ORSZÁGGYÜLÉSI KÉPVISELÔ
Képviselõi önálló indítvány
Törvényjavaslat
a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
módosításáról
1.§
A bányászatról szóló módosított 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban:
Bt.) a következõk szerint módosul:
"1.§
(1) A Bt. 1.§ (1) bekezdés e) pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép:
/E törvény hatálya alá tartozik:/
"e) egyes nem bányászati célt szolgáló, bányászati módszerekkel végzett föld
alatti tevékenységek (aknamélyítés, mélyfúrás- alagút- és vágathajtás), a
mélyépítés kivételével."
(2) A Bt. 1.§ (1) bekezdés h) pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép és
a következõ i) ponttal egészül ki:
/E törvény hatálya alá tartozik:/
"h) a geotermikus energia kutatása és energetikai célú kitermelése,
i) az a)-h) pontokban felsorolt tevékenységek gyakorlásához szükséges
létesítmények és berendezések"
2.§
A Bt. 1.§ (5) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) Az építés, a tereprendezés és a vizek medrének alakítása céljából végzett
ásványi nyersanyag kitermelésére, valamint a kézi erõvel folytatott
aranymosásra a törvény 20.§ és 41.§ szabályai vonatkoznak.
A Bt. 3.§ (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"3.§
(1) Az ásványi nyersanyagok, valamint a geotermikus energia természetes
elõfordulásukban az állam tulajdonában állnak. A bányavállalkozó által
kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia a kitermeléssel a
bányavállalkozó tulajdonába megy át."
4.§
(1) A Bt. 4.§ (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"4.§
(1) Nyílt területen, a 10 méter mélységet meghaladó kutatófúrással, továbbá
kutatóakna mélyítéssel, ipari robbantással nem járó elõkutatás (felszíni
elõkutatás) az ingatlan tulajdonosával (kezelõjével, használójával) kötött
megállapodás és a kutatás megkezdése idõpontjának a bányafelügyelethez történt
elõzetes bejelentése alapján végezhetõ."
(2) A Bt. 4.§-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A bejelentést elfogadottnak kell tekinteni, ha a bányafelügyelet a
kutatás megkezdésére megjelölt határnapot megelõzõ tizenöt napon belül, a
felszíni elõkutatás ellen intézkedést nem kezdeményez."
5.§
A Bt. 5.§ elõtti címének valamint az 5.§-ának helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"Hatósági engedély alapján végezhetõ (liberalizált) bányászati tevékenységek
5.§
(1) A bányafelügyelet engedélyezi: nyílt területen
a) az ásványi nyersanyagkutatás,
b) a bányatelek fektetést követõen az ásványvagyon feltárását és kitermelését,
c) a meddõhányó hasznosítását."
(2) A kõolaj és a földgáz kitermelésére jogosult bányavállalkozó a
bányafelügyeletnél kezdeményezheti a bányatelek föld alatti gáztárolásra
történõ hasznosításának engedélyezését.
(3) Az 1991. évi XVI. törvény 2.§ (1) bekezdés a) pont szerint jogosult
gazdálkodó szervezet részére, a bányászati tevékenység gyakorlását a
bányafelügyelet a törvény III. fejezetében foglalt általános szabályok szerint
engedélyezi. Az engedélyezett bányászati tevékenység azt követõen is
gyakorolható, ha a gazdálkodó szervezetben a többségi állami, önkormányzati
tulajdonú hányad megszûnik.
(4) Az engedély alapján gyakorolt bányászati tevékenység feltételei, a
törvényben és a koncessziós szerzõdésben meghatározott kivételeken felül nem
lehetnek hátrányosabbak, mint a koncesszió jogszabályi feltételei."
6.§
A Bt. 6.§-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"6.§
(1) A kutatási engedély a bányavállalkozónak kizárólagos jogot ad - a kutatási
területen - meghatározott ásványi nyersanyag kutatására, továbbá az
engedélyben megjelölt határidõn belül a bányatelek megállapításának
kezdeményezésére.
(2) A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog, a koncesszió
átruházására vonatkozó szabályok megfelelõ alkalmazásával kérelemre, a
bányafelügyelet hozzájárulásával átruházható."
7.§
A Bt. 7.§-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"7.§
(1) A bányavállalkozó tevékenységét a 2.§-ban elõírt követelmények
teljesítésével és a III. RÉSZ-ben meghatározott általános szabályok szerint
köteles végezni.
(2) Az 1.§ (2) bekezdés szerint, vízjogi engedély alapján végzett ásványi
nyersanyag kitermelésre a törvény III. RÉSZ-ében meghatározott általános
szabályok közül csak a 20.§ és a 41.§-t kell alkalmazni."
8.§
(1) A Bt. 9.§ (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"9.§
(1) A miniszter a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói
kezdeményezések alapján azokat a koncesszióra kijelölhetõ zárt területeket
veszi számításba, amelyeken az adott ásványi nyersanyag elõfordulása
valószínûsíthetõ.
(2) A Bt. 9.§-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A zárttá nyilvánított területet három éven belül meghirdetésre alkalmassá
kell tenni. A koncesszióra alkalmasnak tekintett területek zárt minõsítését,
ha arra öt éven belül nem kötöttek koncessziós szerzõdést, felül kell
vizsgálni és csak különösen indokolt esetben lehet a zárt minõsítést
fenntartani."
9.§
A Bt. 13.§-ának a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"13.§
(1) A koncesszió jogosultjának - a (2) bekezdésben meghatározott eset
kivételével - a bányászati tevékenység végzésére az aláírástól számított 90
napon belül, saját részvételével, belföldi székhelyû gazdasági társaságot kell
alapítania.
(2) Nem kell gazdasági társaságot alapítani, ha a koncesszió jogosultja
bányászati tevékenység végzésére létrehozott belföldi gazdálkodó szervezet
(Ptk. 685.§ c) pont)."
10.§
A Bt. 16.§ (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"16.§
(1) Szénhidrogének koncessziós szerzõdés alapján történõ szállítására a 10-13.
§-okban foglalt rendelkezések az irányadók."
11.§
A Bt. 20.§-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"20.§
(1) A kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot
részesedés, bányajáradék illeti meg.
(2) Bányajáradékot köteles fizetni:
a) a bányavállalkozó, továbbá
b) Az 1.§ (2) és (5) bekezdése szerinti tevékenységet végzõ,
c) a geotermikus energiát, energetikai hasznosítás céljából kitermelõ,
d) a jogosulatlanul bányászati tevékenységet végzõ
természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ
társaság az általa kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után.
