1

MAGYAR KÖZTARSASAG KORMANYA

T/3174..SZ.

T Ö R V É N Y J A V A S L A T

A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetése

A költségvetési törvényjavaslat

A törvényjavaslat mellékletei

Az általános és a részletes indoklás

Elõadó:

Dr. Medgyessy Péter

Pénzügyminiszter

B u d a p e s t, 1996. szeptember hó

1996. EVI ... TÖRVENY

A MAGYAR KÖZTARSASAG 1997. EVI

KÖLTSEGVETESERIL

Az Országgyûlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a

továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 1997. évi központi

költségvetésérõl, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes

törvények módosításáról a következõ törvényt alkotja:

ELSE RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1997. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

ELSE FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FEÖSSZEGE, A HIÁNY

MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. §

Az Országgyûlés az 1997. évi központi költségvetés

a) kiadási fõösszegét - a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-

visszavásárlási kiadások nélkül - 2 557 455,5 millió forintban,

b) bevételi fõösszegét - a 3. § szerinti hitelfelvételbõl származó bevételek

nélkül - 2 255 760,2 millió forintban,

c) hiányát 301 695,3 millió forintban

állapítja meg.

2. §

(1) Az 1. § a) pontjában megállapított kiadási fõösszeg költségvetési

fejezetek, címek, alcímek, elõirányzat-csoportok és kiemelt elõirányzatok

szerinti részletezését, rendes és rendkívüli kiadások szerint tagolva e

törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az 1. § b) pontjában megállapított bevételi fõösszeg költségvetési

fejezetek, címek, alcímek, elõirányzat-csoportok és kiemelt elõirányzatok

szerinti részletezését, rendes és rendkívüli bevételek szerint tagolva e

törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

3. §

A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások és a

hitelfelvételbõl származó bevételek részletezését e törvény 1. és 2. számú

mellékleteinek a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi

adósságának törlesztése és a XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és

belföldi adósságának törlesztése fejezetei tartalmazzák.

4. §

(1) Az Országgyûlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. §-ban

foglalt hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla

folyamatos likviditását biztosítsa és a központi költségvetés adósságát,

valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) követeléseit

kezelje.

(2) A központi költségvetésnek, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi

LX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 82. §-ában meghatározott hitelei 1997-

ben érvényes kamatlába 8,18 %.

5. §

Az Országgyûlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Magyar Nemzeti Bank

által az MNB tv. 20. §-a szerint nyújtott kamatmentes

forinthitel 1996. December 31-én fennálló teljes állományának és az MNB

tv. 22. §-a alapján kibocsátott államkötvények állománya e §-ban meghatározott

részének lecserélésére 1997. január 1-jei hatállyal devizakötvényeket

bocsásson ki és devizahiteleket vegyen fel. Az MNB tv. 22. §-a alapján

kibocsátott államkötvények állományából akkora rész cserélhetõ le, hogy a

Magyar Nemzeti Bank - az átalakítás után - 1997. Január 1-jén nettó

devizaadóssággal ne rendelkezzen. A forintadósság devizaadósságra történõ

átalakítása módját a pénzügyminiszter a Magyar Nemzeti Bank elnökével

együttesen határozza meg.

MÁSODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS

MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELEIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL,

TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETELEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A KÖZPONTI KÖLTSEGVETES CELTARTALEK-ELIIRANYZATAI

6. §

(1) A társadalombiztosítási járulék alapjának szélesítésével összefüggõ

többletkiadások, valamint az 1997. évben megvalósuló létszámcsökkenések

egyszeri többletkiadásainak részbeni, továbbá a felsõoktatásról

szóló 1993. évi LXXX. törvény 10/A §-ában megállapított ösztöndíj

társadalombiztosítási járuléka fedezetére év közben céltartalékot kell

képezni a X. Miniszterelnökség fejezet 10. cím, 2. alcímén. Az elõirányzat a

központi költségvetési szerveknél (a továbbiakban ideértve a Magyar

Tudományos Akadémiához tartozó költségvetési rendben gazdálkodó

intézményeket is) használható fel.

(2) A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a

továbbiakban: Ktv.) 44. §-ának (4) bekezdése alapján végrehajtott

illetménykiegészítés emelések éves hatásának fedezetére, továbbá - a

közigazgatás reformjával összefüggõen - a Ktv. e törvény 75. §-ával

megállapított 43. §-a (5) bekezdésében foglaltakkal összefüggõ 2950 millió

forint céltartalékként szolgál.

(3) A céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt azon központi

költségvetési szervek, amelyek kiadási elõirányzatát teljes egészében saját

bevétel fedezi, illetve azon munkavállalóik után, akiket saját bevételük

terhére foglalkoztatnak.

(4) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék a Magyar Rádió Rt.-nél és a Magyar

Televízió Rt.-nél a költségvetési intézmények átalakulásából származó - a

létszámcsökkenéssel kapcsolatos - kötelezettségek teljesítését is

szolgálja. E részvénytársaságok csak olyan munkavállaló után nyújthatnak be

igényt, akikkel megállapodtak abban, hogy a felmentésétõl számított 3 éven

belül nem létesít rendszeres foglalkoztatásra jogviszonyt a rádiózás és

televíziózás területén, illetve nem szerez tulajdont vagy tulajdoni hányadot

a rádiózással és televíziózással kapcsolatos gazdasági társaságban.

(5) Az (1) bekezdés szerinti elõirányzatra való átcsoportosításhoz a központi

költségvetési szervek elõirányzatait év közben differenciáltan 6000 millió

forinttal csökkenteni kell.

(6) A Külkereskedelmi szolgálat feladatainak átszervezésével kapcsolatos

kiadásokra 1100 millió forint szolgál a X. Miniszterelnökség

fejezet 10. cím, 2. alcím, 4. Külszolgálat elõirányzat-csoporton.

Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

7. §

(1) A pénzintézetekben, illetve a nem az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ

Rt-hez (a továbbiakban: ÁPV Rt.) tartozó gazdasági társaságokban az állami

részesedés után 1997. évben kifizetésre kerülõ osztalék és az állami vagyon

más hozadéka a központi költségvetés bevételét képezi.

(2) Az ÁPV Rt. 1997. évben a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából

60 000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni. Az ezt

meghaladó privatizációs bevételt - az e törvény 11. számú mellékletében

részletezett ráfordítási és tartalékképzési elõirányzatok, valamint az 58. §

(3)-(4) bekezdésében elõírt kötelezettség teljesítése után - az államadósság

törlesztésére kell fordítani. Az államadósság e bekezdés szerinti

csökkentésének módjáról a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a pénzügyminiszter

állapodik meg.

(3) Az ÁPV Rt. az állami vagyon utáni részesedés címén 10 000 millió forint

osztalék jellegû befizetést teljesít a központi költségvetésbe.

(4) Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl

szóló 1995. évi XXXIX. törvény 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott

hitel- és kötvénykibocsátásra 1997. évben az ÁPV Rt. nem jogosult.

(5) Az ÁPV Rt. - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi

költségvetésérõl és a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások

finanszírozásának általános szabályairól szóló 1995. évi

LXXIII. törvény 30. §-ának (4) bekezdése alapján és az abban meghatározott

mértékig - az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap részére

történõ pénzbeni térítés nélküli vagyonátadás keretében még át nem adott

vagyont a hozzárendelt vagyona terhére, pénzbeni térítés nélkül adja át,

figyelembe véve a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (továbbiakban: KVI) által

teljesített vagyonátadást is.

(6) Az ÁPV Rt. által történt az 1996-1997. években a belterületi föld értéke

alapján alapítói jogon a helyi önkormányzatokat megilletõ kifizetések

összesen 57 000 millió forintot, a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági

társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján figyelemmel

az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl

szóló 1995. évi XXXIX. törvény 71. §-ának (1) bekezdésére is, az átalakuló

társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülõ 20 %-os

részesedésének mértéke összesen 25 000 millió forintot tehetnek

ki. Amennyiben e törvényi kötelezettségek teljesítésére a megjelölt

elõirányzatok nem kerülnek felhasználásra a különbözet hasznosításáról a

Kormány dönt.

8. §

(1) A szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosítása esetén

a ráfordításokkal csökkentett (nettó) készpénzbevétel fele részben az

illetékes települési önkormányzatot - ezen belül Budapesten 50-50 %-ban a

fõvárosi, illetve a kerületi önkormányzatot - illeti meg, fele részben pedig

a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben említett ráfordításnak az õrzés-védelemmel, az

állagmegóvással, a kártalanítással, az értéknövelõ beruházásokkal, a

környezetvédelmi károk elhárításával, a tûzszerészeti mentesítéssel,

valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket kell tekinteni.

(3) Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV

Rt. vagyonkezelésében lévõ nem értékesíthetõ ingatlanokat, valamint a volt

szovjet laktanyákat illetõen - foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai,

ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elõsegítésére -

eseti döntést hozzon azok térítésmentes helyi önkormányzati tulajdonba

adásáról.

9. §

Az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevõszék, a Vám- és Pénzügyõrség Országos

Parancsnoksága, az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal szervei, továbbá az

Országgyûlési Biztos Hivatalának elhelyezésére szolgáló és használatukban lévõ

ingatlanok közül az ÁPV Rt. tulajdonában álló ingatlanok is a kincstári vagyon

körébe tartoznak, átadásuk a KVI részére 1997. évben történjék meg.

10. §

A KVI vagyonkezelésében lévõ kincstári vagyon átmeneti vagy tartós

hasznosításából, értékesítésébõl származó kiadásokkal csökkentett bevétel a

központi költségvetés központosított bevételét képezi. A 850 millió forint a

KVI javaslatára, a pénzügyminiszter egyedi hozzájárulása alapján a

vagyonhasznosítással, illetve a vagyongazdálkodással kapcsolatos, az állami

feladatellátással összefüggõ kiadásokra fordítható. Ezen belül a KVI

vezérigazgatója 30 millió forintig ügyletenként - de éves szinten

legfeljebb 300 millió forintig - dönt. A KVI vezérigazgatója ezen döntéseirõl

a pénzügyminisztert negyedévente utólag tájékoztatja.

11. §

(1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévõ ingatlan

értékesítésének ellenértékébõl - a költségvetési szerv felügyeletét ellátó

szerv vezetõjének javaslatára - a pénzügyminiszter határozza meg

jogcímenként a költségvetési szerv által a teljesítendõ köztartozás

kiegyenlítésére, továbbá az építési-beruházásra, ingatlanvásárlásra,

felújításra és rekonstrukcióra felhasználható összeget. E bevételhányad nem

lehet az ellenérték 50 %-ánál alacsonyabb, kivéve a Honvédelmi

Minisztériumot, amely az ellenértéket - köztartozásai kiegyenlítését

követõen - teljes egészében felhasználhatja. Ezen összeggel - amennyiben nem

tervezték meg - a költségvetési szerv kiadási és bevételi elõirányzata

növelhetõ.

(2) A bevételeknek az (1) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a

központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(3) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévõ

és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket,

jármûveket 5 millió forint egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárig saját

hatáskörben, 5 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére

irányadó szabályok szerint értékesítheti. Az értékesítésbõl származó bevétel

összegével - amennyiben nem tervezték meg - az intézmény dologi kiadások és

felhalmozási kiadások elõirányzatai növelhetõk.

(4) Az Áht. 108. §-a (3) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegû

követelés értékhatára 5000 forint.

(5) A kincstári vagyonnak a központi költségvetési szervek közötti, vagy a

költségvetési szerv, illetve szervezeti egysége megszüntetése esetén a

feladatait ellátó szervezet részére történõ bérbeadásánál a pénzügyminiszter

jogosult a nyilvános versenytárgyalási kötelezettség alól felmentést adni.

(6) A Kormány jogosult, hogy - a Magyar Honvédség szervezeti átalakulásával

összhangban - a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévõ, feleslegessé

váló ingatlanok hasznosítására - elsõsorban szociális, kulturális, oktatási

és foglalkoztatáspolitikai célra - eseti döntést hozzon, amennyiben az

ingatlan nyilvános versenytárgyaláson történõ értékesítése eredménytelen

volt. E döntés vonatkozhat az ingatlan térítésmentes, illetve kedvezményes

önkormányzati tulajdonba adására is. Az így sem hasznosítható ingatlanokat a

KVI részére - megállapodás alapján - át kell adni.

12. §

A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium

fejezet 13. cím, 3. alcím, 17. "Vasúti létszámkiváltás és vasúthálózat

racionalizálás miatti mûszaki fejlesztés" elõirányzat-csoport 2000 millió

forint elõirányzatát a MÁV Rt. veheti igénybe abban az esetben, ha a

társaságon belüli egyes szervezeti egységeknél végrehajtott létszámcsökkentés

mûszaki fejlesztéssel oldható meg. Ennek igénybevételére a MÁV Rt. által

dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a

pénzügyminiszter által jóváhagyott adatok alapján kerülhet sor.

A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések

13. §

(1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységébõl származó, a

gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget

szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított

eredményének 82 %-át használhatja fel - a (2) bekezdésben foglalt

kivétellel - az 1997. évi eredmény-elszámolás alapján, a fennmaradó 18 %

pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) A vállalkozási tevékenységbõl származó eredmény azon része teljes

egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a

tárgyévben, vagy az azt követõ évben jogszabályban, illetõleg az alapító

okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.

14. §

(1) A központi költségvetési szervek bevételei közül

a) az intézményi ellátás díja,

b) az alkalmazottak térítése,

c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenõrzési) feladatok

díjbevétele,

d) az illeték-jellegû bevételek

eredeti elõirányzatot meghaladó többletének 50 %-a saját bevételként

számolható el, 50 %-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét

képezi.

(2) Teljes egészében saját bevételként számolható el az a többletbevétel,

illetve az azzal összefüggõen végrehajtott elõirányzat-emelés összege,

amely:

a) jogszabály alapján évközi díjtételemelésbõl,

b) jogszabály alapján saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból,

díjemelésbõl

keletkezett.

(3) Az (1) bekezdés szerinti elõirányzat-változtatást az eredeti elõirányzat

teljesítését követõen legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell

végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni.

15. §

(1) A központi költségvetési szervek - kivéve a (4) bekezdésben foglaltak

szerint a Légiforgalmi és Repülõtéri Igazgatóságot - a (2) bekezdésben

felsorolt jogcímeken 1997. évben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95 %-át

használhatják fel, a fennmaradó 5 % pedig a központi költségvetés

központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következõk:

a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet

értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök,

valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, mezõgazdasági

termékek értékesítési bevételét;

b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a

költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat, továbbá

c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:

1. a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a

külföldön mûködõ állami képviseletek bérletidíj bevételeit,

2. a lízingdíj-bevétel,

3. az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítése,

4. a vállalkozási bevételek: áruértékesítés, szolgáltatás,

5. az egyéb bevételek,

d) a pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét

képezõ összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követõ hónap 20. napjáig kell

intézkedni. A havonkénti rendezéstõl és befizetéstõl mindaddig el lehet

tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt

összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási elõirányzat 5 %-át.

(4) A Légiforgalmi és Repülõtéri Igazgatóság bevételeibõl 1997. évben

havi 30 millió forint a központi költségvetés központosított bevételét

képezi.

16. §

A XV. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezet 17. Külkereskedelmi Szolgálat

címen a külszolgálatok mûködésére szolgáló elõirányzatból 1997. június 30-ig

teljesíthetõ kifizetés. Az elõirányzat fel nem használt része a

X. Miniszterelnökség fejezet 10. cím, 2. alcím, 4. elõirányzat-csoport

"Külszolgálat" céltartalékot növeli.

17. §

(1) A felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/A. § (2) bekezdése

szerinti, egy fõre megállapított hallgatói normatíva 65 000 forint/év, a

doktori képzésben résztvevõk egy fõre megállapított támogatási

normatívája 216 000 forint/év.

(2) A katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek, oktatóinak

és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. § (1) bekezdés

szerinti, a Rendõrtiszti Fõiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói

pénzbeni juttatásának normatívája 174 000 forint/fõ/év.

18. §

A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek

(kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni

ellentételezésére 100 000 forint/foglalkoztatott fogvatartott/év, de 1997.

évben összességében nem több, mint 410 millió forint fordítható.

HARMADIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK

KAPCSOLATA

A) A HELYI ÖNKORMANYZATOK ES A KÖZPONTI

KÖLTSEGVETES KAPCSOLATRENDSZERE

Állami hozzájárulás és támogatás

19. §

(1) Az Országgyûlés a normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos

összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív állami hozzájárulásokat - a helyi önkormányzatok

adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján -

önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a

belügyminiszter 1997. január 15-éig együttes rendeletben hirdeti ki.

20. §

(1) Az Országgyûlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít

meg:

a) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót

támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 4. számú mellékletében

foglalt részletezés szerint,

b) központosított elõirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében

felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra, továbbá a

helyi kisebbségi önkormányzatok mûködésére,

c) a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, külön

törvényben szabályozott címzett és céltámogatás formájában,

d) a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról

szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a hivatásos önkormányzati

tûzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére az e törvény 7. számú

mellékletében meghatározott normatív feltételek szerint. E támogatásokat -

a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti szakmai mutatók

alapján - önkormányzatonként a 19. § (2) bekezdésében meghatározott

rendeletben kell közzétenni,

e) a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésének, iskolai

oktatásának és a két tanítási nyelvû oktatás támogatására a 8. számú

mellékletben meghatározott feltételek szerint. E támogatásokat - a helyi

önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók alapján -

önkormányzatonként és jogcímenként a 19. § (2) bekezdésében meghatározott

rendeletben kell közzétenni,

f) a termelõ infrastrukturális feltételekben meglévõ területi fejlettségi

különbségek mérséklésére, a területfejlesztési szempontból kedvezményezett

térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésrõl és a

területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint.

(2) E törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl

szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 8. § (2) és (3) bekezdése alapján az 1997-

ben támogatható célok körét a következõk szerint állapítja meg és

rangsorolja:

a) települési szilárdhulladék-lerakó építése,

b) életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása,

c) mûködõ kórházak és szakrendelõk (beleértve az önálló fogászati rendelõt

is) gép- és mûszerbeszerzései,

d) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl

szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 3. számú mellékletének I. Vízgazdálkodás,

szennyvíz-elvezetés és -tisztítás alcím megjegyzésében jelzett

igénykielégítési sorrend és az 1997. évre célonként külön benyújtott

támogatási igényû, de üzembehelyezhetõség szempontjából mûszakilag

összetartozó beruházások együttes kezelésének figyelembevételével a

költségvetési elõirányzatból még kielégíthetõ szennyvíztisztító telep,

települési folyékonyhulladék - tengelyen szállított szennyvíz -

tisztítótelep és szennyvízcsatorna-hálózat építés.

(3) A Kormány a ki nem elégített, de a helyi önkormányzatok címzett és

céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvényben meghatározott

feltételeknek megfelelõ igényeket a hivatkozott törvény 3. számú

mellékletének I. Vízgazdálkodás, szennyvízelvezetés és -tisztítás alcím

megjegyzésében jelzett igénykielégítési sorrend és az 1997. évre célonként

külön benyújtott támogatási igényû, de üzembehelyezhetõség szempontjából

mûszakilag összetartozó beruházások együttes kezelésének figyelembevételével

teszi közzé.

(4) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának 1997. évi

elõirányzatából, továbbá az elõzõ évek elõirányzat-maradványából június 30-

ig lemondással felszabaduló összeg felhasználható a tárgyévben ki nem

elégített, de a feltételeknek megfelelõ, az igénykielégítési sorrendben

következõ céltámogatási igényekre. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a

kormány-közleményben a ki nem elégített igényeknél szerepelnek és a

kiegészítõ jegyzékbe kerülhetnek, a Belügyminisztérium megkeresésére 8 napon

belül egyértelmûen nyilatkozniuk kell a támogatási igényük fenntartásáról. A

határidõ elmulasztása jogvesztõ. A céltámogatásban részesülõ önkormányzatok

kiegészítõ jegyzékét a Belügyminisztérium és a

Pénzügyminisztérium 1997. Augusztus 15-ig teszi közzé. A kiegészítõ

jegyzékben szereplõ beruházások kivitelezését 1998. április 15-ig kell

megkezdeni és ennek megfelelõen a beruházás tervezett befejezése is

módosul. Egyebekben a kiegészítõ jegyzékben szereplõ beruházásokra is

érvényesek a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl

szóló 1992. évi LXXXIX. törvény rendelkezései.

(5) A címzett és céltámogatásban 1997-ben nem részesülõ önkormányzatok

igényüket a késõbbi években - az akkor érvényes feltételekkel - újra

benyújthatják.

(6) A helyi önkormányzatok központi támogatás szempontjából 1997. évben

kezdõdõ új címzett támogatásait külön törvény tartalmazza.

(7) A (8) bekezdésben foglaltak kivételével a helyi önkormányzat normatív

állami hozzájárulásainak, a 20. § (1) bekezdés e) pontja szerinti

támogatásnak lemondással felszabaduló összege, továbbá a helyi

önkormányzatok címzett és céltámogatásai tekintetében az 1997. évi

elõirányzatból és az elõzõ évek elõirányzat-maradványából július 1-jétõl

lemondással felszabaduló összeg a 21. §-ban meghatározott elõirányzatot

növeli.

(8) Ha normatív állami hozzájárulásról, továbbá a 20. § (1) bekezdés e) pontja

szerinti támogatásról való lemondás olyan - nem helyi önkormányzat részére

történõ - feladatátadással függ össze, amelyhez a feladatot átvevõ szervezet

vagy személy is jogosult - e törvény 34. §-a szerint - normatív állami

hozzájárulás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló

összeggel a helyi önkormányzatokat megilletõ normatív állami hozzájárulás,

illetve támogatás elõirányzatát csökkenteni kell és annak további

folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú elõirányzatát meg

kell emelni.

21. §

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 87. §-ának

(1) bekezdése alapján, önállósága és mûködõképessége védelme érdekében,

elháríthatatlan külsõ ok (vis maior) miatt hátrányos helyzetbe került helyi

önkormányzat, az önhibán kívül hátrányos helyzetben levõ (forráshiányos) helyi

önkormányzat, valamint - külön törvény szerint - a tartósan fizetésképtelen

helyi önkormányzat kiegészítõ támogatást igényelhet az e törvény 6. számú

mellékletében foglalt feltételek szerint.

22. §

(1) Ha a helyi önkormányzat a konkrét feladatmutatókhoz kapcsolódó normatív

állami hozzájárulást - ideértve a 20. § (1) bekezdés e) pontjában

meghatározott támogatást is - az õt ténylegesen megilletõnél 5 %-kal vagy

azt meghaladó mértékben vette igénybe, köteles a túllépés teljes összege

után külön jogszabály szerint kamatot fizetni. A túllépés kiszámításánál az

e törvény 3. számú mellékletének 2., 4-18. pontjaiban szereplõ

mutatószámokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások, valamint a

8. számú mellékletben szereplõ, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók

óvodai nevelésére, iskolai oktatására és a két tanítási nyelvû oktatásra

felhasználható támogatások együttes összegét kell alapul venni.

(2) A központi költségvetés külön jogszabály szerint köteles kamatot fizetni a

helyi önkormányzatnak, ha az általa idõarányosan folyósított normatív állami

hozzájárulás, valamint a 20. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatás

együttes összege legalább 5 %-kal kevesebb az önkormányzatot megilletõ

összegnél.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint fizetendõ kamat mértéke

500 ezer forintot meg nem haladó eltérés esetén a költségvetési évben

érvényes éves átlagos jegybanki alapkamat, egyébként annak kétszerese.

(4) Az a helyi önkormányzat, amely visszafizetési kötelezettségének, illetõleg

kamatfizetési kötelezettségének a külön jogszabályban meghatározott

határidõre nem tesz eleget, további - az éves átlagos jegybanki alapkamat

kétszeres mértékének megfelelõ - kamatot köteles fizetni mindaddig a napig,

amíg fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

(5) Ha a helyi önkormányzat az e törvény 20. § (1) bekezdésében szereplõ

támogatást tévesen, jogtalanul vagy a tervezettet meghaladó mértékben vette

igénybe, azt nem a megjelölt feladatra használja fel, illetve a törvényben

rögzített arányt meghaladó mértékû támogatást vesz igénybe, vagy a 21. §-ban

meghatározott támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, év

közben haladéktalanul, de legkésõbb a külön jogszabályban megjelölt

határidõre köteles a támogatást visszatéríteni és a (3) és (4) bekezdésben

meghatározott mértékû kamatot fizetni a központi költségvetés javára. Az

évközi visszafizetés esetén a visszafizetéssel egyidejûleg az önkormányzat a

területileg illetékes Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs

Szolgálaton, illetve a Fõvárosi Államháztartási és Közigazgatási Információs

Szolgálaton (a továbbiakban: TÁKISZ) keresztül kezdeményezi a

Belügyminisztériumnál az elõirányzat módosítását.

(6) A helyi önkormányzat által a központosított elõirányzatról - a 20. §

(1) bekezdés c) pontjában meghatározott elõirányzat kivételével -, az egyéb

központi támogatásról év közben történõ lemondással, illetve a

visszafizetéssel felszabaduló elõirányzat a tárgyévben ugyanazon jogcímen

újra elosztható.

(7) A helyi önkormányzatok által a Kincstári Egységes Számla kijelölt

alszámlájára tárgyévben visszafizetett összegekrõl a Kincstár az összeg

igénybevétele éve szerint, jogcímenként csoportosítva és

önkormányzatsorosan, havonta, minden hónap 20-áig a Belügyminisztériumot

értesíti.

(8) Az Állami Számvevõszék által 1997. január 1-jét követõen feltárt és az

Országgyûlés által jóváhagyott visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó

késedelmi kamatfizetési kötelezettség keletkezésének napja:

a) az (1) bekezdésben szereplõ állami hozzájárulás, támogatás esetében

kormányrendeletben megjelölt nap,

b) az (5) bekezdésben szereplõ támogatások esetében a jogtalan igénybevétel

napja.

A fizetendõ kamat mértéke az igénybevétel évében érvényes átlagos jegybanki

alapkamat kétszerese.

(9) Az (1)-(5) és a (8) bekezdésben meghatározott kamatok a központi

költségvetés XXII. Pénzügyminisztérium fejezet Vegyes kiadások

(17. cím, 1. alcím), illetve Vegyes bevételek

(22. cím, 1. alcím) elõirányzatát növelik.

(10) Ha a helyi önkormányzat az Áht. 72. és 80. §-ában elõírt, az éves

költségvetésrõl és az éves beszámolóról, illetve a féléves beszámolóról

szóló információt határidõre nem szolgáltatja, az illetékes TÁKISZ jelzése

alapján a Belügyminisztérium a határidõt követõ hónaptól az információ

szolgáltatásáig a nettó finanszírozás keretében az önkormányzatot megilletõ

összeg folyósítását felfüggeszti. Az így elmaradó összeg az információ

szolgáltatását követõen az év hátralévõ részében - havonta egyenlõ

részletben - illeti meg az önkormányzatot. Ebben az esetben az

önkormányzatot a (2) bekezdés szerinti kamat nem illeti meg.

Átengedett, megosztott bevételek

23. §

(1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1995. évre

bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban:

APEH) által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 38 %-

a 135 652 millió forint összegben illeti meg, a (2)-(11) bekezdésben

foglaltak szerint.

(2) Minden települési önkormányzatot megilleti az állandó lakosok által

bevallott és településenként az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi

jövedelemadó 22 %-a, összesen 78 535 millió forint.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adóból összesen 19 000 millió forint személyi

jövedelemadó-kiegészítés illeti meg a települési önkormányzatokat a (4),

(5) és (6) bekezdés szerint.

(4) Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél a (2) bekezdés szerinti

személyi jövedelemadó-bevételnek az egy fõre jutó összege -

az 1995. január 1-jei állandó népességet számítva - nem éri el a községek

esetében az 6926 forintot, a városok esetében a 8643 forintot, a bevétel e

szintig - az (5) bekezdésben meghatározott korlát figyelembevételével -

kiegészül. Az önkormányzat jogi helyzetét az 1996. augusztus 31-ei

állapotnak megfelelõen kell alapul venni. A szétvált önkormányzatoknál az

elõirányzatokat az érintett önkormányzatok megállapodása alapján kell

megosztani.

(5) A (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó-kiegészítés összege a

városoknál nem haladhatja meg:

a) a 33,5 millió forintot, ha a (4) bekezdésben megjelölt népességszám

10 000 fõnél nem több,

b) a 53,5 millió forintot, ha a (4) bekezdésben megjelölt népességszám

10 001-35 000 fõ között volt.

(6) A személyi jövedelemadó összege - a kiegészítéssel együtt - az

(5) bekezdésben megszabott korlát esetén sem lehet kevesebb lakosonként

6926 forintnál.

(7) A megyei önkormányzatokat a személyi jövedelemadóból megilleti összesen

7031,6 millió forint, ebbõl a megye 1996. január 1-jei állandó lakosai

után 321 forint/fõ, továbbá minden megyei önkormányzatot egységesen

225 200 ezer forint.

(8) A települési önkormányzatok a települési igazgatási, kommunális,

közmûvelõdési és sportfeladatokhoz a személyi jövedelemadóból

az 1996. január 1-jei állandó népességszámuk alapján 1842 forint/fõ

mértékben, összesen 19 277,6 millió forintban részesednek.

(9) A megyei önkormányzatok és a Fõvárosi Önkormányzat igazgatási, területi

honvédelmi igazgatási, közmûvelõdési és a pedagógiai feladataikhoz a

személyi jövedelemadóból az 1996. január 1-jei népességszámuk

alapján 360 forint/fõ mértékben, összesen 3767 millió forintban részesednek.

(10) Az 1996. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezõ

községi, nagyközségi önkormányzatok feladataikhoz a személyi

jövedelemadóból 2 millió forint/település mértékben, összesen 5840 millió

forintban részesednek.

(11) A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak

minõsített és súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdõ, települések

önkormányzatai hátrányos helyzetük mérséklésére a személyi jövedelemadóból

az 1996. január 1-jei állandó népességszámuk alapján Kormányrendeletben

szabályozott mértékben, összesen 2200,8 millió forintban részesednek.

(12) A (2)-(11) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó helyi

önkormányzatonkénti és jogcímenkénti részletezését az e törvény 19. §

(2) bekezdésben meghatározott rendeletben kell közzétenni.

24. §

A települési önkormányzat által a belföldi gépjármûvek után beszedett adóból a

gépjármûadóról szóló törvényben meghatározott alsó adótétellel számított

összeg 50 %-a az önkormányzatot illeti meg. Ha a képviselõ-testület, illetve a

közgyûlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetbõl

származó bevétel 100 %-ban az önkormányzatot illeti meg.

25. §

A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében

tanácsi vállalat jogutódjának - állami vagyon felett tulajdonosi

jogosítvánnyal rendelkezõ szervezet által történõ - értékesítésébõl származó

készpénzbevétel 50 %-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti

meg.

26. §

A települési önkormányzat által jogerõsen kiszabott környezetvédelmi bírság

teljes összege, a területi környezetvédelmi hatóság által a települési

önkormányzat területén jogerõsen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi

bírságok összegének 30 %-a a területileg illetékes települési önkormányzatot

illeti meg.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása

27. §

(1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fõvárosi Illetékhivatal

által 1997. január 1-jétõl beszedett illeték - az ingatlan-nyilvántartási

eljárási illeték kivételével - 50 %-a a központi költségvetést, 50 %-a

pedig - a (3)-(5) bekezdésekben meghatározott módon - a megyei, a fõvárosi,

illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg. Az ingatlan-

nyilvántartási eljárási illetékbevétel 90 %-a a központi

költségvetést, 10 %-a pedig - a (3)-(5) bekezdésekben meghatározottak

szerint - az önkormányzatokat illeti meg.

(2) Az illetékhivatalok az (1) bekezdés szerint a központi költségvetést

megilletõ illetékbevételt az elõzõ hó végén fennálló állapotnak megfelelõen

minden hónap 10. napjáig utalják át a Kincstári Egységes Számla kijelölt

alszámlájára.

(3) A megyei illetékhivatalok által beszedett illetékbõl az illetékekrõl

szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye

közigazgatási területén lévõ megyei jogú városok illetékességébe tartozó

ügyekbõl befolyt és a (2) bekezdés szerint csökkentett összeg a megyei jogú

városi önkormányzatot illeti meg.

(4) A Fõvárosi Illetékhivatal által beszedett és a (2) bekezdésben

meghatározottak szerint csökkentett illeték a Fõvárosi Önkormányzatot illeti

meg.

(5) A megyei illetékhivatal által beszedett, a (2) és (3) bekezdésben

meghatározottak szerint csökkentett illetékbevétel

a) 30 %-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot,

b) 70 %-ának fele egyenlõ összegben, fele a megye 1996. január 1-jei állandó

népessége arányában a megyei önkormányzatokat

illeti meg.

(6) A bevételbõl részesedõ megyei jogú város legkésõbb 1997. február 1-jéig

megállapodik a megyei önkormányzattal a területén beszedett illetékkel

kapcsolatban felmerült költségek viselésérõl. A megállapodásnak tartalmaznia

kell a költségek körét - beleértve az érdekeltségi célú kifizetéseket is -

és mértékét, valamint az elszámolás ellenõrzésének módját.

(7) A megyei illetékhivatal a megyei jogú várost megilletõ bevételbõl az annak

megszerzéséhez szükséges - megállapodásnak megfelelõ - költségek egy-

tizenketted részét havonta visszatartja. A visszatartott összeget a megyei

önkormányzatnál illetékbevételként kell elszámolni.

(8) A (6) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a

megyei jogú várost megilletõ bevételbõl a felmerült költségek fedezése

céljára visszatarthatja a megyei jogú várost illetõ bevétel és a központi

költségvetést megilletõ összeggel csökkentett beszedett illetékbevétel

arányának megfelelõ hányadot. Az arány megállapításánál az elõzõ évi

tényszámokat kell figyelembe venni. A visszatartott összeget a megyei

önkormányzat ugyancsak illetékbevételként számolja el.

(9) A megyei illetékhivatal minden hónap 10. napjáig az elõzõ hó végén

fennálló állapotnak megfelelõen átutalja a megyei jogú város költségvetési

elszámolási számlájára az általa beszedett illetékbevételbõl a

(3) bekezdésben megjelölt és a (6)-(8) bekezdésekben meghatározott

költségekkel csökkentett összeget.

(10) Az (5) bekezdés b) pontjában megjelölt bevételt a megyei illetékhivatal a

(9) bekezdésben foglaltakkal egyidejûleg a Kincstári Egységes Számla

kijelölt alszámlája javára átutalja. A Kincstár az így befolyt, országos

szinten összesített bevétel 50 %-át népességarányosan, a további 50 %-ának

pedig egytizenkilenced részét a tárgyhónap 20. napjáig átutalja valamennyi

megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.

(11) Az 1996. december 20-a és 31-e között befolyt illetékbevételbõl a Magyar

Köztársaság 1996. évi költségvetésérõl szóló 1995. évi CXXI. törvény 28. §-

ának (2), (8) és (9) bekezdésében szereplõ átutalást 1997. január 10-ig, a

(10) bekezdésében említett átutalást pedig 1997. január 15-ig kell

teljesíteni.

A fõvárosi önkormányzatok bevételei

28. §

A Fõvárosi Önkormányzatot megilletõ bevételeknek a fõvárosi és a kerületi

önkormányzatok közötti megosztására és átutalására a helyi önkormányzatokról

szóló 1990. évi LXV. törvény 64. §-ában, valamint a 64/A.-64/C. §-aiban

foglaltakat kell alkalmazni.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítõ szabályai

29. §

(1) A gyermeknevelési támogatás, valamint - a Munkaerõpiaci Alapból - a

munkanélküliek jövedelempótló támogatása esetében a települési

önkormányzat 1997. évben elsõ alkalommal az õt megilletõ havi összeg

legfeljebb kétszeresét igényelheti - külön jogszabály szerinti - éven belüli

elszámolási kötelezettséggel.

(2) Az önhibán kívül hátrányos helyzetben lévõ forráshiányos önkormányzatok az

õket 1997. évben megilletõ kiegészítõ állami támogatás összegének terhére -

utólagos elszámolási kötelezettség mellett - finanszírozási elõleget

vehetnek igénybe. Az igénybe vehetõ elõleg nem lehet több, mint 1996. évben

a részére folyósított forráskiegészítõ állami támogatás összegének 50 %-

a. Az elõleg igénylésére az önkormányzat elfogadott költségvetési rendelete

alapján egy alkalommal - 1997. február 10-éig - van lehetõség. Az erre

irányuló kérelmeket a Belügyminisztériumnak címezve az illetékes TÁKISZ-hoz

kell benyújtani. Az elõleg átutalása az elsõ félév során havonta

idõarányosan, a nettó finanszírozás keretében történik, az e törvény

6. számú melléklete 2. pontja szerinti kiegészítõ támogatás

terhére. Amennyiben az elsõ alkalommal megállapított forráskiegészítõ

támogatás összege kisebb, mint az igényelt elõleg, a különbözetet a nettó

finanszírozásba tartozó források terhére kell elszámolni.

A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége

30. §

(1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységbõl

származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési

kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint

megállapított - eredményének 18 %-át köteles az 1997. évi eredmény-

elszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási

tevékenységbõl származó eredmény azon része után, amelyet a helyi

önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követõ évben

jogszabályban, illetõleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége

ellátásához használ fel.

B) A TARSADALOMBIZTOSITAS ES A KÖZPONTI KÖLTSEGVETES KAPCSOLATA

A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelõlegezési számláról

igénybevett összeg rendezése

31. §

(1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot (a

továbbiakban: Alapok) terhelõ ellátások folyamatos teljesítése érdekében

az Alapok bevételeinek és kiadásainak idõbeli eltérésébõl adódó átmeneti

pénzügyi hiányok - beleértve az 1996. évi hiány összegét is, annak

rendezéséig - fedezésére a központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alap

részére 35 000 millió forint összegig, az Egészségbiztosítási Alap részére

40 000 millió forint összegig kamatmentes hitelt nyújt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó hitel

igénybevételére az Alapok kamat fizetése mellett jogosultak. A kamat

mértéke megegyezik a jegybanki alapkamat mértékével.

(3) A hitelnyújtás feltétele, hogy

a) az Alapok elszámolási számláin és az ezekhez kapcsolódó célelszámolási

számlákon meglevõ pénzeszközök nem elegendõek az esedékes kiadásuk

finanszírozására,

b) az Alapok ne rendelkezzenek állami értékpapírral, illetve egyéb,

hitelviszonyt megtestesítõ befektetéssel (hosszú lejáratú bankbetét,

adott kölcsön, hosszú lejáratú értékpapír), kivéve

c) az 1995. január 1-je elõtt elhelyezett hosszú lejáratú bankbetéteket,

kihelyezett kölcsönöket és vásárolt hosszú lejáratú értékpapírokat.

(4) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat

az Alapoknak az 1994. december 31-e elõtt vállalkozásban szerzett

részesedésére és a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetésére,

valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény

módosításáról szóló 1992. évi X. törvény 21. §.-a (4) bekezdésének alapján

ingyenes vagyonjuttatásként kapott vagyonra vonatkozóan a hitel

igénybevételének ideje alatt is hozhatnak tulajdonosi döntéseket, ide

értve a befektetések értékesítésébõl származó ellenérték új befektetésre

fordítását is, de ide nem értve az ingyenes vagyonjuttatásként kapott

vagyon hasznosításából származó bérleti és lízing díjbevételeket, a kapott

vagyon befektetésébõl származó osztalék, kamat és egyéb bevételeket,

valamint a kapott vagyon átvételekor és értékesítésekor keletkezõ

árfolyamnyereséget. Ezen bevételeket a könyvviteli nyilvántartásukban el

kell különíteni és az ellátások finanszírozására kell fordítani.

(5) A Kincstári Egységes Számlához kapcsolódó megelõlegezési számlákról

hitelt igénybe venni csak elõzetesen benyújtott és a Kincstár által

jóváhagyott éves finanszírozási terv alapján lehet, amely tartalmazza a

hitel legnagyobb napi összegét és éves növekményét. A finanszírozási

tervet három hónapra elõre, havi és ezen belül napi bontásban a tényleges

igénybevételhez igazítva kell elkészíteni és havonta a finanszírozási

idõszakot megelõzõ hónap 25-éig kell benyújtani. Az ellátások központi

intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által

indokolt esetben lehetõség van a finanszírozási terv tárgyhavi

módosítására.

(6) A Kincstári Egységes Számlához kapcsolódó megelõlegezési számlákról

felvett hitelt az Alapok befolyó bevételeikbõl soron kívül törlesztik.

32. §

A Kincstár a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap által

folyósított, de nem az Alapokból finanszírozott ellátásokat az azokat

folyósító szerv által elõzetesen benyújtott és a pénzügyminiszter által

jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozza. A finanszírozási

tervet az ellátások folyósítására, azok esedékességére vonatkozó

jogszabályok alapján három hónapra elõre és ezen belül napi bontásban kell

elkészíteni és havonta, a pénzellátási idõszakot megelõzõ hónap 25. napjáig

kell benyújtani.

C) A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ELKÜLÖNÍTETT

ÁLLAMI PÉNZALAPOK KAPCSOLATA

33. §

(1) Az Országgyûlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban:

alapok) költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként

az e törvény 12. számú melléklete szerint jóváhagyja.

(2) Az alapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást az alapokról szóló

törvények rendelkezései szabályozzák.

(3) A Kincstár az alapok kiadási elõirányzataira addig teljesít kifizetést -

kivéve a Munkaerõpiaci Alapból a munkanélküli járadék, elõnyugdíj, nyugdíj

elõtti munkanélküli segély és a jövedelempótló támogatás, illetve ezek

közterheinek kifizetése -, amíg az alapok bevételei és az elõzõ évi

maradványa erre fedezetet biztosítanak és a folyó bevételek és kiadások

különbsége nem haladja meg a jóváhagyott egyenlegüket.

(4) Az alapok - elõirányzataik mértékét meghaladó - finanszírozási igényeik

teljesítéséhez legfeljebb három hónapra igénybe vehetik a Kincstári Egységes

Számlát. Az igénybevételt esetenként a pénzügyminiszter engedélyezi.

NEGYEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ

ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK

KAPCSOLATA

TARSADALMI ÖNSZERVEZIDESEK TAMOGATASA

34. §

(1) Az Országgyûlés a szociális, a közoktatási és a külön törvényben

meghatározott felsõoktatási közfeladatokat (a továbbiakban: humán-

szolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek,

alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok és a

humánszolgáltatásokat fõtevékenységként végzõ, a személyi jövedelemadóról

szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek (a továbbiakban együtt: nem

állami intézmények fenntartói) részére normatív állami hozzájárulást állapít

meg a következõk szerint:

a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit az e

törvény 3. és 8. számú mellékletében kivéve a 3. számú melléklet 18. e),

f), g) pontja megállapított helyi önkormányzatok normatív állami

hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett azonos összegû

normatív állami hozzájárulás illeti meg. Nem vonatkozik rájuk a 3. számú

melléklet kiegészítõ szabályainak 1. k), m), n), valamint a 2-5. pontja,

b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági adóról szóló törvény hatály

alá tartozó szervezeteket az a) pont szerinti normatíva 30 %-ának

megfelelõ hozzájárulás illeti meg,

c) nem jár normatív állami hozzájárulás a szakközépiskolai és szakiskolai

tanulók gyakorlati képzésében résztvevõknek, ha költségeik megtérítésére a

Munkaerõpiaci Alap szakképzési alaprészébõl igényt tartanak,

d) a felsõoktatási közfeladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit

a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényt módosító 1996. évi

LXI. törvény 1996. szeptember 1-jei hatályba lépése elõtt felvett nappali

tagozatos hallgatók, valamint a hitéleti képzésben résztvevõ nappali

tagozatos felsõoktatási hallgatók képzéséhez 80 000 forint/fõ/év állami

hozzájárulás illeti meg,

e) a személyes gondoskodást nyújtó szociális jellegû közfeladatot ellátó nem

állami intézmények fenntartóit az e törvény 3. számú melléklet 4 -

8. pontjaiban megállapított helyi önkormányzatok normatív állami

hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett azonos összegû

normatív állami hozzájárulás illeti meg.

(2) A normatív állami hozzájárulást - a személyes gondoskodást nyújtó

szociális intézmények kivételével - az illetékes szakminisztériumtól kell

igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik.

(3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmény fenntartójának az

(1) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás igénylését a területileg

illetékes helyi önkormányzat jegyzõje, illetve fõjegyzõje által kiadott - a

közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 79. § (3) bekezdése szerinti -

mûködési engedély és a kitöltött létszámjelentésben szereplõ feladatmutatók

alapján az igénybevételt megelõzõ második hónap elsõ napjáig a Mûvelõdési és

Közoktatási Minisztériumhoz kell benyújtani.

(4) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmény fenntartója minden

tárgynegyedév elsõ napján köteles adatszolgáltatást teljesíteni a

feladatmutatók alakulásáról. A fenntartó a tényleges, illetve a tanügyi

okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív

hozzájárulás igénybevételére.

(5) A felsõoktatási hallgatók pénzbeni támogatási normatívájának folyósítása a

felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 72. §-a alapján meghatározott

intézményi létszámokra, elszámolása pedig - a zárszámadás keretében - a

költségvetési év átlaglétszáma alapján történik. Az átlaglétszámot a tárgyév

márciusi és az októberi statisztikai létszámjelentés alapján kell

kiszámítani.

(6) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények normatív állami

hozzájárulását kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és

folyósítani. A folyósítás feltétele a személyes gondoskodást nyújtó,

szociális jellegû közfeladatokat ellátó intézmény esetében:

a) az intézmények mûködési feltételei és szolgáltatásai, valamint az

intézményi térítési díj megfelelnek a jogszabályi elõírásoknak,

b) a közfeladatokat ellátó nem állami szerv írásban nyilatkozzon a mûködést

engedélyezõ hatóságnak arról, hogy rendelkezik az intézmény mûködéséhez

szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint pénzügyi forrásokkal.

(7) A fõvárosi és megyei közigazgatási hivatal a feltételeknek megfelelõ -

megyén belül összesített - támogatási igényt a szakminisztériumhoz nyújtja

be.

(8) A normatív állami hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó szociális

közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett

átlaglétszám, de legfeljebb a mûködési engedélyben szereplõ létszám erejéig

és a fõvárosi és megyei Közigazgatási Hivatallal szerzõdésben vállalt

kötelezettség mellett vehetõ igénybe. Az intézmény a tárgyév július 31-éig,

illetve a tárgyévet követõ január 31-éig a tényleges feladatmutatók alapján

számol el a fõvárosi, megyei Közigazgatási Hivatalnak az igénybevett

hozzájárulással.

(9) A normatív állami hozzájárulásban részesülõ nem állami intézmény, valamint

a mûködéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülõ, jogi

személyiséggel rendelkezõ közgyûjtemény a munkavállalók számára legalább a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben

megállapított, a munkaidõre, pihenõidõre, elõmeneteli és illetményrendszerre

vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.

35. §

(1) A pártok támogatására fordítható keretbõl (I. Országgyûlés fejezet

7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról

szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek. A

támogatást havonta kell folyósítani.

(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi szervezetek

mûködésének, a fogyatékosokat képviselõ és segítõ szervezeteknek, az egyéb

karitatív szervezeteknek és szolgálatoknak a támogatására, valamint az

országos kisebbségi önkormányzatok fel nem osztott támogatására elõirányzott

keretek (I. Országgyûlési fejezet 6. cím, 8. cím 1-2. alcím,

4. alcím 2. elõirányzat-csoport, 9. cím, 12. alcím) felhasználásáról -

kijelölt bizottságainak javaslata alapján - az Országgyûlés dönt.

(3) A fogyatékosokat képviselõ és segítõ szervezetek támogatásának

felhasználásáról, illetve felosztásáról szóló döntés meghozatalának

idõpontjáig az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége, a

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, a Mozgáskorlátozottak

Egyesületeinek Országos Szövetsége, valamint a Vakok és Gyengénlátók

Országos Szövetsége részére a számukra az Országgyûlés által 1996-ban

meghatározott költségvetési támogatásnak egytizenketted része támogatási

elõlegként havonta folyósítandó.

(4) A (2) és (3) bekezdésekben írt döntés várható napjáig esedékes elõlegek

összegét az Országgyûlés kijelölt bizottsága a javaslat összeállításánál

figyelembe veszi.

(5) A nem állami intézmények - kivéve a pártokat -, valamint más társadalmi

szervezetek az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú

pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok

költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására,

felhasználására vonatkozó szabályok keretei között.

(6) Az egyházak közvetlen támogatására elõirányzott összeg

(X. Miniszterelnökség fejezet 7. cím 3. alcím, 1-2.elõirányzat-csoport és

XX. Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 9. alcím, 1, 52,

53. elõirányzat-csoport) felosztására az Országgyûlés illetékes bizottsága

tesz javaslatot.

ÖTÖDIK FEJEZET

KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ES VISZONTGARANCIA

36. §

(1) A Kormány által 1997. évben újonnan elvállalásra kerülõ egyedi kezességek

együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-a a) pontjában

megállapított kiadási fõösszeg 2 %-át.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a

kõolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a kõolaj és

kõolajtermékek biztonsági készletezésérõl szóló 1993. évi IL. törvényben

meghatározott beszerzésekre.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és az

árfolyamváltozások miatt bekövetkezõ automatikus emelkedés esetét kivéve -

kizárólag az Országgyûlés jóváhagyásával léphetõ túl.

(4) A kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg

a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, s

azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó köztartozás

elõírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a kötvényrõl szóló 1982. évi

28. törvényerejû rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott

lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok

által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján

kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi

költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A

fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a

Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.

37. §

Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 36. § (1) bekezdésében

foglaltakon túl a központi költségvetés terhére

a) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási

Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, továbbá a német

Újjáépítési és Hitelbankkal (Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW) kötendõ

hitelszerzõdéseknél az ezen intézmények által megkívánt formában

összegszerû korlátozás nélkül kezességet vállaljon,

b) a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. (névváltozást követõen az

MFB Rt.) külföldrõl felvett és felvételre kerülõ - fejlesztési célú -

közép és hosszú lejáratú hiteleire, illetve a kötvénykibocsátásaiból

eredõ fizetési kötelezettségei teljesítésére kezességet vállaljon. E

kezességvállalás együttes állományának felsõ határa 1997. december 31-én

80 000 millió forint lehet.

38. §

(1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által felvehetõ hitelek és kibocsátott

kötvények együttes állományának felsõ határa 1997. december 31-én

60 000 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére

vállalható exportcélú garanciaügyletek állományának felsõ

határa 1997. december 31-én 50 000 millió forint lehet.

(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalható politikai és árfolyam-

kockázatok elleni biztosítási kötelezettség összegének felsõ határa

1997. december 31-én 130 000 millió forint lehet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az

év egyetlen napján sem haladhatják meg.

39. §

(1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizetõ kezesség érvényesítésébõl a

társaságot terhelõ fizetési kötelezettségek 70 %-ára - külön jogszabályban

meghatározott feltételek mellett - a költségvetés viszontgaranciát vállal. A

Hitelgarancia Rt.

a) természetes személy,

b) gazdasági társaság,

c) közhasznú társaság,

d) szövetkezet,

e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására

az 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet

pénzintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerzõdésbõl,

bankgarancia-szerzõdésbõl eredõ - kötelezettségéért vállalhat készfizetõ

kezességet, ha a szervezet által teljes munkaidõben foglalkoztatottak

létszáma - az MRP szervezet kivételével - a 300 fõt nem haladja meg.

(2) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizetõ kezesség állományának felsõ

határa az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 35 000 millió forintot.

(3) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerzõdés,

illetve a bankgarancia-szerzõdés szerinti kötelezettségek 80 %-át és

jogosultanként a 400 millió forintot.

(4) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizetõ kezesség érvényesítése esetén

a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló

követelés behajtására. A társaság által behajtott - költségekkel

csökkentett - összeg 70 %-a a költségvetést illeti meg.

40. §

(1) A 36. és 37. §-ban kapott felhatalmazás alapján vállalt kezesség után a

központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani,

kivéve a 36. § (2) bekezdés szerinti beszerzéseket.

(2) A díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének

legfeljebb 0,5 %-a.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban

alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve elengedheti.

HATODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Az Országgyûlés kizárólagos hatásköre

41. §

(1) Az Országgyûlés a következõ címek, alcímek, elõirányzat-csoportok, kiemelt

elõirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az elõirányzatok év

közbeni megváltoztatására:

a) a pártok támogatása (I. Országgyûlés fejezet 7. cím),

b) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi szervezetek

támogatása és az országos kisebbségi önkormányzatok (I. Országgyûlés

fejezet 6. 8. és 9. cím),

c) az I-VIII. fejezeteknél, kivéve a központi költségvetés tartalék-

elõirányzatai terhére történõ elõirányzat növelést,

d) a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Közalapítványa támogatása

(X. Miniszterelnökség fejezet 7. cím, 2. alcím, 1. elõirányzat-csoport) és

a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatása (X. Miniszterelnökség

fejezet 7. cím, 2. alcím, 10. elõirányzat csoport),

e) az egyházak támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet 7. cím, 3. alcím és

XX. Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 9. alcím),

f) a pénzbeni kárpótlás (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. cím, 2. alcím

).

(2) Az Országgyûlés magának tartja fenn a jogot a következõ normatívák,

illetve adó- és más bevételek megosztási arányainak megváltoztatására:

a) a felsõoktatási intézményekben az egy fõre megállapított hallgatói

normatíva, valamint a doktori képzésben résztvevõk támogatási normatívája,

a Rendõrtiszti Fõiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatók pénzbeni

juttatásának normatívája (17. §),

b) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának, támogatásának

jogcímei és összegei ( 3. és 8. számú melléklet),

c) a humánszolgáltatást ellátó nem állami intézmények normatív állami

hozzájárulásainak jogcímei és összegei,

d) a személyi jövedelemadó és más adók, bevételek megosztásának e

törvény 23-27. §-aiban meghatározott arányai.

A központi költségvetés elõirányzat-módosítási kötelezettség

nélkül teljesülõ kiadásai és bevételei

42. §

(1) Az e törvény 2. §-a (1)-(2) bekezdésében meghatározott kiadási és bevételi

elõirányzatok közül:

a) a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásánál (XI. Belügyminisztérium

fejezet 23. cím, 1. alcím) és a kiegészítõ hozzájárulás a nemzeti, etnikai

kisebbséghez tartozók óvodai, iskolai neveléséhez és oktatásához, továbbá

a két tanítási nyelvû oktatáshoz (XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím,

8. alcím) támogatásoknál,

b) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított elõirányzatok

közül:

ba) a lakossági közmûfejlesztési befizetésekkel összefüggõ támogatásnál

(5. számú melléklet 1. pontja),

bb) a körjegyzõség támogatásánál (5. számú melléklet 3. pontja),

bc) a települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatásánál

(5. számú melléklet 4. pontja),

bd) a gyermeknevelési támogatásnál (5. számú melléklet 8. pontja),

be) a pedagógusok szakkönyv vásárlásának támogatásánál (5. számú

melléklet 15. pontja),

bf) hozzájárulás a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz (5. számú

melléklet 19. pontja),

bg) a közgyógyellátás támogatásánál (5. számú melléklet 20. pontja),

amennyiben a Kormány a 43. § (3) bekezdésében foglalt átcsoportosítási

lehetõséget már kimerítette,

c) a bérpolitikai keret elõirányzatánál (X. Miniszterelnökség fejezet

10. cím, 2. alcím, 1. elõirányzat-csoport) a 6. § (2) bekezdés figyelem-

bevételével, valamint a központi költségvetési szerveknél 1997. évben

megvalósuló létszámcsökkenések egyszeri, illetve a társadalombiztosítási

járulék alapjának szélesítésével összefüggõ többletkiadásoknál

(X. Miniszterelnökség fejezet 10. cím, 2. alcím) a 6. § (1) és (4)

bekezdésében foglaltak figyelembevételével,

d) a társadalombiztosítási alapoknak és szervezeteiknek fizetendõ térítés

(XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím), kivéve a folyósított

ellátások utáni térítés (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím,

4. alcím, 5. elõirányzat-csoport),

e) a polgári szolgálatnál (XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet 11. cím,

4. alcím),

f) a kárrendezési célelõirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet

13. cím 2. alcím 5. elõirányzat-csoport),

g) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál

(XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati

támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 14. cím, 3. alcím) és az

egyéb vegyes kiadásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet

17. cím, 1. alcím, 11. kiemelt elõirányzat),

h) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium

fejezet 15. cím),

i) a lakásépítési támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium

fejezet 16. cím),

j) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának elszámolásából

eredõ fizetési kötelezettségnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet

17. cím, 1. alcím, 10. kiemelt elõirányzat),

k) az állam által vállalt kezesség érvényesítésénél

(XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím),

l) az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (XXII. Pénzügyminisztérium

fejezet 5. cím) személyi juttatás kiemelt elõirányzatánál legfeljebb

6,0 %-kal és annak munkáltatót terhelõ járulékainál, valamint a Vám- és

Pénzügyõrség (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 6. cím) személyi juttatás

kiemelt elõirányzatánál legfeljebb 4,0 %-kal és annak munkáltatót terhelõ

járulékainál, a teljesítmények figyelembe vételével, a pénzügyminiszter

által meghatározott feltételek szerint,

m) a büntetõeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás

(VII. Bíróságok fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. elõirányzat-csoport),

n) a nemzetközi elszámolásoknál (XL. fejezet),

o) az egyes költségvetési fejezeteknél a nemzetközi segélyek

elõirányzatainál,

p) a belföldi államadósság költségvetési elszámolásainál (XLI. fejezet),

r) a hitoktatók díjazásának, a humán szolgáltatások normatív állami

támogatásának, valamint az egyházi felsõoktatási intézmények hitéleti

képzésének elõirányzatainál (XX. Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium

fejezet 10. cím, 2. alcím, 2-3., 8. elõirányzat-csoport és XXI. Népjóléti

Minisztérium fejezet 9. cím, 4. alcím),

s) a kormányzati rendkívüli kiadások egyes jogcímeinél (X. Miniszterelnökség

fejezet 11. cím, 11. alcím, XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. cím,

2. alcím),

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az

elõirányzattól.

(2) Az e törvény 3. §-ában meghatározott kiadási és bevételi elõirányzatok

közül a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi

adósságainak törlesztése, valamint a XLIII. A költségvetés belföldi

hitelfelvételei és belföldi adósságainak törlesztése fejezeteknél a kiadások

és a bevételek külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhetnek az

elõirányzattól.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek

vezetõinek különleges jogosítványai

43. §

(1) A Kormány a X. Miniszterelnökség fejezet kormányzati rendkívüli

kiadásainak elõirányzatát átcsoportosíthatja a kiadásokat teljesítõ, az

ágazati irányítás szerint illetékes fejezet költségvetésébe.

(2) Az e törvény 6. § (1) bekezdés szerinti elõirányzat képzésére, valamint

fejezetekre, címekre, alcímekre, kiemelt elõirányzatokra történõ

átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást.

(3) A Kormány a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított

elõirányzat (XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 4. alcím) jogcímei

között, a mûködésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítõ támogatása

(XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 5. alcím) jogcímei között, továbbá

a 4. és 5. alcím között - a felhasználás iránti igény figyelembevételével -

átcsoportosításokat hajthat végre.

(4) A Kormány év közben átcsoportosítást hajthat végre a

XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 4. alcím, 7. Rendszeres

gyermekvédelmi támogatás tartaléka kiemelt elõirányzat terhére és a

XI. Belügyminisztérium fejezet. 23. cím, 1. alcím, 3. Szociális és

gyermekjóléti célokhoz kiemelt elõirányzat javára.

(5) A 20. § (8) bekezdése szerinti elõirányzat-módosításról a belügyminiszter

értesítése alapján a pénzügyminiszter gondoskodik.

(6) A Honvédelmi Minisztérium fejezetnél a létszámcsökkenésbõl felszabaduló

megtakarításokat a Kormány év közben a fejezeten belül más kiemelt

elõirányzatokra csoportosíthatja át.

(7) A Kormány év közben átcsoportosítást hajthat végre legfeljebb 5000 millió

forint összegben a XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím,

1. Közgyógyellátás elõirányzat-csoport terhére és a XI. Belügyminisztérium

fejezet 23. cím, 4. alcím, 19. kiemelt elõirányzat javára.

(8) A Kormány év közben fejezetek közötti elõirányzat átcsoportosítást hajthat

végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 13. cím, 3. alcím, 1., 2. és

6. elõirányzat-csoportok elõirányzatai terhére.

44. §

A költségvetési fejezetek 14. § (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek

összesített elõirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.

45. §

(1) A X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatal

vezetõjének, a XI. Belügyminisztérium fejezet esetében pedig a

belügyminiszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõjének -

tervezési, elõirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információ-

szolgáltatási, ellenõrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki a 8. Polgári

Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím; a 9. Kormányzati Ellenõrzési Iroda cím;

valamint a központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggõ,

központilag kezelt és tartalék-elõirányzatokra (10. cím), illetve a

XI. Belügyminisztérium fejezet 22. Országos Testnevelési és Sporthivatal cím

költségvetési elõirányzataira.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket a

X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 8. Polgári Nemzetbiztonsági

Szolgálatok cím felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter, a

9. Kormányzati Ellenõrzési Iroda és a XI. Belügyminisztérium fejezeten belül

a 22. Országos Testnevelési és Sporthivatal cím esetében a szervezet elnöke

látják el.

(3) A XII. Földmûvelésügyi Minisztérium fejezeten belül a 10. cím,

4. alcím, 1. elõirányzat-csoport költségvetési támogatásai, valamint

a 11. cím tekintetében az átcsoportosítás joga a földmûvelésügyi minisztert

a pénzügyminiszterrel egyetértésben illeti meg, a 11. cím, 1. alcím érintõ

átcsoportosítás esetén az ipari és kereskedelmi miniszter egyetértése is

szükséges.

(4) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek a

fejezeten belüli átcsoportosítási joga az:

a) 1-13. címekre, kivéve a 13. cím, 2. alcím, 5. elõirányzat-csoportot,

b) a 18. cím, 4. alcímekre

terjed ki.

(5) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet 11. cím, 5. alcím tekintetében a

közmunkavégzés támogatására szolgáló elõirányzatból a Közmunkatanács

mûködési kiadásaira 2,5 % fordítható. A mûködésre elkülönített

elõirányzatnak a fejezeten belüli, címek közötti elõirányzat-módosítási

hatáskörét - a kiemelt elõirányzatokra is kiterjedõen - a fejezet

felügyeletét ellátó szerv vezetõje gyakorolja.

(6) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet 11. cím, 4. és 7. alcímek

tekintetében a fejezeten belüli címek közötti elõirányzat-módosítási

hatáskört - a kiemelt elõirányzatokra is kiterjedõen - a fejezet

felügyeletét ellátó szerv vezetõje gyakorolja.

(7) A VII. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje

az igazságügy-miniszter.

(8) Az Országgyûlés felhatalmazza a mûvelõdési és közoktatási minisztert,

hogy - a pénzügyminiszter elõzetes egyetértésével - a felsõoktatásban

az 1997. év során végrehajtandó szervezeti intézkedésekkel összefüggõen a

XX. Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezet 2-5. címeinek kiadási és

bevételi elõirányzatait, illetõleg e címeken belül is a kiemelt

elõirányzatokat egymás között átcsoportosítsa.

(9) Az Országgyûlés felhatalmazza a népjóléti minisztert, hogy - a

pénzügyminiszter elõzetes egyetértésével - az egészségügyi és szociális

intézményrendszer szerkezeti átalakításával összefüggõ szervezeti

intézkedések végrehajtására való tekintettel a XXI. Népjóléti Minisztérium

fejezet 1-8. címeinek, alcímeinek kiadási, bevételi elõirányzatait,

illetõleg e címen belül is a kiemelt elõirányzatokat egymás között

átcsoportosítsa.

