ORSZÁGGYÜLÉSI KÉPVISELÔ

Képviselõi önálló indítvány

T/3110..

Törvényjavaslat

a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény

módosításáról

1.§

A bányászatról szóló módosított 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban:

Bt.) a következõk szerint módosul:

"1.§

(1) A Bt. 1.§ (1) bekezdés e) pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép:

/E törvény hatálya alá tartozik:/

"e) egyes nem bányászati célt szolgáló, bányászati módszerekkel végzett föld

alatti tevékenységek (aknamélyítés, mélyfúrás- alagút- és vágathajtás), a

mélyépítés kivételével."

(2) A Bt. 1.§ (1) bekezdés h) pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép és

a következõ i) ponttal egészül ki:

/E törvény hatálya alá tartozik:/

"h) a geotermikus energia kutatása és energetikai célú kitermelése,

i) az a)-h) pontokban felsorolt tevékenységek gyakorlásához szükséges

létesítmények és berendezések"

2.§

A Bt. 1.§ (5) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Az építés, a tereprendezés és a vizek medrének alakítása céljából végzett

ásványi nyersanyag kitermelésére, valamint a kézi erõvel folytatott

aranymosásra a törvény 20.§ és 41.§ szabályai vonatkoznak.

A Bt. 3.§ (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"3.§

(1) Az ásványi nyersanyagok, valamint a geotermikus energia természetes

elõfordulásukban az állam tulajdonában állnak. A bányavállalkozó által

kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia a kitermeléssel a

bányavállalkozó tulajdonába megy át."

4.§

(1) A Bt. 4.§ (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"4.§

(1) Nyílt területen, a 10 méter mélységet meghaladó kutatófúrással, továbbá

kutatóakna mélyítéssel, ipari robbantással nem járó elõkutatás (felszíni

elõkutatás) az ingatlan tulajdonosával (kezelõjével, használójával) kötött

megállapodás és a kutatás megkezdése idõpontjának a bányafelügyelethez történt

elõzetes bejelentése alapján végezhetõ."

(2) A Bt. 4.§-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A bejelentést elfogadottnak kell tekinteni, ha a bányafelügyelet a

kutatás megkezdésére megjelölt határnapot megelõzõ tizenöt napon belül, a

felszíni elõkutatás ellen intézkedést nem kezdeményez."

5.§

A Bt. 5.§ elõtti címének valamint az 5.§-ának helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"Hatósági engedély alapján végezhetõ (liberalizált) bányászati tevékenységek

5.§

(1) A bányafelügyelet engedélyezi: nyílt területen

a) az ásványi nyersanyagkutatás,

b) a bányatelek fektetést követõen az ásványvagyon feltárását és kitermelését,

c) a meddõhányó hasznosítását."

(2) A kõolaj és a földgáz kitermelésére jogosult bányavállalkozó a

bányafelügyeletnél kezdeményezheti a bányatelek föld alatti gáztárolásra

történõ hasznosításának engedélyezését.

(3) Az 1991. évi XVI. törvény 2.§ (1) bekezdés a) pont szerint jogosult

gazdálkodó szervezet részére, a bányászati tevékenység gyakorlását a

bányafelügyelet a törvény III. fejezetében foglalt általános szabályok szerint

engedélyezi. Az engedélyezett bányászati tevékenység azt követõen is

gyakorolható, ha a gazdálkodó szervezetben a többségi állami, önkormányzati

tulajdonú hányad megszûnik.

(4) Az engedély alapján gyakorolt bányászati tevékenység feltételei, a

törvényben és a koncessziós szerzõdésben meghatározott kivételeken felül nem

lehetnek hátrányosabbak, mint a koncesszió jogszabályi feltételei."

6.§

A Bt. 6.§-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"6.§

(1) A kutatási engedély a bányavállalkozónak kizárólagos jogot ad - a kutatási

területen - meghatározott ásványi nyersanyag kutatására, továbbá az

engedélyben megjelölt határidõn belül a bányatelek megállapításának

kezdeményezésére.

(2) A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog, a koncesszió

átruházására vonatkozó szabályok megfelelõ alkalmazásával kérelemre, a

bányafelügyelet hozzájárulásával átruházható."

7.§

A Bt. 7.§-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"7.§

(1) A bányavállalkozó tevékenységét a 2.§-ban elõírt követelmények

teljesítésével és a III. RÉSZ-ben meghatározott általános szabályok szerint

köteles végezni.

(2) Az 1.§ (2) bekezdés szerint, vízjogi engedély alapján végzett ásványi

nyersanyag kitermelésre a törvény III. RÉSZ-ében meghatározott általános

szabályok közül csak a 20.§ és a 41.§-t kell alkalmazni."

8.§

(1) A Bt. 9.§ (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"9.§

(1) A miniszter a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói

kezdeményezések alapján azokat a koncesszióra kijelölhetõ zárt területeket

veszi számításba, amelyeken az adott ásványi nyersanyag elõfordulása

valószínûsíthetõ.

(2) A Bt. 9.§-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A zárttá nyilvánított területet három éven belül meghirdetésre alkalmassá

kell tenni. A koncesszióra alkalmasnak tekintett területek zárt minõsítését,

ha arra öt éven belül nem kötöttek koncessziós szerzõdést, felül kell

vizsgálni és csak különösen indokolt esetben lehet a zárt minõsítést

fenntartani."

9.§

A Bt. 13.§-ának a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"13.§

(1) A koncesszió jogosultjának - a (2) bekezdésben meghatározott eset

kivételével - a bányászati tevékenység végzésére az aláírástól számított 90

napon belül, saját részvételével, belföldi székhelyû gazdasági társaságot kell

alapítania.

(2) Nem kell gazdasági társaságot alapítani, ha a koncesszió jogosultja

bányászati tevékenység végzésére létrehozott belföldi gazdálkodó szervezet

(Ptk. 685.§ c) pont)."

10.§

A Bt. 16.§ (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"16.§

(1) Szénhidrogének koncessziós szerzõdés alapján történõ szállítására a 10-13.

§-okban foglalt rendelkezések az irányadók."

11.§

A Bt. 20.§-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"20.§

(1) A kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot

részesedés, bányajáradék illeti meg.

(2) Bányajáradékot köteles fizetni:

a) a bányavállalkozó, továbbá

b) Az 1.§ (2) és (5) bekezdése szerinti tevékenységet végzõ,

c) a geotermikus energiát, energetikai hasznosítás céljából kitermelõ,

d) a jogosulatlanul bányászati tevékenységet végzõ

természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ

társaság az általa kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után.