(3) A bányajáradék mértéke a hatósági engedély alapján (5.§ és 6.§), valamint
az e törvény hatálybalépésekor bányászati joggal rendelkezõ [50.§ (6)
bekezdés] által gyakorolt bányászati tevékenység esetében a kitermelt ásványi
nyersanyag mennyisége után keletkezõ érték:
a) a kõolaj, földgáz (beleértve a széndioxid gázt is) esetében 12%-a,
b) az energiahordozók kivételével a külfejtéssel termelt nemfémes ásványi
nyersanyagok esetében 5%-a,
c) egyéb szilárd ásványi nyersanyagok esetében 3%-a.
A bányajáradék mértékét a miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben -,
kérelemre, ásványvagyon gazdálkodási vagy egyéb közérdekbõl csökkentheti,
foglalkoztatási okokból - a foglalkoztatási költségek mértékéig - a
bányajáradék mértékét csökkenti.
(4) Nem kell bányajáradékot fizetni a növelt hatékonyságú mûvelési eljárások
alkalmazásával kitermelt kõolaj és az ezzel együtt kitermelt olajkísérõ
földgáz mennyisége után.
(5) A bányajáradék mértéke geotermikus energia esetében a kitermelt
geotermikus energia értékének 2%-a. Nem kell bányajáradékot fizetni a
kitermelt geotermikus energia 50%-át meghaladóan hasznosított mennyisége után.
(6) A bányajáradék mértékét koncessziós szerzõdés (12.§) alapján gyakorolt
bányászati tevékenység esetén a miniszter
- az ásványi nyersanyag fajták,
- a kitermelés eredményességét befolyásoló természeti adottságok,
- és egyéb közérdekek
különbözõségének figyelembevételével kitermelési helyenként állapítja meg.
(7) A bányajáradékot pénzben kell teljesíteni. A Magyar Bányászati Hivatal
engedélyezheti, illetve elõírhatja a bányajáradék ásványi nyersanyagban,
természetben történõ teljesítését. A befizetett , illetve a természetben
teljesített bányajáradék költségként számolható el.
(8) A bányajáradék befizetésének, természetben történõ teljesítésének, továbbá
a szabálytalanul, jóváhagyott mûszaki üzemi terv nélkül vagy attól eltérõen
végzett bányászati tevékenység miatt kiesett bányajáradék pótlására szolgáló
térítés (15.§), illetve díjfizetés (30.§ (3) bekezdés) szabályait a Kormány
állapítja meg.
(9) A bányajáradék pénzben kifejezett összege a kitermelt ásványi nyersanyag
értékének e törvényben, vagy a koncessziós szerzõdésben meghatározott
százaléka. A bányajáradék számításának alapja a bányanyíláson kiszállított,
kútfejen mért mennyiség értéke. A kitermelt ásványi nyersanyag értékének
számítására vonatkozó szabályokat a miniszter - a pénzügyminiszterrel
egyetértésben - állapítja meg.
(10) Az évente befizetett bányajáradék összegének 5%-a a kitermelés helyével
érintett önkormányzatot illeti meg, míg további 2,5%-ából elkülönített alapot
kell képezni a tájrendezési és bányabezárási (mezõ-felszámolási) feladatok
finanszírozására, támogatására, valamint további 2,5%-ból elkülönített Ásványi
Nyersanyag Kutatási Alapot kell képezni az ország nyersanyag vagyonának
megismerését szolgáló prognosztikus kutatás végrehajtására. Az alapok
felhasználásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
12.§
(1) A Bt. 22.§ (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"22.§
(1) A bányafelügyelet meghatározott ásványi nyersanyag, illetve geotermikus
energiahordozó kutatását
- koncesszió keretében a munkaprogram elfogadásával,
- más esetekben kutatási engedély határozat kiadásával engedélyezi.
A kutatási tevékenység jóváhagyott mûszaki üzemi terv alapján kezdhetõ meg."
(2) A Bt. 22.§ (5) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A bányatelek megállapításának kezdeményezésére, valamint a kitermelés
megkezdésére a koncessziónál elõírt határidõket (14-15.§), az engedély
határozat alapján végzett kutatás esetében is alkalmazni kell. E határidõk
elmulasztása esetén az engedélyhez fûzõdõ jogok megszûnnek."
(3) A Bt. 22.§ (7) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(7) Ha a bányavállalkozó a munkavégzés során olyan ásványi anyagokra bukkan,
amelyre jogosultsága nem terjed ki, az elõfordulást kö9teles bejelenteni a
bányafelügyeletnek és kezdeményezheti a szerzõdésnek, engedélynek e
nyersanyagra történõ kiterjesztését. A kutatási engedély más ásványi
nyersanyagra csak akkor terjeszthetõ ki, ha a kérelemben megjelölt ásványi
nyersanyag szempontjából a kutatási terület nem minõsül zártnak. A
kiterjesztéssel érintett ásványi nyersanyag bányászatára a bányavállalkozót
elsõbbség illeti meg."
13.§
A Bt. 23.§ (1) bekezdésének a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"23.§
(1) Az ásványi nyersanyagvagyon feltárására és kitermelésére a bányatelek
jogosultja kaphat engedélyt. A feltárás és a kitermelés, valamint az ezekhez
szükséges létesítmények elhelyezése csak akkor engedélyezhetõ, ha a
bányavállalkozó rendelkezik a külön jogszabályban elõírt környezetvédelmi
engedéllyel.
14.§
A Bt. 24.§ (1) bekezdésének a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"24.§
(1) A szénhidrogén szállítóvezeték létesítésére és üzemben tartására adott
koncesszió vagy hatósági engedély alapján a bányavállalkozó jogosult s a
szénhidrogén szállítóvezetéket, valamint az üzembe tartásához szükséges
létesítményeket megépíteni, mûködtetni és tulajdonában tartani, továbbá a
szerzõdésben meghatározott létesítményeket használni."
15.§
A Bt. 25.§-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"25.§
(1) A bányavállalkozó a bányászati tevékenység során nyert földtani adatokat
évente köteles a Magyar Geológiai szolgálatnak megküldeni.
(2) A bányavállalkozó köteles az ásványi nyersanyag mennyiségére, minõségére
és elhelyezkedésére vonatkozó kezdeti adatokat a kutatási zárójelentésben, a
termelés megkezdését követõen az ásványvagyonban bekövetkezett változást
évente, továbbá a bánya bezárásakor, illetve a mezõ felhagyásakor pedig a
visszahagyott ásványvagyonról készített kimutatást a Magyar Geológiai
Szolgálatnak megküldeni.
(3) A koncesszió jogosultja által szolgáltatott adatokat a koncesszió
idõtartama alatt, a más bányavállalkozó által szolgáltatott adatokat a
bányabezárási terv (42.§) jóváhagyásáig üzleti titokként kell kezelni.
