ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Képviselõi önálló indítvány!
dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
TöRVÉNYJAVASLAT
gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény
módosításáról
A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény (a továbbiakban:
Gszt.) a következõk szerint módosul:
1.§
A Gszt. 3.§-ának e), f), i), p) és r) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"e) gázátadó állomás: az a létesítmény, amely a szállítóvezetékekrõl a
gázt az átvevõnek átadja, méri és a gázelosztó vezetékhez történõ
csatlakozáshoz és az elosztáshoz szükséges nyomáscsökkentést végzi. A
gázátadó állomás a szállítóvezeték alkotórésze;
f) gázelosztó vezeték: az a csõvezetékrendszer - a hozzá tartozó
nyomáscsökkentõ és szabályozó berendezésekkel - amely a gázátadó állomás
kilépõ oldalától indul, és a fogyasztó telekhatáránál ér véget;
i) csatlakozó vezeték: a fogyasztó telekhatárától a gázmérõ fõcsapjáig
vagy - gázmérõ hiányában - a fogyasztói fõcsapig terjedõ vezeték és
tartozékai;
p) fogyasztó: a gázszolgáltatótól vagy a gázértékesítõtõl gázt vételezõ
természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem
rendelkezõ gazdasági társaság; fogyasztó lehet
1. lakossági fogyasztó: egy fogyasztási helyet képezõ lakóépület, lakás
vagy üdülõ használója,
2. kommunális fogyasztó: az a nem lakossági fogyasztó, aki (amely) a
gázt közösségi ellátási célra használja;
3. ipari, kereskedelmi, szolgáltató és mezõgazdasági fogyasztó: az a
természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem
rendelkezõ gazdasági társaság, aki (amely) a gázt vállalkozási
tevékenységéhez használja;
r) természetes monopólium: a gázszolgáltatás, a gázértékesítés, amelynek
végzése során a piaci törvények nem, vagy nem megfelelõen érvényesülnek,
mert a gázellátásban részesülõnek választási lehetõsége nincs;"
2.§
(1) A Gszt. 9.§-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az engedély akkor adható ki, ha
a) az engedélykérelem benyújtóját a bányafelügyelet gázszolgáltatási,
gázértékesítési tevékenységre mûszaki-biztonsági szempontból alkalmasnak
minõsítette,
b) az engedélykérelem benyújtóját a Hivatal a folyamatos
gázszolgáltatás, gázértékesítés ellátására gázforrás-biztosítási,
pénzügyi és gazdasági szempontból alkalmasnak minõsíti,
c) a gázértékesítõ rendelkezik az általa forgalmazott mennyiség 10%-át
elérõ, belföldi termelésbõl származó forrással,
d) az engedélyes legalább az éves gázszolgáltatás, illetve
gázértékesítés egynegyedének megfelelõ állandó fizetõképességgel vagy
ezzel egyenértékû fedezettel rendelkezik."
(2) A Gszt. 9.§-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A gázszolgáltatásra, gázértékesítésre kiadott mûködési engedély
határozatlan idõre és - a törvényben meghatározott kivételekkel - az
ellátottak tekintetében kizárólagos jogokra és kötelezettségekre szól. A
gázértékesítõ az összekapcsolható teljes gázellátó rendszerre
kiterjedõen jogosult és köteles az ellátási egyensúly biztosítását
szolgáló, az engedélyben meghatározott intézkedések megtételére."
3.§
A Gszt. 11.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A mûködési engedélyben foglaltakat - a körülmények jelentõs
megváltozása esetén - az engedélyes kezdeményezésére módosítani lehet. A
gázértékesítõ gázszolgáltatási kötelezettsége módosítható a szállító
vezetéki gázátadóról gáz átvételére képes új fogyasztóval
(telephellyel)."
4.§
A Gszt. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A megépült gázelosztó vezeték idegen ingatlanon történõ
elhelyezésére és biztonsági övezetére a vezeték használatbavételéig
bányaszolgalmi jogot kell alapítani."
5.§
A Gszt. 14. §-a új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi
(3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
"(3) A csatlakozó és a fogyasztói vezetékek idegen ingatlanon történõ
elhelyezésére, továbbá e létesítmények idegen ingatlant érintõ
biztonsági övezetére a Ptk. szabályait kell alkalmazni."
