MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3146.. sz.
TÖRVÉNYJAVASLAT
a jövedéki szabályozásról és ellenõrzésrõl, valamint a bérfõzési
szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény
módosításáról
Elõadó: Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 1996. szeptember
3
1996. évi ....
törvény
a jövedéki szabályozásról és ellenõrzésrõl, valamint a bérfõzési
szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény
módosításáról
A jövedéki szabályozásról és ellenõrzésrõl, valamint a bérfõzési szeszadóról
szóló - többször módosított - 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.)
a következõk szerint módosul:
1. §
(1) A Jszt. 3. §-ának (2) bekezdése a következõ j) ponttal egészül ki:
[(2) Kiterjed a törvény hatálya továbbá]
"j) a (3) bekezdés h) pontjában megjelölt terméken kívüli egyéb terméknek
belsõ égésû motorok üzemanyagaként való értékesítésének és felhasználásának"
[az ellenõrzésére, illetve felderítésére (a továbbiakban: jövedéki
ellenõrzés).]
(2) A Jszt. 3. §-ának (3) bekezdése h) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
[(3) Jövedéki terméknek minõsül]
"h) a motorbenzin, a gázolaj és a tüzelõolaj, az üzemanyag céljára szolgáló
sûrített vagy cseppfolyós földgáz és cseppfolyósított gáztermék (ITJ:55-13-1;
55-15; 55-16; 11-3-ból; 55-11-bõl) (a továbbiakban: kõolajtermék);"
(3) A Jszt. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) Jövedéki terméknek minõsül továbbá a nem üzemanyag céljáró szolgáló
sûrített vagy cseppfolyós földgáz és cseppfolyósított gáztermék, a nem
motorbenzin egyéb benzinek, a pentán, a hexán, a benzol és homológjai, a
gazolin, a petróleum, a paraffinos és paraffinmentes párlat, a fûtõolaj,
továbbá a 220 liternél nagyobb kiszerelésben forgalmazásra, importálásra,
exportálásra kerülõ gépjármû üzemeltetési segédanyag, kõolajfeldolgozóipari
vegyi segédanyag és kenõolaj, illetve az egyéb kõolajfeldolgozási termék
(ITJ: 11-3-ból; 55-11-bõl; 55-13-0, -2, -3, -4, -9; 52-11-14, -15; 52-21-11;
55-12; 55-14; 55-24; 55-25; 55-22; 59-25-95-bõl; 59-25-96-ból; 55-3-ból; 55-9)
(a továbbiakban: egyéb kõolajszármazék)."
2. §
A Jszt. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A jövedéki ellenõrzés és az e törvényben meghatározott jogkövetkezmények
tekintetében a törvény hatálya alá tartozik az is, aki az 54. § b) pontjában
meghatározott jogellenes tevékenységet végez, a kõolajterméken kívüli egyéb
terméket belsõ égésû motorok üzemanyagaként adózatlanul értékesít vagy használ
fel, továbbá az a nem jövedéki alany, amely (aki) a 3. § (2) bekezdésének b)
pontja szerinti terméket szerez be, és termelési vagy nem termelési célra
használ fel."
3. §
A Jszt. 6. §-a a következõ 13/A. ponttal egészül ki:
[6. § E törvény alkalmazásában]
"13/A. háztartási tüzelõolaj: az 5 C°-on szivattyúzható és 20 C°-on
porlasztható tüzelõolaj, amely olajkályhák és kisméretû háztartási
olajtüzelésû kazánok fûtõanyaga;"
4. §
(1) A Jszt. 9. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
[(5) A termelési tevékenység végzéséhez a kérelmezõtõl legfeljebb 200 millió
forint, de]
"b) kõolajtermék és egyéb kõolajszármazék termelési tevékenység esetén
legalább 80 millió forint,"
[jövedéki biztosíték igazolása kérhetõ.]
