ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Törvényjavaslat
az országgyûlési képviselõk jogállásáról szóló
1990. évi LV. törvény módosításáról
Az Országgyûlés a demokratikus közélet tisztaságának elõmozdítása,
valamint annak érdekében, hogy az országgyûlési képviselõk a demokratikus
jogállam keretei között megfelelõen lássák el feladataikat, az országgyûlési
képviselõk jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvényt (a továbbiakban: Tv.) az
alábbiak szerint módosítja:
1. §
A Tv. a következõ III. fejezettel egészül ki:
"III. fejezet
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK
A képviselõi tisztség összeférhetetlensége
9. §
A képviselõ - az Alkotmány 20. §-ának (5) bekezdésében foglalt eseteken
túlmenõen - nem lehet
a) az Országgyûlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami
Számvevõszék, valamint az állampolgári jogok országgyûlési biztosa hivatali
szervezetének az alkalmazottja;
b) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, elnökhelyettese, alelnöke, igazgatója;
c) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság
igazgatóságának vagy felügyelõ bizottságának tagja;
d) a Közbeszerzések Tanácsa tagja;
e) társadalombiztosítási önkormányzat tagja.
10. §
A képviselõ az Országgyûlés vagy a kormány által létrehozott
közalapítvány kezelõ szervének tisztségviselõjeként vagy kezelõ szervezetének
tagjaként nem részesülhet tiszteletdíjban.
11. §
Országgyûlési képviselõ nem lehet:
a) országos vagy regionális terjesztésû politikai napilap
szerkesztõségének vezetõje vagy annak helyettese;
b) a Magyar Távirati Iroda vezetõje és helyettese;
c) a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnöke;
d) az Országos Rádió és Televízió Testület és a Testület Panaszbizottsága
tagja;
e) a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a
Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának tagja;
f) az országos vagy körzeti rádió vagy televízió vezetõje.
12. §
(1) Az Országgyûlés elnöke és alelnöke más keresõ foglalkozást nem
folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzõi jogi védelem alá esõ
tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.
(2) A miniszterelnök, miniszter vagy politikai államtitkár képviselõ nem
lehet az Országgyûlés elnöke, alelnöke, jegyzõje és országgyûlési bizottság
tagja.
12. §
(1) A képviselõ a mandátuma érvényességének megállapításától számított
harminc napon belül, majd megbízatásának megszûnésétõl számított harminc napon
belül köteles az Országgyûlés elnökénél vagyonnyilatkozatot tenni.
(2) A vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén - annak benyújtásáig -
képviselõ tiszteletdíjban nem részesülhet.
(3) A vagyonnyilatkozat tartalmára a magánszemélyek jövedelemadójáról
szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Gazdasági összeférhetetlenség
13. §
Országgyûlési képviselõ nem lehet:
a) állami vállalatnak, trösztnek, tröszti vállalatnak, közüzemi
vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgató-
helyettese, igazgató tanácsának vagy vezetõ testületének, és felügyelõ
bizottságnak tagja;
b) a megyei közgyûlések, a megyei jogú városok, a Fõvárosi Önkormányzat
által alapított önkormányzati vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-
helyettese, igazgatója, igazgató-helyettese, igazgató tanácsának vegy vezetõ
testületének tagja;
c) a szavazati jogok tíz százalékát meghaladó állami tulajdoni
részesedéssel (befolyásoló részesedéssel) mûködõ gazdasági társaság vezetõ
tisztségviselõje, igazgató tanácsának vagy vezetõ testületének, felügyelõ-
bizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre
irányuló más jogviszonyban álló vezetõje (vezérigazgatója).
d) a megyei közgyûlések, a megyei jogú városok, A Fõvárosi Önkormányzat
teljes vagy többségi tulajdoni részesedésével mûködõ gazdasági társaság vezetõ
tisztségviselõje, igazgató tanácsának vagy vezetõ testületének, felügyelõ-
bizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre
irányuló más jogviszonyban álló vezetõje (vezérigazgatója).
e) a szavazati jogok tíz százalékát meghaladó állami tulajdoni
részesedéssel (befolyásoló részesedéssel) vagy a megyei közgyûlések, a megyei
jogú városok, a Fõvárosi Önkormányzat teljes vagy többségi tulajdoni
részesedésével mûködõ gazdasági társaság által alapított leányvállalatnak
vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgató-helyettese,
igazgató tanácsának vagy vezetõ testületének tagja;
14. §
Országgyûlési képviselõ nem lehet:
a) a közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény hatálya alá tartozó
szervezettel - a törvény hatálya alá tartozó beszerzések teljesítésére
irányuló - szerzõdéses viszonyban álló gazdálkodó szervezet vezetõ
tisztségviselõje, felügyelõ-bizottsági tagja, valamint a gazdálkodó
szervezettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban
álló vezetõje (vezérigazgatója),
b) a képviselõi mandátum fennállása alatt, illetve annak megszûnésétõl
számított két évig koncessziós társaság vezetõ tisztségviselõje, felügyelõ-
bizottsági tagja, valamint a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, vagy
munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetõje (vezérigazgatója).