6.§
A Gszt. 15.§-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) Ha a biztonsági övezetre vonatkozó rendelkezések
figyelembevételével a gázelosztó vezeték az ingatlan rendeltetésszerû
használatát megszünteti, vagy nagymértékben akadályozza, és emiatt a
létesítmény bányaszolgalom alapján történõ üzemeltetésére nincsen
lehetõség, a létesítmény beruházójának az ingatlant meg kell vásárolnia.
Ha az adásvétel nem jön létre az ingatlan kisajátítását kérheti. Az
ingatlan kisajátítását az ingatlan tulajdonosa is kérheti a szolgalom
alapításától számított egy éven belül. A kisajátított ingatlant az
állam tulajdonába és a gázszolgáltató, illetve gázértékesítõ ingyenes
használatába kell adni. Az ingyenes használati jog a létesítmény
üzemeltetésének megszüntetésével megszûnik."
7.§
A Gszt. 16.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az általános közüzemi szolgáltatási célra szolgáltatott gáz
szerzõdésben meghatározott minõségének (fûtõértékének) megváltozásából
adódó költségek a lakossági fogyasztót nem terhelhetik."
8.§
(1) A Gszt. 17.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az általános közüzemi szerzõdés kötésére jogosult fogyasztók a gáz
hatósági árával nem fedezett fejlesztési költségekre a miniszter
rendeletével meghatározott mértékû hálózatfejlesztési hozzájárulást
kötelesek a gázszolgáltatónak fizetni. Az egyedi közüzemi szerzõdést
kötõ, valamint a 21.§ (4) bekezdés szerinti fogyasztó a szolgáltatóval a
polgári jog szabályai szerint állapodik meg az árral nem fedezett
fejlesztési, továbbá a különös fogyasztói igények teljesítésérõl."
(2) A Gszt. 17.§-a új (5) és (6) bekezdéssel egészül ki, ezzel
egyidejûleg az (5) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:
"(5) Gázelosztó vezeték használatbevételét a bányafelügyelet - a (6)
bekezdés kivételével - akkor engedélyezi, ha az érintett településen
(településeken) a Hivatal mûködési engedéllyel rendelkezõ
gázszolgáltatót jelölt ki. Az engedélyt a bányafelügyelet a
gázszolgáltató kérelmére adja ki.
(6) Kijelölt gázszolgáltató hiányában a bányafelügyelet az engedélyezési
eljárást a Hivatal nyilatkozata alapján folytatja le."
9.§
A Gszt. 18.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés kiviteli tervét
200m3/h teljesítmény alatt vételezõ fogyasztók esetében a
gázszolgáltatónak a kivitelezés megkezdése elõtt be kell nyújtani. A
gázszolgáltató a kiviteli terv alapján a benyújtást követõ 15 napon
belül írásban észrevételt tehet. Az észrevételért a gázszolgáltató díjat
nem számolhat fel.
10.§
A Gszt. 18.§-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A gázszolgáltatónak benyújtott kiviteli terv szerint elkészített
gázszerelést a gázszolgáltató az üzembe helyezés elõtt köteles
díjmentesen ellenõrizni és minõsíteni.
11.§
A Gszt. 19.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A gázszolgáltató a gázt a lakossági és kommunális fogyasztó részére
az alkalmazott készülékekre szabványban meghatározott nyomáshatárok
között köteles szolgáltatni. Ha a gáz elosztási nyomása nagyobb, mint a
készülék csatlakozási nyomása, akkor a gázszolgáltató köteles saját
költsége terhére a szükséges nyomásszabályozót a gázszolgáltatás
megkezdésekor felszerelni. Ezen nyomásszabályozók üzemképes állapotban
tartása a gázszolgáltató, megõrzése és védelme a fogyasztó feladata."
12.§
A Gszt. 25.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A lakossági fogyasztó gázmérõjének felszerelése, karbantartása és
idõszakos újrahitelesítése a gázszolgáltató feladata. A gázmérõ a
gázszolgáltató tulajdona, állagmegóvása a fogyasztó kötelessége."
13.§
A Gszt 32.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik a gázelosztó vezetékekkel
kapcsolatban:
a) a gázelosztó vezeték létesítésének (átalakításának, cseréjének,
elbontásának) engedélyezése, építés-felügyelete és munkavédelmi hatósági
felügyelete,
b) a gázszolgáltató mûszaki-biztonsági tevékenységének ellenõrzése,
c) a külön jogszabályban meghatározott súlyos üzemzavar és súlyos
baleset vizsgálata."