(2) A Jszt. 9. §-a (15) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
[(15) Nem adható jövedéki engedély, ha]
"b) a kérelmezõnek a kérelem benyújtásakor a vámhatóság, az állami
adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság, az illetékhivatal vagy a
társadalombiztosítási szerv felé jogerõsen megállapított vám-, adó-,
illetéktartozása, illetve társadalombiztosítási járulék vagy munkáltatói
táppénz hozzájárulás tartozása van, kivéve, ha kérelemre a vámhatóság, az
állami adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság, az illetékhivatal vagy a
társadalombiztosítási szerv részletfizetést vagy fizetési halasztást
engedélyezett;"
5. §
A Jszt. 11. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az engedélyezett jövedéki tevékenységen kívüli további jövedéki
tevékenység vagy a már engedélyezett jövedéki tevékenység új telephelyen,
üzletkörben való folytatásához a jövedéki alanynak nem új jövedéki engedélyt,
hanem a jövedéki engedélye kiegészítését kell kérnie, feltéve, ha a változás
következtében nem kell magasabb összegû jövedéki biztosítékot nyújtani,
továbbá - a kiskereskedõ jövedéki alany esetében - a jövedéki engedélyt kiadó
jegyzõ 8. §
(2) bekezdés szerinti illetékessége a változás engedélyezése tekintetében is
fennáll. A jövedéki engedély kiegészítése az e törvény egyes rendelkezéseinek
végrehajtását szabályozó jogszabály rendelkezései szerint történik. A jövedéki
engedély kiegészítésének elmulasztása a 66. § (1) bekezdés d) pontja szerinti
esetnek minõsül."
6. §
(1) A Jszt. 12. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
[(2) A jövedéki alany jövedéki engedélyét vissza kell vonni, ha]
"e) terhére a vámhatóság a bérfõzési szeszadó, a vámteher befizetésének
elmulasztását állapítja meg, az állami adóhatóság, az önkormányzati
adóhatóság, az illetékhivatal az adóbevallási, az adó-, az illetékfizetési
kötelezettség elmulasztását vagy jelentõs késedelemmel történõ teljesítését,
vagy az éves adófizetési kötelezettség 20 %-át meghaladó összegû adóhiányt
jogerõsen állapít meg és az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény
szerint nincs helye az adóbírság mérséklésének, illetve a jövedéki alanynak az
éves kötelezettsége 20 %-át meghaladó összegû jogerõs társadalombiztosítási
járulék vagy munkáltatói táppénz hozzájárulás tartozása keletkezett, vagy a
jogerõs jövedéki bírságot a jövedéki alany nem fizette meg;"
(2) A Jszt. 12. §-a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a jövedéki tevékenység
folytatására szóló jogosultság megszûnésének napján készleten lévõ jövedéki
termék érvényes jövedéki engedéllyel rendelkezõ jövedéki alany részére a
vámhivatal felügyelete mellett értékesíthetõ."
7. §
A Jszt. 17/A. §-a (4) bekezdésének j) és k) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép, és egyúttal a bekezdés kiegészül egy új l) ponttal:
[(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott jövedéki alany az elszámolási
idõszakonként lezárt jövedéki nyilvántartása alapján a jövedéki termék
készletváltozásáról az 1-5/B. számú mellékletek forgalmi számadásai szerinti
tartalommal havonta elszámolást köteles a vámhivatalnak benyújtani, az alábbi
termékbontásban és mennyiségi egységben:]
"j) pentán, hexán, gazolin, egyéb benzin, petróleum, benzol és homológjai,
mennyiségi egysége: liter;
k) fûtõolaj, nem üzemanyag céljára szolgáló sûrített vagy cseppfolyós földgáz
és cseppfolyósított gáztermék, gépjármû üzemeltetési segédanyag,
kõolajfeldolgozóipari vegyi segédanyag, kenõolaj, paraffinos és paraffinmentes
párlat, egyéb kõolajfeldolgozási termék, mennyiségi egysége: kilogramm;
l) üzemanyag céljára szolgáló sûrített vagy cseppfolyós földgáz és
cseppfolyósított gáztermék, mennyiségi egysége: kilogramm."