Egyéb összeférhetetlenségi szabályok
15. §
(1) Országgyûlési képviselõ nem járhat el az állam, annak szerve,
intézménye, teljes vagy többségi állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet
jogi képviselõjeként.
(2) Szakmai vagy üzleti ügyben az országgyûlési képviselõi minõségre
hivatkozni nem lehet.
(3) Az országgyûlési képviselõ a képviselõi megbizatásának
felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, illetve
nem használhat fel.
16. §
(1) Az országgyûlési képviselõ e minõségében eljárva, illetve képviselõi
megbizatását felhasználva saját maga vagy családja számára semmilyen pénzbeni
vagy természetbeni juttatást nem fogadhat el, semmilyen anyagi elõnyre nem
tehet szert.
(2) Az országgyûlési képviselõ képviselõi megbizatásával összefüggésben
egy-egy alkalommal nem fogadhat el olyan ajándékot vagy más ingyenes
juttatást, amely a mindenkori képviselõi tiszteletdíj kéthavi összegét
meghaladja. Az ez összegnél alacsonyabb értékû ajándékokról és ingyenes
juttatásokról a képviselõ kimutatást köteles vezetni.
17. §
Összeférhetetlenség miatt megszûnik annak a képviselõnek a mandátuma
a) akit a közügyek gyakorlásától jogerõsen eltiltottak,
b) akit szándékos bûntett miatt jogerõsen szabadságvesztésre ítéltek,
c) akinek az állammal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások
kimerítését követõen - köztartozása áll fenn, és azt az errõl szóló értesítés
kézhezvételétõl számított hatvan napon belül - részletfizetés esetén az ezt
engedélyezõ határozat rendelkezéseinek megfelelõen - nem rendezi,
d) akinek kényszergyógykezelését a bíróság jogerõsen elrendelte.
Bejelentési kötelezettség alá
esõ tevékenységek és jövedelmek
18.§
Az országgyûlési képviselõ az Országgyûlés elnökének köteles bejelenteni
minden, összeférhetetlenség alá nem esõ
a) munkaviszonyát és munkavégzésre irányuló más jogviszonyát;
b) önálló vállalkozását, gazdasági társaságban, szövetkezetben, közhasznú
társaságban fenálló részesedését (tagsági viszonyát), továbbá e szervezetekben
betöltött vezetõ tisztségviselõi megbízatását, felügyelõ-bizottsági tagságát;
c) alapítványát, alapítvány kezelõ testületében fennálló tagságát,
társadalmi szervezetben fennálló tagsági viszonyát, továbbá e szervezetek
jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott legfelsõbb, valamint ügyintézõ
és képviseleti szervében betöltött tisztségét;
d) köztestületben fennálló tagságát, valamint köztestület jogszabályban
vagy alapszabályban meghatározott legfelsõbb, valamint ügyintézõ és
képviseleti szervében betöltött tisztségét;
e) az a-d) pontokban meghatározottakon túlmenõen, valamennyi - a
képviselõi megbizatáson kívüli - rendszeres, valamint az egyhavi képviselõi
tiszteletdíjat meghaladó mértékû eseti, illetve évente többszöri jövedelemmel
járó tevékenységét, szerzõdéses jogviszonyát;
f) az a-e) pontokban meghatározott jövedelmét.
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
19. §
(1) A képviselõ a mandátuma érvényességének megállapításától számított
harminc napon belül, majd megbízatásának megszûnésétõl számított harminc napon
belül köteles az Országgyûlés elnökénél vagyonnyilatkozatot tenni.
(2) A vagyonnyilatkozat az országgyûlési képviselõ, a vele közös
háztartásban élõ házas- és élettársa valamint gyermeke következõ vagyonára
terjed ki:
a) az ingatlantulajdon, a vagyoni értékû jog;
b) az ötszázezer forint egyedi értéket meghaladó ingóság;
c) az értékpapír, továbbá a vagyoni értéket megtestesítõ tagsági vagy
részesedési jog;
d) ötszázezer forintot meghaladó készpénz, pénzintézeti számlakövetelés,
az összességében ötszázezer forintot meghaladó szerzõdés alapján fennálló
pénzkövetelés.
(3) A vagyonnyilatkozatban fel kell tüntetni a vagyon mennyiségét, és ha
ez megállapítható, azonosítõ adatait, szerzéskori értékét, továbbá szerzésének
idõpontját és jogcímét.