14.§
A Gszt. 34.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az idegen ingatlan használatával és a bányaszolgalom alapításával
okozott károk megtérítésére a Bt. és a Polgári Törvénykönyv
rendelkezései az irányadók."
15.§
A Gszt. 34.§-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) Az e törvény hatálybalépésekor mûködõ gázszolgáltatók és
gázértékesítõk 90 napon belül kötelesek a Hivatalhoz engedélyük (9.§)
kiadásához szükséges kérelmüket benyújtani. Az engedély nem tagadható
meg, ha a kérelem az e törvényben meghatározott feltételeknek és az e
törvényben elõírt rendeleteknek és szabályoknak megfelel. Ha
jogszabályi rendelkezés folytán az engedélyt módosítani kell, az ezzel
kapcsolatos kérelmet az engedélyes a jogszabály hatályba lépését követõ
90 napon belül köteles a Hivatalhoz benyújtani."
16. §.
E törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.
INDOKOLÁS
A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény
módosításához
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A gázszolgáltatással összefüggõ jogviszonyok új, korszerû szabályait az
Országgyûlés az 1994. március 29-i ülésnapján elfogadott 1994. XLI.
törvénnyel.
A törvény kihirdetése óta eltelt közel két év jogalkalmazási
tapasztalatain, valamint a jogszabályi környezet változásain túlmenõen a
törvény felülvizsgálatát és módosítását indokolja az, hogy egyes
rendelkezéseit a törvény szövegének megfelelõen nem lehet végrehajtani.
A törvény módosítására vonatkozó javaslatok alapvetõen ezeknek a
rendelkezéseknek a módosítását célozzák meg.
A gázszolgáltatással összfüggõ jogviszonyokban a gázelosztó vezeték
létesítése, illetve üzemeltetése az esetek jelentõs részében idegen
ingatlanok tulajdonosainak tûrésre vonatkozó kötelmeivel, illetve az
ingatlan használati jogának korlátozásával járnak. A tulajdonosi jogok
védelmére a bányaszolgalom és az ezen alapuló kártalanítás
jogintézményét nevesíti a törvény, azonban jogilag teljesen téves módon
összemossa a létesítmény elhelyezését (amelyre bányaszolgalmi jog
alapítása értelmetlen) és az üzemeltetéshez kötõdõ bányaszolgalmat.
Azzal pedig, hogy a kártalanítással kapcsolatos kérdések rendezését a
törvény a létesítési engedélyezési eljárási szakaszba utalja (Gszt. 34.§
(1) bek.), olyan feladatot ír elõ az engedélyezõ bányafelügyelet
részére, amelynek végrehajtásával felesleges szolgalom alapítására
kellene kötelezni az építtetõt. A gázelosztó vezeték létesítésének
engedélyezésekor ugyanis még sem a vezeték nyomvonala és ezzel szorosan
összefüggõ biztonsági övezete sem végleges. A bányaszolgalmi jog és a
kártalanítás megalapozottan csak kivitelezett gázvezetékre állapítható
meg, mert ekkor válik véglegessé a létesítmény biztonsági övezete és a
biztonsági övezettel érintett ingatlan.
A törvény csak a gázszolgáltatásra jogosultak körét szabályozza, az
építtetõi jogosultságra nem állapít meg szabályokat. Abban az esetben,
ha a gázszolgáltató illetve az építtetõ nem azonos, a már megépített
gázelosztó vezetékek üzembe helyezése meghiúsulhat annak következtében,
hogy az önkormányzat által létesített vezetékrendszert a kijelölt
gázszolgáltató különbözõ mûszaki okok miatt üzemeltetésre nem akarja
átvenni. Az üzemeltetés elmaradása az anyagi kár mellett az önerõs
építéssel érintett települések lakóinak súlyos érdeksérelmével is jár.
Tekintettel arra, hogy a törvény egyértelmûen úgy rendelkezik, hogy a
megépült gázelosztó rendszert csak gázszolgáltató üzemeltetheti,
megalapozott követelmény, hogy a használatbavételi engedélyt a
bányafelügyelet csak a gázszolgáltató kérelmére adja ki.