(4) A bányavállalkozó felelõs a szolgáltatott adatok valódiságáért, amelyet a
Magyar Geológiai Szolgálat jogosult ellenõrizni."
16.§
(1) A Bt. 26.§ (4) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) Meghatározott ásványi nyersanyag feltárására és kitermelésére a
bányafelügyelet a bányatelket akkor állapítja meg, ha a bányavállalkozó
kutatási adatokkal (kutatási zárójelentés) igazolja, hogy a lelõhely ipari
vagyonnal rendelkezik és a kitermelési feltételek teljesíthetõk. A bányatelek
megállapítására indított eljárás ideje alatt feltárás, kitermelés csak akkor
végezhetõ, ha a bányavállalkozó e tevékenységre környezetvédelmi engedéllyel
rendelkezik."
(2) A Bt. 26.§ (8) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(8) A jogosult kérelmére a bányatelket a bányafelügyelet a nyilvántartásból
törli és errõl az érdekelteket értesíti, valamint megkeresi az illetékes
földhivatalt, a bányateleknek az ingatlan-nyilvántartásból történõ törlése
végett. A bányatelek volt jogosultjának kötelezettségei a bányakárok
megtérítése, a tájrendezés és a biztonság, valamint a környezet.- és a
természetvédelem tekintetében a bányatelek törlését követõen is fennállnak."
17.§
A Bt. 27.§-ôának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"27.§
(1) A bányászati tevékenységet jóváhagyott mûszaki üzemi terv szerint kell
végezni.
(2) A mûszaki üzemi tervet a mûszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a
tûzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási,
valamint a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell
elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld
alatti létesítmények, valamint a mezõ és erdõgazdasági rendeltetésû földek
megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelõzését,
illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés mûszaki tervének teljesítését.
(3) Az ásványvagyon-gazdálkodás részletes követelményei a miniszter
szakáganként, az érintett kamara egyetértésével rendeletben állapítja meg.
(4) A mûszaki üzemi tervet a bányafelügyelet a (2)-(3) bekezdésben
meghatározott szempontok figyelembevételével hagyja jóvá.
(5) Az ásványi nyersanyag kutatására, feltárására, kitermelésére, valamint a
kitermelés befejezésére (a bánya bezárására, illetve mezõ felhagyására), a
meddõhányó hasznosítására kidolgozott mûszaki üzemi terv jóváhagyásághoz az
érdekelt szakhatóságok hozzájárulása szükséges.
(6) A bányászati tevékenység során feltárt, szakmai-tudományos szempontból
jelentõs ásványt, ásványtársulást, õsmaradványt az illetékes nemzeti parknak
vagy természetvédelmi igazgatóságnak be kell jelenteni, és a lelelt mentését
lehetõvé kell tenni."
18.§
(1) A Bt. 30.§ (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A szüneteltetés idõtartamára a miniszter a koncessziós szerzõdésben, más
bányavállalkozó esetében a bányafelügyelet a szüneteltetésre készült mûszaki
üzemi tervet jóváhagyó határozatban a kiesõ bányajáradék pótlására díjfizetési
kötelezettséget állapíthat meg. A díjfizetés mértékének meghatározásánál a
jóváhagyott mûszaki üzemi tervet, vagy az alapjául szolgáló mûvelési tervet
kell figyelembe venni. A bányajáradék pótlására díj nem állapítható meg, ha a
kitermelés szüneteltetését elemi csapás vagy bányaveszély tette szükségessé.
(2) A Bt. 30.§ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Ha a szüneteltetésnek gazdaságossági oka van és a bányavállalkozó a
kiesett bányajáradék pótlására díjat fizet, a bányabezárás és a tájrendezés
végrehajtása nem rendelhetõ el. szüneteltetés esetén a bányavállalkozó köteles
a bányafelügyeletnek bejelenteni, ha ellene a bíróság felszámolási eljárást
indított, vagy az arra jogosult végelszámolást rendelt el."
19.§
A Bt. 34.§ (5) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A bányavállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy a bányának a fõ
bányaveszélyek (vízveszély, gázkitörés-veszély, sújtólég-veszély,
szénporrobbanás-veszély, tûzveszély, porártalom-veszély és szilikózis-veszély)
szempontjából való minõsítését elkészítsék."
20.§
(1) A Bt. 41.§ (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"41.§
(1) A bányafelügyelet azt a jogi vagy természetes személyt, valamint ezek jogi
személyiség nélküli társaságát, aki (amely) jogosulatlanul bányászati
tevékenységet folytat, bírsággal sújthatja, és eltiltja a tevékenység
folytatásától. Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki
a, a 4.§ szerinti felszíni elõkutatást a kötelezõ bejelentést elmulasztva
gyakorolja,
b, bányászati koncesszió vagy hatósági engedély nélkül ásványi
nyersanyagkutatást vagy kitermelést végez,
c, külön jogszabályban elõírt hatósági engedély nélkül vagy attól eltérõen
folytatott t4evékynsége során ásványi nyersanyagot termel ki."
(2) A Bt. 41.§-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki és egyidejûleg a (3)-
(5) bekezdések számozása (4)-(6) számozásra módosul:
"(3) Szabálytalanul gyakorolja a bányászati tevékenységet az a
bányavállalkozó, aki a tevékenységet a bányafelügyelet felszólítása ellenére
a, mûszaki üzemi terv nélkül vagy attól eltérõen,
b, e törvény III. RÉSZ-ében elõírt szabályok megszegésével, valamint
c, a bányajáradék megállapítására vonatkozó, jogszabályban elõírt bejelentési,
önbevallási vagy befizetési kötelezettségét elmulasztva
gyakorolja."
(3) A Bt. 41.§ -a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A meg nem fizetett bányajáradékot és a bírságot adók módjára kell
behajtani."