8. §
(1) A Jszt. 17/B. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A vevõ és az importáló (a továbbiakban együtt: felhasználó) a vásárlást
megelõzõen az adózatlan jövedéki termék beszerzéséhez, illetve importálásához
a vámhatóság, az állami adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság, az
illetékhivatal és a társadalombiztosítási szerv (a továbbiakban együtt:
adóhatóságok) FAT-ban meghatározott igazolásának csatolásával a fogyasztási
adó megfizetése alóli mentesítést a vámhivataltól írásban köteles kérni."
(2) A Jszt. 17/B. §-a (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[(5) Mentesítési kérelemnek tartalmaznia kell]
"d) az adóhatóságok által kiadott és a mentesítési kérelemhez csatolt (4)
bekezdés szerinti adóigazolások számát, kiadásának keltét."
(3) A Jszt. 17/B. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) A vámhivatal a mentesítést a két példányban benyújtott mentesítési
kérelem záradékolásával, érvényességének meghatározásával, a benyújtást követõ
15 munkanapon belül engedélyezi, és annak egy példányát a felhasználó részére
visszaküldi. A záradékolt mentesítés a záradékolás keltétõl számított 90 napig
érvényes."
(4) A Jszt. 17/B. §-a a következõ (19), (20) bekezdéssel egészül ki:
"(19) Megszûnik a vámhivatal által a (6) bekezdés szerint adott mentesség
érvényessége, ha
a) a felhasználó természetes személy meghalt, illetve a jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkezõ szervezet megszûnik vagy átalakul, illetve
csõd, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alá kerül;
b) a vámhivatal a mentesítést visszavonja.
(20) A felhasználó mentesítését a vámhivatalnak vissza kell vonnia, amennyiben
ellenõrzése során jogerõsen megállapítja, hogy a mentesítés megadásánál
figyelembevett feltételek már nem állnak fenn, vagy a (12) bekezdésben elõírt
nyilvántartásvezetési kötelezettségének a felhasználó nem tesz eleget. Újabb
mentesítés a felhasználó részére a jogerõs visszavonás napjától számított két
éven belül nem adható."
9. §
A Jszt. 17/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdésben elõírt bejelentést a felhasználó az
adóvisszaigénylési, -levonási jogosultsága érvényesítésével egyidejûleg
köteles teljesíteni."
10. §
A Jszt. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A kõolajtermék és az egyéb kõolajszármazék jövedéki üzemben termelt,
készletezett és értékesített, továbbá a termeltetett, az importált és
exportált, valamint a nagykereskedelemben forgalmazott mennyiségét - a
cseppfolyós földgáz és cseppfolyósított gáztermék, a fûtõolaj, a paraffinos és
paraffinmentes párlat, azegyéb kõolajfeldolgozási termék, a gépjármû
üzemeltetési segédanyag, a kõolajfeldolgozóipari vegyi segédanyag és a
kenõolaj kivételével -kompenzált 15 °C hõmérsékletre átszámított térfogatban
kell meghatározni és nyilvántartásba venni. Az átszámítást a mindenkor
érvényes magyar szabvány szerint kell elvégezni."
11. §
A Jszt. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az üzemanyagtöltõ állomás tárolótartályából kizárólag kõolajtermék és
csak kútoszlopon keresztül értékesíthetõ."
12. §
(1) A Jszt. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"55. § (1) A jövedéki ellenõrzést - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel -
elsõfokú hatósági jogkörben az a vámhivatal végzi, amelynek illetékességi
területén a jövedéki vagy a jogellenes [54. § b) pont] tevékenységet
folytatják vagy elkövetik, illetve a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti
terméket beszerzik, felhasználják."
(2) A Jszt. 55. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az országos parancsnokság, valamint a területi parancsnokság a jövedéki
ellenõrzés alól elvont termék felderítése érdekében az illetékességi területén
bármely jövedéki ellenõrzést hatáskörébe vonhat, illetve a jövedéki ellenõrzés
lefolytatására az országos parancsnokság bármely területi parancsnokságot,
illetve a területi parancsnokság az illetékességi területén bármely
vámhivatalt kijelölheti."