A törvény a bányafelügyelet mûszaki-biztonsági hatáskörét hibásan a
gázszolgáltató olyan tevékenységére is kiterjesztette (pl. fogyasztói
vezeték, gázkészülék), amelyre a Mûszaki Biztonsági Fõfelügyeletnek van
hatásköre. Ugyanakkor nem szabályozta a gázelosztó vezetékeken
bekövetkezett súlyos üzemzavarok és súlyos balesetek vizsgálatát, a
gázelosztó vezetékek építésével összefüggõ építésfelügyeleti,
munkavédelmi hatásköröket. A javasolt módosítással megteremthetõ a
törvény szükséges összhangja a munkavédelemrõl, illetve a mûszaki-
biztonsági felügyeletet ellátó szervezet létrehozásáról szóló
jogszabályokkal.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Indokolás az 1.§-hoz
A szolgáltatás és értékesítés szempontjából a gázátadó állomás lényege
és kötelezõ technikai egysége a gázmérõ, amellyel más jogszabályi
rendelkezés folytán az eladónak, szolgáltatást nyújtónak kell
rendelkeznie. A távvezeték a gázszolgáltatás szempontjából is
alkalmatlan a rendeltetésszerû használatra, ha nincs rajta gázátadó
állomás, ezért ennek jogi státuszát tartozékról alkatrészre kell
változtatni (az 1993. évi XLVIII.törvény 49.§ 22. pontja is ennek
megfelelõen módosításra kerül). Szükséges annak biztosítása, hogy a
fogyasztók fogyasztói helyzetük és ebbõl adódó piaci feltételrendszerük
alapján legyenek megkülönböztetve, ezért a kommunális kategória a
lakossági fogyasztás sajátos formája.
A mai tartalommal a lakossági ellátásban indokolatlan különbségtétel van
annak függvényében, hogy profit vagy nonprofit mûködési formáról van- e
szó. A természetes monopólium fogalmának rendezése azért szükséges,
mert a törvény más helyein a gázértékesítés is e fogalomkör alá
tartozik, így az eltérõ megközelítés a jogalkalmazásban zavart okozhat,
jóllehet fogalmilag a gázértékesítés valóban természetes monopólium.
Az i) és f) bekezdések módosítása az értelmezés egyértelmûsítését
szolgálja.
Indokolás a 2.§-hoz
A törvényes ármegállapítási rend és a célzott gazdaságpolitikai hatás
akkor teljesül, ha a gázértékesítõ belföldi forrásból származó gázzal is
rendelkezik.
A megoldás ugyanakkor ösztönzi a magyarországi befektetéseket is. A gáz
különösen veszélyes anyag volta indokolja, hogy az összekapcsolható
teljes rendszer egyensúlyának megtartásához szükséges intézkedéseket
centralizáltan, egyszemélyi felelõsséggel kelljen megtenni.
A gyakorlat jelenleg is ezen az elven biztosítja a rendszer egyensúlyt,
azonban elengedhetetlen ennek a törvényi hátterét megteremteni. A
természetes monopólium velejárója a kizárólagosság, amit a technikai
lehetõségeken túl a gáz és az ezzel összefüggõ környezeti hatások is
indokolnak.
Indokolás a 3.§-hoz
Mind a gázszolgáltató, mind a gázértékesítõ számára biztosítékot jelent,
ha a törvény határozza meg, mely esetekben szerezhet jogosultságot a
gázértékesítõ a gázszolgáltató engedélyében szereplõ területrõl
jelentkezõ új fogyasztó tekintetében. A szabály egyben biztosítja azt
is, hogy a gázértékesítõ települési, területi gázszolgáltatásra nem
jogosult.
Indokolás a 4.§-hoz
Az eredeti törvény jogilag teljesen téves módon összemosta a létesítmény
elhelyezésével összefüggõ idegen ingatlan használatát - amelyre a
bányaszolgalom intézménye értelmetlen - az üzemeltetéshez kötõdõ
bányaszolgalommal. Tekintettel arra, hogy a gyakorlatban kizárólag csak
a kivitelezett gázelosztó vezetékre, tehát a végleges állapotra lehet
megállapítani a védõövezetet és a védõ-övezettel érintett idegen
ingatlanokat. A törvény jelenlegi szabálya a létesítési engedélyezési
eljárásban felesleges szolgalom-alapításra kötelezi az építtetõt.
