Magyar Köztársaság
Kormánya
T/3148.. számú
törvényjavaslat
az illetékekrõl szóló
1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint
a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról
Elõadó: dr.Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
1996. szeptember
2
1996. évi ......... törvény
az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény
módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat
igazgatási szolgáltatási díjáról
ELSÕ RÉSZ
AZ ILLETÉKEKRÕL SZÓLÓ 1990. ÉVI XCIII. TÖRVÉNY
MÓDOSÍTÁSA
1.§
Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5.§-ának
(1) bekezdése a következõ i) ponttal egészül ki:
(Teljes személyes illetékmentességben részesül:)
"i) a Magyar Nemzeti Bank."
2.§
Az Itv. 21.§-a (5) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a vevõ a másik lakástulajdonát a
vásárlást megelõzõ, vagy azt követõ egy éven belül eladja, az illeték alapja a
vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi
értékének a különbözete. Ha a vevõ egy éven belül több lakástulajdont vásárol,
illetve értékesít, akkor az illeték alapját képezõ értékkülönbözet
megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül
megelõzõ vagy követõ - a fizetésre kötelezett számára kedvezõbb illetékalapot
eredményezõ - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Amennyiben a vevõ
a további lakásvásárlásaival szemben az elõbbi feltételeknek megfelelõ,
további lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakásszerzések
illetékkötelezettsége az általános szabályok [21.§ (1)-(2) bek.] szerint
alakul."
3.§
Az Itv. 23/A. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"23/A.§ (1) Ingatlan tulajdonjogának ingatlanalap vagy a fõtevékenysége
szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó, továbbá ingatlanok pénzügyi
lízingjét fõtevékenységként végzõ vállalkozó által történõ megszerzésekor az
illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2
%-a.
(2) Az ingatlanalap-kezelõi tevékenységre jogosultságot az alapkezelõ az
Állami Értékpapír- és Tõzsdefelügyelet által kiadott mûködési engedéllyel, a
fõtevékenységként folytatott ingatlanforgalmazást a vállalkozó a tevékenység
statisztikai jelzõszámával és a fõtevékenység szerint illetékes kamarától
beszerzett nyilatkozattal igazolja.
(3) A vállalkozó azt a tényt, hogy az ingatlanok pénzügyi lízingjét
fõtevékenységként végzi, a tevékenység statisztikai jelzõszámával, az Állami
Bankfelügyelet nyilvántartásbavételt tanúsító nyilatkozatával és a Magyar
Lízingszövetségnek a vállalkozó nettó árbevételérõl kiállított nyilatkozatával
igazolja."
4.§
Az Itv. 24.§-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"24.§ (1) Gépjármû tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a
hajtómotor hengerûrtartalmának minden cm3-e után 8 forint, kizárólag
elektromos hajtómotorral ellátott gépjármû esetén a hajtómotor
teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 300 forint.
(2) Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett
legnagyobb össztömege a 2.500 kg-ot nem haladja meg 4.000 forint, minden más
esetben 10.000 forint illetéket kell fizetni.
(3) Gépjármû és pótkocsi haszonélvezeti jogának megszerzésekor az (1) és (2)
bekezdésben meghatározott illetékeknek a 72.§ alkalmazásával számított
összegét kell fizetni.
(4) Gépjármû és pótkocsi tulajdonjoga meghatározott hányadának megszerzése
esetén - ideértve a haszonélvezeti jog szerzését is - a megszerzett hányadra
arányosan esõ illetéket kell fizetni."
5.§
(1) Az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)
"l) gépjármû, pótkocsi tulajdonjogának a statisztikai jelzõszám szerint
fõtevékenységként gépjármû, pótkocsi forgalmazására jogosult vállalkozó,
továbbá a gépjármûlízinget fõtevékenységként folytató vállalkozó általi
megszerzése."
(2) Az Itv. 26. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott mentesség feltételeit a
gépjármû lízinget fõtevékenységként végzõ vállalkozó az erre vonatkozó
statisztikai jelzõszámmal, az Állami Bankfelügyeletnek a nyilvántartásba
vételrõl szóló nyilatkozatával és a Magyar Lízingszövetség által kiállított
nyilatkozattal köteles igazolni."
6.§
Az Itv. 29.§-a (1)-(2) bekezdéseinek helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"(1) Az elsõfokú államigazgatási eljárásért - ha e törvény melléklete másként
nem rendelkezik - 1.000 forint illetéket kell fizetni (általános tételû
eljárási illeték).
(2) Az elsõfokú államigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke - ha e
törvény melléklete másként nem rendelkezik, és a fellebbezési eljárás
tárgyának értéke pénzben megállapítható - a fellebbezéssel érintett, vagy a
fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000 forintja után 100
forint, de legalább 2.000 forint, legfeljebb 200.000 forint. Ha a fellebbezési
eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke
2.000 forint."
7.§
Az Itv. 31.§-a (4) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) Ha egy beadványban terjesztenek elõ olyan kérelmeket, amelyek elbírálása
más-más szerv hatáskörébe tartozik, vagy a kérelmek ugyanazon szerv különbözõ
hatásköreit érintik, az eljárási illetéket úgy kell megfizetni, mintha külön-
külön kérelmet terjesztettek volna elõ."
8.§
Az Itv. 33.§-a (2) bekezdésének 2., 23. és 26. pontjai helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
(... illetékmentes eljárások:)
"2. az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági
végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása;
23. az adóhatóságnál, továbbá vámigazgatási ügyben a vámhatóságnál
kezdeményezett elsõfokú eljárás - ideértve más hatóság adó, adójellegû
kötelezettség megállapításával kapcsolatos ilyen eljárását is - kivéve a
méltányossági eljárást, továbbá az adó-, a vám- és az illetékigazolás kiadása,
valamint az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett
eljárást;
26. államigazgatási szervnél nyilvántartott adatokban bekövetkezett változások
jogszabályi elõíráson alapuló, kötelezõ bejelentése."
9.§
Az Itv. 42.§-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A 39-41. §-ban meghatározott illetékalap után - ha e törvény másként nem
rendelkezik - az illeték mértéke:
a) peres eljárásban 6 %, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 750.000
forint;
b) bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3 %, de legalább 3.000
forint, legfeljebb 300.000 forint;
c) egyezségi kísérletre történõ idézés iránti kérelem és szóbeli kereset
azonnali tárgyalása iránti kérelem esetén 1 %, de legalább 2.000 forint,
legfeljebb 10.000 forint;
d) fizetési meghagyásos eljárásban 3 %, de legalább 2.000 forint, legfeljebb
300.000 forint;
e) a végrehajtási eljárásban 1 %, de legalább 2.000 forint, legfeljebb
100.000 forint; ha a végrehajtás foganatosítása a fõvárosi bírósági, illetõleg
a megyei bírósági végrehajtó feladatkörébe tartozik 3 %, de legalább 6.000
forint, legfeljebb 300.000 forint;
f) a határozat jogerõre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy
ennek módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett
eljárásban 1 %, de legalább 2.000 forint, legfeljebb 10.000 forint;
g) a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés
engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1 %, de legalább 2.000 forint,
legfeljebb 10.000 forint;
h) egyéb nemperes eljárásokban az eljárás tárgya értékének 3 %-a, de
legalább 2.000 forint, legfeljebb 100.000 forint."