21.§
A Bt. 44.§-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"44.§
(1) A bányafelügyelet
a, mûszaki-biztonsági, munkavédelmi, építéshatósági és építés-felügyeleti
hatáskörébe tartozik:
- az ásványi nyersanyagok bányászata,
- a bányászati és földtani kutatási célt szolgáló mélyfúrás,
- a megszûnt föld alatti bányák nyitva maradó térségeinek fenntartása,
hasznosítása és felhagyása,
- a geotermikus energia koncesszió alapján történõ kutatása és energetikai
célú kitermelése,
- a szénhidrogén szállítóvezetékek létesítése és üzemben tartása,
- a szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezetek kiképzése és
tárolásra történõ hasznosítása, továbbá
az e tevékenységekhez szükséges létesítmények és berendezése, valamint
- a propán-bután töltõtelepek, és
- az ipari robbantóanyag - raktárak
létesítése, használatbavétele és üzemeltetése.
b, mûszaki-biztonsági és munkavédelmi hatáskörébe tartozik:
- a meddõhányók létesítése, hasznosítása és megszüntetése, amennyiben az nem a
bányaüzemi tevékenység része,
- a gyutaccsal nem indítható ipari robbanóanyagoknak a felhasználás és a
forgalmazás helyszínén (telephelyén) keveréssel történõ elõállítása,
- az ipari robbantási tevékenység,
- egyes nem bányászati célt szolgáló, bányászati módszerekkel végzett föld
alatti tevékenységek (aknamélyítés, mélyfúrás, alagút-, és vágathajtás), a
mélyépítés kivételével,
- a bányászati célt szolgáló vizsgálóállomáson végzett robbantás-technikai
kutató tevékenység,
- a bányamentõ és kitörésvédelmi szolgálatok,
- a bányaüzemben mûködõ vizsgálóállomások, laboratóriumok, valamint
- a bányaüzemben végzett bányabiztonsági kutató tevékenység és a tanbánya.
(2) A bányafelügyelet eljárására az államigazgatási eljárás általános
szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései - a (3) bekezdésben
foglalt eltéréssel - az irányadók.
(3) A bányatelek megállapítására és a mûszaki üzemi terv jóváhagyására
indított eljárás elintézési határideje legfeljebb 90 nap.
(4) Azonnali végrehajtást rendelhet el a bányafelügyelet, ha a határozata
- a mûszaki üzemi terv jóváhagyására,
- a bányatelek megállapítására,
- bányaszolgalom alapítására,
- a 41.§ (1) bekezdés alapján a tevékenység eltiltására, vagy
- a bányászati létesítmény környezetet veszélyeztetõ állapotának
megszüntetésére
irányul
(5) A bányafelügyelet intézkedni köteles, ha a hatósági felügyelete alá
tartozó tevékenységek gyakorlásával kapcsolatban a 2.§-ban meghatározott
közérdek sérelmérõl tudomást szerez."
22.§
A Bt. a következõ, új 44/A.§-al egészül ki:
"44/A.§
A vizek medrének kotrására és az állóvizek létesítésére, bõvítésére irányuló
vízjogi, valamint a földhivatal jóváhagyásához kötött, tereprendezésre
irányuló eljárásokban a bányakapitányság szakhatóságként vesz részt."
23.§
A Bt. 46.§ (1) és (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"46.§
(1) A bányafelügyelet szakhatóságként mûködik közre a 300 m2-nél nagyobb
alapterületû, bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségek
létesítésére, használatbavételére és megszüntetésére irányuló építéshatósági
engedélyezési eljárásban, amely felett természetes kõzetréteg található, ha az
nem szerves része a földfelszín feletti építménynek (föld alatti tároló
térség).
(2) A föld alatti tároló térségekrõl a jegyzõ nyilvántartást vezet."
24.§
A Bt. 48.§-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"48.§
(1) Az e törvény hatálya alá nem tartozó földtani hatósági, szakhatósági és
állami földtani kutatási feladatokat önálló költségvetési intézményként, a
Magyar Geológiai Szolgálat látja el.
(2) A Magyar Geológiai Szolgálat vezeti az állami ásványi nyersanyagvagyon
nyilvántartást, amelyrõl a jogosult kérelmére, külön jogszabályban
meghatározott díjazásért, igazolást ad ki.
(3) A bányafelügyelet a kutatás engedélyezésére (22.§) és a bányabezárásra,
mezõfelhagyásra készített mûszaki üzemi tervek jóváhagyására (42.§) irányuló
lejárásaiban köteles kikérni a Magyar Geológiai szolgálat szakvéleményét."
25.§
(1) A Bt. 49.§ 4. és 5. pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép:
/49.§ E törvényben használt egyes kifejezések a következõket tartalmazzák:/
"4."Bányászat" (bányászati tevékenység): ásványi nyersanyagok kutatása,
feltárása és kitermelése, valamint az ehhez kapcsolódó tevékenységek és az
ásványvagyon gazdálkodás.
E törvény alkalmazásában bányászati tevékenységnek minõsül:
a, a kitermelt ásványi nyersanyag elõkészítése, a szénhidrogén-bányászatban
elsõdleges feldolgozása,
b, a bánya szüneteltetése, bezárása, a szénhidrogénmezõ felhagyása,
c, a bányászati tevékenység befejezését követõ tájrendezés,
d, a szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezetek tárolásra történõ
kialakítása és hasznosítása, továbbá
e, a geotermikus energia koncesszió alapján történõ kutatása és kitermelése
is.
5. "Bányavállalkozó" a bányászati tevékenység végzésére jogosult jogi vagy
természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ társaság (a
továbbiakban együtt: személy)
Bányavállalkozónak minõsül e törvénynek
a, a 3.§, 20.§, 41.§ szabályai alkalmazásában, a geotermikus energia vízjogi
engedély alapján történõ hasznosítására,
b, a 2.§, 16.§ (4), 18.§, 21.§(1), 28.§ í81), 31-35.§, 37-38.§ szabályai
alkalmazásában, a szénhidrogén szállítóvezetékek létesítésére és üzemben
tartására valamint
c, a 2.§, 21.§(1), 28.§(1), 31.§-34.§, 41.§-42.§ szabályai, alkalmazásában a
megszûnt bánya nyitva maradó térségének hasznosítására
jogosult személy is."
(2) A Bt. 49.§ 22. pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép:
/49.§ E törvényben használt egyes kifejezések a következõket tartalmazzák:/
"22. "Szénhidrogén szállítóvezeték" (távvezeték) tartozékaival és
szerelvényeivel együtt az a csõvezeték, amely a földgázt, kõolajat vagy ezek
termékeit a termelés (elõkészítés, gyártás, tárolás) kiadó pontjától (kõolaj,
földgáz elõkészítõ üzem, kõolaj-finomító, gázfeldolgozó üzem) indító
állomásától, illetve az országhatár átlépésétõl a felhasználás (lakótelepülés,
ipari létesítmény) feldolgozás átadó állomásági, illetve az országhatárig
szállítja.
A szállítóvezeték alkotórészei:
- indító- és átadóállomás,
- a szállítóvezeték üzemeltetését szolgáló technológiai létesítmények
(nyomásfokozó, töltõ, lefejtõ, lefúvató, szakaszoló, tisztító állomások) és a
nyomvonal jelzésére szolgáló berendezés
- a szállítóvezeték üzemeltetését, irányítását, ellenõrzését szolgáló
létesítmények és berendezések (távfelügyeleti, hírközlési, korrózióvédelem) a
távadat átvitelt biztosító szolgáltatás hozzáférési pontjáig.