(10) A X. Miniszterelnökség fejezet 11. cím, 8. alcím Speciális eszközök

bérleti díja elõirányzat felhasználásáról a Polgári Nemzetbiztonsági

Szolgálatok felett felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter a

pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.

HETEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES

ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

46. §

(1) Az elõirányzatok felett rendelkezõ kincstári ügyfelek - kivéve az

elkülönített állami pénzalapokat - az 1996. évi maradványszámla terhére - az

1996. évi pénzmaradványok hatályos elõírások szerinti felülvizsgálatát

követõ jóváhagyásáig - elõirányzat nélkül teljesíthetnek kiadásokat a

megfelelõ kiadási jogcímeken és kiemelt elõirányzatokon, amennyiben ezek a

kiadások a társadalombiztosítási alapoktól, az elkülönített állami

pénzalapoktól és a helyi önkormányzatoktól átvett pénzeszközök 1997. évi

felhasználásával kapcsolatosak.

(2) Az 1996. évi maradványszámla terhére az (1) bekezdésben foglaltakon,

továbbá az elõzõ évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésén kívül

kifizetések az 1996. évi elõirányzat-maradványok hatályos elõírások szerinti

felülvizsgálatát követõ jóváhagyásáig nem teljesíthetõk.

(3) Az Országgyûlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1996. évi

elõirányzat-maradványok elszámolása és jóváhagyása keretében, az (1) és

(2) bekezdésekben foglaltakkal összefüggésben az 1996. évi elõirányzat-

maradványok teljes - elvonandó, illetõleg felhasználható - összegével az

Országgyûlés által megállapított 1997. évi költségvetési elõirányzatokat

megnövelje.

(4) A 20. § (1) bekezdés c), valamint f) pontja szerinti támogatások 1996. évi

elõirányzat maradványából és az elõzõ évek maradványaiból az 1997. évben

igénybe vett összeg megnöveli az 1997. évi ilyen célú elõirányzatot.

(5) A központi beruházások 1997. évi elõirányzata az 1996. évi elõirányzat

maradványokkal - az adott beruházás folyamatosságának biztosítása

érdekében - megnövelhetõ. Az elõirányzat-módosítást a pénzügyminiszter a

fejezet központi beruházási elõirányzatai teljesítésének elszámolása alapján

saját hatáskörében hajtja végre.

(6) Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi

beruházások 1997. évi elõirányzat maradványainak - az (5) bekezdésben

meghatározotton felüli - összegét törölje vagy ezzel az összeggel más

fejezet beruházási elõirányzatát megnövelje.

47. §

A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-a

(1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály elsõ fizetési fokozata

szerinti illetményalap 1997. évben 23 000 forint.

48. §

Az Országgyûlés a honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény 5. § (1) bekezdése

c) pontjában foglalt rendelkezés alapján a fegyveres erõk 1997. évi

költségvetési létszámának felsõ határát a 9. számú mellékletben foglaltak

szerint hagyja jóvá.

49. §

A Munkaerõpiaci Alap Rehabilitációs Alap-részénél a foglalkoztatás

elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

41/A. § (3) bekezdésének alapján 1997-ben a hozzájárulás kiszámításának

alapjául szolgáló összeg 8000 forint.

50. §

(1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény

(a továbbiakban: Étv.) 7. § (1) bekezdésének alapján az életjáradék összege

1997. március 1-jétõl az 1996. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelkedés

százalékos mértékével arányosan emelkedik.

(2) Az Étv. alapján 1997. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét

az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben

növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években

megvalósult járadékemeléseket is.

51. §

Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza a beruházási

hitelekhez kapcsolódó kamattámogatás (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet

14. cím, 2. alcím, 4. elõirányzat-csoport), az Eximbank Rt. kamatkiegyenlítése

(XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 14. cím, 2. alcím, 2. elõirányzat-csoport),

a kamattámogatás a felszámolt vagyon értékesítéséhez

(XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 14. cím, 2. alcím, 3. elõirányzat-

csoport) felhasználásának és igénybevételének szabályait.

52. §

A központi költségvetési szerv közfeladatainak és vagyonának teljes vagy

részbeni átadásával, jogutódlásával létrejövõ közhasznú, illetve gazdasági

társaság, valamint társadalmi szervezet, egyesület, köztestület és

közalapítvány részére a központi költségvetési szerv köteles az alapító által

megjelölt eszközöket térítésmentesen használatba adni.

53. §

(1) Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az Országgyûlés

94/1995. (IX.28.) és 95/1995. (IX.28.) határozataiból fakadó, a légvédelem

fejlesztésével kapcsolatosan az országba beérkezõ szállítmányokat terhelõ

vám, vámpótlék, vámkezelési díj, statisztikai illeték, engedélyezési díj,

valamint az általános forgalmi adó fizetési kötelezettségek ellenértékével

saját hatáskörben a Honvédelmi Minisztérium fejezet megfelelõ kiadás,

illetve a Pénzügyminisztérium fejezet megfelelõ bevételi elõirányzatait

megemelje.

(2) Az elszámolás szabályosságát a Kormányzati Ellenõrzési Iroda ellenõrzi.

54. §

Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Borsod-Abaúj Zemplén megyei

integrált szerkezet-átalakítási program (XVI. Környezetvédelmi és

Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím, 2. alcím, 31. elõirányzat-

csoport) 1997. évi állami támogatásának fedezetét fejezeti kezelésû támogatási

célprogramok, célelõirányzatok terhére - fejezetek közötti

átcsoportosítással - biztosítsa.

55. §

Az Országgyûlés jóváhagyja, hogy a STRABAG Hungária Építõipari Rt. által a

"Nagymaros-visegrádi térség komplex tájrehabilitációja" központi beruházás

kivitelezéséhez az 1994-1996. években állami kezességvállalás mellett

felvett 3000 millió forint hitelbõl keletkezett adósságot és kamatainak

megfizetését 1997. január 1-jei hatállyal - a központi költségvetés terhére a

pénzügyminiszter átvállalja. E hitel állománya a központi költségvetés

adósságát növeli.

56. §

Az Országgyûlés jóváhagyja, hogy a Budapest Fõváros Önkormányzata által az

egyes kiemelt fõvárosi infrastrukturális beruházások megvalósításához az 1995-

1996. években központi költségvetési kezességvállalás mellett felvett

8456 millió forint hitelbõl keletkezett adósságot és annak kamatainak

megfizetését 1997. január 1-jei hatállyal - a központi költségvetés nevében -

a Kormány átvállalja. E hitel állománya a központi költségvetés adósságát

növeli.

57. §

Az Országgyûlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Magyar

Köztársaság 1994. évi költségvetésérõl szóló 1993. évi CXI. törvény 72. §-ának

(4) bekezdése alapján, a közalkalmazotti illetmény-elõmeneteli rendszernek a

helyi önkormányzati intézményeknél történt bevezetéséhez a központi

költségvetés megtérítési kötelezettsége mellett, az önkormányzatok által a

pénzintézetekkel kötött hitelszerzõdésekben az önkormányzatok helyébe a

pénzügyminiszter lépjen.

58. §

(1) Az állam a Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió

Rt. mûsorterjesztési költségeinek megfelelõ, a közalapítványok útján

biztosítandó támogatási kötelezettségét (a rádiózásról és televíziózásról

szóló 1996. évi I. törvény 75. § (1) bekezdés)

a) a részvénytársaságok e § (3)-(5) bekezdéseiben felsorolt adósságai

beszámításával, valamint

b) az I. Országgyûlés fejezet 10-12. címein elõirányzott támogatásokkal

teljesíti.

(2) A felhasznált támogatás összege - ideértve az (1) bekezdés a) pontjában

foglaltakat is együttesen nem haladhatja meg az egyes részvénytársaságoknak

ténylegesen kiszámlázott mûsorterjesztési költségük összegét. A

támogatásokat a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez igazítva kell

folyósítani.

(3) Az ÁPV Rt. az Antenna Hungária Rt.-tõl engedményezési megállapodás

keretében vegye át

a) a Magyar Rádió Rt.-vel szemben fennálló, az 1996. évi sugárzási díj meg

nem fizetésébõl származó 1184 millió forint összegû, valamint

b) a Magyar Televízió Rt.-vel szemben fennálló, az 1996. évi sugárzási díj

emelésbõl keletkezõ többlet meg nem fizetésébõl származó 800 millió forint

összegû

követeléseket.

(4) Az ÁPV Rt.-nek

a) a (3) bekezdésben foglaltak szerinti és

b) az 1994. évben átvett 1544,6 millió forint összegû, a Magyar Televízió

Rt.-vel szemben fennálló, valamint

c) az 1056/1996. (V.30.) Korm. határozat 8. pontja értelmében

átvett 250 millió forint összegû, a Magyar Rádió Rt.-vel szemben fennálló

összesen 3778,6 millió forint követelése az (1) bekezdés a) pontja szerinti

beszámítás útján kiegyenlítettnek minõsül.

(5) A Magyar Televízió Rt. mentesül 532 829 ezer forint adótartozás, valamint

561 722 ezer forint kamat és 288 922 ezer forint bírság,

együttesen 1 383 473 ezer forint megfizetése alól.

59. §

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a XXXIV. Történeti Hivatal fejezet

részletes költségvetését - e törvényben rögzített elõirányzat erejéig -

megállapítsa.

60. §

Az EXPO '96. Nemzetközi Világkiállítás lemondása miatt a kártérítési peres ügy

fedezetére 1994. decemberében az EXPO '96. Kft. (névváltozást követõen:

'96. Kft.) mérlegében elkülönített 1050 millió forint és hozadékai maradványát

a peres ügy jogerõs befejezését követõen 15 napon belül a központi

költségvetésbe be kell fizetni.

61. §

A bányászatról szóló - módosított - 1993. évi XLVIII. törvény 50. §-ának

(9) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján a bányajáradék mértéke 1997.

évben 17,6 %.

62. §

Az Országgyûlés a központi költségvetés mérlegét az e törvény 10. számú

mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.

Fejezeti kezelésû támogatási célprogramok feladatainak

ellátásához szükséges bevételi források

63. §

(1) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 13. cím,

5. alcím, 1. elõirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a koncessziós díj (a távközlési szolgáltatásokra kötött koncessziós

szerzõdésekbõl származó - a koncesszióba adással kapcsolatos költségek

levonása után fennmaradt - egyszeri koncessziós díj 70 %-a, majd az évente

fizetendõ koncessziós díj 70 %-a,

b) a privatizációs bevétel (a távközlés állami részesedése privatizációjából

származó bevételek 10 %-a),

c) a koncessziós szerzõdés megszegése miatt érvényesített követelések

alapján befolyt összegek, továbbá a távközlésrõl szóló 1992. évi

LXXII. törvény 22. §-a alapján megállapított és megfizetett bírságok

teljes összege,

d) a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény 27. §

(2) bekezdés c) pontja alapján megállapított és megfizetett bírságok

teljes összege,

e) az elõirányzat terhére nyújtott visszatérítendõ támogatások

visszafizetésébõl származó összeg.

(2) A XII. Földmûvelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím,

4. alcím, 1. elõirányzat-csoport tekintetében bevétel: visszatérítési

kötelezettséggel adott támogatások tárgyévi megtérülése.

(3) A XII. Földmûvelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím,

4. alcím, 2. elõirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) az erdõfenntartási járulék,

b) az erdõvédelmi bírság,

c) az újraerdõsítési költség,

d) az erdõgazdálkodási bírság.

(4) A XII. Földmûvelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím,

4. alcím, 3. elõirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a földvédelmi járulék,

b) a földvédelmi bírság;

c) a talajvédelmi bírság.

(5) A XII. Földmûvelésügyi Minisztérium 10. cím, 4. alcím, 4. elõirányzat-

csoport tekintetében bevétel:

a) a tenyésztési hozzájárulás,

b) a állattenyésztési bírság,

c) a lóverseny-totalizatõr forgalma.

(6) A XII. Földmûvelésügyi Minisztérium 10. cím, 4. alcím, 5. elõirányzat-

csoport tekintetében bevétel:

a) a halászatfejlesztési hozzájárulás,

b) a halgazdálkodási bírság.

(7) A XII. Földmûvelésügyi Minisztérium 10. cím, 4. alcím, 6. elõirányzat-

csoport tekintetében bevétel:

a) a vadvédelmi bírság,

b) a vadvédelmi hozzájárulás,

c) a vadgazdálkodási bírság.

(8) A XV. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium 25. cím, 4. alcím tekintetében

bevétel:

a) a turisztikai hozzájárulás,

b) a turisztikai hozzájárulás mértéke:

ba) a kereskedelmi szálláshelyek - fizetõvendéglátás kivételével - éves

nettó árbevételének 2 %-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következõk:

- 081100 szállodai szolgáltatás,

- 081210 turistaszállás-szolgáltatás,

- 081220 panziószolgáltatás,

- 081230 kempingszolgálatás,

- 081240 nyaraló szolgálatás,

- 081250 fizetõvendéglátó-hely szolgáltatás,

bb) a vendéglátóhelyek éves nettó árbevételének 1 %-a. A figyelembe vett

szolgáltatások a következõk:

- 082100 éttermi vendéglátás,

- 082200 cukrászdai vendéglátás,

- 082300 egyéb nyílt árusítású vendéglátás,

bc) az utazásszervezõi és egyéb turisztikai szolgáltatások:

- 094320 utazásszervezés és/vagy - közvetítõi tevékenység éves árrésének

és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások éves árrésének 1 %-a,

- 094320 idegenvezetési tevékenység éves nettó árbevételének 1 %-a,

- 113110 személygépkocsi-kölcsönzésbõl származó éves nettó

árbevétel 2 %-a,

- 113110 vezetõ nélküli sportjármûvek kölcsönzésébõl származó éves nettó

árbevétel 1 %-a,

- 113120 kezelõszemélyzet nélküli vízi sporteszközök kölcsönzésébõl

származó éves nettó árbevétel 1 %-a,

- 113130 kezelõszemélyzet nélküli sportrepülõk kölcsönzésébõl származó

éves nettó árbevétel 1 %-a,

- 113430 személyi használatú cikkek (kerékpár, vízibicikli,

szörf) kölcsönzésébõl származó éves nettó árbevétel 1 %-a,

- 191950 játékautomaták üzemeltetésébõl származó adózott éves nettó

árbevétel 2 %-a,

- 191990 sétakocsikázás- és lovagoltatás-szolgáltatásból származó éves

nettó árbevétel 1 %-a,

- 195120 pénznyerõ automaták üzemeltetésébõl származó adózott éves nettó

árbevétel 2 %-a,

- 195130 játékkaszinók mûködtetésébõl származó adózott éves nettó

árbevétel 2 %-a.

(9) A XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím,

4. alcím tekintetében bevétel: a vételárrész (1991. évi XXXIII. törvény

51. § (6) bekezdés).

64. §

(1) Turisztikai hozzájárulást fizetnek a 63. § (8) bekezdésének ba)-

bc) pontjaiban meghatározott tevékenységet folytató jogi személyek, jogi

személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók.

(2) A turisztikai hozzájárulás befizetésének teljesítésére év közben a

vállalkozók elõleget fizetnek, az elõleg alapja a tárgyévet megelõzõ teljes

év nettó árbevételének (árrésének) idõarányos része. Az így kiszámított

díjat a vállalkozók negyedévenként vallják be és fizetik be az adózás

rendjérõl szóló törvény rendelkezései szerint. Az év közben újonnan alakult

vagy átalakult vállalkozások elõlegének alapja a meghatározott

tevékenységekbõl várható éves árbevétel (árrés), amelynek összegét a

vállalkozásnak az alakulástól, illetve átalakulástól számított 15 napon

belül be kell jelentenie az állami adóhatósághoz. A turisztikai hozzájárulás

fizetésének határidejére féléves, majd negyedévenkénti elõlegfizetési

kötelezettség vonatkozik. Az éves adatok alapján számított elõlegfizetés

mértéke az elsõ félévre 50 %, a harmadik negyedévben 30 %, a negyedik

negyedévben 20 %. A tárgyévi befizetés határideje az elsõ félévet követõ

hónap 20., illetve a tárgynegyedévet követõ hónap 20. napja. A turisztikai

hozzájárulásról a tárgyévet követõ május 31-éig kell bevallást adni. A

kötelezettség és a tényleges befizetés közötti különbözet rendezésének

(befizetés, visszaigénylés) határideje július 20-a.

(3) A 63. § (8) bekezdése ba)-bc) pontjaiban meghatározott árbevétel alatt a

számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény 45. § (1)-(2) bekezdésének

alapján meghatározott értékesítés nettó árbevétele értendõ, amely az e

tevékenységekkel kapcsolatos alvállalkozói tevékenységek és/vagy bérmunkák

ellenében kifizetett összegekkel csökken.

(4) A turisztikai hozzájárulásként fizetendõ összeget a befizetõ

ráfordításként (költségként) számolhatja el.

65. §

A fejezeti kezelésû támogatási célprogramok (elkülönített állami pénzalapoktól

átvett feladatok) terhére az éves kiadási elõirányzat 25 %-ának megfelelõ

összegû éven túli kötelezettség vállalható.

66. §

(1) Az állami vagyon privatizációjából származó területfejlesztési célokra

fordítható bevételt terhelõ kiadások folyamatos teljesítése érdekében a

bevételek és az azt terhelõ kiadások idõbeli eltérésébõl fakadó átmeneti

finanszírozási igények teljesítéséhez a Kincstár kamatmentes hitelt nyújt. A

hitel összegérõl, folyósítási és törlesztési feltételeirõl a

környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és az

ÁPV Rt. felügyeletét ellátó miniszter köt megállapodást.

(2) A Kincstári Egységes Számláról hitelt igénybe venni csak elõzetesen

benyújtott és a Kincstár által jóváhagyott pénzellátási terv alapján lehet.

(3) A hitelt az e törvény 7. §-a (2) bekezdésében meghatározott privatizációs

többletbevételbõl az ÁPV Rt. soron kívül köteles törleszteni.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELEIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK

ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

67. §

A bányászatról szóló - módosított - 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban:

Btv.) 20. §-ának (8) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül ki:

"A bányajáradék összegébõl az alap javára elkülönített rész 1997. január 1-

jétõl 1997. december 31-éig: 0 %."

A felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítása

68. §

(1) A felsõoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXX. törvény (a

továbbiakban: Ftv.) 9/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(4) A képzési normatívák alapján számított elõirányzat mértékét növelõ

tényezõként kell figyelembe venni:

a) a doktori képzésben résztvevõk oktatói tevékenységének díjazására;

b) a nemzetközi megállapodás alapján hazánkban tanuló külföldi hallgatók

magyar hallgatókkal azonos elvek szerinti finanszírozására;

c) a határon túli magyarok képzésének támogatására

szolgáló összegeket."

(2) Az Ftv. 10/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az ösztöndíj négy évre nyerhetõ el és mértéke a mindenkori minimálbér

nyolcszorosa."

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása*

69. §

A helyi önkormányzatokról szóló - módosított - 1990. évi LXV. törvény 88. §-a

(1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/A helyi önkormányzat:/

"b) hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki; ennek fedezetéül az

önkormányzati törzsvagyon és - a likvid hitel kivételével - a normatív

állami hozzájárulás, az állami támogatás, a személyi jövedelemadó,

valamint az államháztartáson belülrõl mûködési célra átvett bevételei nem

használhatók fel."

A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló

1990. évi XXV. törvény módosítása

70. §

(1) A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló - módosított -

1990. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Cspt.) 2. §-a a következõ új

(2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A családi pótlékra való jogosultság és összegének megállapítása

szempontjából azokat

a) a vér szerinti gyermekeket - kivéve, akiket örökbe fogadtak, ide nem

értve, ha az örökbefogadó a jogosult házastársa -,

b) az örökbefogadott gyermekeket és

____________________

* 2/3-os szavazást igényel

c) a családi pótlékot igénylõ személy háztartásában nevelt gyermekeket kell

figyelembe venni,

akik után az (1) bekezdés értelmében családi pótlék jár."

(2) A Cspt. 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"5. §

(1) A családi pótlék havi összege gyermekenként

a) havi nettó 18 000 forintos egy fõre jutó jövedelemhatárig:

- 1 gyermekes családnak 3250 Ft,

- 1 gyermekes egyedülállónak 3750 Ft,

- 2 gyermekes családnak 3750 Ft,

- 2 gyermekes egyedülállónak 4250 Ft,

b) havi nettó 18 001-19 500 forint közötti egy fõre jutó jövedelemérték

esetén

- 1 gyermekes családnak 1625 Ft,

- 1 gyermekes egyedülállónak 1875 Ft,

- 2 gyermekes családnak 1875 Ft,

- 2 gyermekes egyedülállónak 2125 Ft.

(2) A három- és többgyermekes családnak gyermekenként 4250 forint, három és

többgyermekes egyedülállónak gyermekenként 4400 forint, a tartósan beteg,

testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után korhatárra való tekintet

nélkül 5600 forint, kétgyermekes családban a további gyermekre

3750 forint, kétgyermekes egyedülálló esetén a további gyermekre

4250 forint összegû családi pótlék jár az 1. § (1) bekezdésében

meghatározott jövedelmi korláttól függetlenül.

(3) Az 1. § (6) bekezdésének a)-c) pontjai szerinti

a) tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után 5600 Ft

b) az a) pont alá nem tartozó gyermek után 3750 Ft

összegû családi pótlék illeti meg az intézet vezetõjét.

(4) A gyermeket egyedül nevelõk esetében az (1) bekezdésben meghatározott

jövedelemhatárokat 1,2-es szorzóval növelt összegben kell figyelembe

venni."

A közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény módosítása

71. §

(1) A közbeszerzésekrõl szóló - az 1996. évi I. törvénnyel módosított -

1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 3. §-ának (1) bekezdése

helyébe a következõ rendelkezés lép és a következõ új (2) bekezdéssel

egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (3)-

(4) bekezdésre változik:

"(1) A központi költségvetési szervek - kivéve a Polgári Nemzetbiztonsági

Szolgálatokat - vonatkozásában a Kormány a közbeszerzések központosított

eljárás keretében történõ lefolytatását rendelheti el, meghatározva

annak személyi és tárgyi hatályát, valamint az ajánlatkérésre

jogosultat.

(2) Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi ellátásokhoz

kapcsolódóan az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyújtott

támogatás tekintetében a Kormány - a egészségbiztosítási önkormányzat

javaslatára - a közbeszerzések központosított eljárás keretében történõ

lefolytatását rendelheti el, meghatározva annak személyi és tárgyi

hatályát, valamint az ajánlat kérésre jogosultat. A központosított

közbeszerzések fedezete a mindenkori társadalombiztosítási

költségvetésben az adott ellátási forma elõirányzata."

(2) A Kbt. 94. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a

(3)-(5) bekezdés számozása (4)-(6) bekezdésre változik:

"(3) A törvény 43. §-a (1) bekezdésének c) pontját a törvény hatályba

lépését követõen megállapított jogszabálysértés esetén lehet

alkalmazni."

(3) A Kbt. 96. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

/Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza/

"a) a központi költségvetési szervek vonatkozásában - kivéve a Polgári

Nemzetbiztonsági Szolgálatokat - a közbeszerzési eljárás kiírásával és

elbírálásával kapcsolatos tevékenység részletes szabályait, az abban

eljáró személyekre vonatkozó rendelkezéseket,"

A területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló

1996. évi XXI. törvény módosítása

72. §

(1) A területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény

(a továbbiakban: Tt. törvény) 7. §-ának d) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését,

ennek keretében/

"d) dönt - az e törvény 20. § (2) bekezdés a) pontjában és (4) bekezdés

a) pontjában meghatározott - a területfejlesztést szolgáló központi és

térségi pénzeszközök arányáról."

(2) A Tt. törvény 20. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/A területfejlesztés külön jogszabály szerinti központi eszközei különösen:/

"a) a területfejlesztési célokat szolgáló költségvetési elõirányzat (a

Területfejlesztési Alap átvett feladatai), valamint az éves költségvetési

törvényben meghatározott, az állami vagyon privatizációjából származó

területfejlesztési célokra fordítható bevétel együttes összegének

legfeljebb 50 %-a,"

(3) A Tt. törvény 20. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/A területfejlesztés térségi eszközei:/

"a) a területfejlesztési célokat szolgáló központi költségvetési elõirányzat

(a Területfejlesztési Alap átvett feladatai) valamint az éves

költségvetési törvényben meghatározott, az állami vagyon privatizációjából

származó területfejlesztési célokra fordítható bevétel együttes összegének

legalább 50 %-a,"

(4) A Tt. törvény 27. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép.

/Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg/

"g) a 20. § (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eszközök

differenciált területi elosztását, a törvény 6. § e) pontjában szereplõ,

az Országgyûlés által meghatározott elvek figyelembevételével."

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló

1993. évi III. törvény módosítása

73. §

(1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló - módosított -

1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 115/A. §-ának (5) bekezdése

helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Amennyiben a gyermek, tanuló nem a lakóhelye szerinti települési

önkormányzat által fenntartott intézményben veszi igénybe a

gyermekétkeztetést, a normatív kedvezmény összegét a kedvezményre jogosult

gyermek, tanuló lakóhelye szerint illetékes önkormányzat a gyermek

nevelését, oktatását végzõ közoktatási intézmény, valamint a gyermekek

napközbeni ellátását biztosító intézmény részére, az intézmény

igénybejelentése alapján havonta átutalja."

(2) Az Szt. 124. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A munkanélküliek jövedelempótló támogatása, valamint a munkanélküliek

jövedelempótló támogatására jogosult személy közhasznú munkavégzés

keretében történõ foglalkoztatása esetén a 36. § szerinti összeg 75 %-át,

a munkanélküli hajléktalanok jövedelempótló támogatásának teljes összegét

a Munkaerõpiaci Alap megtéríti."

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló

1993. évi XCVI. törvény módosítása

74. §

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló - az 1996. évi

XV. törvénnyel módosított - 1993. évi XCVI. törvény a 7 §. §-át követõen a

következõ alcímmel és új 7/A. §-sal egészül ki:

"Felügyeleti díj

7/A. §

(1) A pénztárak a pénztárfelügyeleti eljárási, szakértõi és információs

szolgáltatások igénybevételéért mûködési alapjuk terhére

pénztárfelügyeleti igazgatási díjat (a továbbiakban: felügyeleti

díj) kötelesek fizetni.

(2) A pénztár által fizetett felügyeleti díj mértéke a pénztárba a tagok

által fizetett tagdíjak, a munkáltatói tag által fizetett munkáltatói

hozzájárulások és a támogatótól befolyt összegek együttes összegének (a

továbbiakban: pénztári befizetés)

a) az 1997. január 1-je és 1997. december 31-e közötti idõszakban egy,

b) 1998. január 1. után két

ezreléke.

(3) A felügyeleti díjat a pénztárnak negyedéves részletekben, a

tárgynegyedévben realizált pénztári befizetés után, a tárgynegyedévet

követõ hónap 30. napjáig - elsõ ízben az 1997. év elsõ tárgynegyedévére

vonatkozóan - kell a Pénztárfelügyelet számlájára átutalni, és elsõ ízben

a pénztár 1997. évre vonatkozó pénzügyi tervében kell szerepeltetni.

(4) A felügyeleti díjat a pénztárfelügyelet mûködésének fedezetére kell

felhasználni, év végi maradványának megállapítására, elszámolására,

felhasználására a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának,

beszámolásának rendszerére vonatkozó jogszabályok az irányadók."

A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi

XXIII. törvény módosítása

75. §

(1) A köztisztviselõk jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi

XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 29. §-a (2) bekezdésének b) pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

/(2) Az ideiglenesen besorolt köztisztviselõ/

"b) a közigazgatási szakvizsgát, az alapvizsga teljesítését - alapvizsga-

kötelezettség hiányában a kinevezését, áthelyezését - követõ hat év alatt

köteles teljesíteni; ha e kötelezettségének nem tesz eleget, véglegesen

fogalmazó II., illetve elõadó II. besorolást kap."

(2) A Ktv. 30/A. §-ának (2) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül ki:

"Közigazgatási (szakmai) tanácsadói, fõtanácsadói cím 1998. július 1-jéig

közigazgatási szakvizsgával nem rendelkezõ köztisztviselõnek is adható."

(3) A Ktv. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és a

következõ új (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Hivatali szervezet vezetõje át nem ruházható hatáskörében - a

megállapított személyi juttatások elõirányzatán belül - a köztisztviselõ

42. § (2) bekezdésében meghatározott alapilletményét - az

(5) bekezdésben foglaltak kivételével - legfeljebb 20 %-kal megemelheti,

vagy legfeljebb 20 %-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.

(5) Az államtitkár, a helyettes államtitkár, a fõosztályvezetõ

alapilletményét - a vezetõi munkájuk értékelésétõl függõen - át nem

ruházható hatáskörében 40 %-kal megemelheti

a) minisztériumban az államtitkár, a helyettes államtitkár, illetve a

fõosztályvezetõ esetében a miniszter,

b) költségvetési fejezet felügyeletét ellátó országos hatáskörû szervnél

a szerv vezetõje tekintetében a kinevezésre jogosult, egyéb esetben a

hivatali szervezet vezetõje,

c) az 1. § (2) bekezdésében felsorolt szerveknél a szerv vezetõje

tekintetében a kinevezésre jogosult, egyéb esetben a szerv vezetõje."

(4) A Ktv. 75. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Vezetõi megbízást e törvény hatálybalépését követõ 6 évig közigazgatási

szakvizsgával nem rendelkezõ köztisztviselõ is kaphat."

Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. Évi

LXXXIII. törvény módosítása

76. §

(1) Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló - módosított - 1992. évi

LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eat.) 28. §-ának helyébe a következõ

rendelkezés lép.

"28. § A Központi Környezetvédelmi Alap (a továbbiakban: Alap) a

környezetkímélõ gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését, a környezeti

ártalmak megelõzését, a bekövetkezett környezeti károk csökkentését,

felszámolását, továbbá a természeti értékek, területek és az épített

környezet értékeinek megõrzését, a hatékony környezetvédelmi megoldások

ösztönzését, valamint a társadalom környezeti szemléletének fejlõdését (a

továbbiakban együtt: a környezet védelmét) szolgáló elkülönített állami

pénzalap."

(2) Az Eat. 28. §-át követõ alcím és a 29. §-a helyébe helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"Az Alap bevételei

29. §

(1) Az Alap bevételei:

a) a környezet- és természetvédelmi bírságok,

b) a környezetvédelmi termékdíjak,

c) a környezethasználati és -terhelési díjak,

d) a környezet valamely elemeinek igénybevétele esetén megállapított

igénybevételi járulék,

e) a mûemlékvédelmi hozzájárulás,

f) az építésügyi és a mûemlékvédelmi bírság,

g) az állami tulajdonú mûemlékek értékesítésébõl, hasznosításából

befolyt árbevétel,

h) a bányajáradék

külön jogszabályban meghatározott hányada.

(2) Az Alap egyéb bevételét képezik:

a) a költségvetési támogatás,

b) a környezet védelmét szolgáló egyes nemzetközi segélyek,

c) az Alap javára teljesített önkéntes befizetések és támogatások,

d) az Alapból nyújtott támogatások visszafizetése és ezek kamatai,

e) az Alap javára megtérített kárelhárítási költségek és kártérítés,

f) egyéb bevételek."

(3) Az Eat. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az Alappal a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter

(továbbiakban: miniszter) rendelkezik, az Alap év végi maradványa nem

vonható el."

(4) Az Eat. 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az Alap bevételeit és kiadásait e törvényben meghatározott

jogcímenként, illetve összevont jogcímenként bemutatott költségvetését

és zárszámadását a költségvetési és zárszámadási törvényjavaslat

részeként az Országgyûlés hagyja jóvá."

(5) Az Eat. 30. §-át követõ alcím és a 31. §-a helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"Az Alap kiadásai

31. §

(1) Az Alap felhasználható:

a) a környezet védelmét, értékeinek megõrzését közvetlenül elõsegítõ

beruházások, mûszaki intézkedések és kereskedelmi megoldások (a

továbbiakban együtt: fejlesztések) megvalósításához pályázat útján, -

illetve anélkül, ha a Kormány egyedi döntésének végrehajtása érdekében

a miniszter e kötelezettség alól felmentést ad - támogatás nyújtására

b) az azonnali beavatkozást igénylõ környezeti károkozás, illetve

veszélyeztetés elhárítását szolgáló beavatkozások költségeinek - ismert

károkozó esetén átmeneti, egyéb esetekben végleges - megtérítésére,

c) közcélú környezetvédelmi feladatok finanszírozására,

d) az Alap kezeléséhez, mûködtetéséhez, bevételei beszedéséhez,

pénzeszközei felhasználásának ellenõrzéséhez szükséges költségek

fedezésére.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás, valamint

c) pontjában meghatározott finanszírozás

1. vissza nem térítendõ,

2. kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású visszatérítendõ,

3. kamattámogatás,

4. hitelgarancia

formában történhet"

(6.) Az Eat. 32. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/A környezetvédelmet közvetlenül elõsegítõ fejlesztések közé/

"e) a vizek mennyiségi és minõségi védelmét,"

(7) Az Eat 32. §-a (1) bekezdésének g.) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép, és a következõ új h) - k) ponttal egészül ki:

/A környezetvédelmet közvetlenül elõsegítõ fejlesztések közé/

"g) a környezet védelmére vonatkozó nemzetközi segély-együttmûködés és

hitelprogramok megvalósítását,

h) az épített környezet - ide értve a mûemlékvédelmet is - értékeinek

védelmét,

i) a környezetbarát fogyasztói szokások elõsegítését, valamint a

környezetbarát termékek alkalmazását,

j) a bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezés

k) vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk kármentesítésére

szolgáló fejlesztések tartoznak."

(8) Az Eat. 33. §-a (1) bekezdésének e)-f), pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/A 31. § (1) bekezdése c) pontja szerinti feladatok:/

"e) a társadalom környezetvédelmi szemléletének alakítása,

f) országos, illetve regionális jelentõségû, a környezet védelmét

komplex módon szolgáló, továbbá nemzetközi környezetvédelmi

egyezményekkel összefüggõ ágazati feladatok, programok elõsegítése,"

(9) Az Eat. 34. §-át megelõzõ alcím és a 34. §-a helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"Az Alap felhasználásának tervezése

34. §

(1) Az Alap éves költségvetésének tervezése során

a) a 31. § b) pontjában meghatározott feladatok teljesítésére az Alap

bírságbevételek nélkül számított bevételeinek 5 %-a szolgálhat,

b) a 31. § d) pontjában megjelölt költségek fedezetére elõirányozható az

Alap bevételeinek 5 %-a, valamint a bírságbevételek 50 %-a, továbbá a

bevételek 2 %-a a beszedés költségeire,

c) a 31. § c) pontja szerinti kiadásokra elõirányzott összeg nem

haladhatja meg az Alap tervezett bevételeinek 20 %-át.

(2) A 31. § a) pontja szerint felhasználható összegbõl megyék, régiók

komplex környezetvédelmi fejlesztésére pénzeszközök különíthetõk el."

(10) Az Eat. 35. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"35. §

(1) A fejlesztések támogatására a miniszter a Környezetvédelmi és

Területfejlesztési Minisztérium hivatalos lapjában a tárgyévi

költségvetési törvény elfogadását követõ 60 napon belül - az érintett

tárcák, a társadalmi szervek ajánlásainak ismeretében - Pályázati

Felhívást tesz közzé.

(2) A Pályázati Felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a tárgyévben kiemelten kezelt fejlesztéseket,

b) a kiemelt fejlesztések részarányát a támogatásra fordítható

forrásokból,

c) az egyes támogatási célokon belül a kedvezményezettek körére (38. §

(1)), a támogatás formájára és mértékére vonatkozó esetleges egyedi

feltételeket,

d) a támogatásokra vonatkozó olyan egyéb kikötéseket, amelyeket a

bevételi forrásokról rendelkezõ külön jogszabály, nemzetközi

megállapodás vagy adományozási szerzõdés ír elõ,

e) a támogatott fejlesztés megvalósulása esetén elvárható környezeti

hatást,

f) a pályázatok elbírálási szempontjait,

g) a támogatás visszavonásának eseteit."

(11) Az Eat. 36. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"36. §

(1) A támogatás - ha törvény másképp nem rendelkezik - a fejlesztés

költségeinek 60 %-áig, vissza nem térítendõ támogatás esetén 30 %-áig

terjedhet.

A támogatás a 31. § (2) bekezdésében meghatározott támogatási formák

együttes alkalmazásával a fejlesztés költségeinek 70 %-áig terjedhet

azzal, hogy a visszatérítendõ támogatás nem haladhatja meg a fejlesztés

60 %-át, a vissza nem térítendõ támogatás pedig annak 30 %-át.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátot nem kell alkalmazni, ha

a) a közcélú környezetvédelmi feladat finanszírozását,

b) nemzetközi egyezménybõl következõ kötelezettségek teljesítését,

c) az egész országra kiterjedõ kormányzati, ágazati program

megvalósítását,

d) a 32. § (1) bekezdés d), j), pontjában meghatározott feladat

ellátását

szolgálja.

(3) A 31. § b) pontja szerinti felhasználást a miniszter a költségek

felmerülésekor, esetenként engedélyezi.

(4) A 31. § (1) bekezdés c)-d) pontja szerinti feladatok finanszírozásáról,

továbbá a 34. § (2) bekezdésében említett elkülönített pénzeszközök

felhasználásáról a miniszter dönt, és a rendelkezésre álló összeg

felhasználási szabályait rendeletben határozza meg.

(5) Az Alap terhére gazdasági társaság, közhasznú társaság alapítható,

illetve gazdasági társaságban, közhasznú társaságban érdekeltség

szerezhetõ, ha így a környezet védelme, illetve a támogatható

fejlesztések és finanszírozható feladatok megvalósulása hatékonyabban

biztosítható."

(11) Az Eat. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"39. §

(1) Az Alapból a 31. § a) pontjában foglalt támogatást, belföldi székhelyû

jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság,

továbbá egyéni vállalkozó, külön törvény rendelkezése értelmében

magánszemély kaphat.

Közcélú környezetvédelmi feladatok finanszírozásában bárki részesülhet

(a továbbiakban együtt: kedvezményezett)."

(12) Az Eat. 60. §-ának (3) - (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(3) A vízhasználónak a vízkészlet járulékot

a) a b) és c) pontokban meghatározott vízhasználatot kivéve 1,15 Ft/m3

járulék,

b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget - az egyes

külön megjelölt idõszakra is tekintettel - 10 %-nál nagyobb mértékben

túllépi, a teljes többletmennyiség után 2,30 Ft/m3 alapjárulék,

c) ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül

folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 5,80 Ft/m3

alapjárulék figyelembe vételével, a befizetés összegét meghatározó,

külön jogszabályban elõírt az igénybevett vízmennyiség

meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet

jellegétõl, továbbá az adott térség vízkészletgazdálkodási

helyzetétõl függõ szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen

igénybevett vízmennyiség alapján kell kiszámítani. A vízmennyiség

meghatározását az engedély nélküli vízhasználatnál a külön

jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.

(4) A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80 %-a után

köteles a 60. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott 1,15 Ft/m3

alapjárulék figyelembevételével - a (3) bekezdésben foglaltak szerint -

a vízkészlet járulékot kiszámítani, ha az általa igénybevett víz

mennyisége - a 63. § (1) bekezdés b), f) és i) pontjaiban meghatározott

esetek kivételével - a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80 %-át

nem éri el.

(5) Az üzemi fogyasztónak a vízkészlet járulékot 3,50 Ft/m3 járulék

alapján a ténylegesen igénybevett vízmennyiség után kell kiszámítani."

(13) Az Eat. 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A járulékfizetésre kötelezett köteles a bejelentkezésen túl a vízügyi

hatóság részére nyilatkozatot adni

a) a tényleges vízigénybevételrõl, a fizetési kötelezettség

alapadatairól, kiszámításáról, a 61. § (1) - (3) bekezdéseiben elõírt

határidõben, valamint a negyedéves befizetési kötelezettség körébe esõ

vízhasználó az éves adatokról összevontan is, a tárgyévet követõ

teljesítés (átutalási) bizonylatán,

b) az üzemi fogyasztók részére lekötött vízmennyiségekrõl a tárgyévet

követõ hónap 15. napjáig az e célra szolgáló adatlapon."

(14) Az Eat. 62. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Az adózás rendjérõl szóló - módosított - 1990. évi XCI. törvény 67. §

(3) bekezdése elsõ fordulatában a pótlékfizetés kezdõ napjának eltérõ

megállapítására, a 73. § (1) bekezdésében, továbbá a 82. §-ban

meghatározott, a fizetési kötelezettség mérséklésére, elengedésére

vonatkozó szabályokat a vízügyi hatóság nem alkalmazhatja."

(15) Az Eat. 63. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/Nem kell a vízhasználónak vízkészlet járulékot fizetni/

"j) ha a vízkészlet járulék tárgyévre vonatkozó összege nem haladja meg az

5000 Ft-ot."

(16) Az Eat. 64. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"64. §

A VA pénzeszközei a vízgazdálkodás közcélú feladatainak ellátására, ezen belül

különösen a következõ célokra használható fel:

a) a víztakarékosságot, az ivóvízminõségû víz gazdaságosabb felhasználását,

a víz minõségét javító és védõ berendezések, technológiák bevezetésére,

továbbá az ivóvízellátás védelmét, biztonságának növelését szolgáló

létesítmények megvalósítására,

b) a közcélú vízi létesítmények, vízi közmûvek (vízmûvek, belterületi és

helyi jelentõségû vízrendezési mûvek, szennyvízelvezetõ, illetve -

tisztító mûvek) létesítésére, egyéb vízügyi alapfeladatok ellátására, a

fejlesztés, továbbá a vízkárok és más természeti hatások folytán a

közcélú vízi létesítményekben keletkezett károsodások helyreállítására,

c) a vízkészletek feltárására, a vízrajzi tevékenység fejlesztésére, az

ivóvízbázisok védelmére, a szükségvízellátást megalapozó és vízminõségi

kárelhárításra, a vízminõséget veszélyeztetõ egyéb balesetek

következményeinek elhárítását szolgáló létesítmények és eszközök

beszerzésére, a vízgazdálkodási kutatás és mûszaki fejlesztés forrásainak

kiegészítésére, valamint a vízügyi állami alapfeladatok ellátásához

nyújtott támogatásra (e feladatokra a bevételek 38 %-a fordítható),

d) a VA mûködtetésével összefüggõ kiadások fedezésére (erre legfeljebb a

bevételek 2 %-a fordítható),

e) a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által a VA javára felvett

bankhitelek és a kamatok törlesztésére."

(6) A Tv. 65. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A VA bevételeinek 60 %-át a 64. § a) és b) pontjaiban megjelölt célok

megvalósításának támogatására kell fordítani. A támogatás

igénybevételére a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium - a

Belügyminisztériummal, a Földmûvelésügyi Minisztériummal, az Ipari és

Kereskedelmi Minisztériummal, a Pénzügyminisztériummal, valamint a

Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal egyetértésben -

hivatalos lapjában évente pályázatot ír ki. A VA-t terhelõ

hiteltörlesztési és kamatfizetési kötelezettség a pályázati célra

megállapított elõirányzatot csökkenti."

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek

környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi

LVI. törvény módosítása

77. §

(1) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi

termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: KTD tv.) 6. §-a

helyébe a következõ rendelkezés lép:

"6. §

Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a termékdíj az egyes

elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény

(továbbiakban: Eat.) Központi Környezetvédelmi Alapról szóló

IV. fejezetében foglaltak szerint használható fel."

(2) A KTD tv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"7. §

(1) Az Eat. 33. § h) pontjában meghatározott célra rendszeres támogatás is

nyújtható pályázat útján, az Eat. pályázati úton adható támogatásokra

vonatkozó rendelkezéseinek megfelelõen, a Pályázati Felhívásban

meghatározottak szerint."

(3) A KTD tv. 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"13 .§

Az Alap pénzeszközeinek a csomagolóeszközökkel kapcsolatos környezetvédelmi

célú felhasználása a külön jogszabályban meghatározott Tanácsadó Testület

véleményének figyelembevételével történik."

Az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló

1996. évi LIV. törvény módosítása

78. §

Az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló 1996. évi LIV. törvény 104. §-ának

a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/Ez a törvény 1997. január 1-jén lép hatályba, egyidejûleg/

"a) a 32-36. § kivételével az erdõkrõl és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi

VII. törvény (a továbbiakban: EVT.), valamint az azt módosító

1970. évi 28. törvényerejû rendelet és az 1981. évi 31. törvényerejû

rendelet; a mezõgazdasági és élelmezésügyi ágazathoz tartozó egyes

hatáskörök módosításáról szóló 1979. évi 3. törvényerejû rendelet 1. §-a; a

szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény hatályba lépésérõl és az

átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 60. §-ának 2. pontja; az

erdõbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 40. §-ának az

EVT. 6. §-át és 6/A. §-át megállapító rendelkezései; az egyes elkülönített

állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény, az Útalapról

szóló 1992. évi XXX. törvény, a Kisvállalkozói Garancia Alapról

szóló 1993. évi XX. törvény, valamint ezekkel összefüggõ más törvények egyes

rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítésérõl szóló 1995. évi

XXI. törvény 21-26. §-ai,"

/hatályát veszti/

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak

szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi

XLIII. törvény módosítása

79. §

(1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról

szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 103. §-ának

(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az illetménykiegészítés mértéke az a) pont esetén - a (3)-

(4) bekezdésben foglaltak kivételével - a beosztási illetmény 15 %-a, a

b) pont esetén - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - 10 %-a."

(2) A Hszt. 103. §-a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A hivatásos állomány felsõfokú végzettségû tagja

illetménykiegészítésének mértéke:

a) az országos parancsnokságon, valamint az országos hatáskörû központi

szervnél a beosztási illetmény 25 %-a,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetében 20 %-a."

(3) A Hszt. a következõ új 117/A.-117/B. §-sal egészül ki:

"117/A. §

(1) A törvény hatálya alá tartozóknak, a szolgálati viszonyukra tekintettel

megilletõ valamennyi pénzbeni juttatás, az általuk meghatározott

bankszámlára történõ átutalással, bankszámla hiányában postai úton

történik.

(2) A juttatás bankszámlára történõ átutalása és egyszeri felvétele, illetve

postai úton történõ kifizetése a törvény hatálya alá tartozók részére

költségtöbbletet nem okozhat.

117/B. §

(1) A juttatás 117/A. §-ban szabályozott módon történõ kifizetésére

1999. január 1. napjáig kell áttérni.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományába tartozókra

a 117/A. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni."

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

80. §

(1) A közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a

továbbiakban: Kt.) 3. §-ának (2) bekezdésében a gazdálkodó szervezet

szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép:

"jogi személyiséggel rendelkezõ gazdálkodó szervezet"

(2) A Kt. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus

munkakörben foglalkoztatnak megilleti az a jog, hogy - jogszabályban

meghatározottak szerint - évenként, az év elsõ munkanapján érvényes

legkisebb munkabér (minimálbér) 75 %-a közterhekkel csökkentett

összegének megfelelõ hozzájárulást vegyen igénybe szakirodalom (könyv,

tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók

stb.) vásárlásához."

(3) A Kt. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A testi, az érzékszervi, az enyhe vagy középsúlyos értelmi, a beszéd-

vagy más fogyatékos gyermek, tanuló óvodai nevelése, iskolai nevelése és

oktatása külön - az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-

oktatási intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai

tagozaton, osztályban, csoportban - vagy a többi gyermekkel, tanulóval

együtt - azonos óvodai csoportban, óvodai tagozatos, illetve iskolai

osztályban (a továbbiakban a fogyatékos gyermekek, tanulók - külön vagy

közös - nevelésében és oktatásában részt vevõ óvoda és iskola és a

fogyatékos tanuló ellátásában részt vevõ kollégium együtt:

gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevõ nevelési-oktatási

intézmény) történhet. A gyermek külön óvodai nevelését végzõ óvodai

csoportot, óvodai tagozatot, illetve a tanulók külön iskolai nevelését

és oktatását végzõ iskolai tagozatot, osztályt, csoportot - a

gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel [20. § (2) bek.]

egyezõen - a fogyatékosság típusának megfelelõen kell létrehozni. A

gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevõ nevelési-oktatási

intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú

habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül."

(4) A Kt. 52. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(7) A gyógytestnevelés megszervezéséhez 16 fõs csoportonként - az iskola

órakeretén felül - heti három óra áll rendelkezésre."

(5) A Kt. 75. §-ának (5) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül ki:

"Az iskolai tanítási év utolsó napján megszüntethetõ egyoldalú

nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói jogviszonya is, aki az e törvény

52. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint nappali rendszerû

iskolai oktatásban nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolában nincs felnõtt

oktatás, illetve a tanuló abban nem kíván részt venni."

(6) A Kt. 82. §-ának (1) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül ki:

"A pedagógiai szakszolgálatokért, illetve a pedagógiai-szakmai

szolgáltatásokért fizetési kötelezettség köthetõ ki. Az e bekezdésben

meghatározott hatásköröket - a közoktatási megállapodás megkötésének

kivételével - a fõjegyzõ gyakorolja."

(7) A Kt. 122. §-ának (3) bekezdésében a gyermek és ifjúságvédõ intézetekben

szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Gyermek és ifjúságvédõ intézményekben"

(8) A Kt. 128. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) E törvény hatályba lépésétõl számított öt évig alkalmazható a

kollégiumban nevelõtanárként, aki hittudományi egyetemi vagy fõiskolai

oklevéllel rendelkezik. Foglalkoztatására a 127. § (9) bekezdésében

foglaltakat kell alkalmazni."

(9) A Kt. 128. §-a (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

/Ha a szakiskolában a gyakorlati képzést végzõ pedagógus nem rendelkezik

középiskolai végzettséggel, és e törvény hatályba lépésekor/

"d) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tizenöt évnél több

idõre van szüksége e törvény hatályba lépésének napjától számított öt év

után a 127. § (9) bekezdésében meghatározott feltételekkel lehet

foglalkoztatni."

(10) A Kt. 1. számú melléklet elsõ rész, a nevelõ és oktató munkát közvetlenül

segítõ alkalmazottak cím, iskolában és kollégiumban alcím, 3. pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

"3. Gyermek és ifjúsági felügyelõ vagy gyógypedagógiai asszisztens,

- fogyatékosokat nevelõ általános iskola elsõ-hatodik évfolyamán tizenöt

tanulónként 0,5

- gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményként mûködõ általános

iskolai kollégiumban tizenöt tanulónként 1

- általános iskolai kollégiumban 1"

(11) A Kt. 1. számú melléklete második rész költségvetési hozzájárulás

megállapításának elvei címet követõ 1. pont a) alpontja felvezetõ szövege

helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) Más célra fel nem használható központosított elõirányzattal, vagy a

Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium költségvetésében megtervezett

összeggel kell támogatni."

(12) A Kt. 1. számú melléklete második rész költségvetési hozzájárulás

megállapításának elvei címet követõ 2. pont b) alpont ötödik bekezdése

helyébe a következõ rendelkezés lép:

/A normatív költségvetési hozzájárulás összegeinek meghatározásakor -

differenciáló tényezõként - figyelembe kell venni/

"- az óvodai ellátás, az általános iskolai oktatás megszervezését azokon a

településeken, amelyeken a lakosság száma a költségvetési évet megelõzõ

év január 1-jén nem éri el a háromezret,"

(13) A Kt. 1. számú melléklete második rész költségvetési hozzájárulás

megállapításának elvei cím, A normatív hozzájárulás meghatározásakor

figyelembe vehetõ gyermek, tanulói létszám megállapítása alcím 1.pont

c) alpont elsõ bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

/Az alapfokú mûvészetoktatási intézményben azt a tanulót lehet figyelembe

venni, aki a hatodik életévét elérte, de huszonkettedik életévét nem

töltötte be a következõk szerint/

"- egy tanulóként lehet figyelembe venni azt, aki részére az iskola a

tanítási év átlagában legalább heti négy foglalkozáson való részvételt

biztosít, akkor is, ha négynél több foglalkozáson vesz részt, illetve

több tanszakra (szakra) jár,"

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló

1995. évi C. törvény módosítása

81. §

(1) A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló -

az 1995. évi CXXI. törvénnyel módosított - 1995. évi C. törvény (a

továbbiakban: Vt.) 144. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(4) A vámhivatal hivatalos helyén kívül végzett eljárás esetében

a) nem kereskedelmi áruforgalomban megkezdett naponként 600 forint,

b) kereskedelmi áruforgalomban:

1. a munkaszüneti napon, heti pihenõnapon (szabadnapon) végzett

vámekezelés esetén ezernyolcszáz forint,

2. az állandó vámfelügyeletet igénylõ szolgálat ellátása esetén a

megkezdett nyolc órai szolgálat térítéseként személyenként

négyezernyolcszáz forint,

3. minden más, a vámhivatal hivatalos idején belül végzett vámkezelés

esetében vámkezelési bejelentésenként ezerkettõszáz forint,

4. munkanapokon, a vámhivatal hivatalos idején túl végzett vámkezelés

esetében a 3. alpontban említett szemledíjat, továbbá a megkezdett

óránként hatszáz forint szemledíjat kell fizetni.

A vámkezelési bejelentés formáját és tartalmát e törvény végrehajtási

rendelete tartalmazza."

(2) A Vt. 144. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) Ha a vámhivatal hivatalos helyén kívüli helyre kért eljárás a

kérelmezõnek vagy megbízottjának felróhatóan elmarad vagy egy órát

meghaladó várakozás után kezdhetõ meg, illetõleg folytatható, felemelt

szemledíjat kell fizetni. A felemelt szemledíj összege a várakozás

minden teljes órája (hatvan perc) után kettõezernégyszáz

forint. Meghiúsult eljárás esetében a felmerült kiküldetési költséget és

a szemledíjat akkor is meg kell fizetni, ha a várakozás ideje az egy

órát nem haladja meg. Meghiúsult eljárásnak kell tekinteni, ha a kért

eljárás az árunyilatkozat, az áru vagy a fuvareszköz

(szállítóeszköz) hiánya miatt nem végezhetõ el. Nem minõsül meghiúsult

eljárásnak, ha a fuvareszköz hiánya az eljárást kérõnek nem róható fel."

(3) A Vt. 144. §-ának (8) - (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(8) A közúti jármûvek vámzár alatt történõ nemzetközi árufuvarozásra való

alkalmassági vizsgálatáért - a vizsgálat eredményétõl függetlenül -

jármûvenként háromezerhatszáz forint költségtérítést kell fizetni.

(9) A kereskedelmi forgalomban behozott és a belföldi forgalom számára

vámkezelt áruval kapcsolatban a vámmentességre vagy vámkedvezményes

eljárásra való jogosultság utólagos igazolása esetén

árunyilatkozatonként kettõezernégyszáz forint költségtérítést kell

fizetni."

(4) A Vt. 144. §-ának (11) - (12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(11) A vámáru kísérése esetén, ha arra a vámáru felett rendelkezésre

jogosult kérésére kerül sor, a tényleges költséget, de legalább óránként

és a vámszolgálatot végzõ személyenként hatszáz forint költségtérítést

kell fizetni.

(12) A 62. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a vámhivatali raktárba

felvett áruk után a megkezdett száz kilogrammonként és naponta hatszáz

forint költségtérítést kell

fizetni raktárdíjként."

A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény módosítása

82. §

A devizáról szóló - az 1995. évi CXXI. törvénnyel módosított - 1995. évi

XCV. törvény 10. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"10. §

Amennyiben a devizajogszabály másként nem rendelkezik, a devizabelföldiek

között tilos fizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatban olyan

kikötést alkalmazni, amely deviza, valuta valóságos szolgáltatására

irányul. Ez alól a rendelkezés alól kivételt képeznek a központi

költségvetési forrásból finanszírozott külszolgálatok külföldön realizált

bevételei, melyet a külképviselet fenntartására használnak fel."

A bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók

elõmenetelérõl és javadalmazásáról szóló 1990. évi

LXXXVIII. törvény módosítása **

83. §

A bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók elõmenetelérõl és

javadalmazásáról szóló - módosított - 1990. évi LXXXVIII. törvény a

következõ 18/A.-18/B. §-sal egészül ki:

"18/A. §

(1) A bírót, az ügyészt, a bírósági és az ügyészségi dolgozót az e törvény

4. §-a, valamint más jogszabály alapján megilletõ javadalmazása és egyéb

pénzbeni juttatás kifizetése az általa meghatározott bankszámlára történõ

átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik.

(2) A javadalmazás bankszámlára történõ átutalása és egyszeri felvétele,

illetve a postai úton történõ kifizetés a bíró, az ügyész, a bírósági és az

ügyészségi dolgozó számára költségtöbbletet nem okozhat.

18/B. §

A javadalmazás 18/A. §-ban szabályozott módon történõ kifizetésére

1999. január 1. napjáig kell áttérni."

Az Országgyûlési képviselõk tiszteletdíjáról,

költségtérítésérõl és kedvezményeirõl szóló

1990. évi LVI. törvény módosítása*

84. §

____________________

** 2/3-os szavazást igényel, és a bírói tanács elõzetesen véleményezi.

* 2/3-os szavazást igényel.

Az Országgyûlési képviselõk tiszteletdíjáról, költségtérítésérõl és

kedvezményeirõl szóló - módosított - 1990. évi LVI. törvény a következõ új

5/A.-5/B. §-sal egészül ki:

"5/A. §

(1) A képviselõt az e törvény 1-5. §-a alapján megilletõ tiszteletdíj és

költségtérítés kifizetése az általa meghatározott bankszámlára történõ

átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik.

(2) A tiszteletdíj, a költségtérítés bankszámlára történõ utalása és egyszeri

felvétele, illetve a postai úton történõ tiszteletdíj és költségtérítés

kifizetés a képviselõ számára többletköltséget nem okozhat.

5/B. §

A tiszteletdíj és a költségtérítés 5/A. §-ban szabályozott módon történõ

kifizetésére 1999. január 1. napjáig kell áttérni."

A szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi

XXXIV. törvény módosítása

85. §

A szerencsejáték szervezésérõl szóló - módosított - 1991. évi

XXXIV. törvény 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A pénznyerõ automata játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban

üzemeltetett pénznyerõ automata kivételével - az I. kategóriába tartozó

pénznyerõ automata esetén havi huszonnyolcezer forint, a II. kategóriába

tartozó pénznyerõ automata esetén havi tizenháromezer forint. A játékadót

minden megkezdett hónap után meg kell fizetni."

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi

XXXIII. törvény módosítása

86. §

(1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi

XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"(3) A munkáltató tartósan magas színvonalú munkavégzés vagy kiemelkedô

munkateljesítmény esetén

a) a "B", "C" vagy "D" fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak

munkatársi, illetve fõmunkatársi;

b) az "E", "F", "G", "H", "I" vagy "J" fizetési osztályba besorolt

közalkalmazottnak tanácsosi, illetve fõtanácsosi

címet adományozhat."

(2) A Kjt. 56. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"56. §

A közalkalmazottat

a) az "A". "B", "C" és "D" fizetési osztályban évi húsz munkanap;

b) az "E", "F", "G", "H", "I" és "J" fizetési osztályban évi huszonegy

munkanap

alapszabadság illeti meg."

(3) A Kjt. 61. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"61. §

(1) A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban elõírt

iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés,

szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat alapján fizetési

osztályokba tagozódnak:

a) az "A" fizetési osztályba

aa) a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakör,

ab) az alapfokú iskolai végzettséget nem igénylõ szakképesítéshez

kötött munkakör;

b) a "B" fizetési osztályba

ba) az alapmûveltségi vizsgához kötött munkakör,

bb) az alapfokú iskolai végzettséget igénylõ szakképesítéshez

kötött munkakör;

c) a "C"fizetési osztályba

ca) a "B" fizetési osztály b) pontjában említett szakképesítésre

épülõ szakképesítéshez kötött munkakör,

cb) az alapmûveltségi vizsgát igénylõ szakképesítéshez kötött

munkakör,

cc) a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylõ

szakképesítéshez kötött munkakör,

cd) a középiskolai végzettséghez kötött munkakör;

d) a "D" fizetési osztályba

da) a "C" fizetési osztály b-c) pontjában említett szakképesítésre

épülõ szakképesítéshez kötött munkakör,

db) a középiskolai végzettséget igénylõ szakképesítéshez

kötött munkakör;

e) az "E" fizetési osztályba

ea) az egyetemi, fõiskolai végzettséget nem tanúsító felsõfokú

szakképesítéshez kötött munkakör,

eb) a középiskolai végzettséghez kötött akkreditált iskolai

rendszerû felsõfokú szakképesítéshez kötött munkakör;

f) az "F" fizetési osztályba

a fõiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez

kötött munkakör;

g) a "G" fizetési osztályba

a fõiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és

a munkakör betöltéséhez jogszabályban elõírt szakvizsgát vagy

jogszabályban azzal egyenértékûnek elismert vizsgát igazoló

oklevélhez kötött munkakör;

h) a "H" fizetési osztályba

ha) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez

kötött munkakör,

hb) a fõiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez

kötött munkakör és ehhez az oklevélhez kapcsolódó tudományos

fokozat;

i) az "I" fizetési osztályba

ia) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez

és a munkakör betöltéséhez jogszabályban elõírt szakvizsgát vagy

jogszabályban azzal egyenértékûnek elismert vizsgát igazoló

oklevélhez kötött munkakör,

ib) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez

kötött munkakör és 1984. szeptember 1-je elõtt doktori cselekmény

alapján szerzett egyetemi doktori cím, vagy egyetemi végzettséget

és szakképzettséget igazoló oklevél és 1984. szeptember 1-je után

szerzett egyetemi tudományos fokozat(dr.univ.);

j) a "J" fizetési osztályba

ja) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez

kötött munkakör és a felsõoktatásról szóló 1993. évi

LXXX. törvény 119. §-ának (1) bekezdése szerinti tudományos

fokozat, illetve 120. §-ának (3) bekezdése szerinti mester

(DLA) fokozat,

jb) a Magyar Tudományos Akadémia hazai rendes és levelezõ tagsága,

az akadémiai doktori cím.

(2) Az (1) bekezdésben említett iskolai végzettséget, illetve

szakképesítést, szakképzettséget a közoktatási, a szakképzési és

felsõoktatási törvényekben használt fogalmakkal azonosan kell

értelmezni.

(3) A miniszter határozza meg az egyes fizetési osztályokba tartozó

munkaköröket, az ezek betöltéséhez az (1) bekezdésben foglaltakat

meghaladóan szükséges képesítési és más többletkövetelményeket, az

egyes munkakörökhöz kapcsolódó elnevezéseket, továbbá az (1) bekezdés

g) és i) pontjával összefüggésben a munkakör betöltéséhez

jogszabályban elõírt szakvizsgával egyenértékûnek elismert vizsgát

igazoló oklevelek körét.

(4) A miniszter jogszabályban rendelkezhet az (1) és (3) bekezdésben

foglaltak alól indokolt esetben lehetséges felmentésrõl. A

felmentéssel egyidejûleg elõ kell írni a szükséges iskolai végzettség,

illetve szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belüli

megszerzését. Nem számítható be az ötéves határidõbe mindazon

idõtartam, amelyet a gyakornoki idõnél figyelmen kívül kell hagyni.

(5) A miniszter jogszabályban rendelkezhet az egyes munkakörök

betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés,

szakképzettség megszerzése alóli végleges mentesítés szabályairól,

továbbá a megszûnt oktatási intézményekben szerzett iskolai

végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek a fizetési

osztályokkal összefüggésben történõ minõsítésérõl.

(6) A (3)-(5) bekezdésben foglaltak szabályozására a valamennyi ágazatban

ellátandó munkakörök esetében a Kormány jogosult."

(4) A Kjt. 62. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:

"62. §

A fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak. Az egyes fizetési

osztályok tizennégy fizetési fokozatot tartalmaznak."

(5) A Kjt. 63. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"63. §

(1) A közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) - a 61.§

(1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az ellátandó munkakör

betöltésére elõírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve

szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos

fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott

rendelkezik.