(3) A bányajáradék mértéke a hatósági engedély alapján (5.§ és 6.§), valamint

az e törvény hatálybalépésekor bányászati joggal rendelkezõ [50.§ (6)

bekezdés] által gyakorolt bányászati tevékenység esetében a kitermelt ásványi

nyersanyag mennyisége után keletkezõ érték:

a) a kõolaj, földgáz (beleértve a széndioxid gázt is) esetében 12%-a,

b) az energiahordozók kivételével a külfejtéssel termelt nemfémes ásványi

nyersanyagok esetében 5%-a,

c) egyéb szilárd ásványi nyersanyagok esetében 3%-a.

A bányajáradék mértékét a miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben -,

kérelemre, ásványvagyon gazdálkodási vagy egyéb közérdekbõl csökkentheti,

foglalkoztatási okokból - a foglalkoztatási költségek mértékéig - a

bányajáradék mértékét csökkenti.

(4) Nem kell bányajáradékot fizetni a növelt hatékonyságú mûvelési eljárások

alkalmazásával kitermelt kõolaj és az ezzel együtt kitermelt olajkísérõ

földgáz mennyisége után.

(5) A bányajáradék mértéke geotermikus energia esetében a kitermelt

geotermikus energia értékének 2%-a. Nem kell bányajáradékot fizetni a

kitermelt geotermikus energia 50%-át meghaladóan hasznosított mennyisége után.

(6) A bányajáradék mértékét koncessziós szerzõdés (12.§) alapján gyakorolt

bányászati tevékenység esetén a miniszter

- az ásványi nyersanyag fajták,

- a kitermelés eredményességét befolyásoló természeti adottságok,

- és egyéb közérdekek

különbözõségének figyelembevételével kitermelési helyenként állapítja meg.

(7) A bányajáradékot pénzben kell teljesíteni. A Magyar Bányászati Hivatal

engedélyezheti, illetve elõírhatja a bányajáradék ásványi nyersanyagban,

természetben történõ teljesítését. A befizetett , illetve a természetben

teljesített bányajáradék költségként számolható el.

(8) A bányajáradék befizetésének, természetben történõ teljesítésének, továbbá

a szabálytalanul, jóváhagyott mûszaki üzemi terv nélkül vagy attól eltérõen

végzett bányászati tevékenység miatt kiesett bányajáradék pótlására szolgáló

térítés (15.§), illetve díjfizetés (30.§ (3) bekezdés) szabályait a Kormány

állapítja meg.

(9) A bányajáradék pénzben kifejezett összege a kitermelt ásványi nyersanyag

értékének e törvényben, vagy a koncessziós szerzõdésben meghatározott

százaléka. A bányajáradék számításának alapja a bányanyíláson kiszállított,

kútfejen mért mennyiség értéke. A kitermelt ásványi nyersanyag értékének

számítására vonatkozó szabályokat a miniszter - a pénzügyminiszterrel

egyetértésben - állapítja meg.

(10) Az évente befizetett bányajáradék összegének 5%-a a kitermelés helyével

érintett önkormányzatot illeti meg, míg további 2,5%-ából elkülönített alapot

kell képezni a tájrendezési és bányabezárási (mezõ-felszámolási) feladatok

finanszírozására, támogatására, valamint további 2,5%-ból elkülönített Ásványi

Nyersanyag Kutatási Alapot kell képezni az ország nyersanyag vagyonának

megismerését szolgáló prognosztikus kutatás végrehajtására. Az alapok

felhasználásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

12.§

(1) A Bt. 22.§ (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"22.§

(1) A bányafelügyelet meghatározott ásványi nyersanyag, illetve geotermikus

energiahordozó kutatását

- koncesszió keretében a munkaprogram elfogadásával,

- más esetekben kutatási engedély határozat kiadásával engedélyezi.

A kutatási tevékenység jóváhagyott mûszaki üzemi terv alapján kezdhetõ meg."

(2) A Bt. 22.§ (5) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A bányatelek megállapításának kezdeményezésére, valamint a kitermelés

megkezdésére a koncessziónál elõírt határidõket (14-15.§), az engedély

határozat alapján végzett kutatás esetében is alkalmazni kell. E határidõk

elmulasztása esetén az engedélyhez fûzõdõ jogok megszûnnek."

(3) A Bt. 22.§ (7) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(7) Ha a bányavállalkozó a munkavégzés során olyan ásványi anyagokra bukkan,

amelyre jogosultsága nem terjed ki, az elõfordulást kö9teles bejelenteni a

bányafelügyeletnek és kezdeményezheti a szerzõdésnek, engedélynek e

nyersanyagra történõ kiterjesztését. A kutatási engedély más ásványi

nyersanyagra csak akkor terjeszthetõ ki, ha a kérelemben megjelölt ásványi

nyersanyag szempontjából a kutatási terület nem minõsül zártnak. A

kiterjesztéssel érintett ásványi nyersanyag bányászatára a bányavállalkozót

elsõbbség illeti meg."

13.§

A Bt. 23.§ (1) bekezdésének a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"23.§

(1) Az ásványi nyersanyagvagyon feltárására és kitermelésére a bányatelek

jogosultja kaphat engedélyt. A feltárás és a kitermelés, valamint az ezekhez

szükséges létesítmények elhelyezése csak akkor engedélyezhetõ, ha a

bányavállalkozó rendelkezik a külön jogszabályban elõírt környezetvédelmi

engedéllyel.

14.§

A Bt. 24.§ (1) bekezdésének a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"24.§

(1) A szénhidrogén szállítóvezeték létesítésére és üzemben tartására adott

koncesszió vagy hatósági engedély alapján a bányavállalkozó jogosult s a

szénhidrogén szállítóvezetéket, valamint az üzembe tartásához szükséges

létesítményeket megépíteni, mûködtetni és tulajdonában tartani, továbbá a

szerzõdésben meghatározott létesítményeket használni."

15.§

A Bt. 25.§-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"25.§

(1) A bányavállalkozó a bányászati tevékenység során nyert földtani adatokat

évente köteles a Magyar Geológiai szolgálatnak megküldeni.

(2) A bányavállalkozó köteles az ásványi nyersanyag mennyiségére, minõségére

és elhelyezkedésére vonatkozó kezdeti adatokat a kutatási zárójelentésben, a

termelés megkezdését követõen az ásványvagyonban bekövetkezett változást

évente, továbbá a bánya bezárásakor, illetve a mezõ felhagyásakor pedig a

visszahagyott ásványvagyonról készített kimutatást a Magyar Geológiai

Szolgálatnak megküldeni.

(3) A koncesszió jogosultja által szolgáltatott adatokat a koncesszió

idõtartama alatt, a más bányavállalkozó által szolgáltatott adatokat a

bányabezárási terv (42.§) jóváhagyásáig üzleti titokként kell kezelni.