10.§
Az Itv. 44.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"44.§ A csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló
1991. évi IL. törvény 3.§-ának a) pontjában meghatározott és jogi
személyiséggel rendelkezõ gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának
illetéke 40.000 forint, csõdeljárásának illetéke 20.000 forint, jogi
személyiséggel nem rendelkezõ gazdálkodó szervezet esetében pedig a
felszámolási eljárás illetéke 15.000 forint, a csõdeljárás illetéke 10.000
forint."
11.§
Az Itv. 45.§-a (6) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) A cégkivonat elkészítésének illetéke 3.000 forint, a cégbizonyítvány
kiállításának illetéke 2.000 forint, a cégmásolat elkészítéséért pedig 5.000
forint illetéket kell fizetni."
12. §
(1) Az Itv. 46.§-a (1) és (2) bekezdéseinek helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(1) A 39-41.§ szerint megállapított illetékalap után az illeték mértéke
ítélet elleni fellebbezés esetében 6 %, de legalább 5.000 forint, legfeljebb
750.000 forint.
(2) Ha a fellebbezés házassági bontóperben hozott ítélet ellen irányul, az
illeték 5.000 forint. Az ítélet vagyonjogi rendelkezése elleni fellebbezés
esetén - kivéve a lakáshasználatra vonatkozó vagyonjogi rendelkezést - az (1)
bekezdésben foglaltak az irányadók."
(2) Az Itv. 46.§-a (4) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A csatlakozó fellebbezés illetéke az (1) bekezdés szerint járó illeték
fele, de legalább 3.000 forint, legfeljebb 500.000 forint."
13.§
Az Itv. 47.§-a (1)-(2) bekezdéseinek helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"(1) A 39-41. § szerint megállapított illetékalap után, végzés elleni
fellebbezés esetén az illeték mértéke 3 %, de legalább 3.000 forint ,
legfeljebb 125.000 forint.
(2) A közjegyzõnek a hagyatéki és egyéb közjegyzõi eljárásban hozott
határozata elleni fellebbezés illetéke 5.000 forint."
14.§
Az Itv. 48.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"48.§ Ha a fellebbezés kizárólag a határozat indokolása ellen irányul, vagy a
teljesítési határidõ megváltoztatására, illetve az engedélyezett
részletfizetési kedvezmény módosítására vagy mellõzésére vonatkozik, az
illeték 3.000 forint."
15.§
Az Itv. 50.§-a (1)-(3) bekezdéseinek helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"(1) A 39-41. § szerint meghatározott illetékalap után az illeték mértéke:
ítélet elleni felülvizsgálat esetén 6 %, de legalább 8.000 forint, legfeljebb
2.000.000 forint.
(2) A végzés elleni felülvizsgálat illetéke az (1) bekezdés szerint számított
illeték fele, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 1.000.000 forint.
(3) A csatlakozó felülvizsgálati kérelem illetéke az (1) bekezdésben
meghatározott illeték fele, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 1.000.000
forint."
16.§
Az Itv. 52.§-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban a feljelentés illetéke
3.000 forint, a fellebbezés illetéke 4.000 forint, a perújítási kérelem és a
felülvizsgálati indítvány illetéke 5.000 forint."
17.§
(1) Az Itv. 53. §-a elõtti cím helyébe a következõ cím lép, egyidejûleg a
jelenlegi rendelkezés számozása (1) bekezdésre változik:
"A polgári jogi igény és az állammal szembeni kártalanítási igény
érvényesítésének illetéke"
(2) Az Itv. 53. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A büntetõ eljárással összefüggésben az állammal szemben felmerült
kártalanítási igény érvényesítése iránti eljárás illetékére a polgári peres
eljárás illetékére vonatkozó szabályok az irányadók."
18. §
Az Itv. 55.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"55. § Választottbírósági eljárásban az illeték az eljárás tárgya értékének 1
%-a, de legalább 2.000 forint, legfeljebb 100.000 forint. Ha az eljárás
tárgyának értéke nem állapítható meg, az illeték 5.000 forint."
19.§
Az Itv. 57.§-ának (1) bekezdése a következõ m) ponttal egészül ki:
(Illetékmentes a polgári ügyekben:)
"m) az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági
végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása."
20.§
Az Itv. 62.§-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép,
egyidejûleg a § a következõ l) ponttal egészül ki:
(A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül
illetékfeljegyzési jog illeti meg:)
"k) a lakásszövetkezetet a tagjával, valamint a társasház közösségét a
tulajdonostárssal szemben üzemeltetési, illetve közös költség megtérítése
iránt indított eljárásban;
l) a büntetõ eljárással összefüggésben az állammal szemben felmerült
kártalanítási igény érvényesítése iránt indított perben."
21.§
(1) Az Itv. 67.§-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A fizetendõ díj mértéke nem haladhatja meg az adott eljárással
(szolgáltatással) felmerülõ költségeket. Változó költségigényû eljárások
(szolgáltatások) esetében a díj összegét átalány jelleggel kell meghatározni.
A díjköteles eljárásért (szolgáltatásért) megállapított díjon felül az ügyfél
terhére illeték vagy egyéb költség - ide nem értve a díjat külön jogszabály
alapján terhelõ adót - nem számítható fel."
(2) Az Itv. 67.§-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"Pénzfizetés esetén a díjjogszabályban meg kell jelölni a díj beszedésére
jogosultat, valamint a bankszámla megnevezését és számát."
(3) Az Itv. 67.§-a (5) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A díjat megállapító jogszabályban rendelkezni kell a díj - ide értve a
jogorvoslati díjat is - beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával,
visszatérítésével, stb. kapcsolatos részletes szabályokról. A díjjogszabályban
nem szabályozott kérdésekre - ideértve a személyes és tárgyi mentességet is -
az illetéktörvénynek csak azok a rendelkezései alkalmazhatók, melyekre a díjat
megállapító jogszabály konkrétan utal."
22.§
Az Itv. 71. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az idegen állam pénznemében megjelölt értéket a Magyar Nemzeti Bank
hivatalos devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámolni."
23. §
Az Itv. 72.§-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A meghatározott idõre szóló vagyoni értékû jog értéke az egyévi érték és
a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja
meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött
haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek a (4) bekezdés a)
pontjában meghatározott életkor szerinti többszörösét."
24.§
Az Itv. 101. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"101.§ Az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzõje
által kiállított adó- és értékbizonyítvány tartalmazza az ingatlan és az
ingatlanszerzõk (tulajdonosok) adatait, az érték megállapításánál figyelembe
vett tényezõket, továbbá az ingatlannak az adott idõpontban fennálló forgalmi
értékét."
