ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Képviselõi önálló javaslat!
Törvényjavaslat
az Országos Magyar Vadászkamaráról
Az Országgyûlés abból a célból, hogy a hivatásos és a sport vadászok
önkormányzati elveken alapuló, köztestületi formában mûködõ szakmai szervezete
szervezze és intézze a vadászati tevékenység gyakorlásával összefüggõ egyes
közfeladatokat, továbbá elismerve a vadászok szakmai önkormányzathoz való
jogát, a következõ törvényt alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
(1) Az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: kamara) a hivatásos
és sportvadászok önkormányzattal rendelkezõ, közfeladatokat és általános
szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete.
(2) A kamara a feladatait
a) a megyékben és a fõvárosban mûködõ területi szervezetei (a
továbbiakban együtt: területi szervezet), valamint
b) országos szervezete
útján látja el.
(3) A kamara területi szervezetei, valamint országos szervezete jogi
személyek.
(4) A területi szervezet elnevezésében utalni kell annak illetékességi
területére.
(5) Az országos szervezet székhelye Budapest.
(6) Az országos szervezet jogosult a Magyar Köztársaság címerének
használatára.
(7) A "vadászkamara" elnevezés használatára, valamint az e törvényben írt
közfeladat ellátására kizárólag a területi szervezet és az országos szervezet
jogosult.
2. §
A kamara alapszabály szerint mûködik. Az alapszabály tartalmazza,
illetõleg meghatározza:
a) a területi szervezetek, valamint az országos szervezet elnevezését és
székhelyét;
b) a kamara szervezetére és szerveinek mûködésére vonatkozó szabályokat;
c) a testületi szervek, valamint a tisztségviselõk feladat- és
hatáskörére, választásuk módjára, megbízatásuk idõtartamára vonatkozó
szabályokat;
d) a kamara gazdálkodására vonatkozó alapvetõ szabályokat;
e) mindazokat a kérdéseket, amelyeket e törvény az alapszabályba való
felvételre utal.
II. Fejezet
A KAMARA FELADATAI
3. §
A kamara
a) képviseli és védi a vadászati tevékenység gyakorlásával összefüggõ
ügyekben a hivatásos és sportvadászok általános szakmai érdekeit,
testületeinek tekintélyét, valamint a hivatásos vadászok hivatásukból eredõ
jogait;
b) véleményt nyilvánít
ba) a vad védelmét, a vadgazdálkodást, valamint a vadászati jog
gyakorlását, hasznosítását érintõ jogszabályokról,
bb) az illetékes oktatási intézményekkel együttmûködve a hivatásos
vadászképzés, valamint a szakmai továbbképzés követelményszintjérõl,
c) megalkotja a vadászat rendjének vadász-etikai szabályait;
d) közremûködik a vadászvizsga részletes tartalmi feltételeinek
kialakításában;
e) gondoskodik a vadászvizsga lebonyolításáról;
f) etikai eljárást folytat le a kamara etikai szabályait megszegõ
tagjával szemben;
g) a kamara tagjairól névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék) vezet és
errõl statisztikai adatokat szolgáltat;
h) kiállítja a hivatásos vadász szolgálati igazolványát, szolgálati
naplóját;
i) kiállítja - a külön törvényben meghatározottak szerint - a
vadászjegyet;
j) eljárást kezdeményez az illetékes hatóságnál a jogosulatlanul
vadászókkal szemben;
k) elõsegíti a hivatásos vadászok szakmai tevékenységének magasabb szintû
gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítását, és ezzel összefüggésben
meghatározza a kötelezõ szakmai továbbképzésen való részvétel feltételeit;
l) létesít és fenntart belföldi, illetõleg külföldi szakmai
kapcsolatokat;
m) kezdeményezi az illetékes szervnél kitüntetés adományozását;
n) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.
4. §
(1) A kamara tagjairól a területi szervezet által vezetett névjegyzékben
fel kell tüntetni a kamara tagjának
a) családi és utónevét, lakhelyét;
b) állampolgárságát;
c) születési helyét és idejét;
d) vadászjegyének számát;
e) fegyvertartási engedélyének számát;
f) esetleges etikai vétségeit;
g) kitüntetéseit.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen a hivatásos vadász kamarai
tagról vezetett nyilvántartás tartalmazza:
a) a hivatásos vadász szolgálati helyét;
b) a vadászati hatóság által kiállított igazolásokat;
c) a vadászati hatóság által végzett ellenõrzések eredményét.
(3) A Kamara az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés a)
pontjában foglalt adatokról évente adatokat szolgáltat az Országos
Vadgazdálkodási Adattárnak.
III. Fejezet
A KAMARA SZERVEZETE
A területi szervezet
5. §
(1) A megyékben és a fõvárosban képviseleti, ügyintézõ szervekkel,
valamint önálló költségvetéssel rendelkezõ területi szervezet mûködik.
(2) A területi szervezet ellátja az e törvényben, valamint az
alapszabályban hatáskörébe utalt kamarai feladatokat.
6. §
(1) A területi szervezet képviseleti szerve a nyilvántartásba vett tagok
összességébõl álló területi közgyûlés, amely - ha azt a területi szervezet
tagjainak az alapszabályban meghatározott száma indokolja - küldöttgyûlés
formájában is megszervezhetõ.
(2) A küldöttgyûlésbe - ha az alapszabály másként nem rendelkezik - ötven
tagonként kell négy évre egy-egy küldöttet megválasztani a nyilvántartásba
vett tagok közül. A küldöttgyûlésre egyebekben a területi közgyûlés szabályait
kell alkalmazni.
(3) A területi közgyûlés határozatképes, ha azon a nyilvántartásba vett
tagok több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén - ha az
alapszabály másként nem rendelkezik - a tizenöt napon belül ismételten
összehívott területi közgyûlés az eredetileg közölt napirendi pontok
vonatkozásában a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
(4) A területi közgyûlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévõk
több mint a felének az egyetértõ nyílt szavazatával hozza. Alapszabály az
ügyek meghatározott körében a határozatot minõsített szótöbbséghez, illetõleg
az e törvényben foglaltakon túl titkos szavazáshoz kötheti.
(5) A területi közgyûlést szükség szerint, de legalább évente egyszer
össze kell hívni. Az alapszabály a területi közgyûlés kötelezõ összehívásának
más eseteit is megállapíthatja.
(6) A rendkívüli területi közgyûlést az elnök hívja össze saját
hatáskörben vagy a tagság tíz százalékának kérésére.
7. §
(1) A területi közgyûlés az alapszabályban meghatározott feladatok
ellátására titkos szavazással területi vezetõséget (a továbbiakban: vezetõség)
választ, amely az új vezetõség megválasztásáig látja el feladatait.
(2) A vezetõségbe tisztségviselõként
a) egy elnököt,
b) az alapszabály eltérõ rendelkezése hiányában egy alelnököt,
c) egy titkárt,
d) az alapszabályban meghatározott számú vezetõségi tagot
kell megválasztani.
(3) Az alapszabály a (2) bekezdésben foglaltakon túl más tisztségviselõk
választását is kötelezõvé teheti.
(4) A vezetõség határozatképességére - a megismételt közgyûlésre
vonatkozó szabály kivételével - és határozathozatalának módjára a közgyûlésre
vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.
(5) A területi szervezetet az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök
képviseli.
(6) A titkár az alapszabályban meghatározott feladatokat látja el.
8. §
A területi közgyûlés az alapszabályban meghatározott számú, de legalább
három tagból álló területi etikai bizottságot választ. A területi etikai
bizottság elnökét - annak tagjai közül - a területi közgyûlés választja meg.
9. §
A 6-8. §-okban meghatározott szerveken kívüli, további szervek
megalakításáról az alapszabály rendelkezik.
Az országos szervezet
10. §
(1) Az országos szervezet a kamara
a) országos képviseleti szervébõl,
b) az elnökségbõl,
c) a felügyelõ bizottságból,
d) az országos etikai bizottságból [a b)-d) pont szerinti szervek a
továbbiakban együtt: ügyintézõ szervek]
áll.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az alapszabály más ügyintézõ vagy
egyéb szerv, illetõleg szakmai bizottság felállításáról is rendelkezhet.
(3) Az országos szervezet tisztségviselõi:
a) az elnökség tagjai,
b) a felügyelõ bizottság elnöke,
c) az országos etikai bizottság elnöke,
d) az alapszabály szerint szervezett állandó bizottság elnöke.
(4) Az elnökség tagjai:
a) az elnök,
b) az alapszabályban meghatározott számú alelnök,
c) a fõtitkár, valamint
d) a területi szervek elnökei.
11. §
(1) A kamara országos képviseleti szerve, a területi közgyûlés által a
nyilvántartásba vett minden megkezdett kettõszáz tag után megválasztott
küldöttekbõl (a továbbiakban: országos küldött) álló küldöttközgyûlés (a
továbbiakban: küldöttközgyûlés).