A bányavállalkozó tulajdonában lévõ távadat átviteli eszközök a
szállítóvezeték tartozékai."
(3) A Bt. 49.§-a a következõ új 26. ponttal egészül ki:
/49.§ E törvény használt egyes kifejezések a következõket tartalmazzák:/
"26. "Szolgáltatásra köteles földtani adat" azok a földtani adatok, amelyeket
a bányavállalkozó a bányászati tevékenység szabályszerû gyakorlása céljából
méréssel, mintavételezéssel közvetlenül, vagy az alapadatok feldolgozásával
közvetett módon megismer."
26.§
(1) A Bt. a következõ új VI. RÉSZ-szel, címmel és 49/A.§-al egészül ki és
ezzel egyidejûleg a jelenlegi VI. RÉSZ VII. RÉSZ-re változik:
"VI. RÉSZ
A BÁNYÁSZOK ERKÖLCSI ÉS ANYAGI MEGBECSÜLÉSE
49/A.§ (1) a szakmai hagyományoknak megfelelõen minden év szeptemberének elsõ
vasárnapját "Bányásznap" és december 4-ikét "Borbála-nap" címén ünneplik meg
az ország bányászai,
(2) a bányászok egyedülálló szakmai hagyományaik és megkülönböztetett munkájuk
elismeréseként jogosultak a bányász díszegyenruha viselésére és saját
himnuszuk használatára,
(3) a magyar bányászélet és a szakma kulturális emlékeinek gyûjtésérõl,
feldolgozásáról és bemutatásáról a soproni Központi Bányászati Múzeum és a
Magyar Olajipari Múzeum, illetve az általuk koordinált bányászati múzeumi
hálózat gondoskodik,
(4) a bányászok erkölcsi és anyagi megbecsülésére, így különösen a munka- és
szabadidõre, a társadalombiztosítási kedvezményekre, az egészségkárosodási
ellátásokra, a szakmai utánpótlásra, hagyományõrzésre és az egyéb sajátos
juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok állapítják meg.
Ezeket a szabályozásokat egy egységes, a nehéz munka sajátosságait tartalmazó
jogszabályban kell összefoglalni.
27.§
A Bt. 50.§ (5) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A törvény 9.§-ban megjelölt területek minõsítésérõl, a minõsítések öt
évenként történõ felülvizsgálatáról, és a koncesszióra jelölhetõ zárt
területek közzétételérõl - a Magyar Geológiai Szolgálat szakvéleménye alapján
- a Magyar Bányászati Hivatal elnöke köteles gondoskodni."
28.§
(1) E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Bt. 50.§ (11) bekezdésének b)
pontja hatályát veszti.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A szakmai törvények közül a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényt az
Országgyûlés az 1993. április 20-i ülésnapján fogadta el.
Az azóta eltelt mintegy 3,5 év alatt jelentõsen megváltozott a közgazdasági
környezet, számos, a bányatörvénnyel közvetlenül, vagy közvetve kapcsolatban
lévõ jogszabály, vagy jogszabály-módosítás jelent meg.
Ugyanezen idõszak tapasztalatai rámutattak néhány jogtechnikai, jogalkalmazási
problémára is, mint pl:
- az államot megilletõ bányajáradék bevételére vonatkozó garanciák hiánya,
- néhány esetben az engedély nélküli bányászati tevékenység megszüntetési,
szankcionálási lehetõségének hiányosságai,
- az önkormányzatok bányászati érdekeltségének hiánya.
Az egyes módosítási javaslatokhoz fûzött részletes indokolásokon túl e
hiányosságok, valamint a jogharmonizáció biztosításának igénye, de a
módosítandó törvényen belüli összhang megteremtésére való törekvés is
indokolják a törvénymódosítás szükségességét.
Részletes indokolás
Indokolás az 1.§-hoz
A módosítással meg kell teremteni az összhangot a Bt. 44.§ (1) bekezdés b)
pontja és a törvény tárgyi hatálya között. Ez különösen azért is indokolt,
mert a törvény jelenleg hatályos 1.§ (1) bekezdés e) pontjából úgy tûnik,
mintha e pont hatálya alá a föld alatti tárolótérségek, mint létesítmények
tartoznának, holott a létesítmény az építésügyi törvény hatálya alá tartozik,
a Bt. csak e térségek létrehozását célzó tevékenységek hatósági felügyeletét
bízza a bányafelügyeletre.
Kézirathiba miatt szükséges a h) pont második mondatrészének új sorban történõ
kiemelése, mert a szöveg az a)-h) pontokra egyaránt vonatkozik.
Indokolás a 2.§-hoz
A módosítási javaslat teljes mértékben kizárná az engedély nélküli bányászatra
lehetõséget adó helyzeteket, ugyanakkor érvényesíti a törvénynek azon
rendelkezéseit, mely szerint a felsorolt tevékenységek nem tartoznak e törvény
tárgyi hatálya alá.
Indokolás a 3.§-hoz
A javasolt pontosítás egyrészt a törvény 1.§ (1) bekezdés f) pontjával való
összhang megteremtését biztosítja, hasonló módon a 20.§ (4) bekezdés javasolt
módosításával is szinkronba kerül.
Indokolás a 4.§-hoz
Állandó értelmezési és jogalkalmazási vitára ad okot a "talaj felszínének
megbontásával nem járó" definíció alkalmazása, ezért a módosítás általában az
engedélyköteles módszerekkel történõ kutatást vonná ki az elõkutatás alól, a
továbbiakat pedig az ingatlan tulajdonosával kötött megállapodásra bízza.
A jelenlegi szabályozás nem biztosít intézkedési lehetõséget a bányafelügyelet
részére abban az esetben, ha a bejelentés alapján az állapítja meg, hogy az
elõkutatással érintett terület zárt terület, vagy arra már más érvényes
kutatási engedéllyel rendelkezik, illetve az alkalmazni kívánt kutatási
módszerek meghaladják a bejelentés alapján végezhetõ elõkutatás mértékét.
Indokolás az 5.§-hoz
Azért indokolt liberalizálni és a kizárólagos koncesszió alól kivonni ezt a
tevékenységet, mert mûszakilag lehetetlen mûvelés alatt álló kõolajt és
földgáz elõfordulásban m ás vállalkozó részére a tárolást koncesszióba adni.
A törvény nem rendezi az állam e célra alapított, többségi tulajdonában lévõ
gazdálkodó szervezetek elvi jogosultságával összefüggésben azt, hogy a
bányászati tevékenységet milyen engedély alapján gyakorolhatják, továbbá azt,
hogy a kiadott engedély alapján végzett tevékenységet meddig gyakorolhatja.
ennek deklarálása szükséges.