25.§
(1) Az Itv. 102.§-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"i) gépjármû: az olyan közúti szállító- vagy vontatóeszköz - a mezõgazdasági
vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármû és a segédmotoros
kerékpár kivételével -, amelyet beépített erõgép hajt és rendõrhatósági
nyilvántartásba vételét jogszabály írja elõ;"
(2) Az Itv. 102.§-a (1) bekezdésének l) pontja a következõ mondattal egészül
ki:
(E törvény alkalmazásában:)
[l) lakóház építésére alkalmas telektulajdon:]
"A lakás kialakítására szolgáló, az ingatlan-nyilvántartásban tetõtér, padlás
elnevezéssel feltüntetett önálló ingatlan a lakóház építésére alkalmas
telektulajdonnal egy tekintet alá esik."
(3) Az Itv. 102. §-ának (1) bekezdése a következõ n) és o) pontokkal egészül
ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"n) ingatlanlízinget fõtevékenységként folytató vállalkozó: a kizárólag
pénzügyi lízing tevékenységet folytató vállalkozók közül azok, amelyeknél a
Magyar Lízingszövetség igazolja, hogy éves nettó árbevételük legalább 50 %-a
ingatlanlízíngbõl származik;
o) gépjármûlízinget fõtevékenységként folytató vállalkozó: a kizárólag
pénzügyi lízing tevékenységet folytató vállalkozók közül azok, amelyeknél a
Magyar Lízingszövetség igazolja, hogy éves nettó árbevételük legalább 50 %-a
gépjármûlízingbõl származik."
26.§
Az Itv. Melléklete e törvény mellékletének megfelelõen módosul.
MÁSODIK RÉSZ
A HITELES TULAJDONILAP-MÁSOLAT
IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSI DÍJA
27. §
A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolatért igazgatási szolgáltatási
díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni.
28.§
(1) A hiteles másolatért, valamint a már kiadott hiteles másolatra rávezetett
változásért 1.000 forint összegû díjat kell fizetni.
(2) Annak feltüntetéséért, hogy a hiteles másolat adataiban változás nem
következett be, az (1) bekezdés szerint járó díj felét kell fizetni, a hiteles
másolat kiadását elutasító határozat elleni fellebbezés díja pedig az (1)
bekezdésben megállapított díj kétszerese.
29.§
(1) A díjat annak kell megfizetnie, aki a hiteles másolat kiadását kéri.
(2) A díjfizetési kötelezettség - ideértve a fellebbezés díját is - kizárólag
az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatal pénztárába történõ
készpénzbefizetéssel vagy a megyei földhivatal elõirányzat-felhasználási keret
számlája javára történõ átutalási megbízással teljesíthetõ.
(3) A díj átutalási megbízással történõ megfizetése esetén a hiteles másolat
iránti kérelem elõterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló
okiratot vagy annak másolatát.
(4) A díj megfizetésének, illetve a megfizetés igazolásának elmulasztása
esetén - ha az ügyfél a hiányt felszólítás ellenére nyolc napon belül nem
pótolja - a földhivatal a hiteles másolat iránti kérelmet elutasítja. A
hiánypótlásra történõ felszólításban az ügyfelet figyelmeztetni kell a
mulasztás jogkövetkezményeire.
30.§
Teljes személyes díjmentességben részesül:
a) a Magyar Állam,
b) a helyi önkormányzat,
c) a költségvetési szerv, valamint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ
Részvénytársaság,
d) a társadalmi szervezet, a köztestület és a közhasznú társaság,
e) az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény,
f) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,
g) a vízgazdálkodási társulat,
h) a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási önkormányzat.
31.§
(1) Tárgyánál fogva díjmentes a hiteles másolat kiadása, ha az
a) hagyatéki eljáráshoz,
b) gyámügyi, szociális vagy kisajátítási eljáráshoz,
c) birtokösszevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt indított
eljáráshoz,
d) részarány-földtulajdonnal kapcsolatos eljáráshoz
szükséges, illetve ha azt
e) az önálló bírósági végrehajtó az általa folytatott bírósági végrehajtási
eljárásban történõ felhasználás céljából, vagy
f) az eljáró szerv hivatalból indult közigazgatási eljáráshoz, közérdekû
bejelentés, javaslat és panasz elbírálására irányuló eljáráshoz vagy
bírósági eljáráshoz
kéri.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásokhoz szükséges hiteles másolat
kiadását kezdeményezõk - ide nem értve a személyes díjmentességben
részesülõket - a felhasználás célját hitelt érdemlõen kötelesek igazolni.
32.§
(1) A díjat vissza kell téríteni, ha a kérelem visszavonásáról - az ügyfél
szóbeli vagy írásbeli bejelentésének a földhivatalhoz történõ beérkezése
alapján - a földhivatal az érdemi intézkedést megelõzõen tudomást szerzett. A
jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni,
ha az államigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált
államigazgatási határozat vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy
egészben jogszabálysértõnek bizonyult.
( 2) Ha a kérelem és a befizetést igazoló okiratok alapján megállapítható,
hogy az ügyfél a törvényes mértéket meghaladó összegû díjat fizetett, a
többletet vissza kell téríteni.
(3) A visszatérítést hivatalból kell elrendelni és annak teljesítésérõl
harminc napon belül intézkedni kell.
HARMADIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
33.§
(1) E törvény 1997. január 1. napján lép hatályba.
(2) Az 1-26.§-ok rendelkezéseit - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel -
a hatálybalépését követõen illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az
illetékhivatal tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint az ezt
követõen kezdeményezett elsõfokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell
alkalmazni. A 21. § rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követõen
igazgatási és bírósági szolgáltatási díjkötelezettséget megállapító vagy
módosító jogszabályokra kell alkalmazni.
(3) Ha az illetékkötelezettség 1997. január 1. napja elõtt keletkezett, akkor
az öröklési illeték megállapítására az 1996. december 31-én hatályos
illetékrendelkezéseket kell alkalmazni, feltéve, hogy ezek a rendelkezések az
örökös számára kedvezõbb fizetési kötelezettséget eredményeznek.
(4) A 27-32. §-ok rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követõen
kezdeményezett földhivatali eljárások esetében kell alkalmazni.
(5) Ha az e törvény kihirdetése elõtt kiadott jogszabály a tulajdoni lap
hiteles másolatára is kiterjedõ illetékmentességrõl rendelkezik, azon az e
törvényben meghatározott díjfizetési kötelezettség alóli mentességet is érteni
kell.
(6) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg
a) az Itv. 33.§-a (2) bekezdésének 28. pontja, 67.§-ának (6) bekezdése,
az Itv. Melléklete VI. címe 1. pontjának d) alpontja, XVI. címének 7-8.
pontja, továbbá XVIII. címének 1. és 4. pontja, valamint a Magyar Nemzeti
Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 76.§-a hatályát veszti;
b) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. (a
továbbiakban: Inytvr.) 46.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"46. § A földhivatal e törvényerejû rendeletben szabályozott eljárása - a 33.§
(2) bekezdésében, valamint a VIII. fejezetben foglalt kivétellel -
illetékköteles.";
c) az Inytvr. 54.§-a (4) bekezdésében az "illetékmentes" kifejezés
helyébe a "díjmentes" kifejezés lép.
(7) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy a díj kezelésére és
nyilvántartására vonatkozó szabályokat - a pénzügyminiszterrel egyetértésben
- rendeletben állapítsa meg.