(2) A küldöttközgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a kamara alapszabályának, a szakmai irányelveknek, valamint a vadász-
etikai szabályzatnak a megalkotása és módosítása,
b) országos tisztségviselõinek, az országos etikai bizottság és a
felügyelõ bizottság tagjainak a megválasztása,
c) az elnökség és a felügyelõ bizottság éves beszámolójának az
elfogadása,
d) a kamara éves költségvetésének, ennek részeként a kamarai tagsági
díjnak a megállapítása, a tagsági díjból származó bevétel - a területi
szervezet és az országos szervezet közötti - megosztása arányának, valamint a
költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolónak az elfogadása,
e) minden olyan ügy, amelyet e törvény vagy az alapszabály a
küldöttközgyûlés hatáskörébe utal.
(3) A küldöttközgyûlés összehívására a területi közgyûlésre vonatkozó
rendelkezések irányadók azzal, hogy a területi vezetõségen az elnökséget, a
területi szervezetnél nyilvántartásba vett tagon az országos küldöttet kell
érteni.
(4) A küldöttközgyûlés határozatképességére a területi közgyûlésre
vonatkozó rendelkezések az irányadóak. A küldöttközgyûlés ülésein az országos
szervezet tisztségviselõi - amennyiben nem küldöttek - tanácskozási joggal
vesznek részt.
(5) A küldöttközgyûlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévõk több
mint felének egyetértõ nyílt szavazatával hozza. Az alapszabály elfogadásához
és módosításához a szavazásra jogosult jelenlévõk kétharmadának egyetértõ
szavazata szükséges.
(6) A küldöttközgyûlés a törvényben, illetve az alapszabályban
meghatározott feladatok ellátására - a területi szervek elnökei kivételével -
megválasztja az országos szervezet tisztségviselõit, valamint az alapszabály
szerint szervezett állandó bizottság tagjait.
12. §
(1) Az elnökség ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket e törvény, az
alapszabály, illetve a küldöttközgyûlés részére meghatároz. Az elnökség
kizárólagos hatáskörébe tartozik, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével:
a) a küldöttközgyûlés üléseinek összehívása,
b) a tagsági viszony felfüggesztését, illetve megszûnését elrendelõ
határozat elleni fellebbezés elbírálása, feltéve, ha azt nem etikai eljárás
keretében hozták,
c) a 3. § b) pontja szerinti véleményezési jog gyakorlása,
d) törvény, illetve az alapszabály által meghatározott egyéb kamarai
feladatok ellátása.
(2) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó hatáskörök gyakorlását a
küldöttközgyûlés magához vonhatja, illetve azok gyakorlásának szempontjait
meghatározhatja.
(3) Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik.
(4) Az elnökség határozatképességére és határozathozatalára a 6. §
(3)-(4) bekezdéseiben foglalt rendelkezések az irányadók.
(5) A kamarát az elnök, akadályoztatása esetén - az alapszabályban
meghatározott körben - az alelnök képviseli.
(6) A fõtitkár az alapszabályban meghatározott körben képviseli a
kamarát, továbbá ellátja az alapszabályban meghatározott feladatokat.
13. §
(1) Az országos etikai bizottság, illetõleg a felügyelõ bizottság annak
elnökébõl, valamint az alapszabályban meghatározott számban megválasztott
további tagokból áll.
(2) Az országos etikai bizottság:
a) javaslatot tesz a vadász-etikai szabályzatra;
b) lefolytatja a területi etikai bizottság határozata ellen benyújtott
másodfokú etikai eljárást;
c) ellátja az alapszabályban meghatározott egyéb feladatokat.
(3) A felügyelõ bizottság ellenõrzi a kamara mûködésére, gazdálkodására,
pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belsõ szabályok
érvényesülését az országos, illetve a területi szerveknél és
tisztségviselõknél. Az ellenõrzés során a felügyelõ bizottságot megilletõ
jogosultságokat az alapszabály határozza meg azzal, hogy a felügyelõ bizottság
részére tájékoztatás adásának kötelezettségét nem korlátozhatja.
(4) Az országos etikai bizottság, valamint a felügyelõ bizottság
ügyrendjét saját maga állapítja meg.
IV. Fejezet
A KAMARA TISZTSÉGVISELÕINEK VÁLASZTÁSA
14. §
(1) A kamara tisztségviselõit a kamara tagjai közül - amennyiben az
alapszabály eltérõen nem rendelkezik - négyéves idõtartamra, titkosan
választják. Azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást követõ
alkalommal választható meg. Tisztségviselõnek csak büntetlen elõéletû személy
választható meg.
(2) Amennyiben a tisztségviselõ választására a megválasztási idõtartam
lejártát követõen kerül sor, a tisztségviselõ megbízatása az új tisztségviselõ
megválasztásának a napján szûnik meg.
(3) Ha tisztségviselõ megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott
idõtartam lejárta elõtt szûnik meg, a választásra jogosult szerv - az eredeti
alapszabály eltérõ rendelkezése hiányában - a megbízatás megszûnésétõl
számított harminc napon belül választja meg az új tisztségviselõt.
(4) Amennyiben a tisztségviselõ megválasztása a küldöttközgyûlés
hatáskörébe tartozik, a (3) bekezdés szerinti választás céljából a
küldöttközgyûlést - az alapszabály eltérõ rendelkezése hiányában - a
megbízatás megszûnésétõl számított negyvenöt napon belüli idõpontra össze kell
hívni.
15. §
(1) Kamarai tisztségre választható minden kamarai tag, feltéve, ha vele
szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. Összeférhetetlen a kamarai
tisztség vállalásával, ha a tag a vadászati-, az erdészeti-, valamint a
természetvédelmi hatóságnál közszolgálati jogviszonyban áll.
(2) A tisztségviselõ azonos kamarai szervezeten belül - a
küldöttközgyûlési küldöttként való megválasztás esetét kivéve - csak egy
tisztséget tölthet be.
(3) A területi szervezet vezetõségének, az országos szervezet
elnökségének, a területi és az országos etikai bizottságnak, továbbá a
felügyelõ bizottságnak a tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói
[Ptk. 685. § b) pontja] és keresõ foglalkozásuk során egymás alá- és
fölérendeltjei.
(4) Az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve megválasztása
esetén a megszüntetés módjáról az érintett a megválasztása elõtt köteles
nyilatkozni. Amennyiben az összeférhetetlenség a választást követõen merül
fel, az attól számított tizenöt napon belül köteles az összeférhetetlenséget
megszüntetni. A megszüntetésrõl az érintett a választására jogosult testületet
haladéktalanul tájékoztatja.
(5) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a (4) bekezdésben foglalt
határidõn belül nem szünteti meg, az összeférhetetlenség kimondásáról és ezzel
együtt a tisztségbõl való visszahívásról az országos etikai bizottság vagy
felügyelõ bizottság kezdeményezésére, illetve hivatalból az érintett
választására jogosult szerv határoz. Az összeférhetetlenség tárgyában hozott
határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs.
(6) Az alapszabály az összeférhetetlenség más eseteit is megállapíthatja.
16. §
A kamara tisztségviselõjének megbízatása megszûnik a tisztségviselõ:
a) halálával,
b) lemondásával,
c) kamarai tagságának felfüggesztésével vagy megszûnésével,
d) az összeférhetetlenség kimondásával, valamint
e) a választás idõtartamának lejártával.
V. Fejezet
A TAGSÁGI VISZONY
A tagsági viszony keletkezése
17. §
(1) E törvény alapján a kamara tagja az a személy, aki rendelkezik
érvényes vadászjeggyel.
(2) A kamara az alapszabályban meghatározott feltételekkel pártoló,
illetõleg tiszteletbeli tagságot létesíthet.
(3) Nem állítható ki vadászjegy az etikai büntetés jogerõre emelkedésétõl
számított két évig annak a személynek, akivel szemben "kizárás" etikai
büntetést alkalmaztak.
(4) Elutasítható a vadászjegy kiadása iránti kérelme annak a személynek,
akivel szemben olyan etikai kifogás merül fel, amely kamarai tag esetében a
tagsági viszony felfüggesztését, illetõleg kizárás etikai büntetést vonna maga
után, feltéve, ha az elutasítás okaként megjelölt cselekmény vagy mulasztás
elkövetésétõl két év még nem telt el. A vadászati, az erdészeti, valamint a
természetvédelmi hatóság hatósági feladatokat ellátó dolgozójának vadászjegy
kiadási kérelme csak az illetékes miniszter hozzájárulásával utasítható el.
(5) Az alapszabály a (3)-(4) bekezdésben foglaltaktól kedvezõbb
feltételeket is megállapíthat.
(6) Az a személy, akinek vadászjegy kiállítási kérelmét nem a (3)-(5)
bekezdésben foglaltak figyelembevételével bírálták el, az errõl szóló indokolt
írásbeli határozat ellen, annak kézhezvételétõl számított harminc napon belül
fellebbezhet az országos szervezet elnökségéhez, amely azt a benyújtástól
számított kilencven napon belül elbírálja. A másodfokú elutasító határozat
ellen a kérelmezõ a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok szerint
keresetet nyújthat be a bírósághoz. A bíróság a megtámadott határozatot
megváltoztathatja.