(2) A mûvészeti területen foglalkoztatottak esetében az "F" fizetési

osztály helyett a "G" fizetési osztályba, a "H" fizetési osztály

helyett a "I" fizetési osztályba kell besorolni azt a közalkalmazottat,

aki az 1990. évi XII. törvény vagy az 1991. évi XXXI. törvény, és a

4/1992. (X.6.) MKM rendelet vagy a 99/1996. (VII.10.) Korm. rendelet

alapján adományozható mûvészeti díjjal rendelkezik. E rendelkezést kell

alkalmazni a korábban hatályos jogszabályok alapján Kossuth Díjban vagy

Állami Díjban, illetve a jelenleg hatályos jogszabályokban szereplõkkel

azonos elnevezésû mûvészeti díjban vagy kitüntetõ címben részesült,

mûvészeti területen foglalkoztatott közalkalmazottak besorolásánál is.

(3) Nem érinti a 61. § (1) bekezdése szerinti besorolást, ha a munkakör

ellátásához az iskolai végzettségen, illetve szakképesítésen,

szakképzettségen túl egyéb más képesítés is szükséges."

(6) A Kjt. 66. §-a kiegészül a következõ új (2)-(6) bekezdéssel, a jelenlegi

rendelkezés megjelölése (1) bekezdésre változik:

"(2) Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás

alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés,

szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további

szakképesítésre, szakképzettségre is szükség van, és azzal a

közalkalmazott rendelkezik, az (1) bekezdés szerint járó garantált

illetménye

a) egy további szakképesítés esetén legalább 5 %-kal,

b) kettõ vagy több további szakképesítés esetén legalább 8 %-kal

növekszik.

Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további

szakképesítését munkaidejének legalább 25 %-ában hasznosítja.

(3) Azokban az esetekben, ahol a további szakképesítés hasznosításának

mértéke elõre nem határozható meg, az illetménynövekedés feltételeit a

miniszter állapítja meg.

(4) További szakképesítésként a közalkalmazott besorolásánál alapul

vettel azonos képzettségi szinten szerzett szakképesítést,

szakképzettséget lehet figyelembe venni.

(5) A (4) bekezdés alkalmazása során a képzettségi szintek a következõk:

a) Alsó képzettségi szint az "A" fizetési osztályban meghatározott

iskolai végzettség, illetve szakképesítés;

b) Közép képzettségi szint a "B", "C", és "D" fizetési osztályokban

meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés;

c) Felsõ képzettségi szint a "E", "F", "G", "H", "I" és "J" fizetési

osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve

szakképesítés, szakképzettség.

(6) A (2)-(3) bekezdésben említett illetményrész azon idõszak alatt

illeti meg a közalkalmazottat, amely alatt a további szakképesítést

alkalmazza. Ez az idõszak azonban egy hónapnál rövidebb nem lehet."

(7) A Kjt. 69. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"69. §

Az e törvényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott a 70-

74. § szerint illetménypótlékra jogosult. A 70-75. § szerinti

illetménypótlék számításának alapja (a továbbiakban:

pótlékalap) havi 11 000 forint."

(8) A Kjt. 70. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A pótlék mértéke

a) magasabb vezetõ beosztású közalkalmazott esetén a pótlékalap

kétszáz-háromszáz százaléka,

b) vezetõ beosztású közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-kétszáz

százaléka.

(3) A pótlék mértékét a (2) bekezdésben foglalt keretek között a

miniszter állapítja meg."

(9) A Kjt. 71.§-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A pótlék mértéke

a) munkatársi cím esetén a pótlékalap huszonöt százaléka,

b) tanácsosi cím esetén a pótlékalap ötven százaléka,

c) fõmunkatársi cím esetén a pótlékalap hetvenöt százaléka,

d) fõtanácsosi cím esetén a pótlékalap száz százaléka.

(3) A miniszter által alapított cím esetén a pótlék mértéke nem

haladhatja meg a pótlékalap száz százalékát."

(10) A Kjt. 72. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A pótlék mértéke a pótlékalap száz százaléka."

(11) A Kjt. 74. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A pótlék mértéke

a) középfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap ötven százaléka,

b) felsõfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap száz százaléka."

(12) A Kjt. 75. §-a a következõ új (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, a

jelenlegi rendelkezés megjelölése (1) bekezdésre változik:

"(2) A kollektív szerzõdés a jogszabályban megállapított mértéknél

magasabb pótlékot is megállapíthat.

(3) A (2) bekezdéstõl eltérõen, ha jogszabály az illetménypótlék

mértékének alsó és felsõ határát egyaránt meghatározza, e felsõ

határnál magasabb mértékû illetménypótlékot a kollektív szerzõdés sem

állapíthat meg."

(13) A Kjt. 77 §-a a következõ új (1) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi

rendelkezés megjelölése (2) bekezdésre változik:

"77. §

(1) A közalkalmazottat a munkáltató - meghatározott munkateljesítmény

elérésének, illetve átmeneti többletfeladatok (ide nem értve a

helyettesítést) teljesítésének ösztönzésére - meghatározott idõre

szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben

részesítheti.

(14) A Kjt. 85. §-a (6) bekezdésének h) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/Eltérõ rendelkezés hiányában, ahol a jogszabály/

"h) munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot,

illetménykiegészítést, tizenharmadik havi illetményt,

keresetkiegészítést és jutalmat;"

/is érteni kell./

(15) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Kjt. melléklete helyébe e

törvény 13. számú melléklete lép.

(16) A közalkalmazottat e törvény hatálybalépését követõ 30 napon belül újra

be kell sorolni. A besorolás következtében a közalkalmazott illetménye

nem csökkenhet.

(17) A Kjt. alapján járó illetményemelés megállapítása szempontjából

figyelmen kívül kell hagyni azt az összeget, amelyet a pedagógus

munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott kötelezõ óraszáma - a

közoktatásról szóló törvény rendelkezése miatti - megemelésének

ellentételezésére kapott, feltéve, hogy az emelés idõpontjától még öt év

nem telt el.

(18) Felhatalmazást kap a Kormány a Kjt. végrehajtási rendeleteiben

szabályozott, valamennyi ágazatban ellátandó (nem

ágazatspecifikus) munkakörök besorolásának egységes, önálló rendeletben

történõ szabályozására.

Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkezõ

szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi

XIII. törvény módosítása

87. §

Az egyes nemzetközi tartozások ellenértékeként beérkezõ szállítások pénzügyi

elszámolásáról szóló - módosított - 1994. évi XIII. törvény 1. §-a helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"1. §

(1) Az orosz haditechnikai termékek - a szállítmány magyar vámkezelésének

napján érvényes, a Magyar Külkereskedelmi Bank által közzétett árfolyamon

átszámított - forintértéke a központi költségvetésben

a) a XL. Nemzetközi Elszámolások fejezet bevételeit;

b) a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet bevételeit;

c) a XI. Belügyminisztérium fejezet és a XII. Honvédelmi Minisztérium

fejezet kiadásait az a)-b) pontokban szereplõ bevételek együttes

összegével növeli.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint elszámolandó bevétel és a

szállítmányokat terhelõ vám-, vámkezelési díj, statisztikai illeték,

engedélyezési díj, valamint általános forgalmi adó fizetési

kötelezettségek összege erejéig a Kincstári Egységes Számla terhére a

Pénzügyminisztérium az (1) bekezdés c) pontjában foglalt kiadások

fedezetére költségvetési támogatást folyósít.

(3) A (2) bekezdés szerinti költségvetési támogatást az 1. § c) pontjában

jelölt fejezet(ek) a termékek vámkezeléséhez és az okmányok rendelkezésre

állásához igazodó idõpontjában, az (1) bekezdésben meghatározott

árfolyamon igényelheti(k). Az igénylést és a hozzá tartozó dokumentumokat

ellenjegyzésre a Kormányzati Ellenõrzési Irodához be kell nyújtani.

(4) A Pénzügyminisztérium a Kincstár útján a Kormányzati Ellenõrzési Iroda

által ellenjegyzett támogatási igénylést teljesítheti.

(5) Az 1. § c) pontjában megjelölt fejezet(ek) a rendelkezésre bocsátott

támogatásból azonnal teljesíti(k) az 1. § a) és b) pontokkal kapcsolatos

kiadásokat."

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

88. §

(1) Ez a törvény - a 70. § kivételével - 1997. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az e törvény 70. §-a 1997. május 1-jén lép hatályba.

89. §

A törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti:

1. az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi

LXXXIII. törvény 33. §-a (1) bekezdésének g) pontja, továbbá

a 37. és 38. §-a,

2. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló - módosított -

1993. évi III. törvény 31. §-ának a) pontja,

3. a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvények módosításáról

szóló 1995. évi XLVIII. törvény 112. §-ának (2) bekezdése,

4. a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi

termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 9. §-ának (3) bekezdése

és 18. §-ának (2) bekezdése.

5. a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

módosításáról intézkedõ 1996. évi XXVIII. törvény 31. §-ának

(5) bekezdése.

90. §

A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. §-a

(2) bekezdésében megjelölt üzembentartási díj összege havonta 530 forint.

91. §

A központi költségvetés rendes bevételét képezi a vámbiztosíték bevételi

számla mindenkori egyenlege.

92. §

A közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény 2. §-ának (3) bekezdése

alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés

értékhatára 1997. december 31-ig

a) árubeszerzés esetén:12 millió forint,

b) építési beruházás esetén: 24 millió forint,

c) építési mûszaki terv készítése esetén: 6 millió forint,

d) szolgáltatás megrendelése esetén: 6 millió forint,

e) építési beruházás esetén a Kbt. 42. §-ának (3) bekezdése szerinti

elõminõsítési kötelezettség tekintetében: 240 millió forint.

93. §

Az Országgyûlés felhatalmazza a környezetvédelmi és területfejlesztési

minisztert, hogy az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló -

módosított - 1992. évi LXXXIII. törvény 28-38. §-ai vonatkozásában a

végrehajtáshoz szükséges részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

94. §

Az Országgyûlés felhatalmazást ad arra, hogy

a) az agrárgazdasági célokhoz nyújtandó támogatás folyósításának,

felhasználásának, ellenõrzésének, valamint a rendeltetéstõl eltérõ

felhasználás szankcionálásának szabályait kormányrendeletben,

b) az exporttámogatás feltételei és mértékei az FM-PM-IKM miniszter együttes

rendeletében,

c) a többi agrártámogatás feltételei és mértékei pedig a földmûvelésügyi

miniszter által kiadott rendeletben

kerüljenek megállapításra.

95. §

A Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a gazdálkodó szervezetek egyedi

termelési támogatásának 1997. évi felhasználási szabályait rendeletben

állapítsa meg.

96. §

Az e törvény 55-57. §-a tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi

XXXVIII. törvény 14. §-ának rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

97. §

Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a fejlesztési célú állami

támogatások összehangolása és a területi kiegyenlítés követelményének

erõsítése érdekében a fejezeti kezelésû támogatási célprogramok, illetve

célelõirányzatok, valamint a 20. § (1) bekezdés f) pontjában szereplõ

önkormányzati kiegyenlítést szolgáló támogatás feltételrendszerét, pályázati,

eljárási, finanszírozási, ellenõrzési és információs rendszerét rendeletben

szabályozza.

1. számú melléklet az 1996. évi ....... törvényhez

KIADÁSOK

I. ORSZÁGGYÛLÉS

1 Országgyûlés Hivatala

1 Képviselõtestület

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 1 445,2

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 454,7

3 Dologi kiadások 329,5

2 Országgyûlés hivatali szervei

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 586,2

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 248,5

3 Dologi kiadások 839,7

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 13,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 255,5

2 Felújítás 349,0

3 Országgyûlési Könyvtár

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 70,9

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 30,2

3 Dologi kiadások 44,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 19,0

2 Felújítás 0,5

4 Közbeszerzések Tanácsa

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 34,0

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 15,3

3 Dologi kiadások 35,8

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 10,0

5 Fejezeti kezelésû elõirányzatok

1 Megalakuló országgyûlési bizottságok kiadásai 38,0

2 Törvényhozás szakmai feltételeinek korszerûsítése12,0

3 Alkotmányozással kapcsolatos kiadások 40,0

4 ÉAK Központ kiadásai 6,0

5 Könyvtár szakmai mûhelyének létrehozása 10,0

6 Minõsített ajánlattevõk jegyzékének elkészítése 20,0

1 - 5. cím összesen: 4 213,0694,0

6 Nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek mûködésének 70,0

7 Pártok támogatása

1 Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása

1 FIDESZ - Magyar Polgári Párt 138,5

2 Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt158,5

3 Kereszténydemokrata Néppárt 138,6

4 Magyar Demokrata Fórum 191,1

5 Magyar Szocialista Párt 428,3

6 Szabad Demokraták Szövetsége 280,3

2 Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása

2 Munkáspárt 35,7

5 Köztársaság Párt 28,4

6 Magyar Igazság és Élet Pártja 17,7

7 Agrárszövetség 23,5

8 Társadalmi szervezetek támogatása

1 Társadalmi szervezetek mûködésének támogatása217,6

2 Fogyatékosokat képviselõ és segítõ szervezetek támogatása 313,5

3 Társadalmi szervezetek címzett támogatása

1 Magyar Vöröskereszt támogatása 321,0

2 Magyarok Világszövetségének támogatása 192,6

4 MTESZ támogatása 77,0

5 TIT intézmények támogatása 65,6

4 Karitatív szervezetek és szolgálatok támogatása

1 Magyar-Máltai Szeretetszolgálat 125,0

2 Egyéb karitatív szervezetek és szolgálatok támogatása 40,9

9 Országos kisebbségi önkormányzatok támogatása

1 Bolgár Országos Önkormányzat 7,0

2 Görög Országos Önkormányzat 7,0

3 Magyarországi Horvátok Országos Önkormányzata 27,0

4 Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 56,1

5 Magyarországi Románok Országos Önkormányzata 11,0

6 Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat 90,0

7 Országos Lengyel Önkormányzat 7,0

8 Országos Örmény Önkormányzat 7,0

9 Országos Szlovák Önkormányzat 27,0

10 Országos Szlovén Kisebbségi Önkormányzat 8,0

11 Szerb Országos Önkormányzat 11,0

12 Országos kisebbségi önkormányzatok támogatása 18,1

10 Magyar Rádió Közalapítvány támogatása

1 Magyar Rádió Rt. mûsorterjesztési költségeire1 873,3

11 Magyar Televízió Közalapítvány támogatása

1 Magyar Televízió Rt. mûsorterjesztési költségeire 783,1

12 Hungária Televízió Közalapítvány

1 Duna Televízió Rt. mûsorterjesztési költségeire806,2

6 - 14. cím összesen: 6 602,6

I. fejezet kiadásai összesen: 10 815,6694,0

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG

1 Köztársasági Elnöki Hivatal

1 Köztársasági Elnöki Hivatal

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 73,4

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 31,1

3 Dologi kiadások 34,2

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 61,0

2 Köztársasági Elnök Katonai Irodája

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 1,3

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 0,6

3 Dologi kiadások 4,4

2 Fejezeti kezelésû elõirányzatok

2 Célelõirányzatok

1 Állami kitüntetések 86,0

II. fejezet kiadásai összesen: 292,0

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

1 Alkotmánybíróság

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 181,7

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 79,7

3 Dologi kiadások 135,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 10,0

2 Felújítás 5,0

4 Egyéb központi beruházás 47,0

III. fejezet kiadásai összesen: 396,4 62,0

IV. ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSOK HIVATALA

1 Országgyûlési Biztos Hivatala

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 206,2

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 87,0

3 Dologi kiadások 110,9

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 15,0

2 Fejezeti kezelésû elõirányzatok

3 Fejezeti tartalék 25,0

IV. fejezet kiadásai összesen: 429,1 15,0

V. ÁLLAMI SZÁMVEVÕSZÉK

1 Állami Számvevõszék

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 665,2

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 284,2

3 Dologi kiadások 212,5

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 2,4

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 23,5

2 Felújítás 15,0

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,0

4 Egyéb központi beruházás 80,0

2 Továbbképzési Intézet és Üdülõ

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 16,9

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 7,1

3 Dologi kiadások 23,1

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 1,0

2 Felújítás 3,0

V. fejezet kiadásai összesen: 1 211,4124,5

VI. LEGFELSÕBB BÍRÓSÁG

1 Legfelsõbb Bíróság

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 520,8

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 224,6

3 Dologi kiadások 120,3

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 16,0

2 Felújítás 60,0

4 Egyéb központi beruházás 290,0

VI. fejezet kiadásai összesen: 865,7366,0

VII. BÍRÓSÁGOK

1 Bíróságok

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 9 328,2

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 4 029,0

3 Dologi kiadások 2 010,6

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 11,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 35,3

2 Felújítás 253,5

4 Egyéb központi beruházás 1 655,0

2 Fejezeti kezelésû elõirányzatok

1 Gyermektartásdíjak állami megelõlegezése 140,0

3 Ágazati célfeladatok

1 Büntetõeljárásról szóló törvény alapján megállapított

kártalanítás 100,0

VII. fejezet kiadásai összesen: 15 618,81 943,8

VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE

1 Ügyészségek

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 4 108,4

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 1 744,9

3 Dologi kiadások 500,3

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 30,5

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 55,0

2 Felújítás 75,0

4 Egyéb központi beruházás 350,0

2 Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 44,6

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 19,3

3 Dologi kiadások 6,0

VIII. fejezet kiadásai összesen: 6 454,0480,0

X. MINISZTERELNÖKSÉG

1 Miniszterelnöki Hivatal

1 Miniszterelnöki Hivatal igazgatás

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 465,7

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 201,7

3 Dologi kiadások 91,6

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 65,9

2 Miniszterelnöki Hivatal Ellátó Szolgálata

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 190,9

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 81,4

3 Dologi kiadások 505,0

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 2,7

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 58,1

2 Felújítás 65,0

4 Egyéb központi beruházás 150,0

2 Magyar Közigazgatási Intézet

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 39,9

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 14,4

3 Dologi kiadások 16,6

3 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 45,4

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 19,1

3 Dologi kiadások 54,2

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 4,2

4 Üdülõk

1 Központi Állami Üdülõ és Oktatási Központ

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 10,5

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 4,7

3 Dologi kiadások 172,9

2 Felhalmozási kiadások

2 Felújítás 36,0

5 Határon Túli Magyarok Hivatala

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 97,1

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 37,5

3 Dologi kiadások 93,3

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 11,7

6 Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Titkársága

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 13,0

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 5,4

3 Dologi kiadások 13,7

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 0,5

7 Fejezeti kezelésû elõirányzatok

2 Célelõirányzatok

1 Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványa

támogatása 395,0

2 Új Kézfogás Közalapítvány támogatása 310,0

3 Elsõ Közép- és Kelet-Európai Együttmûködés Alapítvány támogatása

233,0

4 Illyés Közalapítvány támogatása 460,0

5 Teleki László Alapítvány támogatása 71,0

6 Kisebbségi koordinációs és intervenciós keret50,0

8 Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és

Kutatóintézete

Közalapítvány támogatása 55,0

9 Politikatörténeti Alapítvány támogatása 65,0

10 Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatása 170,0

11 Mûvészeti díjak 18,3

12 Svéd-Magyar Európa tanulmányok képzési program 20,0

13 Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány támogatása 5,0

14 Modernizációs és Integrációs Program támogatása 153,0

16 Gyermek- és ifjúsági alapprogramok támogatása285,0

17 X-400-as rendszer üzemeltetése 60,0

18 Balatoni kutatások támogatása 125,0

3 Egyházak támogatása

1 Egyházi alapintézmények mûködése, felújítása, beruházás,

fejlesztés 2 350,0

2 Egyházi szociális intézmények felújítása, fejlesztése, beruházás

180,0

3 Egyházi személyek járulékfizetése 260,0

4 Egyházi nyugdíjalapok támogatása 170,0

5 Budapesti Szent István Bazilika rekonstrukciója 150,0

6 Budapesti Rózsák terei katolikus templom rekonstrukciója 50,0

7 Pannonhalma rekonstrukciója 100,0

8 Budapest Központi Szeminárium Papnövelde utca 7. sz. épület

felújítása 60,0

9 Szegedi Ferences Rendház, hajléktalanok gondozására épület

kialakítása 25,0

10 Tihanyi Apátság rekonstrukciója 50,0

11 Bethesda Református Kórház rekonstrukciója 90,0

12 Budapest Kálvin tér 8. Református Közegyház Zsinati Levéltár

rekonstrukciója 20,0

13 Debreceni Református Nagytemplom rekonstrukciója 10,0

14 Veszprémi Református Egyházi Központ kiépítése 25,0

15 Révfülöpi Evangélikus Oktatási Központ építésének folytatása 30,

0

16 Dohány utcai Zsinagóga rekonstrukciója 120,0

17 Ortodox Izraealita Hitközség Kazinczy utcai templom

rekonstrukciója 80,0

18 Szegedi Szerb Ortodox Templom rekonstrukciója, Thököliánum belsõ

renoválása 10,0

19 Magyar Ortodox Egyház Petõfi téri, miskolci és karcagi

templomainak rekonstrukciója 15,0

20 Magyarországi Román Ortodox Egyház gyulai templom és Holló u. 8.

sz. ingatlan felújítása,

Gozsdu síremlék 10,0

21 HIT Gyülekezete közösségi ház építése 20,0

22 Magyar Bolgár Ortodox Egyház Szt. Cirill és Metod Bolgár Orodox

Templom freskóinak kivitelezése,

egyházközségi iroda kialakítása 5,0

4 Beruházási célprogramok

1 Központi kormányzati informatikai infrastruktúra fejlesztése 550

,0

2 Kormányzati távközlési célprogram 296,0

5 Fejezeti tartalék 185,1

8 Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok

1 Nemzetbiztonsági Hivatal

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 1 289,4 3,7

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 544,1 1,6

3 Dologi kiadások 483,7 13,5

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 45,4

2 Felújítás 37,5

4 Egyéb központi beruházás 350,0

5 Lakástámogatás 25,0

2 Információs Hivatal

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 812,6

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 342,9

3 Dologi kiadások 1 185,4

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 38,4

2 Felújítás 8,1

4 Egyéb központi beruházás 180,0

5 Lakástámogatás 16,5

3 Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 1 456,3 25,0

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 614,6 10,5

3 Dologi kiadások 670,2 6,1

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 216,9

2 Felújítás 37,5

4 Egyéb központi beruházás 558,5

5 Lakástámogatás 30,0

9 Kormányzati Ellenõrzési Iroda

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 112,0

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 49,5

3 Dologi kiadások 38,5

2 Felhalmozási kiadások

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 7,2

10 Tartalékok

1 Költségvetés általános tartaléka 14 700,0

2 Céltartalékok

1 Bérpolitikai keret 2 950,0

4 Külszolgálat 1 100,0

11 Kormányzati rendkívüli kiadások

1 Egyházi ingatlanok visszaadása 4 000,0

2 Egyházi nemzetközi rendezvények támogatása 150,0

8 Speciális eszközök bérleti díja 2 239,3

11 Egyéb rendkívüli kiadások 7 500,0

X. fejezet kiadásai összesen: 29 891,221 863,2

XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM

1 Belügyminisztérium igazgatása

1 Belügyminisztérium központi igazgatása

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 916,0

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 379,8

3 Dologi kiadások 486,6

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 101,4

2 Felújítás 140,2

2 Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 174,1

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 70,8

3 Dologi kiadások 37,8

2 Közigazgatási hivatalok

1 Fõvárosi és megyei Közigazgatási Hivatalok

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 847,3

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 339,5

3 Dologi kiadások 336,6

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 48,3

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 2,6

2 Felújítás 0,7

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 0,8

5 Lakástámogatás 10,0

2 Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelõségek

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 257,2

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 108,8

3 Dologi kiadások 68,0

3 Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 2 146,3

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 884,2

3 Dologi kiadások 720,5

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 16,5

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 141,6

2 Felújítás 50,8

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,0

5 Lakástámogatás 19,0

4 Menekültügyi és Migrációs Hivatal és szervei

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 188,6

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 78,5

3 Dologi kiadások 353,0

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 247,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 3,3

2 Felújítás 3,6

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 25,0

5 Rendõrség

1 Országos Rendõrfõkapitányság és háttérintézményei

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 3 228,1

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 1 362,3

3 Dologi kiadások 2 436,2

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 125,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 1 830,1

2 Felújítás 332,8

5 Lakástámogatás 71,0

2 Budapesti Rendõrfõkapitányság

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 6 383,3

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 2 693,8

3 Dologi kiadások 2 978,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 250,0

2 Felújítás 113,0

5 Lakástámogatás 60,0

3 Megyei Rendõr-fõkapitányságok

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 18 095,9

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 6 740,5

3 Dologi kiadások 6 110,6

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 900,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 129,5

2 Felújítás 282,0

5 Lakástámogatás 154,0

4 Rendõri Ezred

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 3 368,6

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 1 421,6

3 Dologi kiadások 2 085,2

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 88,0

2 Felújítás 116,3

5 Lakástámogatás 15,0

5 Köztársasági Õrezred

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 1 002,4

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 423,0

3 Dologi kiadások 229,5

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 35,0

2 Felújítás 12,0

6 Híradástechnikai Szolgálat

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 243,2

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 102,6

3 Dologi kiadások 1 219,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 3,0

2 Felújítás 4,0

6 Határõrség

1 Határõrség Országos Parancsnokság és szervei

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 1 349,5

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 484,7

3 Dologi kiadások 1 127,4

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 588,2

2 Felújítás 621,8

4 Egyéb központi beruházás 443,2

5 Lakástámogatás 43,0

2 Határõrigazgatóságok

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 6 378,7

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 2 616,2

3 Dologi kiadások 2 755,1

3 Körmendi Határrendész-képzõ Szakiskola

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 218,7

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 95,4

3 Dologi kiadások 54,8

7 Tûzoltóság

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 1 050,1

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 362,0

3 Dologi kiadások 408,0

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 1,9

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 191,7

2 Felújítás 45,0

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 0,1

4 Egyéb központi beruházás 373,7

5 Lakástámogatás 12,0

8 Polgári Védelem

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 712,1

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 306,2

3 Dologi kiadások 499,6

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 40,0

2 Felújítás 50,0

5 Lakástámogatás 6,0

9 Tûz- és Polgári Védelmi Intézet

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 194,7

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 81,6

3 Dologi kiadások 131,4

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 2,7

2 Felhalmozási kiadások

2 Felújítás 8,0

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 21,0

4 Egyéb központi beruházás 100,0

5 Lakástámogatás 4,0

10 BM Mûvelõdési Központ

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 108,2

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 47,0

3 Dologi kiadások 83,8

11 Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 204,1

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 85,0

3 Dologi kiadások 141,9

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 31,2

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 24,0

2 Felújítás 8,3

12 Rendvédelmi Fõiskola

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 545,2

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 260,5

3 Dologi kiadások 150,5

2 Felhalmozási kiadások

2 Felújítás 10,8

5 Lakástámogatás 3,0

13 BM Központi Kórház és intézményei

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 846,1

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 371,2

3 Dologi kiadások 766,4

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 2,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 17,6

2 Felújítás 22,5

14 Központi Gazdasági Háttérintézmények

1 Központi Gazdasági Fõigazgatóság és részben önálló szervei

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 997,8

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 405,2

3 Dologi kiadások 986,9

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 2,5

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 47,3

2 Felújítás 129,8

5 Lakástámogatás 57,0

2 BM Kiadó

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 28,3

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 9,6

3 Dologi kiadások 21,2

15 Központi Beszerzõ Iroda

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 107,7

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 43,0

3 Dologi kiadások 48,1

2 Felhalmozási kiadások

2 Felújítás 15,8

16 Adatfeldolgozó Hivatal

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 446,6

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 195,8

3 Dologi kiadások 1 197,2

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 125,7

2 Felújítás 0,9

19 Fejezeti kezelésû elõirányzatok

1 Fejezeti kezelésû intézményi elõirányzatok

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 149,2

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 61,9

3 Dologi kiadások 44,4

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 29,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 65,0

4 Egyéb központi beruházás 3 273,1

5 Lakástámogatás 46,0

6 Lakásépítés 150,0

2 Ágazati célfeladatok

1 Gépjármûkorszerûsítési program 90,0

2 Állami és nemzeti ünnepek központi lebonyolításának kiadásai 45,

0

3 Országos Bûnmegelõzési Tanács mûködési kiadásai15,0

4 Központi épület rekonstrukció járulékos feladataira 50,0

5 Schengeni egyezménybõl és más nemzetközi kapcsolatokból adódó

feladatokra 40,0

6 Önkéntes tûzoltóegyesületek támogatása 400,0

7 Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata technikai feltételeire 20,

0

8 NATO Békepartnerségi program (Polgári Védelem feladatai) 19,0

9 Világbanki hitelbõl megvalósuló beszerzések ÁFA vonzata 258,0

10 Önkormányzati tûzoltóhallgatókkal kapcsolatos mûködési kiadások

70,0

11 Nukleárisbaleset-elhárítási Kormány Bizottság feladatai 40,0

12 Katonai Szabványügyi Mûszaki Bizottság katonai szabványügyi

munka,

rendvédelmi szolgálatok 4,5

eszközrendszeresítése

13 Közigazgatási szakvizsgáztatás megkezdésének mûködési feltétele

30,0

14 BM és felügyelete alá tartozó szervek pénzügyi-gazdálkodási

rendszerének fejlesztése 50,0

15 Tûzoltóság technikai fejlesztése 1 500,0

16 Irat-felülvizsgáló Bizottság mûködési költsége35,0

17 Hivatásos állomány életbiztosítása 72,0

18 Területi közigazgatási reform feladatai 72,5

19 Nemzetközi követelményeknek megfelelõ okmánycsalád bevezetése 83,

0

20 1997. évben átadásra kerülõ határátkelõhelyek mûködési költsége

136,0

3 Társadalmi önszervezõdések támogatása

2 Rendõr és Határõr SE támogatása 12,0

3 Szakszervezetek támogatása 5,0

4 Magyar Rendészeti Sportszövetség támogatása 10,0

22 Országos Testnevelési és Sporthivatal

1 Országos Testnevelési és Sporthivatal Igazgatása

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 301,5

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 127,2

3 Dologi kiadások 104,0

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 0,5

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 2,5

2 Felújítás 6,0

4 Egyéb központi beruházás 2,4

3 Központi sportintézmények és sportlétesítmények

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 738,2

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 311,5

3 Dologi kiadások 1 180,4

4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 1,1

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 24,7

2 Felújítás 103,7

4 Egyéb központi beruházás 837,6

4 MTK-VM Sportlétesítményeket Ellátó Intézmény

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 30,5

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 13,6

3 Dologi kiadások 53,6

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 3,8

2 Felújítás 3,1

5 OTSH kezelésû elõirányzatok

2 Felhalmozási kiadások

2 Felújítás 2,9

4 Egyéb központi beruházás 10,0

4 OTSH kezelésû szakmai elõirányzatok

1 Verseny- és élsport 750,2

2 Utánpótlásnevelés, diáksport 199,7

3 Szabadidõsport 20,0

4 Sporttudomány 8,0

5 Magyar Olimpiai Bizottság 100,0

7 Egyéb ágazati szakmai célfeladatok 82,9

8 Universiade 30,0

9 UTE támogatása 135,0

6 Sporttámogatási célelõirányzatok

1 Versenysport szervezetek normatív támogatása136,2

2 Diáksport szervezetek normatív támogatása 25,5

3 Szabadidõ és speciális sport szervezetek normatív támogatása 8,5

4 Labdarúgás sportág támogatása 12,3

5 Létesítményre pályázati támogatás 28,4

6 Mûködésre pályázati támogatás 22,6

7 Eseményre pályázati támogatás 13,2

8 Egyéb célra pályázati támogatás 8,8

9 Mezõ Ferenc Alapítvány támogatása 50,0

10 Mûködési kiadások 11,1

11 Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány támogatása 50,0

12 Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidõsport az

Egészséges Életért

Közalapítvány támogatása 50,0

1 - 22. cím összesen: 104 584,011 717,9

23 Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai

1 Normatív hozzájárulások

1 Települési, igazgatási, kommunális, közmûvelõdési és

sportfeladatok 4 908,0

2 Üdülõhelyi feladatokhoz 2 000,0

3 Szociális és gyermekjóléti feladatokhoz 56 145,2

4 Gyermek- és ifjúságvédelemi feladatokhoz 7 032,0

5 Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátáshoz

9 840,0

6 Nappali szociális intézményi ellátáshoz 1 605,8

7 Hajléktalanok átmeneti intézményeire 430,0

8 Fogyatékosok ápoló-gondozó otthoni és gyógypedagógiai intézeti

ellátása7 258,0

9 Óvodai neveléshez 22 743,0

10 Iskolai oktatáshoz az 1-6. évfolyamokon 44 488,4

11 Iskolai oktatáshoz a 7-8. évfolyamokon 15 814,7

12 Iskolai oktatáshoz a 9-10. évfolyamokon 17 135,7

13 Iskolai oktatáshoz a 11-13. évfolyamokon16 854,8

14 Iskolai szakképzéshez 7 209,3

15 Kollégiumi, externátusi ellátáshoz 9 370,7

16 Különleges gondozás keretében nyújtott ellátáshoz 5 793,0

17 Alapfokú mûvészetoktatáshoz 3 424,6

18 Egyéb közoktatási hozzájárulásokhoz 20 506,8

2 Helyi önkormányzatok színházi támogatása

1 Épületmûködtetési hozzájárulás 2 829,6

2 Mûvészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás 1 178,0

3 Bábszínházak mûvészeti munkájának támogatása 80,0

4 Színházak pályázati támogatása 190,0

3 Címzett- és céltámogatások 39 000,0

4 Központosított elõirányzatok

1 Lakossági közmûfejlesztés támogatása 2 500,0

2 Határátkelõhelyek fenntartásának, valamint határnyiladék

tisztításának támogatása 150,0

3 Körjegyzõség támogatása 600,0

4 Települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása 230

,0

5 Pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárítási

munkálatainak támogatása 840,0

6 Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása 3 000,0

7 Rendszeres gyermekvédelmi támogatás tartaléka4 000,0

8 Gyermeknevelési támogatás 7 000,0

9 Helyi önkormányzati hivatásos zenekarok és énekkarok támogatása

200,0

10 Helyi kisebbségi önkormányzatok mûködésének általános támogatása

300,0

11 Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása 100,0

12 Szakmai fejlesztések támogatása 1 600,0

13 Pedagógus szakvizsga és továbbképzés 3 400,0

14 Körzeti, térségi feladatok támogatása 3 200,0

15 Pedagógusok szakkönyv-vásárlásának támogatása1 700,0

16 Tankönyv-vásárlás támogatása 1 300,0

17 Érettségiztetés, szakvizsgáztatás támogatása300,0

18 Gyermek és ifjúsági feladatok 100,0

19 Hozzájárulás a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz 3

500,0

5 Mûködésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítõ támogatása

1 Vis maior esetében támogatás 500,0

2 Önhibán kívül hátrányos helyzetben lévõ (forráshiányos) helyi

önkormányzatok támogatása 5 000,0

3 Tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok

támogatása 500,0

6 Helyi önkormányzati hivatásos tûzoltóságok támogatása 8 800,0

7 Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás 8

000,0

8 Kiegészítõ hozzájárulás a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók

óvodai, iskolai

neveléséhez és oktatásához, továbbá a két tanítási nyelvû

középiskolai oktatáshoz 3 560,4

23. cím összesen: 302 278,053 940,0

XI. fejezet kiadásai összesen: 406 862,065 657,9

XII. FÖLDMÛVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM

1 Földmûvelésügyi Minisztérium igazgatása

1 FM központi igazgatása

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 829,9

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 353,5

3 Dologi kiadások 451,2

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 20,0

2 Felújítás 50,0

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 57,0

4 Egyéb központi beruházás 150,0

2 Jóléti Intézmények

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 16,9

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 7,3

3 Dologi kiadások 27,4

2 Szakigazgatási intézmények

1 Költségvetési Iroda

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 365,4

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 164,6

3 Dologi kiadások 198,5

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 25,0

2 Felújítás 10,0

4 Egyéb központi beruházás 14,0

2 Állategészségügyi, élelmiszerellenõrzési szakigazgatási

intézmények

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 3 364,7

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 1 456,3

3 Dologi kiadások 2 019,6

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 47,9

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 349,6

2 Felújítás 180,0

4 Egyéb központi beruházás 95,0

3 Növényegészségügyi szakigazgatási intézmények

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 1 331,5

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 554,2

3 Dologi kiadások 960,4

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 5,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 226,0

2 Felújítás 130,0

4 Egyéb központi beruházás 64,0

4 Földmûvelésügyi szakigazgatási intézmények

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 389,8

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 160,2

3 Dologi kiadások 245,2

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 2,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 20,0

2 Felújítás 10,0

4 Egyéb központi beruházás 10,0

5 Erdészeti szakigazgatási intézmények

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 629,3

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 247,9

3 Dologi kiadások 188,0

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 0,1

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 40,0

2 Felújítás 20,0

4 Egyéb központi beruházás 30,0

3 Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 3 370,6

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 1 428,3

3 Dologi kiadások 1 195,5

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 1,2

6 Kamatfizetések 5,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 30,0

2 Felújítás 90,0

4 Egyéb központi beruházás 100,0

4 Mezõgazdasági minõsítés és törzstenyészet-fenntartás

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 1 044,9

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 431,3

3 Dologi kiadások 998,0

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 4,1

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 30,0

2 Felújítás 40,0

4 Egyéb központi beruházás 40,0

5 Kárpótlási hivatalok

1 Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 807,4

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 327,0

3 Dologi kiadások 624,9

6 Mezõgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 751,2

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 316,1

3 Dologi kiadások 793,9

4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 8,0

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 19,2

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 50,0

2 Felújítás 120,0

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 0,5

4 Egyéb központi beruházás 170,0

7 Közmûvelõdési intézmények

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 106,6

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 42,7

3 Dologi kiadások 88,6

2 Felhalmozási kiadások

2 Felújítás 20,0

8 Agrárkutató intézetek

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 910,3

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 369,7

3 Dologi kiadások 680,4

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 38,3

6 Kamatfizetések 2,1

2 Felhalmozási kiadások

2 Felújítás 63,0

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,0

4 Egyéb központi beruházás 82,0

9 FM kiemelt sportlétesítmények

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 85,8

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 36,8

3 Dologi kiadások 171,5

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 55,3

6 Kamatfizetések 0,2

2 Felhalmozási kiadások

2 Felújítás 50,0

4 Egyéb központi beruházás 245,0

10 Fejezeti kezelésû elõirányzatok

1 Fejezeti kezelésû intézményi elõirányzatok

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 170,0

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 68,0

3 Dologi kiadások 212,7

2 Ágazati célelõirányzatok

1 Élelmiszerkönyv kiadása, szabványosítás és minõségügyi

feladatokra 40,0

2 Erdei vasutak mûködtetésére 65,0

3 Jóléti- és parkerdõfenntartásra 85,0

4 Mezõgazdasági birtokrendezés feladatai 700,0

5 A Magyar Agrárkamara Gazdajegyzõi Hálózat üzemeltetésének

támogatása 600,0

6 Az Euro-Atlanti integráció elõkészítése 500,0

7 Munkavédelmi, polgári védelmi és nukleáris balesetelhárítási

feladatok 65,0

8 Nemzetközi feladatok, tagdíjak 165,0

9 Agrárkutatási feladatok támogatása 350,0

10 Balatoni kutatások támogatása 20,0

11 Támogatások folyósításával kapcsolatos kiadások361,2

12 Nemzeti kataszteri program feltételrendszere, kárpótlási

földkimérés 1 950,0

3 Beruházási célprogramok

1 Erdõszerkezet-átalakítás, fásítás 1 300,0

3 Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatása 2 000,0

4 Támogatási célelõirányzatok

1 Mezõgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása 20

000,0

2 Erdészeti közcélú feladatok 3 420,0

3 Termõföld minõségi védelme, hasznosítása 1 320,0

4 Állattenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok500,0

5 Halgazdálkodási tevékenységek 500,0

6 Vadgazdálkodási tevékenységek 598,0

7 Kapcsolódó egyéb feladatok 250,0

5 Fejezeti tartalék 210,0

1 - 10. cím összesen: 40 881,625 933,1

11 Vállalkozások folyó támogatása

1 Piacra jutási támogatás 42 300,0

2 Reorganizációs támogatás 5 300,0

3 Agrártermelési támogatás 18 000,0

11. cím összesen: 65 600,0

XII. fejezet kiadásai összesen: 106 481,625 933,1

XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM

1 Honvédelmi Minisztérium

1 Honvédelmi Minisztérium igazgatása

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 494,5

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 188,9

3 Dologi kiadások 234,8

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 4,5

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 17,5

4 Egyéb központi beruházás 40,0

2 HM hivatalai

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 309,4

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 68,4

3 Dologi kiadások 600,3

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 0,2

3 HM háttérintézményei

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 1 786,0

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 725,0

3 Dologi kiadások 1 100,2 161,4

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 288,6

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 140,8

2 Felújítás 8,6

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 530,0

2 Magyar Honvédség

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 24 654,4 227,5

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 9 525,4 100,5

3 Dologi kiadások 25 702,2 928,2

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 361,7

2 Felhalmozási kiadások

2 Felújítás 3 908,4

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1 160,7

3 Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok

1 Katonai Felderítõ Hivatal

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 1 781,7

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 559,2

3 Dologi kiadások 991,7

4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 6,0

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 5,5

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 0,2

2 Felújítás 7,0

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 69,4

2 Katonai Biztonsági Hivatal

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 404,5

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 178,0

3 Dologi kiadások 92,3

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 0,1

2 Felhalmozási kiadások

2 Felújítás 1,3

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 55,8

4 MH Katonai Tanintézetek

1 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 1 418,8

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 628,1

3 Dologi kiadások 715,6

4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 0,2

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 6,5

6 Kamatfizetések 1,1

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 2,0

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 15,0

2 Bólyai János Katonai Mûszaki Fõiskola

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 433,9

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 149,5

3 Dologi kiadások 733,3

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 4,0

5 MH Katonai Ügyészségek

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 193,8 1,2

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 82,1 0,5

3 Dologi kiadások 22,7

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 0,3

6 MH Egészségügyi intézetek

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 2 060,0 389,6

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 870,9 172,2

3 Dologi kiadások 2 269,6

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 13,0

7 Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 58,9

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 25,1

3 Dologi kiadások 28,0

4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 0,3

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 3,0

8 Fejezeti kezelésû elõirányzatok

1 Fejezeti kezelésû intézményi elõirányzatok

2 Felhalmozási kiadások

4 Egyéb központi beruházás 320,0

5 Lakástámogatás 600,0

6 Lakásépítés 1 690,0

2 Ágazati célelõirányzatok

1 NATO Békepartnerségi Program 60,0

3 Társadalmi szervek támogatása 200,0

4 Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó

közalapítványhoz 3 800,0

5 Tûzijáték 60,0

6 Az Euro-Atlanti integráció elõkészítése 200,0

3 Kiemelt jelentõségû beruházások

1 Magyar Honvédség Központi Honvédkórház 100,0

2 Kecskeméti Katonai Repülõtér 481,0

3 KILÁTÓ I-VI. feladatok és szaktechnika 667,0

4 Légvédelmi beruházás 102,0

4 Fejezeti tartalék 800,0

XIII. fejezet kiadásai összesen: 84 699,212 100,8

XIV. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM

1 Igazságügyi Minisztérium igazgatása

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 424,3

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 187,6

3 Dologi kiadások 257,2

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 27,7

2 Felújítás 10,0

3 Szakértõi Intézetek

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 170,2

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 75,5

3 Dologi kiadások 73,9

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 0,5

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 25,0

4 Egyéb központi beruházás 30,0

4 IM Büntetésvégrehajtás

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 4 864,7

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 2 021,4

3 Dologi kiadások 3 517,3

4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 2,7

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 644,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 826,5

2 Felújítás 364,6

4 Egyéb központi beruházás 1 727,0

5 Lakástámogatás 100,0

6 Lakásépítés 65,0

5 Fejezeti kezelésû elõirányzatok

1 Fejezeti kezelésû intézményi elõirányzatok

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 16,6

2 Ágazati célfeladatok

1 A fogvatartottakat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek

támogatása 410,0

3 Alapítványok támogatása

1 Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány 10,0

XIV. fejezet kiadásai összesen: 12 239,33 612,4

XV. IPARI ÉS KERESKEDELMI MINISZTÉRIUM

1 Ipari és Kereskedelmi Minisztérium központi igazgatása

1 Ipari és Kereskedelmi Minisztérium igazgatása

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 1 016,2

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 427,0

3 Dologi kiadások 1 316,7

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 80,0

2 Felhalmozási kiadások

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 3,0

2 IKM Gazdasági igazgatóság

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 97,5

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 41,0

3 Dologi kiadások 598,5

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 30,0

2 Felújítás 36,3

4 Egyéb központi beruházás 130,0

3 IKM Jóléti igazgatóság

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 44,1

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 19,5

3 Dologi kiadások 31,5

2 Felhalmozási kiadások

2 Felújítás 0,7

2 Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 13,9

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 5,9

3 Dologi kiadások 16,5

4 Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 24,4

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 10,3

3 Dologi kiadások 18,5

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 0,4

5 Minõségellenõrzõ intézetek

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 29,5

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 12,4

3 Dologi kiadások 25,2

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 7,5

2 Felújítás 1,5

6 Mûszaki Biztonsági Fõfelügyelet

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 259,6

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 106,6

3 Dologi kiadások 525,6

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 0,6

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 25,0

2 Felújítás 18,6

7 Idegenforgalmi intézõ bizottságok

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 38,7

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 15,8

3 Dologi kiadások 34,3 17,0

2 Felhalmozási kiadások

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 73,0

8 Bányászati Utókezelõ és Éjjeli Szanatórium

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 23,8

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 11,3

3 Dologi kiadások 16,4

2 Felhalmozási kiadások

2 Felújítás 1,5

9 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 10,3

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 4,3

3 Dologi kiadások 4,9

10 Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 164,1

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 68,6

3 Dologi kiadások 197,8

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 37,0

2 Felújítás 15,0

13 Magyar Geológiai Szolgálat

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 412,2

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 177,8

3 Dologi kiadások 249,6

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 1,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 16,1

2 Felújítás 19,5

14 Magyar Bányászati Hivatal

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 197,3

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 83,3

3 Dologi kiadások 61,7

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 1,0

2 Felhalmozási kiadások

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 11,8

15 Magyar Energia Hivatal

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 135,5

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 55,5

3 Dologi kiadások 146,3

2 Felhalmozási kiadások

2 Felújítás 3,3

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 32,7

17 Külkereskedelmi Szolgálat

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 1 441,1

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 597,1

3 Dologi kiadások 1 552,8

2 Felhalmozási kiadások

2 Felújítás 80,0

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 50,0

4 Egyéb központi beruházás 470,0

18 Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság Hivatala

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 258,7

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 109,2

3 Dologi kiadások 407,7

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 241,5

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 35,0

2 Felújítás 11,6

21 Magyar Szabadalmi Hivatal

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 450,0

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 191,0

3 Dologi kiadások 333,0

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 26,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 235,0

2 Felújítás 60,0

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 105,0

22 Országos Mérésügyi Hivatal

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 488,7

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 202,2

3 Dologi kiadások 179,8

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 135,0

2 Felújítás 92,0

23 Országos Mûszaki Információs Központ és Könyvtár

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 209,7

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 72,7

3 Dologi kiadások 224,6

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 5,2

2 Felújítás 6,7

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 50,0

24 Országos Atomenergia Hivatal

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 262,4

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 110,3

3 Dologi kiadások 289,8

4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 0,1

2 Felhalmozási kiadások

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 50,0

25 Fejezeti kezelésû elõirányzatok

2 Ágazati célelõirányzatok

1 Alapítványok támogatása

1 Fogyasztók Tisztességes Tájékoztatásáért Alapítvány12,0

4 Szabványosítási és akkreditálási nemzetközi feladatok 124,3

5 Magyar találmányok külföldi bejelentése 100,0

3 Gazdaságfejlesztési célelõirányzatok

1 Gazdaságfejlesztési elõirányzat 9 565,0

2 "Lisszabon EXPO 98" 100,0

3 "Hannover 2000" 75,0

4 Turisztikai célelõirányzat 3 995,0

6 Piaci intervenciós célelõirányzat 1 062,2

7 Mûszaki fejlesztési alapprogram célelõirányzat4 760,040,0

8 Hadiipari kapacitás fenntartása 150,0

9 III. Ipari Szerkezet-átalakítási Program 18,1

XV. fejezet kiadásai összesen: 34 255,92 092,0

XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

1 Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 563,3

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 246,3

3 Dologi kiadások 343,8

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 10,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 72,0

2 Felújítás 113,0

4 Egyéb központi beruházás 155,4

2 Országos Mûemlékvédelmi Hivatal

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 360,0

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 157,7

3 Dologi kiadások 683,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 49,6

2 Felújítás 1,5

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 22,0

4 Egyéb központi beruházás 684,6

3 Országos Meteorológiai Szolgálat

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 300,9

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 131,1

3 Dologi kiadások 227,2

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 46,6

2 Felújítás 29,0

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1,7

4 Egyéb központi beruházás 100,0

4 Környezetgazdálkodási Intézet

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 351,0

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 150,3

3 Dologi kiadások 229,3

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 47,5

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 24,7

2 Felújítás 2,5

5 Természetvédelmi területi szervek

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 426,3

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 186,3

3 Dologi kiadások 306,4

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 0,3

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 8,5

2 Felújítás 25,2

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1,2

4 Egyéb központi beruházás 200,0

6 Környezetvédelmi területi szervek

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 979,3

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 429,5

3 Dologi kiadások 357,5

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 4,5

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 7,5

2 Felújítás 20,2

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 0,4

4 Egyéb központi beruházás 200,0

8 Fejezeti kezelésû elõirányzatok

2 Ágazati célelõirányzatok

6 Alföld program 175,2

7 Környezeti kárelhárítás 50,0

9 Duna monitoring 20,0

10 Grassalkovich Kastély Közalapítvány támogatása 170,0

11 Szigetközi térség kárainak mérséklése 138,7

12 A Hágai jogvita környezeti-ökológiai megalapozása 20,0

21 Nemzetközi tagdíjak 140,0

23 Megyei fejlesztési tanácsok 92,0

25 Levegõ-tisztaság-védelmi mérõhálózatok mûködtetése 50,0

26 Balaton intézkedési terv és nagy tavaink védelme program 80,0

27 Természetvédelmi területek védettségi szintjének helyreállítása

program 600,0

28 Örökségünk Õrei Alapítvány támogatása 5,0

31 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és

Válságkezelésiprogram 10,0

32 Országos Környezetvédelmi Tanács mûködtetése 10,0

33 Fenntartható Fejlõdés Bizottság mûködtetése 10,0

34 Országhatárokon átterjedõ környezeti hatások vizsgálata 6,0

35 Környezet- és természetvédelmi monitoring rendszer mûködtetése

50,0

36 OECD tagság, EU csatlakozás és egyéb nemzetközi kötelezettségek

többletfeladatai 150,0

3 Beruházási célprogramok

1 Területfejlesztési feladatok 60,0

2 Céltámogatási kiegészítõ keret 600,0

3 Budai vár, Szent György tér környezetének rendezése450,0

5 Phare CBC program 350,0

4 Területfejlesztési célfeladatok 3 280,0

5 Fejezeti tartalék 121,2

XVI. fejezet kiadásai összesen: 10 884,64 010,6

XVII. KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

1 Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 468,0

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 179,7

3 Dologi kiadások 110,0

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 0,4

2 Felhalmozási kiadások

4 Egyéb központi beruházás 42,0

2 Közlekedési Felügyeletek

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 2 907,0

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 1 261,2

3 Dologi kiadások 2 148,6

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 781,5

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 1 000,2

2 Felújítás 198,3

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 14,2

4 Egyéb központi beruházás 60,0

3 Hírközlési Intézmények

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 988,5

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 403,2

3 Dologi kiadások 1 301,0

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 13,9

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 658,0

2 Felújítás 94,0

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1,1

4 Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 142,3

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 61,9

3 Dologi kiadások 505,5

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 3 773,8

5 Légügyi Igazgatóság

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 74,0

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 31,0

3 Dologi kiadások 38,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 4,2

2 Felújítás 0,5

6 Légiforgalmi és Repülõtéri Igazgatóság

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 3 557,4

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 1 501,3

3 Dologi kiadások 7 209,8

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 48,5

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 3 100,0

2 Felújítás 1 020,0

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 413,0

7 Vízügyi és árvízvédelmi intézmények

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 3 561,2

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 1 543,3

3 Dologi kiadások 2 143,8

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 178,6

6 Kamatfizetések 0,5

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 30,2

2 Felújítás 45,0

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,8

4 Egyéb központi beruházás 175,0

8 MÁV egészségügyi szolgáltatás

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 78,9

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 34,3

3 Dologi kiadások 23,8

9 MÁV egészségügyi alapellátó intézmények

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 2 293,7

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 1 003,8

3 Dologi kiadások 1 469,4

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 0,7

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 48,4

2 Felújítás 3,2

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 20,0

10 Közlekedési Múzeum

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 84,0

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 38,2

3 Dologi kiadások 26,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 1,4

4 Egyéb központi beruházás 30,0

11 Magyar Ûrkutatási Iroda

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 6,4

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 3,2

3 Dologi kiadások 16,4

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 631,7

13 Fejezeti kezelésû elõirányzatok

1 Fejezeti kezelésû intézményi elõirányzatok

2 Felhalmozási kiadások

2 Felújítás 59,8

2 Ágazati célelõirányzatok

2 Szigetközi vízpótlással kapcsolatos mûködési kiadások 254,9

4 Árvízvédelmi töltések fenntartása, vízkárelhárítás 1 136,0

5 Vízügyi kormányzati beruházásokat terhelõ hatósági díjak,

illetékek 20,0

6 Polgári védelmi és információs feladatok 63,0

7 Nemzetközi tagdíjak 145,2

8 Kutatási feladatok 200,0

12 EU integrációs feladatok 100,0

13 Informatikai eszközfenntartás 15,0

14 Veszélyes árufuvarozás szabályozása 4,5

3 Beruházási célprogramok

1 Postai épületrekonstrukció 600,0

2 Kiemelt városok szennyvízkezelése 1 600,0

3 Vízkárelhárítás

1 Elsõrendû árvízvédelmi mûvek fejlesztése, és rekonstrukciója 1

325,0

2 Folyó- és tószabályozás 300,0

3 Duna Budapest-Szap közötti szakaszának rendezése 400,0

4 Nagy mûtárgyak rekonstrukciója 570,0

5 Síkvidéki és dombvidéki vízrendezés 830,0

6 Vízpótló- és elosztó rendszer 400,0

4 Balatoni vízkárelhárítás 51,0

5 Egyéb regionális víziközmû-hálózat fejlesztése 1 000,0

6 Balatoni regionális víziközmû-hálózat fejlesztése1 400,0

7 Egyéb vízminõség-védelem

1 Egyéb vízminõség-védelem 200,0

2 Vízbázisvédelem 700,0

8 Balatoni vízminõségvédelem 1 200,0

9 Légi közlekedés 100,0

10 Kombinált fuvarozás, logisztikai központok, kikötõk fejlesztése

1 800,0

11 Vasúthálózat fejlesztése 9 000,0

12 VOLÁN autóbusz-rekonstrukció 1 500,0

13 Nagymaros-visegrádi térség komplex tájrehabilitációja

2 Nagymaros-visegrádi térség komplex tájrehabilitációja (nem

bontott)300,0

14 Vasútegészségügyi fejlesztések 420,0

15 Infrastruktúra fejlesztési feladatok 200,0

17 Vasúti létszámkiváltás és vasúthálózat racionalizálás miatti

mûszaki fejlesztés 2 000,0

4 Kiemelt jelentõségû beruházások

1 Budapest-Hegyeshalom vasútvonal korszerûsítése 4 300,0

2 Záhonyi Tisza-híd rekonstrukciója 700,0

3 M0-s körgyûrû, Északi szektor M3-11. sz. fõút között1 385,0

4 Új 2. sz. fõút építése II. ütem (Dunakeszi-Vác szakasza) 1 800,0

5 Új 2. sz. fõút építése III. ütem (Budapest-Dunakeszi szakasza)

900,0

6 44-es fõút Gyulát elkerülõ szakasza, I. ütem 310,0

7 Esztergomi Mária-Valéria híd építése 402,0

8 Szlovén vasúti átmenet építése 1 000,0

5 Hírközlési célfeladatok

1 Távközlésfejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok 4 036,6

6 Fejezeti tartalék 309,0

14 Kormányzati rendkívüli kiadások

1 Észak-kelet Magyarországi Autópálya Fejlesztõ és Üzemeltetõ Rt.

támogatása

az M3-as autópálya építése gyorsítására 3 290,0

XVII. fejezet kiadásai összesen: 43 154,850 778,1

XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM

1 Külügyminisztérium igazgatása

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 960,3

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 371,7

3 Dologi kiadások 567,0 80,0

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 3,5

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 65,4

2 Felújítás 57,0

4 Egyéb központi beruházás 1 000,0

2 Külképviseletek

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 5 613,5

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 613,6

3 Dologi kiadások 6 831,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 377,4

2 Felújítás 370,0

3 KÜM Jóléti Intézményei

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 18,5

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 7,5

3 Dologi kiadások 38,0

2 Felhalmozási kiadások

2 Felújítás 0,5

4 Fejezeti tartalék 280,0

XVIII. fejezet kiadásai összesen: 15 024,62 230,3

XIX. MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

1 Munkaügyi Minisztérium igazgatása

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 454,2 14,0

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 190,7 5,9

3 Dologi kiadások 281,2 44,1

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 352,8

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 268,9

2 Felújítás 1,4

4 Egyéb központi beruházás 54,0

2 Érdekegyeztetõ Tanács Titkársága

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 16,5

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 6,3

3 Dologi kiadások 4,9

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 5,1

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 0,2

3 Nemzeti Szakképzési Intézet

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 92,0

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 33,3

3 Dologi kiadások 684,0

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 30,5

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 15,0

4 Egyéb központi beruházás 2,0

4 Munkaügyi Kutatóintézet

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 28,3

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 11,0

3 Dologi kiadások 10,0

2 Felhalmozási kiadások

2 Felújítás 0,5

4 Egyéb központi beruházás 2,0

5 Regionális átképzõ központok

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 490,4

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 217,2

3 Dologi kiadások 643,6

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 121,2

2 Felújítás 15,0

6 Munkaügyi Minisztérium Oktatási és Pihenõ Központ

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 10,5

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 4,7

3 Dologi kiadások 9,6

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 0,6

2 Felújítás 0,2

4 Egyéb központi beruházás 2,0

7 Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 91,0

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 37,8

3 Dologi kiadások 21,0

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 42,2

2 Felhalmozási kiadások

4 Egyéb központi beruházás 10,0

8 Országos Munkavédelmi Képzõ és Továbbképzõ Intézet

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 23,8

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 9,9

3 Dologi kiadások 18,8

9 Országos Munkaügyi és Módszertani Központ

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 167,1

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 68,7

3 Dologi kiadások 147,4

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 2,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 8,0

2 Felújítás 3,0

10 Munkaügyi Központok

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 4 085,8

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 1 797,3

3 Dologi kiadások 1 978,0

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 15,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 312,0

2 Felújítás 97,0

11 Fejezeti kezelésû elõirányzatok

3 III. Ipari Szerkezet-átalakítási Program visszafizetése30,0

4 Polgári szolgálat

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 200,3

5 Közmunkavégzés támogatása 5 000,0

6 Munkaerõpiaci szervezet fejlesztési program 1 000,0

7 Megyei Munkaügyi Központok mûködési tartaléka 135,9

XIX. fejezet kiadásai összesen: 12 282,97 142,9

XX. MÛVELÕDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUM

1 Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium igazgatása

1 Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium igazgatása

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 653,9

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 295,1

3 Dologi kiadások 247,1

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 119,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 23,0

2 Felújítás 55,0

4 Egyéb központi beruházás 240,0

2 MKM Jóléti és szociális intézmények

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 175,6

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 75,3

3 Dologi kiadások 165,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 8,2

2 Felújítás 18,5

3 MKM Külkapcsolatok

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 350,7

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 28,3

3 Dologi kiadások 630,4

4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 59,8

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 182,3

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 20,0

2 Felújítás 85,0

4 Egyéb központi beruházás 150,0

2 Tudomány- és mûszaki egyetemek, mûvészeti

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 12 554,2

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 5 307,0

3 Dologi kiadások 7 455,9

4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 4 295,2

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 92,3

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 996,6

2 Felújítás 1 180,4

4 Egyéb központi beruházás 684,6

5 Kiemelt jelentõségû beruházás

1 Lágymányosi egyetemek fejlesztése 8 000,0

3 Agrártudományi egyetemek

1 Egyetemek

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 4 335,4

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 1 790,7

3 Dologi kiadások 3 629,6

4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 815,6

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 80,9

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 300,2

2 Felújítás 259,5

4 Egyéb központi beruházás 260,0

4 Orvosegyetemek, Egészségtudományi egyetem

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 12 575,3

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 5 329,2

3 Dologi kiadások 11 564,7

4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 735,5

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 6,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 1 282,6

2 Felújítás 485,0

4 Egyéb központi beruházás 80,0

5 Fõiskolák

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 6 346,3

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 2 617,0

3 Dologi kiadások 3 380,4

4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 2 527,7

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 56,5

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 318,3

2 Felújítás 325,0

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1,5

4 Egyéb központi beruházás 764,8

6 Továbbképzõ intézetek

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 327,6

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 118,2

3 Dologi kiadások 183,7

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 20,5

2 Felújítás 0,5

7 Egyéb oktatási intézmények

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 238,5

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 101,4

3 Dologi kiadások 128,8

4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 17,3

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 4,0

2 Felújítás 8,0

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10,0

4 Egyéb központi beruházás 250,0

8 Nemzeti kulturális intézmények

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 3 598,2

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 1 518,3

3 Dologi kiadások 1 463,4

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 24,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 45,6

2 Felújítás 197,0

4 Egyéb központi beruházás 853,1

4 Beruházási célprogramok

1 Múzeumi rekonstrukció 1 800,0

9 Kutató és szolgáltató intézetek

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 448,7

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 167,6

3 Dologi kiadások 349,9

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 314,6

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 34,5

2 Felújítás 9,0

10 Fejezeti kezelésû elõirányzatok

1 Fejezeti kezelésû intézményi elõirányzatok

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 30,0

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 12,7

3 Dologi kiadások 51,3

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 226,0

2 Felhalmozási kiadások

2 Felújítás 500,0

4 Egyéb központi beruházás 387,5

4 Beruházási célprogramok

1 Királyi városok rekonstrukcióira 430,0

2 Normatív finanszírozás

1 Felsõoktatási intézmények hallgatóinak pénzbeli juttatásai

4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 2 310,0

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 600,0

2 Hitoktatók díjazása

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások1 158,9

3 Humán szolgáltatások normatív állami támogatása

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások6 363,0

4 Doktorandusz hallgatók ösztöndíja

4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 10,0

5 Hallgatói létszám képzési többlete (nem állami felsõoktatás

korábbi felsõoktatási

tv. szerint finanszírozott létszámra)

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 960,0

6 Hallgatói létszám képzési többlete (nem állami felsõoktatás - a

módosított

felsõoktatási tv. szerinti létszámra - képzési és létesítményi

együtt)