Egyid3ejûleg hosszabb idõtartamban folyhat a bányászati tevékenység a
privatizáció következtében ugyanannál a gazdálkodó szervezetnél hatósági
engedély és koncesszió alapján. Szükséges annak törvényi deklarálása, hogy a
kizárólagos állami tulajdon hasznosításának eltérõ módjai nem teremtenek
eltérõ feltételeket.
Indokolás a 6.§-hoz
a hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jogok átruházását jelenleg a
Bt. Vhr. 12.§ (5) bekezdése teszi lehetõvé. A jogok megszerzése, átruházása és
megvonása törvényi szintû szabályozást indokol.
Indokolás a 7.§-hoz
Tekintettel a tevékenység jellegére, továbbá arra, hogy a törvény szerint e
tevékenység is bányászati tevékenység, amit azonban nem a bányafelügyelet,
hanem a vízügyi hatóság engedélyez, ezért a módosítási javaslatban
felsoroltakon túlmenõen nem is indokolt a bányászatra elõírt további szigorú
szabályok alkalmazása (pl. bányatelek megállapítás, mûszaki üzemi terv,
felelõs mûszaki vezetõ).
Indokolás a 8.§-hoz
Indokolatlan, hogy a törvény alapján (pl. a CH esetében ) az állam olyan
területeket is zárt minõsítés alatt tartson, amelyeken az ásványi nyersanyag
elõfordulás még csak nem is valószínûsíthetõ. Ezen túlmenõen azonban
ásványvagyon-gazdálkodási szempontok is indokolhatják a zárt minõsítés
rendszeres felülvizsgálatát. ennek lehetõségét a hatályos szabályozás nem
tartalmazza.
Indokolás a 9.§-hoz
A gyakorlatban elõfordul, hogy a koncessziós szerzõdés aláírója nem azonos a
koncesszió jogosultjával annak következtében, hogy mást bízott meg a szerzõdés
aláírásával. A törvény 12.§ (2) bekezdése alapján indokolt a koncesszió
nyertesének egységes megnevezése, összhangban a törvény más §-aiban (pl. 15.§)
használt megnevezéssel.
Indokolás a 10. §-hoz
Jogtechnikai módosítás a javaslat szerint megoldás, mert a szénhidrogének
szállítása és tárolása a koncessziós szabályozás tárgya, az utalásban szereplõ
létesítés és üzemben tartás a törvény szerint is bányászati tevékenységnek
minõsül, ezért arról a szállítás és tárolás körében külön rendelkezni nem
kell.
Indokolás a 11.§-hoz
A módosítási javaslat egyértelmûvé kívánja tenni a bányajáradék fizetésére
kötelezettek körét. A jelenlegi szabályozás a bányavállalkozót nevesíti, mint
a fizetési kötelezettség egyedüli címzettjét. E szabály alkalmazása azonban
problémát vet fel, ha a fizetési kötelezettséget pl. a bányászati
tevékenységet egyáltalán nem folytató kertészeti kft-re, vagy a jogosulatlanul
bányászati tevékenységet folytatóra kell megállapítani, aki a törvény fogalom-
meghatározása szerint nem minõsül bányavállalkozónak.
A bekezdés c) pontjából a geotermikus energia kivételét - a következõ bekezdés
módosítási javaslatához tett indokláson túlmenõen az is - indokolja, hogy a
geotermikus energiára nem értelmezhetõ a (2) bekezdés hatályos felvezetõ
szövege. A foglalkoztatáshoz fûzõdõ közérdek indokolja, hogy a bányajáradék
miatt ne növekedjen a munkanélküli bányászok száma.
A növelt hatékonyságú mûvelési eljárások alkalmazásba vétele hazai viszonyok
között indokolt, ennek közgazdasági megítélése a kõolaj és a kísérõ földgáz
esetében azonosan történhet. foglalkoztatás politikai okok miatti bányajáradék
csökkentés esetén többlet eredményként az országhatáron belül lévõ nyersanyag
hozzáférési biztonsága is elõnyt jelent. ez az elõny társadalmi állami szinten
jelenik meg, melyet ebben az esetben pénzzel nem kell ellentételezni. A
kitermelt többlet bányajáradék fizetése alóli mentessége a bányabezárás
idején egy olyan minimális társadalmi támogatottság, amelynek elõnyei a
környezet védelme és a munkaerõ foglalkoztatása szempontjából jelentõsek,
ugyanakkor az állami bevétel elmaradása minimális. A megoldás elõsegíti a
nemzetközi gyakorlat átvételét.
A módosítási javaslat a bányajáradék számítása körében alacsonyabb
hierarchiájú jogszabályokban lévõ elvek törvényi szintre emelését tartalmazza,
amely a bányavállalkozó számára fokozott biztonságot nyújt a hazai kutatás
választása esetére, és ez utóbbira ösztönöz is.
Környezetvédelmi szempontból különös érdek fûzõdik ahhoz, hogy a geotermikus
energia energetikai célú hasznosítása során a felesleges hõterhelések
megszûnjenek. A javasolt módosítás ezt a célt is szolgálja, valamint azt, hogy
az energiapazarlás csökkentésében legyen érdekelt a kitermelést végzõ.
Ezzel a fogalmazással megszûnik a Bt. azon hibája, hogy a kitermelt ásványi
nyersanyag értékének többszörösét írja elõ bányajáradék fizetési
kötelezettségként.
A javaslat beépítése a Bt-be egyrészt kizárná egyéb értékszámítási módszer
alkalmazásának lehetõségét, másrészt az általános megfogalmazás miatt továbbra
is szükségessé tenné a miniszteri szintû szabályozást. A javasolt módosítás
viszont nem ad a miniszternek felhatalmazást e tárgykörben rendeletalkotásra.
A tájrendezésre biztosított alap törvényben elõírt feltételei miatt az alap
gazdálkodási lehetõségei ésszerûtlenek, mert az jelenleg csak a kisebb,
jelentéktelen tájsebek felszámolására teremt jelentõs (több milliárd összegû)
forrást. A közérdek szempontjából lényeges táj- és környezetvédelmi problémák
megoldására (államot terhelõ bányabezárások, felhagyott földtani kutatófúrások
felszámolása stb.) valamint a vállalkozási szférába nem adható, az országos
ásványvagyon prognózisához nélkülözhetetlen földtani elõkutatások
finanszírozására csak a módosítási javaslat elfogadásával nyílik lehetõség:
Méltányolandó módon meg kell teremteni a településeknek a bányászattal
kapcsolatos közvetlen érdekeltségét is. Ellenkezõ esetben az önkormányzatok
még az állam számára kívánatos és hasznos bányavállalkozásokat is
ellehetetlenítik.