18. §
(1) A vadászjegy kiadása iránti kérelemmel egyidejûleg a kérelmezõnek
nyilatkoznia kell arról, hogy
a) a kamarai tagsági díjat az alapszabályban meghatározott módon
megfizeti,
b) a kamara alapszabályában foglaltakat magára nézve kötelezõen elismeri.
E nyilatkozat hiányában a vadászjegy kiállítása megtagadható.
(2) A vadászjegy kiadására irányuló eljárásban nem vehet részt az a
személy, akitõl az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el, továbbá az, aki
a kérelmezõnek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont].
(3) A névjegyzékben feltüntetett adatok helyessége elleni jogorvoslatra a
17. § (6) bekezdésben foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni.
A tagsági viszony felfüggesztése
19. §
(1) A vezetõség írásban indokolt határozattal - a (4) bekezdésben
foglaltakra is figyelemmel - felfüggeszti a tagsági viszonyát annak a tagnak,
a) aki azt kéri;
b) akit a bíróság jogerõsen egy évet meg nem haladó végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélt, a szabadságvesztés idõtartamára;
c) akit a bíróság a hivatásos vadászként történõ foglalkozástól jogerõs
ítélettel határozott idõre eltiltott, az eltiltás idõtartamára;
d) aki az alapszabályban meghatározott idõközönként, valamint az ott
meghatározott módon szervezett szakmai továbbképzésen való eredményes
részvételt nem tudja igazolni, legfeljebb a továbbképzésen való eredményes
részvételig.
(2) A felfüggesztés idõtartama alatt a tagsági viszonyból eredõ
valamennyi jog és kötelezettség szünetel, és erre az idõtartamra a
vadászjegyet, valamint a hivatásos vadász szolgálati naplóját és jelvényét be
kell vonni.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztett tagsági viszonyt a
vezetõség a tag kérelmére állítja helyre, a b)-d) pontok alapján
felfüggesztett tagsági viszony pedig az ott megállapított idõtartam lejártát
követõ napon áll helyre, amelyet a tagnak írásban be kell jelentenie.
(4) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a tagsági viszony
felfüggesztése helyett legfeljebb hat hónapra bevonható a vadászjegy, a
hivatásos vadász szolgálati igazolványa, valamint jelvénye.
(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti jogerõs ítéletrõl az eljáró
bíróság az illetékes területi szervezetet tájékoztatja.
A tagsági viszony megszûnése
20. §
(1) Megszûnik a tagsági viszonya annak a tagnak,
a) aki meghalt,
b) aki a tagsági viszonyáról lemondott,
c) akit a (2) bekezdésben foglalt indokok alapján zártak ki a kamarából,
d) aki jogerõsen "kizárás" etikai büntetésben részesült,
e) aki tizenkét hónapot meghaladóan nem fizeti a tagdíjat, és a területi
szervezet vezetõségétõl fizetési kedvezményt nem kapott.
(2) A vezetõség indokolt írásbeli határozatával ki kell zárni a kamarából
azt a tagot, akit
a) jogerõsen egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek,
b) bíróság jogerõsen a hivatásos vadász foglalkozástól végleges hatállyal
eltiltott, továbbá
c) aki már nem felel meg a tagsági viszony létesítése feltételeinek.
(3) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a
határozathozatalra és a jogorvoslatra az etikai eljárásra vonatkozó szabályok
irányadók.
(4) A (2) bekezdés alapján hozott határozat elleni jogorvoslatra a 17.
§ (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) Azt a személyt, akinek tagsági viszonya az (1) bekezdés b) pontja
alapján szûnt meg, kérelmére a tagfelvételre egyébként illetékes vezetõség
ismét felveszi a kamara tagjai közé.
(6) Az a személy, akinek tagsági viszonya kizárás miatt szûnt meg,
kérelmére - az alapszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén - a
kamara tagjai közé ismét felvehetõ.
(7) Az a személy, akinek tagsági viszonya az (1) bekezdés d) pontjában
meghatározott okból szûnt meg - amennyiben az alapszabály ennél rövidebb idõt
nem állapít meg vagy a területi közgyûlés ettõl eltérõen nem rendelkezik - az
etikai büntetés jogerõre emelkedésétõl számított két éven belül a kamarába
tagként nem vehetõ fel.
(8) A tagsági viszony megszûnése esetén a volt kamarai tag vadászjegyét,
hivatásos vadász szolgálati igazolványát valamint jelvényét be kell vonni.
A tag jogai és kötelezettségei
21. §
(1) A tag joga, hogy
a) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a területi közgyûlésen;
b) e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén tisztséget viseljen
a kamara bármely szervében;
c) igénybe vegye a kamara által nyújtott szolgáltatásokat;
d) a kamara tisztségviselõitõl a kamara mûködésérõl érdemi
felvilágosítást kérjen;
e) a kamara bármely szerve jogsértõ testületi határozatának bíróság
általi felülvizsgálatát kezdeményezze;
f) a kamara bármely szerve vagy tisztségviselõje alapszabályt sértõ
határozatának, intézkedésének felügyelõ bizottság általi felülvizsgálatát
kezdeményezze;
g) az e törvényben, valamint a külön jogszabályban írt feltételek
teljesítése esetén a hivatásos vadászi tevékenységet folytassa;
h) a tudomására jutott etikai vétség elkövetése esetén az illetékes
etikai bizottságnál kezdeményezze etikai eljárás lefolytatását.
(2) A tagsági viszonyból erdõ jogok csak személyesen gyakorolhatók.
(3) A tag kötelezettsége, hogy
a) fizesse a kamara által megállapított tagdíjat;
b) megtartsa a kamara alapszabályában és más szabályzataiban foglaltakat;
c) a vadászat gyakorlása során a szakmai irányelveknek, valamint a
vadász-etikai szabályzatban foglaltaknak megfelelõen járjon el.
(4) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti perindításra az a tag nem
jogosult, aki a határozat meghozatalában részt vett, és nem szavazott a
határozat ellen. A perindítás szándékát a tag köteles bejelenteni a határozat
meghozatalától számított tizenöt napon belül az országos szervezet felügyelõ
bizottságának, amely további tizenöt napon belül állást foglal, s errõl a
határozatot hozó testületet, valamint a tagot írásban értesíti.
(5) A keresetet az országos szervezet felügyelõ bizottsága
állásfoglalásának kézhezvételétõl számított harminc napon belül a sérelmes
döntést hozó szervezet ellen kell megindítani. A keresetindításra nyitvaálló
határidõ jogvesztõ. A keresetindításnak halasztó hatálya nincs, a bíróság
azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
(6) A (4)-(5) bekezdés szerinti esetekben a bíróság eljárására a Polgári
Perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
VI. Fejezet
A VADÁSZ-ETIKAI FELELÕSSÉG SZABÁLYAI
22. §
(1) E törvény alkalmazásában a vadász-etikai szabályok megszegése etikai
vétségnek minõsül.
(2) Etikai vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén, vagy ha azt maga a
tag kéri, etikai eljárást kell lefolytatni.
(3) A vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatóság
hatósági feladatokat ellátó dolgozójával szemben etikai eljárást az illetékes
miniszter hozzájárulásával lehet lefolytatni.
23. §
(1) Etikai vétség esetében az eljárást elsõ fokon a területi etikai
bizottság folytatja le.
(2) Az etikai eljárást etikai vétség alapos gyanúja esetén lehet
megindítani, és azt a megindításától számított harminc napon belül le kell
folytatni, kivéve, ha a bizonyítási eljárás lefolytatása ennél hosszabb idõt
tesz szükségessé. Ez utóbbi esetben az eljárás lefolytatásának határideje egy
alkalommal hatvan nappal meghosszabbítható.
(3) Etikai eljárás nem indítható, ha azt a területi etikai bizottság az
etikai vétség tudomására jutásától számított kilencven napon belül nem indítja
meg, vagy ha a vétség elkövetése óta már egy év eltelt.
(4) Ha az etikai vétségnek is minõsülõ ügyben büntetõ- vagy
szabálysértési eljárás is indult, a kilencven napos határidõ a jogerõs
határozat területi szervezettel történt közlésétõl, az egyéves határidõ pedig
az eljárás jogerõs befejezésétõl számít.
(5) A bíróság vagy szabálysértési hatóság a tagsági viszony
felfüggesztését vagy megszûnését eredményezõ határozatát a jogerõre emelkedést
követõ harminc napon belül megküldi az illetékes kamarai szervnek.
24. §
(1) A területi etikai bizottság az etikai felelõsség tárgyában hozott
döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja, és megküldi az érintett
tagnak, illetõleg az etikai eljárást kezdeményezõnek.
(2) Az elsõ fokú határozattal szemben az érdekelt személy a határozat
kézhezvételétõl számított tizenöt napon belül fellebbezést nyújthat be az
országos etikai bizottsághoz.
(3) Az országos etikai bizottság a fellebbezés benyújtásától számított
harminc napon belül írásbeli, indokolt határozattal dönt az etikai felelõsség
tárgyában. A harminc napos határidõt az országos etikai bizottság egy
alkalommal hatvan nappal meghosszabbíthatja. A határozatot meg kell küldeni az
elsõ fokon eljáró etikai bizottságnak, valamint az (1) bekezdésben
meghatározott személyeknek.