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 650,0

7 Hallgatói létszám képzési többlete (állami felsõoktatás) 2 440,0

8 Egyházi felsõoktatási intézmények hitéleti képzése

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 240,3

4 Közoktatási feladatfinanszírozás

1 Közoktatás feladatok és szakmai programok 1 064,1

2 Közoktatási tankönyvkiadás 637,3

3 Közoktatás fejlesztés és számítógépes hálózat kialakítása 1

200,0400,0

4 Pedagógus szakvizsga és továbbképzés 1 050,0 350,0

5 Egyes közoktatási intézmények speciális támogatása

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 100,0

6 Kommunikációs testületek, szakmai bizottságok28,0

7 Diákigazolványok

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 50,0

5 Felsõoktatási feladatfinanszírozás

1 Felsõoktatási programfinanszírozások 3 100,0 300,0

2 Felsõoktatási fejlesztési alapprogram 1 640,0 180,0

3 Felsõoktatási kutatási elõirányzat 1 330,0 270,0

4 Széchenyi professzori ösztöndíj 696,0

5 Szakmai könyvek, folyóiratok beszerzése a felsõoktatásban

3 Dologi kiadások 500,0

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 55,0

6 Hallgatók tankönyv, jegyzet támogatása

4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 100,0

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 11,0

7 Nem állami felsõoktatási intézmények kollégiumi ellátásának

támogatása

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 206,5

8 Egyes egyházi felsõoktatási intézmények mûködéséhez történõ

hozzájárulás

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 684,0

9 Köztársasági ösztöndíj

4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 102,0

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 9,0

10 Felsõoktatási Tudományos Tanács 33,2

11 Magyar Akkreditációs Bizottság 71,8 8,2

12 Országos Tudományos Diákköri Tanács támogatása11,1

13 Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának támogatása

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 11,1

14 Állami Eötvös ösztöndíj 100,0

15 UNESCO tagdíj

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 71,0

16 Európai Uniós Közösségi Programok 200,0

6 Kulturális feladatfinanszírozás

1 Kulturális célfeladatok 698,4

2 Mûvészeti ösztöndíjak, mûvelõdési és közoktatási miniszteri díjak

és kitüntetések 101,0

3 Nemzeti évfordulós megemlékezések (1000., 1848.)410,0

4 Régészeti kártalanítás és restitució 80,0

5 Kortárs Mûvészeti Múzeum 60,0

6 Operaház reformjának támogatása 150,0

7 Nemzeti Színház kormánybiztosi iroda 35,0

8 Közhasznú társaságok (Zánka KHT és Helikon KHT) közhasznú

feladatai 300,0

9 Mûvészeti tevékenységet folytatók nyugdíjfedezete

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 20,0

7 Egyéb feladatfinanszírozás

1 II. Európai Ifjúsági Központ mûködéséhez és felújításához történõ

hozzájárulás 30,0 25,0

2 Civil társadalom fejlesztési program

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 30,0

3 Határon túli magyar színházak támogatása

3 Dologi kiadások 4,0

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 61,0

4 Magyarországi nemzetiségi, etnikai kisebbségi feladatok

támogatása 274,9

5 Határon túli magyarok oktatási és kulturális támogatása 422,6

6 Vagyon-, munka-, tûzvédelem, energiaracionalizálási és polgári

védelmi feladatok 18,0 27,0

7 Beruházásból belépõ létesítmények 525,0 75,0

8 Társadalmi szervezetek támogatása

1 Országos oktatási, közmûvelõdési és mûvészeti szövetségek,

társaságok és

egyesületek támogatása

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 200,0

2 Szakszervezeti és Munkahelyi Mûvelõdési Intézmények Egyesülete

Önigazgató

Szakmai Szervezete mûködési támogatása

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 303,0

4 Országos Diákjogi Tanács 8,0

5 Országos Kisebbségi Bizottság 8,0

9 Egyházak támogatása

1 Egyházi közgyûjtemények támogatása

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 265,5

8 Hajdúdorogi Görögkatolikus Gimnázium rekonstrukciója50,0

14 Károli Gáspár Református Egyetem bõvítése 50,0

15 Miskolci Lévay József Református Gimnázium rekonstrukciója 20,

0

16 Budapesti Lónyay utcai Református Gimnázium ideiglenes épületének

felújítása 10,0

20 Gyõri Evangélikus Iskola kialakítása 120,0

21 Bonyhádi Evangélikus Gimnázium Kollégiumának rekonstrukciója 80,

0

27 Heted Napi Adventista Egyház Teológiai Fõiskola építése 20,0

28 Evangéliumi Pünkösdi Közösség Bibliai Fõiskola felújítása,

átalakítása 20,0

43 Pázmány Péter Katolikus Egyetem rekonstrukciója 350,0

44 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar rekonstrukciója

150,0

45 Kiskunmajsai Szt. Gellért Katolikus Általános Iskola

rekonstrukciója 30,0

46 Miskolci Katolikus Gimnázium rekonstrukciója 50,0

47 Csurgói Református Gimnázium rekonstrukciója 10,0

48 Debreceni Református Általános Iskola és Kollégium

rekonstrukciója 35,0

49 Pécsi Református Gimnázium rekonstrukciója 10,0

50 Ráday Kollégium rekonstrukciója 15,0

51 Sárospataki Református Gimnázium Kollégiumának rekonstrukciója

15,0

52 Egyházi oktatási intézmények felújítása és karbantartása

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 540,0

53 Egyházi oktatási intézmények közoktatási megállapodása

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások1 800,0

54 Egyházi intézmények Kjt.-vel összefüggõ támogatása

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 331,0

10 Alapítványok támogatása

1 Osztrák-Magyar Tudományos és Kooperációs Alapítvány

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 11,3

2 Mozgókép Alapítvány

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 900,0

3 Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 400,0

4 Petõ Alapítvány

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 456,5

5 Gandhi Közalapítvány

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 325,0

7 Autizmus Alapítvány

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 15,0

8 Közoktatási Modernizációs Közalapítvány 366,5

9 Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány 105,0

19 Fulbright Alapítvány

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 25,0

20 OKTK Közalapítvány támogatása

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 100,0

21 Alapítványi (felsõoktatási) intézmények Kjt. kihatása

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 4,4

12 Kiemelt jelentõségû beruházások

1 Új Nemzeti Színház 300,0

14 Program kezelõ titkárságok

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 41,0

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 17,0

3 Dologi kiadások 15,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 2,0

XX. fejezet kiadásai összesen: 135 048,523 060,1

XXI. NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM

1 Népjóléti Minisztérium igazgatása

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 456,4

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 192,6

3 Dologi kiadások 306,7

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 33,3

4 Egyéb központi beruházás 50,0

2 Népegészségügyi Intézetek

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 5 348,0

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 2 293,0

3 Dologi kiadások 2 993,7

4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 0,1

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 1,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 70,8

3 Szak- és továbbképzõ intézmények, könyvtárak,

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 356,9

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 147,3

3 Dologi kiadások 193,3

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 322,8

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 10,1

4 Gyógyító-megelõzõ ellátás országos szakintézetei

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 6 058,3

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 2 800,9

3 Dologi kiadások 8 329,4

4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 1,5

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 0,9

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 116,6

2 Felújítás 8,1

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 64,6

5 Állami szociális intézetek

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 262,5

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 117,7

3 Dologi kiadások 209,0

4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 0,4

6 Országos Mentõszolgálat

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 3 731,2

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 1 682,1

3 Dologi kiadások 1 615,7

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 56,2

7 Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 613,6

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 277,9

3 Dologi kiadások 388,8

4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 6,6

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 1,1

8 Népjóléti Minisztérium üdülõje

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 5,3

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 2,2

3 Dologi kiadások 7,9

9 Fejezeti kezelésû elõirányzatok

1 Fejezeti kezelésû intézményi elõirányzatok

2 Felhalmozási kiadások

2 Felújítás 960,0

4 Egyéb központi beruházás 5 150,0

4 Kiemelt jelentõségû beruházás

1 Pécsi Orvostudományi Egyetem Szívsebészeti Centrum II. ütem 800

,0

2 Ágazati célelõirányzatok

1 Az AIDS-program kiemelt feladatainak támogatása

3 Dologi kiadások 200,0

3 Egészségfejlesztési célok

3 Dologi kiadások 1 500,0

4 Egészségügyi minõségbiztosítás feltételeinek kialakítása 150,0

5 Egészségügyi technológia-fejlesztõ program 600,0

6 Balaton vízminõségének vizsgálata 28,0

7 Nemzeti környezetegészségügyi akcióprogram 100,0

8 Környezeti sugárzásmérés feltételeinek javítása 21,2

9 Egészségügyi intézményrendszer szerkezetének átalakítása 3 500,0

10 Ápolás szakmai programok 120,0

11 Egészségügyi szakképzés 40,0

13 Hajléktalanok ellátása

3 Dologi kiadások 500,0

14 Térségi válságkezelõ programok, aktív szociálpolitikai eszközök

3 Dologi kiadások 570,0

15 Szociális szakellátások fejlesztése

3 Dologi kiadások 700,0

17 Szociális oktatási, kutatási feladatok 60,0

18 Gyámügyi igazgatás, gyermekvédelmi rendszer és pártfogói hálózat

átalakítása 650,0

19 Falugondnok hálózat fejlesztése 280,0

20 Elõzetes letartóztatásba kerülõ fiatalkorúak elhelyzése 400,0

21 PHARE programokhoz való hozzájárulás 50,0

22 Ágazati informatikai programok 50,0

23 Egészségügyi tartalékolási feladatok 164,6

24 Társadalmi szervezetek támogatása

3 Dologi kiadások 190,0

29 Körzeti védõnõi szolgálat mûködési feltételeinek javítása 50,

0

31 Intézmény felülvizsgálati program 15,0

32 Felsõoktatási törvény által elõírt feladatok 1 300,0

34 Nukleáris balesetelhárítás 12,2

35 Otthonteremtési támogatás 250,0

36 Mozgáskorlátozottak támogatása 3 600,0

38 Családsegítõ központok fejlesztése 350,0

39 Szociális lakásépítés, Jóléti Lakásépítõ Program támogatása 50,

0

41 Oltóanyag beszerzés 300,0

43 Gyermekvédelmi intézmények fejlesztése 420,0

3 Korábbi években indított célelõirányzatok

9 Vérellátás új szervezeti rendszerének kialakítása 60,0

4 Humán szolgáltatások normatív állami támogatása

1 Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás 1

387,3

2 Nappali szociális intézményi ellátás 63,0

3 Fogyatékosok ápoló-, gondozó otthoni és gyógypedagógiai

intézményi ellátása 294,0

4 Gyermek- és ifjúságvédelem keretében állami és intézeti neveltek

ellátása 67,0

6 Hajléktalanok átmeneti intézményei 180,0

5 Nem normatív humán szolgáltatás

1 Nem normatív humán szolgáltatás 40,0

7 Nemzetközi megállapodások végrehajtása

1 Világbanki megállapodásokban vállalt kötelezettség

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 1 018,2

2 Nemzetközi szervezetek tagdíja (WHO) 105,0

8 Alapítványok támogatása

1 Autizmus Alapítvány és kutatócsoport támogatása

3 Dologi kiadások 20,0

2 Magyar PET Alapítvány

3 Dologi kiadások 5,0

3 Peter Cherny Alapítvány 5,0

4 Külföldön élõ magyarok ellátását segítõ alapítvány

3 Dologi kiadások 190,0

5 Jóléti Szolgálat Alapítvány

3 Dologi kiadások 50,0

6 Gyorssegély Alapítvány

3 Dologi kiadások 40,0

7 Hajléktalanokért Alapítvány

3 Dologi kiadások 25,0

8 Mocsáry Lajos Alapítvány

3 Dologi kiadások 20,0

9 ADDETUR Alapítvány

3 Dologi kiadások 5,0

11 Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány

3 Dologi kiadások 800,0

12 Nemzeti Ifjúsági- és Szabadidõsport az Egészséges Életmódért

Alapítvány támogatása 56,0

13 Húszan Még Vagyunk Alapítvány támogatása 20,0

14 Kézenfogva Alapítvány támogatása 50,0

10 Európai integrációra való felkészülés 80,0

11 Szociális okokból felmentettek TV elõfizetési díj átalánya 3

800,0

1 - 9. cím összesen: 40 755,029 891,0

10 A társadalombiztosítási alapoknak és szervezeteiknek

1 A társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátások

1 Családi támogatások

1 Családi pótlék 94 800,0

2 Várandóssági pótlék 2 000,0

3 Gyermekgondozási díj 10 000,0

4 Gyermekgondozási segély 20 000,0

3 Jövedelempótló és jövedelemkiegészítõ szociális támogatások

1 Rokkantsági járadék 2 070,0

2 Megváltozott munkaképességûek járadéka 24 800,0

3 Egészségkárosodási járadék 900,0

4 Bányászok korengedményes nyugdíja, szénjárandóság kiegészítése

2 600,0

5 Mezõgazdasági járadék 7 000,0

6 Vakok személyi járadéka 2 800,0

7 Megváltozott munkaképességûek keresetkiegészítése 400,0

8 Politikai rehabilitációs és más nyugdíjkiegészítések 7 800,0

9 Házastársi pótlék 6 700,0

10 Cukorbetegek támogatása 100,0

11 Lakbértámogatás 300,0

12 Katonai családi segély 230,0

4 Különféle jogcímen adott térítések

1 Közgyógyellátás 17 000,0

2 Terhesgondozás 2 500,0

3 Terhességmegszakítás 800,0

5 Folyósított ellátások utáni térítés 1 700,0

10. cím összesen: 204 500,0

XXI. fejezet kiadásai összesen: 245 255,029 891,0

XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM

1 Pénzügyminisztérium igazgatása

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 986,3

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 416,2

3 Dologi kiadások 593,8

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 192,1

2 Felhalmozási kiadások

2 Felújítás 52,6

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 27,1

4 Egyéb központi beruházás 300,0

2 Állami Biztosítás, Értékpapír- és Tõzsde, Szerencsejáték

Felügyelet és az Önkéntes Kölcsönös Biztosító

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 615,4

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 245,2

3 Dologi kiadások 982,3

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 159,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 90,0

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 57,0

3 Állami Bankfelügyelet

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 550,1

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 218,0

3 Dologi kiadások 458,0

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 22,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 120,0

2 Felújítás 152,9

4 "Lánchíd" Irodaház

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 57,2

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 24,5

3 Dologi kiadások 231,6

4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 0,1

2 Felhalmozási kiadások

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 0,6

5 Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 11 111,2

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 4 974,8

3 Dologi kiadások 4 590,4

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 14,6

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 1 353,0

2 Felújítás 875,0

4 Egyéb központi beruházás 1 147,0

6 Vám- és Pénzügyõrség

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 7 626,6

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 3 062,1

3 Dologi kiadások 5 395,8

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 1 279,5

2 Felújítás 200,0

5 Lakástámogatás 30,0

6 Lakásépítés 150,0

7 Nemesfémvizsgáló és Hitelesítõ Intézet

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 16,3

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 7,0

3 Dologi kiadások 138,2

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 10,0

2 Felújítás 4,0

9 Kincstári Vagyoni Igazgatóság

1 Kincstári Vagyoni Igazgatóság

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 563,4

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 237,7

3 Dologi kiadások 250,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 56,9

2 Kincstári vagyonkezelés és hasznosítás

1 Mûködési költségvetés

3 Dologi kiadások 923,4

2 Felhalmozási kiadások

2 Felújítás 112,5

7 Beruházási célprogramok

1 EXPO'96 lemondásával összefüggõ területrendezési,

környezetvédelmi,

ingatlanhasznosítási feladatok 750,0

11 Alap kezelõ szervezetek

2 Támogatásokat és Járadékokat Kezelõ Szervezet

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 61,0

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 28,2

3 Dologi kiadások 118,1

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 23,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 7,0

2 Felújítás 0,2

12 Magyar Államkincstár

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 1 738,6

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 738,9

3 Dologi kiadások 1 329,0

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 7,8

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 353,1

2 Felújítás 75,0

4 Egyéb központi beruházás 428,0

13 Fejezeti kezelésû elõirányzatok

1 Fejezeti kezelésû intézményi elõirányzatok

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 17,2

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 7,7

2 Ágazati célelõirányzatok

1 Országmozgósítás gazdasági felkészülés központi kiadásai 464,0

2 Államháztartással összefüggõ rendszerfejlesztési munkára és önk.

adók feldolgozására 200,0

5 Kárrendezési célelõirányzat

1 Függõ kár kifizetés 1 000,0

2 Járadék kifizetés 1 350,0

3 Tõkésítésre kifizetés 60,0

5 TB átalány 90,0

7 Nyugdíjreform technikai feltételeinek megteremtésére500,0

8 Adóigazgatás korszerûsítése program 860,0

3 Beruházási célprogramok

1 Folyamatban lévõ beruházások 605,0

2 Beruházások évközi célfeladatai 800,0

4 Bevételeket beszedõ szervek fejlesztési programjai4 400,0

6 Állami beruházási intervenció 600,0

5 Fejezeti tartalék 26,9

1 - 13. cím összesen: 51 893,915 426,2

14 Vállalkozások folyó támogatása

1 Normatív támogatások

1 Termelési támogatás 6 000,0

2 Egyedi támogatások

1 Termelési támogatás 39 005,2

2 Eximbank Rt. kamatkiegyenlítése 675,0

3 Kamattámogatás (felszámolt vagyon értékesítéséhez) 900,0

4 Egyéb kamattámogatás a hosszúlejáratú beruházási hitelekhez 500

,0

3 Egyéb vállalati támogatások 1 100,0

15 Fogyasztói árkiegészítés 50 000,0

16 Lakásépítési támogatások 36 640,0

17 Egyéb költségvetési kiadások

1 Vegyes kiadások

10 Helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának

elszámolásából

eredõ fizetési kötelezettség 700,0

11 Egyéb vegyes kiadások 5 050,0

18 Állam által vállalt kezesség érvényesítése

1 Jogszabályi és Kormány által vállalt egyedi kezességekbõl eredõ

fizetési kötelezettség 11 000,0

3 Eximbank által vállalt garanciaügyletekbõl eredõ fizetési

kötelezettség 1 500,0

4 EB. Rt. általi biztosítási tevékenységbõl eredõ fizetési

kötelezettség 1 000,0

5 Hitelgarancia Rt. garanciaügyleteibõl eredõ fizetési kötelezettség

1 500,0

24 Kormányzati rendkívüli kiadások

2 Pénzbeni kárpótlás

1 Pénzbeni kárpótlás 3 000,0

2 Az 1947-es Párizsi Békeszerzõdésbõl eredõ kárpótlás1 200,0

14 - 25. cím összesen: 140 570,219 200,0

XXII. fejezet kiadásai összesen: 192 464,134 626,2

XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL

1 Gazdasági Versenyhivatal igazgatása

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 169,8

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 72,2

3 Dologi kiadások 42,2

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 35,2

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 15,6

2 Fejezeti kezelésû elõirányzatok

1 Ágazati célelõirányzatok

2 Az 1997. január 1-tõl hatályos versenytörvény alkalmazásához

kapcsolódó feladatok 2,1

2 Fejezeti tartalék 3,2

XXX. fejezet kiadásai összesen: 322,6 17,7

XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

1 KSH Központi Igazgatás

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 904,4

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 379,1

3 Dologi kiadások 272,9

6 Kamatfizetések 2,5

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 28,3

2 KSH Megyei Igazgatóságai

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 961,0

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 400,9

3 Dologi kiadások 124,6

4 KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 33,9

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 14,3

3 Dologi kiadások 13,7

5 KSH kutatóintézetei

1 KSH Népességtudományi Kutató Intézet

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 13,5

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 5,6

3 Dologi kiadások 1,3

2 KSH Gazdaságelemzési és Informatikai Intézet

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 40,5

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 17,0

3 Dologi kiadások 32,6

2 Felhalmozási kiadások

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,2

6 Fejezeti kezelésû elõirányzatok

1 Fejezeti kezelésû intézményi elõirányzatok

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 75,2

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 27,5

3 Dologi kiadások 22,5

2 Felhalmozási kiadások

2 Felújítás 25,0

4 Egyéb központi beruházás 300,0

2 Célelõirányzatok

1 Az Európai Unió tevékenységi osztályozásának (NACE) bevezetéséhez

szükséges fejlesztések 70,0

2 Kiskereskedelmi cenzus és kiskereskedelmi regiszter fejlesztése

50,0

3 Társadalmi, népesedési és jövedelemstatisztika fejlesztése.

Mikrocenzus és jövedelem felvétele 20,0

4 Konjunktúra 75,0

5 Külkereskedelmi összeírás 30,0

6 Vándorlás statisztikai feladatok 45,0

7 Agrárstatisztikai feladatok 55,0

8 OECD adatszolgáltatási kötelezettség 85,0

9 Determinációs software költség 140,0

10 Levéltár, irattár és archívum fejlesztése 30,0

11 Statisztikai regiszter 300,0

XXXI. fejezet kiadásai összesen: 3 343,01 255,5

XXXII. MAGYAR TÁVIRATI IRODA

1 Magyar Távirati Iroda

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 765,5

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 284,0

3 Dologi kiadások 837,9

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 7,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 6,1

2 Felújítás 28,0

4 Egyéb központi beruházás 170,0

XXXII. fejezet kiadásai összesen: 1 894,4204,1

XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

1 MTA Titkársága

1 MTA Titkárság Igazgatása

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 189,1

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 80,5

3 Dologi kiadások 54,4

2 Felhalmozási kiadások

2 Felújítás 11,8

2 MTA Doktori Tanács Titkársága

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 796,6

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 25,4

3 Dologi kiadások 19,0

3 Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 454,0

2 MTA Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémia

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 4,5

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 1,3

3 Dologi kiadások 4,1

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 0,3

3 MTA Könyvtára

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 102,6

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 46,6

3 Dologi kiadások 73,7

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 2,3

2 Felújítás 0,9

4 MTA Matematikai és természettudományi

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 2 251,6

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 909,2

3 Dologi kiadások 1 451,7

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 53,3

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 185,1

2 Felújítás 18,6

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 3,0

5 MTA Élettudományi kutatóintézetek

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 918,9

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 380,3

3 Dologi kiadások 460,4

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 21,8

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 51,3

2 Felújítás 16,6

6 MTA Társadalomtudományi kutatóintézetek

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 836,2

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 329,9

3 Dologi kiadások 208,9

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 10,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 9,4

2 Felújítás 3,0

3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1,8

7 MTA Területi akadémiai központok

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 31,9

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 13,4

3 Dologi kiadások 22,8

2 Felhalmozási kiadások

2 Felújítás 12,1

8 MTA Kutatást kiszolgáló szervek

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 111,3

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 48,7

3 Dologi kiadások 73,2

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 0,4

2 Felújítás 122,0

9 MTA Támogatott kutatóhelyek Irodája

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 403,4

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 180,2

3 Dologi kiadások 48,6

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 2,6

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 3,9

10 MTA Egyéb intézményei

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 70,9

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 31,7

3 Dologi kiadások 104,2

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 4,5

2 Felújítás 28,7

11 OTKA Iroda

1 Mûködési költségvetés

1 Személyi juttatások 85,2

2 Munkaadókat terhelõ járulékok 21,5

3 Dologi kiadások 43,8

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 5,0

2 Felhalmozási kiadások

1 Intézményi beruházási kiadások 5,0

12 Fejezeti kezelésû elõirányzatok

1 Fejezeti kezelésû intézményi elõirányzatok

2 Felhalmozási kiadások

2 Felújítás 186,0

4 Egyéb központi beruházás 600,0

2 Ágazati célelõirányzatok

1 Tudós társaságok támogatása

5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 13,6

2 Tudományos könyv- és folyóirat kiadás 108,7

3 Nemzetközi tudományos együttmûködés 241,4

4 Fiatal kutatók pályázatos támogatása 206,5

5 Kutatóintézeti hálózat átalakításának és reformjának támogatása

600,0

6 Kormányzati megrendelésû feladatok 300,0

3 Fejezeti tartalék

1 Fejezeti általános tartalék 141,8

2 Akadémiai Kutatási Pályázatok Forrása 153,8

4 Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok

1 Kutatási témapályázatok 1 840,0

XXXIII. fejezet kiadásai összesen: 13 431,62 423,3

XXXIV. TÖRTÉNETI HIVATAL

1 Történeti Hivatal igazgatása 200,0

XXXIV. fejezet kiadásai összesen: 200,0

XL. NEMZETKÖZI ELSZÁMOLÁSOK

3 Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi

1 Hitelek kihelyezése

1 Világbanki hitelek kihelyezése 9 409,0

2 EBB hitel kihelyezése 7 407,8

6 Japan's Overseas Economic Cooperation Fund (OECF) hitel

kihelyezése 2 961,0

2 Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetektõl

felvett hitelek kamat és rendelkezésretartási

jutalék törlesztése

1 Világbank felé 9 567,6

2 EBB felé 1 499,4

3 EBRD felé 232,0

5 KfW felé 2 457,0

6 Japan's Overseas Economic Cooperation Fund (OECF) felé térítés

141,5

7 Bõs-Nagymaros Vízlépcsõrendszer osztrák hitel kamata miatti

térítés 2 957,0

8 EF-SAL hitel kamata 1 903,7

9 Költségvetési (állami) devizabetét kamata 7 126,3

5 Vegyes kiadások

1 Japán kormány és világbanki segélyek 258,8

2 Nemzetközi tagdíjak

1 Nemzetközi fejlesztési intézményekben való tagsággal összefüggõ

tõkehozzájárulás

1 IBRD 1 000,0

3 IDA 600,0

3 Magyar angol kötvénytörlesztés 12,6

4 Magyar amerikai kötvénytörlesztés 34,5

8 Állam által felvett nemzetközi hitelek banki megbízási díja 760

,5

10 Egyéb kiadások 150,0

XL. fejezet kiadásai összesen: 48 478,7

XLI. A BELFÖLDI ÁLLAMADÓSSÁG KÖLTSÉGVETÉSI ELSZÁMOLÁSAI

1 Költségvetés által felvett MNB hitelek kamata

1 1991 elõtt felvett hitelek kamata

1 Költségvetési hiányt finanszírozó hitelre25 242,4

3 Nemzetközi pénzügyi intézményekben vállalt alaptõke-részesedési

hitel545,7

4 ÁFI-tól átvett refinanszírozási hitelre 15 310,8

5 Központi költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelre 309

,5

6 Állami forgóalap-létesítési hitelre 3 317,4

2 1991-ben felvett hiányt finanszírozó MNB hitelre12 463,3

3 Államkötvények kamata

1 Hiányt finanszírozó 200 490,0

2 Lakással kapcsolatos 17 030,8

3 Konszolidációval kapcsolatos 81 145,6

4 Rubelkövetelések megvásárlását fedezõ 4 057,2

5 Kamatmentes adósság kötvényesítésével kapcsolatos101 996,9

6 Társadalombiztosítási alapok hiányait finanszírozó 4 212,4

7 Felsõoktatás fejlesztését finanszírozó 750,0

8 Pénzintézeti alapjuttatást fedezõ 450,0

4 1996-ban átváltott devizakötvények kamata 190 544,1

5 Kincstárjegyek kamata 161 854,1

6 Egyéb kamat-, költség- és jutalékfizetések

3 Önkormányzati hitelek kamatai 1 100,5

4 Hajdúsági Agráripari Egyesülés refinanszírozási hitelének kamata

20,0

5 MÁV hitelek kamata 2 220,9

6 Fõvárosi infrastruktúrális hitel kamata 1 081,0

7 STRABAG hitel kamata 249,4

8 Egyéb jutalékok 9 050,0

7 Reklám és nyomda költségek

1 Államkötvények 500,0

2 Kincstárjegyek 550,0

8 Származékos világbanki hitelek folyósítása 82,0

XLI. fejezet kiadásai összesen: 834 492,0 82,0

FEJEZETEK KIADÁSI FÕÖSSZEGE: 2 218 310,3 339 145,2

K I A D Á S I F Õ Ö S S Z E G 2 557 455,5

B E V É T E L I F Õ Ö S S Z E G 2 255 760,2

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYENLEGE -301 695,3

2. számú melléklet az 1996. évi ....... törvényhez

BEVÉTELEK

I. ORSZÁGGYÛLÉS

1 Országgyûlés Hivatala

2 Országgyûlés hivatali szervei

1 Mûködési költségvetés 157,0

3 Országgyûlési Könyvtár

1 Mûködési költségvetés 18,8

4 Közbeszerzések Tanácsa

1 Mûködési költségvetés 65,0

I. fejezet bevételei összesen: 240,8

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG

II. fejezet bevételei összesen:

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

III. fejezet bevételei összesen:

IV. ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSOK HIVATALA

IV. fejezet bevételei összesen:

V. ÁLLAMI SZÁMVEVÕSZÉK

1 Állami Számvevõszék

1 Mûködési költségvetés 4,1

2 Felhalmozási bevételek 0,4

2 Továbbképzési Intézet és Üdülõ

1 Mûködési költségvetés 24,4

V. fejezet bevételei összesen: 28,5 0,4

VI. LEGFELSÕBB BÍRÓSÁG

1 Legfelsõbb Bíróság

1 Mûködési költségvetés 49,3

VI. fejezet bevételei összesen: 49,3

VII. BÍRÓSÁGOK

1 Bíróságok

1 Mûködési költségvetés 1 679,3

2 Fejezeti kezelésû elõirányzatok

2 Gyermektartás-díjak visszatérülése 9,0

VII. fejezet bevételei összesen: 1 688,3

VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE

1 Ügyészségek

1 Mûködési költségvetés 16,6

2 Felhalmozási bevételek 0,1

2 Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet

1 Mûködési költségvetés 0,1

VIII. fejezet bevételei összesen: 16,7 0,1

X. MINISZTERELNÖKSÉG

1 Miniszterelnöki Hivatal

1 Miniszterelnöki Hivatal igazgatás

1 Mûködési költségvetés 1,9

2 Miniszterelnöki Hivatal Ellátó Szolgálata

1 Mûködési költségvetés 184,3 7,8

2 Felhalmozási bevételek 24,0

2 Magyar Közigazgatási Intézet

1 Mûködési költségvetés 11,2

4 Üdülõk

1 Központi Állami Üdülõ és Oktatási Központ

1 Mûködési költségvetés 8,1

2 Felhalmozási bevételek 20,0

5 Határon Túli Magyarok Hivatala

1 Mûködési költségvetés 0,5

6 Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Titkársága

1 Mûködési költségvetés 5,0

8 Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok

1 Nemzetbiztonsági Hivatal

1 Mûködési költségvetés 28,6 4,5

2 Felhalmozási bevételek 1,7

2 Információs Hivatal

1 Mûködési költségvetés 33,6

3 Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

1 Mûködési költségvetés 77,0

2 Felhalmozási bevételek 8,0

9 Kormányzati Ellenõrzési Iroda

1 Mûködési költségvetés 2,2

X. fejezet bevételei összesen: 352,4 66,0

XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM

2 Közigazgatási hivatalok

1 Fõvárosi és megyei Közigazgatási Hivatalok

1 Mûködési költségvetés 151,1

3 Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs

1 Mûködési költségvetés 861,3

4 Menekültügyi és Migrációs Hivatal és szervei

1 Mûködési költségvetés 1,0

5 Rendõrség

1 Országos Rendõrfõkapitányság és háttérintézményei

1 Mûködési költségvetés 1 042,3

2 Budapesti Rendõrfõkapitányság

1 Mûködési költségvetés 834,0

3 Megyei Rendõr-fõkapitányságok

1 Mûködési költségvetés 1 311,0

4 Rendõri Ezred

1 Mûködési költségvetés 180,0

5 Köztársasági Õrezred

1 Mûködési költségvetés 40,0

6 Híradástechnikai Szolgálat

1 Mûködési költségvetés 40,0

6 Határõrség

1 Határõrség Országos Parancsnokság és szervei

1 Mûködési költségvetés 124,7

2 Felhalmozási bevételek 28,4

2 Határõrigazgatóságok

1 Mûködési költségvetés 266,6

3 Körmendi Határrendész-képzõ Szakiskola

1 Mûködési költségvetés 10,0

7 Tûzoltóság

1 Mûködési költségvetés 39,4

2 Felhalmozási bevételek 3,1

8 Polgári Védelem

1 Mûködési költségvetés 21,5

9 Tûz- és Polgári Védelmi Intézet

1 Mûködési költségvetés 23,6

2 Felhalmozási bevételek 0,2

10 BM Mûvelõdési Központ

1 Mûködési költségvetés 153,5

11 Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal

1 Mûködési költségvetés 89,3

12 Rendvédelmi Fõiskola

1 Mûködési költségvetés 82,6

13 BM Központi Kórház és intézményei

1 Mûködési költségvetés 1 777,1

2 Felhalmozási bevételek 1,0

14 Központi Gazdasági Háttérintézmények

1 Központi Gazdasági Fõigazgatóság és részben önálló szervei

1 Mûködési költségvetés 980,9

2 Felhalmozási bevételek 5,2

2 BM Kiadó

1 Mûködési költségvetés 21,2

15 Központi Beszerzõ Iroda

1 Mûködési költségvetés 46,5

16 Adatfeldolgozó Hivatal

1 Mûködési költségvetés 426,2

22 Országos Testnevelési és Sporthivatal

1 Országos Testnevelési és Sporthivatal Igazgatása

1 Mûködési költségvetés 22,8 0,5

2 Felhalmozási bevételek 2,0

3 Központi sportintézmények és sportlétesítmények

1 Mûködési költségvetés 1 586,1

4 MTK-VM Sportlétesítményeket Ellátó Intézmény

1 Mûködési költségvetés 10,7

XI. fejezet bevételei összesen: 10 143,4 40,4

XII. FÖLDMÛVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM

1 Földmûvelésügyi Minisztérium igazgatása

1 FM központi igazgatása

1 Mûködési költségvetés 164,4

2 Felhalmozási bevételek 57,0

2 Jóléti Intézmények

1 Mûködési költségvetés 31,3

2 Szakigazgatási intézmények

1 Költségvetési Iroda

1 Mûködési költségvetés 44,2

2 Felhalmozási bevételek 30,0

2 Állategészségügyi, élelmiszerellenõrzési szakigazgatási

intézmények

1 Mûködési költségvetés 5 020,6

2 Felhalmozási bevételek 200,0

3 Növényegészségügyi szakigazgatási intézmények

1 Mûködési költségvetés 2 060,0

2 Felhalmozási bevételek 180,0

4 Földmûvelésügyi szakigazgatási intézmények

1 Mûködési költségvetés 479,3

2 Felhalmozási bevételek 30,0

5 Erdészeti szakigazgatási intézmények

1 Mûködési költségvetés 350,4

2 Felhalmozási bevételek 40,0

3 Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet

1 Mûködési költségvetés 1 241,5

4 Mezõgazdasági minõsítés és törzstenyészet-fenntartás

1 Mûködési költségvetés 1 722,3

2 Felhalmozási bevételek 10,0

6 Mezõgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás

1 Mûködési költségvetés 665,7

2 Felhalmozási bevételek 10,5

7 Közmûvelõdési intézmények

1 Mûködési költségvetés 43,7

8 Agrárkutató intézetek

1 Mûködési költségvetés 1 058,4

2 Felhalmozási bevételek 2,0

9 FM kiemelt sportlétesítmények

1 Mûködési költségvetés 144,3

10 Fejezeti kezelésû elõirányzatok

4 Támogatási célelõirányzatok

1 Mezõgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása 1

500,0

2 Erdészeti közcélú feladatok 3 220,0

3 Termõföld minõségi védelme, hasznosítása 1 320,0

4 Állattenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok500,0

5 Halgazdálkodási tevékenységek 500,0

6 Vadgazdálkodási tevékenységek 598,0

XII. fejezet bevételei összesen: 19 164,12 059,5

XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM

1 Honvédelmi Minisztérium

2 HM hivatalai

1 Mûködési költségvetés 410,0

3 HM háttérintézményei

1 Mûködési költségvetés 169,0

2 Magyar Honvédség

1 Mûködési költségvetés 6 002,1

2 Felhalmozási bevételek 1 602,0

3 Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok

1 Katonai Felderítõ Hivatal

1 Mûködési költségvetés 60,0

2 Katonai Biztonsági Hivatal

1 Mûködési költségvetés 11,8

4 MH Katonai Tanintézetek

1 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem

1 Mûködési költségvetés 165,1

2 Bólyai János Katonai Mûszaki Fõiskola

1 Mûködési költségvetés 6,0

5 MH Katonai Ügyészségek

1 Mûködési költségvetés 2,0

6 MH Egészségügyi intézetek

1 Mûködési költségvetés 4 372,0

XIII. fejezet bevételei összesen: 11 198,01 602,0

XIV. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM

1 Igazságügyi Minisztérium igazgatása

1 Mûködési költségvetés 190,5

3 Szakértõi Intézetek

1 Mûködési költségvetés 14,2

4 IM Büntetésvégrehajtás

1 Mûködési költségvetés 1 019,8

XIV. fejezet bevételei összesen: 1 224,5

XV. IPARI ÉS KERESKEDELMI MINISZTÉRIUM

1 Ipari és Kereskedelmi Minisztérium központi igazgatása

1 Ipari és Kereskedelmi Minisztérium igazgatása

1 Mûködési költségvetés 57,6

2 IKM Gazdasági igazgatóság

1 Mûködési költségvetés 424,6

2 Felhalmozási bevételek 2,0

3 IKM Jóléti igazgatóság

1 Mûködési költségvetés 52,3

2 Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ

1 Mûködési költségvetés 5,2

4 Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet

1 Mûködési költségvetés 23,6

5 Minõségellenõrzõ intézetek

1 Mûködési költségvetés 76,1

6 Mûszaki Biztonsági Fõfelügyelet

1 Mûködési költségvetés 924,0

2 Felhalmozási bevételek 12,0

7 Idegenforgalmi intézõ bizottságok

1 Mûködési költségvetés 50,2

2 Felhalmozási bevételek 75,3

8 Bányászati Utókezelõ és Éjjeli Szanatórium

1 Mûködési költségvetés 14,5

9 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

1 Mûködési költségvetés 0,8

10 Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség

1 Mûködési költségvetés 143,1

13 Magyar Geológiai Szolgálat

1 Mûködési költségvetés 280,6

14 Magyar Bányászati Hivatal

1 Mûködési költségvetés 3,0

15 Magyar Energia Hivatal

1 Mûködési költségvetés 337,3 36,0

17 Külkereskedelmi Szolgálat

1 Mûködési költségvetés 2 333,8

2 Felhalmozási bevételek 60,0

18 Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság Hivatala

1 Mûködési költségvetés 14,3

2 Felhalmozási bevételek 5,0

21 Magyar Szabadalmi Hivatal

1 Mûködési költségvetés 1 400,0

22 Országos Mérésügyi Hivatal

1 Mûködési költségvetés 1 097,7

23 Országos Mûszaki Információs Központ és Könyvtár

1 Mûködési költségvetés 251,3

24 Országos Atomenergia Hivatal

1 Mûködési költségvetés 536,2

2 Felhalmozási bevételek 25,0

25 Fejezeti kezelésû elõirányzatok

3 Gazdaságfejlesztési célelõirányzatok

1 Gazdaságfejlesztési elõirányzat 240,0

4 Turisztikai célelõirányzat 2 350,0

6 Piaci intervenciós célelõirányzat 1 062,2

7 Mûszaki fejlesztési alapprogram célelõirányzat600,0

XV. fejezet bevételei összesen: 12 278,4215,3

XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

1 Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium

1 Mûködési költségvetés 93,9

2 Felhalmozási bevételek 1,5

2 Országos Mûemlékvédelmi Hivatal

1 Mûködési költségvetés 17,2

2 Felhalmozási bevételek 6,9

3 Országos Meteorológiai Szolgálat

1 Mûködési költségvetés 158,0

2 Felhalmozási bevételek 8,0

4 Környezetgazdálkodási Intézet

1 Mûködési költségvetés 746,5

2 Felhalmozási bevételek 18,7

5 Természetvédelmi területi szervek

1 Mûködési költségvetés 298,4

2 Felhalmozási bevételek 0,2

6 Környezetvédelmi területi szervek

1 Mûködési költségvetés 419,1

2 Felhalmozási bevételek 2,4

8 Fejezeti kezelésû elõirányzatok

2 Ágazati célelõirányzatok

6 Alföld program 175,2

7 Környezeti kárelhárítás 50,0

9 Duna monitoring 20,0

11 Szigetközi térség kárainak mérséklése 138,7

12 A Hágai jogvita környezeti-ökológiai megalapozása 20,0

25 Levegõ-tisztaság-védelmi mérõhálózatok mûködtetése 50,0

26 Balaton intézkedési terv és nagy tavaink védelme program 80,0

4 Területfejlesztési célfeladatok 290,0

XVI. fejezet bevételei összesen: 2 557,0 37,7

XVII. KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

1 Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium

1 Mûködési költségvetés 47,2

2 Közlekedési Felügyeletek

1 Mûködési költségvetés 8 298,9

2 Felhalmozási bevételek 12,1

3 Hírközlési Intézmények

1 Mûködési költségvetés 3 394,6

2 Felhalmozási bevételek 65,1

4 Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság

1 Mûködési költségvetés 709,7

2 Felhalmozási bevételek 3 773,8

5 Légügyi Igazgatóság

1 Mûködési költségvetés 66,0

6 Légiforgalmi és Repülõtéri Igazgatóság

1 Mûködési költségvetés 16 780,0

2 Felhalmozási bevételek 70,0

7 Vízügyi és árvízvédelmi intézmények

1 Mûködési költségvetés 3 704,6

2 Felhalmozási bevételek 65,5

8 MÁV egészségügyi szolgáltatás

1 Mûködési költségvetés 0,3

9 MÁV egészségügyi alapellátó intézmények

1 Mûködési költségvetés 4 817,2

2 Felhalmozási bevételek 22,0

10 Közlekedési Múzeum

1 Mûködési költségvetés 14,4

11 Magyar Ûrkutatási Iroda

1 Mûködési költségvetés 580,0

13 Fejezeti kezelésû elõirányzatok

5 Hírközlési célfeladatok

1 Távközlésfejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok 4 036,6

XVII. fejezet bevételei összesen: 42 449,54 008,5

XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM

1 Külügyminisztérium igazgatása

1 Mûködési költségvetés 49,7 80,0

2 Külképviseletek

1 Mûködési költségvetés 4 040,0

2 Felhalmozási bevételek 60,0

3 KÜM Jóléti Intézményei

1 Mûködési költségvetés 45,2

4 Fejezeti tartalék 280,0

XVIII. fejezet bevételei összesen: 4 134,9420,0

XIX. MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

1 Munkaügyi Minisztérium igazgatása

1 Mûködési költségvetés 255,4

2 Felhalmozási bevételek 15,0

3 Nemzeti Szakképzési Intézet

1 Mûködési költségvetés 519,3 2,0

2 Felhalmozási bevételek 13,0

4 Munkaügyi Kutatóintézet

1 Mûködési költségvetés 24,7 0,5

5 Regionális átképzõ központok

1 Mûködési költségvetés 881,2 113,4

2 Felhalmozási bevételek 22,8

6 Munkaügyi Minisztérium Oktatási és Pihenõ Központ

1 Mûködési költségvetés 20,3 0,8

7 Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség

1 Mûködési költségvetés 22,0

8 Országos Munkavédelmi Képzõ és Továbbképzõ Intézet

1 Mûködési költségvetés 52,2

9 Országos Munkaügyi és Módszertani Központ

1 Mûködési költségvetés 385,2 3,0

2 Felhalmozási bevételek 8,0

10 Munkaügyi Központok

1 Mûködési költségvetés 7 225,7 47,0

2 Felhalmozási bevételek 362,0

11 Fejezeti kezelésû elõirányzatok

6 Munkaerõpiaci szervezet fejlesztési program 1 000,0

7 Megyei Munkaügyi Központok mûködési tartaléka 135,9

XIX. fejezet bevételei összesen: 9 386,01 723,4

XX. MÛVELÕDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUM

1 Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium igazgatása

1 Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium igazgatása

1 Mûködési költségvetés 127,3

2 Felhalmozási bevételek 2,7

2 MKM Jóléti és szociális intézmények

1 Mûködési költségvetés 324,2

3 MKM Külkapcsolatok

1 Mûködési költségvetés 99,8

2 Felhalmozási bevételek 7,6

2 Tudomány- és mûszaki egyetemek, mûvészeti

1 Mûködési költségvetés 8 186,6

2 Felhalmozási bevételek 284,4

3 Agrártudományi egyetemek

1 Egyetemek

1 Mûködési költségvetés 4 308,4

2 Felhalmozási bevételek 119,1

4 Orvosegyetemek, Egészségtudományi egyetem

1 Mûködési költségvetés 23 139,0

2 Felhalmozási bevételek 509,7

5 Fõiskolák

1 Mûködési költségvetés 4 317,4

2 Felhalmozási bevételek 28,1

6 Továbbképzõ intézetek

1 Mûködési költségvetés 629,5

2 Felhalmozási bevételek 21,0

7 Egyéb oktatási intézmények

1 Mûködési költségvetés 150,7

2 Felhalmozási bevételek 14,0

8 Nemzeti kulturális intézmények

1 Mûködési költségvetés 1 178,9

2 Felhalmozási bevételek 2,0

9 Kutató és szolgáltató intézetek

1 Mûködési költségvetés 708,3

2 Felhalmozási bevételek 35,9

XX. fejezet bevételei összesen: 43 170,11 024,5

XXI. NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM

1 Népjóléti Minisztérium igazgatása

1 Mûködési költségvetés 12,1

2 Felhalmozási bevételek 1,0

2 Népegészségügyi Intézetek

1 Mûködési költségvetés 2 879,0

2 Felhalmozási bevételek 1,0

3 Szak- és továbbképzõ intézmények, könyvtárak,

1 Mûködési költségvetés 142,3

4 Gyógyító-megelõzõ ellátás országos szakintézetei

1 Mûködési költségvetés 15 554,0 142,7

2 Felhalmozási bevételek 410,0

5 Állami szociális intézetek

1 Mûködési költségvetés 92,3

6 Országos Mentõszolgálat

1 Mûködési költségvetés 7 017,9 45,8

2 Felhalmozási bevételek 10,4

7 Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei

1 Mûködési költségvetés 79,6

2 Felhalmozási bevételek 0,2

8 Népjóléti Minisztérium üdülõje

1 Mûködési költségvetés 8,7

XXI. fejezet bevételei összesen: 25 785,9611,1

XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM

1 Pénzügyminisztérium igazgatása

1 Mûködési költségvetés 569,8

2 Felhalmozási bevételek 2,2

2 Állami Biztosítás, Értékpapír- és Tõzsde, Szerencsejáték

Felügyelet és az Önkéntes Kölcsönös Biztosító

1 Mûködési költségvetés 1 826,2 130,0

3 Állami Bankfelügyelet

1 Mûködési költségvetés 1 226,1 294,9

4 "Lánchíd" Irodaház

1 Mûködési költségvetés 314,0

5 Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal

1 Mûködési költségvetés 200,3

6 Vám- és Pénzügyõrség

1 Mûködési költségvetés 1 430,7

2 Felhalmozási bevételek 1,5

7 Nemesfémvizsgáló és Hitelesítõ Intézet

1 Mûködési költségvetés 175,5

9 Kincstári Vagyoni Igazgatóság

1 Kincstári Vagyoni Igazgatóság

1 Mûködési költségvetés 202,1

2 Kincstári vagyonkezelés és hasznosítás

1 Mûködési költségvetés 797,9

6 Kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással kapcsolatos

központi költségvetést megilletõ bevételek 300,0

12 Magyar Államkincstár

1 Mûködési költségvetés 181,7

13 Fejezeti kezelésû elõirányzatok

2 Ágazati célelõirányzatok

5 Kárrendezési célelõirányzat 40,0

19 Vállalkozások költségvetési befizetései

1 Társasági adó 120 000,0

2 Bányajáradék 18 052,8

3 Vám és importbefizetések 196 000,0

5 Játékadó-bevétel 11 100,0

6 Koncessziós díj 574,0

7 Egyéb befizetések 25 700,0

20 Fogyasztáshoz kapcsolt adók

1 Általános forgalmi adó 627 000,0

2 Fogyasztási adó 267 000,0

21 Lakosság költségvetési befizetései

1 Személyi jövedelemadó 395 348,0

2 Egyéb lakossági adók 1 200,0

3 Lakossági vámbefizetések 1 800,0

4 Lakossági illetékek 29 900,0

22 Egyéb költségvetési bevételek

1 Vegyes bevételek

3 400,0 350,0

23 Költségvetési befizetések

1 Központi költségvetési szervek 4 900,0

2 Önkormányzatok befizetései 3 600,0

3 Elkülönített állami pénzalapok befizetései

4 Útalap 5 600,0

25 Pénzintézetek befizetései

1 Pénzintézetek társasági adója 15 000,0

2 Egyéb pénzintézetek befizetései 2 500,0

26 MNB befizetése 55 700,0

XXII. fejezet bevételei összesen: 1 786 039,1 6 378,6

XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL

XXX. fejezet bevételei összesen:

XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

1 KSH Központi Igazgatás

1 Mûködési költségvetés 188,7

2 Felhalmozási bevételek 2,0

2 KSH Megyei Igazgatóságai

1 Mûködési költségvetés 76,8

4 KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat

1 Mûködési költségvetés 2,2

5 KSH kutatóintézetei

1 KSH Népességtudományi Kutató Intézet

1 Mûködési költségvetés 1,9

2 KSH Gazdaságelemzési és Informatikai Intézet

1 Mûködési költségvetés 41,0

6 Fejezeti kezelésû elõirányzatok

2 Célelõirányzatok

11 Statisztikai regiszter 300,0

XXXI. fejezet bevételei összesen: 310,6302,0

XXXII. MAGYAR TÁVIRATI IRODA

1 Magyar Távirati Iroda

1 Mûködési költségvetés 1 140,0

2 Felhalmozási bevételek 3,0

XXXII. fejezet bevételei összesen: 1 140,0 3,0

XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

1 MTA Titkársága

1 MTA Titkárság Igazgatása

1 Mûködési költségvetés 6,1

2 Felhalmozási bevételek 0,1

2 MTA Doktori Tanács Titkársága

1 Mûködési költségvetés 12,9

3 MTA Könyvtára

1 Mûködési költségvetés 15,0

4 MTA Matematikai és természettudományi

1 Mûködési költségvetés 2 459,7

2 Felhalmozási bevételek 32,4

5 MTA Élettudományi kutatóintézetek

1 Mûködési költségvetés 847,5

2 Felhalmozási bevételek 15,8

6 MTA Társadalomtudományi kutatóintézetek

1 Mûködési költségvetés 424,7

2 Felhalmozási bevételek 2,3

7 MTA Területi akadémiai központok

1 Mûködési költségvetés 15,0

8 MTA Kutatást kiszolgáló szervek

1 Mûködési költségvetés 88,5

10 MTA Egyéb intézményei

1 Mûködési költségvetés 96,9

2 Felhalmozási bevételek 2,0

XXXIII. fejezet bevételei összesen: 3 966,3 52,6

XXXIV. TÖRTÉNETI HIVATAL

XXXIV. fejezet bevételei összesen:

XL. NEMZETKÖZI ELSZÁMOLÁSOK

2 Kormányhitelek visszatérülése

1 Rubel elszámolású hitelek visszatérülése 23 180,0

2 Dollár elszámolású hitelek visszatérülése 1 638,0

4 Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi

pénzintézetek kihelyezett hiteleinek visszatérülése

1 Belföldre továbbkölcsönzött hitelek tõke visszatérülése

1 Világbanki hitelre 1 558,3

2 EBB hitelre 353,0

3 EBRD hitelre 363,0

2 Belföldre továbbkölcsönzött hitelek kamat és rendelkezésretartási

jutalékának visszatérülése

1 Világbanki hitelre 3 182,7

2 EBB hitelre 1 432,1

3 EBRD hitelre 229,4

6 Vegyes bevételek

1 Japán és világbanki segélyek 258,8

2 Egyéb bevételek 300,0

XL. fejezet bevételei összesen: 32 495,3

XLI. A BELFÖLDI ÁLLAMADÓSSÁG KÖLTSÉGVETÉSI ELSZÁMOLÁSAI

9 A költségvetés követeléseit csökkentõ bevételek

1 Állami kölcsön törlesztés 800,0

2 Állami alapjuttatás járadéka 8 000,0

3 Jamburgi gázszállítás árbevétele 14 000,0

10 Kamatbevételek

1 Állami kölcsön kamata 380,0

2 Alárendelt kölcsöntõke-kötvény kamata 6 020,7

3 Kincstári egységes számla forint-betét kamata29 059,1

4 Kincstári egységes számla devizabetét kamata 9 030,0

5 1996. évi devizakötvények egyszeri kamata 64 860,2

6 Egyéb kamatok

1 Államkötvények felhalmozott kamata 12 673,1

3 TB alapok kamatfizetése 1 036,3

11 Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek

1 Állami vagyonnal kapcsolatos osztalék 10 000,0

2 Szerencsejáték Rt. osztaléka 1 000,0

3 Privatizációs bevételek központi költségvetést megilletõ hányada

60 000,0

12 Hitelkonszolidációs bevételek 380,0

13 Adóskonszolidációs bevételek 12 000,0

14 Származékos világbanki hitelek törlesztése 156,6

XLI. fejezet bevételei összesen: 82 969,2146 426,8

BEVÉTELI FÕÖSSZEG: 2 058 293,0 197 467,2

KIADÁSOK

XLII. A KÖLTSÉGVETÉS NEMZETKÖZI HITELFELVÉTELEI ÉS KÜLFÖLDI

ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSE

2 A költségvetés külföldi adósságának törlesztése

2 Korábban nemzetközi pénzügyi szervezetektõl és külföldi

pénzintézetektõl felvett hitelek törlesztése

1 Világbank felé 10 674,3

2 EBB felé 357,0

3 EBRD felé 392,7

8 Bõs-Nagymaros Vízlépcsõrendszer osztrák hitel törlesztése miatti

térítés 7 310,2

3 Költségvetési (állami) devizabetét törlesztése 23 818,5

XLII. fejezet kiadásai összesen: 42 552,7

XLIII. A KÖLTSÉGVETÉS BELFÖLDI HITELFELVÉTELEI ÉS BELFÖLDI

ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSE

1 Költségvetés által felvett MNB hitelek törlesztése

1 1991 elõtt felvett hitelek törlesztése

1 Költségvetési hiányt finanszírozó MNB hitelek42 350,0

3 Nemzetközi pénzügyi intézményekben vállalt alaptõke-részesedési

hitel110,3

4 ÁFI-tól átvett refinanszírozási hitel 5 462,0

5 Költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelek törlesztése

255,9

2 Államkötvény-adósság törlesztése

1 Hiányt finanszírozó 317 696,9

2 Lakással kapcsolatos 5 490,4

3 Pénzintézeti alapjuttatást fedezõ 900,0

5 Nulla kamatozású MNB hitel tartozás átváltott kötvényeinek

törlesztése 353 500,0

6 Tb alapok által kibocsátott kötvények visszavásárlása 5 648,4

7 UNIVERSITAS kötvények törlesztése 3 000,0

3 Egyéb hiteltörlesztések

1 MÁV pénzügyi szanálása miatti adósságtörlesztés8 062,1

3 Helyi önkormányzatok által (a közalkalmazotti törvény

végrehajtásának fedezetéül)

felvett hitelek törlesztése 2 829,5

5 Fövárosi infrastruktúrális hitel törlesztése2 553,7

6 STRABAG hitel törlesztése 467,7

4 Árfolyamkülönbözetbõl származó MNB-vel szembeni 1 606 400,0

nulla kamatozású, lejárat nélküli adósság törlesztése

XLIII. fejezet kiadásai összesen: 748 071,01 606 655,9

BEVÉTELEK

XLII. A KÖLTSÉGVETÉS NEMZETKÖZI HITELFELVÉTELEI ÉS KÜLFÖLDI

ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSE

1 A költségvetés külföldi hitelfelvételei

2 Hitelfelvétel nemzetközi pénzügyi szervezetektõl és külföldi

pénzintézetektõl

1 Világbanki hitelek felvétele 9 409,0

2 EBB hitelek felvétele 7 407,8

4 KfW hitelek felvétele 2 875,0

6 Japan's Overseas Economic Cooperation Fund (OECF) hitel felvétele

2 961,0

7 EF-SAL hitel felvétele 17 850,0

XLII. fejezet bevételei összesen: 40 502,8

4. számú melléklet az 1996. évi ....... törvényhez

Helyi önkormányzatok színházi támogatása

A helyi önkormányzatok színházi támogatása 1997. évben összesen 4277,6 millió

forint.

Ebbõl:

a) Épületmûködtetési hozzájárulás 2829,6 millió forint

Költségvetési szervként, vagy közhasznú társasági formában, állandó vagy

alkalmi társulattal új produkciókat létrehozó, folyamatosan játszó

kõszínházat fenntartó helyi önkormányzatokat színházépület mûködtetési

hozzájárulás illeti meg az alábbiak szerint:

millió forint

Önkormányzatok Mûködési hozzájárulás

Békés Megyei Önkormányzat (Jókai Színház) 74,0

Heves Megyei Önkormányzat (Gárdonyi Géza Színház) 84,0

Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Önkormányzat 77,0

(Móricz Zsigmond Színház)

Tolna Megyei Önkormányzat 27,0

(Deutsche Bühne)

Veszprém Megyei Önkormányzat 89,0

(Petõfi Színház)

Zala Megyei Önkormányzat 85,0

(Hevesi Sándor Színház)

Debrecen Megyei Jogú Városi Önkormányzat 118,0

(Csokonai Színház)

Önkormányzatok Mûködési hozzájárulás

Dunaújváros Megyei Jogú Városi Önkormányzat 13,0

(Bartók Színház)

Gyõr Megyei Jogú Városi Önkormányzat 155,0

(Nemzeti Színház)

Kaposvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat 94,0

(Csiky Gergely Színház)

Kecskemét Megyei Jogú Városi Önkormányzat 84,0

(Katona József Színház)

Miskolc Megyei Jogú Városi Önkormányzat 118,0

(Nemzeti Színház)

Pécs Megyei Jogú Városi Önkormányzat 140,0

(Nemzeti Színház, Harmadik Színház)

Sopron Megyei Jogú Városi Önkormányzat 77,0

(Petõfi Színház)

Szeged Megyei Jogú Városi Önkormányzat 149,0

(Nemzeti Színház)

Székesfehérvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat 49,0

(Vörösmarty Színház)

Szolnok Megyei Jogú Városi Önkormányzat 90,0

(Szigligeti Színház)

Tatabánya Megyei Jogú Városi Önkormányzat 35,0

(Jászai Mari Színház)

Budapest Fõváros VIII.kerületi Önkormányzata

(Bárka Színház) 35,0

Budapest Fõvárosi Önkormányzat

(Bp. Bábszínház, Fõvárosi Operettszínház,

József Attila Színház, Katona József Színház,

Kolibri Színház, Madách Színház,

Mikroszkóp Színpad, Radnóti Miklós Színház,

Thália Színház, Új Színház,Vidám Színpad,

Vígszínház) 1236,6

Összesen: 2829,6

b) Mûvészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás 1178,0 millió forint

A helyi önkormányzatokat költségvetési rendeletükben tervezett színház

támogatási elõirányzatuk arányában a mûvészeti kiadásokhoz való hozzájárulás

illeti meg. Igénybevételének rendjét a mûvelõdési és közoktatási miniszter

1997. január 31-ig rendeletben szabályozza.

c) Bábszínházak mûvészeti támogatása 80,0 millió forint

A helyi önkormányzatokat önálló bábszínházak után mûvészeti támogatás illeti

meg az általuk fenntartott, költségvetési szervként vagy közhasznú társasági

formában mûködõ, az a) pontban nem szereplõ bábszínházak részére, a fenntartó

önkormányzatok költségvetési rendeletében tervezett támogatási elõirányzat

arányában. Igénybevételének rendjét a mûvelõdési és közoktatási miniszter

1997. január 31-ig rendeletben szabályozza.

d) Színházak pályázati támogatása 190,0 millió forint

E támogatást a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium pályázati felhívása

alapján a helyi önkormányzatok által fenntartott - az a) pontban nem szereplõ

-, illetve az általuk támogatott szabadtéri színpadok, nemzetiségi színházak,

valamint színházi vállalkozások és alternatív mûhelyek igényelhetik. Az e

célra felosztható támogatási összeg 190,0 millió forint, amelynek megoszlása

a következõ:

Szabadtéri színházak 60,0 millió forint

Nemzetiségi színházak 35,0 millió forint

Színházi vállalkozások, alternatív mûhelyek 95,0 millió forint

Az elosztásról kuratórium dönt. A támogatás az önkormányzatot illeti meg.

5. SZAMU MELLEKLET AZ 1996. EVI .... TÖRVENYHEZ

A HELYI ÖNKORMANYZATOK ALTAL FELHASZNALHATO

KÖZPONTOSITOTT ELIIRANYZATOK

millió forint

Kiemelt elõirányzat

száma Cél Igénybevétel feltételei Támogatási keret

1. Lakossági közmûfejlesztés A közmûfejlesztések támogatásáról szóló 2500

támogatása módosított 89/1991. (VII.12.) Korm. rendelet

alapján igényelhetõ.

2. Határátkelõhelyek Igényelhet támogatást: 150

fenntartásának, valamint a) minden határátkelõhelyet (kivéve a vasúti

határnyiladék tisztításának átkelõt) fenntartó települési önkormányzat

támogatása az 1996. évi forgalom (ki- és beléptetési

adatok) alapján;

b) határnyíladék tisztítására minden

szárazföldi határsávval rendelkezõ

települési önkormányzat a Belügyminisztérium

Határõrség Határrendészeti Igazgatóságai

által települési önkormányzatonként

visszaigazolt határhossz alapján 65 ezer

Ft/km/év összeggel;

c) a vízi határszakasszal rendelkezõ települési

önkormányzatok a határjelek láthatóságának

biztosítására 100 Ft/határjel összeggel.

Az igényeket a Belügyminisztériumhoz kell

benyújtani 1997. március l5-éig a megyei

TÁKISZ-on keresztül.

Kiemelt elõirányzat

száma Cél Igénybevétel feltételei Támogatási keret

3. Körjegyzõség támogatása A körjegyzõség (a közös képviselõtestület, 600

a körjegyzõi feladatokat ellátó nagyközség,

város) székhelye szerinti önormányzat

polgármestere nyújthatja be az igényt a

Belügyminisztériumhoz a megyei TÁKISZ-on

keresztül egy évben kétszer, június 20-áig

és november 20-áig utólag.

Új körjegyzõségnél a megalakulást követõ

hónap 1-jétõl jár a támogatás.

Minden körjegyzõséget megillet egy

meghatározott, azonos összegû támogatás. A

körjegyzõséget alkotó községek és ezek

állandó lakosságának számától függõen

differenciáltan a körjegyzõség további

támogatásban részesülhet. A differenciált

támogatás rendjét a Belügyminisztérium

állapítja meg és teszi közzé 1997. január

31-éig.

4. Települési folyékony hulladék Igényelheti minden helyi önkormányzat, 230

ártalmatlanításának támogatása amely lakossági folyékony települési

hulladékgyûjtést ártalmatlanítás céljából

saját önkormányzati szervezetével végez,

vagy külsõ vállalkozóval végeztet. A

támogatás az összegyûjtött és a

szabályozott lerakóhelyek által igazolt

ártalmatlanított lakossági folyékony

hulladék után köbméterenként - ÁFA-val

együtt - 106 Ft. Igényelhetõ utólag, az

önkormányzathoz beérkezett, elõzõek szerint

igazolt és az önkormányzat által

felülvizsgált számlák alapján, minden

negyedévet megelõzõ hónap 20-áig a

Belügyminisztériumtól a megyei TÁKISZ-on

keresztül.

Kiemelt elõirányzat

száma Cél Igénybevétel feltételei Támogatási keret

5. Pincerendszerek és természetes a) Pincerendszerek esetén: 840

partfalak veszélyelhárítási

munkálatainak támogatása Igényelheti azon - veszélyeztetett közterülettel

rendelkezõ - település önkormányzata, amely a

település szakszerûen kidolgozott komplex

veszélyelhárítási programját és ezen belül annak

1997-re vonatkozó munkatervét a

Belügyminisztérium Településfejlesztési és

Lakásügyi Fõosztályához benyújtotta.

A támogatásban részesülõ veszélyelhárítási

munkákról (pincékrõl és kapcsolódó

létesítményekrõl), valamint a támogatásnak a

település vállalt önrészesedését is figyelembe

vevõ mértékérõl - a sürgõsség és a védendõ

közvagyon mérlegelésével - tárcaközi bizottság

dönt.