(4) A bányavállalkozó felelõs a szolgáltatott adatok valódiságáért, amelyet a

Magyar Geológiai Szolgálat jogosult ellenõrizni."

16.§

(1) A Bt. 26.§ (4) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Meghatározott ásványi nyersanyag feltárására és kitermelésére a

bányafelügyelet a bányatelket akkor állapítja meg, ha a bányavállalkozó

kutatási adatokkal (kutatási zárójelentés) igazolja, hogy a lelõhely ipari

vagyonnal rendelkezik és a kitermelési feltételek teljesíthetõk. A bányatelek

megállapítására indított eljárás ideje alatt feltárás, kitermelés csak akkor

végezhetõ, ha a bányavállalkozó e tevékenységre környezetvédelmi engedéllyel

rendelkezik."

(2) A Bt. 26.§ (8) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(8) A jogosult kérelmére a bányatelket a bányafelügyelet a nyilvántartásból

törli és errõl az érdekelteket értesíti, valamint megkeresi az illetékes

földhivatalt, a bányateleknek az ingatlan-nyilvántartásból történõ törlése

végett. A bányatelek volt jogosultjának kötelezettségei a bányakárok

megtérítése, a tájrendezés és a biztonság, valamint a környezet.- és a

természetvédelem tekintetében a bányatelek törlését követõen is fennállnak."

17.§

A Bt. 27.§-ôának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"27.§

(1) A bányászati tevékenységet jóváhagyott mûszaki üzemi terv szerint kell

végezni.

(2) A mûszaki üzemi tervet a mûszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a

tûzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási,

valamint a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell

elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld

alatti létesítmények, valamint a mezõ és erdõgazdasági rendeltetésû földek

megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelõzését,

illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés mûszaki tervének teljesítését.

(3) Az ásványvagyon-gazdálkodás részletes követelményei a miniszter

szakáganként, az érintett kamara egyetértésével rendeletben állapítja meg.

(4) A mûszaki üzemi tervet a bányafelügyelet a (2)-(3) bekezdésben

meghatározott szempontok figyelembevételével hagyja jóvá.

(5) Az ásványi nyersanyag kutatására, feltárására, kitermelésére, valamint a

kitermelés befejezésére (a bánya bezárására, illetve mezõ felhagyására), a

meddõhányó hasznosítására kidolgozott mûszaki üzemi terv jóváhagyásághoz az

érdekelt szakhatóságok hozzájárulása szükséges.

(6) A bányászati tevékenység során feltárt, szakmai-tudományos szempontból

jelentõs ásványt, ásványtársulást, õsmaradványt az illetékes nemzeti parknak

vagy természetvédelmi igazgatóságnak be kell jelenteni, és a lelelt mentését

lehetõvé kell tenni."

18.§

(1) A Bt. 30.§ (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A szüneteltetés idõtartamára a miniszter a koncessziós szerzõdésben, más

bányavállalkozó esetében a bányafelügyelet a szüneteltetésre készült mûszaki

üzemi tervet jóváhagyó határozatban a kiesõ bányajáradék pótlására díjfizetési

kötelezettséget állapíthat meg. A díjfizetés mértékének meghatározásánál a

jóváhagyott mûszaki üzemi tervet, vagy az alapjául szolgáló mûvelési tervet

kell figyelembe venni. A bányajáradék pótlására díj nem állapítható meg, ha a

kitermelés szüneteltetését elemi csapás vagy bányaveszély tette szükségessé.

(2) A Bt. 30.§ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a szüneteltetésnek gazdaságossági oka van és a bányavállalkozó a

kiesett bányajáradék pótlására díjat fizet, a bányabezárás és a tájrendezés

végrehajtása nem rendelhetõ el. szüneteltetés esetén a bányavállalkozó köteles

a bányafelügyeletnek bejelenteni, ha ellene a bíróság felszámolási eljárást

indított, vagy az arra jogosult végelszámolást rendelt el."

19.§

A Bt. 34.§ (5) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A bányavállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy a bányának a fõ

bányaveszélyek (vízveszély, gázkitörés-veszély, sújtólég-veszély,

szénporrobbanás-veszély, tûzveszély, porártalom-veszély és szilikózis-veszély)

szempontjából való minõsítését elkészítsék."

20.§

(1) A Bt. 41.§ (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"41.§

(1) A bányafelügyelet azt a jogi vagy természetes személyt, valamint ezek jogi

személyiség nélküli társaságát, aki (amely) jogosulatlanul bányászati

tevékenységet folytat, bírsággal sújthatja, és eltiltja a tevékenység

folytatásától. Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki

a, a 4.§ szerinti felszíni elõkutatást a kötelezõ bejelentést elmulasztva

gyakorolja,

b, bányászati koncesszió vagy hatósági engedély nélkül ásványi

nyersanyagkutatást vagy kitermelést végez,

c, külön jogszabályban elõírt hatósági engedély nélkül vagy attól eltérõen

folytatott t4evékynsége során ásványi nyersanyagot termel ki."

(2) A Bt. 41.§-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki és egyidejûleg a (3)-

(5) bekezdések számozása (4)-(6) számozásra módosul:

"(3) Szabálytalanul gyakorolja a bányászati tevékenységet az a

bányavállalkozó, aki a tevékenységet a bányafelügyelet felszólítása ellenére

a, mûszaki üzemi terv nélkül vagy attól eltérõen,

b, e törvény III. RÉSZ-ében elõírt szabályok megszegésével, valamint

c, a bányajáradék megállapítására vonatkozó, jogszabályban elõírt bejelentési,

önbevallási vagy befizetési kötelezettségét elmulasztva

gyakorolja."

(3) A Bt. 41.§ -a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A meg nem fizetett bányajáradékot és a bírságot adók módjára kell

behajtani."