25. §
(1) Az etikai eljárás lefolytatását követõen a taggal szemben az alábbi
etikai büntetések szabhatók ki:
a) megrovás;
b) pénzbírság, amely a mindenkori minimálbér egyszeresétõl tízszereséig
terjedhet;
c) a vadászjegy, a hivatásos vadász szolgálati naplójának, valamint
jelvényének legfeljebb hat hónapra történõ bevonása;
d) a tagsági viszony legfeljebb hat hónapra terjedõ felfüggesztése;
e) kizárás.
(2) A b)-e) pontok szerinti etikai büntetés a vadász-etikai szabályok
ismételt és súlyos megsértése esetén alkalmazható. A tagsági viszony
felfüggesztése esetén a 19. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat kell
megfelelõen alkalmazni.
(3) A kamara országos etikai bizottsága által hozott kizárást kimondó
másodfokú határozat a közigazgatási határozatokra vonatkozó szabályok szerint
a bíróság elõtt megtámadható.
(4) A vadászati-, az erdészeti-, valamint a természetvédelmi hatóság
hatósági feladatokat ellátó dolgozójával szemben kizárás etikai büntetés csak
az illetékes miniszter hozzájárulásával szabható ki.
VII. Fejezet
A KAMARA ÁLLAMI FELÜGYELETE
26. §
(1) A kamara törvényességi felügyeletét a földmûvelésügyi miniszter (a
továbbiakban: miniszter) látja el.
(2) Jogszabálysértés esetén - határidõ tûzésével - a miniszter felhívja a
kamara elnökét a jogszabálysértés megszüntetésére.
(3) A kamara elnöke a felhívásban foglaltakat megvizsgálja, és a megadott
határidõn belül intézkedésérõl vagy állásfoglalásáról tájékoztatja a
minisztert.
(4) Ha a kamara elnöke a megadott határidõn belül nem intézkedett a
jogszabálysértés megszüntetésére, a kamara ellen a miniszter keresetet
nyújthat be a bírósághoz.
(5) Ha a bíróság a (4) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a
jogszabálysértést megállapítja
a) a jogszabálysértõ határozatot hatályon kívül helyezi, és új eljárás
lefolytatását, illetõleg új határozat hozatalát rendeli el;
b) a mûködés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a
jogszabálysértõen mûködõ kamarai szerv választására jogosult kamarai szerv
összehívását;
c) ha a kamara mûködésének törvényessége másképpen nem biztosítható, a
jogszabálysértõ kamarai szerv mûködését felfüggesztheti, vagy ellenõrzésére
felügyelõ biztost rendelhet ki. A kamarai szerv mûködésének felfüggesztése
vagy a felügyelõ biztos kirendelése egy éven túl csak bíróság hozzájárulásával
hosszabbítható meg.
(6) A bíróság eljárására a Polgári perrendtartás közigazgatási perekre
vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(7) Amennyiben a vezetõség a 19. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint
a 20. § (2) bekezdés a), b) pontjai szerinti esetekben, a bíróság jogerõs
ítéletének tudomásra jutásától számított harminc napon belül nem határoz a
tagsági viszony felfüggesztésérõl, illetve megszüntetésérõl, a vadászati
hatóság határozatban jogosult a vadászjegy bevonására. A határozat azonnali
végrehajtása is elrendelhetõ.
VIII. Fejezet
A KAMARA GAZDÁLKODÁSA
27. §
(1) A kamara a mûködésének költségeit
a) a tagjai által fizetett tagdíjból,
b) egyéb díjbevételeibõl, illetõleg támogatásokból,
c) az egyes - a kamara alapszabályával összhangban levõ - gazdasági-
vállalkozási tevékenységbõl származó bevételekbõl,
fedezi.
(2) A kamara által az államtól átvett feladatok térítéseként az (1)
bekezdés b) pontja szerinti bevételnek minõsül a vadászjegy kiállításáért a
miniszter által rendeletben megállapított mértékû igazgatási szolgáltatási
díj ötven százaléka.
(3) A fegyelmi büntetésként kiszabott pénzbírság felhasználásának rendjét
az alapszabály állapítja meg.
IX. Fejezet
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Átmeneti rendelkezések
28. §
E törvény 29-39. §-ait a kamara megalakulásakor kell alkalmazni. Ezt
követõen a kamarai küldöttek jelölésére és választására vonatkozó szabályokat
az alapszabályban kell meghatározni.
29. §
(1) E törvény hatálybalépését követõ nyolc napon belül a sport és
hivatásos vadászok bíróság által nyilvántartásba vett érdekképviseleti szervei
vagy azok országos szövetsége a földmûvelésügyi miniszternél írásban
bejelenthetik azon igényüket, hogy részt kívánnak venni a kamara megalakulását
elõkészítõ országos és megyei elõkészítõ bizottságokban (a továbbiakban
együtt: elõkészítõ bizottság). A nyilatkozatban meg kell jelölni, hogy az
érdekképviseleti szervnek hány vadászjeggyel rendelkezõ tagja van A
nyilatkozathoz mellékelni kell az érdekképviseleti szerv bírósági bejegyzõ
végzésének másolatát. Vita esetén a miniszter a tagnyilvántartást,
megtekintheti, és megállapíthatja a szavazati arány alapjául szolgáló
taglétszámot. A határidõ elmulasztása jogvesztõ.
(2) A földmûvelésügyi miniszter az (1) bekezdés szerinti határidõ
lejártát követõ tizenöt napon belül összehívja az érintett érdekképviseleti
szervek képviselõit. Az érdekképviseleti szervek az általuk kialakított
eljárási rend szerint legfeljebb tizenöt tagú országos elõkészítõ bizottságot
választanak. Az eljárási rend kialakításáról az érdekképviseleti szervek
képviselõi az elõzetesen jelzett taglétszám alapján számított kétharmados
szótöbbséggel határoznak. Érvényes határozat hiányában a szavazást legfeljebb
két alkalommal lehet megismételni. Ezt követõen az eljárási rendet a
földmûvelésügyi miniszter állapítja meg.
(3) Az országos elõkészítõ bizottságban minden olyan érdekképviseleti
szervezet, amely az (1) bekezdés szerinti határidõn belül a miniszternél
írásban jelentkezett, legalább egy taggal képviseltetheti magát.
(4) Az országos elõkészítõ bizottság:
a) megválasztja az országos elõkészítõ bizottság elnökét,
b) kijelöli a legfeljebb hét tagú megyei (fõvárosi) elõkészítõ bizottság
tagjait,
c) meghatározza a megyei tagösszeírás módját.
(5) A megyei (fõvárosi) elõkészítõ bizottság tagjai szótöbbséggel
megválasztják a megyei (fõvárosi) elõkészítõ bizottság elnökét.
30.§
A megyei elõkészítõ bizottság összeállítja a területi szervezet
tagjegyzék tervezetét. A tagjegyzék tervezetbe csak az a személy vehetõ fel,
aki írásban nyilatkozik arról, hogy a kamara megalakulását követõen a 18. §
(1) bekezdésében foglaltakat magára nézve kötelezõnek tekinti. A tagjegyzék-
tervezet tartalmazza a vadászjeggyel rendelkezõ személy nevét, valamint
vadászjegyének számát. A tagjegyzék tervezetet a földmûvelésügyi hivatal
vezetõje hitelesíti.
31. §
(1) A területi szervezet küldöttválasztó közgyûlését (a továbbiakban:
közgyûlés) a területi szervezet szerint illetékes vadászati hatóság vezetõje
hívja össze. A közgyûlés idõpontjáról a vadászati hatóság hirdetõtábláján a
meghívó közzétételével - legalább tizenöt napra - hirdetményt tesz közzé. A
meghívónak tartalmaznia kell a közgyûlés helyének, idõpontjának, a megismételt
közgyûlés idõpontjának, valamint a napirendjének megjelölését.
(2) A közgyûlés a határozatait nyílt szavazással és szótöbbséggel hozza
meg. Szavazategyenlõség esetén a közgyûlés levezetõ elnökének szavazata dönt.
(3) A vadászati hatóság vezetõje mindaddig ellátja a közgyûlés levezetõ
elnökének a feladatait, amíg az alakuló közgyûlés meg nem választja a
közgyûlés levezetõ elnökét.
32.§
(1) A közgyûlés határozatképes, amennyiben azon a vadászati hatóság
vezetõje által hitelesített tagjegyzék tervezetben feltüntetett személyek több
mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyûlés
akkor határozatképes, ha azon az érintettek legalább egynegyede jelen van.
(2) A közgyûlés megnyitását megelõzõen a jelenlevõknek írásban
nyilatkozniuk kell arról, hogy a kamarai tagsági viszony létesítési
feltételeinek megfelelnek, és vállalják a kamarai tagsági viszonyból eredõ
kötelezettségeket .
(3) A közgyûlés
a) dönt a határozatképességérõl,
b) megválasztja a közgyûlés levezetõ elnökét,
c) a küldöttközgyûlés küldötteinek jelölésére háromtagú jelölõ-
bizottságot választ,
d) meghatározza a küldöttválasztás idõpontját,
f) határoz a küldöttválasztás rendjével összefüggõ, e törvényben nem
szabályozott egyéb kérdésekben.