Indokolás az 5.§-hoz
A törvényben amúgy is nehezen értelmezhetõ bányaszolgalom
jogintézményének alkalmazása végképp értelmetlenné válik a csatlakozó és
a fogyasztói vezetékek esetében. Ezért a szolgalommal kapcsolatos
kérdéseket indokolt az általános és nem a különös szabályok szerint
rendezni.
Indokolás a 6.§-hoz
Az eredeti törvény jogilag teljesen téves módon összemosta a létesítmény
elhelyezésével összefüggõ idegen ingatlan használatát - amelyre a
bányaszolgalom intézménye értelmetlen - az üzemeltetéshez kötõdõ
bányaszolgalommal. Tekintettel arra, hogy a gyakorlatban kizárólag csak
a kivitelezett gázelosztó vezetékre, tehát a végleges állapotra lehet
megállapítani a védõövezetet és a védõ-övezettel érintett idegen
ingatlanokat. A törvény jelenlegi szabálya a létesítési engedélyezési
eljárásban felesleges szolgalom-alapításra kötelezi az építtetõt.
Indokolás 7.§-hoz
Reálisan nem lehet olyan árfeltételeket teremteni a nem lakossági
gázszolgáltatásban, amely fedezetet nyújtana változás esetére a
fogyasztó felhasználási technológiájának átalakítására.
Indokolás a 8.§-hoz
A hálózatfejlesztési hozzájárulás mint normatíva a területi
hálózatfejlesztés támogatásához nem egyediesíthetõ esetekre indokolt. A
fogyasztók hasonló jellegû nagy számú igénye (lakosság) jeleníthetõ meg
ebben a formában. A nagymértékû egyedi igénnyel jellemezhetõ, számottevõ
mennyiségû gázt fogyasztóval ugyanúgy indokolt lehetõvé tenni a polgári
jog szabályai szerinti megoldást, mint ahogyan a törvény ezt a
szolgáltatásra nézve egyébként megengedi. Ebben a körben nem csak a
fejlesztési költségek lehetnek olyanok amelyeket a gáz hatósági ára nem
fedez, hanem a fogyasztó maga technológiájához egyedi jellemzõkkel bíró
gázt is igényelhet. A fogyasztói igény teljesítése a szakértelemmel
rendelkezõ gázszolgáltatónál kedvezõbb feltételek mellett teremthetõ meg
esetenként, ezért nincs alapja a feleket attól elzárni, hogy gazdasági
potenciájukat hatékonyabban használják fel.
Azokon a területeken, ahol a MEH még nem jelölt ki gázszolgáltatót,
önkormányzati és egyéb vállalkozói közremûködéssel olyan gázelosztó
vezetékek létesülnek, amelyet késõbb a kijelölt gázszolgáltató különbözõ
mûszaki okok miatt nem akar átvenni üzemeltetésre. A jelentõs anyagi
káron kívül az önerõs építéssel érintett település lakóinak súlyos
érdeksérelme is tapasztalható.
Tekintettel arra, hogy a törvény egyértelmûen úgy rendelkezik, hogy a
megépült gázelosztó rendszert csak gázszolgáltató üzemeltethet (17.§ (1)
bek.), megalapozott követelmény, hogy a használatbavételi engedélyt a
hatóság csak a gázszolgáltató kérelmére adja ki.
Indokolás a 9.§-hoz
A gáztörvény fenti paragrafusa a gázszolgáltató vállalatokat kvázi
hatósági jogokkal ruházza fel. Az elõírás hibája az, hogy a terv-
felülvizsgálat mint a kétlépcsõs engedélyezési tevékenység elsõ lépcsõje
ellenkezik a szabadpiaci verseny feltételeivel, lehetõséget teremt a
terv felülvizsgálata során a piaci befolyásolásra. A gázszolgáltató
vállalatok privatizációja és az ebbõ adódó lehetõségek a szolgáltatóknak
indokolatlan lehetõsége ad a terv bírálata során a különbözõ érdekeik
érvényesítésére. Az elõírás módosítása nem csökkenti a gázszolgáltatók
mûszaki-biztonsági feladatait és lehetõségeit, hiszen a késõbbiekben
rendelkezésükre álló MEO átvétel során ez teljes egészében biztosított.A
létesítés "engedélyezése" nem lehet egy szolgáltató feladata, mivel a
szolgáltató nem hatóság.