21.§

A Bt. 44.§-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"44.§

(1) A bányafelügyelet

a, mûszaki-biztonsági, munkavédelmi, építéshatósági és építés-felügyeleti

hatáskörébe tartozik:

- az ásványi nyersanyagok bányászata,

- a bányászati és földtani kutatási célt szolgáló mélyfúrás,

- a megszûnt föld alatti bányák nyitva maradó térségeinek fenntartása,

hasznosítása és felhagyása,

- a geotermikus energia koncesszió alapján történõ kutatása és energetikai

célú kitermelése,

- a szénhidrogén szállítóvezetékek létesítése és üzemben tartása,

- a szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezetek kiképzése és

tárolásra történõ hasznosítása, továbbá

az e tevékenységekhez szükséges létesítmények és berendezése, valamint

- a propán-bután töltõtelepek, és

- az ipari robbantóanyag - raktárak

létesítése, használatbavétele és üzemeltetése.

b, mûszaki-biztonsági és munkavédelmi hatáskörébe tartozik:

- a meddõhányók létesítése, hasznosítása és megszüntetése, amennyiben az nem a

bányaüzemi tevékenység része,

- a gyutaccsal nem indítható ipari robbanóanyagoknak a felhasználás és a

forgalmazás helyszínén (telephelyén) keveréssel történõ elõállítása,

- az ipari robbantási tevékenység,

- egyes nem bányászati célt szolgáló, bányászati módszerekkel végzett föld

alatti tevékenységek (aknamélyítés, mélyfúrás, alagút-, és vágathajtás), a

mélyépítés kivételével,

- a bányászati célt szolgáló vizsgálóállomáson végzett robbantás-technikai

kutató tevékenység,

- a bányamentõ és kitörésvédelmi szolgálatok,

- a bányaüzemben mûködõ vizsgálóállomások, laboratóriumok, valamint

- a bányaüzemben végzett bányabiztonsági kutató tevékenység és a tanbánya.

(2) A bányafelügyelet eljárására az államigazgatási eljárás általános

szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései - a (3) bekezdésben

foglalt eltéréssel - az irányadók.

(3) A bányatelek megállapítására és a mûszaki üzemi terv jóváhagyására

indított eljárás elintézési határideje legfeljebb 90 nap.

(4) Azonnali végrehajtást rendelhet el a bányafelügyelet, ha a határozata

- a mûszaki üzemi terv jóváhagyására,

- a bányatelek megállapítására,

- bányaszolgalom alapítására,

- a 41.§ (1) bekezdés alapján a tevékenység eltiltására, vagy

- a bányászati létesítmény környezetet veszélyeztetõ állapotának

megszüntetésére

irányul

(5) A bányafelügyelet intézkedni köteles, ha a hatósági felügyelete alá

tartozó tevékenységek gyakorlásával kapcsolatban a 2.§-ban meghatározott

közérdek sérelmérõl tudomást szerez."

22.§

A Bt. a következõ, új 44/A.§-al egészül ki:

"44/A.§

A vizek medrének kotrására és az állóvizek létesítésére, bõvítésére irányuló

vízjogi, valamint a földhivatal jóváhagyásához kötött, tereprendezésre

irányuló eljárásokban a bányakapitányság szakhatóságként vesz részt."

23.§

A Bt. 46.§ (1) és (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"46.§

(1) A bányafelügyelet szakhatóságként mûködik közre a 300 m2-nél nagyobb

alapterületû, bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségek

létesítésére, használatbavételére és megszüntetésére irányuló építéshatósági

engedélyezési eljárásban, amely felett természetes kõzetréteg található, ha az

nem szerves része a földfelszín feletti építménynek (föld alatti tároló

térség).

(2) A föld alatti tároló térségekrõl a jegyzõ nyilvántartást vezet."

24.§

A Bt. 48.§-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"48.§

(1) Az e törvény hatálya alá nem tartozó földtani hatósági, szakhatósági és

állami földtani kutatási feladatokat önálló költségvetési intézményként, a

Magyar Geológiai Szolgálat látja el.

(2) A Magyar Geológiai Szolgálat vezeti az állami ásványi nyersanyagvagyon

nyilvántartást, amelyrõl a jogosult kérelmére, külön jogszabályban

meghatározott díjazásért, igazolást ad ki.

(3) A bányafelügyelet a kutatás engedélyezésére (22.§) és a bányabezárásra,

mezõfelhagyásra készített mûszaki üzemi tervek jóváhagyására (42.§) irányuló

lejárásaiban köteles kikérni a Magyar Geológiai szolgálat szakvéleményét."

25.§

(1) A Bt. 49.§ 4. és 5. pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép:

/49.§ E törvényben használt egyes kifejezések a következõket tartalmazzák:/

"4."Bányászat" (bányászati tevékenység): ásványi nyersanyagok kutatása,

feltárása és kitermelése, valamint az ehhez kapcsolódó tevékenységek és az

ásványvagyon gazdálkodás.

E törvény alkalmazásában bányászati tevékenységnek minõsül:

a, a kitermelt ásványi nyersanyag elõkészítése, a szénhidrogén-bányászatban

elsõdleges feldolgozása,

b, a bánya szüneteltetése, bezárása, a szénhidrogénmezõ felhagyása,

c, a bányászati tevékenység befejezését követõ tájrendezés,

d, a szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezetek tárolásra történõ

kialakítása és hasznosítása, továbbá

e, a geotermikus energia koncesszió alapján történõ kutatása és kitermelése

is.

5. "Bányavállalkozó" a bányászati tevékenység végzésére jogosult jogi vagy

természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ társaság (a

továbbiakban együtt: személy)

Bányavállalkozónak minõsül e törvénynek

a, a 3.§, 20.§, 41.§ szabályai alkalmazásában, a geotermikus energia vízjogi

engedély alapján történõ hasznosítására,

b, a 2.§, 16.§ (4), 18.§, 21.§(1), 28.§ í81), 31-35.§, 37-38.§ szabályai

alkalmazásában, a szénhidrogén szállítóvezetékek létesítésére és üzemben

tartására valamint

c, a 2.§, 21.§(1), 28.§(1), 31.§-34.§, 41.§-42.§ szabályai, alkalmazásában a

megszûnt bánya nyitva maradó térségének hasznosítására

jogosult személy is."

(2) A Bt. 49.§ 22. pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép:

/49.§ E törvényben használt egyes kifejezések a következõket tartalmazzák:/

"22. "Szénhidrogén szállítóvezeték" (távvezeték) tartozékaival és

szerelvényeivel együtt az a csõvezeték, amely a földgázt, kõolajat vagy ezek

termékeit a termelés (elõkészítés, gyártás, tárolás) kiadó pontjától (kõolaj,

földgáz elõkészítõ üzem, kõolaj-finomító, gázfeldolgozó üzem) indító

állomásától, illetve az országhatár átlépésétõl a felhasználás (lakótelepülés,

ipari létesítmény) feldolgozás átadó állomásági, illetve az országhatárig

szállítja.

A szállítóvezeték alkotórészei:

- indító- és átadóállomás,

- a szállítóvezeték üzemeltetését szolgáló technológiai létesítmények

(nyomásfokozó, töltõ, lefejtõ, lefúvató, szakaszoló, tisztító állomások) és a

nyomvonal jelzésére szolgáló berendezés

- a szállítóvezeték üzemeltetését, irányítását, ellenõrzését szolgáló

létesítmények és berendezések (távfelügyeleti, hírközlési, korrózióvédelem) a

távadat átvitelt biztosító szolgáltatás hozzáférési pontjáig.