(4) A (3) bekezdés b) és c) pontjai szerinti személyekre a javaslatot a
megyei (fõvárosi) elõkészítõ bizottság elnöke teszi meg.
(5) A közgyûlés levezetõ elnökének, a jelölõbizottságnak, valamint a
küldötteknek a megválasztása titkosan történik.
(6) Akit tisztségre jelöltek, a választás elõtt nyilatkoznia kell, hogy a
jelölést elfogadja.
33. §
(1) A közgyûlésbe küldöttek választása elõzetes jelölés alapján történik.
Jelölt állítására nyílt ajánlással a határozatképesség számításánál figyelembe
vett valamennyi személy jogosult. A tagjegyzék tervezet szerint minden
megkezdett kettõszáz tag után egy küldöttet kell választani.
(2) A közgyûlésen résztvevõ személy az (1) bekezdés szerinti képviseleti
szervbe érvényesen legfeljebb annyi jelöltet állíthat, ahány oda
megválasztható.
(3) Jelölt a tagjegyzék tervezetben szereplõ az a személy lesz, akit a
résztvevõk legalább tíz százaléka támogat és e személy a jelölést elfogadja.
Abban az esetben, ha az így ajánlott jelöltek száma nem haladja meg a
megválasztható jelöltek számát, jelöltnek kell tekinteni azt a személyt is,
akit legalább egy tag jelöltnek állított. Az azonos jelölésszámmal rendelkezõk
sorrendjét a jelöltre leadott összes jelölések, ezt követõen a betûrend
alapján kell megállapítani.
(4) A jelöltek állítása ajánlási jegyzékben történik, amelyet a közgyûlés
által megválasztott jelölõbizottság vezet. A jelölõbizottság a jelöltek
ajánlásának törvényességét folyamatosan ellenõrzi, a törvénysértõ ajánlás
nyilvántartásba vételét megtagadja, illetõleg az ilyen ajánlást és - ha
további ajánlást nem kapott - az ajánlott jelölt nevét a nyilvántartásból
törli.
(5) A jelölés lezártát követõen a jelölõbizottság a jelölteket
jelöltlistákba veszi.
(6) A választás az (5) bekezdésben meghatározott listákon, az azokban
szereplõ jelöltekre leadott szavazatokkal történik. Egyazon jogosult egy
listára annyi szavazatot adhat le, ahány tagot a képviseleti szervbe a
területi szervezet tagjai megválaszthatnak. Érvénytelen az összes szavazat, ha
a listára több szavazatot adtak le, mint a megválasztható jelöltek száma.
34. §
Megválasztott küldött az a jelölt lesz, aki a választás során a legtöbb
szavazatot kapta, feltéve, hogy az érvényes szavazatoknak legalább tíz
százalékát megszerezte.
35. §
(1) Eredménytelen a választás, ha az érvényes szavazatok legalább tíz
százalékát nem kapta meg annyi jelölt, mint ahányat a képviseleti szervbe
küldöttként meg kell választani.
(2) Érvénytelen a választás, ha az alakuló közgyûlés
határozatképességének megállapításánál figyelembe vett személyek több mint a
fele szavazatot nem adott le.
36. §
(1) Az eredménytelen, valamint az érvénytelen választást nyolc napon
belül meg kell ismételni.
(2) Az ismételt választást követõen azt a jelöltet kell megválasztottnak
tekinteni, aki a legtöbb szavazatot kapta. Ugyanarra a napra az ismételt
választás csak akkor írható ki, ha azzal a határozatképesség megállapításánál
figyelembe vett személyek több mint a kétharmada egyetértett, egyébként az
ismételt választás idõpontját a közgyûlés levezetõ elnöke hirdeti ki.
(3) Az ismételt választás során az eredménytelen, illetõleg az
érvénytelen választásra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
37. §
(1) A területi szervezet tagjegyzék tervezetében szereplõ személy
egyidejûleg több képviseleti szervbe, illetve küldöttként is megválasztható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a megválasztott személy
nyilatkozik arról, hogy valamennyi megbízatást elfogadja-e. A
visszautasítással megüresedõ küldötti helyet a választás vagy a megismételt
választás során a soron következõ legtöbb szavazatszámot elérõ jelölttel kell
betölteni, illetõleg ismételt választást kell tartani.
38. §
(1) Szavazategyenlõség esetén ismételt választást kell tartani, melyen a
tisztségekért a négy legtöbb szavazatot megszerzõ jelölt indulhat.
(2) Abban az esetben, ha a választás során egyetlen jelölt sem éri el a
megválasztásához szükséges legkisebb szavazati hányadot, a választást meg kell
ismételni. A megismételt választásban valamennyi jelölt indulhat, aki a
megelõzõ választás során a szavazatoknak legalább tíz százalékát megszerezte.
Amennyiben a szavazatok tíz százalékát egyetlen jelölt sem érte el, ugyanarra
a tisztségre a négy legtöbb szavazatot megszerzõ jelölt indulhat a megismételt
választásban.
(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott esetekben a legtöbb szavazatot
megszerzõ jelöltet kell megválasztottnak tekinteni, szavazategyenlõség esetén
pedig a betûrendben elõbb állót kell megválasztottnak tekinteni.
39. §
(1) Az országos alakuló küldöttközgyûlést ( a továbbiakban: alakuló
küldöttközgyûlés) az Országos Elõkészítõ Bizottság elnöke hívja össze.
(2) Az alakuló küldöttközgyûlés határozatképes, amennyiben azon a
küldöttek több mint a fele jelen van.
(3) Az alakuló küldöttközgyûlés határoz
a) a határozatképességérõl;
b) a levezetõ elnök személyérõl;
c) a kamara alapszabályának elfogadásáról.
(4) Az alakuló küldöttközgyûlés levezetõ elnökének személyére javaslatot
bármely küldött tehet. Az alakuló küldöttközgyûlés levezetõ elnökének a
legtöbb szavazatot kapott személyt kell megválasztottnak tekinteni.
(5) A kamara alapszabályára a javaslatot az Országos Elõkészítõ Bizottság
elnöke teszi meg.
(6) Az alakuló küldöttközgyûlésre - az alapszabály elfogadásáig -
egyebekben a területi szervezet küldöttválasztó közgyûlésére vonatkozó
szabályokat kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy a kamara alapszabályának
elfogadásához a jelenlevõk kétharmadának egyetértõ szavazata szükséges. Az
alapszabály elfogadását követõen az alakuló küldöttközgyûlés e törvény 11. §-a
szerinti küldöttközgyûlésként folytatja tevékenységét.
Záró rendelkezések
40. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ hónap elsõ napján lép hatályba.
(2) A területi szervek küldöttválasztó közgyûléseit a törvény
hatálybalépését követõ kilencven napon belül meg kell tartani, a kamarának
pedig 1997. szeptember 1. napjáig kell megalakulnia.
(3) A tagjegyzék tervezetben szereplõ személy kamarai tagsági viszonya a
kamara megalakulásának napjával keletkezik. Az, a korábbi jogszabályok alapján
kiállított vadászjeggyel rendelkezõ személy, aki a tagjegyzék tervezetben nem
szerepel, 1997. december 31-ig kérheti kamarai tagsági viszonyának
megállapítását. Ebben az esetben a kamarai tagsági viszony keletkezése
napjának 1997. szeptember 1. napját kell tekinteni.
(4) A korábbi jogszabályok alapján kiállított vadászjegy 1997. december
31. napjával érvényét veszti.
(5) Az elõkészítõ bizottság munkájában résztvevõ érdekképviseleti
szervezetek adó és illetékfizetési kötelezettség nélkül ruházhatják át
vagyonuk általuk meghatározott részét a kamarára.
(6) A törvény 28-39. §-ai 1997. szeptember 1. napjával hatályukat vesztik
azzal, hogy a kamara alakulásának megkezdett eljárását e rendelkezések alapján
kell befejezni.
(7) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter arra, hogy az egyes
állami feladatok kamara részére történõ átadásával kapcsolatos átmeneti
szabályokat rendeletben állapítsa meg.