A 18.§ (2) bekezdésének megszüntetését indokolja még az a tény is, hogy
a gázszolgáltató vállalatok tervfelülvizsgálatot végzõ szakemberei nem
köztisztviselõk, így nincs számukra kötelezõen elõírva összeférhetetlen
tevékenység korlátozása. Gyakori eset az, hogy a felülvizsgálatot végzõ
gázszolgáltató alkalmazottak különbözõ formában tervezõi tevékenységet
is folytatnak.
A kétlépcsõs rendszer megszüntetése esetén - rövid átmeneti idõszak
eljárási problémáit leszámítva - a mûszaki biztonságtechnikai
körülmények nem sérülve, egyszerûbbé és kevésbé befolyásolhatóvá válna a
berendezések létesítése.
Indokolás a 10.§-hoz
A javasolt módosítással az indokolatlan kettõs tevékenység megszûnik
(terv felülvizsgálat és MEO átvétel). Ez a tevékenység kb. 1000-1500
millió Ft-tal növelte a gázszolgáltatás költségeit, így a gáz árát. A
kettõs eljárásnak nincs elfogadható magyarázata mûszaki-biztonsági
szempontból. A külföldi példákban nem található ilyen gyakorlat, a
különféle gázszolgáltatók hatósági jogokat nem kapnak.
Indokolás a 11.§-hoz
A törvény a szolgáltató feladatává teszi a nyomásszabályozó felszerelést
és üzemképes állapotban tartást. A nyomásszabályozó a fogyasztó
ingatlanán van elhelyezve és a gázszolgáltató tulajdona, ezért célszerû
a fogyasztót felelõssé tenni az állagmegóvásban.
Indokolás a 12.§-hoz
A törvény a szolgáltató feladatává teszi a gázmérõ felszerelést és
üzemképes állapotban tartást. A mérõ a fogyasztó ingatlanán van
elhelyezve és a gázszolgáltató tulajdona, ezért célszerû a fogyasztót
felelõssé tenni az állagmegóvásban.
Indokolás a 13.§-hoz
A bekezdés újrafogalmazása azért indokolt, mert a törvény
- a bányafelügyelet mûszaki-biztonsági hatáskörét hibásan a
gázszolgáltató olyan tevékenységére is kiterjesztette (pl. fogyasztói
vezeték, gázkészülék) amelyekre nem a bányafelügyeletnek, hanem a
Mûszaki Biztonsági Fõfelügyeletnek van hatásköre;
- nem rendezte a gázelosztó vezetékeken bekövetkezett súlyos
üzemzavarok és súlyos balesetek vizsgálatát, valamint a gázelosztó
vezetékek építésével összefüggõ hatósági felügyeletet ( munkavédelem,
építés-felügyelet). A javasolt módosítással a törvény összhangba kerül a
munkavédelemrõl, illetve a mûszaki-biztonsági felügyeletet ellátó
szervezet létrehozásáról szóló jogszabályokkal.
Indokolás a 14.§-hoz
Lásd a Gszt. 14.§ új (2) bekezdéséhez írt indokolást, ugyanis
kártalanítás létesítési engedély keretében - amikor még sem az érintett
ingatlan, a tényleges károkozás, a tényleges biztonsági övezet nem
ismert - nem folytatható le és nem is követelhetõ. Gyakori problémát
okoz, hogy egy már megépült gázellátó rendszert a törvényi rendelkezés
miatt évekig nem lehetne üzembehelyezni, mert pl. a kártalanítás
mértékével az engedélyes és a károsult megegyezés hiányában bírósághoz
fordul. Az üzemeltetési jogot el kell választani attól a polgári peres
eljárástól, amely a tûrésre kötelezett ingatlantulajdonos és a
szolgáltató között folyik.
Indokolás a 15.§-hoz
A jogszabályi rendezésre tartozó gázszolgáltatással kapcsolatos kérdések
többnyire összetettek, ezért mind a Hivatal, mind az engedélyes számára
elegendõ idõt kell biztosítani a megalapozott kérelem benyújtásához, az
elbírálásra való felkészüléshez.
Budapest, 1996. szeptember 1.
Miklós László Szalay Gábor
MSZP SZDSZ