A bányavállalkozó tulajdonában lévõ távadat átviteli eszközök a

szállítóvezeték tartozékai."

(3) A Bt. 49.§-a a következõ új 26. ponttal egészül ki:

/49.§ E törvény használt egyes kifejezések a következõket tartalmazzák:/

"26. "Szolgáltatásra köteles földtani adat" azok a földtani adatok, amelyeket

a bányavállalkozó a bányászati tevékenység szabályszerû gyakorlása céljából

méréssel, mintavételezéssel közvetlenül, vagy az alapadatok feldolgozásával

közvetett módon megismer."

26.§

(1) A Bt. a következõ új VI. RÉSZ-szel, címmel és 49/A.§-al egészül ki és

ezzel egyidejûleg a jelenlegi VI. RÉSZ VII. RÉSZ-re változik:

"VI. RÉSZ

A BÁNYÁSZOK ERKÖLCSI ÉS ANYAGI MEGBECSÜLÉSE

49/A.§ (1) a szakmai hagyományoknak megfelelõen minden év szeptemberének elsõ

vasárnapját "Bányásznap" és december 4-ikét "Borbála-nap" címén ünneplik meg

az ország bányászai,

(2) a bányászok egyedülálló szakmai hagyományaik és megkülönböztetett munkájuk

elismeréseként jogosultak a bányász díszegyenruha viselésére és saját

himnuszuk használatára,

(3) a magyar bányászélet és a szakma kulturális emlékeinek gyûjtésérõl,

feldolgozásáról és bemutatásáról a soproni Központi Bányászati Múzeum és a

Magyar Olajipari Múzeum, illetve az általuk koordinált bányászati múzeumi

hálózat gondoskodik,

(4) a bányászok erkölcsi és anyagi megbecsülésére, így különösen a munka- és

szabadidõre, a társadalombiztosítási kedvezményekre, az egészségkárosodási

ellátásokra, a szakmai utánpótlásra, hagyományõrzésre és az egyéb sajátos

juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok állapítják meg.

Ezeket a szabályozásokat egy egységes, a nehéz munka sajátosságait tartalmazó

jogszabályban kell összefoglalni.

27.§

A Bt. 50.§ (5) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A törvény 9.§-ban megjelölt területek minõsítésérõl, a minõsítések öt

évenként történõ felülvizsgálatáról, és a koncesszióra jelölhetõ zárt

területek közzétételérõl - a Magyar Geológiai Szolgálat szakvéleménye alapján

- a Magyar Bányászati Hivatal elnöke köteles gondoskodni."

28.§

(1) E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Bt. 50.§ (11) bekezdésének b)

pontja hatályát veszti.

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A szakmai törvények közül a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényt az

Országgyûlés az 1993. április 20-i ülésnapján fogadta el.

Az azóta eltelt mintegy 3,5 év alatt jelentõsen megváltozott a közgazdasági

környezet, számos, a bányatörvénnyel közvetlenül, vagy közvetve kapcsolatban

lévõ jogszabály, vagy jogszabály-módosítás jelent meg.

Ugyanezen idõszak tapasztalatai rámutattak néhány jogtechnikai, jogalkalmazási

problémára is, mint pl:

- az államot megilletõ bányajáradék bevételére vonatkozó garanciák hiánya,

- néhány esetben az engedély nélküli bányászati tevékenység megszüntetési,

szankcionálási lehetõségének hiányosságai,

- az önkormányzatok bányászati érdekeltségének hiánya.

Az egyes módosítási javaslatokhoz fûzött részletes indokolásokon túl e

hiányosságok, valamint a jogharmonizáció biztosításának igénye, de a

módosítandó törvényen belüli összhang megteremtésére való törekvés is

indokolják a törvénymódosítás szükségességét.

Részletes indokolás

Indokolás az 1.§-hoz

A módosítással meg kell teremteni az összhangot a Bt. 44.§ (1) bekezdés b)

pontja és a törvény tárgyi hatálya között. Ez különösen azért is indokolt,

mert a törvény jelenleg hatályos 1.§ (1) bekezdés e) pontjából úgy tûnik,

mintha e pont hatálya alá a föld alatti tárolótérségek, mint létesítmények

tartoznának, holott a létesítmény az építésügyi törvény hatálya alá tartozik,

a Bt. csak e térségek létrehozását célzó tevékenységek hatósági felügyeletét

bízza a bányafelügyeletre.

Kézirathiba miatt szükséges a h) pont második mondatrészének új sorban történõ

kiemelése, mert a szöveg az a)-h) pontokra egyaránt vonatkozik.

Indokolás a 2.§-hoz

A módosítási javaslat teljes mértékben kizárná az engedély nélküli bányászatra

lehetõséget adó helyzeteket, ugyanakkor érvényesíti a törvénynek azon

rendelkezéseit, mely szerint a felsorolt tevékenységek nem tartoznak e törvény

tárgyi hatálya alá.

Indokolás a 3.§-hoz

A javasolt pontosítás egyrészt a törvény 1.§ (1) bekezdés f) pontjával való

összhang megteremtését biztosítja, hasonló módon a 20.§ (4) bekezdés javasolt

módosításával is szinkronba kerül.

Indokolás a 4.§-hoz

Állandó értelmezési és jogalkalmazási vitára ad okot a "talaj felszínének

megbontásával nem járó" definíció alkalmazása, ezért a módosítás általában az

engedélyköteles módszerekkel történõ kutatást vonná ki az elõkutatás alól, a

továbbiakat pedig az ingatlan tulajdonosával kötött megállapodásra bízza.

A jelenlegi szabályozás nem biztosít intézkedési lehetõséget a bányafelügyelet

részére abban az esetben, ha a bejelentés alapján az állapítja meg, hogy az

elõkutatással érintett terület zárt terület, vagy arra már más érvényes

kutatási engedéllyel rendelkezik, illetve az alkalmazni kívánt kutatási

módszerek meghaladják a bejelentés alapján végezhetõ elõkutatás mértékét.

Indokolás az 5.§-hoz

Azért indokolt liberalizálni és a kizárólagos koncesszió alól kivonni ezt a

tevékenységet, mert mûszakilag lehetetlen mûvelés alatt álló kõolajt és

földgáz elõfordulásban m ás vállalkozó részére a tárolást koncesszióba adni.

A törvény nem rendezi az állam e célra alapított, többségi tulajdonában lévõ

gazdálkodó szervezetek elvi jogosultságával összefüggésben azt, hogy a

bányászati tevékenységet milyen engedély alapján gyakorolhatják, továbbá azt,

hogy a kiadott engedély alapján végzett tevékenységet meddig gyakorolhatja.

ennek deklarálása szükséges.