13. §
(1) A Jszt. 66. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
[66. § (1) A vámhivatal]
"d) az a)-c) pontokban foglaltakon kívül, az e törvényben és a végrehajtási
rendeletekben elõírt kötelezettségek elmulasztása esetén, továbbá"
[jövedéki bírságot vet ki.]
(2) A Jszt. 66. §-a (7) bekezdésének második mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[(7) A (2) és (3) bekezdés szerinti lezárást az elkövetõ lakására vagy a
lakásától mûszakilag el nem különített helyiségre, továbbá arra a
kiskereskedelmi üzlethelyiségre, amelynek lezárása az üzletkörébe esõ
termékekbõl a településen az ellátást megakadályozná, nem lehet alkalmazni.]
"Az ilyen esetekben a 69. § (4) bekezdésének a) pontja szerint meghatározott
összeg ötszörösét elérõ jövedéki bírságot kell kivetni."
14. §
(1) A Jszt. 67. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
[67. § (1) E törvény alkalmazásában a jövedéki ellenõrzés alól elvont
terméknek (a továbbiakban: elvont termék) minõsül:]
"b) az a jövedéki termék, amelyet jövedéki engedély nélkül gyártottak,
importáltak, forgalmaztak, illetve amelynek szállítását e törvény
rendelkezéseinek megsértésével végzik;"
(2) A Jszt. 67. §-ának (1) bekezdése a következõ n) ponttal egészül ki:
[67. § (1) E törvény alkalmazásában a jövedéki ellenõrzés alól elvont
terméknek (a továbbiakban: elvont termék) minõsül:]
"n) a (3) bekezdés h) pontjában megjelölt terméken kívüli egyéb termék belsõ
égésû motorok üzemanyagaként való értékesítése vagy felhasználása, ha a
termék után a fogyasztási adót nem fizették meg."
15. §
A Jszt. 68. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
[68. §(1) A büntetõeljárásban le nem foglalt, megtalált elvont terméket]
"b) a 67. § (1) bekezdésében foglalt egyéb - az a) pontba nem tartozó -
esetekben az elvont terméket, továbbá a tárgyi bizonyítási eszközt a
vámhivatal lefoglalja, kivéve a 67. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt
esetet, feltéve, ha a nagykereskedõ, a kiskereskedõ az engedély nélkül általa
forgalmazott termékek eredetét, adózottan történõ beszerzését hitelt érdemlõen
igazolja, továbbá, ha e tevékenységét e törvény egyéb rendelkezéseinek
betartásával végezte, illetve, ha egy másik telephelyére, üzlethelyiségére már
rendelkezik érvényes - az engedély nélkül folytatott tevékenysége szerinti -
jövedéki engedéllyel, vagy az e törvény elõírásainak megfelelõ kérelmét az
ellenõrzést legalább 30 nappal megelõzõen benyújtotta és kérelmét a hatóság
nem utasította el."
16. §
(1) A Jszt. 69. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép, és a bekezdés kiegészül a következõ f), g) ponttal:
[(4) A jövedéki bírság mértéke - az (5)-(8) bekezdésben foglalt eltéréssel -]
"a) a 67. § (1) bekezdésének b)-f), k) és l) pontjaiban szereplõ elvont
termékek után az (1) bekezdés szerint meghatározott bírságalapnak
1. dohánygyártmányoknál a 140 %-a,
2. szesznél és szeszes italnál 160 %-a,
3. sörnél a 110 %-a,
4. kávénál a 60 %-a,
5. fûszerpaprika-õrleménynél a 100 %-a,
6. motorbenzinnél, gázolajnál, tüzelõ-
olajnál, motorhajtó üzemanyagként
cseppfolyósított gázterméknél
és földgáznál 120 %-a,
de legalább 20 ezer forint, illetve a 67. § (1) bekezdésének b) pontjában
foglalt esetben legalább 50 ezer forint, és legfeljebb 500 ezer forint,
feltéve, ha a nagykereskedõ, a kiskereskedõ az adott telephelyen,
üzlethelyiségben engedély nélkül általa forgalmazott termékek eredetét,
adózottan történõ beszerzését hitelt érdemlõen igazolja, továbbá, ha e
tevékenységét e törvény egyéb rendelkezéseinek betartásával végezte, illetve,
ha egy másik telephelyére, üzlethelyiségére már rendelkezik érvényes - az
engedély nélkül folytatott tevékenysége szerinti - jövedéki engedéllyel, vagy
az e törvény elõírásainak megfelelõ kérelmét az ellenõrzést legalább 30 nappal
megelõzõen benyújtotta és kérelmét a hatóság nem utasította el;"
"f) a 67. § (1) bekezdésének m) pontjában foglalt esetben az e bekezdés a)
pontja 1-6. alpontjai alapján meghatározott összeg kétszerese, de legalább 100
ezer forint;
g) a 67. § (1) bekezdés n) pontjában foglalt esetben az (1) bekezdés szerint
meghatározott jövedéki bírságalap ötszöröse, de legalább 100 ezer forint."