Az ilyen célokra engedélyezhetõ összes támogatás

összege maximálisan 500 millió Ft.

b) Természetes parfalak esetén:

Igényelheti az a települési önkormányzat, ahol a

természetes partfalak mozgása a települést

különösen veszélyezteti és amely önkormányzat a

Belügyminisztériumnak az érintett

társminisztériumokkal egyetértésben 1997. január

31-éig megjelentetett részletes támogatási

feltételei szerint - az abban közölt határidõig -

támogatási igényét benyújtja.

A támogatás összegérõl a tárcaközi bizottság

javaslata alapján a belügyminiszter dönt.

Az e célra engedélyezhetõ összes támogatás

maximálisan 340 millió Ft.

Kiemelt elõirányzat

száma Cél Igénybevétel feltételei Támogatási keret

6. Lakossági víz- és Az elõirányzat azoknak a települési 3000

csatornaszolgáltatás önkormányzatoknak a támogatására szolgál,

támogatása amelyeknél az önkormányzati, az állami és más

szolgáltatók által végzett lakossági közmûves

ivóvízellátás és szennyvízelvezetés, -

ártalmatlanítás túlzottan magas ráfordítással

végezhetõ. Az igénybejelentés rendjérõl a

Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium -

az érintett társminisztériumokkal egyetértésben -

tájékoztatót jelentet meg. A támogatás összegérõl

tárcaközi bizottság dönt. A tárcaközi bizottság -

a rendelkezésére álló elõirányzat keretei között

- az érintett szolgáltatói körben figyelembe

veszi a szolgáltatás tényleges ráfordításait, az

ebben várható változásokat, valamint a lakossági

fogyasztás, illetve szolgáltatás arányait. A

tárcaközi bizottság intézkedik arról is, hogy a

szolgáltató székhelye szerinti önkormányzatokhoz

a jóváhagyott támogatás átutalásra kerüljön. A

támogatásnak a szolgáltatásban résztvevõ

települési önkormányzatok közötti további

megosztását az érintett önkormányzatoknak az

átutalást követõ 30 napon belül, saját

megállapodásuk szerint kell végrehajtaniuk;

amennyiben az elõírt határidõben a megállapodás

nem jön létre, úgy a tárcaközi bizottság dönt. A

támogatást az önkormányzatoknak a lakossági

ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás céljaira kell

felhasználniuk, ideértve az egészséges ivóvízzel

való ellátás ideiglenes módozatait is.

Kiemelt elõirányzat

száma Cél Igénybevétel feltételei Támogatási keret

7. Rendszeres gyermekvédelmi A tartalék a szociális és gyermekjóléti 4000

támogatás tartaléka normatíva emelésére szolgál, a gyermekek

védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló

törvény életbelépésével összefüggésben. A

törvény alapján a települési önkormányzatok

részére az elosztás feltételeit a népjóléti,

a belügy- és a pénzügyminiszter együttes

rendeletben határozzák meg

.

8. Gyermeknevelési támogatás Három vagy több kiskorú gyermek családon 7000

belüli nevelési feltételeinek javítására

szolgál. A jogosultsági kört, a támogatás

mértékét "A szociális igazgatásról és

szociális ellátásokról" szóló törvény

határozza meg. Igénybe vehetõ az

önkormányzatok által már kifizetett

támogatások alapján. Az igénylés rendjét a

30/1993. (II.17.) Korm. rendelet

szabályozza.

9. Helyi önkormányzati hivatásos A támogatás önkormányzati körben történõ 200

zenekarok és énekkarok igénybevétele feltételeirõl a Mûvelõdési és

támogatása Közoktatási Minisztérium 1997. február 15-

éig ad tájékoztatást. A pályázatok

elbírálásáról kuratórium dönt.

Kiemelt elõirányzat

száma Cél Igénybevétel feltételei Támogatási keret

10. Helyi kisebbségi Azonos összegû támogatásra jogosultak az 300

önkormányzatok mûködésének 1997. január 1-jén mûködõ helyi kisebbségi

általános támogatása önkormányzatok a települési önkormányzaton

keresztül, valamint a kisebbségi települési

önkormányzatok.

A támogatás a kisebbségi önkormány-zatokat

mûködési költségeikre illeti meg. A Nemzeti

és Etnikai Kisebbségi Hivatal intézkedik a

Belügyminisztérium útján a Magyar

Államkincstár felé a támogatásnak az érintett

önkormány-zatok részére két egyenlõ

részletben 1997. január 31-ig, illetve

1997. július 31-ig történõ átutalására.

Az évközben megszünõ kisebbségi önkormányzat

- gazdálkodásának végrehajtó szerve útján - a

támogatás rendeltetésszerû felhasználásáról a

megszûnést követõ 30 napon belül az

idevonatkozó bizonylatok becsatolásával

elszámol a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi

Hivatal felé.

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a

Belügyminisztérium útján intézkedik a Magyar

Államkincstár felé a további folyósítás

megszüntetésérõl.

Kiemelt elõirányzat

száma Cél Igénybevétel feltételei Támogatási keret

11. Kompok, révek fenntartásának, Az elõirányzat a meglévõ közforgalmú, 100

felújításának támogatása közútpótló folyami révek, kompok és az

azokhoz szükséges parti létesítmények

felújításának fedezetére szolgál, ha az

említett eszközökön végzendõ munkákat -

kivételes esetben új eszköz beszerzését - a

mûszaki elõírások, vagy a mûszaki állapot

szükségessé teszik.

Az összegnek azon települési önkormányzatok

közötti elosztásáról, amelyeknek az említett

eszközök a tulajdonában és mûködtetésében

vannak, vagy amelyeknek közigazgatási

területén az említett eszközöket közforgalmú-

közútpótló jelleggel érvényes engedély

birtokában mûködtetik, tárcaközi bizottság

dönt. Az igénybejelentés feltételeirõl a

Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi

Minisztérium az érintett

társminisztériumokkal egyeztetett

tájékoztatót jelentet meg.

12. Szakmai fejlesztések Igényelhetik a helyi önkormányzatok a 1600

támogatása közoktatás fejlesztéséhez, megújításához, a

közoktatás számítógépes hálózatának

kiépítéséhez, mûködtetéséhez. A támogatás

részletes feltételeit a Mûvelõdési és

Közoktatási Minisztérium - a Munkaügyi

Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a

Belügyminisztérium véleményének kikérésével -

1997. március 31-éig jelenteti meg.

Kiemelt elõirányzat

száma Cél Igénybevétel feltételei Támogatási keret

13. Pedagógus szakvizsga és Igényelhetik a helyi önkormányzatok a 3400

továbbképzés pedagógus szakvizsga, továbbképzés és

átképzés szervezéséhez. A támogatás

részletes feltételeit a Mûvelõdési és

Közoktatási Minisztérium - a Munkaügyi

Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a

Belügyminisztérium véleményének kikérésével

- 1997. március 31-éig jelenteti meg.

14. Körzeti, térségi feladatok Igényelhetik a megyei 3200

támogatása (fõvárosi) önkormányzatok a Kormány által

létrehozott, továbbá a fõvárosi és a megyei

közalapítványok mûködtetéséhez, a pedagógiai

szakszolgálatok, valamint pedagógiai szakmai

szolgáltatások szervezéséhez.

A támogatás részletes feltételeit a

Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium - a

Munkaügyi Minisztérium, a

Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium

véleményének kikérésével - 1997. március 31-

éig jelenteti meg.

A támogatás összegét az önkormányzat köteles

a megyei, fõvárosi, országos közalapítvány

részére átutalni.

15. Pedagógusok szakkönyv- Igényelhetik a helyi önkormányzatok az 1700

vásárlásának támogatása általuk fenntartott oktatási intézményben

közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus

munkakörben foglalkoztatottak után. Az

igényjogosultság részletes feltételeit és az

eljárást a Mûvelõdési és Közoktatási

Minisztérium 1997. március 31-éig

rendeletben szabályozza.

Kiemelt elõirányzat

száma Cél Igénybevétel feltételei Támogatási keret

16. Tankönyv-vásárlás támogatása A helyi önkormányzatok költségvetésében 1300

tervezett tanulói létszám alapján a

Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium

1997. augusztus 31-ig gondoskodik a

támogatási összeg normatív módon történõ

elosztásáról.

17. Érettségiztetés, Igényelhetik a helyi önkormányzatok az 300

szakvizsgáztatás támogatása érettségi és szakvizsgaelnökök

díjazásához. Igényfelmérés alapján a

Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium

határozza meg az elosztás feltételeit és

módját.

18. Gyermek és ifjúsági feladatok A támogatási keret felhasználásáról a 100

Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Tanács

dönt.

19. Hozzájárulás a A központi költségvetés egyszeri 3500

létszámcsökkenés-sel hozzájárulást biztosít a helyi

kapcsolatos kiadásokhoz önkormányzatoknak, a feladatellátás

racionálisabb megszervezése kapcsán hozott

létszámcsökkenési döntései miatti

kötelezettségek teljesítéséhez.

A pályázat feltételeit a belügyminiszter a

pénzügyminiszterrel egyetértésben

1997. január 31-ig jelenteti meg.

20. Közgyógyellátás támogatása E törvény 43. § (7) bekezdésében foglalt 0

felhatalmazás, valamint a szociális

igazgatásról és egyes szociális ellátásokról

szóló módosított 1993. évi III. törvény

módosítása tartalmazza az elõirányzat

összegét és igénybevételének feltételeit.

Központosított elõirányzat összesen 34 020

6. számú melléklet az 1996. évi ........ törvényhez

A mûködésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítõ

támogatása

1. Vis maior esetében támogatás

A helyi önkormányzat támogatást igényelhet a rendkívüli, váratlan események

következtében felmerülõ, az önkormányzati tulajdont sújtó természeti vagy

más károk mérséklésére - figyelembevéve a biztosításból vagy egyéb módon

megtérülõ károkat-, valamint az elõre nem látható, az önkormányzat

körültekintõ gazdálkodása ellenére többletkiadásokkal járó kötelezettségek

részbeni vagy teljes elismerésére. Nem tartoznak e támogatási körbe az

elmaradt felújításból, karbantartásból eredõ, korábban megelõzhetõ károk

helyreállítását, illetve felújítási elõirányzatok pótlását célzó támogatási

igények. Nem támogathatók azok a kérelmek sem, ahol a jelzett károk

helyreállítása a helyi önkormányzattól elvárható.

A támogatási kérelmekhez mellékelni kell:

- az önkormányzat 1997. évi költségvetésérõl szóló képviselõ-testületi

elõterjesztést és rendeletet,

- a káresemények bekövetkeztét, a többletkiadások kötelezettségét tanúsító

bizonylatot (pl. kárbecslés, szakértõi vélemény, költségvetés, számla,

egyéb okirat),

- a képviselõ-testület elõterjesztését és határozatát (nyilatkozatát) arra

vonatkozóan, hogy az önkormányzat saját erejébõl - részben, vagy

egészében - a vis maior helyzetét nem tudja feloldani.

A kérelmet - mellékletekkel - a helyi önkormányzatok 2 példányban a

Pénzügyminisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Fõosztályának

küldik meg.

A támogatás odaitélésérõl a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt

dönt.

A támogatás rendeltetésszerû felhasználásáról - annak megtörténtét követõ

30 napon belül - a helyi önkormányzat az idevonatkozó bizonylatok

becsatolásával a Pénzügyminisztériumnak köteles elszámolni.

Önhibán kívül hátrányos helyzetben lévõ (forráshiányos) helyi

önkormányzatok támogatása.

A forráshiányból eredõ jelentõs ellátóképesség-csökkenés esetén az önhibán

kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévõ helyi önkormányzatok kiegészítõ

támogatást igényelhetnek. E támogatást csak az az önkormányzatat

igényelheti amely a normatívan képzõdõ forrásokon túl a saját források

maximális feltárására (helyi adóztatás, vagyonhasznosításból származó

jövedelmek, stb.) és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések

(pl. intézmények társulásos mûködtetése, körjegyzõség, hatósági feladatok

társulás útján való ellátása) mellett sem képes a kötelezõ önkormányzati

feladatok ellátására, valamint az 1990. december 31. elõtti hitel-,

kötvénykötelezettség és azok 1997. évben esedékes kamatai teljesítésére.

Nem igényelhet támogatást ezen a címen az a helyi önkormányzat amely:

a) helyi adó bevezetésérõl nem döntött,

b) felhalmozási célú kiadást tervez, ideértve az 1991. január 1. után

felvett fejlesztési célú hitel törlesztését és kamatait, kivéve ha ennek

a teljes forrása kifejezetten erre a célra kapott támogatás, lakossági

befizetés, egyéb felhalmozási bevétel vagy átvett pénzeszköz,

c) intézményeit is ideértve, 3 hónapra, vagy ennél hosszabb idõre

lekötött tartós bankbetéttel, vagy legalább ilyen idõtartamra szóló,

bank által kibocsátott értékpapírral, állampapírral rendelkezik,

d) az egészségügyi, szociális, oktatási intézmények intézményenkénti

kihasználtsága az 50 %-ot nem éri el, kivéve azt a települési

önkormányzatot, ahol intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel,

e) az alacsony kihasználtsággal mûködõ intézményeinek társulás útján

történõ közös fenntartását nem kezdeményezte.

A forráshiány összegének megállapításánál csak a kötelezõ önkormányzati

feladatok 1996. évi tényleges mûködési kiadásait - az 1997. évi

költségvetési törvénybõl fakadó kötelezettséggel, továbbá az államháztartás

alrendszereitõl átvett kötelezõ feladatok elõirányzatának összegével

növelten - lehet figyelembe venni.

A helyi önkormányzatok igényüket a Pénzügyminisztériumhoz a TÁKISZ-okon

keresztül nyújthatják be. A TÁKISZ-okhoz való beérkezés idõpontja:

- 1997. április 30.

- 1997. szeptember 30.

Az igénylést a következõ dokumentumokkal kell megküldeni (az 1997. elsõ

félévre vonatkozó dokumentumok csak a második határidõre szükségesek)

- az 1996. évi költségvetés végrehajtásáról, az 1996. évi önkormányzati

pénzmaradvány megállapításáról és felhasználásáról, az 1997. évi

költségvetésrõl és az

- 1997. elsõ félévi beszámolóról szóló képviselõ-testületi elõterjesztés

és rendeletet, illetõleg határozat,

- az 1990. december 31. elõtti hiteltartozás és kamatai 1997. évet érintõ

kötelezettségének igazolásáról szóló banki bizonylat,

- mûködési célú évenbelüli hitelek és azok kamatainak (kivéve a munkabér -

hitelek) igazolásáról szóló banki bizonylat,

- a képviselõ-testület nyilatkozata a c)-e) pontokban foglaltak

igazolására.

A TÁKISZ-ok az elõzõekben jelzett határidõket követõ 30 napon belül a

rendelkezésre álló dokumentumok és helyi ismereteik alapján rövid elemzést

készítenek a figyelembe vehetõ forráshiány összegére. A kérelmeket és azok

mellékleteit 2 példányban a Pénzügyminisztérium Önkormányzati és

Területfejlesztési Fõosztály részére megküldi.

A kérelmek döntés-elõkészítése során - indokolt esetben - a

Pénzügyminisztérium és Belügyminisztérium további információkat kérhet az

önkormányzatoktól, vagy az illetékes TÁKISZ-tól. A támogatások

odaítélésérõl készített közös javaslatot a pénzügyminiszter és a

belügyminiszter bemutatja az Országgyûlés Önkormányzati és Rendészeti

Bizottságának. Ezt követõen támogatásuk odaítélésérõl a pénzügyminiszter és

a belügyminiszter együtt dönt. A döntésüket - évenként két alkalommal - a

Magyar Közlönyben teszik közzé. Az átutalás - a nettó finanszírozás

keretében - a közzététel hónapjáig idõarányosan járó támogatásra szólóan

egy összegben, a további rész havi ütemezésben történik.

3. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi

önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes

kamattámogatására az adósságrendezés alatt mûködési célra igényelhetõ

támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára.

a) A visszterhes kamattámogatás iránti kérelmet nyújthat be az a helyi

önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról

szóló 1996. évi XXV. törvényben szabályozott eljárás keretében az

egyezséget pénzintézeti hitellel teremtette meg.

A visszatérítendõ kamattámogatás összege legfeljebb a jegybanki

alapkamat + 1 % mértékig nyújtható. A kamattámogatás

kamatmentes. Visszatérítését a hitel lejáratát követõ évben kell

megkezdeni. A kamattámogatás visszatérítésének idõtartama nem lehet

hosszabb, mint a hitel futamideje. A kérelemhez mellékelni kell a

pénzintézeti hitelrõl kötött megállapodást, az önkormányzat saját

forrásaira és a fizetõképességére vonatkozó nyilatkozatot, a

kamattámogatás visszatérítéséhez elõkészített megállapodás tervezetét és

az ezeket bizonyító okiratokat.

b) Az adósságrendezés megindítását követõen, az adósságrendezési eljárás

idõtartama alatt a forráshiányból eredõ jelentõs ellátóképesség-

csökkenés és az e törvény 6. számú mellékletének 2. pontjában foglalt

feltételek fennállása esetén a helyi önkormányzat támogatást

igényelhet. E támogatást csak az a helyi önkormáyzat igényelheti, amely

a számára nettó módon folyósított normatív állami hozzájáruláson,

személyi jövedelemadón és egyéb állami támogatáson túl a saját források

maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett

intézkedések mellett sem képes a válságköltségvetésben vagy a mûködési

válságtervben foglalt feladatok ellátására.

A visszterhes kamattámogatás és a mûködési támogatás igénylésének és

elbírálásának rendjét a helyi önkormányzatok adósságrendezési

eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes

kérdéseirõl szóló 95/1996. (VII.4.) Korm. rendelet 10-14. §-ai

rögzítik.

A kérelmek döntéselõkészítése során indokolt esetben a

Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium további információkat kérhet

az önkormányzatoktól, vagy az illetékes TÁKISZ-tól.

c) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közremûködõ

pénzügyi gondnokok díjához állami támogatás vehetõ igénybe.

A pénzügyi gondnokok díjának folyósításáról - a bíróság díjmegállapító

végzésének jogerõre emelkedését követõen - a belügyminiszter intézkedik

a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi

XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseirõl szóló

95/1996. (VII.4.) Korm. rendelet 9. §-a alapján.

A pénzügyi gondnok díjának összege 1997-ben legalább 500 ezer forint,

legfeljebb 2500 ezer forint.

7. számú melléklet az 1996. évi ....... törvényhez

Helyi önkormányzati hivatásos tûzoltóságok támogatása

Hivatásos önkormányzati tûzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatok állami

támogatásának feltételei:

A hivatásos önkormányzati tûzoltóság állami támogatásának megállapítása - az

egyes ellátási körzetekhez tartozó térségek eltérõ természeti és épített

környezeti adottságai miatt - több elemes normatíva alkalmazását indokolja.

A tûzoltási, a tûzmegelõzési és a mûszaki mentési feladatok ellátásának

feltételeit leginkább jellemzõ alábbi szakmai mutatók és azokhoz kapcsolódó

normatívák alapján történik az egyes érdekelt önkormányzatok állami

támogatásának megállapítása:

1. A személyhez kötõdõ juttatások és járulékok alapján számított támogatás

összegét a létszámnormatíva (948 873.- Ft/fõ), illetve a hivatásos

önkormányzati tûzoltóparancsnokság 78/1995. (VI.27.) Kormányrendeletben

meghatározott létszámának szorzata adja.

2. A tûzoltóságok mûködtetési (dologi) kiadásai alapján számított támogatást

a) a tûzoltó laktanyák üzemeltetésénél a telekkönyvi nyilvántartásban,

illetve a használatba vételi engedélyekben bejegyzett alapterület és az

1 m2-re vetített normatíva (2000 Ft) szorzatának-,

b) a tûzoltó jármûvek üzemeltetésénél az 59/1995. (V.30.) Kormányrendeletben

tûzoltóparancsnokságonként meghatározott tûzoltó jármûvek számának, és a

jármûvek 3 év átlaga alapján számított futásteljesítményének, valamint az

üzemeltetési és karbantartási normatíva (41.- Ft/km) szorzatának-,

c) a különleges szereknél (magasból mentõk, daruk, mûszaki mentõ szerek, por

és habbal oltó jármûvek) az 59/1995. (V.30.) Kormányrendeletben

tûzoltóparancsnokságonként meghatározott jármû-szám, illetve az évi

rendszeres és kötelezõ mûszaki felülvizsgálat átlagos normatívája

(250 000.- Ft/db) szorzatának-, a Fõvárosi Tûzoltó Parancsnokságnál

használt speciális szerek (búvárszerek, tûzoltó hajó, 50 tonna feletti

daru, légzõbázis eszközei) mûszaki felülvizsgálatának kiadásaihoz, az

ország egész területére kiterjedõ ellátási kötelezettség miatt, az

eszközök jogszabályban meghatározott száma és a szerenkénti kiegészítõ

normatíva (225 000.- Ft/db) szorzatának-,

d) a mûködéssel kapcsolatos egyéb dologi kiadások fedezetéhez (irodaszer,

tisztítószer stb.) a 78/1995. (VI.27.) Kormányrendelet szerinti létszám és

a számított (68 600 Ft/fõ) normatíva szorzatának összege adja.

3. A készenléti szolgálattal nem rendelkezõ hivatásos önkormányzati

tûzoltóparancsnokságok állami támogatására a 78/1995. (VI.27.)

Kormányrendeletben megállapított létszám alapján 1 210 000 Ft/fõ

normatívával számított összeg áll rendelkezésre.

4. A hivatásos önkormányzati tûzoltóparancsnokságokat fenntartó

önkormányzatokat a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak

szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény alapján - az

illetménypótlékok 1997. november 1-jei bevezetése miatt, a

Belügyminisztérium felmérése szerint - 1997. évben együttesen 79 824 ezer Ft

többlettámogatás illeti meg a normatív módon számított összegeken felül.

8. sz. melléklet az 1996. évi ...... törvényhez

Kiegészítõ hozzájárulás a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai

neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához, továbbá a két tanítási nyelvû

középiskolai oktatáshoz

1. Nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók

a) óvodai neveléséhez 19 500 Ft/fõ

b) általános iskolai, középiskolai, szakiskolai,

szakmunkásképzô iskolai oktatásához 23 000 Ft/fõ

A helyi önkormányzat a 3. számú mellékletben meghatározott hozzájárulás

mellett normatív hozzájárulást igényelhet az általa fenntartott nevelési-

oktatási intézményben a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók részére

szervezett óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz. A kiegészítõ

támogatás akkor igényelhetõ, ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás

a mûvelõdési és közoktatási miniszter által kiadott vagy jóváhagyott nemzeti,

etnikai kisebbségi nevelési, nevelési-oktatási terv, program alapján

folyik. Nem jár a hozzájárulás abban az esetben, ha az óvoda, általános iskola

olyan településen mûködik, amelyen nem alakult helyi kisebbségi önkormányzat,

illetve nincsen kisebbségi szószóló, kivéve, ha legalább nyolc ugyanahhoz a

nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó szülõ kezdeményezte az óvodai nevelés,

iskolai oktatás indítását. Ha az óvoda, iskola olyan településen mûködik,

amelyen nem alakult helyi kisebbségi önkormányzat, illetve nincsen kisebbségi

szószóló a hozzájárulás akkor vehetõ igénybe, ha az országos kisebbségi

önkormányzat véleménye alapján az nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát

el.

2. Kiegészítõ támogatás a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléshez,

iskolai oktatáshoz 18 000 Ft/fõ

A helyi önkormányzat az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás

megszervezéséhez az 1. pontban meghatározott hozzájárulás mellett igényelheti

e hozzájárulást a következõ feltételek együttes megléte esetén:

a) az óvodai gyermeklétszám a nevelési év elsõ napján a 60, az iskolai

tanulólétszám a tanítási év elsõ napján a 130 fõt nem haladja meg,

b) a nevelési-oktatási intézményben ugyanazon az évfolyamon csak egy óvodai

csoport, iskolai osztály van,

c) az óvodai csoportot, iskolai osztályt a közoktatásról szóló törvényben

meghatározott maximális létszám ötven százalékánál kisebb gyermek, tanulói

létszámmal tudja índítani megfelelõ gyermek, tanuló jelentkezésének hiánya

miatt.

3. Két tanítási nyelvû középiskolai oktatás 5 000 Ft/fõ

A helyi önkormányzat a 3. számú mellékletben meghatározott hozzájárulás

mellett normatív hozzájárulást igényelhet az általa fenntartott nevelési-

oktatási intézményben szervezett két tanítási nyelvû gimnáziumi és

szakközépiskolai oktatáshoz, ha azt a mûvelõdési és közoktatási minisztérium

által közzétett - módosított 29207/1987. (Mûv.K. 22.) számú - engedélyben

foglaltaknak megfelelõen szervezték.

Az egyes pontokon belül meghatározott normatív állami hozzájárulás 1 fõ

ellátott/oktatott létszám után csak egy jogcímen igényelhetõ.

9. számú melléklet az 1996. évi .... törvényhez

A fegyveres erõk költségvetési létszáma

A Magyar Honvédség létszáma (fõ):

MEGNEVEZÉS Létszám

tiszt 8634

tiszthelyettes és zászlós 8453

sor-, szerzõdéses és hallgatói 26 881

állomány együtt

honvédségi közalkalmazott és 11 789

köztisztviselõ együtt

mindösszesen 55 757

A határõrség létszáma (fõ):

MEGNEVEZÉS Létszám

tiszt 1955

tiszthelyettes és zászlós 5371

sorállomány 7094

határõrségi közalkalmazott és 2400

köztisztviselõ

mindösszesen 16 820

11. számú melléklet az 1996. évi . törvényhez

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt. költségvetési befizetési

kötelezettségei

és a privatizációval, a vagyonkezeléssel összefüggõ

ráfordítási, tartalékolási elõirányzatai

Elõirányzat millió forint

Megnevezés 1997.

1. Költségvetési befizetési kötelezettség

- az állami vagyon privatizációja bevételébõl 60 000

- az állami vagyonnal kapcsolatos osztalék 10 000

- az adóskonszolidációs követelések értékesítése alapján 12 000

Összesen: 82 000

2. Ráfordítások

- közvetlen privatizációs és privatizációt elõkészítõ kiadások

(díjak, 12 000

jutalékok) 3500

- mûködési költségek 10 000

- jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos

kifizetések 21 000

- a belterületi föld értéke alapján, az alapítói jogon

kifizetendõ, a helyi 20 000

önkormányzatokat megilletõ kifizetések 2000

- az 1989. évi XIII. tv. alapján az átalakuló társaságoknak a

priv. után

visszautalásra kerülõ 20%-os részesedés teljesítése 13 000

- a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos

kifizetések

- reorganizációra a Kormány egyedi jóváhagyásával 1000

ebbõl éves szinten 1000 millió forint értékig, ügyletenként

200 millió forint 1000

összeghatárig az ÁPV Rt. Igazgatósága - a Kormány félévenkénti

utólagos 7000

tájékoztatása mellett - dönthet

- a gazdálkodók által okozott, vagyonfedezettel nem rendelkezõ

környezeti 360

károk és veszélyeztetések elhárításának támogatására a 90 860

Környezetvédelmi

Alapba félévente egyenlõ összegû átutalás

- Mecsek Urán veszteség fedezete

- A területefejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló 1996. évi 12 000

XXI. törvény

rendelkezései szerint a területfejlesztés központi, valamint a

regionális és

megyei területfejlesztési tanácsok fejlesztési programjainak

támogatására

- Nem az ÁPV Rt portfóliójába tartozó volt szovjet ingatlanok

környezetvédelmi kárelhárítás

Összesen:

3. Tartalékolás

A jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos

jövõbeni

kifizetésekre

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

I. A KORMANYZAT GAZDASAGPOLITIKAJANAK FI VONASAI 1997. EVBEN

A.

Gazdaságpolitikai törekvések, a makrogazdasági egyensúlyviszonyok

1. Keretfeltételek

Az 1997. évi gazdaságpolitika a kormány középtávú gazdasági stratégiáján

alapul, ugyanakkor figyelembeveszi az 1996. évi gazdasági folyamatokból adódó

tapasztalatokat is. Ma úgy tûnik, hogy ez utóbbiak nem változtatnak lényegesen

az 1997. évi várható folyamatok karakterén, így gazdaságpolitika és ezen belül

a pénzügypolitika mozgásterén sem.

A gazdaságpolitika változatlanul arra törekszik, hogy folytassa az eddig

sikeresnek bizonyult stabilizációs irányzatot. (Ennek hatására az ország

fizetési mérlege a programban elõirányzott 2 milliárd USD-nél akár már idén is

lényegesen jobb lehet és 1997-ben 1,5-2 milliárd USD körül alakulhat.)

Folytatni indokolt továbbá - de kisebb mértékben, konszolidált körülmények

közt és módszerekkel - a vállalkozói szféra javára megkezdett

jövedelemátcsoportosítást is, úgy, hogy a többletjövedelem ott a szükséges

strukturális átalakulásokat elõidézõ beruházásokban testesüljön meg. (Ezt

hivatottak segíteni az 1997-re elõirányzott adópolitikai intézkedések, a

beruházások élénkítése érdekében a közelmúltban elhatározott intézkedések,

valamint az állami beruházások 1997-re elhatározott bõvítése is.) A cél tehát

nem különleges kedvezmények nyújtása meghatározott területekre koncentrálva,

hanem általában a vállalkozói szféra befektetési kedvének ösztönzése.

1997-ben a gazdaság növekedése várhatóan 2 % körül alakul, ami lehetõséget ad

- gyökeresen eltérõen a korábbi évektõl - a belföldi felhasználás szerény

bõvülésére. A belföldi keresletet globálisan korlátozó intézkedésre tehát már

nem kerül sor, így - a teljesítmények kedvezõbb alakulása mellett - a

lakossági fogyasztás már nem csökken és a reálbérek gyakorlatilag stagnálni

fognak.

Továbbra is elõtérben áll - az 1995. évi radikális stabilizációs intézkedések

hatására kialakult "árpúp" nyomán - az infláció leszorítására irányuló

gazdaságpolitika. Az idén hónapról-hónapra csökkenõ árindex mutatja, hogy ez a

törekvés reális; így ma is bizonyosnak látszik, hogy az év végére az elmúlt év

végéhez képest az árindex 20 % körül lesz. 1997-re átlagosan 18 % körüli

inflációval számolunk.

Változatlanul cél az államháztartás újraelosztó szerepének, GDP-hez mért magas

arányának csökkentése, mert ez növeli a vállalkozói szféra rendelkezésére álló

forrásokat, gyorsítja a versenyszektor potenciális növekedését, elõsegíti a

gazdaság versenyképességét. Ugyanakkor a költségvetési intézményi kör, mai

méretében és szerkezetében - a feladatok és intézményhálózat átalakítása,

egyes intézmények racionalizálása, a bevételek növelése nélkül - olyan

automatikus, az infláció által determinált kiadásnövekedést vetít elõre, amit

hosszabb távon nem lehet finanszírozni.

A jövedelempolitikában a gazdasági teljesítményekkel összhangban álló

munkajövedelem-kiáramlást kell elõsegíteni az érdekegyeztetõ fórumok

közremûködésével. Ha ez nem így történik, akkor a hazai termékek relatív

versenyképességének romlása lesz a korlátja a késõbbi tartós fellendülésnek.

A gazdaságpolitika a monetáris és fiskális politika közelmúltban

kicsiszolódott összehangoltságára épül. Sikeresnek bizonyult és fenntartandó

az elõre meghirdetett csúszó árfolyampolitika, mint a kiszámíthatóságot, az

inflációs várakozások lehûtését, a spekulációs tõkemozgások kordában tartását

szolgáló alapvetõ monetáris politikai eszköz, amely idõközben bizonyította

saját hitelességét. A kialakult mértékek elégségesek ahhoz, hogy fenntartsák a

hazai termelõk relatív versenyképességét és egyidejûleg fékezzék az inflációs

várakozásokat. A beáramló külföldi deviza által generált - a tartós, a

gazdaság fejlesztését szolgáló közvetlen külföldi mûködõtõke beáramlást

meghaladó - forintforrás-bõvülést azonban a jövõben is semlegesíteni kell a

túlzott forintlikviditás elhárítása érdekében, minél kisebb - de

elkerülhetetlenül jelentõs - kamatköltségek mellett.

Továbbra is jelentõs privatizációs bevételekkel lehet számolni, ezek a

bevételek azonban a jövõben sem költhetõk el. (Nem áll ezekkel a bevételekkel

szemben többlettermelés, azaz többlet árualap, hanem a privatizáció során az

állam reálvagyona pénzvagyonná alakul át, amit ha fogyasztásra költ el, az

vagyonvesztést és természetesen fizetésimérleg-romlást okoz.)

Mindez együtt lehetõséget teremt egy olyan kiegyensúlyozott és tartós

növekedési folyamat beindulására, amelynek a húzóereje az export és dinamikus

beruházási tevékenységen alapul. A fogyasztás csak ezeknek a tényezõknek a

hatására növekedhet - semmiképp sem fordítva.

2. Államháztartási reform

A gazdaságpolitika prioritásai változatlanok. A közelmúltban - szükségképpen -

a mennyiségi alkalmazkodást elõmozdító eszközök alkalmazása állt elõtérben,

most azonban a külsõ finanszírozás feszültségeinek oldódása nyomán a

reformjellegû változások kapnak nagyobb súlyt (pénzügyi intézményi rendszer

átalakítása, általában az Európai Unióval való konformitás javítása), amelyek

csak hosszabbtávon, de tartósan hatnak a gazdasági szereplõk viselkedésére és

ezáltal a gazdasági szerkezet átalakulására is.

Az államháztartás reformja az állam szerepének alapvetõ megváltoztatását

jelenti, túlmutat a szûken vett fiskális megszorításokon. A paternalista

típusú állami gondoskodás átalakulásával párhuzamosan, ténylegesen leépül a

túlméretezett állam, párhuzamosan pedig lépésrõl-lépésre kialakulnak a

tartósan finanszírozható állami feladatrendszerek és ezek stabil

játékszabályai.

Az állam által finanszírozott szféra reformja egyfelõl ennek a körnek a

szûkítését jelenti, másfelõl azt, hogy

- Az e körben mûködõ intézményrendszerekben fokozatosan érvényesüljenek

hatékonysági követelmények. A szolgáltatók felvállalható, szabályozott

feladatokhoz és teljesítmény-követelményekhez igazítva nyerjék el

jövedelmüket. (Nem lehet olyan helyzetet elõidézni, amikor a piaci szektorban

durván érvényesülnek a teljesítménykövetelmények, miközben a

közszolgáltatások körében ilyen kényszer nincs).

- Ki kell terjeszteni a rászorultsági elv, a célzott támogatások körét, a

mindenkire kiterjedõ kedvezmények rovására.

Az államháztartási reform heterogén, sok területre kiterjedõ, különbözõ

szakmai szempontokon alapuló átalakulási folyamatot jelent, amely már most

érinti az egészségügyi ellátást, a szociális transzfereket, a felsõ- és

közoktatást, a közigazgatást, az önkormányzatok szabályozását egyaránt. A

reformlépések

- az ún. nagy rendszerek (egészségügy-nyugdíjfinanszírozás, felsõoktatás)

mûködésének (nemcsak finanszírozásának!) racionalizálását helyezik kilátásba;

- tartalmaznak egy átfogó intézményi racionalizációt;

- és fájdalmas kiadási megszorításokat is hoznak. Így pl. a költségvetési

intézmények dologi kiadásainál nem lehet teljes egészében kompenzálni az

inflációt többlet-juttatással (illetve többlet forrással).

A nyugdíjreform eredményeképpen olyan vegyes finanszírozású rendszer

kialakítása a cél, amely három pillérbõl áll, jótékonyan ötvözi a felosztó-

kirívó és a tõkefedezeti rendszer elõnyeit, kiküszöböli a hátrányokat és ezzel

egyidejûleg garantálja az állampolgárok idõskori jövedelmének a biztonságát.

Emellett intézkedéseket kell kidolgozni a rokkantnyugdíjazás rendszerének

korszerûsítésére is.

Az egészségügy átalakítási programjának alapvetõ célja: az egyensúlyi

követelményeknek megfelelõ források felhasználásával kielégítõ feltételeket

biztosítani a népesség egészségügyi állapotának javításához. 1997-ben a

legfontosabb feladat az egészségügyi intézményrendszer strukturális

átalakítása, a szükségletek és az ellátási lehetõségek közötti különbségek

mérséklése.

Az egészségügyi rendszerben tisztázni kell a biztosítási jogviszonyok és a

nyújtott szolgáltatások kapcsolatát. Ebben az összefüggés-rendszerben kell a

lakossági térítési díjak szélesebb bevezetésének lehetõségét megvizsgálni.

1997-tõl a társadalombiztosítás stabil gazdálkodásának egyik alapfeltétele a

járulékreform, melynek segítségével szélesíteni lehet a járulékalapot és

egyenletesebbé tehetõ a különbözõ jövedelemtípusok terhelése. Természetesen

ezeknél a lépéseknél az alkotmányossági követelményeknek megfelelõen kell a

nyújtott szolgáltatásokat is kibõvíteni.

A szociális ellátásoknál 1997-ben tovább kell folytatni a célzottság és a

szelektivitás érvényre juttatását a rászorultak valós támogatása érdekében.

Ennek megfelelõen meg kell indítani a mai szétparcellázott ellátások

alapvetõen egységes jövedelem-kiegészítõ támogatássá alakítását, melynek

eredményeképpen az állampolgár adott élethelyzetbe kerülve biztosan számíthat

az állam segítségére. A jogosultságnál jellemzõen a rászorultsági elv

erõsítése szükséges, a normativitás szûkítésével együtt. Az

intézménystruktúrát pedig úgy kell módosítani, hogy a rászorulók gondjaival

olyan intézmények foglalkozzanak, amelyek e tevékenységüket nem csupán

hivatalból, hanem szolgálatként végzik.

A felsõoktatásban a képzési költségeket és az intézményfenntartást érintõ új,

normatív finanszírozási rendszer lép életbe, mely jobban igazodik az

intézmények vállalt feladataihoz és valós igényeihez. Az államilag

finanszírozott hallgatólétszám növekedésébõl adódó többletkiadások miatt a

felsõoktatás növekvõ összegû költségvetési támogatásban részesül. A

felsõoktatásnál, illetve a közoktatásban a teljesítményelv érvényesítése

tekinthetõ központi kérdésnek.

A helyi önkormányzatoknál elsõ lépésként a hatásköri és feladatszabályozást

kell átalakítani.

A reformjellegû változások nem elsõdlegesen azt célozzák meg, hogy csökkentsék

az államigazgatás terheit, de az adott körülmények között kénytelenek vagyunk

úgy megvalósítani mindezeket, hogy ez egyben az államháztartási kiadások

érdemleges szûkülését eredményezze. Egy ilyen "visszafogó reform"

megvalósítására a közigazgatás területén általában és a közszolgáltatásoknál

jó néhány területen reális lehetõség mutatkozik.

B.

A gazdálkodás vállalkozói szemszögbõl

A gazdaságpolitika kiszámíthatóbb és egyértelmûbb, továbbá lehetõleg kedvezõbb

feltételeket kíván teremteni a vállalkozások piaci helytállásához:

- A jövedelem- és pénzpolitika a stabilizáció és a versenyképesség javítása

végett szükségképpen szigorú, feszes marad, de már a lakossági, fogyasztási

kereslet csökkentésére sincs szükség, abszolút restrikció errõl az oldalról

sem rombolja a piaci kapcsolatokat.

- Az infláció, a kamatok, a vállalkozások közterhei csökkennek, mindez kedvez

a versenyképesség, a tõkefeltételek javításának.

- A strukturális átalakulás fõ irányai lényegesen egyértelmûbbé válnak.

Befejezéséhez közeledik a privatizáció és felgyorsul a pénz- és tõkepiaci

rendszer fejlõdése.

1. A vállalkozói szféra forráshelyzetének változása

Az 1995-96. évi külsõ egyensúly javulás alapvetõ tényezõje volt az

államháztartás deficitfinanszírozási igényének visszafogása. Az államháztartás

1997-ben sem bõvíti az aggregált keresletet (erre utal az elsõdleges egyenleg

és a kamatkiadások inflációs komponensének kiszûrésével számított egyenleg

is).

A teljes államháztartási deficitfinanszírozási igény azonban 1997-ben nõni fog

amiatt, hogy a gazdaságban 1995 közepétõl egy jelentõs adósságstruktúra

átrendezõdés folyik. Ennek lényege, hogy az enyhén csökkenõ összes nettó

adósságon belül csökken az állami és nõ a vállalkozói szféra aránya. Az

átrendezõdés során egyben az állam (jegybankkal konszolidált) adósságán belül

nõ a forintadósság súlya a külföldi adóssághoz viszonyítva, míg a lakosság és

a vállalkozói szféra nettó vagyonpozícióján belül viszont a külföldi források

súlya emelkedik. (Ez a vállalkozásoknál nagyobb külföldi adósságban, a

lakosságnál kisebb deviza-megtakarításban jelentkezik.) A szerkezetváltás

mögött olyan pozitív folyamatok vannak mint pl.: a forint iránti bizalom

növekedése, a vállalkozások javuló külsõ forrásbevonó képessége, a külföldiek

nagyobb bizalma.

Mindez azonban a reál vagyon változatlansága mellett az állam számára a nettó

kamatteher növekedését, míg a vállalkozásoknál e teher mérséklését, a

lakosságnál a nettó kamatbevétel növekedését jelenti nominál értékben. Az

érvényes metodika szerint ugyanis a belföldi adósságon, megtakarításon

elszámolt kamat a reálkamaton felül tartalmazza az infláció teljes mértékét

is; a devizában fennálló adósságon, megtakarításon viszont nem jelenik meg a

leértékelés hatása, ez a vagyon az adósságállomány növekményében kerül

elszámolásra. Az eltérõ elszámolás miatt az átstrukturálódás úgy jelentkezik,

hogy a kamatterhek az államnál látszólag növekednek, míg a vállalkozóknál

csökkennek, a lakosság kamatbevétele pedig nõ (azonos reál vagyoni pozíció

esetén). Mivel a portfolió átrendezés 1996-97-ben jelentõs és növekvõ (több

milliárd dollárt jelent), a kamathatás markáns és egyre határozottabban

jelenik meg. Ezért látszólag kisebb a vállalkozói szféra nettó hitelfelvétele,

de nagyobb az államháztartás deficitje és nagyobb a lakosság nettó

megtakarítása is. Így 1997-ben a vállalkozói szféra nettó forrásbevonása

csökken, az államháztartás teljes finanszírozási igénye viszont nõ az 1996.

évihez képest. Ez azonban - az elõzõek alapján - nem a kiszorító hatásnak

tudható be, hanem az adósság szerkezeti átrendezõdésének. (A strukturális

változás hatásától eltekintve a vállalatok nettó forrásbõvülése tovább tart,

azzal a lakosság nettó megtakarítása kevésbé nõne, az államháztartási deficit

lényegesen kisebb lenne, mindez a külsõ forrásbevonás forintban számolt

összegének csekély emelkedése mellett, amit a leértékelési hatás magyaráz.)

A számítások szerint a vállalkozói szféra felhalmozásra fordítható saját

forrásai (az adózás utáni eredmény és az értékcsökkenés együtt) viszont

összességében egyértelmûen és nagymértékben nõnek: 1996-ban mintegy 60-70,

1997-ben közel további 50 %-kal emelkednek. A vállalkozások saját és

hitelforrásainak együttes, jelentõs bõvítése megfelelõen alátámasztja a

beruházási fellendülést.

A meghirdetett csúszó árfolyampolitika fenntartása (fokozatosan csökkenõ

mértékekkel) továbbra is kiszámítható gazdálkodási környezetet teremt a

vállalkozások számára. A követendõ árfolyampolitika mellett a vállalatok

versenyképessége változatlan marad, miközben jelentõs könnyebbséget jelent a

csökkenõ inflációval összhangban lévõ kamatmérséklõdés.

A kamatpolitikában több szempontra kell figyelemmel lenni. A kamatoknak

továbbra is segíteniük kell a megtakarítási hajlandóság magasan tartását,

ugyanakkor el kell kerülni, hogy a deviza- és a forint-megtakarítások kamatai

közötti diszparitás túlzott deviza-beáramlást eredményezzen. (A

kamatdiszparitás azonban nem szüntethetõ meg, mivel csak így tartható a

meghirdetett árfolyampolitika.)

A gazdaság stabilizálódása eredményeként egyre inkább lehetõség van hosszabb

lejáratú forrásképzõdésre. Ez jelentõs lökést adhat a fejlesztési, beruházási

tevékenység élénkülésének, és megalapozza a vállalkozási tevékenység

bõvülésének finanszírozását, ezen belül remélhetõleg a beruházások, a

tõkefelhalmozás emelkedését, úgy, hogy - a háztartások megtakarításainak

mértéktartó emelkedése mellett - a külföld felé az ország nem támaszt az 1996.

évinél nagyobb forrásigényt. Így az elért külsõ egyensúly javulás mind 1997-

re, mind pedig - figyelembevéve, hogy a vállalkozói szektorban a

tõkefelhalmozással megalapozható a versenyképesség fenntartása, javulása -

hosszabb távra is stabilizálható.

2. A közterhek mérséklõdése

a) A kormány olyan változtatásokat kíván megalapozni és életbe léptetni a

társadalombiztosítási alapok gazdálkodásában, hogy azok egyensúlya a

járulékalapok szélesedése, de változatlan egyéni, sõt csökkenõ vállalkozói

járulékkulcsok mellett biztosítható legyen. Ez utóbbi körben a csökkenés

mértéke a mai számítások szerint 1,5 százalékpont lehet. Ez a lépés

nyilvánvalóan mérsékli a vállalkozások átlagos költségeit (a bérhányadok

eltérései szerinti szóródással), ezáltal versenyképességüket javítja, az

inflációs nyomást csökkenti.

b) A jövedelemadózással érvényesülõ átlagos adóterhelés azzal csökken, hogy

ez évtõl enyhül a valódi tõkejövedelem (osztalék) adója is, miközben

továbbra is jelentõs kedvezményt élvez a vállalkozásban maradó, a

felhalmozási célú jövedelem. Az egyéb célú jövedelem-felhasználás drágul és

változtatások történnek az adóalap védelme érdekében is.

A vállalkozói tevékenység adózása (és mögötte az amortizáció, a költségek és

a bevételek felhasználása) lényegében egységes szabályozás alapján,

semlegesebbé válik. Egyszerûsödik, áttekinthetõbbé válik a jövedelemadózás.

A felhalmozást, a külföldiek befektetéseit és az exportot illetõ eddig

odaítélt speciális kedvezmények hatálya fennmarad és néhány újabb kedvezmény

lép életbe.

3. A vállalkozókat érintõ költségvetési támogatások

A költségvetési politika alapvetõ célkitûzése az államháztartás újraelosztó

szerepének csökkentése, amely a költségvetés támogatási rendszerének az EU

normák szerinti átstrukturálását is jelenti. A piaczavaró, a

versenysemlegeséget sértõ, alapvetõen termelési célú támogatások radikális

leépítése mellett a költségvetés az EU csatlakozás jegyében, az EU támogatási

politikájával kompatibilis, a piacgazdaság fejlõdése szempontjából szükséges

területekre koncentrál, illetve ezen célokat kiszolgáló támogatási rendszer

kialakítására törekszik.

4. A csõdtörvény változása

A mûködõ vállalkozások mintegy egynegyede tartozik ma a csõdtörvény hatálya

alá. Minden ezer regisztrált szervezet közül évente 25-30 vállalkozás ellen

kezdeményeznek csõd-, illetve felszámolási eljárást. A csõdeljárásról, a

felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL törvény 1997.

január 1-jétõl módosul. A tervezett módosítások egyrészt az eljárások

elhúzódásának megakadályozását célozzák, másrészt bõvülnek a hitelezõk

ellenõrzési jogai. Az intézkedések a gazdaságra közvetett módon kedvezõen

hatnak.

5. A pénz- és tõkepiac feltételeinek változása

A pénzügyi kormányzat célja a pénzintézetek felkészítése arra, hogy mûködésük

megerõsítésével, teljesítményük és szolgáltatásaik színvonalának javításával

hozzájáruljanak a gazdaság fejlõdéséhez.

A vázolt célok elérése érdekében tovább folytatódik, és az állami tulajdonrész

minimálisra csökkentésével a tervek szerint 1997-ben le is zárul a

bankprivatizáció. A privatizációban elsõbbséget kapnak a szakmai befektetõk

úgy, hogy tulajdonszerzésük lehetõség szerint tõkeemeléssel történjen. Az

állami tulajdonban lévõ bankok privatizációja az érintett pénzintézetek egyedi

adottságait, lehetõségeit figyelembe véve differenciált módon történik,

továbbá fontos szempont a versenysemlegesség biztosítása, hogy a

bankprivatizáció minél szélesebb (külföldi és belföldi) befektetõi kör

bevonásával valósuljon meg.

Ezzel a megközelítéssel egy szigorú felügyeleti és szabályozórendszer

megteremtésére, illetve a bankokon belül a cégvezetés javítására irányuló

párhuzamos erõfeszítések társulnak. Ennek az összetett reformfolyamatnak

egyaránt célja egy olyan bankrendszer kialakításának ösztönzése, amelynek

jellemzõi teljes mértékben megfelelnek az Európai Unió által megállapított

tagsági követelményeknek, illetve arra készteti a magyar bankokat, hogy a

késõbbiekben sikeresen versenyezzenek az integrált európai bankhálózatban.

A magyar bankok új tulajdonosi struktúrája elõsegíti a bankvezetés szakmai

felelõsségének megerõsítését és az egyes pénzintézetek piacvezérelt

szakosodásának kibontakozását. Elõnye, hogy csökkenti a tulajdonosi felügyelet

gyakorlásából az államra háruló terheket, ugyanakkor bizonyos mértékû állami

tulajdonrész fenntartásával biztosítja a szükséges kormányzati beavatkozás

lehetõségét.

A tõkeemeléses privatizáció révén a tervek szerint mintegy 10-15 milliárd

forinttal nõ a bankszektor tõkeállománya. Ez forrás oldalról jelentõs javulást

eredményez a vállalkozások hitelezése számára. A szakmai befektetõktõl várható

szakértelem javítani fogja a bankok gazdálkodását és üzleti tevékenységét.

Ezért a privatizált bankoknál jobb jövedelmezõségre lehet számítani, ami a

kamatrés csökkentésén keresztül elõsegítheti a hitelkamatok csökkenését is.

Bõvülni fog a szolgáltatások köre, és remélhetõleg kiterjesztik a

fiókhálózatukat is, miáltal a gazdálkodók számára a szolgáltatások területileg

is elérhetõbbé válnak.

A bankrendszer az univerzalitás irányába nyit, az univerzalitásnak abban az

értelmében, hogy a befektetési szolgáltatások területén is tevékenykedhessenek

a bankok. Az ún. univerzális bankok azonban csak fokozatosan tudnak

kialakulni, ehhez a törvényi felhatalmazáson kívül ki kell dolgozniuk saját

szabályzataikat, számviteli nyilvántartásaikat, és ki kell építeniük

informatikai rendszerüket.

Mind a lakosság, mind a vállalkozások részére nyújtandó szolgáltatások köre

igen fontos új szolgáltatásokkal bõvül az új szakosított hitelintézetek

létrehozatala által.

A nemzetközi elkötelezettségek alapján a külföldi bankok fiókjai - ideértve a

pénzügyi közvetítõ rendszert is - 1998. január 1-jétõl kezdhetik meg

mûködésüket. Az erre való felkészülést jövõre úgy kell végrehajtani, hogy ez a

lehetõség is minél nagyobb mértékben hozzájáruljon a pénzügyi szolgáltatások

színvonalának javulásához és körük további kiszélesedéséhez. A feltehetõleg

számos külföldi bank által létesítendõ bankfiók mûködése még egyszerûbbé teszi

a vállalkozások számára a külföldi pénzintézetektõl való hitelfelvételt, és a

fokozódó verseny elõsegítheti a szolgáltatások díjainak csökkenését is.

A tõkepiacon javulni fog a befektetõk kiszolgálása azáltal, hogy az új

hitelintézeti törvény a bankoknak is lehetõséget ad az azon való megjelenésre.

Az értéktõzsde és az árutõzsde között megteremtõdik az átjárhatóság

lehetõsége.

6. A privatizációs folyamat

Az 1995. évi XXXIX. törvény elõírásai szerint az 1995-ben felgyorsult

privatizációs folyamat jelentõs eredménnyel járt, az energiaszektor, az

infrastruktúra és a feldolgozóipar jelentõs társaságai magánkézbe kerültek. Az

ún. egyszerûsített technikával lebonyolított, kisebb társaságok értékesítése

is elõrehaladt. Erõteljes elõkészítõ munka folyt a kárpótlási jegyekkel

szembeni vagyonkínálat megalapozására és a társadalom-biztosítási

önkormányzatok részére történõ ingyenes vagyonjuttatás megoldása érdekében.

1996. I. felében a privatizáció lendülete folytatódott, meghirdetésre kerültek

a még privatizálható erõmûvi társaságok. Elkészültek a privatizációs

elképzelések, a pályázati kiírások is a vagyonkezelés, a reorganizáció révén

elõkészített vállalkozások és egyes pénzintézetek privatizációjára. Átadásra

kerül a társadalombiztosítási önkormányzatok részére számításba vett vagyon

döntõ többsége, és a kárpótlási jegyek felhasználását is több tíz milliárd

forint értékû vagyonkínálat segíti elõ.

Az 1995-96. évi privatizációs folyamatok eredményeként -a kormányzat szándéka

szerint - 1997-ben az állam vállalkozói vagyona értékesítésének folyamata

döntõ mértékben lezárul, de egy-egy társaság, illetve a pénzintézetek

privatizációja áthúzódhat 1998-ra is. A vállalt garanciális és szavatossági

kötelezettségek teljesítésére az 1996-ban megkezdett pénztartalék-képzés

folytatása szükséges. A tartós állami tulajdonban mûködõ vagyonrészek

hatékonyságának javítása érdekében a reorganizáció folytatódik.

A többségi állami tulajdonban maradó vállalkozásoknál, a foglalkoztatás és

bérpolitika vonatkozásában, az általános gazdaságpolitikai követelmények

figyelembevétele mellett, mérlegelni kell az adott gazdasági terület

gazdálkodására vonatkozó perspektivikus elgondolásokat, valamint a területre

jellemzõ egyéb sajátosságokat. Ezért a többségi tulajdonosi jogokat gyakorló

szerv vezetõjével - a kormányzat gazdaságpolitikájával összhangban lévõ -

konkrét elgondolásokat ki kell dolgoztatni.

7. Versenyképesség

A termelékenység a gazdasági rendszerváltás elsõ éveiben igen gyorsan javult.

Az utóbbi néhány évben azonban ez évi 2-3 %-ra mérséklõdött, mivel a

foglalkoztatottak száma már kisebb ütemben csökken, mint korábban. Jövõ évre a

foglalkoztatottak létszámát tekintve jelentõs változások nem várhatók, azaz a

termelékenység növekedése a gazdasági teljesítmény (2 % körüli) emelkedésébõl

származik. Erre a javulásra szükség is van a versenyképesség szempontjából.

A fajlagos munkaköltségen alapuló versenyképességi mutató eddigi javuló

tendenciája ugyanis (az MNB kísérleti számításai szerint) már lefékezõdni

látszik. Jövõre még inkább így lesz, mert az eddigi javulást a reálbérek

csökkenése is alátámasztotta. Csak arra lehet számítani, hogy a munkaköltségek

aránya a GDP-n belül valamelyest továbbra is csökken.

1997-tõl a versenyképesség javulásának fõ tényezõi a termelékenység

növekedése, a vállalkozások továbbra is várhatóan mértéktartó bérgazdálkodása,

s az erre rakódó közterhek csökkenése.

C.

Az életkörülményeket meghatározó tényezõk, társadalmi hatások

A lakosság életkörülményeit a demográfia, a foglalkoztatási viszonyok

alakulása, a gazdaságpolitika életszínvonal-politikára vonatkozó fõbb

elképzelései és ezen belül az államháztartási reform 1997-ben megvalósuló

lépései határozzák meg.

A népesség 1997-ben várhatóan mintegy 30-35 ezer fõvel csökken. A

termékenységi és halandósági folyamatokban a kedvezõtlen tendenciák

fennmaradnak. A fiatalok gyermekvállalási hajlandóságát az életpálya kilátás,

a munkahelyszerzés, a jövedelmi perspektíva határozza meg, amelyben érdemi

változásra rövid távon nem lehet számítani.

A munkaerõpiac jellemzõje a munkaerõ kínálat mérsékelt növekedése lesz. Ezt

enyhíti a felsõoktatási intézményekben továbbtanulók számának emelkedése. A

nyugdíjkorhatár felemelése a munkaerõpiacot egyelõre nem befolyásolja

jelentõsen. A munkaerõ-forrásként szóba jöhetõ (gazdaságilag aktív korú és

munkavállaló inaktív korú) 6,2 millió fõbõl kb. 4 millió foglalkoztatott,

mintegy 500-520 ezer regisztrált munkanélküli, és kb. 100 ezer passzív

munkanélküli prognosztizálható. A foglalkoztatásban továbbra is jellemzõ lesz

a tartósan munkanélküliek és az ismételten munkanélkülivé válók magas

létszáma. 1997-ben azonban életbe lépnek olyan új átképzést és foglalkoztatást

kombináltan biztosító rendszerek, amelyek néhány régióban csökkentik a

foglalkoztatási feszültségeket és átmeneti vagy tartós foglalkoztatást

biztosítanak. A központi költségvetésbõl 1997-ben kb. 5 milliárd forint a

közmunkák finanszírozását, a munkanélküliek foglalkoztatását fogja segíteni.

A lakossági jövedelmeket döntõen a keresetek alakulása fogja meghatározni, a

keresetek átlagos növekedése 17 % körül lesz. Az 1997. évi gazdaságpolitikai

programhoz készített prognózis a reálbérek csökkenésének, a versenyszféra és a

közszolgálati szféra közötti kereseti olló további elnyílásának megszûnésével,

a keresetek átlagos adóterhelésének csökkentésével számol a nominális mutatók

lehetõ legalacsonyabb üteme mellett. Ezekkel a feltételekkel a bruttó

átlagkeresetek

kb. 17 %-os növekedése van összhangban mind a verseny-, mind a közszolgálati

szférában.

A nettó átlagkeresetek az adóterhek mérséklõdésére tekintettel - 1994. óta

elõször - a bruttónál gyorsabban, 17-18 %-kal nõnek. Ez a prognosztizált

infláció mellett lehetõvé teszi a reálbérek szintentartását.

A lakosság jövedelmi helyzetét a módosuló SZJA törvény kedvezõen befolyásolja,

a változtatás minden jövedelemadó alá esõ adóalany helyzetén javít.

A nettó jövedelempozíciót befolyásolja a társadalombiztosítási kötelezettségek

jövedelemalapjának kiszélesítése, amely elsõsorban azoknak a nettó jövedelem

pozícióját gyengíti (összességében mintegy 30-40 milliárd forinttal), akik a

bérjellegû jövedelmeken kívül más forrásokból is jövedelemmel rendelkeznek,

illetve mint egyéni vállalkozók a minimálbérhez kötõdõen fizetnek járulékot.

1997-ben szûkülni fog az államháztartási reform ellátó rendszereket célzó

átalakítása miatt a korábban térítéshez alig, vagy egyáltalán nem kötött

szolgáltatások köre, és a már bevezetett térítési díjak emelkedésével is

számolni lehet. A fogyasztásban ezek a szolgáltatások egyre nagyobb szerepet

kapnak. A változások pozitívuma, hogy ennek hatására növekednek e

szolgáltatásokkal szembeni lakossági elvárások és a szolgáltatások

színvonalának javulását az igénybe vevõk jobban megkövetelik. Az így kialakuló

minõségi változásokat azonban a lakosság egy része a szolgáltatás fizetõssé

válása és eltérõ igénybevétele miatt feltehetõen szubjektíven és alulértékeli.

A nyugdíjrendszer reformja a már bejelentett korhatár módosításán túl a

nyugdíj elõtt álló rétegek helyzetét, hangulatát érdemben nem befolyásolja.

A nyugdíj kiegészítések változása következtében - elsõsorban azért, mert 1997-

re az infláció várhatóan az 1996. évihez képest 5-6 %-kal mérséklõdik - a

nyugdíjaknál reálérték növekedés valósulhat meg. Ez a változás a nyugdíjasok

helyzetére kedvezõ lesz.

Az elmúlt években kialakult jövedelem polarizálódás, munkahelyek tömeges

megszûnése miatt jelentõsen nõtt az a lakossági réteg, amely csak a

szociálpolitika hatókörében kezelhetõ. A szociális ellátórendszer az 1997. évi

átalakításokkal a rászorulók célzottabb kezelésére válik alkalmassá, azonban

az ellátásból - az átalakítások következtében - kiesõ rétegeknél

jövedelemhiány is keletkezhet. Az 1996-ban megújított létminimum számítások

reálisabb lehetõséget adnak az alacsony jövedelmû, diszponibilis jövedelemmel

nem rendelkezõ társadalmi réteg arányának újbóli meghatározására,

fogyasztásának, életkörülményeinek gondosabb feltárására.

Az 1997-es életszínvonal-politikai determinációk, intézkedések réteghatásai

nagyjából a következõkben körvonalazhatók:

A gyermek és ifjúsági korosztály helyzetét alapvetõen a családok jövedelmi

helyzete határozza meg. A családok jövedelmi helyzetének az infláció

mérséklõdésével párhuzamos stabilizálódása, továbbá az ifjúságot közvetlenül

érintõ intézkedések kiegyenlíthetik egymást (családi pótlék emelése,

eltartotti kedvezmény érvényesítése az adórendszerben, térítésköteles oktatási

szolgáltatások és tanszer költségek).

Az aktív korú népesség közérzetét elsõsorban a foglalkoztatottságban várható

változások determinálják, amelyben általános javulás a prognózis szerint

jövõre még nem lesz. 1997-ben külön gondot fog okozni a közszolgálati

szférában várható létszámleépítés.

Az aktív foglalkoztatottak anyagi helyzete a személyi jövedelemadó

változtatásának hatására javul. Az 1997. évi intézkedések tovább erõsítik a

vállalkozói jövedelmek és az alkalmazotti keresetek közötti elnyílást; e

folyamat azonban csak az eltitkolt vállalkozói jövedelmek létezése miatt jár

kedvezõtlen hatásokkal is.

Az idõskorú népesség helyzetét meghatározzák a nyugdíjhoz kapcsolódó 1997. évi

intézkedések, melyek kedvezõ hatása a már jelzett kismértékû nyugdíj reálérték

növekedés.

A nem aktív lakosság körében 1997 egyik valószínûsíthetõen kulcsfontosságú,

társadalmilag megoldandó problémája lesz a rokkant nyugdíjrendszer

átalakítása, a rokkantosítottak helyzetének, állapotának felülvizsgálata. A

tervezett módosítások társadalmi hatása döntõen azonban 1998-ban jelentkezik.

II. A KÖLTSEGVETES-POLITIKA CELJAI

A költségvetés-politika a gazdaságpolitikai program érvényesítésének

meghatározó eszközrendszere, s mint ilyen, szoros kölcsönhatásban áll a

társadalompolitikai és a makrogazdasági feltételekkel, azok elérni kívánt

paramétereivel. A központi költségvetés követelményeit és mozgásterét a

gazdaságpolitikai prioritások, az azokat motiváló intézkedések, illetve a

társadalmi-gazdasági elvárások határozzák meg.

Az elkövetkezõ idõszakban tehát a költségvetési politika fõ irányelveit a

gazdaságpolitika felsorolt prioritásai alapvetõen meghatározzák. Szükség van

az egyensúlyi pozícióknak - a lehetõségek szerinti - további javítására,

mégpedig az állami szerepvállalásnak egy átgondolt, a reform kereteiben

történõ csökkentése mellett.

E feladat nehézségét fokozza, hogy a költségvetési politika mozgástere egyre

szûkebbé válik. Az adóterheket csökkenteni kellene (erre mind a társasági

adónál, mind pedig a személyi jövedelemadónál lényegében sor is kerül), amit

csak részben ellensúlyozhatnak a kedvezmények szûkítésére, az adóbehajtás

szigorítására, valamint a feketegazdaság visszaszorítására irányuló, az 1997.