Egyid3ejûleg hosszabb idõtartamban folyhat a bányászati tevékenység a

privatizáció következtében ugyanannál a gazdálkodó szervezetnél hatósági

engedély és koncesszió alapján. Szükséges annak törvényi deklarálása, hogy a

kizárólagos állami tulajdon hasznosításának eltérõ módjai nem teremtenek

eltérõ feltételeket.

Indokolás a 6.§-hoz

a hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jogok átruházását jelenleg a

Bt. Vhr. 12.§ (5) bekezdése teszi lehetõvé. A jogok megszerzése, átruházása és

megvonása törvényi szintû szabályozást indokol.

Indokolás a 7.§-hoz

Tekintettel a tevékenység jellegére, továbbá arra, hogy a törvény szerint e

tevékenység is bányászati tevékenység, amit azonban nem a bányafelügyelet,

hanem a vízügyi hatóság engedélyez, ezért a módosítási javaslatban

felsoroltakon túlmenõen nem is indokolt a bányászatra elõírt további szigorú

szabályok alkalmazása (pl. bányatelek megállapítás, mûszaki üzemi terv,

felelõs mûszaki vezetõ).

Indokolás a 8.§-hoz

Indokolatlan, hogy a törvény alapján (pl. a CH esetében ) az állam olyan

területeket is zárt minõsítés alatt tartson, amelyeken az ásványi nyersanyag

elõfordulás még csak nem is valószínûsíthetõ. Ezen túlmenõen azonban

ásványvagyon-gazdálkodási szempontok is indokolhatják a zárt minõsítés

rendszeres felülvizsgálatát. ennek lehetõségét a hatályos szabályozás nem

tartalmazza.

Indokolás a 9.§-hoz

A gyakorlatban elõfordul, hogy a koncessziós szerzõdés aláírója nem azonos a

koncesszió jogosultjával annak következtében, hogy mást bízott meg a szerzõdés

aláírásával. A törvény 12.§ (2) bekezdése alapján indokolt a koncesszió

nyertesének egységes megnevezése, összhangban a törvény más §-aiban (pl. 15.§)

használt megnevezéssel.

Indokolás a 10. §-hoz

Jogtechnikai módosítás a javaslat szerint megoldás, mert a szénhidrogének

szállítása és tárolása a koncessziós szabályozás tárgya, az utalásban szereplõ

létesítés és üzemben tartás a törvény szerint is bányászati tevékenységnek

minõsül, ezért arról a szállítás és tárolás körében külön rendelkezni nem

kell.

Indokolás a 11.§-hoz

A módosítási javaslat egyértelmûvé kívánja tenni a bányajáradék fizetésére

kötelezettek körét. A jelenlegi szabályozás a bányavállalkozót nevesíti, mint

a fizetési kötelezettség egyedüli címzettjét. E szabály alkalmazása azonban

problémát vet fel, ha a fizetési kötelezettséget pl. a bányászati

tevékenységet egyáltalán nem folytató kertészeti kft-re, vagy a jogosulatlanul

bányászati tevékenységet folytatóra kell megállapítani, aki a törvény fogalom-

meghatározása szerint nem minõsül bányavállalkozónak.

A bekezdés c) pontjából a geotermikus energia kivételét - a következõ bekezdés

módosítási javaslatához tett indokláson túlmenõen az is - indokolja, hogy a

geotermikus energiára nem értelmezhetõ a (2) bekezdés hatályos felvezetõ

szövege. A foglalkoztatáshoz fûzõdõ közérdek indokolja, hogy a bányajáradék

miatt ne növekedjen a munkanélküli bányászok száma.

A növelt hatékonyságú mûvelési eljárások alkalmazásba vétele hazai viszonyok

között indokolt, ennek közgazdasági megítélése a kõolaj és a kísérõ földgáz

esetében azonosan történhet. foglalkoztatás politikai okok miatti bányajáradék

csökkentés esetén többlet eredményként az országhatáron belül lévõ nyersanyag

hozzáférési biztonsága is elõnyt jelent. ez az elõny társadalmi állami szinten

jelenik meg, melyet ebben az esetben pénzzel nem kell ellentételezni. A

kitermelt többlet bányajáradék fizetése alóli mentessége a bányabezárás

idején egy olyan minimális társadalmi támogatottság, amelynek elõnyei a

környezet védelme és a munkaerõ foglalkoztatása szempontjából jelentõsek,

ugyanakkor az állami bevétel elmaradása minimális. A megoldás elõsegíti a

nemzetközi gyakorlat átvételét.

A módosítási javaslat a bányajáradék számítása körében alacsonyabb

hierarchiájú jogszabályokban lévõ elvek törvényi szintre emelését tartalmazza,

amely a bányavállalkozó számára fokozott biztonságot nyújt a hazai kutatás

választása esetére, és ez utóbbira ösztönöz is.

Környezetvédelmi szempontból különös érdek fûzõdik ahhoz, hogy a geotermikus

energia energetikai célú hasznosítása során a felesleges hõterhelések

megszûnjenek. A javasolt módosítás ezt a célt is szolgálja, valamint azt, hogy

az energiapazarlás csökkentésében legyen érdekelt a kitermelést végzõ.

Ezzel a fogalmazással megszûnik a Bt. azon hibája, hogy a kitermelt ásványi

nyersanyag értékének többszörösét írja elõ bányajáradék fizetési

kötelezettségként.

A javaslat beépítése a Bt-be egyrészt kizárná egyéb értékszámítási módszer

alkalmazásának lehetõségét, másrészt az általános megfogalmazás miatt továbbra

is szükségessé tenné a miniszteri szintû szabályozást. A javasolt módosítás

viszont nem ad a miniszternek felhatalmazást e tárgykörben rendeletalkotásra.

A tájrendezésre biztosított alap törvényben elõírt feltételei miatt az alap

gazdálkodási lehetõségei ésszerûtlenek, mert az jelenleg csak a kisebb,

jelentéktelen tájsebek felszámolására teremt jelentõs (több milliárd összegû)

forrást. A közérdek szempontjából lényeges táj- és környezetvédelmi problémák

megoldására (államot terhelõ bányabezárások, felhagyott földtani kutatófúrások

felszámolása stb.) valamint a vállalkozási szférába nem adható, az országos

ásványvagyon prognózisához nélkülözhetetlen földtani elõkutatások

finanszírozására csak a módosítási javaslat elfogadásával nyílik lehetõség:

Méltányolandó módon meg kell teremteni a településeknek a bányászattal

kapcsolatos közvetlen érdekeltségét is. Ellenkezõ esetben az önkormányzatok

még az állam számára kívánatos és hasznos bányavállalkozásokat is

ellehetetlenítik.