Indokolás a 12.§-hoz
Nem szükséges a mûszaki üzemi tervet az engedélyezési eljárásban külön is
nevesíteni, mert a kutatás engedélyezése és tényleges megkezdése el is különül
egymástól. Miután a Bt. Vhr. 6.§ (5) bekezdése a kutatás megkezdését
jóváhagyott mûszaki üzemi tervhez köti, amely szabályt indokolt - különös
tekintettel a természet- és környezetvédelemmel összefüggõ új szabályozásra is
- törvényi szintre emelni. Ezt a megoldást adja a kiegészítés.
A jelenlegi szabályozás alkotmányossági problémát is felvet amiatt, hogy a
koncesszió jogosultjára a törvény szigorúbb feltételeket állapít meg mint a
tevékenységet hatósági engedély alapján végzõkre. A szabályozás emellett
pontatlan, így jogvitára adhat lehetõséget.
A javaslat a jelenlegi szabályozás kijátszására irányuló gyakorlatot
szándékozik megszüntetni. A javasolt szabályozás a jövõben nem tenné lehetõvé
azt, hogy a bányavállalkozó az ásványi nyersanyag szempontjából nyílt
minõsítésû területre kért kutatási engedély alapján, a "bukkanás" szabályainak
alkalmazásával - koncesszió nélkül hozzáférhessen a zárt minõsítésû ásványi
nyersanyaghoz.
Indokolás a 13.§-hoz
Súlyos környezetvédelmi és vállalkozói érdek sérelme következhet be, ha a
környezetvédelmi engedély nélkül, a kutatási engedély alapján a
bányavállalkozó mezõfejlesztési és e során szénhidrogén termelési
tevékenységet végezhet. Az új szabály egyértelmûen biztosítja azt, hogy a
környezeti hatásvizsgálatra és környezetvédelmi engedélyre kötelezett
bányászati tevékenység a kutatást követõen egyáltalán nem kezdhetõ el
környezetvédelmi engedély nélkül. Az új szabály ugyanakkor azt a gyakorlatban
komoly vitát jelentõ kérdést is rendezi, hogy a környezetvédelmi engedélyt nem
a bányatelek megállapítására indított eljárást megelõzõen, hanem azt követõen,
de még az ásványi nyersanyag-vagyonnal érintett külszíni terület igénybevétele
elõtt köteles a bányavállalkozó beszerezni.
Indokolás a 14.§-hoz
Az Országgyûlés hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXI. törvénnyel a Ptk-
nak a kizárólagos állami tulajdonra vonatkozó szabályát, melynek következtében
az energia szolgáltatás és szállítás országos távvezeték hálózata nem része a
kizárólagos állami tulajdonnak. A változás következtében indokolt rögzíteni a
koncesszióról szóló szabályozással összhangban, hogy a szállítóvezetéket a
bányavállalkozó tulajdonában tarthatja.
Indokolás a 15.§-hoz
A bányavállalkozó által szolgáltatott adatok kezelésére egységes követelményt
indokolt megállapítani függetlenül attól, hogy azt a koncesszió jogosultja
vagy hatósági engedély alapján bányászati tevékenységet végzõ bányavállalkozó
szolgáltatja.
Az ásványvagyon-gazdálkodással és az állami nyersanyag vagyon
nyilvántartásával összefüggõ közérdek indokolja, hogy arra illetékes állami
szerv közvetlen ellenõrzési jogot kapjon a törvény alapján szolgáltatott
adatok valódiságának ellenõrzésére.
Indokolás a 16.§-hoz
A bányatelek megállapítása a bányatelken lévõ ásványi nyersanyag kitermelésére
a bányavállalkozó kizárólagos jogát biztosítja. Ásványvagyon-gazdálkodási
szempontból is indokolt, hogy a lelõhely ipari vagyonának meglétét és a
kitermelés feltételeit a bányavállalkozó kutatási adatokkal igazolja.
Az Alkotmánybíróság 1995-ben hatályon kívül helyezte a Bt. 26.§ (8)
bekezdését, amely garanciát biztosított a bányavállalkozások részére arra,
hogy a bányatelekben lekötött ásványi nyersanyag-vagyon kitermelését utólagos
védetté nyilvánítással ne akadályozzák meg. Indokolt, hogy ilyen esetekben a
bányavállalkozó kárát térítse meg az, akinek érdekében az utólagos védetté
nyilvánítás történt. Ellenkezõ esetben súlyos érdeksérelem éri, és teljes
mértékben kiszolgáltatott helyzetbe kerül valamennyi bányavállalkozás (pl. az
is, aki az Állammal koncessziót kötött). A törvényi szabályozásnak lehetõvé
kell tenni azt is, hogy a bányavállalkozó többletkártalanítási igényét bírói
úton érvényesíthesse.
Indokolás a 17.§-hoz
Az ásványvagyon-gazdálkodás részletes követelményeirõl jelenleg jogszabály nem
rendelkezik. A bányászat vállalkozási alapokra helyezése különösen indokolja,
hogy a bányavállalkozók rablógazdálkodással ne károsítsák az állam ásványi
nyersanyag-vagyonát. A szabályozás hiánya miatt jelenleg nincs lehetõség az
indokolatlan ásványvagyon visszahagyások, valamint a nagy ásványi
nyersanyagveszteségek elleni fellépésre. ezért indokolt a miniszter törvényi
felhatalmazása a jogszabály kiadására.
Indokolás a 18.§-hoz
Egyidejûleg hosszabb idõtartamban folyhat a bányászati tevékenység a
privatizáció következtében ugyanannál a gazdálkodó szervezetnél hatósági
engedély és koncesszió alapján. Szükséges annak törvényi deklarálása, hogy a
kizárólagos állami tulajdon hasznosításának eltérõ módjai nem teremtenek
eltérõ feltételeket.
A felszámolás vagy végelszámolás megindításáról a bányafelügyeletnek annak
érdekében indokolt tudomást szereznie, hogy a szünetelés idejére esetleg
megállapított és az államot megilletõ bányajáradék-tartozás, továbbá a
tájrendezési és a bányakár kötelezettségek érvényesítése iránt intézkedhessen.
Indokolás a 19.§-hoz
Pontosításra irányul a módosítási javaslat, mert a fõ-bányaveszélyek között
szakmailag nem értelmezhetõ a szilárdásvány bányászatban a kõzetomlás külön
minõsítése, a porveszély szakmailag elfogadott megnevezése pedig porártalom.