évi adópolitikánkban megfogalmazódó intézkedések. A kiadási oldalon jelentõsen

determinálja a mozgásteret a központi és helyi intézményrendszerben a - 17 %-

os átlagkereset növekedéssel számoló - kötelezettség-vállalás teljesítése. Így

költségvetés oldaláról bevételszûküléssel és nehezen kezelhetõ kiadás-mérséklõ

politikával kell számolni.

Napjainkban egy államháztartás és alrendszereinek pozícióját GFS szemléletben

értékelik.

A számítás alapelve a tõke jellegû pénzmozgás kiszûrése mind a bevételi, mind

a kiadási oldalon. Tehát az összes bevétel nem tartalmazza sem a nemzetközi,

sem a hazai piacon felvett hiteleket, s a kiadásokból kiszûrésre kerülnek a -

korábban keletkezett - adósságok tõketörlesztései, valamint az értékpapír

visszavásárlására fordított kiadások. A GFS egyenleg számításánál figyelembe

vett bevételekben azonban a privatizációs bevételek is megjelennek.

A GFS egyenleg tehát a folyó bevételek és a folyó kiadások viszonyát mutatja.

A nemzetközi gyakorlatban az államháztartás hiánykövetelmény-szintjének

mérésére használt metodika. Az IMF megállapodások egyik pontja is ezt a

mutatót érinti, azzal az eltéréssel, hogy az IMF-vel kötött megállapodás GFS

egyenleg-követelménye nem veszi figyelembe a privatizációs bevételt.

Az elsõdleges egyenleg kiszámításánál a kiinduló pont a GFS rendszerû hiány

(pozíció). Ez a bevételek és a kiadások között figyelmen kívül hagyja az ú.n.

finanszírozási tételeket (financing items), így a

- bel- és külföldi hitelfelvételekbõl és értékpapír-kibocsátásokból származó

összegeket, illetõleg a korábban fölvett bel- és külföldi hitelek adott évi

törlesztését, valamint az adott évi értékpapír-visszavásárlásokat;

közülük a magyar rendszer a külföldi hiteleket 1995-ig, a törlesztéseket és

értékpapír-visszavásárlásokat 1994-ig szerepeltette a bevételek, illetõleg a

kiadások között.

- az elõzõ év végéig felhalmozódott betétek (pénzmaradványok) tárgyévben

felhasznált részét, illetõleg a tárgyévi betétállomány- (pénzmaradvány-)

növekedést.

A GFS rendszerû hiány az elsõdleges egyenleg meghatározásához a következõ

tételekkel kerül korrigálásra: adósságszolgálati bevételek között elszámolt,

szorosan vett kamatbevétel; nemzetközi pénzügyi kapcsolatok, illetõleg

adósságszolgálati kamat- és járulékos kiadások között elszámolt, szorosan vett

kamatkiadások, valamint az MNB és a központi költségvetés közötti elszámolási

változatai.

Az egyensúly javítása, az infláció mérséklése a vállalkozások hitelhez jutási

feltételeinek javítása igényli a költségvetési hiány szigorú keretek között

tartását. A mintegy 301,6 milliárd forint összegû GFS hiány van összhangban a

belsõ jövedelmi folyamatokkal.

A központi költségvetés kiadási oldalát és egyensúlyi helyzetét is alapvetõen

az adósságszolgálati kiadások határozzák meg. A belföldi és a külföldi

államadóssággal kapcsolatos folyó kiadások összege 1997. évre ugrásszerûen

megemelkedik, s meghaladja a 800 milliárd forintot. Ez a kiadás volt az elmúlt

évek legdinamikusabban növekvõ kiadási tétele, tekintettel arra, hogy a folyó

költségvetési hiányok korábbi években felhalmozódott összege mellett az elmúlt

években adósság-átvállalásra is sor került.

A központi költségvetés jövedelemcentralizációja, azaz az elsõdleges bevételek

GDP-hez viszonyított aránya 1996. évhez képest csökken. A központi

költségvetésben centralizált folyó jövedelmek aránya tehát mérséklõdik. Ezzel

párhuzamosan szûkül a központi költségvetés újraelosztó szerepe is, mivel az

elsõdleges kiadások GDP-hez viszonyított aránya mérséklõdik.

A központi költségvetés bevételi oldalának belsõ szerkezete az utóbbi évek

tendenciáival azonos irányba változik. A fogyasztáshoz kapcsolt adók és a

lakosságtól származó befizetések aránya növekvõ, a gazdálkodó szervezetek

befizetései pedig csökkenõ tendenciájúak. 1997. évben, bár a gazdálkodó

szervezetek befizetései összegszerûen nõnek, a prognosztizálható javuló

nyereségre vetítve a fajlagos befizetési kötelezettség azonban mérséklõdik.

Az elkövetkezendõ években a gazdaságpolitikai célok megvalósításában a

költségvetés-politika két kiemelt fontosságú területe az államháztartási

reform és a költségvetési egyensúly követelmény-szintû alakítása. Ahhoz, hogy

a gazdaságpolitikai célok teljesülhessenek a költségvetés-politikában a

következõk érvényre juttatása szükséges:

- tovább kell csökkenteni az államháztartás kiadásainak a GDP-hez viszonyított

arányát, melyhez a pénzügyileg vállalható feladat-, szervezet- és

finanszírozási struktúrát korszerûsíteni kell,

- az államháztartás elsõdleges egyenlegének az idei tervezettel azonos mértéke

révén a hiányt alacsony szinten kell tartani,

- mérsékelni kell mind a vállalkozások, mind pedig a lakosság közterheit,

- a szükséges állami feladatellátás feltételeit az intézmények, a kapacitások

és a mûködési mechanizmusok gyors racionalizálásával, jogszabályok, egyedi

döntések felülvizsgálatával kell biztosítani,

- az állami szerepvállalás átalakítása érdekében részben nagyléptékû

rendszerszerû változtatásokkal, részben az egyes területeken végrehajtásra

kerülõ átfogó racionalizálási lépésekkel folytatni kell az államháztartási

reformot.

A költségvetés-politika által behatárolt kereteken belül meghatározott

területek jelentõs támogatásemelésével néhány többletfeladatok teljesítésére

is mód lesz. Ezek a következõk

1. A központi költségvetési szervek körében 1997. évben többletfeladatokat

kell megvalósítani mindenekelõtt a felsõoktatás, a kutatás, a közbiztonság,

az igazságszolgáltatás és - a feketegazdaság visszaszorítása céljából - az

adó-, pénzügyi, munkaügyi ellenõrzés, euro-atlanti integráció elõkészítése

területén, ami az elõirányzatok differenciált alakításának egyik eleme.

- A felsõoktatás az államilag finanszírozott hallgatólétszám növekedésébõl,

valamint a felsõoktatásról szóló törvény módosításával bevezetésre kerülõ

új finanszírozási konstrukciókból adódóan részesül növekvõ összegû

költségvetési támogatásban, ugyanakkor nem halasztható a költségtakarékos

forrásfelhasználás feltételeit megteremtõ átalakulási feladatok megoldása.

- Megindulhat a kutatási és fejlesztési ráfordítások GDP-hez mért arányának

javítása az egyetemi és az akadémiai költségvetési kutatástámogatásoknak,

a mûszaki fejlesztési forrásoknak - a Mûszaki Fejlesztési Alapprogram

célelõirányzat révén való - jelentõs növelésével, valamint a

vállalkozásoknál a szabályozókkal ösztönzött bõvülésével. Megkezdõdik az

akadémiai kutatóhálózat és a kutatásfinanszírozás reformja.

- A közbiztonsági ágazatban az inflációt kissé meghaladóan bõvülõ

költségvetési elõirányzatok hatékony felhasználása számos új, illetve

eddig halasztani kényszerült feladat megvalósítására nyújt módot. A

pénzügyi többletforrások mellett szükséges megtakarítási követelményeket

is érvényesíteni, amelyeket a megnövekedett feladatok végrehajthatósága

támaszt.

- A feketegazdaság elleni küzdelem a technikai eszközök folyamatos

korszerûsítését, egyes feladatoknál a létszám bõvítését igényli. Emiatt

jelentõs többletforrás került átcsoportosításra az adó- és pénzügyi

tevékenység, valamint a munkaügyi ellenõrzés megelõzésére és az

intézményrendszer továbbfejlesztésére.

- Az igazságszolgáltatás mûködési feltételei kedvezõbbé válnak az

illetmények (pótlékkal együtt) átlagon felüli mértékû emelésével, az

ítélkezésben közremûködõk díjazásának növelésével, illetve a fogva

tartottak ellátásának, foglalkoztatásának javításával.

- Az euro-atlanti integráció elõkészítése céljából (kommunikációs stratégia,

belsõ-piaci integráció, Integrációs Államtitkárság, állat- és növény-

egészségügyi, valamint mezõgazdasági minõsítési feladatok EU konform

átalakítása, összehasonlító statisztikai rendszer kialakítása, a

honvédelem területén a NATO-hoz való felzárkózás megkezdése) az állami

szerepvállalást a költségvetés kiemelt területként kezeli azzal, hogy a

feladatra külföldi források igénybevételét is javasolja.

2. Az 1997. évi költségvetés kiemelt céljainak legfontosabb pénzügyi

eszközét a központi beruházások jelentik. A központi beruházási kiadások

1997. évi elõirányzata - a makrogazdasági tendenciákat alapul véve - az

1996. évi elõirányzathoz képest mintegy 28 %-kal nõ. Ebbõl jelentõs összeg a

tartós munkanélküliek közmunka jellegû foglalkoztatására szolgáló

beruházások céljait segíti. Az átlagosnál nagyobb forrásbõvüléssel lehet

számolni az infrastruktúrában, a területi kiegyenlítést és az export célú

termelést segítõ beruházások területén. E kiemelt területek, illetve

feladatok fejlesztésénél alapvetõ követelmény a részletes szakmai program,

illetve a kormányzati beruházás megfelelõ, gazdasági hatékonyság

megítélhetõségét biztosító elõkészítettsége. Ebbõl következik, hogy az egyéb

központi beruházások fedezeteként rendelkezésre álló források növekedése is

megközelíti az ez évi elõirányzat növekedés mértékét.

A központi beruházások ilyen arányú és volumenû bõvülése elõsegíti a

gazdasági növekedéshez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtését,

ugyanakkor ennek révén az infrastruktúra mennyiségi és minõségi mutatói

közelíthetõek az Európai Unió elvárásaihoz.

3. A költségvetési politika középpontjába az átállás idõszakában azt az

elsõdleges egyenleget kell állítani, amely az államháztartás kamatbevételek

és kiadások, illetve MNB kapcsolata nélküli egyenlegét tartalmazza. Ez a

mutató adhat reális képet és kiindulópontot az elkövetkezõ évek

költségvetési politikájának alakításában, a tervezett költségvetés által

kiváltott reálhatások összehasonlító becslésében.

III. ADOPOLITIKAI CELKITûZESEK, AZ ADORENDSZER FIBB VALTOZASAI,

ADOBESZEDES

A gazdasági növekedés adórendszerbeni ösztönzése és az árnyékgazdaság

fokozatos visszaszorítása az adószint és a megtermelt jövedelmek

centralizációjának érdemi csökkentését tenné szükségessé. Ugyanakkor amíg a

gazdaság aktuális állapotából, az állami kötelezettség-vállalásokból

levezethetõ kényszerítõ körülmények, a jövedelemcentralizáció okai fennállnak,

az adórendszernek még a költségvetés mai terjedelméhez igazodó bevételi

igényét kell elsõdlegesen kielégítenie. Az adórendszernek így a jövõ évben az

államháztartási egyensúly diktálta rövid távú bevételi kényszer és a hosszabb

távú célokat szolgáló, de már rövidebb távon is érzékelhetõ centralizáció-

csökkenési követelményeket egyidõben kell érvényre juttatnia.

Az adópolitika 1997. évi alapvetõ célja, hogy a költségvetés mozgásterén belül

csökkentse a nominális adó- és járulékszinteket, elsõsorban a személyi

jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék rendszerében.

A gazdaság- és költségvetés-politikai célokkal összhangban a jövedelemadókban

az 1997. évi módosítási javaslatok három alapelvre összpontosítva kerültek

kidolgozásra:

- a tõkefelhalmozás és a megtakarítások ösztönzése;

- a közteherviselés aránytalanságainak az egyensúlyi követelményeket is

figyelembevevõ kiigazítása;

- az adózásba bevont jövedelmek arányának bõvítésével megalapozott általános

adószint csökkentéséhez a tényleges jövedelem kimutatásában való érdekeltség

erõsítése, az adóalap csökkentését eredményezõ költség-elszámolási

lehetõségek szabályainak szigorítása.

Ezeknek az alapelveknek alárendelten - a társasági adóban és a személyi

jövedelemadóban egyaránt - olyan vállalkozásbarát elemek szerepelnek, amelyek

biztosítják, hogy mindaddig, amíg a megtermelt jövedelem a hazai gazdaság

vérkeringésében finanszírozza az akkumulációt, addig viszonylag alacsony adó

terhelje azt, és csak a személyes fogyasztásra kivont jövedelem progresszív

adóztatására kerüljön sor.

A társasági adónál - tekintettel az általános adómérték nemzetközileg is

alacsony szintjére - szakmailag az adókedvezmények megszûntetése lenne

indokolt. A vállalkozók szemszögébõl viszont az adórendszer hosszabb távú

kiszámíthatóságának jogos igénye miatt a ma meglévõ adókedvezmények

fenntartására, sõt - a kiemelt gazdaságpolitikai célok körében - 1997. évi

kismértékû bõvítésére irányul a szabályozás.

A személyi jövedelemadóban a kedvezmények, mentességek leépítése mellett az

adóterhelés általános csökkentése, progresszivitásának mérséklése ugyan

megvalósítható volna, de ez egyes jövedelemtulajdonosok esetében komoly

társadalompolitikai problémákat okozna. Így a személyi jövedelemadó rendszere

még 1997-ben is tartalmaz - sõt az elõzõ évihez képest tágabb körben -

szociálpolitikai kedvezményeket. Az ezek miatt bekövetkezõ bevételcsökkenést

adóalap bõvítési intézkedésekkel kell ellensúlyozni.

Tovább nõ 1997-ben a forgalommal arányos adók súlya a központi költségvetésen

belül oly módon, hogy a fajlagos adómértékek sem az általános forgalmi adóban,

sem a fogyasztási adóban nem növekednek. A költségvetési elõirányzat nem

számol az általános forgalmi adó rendszerén belüli kedvezményes kulcsból

történõ átsorolással sem. A tételes fogyasztási adók valorizációja a

prognosztizált fogyasztói árszint növekedés alatt marad, sõt a jövõ évi

szabályozás - az EU ajánlásainak megfelelõen - egyes termékcsoportokban a

fogyasztási adó csökkentésével, illetve megszüntetésével számol.

Az adórendszerbeli javasolt változások az elõzõeken túlmenõen figyelembe

veszik a nemzetközi integrációs törekvésekkel kapcsolatban vállalt egyéb

kötelezettségeket, mint például a vámterhek csökkentését is.

Az adóbeszedési tevékenység hatékonyságának növelése érdekében a

törvénymódosításokban az adóelkerülést szûkítõ törvényi alapelvek rögzítése, a

rendelkezések szigorítása, valamint az adóhatóság jogosítványainak erõsítése

jellemzõ. 1997-ben kiemelt hangsúlyt kap az adóbeszedési munka hatékonyságának

növelése, az adóalapok szélesítése, az árnyékgazdaság visszaszorítása, a

kintlévõségek csökkentése, az ellenõrzési szint javítása. A megnövekedett

feladatokhoz az adó- és vámbeszedési apparátus technikai és személyi

feltételeinek megerõsítésére is sor kerül.

IV. A KÖZPONTI KÖLTSEGVETES ELIIRANYZATAI

1. BEVETELI ELIIRANYZATOK

1.1. Gazdálkodó szervezetek befizetései

Társasági adó

1997. évtõl megszûnik a 23 %-os kiegészítõ adó, a vállalkozásban maradó

nyereséget mindössze 18 %-os lineáris adó terheli. Új elem a 20 %-os

osztalékadó bevezetése, melyet azonban csak a vállalkozásból kivont, és

külföldre kivitt osztalék után kell fizetni.

A vállalkozások által eddig megszerzett adókedvezményeken túl - a

gazdaságpolitikai célok ösztönzése érdekében - 1997. éveben új adóalap-,

illetve adót csökkentõ kedvezmények bevezetésére is sor kerül. Így például új

elem az adóalap csökkentési lehetõségek között a kutatás-fejlesztési

ráfordítások 20 %-ának figyelembe vétele. A szakképzésben való részvétel

adóalap csökkentõ hatása duplájára növekszik. Új adókedvezmény segíti a

kiemelt térségben, vállalkozási övezetben megvalósuló infrastrukturális

beruházásokat, valamint az 1 milliárd forintot meghaladó szállodai

beruházásokat is.

A gazdálkodó szervezetek 1997. évben várhatóan 120 milliárdos nagyságrendû

társasági adót fizetnek a központi költségvetésbe. Az adózás elõtti

nyereségben - az 1996. évihez képest - közel 50 %-os mértékû növekedés

prognosztizálható.

A vállalkozások a 18 %-os mértékkel számított adóból várhatóan 40 milliárd

forintnyi társasági adót - adókedvezmény címén - visszatarthatnak.

Bányajáradék

Ezen a címen 1997-tõl kezdõdõen már csak a bányajáradékból származó bevételek

tervezhetõk, melyek összege 18 milliárd forintban prognosztizálható.

Vám- és import befizetések

A vámbevételek alakulását alapvetõen a GATT és a szabadkereskedelmi

megállapodások határozzák meg. Az import forgalom mintegy 70 %-át kitevõ

szabadkereskedelmi megállapodásokkal érintett termékkörben a hazai piac és a

termelési kapacitások védelme szempontjából érzékeny, ún. lassított

vámlebontású áruk körében a vámtételek 1995. óta 10, illetve 15 %-kal

csökkennek, 2000-ben pedig meg is szûnnek. Az egyéb, normál vámlebontású

termékek esetében a vámtételek már 1997-ben sem érvényesíthetõk. A vámkezelési

díj és a statisztikai illeték mértéke jövõre további 1-1 %-kal csökken, így a

GATT megállapodással érintett országokból származó import-temékekre megszûnik.

Mindezek összhatásaként az EU csatlakozásnak és egyéb nemzetközi

megállapodásnak megfelelõen a vám- és import bevételek 1997-ben az 1996. évi

befizetéshez képest csökkennek.

Játékadó

A központi költségvetés játékadóból származó bevétele 1997. évben 11,1

milliárd forintra tehetõ, mely az 1996. évi elõirányzatot 3,8 milliárd

forinttal haladja meg.

Az adóbevétel növekedése egyrészt a pénznyerõ automaták II. kategóriájában

várható, másrészt a játékkaszinók esetében az egyéb jövedelmek adóztatásának

korrekciójára tett javaslathoz kapcsolódik. A liberalizált sorsolásos játékok

területén szintén van esély a forgalom növekedésére, amennyiben az állami

játékszervezõk megfelelõ kínálatot alakítanak ki.

Egyéb befizetések

Egyéb befizetés címen az 1996. évi elõirányzat 13 milliárd forint befizetést

írt elõ, 1997-ben viszont összesen 25,7 milliárd forint költségvetési bevétel

prognosztizálható. Ezen a jogcímen kerülnek elszámolásra egyrészt az APEH

részére biztosított felhatalmazások eredményeként az általános forgalmi adó

kiutalások szigorításából, illetve a jövedéki termékek forgalmazóinak fokozott

ellenõrzésébõl, a visszaigénylést tartalmazó személyi jövedelemadó bevallások

revíziójából, a társasági adó ellenõrzésébõl eredményeként megállapított

adóhiányhoz kapcsolódó bírságokból, pótlékokból, valamint a nem az APEH

hatáskörébe tartozó vámból, illetékbõl és adók pótlékából származó bevételek.

1.2. Fogyasztáshoz kapcsolt adók

A fogyasztáshoz kapcsolt adók 1996. évi elõirányzata együttesen 752 milliárd

forint volt, az 1997. évi pedig 894 milliárd forintban tervezhetõ, melybõl az

általános forgalmi adó 627 milliárd forint, a fogyasztási adó pedig 267

milliárd forint.

Általános forgalmi adó

Az általános forgalmi adó 1997. évi elõirányzata - az adóbeszedési

eredményjavulással együtt - az 1996. évihez képest, mintegy 22%-kal, 114

milliárd forinttal nõ.

Az általános forgalmi adó bevétel növekedési üteme - a makrogazdasági

mutatóknak megfelelõen - a vásárolt fogyasztásban, a lakossági beruházásoknál

és az egyéb vásárlásnál eltér egymástól. A növekedés döntõ része a vásárolt

fogyasztás folyó áras emelkedésébõl származik. A lakossági beruházásokra esõ

általános forgalmi adó befizetés várható 15 %-os emelkedésén túl a

legalacsonyabb növekedés az intézményi dologi kiadások és beruházások után

prognosztizálható.

Fogyasztási adó

A fogyasztási adó 1997. évi elõirányzata 267 milliárd forintban tervezhetõ,

ami az 1996. évi elõirányzathoz képest 28 milliárd forintos növekedést mutat.

Ebbõl a legnagyobb többlet a tételes adók valorizációjából adódik. Növeli még

az adóbevételt a fogyasztási adó szigorúbb ellenõrzése, valamint a törvény

tervezett szigorítása.

Várhatóan 3 milliárd forint körüli fogyasztási adó kieséssel jár viszont - az

Európai Unió ajánlásának megfelelõ - egyes termékcsoportokat érintõ (pl.

csokoládé, rágógumi, pörkölt kávé, nemes fémek) adómérték csökkentés, illetve

adó megszüntetés. E kiesést nagyjából ellensúlyozza az adócsökkentéssel

érintett termékek legális forgalmának várható volumennövekedése.

1.3. A lakosság befizetései

Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadó törvény 1997. évi módosításának eredményeként a

progresszív adózás alá esõ jövedelmek átlagos adóterhelése másfél

százalékponttal csökken.

Az adóterhelés csökkenését elsõsorban az adótábla sávjainak széthúzása és a

progresszió mérséklése eredményezi. Megszûnik az ún. "kettõs adótábla", amely

a bérjellegû jövedelmeket az egyéb jövedelmekétõl eltérõen adóztatta. A bérbõl

és fizetésbõl élõk kedvezményezett adóztatásának megszüntetése azonban nem

indokolt

- például a költségelszámolás lehetõségének hiánya miatt -, de egyszerûbb

technikai megoldást igényel. Ennek érdekében a bérjövedelemmel rendelkezõk

adójóváírással élhetnek, amelynek mértéke várhatóan a bér 18 %-a, de

legfeljebb évi 43 000 forint. A számítások szerint a nettó jövedelem az

adósávokban nem csökken.

A tervezet szerint a progresszív adóból igénybe vehetõ kedvezmények köre

egyetlen elemmel bõvül, az eltartói kedvezménnyel, a fogyatékosok kedvezménye

pedig havi 200 forinttal növekszik, a természetbeni étkezés adókedvezménye

azonban megszûnik.

Az egyéni vállalkozók 1997-tõl egységesen csak a személyi jövedelemadó

szabályai szerint adózhatnak, viszont adóztatásuk harmonizál a társasági

adóéval. Az átalányadózás lehetõsége az egyéni vállalkozók körében továbbra is

fennmarad, és korlátozott körben bevezetésre kerül a tételes átalányadózás.

A tõkejövedelmek adózása - a tõke- és munkajövedelmek adóterhelésének

közelítése érdekében - szigorodik.

A leírtak alapján az államháztartás személyi jövedelemadóból származó bevételi

elõirányzata várhatóan 531 milliárd forint lesz, amelybõl az önkormányzatok

részesedése 135,7 milliárd forint, a központi költségvetést pedig 395,3

milliárd forint illeti meg.

Illeték és egyéb lakossági befizetések

Az 1997. évi illeték-bevételi elõirányzat 29.900 millió forintos összegben

tervezhetõ. Ebbõl 15.500 millió forint az illetékhivatalok által beszedett

vagyonszerzési illetékbevételek központi költségvetést megilletõ 50%-a,

illetve az ingatlannyilvántartási eljárási illeték 90%-a, 14.400 millió forint

pedig az illetékbélyeggel befizetett államigazgatási és bírósági eljárási

illetékek összege.

Az 1996. évi 26,9 milliárd forintos elõirányzathoz képest jelentkezõ 3

milliárd forintos többletbevételt a vagyonszerzési illetékek forgalmi érték

miatti növekedése (1,7 milliárd forint), továbbá az egyes államigazgatási

eljárásokért fizetendõ illetéktételek (útlevél, általános tételû illeték stb.)

mértékének emelése, a bírósági eljárásokért fizetendõ illetékek perérték

miatti emelése eredményezi (1,3 milliárd forint).

Az egyéb lakossági befizetések - adóbefizetések - 1997-re 3 milliárdos

nagyságrendben tervezhetõk, ami 2,2 milliárd forinttal marad el az 1996. évi

elõirányzattól. E címen a költségvetésben egyrészt a lakossági vámbevételek

jelennek meg 1,8 milliárdos értékkel, másrészt a bérfõzési szeszadóból

származó lakossági befizetések 1,2 milliárd forintos nagyságrendben.

1.4. A központi költségvetési szervek kötelezettség teljesítése

A központi költségvetési szervek befizetései címen tervezett bevétel 4,9

milliárd forint. Ez az intézményeknek a törvényben meghatározott bevételeit

(pl.: áru- és készletértékesítést, az alaptevékenység körében végzett

szolgáltatások ellenértékét, bérleti díjbevételeket, készletek értékesítését,

vállalkozási bevételeket) terhelõ, a törvénnyel elõírt 5 %-os befizetési

kötelezettségébõl; az alaptevékenység eredeti elõirányzatot meghaladó

bevételei 50 %-ának befizetésébõl; a pénzmaradványt - a gazdálkodást

szabályozó elõírások szerint - terhelõ befizetésekbõl, a vállalkozási

tevékenység eredményét terhelõ kötelezettségbõl.

A bevételek utáni befizetési kötelezettség lényegesen mérséklõdik az 1996.

évhez képest azért, hogy a bevételek növelésében az intézmények érdekeltsége

növekedjék.

1.5. A helyi önkormányzatok befizetései

A helyi önkormányzatok normatív állami támogatásainak elszámolása során a

tervezettõl eltérõen alakuló mutatószámokhoz kötõdõ normatív állami

támogatások összegének elszámolási különbözeteibõl - amely részben állami

támogatás-többlet igénybevételét, részben az önkormányzatot megilletõnél

alacsonyabb összegû támogatás igénybevételét jelenti -, továbbá az

önkormányzatok vállalkozási befizetéseibõl, korábbi években igénybevett

céltámogatások elszámolása alapján képzõdõ visszafizetésekbõl tapasztalati

adatok alapján 3,6 milliárd forint költségvetési befizetés várható.

1.6. Elkülönített állami pénzalapok befizetései

Az Útalapnak 1997. évben fogyasztási adó visszatérítés megtérítése címen

5,6 milliárd forint összegû, a központi költségvetést illetõ befizetési

kötelezettséget kell teljesítenie, tekintettel arra, hogy a vasúti

közlekedés és a mezõgazdaság Útalap hozzájárulás alóli részleges

mentesítése a fogyasztási adó terhére kerül elszámolásra. Az Útalap

bevételeként megjelenõ hozzájárulás összegét az Útalap pedig átutalja a

költségvetésnek.

1.7. Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredõ bevételek

A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredõ bevételek összege a XL. Nemzetközi

elszámolások fejezetben 32.495 millió forint. Az elsõdleges egyenleg

számításakor a fejezet bevételeit a kamatkiadásokkal csökkenteni kell. Ezért a

központi költségvetés elsõdleges egyenlegének mérlegében a fejezet bevételi

fõösszege 27.651 millió forint.

A korábban nyújtott kormányhitelek visszatérülésébõl 24.818 millió forint

bevételt irányoztunk elõ, amibõl 23.180 millió forintot a volt rubel

elszámolású hitelek visszatérülése és 1.638 millió forintot a dollár relációjú

törlesztés képvisel.

A nemzetközi pénzügyi szervezetek által nyújtott és belföldre

továbbkölcsönzött hitelek kedvezményezettjei 2.274 millió forint tõke- és

4.844 millió forint kamattörlesztést térítenek vissza 1997-ben a

költségvetésnek.

Az XL. fejezet bevételeit növeli a Japán Kormány és a Világbank által

folyósított, közvetlenül a Magyar Államnak nyújtott segélyek mintegy 259

millió forint összegben növelik.

1.8. Állami, kincstári vagyonnal kapcsolatos bevételek

Az állami és kincstári vagyonnal összefüggõ bevételek - nagyságrendjük

jelentõségére és azonos tartalmukra való tekintettel - ezen a címen jelennek

meg együttesen, szemben a korábbi évek gyakorlatával, amikor is ezek a típusú

befizetések a költségvetési fejezeti rendnek megfelelõen különféle bevételi

címeken kerültek elõirányzásra. Az állami vagyonhoz kapcsolódó bevételek

elõirányzatának együttes összege közel 12,1 milliárd forint.

Az állami vagyonnal összefüggõ bevételek másik csoportját az osztalék-

befizetések, a koncessziós díjak, valamint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság

befizetése jelenti.

Osztalék-befizetés várható az ÁPV Rt-tõl a kezelésében lévõ, továbbra is

állami tulajdonban maradó vagyon után 10 milliárd forint, illetve a

Szerencsejáték Rt-tõl 1 milliárd forint összegben.

A további megközelítõleg 1,1 milliárd forintnyi bevétel a koncessziós

díjakból, valamint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság befizetésébõl származik.

1.9. Pénzintézetek társasági adója

Ezen a címen a kereskedelmi bankok, szövetkezeti pénzintézetek, biztosítók,

valamint az egyéb pénzintézeti tevékenységet végzõ cégek társasági adó

befizetése szerepel. Összességében ez az 1996. évi 9,4 milliárd forintos

elõirányzatot jóval meghaladóan, 17,5 milliárd forintban prognosztizálható.

1997-re a központi költségvetés bevételeiben a kereskedelmi bankok,

szövetkezeti pénzintézetek társasági adója várhatón 14 milliárd forintot tesz

ki. A szektoron belül továbbra is meghatározó a külföldi tulajdonú bankoknak a

bankrendszer átlagát meghaladó volumen-növekedési üteme. A költségvetési

bevételt alapvetõen meghatározó eszközminõség, illetve a hozzá kapcsolódó

tartalékolási kötelezettség várhatóan javul, így 1997-re a minõsítések után

képzett céltartalékok további felszabadításával lehet számolni. A

hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény tervezetében a

bankbiztonság növelése érdekében egy új tartalékolási kötelezettség kerül

bevezetésre. 1997-tõl így várhatóan a hitelintézeteknek - 3 évi feltöltési

haladékkal - a korrigált mérlegfõösszeg 1,25 %-áig általános kockázati

céltartalékot kell képezniük.

A biztosítók elõreláthatóan 1997-ben mintegy 1 milliárd forint társasági

adóbefizetést teljesítenek. Az utóbbi néhány évben folyamatos növekedés

tapasztalható a társaságok eredményét, s ehhez kapcsolódó adókötelezettségét

illetõen, így az 1996. évhez viszonyítva 0,4 milliárd forint többletbevétel

várható.

Az egyéb pénzintézeti tevékenységbõl (lízing, bróker cégek stb.) mintegy

2,5 milliárd forint befizetés prognosztizálható.

1.10. A Magyar Nemzeti Bank befizetései

A Magyar Nemzeti Bank az 1996. évi veszteséggel szemben 1997. évben jelentõs

nyereséggel számol. Ezt a költségvetés és az MNB közötti adósságkonverzió,

illetõleg a várható gazdaságpolitikai feltételek eredményezik.

Az adósságrendezés keretében a költségvetés devizaalapú tartozássá alakítja a

jegybankkal szemben fennálló, a devizatartozások átértékelõdése következtében

felhalmozódott nem kamatozó hitelek lejárat nélküli teljes állományát, továbbá

e hitelek jegybanktörvényben szabályozott mértékének felváltására a korábbi

években átadott piaci kamatozású konverziós kötvények egy részét. Ennek

következtében megszûnik a bank egyik veszteségforrását jelentõ nem kamatozó

adósságállomány; így - a költségvetési kamatterhek egyidejû növekedése mellett

- a jegybanki nyereség emelkedése várható.

1.11. Egyéb bevételek

A költségvetés egyéb költségvetési bevételek címen 1997. évre 3,5 milliárd

forint elõirányzattal számol.

A jogcímen belül a bevételek döntõ többségét az elõzõ évek költségvetési

kiadásainak (felszámolások, kártérítések, garanciák stb.) megtérülésébõl

származó, valamint egyes költségvetési szervek beruházási támogatása után

befizetett általános forgalmi adó, illetve bizonyos pótelõirányzatok

ellensúlyozására (pl. elemi károk, katasztrófa, váratlan helyzetek miatti

célokra) történõ befizetések jelentik.

1.12. A költségvetés belföldi adósságával kapcsolatos bevételek

A belföldi államadóssággal kapcsolatos bevételek alapvetõen a központi

költségvetés államháztartáson kívüli belföldi adósokkal szembeni

követeléseibõl származó törlesztési és kamatbevételeket, valamint az elõzõ

években megvalósult hitel-, adós- és bankkonszolidációhoz kapcsolódó

befizetéseket foglalja magában.

Az elõirányzott bevételek 78%-a a költségvetés kamatbevételeibõl származik. A

befizetés legnagyobb részét az MNB-vel szemben fennálló adósság rendezése

során kibocsátásra kerülõ devizakötvények egyszeri, 1997-ben esedékes kamat

visszatérülése jelenti. Ez abból adódik, hogy a kötvények felhalmozott

kamattal kerülnek átadásra, amelynek idõarányos része a költségvetést illeti

meg. A fennmaradó összeg nagyrészt a Kincstári Egységes Számla állománya,

illetve a bankkonszolidáció keretében nyújtott alárendelt kölcsöntõke után

fizetett kamatokból tevõdik össze.

Továbbra is itt kerül elszámolásra a jamburgi gázszállításból eredõ befizetés.

Az adóskonszolidációs folyamat során keletkezett állami követelésekhez

kapcsolódó ÁPV Rt befizetés tervezett bevétele 1997-ben 12 milliárd forint.

1.13. Privatizációból származó bevételek

Ez az elõirányzat foglalja magában a privatizációs bevételeknek a

költségvetést megilletõ részét, amely várhatóan 60 milliárd forint körül

alakul. Ez lényegesen alatta marad az 1996. évi befizetésnek, mivel a jövõ

évben privatizálható vagyon is jóval kevesebb lehet. Emellett az értékesíthetõ

vagyon összetétele is kedvezõtlenebb a korábbiakban privatizáltakéhoz képest.

2. KIADASI ELIIRANYZATOK

2.1. Gazdálkodó szervezetek támogatása

A gazdálkodó szervezetek támogatása 1997. évben 113,8 milliárd forint lehet,

az elõzõ évi elõirányzathoz képest 11 %-kal, 11,2 milliárd forinttal nõ. A

növekedést elsõsorban az agrárgazdasági támogatások 4,8 milliárd forintos és a

MÁV Rt. támogatásának 3,4 milliárd forintos növekedése, az Észak-kelet

Magyarországi autópálya Rt. 1,5 milliárd forintos támogatása és a Mecseki

Ércbányászati Vállalat uránbányászati tevékenységének megszüntetését szolgáló

- a Kormány döntésétõl függõen - 2,5 milliárd forintos juttatás teszi

indokolttá.

A támogatások továbbra is elsõsorban az ipart, a közlekedést (a vasúti

személyszállítást) és az agrárgazdaságot érintik.

A normatív termelési támogatás elõirányzata az elõzõ évi elõirányzathoz képest

15 %-os növekedést mutat. 1995-tõl e jogcímen már csak a megváltozott

munkaképességûek foglalkoztatását elõsegítõ 6 milliárd forintos támogatás

szerepel. E támogatási rendszer korszerûsítésre került, melynek célja: a

célszervezetek támogatásának normatív alapra helyezése, az igénylés rendjének

szigorítása, a rehabilitációs foglalkoztatás ösztönzésének erõsítése. Az 1996-

os elõirányzat növekedését a minimálbér várható szintjének és a

foglalkoztatott létszámnak az emelkedése indokolja.

Az egyedi termelési támogatás keretében, melynek meghatározása és a

felhasználás szabályainak kialakítása kormányzati hatáskörben történik

- az ipari gazdálkodó szervezetek támogatására - bányabezárás, egyéb

bányászati támogatás, borsodi térség reorganizációja - fordítható összeg

megegyezik az elõzõ évi elõirányzattal, úgy, hogy a borsodi térség

reorganizációjára fordítandó támogatás ez évtõl megszûnik, ugyanakkor a

mecseki uránbánya bezárásával kapcsolatos többletköltségek megjelenhetnek.

- MÁV Rt támogatása az 1996-ban - az Állam-MÁV Rt. szerzõdés alapján -

kialakított támogatási rendszernek megfelelõen alakul. A támogatás jelentõs

mértékét továbbra is az indokolja, hogy a MÁV Rt. igazodása a megváltozott

fuvarozási igényekhez és a gazdálkodási körülményekhez csak fokozatosan

történhet meg. Ezzel a további eladósodás és az újabb nagy összegû hitelek

felvétele elkerülhetõ lesz. A vasúti támogatásra szolgáló 30,4 milliárd

forint elõirányzatból 30,2 milliárd forint a MÁV Rt-t, 0,2 milliárd forint

pedig a GySEV-t illeti meg.

- szerepel még, közel 2,1 milliárd forintos elõirányzattal az egyéb

biztosítási kártérítésre, a mezõgazdasági biztosító egyesületek

tõkejuttatására, az Eximbank Rt. kamatkiegyenlítésére, a felszámolás alatt

álló vállalatok vállalati vagyonának megvásárlásához és a hosszúlejáratú

beruházásokhoz nyújtandó hitelekre vonatkozó kamat-támogatás illetve

támogatás.

Egyéb vállalati támogatások között a mecseki bányászatban foglalkoztatottak

kereset-kiegészítésén, baleseti járadékainak és egyéb kártérítési

kötelezettségeinek átvállalásán és az elmúlt évtizedben az egyes mezõgazdasági

beruházásokhoz nyújtott kamattérítésen kívül az úgynevezett már megszûnt, de

még járó támogatások igénybevételének forrása szerepel.

Az agrárgazdaság folyó támogatásai folyó áron az 1996. évi elõirányzathoz

viszonyítva 8 %-kal növekednek. Az agrárgazdaság exporttámogatási rendszerének

változtatása során a normatív exporttámogatás mértéke tovább csökken, a GATT

egyezményben vállalt mértékig. A kormányzat szándéka az, hogy a piacrajutást

segítõ rendszer keretében olyan eszközöket alakítson ki, amelyek megfelelnek a

vállalt nemzetközi kötelezettségeknek, de ugyanakkor biztosítják, hogy az

agrártermékek piacrajutási esélyei ne romoljanak. (A piacrajutási kedvezmény

hányada az agrártámogatások körében ezért érdemben 1997-ben nem változik.)

Megnevezés 1996. évi 1997. évi

CXXI. tv elõirányzat

Piacra jutási támogatás 37.300,0 42.300,0

Agrártermelési támogatás 16.500,0 18.000,0

Reorganizációs támogatás 7.000,0 5.300,0

Agrártámogatások összesen 60.800,0 65.600,0

2.2. A fogyasztói árkiegészítés

A fogyasztói árkiegészítés összege az elmúlt években a közlekedési tarifák

emelkedése és egyéb okok miatt számottevõen növekedett. A növekedés ütemét -

az 1997. évi költségvetési irányelvekben foglaltakra való tekintettel -

mérsékelni szükséges. A szakmai, ágazati és az adóhatósági ellenõrzés

szigorítása mellett ezt célozza a fogyasztási adóról és a fogyasztói

árkiegészítésrõl szóló törvénynek az a tervezett módosítása, amely az utazási

kedvezmények, illetve a hozzájuk kapcsolódó árkiegészítés mérsékelt

csökkentésére irányul.

2.3. Felhalmozási kiadások

2.3.1. Központi beruházások költségvetési fedezete

A központi beruházások elõirányzata az 1996. évi elõirányzathoz képest 1997-

ben 92,4 milliárd forintra emelkedik. A gazdaságpolitikai célokkal összhangban

ez azt a kormányzati szándékot fejezi ki, hogy az exportképes termelés, a

munkahelyteremtés alapfeltételeit biztosító, elsõsorban a termelõ, valamint a

nem termelõ infrastruktúra egyes beruházásai kiemelt kezelést élveznek.

A hatékony felhasználás követelményét kielégítve, csak a gazdaságpolitikával

összhangban álló, a szakmailag megalapozott, a Kormány által elfogadott új

projektek támogatására kerülhet sor, s e mellett a folyamatban lévõ

beruházások - esetenként a felgyorsításhoz szükséges - forrásai biztosíthatók.

A termelõ infrastruktúra területén a közlekedési és a vízgazdálkodási

beruházásokra az 1997. évben a központi költségvetés mintegy 5,5 milliárd

forinttal tud többet költeni. Ezen belül befejezõdhet a Budapest-Hegyeshalom

nemzetközi jelentõségû vasútvonal korszerûsítése, megkezdõdhet a szlovéniai

vasúti összeköttetés kiépítése, mely beruházásokat külföldi hitelek is

segítik. A VOLÁN társaságoknál a saját forrásokat a központi költségvetés

kiegészíti, s így folytatódhat a már évekkel ezelõtt megkezdett autóbusz

rekonstrukció. A projektek között szerepel a kombinált fuvarozás fejlesztése;

a postahivatali hálózat rekonstrukciója; a vízgazdálkodás területén a

vízminõség-védelem - a természetes vízkincs ökológiai védelme, ezen belül a

Balaton ökológiai állapotának javítása, a vízminõség javítása, illetve

megóvása -, az egészséges ivóvizet biztosító regionális vízközmû-rendszerek

fõmûveinek, a kiemelt városok és a Fõváros szennyvíztisztítási programjának, a

vízkár-elhárítás beruházásainak finanszírozása. A mezõgazdaság beruházásainál

az erdõszerkezet-átalakítás, fásítás fejlesztéseire és az öntözõ berendezések

beruházásaira 800 millió forinttal fordít többet a központi költségvetés az

1996. évihez képest.

A humán infrastruktúrában változatlan súlypont a felsõoktatás, a tudományos

szféra intézményhálózatának javítását szolgáló, illetve a szociális jellegû

beruházások megvalósítása, intézmények rekonstrukciója, korszerûsítése

(könyvtárak, mûszerek, laboratóriumok, kollégiumok, informatikai

felszerelések, szervezési beruházások stb.). A mûvelõdési és közoktatási

terület beruházásai között kiemelten kezelendõ feladatok közé tartoznak a

felsõoktatás intézményi beruházásai, ezen belül a Lágymányosi Egyetem

fejlesztései és folytatódhat a nagy múzeumok rekonstrukciója. Az egészségügy

beruházásai az intézményhálózat racionalizálásához igazodóan 1997-ben

reálértéken maradnak.

Az igazságszolgáltatás területén elsõsorban a büntetés-végrehajtás

intézményhálózatának, illetve az igazságszolgáltatás eszközrendszerének

fejlesztésében ismerhetõk el többletprogramok. A központi beruházások

elõirányzatának többlete mintegy 2.800 millió forint, mely elsõdlegesen az

elõzetesen letartóztatottak budapesti elhelyezésére szolgáló 600 férõhelyes

intézet kialakítását, a már megkezdett beruházások befejezését, a biztonsági

rendszerek folyamatos korszerûsítését, valamint a lakásépítések fejlesztését

teszi lehetõvé.

A közbiztonság beruházásai - a feketegazdaság visszaszorításával

összefüggésben is - prioritásként kezelt terület. Ezen ágazat beruházásainak

elõirányzata az 1996. évi elõirányzathoz képest mintegy 3,5 milliárd forinttal

nõ.

A központi költségvetés jövõbeli lehetõségeit is figyelembe véve lehet

megkezdeni, illetve folytatni az ország védelmének korszerûsítésével

összefüggõ fejlesztéseket. Folytatódik az ország védelmi céljait szolgáló

"KILÁTÓ I-VI. feladat" és a "Légvédelem rádiólokációs felderítõ-, információs-

és vezetési rendszer fejlesztése" kiemelt jelentõségû beruházás.

Az egyéb ágazatok közül jelentõsen mintegy 2 milliárd forinttal nõhet a

bevételeket beszedõ szervezetek központi beruházásainak elõirányzata. A

gazdasági tevékenységet segítõ szolgáltatás beruházásai szinten maradnak.

Az államhatalom és az államigazgatás területén az állami, kormányzati és

igazgatási szervek informatikai, távközlési beruházásai élveznek elsõbbséget.

2.3.2. Az állam lakáskiadásai

A költségvetés szerepét a lakásgazdaságban az állami feladatoknak az

államháztartási reform céljaihoz, módszereihez illeszkedõ módosulása határozza

meg 1997. évben. A lakásépítés és felújítás finanszírozásának fejlesztési

koncepciója olyan gazdálkodási rendszer kialakulását célozza meg, amelyben nõ

az egyéni felelõsség, az egyéni döntés szerepe, átmérséklõdik a függõség az

államtól, s munkára, vállalkozásra ösztönöz.

A koncepció alapján az 1997. évben létre kell hozni azokat a pénzügyi

intézményeket (jelzáloghitel-intézet, jelzáloglevél, lakástakarék-pénztár,

stb.), amelyek a piacgazdaság feltételei között megfelelõen finanszírozzák a

lakásépítést és felújítást, a mobilitást. Elõ kell készíteni a városi

többszintes lakóépületek tömeges rehabilitációját, a fiatal házasok

lakáshozjutási esélyeinek növelését, és javítani kell a szociális körülményeik

folytán hátrányos helyzetû rétegûek elhelyezését.

Az új lakásépítés mennyiségének, az építkezések megkezdésének és

befejezõdésének kiegyensúlyozott alakulása várható az utóbbi évek gyors és

sokszor ellentétes irányú változása után. Mind a megkezdés, mind a befejezés

harmincezret megközelítõen fog alakulni.

A költségvetés lakáscélú kiadásaiban az elõzõ évek támogatási konstrukcióból

származó elkötelezettségek aránya még mindig megközelíti a 60%-ot, így újabb

támogatási célok, formák és módszerek most még nem vállalhatók.

A magánlakás-építés támogatására fordítandó összeg 1997. évben 36,6 milliárd

forint. Ezen belül a lakásépítési kedvezményre 16 milliárd forint a várható

igénybevétel összege, 1,1 milliárd forint garancia beváltás várható az 1988.

december 31-e elõtt hatályban volt jogszabályok alapján nyújtott hitelekre. Az

1994. év elõtti években nyújtott megelõlegezett szociálpolitikai

kedvezményeknek mintegy 1,5 milliárd forintos költségvetési kihatása lesz. A

mozgássérültek lakásépítési támogatására 2 milliárd forint jut, a törlesztési

támogatásoknak 8,5 milliárd forint a költségvetési kihatása. Az önkormányzati

lakástámogatási hitelekhez kapcsolódóan 1 milliárd forint a költségvetés

terhe, az 1990. évi CIV törvény által felemelt kamatozású kölcsönök kamat-

kiegészítése 4,2 milliárd forint kiadást jelent. Az értékesítés céljára lakást

építõ vállalkozások forgóeszköz hiteleinek kamat-kiegészítésére mintegy

0,5 milliárd forint, és egyéb lakáscélú támogatásokra - köztük pl. az energia-

megtakarítást célzó felújításokra - mintegy 1,8 milliárd forint költhetõ.

A települési önkormányzatok részére - "a szociális normatíva" részeként - 9,5

milliárd forint a hozzájárulás a saját eszközeik kiegészítésére a fiatal

házasok és a rászorultak lakáshoz jutásának támogatására és 3,2 milliárd

forint a lakásfenntartás támogatására.

A "XLI. A belföldi államadósság költségvetési elszámolásai" fejezetnél

teljesülõ lakáscélú kiadások 1997. évi elõirányzata (kamatjellegû kiadások)

17,4 milliárd forint lehet.

A "XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságának

törlesztése" fejezetnél a lakáscélú államkötvények törlesztésére 5,5 milliárd

forint biztosított.

A fentieken kívül a fegyveres testületek lakásépítésére a központi beruházások

elõirányzatában mintegy 2 milliárd forint elõirányzat áll rendelkezésre.

A költségvetés lakáscélú összes kiadásának összege 1997. évben 74,2 milliárd

forint.

2.4. A társadalombiztosítás közremûködésével folyósított ellátások

A gyermeknevelési támogatásoknál 1996. májusától jellemzõen a rászorultsági

elv érvényesül, vagyis az adott ellátás feltétele, hogy az egyén/család

jövedelme ne haladjon meg egy meghatározott összeghatárt.

A családi pótléknál 1997-ben kiindulási feltétel, hogy

- a jogosultsági alsó és felsõ jövedelmi korlát nem változik;

- az alsó jövedelemkorlát (18.000 forint) felett a jelenlegi kétlépcsõs

helyett, egylépcsõs, 50 %-os mértékû családi pótlék jár;

- a családnagyság gyermekszám szerinti számbavételénél csak a családi pótlékra

jogosító, a háztartásban ténylegesen eltartott gyermekek számítanak.

A családi pótlék összege minden családtípusban (az elõbbiekkel és az

adókedvezményekkel összefüggésben) május 1-jétõl egységesen 500 forinttal nõ.

A fentiek alapján 1997-ben a családi pótlék tervezett elõirányzata az ez évi

94 milliárd forinttól eltérõen, 94,8 milliárd forint.

Az anyasági támogatás - ami a korábbi várandóssági pótlékot váltotta fel -

1997-ben várható összege 17.250 forint (miután mértéke a mindenkori öregségi

nyugdíj minimumának 150%-a). A tervezett elõirányzat - tekintettel a várható

születésszám csökkenésre - az ez évi elõirányzattal egyezõen, 2 milliárd

forint.

A gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás összege a mindenkori

öregségi nyugdíjminimummal egyezõ (így várhatóan 1997-ben 11.500 forint). A

GYES 1997. évi elõirányzata - tekintettel a megszûnõ GYED, illetve az elõzetes

biztosítási jogviszony feltétel miatti létszám növekedésre - az 1996. évi 12

milliárd forinttól eltérõen 20 milliárd forint.

A gyermekgondozási díj - miután ilyen új ellátást 1996. májusától nem lehet

megállapítani - esetében az 1997. évi elõirányzat az 1996. évi 18 milliárd

forinthoz képest jelentõsen csökken, összege 10 milliárd forint.

A jövedelempótló és jövedelem-kiegészítõ szociális támogatások körében - az

elmúlt évekhez hasonlóan - azzal számolunk, hogy az ellátások a

nyugdíjemeléshez hasonlóan emelkednek.

A különféle jogcímen adott térítések körében a közgyógyellátásnál az ez évi

7 milliárd forint helyett 17 milliárd forint elõirányzattal számolunk azzal is

összefüggésben, hogy a közgyógyellátást teljes egészében új alapokra kell

helyezni, s ki kell terjeszteni a természetbeni egészségügyi szolgáltatásnál

bevezetésre kerülõ minimum járulékfizetés - rászorultsági alapú - önkormányzat

által történõ részbeni vagy teljes megtérítésére.

Megszûnik a nem biztosítottak utáni költségvetési átalány fizetés, mivel a

természetbeni egészségügyi szolgáltatások finanszírozása 1997-tõl teljes

egészében új alapokra kerül.

A folyósított ellátások után a társadalombiztosítási szerveket megilletõ

térítés az 1996. évi 1,4 milliárd forintról 1,7 milliárd forintra növekszik.

2.5. A központi költségvetési fejezetek támogatása

A központi költségvetési szervek körében az elõirányzatok bõvülése lehetõséget

ad az egy fõre jutó keresetek átlagosan legalább reálértéktartó színvonalához

szükséges kiadások, valamint programok, célfeladatok támogatására. Ezen

szervek javasolt támogatása céltartalékokkal együtt 509 milliárd forint.

A központi intézményi körben 1997. évben a következõ területek, ágazatok

élveznek prioritást:

- felsõoktatás,

- tudományos kutatás,

- közbiztonság ,

- feketegazdaság elleni küzdelem,

- igazságszolgáltatás,

- euro-atlanti integráció.

A priorizált feladatkörök elõirányzatait jellemzõen magukba foglaló fejezetek

1997. évi támogatása - ami az összes intézményi támogatás mintegy felét teszi

ki - több, mint kétszeres ütemben bõvül a többi fejezet elõirányzataihoz

képest. A jövõ évi makrogazdasági folyamatok, az államháztartás forrásainak -

a reform szándékainak megfelelõ - viszonylagos mérséklõdése, a költségvetés

egyensúlyi követelményeinek teljesítése az inflációs hatások mellett is

lehetõvé teszi több fontos területen a költségvetési támogatások reálértékének

tartását, új, törvényekben meghatározott kötelezettségek, valamint más

feladatok támogatását. Az intézményrendszer szolgáltatásaival szembeni

elvárások, az értéktartó illetményszínvonal feltételeinek megteremtése ezzel

együtt is általánosan szükségessé teszi, hogy a rendelkezésre álló

költségvetési elõirányzatokból - a rendszer költséghatékonyabb mûködésével

megalapozva - megtakarításokat érjenek el és átcsoportosításokat hajtsanak

végre. Az összességében reálérték körül alakuló költségvetési támogatás

pénzügyi oldalról nem jelent valamennyi területen közvetlen és erõteljes

kényszert mélyreható intézményi és tevékenységi köri racionalizálási

folyamatokra; az illetménygazdálkodással, az intézmény-mûködés szervezésével

kapcsolatban szigorú követelmények érvényesítésére. Így a felügyeletet ellátó

tárcák feladata reformintézkedésekkel megelõzni a válsághelyzetek

kialakulását, megalapozni az évközi gazdálkodást és a további évek

költségvetését.

Az intézmények támogatásának alakulásában meghatározó az illetmények

emelkedése, mert a kiadások mintegy 60 %-át a személyi juttatások és járulékai

teszik ki. Az illetményszínvonal javításához a fedezet részben finanszírozható

a központi költségvetésbõl, egy részét - szakmai követelmények

érvényesítésével, létesítménykapacitások szûkítésével, üres állások

felszámolásával, nyugdíjazással, részmunkaidejû foglalkoztatással,

teljesítményarányos díjazással megalapozható - létszám, illetve illetmény -

megtakarításból kell biztosítani. Ezt a költségvetési szabályozás keretei

között, a központi adminisztratív intézkedések nélkül célszerû elérni.

Létszámcsökkenéssel összefüggõ egyszeri intézményi többletkiadások

ellentételezésére központi végkielégítési keret szolgál. Az illetményjavítás

finanszírozásához az intézmények egyéb elõirányzatait, bevételi többleteit is

számításba kell venni.

A behatárolt támogatásnövekmény, az illetménynövelés, a nagyszámú új, illetve

bõvülõ program különféle többletköltségei miatt a dologi elõirányzatokkal való

gazdálkodásban a feszültség várhatóan növekszik. Az üzemeltetési, a felújítási

feladatok megoldása, az intézmények mûködõképességének megõrzése érdekében - a

kiadási szükségletek mérséklése, a finanszírozhatóság céljából - az intézményi

kört, illetve az általa elfoglalt létesítményhálózatot lényegesen szûkíteni

kell; az ellátott feladatok, a nyújtott szolgáltatások egy részét - ha

szükséges, jogszabályi megalapozással - le kell építeni. Szervezési

intézkedések is szükségesek a költséghatékonyság lényeges növelésére.

A közbeszerzésekrõl szóló törvény 1995. november 1-jén lépett hatályba.

Hatásáról átfogó adatok még nem állnak rendelkezésre. A közpénzekbõl

megvalósuló beszerzések teljes körû szabályozásának igénye szükségessé tette a

törvény által meghatározott értékhatár alatti beszerzések rendjének

szabályozását, továbbá a központosított beszerzési eljárás bevezetését is. Az

utóbbi eredményeként az állami fogyasztás homogénebbé válik, a nagytömegû

beszerzés következtében lényegesen alacsonyabb ráfordítások mellett. Ezen

intézkedések hatása az 1996. októberében történõ bevezetés mellett 1997-ben

lesz érzékelhetõ mértékû.

A törvény néhány szakaszának módosítása szükségessé vált, így a Kormány

irányítása alatt álló intézményi körnek lényegében az egészére ki kell

terjeszteni a központosított beszerzési eljárást. A módosítás eredményeként a

központosított eljárás intézményi körébe beletartoznak pl. a minisztériumok, a

felsõoktatási intézmények is. Ez jelentõsen szélesíti azon intézményi kört,

amelyeknél költségtakarékos beszerzések valósulhatnak meg. További igen fontos

módosítás az, amely a központosításra módot ad az egészségügy területén is,

összehangolva az egészségbiztosítás mûködési rendszerével.

A Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium költségvetésében a felsõoktatás a

prioritást - külön elismert célokra támogatást - élvezõ, de egyéb

reformlépésekkel is érintett területek közé tartozik. A felsõoktatás

költségvetési támogatása az 1996. évi 57 milliárd forinthoz képest mintegy 13

milliárd forinttal, közel 23 %-kal nõ, ami messze meghaladja az átlagos

növekedést. Az 1997. évi költségvetés a következõkre nyújt többlettámogatást:

A nappali hallgatólétszám - a korábbi magas felvételek miatt - mintegy 13.000

fõvel nõ. A hallgatók pénzbeli juttatási keretének és képzésének többlet-

elõirányzata mintegy 7 milliárd forint. Az évi 65.000 forintos hallgatói

juttatási normatíva emelésére nincs mód. A teljesítményelvû finanszírozás

keretében bevezetésre kerül a képzési normatíva, amely elsõsorban az

oktatáshoz közvetlenül kapcsolódó feltételekrõl való gondoskodást szolgálja. A

hallgatói létszám ennek alapján számított képzési többlete az állami

felsõoktatásban 2,4 milliárd forint, az egyes szakterületek szerint

differenciáltan nõ. Ezzel együtt sor kerülhet az oktatók külön minõségelvû

béremelésére, s ehhez tagoltabb bérrendszer fog tartozni. A felsõoktatásról

szóló törvénynek megfelelõen bevezetésre kerül a Széchenyi professzori

ösztöndíj. Jelentõs mértékû elkülönített elõirányzat kerül kialakításra a

kutatások támogatására (1,6 milliárd forint), továbbá az új szakok és

programok indítását, tankönyvek kiadását, taneszköz-fejlesztést szolgáló

programfinanszírozási elõirányzatban (3,4 milliárd forint).

A kulturális területen - amelynek támogatása összességében lényegében szinten

marad - a többcsatornás finanszírozási rendszer tovább erõsödik. Közel 700

millió forint célelõirányzat áll rendelkezésre közmûvelõdési, közgyûjteményi,

mûvészeti és kommunikációs feladatok központi finanszírozására. A központi

támogatás keretein belül külön pénzeszközök szolgálják az Államalapítás 1000

éves, az 1848-as forradalom és szabadságharc 150. évfordulója megünneplésének

elõkészítését (410 millió forint), az Állami Operaház szervezeti reformját

(150 millió forint), régészeti kártalanítást és a restitúciót (80 millió

forint). Ehhez a jelenlegi támogatási célok közötti jelentõs átrendezés is

szükséges.

A központi költségvetési intézményi körbõl kikerül a Helikon Könyvtár és

Kastélymúzeum, valamint a Rock Színház, de egyes feladataikat a tárca

költségvetésébõl továbbra is támogatja. A Nemzeti Kulturális Alap bevétele a

járulékalap jelentõs kiterjesztése következtében az 1996. évi elõirányzathoz

képest mintegy 80 %-kal nõ, 1997-ben a központi költségvetésbõl az Alap

támogatásban nem részesül.

Az egyházak közvetlen költségvetési támogatása több, mint 1,5 milliárd

forinttal, 25 %-kal nõ. Ezen belül a hitélet támogatása 300 millió forinttal,

a közgyûjteményeké 100 millió forinttal, a szociális intézményeké 40 millió

forinttal emelkedik. Az egyházi oktatási intézmények felújítására 100 millió

forinttal nagyobb összeg szolgál. Az egyházi oktatási intézményeket a

történelmi egyházakkal kötött közoktatási megállapodás alapján kiegészítõ

támogatás illeti meg, amelynek - 0,9 milliárd forinttal megnövelt -

elõirányzata 1,8 milliárd forint. Az egyházi intézmények rekonstrukciójának

elõirányzata 170 millió forinttal nõ. Az egyházak költségvetési támogatása

1997. évtõl a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium, valamint a

Miniszterelnöki Hivatal elõirányzatai között megosztva szerepel.

A Kormány stratégiai ügynek tekinti a tudomány, a mûszaki fejlesztés

feltételeinek javítását is, ezért e területek költségvetési támogatásának

növekedésénél az általános dinamikát jóval meghaladó mértékkel számol. Ennek

alapján a hazai kutatás területén a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési

támogatása 32 %-kal (2,3 milliárd forinttal) növekszik 1997. évben az 1996.

évi eredeti elõirányzathoz képest. Az Országos Tudományos Kutatási Alap

támogatása 19,5 %-kal, 300 millió forinttal több. A forrásbõvülés segíti az

Akadémia kutatóhálózatának átalakítását, reformját, lehetõvé teszi elõirányzat

elkülönítését a Kormánnyal való együttmûködés keretében végzett feladatokra,

az akadémikusok, a tudomány doktorai fokozott anyagi elismerését.

A mûszaki fejlesztés - az ezzel kapcsolatos kormányzati

kötelezettségvállalások finanszírozását is figyelembe véve (atomenergetikai

kutatások, találmányok nemzetközi bejelentésének támogatása stb.) - központi

költségvetési támogatása 4,4 milliárd forint. E tevékenység finanszírozásában

a vállalkozói szférának meghatározó arányt kell vállalnia. A K+F szféra

közvetlen pénzügyi támogatásán túl a társasági- és személyi jövedelemadó

törvényjavaslatokban - a már meglévõk (vállalkozási övezetben bejegyzett adózó

elsõ ízben üzembe helyezett gépeinek beruházási értéke és a befejezett

kísérleti fejlesztés terven felüli részarányának értékcsökkenése leírható az

eredménybõl) mellett - további kedvezmény került megfogalmazásra (az

adóalapot csökkenti a kutatási és kísérleti fejlesztés saját közvetlen

költségeként elszámolt összeg 20 %-a). A technikai fejlõdést elõsegítõ

beruházásokra továbbra is kedvezõ amortizációs lehetõségek (az 1995. december

31-e után üzembe helyett gépek és berendezések esetében évi 30 % az

értékcsökkenési leírás) érvényesíthetõk. Mindezek együttes forrásteremtõ

hatását milliárdokban lehet prognosztizálni.

A Földmûvelésügyi Minisztérium forrásai - az illetményemelés kihatása mellett

- az állategészségügyi, növény-egészségügyi, valamint mezõgazdasági minõsítési

feladatok EU konform feltételrendszerének, az euro-atlanti integráció

elõkészítése feltételeinek biztosításával, agrárkutatási feladatok

támogatásával, a középfokú tanintézetek tanüzemeinek kialakítása

támogatásával, valamint az 1996. évben és a korábbi években az erdõkárok

támogatása Pénzügyminisztérium fejezetnél tervezett elõirányzatának a

szaktárcához való átcsoportosításával növekednek, közel 2 milliárd forint

összegben.

A Külügyminisztérium az 1996. évi támogatási elõirányzathoz viszonyítva 1997-

ben számos jogcímen igen jelentõs, 3,7 milliárd forint többlettámogatásban

részesül. Így többek között forintleértékelés miatti többletkiadásokra,

devizaellátmányok SzJA alá vonása kompenzálására, a NATO-hoz és az EU-hoz való

csatlakozás feladataira (pl. kommunikációs stratégia, EU Integrációs

Államtitkárság, belsõ piaci integráció) szolgál a javasolt támogatási

többlet. Az 1997. június 30-tól a tárcához kerülõ kereskedelmi képviseletek

feladataiból szükségesnek ítélt állami kötelezettségek (az átszervezésekbõl

adódó megtakarítások mellett a külgazdasági feladatok ellátását egyre inkább a

vállalkozói szférának kell finanszíroznia) ellátására a Miniszterelnökségnél

külön elõirányzat áll rendelkezésre.