Indokolás a 12.§-hoz

Nem szükséges a mûszaki üzemi tervet az engedélyezési eljárásban külön is

nevesíteni, mert a kutatás engedélyezése és tényleges megkezdése el is különül

egymástól. Miután a Bt. Vhr. 6.§ (5) bekezdése a kutatás megkezdését

jóváhagyott mûszaki üzemi tervhez köti, amely szabályt indokolt - különös

tekintettel a természet- és környezetvédelemmel összefüggõ új szabályozásra is

- törvényi szintre emelni. Ezt a megoldást adja a kiegészítés.

A jelenlegi szabályozás alkotmányossági problémát is felvet amiatt, hogy a

koncesszió jogosultjára a törvény szigorúbb feltételeket állapít meg mint a

tevékenységet hatósági engedély alapján végzõkre. A szabályozás emellett

pontatlan, így jogvitára adhat lehetõséget.

A javaslat a jelenlegi szabályozás kijátszására irányuló gyakorlatot

szándékozik megszüntetni. A javasolt szabályozás a jövõben nem tenné lehetõvé

azt, hogy a bányavállalkozó az ásványi nyersanyag szempontjából nyílt

minõsítésû területre kért kutatási engedély alapján, a "bukkanás" szabályainak

alkalmazásával - koncesszió nélkül hozzáférhessen a zárt minõsítésû ásványi

nyersanyaghoz.

Indokolás a 13.§-hoz

Súlyos környezetvédelmi és vállalkozói érdek sérelme következhet be, ha a

környezetvédelmi engedély nélkül, a kutatási engedély alapján a

bányavállalkozó mezõfejlesztési és e során szénhidrogén termelési

tevékenységet végezhet. Az új szabály egyértelmûen biztosítja azt, hogy a

környezeti hatásvizsgálatra és környezetvédelmi engedélyre kötelezett

bányászati tevékenység a kutatást követõen egyáltalán nem kezdhetõ el

környezetvédelmi engedély nélkül. Az új szabály ugyanakkor azt a gyakorlatban

komoly vitát jelentõ kérdést is rendezi, hogy a környezetvédelmi engedélyt nem

a bányatelek megállapítására indított eljárást megelõzõen, hanem azt követõen,

de még az ásványi nyersanyag-vagyonnal érintett külszíni terület igénybevétele

elõtt köteles a bányavállalkozó beszerezni.

Indokolás a 14.§-hoz

Az Országgyûlés hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXI. törvénnyel a Ptk-

nak a kizárólagos állami tulajdonra vonatkozó szabályát, melynek következtében

az energia szolgáltatás és szállítás országos távvezeték hálózata nem része a

kizárólagos állami tulajdonnak. A változás következtében indokolt rögzíteni a

koncesszióról szóló szabályozással összhangban, hogy a szállítóvezetéket a

bányavállalkozó tulajdonában tarthatja.

Indokolás a 15.§-hoz

A bányavállalkozó által szolgáltatott adatok kezelésére egységes követelményt

indokolt megállapítani függetlenül attól, hogy azt a koncesszió jogosultja

vagy hatósági engedély alapján bányászati tevékenységet végzõ bányavállalkozó

szolgáltatja.

Az ásványvagyon-gazdálkodással és az állami nyersanyag vagyon

nyilvántartásával összefüggõ közérdek indokolja, hogy arra illetékes állami

szerv közvetlen ellenõrzési jogot kapjon a törvény alapján szolgáltatott

adatok valódiságának ellenõrzésére.

Indokolás a 16.§-hoz

A bányatelek megállapítása a bányatelken lévõ ásványi nyersanyag kitermelésére

a bányavállalkozó kizárólagos jogát biztosítja. Ásványvagyon-gazdálkodási

szempontból is indokolt, hogy a lelõhely ipari vagyonának meglétét és a

kitermelés feltételeit a bányavállalkozó kutatási adatokkal igazolja.

Az Alkotmánybíróság 1995-ben hatályon kívül helyezte a Bt. 26.§ (8)

bekezdését, amely garanciát biztosított a bányavállalkozások részére arra,

hogy a bányatelekben lekötött ásványi nyersanyag-vagyon kitermelését utólagos

védetté nyilvánítással ne akadályozzák meg. Indokolt, hogy ilyen esetekben a

bányavállalkozó kárát térítse meg az, akinek érdekében az utólagos védetté

nyilvánítás történt. Ellenkezõ esetben súlyos érdeksérelem éri, és teljes

mértékben kiszolgáltatott helyzetbe kerül valamennyi bányavállalkozás (pl. az

is, aki az Állammal koncessziót kötött). A törvényi szabályozásnak lehetõvé

kell tenni azt is, hogy a bányavállalkozó többletkártalanítási igényét bírói

úton érvényesíthesse.

Indokolás a 17.§-hoz

Az ásványvagyon-gazdálkodás részletes követelményeirõl jelenleg jogszabály nem

rendelkezik. A bányászat vállalkozási alapokra helyezése különösen indokolja,

hogy a bányavállalkozók rablógazdálkodással ne károsítsák az állam ásványi

nyersanyag-vagyonát. A szabályozás hiánya miatt jelenleg nincs lehetõség az

indokolatlan ásványvagyon visszahagyások, valamint a nagy ásványi

nyersanyagveszteségek elleni fellépésre. ezért indokolt a miniszter törvényi

felhatalmazása a jogszabály kiadására.

Indokolás a 18.§-hoz

Egyidejûleg hosszabb idõtartamban folyhat a bányászati tevékenység a

privatizáció következtében ugyanannál a gazdálkodó szervezetnél hatósági

engedély és koncesszió alapján. Szükséges annak törvényi deklarálása, hogy a

kizárólagos állami tulajdon hasznosításának eltérõ módjai nem teremtenek

eltérõ feltételeket.

A felszámolás vagy végelszámolás megindításáról a bányafelügyeletnek annak

érdekében indokolt tudomást szereznie, hogy a szünetelés idejére esetleg

megállapított és az államot megilletõ bányajáradék-tartozás, továbbá a

tájrendezési és a bányakár kötelezettségek érvényesítése iránt intézkedhessen.

Indokolás a 19.§-hoz

Pontosításra irányul a módosítási javaslat, mert a fõ-bányaveszélyek között

szakmailag nem értelmezhetõ a szilárdásvány bányászatban a kõzetomlás külön

minõsítése, a porveszély szakmailag elfogadott megnevezése pedig porártalom.

Indokolás a 20.§-hoz

A Bt. 1.§ (5) bekezdéséhez kapcsolódó módosítási javaslattal összhangban

indokolt, hogy a törvény tárgyi hatálya alá nem tartozó tevékenységek esetében

annak a vonatkozó külön jogszabályoktól eltérõ gyakorlása jogosulatlan

bányászati tevékenységnek minõsüljön. A módosítás lehetõséget teremt az

illegális bányászati tevékenységet folytatók szankcionálására.