41.§
1997. szeptember 1-i hatállyal a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról ,
valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény ( a továbbiakban :Tv.) :
a) 50.§ (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(1) A jogosult a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási
tervben foglaltak szakszerûségének biztosítása, továbbá a vad és élõhelyének
védelme érdekében vadászati szakszemélyzetként köteles a szakirányítási
feladatok ellátására vadászterületenként egy, illetve minden megkezdett
háromezer hektár után legalább egy, a külön jogszabályban meghatározott
képesítéssel és vadászlõfegyver tartási engedéllyel rendelkezõ, az Országos
Magyar Vadászkamara ( a továbbiakban: kamara) által nyilvántartásba vett
hivatásos vadász igénybevételérõl önállóan, vagy más jogosulttal közösen
gondoskodni."
b) 50.§ (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(4) Hivatásos vadász igénybevételének minõsül, ha a jogosult megfelelõ
képesítéssel rendelkezik, és a vadászati hatóságnál hivatásos vadászként
nyilvántartásba vették. "
c) 51.§ (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(1) A hivatásos vadász a mûködési helye szerint illetékes vadászati
hatóság elõtt a miniszter által rendeletben meghatározott szövegû esküt tesz,
melyrõl a vadászati hatóság igazolást állít ki. Az eskü letételét követõen a
kamara a hivatásos vadászt nyilvántartásba veszi, részére azonos sorszámú
szolgálati igazolványt és jelvényt és hitelesített szolgálati naplót ad át."
d) 51.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(2) A kamara a hivatásos vadászokról a külön törvényben foglaltak
szerint nyilvántartást vezet."
e) 60.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(2) A vadászjegyet és a névre szóló új, hitelesített egyéni lõjegyzéket
kamara a korábban kiadott egyéni lõjegyzék érvénytelenítését követõen állítja
ki."
f) 60.§ (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(3) A vadászjegy érvényessége csak az egyéni lõjegyzék bemutatását
követõen hosszabbítható meg.
g) 60.§ (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(4) A hivatásos vadász vadászjegyét az eskü letételét követõen kell
kiállítani."
f) 61.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(2) A vadászjegyet a kamara öt évre állítja ki azzal, hogy azt évente
érvényesíteni kell ."
g) 66.§ (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(1) Vadászvizsgát (a továbbiakban: vizsga) kizárólag a kamara által
megbízott, legalább három fõbõl álló bizottság (a továbbiakban: bizottság)
elõtt lehet tenni. A bizottság egyik tagja a miniszter által kijelölt
személy. A bizottság munkájában való részvételre csak felsõfokú
vadgazdálkodási képesítéssel rendelkezõ személy kérhetõ fel."
h) 66.§ (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(3) A vizsga részletes tartalmi feltételeit, valamint a
vizsgaszabályzatot - a miniszterrel egyetértésben - a kamara állapítja meg,
és gondoskodik annak közzétételérõl."
i) 51.§ (4) bekezdése hatályát veszti.
INDOKOLÁS
az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A vadászat gyakorlásának új rendjével egyidejûleg indokolt új alapokra
helyezni mind a sportvadászok, mind pedig a hivatásos vadászok általános
szakmai érdekképviseletét, valamint szakmai önkormányzatát. Földtulajdonhoz
kötött vadászati jog esetén az állam vadászati igazgatási feladataiban
elõtérbe kerül az ellenõrzési tevékenység. Társadalmi életünk
demokratizmusának pedig egy fontos jellemzõje az, hogy különbözõ szakmák,
korábban állam által elvégzett feladatokat szakmai önkormányzat keretében
látnak el.
Az Országos Magyar Vadászkamara megalakításáról rendelkezõ törvényjavaslat
esetében az önkormányzatiság alapját a több mint negyvenezer sportvadász, és a
közel háromezer hivatásos vadász biztosítja.
A vadászat gyakorlásának eddig is feltétele volt, hogy a vadász rendelkezzen
vadászjeggyel. Ezt korábban az állam adta ki állami vadászjegy formájában.
Idõközben azonban bebizonyosodott, hogy az állam nem képes olyan igazgatási,
ellenõrzési rendszert felállítani, amely minden egyes vadász esetében
biztosítaná a vadászat gyakorlásának ellenõrzését. Ezt a munkát a
leghatékonyabban az érdekképviseletek tudják ellátni. A javaslat erre való
tekintettel az Országos Magyar Vadászkamara számára biztosítaná - államtól
átvett feladatként - mind a vadászvizsga lebonyolítását, mind a vadászjegy
kiállítását, mind pedig a vadászjegy visszavonását. Ezen intézkedések
megtétele szoros kapcsolatban áll a szakmai önkormányzatiság részeként
elfogadott vadászetikai szabályokkal.
Tekintettel a magyar jogrend azon sajátosságára, miszerint alkotmányos alapjog
az állampolgárok egyesülési joga, ezzel a lehetõséggel a vadászok eddig is
éltek. Ennek viszont az lett a következménye, hogy a vadászati
érdekképviseleti szervek számára - figyelemmel a jogrendben bekövetkezett
változásokra is - beszûkültek azok az intézményes lehetõségek, amelyek a
szakmai érdekeik érvényesítését hivatottak biztosítani. Ezt egyébként a vadász
érdekképviseleti szervek már korábban is felismerték akkor, amikor
együttmûködésüknek laza szervezeti keretet is adtak.
Az Országos Magyar Vadászkamara megalakulásával felállítható egy olyan szakmai
önkormányzat, amely képes az általános szakmai érdekképviselet és önigazgatás
ellátására úgy, hogy közben a napjainkban is meglevõ egyéb érdekérvényesítési
lehetõséget nem korlátozza.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I. Fejezet
Általános rendelkezések
Az 1-2.§- hoz:
A javaslat értelmében az Országos Magyar Vadászkamara ( a továbbiakban:
kamara) olyan köztestület, amely szakmai önkormányzattal rendelkezik, államtól
átvett közfeladatokat, valamint általános érdekképviseleti feladatokat is
ellát.
A kamara egységes szervezet, amely országos szervezetre és belsõ szervezeti
egységekre, a megyékben illetve a fõvárosban mûködõ területi szervezetekre
tagozódik. A javaslat mind az országos, mind pedig a területi szervezet
számára biztosítja a jogi személyiséget, amely egyben alapja a gazdálkodási
önállóságnak is.
A javaslat értelmében a kamara alapszabály szerint mûködik. Annak érdekében,
hogy a vadászati önigazgatással kapcsolatos feladatoknak egységes elvek
szerint lehessen eleget tenni, a területi szervezetek külön-külön alapszabályt
nem készítenek, hanem valamennyi kérdést a kamara egységes alapszabályában
kell szabályozni.
II. Fejezet
A kamara feladatai
A 3-4.§- hoz
A javaslat 3.§-a kamara feladatait foglalja össze, amelyeket két csoportba
lehet osztani. Az elsõbe azok a feladatok tartoznak, amelyek a kamara
általános érdekképviseleti feladatkörébe tartoznak, a másikba azok amelyek
miatt a kamara köztestületi jogosítványokat kapott. Ez utóbbiak közül ki kell
emelni a vadászvizsga lebonyolítását, valamint a vadászjegy kiállítását,
amelyeket korábban az állam a vadászati hatóságokon keresztül látott el.
A javaslat a személyes adatok törvényi védelmével összhangban szabályozza
egyrészt a kamarai tagokról vezetett nyilvántartást, valamint az azokról való,
az Országos Vadgazdálkodási Adattár részére történõ adatszolgáltatást. A
megfogalmazásból kitûnõen az állami szervek csak korlátozottan juthatnak a
kamara által vezetett adatokhoz.
III. Fejezet
A kamara szervezete
Az 5- 13.§-hoz
A javaslat értelmében a kamara megyei (fõvárosi) alapon szervezõdõ területi
szervezetekbõl valamint országos szervezetbõl áll.
A javaslat 5-13. §-ai azokat a részletszabályokat tartalmazzák, amelyek az
elõzõekben említett szervezetek mûködéséhez elengedhetetlenül szükségesek.
A javaslat részletesen a területi szervezet belsõ mûködését szabályozza, míg
az országos szervezetre vonatkozó szabályok esetében utal a területi
szervezetek mûködésére vonatkozó szabályok megfelelõ alkalmazására.
A javaslat 11.§-a értelmében a kamara országos képviselet szerve a területi
közgyûlés által választott küldöttekbõl álló küldöttközgyûlés. E megoldás
egyben azt is jelenti, hogy a javaslat a számbajöhetõ kamarai tagok nagy száma
miatt a képviseleti elven való mûködést helyezi elõtérbe.
A 11. § (2) bekezdése részletesen felsorolja a küldöttközgyûlés kizárólagos
hatáskörébe tarozó ügyeket.
A kamara alapszabálya, valamint a vadász-etikai szabályzatnak a
küldöttközgyûlés hatáskörébe való utalása garanciális jelentõségû az egységes
szemléletû kamarai mûködés szempontjából. A kamara területi szervezetei sem
külön alapszabályt, sem pedig vadászetikai szabályzatot nem alkotnak.
Az egységes kamarai mûködés anyagi alapjait az éves költségvetés, valamint az
annak részét képezõ tagsági díj biztosítja. Ezek elfogadásáról a
küldöttközgyûlésnek kell gondoskodnia. Tekintettel arra, hogy a
küldöttközgyûlésen szavazati joggal csak a területi szervezetek által delegált
küldöttek szavazhatnak, e megoldás kellõen biztosítja, hogy csak olyan mértékû
díjmegosztásra kerüljön sor, amely az egyes szervezetek által ellátott
feladatokkal arányos.
A javaslat 12-13.§-ai részletesen szabályozzák az országos szervezet belsõ
tagozódását, azok feladatait, valamint azok képviseleti rendjét.
IV. Fejezet
A kamara tisztségviselõinek választása
A 14.§-hoz
A javaslat értelmében kamarai tisztségre csak kamarai tag választható.
Tekintettel arra, hogy a javaslat külön is említést tesz a pártoló-, és a
tiszteletbeli tagságról, e személyek nem lehetnek a kamara tisztségviselõi.