Melléklet
az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvényt
módosító, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat
igazgatási szolgáltatási díjáról szóló
1996. évi. ............törvényhez
1.
Az Itv. Melléklete IX. címének 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"1. Az útlevél kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke 4.000 forint, ha
azonban az útlevél érvényességének idõtartama az öt évet meghaladja, 6.000
forint. A kérelem benyújtásának idõpontjában a 18. életévét be nem töltött,
illetve a 70. életévét betöltött személy esetében az útlevél illetéke -
függetlenül annak érvényességi idejétõl - 1.000 forint. A megsemmisült,
elveszett vagy utazásra más módon alkalmatlanná vált útlevél helyett
kiállított új okmányért az alapeljárás illetékének kétszeresét kell
megfizetni."
2.
Az Itv. Melléklete XI. címének 1. és 3. pontjai helyébe a következõ
rendelkezések lépnek.
"1. A 2. pontban említett kivétellel gépjármû (pótkocsi) forgalmi
engedélyének - ideértve az ideiglenes forgalmi engedélyt is - kiállításával,
pótlásával, a betelt forgalmi engedély cseréjével, másodlat kiadásával,
illetõleg tulajdonjogot érintõ korlátozásnak a forgalmi engedélybe történõ
bejegyzésével és nyilvántartásba vételével, valamint törlésével kapcsolatos
eljárás illetéke 1.500 forint.
3. A gépjármû (pótkocsi) tulajdonjogában, haszonélvezeti jogában bekövetkezett
változás forgalmi engedélybe történõ bejegyzése iránti eljárás illetékmentes."
3.
Az Itv. Melléklete XV. címének 1. pontja e/1. alpontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(Az építésügyi hatóságnál indított eljárásért:)
"e/1. lakóépület melléképületének, valamint kerítésnek az építése (felújítása,
helyreállítása, átalakítása, bõvítése, elmozdítása és lebontása, stb.),
továbbá elvi építési engedély esetében 2.000 forint;"
4.
Az Itv. Melléklete XVII. címe helyébe a következõ cím és rendelkezések lépnek:
"XVII. Az egyéni vállalkozói engedély
és az üzlet mûködési engedélyének illetéke
1. Az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránt kezdeményezett eljárás
illetéke 5.000 forint. A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok
változásának bejelentéséért - a változással érintett adatok számától
függetlenül - 2.000 forint illetéket kell fizetni.
2. A megrongálódott, megsemmisült, elveszett vállalkozói igazolványról
kiállított - az eredetivel pontosan egyezõ és egyenlõ értékû - másodlat
illetéke 2.000 forint.
3. Üzlet mûködési engedélye iránti eljárás illetéke 5.000 forint. A mûködési
engedélyben feltüntetett adatok módosításáért - a változtatások számára
tekintet nélkül - 2.000 forint illetéket kell fizetni."
5.
Az Itv. Melléklete XVIII. címének 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"2. A kereskedelmi forgalomban áruk, szolgáltatások és anyagi értéket
képviselõ jogok behozatalának engedélyezését kezdeményezõ eljárás illetéke
3.000 forint, a kiadott engedély módosítása iránti eljárás illetéke 2.000
forint. Az engedélyezõ hatóság elõtt indított minden további eljárásért 1.500
forint illetéket kell fizetni. A fellebbezési eljárás illetéke az elsõfokú
eljárás illetékének kétszerese. Az engedélyezési eljárás illetékét az eljárás
kezdeményezésekor illetékbélyegben kell leróni."
13
I N D O K O L Á S
az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról,
valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási
díjáról szóló
törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az illetéktörvényt legutóbb a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes
törvénymódosításokról rendelkezõ törvény korrigálta. Az újabb felülvizsgálatot
a mögöttes jogintézményekben bekövetkezett változások, az eljárási illetékek
értékvesztése, valamint a jogalkalmazás során felmerült vitás kérdések
megoldása motiválta.
1. A Javaslat a vagyonszerzési illetékek körében - a mértékek változatlanul
hagyása mellett - mindössze néhány, ám jogalkalmazási szempontból jelentõs
módosítást tartalmaz. Az ítélkezési gyakorlat alakulására figyelemmel
pontosítja az ún. cserét pótló adásvétel szabályait. Az ismert illetékalap
kedvezményt a törvény változatlanul azoknak a lakástulajdont szerzõknek
biztosítja, akik másik lakástulajdonukat a vásárlást megelõzõ vagy azt követõ
egy éven belül eladják. A Javaslat célja, hogy kiküszöbölje annak a
lehetõségét, hogy a kedvezmény több lakás vásárlása esetén a forgalmi értékek
összevonása útján is érvényesüljön.
2. Az ingatlan-, valamint gépjármûforgalmazás sajátos esete a vagyontárgyak
ún. pénzügyi lízing konstrukció keretében történõ értékesítése, mely a
gazdasági fejlõdéshez szükséges beruházásoknál egyre fontosabb szerephez jut.
A hasonló vagyontárgyakat forgalmazók vagyonszerzéseivel való azonos megítélés
elkerülhetetlenné teszi az illetékalanyok e körére is az illetékkedvezmény,
illetékmentesség kiterjesztését.
3. Az államigazgatási, és a bírósági eljárási illetékekre jellemzõ
szolgáltatás-ellenszolgáltatás elvébõl következik, hogy az illetéknek az
eljárásra fordított költségekkel arányban kell állnia, azokat részben vagy
egészben fedeznie kell.
Az eljárási illetékek körében elõirányzott módosítások az értékarányok
változásához igazítják egyes államigazgatási eljárási illetékek tételes
mértékeit. A változtatások kizárólag azokra az eljárásokra szorítkoznak,
amelyeknek nagyságrendje az adott eljárással felmerülõ költségekhez képest
aránytalanul alacsony. A korrekció érinti az államigazgatási eljárások un.
általános tételû illetékét, néhány speciális eljárás illetékét és a
fellebbezési illeték minimumát, továbbá egyes bírósági eljárások kirívóan
alacsony illetéktételeit, illetve a százalékos illetékek alsó határát. Ez
utóbbiak fõ indoka, hogy az elmúlt években tovább nõttek a bíróságokkal
szembeni elvárások, bõvült a bíróságok hatásköre. A bírósági eljárási
illetékek átfogó felülvizsgálatára 1993. évben került sor, az akkor
megállapított illetékminimumok idõközben elértéktelenedtek, miközben a
bírósági ügyek száma és ezzel egyidejûleg a bíróságok személyi és dologi
kiadásai tovább növekedtek.
4. A Javaslat nem vállalkozik az államigazgatási, bírósági eljárási illetékek
és az igazgatási jellegû szolgáltatási díjak elhatárolási szabályainak
kialakítására. A korrekció változatlanul hagyja a díj bevezetésére, az ügykör
szerint érdekelt miniszter felhatalmazására vonatkozó rendelkezéseket. Tovább
él a törvénynek az a garanciális jellegû megszorítása is, amely szerint a
lakosság széles körét érintõ díjfizetési kötelezettség csak törvénnyel
állapítható meg. A Javaslat csak néhány részletszabály meghatározására
korlátozódik, mely mérsékli a díj szabályozással kapcsolatban felmerült
problémákat és a túlzott díjtételek bevezetését célzó törekvéseknek határt
szab.