A Pénzügyminisztérium fejezetnél a köztartozások eredményesebb beszedése és a

feketegazdaság elleni küzdelem sikere a technikai eszközök folyamatos

korszerûsítését, egyes területeken a létszám bõvítését igényli. Így az adó- és

pénzügyi tevékenység (APEH, VPOP) összesen 6,0 milliárd forint

többlettámogatásban részesül 1997. évben. A többletfeladatok (hatékonyabb

ellenõrzési rendszer, számítástechnikai fejlesztés, illetve új

határátkelõhelyek megnyitása, jövedéki tevékenység, bûnmegelõzés) ellátása

végett az ütemezési terveknek megfelelõen év végére több, mint 3 ezer fõs

létszámnövekedés feltételei biztosítottak.

A Magyar Államkincstár 1997. évi bõvülõ feladataira, valamint az MNB-tõl

átvett vidéki fiókhálózat mûködtetésére 3.000 millió forint többlettámogatás

biztosítása vált szükségessé. Ezt a növekményt ellensúlyozza az MNB-nél

jelentkezõ megtakarítás.

A Belügyminisztérium fejezet mûködési költségvetési támogatási elõirányzata az

1996. évi eredeti elõirányzathoz viszonyítva mintegy 22 %-kal emelkedik. A

szervezett, gazdasági jellegû bûnözés elleni hatékonyabb fellépés érdekében

létesült Központi Bûnüldözési Igazgatóság anyagi feltételeinek biztosítására

1,3 milliárd forint szolgál. E támogatáson túl a rendõrség megerõsítésére,

mûködésére tartalmaz többlet-elõirányzatot a központi költségvetés, mintegy 4

milliárd forint összegben. A források lehetõvé teszik a Teve utcai objektum

mûködtetését, folytatható a rendõrképzés, jelentõs technikai korszerûsítés

indulásaként rend-, tûz-, és polgári védelmi eszközökkel bõvülhet az

eszközpark, megkezdhetõ az új személyi okmánycsalád kialakítása, továbbá

bõvülnek a rendõrség nemzetközi feladatai, megteremthetõk a stabilabb mûködés

körülményei. A hatékonyság növelését szolgálhatja továbbá a Rendõrség és

Határõrség strukturális átalakítása, valamint a rendvédelmi szervek közötti

együttmûködés fokozása.

A területi államigazgatási reform kapcsán a vonatkozó kormányhatározat alapján

- egyebek között - a fõvárosi és megyei közigazgatási hivatalok

kormányhivatalokká alakulnak át, melynek során a hivatalvezetõk törvényességi

ellenõrzése, koordinációja körébe kerülnek egyes minisztériumok területi

szervei. A reform, illetve ahhoz is kapcsolódóan a racionálisabb mûködés, a

kapacitások koncentrálása jelentõs erõforrások felszabadítását

eredményezhetik. Az intézkedések döntõ részére 1997. év folyamán kerül sor.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok - az illetmény növekedésén felül -

mintegy 330 millió forint mûködési többlettámogatásban részesülnek a

figyelõszolgálat megnövekedett feladataihoz szükséges fejlesztésekre, valamint

a forintleértékelés részbeni kompenzálására.

A büntetés-végrehajtás 1997. évben 11,6 milliárd forinttal gazdálkodhat, az

1996. évinél 2 milliárd forinttal, kb. 20 %-kal többel. Az illetmény emelésén

kívül 780 millió forint többlettámogatás áll rendelkezésre az élelmezési norma

emelésére, a megnövekedett felújítási feladatok ellátására, valamint az

elítélteket foglalkoztató gazdasági szervezetek - a sajátos foglalkoztatásból

eredõ - többletköltségeinek normatív ellentételezésére, továbbá a biztonságos

rabszállítás követelményeinek megfelelõ gépjármûpark kialakítására.

A Honvédelmi Minisztérium 1996. évi eredeti elõirányzathoz viszonyított

mûködési, illetve felhalmozási támogatása 22 %-kal emelkedik. Ennek révén a

gazdálkodási feszültségek csökkenhetnek. A HM országgyûlési határozat alapján

folytatja a honvédség átalakítását. Ez kiterjed a honvédség életének

valamennyi területére, melynek eredményeként fokozatosan hiteles visszatartó

képességgel rendelkezõ, a NATO katonai szervezetébe integrálható korszerû

fegyveres erõnek kell létrejönnie. Változás következik be a Magyar Honvédség

hadrendjében, szervezeti felépítésében. Módosul a harckészültség és

mozgósítás, a hadkiegészítés, az oktatás és kiképzés rendszere. Az

átalakításhoz szükséges kiadások fedezetét a vezetési szintek, szervezeti

felépítés racionalizálásából, valamint a létszámcsökkentésbõl fakadó,

többségében a tárcánál visszahagyott forrásból kell megteremteni.

A Legfelsõbb Bíróság, a Bíróságok és a Magyar Köztársaság Ügyészsége fejezetek

javasolt mûködési támogatási elõirányzata 21,7 milliárd forint, 31 %-kal

magasabb az 1996. évi eredeti elõirányzatnál. A bírói, ügyészi pótlék 1996.

május 1-jétõl 10 %-ról 35 %-ra történõ emelkedése, valamint az e területen is

érvényesülõ átlagos átlagkereset növelés következtében a személyi juttatások

javasolt elõirányzata 27 %-kal nõ az 1996. évi eredeti elõirányzathoz képest.

A mûködési feltételek javítására a három fejezetnél együttesen 0,5 milliárd

forintot tartalmaz a javaslat. A gazdasági bûnözés visszaszorításával

összefüggõ kiadásokra 0,3 milliárd forint, az ítélkezésben közremûködõk

díjazásának felemelésére, a törvényekbõl adódó többletfeladatokra közel 0,3

milliárd forint fordítható.

A Központi Statisztikai Hivatalnál az EU csatlakozáshoz szükséges

összehasonlító statisztikai rendszer kialakításának egyes elemeire, az

egységes tevékenységi osztályozásra (NACE Rev. 1-re) történõ átállás

folytatására, a kiskereskedelmi- és szálláshely összeírásra, a külkereskedelmi

és az agrárstatisztika fejlesztésére 650 millió forint többlettámogatás

szolgál.

Az 1997. évi költségvetési törvényben érvényesíteni kell a rádiózásról és

televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény vonatkozó rendelkezéseit. Ennek

megfelelõen a költségvetés nem tartalmazza a Magyar Rádió és a Magyar

Televízió fejezeteket; a mûsorterjesztési költségeknek megfelelõ támogatást

biztosít a Magyar Rádió Rt-nek, a Magyar Televízió Rt-nek és a Duna Televízió

Rt-nek; meghatározza - az 1996. évivel azonosan - az üzembentartási díj

összegét; díjátalány formájában megtéríti a szociális okból felmentettek

üzembentartási díját. A mûsorterjesztési költségek az Antenna Hungária Rt.

becslései szerinti összegben kerültek meghatározásra, s ezt a kötelezettségét

az állam részben a Magyar Rádió Rt. és a Magyar Televízió Rt. - jogelõdjüktõl

örökölt - adósságainak rendezésével teljesíti.

A nemzeti hírügynökségrõl szóló törvény megalkotásáig a Magyar Távirati Iroda

a törvényjavaslatban változatlanul önálló fejezetként szerepel. Az intézmény

részvénytársasággá való átalakulása után az elõírt közszolgálati feladatok

ellátásához szükséges elõirányzat céltámogatássá alakul majd.

***

A központi költségvetési szférában 1997-re az átlagkeresetek reálértéke

megõrzésének követelményét a költségvetési irányelvek tartalmazta. Ennek

fedezete részben központi forrásból biztosítható volt az intézményeknél. A

fennmaradó rész intézményi többletbevételbõl, személyi juttatási elõirányzat-

megtakarításából, valamint a dologi kiadások támogatásának csökkentésével

finanszírozható. Átfogó célú elkülönített bérpolitikai keret képzésére nem

került sor.

A fejezetek támogatási elõirányzatát növelte az 1996-ban központilag

elõirányzott bérpolitikai céltartaléknak a felhasználó intézményekhez év

közben történõ átcsoportosítása, továbbá ennek éves szintre kiegészítése. Ez a

többletforrás a közalkalmazottak elõmeneteli és illetményrendszerének februári

és szeptemberi módosításával, az 1992. július 1-jét megelõzõ munkaviszonyok

beszámításával összefüggõ bérintézkedésekre; a minimálbér emelésére, a

fegyveres szervek hivatásos állományának, az APEH és területi államigazgatási

szervek köztisztviselõinek, az intézményeknél a Munka Törvénykönyve alapján

foglalkoztatottaknak, nem állami intézmények munkavállalóinak

illetményemelésére, a bírák, ügyészek pótlékának növelésére került

felhasználásra.

1997-re a területi közigazgatási szerveknél 1996. évben végrehajtott

illetménykiegészítés-emelés elõirányzatokba be nem épített éves szükségletére,

valamint a köztisztviselõk illetményszínvonala differenciált, a közigazgatási

reformmal összefüggõ javításához - részben jogszabály-módosítás révén történõ

- 2,9 milliárd forint céltartalék képzésére kerül sor.

Az illetményemelés 1997-ben a különbözõ illetményrendszereket szabályozó

törvények módosításával valósul meg. A közalkalmazottaknál 10 fizetési

osztályt és osztályonként 14 fizetési fokozatot tartalmazó elõmeneteli és

illetményrendszer kerül bevezetésre, az 1997. évi költségvetésben biztosított

finanszírozási keretek között. (Az illetménytábla módosításával önmagában -

országos átlagban - csaknem 14 %-kal növekednek az átlagkeresetek.) A

köztisztviselõknél az illetményalap mértéke 1997. január 1-jétõl 20 ezer

forintról 23 ezer forintra emelkedik. Ez önmagában 15 %-os növekedést

biztosít, ezt a pótlékok és illetménykiegészítés növekedése egészíti ki. A

bírák, az ügyészek, a bírósági és ügyészségi dolgozók, valamint az

országgyûlési képviselõtestület illetménye szintén a köztisztviselõkre

vonatkozó illetményalap mértékétõl függ. A fegyveres szervekre vonatkozóan

hatályba lépett a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati

viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény. Az ott meghatározott illetményeket

1999. január 1-jéig kell elérni.

A központi és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél foglalkoztatottak

létszáma - a 4 millió munkavállalóból - 800 ezer fõ körüli, mely az összes

foglalkoztatottak 20 %-át teszi ki. A közszolgálatban foglalkoztatottakból

közalkalmazott mintegy 600 ezer fõ (központi intézményeknél 130 ezer fõ),

köztisztviselõ 90 ezer fõ (központi intézményeknél 45 ezer fõ), a bírósági,

ügyészségi, valamint a fegyveres erõk és rendvédelmi szervek bérrendszerében

foglalkoztatottak létszáma 90 ezer fõ, a Munka Törvénykönyve hatálya alá

tartozóké mintegy 20 ezer fõ. Ez a létszám az 1991. évi 960 ezer fõhöz képest

17 %-kal kevesebb, részben az intézményrendszer átalakulása, részben a

foglalkoztatás szûkítése miatt.

Az intézményeknél a személyi juttatások javasolt elõirányzata közel 248

milliárd forint, mely az 1996. évi bérpolitikai intézkedésekkel növelt

elõirányzatnál 20 %-kal több, mintegy 41 milliárd forinttal magasabb. A

foglalkoztatott létszám - a jelentõsebb intézmény kiszervezések, illetve a

központi költségvetés részévé vált munkaerõpiaci szervezetek

létszámnövekményének hatása nélkül - a létszámcsökkenések, illetve a preferált

területek, továbbá a saját forrásból finanszírozott létszámnövekedések

összhatásaként 5000 fõvel csökken. Így az átlagkereseteknek a személyi

juttatások elõirányzatai alakulásából számítható növekedése a személyi

juttatásokét közel 2 %-kal meghaladja. Az intézmények személyi juttatási

elõirányzatai év közben a fejezeti kezelésben megtervezett célprogramok,

célfeladatok - fel nem osztott - elõirányzataival módosulhatnak.

Az átlagkeresetek 17 %-os növekedésének tervezési követelményének a fejezetek

a fentiek szerint eleget tettek. Az átlagot meghaladó az emelkedés a

felsõoktatásban, a kutatás, a közbiztonság, a honvédelem területén, valamint

az igazságszolgáltatási szerveknél.

A központi költségvetési szervek bevételeinek növelésére, illetve megalapozott

tervezésére az 1997. évi költségvetési irányelvek alapján újabb erõfeszítések

történtek, elkerülendõ a korábbi évek jelentõs alátervezését, a Parlament

által történõ forráselosztás érdemi megváltozását. Az 1997. évre tervezett

illetményjavítással kapcsolatos többletkiadások részbeni fedezetére, dologi

kiadások támogatáscsökkentésének kompenzálására, az 1996. évi és az 1997.

évben várható áremelésekkel összefüggõ többletkiadások ellentételezésére

szükséges volt emelni a bevételi elõirányzatokat.

A központi költségvetési szervek feladataik 1997. évi teljesítéséhez a fenti

intézkedések mellett a mûködõképességük fenntartásához 193 milliárd forint

bevételt terveztek. A tervezett bevétel 47 milliárd forinttal növekszik, az

intézménykiszervezések hatásával pedig 68 milliárd forinttal csökken az 1996.

évi költségvetési elõirányzatokhoz képest.

***

Az 1997. évi költségvetés elõirányzatai, a központi intézményrendszertõl

elvárt makrokövetelmények az államháztartási reform keretében megvalósuló

szakmai, szervezési folyamatokra alapozva teljesíthetõk. A hosszabb távon

érvényesülõ reformlépéseknek az állami szerepvállalás szûkítését, a

szolgáltató állam modelljének kialakítását kell eredményeznie. Ehhez 1997.

évben folytatni kell az állami tevékenységek, az azt végzõ intézményhálózatok,

szervezetek felülvizsgálatát, a feladatellátás hatékonysági, szakmai és

minõségi szempontok szerinti újraszervezését, a létszám, a

létesítménykapacitás ésszerû hasznosítását, a közpénzek felhasználási

rendjében a gazdaságosság követelményének érvényesítését, a saját források

növelésével állami kötelezettségek kiváltását.

Az államháztartási reform részét képezõ intézménykorszerûsítési program

végrehajtásával szûkül a túlméretezett, részben a klasszikus költségvetési

szervektõl eltérõ módon mûködõ és gazdálkodó intézményrendszer. Az elmúlt évek

egyik fontos feladata volt, hogy azokat az intézményeket, amelyek teljes

egészében, vagy döntõen saját bevételbõl, vállalkozási és lakossági vagy egyéb

forrásból mûködnek - és ezt a feladatok jellege lehetõvé teszi - kiemeljék az

államháztartásból. Az intézményi mûködési, gazdálkodási rendet szélesedõ

körben részben, vagy egészben non-profit, vagy piaci viszonyok között mûködõ

szervezeti forma váltja fel oly módon, hogy a továbbiakban is biztosítható a

közfeladatok ellátása. Ez a folyamat 1996. évben felgyorsult, a hatások

megjelennek az 1997. évi költségvetésben, érzékelhetõen mérsékelve az állami

újraelosztás arányát. Az ilyen típusú átalakítások zöme ezzel megvalósul. A

központi költségvetési szervek kiadásainak GDP-hez viszonyított aránya - az

államháztartás reformja keretében megvalósuló szervezet-korszerûsítési

folyamat eredményeként - az 1996. évi 9 %-ról 1997. évre 8,2 %-ra csökkent.

Kikerül az államháztartási körbõl 68,2 milliárd forint kiadás és bevétel;

több, mint 13 ezer fõ. Az érintett jelentõsebb intézmények,

intézménycsoportok: a közútkezelés, agrárkutatás intézményei, a Magyar

Televízió, a Magyar Rádió. A program folytatásaként 1997. évben sor kerül a

Magyar Távirati Iroda, a Szerzõi Jogvédõ Hivatal és néhány más intézmény

átalakítására, mintegy 1,4 milliárd forint kiadási-bevételi elõirányzattal,

közel 700 fõvel, valamint a külszolgálatok szervezeti integrációjának

megvalósítására.

A szervezet-racionalizálási folyamatot, ezen belül az intézményi körben

maradókét is tovább kell folytatni.

A felsõoktatási reform célja a képzés méreteinek, struktúrájának,

színvonalának megfeleltetése a munkerõpiac szerkezeti és minõségi

elvárásainak. Az állami finanszírozás a központilag meghatározott

hallgatólétszámra irányuljon. Funkciókon alapuló, differenciált finanszírozási

rendszert kell mûködtetni, amely bõvülõ körben épít normákra, normatívákra,

teljesítménymutatókra. A finanszírozásban nagyobb részt képezzen az intézményi

bevétel, amelynek növelését ösztönözni indokolt. A tandíjból származó bevétel,

amelynek növelésére 1997-ben nem kerül sor, az intézményeknél marad. A

szétaprózott intézményrendszer tényleges integrációját kell végrehajtani,

szûkíteni indokolt a belsõ szervezeti egységek számát; a párhuzamosságokat

megszüntetve és profiltisztítást végrehajtva szakmailag és gazdaságilag

hatékony oktatási, gazdasági, adminisztratív szervezeti struktúrát kell

kialakítani. Tovább kell lépni a foglalkoztatás hatékonyságának javításában,

amelyet megalapoz az oktatók illetményemelésénél az átlagos mértéken felüli

minõségelvû bérezés lehetõsége. Az 1997. év fontos feladata a módosított

felsõoktatási törvényre támaszkodva a korszerû konstrukciók véglegezése, az

átalakítások elõkészítése és megkezdése.

2.6. Helyi önkormányzatok forrásszabályozása

A helyi önkormányzatok 1997. évi forrásai az államháztartás más területeivel

összhangban alakulhatnak.

A szabályozás legfontosabb elvei:

- az állami újraelosztás mérséklõdése,

- a normativitás,

- a feladatorientáltabb forráselosztás, mindenekelõtt a közoktatásban és a

szociális ellátásban,

- a területi kiegyenlítés, szolidaritás az elmaradott önkormányzatokkal.

A helyi önkormányzatok 1997. évi költségvetési szabályozásának makrogazdasági

alapkövetelményei:

- A központi költségvetési kapcsolatokból származó források - az állami

támogatások és hozzájárulások, valamint a személyi jövedelemadó - az

Országgyûlés által elfogadott 1996. évi elõirányzathoz viszonyítva együttesen

13 %-kal emelkedhetnek.

- A nettó átlagkeresetek reálértékét e szférában is meg kell õrizni.

- A helyi önkormányzatoknál és intézményeiknél mintegy 4 %-os mértékû

létszámcsökkenéssel kell számolni.

- A nagy elosztórendszerek - így a közoktatás, a szociális, valamint az

egészségügyi ellátás - átalakításának hatását a forrásszabályozásban

érvényesíteni kell, s ezeken a területeken az átlagosnál magasabb mûködési

kiadás növekedést kell elérni.

- A normatív hozzájárulások és az átengedett bevételek szabályozása során

optimális forrásallokációt kell elérni, mindenekelõtt a személyi juttatások

átlagos 17 %-os mértékû emelése, valamint a gyenge jövedelmi háttérrel

rendelkezõ önkormányzatok segítése érdekében.

- Az önkormányzatok gazdálkodását (likviditási helyzetét) javító, valamint a

nettó finanszírozást továbbfejlesztõ lépéseket kell tenni.

A megfogalmazott feltétel- és követelményrendszer figyelembevételével a helyi

önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételei - az

állami támogatások és hozzájárulások, valamint a személyi jövedelemadó

együttesen a következõk szerint alakulhatnak:

milliárd forintban

1996. évi országgyûlési 1996. évi várható 1997. évi javaslat Vált. Vált.

Megnevezés elõirányzat teljesítés %-ban az 1996. évi ogy- %-ban az 1996. évi várh.

.i elõir.hoz teljesítéshez

Állami támogatás és hozzájárulás 330,3 341,0 356,2 107,8 104,5

Átengedett személyi jövedelemadó 101,3 101,3 135,7 134,0 134,0

Összesen: 431,6 442,3 491,9 *114,0 *111,2

*A tárcáktól - feladattal - átcsoportosuló elõirányzatok nélkül a növekedés 13

%, illetve 10,2%.

Az 1997. évi önkormányzati forrásszabályozás szempontjából szembetûnõ, hogy a

személyi jövedelemadó növekménye - részben az átengedési mérték emelkedése,

részben az adóbevétel növekedése révén - a meghatározó, hiszen önmagában 34 %-

kal bõvül. Ennek következtében az állami hozzájárulások és támogatások

emelkedése mérsékeltebb lehet.

Az állami támogatásokon belül változatlanul a normatív hozzájárulások

képviselik a meghatározó részt, míg a központosított elõirányzatok súlya

visszaesik.

A normatív hozzájárulások rendszerére a közoktatási törvény módosítása, a

személyi jövedelemadó szabályozása, a Kormány és a szociális partnerek közötti

három éves (bér)megállapodás hat leginkább, de befolyást gyakorol a szociális

intézmények létszám megtartó jellege és a szociális ellátás szükségszerû

bõvülése is.

A fõbb ágazatokhoz - a közoktatáshoz, valamint a szociális ellátáshoz -

kapcsolódó normatívák növekedése infláció körüli mértékû. Ezeknek - a

feladatokhoz konkrétabban kötõdõ - központi költségvetési hozzájárulásoknak a

részesedése megnõ az egyéb központi támogatásokhoz képest. Így érhetõ el, hogy

a források és a felhasználások - ez utóbbin belül különösen a személyi

juttatások - összhangja az önkormányzatok legteljesebb körénél megvalósuljon.

A közoktatási normatívák együttes összege megfelel az új közoktatási

törvénynek összességében 3-4 %-ponttal meghaladja a törvényben minimálisan a

két évvel korábbi közoktatási folyó kiadások - központosított elõirányzatokkal

és intézményi bevételekkel csökkentett - összegének a 80 %-ában meghatározott

mértéket. E normatív hozzájárulásokon belül hangsúlyt kap - a kistelepülések

megkülönböztetett támogatása mellett - a társulásos intézmény fenntartás

ösztönzése.

A hozzájárulási rendszer külön is alkalmazkodik a közoktatás struktúrájának

átalakulásához a hagyományos és megújuló tantervi követelményekhez és az ezzel

összefüggõ feladat tartalomhoz. Normatív módon elosztható, de feladathoz

kötött elõirányzat kapcsolódik a nemzeti- etnikai, valamint a két tanítási

nyelvû neveléshez, oktatáshoz. Itt kiemelt a kistelepülések, kisiskolák

támogatása. A kiegészítõ jellegû hozzájárulások számának növekedésével

differenciáltabbá válik a finanszírozás. Összességében a hozzájárulási

jogcímek tartalmilag a szakmai törvényben foglalt közoktatási feladatrendszer

csaknem minden elemét lefedik.

Ezáltal és a törvénybõl fakadó szervezési intézkedések megtétele révén

javulhatnak valamennyi önkormányzattípusban a közoktatás feltételei.

A szociális ágazaton belül a forrásszabályozás - a meglévõ feladatok

folyamatos ellátásán túl - biztosítja az új feladatok bevezetéséhez szükséges

forrásokat. A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény

elfogadásával, várhatóan 1997. II. félévétõl új ellátási forma - rendszeres

gyermekvédelmi támogatás - kerül bevezetésre. Ennek fedezetére a Népjóléti

Minisztériumtól - megszûnõ feladatok révén - 4 milliárd forint csoportosul át,

egyelõre az önkormányzati tartalékok közé. Az új törvény jóváhagyását követõen

év közben lesz mód e tartalék összeggel a szociális és gyermekjóléti normatíva

elõirányzatának megemelésére.

1997-ben csökken a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülõk

száma. Emellett e támogatásnak 1997-ben már 75 %-át fedezi a Munkaerõpiaci

Alap az eddigi 50 % helyett. A kettõ együttes hatására teremtõdik meg a

forrása a munkanélküli ellátásból 1997-ben már kikerülõk szociális

juttatásának. A felszabaduló pénzeszközbõl lehetõség nyílik a gyermekvédelmi

támogatás elõirányzatának növelésére is.

A szociális intézményi normatívák egy ellátottra jutó összege emelkedésénél

figyelemmel kell lenni arra, hogy itt létszámcsökkenésbõl nem szabadul fel

bérnövelésre elõirányzat. A szociálpolitikai normatíva összege tartalmazza az

1996-ban a háztartási tüzelõolaj fogyasztói árának emelésébõl adódó

többletterhek mérséklését szolgáló lakossági támogatás 7 milliárd forint

összegét is. Így 1997-tõl már e támogatás is az önkormányzati szociális

juttatások szerves részévé válhat.

A társadalombiztosítási járulékreform keretében egyes önkormányzati szociális

ellátások járulékkötelesek lesznek, valamint a közgyógyellátási rendszere is

változik. A vonatkozó törvények Országgyûlési elfogadásához kapcsolódóan, az

azokban meghatározott igénybevételi feltételekkel külön elõirányzat fogja

biztosítani a fenti kötelezettségek teljesíthetõségét, melynek fedezete a

Népjóléti Minisztérium fejezetbõl történõ évközi átcsoportosítással teremtõdik

meg.

A színházi, valamint a tûzoltósági támogatás javasolt növekedése lehetõvé

teszi ezeken a területeken is az átlagkeresetek reálértékének tartását.

A címzett- és a céltámogatás és a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési

célú támogatás elõirányzatai azzal összhangban emelkednek számottevõen, több

mint 20 %-kal, hogy a beruházások prioritást élveznek. A területi

kiegyenlítést szolgáló támogatás növekményébõl indokolt az arra rászorulók

esetében a céltámogatás igénybevételéhez szükséges saját erõ garantálása.

Az önhibán kívül hátrányos helyzetû önkormányzatok támogatása figyelembe

veszi, hogy a mûködési forráshiányos önkormányzatok száma várhatóan emelkedik.

A forráshiányos önkormányzatok támogatásának (pénzellátásának) szabályozását

módosítani indokolt. A tapasztalatok azt jelzik, hogy az önkormányzatok a

pénzintézeti hitelekkel egyre nehezebben hidalják át az év elsõ felét, amikor

még nem áll rendelkezésükre e kiegészítõ támogatás. Ezen segítendõ, 1997-ben

azok az önkormányzatok, amelyek 1996-ban forráskiegészítõ támogatásban

részesültek, e támogatás 50 %-a mértékéig elõleget kapnak a központi

költségvetésbõl, elszámolási kötelezettséggel. Az elszámolás a megállapított

kiegészítõ támogatás és/vagy a normatív hozzájárulások, valamint az SZJA

együttes összege terhére történhet.

A központosított elõirányzatoknál az 1996. évi elõirányzatokhoz képest

elsõsorban a bérpolitikai keret megszûntetése és a normatív forrásokba történõ

átcsoportosítása jelent csökkenést. Emellett lényeges, hogy megszûnik a

fõvárosi tömegközlekedés támogatása, mivel a fõváros átlagot jelentõsen

meghaladó bevételhez jut, részben a privatizációból, részben pedig az

iparûzési adóból.

A közoktatási törvény módosítása miatt viszont új jogcímek is belépnek (a

pedagógus szakvizsgának és továbbképzésnek, a pedagógusok szakkönyv

vásárlásának, valamint a közoktatás körzeti, térségi feladatainak a

támogatására).

A társulások elterjedésének ösztönzése érdekében indokolt növelni a

körjegyzõségek támogatását és változtatni az elosztás mechanizmusát. A mainál

optimálisabb körjegyzõségek kialakítását ösztönzi, hogy nem csak

körjegyzõségenként, hanem a résztvevõ települések és az ellátandó lakosság

száma szerint is jár a támogatás.

A nemzeti- és etnikai kisebbségi önkormányzatok mûködését 1997. évre

számottevõen - 25%-kal - megnövelt elõirányzat segíti.

A bérpolitikai külön keret megszûnik 1997-tõl. Az eddig alkalmazott támogatás

ugyanis ellenérdekeltté tette a helyi önkormányzatokat, hogy saját forrással

is hozzájáruljanak a központilag vezérelt bérfejlesztésekhez, még olyan

esetben is, amikor erre lehetõségük lett volna. Ezért indokolt, hogy a

munkavállalókkal és a munkaadókkal a Kormány által megkötött megállapodás

alapján 1997-ben 17 %-os mértékû átlagkereset emelés az önkormányzati normatív

forrásszabályozáson keresztül érvényesüljön. (Az inflációhoz még hiányzó 1 %-

pontot itt is az új személyi jövedelemadó skála "hozza" majd.) Döntõen a

bértábla szabályozza az átlagkereset emelés mértékét, s ezt túlnyomórészt a -

különbözõ önkormányzattípusok eltérõ jövedelmi helyzetét is figyelembe vevõ -

központi forrásallokáció, valamint kisebb részben a helyi források

biztosítják.

A központi forrásallokáció a közoktatási és a szociális területhez kapcsolódó

normatív hozzájárulások, valamint a személyi jövedelemadó kiegészítés átlagot

jelentõsen meghaladó növekményével szolgálja e cél megvalósítását, különösen a

kistelepülési, a megyei és általában a gyenge gazdasági háttérrel rendelkezõ

önkormányzatoknál. Végsõ esetben segítséget jelent e tekintetben az önhibán

kívül hátrányos helyzetû önkormányzatok támogatása is. A szabályozás épít

ezek mellett arra, hogy a jobb jövedelmi lehetõséggel rendelkezõ - elsõsorban

nagyvárosi - önkormányzatoknál mód nyílik az iparûzési adó, a személyi

jövedelemadó helyben maradó részének a bevonására is. Mind emellett 1997-ben

megvalósuló létszámcsökkenésbõl felszabaduló források is fedezetét képezhetik

a béremelésnek.

A létszámcsökkenés miatti végkielégítéshez központi támogatás kapcsolódik,

mert így válik lehetõvé az önkormányzatok részére a felszabaduló béreknek a

személyi juttatás emelésére történõ felhasználása.

A személyi jövedelemadó szabályozása során - a Kormány korábbi

állásfoglalásának megfelelõen - a helyi önkormányzatok részére átengedett

bevétel 3 év alatt éri el a 40 %-ot, amelybõl a képzõdés helye szerinti

települési önkormányzatot megilletõ mérték szintén a harmadik év végére lesz

20 %. 1997. évben a második ütem hajtható végre, amelynél a felsõ mérték 38

%, míg a helyben maradó mérték 22 %. A szabályozás változtatása az optimális

allokáció elérése érdekében történik. Az átlagost jóval meghaladó mértékben

(90 %-kal) nõ a személyi jövedelemadó településenkénti különbségeinek

mérséklését szolgáló elõirányzat, ennek révén az egy lakosra jutó SZJA

összege mintegy 34%-kal emelkedhet. Jelentõs a megyei önkormányzatok

kiegészítõ elõirányzata is.

Fontos feladat lenne az iparûzési adóban megjelenõ településenkénti jövedelem-

differenciálódás mérséklése is, ennek információs hátterét azonban legkorábban

1998. évre lehet kiépíteni, ezért 1997-re az SZJA kiegészítés fokozásával

lehet - közelítõ - megoldást találni.

A megnövekedett személyi jövedelemadó finanszírozhatja a globális jellegû

normatív hozzájárulásokat; így a települési igazgatási, kommunális,

közmûvelõdési és sportfeladatokhoz kapcsolódót nagyobb részt, míg a

községekhez (2 millió forint) és az elmaradott, hátrányos helyzetû

településekhez, valamint a megyei, fõvárosi önkormányzatok igazgatási és

közmûvelõdési feladataihoz kapcsolódókat teljeskörûen.

Az önkormányzatok likviditási helyzetének javítása érdekében szükséges a

költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes szabályozások továbbfejlesztése

is.

- A nettó finanszírozási rendszer eddigi tapasztalatait hasznosítva indokolt a

nettósítás körébe vonható támogatási jogcímeket bõvíteni a színházak és az

önkormányzati tûzoltóságok, valamint az önhibán kívül hátrányos helyzetû

önkormányzatok támogatásának elõirányzataival, mert ezek a mûködés forrásait

képezik és így nagyrészt a személyi juttatások és az ahhoz kapcsolódó

köztartozások kiadásaihoz járulnak hozzá.

- A központosított elõirányzatok között szereplõ gyermeknevelési támogatás,

valamint a Munkaerõpiaci Alapból átvételre kerülõ, a munkanélküliek

jövedelempótló támogatását szolgáló pénzeszköz jelenlegi, utólagos

megtérítésen alapuló havi folyósítási mechanizmusának átalakítására kerül sor

annak érdekében, hogy az elõsegítse az önkormányzatok likviditásának

megõrzését. Indokolt havi elõleget biztosítani az elõzõ idõszak tényadatai

alapján, amelyet az utolsó havi (negyedévi) támogatással és/vagy a normatív

hozzájárulással, személyi jövedelemadóval szemben a tárgyév végét megelõzõen

el kell számolni a központi költségvetéssel.

A központi költségvetési kapcsolatokból származó források mellett a

költségvetési tervezés során számolni kell a helyi önkormányzatok valamennyi

bevételi forrásával is.

Az 1997-ben mintegy 1040 milliárd forintot kitevõ bevételi források

összetételét a következõ táblázat jellemzi:

A helyi önkormányzatok 1997. évi bevételeinek megoszlása fõbb bevétel-

csoportonként

Adatok %-ban

1996. évi országgyûlési 1997. évi javaslat

Bevételek elõirányzat

Saját folyó bevételek összesen 18,9 19,4

Ebbõl: Intézményi tevékenységek bevételei 11,2 8,5

Illetékek 1,3 1,4

Helyi adók 4,5 8,0

Átengedett bevételek összesen 11,5 13,9

Ebbõl: Szem. jöv.adó 10,9 13,1

Gépjármûadó 0,6 0,8

Felhalmozási és tõke jellegû bevételek összesen 10,2 8,6

Állami hozzájárulások és támogatások összesen 35,3 34,4

Egészségbiztosítási Alapból átvett pénzeszköz 16,6 16,3

Munkaerõpiaci Alapból átvett pénzeszköz 1,1 1,1

Hitel bevétel 3,5 3,5

Egyéb bevételek 2,9 2,8

Tárgyévi bevételek összesen 100,0 100,0

Látható, hogy évrõl évre nõ a saját források aránya különösen a helyi adók

térnyerésével. Ez utóbbi bevétel három év alatt (az 1994. évi teljesítéshez

viszonyítva) 2,5-szeresére nõ, egyértelmûen az iparûzési adó növekedése révén.

A helyi önkormányzatokat megilletõ illetékbevételek szabályozását össze kell

hangolni az illetékhivatalok jövõbeni felügyeleti rendjének változásával,

amely szerint a hivatalok a megyei jogú városoktól átkerülnek a megyei

önkormányzatokhoz. Lényegében azonban 1997-re is a korábbi elosztási

mechanizmussal indokolt számolni.

Az intézményi bevételek dinamikusan növekednek.

A felhalmozási és tõke jellegû bevételek - fõként az ÁPV Rt-tõl, a

közmûvállalatok privatizációjából származó bevételek révén - még 1997-ben is

jelentõsek.

Az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközöknél az ágazati reformtól

várható struktúraváltozás hatásával indokolt számolni. A Munkaerõpiaci Alapból

átvett pénzeszközöket a tartósan munkanélküliek számának csökkenése és - az

elõzõeknek megfelelõen - az Alap tehervállalásának növekedése együttesen

határozza meg.

A helyi önkormányzati forrásszabályozás összességében és allokációjában

megteremti a feltételeket a helyi önkormányzatok és intézményeik

mûködõképességének fenntartásához. A mûködési fenntartási feladatokon túl

ismét mód nyílik a felhalmozási kiadások növelésére is. A képzõdõ forrásokból

lehetõvé válik a - feladatok ellátásához elengedhetetlenül szükséges létszámú

-köztisztviselõk, közalkalmazottak és egyéb munkavállalók megbecsülése,

átlagkeresetük reálértékének megõrzése. Az önkormányzatok kellõ segítséget

nyújthatnak a szociálisan rászorultak számára.

Természetesen 1997-ben sem nélkülözhetõ a helyi testületek mértéktartó,

megfelelõ prioritásokat érvényesítõ, egyes területeken szûkítést is felvállaló

gazdálkodása.

A helyi önkormányzatok bevételeit és kiadásait - 1999-ig kitekintõen - a

mellékletek mutatják be részletesen.

2.7. Elkülönített állami pénzalapok

Az államháztartási reform célkitûzésének megfelelõen sor került 1996-ban az

elkülönített állami pénzalapok racionalizálására. 1996. január 1-jétõl öt alap

- a Munkaerõpiaci Alap, az Útalap, a Vízügyi Alap, a Nemzeti Kulturális Alap

és a Központi Környezetvédelmi Alap - mûködik.

Az alapok tervezésének kiinduló bázisát az államháztartásról szóló törvény és

az egyes alapokat szabályozó törvények, az azok végrehajtásáról szóló

rendeletek jelentik.

Az alapok esetében 1997. évre megfogalmazott követelmények a következõk

- folyó kiadásaik ne haladják meg folyó bevételeiket, tehát az alapok folyó

kiadásai és bevételei egyensúlyban legyenek,

- az elkülönített állami pénzalapok központi költségvetési támogatásban nem

részesülnek.

E követelményektõl három elkülönített állami pénzalap - a Munkaerõpiaci Alap,

a Központi Környezetvédelmi Alap, és az Útalap kötelezettségeinek

nagyságrendje miatt - el kellett tekinteni Ily módon ezeknek az alapoknak a

gazdálkodási egyensúlya nem nullszaldós, hanem GFS egyenlegük negatív elõjelû.

A Vízügyi Alap legfõbb bevételi forrását a vízkészletjárulék képezi. A

vízkészletjárulék 15 %-kal nõ az 1996. évi mértékhez képest. Az Alap kiadási

elõirányzatai közül 80 millió forint mûködésre, 1.831 millió forint pedig

beruházási támogatásra használható fel.

A Nemzeti Kulturális Alap legtöbb bevétele a kulturális járulékból származik,

ennek elõirányzata 1.300 millió forint. Az Alap kiadási elõirányzatai közül

122 millió forint mûködésre fordítható.

A Központi Környezetvédelmi Alap meghatározó bevételi forrásai a

környezetvédelmi termékdíjak. E jogcímeken 9.990 millió forint az elõirányzat.

Ezt kiegészítik azok a pótlólagos források, amelyek a vállalkozásokra át nem

hárítható környezeti kármentesítést szolgálják. A tájrendezési célokat

szolgáló bányajáradék részesedés 1997. évben 0 %. A bányatörvény által elõírt

tájrendezési feladatok ellátására az 1992. évtõl átutalt források megfelelõ

fedezetet nyújtanak 1997. évre. Az Alapról szóló törvény módosítása

következtében új jogcímek jelentek meg az Alap bevételeiben és kiadásainál

(többek között: mûemlékvédelmi hozzájárulás, építésügyi bírság). Az Alap a

termékdíjból származó 1996. évi bevételi és kiadási elõirányzatainak

különbözetének erejéig 1997. évi fizetési kötelezettséget vállalhat. E

kötelezettségvállalás, valamint a tájrendezési feladatok teljesítése érdekében

felmerült folyó kiadások 4.000 millió forinttal meghaladják az Alap folyó

bevételeit. Az Alap kiadási elõirányzatai közül 1.500 millió forint mûködést,

12.187 millió forint pedig beruházási támogatást finanszíroz.

Az Útalap esetében az útalap-hozzájárulás jogcímen 1997-ben 45.750 millió

forint az elõirányzat. Ez a bevétel 15,40 Ft/liter útalap-hozzájárulás

fizetési kötelezettség elõírása mellett teljesül. Az Alap kiadásiból 8.400

millió forint közúthálózat kezelésére, üzemeltetésre, 10.000 millió forint

pedig beruházási támogatásra fordítható. A fogyasztási adó visszatérítés

megtérítése címen 5.600 millió forint összegû, a központi költségvetést illetõ

befizetési kötelezettséget kell 1997-ben az Alapnak teljesítenie. Az Útalapnak

elsõdleges feladata az, hogy a meglévõ országos közúthálózat kezelésének,

üzemeltetésének és fenntartásának feltételeit megfelelõ színvonalon

biztosítsa. Az évtizedek során felhalmozódott fejlesztési elmaradások

felszámolása, az úthálózat bõvítése jelentõs ráfordításokat igényel. E

feladatok finanszírozásának részbeni fedezete, az Alap bevételi forrásait

növelõ nemzetközi pénzintézetek által folyósítandó hitelek. 1997-ben a 6.400

millió forint külföldi hitelfelvétel összege meghaladja a 4.550 millió

forintos hiteltörlesztés összegét. E nemzetközi hitelek maximális

kihasználása, és a beruházások - a 10.000 millió forint beruházási támogatási

elõirányzatból 9.865 millió forint kötelezettségvállalással terhelt -

teljesítése, a közúthálózat fenntartása, útkorszerûsítések, hídépítések

ráfordítási igényei miatt az Alap folyó kiadása 2.000 millió forinttal

meghaladja a folyó bevételeit.

A Munkaerõpiaci Alapba a munkaadók továbbra is az eddigi járulék mértéket

fizetik. A társadalombiztosítási járulék alapjának szélesedésével összhangban

növekszik a munkaadói járulék alapja is, ez 1.000 millió forint

többletbevételt jelent az Alap számára. Így e jogcímen 77.935 millió forint

került megtervezésre. Új kiadási jogcímként jelenik meg a járadékban, a

keresetpótló juttatásban részesülõk, a végkielégítések címén folyósított

összegek után fizetendõ minimális egészségügyi hozzájárulás. Ennek vonzata

mintegy 6.000 millió forint. A 1,5 %-os járulékcsökkenés mintegy 500 millió

forinttal csökkenti az Alap kiadásait. A jövedelempótló támogatásban

részesülõk után az Alap a jövedelempótló támogatás és az ezután fizetendõ

minimális egészségügyi hozzájárulás 75 % -át utalja át a települési

önkormányzatoknak. Az egészségügyi hozzájárulás többletköltsége 7.700 millió

forint. A jövedelempótló támogatás jogcímen 23.100 millió forint került

megtervezésre. Olyan ágazatokban ahol a minimális hozzájárulás problémákat

okozhat, ezek részbeni orvoslására 400 millió forint kerül elkülönítésre az

aktív eszközök között. A Munkaerõpiaci Alap tervezett egyenlege -17.500 millió

forint, a fenti intézkedések illetve a várható munkanélküliség alakulásának

hatására. Az Alap kiadási elõirányzatai közül 7.813,1 millió forint mûködési

(ebbõl 242,3 millió forint az alapkezelõnek mûködési célra átadott pénzeszköz

és 7.570,8 millió forint a MPA szervezet mûködési kiadása); 385 millió forint

felhalmozási célokat (ebbõl 15 millió forint az alapkezelõnek felhalmozási

célra átadott pénzeszköz és 370 millió forint a MPA szervezet felhalmozási

elõirányzata) szolgál.

Összefoglalva: 1997-ben az elkülönített állami pénzalapok összevont GFS

egyenlege

-23.500 millió forint.

Az Alapok adójellegû bevételi tételei csak az Útalapnál és a Vízügyi Alapnál

változnak. Az útalap hozzájárulás 12,10 Ft/literrõl 15,40 Ft/literre nõ, a

Vízügyi Alapban a díjtételek emelkedése 15 %.

Az elkülönített állami pénzalapok összességében a kiadási elõirányzataik közül

17.915,1 millió forintot mûködésre, 24.403 millió forintot pedig beruházási

támogatásokra irányoztak elõ. Az elkülönített állami pénzalapok a korábbi évek

gyakorlatának megfelelõen 1997-ben is támogatásokat nyújtanak, amelyek a

gazdaság különbözõ ágazataiban jelennek meg: a szociális ellátás területén a

Munkaerõpiaci Alap, a vízügyi ágazatban a Vízügyi Alap, a közlekedési

ágazatban az Útalap, a kulturális ágazatban a Nemzeti kulturális Alap, a

gazdasági tevékenységet segítõ szolgáltatás terén pedig a Környezetvédelmi

Alap forrásai jelennek meg.

Az államháztartásról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény

36. § c) pontja értelmében az 1997. évi költségvetési évtõl kezdõdõen

teljeskörûen kell bemutatni a költségvetési évet követõ 2 év elõirányzatait,

amelyek a költségvetési év folyamatait és áthúzódó hatásait, a tervezett

feladat-ellátási és szervezeti változásokat, valamint a gazdasági

elõrejelzéseket veszik figyelembe. E rendelkezésbõl adódóan az elkülönített

állami pénzalapok az 1998. évi és az 1999. évi irányszámaik tájékoztató

jelleggel bemutatásra kerülnek a törvény javaslat fejezeti köteteinek

mellékleteiben. Az 1995-1997. évek elõirányzatait bemutató mérlegeket pedig a

törvény javaslat általános indokolásának melléklete tartalmazza.

2.8. A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredõ kiadások

A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredõ kiadások 48.479 millió forint az

XL. Nemzetközi elszámolások fejezetben. Az elsõdleges egyenleg számításakor a

fejezet kiadásait a kamatkiadásokkal csökkenteni kell. Ezért a központi

költségvetés elsõdleges egyenlegének mérlegében a fejezet kiadási fõösszege

22.594 millió forint.

A világbanki, EIB, EBRD és a japán OECF-tõl felvett hitelek kihelyezésének

tervezett elõirányzata 19.778 millió forint. E hiteleket a belföldi

kedvezményezettek államháztartási kiadások fedezetéül használják fel. Ezen

pénzintézetek felé, valamint a költségvetés devizabetét-állománya után 1997-

ben 25.885 millió forint kamatot és rendelkezésretartási jutalékot kell

kifizetni.

A Vegyes bevételek 2.816 millió forintos elõirányzatából a nemzetközi

fejlesztési intézményekben való részvételünk mintegy 1.600 millió forint tõke

hozzájárulási kötelezettséggel jár.

A Magyar Állam részére nyújtott japán és világbanki segélyek a bevételekkel

azonos összegben 259 millió forint értékben kerülnek továbbadásra belföldi

kedvezményezetteknek.

2.9. A költségvetés belföldi adósságával kapcsolatos folyó kiadások

A központi költségvetés belföldi adóssága után 1997-ben összesen 834,5

milliárd forint kamat és egyéb kiadás merül fel, ami az 1996. évben várható

546,8 milliárd forintot 287,7 milliárd forinttal haladja meg. A bruttó

kamatkiadás nagymértékû növekedése az államadósság volumenének 1996. évben

bekövetkezett növekedésének, és az összes adósságon belül a kamatozó adósság

arányának a növekedésének következménye. Ezzel ellentétes hatású, hogy az

infláció csökkenése és a kedvezõ makrogazdasági helyzet következtében csökkent

a kibocsátott állampapírok nominális és reálkamatának szintje, ami részben

ellensúlyozta az adósságállomány növekedésének kamatemelõ hatását.

A kamatkiadások növekedése három adósságelem után fizetendõ kamatok

növekedésének a következménye. A korábban a Magyar Nemzeti Bank által kezelt

nettó külföldi adósság átértékelése következtében keletkezõ

árfolyamveszteségre a Magyar Nemzeti Bank a jegybanktörvény alapján 1996-ig

kamatmentes hitelt nyújtott. Ezen adósság elem után közvetlenül nem volt

kamatkiadása a költségvetésnek, egyedül az ezen állomány évenként piaci

adósságra történõ átalakításából keletkezett - késleltetett módon -

kamatfizetési kötelezettsége a költségvetésnek. A költségvetés és a Magyar

Nemzeti Bank közötti kapcsolatrendszer tisztázása, a jegybank finanszírozási

feladatainak korlátozása érdekében 1996. végén az év végén fennálló várhatóan

1.606,4 milliárd forintos állományt és a leértékelési adósság lecserélésére

kibocsátott államkötvény állományból 353,5 milliárd forintnyi állományt,

összesen 1.959,9 milliárd forintot a költségvetés devizaadóssággá alakít át.

Ez az átalakítás megszünteti a jegybank által nyújtott kamatmentes hitel

gyakorlatát, ami megnehezítette a két intézmény kapcsolatainak átláthatóságát.

Az átalakítással az államadósság tételei közül ennyivel csökken a forint

adósság állománya és azonos nagyságú devizaadósság keletkezik. A lecserélt

állományhoz képest a devizaadósság kamata magasabb, ami hozzájárul 1997-tõl

kezdve a központi költségvetés bruttó kamatkiadásainak emelkedéséhez. 1997-ben

ezen az új címen 190.544,1 millió forintnyi kamat kifizetése várható. (Ez

azonban nem jelent teljes mértékben költségvetési pozíció romlást, a

devizaadósság átvételekor a költségvetés 64.860,2 millió forint bevételt

realizál).

Jelentõs mértékben nõ ezen felül a kincstárjegyek után kifizetendõ kamat

nagysága, az 1996. évi 120.604,8 millió forint kamat helyett 161.854,1 millió

forint kamat kifizetése várható. A növekedést két tényezõ magyarázza: egyrészt

1996-ban a költségvetés finanszírozási igényének biztosítása jelentõs

mértékben a 6 és fõként a 12 hónapos diszkont kincstárjegyekkel kibocsátásával

történt, az összes állomány 224,6 milliárd forinttal nõ. Ezen felül a diszkont

kincstárjegy állományon belül nagymértékû átcsoportosítás történt a hosszabb

futamidejû, 6 és döntõen 12 hónapos kincstárjegyek felé, ami következtében a

növekvõ állománynál 1996-ban minimális kamat kifizetés történt, viszont 1997-

ben már az állományra esõ teljes kamat kifizetésre kerül.

A kamatkiadás növekedés harmadik összetevõje az államkötvények után fizetendõ

kamatok emelkedése. Az 1997-ben várható 410.132,9 millió forint kamatkifizetés

63.651,4 millió forinttal haladja meg az elõzõ évit. Az államkötvények

kamatkiadásainak növekedése két címen következik be, a többi államkötvényre

kifizetendõ kamatok csökkennek. A költségvetési hiányt finanszírozó

államkötvények kamata a hiány finanszírozása miatti állománynövekedés miatt

nõ, amit a kamatszínvonal csökkenése sem ellensúlyoz. A két hatás

eredõjeképpen ezen a címen a megelõzõ évit 24.922,0 millió forinttal meghaladó

200.490,0 millió forint kamatkiadás irányozható elõ. A Magyar Nemzeti Bankról

szóló törvény rendelkezéseinek megfelelõen tavaly a korábbi években

átalakított 131,1 milliárd forinton felül 417 milliárd forint értékben történt

további átalakítás, ennek következtében a kamatmentes adósság

kötvényesítésével kapcsolatos államkötvény kamat kiadások 30.928,4 millió

forintról 102.125,7 millió forintra emelkednek. Ezen kamatkiadás annak

ellenére esedékes, hogy az 1996. folyamán átalakított állományból

353,5 milliárd forintot 1996. végén devizaadóssággá konvertál a központi

költségvetés. Az e két címen kívüli államkötvényeknél a csökkenõ

kamatszínvonal és az 1996-ban és részben az 1997-ben esedékes törlesztések

miatt csökkenõ állományok következtében kisebb kamatkiadás várható 1996-hoz

képest.

Ugyanez a hatás érvényesül a költségvetési hitelek terén, vagyis az 1996-ban

teljesült törlesztések következtében a központi költségvetés 1997-ben a

megelõzõ évhez képest 3.607,3 millió forinttal kevesebb, 57.189,1 millió

forint kamatot fizet a Magyar Nemzeti Banknak, és szintén csökken a más

hitelek után fizetett kamatok nagysága. A hitelkamatok nagyságát nem érinti a

forint kamatok csökkentése, miután az állomány nagy részét kitevõ kedvezményes

kamatozású hitelek kamata az MNB által felvett deviza kamatoktól függ, az

1997-ben érvényes kamat kismértékben meghaladja az 1996. évi szintet.

A nem kamatjellegû kiadások a költségvetés egyéb költségeit és reklámkiadásait

tartalmazza. 1996-tal ellentétben 1997-tõl már nem szerepel a költségvetés

kiadásai között a devizaadósság törlesztésekor felmerülõ árfolyamveszteség,

ami a nemzetközi ajánlásoknak megfelelõen 1997-tõl a költségvetés törlesztési

kiadásai között lesz elõirányozva. Ezen kiadások 1997-ben összesen 10.182

millió forintot tesznek ki.

2.10. Egyéb kiadások

A központi költségvetés 1997. évre a fenti címen 5.750 millió forint

elõirányzatot tartalmaz, amely mintegy 200 millió forinttal kevesebb az 1996.

évi elõirányzathoz viszonyítva.

Az elõirányzat a következõ kiadási jogcímeket tartalmazza:

- állatkár-térítés, állatjárványvédelmi céltámogatás,

- felszámolások, szanálások,

- magánszemélyek kártérítése,

- K-600 hírrendszerrel kapcsolatos kiadások,

- helyi önkormányzati normatív támogatások elszámolási különbözete,

- egyéb vegyes kiadások.

2.11. Tartalék elõirányzatok

A központi költségvetés általános tartalékának elõirányzata 1997. évben

14,7 milliárd forint. A központi költségvetési szerveknél 1997. év során

megvalósuló létszám-csökkenésekkel összefüggõ egyszeri többletkiadások, a

társadalombiztosítási járulék alapjának szélesítése kihatásának részbeni

fedezetére év közben, a köztisztviselõk meghatározott körében végrehajtott,

illetve javasolt illetményemelés kiadási többletének támogatására 2,9 milliárd

forint összegben pedig a költségvetésben kell céltartalékot képezni.

2.12. Kormányzati rendkívüli kiadások

A kormányzati rendkívüli kiadások 22,9 milliárd forint összegû elõirányzatából

4,1 milliárd forint az egyházi ingatlanok visszaadásával és egyházi

rendezvényekkel kapcsolatos kiadásokra, 4,2 milliárd forint pénzbeli

kárpótlásra, 1,5 milliárd forint az önkéntes biztosító pénztárakkal

kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére, 3,3 milliárd forint az Észak

Magyarországi Elsõ Magyar Autópálya Rt. alaptõke juttatására, 2,3 milliárd

forint bérleti díjra, továbbá 7,5 milliárd forint egyéb rendkívüli kiadásokra

szolgál.

2.13. Támogatási célelõirányzatok

A központi költségvetési szerveknél mûködtetett fejezeti kezelésû

célelõirányzatok a nemzetgazdaság komplex céljainak finanszírozását segítik

elõ. A támogatási célelõirányzatok az 1997. évi költségvetésben mintegy 39

milliárd forint összegben került megtervezésre, a támogatott tevékenységek

alapján a következõ fõbb területekre:

- az agrárszféra 15,5 milliárd forintos összegû támogatási célprogramjai

elsõdlegesen az agrárgazdaság fejlesztését, az alapvetõ jelentõségû

gépállomány beszerzését, az erdészeti közcélú feladatokat, valamint az agrár-

szakmai és gazdasági programokat szolgálják;

- a Gazdaságfejlesztési célelõirányzat a nemzetgazdaság fejlesztésének

összetett céljait szolgálja, elsõsorban a mûködõ tõke bevonásának

ösztönzését, a nemzetközileg versenyképes árualapok létrehozását, a gazdasági

szerkezet átalakítását, valamint a külpiaci értékesítés és a befektetés-

ösztönzés megvalósítását segíti elõ. A célelõirányzat 1997. évi forrása 9.500

millió forint költségvetési támogatás és 240 millió forint saját bevétel;

- a Turisztikai célelõirányzat a turizmus fejlesztését és az idegenforgalmi

politika megvalósítását finanszírozza. A célelõirányzat támogatást nyújt a

nemzeti propaganda kiadványok elkészítésére, vásárok, kiállítások

megrendezéséhez, a turisztikai fogadókészség fejlesztésére és a

programkínálatok bõvítésére.

A turisztikai célelõirányzat forrásának tervezésekor 1 Ft vállalkozói

befizetéshez 70 fillér költségvetési támogatás került figyelembe vételre.

1997. évben a célelõirányzat tervezett 3.995 millió forint összegû kiadásának

forrása 2.350 millió forint összegben a vállalkozók által befizetett díj,

1.645 millió forint összegben költségvetési támogatás;

- a Mûszaki Fejlesztési Alapprogram célelõirányzat a nemzetgazdaság

versenyképességét, és a mûszaki tudományos tevékenység finanszírozásának

elõsegítését hivatott biztosítani. A célelõirányzat 1997-ben 4.200 millió

forint költségvetési támogatás és 600 millió forint saját bevétel;

- a Területfejlesztési célelõirányzat az ország elmaradott, továbbá a

szerkezeti átalakulás nehézségeivel küzdõ térségeiben a munkahelyteremtõ és

megtartó beruházások elõsegítését, valamint a vállalkozások infrastrukturális

feltételeinek - ipari parkok, inkubátorházak - megteremtését segíti elõ. a

célelõirányzat forrása 3 milliárd forint költségvetési támogatás 290 millió

forint saját - elsõsorban a visszatérülésekbõl származó - bevétel. (Az

országos, regionális és megyei területfejlesztési programok támogatását a

privatizációs többletbevételekbõl közvetlenül finanszírozandó 7 milliárd

forintos elõirányzat biztosítja.)

- a Piaci Intervenciós célelõirányzat piaci egyensúlyi zavarok esetén a

Kormány részére biztosítja a beavatkozáshoz szükséges eszközt. A

célelõirányzat költségvetési támogatásban nem részesül, bevételei alapvetõen

a visszterhes támogatások befizetéseibõl és azok járulékaiból származnak. A

célelõirányzat 1997. évi bevételi és kiadási elõirányzata 1.062,2 millió

forint.

2.14. Állami kezességvállalás, az állami kezesség érvényesítése

Az éves költségvetési törvényekben meghatározott mérték terhére elvállalt

egyedi kezességek közül az elõirányzatok kialakításának idõpontjában 48 darab

volt érvényben, amelyek együttes összege közel 271 milliárd forint. Ezek egy

része azonban még csak kormányhatározati szintû elkötelezettséget jelent, a

szerzõdések megkötése ugyanis folyamatosan történik, és nem is mindig kerül

sor a jóváhagyott összeg felhasználására.

A kezességvállalási szerzõdésekben is testet öltött elkötelezettség az

elõirányzatok összeállításának idõpontjában 207,9 milliárd forint. Ebbõl 15,3

milliárd forintot már 1996. elõtt teljesíteni kellett, 25,8 milliárd forint

1996-ban, 40,7 milliárd forint pedig 1997-ben válik esedékessé. A fennmaradó

117,8 milliárd forint 1998. és 2016. között jelenhet majd meg fizetési

kötelezettségként. További 8,3 milliárd forint pedig ez idõ szerint még nem

ütemezhetõ.

Az 1997-ben esedékessé váló fizetési kötelezettségeket - a kezességbeváltás

valószínûsége szerint is bemutatva - tételesen a XXII. fejezet tartalmazza. A

járulékos költségeket (kamat), valamint az árfolyamváltozás hatását is

számszerûsítve az állami kezességgel biztosított hitelek törlesztésére mintegy

65 milliárd forintot kell jövõre fordítani. Ennek zömét az adósok várhatóan

teljesíteni fogják, de néhány esetben számolni kell az állami kezesség

érvényesítésével. Ezért az egyedi és jogszabályi kezességek fedezetére 11

milliárd forint kiadási elõirányzatot indokolt tervezni, az utóbbiaknál csak

minimális (100 millió forint) kötvény- illetve takarékbetét-beváltással

számolva. Az egyedi kezességek közül azonban számos jelentõs tétel kerül

minden valószínûség szerint a központi költségvetés igénybevételével

kielégítésre.

A Magyar Export-Import Bank Rt. saját kockázatra nyújtott garanciaügyleteken

túlmenõen az export elõsegítése érdekében költségvetési hátterû garanciát is

nyújt. E garanciaügyletek kerete 1997-ben 50 milliárd forint. A

garanciabeváltásból keletkezõ költségvetési fizetési kötelezettség várhatóan

1,5 milliárd forintot tesz ki.

Az EB Rt. által vállalható politikai és árfolyam kockázatok elleni biztosítási

kötelezettség összegének felsõ határa 1997. december 31-én 130 milliárd

forint. Az állomány lejárati struktúráját úgy kell kialakítani, hogy az ne

tartalmazzon túlzott aránytalanságokat a költségvetés jövõbeni

elkötelezettségei szempontjából. Az 1997. évi kárfizetésekre 1 milliárd forint

irányozható elõ.

A Hitelgarancia Rt. készfizetõ kezességeinek érvényesítésébõl a társaságot

terhelõ fizetési kötelezettségek 70%-ára vállalt költségvetési viszontgarancia

fedezete 1,5 milliárd forint.

V. A HIANY FINANSZIROZASA ES A

KÖZPONTI KÖLTSEGVETESI ADOSSAG TÖRLESZTESE

A költségvetési hiány és finanszírozása

A központi költségvetés 1997 évi GFS hiánya 301,7 milliárd forint, ami a

központi költségvetés 305 milliárd forint összegû elsõdleges többletébõl, a

költségvetés adósságából származó nettó belföldi és a nettó külföldi

kamatfizetésbõl, továbbá a Magyar Nemzeti Bank nettó befizetésébõl adódik

össze. Ennek a költségvetési hiánynak a finanszírozása havi nettó 30-40

milliárd forint kibocsátást tesz szükségessé, ami - összehasonlítva a korábbi

évekkel - komoly finanszírozási feladatot jelent. A központi költségvetés

finanszírozása szempontjából az 1997-ben lejáró 62 milliárd forintnyi hitel és

332,7 milliárd forintos éven túli államkötvény megújítását is biztosítani

kell. Ezen felül rendkívüli törlesztésként jelentkezik a Magyar Nemzeti

Bankkal szembeni adósságcsere keretében 1.959,9 milliárd forintnyi a Magyar

Nemzeti Bank által kezelt nettó külföldi adósságállomány leértékelési

különbözete után képzett lejárat nélküli kamatmentes hitel és ennek

lecserélésére korábban kibocsátott államkötvény.

A folyó költségvetési hiány és a költségvetési tartozások esedékes

visszafizetését fedezõ új kibocsátások egységes stratégia keretében kerülnek

meghatározásra. A költségvetés és a lejáró államadósság biztonságos és

középtávon is olcsó finanszírozása érdekében a kibocsátási stratégia fontos

célja a kibocsátandó állampapírok futamidejének további hosszabbítása. Ennek

keretében növekszik az államkötvény értékesítés súlya, az 1996. folyamán

alkalmazott 2 és 3 éves futamidejû fix kamatozású államkötvények mellett a

piaci kereslet függvényében hosszabb futamidejû fix és változó (inflációhoz

kötött) kamatozású államkötvények kibocsátására is sor kerül. Ezen felül a

korábban fontos finanszírozási szerepet betöltõ rövid futamidejû diszkont

kincstárjegyek szerepe tovább mérséklõdik, egyedül a 12 hónapos diszkont

kincstárjegy szerepe növekszik. A hosszabb futamidejû állampapírok

részarányának növelését a kedvezõ makroszintû pénzügyi helyzet teszi lehetõvé.

A központi költségvetési adósság törlesztése

Ez a fejezet a központi költségvetés adósságának törlesztési kiadásait

foglalja magában. Tartalmazza a költségvetés lejáró hiteleinek, kötvényeinek

visszafizetését, valamint az MNB-vel szembeni adósságrendezéssel kapcsolatos

tartozásokat is magában foglalja. A költségvetés a jelenleg a Magyar Nemzeti

Bank által nyújtott leértékelési kamatmentes államadósságot és államadóssági

kötvényállomány egy részét az MNB-vel szembeni devizaadóssággá alakítja át. Az

adósságkonverzióval a Magyar Nemzeti Bank nettó devizapozíciója

kiegyensúlyozott lesz. Ez az MNB-vel szembeni teljes nulla kamatú, lejárat

nélküli költségvetési adósság 1606,4 milliárd forint összegû, valamint ezen

felül 353,5 milliárd forintnyi államadóssági kötvény devizakötvénnyé történõ

cseréjével valósul meg.

