (30) nappal az után a késõbbi idõpont után lép
hatályba, amelyen a Szerzõdõ Felek Kormányai értesítették egymást arról, hogy
ezen Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges alkotmányos követelmények
teljesültek.
2. A Megállapodás tíz (10) éves idõtartamra marad hatályban, és azután
hatályában fennmarad, hacsak ezen Cikk (3) bekezdésében foglaltaknak
megfelelõen fel nem mondják.
3. Bármelyik Szerzõdõ Fél felmondhatja ezen Megállapodást, a másik Szerzõdõ
Félnek küldött egy (1) éves, írásban tett értesítéssel, a kezdeti tíz (10)
éves idõszak végén vagy azt követõen bármikor.
4. Azon beruházások tekintetében, amelyeket a jelen Megállapodás felmondásának
idõpontját megelõzõen létesítettek vagy szereztek meg, a jelen Megállapodás
összes többi Cikkének rendelkezései a hatályvesztés idõpontjától kezdõdõen
további tíz (10) éves idõszakra hatályban maradnak.
ENNEK HITELÉÜL, a Kormányaik által kellõen felhatalmazott alulírottak a jelen
Megállapodást aláírták.
KÉSZÜLT két eredeti példányban, Kuala Lumpurban, 1993.február hó 19 . napján,
magyar, bahasa maláj és angol nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles.
Eltérés esetén az angol nyelvû szöveg az irányadó.
A Magyar Köztársaság Kormánya Malaysia Kormánya
nevében nevében
3.§
Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban
1995.július 8-tól kell alkalmazni.
INDOKLÁS
A Megállapodás törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerzõdések
megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi
elõírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.
A Megállapodás elõírásai megfelelnek a hasonló tárgyban megkötött magyar
megállapodások szokásos tartalmának és az e körben követett nemzetközi
gyakorlatnak. Megfelelõen szolgálja továbbá a Magyar Köztársaság mindenoldalú
nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fûzõdõ érdekeket.
A Megállapodást az Országgyûlés 36/1995.(IV.7.) számú határozatával
megerõsítette.