A Javaslat a jogalkalmazási tapasztalatok alapján néhány más
illetékrendelkezés pontosítását és kiegészítését is végrehajtja.
5. A Javaslat szerinti változtatások a jogértelmezési viták megoldását,
valamint a mögöttes jogintézmények, illetve az értékviszonyok változása
folytán szükséges korrekciókat tartalmazzák. A valorizálás az illetéktételek
mérsékelt emelésével valósul meg, aminek társadalmi-gazdasági kihatása nem
tekinthetõ jelentõsnek.
Bevételi kihatását tekintve a bírósági eljárási illetékek minimumának
emelésével mintegy 250 millió forint, az államigazgatási eljárási illetékek -
beleértve az illetékbélyegben fizetendõ engedélyezési illetéket is -
változásával 600 millió forint, a pótkocsi szerzése utáni differenciált
illeték bevezetésével pedig kb. 100 millió forint, tehát összességében 950
millió forint többletbevétel realizálható. Ebbõl - a központi költségvetés és
az önkormányzatok közötti megosztás alapján - a költségvetést 900 millió
forint, az önkormányzatokat pedig mintegy 50 millió forint illeti meg.
Az eljárási illetékek növekedése megfontoltabb eljárás-kezdeményezésre
késztethet, azonban a jogérvényesítést nem akadályozza. Ennek garanciájául
szolgál, hogy az illetéktörvény elismeri a külön jogszabályokon alapuló
költségmentesség intézményét. Ilyen rendelkezést fogalmaz meg az
államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény, amikor kimondja,
hogy az államigazgatási szerv teljes vagy részleges költségmentességet
engedélyezhet annak a magánszemélynek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni
viszonyai miatt az eljárási költséget (melynek része az illeték is) nem képes
viselni. A bírósági eljárásban alkalmazható költségmentesség feltételeit pedig
- az illetéktörvény által ugyancsak akceptált - IM rendelet szabályozza. Ezen
túlmenõen az illetékfeljegyzési jog folytán a bírósági eljárási illeték
elõzetes megfizetése alóli mentesülésre is lehetõség van.
6. A tulajdoni reformmal, a kárpótlással, a részarány-tulajdon nevesítésével
összefüggõ feladatok a földhivataloknál több évre elhúzódó, nagyfokú
leterhelést okoznak. Az említett feladatok kulturált ellátása, a keletkezett
ügyirathátralékok feldolgozása csak a számítástechnikai eszközök
igénybevételével történhet, ami viszont jelentõs költségigénnyel jár.
A földhivatalok bizonyos szolgáltatásainak ellenértéke jelenleg is díj
formájában jelenik meg, vagyis saját bevételt képez. Figyelemmel arra, hogy a
költségvetés tovább már nem terhelhetõ, indokolt a földhivatal leginkább
szolgáltatás jellegû tevékenységéért, a hiteles tulajdonilap-másolat
kiadásáért fizetendõ illetékek díjjá való átalakítása. Ezáltal az eljárás
költségét azok viselik, akik a szolgáltatást igénybe veszik, így járulva hozzá
a hatóság mûködésével felmerülõ kiadások fedezéséhez.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A Javaslat a teljes személyes illetékmentességben részesülõk körébe beépítette
a Magyar Nemzeti Bankot, amelynek illetékmentességét ezideig a Magyar Nemzeti
Bankról szóló törvény biztosította. A jelenleg hatályos mentességi szabály
hatályon kívül helyezésérõl a Javaslat 33.§-a rendelkezik.
a 2.§-hoz
A több éve funkcionáló szabályozás illetékalap kedvezményben részesíti azokat
a lakástulajdonszerzõket, akik másik lakástulajdonukat a vásárlást megelõzõ,
vagy azt követõ egy éven belül eladják. A jól bevált kedvezményi szabály
alapját a Javaslat nem érinti, a tulajdonszerzõ változatlanul nem a
megszerzett lakás forgalmi értéke, hanem a vásárolt és eladott lakástulajdon -
terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete után fizeti az
illetéket. Ha a vevõ egy éven belül több lakástulajdont értékesít, az illeték
alapját képezõ értékkülönbözet megállapításánál csak a lakás vételét
közvetlenül megelõzõ vagy követõ - számára kedvezõbb illetékalapot eredményezõ
- elidegenítést kell figyelembe venni.
A tulajdoni viszonyokban bekövetkezõ változások nyomán egyre gyakoribb, hogy
viszonylag rövid idõn belõl ugyanaz a személy több lakást értékesít, illetve
vásárol. A kialakulóban levõ joggyakorlat a vásárolt lakások forgalmi
értékének összevonásával, kiterjesztõen alkalmazza a kedvezményt.
A Javaslat egyértelmûen rögzíti, hogy minden egyes lakásvásárlással szemben
csak egyetlen - a vásárlást megelõzõ vagy követõ, de mindenképpen a
vagyonszerzõ számára kedvezõbb illetékalapot eredményezõ - lakáseladást lehet
figyelembe venni a kedvezmény alkalmazása során.Ha a vevõ a további lakás
vásárlásához kapcsolódóan lakáseladást nem tud igazolni, e szerzése
tekintetében az u.n. cserét pótló vételre alkalmazható illetékalap
kedvezményre nem tarthat igényt.
a 3. §-hoz
Az ingatlanmobilitás változatlan preferálása mellett az illetékteher
továbbhárításából adódó árnövekedés lehetõségét is elkerülve a Javaslat 2 %-os
illetéket állapít meg az ingatlanalapok, a fõtevékenységként
ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozók, valamint az ingatlanok pénzügyi
lízingjét fõtevékenységként végzõ vállalkozók ingatlanszerzéseire.
A pénzügyi, más szóval finanszírozási lízing tevékenységet fõtevékenységként
folytató vállalkozások az egyéb kedvezményezett körrel való azonos
megítélésének illetékjogi alapja a használatbaadáshoz kapcsolódó vagyonmozgás,
mivel a futamidõ végén a lízingtárgy a lízingbevevõ tulajdonába kerül. [Ettõl
eltérõen nem jellemzõ a vagyonmozgás (vagyonszerzés) az operatív lízing
konstrukció keretében végzett tevékenységre, mivel a lízingtárgy feletti
tulajdonjog megszerzésére ez esetben nem kerül sor.] A pénzügyi lízing
jelenleg a leggyakoribb lízingtípus. A fõtevékenységként, üzletszerûen
folytatott pénzügyi lízing rendszeres jellegét indokolja, hogy a pénzügyi
lízing tevékenységet folytató vállalkozásoknak törvény által meghatározott
mértékû (jelenleg 5 millió Ft) törzstõkével kell rendelkezniük, az Állami
Bankfelügyelet felé történt bejelentés alapján mûködhetnek. Az említett
körülmények minden tekintetben azonos rangsorba emelik a pénzügyi lízinget
végzõket az ingatlanalap kezelõkkel, illetve az ingatlanforgalmazó
vállalkozásokkal.