A kamara tisztségviselõit négy éves idõtartamra választják, ami
elengedhetetlen elõfeltétele a perspektivikus gondolkodású munkavégzésnek.
A tisztségviselõkkel szemben fontos követelmény, hogy büntetlen elõéletû
személyek legyenek. A javaslat nem tesz különbséget abban a tekintetben, hogy
a büntetett elõélet milyen bûncselekményekre vonatkozzon, ezért e kérdésben a
büntetõjogi szabályokat kell alkalmazni. Amennyiben a tisztségviselõ
megválasztását követõen válik büntetett elõéletûvé, úgy e tisztségébõl vissza
kell hívni.
Az egyes kamarai szervezetek folyamatos mûködését hivatott biztosítani az a
rendelkezés, miszerint a korábbi kamarai tisztség csak az új tisztségviselõ
megválasztásával egyidejûleg szûnik meg.
A 15-16. §- hoz
A javaslat 15.§-a az egyes összeférhetetlenségi eseteket sorolja fel. Ezek
olyan garanciális jellegû szabályok, amelyek egy köztestületként mûködõ
szervezetnél elengedhetetlenek.
Az összeférhetetlenségi szabályok közül külön is ki kell emelni azokat a
rendelkezéseket, amelyek a vadászati, az erdészeti, valamint a
természetvédelmi hatóságok hatósági feladatait ellátó dolgozói esetében
kerültek megfogalmazásra. Kerülni kell ugyanis egy olyan helyzet
kialakulását, ahol a hatósági és a kamarai feladatok szakszerû és pártatlan
ellátásáért való felelõsség összemosódhat. Erre azért is szükség van, mivel
magánemberként vadászó, egyébként kamarai tag hatósági személyek, kamarai
vezetõként az õket foglalkoztató hatósággal kerülnének intézményes
kapcsolatba. E megoldás összhangban van a közéleti tisztaság általánosan
elfogadott elvével is.
A javaslat értelmében az összeférhetetlenségrõl még a választás elõtt
nyilatkozni kell. Amennyiben az összeférhetetlenségi ok a választást követõen
merül fel, úgy az érintettnek azt meg kell szüntetnie. A javaslat nem tesz
említést arról, hogy az érintett mily módon tesz ennek eleget, így nem
feltétlenül kell a kamarai tisztségrõl lemondani. Amennyiben az
összeférhetetlenséget meghatározott idõn belül nem szüntetik meg, úgy arról a
választásra jogosult szerv határoz. A javaslat 16.§ d) pontja értelmében az
összeférhetetlenség kimondásával a tisztségviselõ megbízatása megszûnik.
V. Fejezet
A tagsági viszony
A tagsági viszony keletkezése
A 17-18. § -hoz
A javaslat értelmében a kamarai tagsági viszonyt a törvény keletkezteti
azáltal, hogy az érintett személy részére a kamara kiállítja a vadászjegyet.
Más megfogalmazásban a vadászjegy kiállítási kérelem automatikusan kamarai
tagfelvételi kérelemnek is minõsül. A javaslatnak ez a rendelkezése
összhangban van azzal a nemzetközi gyakorlattal, hogy a vadászat elõfeltétele
a vadásztársasági tagság. Figyelemmel azonban a hazai jogrendszernek arra a
szabályára, miszerint kötelezõ tagsági viszonyt csak köztestületek esetében
lehet elõírni, a javaslat ezzel a megoldással veszi át a nemzetközi
gyakorlatot.
A vadászjegy kiállításának részletes szabályait külön törvény tartalmazza.
Amennyiben az érintett személy ezeknek a feltételeknek megfelel, a kamara nem
mérlegelheti a tagsági viszony létesítését. Ez pl. egy jelentõs különbség az
egyesület és a köztestület között. Az önkéntes egyesületi szervezõdés ugyanis
azt is jelentheti, hogy a jelentkezõt az egyesületbe tagként nem veszik fel.
A javaslat egyfajta külön jogi védettséget biztosít a vadászati, az erdészeti,
valamint a természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó személyek számára. Ezt
elsõ sorban az indokolja, hogy e szerveket a vadászokkal szemben ellenõrzési
és szankcionálási jog illeti meg. E rendelkezés mindenképpen erõsíteni kívánja
a hatósági személyek szakmai függetlenségét.
A javaslat részletesen szabályozza azt a jogorvoslati rendet, amelyet az
érintett személy akkor vehet igénybe, ha vadászjegy kiállítási kérelmét nem a
javaslatban foglaltaknak megfelelõen bírálták el. Végsõ soron a bíróság a
közigazgatási perekre vonatkozó szabályok szerint jogosult a megtámadott
határozatot megváltoztatni.
A vadászjegy kiadására irányuló eljárásban nem vehet részt az a személy,
akitõl az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el, vagy a kérelmezõnek
közeli hozzátartozója. A vadászjegy kiadási eljárás részének kell tekinteni
tágabb értelemben a vadászvizsgán való részvételt is.
A tagsági viszony felfüggesztése
A 19. §-hoz
A javaslat különbséget tesz a tagsági viszony felfüggesztése, illetve
megszüntetése között attól függõen, hogy az érintettet a bíróság jogerõsen
milyen súlyú büntetésben részesítette.
A társadalmilag enyhébb súlyú esetekben a vezetõség írásbeli határozattal
függeszti fel a tagsági viszonyt, melynek jogkövetkezményeit a 19.§ (2)
bekezdése tartalmazza. Ez a rendelkezés összhangban van a javaslat 16.§ c)
pontjában foglaltakkal, amely a kamarai tisztségviselõ megbízatása
megszûnésének egyik eseteként szabályozza a tagsági viszony felfüggesztését.
A tagsági viszony megszûnése
A 20.§-hoz
A javaslat a tagsági viszony megszûnésére vonatkozó szabályozásnál különbséget
tesz aközött, hogy a kizárásra etikai büntetésként, vagy vezetõségi
határozatként került sor. Az elsõ esetben arra csak a javaslatban szabályozott
eljárás során, mérlegelési jogkörben kerülhet sor, a (2) bekezdésben
szabályozott esetekben viszont a vezetõség nem mérlegelheti a tagsági viszony
megszüntetését. Amennyiben a vezetõség a tagsági viszonyt megszüntetõ
határozatát meghatározott idõn belül nem hozza meg, arra a javaslat 26.§ (7)
bekezdésében foglaltak szerint a vadászati hatóság jogosult.
A javaslat a megszûnt tagsági viszony helyreállításának szabályait is
tartalmazza. Amennyiben a tagsági viszony megszüntetésére etikai büntetésként
került sor, a javaslat szerint az alapszabály vagy a területi közgyûlés
kedvezõbb feltételeket is megállapíthat. Garanciális szabály viszont, hogy a
javaslatban szereplõ két éves várakozási idõ még az alapszabályban sem
hosszabbítható meg.
A tag jogai és kötelezettségei
A 21.§-hoz
A javaslat 21.§-a a kamarai tag jogait és kötelezettségeit foglalja egységbe.
Elsõként emeli ki a javaslat a területi közgyûlésen való részvétel jogát,
amelyet a tag csak akkor gyakorolhat, ha azt az alapszabály a tagok nagy száma
miatt nem küldöttgyûlési formában mûködteti ( lásd a javaslat 6.§ (1)-(2)
bekezdéseit).
A b) pontban foglaltak alapján a tag joga, hogy a törvényben foglalt
kivételekkel tisztséget viseljen a kamara bármely szervében. A javaslatnak
ebbõl a megfogalmazásából az következik, hogy csak kamarai tagot lehet
tisztségviselõként megválasztani, feltéve, ha vele szemben össze-
férhetetlenségi ok nem áll fenn.
A javaslat a kamarai tag jogává teszi, hogy a kamara bármely szerve
jogszabálysértõ határozatának bíróság általi felülvizsgálatát kezdeményezze. E
jogával a kamarai tag csak akkor élhet, ha elõzetesen betartotta a javaslatban
is szereplõ eljárási rendet, amely azt célozza, hogy a jogsértõ állapotot
elõször a kamarai szervezeten belüli intézkedésekkel kell helyreállítani.
A kamara demokratikus elvek szerinti mûködését segítheti elõ a kamara bármely
szervének vagy tisztségviselõjének határozata vagy intézkedése ellen a
felügyelõ bizottságnál eljárás kezdeményezése.
VI. Fejezet
A vadász etikai felelõsség szabályai
A 22-25.§-hoz
A javaslat kiemelkedõ szerepet szán a vadász-etikai szabályoknak, melynek
elfogadását a küldöttközgyûlés kizárólagos hatáskörébe utalja. Amennyiben a
vadász ezeket az etikai elõírásokat megszegi, végsõ soron kizárás etikai
büntetésben részesülhet, ami hivatásos vadászok esetében azt is jelenti, hogy
e foglalkozását nem gyakorolhatja.
A javaslat szerint etikai eljárás nem csak hivatalból, hanem kérelemre is
indulhat. Bármely kamarai tag önmaga ellen etikai eljárás lefolytatását
kezdeményezheti akár annak megállapítása érdekében is, hogy az általa
megjelölt cselekmény nem minõsül az etikai szabályok megszegésének. Ezt akár
személyes okok is motiválhatják, amelyet a javaslat ebben a formában sem zár
ki.