Jogalkalmazási és értelmezési problémát vet fel a "szabálytalan" bányászati

tevékenység fogalma. Hasonlóan az is több jogvitát okozott, hogy a jelenlegi

szabályozás szerint az államot megilletõ bányajáradékkal kapcsolatos, a

bányavállalkozó terhelõ kötelezettségek megszegése a szabálytalanul végzett

bányászati tevékenység fogalomkörébe vonható-e. Az államigazgatási eljárás

keretében kiszabható max. 10.000.- Ft összegû végrehajtási bírságon kívül más

jogi eszköz nem áll rendelkezésre az esetenként több millió forint

bányajáradék megfizetését elmulasztó bányavállalkozó szankcionálására, amivel

az államnak jelentõs kárt okoz. A bányajáradék és a bírság megfizetésének

kikényszerítése jogi eszközök nélkül nem lehetséges.

A javasolt módosítás és kiegészítés a kérdést egyértelmûen rendezné.

Indokolás a 21.§-hoz

A módosított § megszünteti a törvény tárgyi hatályára való visszautalást,

amely nagyon sok értelmezési és hatásköri gondot jelent. A jelenlegi

szabályozás alapján pl. a metróépítést a bányafelügyeletnek kellene

engedélyezni. Nyilvánvaló, hogy a jogalkotási szándék ettõl távol volt, de a

visszautalás mindenképpen zavart okoz.

A bányatelek és a mûszaki üzemi terv megállapításának összetett szakmai

(térképészeti, bányamûszaki, ásványvagyon-gazdálkodási) és eljárási (helyszíni

tárgyalás, érdekegyeztetés stb.) kérdései nem teszik lehetõvé az eljárás 30

napon belüli befejezését, tekintettel, hogy ugyan ezen eljárásokban az 1995.

évi LIII. tv. 92.§ (2) bekezdés a környezetvédelmi hatóság szakhatósági

közremûködésére 30 napot tesz lehetõvé.

Indokolás a 22.§-hoz

A külön jogszabály szerint végezhetõ - a Bt. tárgyi hatálya alá nem tartozó -

tevékenységek engedélyezési eljárásában a bányahatóság szakhatósági

közremûködését azért indokolt megállapítani, mert e tevékenységek érintik az

ásványi nyersanyagvagyont.

Indokolás a 23.§-hoz

A területi államigazgatási szervek tervezett reformjával összhangban, a

módosítás alapján a föld alatti térségek engedélyezésével kapcsolatos

feladatok az általános építéshatóság hatáskörébe kerülnének, a létesítés

bányászati technológiája miatt ugyanakkor a bányafelügyelet szakhatósági

közremûködését indokolt megállapítani.

Indokolás a 24.§-hoz

A MGSZ javaslata szerint egyértelmûen rögzíteni kell, hogy a Bt. tárgyi

hatálya alá nem tartozó földtani ügyekben a MGSZ hatósági és szakhatósági

hatáskörben jár el, és ellátja az állam földtani kutatási feladatait. Indokolt

a Bt-ben elrendelni az állami ásványi nyersanyagvagyon hivatalos

nyilvántartását, és - különösen a bank hitelekhez - az errõl szóló igazolás

kiadásának lehetõségét.

Indokolás a 25.§-hoz

A törvény 49.§ 4. d) pontjában meghatározott tevékenység nem bányászati

tevékenység, nem vonatkoztathatók rá a bányászati tevékenység sajátos

szabályai (pl. bányatelek megállapítása, mûszaki üzemi terv készítése).

Hasonlóan a geotermikus energiát vízjogi engedély alapján kitermelõk sem

végeznek bányászati tevékenységet. A törvény által alkalmazott jogtechnikai

megoldás mely szerint valamennyi, a törvény hatálya alá tartozó tevékenységet

végzõt bányavállalkozónak tekint, a jogosultságok és kötelezettségek oldaláról

több gyakorlati problémát vetett fel. A javasolt módosítás egyrészt szûkíti a

bányászati tevékenység fogalmát, ugyanakkor az 5. pont kiegészítésével

biztosítja a szénhidrogén szállításával, valamint a vízjogi engedély alapján

geotermikus energia kitermelésére, valamint a megszûnt bányák térségeinek

hasznosítására jogosultak kötelezettségeinek érvényesítését is.

A 22. pont esetében a szállítóvezeték nem alkalmas a rendeltetésszerû

használatra, ha funkciója betöltéséhez a feltételek nem biztosítottak, ezért

azokat a tartozék kategóriából az alkotórész kategóriába kell sorolni. a

távadat átvitel az adattovábbítást segítõ technika, amely mint egyike a

lehetséges megoldásoknak, tartozéknak minõsül. A javasolt megoldás megteremti

az összhangot a távközlésrõl szóló 1992. évi LXXII. törvénnyel.

A Bt. 25.§-a a bányavállalkozót, a Bt. Vhr. 1.§-a a felszíni kutatás

bejelentõjét a tevékenység gyakorlása során megismert földtani adatok állam

részére történõ átadására kötelezi. A Bt. a földtani adat fogalmát nem a

földtan tudományokban elfogadott, elvi értelemben, hanem kifejezetten az

adatszolgáltatás szempontjából alkalmazza.

Indokolás a 26.§-hoz

A bányászok kiemelten nehéz és veszélyes, sajátosan egyedi körülmények között

végzett munkáját a világon mindenütt megkülönböztetett figyelem és megbecsülés

övezi. Ezért e nehéz sorsot és munkát vállaló embereket mind anyagilag, mind

erkölcsileg elismerésben kell részesíteni.

Összhangban a Bt. 9.§ módosításával, biztosítani kell a koncesszióra alkalmas

zárt területek rendszeres felülvizsgálatát és a változó gazdálkodási

feltételek szerinti újra minõsítését, valamint ezek hivatalos közzétételét.

Indokolás a 27.§-hoz

A Bt. hatálybalépését követõen a kormányrendelet részletesen meghatározta a

Magyar Geológiai Szolgálat feladat- és hatáskörét, továbbá a jelen

törvényjavaslatban a 24.§ a Bt. 48.§ új (3) bekezdéseként konkrétan nevesíti

azt a két alapeljárást, amelyhez a Magyar Geológiai Szolgálat szakvéleménye

szükséges.

Budapest, 1996. szeptember 18.

Szalay Gábor Schalkhammer Antal

SZDSZ MSZP

Miklós László Botka László

MSZP MSZP

Eleje Honlap