A kedvezményre jogosultak fõtevékenységük szerinti meghatározása - e
kiterjesztett körben is - irányadó marad, különbséget téve az eseti jellegû és
a rendszeres értékesítések között. A kedvezmény egyik célja ugyanis, hogy ne
az esetleges ügyleteket, hanem az értékesítést fõtevékenységként végzõ
vállalkozókat támogassa. A fõtevékenységként folytatott pénzügyi
lízingtevékenység pedig feltételezi annak rendszeres jellegét.
A szabályozási megoldást elsõsorban az befolyásolta, hogy a pénzügyi lízing
egységes (TEÁOR 6590) "Egyéb pénzügyi tevékenység, a biztosítás és a
nyugdíjalap kezelés nélkül" elnevezésû szakágazatba tartozik sok más
tevékenységgel együtt. Így elnevezése és jelzõszáma önmagában nem ad elégséges
támpontot annak megkülönböztetésére, hogy a pénzügyi lízing tevékenység
folytatására jogosult vállalkozó milyen vagyontárgyat (ingatlan, gépjármû)
forgalmaz e formában, s ezt fõtevékenységként végzi-e. Ezért a Javaslat a
jogosultak körét tovább pontosítja és a statisztikai jelzõszám mellett a
fõtevékenységet az Állami Bankfelügyelet és a Magyar Lízingszövetség nettó
árbevételre vonatkozó nyilatkozataitól teszi függõvé.
a 4. §-hoz
A kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármû - minthogy beletartozik
a gépjármû törvényi fogalmába - illetékezésének feltételeit teremti meg a
Javaslat. Az ilyen gépjármû tulajdonjogának megszerzéséhez ma is
vagyonszerzési illetékkötelezettség tapad, azonban a jármûvek sajátosságából
adódóan a belsõ égésû motorral ellátott gépjármûvek szerzésére megállapított
illetékmérték alkalmazhatatlan. Ennélfogva a vagyonszerzések ténylegesen az
illeték hatókörén kívül esnek. A Javaslat az elektromos erõgéppel mûködtetett
gépjármû hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 300 Ft
elvonást helyez kilátásba.
A megszerzett vagyon értékével arányosabb illetékteher kialakítása céljából a
Javaslat a pótkocsi szerzéshez kapcsolódó egységes tételû illetéket - a jármû
össztömegétõl függõen - differenciálja és az elértéktelenedett illeték
elvonást 4000, illetve 10.000 forintra emeli.
az 5.§-hoz
A jelenlegi illetékmentességi szabályok megtartása mellett a Javaslat kibõvíti
a mentességre jogosult vállalkozói kört a gépjármû lízinget fõtevékenységként
folytató vállalkozókkal. A Javaslat szerint e mentességre jogosultság a
fõtevékenység statisztikai jelzõszámával, az Állami Bankfelügyelet
nyilvántartásbavételt tanúsító nyilatkozatával, valamint a Magyar
Lízingszövetség nettó árbevételre vonatkozó nyilatkozatával igazolható.
a 6.§-hoz
A Javaslat az értékviszonyok módosulása miatt elértéktelenedett u.n. általános
tételû eljárási illetéket az elsõfokú eljárással felmerülõ átlagos
költségekhez igazítja. (A jelenleg érvényesülõ 800 forint illeték 1000
forintra emelkedik).
A Javaslat a jogorvoslatot továbbra is önálló, illetékköteles eljárásnak
tekinti, melynek igénybevétele esetén az illetéket az alapeljárásban történt
illetékfizetéstõl függetlenül kell megfizetni. A Javaslat fenntartja a
fellebbezési eljárás százalékos mértékének számítási módját és nem változtatja
annak maximumát, de az eljárások megnövekedett munka és költségigénye miatt a
fellebbezési eljárásban fizetendõ illetékminimum összegét 1000 forintról 2000
forintra emeli.
a 7. §-hoz
A Javaslat a tanácsi szakigazgatási szervek megszüntetése és a hatósági
jogkörök jegyzõhöz történt telepítése miatt kialakult helyzet
figyelembevételével újraszabályozza az egy beadványban elõterjesztett, és a
jegyzõ különbözõ hatásköreit érintõ - külön határozatot igénylõ - kérelmek
illeték vonzatát. Eszerint az ugyanazon szerv különbözõ hatásköreibe tartozó
kérelmek mindegyike után le kell róni az eljárási illetéket még akkor is, ha
azokat egy beadványban terjesztik elõ.
A módosítást követõen az egy beadványban elõterjesztett több kérelem esetén az
illeték egyszeri megfizetésére vonatkozó szabály (Itv. 31. § (3) bekezdés)
csak akkor alkalmazható, ha ugyanattól a szervtõl egyazon hatáskörében
eljárva, több ügy eldöntését kérik.
a 8.§-hoz
A Javaslat az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott eljárással
összefüggésben kezdeményezett eljárásával bõvíti a tárgyi illetékmentes
eljárások körét, figyelemmel a megyei bírósági végrehajtó és az önálló
bírósági végrehajtó eljárásának illetékjogi szempontból egységes kezelésére.
A Javaslat az adóhatóságnál és vámigazgatási ügyben a vámhatóságnál folyó
eljárásokra biztosított indokolatlan kedvezményeket szûkíti oly módon, hogy az
illetékmentességet - a méltányossági eljáráson túlmenõen - az adó-, illeték és
vámigazolás, továbbá az adó- és értékbizonyítvány kiadása iránt kezdeményezett
eljárásoktól is megvonja.
A törvény hatályos rendelkezése a külön jogszabály elõírása szerint kötelezõ
bejelentést mentesíti az eljárási illeték alól. A Javaslat pontosítja és
részben szûkíti az illetékmentességre jogosultak körét. A mentességet ugyanis
csak az államigazgatási szerv által nyilvántartott adatok körében
bekövetkezett olyan adatmódosulásra biztosítja, melynek bejelentését külön
jogszabály kötelezõvé teszi. A szabályozás ily módon akceptálja a különbözõ
hatósági nyilvántartások naprakészségéhez fûzõdõ nyomós indokokat is.
a 9-18. §-hoz
Az 1993. óta hatályos 500 és 1.000 forint összegû illetékminimumok
elértéktelenedtek, ezeket a legegyszerûbb eljárás költségigénye is meghaladja.
Az aránytalanság feloldása érdekében a Javaslat, a polgári peres és nemperes
eljárásokra vonatkozó illetékek %-os mértékét fenntartva, csak a fizetendõ
illeték minimumát igazítja az értékviszonyokhoz. Ilyen megfontolásból növeli a
Javaslat néhány bírósági eljárás kirívóan alacsony illetéktételének összegét
is.
A Javaslat rendezi a büntetõeljárással összefüggésben az állammal szemben
felmerült kártalanítási igény érvényesítése iránt indított eljárás
illetékkötelezettségét, oly módon, hogy az eljárásra a polgári peres eljárás
illetékére vonatkozó szabályok alkalmazását rendeli.
a 19.§-hoz
A Javaslat szélesíti a polgári ügyekben illetékmentességet élvezõk körét.