(4) Vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - a
képviselõ tiszteletdíjban nem részesülhet, képviselõi jogait nem
gyakorolhatja. A képviselõi megbízatás megszûnése után kötelezõ
vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén a képviselõ a korábbi
vagyonnyilatkozatban meghatározott vagyonösszeg alapulvételével késedelmi
kamatot köteles fizetni. A késedelmi kamat mértéke minden naptári nap után a
felszámítás idõpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd
része. Ha a volt képviselõ a megbízatás megszûnését követõ egy éven belül még
nem tette meg a vagyonnyilatkozatot, akkor a késedelmi kamat egy évre
kiszámított összegének a bírósági végrehajtását kell kérni. A további
kamatfizetési kötelezettség ezzel megszûnik.
Eljárási szabályok
20. §
(1) Az országgyûlési képviselõ a mandátuma érvényességének
megállapításától, az Országgyûlés elnöke és alelnöke az e tisztségbe való
megválasztásától számított harminc napon belül köteles a vele szemben fennálló
összeférhetetlenségi okot megszüntetni, illetve megszüntetését kezdeményezni.
Ennek megtörténtéig a képviselõi megbízatásából eredõ jogait nem gyakorolhatja
és tiszteletdíjra sem jogosult.
(2) Ha a képviselõ az (1) bekezdésében írt kötelezettségének nem tesz
eleget, bármely képviselõ indítványára az Országgyûlés - a Mentelmi és
Összeférhetetlenségi Bizottság véleményének kikérése után - tizenöt napon
belül kimondja az összeférhetetlenséget.
(3) A 17. §-ban meghatározott összeférhetetlenségrõl a jogerõs ítéletet
hozó bíróság haladéktalanul tájékoztatja az Országgyûlés elnökét. Az
összeférhetetlenséget az Országgyûlés ezt követõen 15 napon belül mondja ki.
(4) Az összeférhetetlenség kimondásához a jelenlévõ képviselõk
kétharmadának a szavazata szükséges.
(5) A képviselõi összeférhetetlenség megállapítását bárki kezdeményezheti
írásban az Országgyûlés elnökénél. A kezdeményezésben pontosan meg kell
jelölni, hogy mely képviselõvel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok
merült fel; mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához
szükséges bizonyítékokat is. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a
kezdeményezõ személyazonosító adatait és aláírását. Hiányos kezdeményezés
esetén az Országgyûlés Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottságának elnöke
nem indítja meg a szükséges eljárást.
21. §
(1) Az összeférhetetlenség bejelentése esetén az ügyet az Országgyûlés
Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottsága 30 napon belül kivizsgálja. Az
adott ügy kivizsgálására tagjai sorából - sorsolással - háromtagú
vizsgálóbizottságot hoz létre. Az Országgyûlés Mentelmi és
Összeférhetetlenségi Bizottságának elnöke nem lehet tagja a
vizsgálóbizottságnak.
(2) A vizsgálóbizottság eljárásának részletes szabályait az Országgyûlés
Házszabálya állapítja meg.
22. §
(1) A vagyonnyilatkozatokat és a bejelentési kötelezettség alá tartozó
tevékenységeket, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos minden
nyílvántartást az Országgyûlés Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottsága
vezeti.
(2) A nyilvántartásban szereplõ adatokba bármely országgyûlési képviselõ
betekinthet.
(3) A nyilvántartásban szereplõ adatokat a képviselõi megbízatás
megszûnését követõ egy hónapon belül törölni kell."
2. §
(1) E törvény 19.........................napján lép hatályba.
(2) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg a Tv. a preambulum után az
"I. fejezet" számozással egészül ki, valamint a jelenlegi 10-11. §-ok
számozása 2-3. §-ra változik, és a következõ alcímmel egészül ki: "A
képviselõk munkajogi és társadalombiztosítási jogállása"; a 2-5. §-ok
számozása 4-7. §-ra változik, és a "II. fejezet" számozással egészül ki: "A
képviselõi tisztség ellátásának támogatása"; a 14. § számozása 23. §-ra
változik, és a "Záró rendelkezések" alcím elé a "IV. fejezet" számozása kerül,
továbbá a Tv. 6-8. §-ai és a 14. § (2) bekezdése hatályát veszti.
(3) A 18. 4-ban meghatározott bejelentést, valamint a 19. §-ban
meghatározott vagyonnyilatkozatot a törvény hatályba lépését követõ 30 napon
belül kell megtenni az Országgyûlés elnökénél. A 13. §-ban meghatározott
összeférhetetlenségi szabályokat a jelenleg mandátummal rendelkezõ képviselõk
fennálló tisztségeik vonatkozásában nem kell alkalmazni. Ha azonban e
tisztségek valamelyike a képviselõi mandátum ideje alatt megszûnik, akkor
újabb összeférhetetlen tisztség nem létesíthetõ.
Budapest, 1996. szeptember 23.
Bihari Mihály
MSZP