Indokolás a 20.§-hoz
A Bt. 1.§ (5) bekezdéséhez kapcsolódó módosítási javaslattal összhangban
indokolt, hogy a törvény tárgyi hatálya alá nem tartozó tevékenységek esetében
annak a vonatkozó külön jogszabályoktól eltérõ gyakorlása jogosulatlan
bányászati tevékenységnek minõsüljön. A módosítás lehetõséget teremt az
illegális bányászati tevékenységet folytatók szankcionálására.
Jogalkalmazási és értelmezési problémát vet fel a "szabálytalan" bányászati
tevékenység fogalma. Hasonlóan az is több jogvitát okozott, hogy a jelenlegi
szabályozás szerint az államot megilletõ bányajáradékkal kapcsolatos, a
bányavállalkozó terhelõ kötelezettségek megszegése a szabálytalanul végzett
bányászati tevékenység fogalomkörébe vonható-e. Az államigazgatási eljárás
keretében kiszabható max. 10.000.- Ft összegû végrehajtási bírságon kívül más
jogi eszköz nem áll rendelkezésre az esetenként több millió forint
bányajáradék megfizetését elmulasztó bányavállalkozó szankcionálására, amivel
az államnak jelentõs kárt okoz. A bányajáradék és a bírság megfizetésének
kikényszerítése jogi eszközök nélkül nem lehetséges.
A javasolt módosítás és kiegészítés a kérdést egyértelmûen rendezné.
Indokolás a 21.§-hoz
A módosított § megszünteti a törvény tárgyi hatályára való visszautalást,
amely nagyon sok értelmezési és hatásköri gondot jelent. A jelenlegi
szabályozás alapján pl. a metróépítést a bányafelügyeletnek kellene
engedélyezni. Nyilvánvaló, hogy a jogalkotási szándék ettõl távol volt, de a
visszautalás mindenképpen zavart okoz.
A bányatelek és a mûszaki üzemi terv megállapításának összetett szakmai
(térképészeti, bányamûszaki, ásványvagyon-gazdálkodási) és eljárási (helyszíni
tárgyalás, érdekegyeztetés stb.) kérdései nem teszik lehetõvé az eljárás 30
napon belüli befejezését, tekintettel, hogy ugyan ezen eljárásokban az 1995.
évi LIII. tv. 92.§ (2) bekezdés a környezetvédelmi hatóság szakhatósági
közremûködésére 30 napot tesz lehetõvé.
Indokolás a 22.§-hoz
A külön jogszabály szerint végezhetõ - a Bt. tárgyi hatálya alá nem tartozó -
tevékenységek engedélyezési eljárásában a bányahatóság szakhatósági
közremûködését azért indokolt megállapítani, mert e tevékenységek érintik az
ásványi nyersanyagvagyont.
Indokolás a 23.§-hoz
A területi államigazgatási szervek tervezett reformjával összhangban, a
módosítás alapján a föld alatti térségek engedélyezésével kapcsolatos
feladatok az általános építéshatóság hatáskörébe kerülnének, a létesítés
bányászati technológiája miatt ugyanakkor a bányafelügyelet szakhatósági
közremûködését indokolt megállapítani.
Indokolás a 24.§-hoz
A MGSZ javaslata szerint egyértelmûen rögzíteni kell, hogy a Bt. tárgyi
hatálya alá nem tartozó földtani ügyekben a MGSZ hatósági és szakhatósági
hatáskörben jár el, és ellátja az állam földtani kutatási feladatait. Indokolt
a Bt-ben elrendelni az állami ásványi nyersanyagvagyon hivatalos
nyilvántartását, és - különösen a bank hitelekhez - az errõl szóló igazolás
kiadásának lehetõségét.
Indokolás a 25.§-hoz
A törvény 49.§ 4. d) pontjában meghatározott tevékenység nem bányászati
tevékenység, nem vonatkoztathatók rá a bányászati tevékenység sajátos
szabályai (pl. bányatelek megállapítása, mûszaki üzemi terv készítése).
Hasonlóan a geotermikus energiát vízjogi engedély alapján kitermelõk sem
végeznek bányászati tevékenységet. A törvény által alkalmazott jogtechnikai
megoldás mely szerint valamennyi, a törvény hatálya alá tartozó tevékenységet
végzõt bányavállalkozónak tekint, a jogosultságok és kötelezettségek oldaláról
több gyakorlati problémát vetett fel. A javasolt módosítás egyrészt szûkíti a
bányászati tevékenység fogalmát, ugyanakkor az 5. pont kiegészítésével
biztosítja a szénhidrogén szállításával, valamint a vízjogi engedély alapján
geotermikus energia kitermelésére, valamint a megszûnt bányák térségeinek
hasznosítására jogosultak kötelezettségeinek érvényesítését is.
A 22. pont esetében a szállítóvezeték nem alkalmas a rendeltetésszerû
használatra, ha funkciója betöltéséhez a feltételek nem biztosítottak, ezért
azokat a tartozék kategóriából az alkotórész kategóriába kell sorolni. a
távadat átvitel az adattovábbítást segítõ technika, amely mint egyike a
lehetséges megoldásoknak, tartozéknak minõsül. A javasolt megoldás megteremti
az összhangot a távközlésrõl szóló 1992. évi LXXII. törvénnyel.
A Bt. 25.§-a a bányavállalkozót, a Bt. Vhr. 1.§-a a felszíni kutatás
bejelentõjét a tevékenység gyakorlása során megismert földtani adatok állam
részére történõ átadására kötelezi. A Bt. a földtani adat fogalmát nem a
földtan tudományokban elfogadott, elvi értelemben, hanem kifejezetten az
adatszolgáltatás szempontjából alkalmazza.
Indokolás a 26.§-hoz
A bányászok kiemelten nehéz és veszélyes, sajátosan egyedi körülmények között
végzett munkáját a világon mindenütt megkülönböztetett figyelem és megbecsülés
övezi. Ezért e nehéz sorsot és munkát vállaló embereket mind anyagilag, mind
erkölcsileg elismerésben kell részesíteni.
Összhangban a Bt. 9.§ módosításával, biztosítani kell a koncesszióra alkalmas
zárt területek rendszeres felülvizsgálatát és a változó gazdálkodási
feltételek szerinti újra minõsítését, valamint ezek hivatalos közzétételét.
Indokolás a 27.§-hoz
A Bt. hatálybalépését követõen a kormányrendelet részletesen meghatározta a
Magyar Geológiai Szolgálat feladat- és hatáskörét, továbbá a jelen
törvényjavaslatban a 24.§ a Bt. 48.§ új (3) bekezdéseként konkrétan nevesíti
azt a két alapeljárást, amelyhez a Magyar Geológiai Szolgálat szakvéleménye
szükséges.
Budapest, 1996. szeptember 18.
Szalay Gábor Schalkhammer Antal
SZDSZ MSZP
Miklós László Botka László
MSZP MSZP