(2) A Jszt. 69. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(7) A 66. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt esetben legalább 50 ezer és
legfeljebb 500 ezer forint jövedéki bírság vethetõ ki."
17. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel -1997. január 1-jén
lép hatályba, egyidejûleg a Jszt. 17. §-ának (8) bekezdése, 46. §-a, 67. §-a
(1) bekezdésének g) pontja és 79. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.
(2) Az 1. § (2) és (3) bekezdése, a 4. § (1) bekezdése, a 7. § és a 10. § az e
törvény kihirdetését követõ 60. napon lép hatályba.
(3) E törvény 5. §-át, 13. §-ának (2) bekezdését, 14. §-ának (1) bekezdését,
valamint 15.-16. §-át a folyamatban lévõ ügyekben - ideértve a közigazgatási
bírósági eljárás alatt lévõ ügyeket is - akkor kell alkalmazni, amennyiben az
a törvény hatálya alá tartozókra kedvezõbb elbírálást eredményez.
(4) A 4. § (2) bekezdésében, a 8. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezést
elõször az 1996. december hónap 31. napját követõen benyújtott kérelmek
esetében kell alkalmazni.
Általános indokolás
A törvénymódosítási javaslat a jövedéki szabályozás és ellenõrzés
hatékonyságának növelésére irányul, illetve a gyakorlati jogalkalmazás, ezen
belül elsõdlegesen a szankciók alkalmazása során felszínre került
szabályozásbeli problémák megoldását célozza.
Ennek keretében bõvül a jövedéki termékek köre a motorhajtóanyagkénti
felhasználásra alkalmas, illetve az üzemanyagok keverésére, higítására
használható termékekkel (adalékok, kenõolajok, néhány egyéb kõolajszármazék).
A jövedéki engedély megszerzésének és érvényesítésének feltételévé válik az
összes közteher tartozás rendezése is (így pl. a TB tartozás vagy bármely adó-
, illetéktartozás esetén is megtagadható, illetve visszavonható lesz a
jövedéki engedély).
Hasonló szigorítás érvényesül a szesz és a kõolajtermékek adómentes
beszerzésének engedélyezésénél is, továbbá a mentességre kiadott engedély az
érvényességi idõn belül is visszavonhatóvá válik, ha bármilyen közteher
tartozás keletkezik.
A törvényjavaslat szerint módosul a vámszervek illetékességi hatáskörének
jelenlegi merev szabályozása. A szerteágazó, nagyobb ügyek felderítését és az
eljárás gyors, eredményes lefolytatását elõsegítõ változtatásra kerül sor.
Ennek lényege, hogy a megyei vagy az országos parancsnokság adott esetben
bizonyos ügyeket magához vonhat.
A jogkövetkezményeket érintõen javasolt módosítások pedig azt célozzák, hogy
az elkövetett jogsértéssel, szabálytalansággal arányosabb büntetési tételek
érvényesüljenek.
1
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
A Javaslat szerint a törvény hatályának kiterjesztésével a jövedéki ellenõrzés
keretében ellenõrizhetõvé válik bármely termék üzemanyagkénti értékesítése és
felhasználása. Ezáltal a kõolajtermék jövedéki termékcsoportban meg nem
nevezett, de motorhajtó anyagként hasznosuló termék értékesítése és
felhasználása, illetve az ennek révén megvalósuló adóelkerülés is felderíthetõ
és a javaslat 16. §-a (1) bekezdése szerint büntethetõ lesz.