A javaslat részletesen szabályozza az etikai eljárás rendjét, az eljáró
szerveket, az etikai büntetéseket, a jogorvoslat rendjét. Amennyiben az
illetékes kamarai szerv kizárás etikai büntetést alkalmaz, a határozat a
bíróság elõtt megtámadható. E lehetõséggel a kamarai tag más etikai büntetés
esetén nem élhet, amit a büntetések súlya tesz indokolttá. Kizárás esetén
azonban olyan alapvetõ joggyakorlásról van szó, ami végsõ soron foglalkozás
gyakorlásától való eltiltást is jelenthet.
A javaslat - összhangban több más rendelkezéssel - a vadászati , erdészeti ,
valamint a természetvédelmi hatóság hatósági feladatait ellátó dolgozóival
szembeni etikai eljárás megindítását, valamint velük szemben kizárás etikai
büntetés alkalmazását csak akkor rendeli el alkalmazni, ha az eljárás
megindításához, illetve a kizáráshoz az illetékes miniszter elõzetesen
hozzájárult. A hatósági feladatokat ellátó dolgozó alatt nem csak a szerv
vezetõjét, hanem a közszolgálati jogviszonyban álló érdemi ügyintézõket is
érteni kell.
VII. Fejezet
A kamara állami felügyelete
A 26.§-hoz
A javaslat értelmében a kamara mûködése felett az állam törvényességi
felügyeletet gyakorol, amelyet a földmûvelésügyi miniszter feladatává tesz.
Ezt alapvetõen azzal lehet indokolni, hogy a törvényességi ügyek sok esetben
szakmai kérdésekkel is összefüggésbe hozhatók.
A kamara állami felügyeletének sajátos eszköze, a vadászati hatóság számára
biztosított az a lehetõség, miszerint ha az illetékes kamarai szerv a törvény
általi intézkedési kötelezettségének meghatározott határidõn belül nem tesz
eleget, úgy ezt helyette a vadászati hatóság teszi meg. A vadászai hatóság a
tagsági viszony javaslatban meghatározott esetekben történõ felfüggesztésérõl,
illetõleg megszüntetésérõl az államigazgatási eljárás szabályai szerint
határoz, és a jogorvoslati rend is ennek megfelelõen alakul.
VIII. Fejezet
A kamara gazdálkodása
A 27.§-hoz
A javaslat a kamara gazdálkodását elsõ sorban a tagdíjakra alapozza.
Figyelemmel arra, hogy a kamara államtól is vesz át feladatokat, ennek
pénzügyi fedezetét a földmûvelésügyi miniszter által rendeletben megállapított
mértékû, a vadászjegy kiadásáért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjbevétel
ötven százaléka biztosítja.
IX. Fejezet
Átmeneti és záró rendelkezések
Átmeneti rendelkezések
A 28. §-hoz:
A javaslat IX. fejezetébõl a 29-39. §-ban foglaltakat csak a kamara
megalakulásakor kell alkalmazni. E rendelkezések megfogalmazását az teszi
indokolttá, hogy az egyébként alapszabályba tartozó kérdéseket a jogalkotó
meghatározza annak érdekében, hogy a kamara törvényes keretek között történõ
megalakulása biztosítható legyen. Az említett törvényi rendelkezések
lényegében a kamara alapszabályát helyettesítik a megalakulás idõtartamára. A
rendelkezések átmeneti jellegét juttatja kifejezésre a javaslat 40. § (6)
bekezdése, amely a kamara megalakulását követõ idõponttal (1997. szeptember
1.) hatályon kívül helyezi e rendelkezéseket, azzal, hogy a megkezdett
eljárást e rendelkezések alapján kell befejezni..
A 29. §-hoz:
A javaslat a kamara megalakulásának elõkészítõ munkálatainál figyelembe veszi,
hogy jelenleg több érintett vadászati érdekképviseleti szerv is mûködik. A
kamara megalakulásakor állami feladatként csak az jelentkezik, hogy a
földmûvelésügyi miniszter olyan fórumot biztosít az érintettek számára, ahol a
megalakulással kapcsolatos technikai szervezõ intézkedéseket meg lehet tenni.
A kamara megalakulását elõkészítõ szervezõ munkában csak azok az
érdekképviseletek vehetnek részt, amelyek a javaslatban elõírt határidõn belül
bejelentkeztek a földmûvelésügyi miniszternél. E bejelentkezésnek az
említetteken túlmenõen további következménye, hogy a javaslat 40. § (5)
bekezdésében írt vagyonátruházási kedvezmény csak az elõkészítõ bizottság
munkájában érdemben résztvevõ érdekképviseleti szervekre terjed ki.
A 30-38. §-hoz:
A javaslat 30-38. §-ai a területi szervezet küldöttválasztó közgyûlésének
technikai szabályait foglalják össze. Tekintettel arra, hogy a kamarai tagsági
viszony csak 1997. szeptember 1. napjával keletkezik, ezért a javaslat a
területi szervezet alakuló közgyûlése esetében még nem tesz említést kamarai
tagokról, hanem csak olyan személyekrõl, akik a korábbi jogszabályok alapján
vadászjeggyel rendelkeznek és elõzetesen kérték a tagjegyzék tervezetbe való
felvételüket. A tagjegyzék tervezetet a földmûvelésügyi hivatal vezetõje
hitelesíti. Erre azért van szükség, mert ez a tervezet szolgál alapul az
alakuló küldöttválasztó közgyûlés határozatképességének megállapításához.
Az alakuló küldöttválasztó közgyûlés feladata - mint nevébõl is kitûnik -
kizárólag csak az országos szervezet küldötteinek megválasztása. Ebbõl
következõen az alakuló küldöttválasztó közgyûlésnek további személyi kérdésrõl
még nem kell rendelkeznie, különös tekintettel arra, hogy a területi
szervezetek belsõ tagozódását - ideértve esetleges további bizottságok
megalakulását is - a kamara alapszabálya fogja tartalmazni, figyelemmel a
javaslat 11. § (2) bekezdésében, valamint 39. §-ában foglaltakra.
Az alakuló küldöttválasztó közgyûlés összehívása, illetve az induláskor a
levezetõ elnöki teendõk feladatainak ellátása a vadászati hatóság vezetõinek a
feladata. A vadászati hatóság vezetõje kizárólag csak technikai jellegû
segítségnyújtással mûködhet közre a megalakuláskor. Azt követõen, hogy az
alakuló küldöttválasztó közgyûlés levezetõ elnökét a tagjegyzékben szereplõ
személyek közül megválasztották, a vadászati hatóság vezetõjének szervezési
feladatai egyidejûleg megszûntek. E megoldást támasztja többek között az is
alá, hogy az állam csak törvényességi felügyeletet gyakorol a kamara mûködése
felett, ami viszont kizárja, hogy állami (hatósági) alkalmazásban álló személy
lássa el a közgyûlés levezetõ elnöki feladatait.
A 39. §-hoz:
A javaslat 39. §-a az országos alakuló küldöttközgyûlés feladatait határozza
meg. Ezek közül is ki kell emelni a kamara alapszabályának elfogadását. A
kamara alapszabályára a javaslatot az országos elõkészítõ bizottság elnöke
teszi meg. A javaslat 39. § (6) bekezdése értelmében az alapszabály
elfogadását követõen az alakuló közgyûlés már a javaslat 11. §-a szerinti
küldöttközgyûlésként folytatja a tevékenységét, amibe már beletartozik az is,
hogy a 11. § (2) bekezdésében írt határozatokat csak az alapszabály
elfogadását követõen lehet meghozni.
Záró rendelkezések
A 40. §-hoz:
A javaslat hatálybalépésének idõpontja, valamint a kamara megalakulásával
összefüggõ egyes határnapok összhangban vannak a vad védelmérõl, a
vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényjavaslat
hatálybalépésének tervezett idõpontjával. E két javaslat egymással összhangban
levõ hatálybalépési idõpontjait az indokolja, hogy számos olyan szakmai és
igazgatási jellegû rendelkezés található mindkét javaslatban, amelyeket csak
egymással összefüggéseiben lehet értelmezni.
A 41.§-hoz
A javaslat 41.§-a a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a
vadászatról szóló törvény rendelkezéseit módosítja aképpen, hogy a kamara az
államtól átvett feladatként ellátja a vadászjegy kiadásával, valamint a
vadászati vizsgáztatással összefüggõ feladatokat.
Budapest, 1996. szeptember 17.
Dr. Házas József Pásztóhy András Dr. Solymosi József
MSZP MSZP SZDSZ
Mészáros Béla Dr. Pálos Miklós Dr. Tóth Tihamér
SZDSZ KDNP MDNP
ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Képviselõi önálló javaslat!
Dr. Gál Zoltán úr részére
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
A házszabály 85. § (2) bekezdése alapján benyújtjuk az Országos Magyar
Vadászkamaráról szóló törvényjavaslatot az alábbiak szerint:
Budapest, 1996. szeptember 17.