Eszerint az önálló bírósági végrehajtót - sajátos jogállása miatt - az általa
lefolytatott végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárásban
illetékmentesség illeti meg. Az önálló bírósági végrehajtók kiváltak a
bírósági szervezetbõl, s ezzel az Itv. 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti
személyes illetékmentességi körbõl kikerültek. A Javaslat értékeli, hogy a
szervezetileg elkülönült önálló bírósági végrehajtó eljárása továbbra is a
bírósági eljárás része, feladata pedig a bíróságok és jogvitát eldöntõ más
szervek határozatainak, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseknek az
érvényre juttatása, ezért az önálló bírósági végrehajtónak a megyei bírósági
végrehajtóval azonos statust biztosít.
a 20. §-hoz
A Javaslat a jogérvényesítés elõsegítése céljából kiegészíti az
illetékfeljegyzési jogot élvezõk körét: a társasház közösséget a
tulajdonostárssal szemben közös költség megtérítése iránt indított perben,
valamint a büntetõ eljárással összefüggésben az állammal szemben felmerült
kártalanítási igényt érvényesítõ feleket mentesíti a bírósági eljárási illeték
elõzetes megfizetése alól.
a 21.§-hoz
A Javaslat az eljárások díjkötelezettségének megállapításával kapcsolatosan
néhány részletszabály meghatározására és korrekciójára szorítkozik. Ennek
folytán korlátozza a szolgáltatás költségeihez képest aránytalanul magas
díjtételek érvényesítésének lehetõségét és kifejezetten megtiltja, hogy a
díjon felül - amely az eljárási illetéket változatlanul magában foglalja - az
ügyfelet illetékkel, vagy más költséggel (pl. kiszállási díj,
nyomtatványköltség, stb.) terhelje az eljáró szerv. (E költségek körébe
azonban a díjat esetlegesen terhelõ adó nem tartozik bele.) A Javaslat
kötelezi a jogalkotókat arra is, hogy - a törvény hatályba lépését követõen
kiadott vagy módosításra kerülõ díjrendelkezésekben - a díj megállapításán és
kezelésén túl minden kérdésrõl teljeskörûen rendelkezzenek. A Javaslat
egyértelmûvé teszi, hogy az eljárási illeték és az igazgatási jellegû
szolgáltatási díj két különbözõ fizetési kötelezettség, ily módon a
díjjogszabályban fellelhetõ joghézag pótlására az illetéktörvény rendelkezései
automatikusan nem alkalmazhatók, csak azokban a kivételes esetekben, amikor
arról az érintett díjjogszabály kifejezetten így rendelkezik.
a 22. §-hoz
Az MNB 1997-tõl megszünteti a valutaárfolyam közzétételét. Az árfolyam
megállapítás új rendjéhez igazodóan a Javaslat újraszabályozza az idegen állam
pénznemében megjelölt érték átszámításánál követendõ szempontokat.
a 23. §-hoz
A hatályos szabályozás figyelmen kívül hagyja, hogy a Ptk. szabályaiból
következõen nem csupán természetes személyek szerezhetnek vagyoni értékû
jogokat, (pl. haszonélvezeti, használati jogot), ezért a különféle társaságok,
jogi személyek javára meghatározott idõre kikötött vagyoni értékû jog forgalmi
értékének meghatározása jogalkalmazási problémát jelent. Ennek megoldása
érdekében a Javaslat kimondja, hogy a meghatározott idõre szóló
haszonélvezeti, használati jogszerzés esetén a jog értékének számításánál a
jogosultság tényleges idõtartamát kell alapul venni. A természetes személyek
javára kikötött haszonélvezet, használat jogával kapcsolatos szabályozás
viszont változatlan marad, mind az életkor szerinti szorzók alkalmazása, mind
a jog maximális értékének meghatározása tekintetében.
a 24. §-hoz
Az adó- és értékbizonyítvány kiállításával kapcsolatos hatáskört a helyi
önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes
centrális alárendeltségû szervek feladat- és hatásköreirõl szóló törvény
(1991. évi XX. tv. 140.§-a) szabályozza. Ezért a Javaslat csak az adó- és
értékbizonyítvány tartalmi kérdéseit rendezi és pontosítja.
a 25.§-hoz
A jogalkalmazáshoz nélkülözhetetlen törvényi értelmezõ rendelkezések közül a
Javaslat több pontot is megváltoztat. Az agrárszféra érdekeire figyelemmel
kivonja a gépjármû fogalomkörébõl a mezõgazdasági vontatót és ezzel
megszünteti a szerzése utáni visszterhes illetékkötelezettséget. Kifejezett
mentességi rendelkezés hiányában azonban a mezõgazdasági vontató - mint
ingóság öröklése és ajándékozása - továbbra is az általános szabályok szerint
esik öröklési illetve ajándékozási illeték alá.
A Javaslat a lakásépítésre alkalmas tetõtér (padlástér) joggyakorlat által
hiányolt fogalmát pótolja és egyértelmûsíti annak illetékjogi minõsítését,
illetve vonzatát. Arra tekintettel, hogy a lakóház építésére szolgáló
telektulajdon lakóházzal történõ beépítéséhez hasonlóan, az ilyen célú
tetõtér (padlástér) beépítés is a lakásállomány bõvítését eredményezi, a
Javaslat a telekszerzéssel azonos illetékjogi megítélést alkalmaz. A
feltételes illetékmentesség a lakás kialakítására szolgáló és az ingatlan-
nyilvántartásban önálló ingatlanként tetõtér vagy padlás elnevezéssel
bejegyzett ingatlanok szerzésére vonatkozik, méghozzá a lakóházépítésre
szolgáló telektulajdonnal azonos módon. Ennek megfelelõen a tetõtér (padlás)
öröklés, ajándékozás vagy visszteher ellenében történõ megszerzése egyaránt
illetékmentes, ha azt a vagyonszerzõ a szerzõdés illetékkiszabásra történõ
bemutatásától (hagyaték jogerõs átadásától) számított 4 éven belül lakással
beépíti és ennek megtörténtét megfelelõen igazolja.
A kiszabott, de a végrehajtás tekintetében felfüggesztett illetéket a
vagyonszerzõnek késedelmi pótlékkal terhelten kell megfizetnie, ha beépítési
kötelezettségét határidõre nem teljesíti.
A pénzügyi lízinget végzõ vállalkozói körre kiterjesztett kedvezményi,
mentességi szabályok bevezetésével párhuzamosan a Javaslat az értelmezõ
rendelkezések között részletezi, hogy ki tekinthetõ az ingatlan-, valamint a
gépjármûlízinget fõtevékenységként folytató vállalkozónak.
Az említett fogalmak meghatározása garanciális jelentõségû, mivel így
biztosítható a Javaslat érintett rendelkezéseinek egységes szemléletû
végrehajtása.
a 26. §-hoz
A jelenlegi szabályozási konstrukcióban az általánostól eltérõ költségigényû
eljárások speciális mértékû eljárási illetékét a törvény melléklete
tartalmazza. A Javaslat a külön illeték alá tartozó eljárások közül az 5 éves
érvényességi idejû útlevél illetékét 4.000 forintban határozza meg, az
elveszett útlevél helyett kiadott okmányért pedig az alapeljárásért járó
illeték kétszeresét kell fizetni.