A kõolajtermékek (a hatályos szabályozás szerint: motorbenzin, gázolaj,
tüzelõolaj) esetében a kiskereskedelmi tevékenység is engedélyköteles, míg az
egyéb kõolajszármazékok kiskereskedelmére ez nem vonatkozik. A Javaslat a
szigorúbb szabályozás alá tartozó kõolajtermékek körét bõvítené. Az egyéb
kõolajszármazék termékcsoportjából a kõolajtermékek közé sorolja át az
üzemanyag célú sûrített vagy cseppfolyós gázt és cseppfolyósított gázterméket
is. A módosítással minden üzemanyagféleség kiskereskedelmére is kiterjed a
törvény hatálya.
A jövedéki terméknek minõsülõ egyéb kõolajszármazékok köre emellett bõvül.
További olyan termékek kerülnek a törvény hatálya alá és válnak
ellenõrizhetõvé, nyomonkövethetõvé, amelyek alkalmasak motorhajtóanyagkénti
felhasználásra, vagy üzemanyagok keverésére, higítására. Az új jövedéki
termékek a nagy kiszerelésben importált, értékesített üzemanyag adalékok,
kenõolajok s még néhány egyéb kõolajszármazék (nyers gazolin, etilbenzol,
sztirol, stb.).
a 2. §-hoz
A törvény személyi hatálya a Javaslat szerint - az 1. § (1) bekezdésével
összefüggésben - kiterjed azokra is, akik (amelyek) nem motorbenzint,
gázolajat vagy üzemanyag földgázt, gázterméket használnak a gépjármûvükben,
illetve értékesítenek ilyen célra.
a 3. §-hoz
A háztartási tüzelõolaj külön szabványa megszûnt, csak egyféle
termékkategória, a "tüzelõolaj" létezik. Ugyanakkor a törvényben a háztartási
tüzelõolaj megnevezés számos jogszabályhelyen szerepel. Annak érdekében, hogy
egyértelmû legyen, milyen termékre vonatkoznak ezen rendelkezések, a Javaslat
meghatározza a törvény értelmezése szerinti háztartási tüzelõolaj fogalmát.
a 4. §-hoz
A Javaslat az egyéb kõolajszármazékok elõállítására is elõírja a jövedéki
biztosítékot, azonosan a kõolajtermékek termelésére elõírt feltétellel,
illetve az egyéb kõolajszármazékok nagykereskedelme, exportja-importja
esetében ma is érvényesülõ biztosítéknyújtási követelménnyel.
A Javaslat szerint a jövedéki engedély feltételei szigorodnak. Az engedély
kiadásánál valamennyi köztehertartozást figyelembe kell venni, így pl. a TB
felé fennálló járulék-és egyéb tartozásokat ugyanúgy, mint az esetleges helyi
adó-, vagy illetéktartozást.
az 5. §-hoz
A Javaslat egyértelmûvé teszi és törvényi szinten is szabályozza, hogy mely
esetekben nem szükséges új jövedéki engedélyért folyamodni, hanem csak a
meglévõ engedély kiegészítését kérni. A módosítás rendezi egyúttal az engedély
kiegészítésének elmulasztásához kapcsolódó szankció kérdését is.
a 6. §-hoz
A Javaslat a jövedéki engedély visszavonását - hasonlóan az engedély
kiadásához - megszigorítja. Az engedélyt vissza kell vonni, ha a jövedéki
alanynak a mûködése során bárminemû köztehertartozása keletkezik.
A (2) bekezdés a jövedéki jogosultság megszûnése esetén készleten maradó
jövedéki termékek további sorsát rendezi, lehetõvé teszi, hogy a volt jövedéki
alany a vámhivatal felügyelete mellett a készletét még értékesíthesse.
a 7. §-hoz
A Javaslat a készletváltozási jelentések adattartalmára vonatkozó elõírásoknak
a jövedéki termékek körének bõvülése miatt szükségessé váló pontosítását
(kiegészítését) tartalmazza.
a 8. §-hoz
A Javaslat az (1) és a (3) bekezdésben az adómentességi engedély
megszerzéséhez szükséges adóigazolások körének kibõvülése (TB szerv,
önkormányzati adóhatóság, illetékhivatal igazolása) miatt szükséges
szövegpontosítást tartalmazza. Emellett a jelenlegi 6 munkanap helyett 15
munkanapot enged meg a vámhivatalnak az engedélykérelem elbírálásához, mivel a
6 munkanap sok esetben nem bizonyult elégségesnek a kérelmek érdemi
elbírálásához. További változás, hogy az engedély érvényessége nem az
adóigazolás(ok) keltétõl, hanem a kérelem záradékolásától számított 90 napig
áll fenn.
A Javaslat rendelkezik a mentességi engedélynek az érvényességi idõn belüli
visszavonhatóságától. Erre sor kerülhet, ha az engedély megadásánál figyelembe
vett feltételek már nem teljesülnek (pl. TB tartozás keletkezik), vagy az
adómentes felhasználó nem vezeti a törvényben elõírt nyilvántartásokat.
a 9. §-hoz
A törvény az elszámolás, az ellenõrzés tekintetében azonosan kezeli az
adómentesen beszerzett terméket azzal a termékkel, amely csak a beszerzést
követõen, a megfizetett adó visszaigénylése révén válik adómentessé. A
Javaslat az ily módon adómentessé váló jövedéki termék birtoklásának a
bejelentésére elõírt idõpontot módosítja úgy, hogy azt nem a felhasználás
idõpontjához köti, hanem az adóvisszaigénylés érvényesítésével egyidejûleg
követeli meg.
a 10. §-hoz
A Javaslat a jövedéki termékkör bõvülése miatt szükséges pontosítást (a
kivételek közé tartozó termékek pontosított felsorolását) tartalmazza.
a 11. §-hoz
A hatályos szabályozás nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely megtiltaná,
hogy az üzemanyagtöltõ állomás tárolótartályából motorbenzinen, gázolajon
kívül más terméket is ki lehessen szolgálni. Így elõfordulhat, hogy
illegálisan kevert, üzemanyag célra felhasználható egyéb terméket tárolnak be
és mérnek ki az üzemanyagtöltõ állomáson, és a direkt tiltás hiányában az
ellenõrzõ szervek nem tudnak fellépni. A Javaslat szerinti kiegészítés ennek
feloldását szolgálja.
a 12. §-hoz
A jövedéki ellenõrzésre vonatkozó hatályos illetékességi szabályok esetenként
gátolják a több vámhivatal területén elkövetett, szerteágazó nagyobb ügyek
felderítését, az eljárás gyors és eredményes lefolytatását. Annak érdekében,
hogy az ilyen esetekben is lehetõség legyen az ügyek felgöngyölítésére, a
módosítás a vámszervek illetékességi hatáskörének oldását javasolja. Ennek
értelmében lehetõvé válna, hogy adott esetben a megyei parancsnokság vagy az
országos parancsnokság magához vonhasson bizonyos ügyeket.
a 13. §-hoz
A kisebb súlyú szabálytalanságok, mulasztások esetén egy alacsonyabb bírság
érvényesül. A hatályos szabályozás megnevezi azokat az elõírásokat, amelyek
megsértése ezen bírság kiszabásával büntethetõ. Ugyanakkor ez a felsorolás nem
teljes (nem lehet teljes), s így nem szolgálja a törvény valamennyi
rendelkezésének betartatását, vagyis a szankcionálás minden tekintetben nem
lehet hatékony. Ennek feloldására a Javaslat a minõsített eseteken kívüli
valamennyi jogsértésre, a törvényben és a végrehajtási rendeletekben elõírt
kötelezettségek elmulasztására elõírná a szabálysértési jellegû (50-500 ezer
Ft) bírságot.