A Javaslat összhangba hozza a gépjármû (pótkocsi) forgalmi engedélyének
kiállításával, pótlásával, a betelt forgalmi engedély cseréjével, másodlat
kiállításával, illetõleg tulajdonjogot érintõ változás a forgalmi engedélybe
történõ bejegyzésével és nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárás,
valamint a törlési eljárás illetékkötelezettségét.
A Javaslat speciális mértékû illetéket vezet be a vállalkozói igazolványban
feltüntetett adatok változásának bejelentése iránti eljárásra, valamint a
megrongálódott, megsemmisült, elveszett vállalkozói igazolványról kiállított
másodlatért.
A Javaslat átalakítja az üzletek mûködésének bejelentésére vonatkozó
illetékfizetési kötelezettséget, figyelemmel arra, hogy az üzlet
bejelentésének jegyzõ általi záradékolását mûködési engedély váltja fel. A
Javaslat a mûködési engedélyben feltüntetett adatok módosításának átvezetésére
is külön illetéket állapít meg.
Az üzletek mûködésére irányadó anyagi jogszabály változásával függ össze a
szórakoztató játékautomata üzemeltetésének illetékes jegyzõhöz történõ
bejelentését terhelõ illetékkötelezettség megszüntetése. A jövõben ugyanis a
vállalkozónak az üzembehelyezett szórakoztató játékautomatákról a jegyzõk felé
csupán tájékoztatási kötelezettsége lesz.
A Javaslat a kereskedelmi forgalomban áruk, szolgáltatások és anyagi értéket
képviselõ jogok behozatalának engedélyezésével összefüggõ eljárásoknál szakít
a hagyományokkal és nem az eljárás tárgyának értékéhez igazodó, hanem az
ügyfél által igénybevett államigazgatási eljárás költségeivel arányban álló,
tételes összegû illetéket vezet be. Az eljárások sajátosságait értékelõ,
differenciált illetékmértékek meghatározása összhangban áll az illetékekre
jellemzõ "szolgáltatás-ellenszolgáltatás" elvével.
a 27.§-hoz
A Javaslat meghatározza azt a szolgáltatást, nevezetesen a hiteles tulajdoni
lapról másolat kiállítását, amely a földhivatali eljárásban - az
illetékkötelezettség egyidejû megszüntetése mellett - díjkötelessé válik.
a 28.§-hoz
A Javaslat szakít azzal a korábban alkalmazott megoldással, amely a hiteles
másolat kiállításának költségeit annak oldalszámától tette függõvé, mivel a
másolatok jellemzõen azonos oldalszámúak. Az átutalási postautalványon történõ
befizetés teljesítését is megkönnyíti, ha a szolgáltatás ára egyértelmû,
lehetõség szerint állandó összegû.
A szolgáltatást nyújtó földhivatal számára az új másolat kiadásánál nem
jelent kisebb munka- és költségterhet a már kiadott másolatra az idõközbeni
változások rávezetése, ezért a díj mértéke mindkét esetben az általános tételû
államigazgatási eljárási illeték összegével megegyezõen 1000 forint.
a 29.§-hoz
A Javaslat a díj megfizetését a hiteles másolat kiadását kezdeményezõ fél
kötelességévé teszi. A tulajdonilap-másolat kiadása elsõsorban a kérelmezõ
érdekében áll, ezért a javaslat nem követi azt az államigazgatási eljárásban
szokásos módszert, amely szerint az illetékfizetés elmaradása nem akadálya az
érdemi eljárásnak. Amennyiben az ügyfél a díjat nem fizeti meg, illetve azt
nem igazolja, a földhivatal felszólítást küld a hiány pótlására. Ha a pótlásra
8 napon belül nem kerül sor a földhivatal a kérelem teljesítését megtagadja.
a 30-31.§-hoz
A Javaslat a személyes és tárgyi díjmentesség meghatározásánál az Itv.
szabályait tekintette irányadónak, a kedvezményezettek körét nem szûkíti.
Tárgyi mentesség esetén az eljáró szervnél a díjmentességre jogosultság
megállapításához a felhasználás célját hiteltérdemlõen igazolni kell. (Pl.
halotti anyakönyvi kivonat bemutatása, illetve másolatának a kérelemhez
csatolása). Ez a kötelezettség értelemszerûen nem terheli azokat, akik
személyes díjmentességet élveznek.
a 32.§-hoz
Tételesen rögzíti a Javaslat azokat az eseteket, amikor az igazgatási
szolgáltatási díjat vissza kell téríteni. A kérelem visszavonása csak akkor
von maga után díj-visszatérítési kötelezettséget, ha a bejelentésrõl a
földhivatal az érdemi intézkedést - szolgáltatás nyújtást - megelõzõen szerez
tudomást. A visszatérítés másik esete a jogorvoslati eljáráshoz kapcsolódik.
Ennek akkor van helye, ha a felülvizsgált döntés az ügyfél hátrányára
jogszabálysértõnek bizonyult. A visszatérítésrõl a földhivatal hivatalból
intézkedik.
a 33.§-hoz
Az államháztartásról szóló törvény rendelkezése szerint az adótörvények
legkorábban a kihirdetésüket követõ 45. napon lépnek hatályba. A Javaslat
1997. január 1-jét jelöli meg a hatálybalépés idõpontjául, ezzel - figyelemmel
a törvényjavaslat benyújtásának idõpontjára - eleget tesz az államháztartásról
szóló törvény rendelkezéseinek, valamint az Alkotmánybíróság határozataiban
kifejtett alkotmányossági elvárásoknak.
Annak érdekében, hogy a változások a folyamatban lévõ eljárásokra, valamint az
illetékkiszabásra már bejelentett vagyonszerzési ügyekre ne legyenek
kihatással, a rendelkezések alkalmazását a Javaslat kizárólag a hatálybalépést
követõen indított államigazgatási és bírósági eljárásban, illetve
illetékkiszabásra bejelentett (ingatlan esetében a földhivatalhoz történõ
bemutatással teljesül az illetékkiszabásra bejelentés!) vagyonszerzési
ügyekben teszi kötelezõvé.
Hagyatéki ügyek esetében - minthogy az illetékkötelezettség keletkezése
(örökhagyó halálának idõpontja) és az illeték kiszabásra bejelentés között
hosszabb idõ telhet el, lehetõvé teszi a Javaslat az örökösre nézve kedvezõbb
illetékszabály alkalmazását.
A hatályban lévõ díjjogszabályok felülvizsgálatát a Javaslat nem
indítványozza, ez csak akkor válik idõszerûvé, ha az illetékek
újraszabályozása keretében megtörténik a díj egyértelmû elhatárolása.
Ugyanakkor az átmenet szempontjából indokolt, hogy a Javaslat szerinti
elõírások a hatálybalépésüket követõen bevezetendõ új díjak mellett a már
megállapított díjakra vonatkozó jogszabályok módosítása esetén is
érvényesüljenek.