A jelenlegi szabályozás szerint, ha egy kiskereskedelmi üzletet jogsértés
esetén - járulékos szankcióként-be kellene zárni, de a bezárást nem kell
érvényesíteni, mert az veszélyeztetné az adott település ellátását, akkor a
bezárástól el kellene tekinteni, viszont az egyébként kiszabható bírság
ötszörösét, de legalább 200 ezer Ft bírságot kell megállapítani. A bírság alsó
összege, a 200 ezer Ft egy kistelepülésen mûködõ bolt esetében - pl. néhány
üveg zárjegy nélkül szeszes ital miatt - aránytalanul nagy büntetésnek
tekinthetõ. Ezért a Javaslat a bírságösszeg alsó határának elhagyását
javasolja, a kellõképpen visszatartó hatású ötszörös bírság fenntartása
mellett.
a 14. §-hoz
Az elvont jövedéki termék fogalma pontosításra, árnyaltabb meghatározásra
kerül. Kiegészül továbbá azon termékekkel, amelyeket adózatlanul üzemanyag
célra értékesítenek vagy használnak fel.
a 15-16. §-hoz
A jövedéki engedély nélkül folytatott tevékenységet a jelenlegi szabályozás
rendkívül szigorúan szankcionálja, s nem tesz különbséget aszerint, hogy pl. a
forgalmazott terméket adózottan szerezték-e be, vagy illegális forgalomból
származik-e. A jövedéki szabályozásnak kétségtelenül az egyik legfontosabb
eleme, hogy a jövedéki termékekkel folytatott tevékenységek csak külön
engedély birtokában legyenek végezhetõk. Ugyanakkor az ennek betartására
kialakított, a konkrét ügy körülményeinek figyelembevételére lehetõséget nem
adó, magas büntetési tétel alkalmazása bizonyos esetekben az elkövetett
jogsértés súlyával messze arányban nem állónak bizonyult. A módosítás ennek
feloldását szolgálja azzal, hogy az ilyen esetekben alacsonyabb összegû
bírságot (50-500 ezer Ft) állapít meg. Ez a bírság a Javaslat szerint akkor
alkalmazható, ha egyértelmûen bizonyított, hogy az államot kár nem érte, mert
adózottan beszerzett termékeket forgalmaztak, valamint, ha vezették a
törvényben megkövetelt - az ellenõrizhetõséget biztosító - nyilvántartásokat.
További feltétel, hogy a kereskedõ a jogsértés elkövetésekor már rendelkezzen
- azonos tevékenységre, csak más telephelyre - jövedéki engedéllyel, vagy a
jövedéki engedélye iránti kérelmét legalább már 30 nappal korábban
benyújtotta, de azt a hatóság még nem bírálta el. Ilyen esetekben a 15. §-ban
javasolt rendelkezés szerint természetesen a lefoglalás sem kerülne
érvényesítésre.
A Javaslat meghatározza továbbá az üzemanyagként értékesített vagy felhasznált
- nem motorbenzin, gázolaj vagy üzemanyag földgáz, gáztermék - egyéb termékre
a bírság tételét.
A (2) bekezdés rendelkezése a szabálysértési bírságnál megszünteti a
természetes személyek és a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ
szervezet közötti megkülönböztetést a kiszabható bírság tekintetében.
a 17. §-hoz
A paragrafusa hatálybaléptetõ rendelkezéseket tartalmazza. A jogkövetkezmények
módosítását, amennyiben az kedvezõbb elbírálást eredményez, a folyamatban lévõ
ügyekben is alkalmazni kell. A közigazgatási bírósági eljárás alatt lévõ ügy
is ilyennek tekintendõ.
A Javaslat a háztartási tüzelõolaj külön színezésére vonatkozó rendelkezéseket
hatályon kívül helyezi, mivel azok fenntartása jövedéki szempontból
aktualitását vesztette (a gázolajat és a háztartási tüzelõolajat terhelõ
összes elvonás ma már azonos szintû).
Ugyancsak hatályát veszti a pénztárgép alkalmazásának a törvény keretében
történõ elõírása, tekintettel arra, hogy azt idõközben más jogszabály,
szélesebb körre rendezi. Így a pénztárgép alkalmazásának kötelezettsége
továbbra is fennáll.