A költségvetés lejáró hiteleinek törlesztésére 62 milliárd forintot fordít,

ennek mintegy 80 %-a az MNB-vel szembeni hiányt finanszírozó hitel. A központi

költségvetés által 1995. december 31-i hatállyal átvállalt MÁV hitelek

törlesztésére 8 milliárd forintot kell fordítani 1997-ben.

Államkötvények visszafizetése, illetve visszavásárlása 624,9 milliárd forint

összegben kerül sor. Ebbõl 353,5 milliárd forint a fent említett

devizakötvényesítésbõl ered. A lejáró hiányt finanszírozó államkötvények

értéke 317,7 milliárd forint, melyek kiegészülnek lejáró Társadalombiztosítási

és lakáskötvényekkel, valamint Universitas kötvényekkel is. Az

adósságtörlesztési kiadások a nullás adósság devizatartozássá való

átalakításának összegével együtt 2354,7 milliárd forintot tesznek ki.

Az államadósság összetételének változása

Az ország gazdaságstabilizálás területén elért eredményei, a makrogazdasági

folyamatok kedvezõ irányba fordulása javította az ország külföldi megítélését,

az átmenetileg megrendült befektetõi bizalom helyreállt. Mindezek

eredményeként felgyorsult a külföldi tõke beáramlása részben mûködõtõke

befektetés, részben a vállalatok közvetlen külföldi hitelfelvétele formájában,

befejezéséhez közeledik az állam termelõ vagyonának - jelentõs arányban

külföldiek részvételével történõ - privatizálása.

A több milliárd dollárnyi deviza beáramlása a gazdaságpolitika többirányú

összehangolt, de határozott lépéseit tette és teszi a jövõben is szükségessé.

A forint árfolyama nagyarányú felértékelõdésének, s ennek külgazdasági

folyamatokra gyakorolt kedvezõtlen hatásának elkerülése nagyösszegû

devizapiaci intervenciót, a beáramló tõke jelentõs hányadának jegybank általi

megvásárlását tette szükségessé. A jegybank nagyösszegû, egyirányú devizapiaci

mûveletei ugyanakkor a pénzellátás jelentõs emelkedését, a forintlikviditás

növekedését okozzák.

A mindezek következtében megnövekvõ kereslet olyan mértékben tud kedvezõ

makrogazdasági hatásokat kiváltani, amennyire a reálszféra

alkalmazkodóképessége, a strukturális változások sebessége ezt lehetõvé teszi.

A gazdaság reáloldali reagálása csak fokozatos lehet, nem képes a pénzoldal

lökésszerû hullámainak azonnali követésére. E változási sebességet meghaladó

pénzellátás, keresletbõvülés a pénzügyi szférán belül indít el kedvezõtlen

változásokat: a külsõ egyensúly rontásával és az infláció felgyorsulásával,

egyúttal egyensúlytalansági tendenciákat gerjeszt a reálszférában is. E

kedvezõtlen hatások elkerülése a felesleges likviditás kiszívását,

sterilizálását teszi szükségessé.

A nagyösszegû tõkebeáramlás kezelésének - döntõen a jegybank által különbözõ

eszközökkel végzett - mûveletei, az úgynevezett sterilizált intervenció

jelentõs módosulásokat okozhat az állam adósságában, az adósságkezelés

költségeinek megjelenési formáiban.

A folyamat következtében megváltozik az államadósság forint és

devizakomponensének aránya, a forintrész növekedésével. A két adósságelem

eltérõ inflációja miatt módosulnak az adósságterhek megjelenési formái. A

forintadósság terhe a kamat. A nominális kamatok jelentõs része az

adósságállomány magas infláció miatti értékvesztését kompenzálja, kisebb

hányada az, amely e fölötti reálkamatot,- terhet jelent. A devizaadósság terhe

csak kisebb részben jelenik meg kamatként, a nagyobb súlyt az átértékelési

veszteség jelenti. Az adósságstruktúra jelzett irányú változása csak kisebb a

kamatdiszparitásnak megfelelõ mértékû módosulást okoz az adósság együttes

(kamatok + átértékelési különbözetek) terheiben, ugyanakkor nõ kamat-

kötelezettség összege, csökken az átértékelési veszteség mértéke.

A jelenlegi elszámolási rendszerben a kamatfizetések és az árfolyam-

különbözetek elszámolása eltérõ. Míg a kamatterhek a költségvetés folyó

kiadásai közt jelennek meg, a jelentõs részben az MNB mérlegében

nyilvántartott külsõ adósság ár-folyamkülönbözetét sor alatt, közvetlenül az

államadóssággal szemben számoljuk el. Az államadósság összetételének változása

ily módon - a kamatkiadások arányának emelkedésén keresztül - növeli a folyó

költségvetés hiányát, ezáltal deficitjét. A változás azonban látszólagos, nem

okoz érdemleges hatást az egyes szektorok vagyoni pozícióiban, önmagában nem

vezet az összkereslet növekedésére, így nem igényel kiigazító

gazdaságpolitikai lépéseket. A jövedelmi folyamatokban bekövetkezõ változások

azonban megnövelik az államon kívüli szektorok mozgásterét, ezért különösen

fontos, hogy a gazdaságpolitika következetessége, kiszámíthatósága, hitele ne

sérüljön, ne vezessen a pénzügyi megtakarítások biztonságának, illetve az ebbe

vetett hitnek a csorbulásához.

A költségvetés és az MNB közti elszámolások változásai

1997. január 1-jén fennálló nettó deviza államadósság a költségvetés könyveibe

kerül átvezetésre. Technikailag ezt a költségvetés és a jegybank közötti

adósságcserével bonyolítjuk le. Ennek során a jegybank a költségvetéssel

szembeni követeléseinek egy része (nulla kamatozású hitelek, piaci hozamú

állampapírok meghatározott hányada) helyébe - az MNB nettó devizatartozásainak

megfelelõ összegû - költségvetés által kibocsátott devizakötvények lépnek.

Az adósságcsere megvalósításának indokai, kedvezõ következményei az

alábbiakban foglalhatók össze:

1. A külsõ államadósság terhei közvetlenül a költségvetésben jelentkeznek.

Megszûnik ezáltal az MNB mérlegének árfolyamveszteségek miatti torzulása,

eredményének az államadósságot érintõ folyamatoktól való közvetlen függése.

Ugyanakkor nyomonkövethetõbbé válik a monetáris mûveletek eredményessége a

pénzkibocsátás hozamának és a stabilizáció érdekében végzett piaci

beavatkozások eredõjeként. Összegezve növekszik a fiskális és monetáris

funkciók transzparenciája, átláthatóbbá válik az egyes funkciókat gyakorló

szervek mûködése, felelõssége.

2. A fiskális és monetáris funkciók egyértelmû szervezeti elkülönülése

egyszerûbbé, közvetlenebbé, ezáltal hatékonyabbá teszi a makrogazdasági

folyamatok irányítását. Világosabb összefüggések, egyértelmû felelõsségi

viszonyok megkönnyítik az ellenõrzést és felügyeletét végzõ intézmények

munkáját.

3. A nemzetközi normákhoz történõ igazodásnak feltétele a kapcsolatok

fentiek szerinti változtatása. Az EU szabályozás szerint a jegybankok nem

finanszírozhatják közvetlenül a költségvetést. E szabály értelmében a

devizaadósságon keletkezõ árfolyamveszteség finanszírozására (nullás

hitelek) sem nyújthat a jegybank hitelt a költségvetésnek.

Összességében a költségvetés látszólagos terheinek növekedése paradox módon

kedvezõ folyamatok (stabilizáció, befektetõi bizalom) hatására következett be.

Ez a látszólagos növekedés nincs összefüggésben a költségvetés és az MNB

közötti kapcsolatok változtatásával. A kapcsolatrendszer változtatását és

idõzítését az indokolja, hogy a kialakult makrogazdasági folyamatok - a

jelenlegi szabályozás keretei között - növelték a fiskális és monetáris

folyamatok illetve ezekért felelõs szervek hatáskörének egymásba nyúlását,

átfedéseit, az ebbõl következõ diszfunkcionalítást. Másrészt a kedvezõ

makrogazdasági folyamatok közepette egyszerûbbek, kivitelezhetõbbek,

teljeskörûbbek, politikailag elfogadhatóbbak a szükséges változtatások

A TÖRVÉNYJAVASLAT RÉSZLETES INDOKLÁSA

ELSE RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1997. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

ELSE FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSEGVETES KIADASAINAK ES BEVETELEINEK FIÖSSZEGE, A HIANY

MERTEKE ES FINANSZIROZASANAK MODJA

1-3. §-okhoz

A törvény és mellékletei a fõösszegeket, a hiányt, a kiadások és a bevételek

fejezetek, címek, alcímek, elõirányzat-csoportok és kiemelt elõirányzatok

szerinti bontását, és a központi költségvetés bel- és külföldi

adósságállományának törlesztésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.

4. §-hoz

Az Országgyûlés ebben a paragrafusban felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy

a törvényben jóváhagyott hiányt finanszírozza és az államadósságot kezelje. A

megadott felhatalmazás a korábban alkalmazott részletes elõírásokkal szemben

tág értelemben ad államadósság kezelési mûveletekre felhatalmazást, hiszen az

államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 14. §-a szabályozza az

államadósság egészének alakulását. A költségvetési év elõtt és az év folyamán

azonban nem lehet merev részletes elõírásokkal szabályozni a végezhetõ

mûveleteket, hiszen az adósságkezelés tényleges lehetõségeit nagy részben az

állampapír-piac aktuális helyzete is befolyásolni fogja. Az adott évi

részletes mûveletekrõl ezen felhatalmazás alapján majd a költségvetési év

lezárása után számol be a pénzügyminiszter.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény az éves költségvetési törvény

feladatául írja elõ a Magyar Nemzeti Bank által 1991. elõtt nyújtott

kedvezményes kamatozású hitelek kamatának meghatározását.

5. §-hoz

A Magyarország külföldi adósságának nagyobb hányadát eddig a Magyar Nemzeti

Bank kezelte. Ez a gyakorlat a nemzetgazdaság átalakulásának jelenlegi

periódusában, a jelentõs mértékû külföldi tõkebeáramlás okozta vagyon és

adósságváltozási folyamatok mellett nem folytatható. A gazdaságpolitika és a

mind az ország, mind a központi költségvetés adóssága kezelési

feltételrendszerének javítása, a folyamatok átláthatóságának javítása

érdekében szükséges a költségvetés és a Magyar Nemzeti Bank hitelezési

kapcsolatainak átalakításra, amit az ebben a paragrafusban kapott

felhatalmazás alapján lehet megvalósítani.

MÁSODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSEGVETES ES AZ ALLAMHAZTARTAS MAS ALRENDSZEREI EGYES

ELIIRANYZATAINAK MEGALLAPITASAVAL, TELJESITESEVEL, ILLETILEG

FELHASZNALASAVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZESEK

A KÖZPONTI KÖLTSEGVETES CELTARTALEK-ELIIRANYZATAI

6. §-hoz

A társadalombiztosítási járulék alapjának szélesítésével összefüggésben egyes

területeken várható jelentõsebb többletigények, valamint létszámcsökkenések

egyszeri többletkiadásainak részbeni fedezetére indokolt év közben

céltartalékot képezni. A javasolt összeg 6,0 milliárd forint. A céltartalékból

a központi költségvetési szervek, illetve kivételesen - egyszeri alkalommal -

a Magyar Rádió Rt. és a Magyar Televízió Rt. részesülhetnek támogatásban.

Utóbbiaknál a költségvetési szervbõl való "átalakulással" összefüggésben

keletkezik hozzájárulási igény, de a központi költségvetésnek csak azon

munkavállalók után indokolt terhet vállalnia, akik elhagyják a rádiózás,

televíziózás területét.

Céltartalék szolgál továbbá egyes központi költségvetési szerveknél (területi

közigazgatás) 1996. évben végrehajtott illetménykiegészítés-emelés éves szintû

fedezetére, továbbá a szorosan vett központi közigazgatásban dolgozó vezetõk

egy részénél az alapilletménytõl 40 %-kal történõ eltérés miatti

többletkiadásra, végül e szervek felsõfokú végzettségû munkavállalóinál

lehetõvé tett +20 %-os díjazás fedezetének a dolgozók 10 %-a után számított

összege.

A külkereskedelmi szolgálat feladatainak átszervezése (1997. június 30.) után

a szükségesnek ítélt állami feladatok ellátásához a személyi, tárgyi

feltételeket a X. Miniszterelnökség költségvetési fejezet Külszolgálat

elõirányzat-csoporton képzett céltartalékból kell finanszírozni.

Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

7. §-hoz

Az állam vállalkozói vagyona értékesítésérõl szóló 1995. évi XXXIX. törvény

elõírásainak és a törvényalkotó szándékainak megfelelõen a privatizáció 1995.

év végén jelentõsen felgyorsult és lendülete 1996. évben folytatódott. Ennek

eredményeként az eladható vagyon döntõ többsége magánkézbe került. A

fennmaradó privatizálható vagyon mértéke jelentõsen lecsökkent, az 1996.

évihez viszonyítva annak fele-harmada, összetétele kedvezõtlenebb,

értékesítése fajlagosan nagyobb ráfordítást igényel. Mindezek együttesen a

korábbi évekhez viszonyítva mérsékeltebb költségvetési befizetést

eredményeznek, ugyanakkor ezzel nem teljesen arányosan csökkenõ ráfordításokat

tesznek szükségessé.

Az 1997. évben - a korábbiakhoz képest - csökkenõ értékesíthetõ vállalkozói

vagyon és a mérséklõdõ bevételek szükségessé teszik a privatizáció során

vállalt jótállási, szavatossági és garanciális kötelezettségek fedezetére

vonatkozó tartalékolás folytatását.

Az ÁPV Rt., illetve jogelõdjei számára más törvényekben elõírt kötelezettségek

teljesítése változatlanul követelmény, az ÁPV Rt. az érintettekkel történõ

megegyezés révén ennek eleget tesz.

A reorganizációra fordítandó kiadások mértéke az 1996. évihez képest

csökkenthetõ, annak célja már kevésbé a privatizáció elõkészítése, inkább a

tartós állami tulajdon mûködése hatékonyságának fokozása.

8-9. §-hoz

Indokolt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévõ, egyébként nem értékesíthetõ

ingatlanokat a paragrafusban megjelölt célokra átadja eseti döntéssel,

térítésmentesen a helyi önkormányzatok részére. Ugyancsak indokolt az is, hogy

az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevõszék, a Vám- és Pénzügyõrség Országos

Parancsnoksága, továbbá az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal használatában

lévõ azon ingatlanok, amelyek jelenleg az ÁPV Rt. tulajdonában vannak, a

kincstári vagyon részét képezzék.

Szabályozza e törvényhely a szovjet csapatkivonás következtében kiürült, az

ÁPV Rt. által kezelt laktanyák és egyéb ingatlanok értékesítésébõl, átmeneti

vagy tartós hasznosításából származó nettó készpénzbevételbõl a helyi

önkormányzatok és a központi költségvetés fele-fele arányban történõ

részesedését. Ugyanitt szabályozza a törvény az árbevételbõl a részesedést

megelõzõen levonható költségek körét.

10. §-hoz

Indokolt, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság rendelkezésére álljon

meghatározott összeg, amelybõl a vagyongazdálkodással kapcsolatos kiadások

fedezhetõek. A KVI vezérigazgatója az összeg felhasználásáról a

pénzügyminisztert negyedévenként utólag tájékoztatja.

11. §-hoz

Az államháztartásról szóló törvény 108. és 109. §-ai értelmében a

költségvetési törvényben értékhatárokat kell megállapítani az elfogadási

jogosultságra az állam javára lemondott vagyon esetében, a versenytárgyalási

kötelezettségre a vagyon elidegenítésénél, továbbá a használati, illetve

hasznosítási jog átengedésénél.

A központi költségvetési szervek feladatellátásához nem szükséges ingatlanok

értékesítése csökkenti a fenntartási költségeket, az abból származó bevételek

megfelelõ, minimálisan 50 %-ban megjelölt, egyedileg megítélt hányadának az

intézmény jogos igényeit figyelembevevõ, egyedileg megítélt jogcímenkénti

visszahagyása elõsegíti a intézmények hosszabbtávú feladatainak racionálisabb,

színvonalasabb megvalósítását. Ugyanakkor saját használatra nem szükséges

ingatlanok, vagy ingatlanrészek egymás közötti bérbeadásának elõsegítését,

gyorsítását célozza a törvényhelyben a nyilvános versenytárgyalási

kötelezettség alóli felmentés.

A paragrafus eleget tesz annak is, hogy az államháztartásról szóló törvény

108. §-a értelmében a költségvetési törvényben kell meghatározni a behajtásra

nem kötelezett kisösszegû követelések értékhatárát.

Az államháztartásról szóló törvény csak nyilvános versenytárgyalás

alkalmazásával teszi lehetõvé a költségvetési szervek ingatlan-elidegenítését.

A Magyar Honvédség szervezeti átalakulásával összefüggésben jelentõs értékû

ingatlanvagyon értékesítésére kerül sor. Az ingatlanok egy jelentõs hányada

kedvezõtlen adottságú, értékesítésük elõsegítését célozza e szakasz a

költségvetési terhek csökkentése érdekében, egyúttal módot adva a nem

értékesíthetõ, önkormányzat részére sem szükséges ingatlanok KVI-nek történõ

átadására megállapodás alapján.

12. §-hoz

A MÁV Rt. mûködésének stabilizálása, a lecsökkent fuvarozási teljesítményekhez

való igazodás indokolttá tesz - egyéb intézkedések mellett - létszám-

racionalizálást is. A tevékenység egyes területein és egyes szervezeti

egységeknél az ehhez szükséges mûszaki fejlesztést támogatja az állam.

A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések

13. §-hoz

A központi költségvetési szervek vállalkozási tevékenységbõl származó

eredményükbõl a társasági adónak megfelelõ mértékkel (18 %) csökkentett részt

használhatják fel, az alaptevékenység ellátásához felhasznált eredményt nem

terheli befizetési kötelezettség.

14. §-hoz

Az ebben a paragrafusban felsorolt bevételek eredeti elõirányzatot meghaladó

többletének 50 %-a elszámolható saját bevételként, 50 %-a pedig a központi

költségvetést illeti. Itt kerülnek rögzítésre az e szabály alóli kivételek - a

teljes összegében felhasználható többletek - és a vonatkozó elõirányzat

módosításának határideje.

15. §-hoz

E paragrafus központi elvonást ír elõ a központi költségvetési szervek

meghatározott bevételei körében. Ezzel eleget tesz az államháztartásról szóló

törvény azon rendelkezésnek, mely szerint egyes bevételek meghatározott

hányadát kincstári vagyon - annak használata - utáni részesedés terheli. A

kötelezettség nem vonatkozik az alapvetõ funkciók (oktatás, kollégiumi

ellátás, egészségügy stb.) ellátásáért fizetett térítésekre, illeték-jellegû

bevételekre, az állami, hatósági feladatok díjaira, az átvett pénzeszközökre,

felhalmozási célú bevételekre.

A kötelezettség alóli mentességeket a felsorolt célok, illetve a mezõgazdasági

termékek alacsony jövedelmezõsége indokolják.

A kötelezettség mértéke az elõzõ évi 13 %-ról 5 %-ra csökken, egyidejûleg a

mentességek köre szûkül.

16. §-hoz

A központi költségvetési intézményrendszer korszerûsítése keretében a

külképviseletek szervezeti és elhelyezési integrációja miatt a külföldön

mûködõ magyar kereskedelmi képviseletek 1997. június 30-i határidõvel

megszüntetésre kerülnek. Eddig az idõpontig a külkereskedelmi szolgálat

költségvetési támogatása változatlanul a XV. Ipari és Kereskedelmi

Minisztérium fejezetben szerepel. A jelzett határnappal a fejezeti címen

képzõdõ maradvány a Miniszterelnökség költségvetési fejezethez kerül

átcsoportosításra.

17. §-hoz

A felsõoktatási hallgatói normatívának és a doktori képzésben résztvevõk

támogatási normatívájának megállapításánál a szintentartás érvényesül.

A katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek, oktatóinak és

hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1)

bekezdése szerint a költségvetésrõl szóló törvényben kell meghatározni a

Rendõrtiszti Fõiskolán tanuló ösztöndíjas hallgatók pénzbeni juttatását.

18. §-hoz

A fogvatartottak foglalkoztatását - törvényi rendelkezés szerint - biztosítani

kell. A foglalkoztatást az e célra létrehozott büntetés-végrehajtási

gazdálkodó szervezetek valósítják meg. A különleges munkaerõ foglalkoztatása

során a polgári élettõl eltérõ sajátos (biztonsági, õrzési, betanítási, anyag-

felhasználási, javítási, karbantartási stb.) többletköltségek merülnek fel,

melyek az alaptevékenység összköltségének jelentõs hányadát teszik ki és a

gazdálkodás eredményébõl nem fedezhetõk, s ez a gazdálkodó szervezetek

támogatását igényli.

HARMADIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSEGVETES ES AZ ALLAMHAZTARTAS TÖBBI ALRENDSZERENEK

KAPCSOLATA

A) A HELYI ÖNKORMANYZATOK ES A KÖZPONTI KÖLTSEGVETES

KAPCSOLATRENDSZERE

Állami hozzájárulás és támogatás

19-22. §-okhoz

A törvényjavaslat ezen szakaszai - a kapcsolódó törvénymellékletekkel együtt -

szabályozzák a helyi önkormányzatokat megilletõ állami hozzájárulásokat és

támogatásokat. Ezen belül tagolva a normatív állami hozzájárulásokat, a

felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokat, továbbá a kiegészítõ

támogatásokat.

A törvényjavaslat 3. sz. melléklete részletesen tartalmazza a normatív állami

hozzájárulások fajlagos összegeit. A közoktatási törvény módosításával

összhangban szerepelnek a mellékletben a közoktatáshoz kapcsolódó, 1997. évtõl

bevezetendõ új rendszerû normatív állami hozzájárulások.

A normatív állami hozzájárulásokat részletesen, önkormányzatonként és

jogcímenként a helyi önkormányzatok adatszolgáltatásában szereplõ

feladatmutatók és mutatószámok alapján a pénzügyminiszter és a belügyminiszter

együttesen teszi közzé a törvény kihirdetését követõen. A központilag

szervezett adatszolgáltatás a törvényjavaslat tárgyalásának idõszakában

fejezõdik be. A helyi önkormányzatokat megilletõ normatív állami

hozzájárulások így a törvényalkotás folyamatában véglegezõdnek. Ezek

közzététele lehetõvé teszi a helyi önkormányzatoknak a költségvetésük

megtervezésével kapcsolatos feladataik végrehajtását, és arról a külön

törvényben szereplõ információszolgáltatási kötelezettségük határidõben

történõ teljesítését.

A helyi önkormányzatok színházi támogatásának jogcímeit és összegeit a 4. sz.

melléklet részletezi. A támogatás túlnyomó része a színházépület

mûködtetéséhez kapcsolódik, további támogatás illeti meg az önkormányzatokat a

mûvészeti kiadásokhoz való hozzájárulásként, és pályázati rendszerben

részesülhetnek támogatásban az egyéb színházi intézmények és feladatok. Új

vonása az 1997-ben érvényesülõ színházi támogatásnak, hogy a bábszínházak

feladatainak ellátásához külön megpályázható összeget jelöl meg a színházak

támogatására szolgáló elõirányzaton belül.

1995. évben a helyi önkormányzatok fenntartásába került hivatásos tûzoltóságok

1997. évi állami támogatásának a fenntartó városok önkormányzatai részére

megállapítása több elemes (a 7. sz. mellékletben foglalt) normatíva

alkalmazásával, szakmai mutatók felmérése alapján történik. Így a szabályozás

figyelembe veszi a normativitás érvényesítésére a szaktörvényben

megfogalmazott követelményt.

Az új közoktatási törvény alapján kötötté vált a nemzetiségi és etnikai

oktatáshoz kapcsolódó kiegészítõ támogatás (8. sz. melléklet).

A törvényjavaslat a társadalmi-gazdasági, infrastrukturális szempontból

elmaradott és foglalkoztatási gondokkal küzdõ térségek településeinek - a

termelõ infrastrukturális feltételeikben meglévõ területi különbségek

mérséklése és fejlesztésük érdekében - felhasználási kötöttséggel járó állami

támogatást állapít meg. Az elõirányzat a területfejlesztésrõl és

területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény szabályai szerint a

területfejlesztés térségi eszköze, felhasználásáról - külön jogszabályban

meghatározott feltételek szerint - a megyei fejlesztési tanácsok döntenek.

A címzett- és céltámogatások jogcímeit és igénybevételének szabályait a helyi

önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszerérõl szóló, módosított 1992.

évi LXXXIX. törvény állapítja meg. A hivatkozott törvény 82. §-a (2)-(3)

bekezdése alapján az éves költségvetési törvény állapítja meg a támogatható

célok körét és rangsorát. 1997. évre a törvényjavaslat négy célt és ezek

rangsorát állapítja meg, elsõ helyre sorolva a szilárdhulladék-lerakó építés

támogatását. A törvényjavaslat a céltámogatások körében az üzembehelyezhetõség

szempontjából mûszakilag összetartozó beruházások támogatására is rendelkezik

a vízgazdálkodás, szennyvíztisztító telep és szennyvízcsatorna-hálózat építés

tekintetében. Ezáltal - a rangsorolástól függõen - a korábbi években csak

részben megvalósult szennyvízelvezetést és tisztítást szolgáló beruházások

befejezése kedvezményezetté válik és az 1996-ban már megkezdett folyamat

továbbra is érvényesül.

Rendelkezést tartalmaznak e paragrafusok az 1997. évi elõirányzatból és a

korábbi évek elõirányzat-maradványából a helyi önkormányzatok lemondása által

felszabaduló címzett- és céltámogatás helyi önkormányzati rendszeren belül,

azonos célokat szolgáló, a törvényben megállapított kielégítési rangsor

figyelembevételével történõ felhasználására. A törvényjavaslat az év során

június 30-ig megtörtént lemondásokkal összfüggésben nyitja meg ezt a

lehetõséget. Ez az idõbeli korlát figyelembe veszi, hogy az így

kedvezményezett helyi önkormányzatoknak a beruházás megkezdésére, ezáltal a

támogatási jogosultság - külön törvény szerinti - feltételeinek megtartására

legyen lehetõsége.

Rendelkeznek e paragrafusok a normatív állami hozzájárulásról, valamint az

elõzõ évek címzett- és céltámogatási elõirányzat-maradványai tekintetében a

helyi önkormányzatok által bejelentett lemondással felszabaduló összegeknek az

önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok, valamint a tartósan

fizetésképtelen önkormányzatok kiegészítõ támogatására történõ

átcsoportosítására.

A szabályozás a rendkívüli, váratlan események következtében felmerülõ,

illetve az elõre nem látható többletkiadásokkal járó, rendkívüli

kötelezettségek elismerésére ad lehetõséget. Meghatározza az önhibán kívül

hátrányos helyzetben lévõ önkormányzatok jogosultsági feltételeit, továbbá a

külön törvényben szabályozott adósságrendezési eljárás keretében nyújtható

visszterhes kamattámogatásra, az adósságrendezési eljárás idõszakában adható

mûködési támogatásra biztosítja a pénzügyi fedezetet, valamint megszabja a

pénzügyi gondnokoknak kifizethetõ díj alsó és felsõ határát.

E rendelkezések tartalmazzák a helyi önkormányzatok, valamint a központi

költségvetés kamatfizetési kötelezettségét azokban az esetekben, ha a helyi

önkormányzat az õt ténylegesen megilletõnél több állami hozzájárulást, vagy

állami támogatást jogosulatlanul vett igénybe, az állami támogatást nem a

meghatározott célra használta fel, illetve a központi költségvetés a

törvényben elõírt határidõre nem teljesítette a normatív állami hozzájárulás

folyósítását, ide értve a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai és

iskolai nevelésével összefüggõ kötött támogatást is.

Tartalmazzák e paragrafusok a helyi önkormányzatok által a támogatás

visszafizetésének kötelezettségével járó eseteket, valamint a visszafizetés

rendjét, illetve a visszafizetésekrõl a Kincstár által a Belügyminisztérium

részére szolgáltatandó információ tartalmát és annak határidejét. Ez utóbbi a

visszafizetésekbõl származó lehetõségek kihasználásának az alapját képezi,

egyidejûleg az Állami Számvevõszék ilyen irányú javaslatainak a megvalósítását

is szolgálja.

A központosított elõirányzatról, illetve az egyéb központi támogatásról

évközben történt lemondással felszabaduló összegnek a tárgyévben ugyanazon

jogcímen felhasználását javasolja engedélyezni a törvényjavaslat, összhangban

az eddigi gyakorlattal. Ez a helyi önkormányzatok érdekeit szolgálja, mivel az

Országgyûlés által megállapított támogatás teljes egészének a rendeltetésszerû

felhasználását segíti elõ.

Szabályozza a törvényjavaslat az Állami Számvevõszék által 1997. január 1-jét

követõen és az Országgyûlés által jóváhagyott visszafizetési kötelezettséghez

kapcsolódóan a helyi önkormányzatok késedelmi kamatfizetési kötelezettsége

keletkezésének kezdõ napját, valamint a kamat alkalmazandó mértékét.

Az államháztartási törvényben elõírt, az éves költségvetésrõl, az éves

beszámolóról, illetve a féléves beszámolóról szóló információ határidõre

teljesítésének elmulasztását a törvényjavaslat a helyi önkormányzatot a nettó

finanszírozás keretében megilletõ összeg folyósításának a felfüggesztésével

szankcionálja, azzal, hogy a felfüggesztés okának megszûntével az év hátralévõ

részében illeti meg az önkormányzatot - havonta egyenlõ részletben - a

felfüggesztés következtében átmenetileg elmaradó összeg. Szabályozza a

felfüggesztés kezdeményezésének a rendjét, amely szerint a TÁKISZ jelzése

alapján a Belügyminisztérium jogosult intézkedni a felfüggesztés iránt.

Átengedett, megosztott bevételek

23-26. §-okhoz

A helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény alapján a

költségvetési törvény rendelkezik az önkormányzatok költségvetése és a

központi költségvetés között megosztandó adó- és más bevételekrõl, illetve

egyéb átengedett bevételekrõl.

1997. évre a törvényjavaslat - az 1995. évre bevallott és településre

kimutatott - személyi jövedelemadóból a helyi önkormányzatok részére az 1996.

évi 36 % részesedéssel szemben 38 % átengedését tartalmazza, amelyen belül

22 % illeti meg közvetlenül a települési önkormányzatokat. Az ezen túlmenõ

részbõl lakosonként egy fõre számított átlagos értékig személyi jövedelemadó

kiegészítésben részesülnek a gyenge jövedelmi háttérrel rendelkezõ települési

önkormányzatok, és normatív mértékek szerint jutnak személyi jövedelemadó

bevételhez a megyei, fõvárosi, valamint a települési önkormányzatok. Ez

utóbbiak 1997. évben még jelentõsebb mértékben váltanak ki normatív állami

hozzájárulást.

A személyi jövedelemadó helyi önkormányzatonként és jogcímenként részletezve a

pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletében kerül közzétételre

- a normatív állami hozzájárulásokkal együtt - 1997. január 15-éig.

A személyi jövedelemadó megosztásával kapcsolatos szabályok, ezen belül az

elõzõ évhez képest mutatkozó változások összességükben a helyi

önkormányzatoknál a feladat- és a forráselosztás összhangját segítik elõ. A

személyi jövedelemadó megosztása a többi forrásokkal, különösen a normatív

állami hozzájárulások rendszerével együttesen tölti be a helyi önkormányzatok

pénzügyi szabályozásának szerepét. Ezért a szabályrendszer a speciális vonások

mellett együttesen, kölcsönhatásban alakítható, illetve értékelhetõ.

A gépjármûadó átengedésének 50 %-os mértéke, valamint az egyéb megosztott

bevételek átengedésének - 24-26. §. szerinti - szabályai 1996. évhez képest

változatlanok.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása

27. §-hoz

Az önkormányzatok által beszedett illeték szabályozásában a központi

költségvetés és a helyi önkormányzatok közötti 50-50 %-os megosztás, illetve a

megyei jogú városok és a megyei önkormányzatok tekintetében a megosztás rendje

1997. január 1-jétõl nem változik.

A közigazgatási reform keretében az illetékhatósági jogkör átkerül a megyei

jogú városoktól a megyei önkormányzati fõjegyzõkhöz. A változtatás a fõvárosi

fõjegyzõ illetékügyi hatáskörét nem érinti. Az illetékhatósági jogkör az

adózás rendjérõl szóló törvény módosításával települ át.

A változtatás parlamenti elfogadása azt jelenti, hogy a jövõben a megyei

illetékhivatalok fenntartásáról a megyei önkormányzatok gondoskodnak. A

zökkenõmentes áttérés érdekében a költségvetési törvényjavaslat rendezi azt az

esetet, ha a bevételbõl részesedõ megyei jogú város 1997. február 1-jéig nem

állapodik meg a megyei önkormányzattal a területén beszedett illetékkel

kapcsolatban felmerült költségek viselésérõl. Ilyenkor a megyei önkormányzat a

felmerült költségek fedezése céljára a bevételi részesedésnek megfelelõ

hányadot a megyei jogú várost megilletõ bevételbõl visszatarthatja.

A megyei önkormányzatokat - országos összesítésbõl népességarányosan, illetve

1/19-ed részként - megilletõ illetékbevétel összegyûjtésének és elosztásának

szabályozása megváltozik. A jövõben ezt a feladatot a Kincstár látja el, erre

is tekintettel változik a megyei illetékhivatalok által, illetve a Kincstár

által alkalmazott átutalási határnap. A Kincstár a tárgyhónap 20. napjáig

átutalja valamennyi megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára

az õket ilyen módon megilletõ illetékbevétel részesedést.

Szabályozza a törvényjavaslat a hatáskör átrendezéssel összefüggõen

szükségessé váló - 1996. december 20. és 31. között befolyt

illetékbevételekkel kapcsolatos - átutalási rendet.

A fõvárosi önkormányzatok bevételei

28. §-hoz

A költségvetési törvényjavaslat 1997. évben is változatlanul alkalmazza a

fõvárosi önkormányzatot megilletõ bevételeknek a fõvárosi és a kerületi

önkormányzatok közötti megosztására és átutalására a helyi önkormányzatokról

szóló, módosított 1990. évi LXV. törvényben lévõ rendelkezéseket.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítõ szabályai

29. §-hoz

A helyi önkormányzatok pénzellátásának javasolt kiegészítõ szabályai egyrészt

azt célozzák, hogy a gyermeknevelési támogatásnál, valamint a Munkaerõpiaci

Alapból származó fedezet terhére folyósított munkanélküliek jövedelempótló

támogatását ne az önkormányzatok elõlegezzék meg egyéb forrásaik terhére,

hanem ennek hátrányait a rendszer feloldja. Ezért a javaslat az 1997. évben

elsõ alkalommal az önkormányzatot megilletõ havi összeg kétszeresének az

igénylését teszi lehetõvé a helyi önkormányzatok számára, éven belüli

elszámolási kötelezettséggel.

Az önhibán kívül hátrányos helyzetben lévõ forráshiányos önkormányzatok is -

utólagos elszámolási kötelezettség mellett - finanszírozási elõleget vehetnek

igénybe, amely nem lehet több mint az önkormányzat részére 1996. évben

folyósított forráskiegészítõ állami támogatás 50 %-a. Szabályozza a

törvényjavaslat ezen elõleg igénybevételének rendjét, az igénylés határidejét,

valamint az átutalás és az elõlegtõl eltérõ összegben megállapított

forráskiegészítõ támogatás közötti különbözet elszámolásának módját.

Ez a pénzellátást kiegészítõ (elõleg) rendszer kiegyensúlyozottabbá teszi a

mûködtetés feltételeit azoknál az önkormányzatoknál, amelyek már az elmúlt

évben is részesültek forráskiegészítõ támogatásban, ugyanakkor a döntés

meghozataláig terjedõ idõszakra az esetek nagy részében hitelt voltak

kénytelenek igénybe venni, illetve gazdálkodásukat az átmeneti idõszakban

túlzottan voltak kénytelenek korlátozni. A szabályozás ugyanakkor figyelemmel

van arra is, hogy az elõleg nyújtása beilleszkedjék a nettófinanszírozás

rendszerébe, ezáltal és a visszafizetés ütemezése mellett indokolatlan

költekezésre ne nyíljon lehetõség.

A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége

30. §-hoz

A törvényjavaslat a helyi önkormányzatok költségvetési szerve vállalkozási

tevékenységbõl származó eredményébõl 18 % befizetési kötelezettséget

tartalmaz. Ennek mértéke és részletszabályai 1996. évhez képest nem változnak.

B) A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ÉS A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAPCSOLATA

A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelõlegezési számláról igénybevett

összeg rendezése

31-32. §-okhoz

A Társadalombiztosítási Alapokkal kapcsolatos állami garanciavállalás

keretében a központi költségvetés biztosítja az Alapok számára bevételeiknek

és kiadásaiknak idõbeli eltérésébõl fakadó átmeneti pénzügyi hiányuk esetén a

Kincstári Egységes Számla igénybevételét.

A Kincstári Egységes Számláról kamatmentes hitelt meghatározott mértékig -

annak rendezéséig az 1996. évi hiány összegét is beleértve -, efelett

jegybanki alapkamattal vehetnek igénybe az Alapok. A hitel igénybevételének a

feltétele, hogy az Alapok 1995. január 1-je után vásárolt állami

értékpapírral, egyéb hitelviszonyt megtestesítõ befektetéssel ne

rendelkezzenek. Az ingyenes vagyonjuttatás címen kapott vagyonára vonatkozóan

a hitel igénybevételének ideje alatt is hozhatnak tulajdonosi döntéseket,

kivéve az ingyenes vagyonjuttatásként kapott vagyon hasznosításából származó

bérleti, lízingdíj-bevételeket, a kapott vagyon befektetésébõl származó

osztalék, kamat és egyéb bevételeket, valamint a kapott vagyon értékesítésekor

keletkezõ árfolyam-nyereséget. A javaslat kötelezi az Alapokat ezen bevételek

könyvviteli nyilvántartásukból történõ elkülönítésére és az ellátások

finanszírozására történõ bevonásukra.

A hitel igénybevétele pénzellátási terv alapján történhet. A pénzellátási

tervet elõre havi-napi bontásban az ellátási idõszakot megelõzõ hónap 25-éig

kell az Alapoknak benyújtaniuk.

A Kincstár a javaslat szerint az Alapok által folyósított, de nem az Alapokból

finanszírozott ellátások finanszírozását, azok esedékességekor ugyancsak az

Alapok által elkészített finanszírozási terv alapján biztosítja.

C) A KÖZPONTI KÖLTSEGVETES ES AZ ELKÜLÖNITETT ALLAMI PENZALAPOK

KAPCSOLATA

33. §-hoz

Az elkülönített állami pénzalapok gazdálkodására vonatkozóan azt a szigorú

szabályt kell alkalmazni, mely szerint az alapok bevételei és az elõzõ évi

maradványaik terhére addig teljesít a Kincstár kifizetést, míg a folyó

bevételeik és kiadásaik különbsége nem haladja meg a 12. sz. mellékletben

jóváhagyott egyenlegüket. Abban az esetben, ha az alapoknál e szabály

értelmében finanszírozási problémák lépnének föl, akkor a Kincstárnak

lehetõsége van a pénzügyminiszter egyedi engedélyezése alapján legfeljebb

három hónap idõtartamig kamatmentes hitelnyújtásra.

NEGYEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSEGVETES ES AZ ALLAMHAZTARTASON KIVÜLI SZERVEZETEK

KAPCSOLATA

TARSADALMI ÖNSZERVEZIDESEK TAMOGATASA

34. §-hoz

E paragrafus rögzíti, hogy a szociális és egészségügyi, valamint az oktatási

és nevelési közfeladatokat ellátó egyházak, társadalmi szervek, alapítványok,

közalapítványok, közhasznú társaságok és a humánszolgáltatásokat fõ

tevékenységként végzõ magánszemélyek az általuk ellátott közfeladatokhoz a

központi költségvetésbõl normatív támogatásban részesülnek. A normatívák

mértéke - azonos jogcímeken és feltételek mellett - megegyezik a helyi

önkormányzatoknál alkalmazott normatívákéval.

Új eleme a normatív támogatásnak, hogy - a módosított közoktatási törvénnyel

összhangban - a társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetek

és egyéni vállalkozók a közoktatási közfeladat ellátása esetén a nem állami

intézményeket megilletõ támogatás 30 %-át kapják.

A nem állami felsõoktatási intézményekben a nappali hallgatók képzési

normatívája az elõzõ évivel azonos, 80 000 forint. Ez az állami hozzájárulás a

módosított felsõoktatásról szóló törvény hatályba lépése elõtt felvett,

valamint a hitéleti képzésben résztvevõ hallgatókra vonatkozik.

35. §-hoz

A közhasznú társadalmi szervezetek túlnyomó többsége nem képes, pártok

esetében nem is célszerû saját forrásból fedezni mûködésének költségeit,

ugyanakkor tevékenységük fenntartása alapvetõ társadalmi érdek. A

támogatásukra fordítható elõirányzat mértékét sokszorosan meghaladó igények

következtében szükségessé válik a legfontosabb szervezetek kiválasztása és a

mûködésük fenntartásához elégséges támogatás összegének meghatározása. Az

Országgyûlés kompetenciájába telepített döntési jogkör hivatott biztosítani a

pártatlanságot és a szakmai elfogulatlanságot. Az országos kisebbségi

önkormányzatok fel nem osztott támogatásáról ugyancsak külön eljárásban kell

dönteni.

A társadalmi szervezetek - ideértve a kisebbségi szervezeteket is - a

II. Országgyûlés fejezetben elõirányzott keretek terhére bevételeikbõl nem

fedezhetõ, de mûködésükhöz elengedhetetlen kiadásaikhoz kaphatnak támogatást.

Ez nem zárhatja ki azt, hogy egyes tevékenységeikhez, illetve akcióikhoz más

költségvetési forrás ne járuljon hozzá, amennyiben ezekkel állami feladatokat

vállalnak át, és a források fölött rendelkezõ szervek ezt hasznosnak ítélik.

Az egyházak közvetlen támogatására elõirányzott összeg felosztásáról - az

illetékes bizottság javaslata alapján - az Országgyûlés dönt.

ÖTÖDIK FEJEZET

KEZESSEGVALLALAS, KEZESI HELYTALLAS ES VISZONTGARANCIA

36-40. §-okhoz

A javaslat az Áht-ban és az 1994. évi XLII. törvényben foglaltak alapján

meghatározza egyfelõl a Kormány által vállalható új kezességek mértékét,

másfelõl a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt.

által a központi költségvetés terhére vállalható kezességek felsõ határát.

Rendelkezik továbbá a kereten kívül vállalható állami kezességekrõl, a

Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség feltételeirõl és a hozzá kapcsolt

viszontgaranciáról, a kezesség illetve viszontgarancia érvényesítéseként

kifizetett összeg behajtásáról, valamint a kezességvállalási díjról.

HATODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSEGVETES VEGREHAJTASAVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZESEK

Az Országgyûlés kizárólagos hatásköre

41. §-hoz

Az Országgyûlés annak biztosítására, hogy egyes kiemelten fontos feladatok a

döntésnek megfelelõ mértékû támogatásban részesüljenek - függetlenül az év

közben esetleg felmerülõ kényszerektõl, törekvésektõl -, fenntartja az

elõirányzatok megváltoztatásának jogát a pártok, a nemzeti és etnikai

kisebbségi szervezetek és országos önkormányzatok, a társadalmi szervezetek,

az egyházak, valamint két fontos, kisebbségi érdekû közalapítvány esetében.

Hatásköri problémák elkerülésére ugyancsak fenntartja ezt a jogot a Kormány

alá nem tartozó költségvetési fejezetek esetében, de itt lehetõvé teszi, hogy

a Kormány a költségvetés tartalékai terhére megnöveljen egyes elõirányzatokat.

Politikai jelentõsége miatt ebbe a körbe sorolja a törvény az életüktõl és

szabadságuktól jogtalanul megfosztottak pénzbeni kárpótlására szolgáló

elõirányzatot is.

Az Országgyûlés magának tartja fenn a jogot a helyi önkormányzatok normatív

állami hozzájárulásának, támogatásának jogcímei és összegei (3. és a 8. sz.

melléklet) elõirányzatának év közbeni megváltoztatására, valamint a személyi

jövedelemadó és más adók, bevételek megosztásának e törvényben meghatározott

arányainak a megváltoztatására.

A központi költségvetés elõirányzat-módosítási kötelezettség nélkül

teljesülõ kiadásai és bevételei

42. §-hoz

A törvényjavaslat ezen paragrafusa nevesíti azon elõirányzatok körét,

amelyeknél a teljesülés elõirányzat-módosítási kötelezettség nélkül is

eltérhet az elõirányzattól, mivel azok alakulására az elõirányzat felett

rendelkezni jogosultnak közvetlen ráhatása nincs. E paragrafus tartalmaz

szabályt a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulásának

elszámolása alapján esetleg indokolttá váló, a központi költségvetést terhelõ

kifizetésekre.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó

szervek vezetõinek különleges jogosítványai

43. §-hoz

A 6. § (1) bekezdésében meghatározott célok fedezetének megteremtéséhez év

közben a fejezetek elõirányzatait 6.000 millió forinttal csökkenteni kell. Az

elvonás differenciált végrehajtására szükséges a Kormányt felhatalmazni.

Felhatalmazást kap a Kormány a helyi önkormányzatok által felhasználható

központosított elõirányzatok jogcímei között, valamint a mûködésképtelenné

vált helyi önkormányzatok kiegészítõ támogatása jogcímei között, illetve

mindkét jogcímcsoport közötti átcsoportosításra, amennyiben a felhasználási

igények azt indokolttá teszik.

A belügyminiszter értesítése alapján a pénzügyminiszter gondoskodik az

elõirányzat-módosításról, amennyiben a normatív állami hozzájárulásról való

lemondás nem helyi önkormányzat részére történõ feladat átadással függ össze,

ha a feladatot átvevõ szervezet, vagy személy is jogosult e törvény szerint

normatív állami hozzájárulás igénybevételére. Ilyen esetben indokolt a helyi

önkormányzat normatív állami hozzájárulását csökkenteni és a támogatás további

folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet elõirányzatát növelni.

Tekintettel arra, hogy a Honvédelmi Minisztérium fejezetnél jelenleg nem

ismert az 1997. évi létszámcsökkentés mértéke és üteme, a tervezés során nincs

lehetõség a megtakarítás pontos felmérésére és a megfelelõ kiemelt

elõirányzatokon való megjelenítésére, ezért a Kormány kap felhatalmazást a

fejezeten belüli átcsoportosításra.

A társadalombiztosítási járulékreform keretében egyes önkormányzati szociális

ellátások járulékkötelesek lesznek, valamint a közgyógyellátási rendszere is

változik. A vonatkozó törvények Országgyûlési elfogadásához kapcsolódóan, az

azokban meghatározott igénybevételi feltételekkel külön elõirányzat fogja

biztosítani a fenti kötelezettségek teljesíthetõségét, melynek fedezetét a

Népjóléti Minisztérium fejezetbõl történõ évközi átcsoportosítással teremti

meg a Kormány.

44. §-hoz

E paragrafus az alaptevékenységgel összefüggõ bevételnek minõsülõ tételek

elõirányzatának csökkentését a pénzügyminiszter hatáskörébe utalja, mivel e

bevételek közvetlenül összefüggnek a támogatásigénnyel, illetve a feladatok

ellátásával vagy megszûnésével.

45. §-hoz

A költségvetés szerkezeti rendjének megfelelõen jóváhagyásra kerülõ egyes

elõirányzatok feletti rendelkezési jog nem minden esetben esik egybe a

fejezetért felelõs vezetõ jog- és hatáskörével. A törvényhely célja a

hatáskörök pontos - általánostól eltérõ - meghatározása.

Az ebben a bekezdésben megfogalmazott szabályozás biztosítja, hogy amennyiben

az év közbeni folyamatok eltérnek a prognosztizált tendenciáktól, a

földmûvelésügyi miniszternek lehetõsége legyen az Országgyûlés által

jóváhagyott teljes agrárgazdasági támogatási keret figyelembevételével az

agrárpolitikai szempontból legfontosabb címeken történõ felhasználás érdekében

átcsoportosítást végrehajtani. Ezt az átcsoportosítást azonban a

földmûvelésügyi miniszter - a költségvetési szempontok megfelelõ

figyelembevétele érdekében - csak a pénzügyminiszterrel egyetértésben, az

exporttámogatás esetében pedig az ipari és kereskedelmi miniszter bevonásával

hajthatja végre.

HETEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSEGVETESSEL KAPCSOLATOS VEGYES ES ATMENETI RENDELKEZESEK

46. §-hoz

Az elõirányzatok felett rendelkezõ kincsári ügyfelek maradvány-felhasználását

szabályozza e paragrafus, kivéve az elkülönített állami pénzalapokkal

kapcsolatos teendõket.

A beruházásoknál gyakran akadnak olyan elõre nem látható objektív akadályok,

amelyek miatt a pénzügyi lebonyolítás áthúzódik a következõ évre, illetve a

mûszaki teljesítés objektív akadályai miatt az év végén elõirányzat-maradvány

keletkezik. Annak érdekében, hogy a beruházások jóváhagyott dokumentumai

alapján megkötött szerzõdésekkel a beruházás teljesíthetõ legyen, a

felhasználható pénzmaradványokkal, illetve elõirányzat-maradványokkal az 1997.

évi költségvetési törvény szerinti elõirányzatokat meg kell növelni.

Elõállhat olyan helyzet is amikor a beruházási elõirányzat teljes összegének a

felhasználására nincs szükség, ezért indokolt biztosítani annak lehetõségét,

hogy az esetleg így fennmaradó összeget a Kormány át tudja csoportosítani más

olyan beruházási elõirányzatra, ahol esetleg a költségek további növelése

szükséges lenne.

A paragrafus (4) bekezdése rendelkezik a címzett- és céltámogatások, valamint

a területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló törvény rendelkezései

szerint a termelõ infrastrukturális feltételekben meglévõ területi fejlettségi

különbségek mérséklésre biztosított támogatás 1996. évi elõirányzat és az

elõzõ évek maradványából az 1997. évben igénybevett összegnek megfelelõen az

1997. évi elõirányzat növelésére. Ez a rendelkezés alapozza meg ezen

elõirányzatok felhasználására hozott döntések megvalósítását olyan

szempontból, hogy a döntés végrehajtása és az elõirányzat biztosításának éve

nem teljes mértékben fedheti egymást, a döntések esetleg több évre szólóak,

illetve az elõirányzat felhasználása éven belül - a feladatok sajátosságai

miatt - nem minden esetben történhet meg.

47. §-hoz

A köztisztviselõk jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXIII. törvény

43. §-a (1) bekezdése szerint a köztisztviselõi illetményalap mértékét a

mindenkori költségvetési törvény határozza meg. 1997. január 1-jétõl az

illetményalap mértéke 20 000 forintról 23 000 forintra emelkedik.

48. §-hoz

A honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény 5. §-a (1) bekezdésének c) pontja

szerint az Országgyûlés állapítja meg a fegyveres erõk részletes bontású

létszámát. A melléklet állománycsoportonként határozza meg a költségvetési

létszámot.

49. §-hoz

A foglalkoztatás elõsegítésérõl szóló 1991. évi IV. törvény szabályai szerint

rehabilitációs hozzájárulást kell fizetni azon munkáltatóknak, melyek átlagos

állományi létszámukhoz képest nem foglalkoztatnak legalább 5 %-ban csökkent

munkaképességû munkavállalót. A befizetendõ hozzájárulás fõ/évben van

meghatározva és annak mértéke emelkedik 8000 forint/évre. Az összeg

emelkedését az indokolja, hogy a munkáltatók továbbra is érdekeltek legyenek a

csökkent munkaképességûek foglalkoztatásában.

50. §-hoz

A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásánál az életjáradék 1997. évre

vonatkozó emelését határozza meg e paragrafus.

A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény 7.

§ (1) bekezdése alapján az életjáradék összegét minden év március 1-jétõl

emelni kell, amelynek mértékét az éves költségvetési törvényben kell

meghatározni. Az emelés mértéke nem lehet alacsonyabb, mint a tárgyévet

megelõzõ év átlagos nyugdíjemelkedésének 30 %-a.

A javaslat az emelés mértékére ennél magasabb összeget tartalmaz, és az 1996.

évben ténylegesen megvalósuló nyugdíjemelkedés átlagos mértékével megegyezõ

járadékemelést kezdeményezi.

51. §-hoz

A kis- és középvállalkozások hosszú lejáratú hiteleihez nyújtható

kamattámogatás szabályainak, továbbá az EXIMBANK Rt. által rendelkezésre álló

kamatkiegyenlítési mechanizmusainak felhasználására teremt e szakasz

kormányzati felhatalmazást. Az, hogy ezen elõirányzatok felhasználása hogyan

történjen, az Országgyûlés a Kormányt hatalmazza fel annak érdekében, hogy az

alapvetõ gazdaságpolitikai cél a részletes szabályozás révén is teljesüljön.

52. §-hoz

Az államháztartás reformja során a központi költségvetési szervek köre -

jelentõs kiadási, bevételi, létszámcsökkenési hatással - szûkíthetõ az állami

feladatokat teljes egészében vagy döntõ hányadban saját bevételbõl

(díjbevételek, alapoktól átvett pénzeszközök, térítési díjak, kutatási

eredmények hasznosítása, termékértékesítés stb.) mûködõ intézmények

vállalkozássá, közhasznú társasággá, közalapítvánnyá történõ átalakításával.

Az utódszervezetek a továbbiakban is 100 %-os állami tulajdonú gazdálkodó

szervként, vagy közalapítványként államigazgatási irányítás, illetve

felügyelet mellett mûködnek, állami (hatósági, felügyeleti, kutatás-

fejlesztési stb.) feladataikat jogszabályi felhatalmazás alapján továbbra is

ellátják. Indokolt, hogy a vagyonátadás térítésmentesen történjen.

53. §-hoz

Az Országgyûlés a hivatkozott határozataiban döntött a Honvédelmi Minisztérium

légtérvédelemmel kapcsolatos fejlesztéseirõl. Ennek megvalósítása

megkezdõdött, a külföldi haditechnikai eszközök szállítása várhatóan 1997-ben

megindul. Nem ismert ugyanakkor az import pontos nagysága az egyes években,

emiatt nem számszerûsíthetõk a vámmal és adóval kapcsolatos közterhek sem.

Ebbõl eredõen szükséges a Kormányt felhatalmazni a pénzügyi elszámolás saját

hatáskörben, év közben történõ végrehajtására. A beszerzés összegének

nagyságrendje, valamint az import sajátossága szükségessé teszi a Kormányzati

Ellenõrzési Iroda általi vizsgálat elrendelését.

54. §-hoz

1997-ben kiemelt kormányzati programként folytatódik Borsod-Abaúj Zemplén

megye integrált szerkezet-átalakítási és válságkezelõ programja, amelynek

megvalósításában igen jelentõs részt vállal az Európai Unió Phare programja

is. A program komplex jellege, továbbá a külföldi segélyek igénybevétele

szempontjából indokolt a program integrált finanszírozási feltételeinek

megteremtése, ami célszerûen a programmal érintett tárcák fejezeti kezelésû

elõirányzatainak terhére, átcsoportosítással oldható meg.

55. §-hoz

A "Nagymaros-visegrádi térség komplex tájrehabilitációja" központi beruházás -

amelynek kivitelezése 1994. évtõl volt folyamatban - közvetlen központi

költségvetési beruházási támogatásból és a STRABAG Hungária Építõipari Rt.

által felvett hitelbõl valósul meg. Az állami kezességvállalás mellett felvett

hitelbõl keletkezett adósság és kamatainak megfizetését a végsõ adósnak - a

központi költségvetésnek - az 1997. évtõl kezdõdõen hét év alatt kell

teljesítenie.

56. §-hoz

Az egyes kiemelt fõvárosi infrastrukturális beruházások megvalósításához az

1995-1996. években központi költségvetési kezességvállalás mellett felvett

8456 millió forint központi költségvetési támogatást megelõlegezõ deviza

hitelbõl keletkezett adósság és kamatainak megfizetését az 1997. évtõl

kezdõdõen három év alatt kell teljesíteni.

57. §-hoz

A központi költségvetés 1994. évben 50 % erejéig nyújtott fedezetet a

közalkalmazotti illetményrendszer önkormányzati bevezetéséhez. A további 50 %-

hoz döntõ részben a bankok nyújtottak hitelt, amelyet 1996-tól a központi

költségvetés fizeti vissza. E szakasz rendelkezik arról, hogy a

visszafizetéssel összhangban ezen hiteltörlesztések szerzõdés átvállalása is

jogszerû legyen.

58. §-hoz

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény elõírja, hogy az

állam mûsorterjesztési költségeiknek megfelelõ támogatásban részesítse a

Magyar Rádió Rt.-t, a Magyar Televízió Rt.-t, és a Duna Televízió Rt.-t a

közalapítványok útján. Ezt a kötelezettségét a költségvetés részben a

közalapítványoknak elõirányzott támogatással, részben a Magyar Rádió és a

Magyar Televízió - 1996. december 31-i állapot szerint várható - rendezetlen

adósságainak beszámításával teljesíti, együttesen az Antenna Hungária Rt.

1997. évi elõrejelzése szerinti összeg elõirányzásával, de a tényleges

költségeknek megfelelõ teljesítéssel.

Ennek érdekében a törvény elrendeli, hogy az ÁPV Rt. vásárolja meg ezeket a

követeléseket, és a már korábban megvásárolt követelésekkel együtt a törvény

által elrendelt beszámítás következtében kiegyenlítettnek tekintse.

Ez a megoldás lehetõvé teszi, hogy 1997. január 1-jétõl kezdõdõen a

közszolgálati mûsorszolgáltatók a média törvény szerint mûködjenek.

59. §-hoz

Az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésérõl szóló 1994. évi

XXIII. törvény 25/A. §-ának (2) bekezdése önálló fejezetként alapította meg a

Történeti Hivatalt. Tekintettel arra, hogy a Hivatal szervezeti felállítására

még nem került sor és ezért költségvetésének összeállítása sem történhetett

meg, célszerû a Kormányt felhatalmazni a Hivatal 1997. évi részletes

költségvetésének - a jóváhagyott kereten belül történõ - megállapítására.

60. §-hoz

Az EXPO'96. Nemzetközi Világkiállítás lemondása miatt a kártérítési peres

ügyek jogerõs befejezése után okafogyottá válik a '96 Kft-nél tartani a

központi költségvetési eredetû, erre a célra elkülönített pénz maradványát,

ezért azt be kell fizetni a központi költségvetésbe a megadott határidõn

belül.

61. §-hoz

E paragrafus állapítja meg a bányajáradéknak 1997. évre vonatkozó mértékét.

A bányajáradék címén 1997. évben mintegy 18 milliárd forint költségvetési

bevétellel lehet számolni, figyelemmel a díjfizetési kötelezettség alá esõ

kõolaj és földgáz termékek ár- és volumen paramétereire, valamint a

bányajáradék kulcs 17,6 %-os mértékére. A bányajáradék kulcs csökkentése

összhangban van a bányászatról szóló törvény elõírásaival.

A bányajáradék bevételbõl - a bányavállalkozókra át nem hárítható tájrendezési

feladatok céljára - 1997. évben a Környezetvédelmi Alapba átutalás nem

történik.

Az alap maradványaiból - az Országgyûlés döntésének megfelelõen - az 1997. évi

felhasználás teljesíthetõ.

62. §-hoz

E paragrafus a költségvetés mérlegének az Országgyûlés által történõ

elfogadásáról rendelkezik.

A fejezeti kezelésû támogatási célprogramok feladatainak ellátásához szükséges

bevételi források

63. §-hoz

A bekezdésben a fejezeti kezelésû támogatási célelõirányzatokkal rendelkezõ

fejezeteket megilletõ bevételi jogcímek kerültek meghatározásra, a bevételek

jellege, szakmai rendeltetése függvényében.

64. §-hoz

A turisztikai célelõirányzat bevételeit törvényben kell szabályozni, mivel a

hozzájárulások érintik a gazdálkodó szervezeteket.

65. §-hoz

A fejezeti kezelésû célelõirányzatok felhasználásának mûködési mechanizmusa

sok tekintetben megegyezik a beruházások lebonyolításával kapcsolatos

rendelkezésekkel. Ezért a pályázati rendszerek úgy töltik be egyértelmûen

feladataikat, ha az elbírálás lehetõséget biztosít arra, hogy a célelõirányzat

kezelõje a következõ évekre is kötelezettséget vállalhasson. A célprogramok

terhére a kötelezettség vállalás mértéke az éves kiadási elõirányzat 25%-a

lehet.

66. §-hoz

A területfejlesztési és területrendezésrõl szóló törvény által felállított

intézményrendszer, decentralizált döntéshozatal mûködésének elemi feltétele a

forrásszükséglet biztosításának garantálása. Ennek forrásait és esetlegesen

felmerülõ finanszírozási problémáit oldja meg ez a szakasz.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELEIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ

RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

67. §-hoz

A törvménymódosítás lényege, hogy a Környezetvédelmi Alap bevételei 1997.

évtõl kezdõdõen nem táplálkoznak a bányajáradékból származó befizetésekbõl.

A felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítása

68. §-hoz

A felsõoktatásról szóló törvény módosítása azért szükséges, mert a képzési

normatívák alapján számított elõirányzat meghatározásának szövegezése

pontosításra szorul az annak mértékét növelõ tényezõkre tekintettel.

A Széchenyi professzori ösztöndíj bruttó összegének emelése (kiegészítése az

eredetileg számításba nem vett személyi jövedelemadóval) ugyancsak szükségessé

teszi a felsõoktatásról szóló törvény módosítását.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

módosítása

69. §-hoz

A módosítás a helyi önkormányzatoknak a hitelfelvétele szempontjából

figyelembe vehetõ forrását és vagyonát az által határozza meg, hogy a normatív

állami hozzájárulás, az állami támogatás, a személyi jövedelemadó, valamint az

államháztartáson belülrõl mûködési célra átvett bevételeit - a likvid hitel

kivételével - hitelfelvétel fedezeteként nem engedi meg figyelembe venni. Ez a

szabály összhangba hozza az eddigi önkormányzati, valamint államháztartási

törvényi szabályokat, figyelemmel a nettófinanszírozás rendszerére. Ugyanakkor

biztonságot ad a helyi önkormányzat mûködtetési feladatainak teljesítése

szempontjából, mert az e paragrafusban meghatározott források hiteltörlesztési

fedezetként nem csökkenthetik a folyamatos mûködésre fordítható

pénzeszközöket.

A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény

módosítása

70. §-hoz

A családi pótlék jogosultsági feltételének 1996. évi változtatásával

összhangban - amikor is a családi pótlékra való jogosultság

feltételrendszerében egyszerre van jelen meghatározott körben az alanyi

jogosultság és a jövedelemkorlát érvényesítése - indokolt megváltoztatni a

családi pótlékra való jogosultság és a családi pótlék összegének megállapítása

szempontjából figyelembe vehetõ gyermekek számát. Az eddigi szabályozás

valamennyi gyermeket figyelembe vett, függetlenül attól, hogy azok családi

pótlékra jogosítók vagy nem, gyerekek vagy felnõttek, keresõk vagy nem

keresõk, a családi pótlékot igénylõ személy háztartásában élnek vagy már nem.

Ez a szabályozás az új jogosultsági feltételekre való áttéréskor a végrehajtás

során sok anomáliát szült. Az érintettek ugyanis teljesen indokoltan

kifogásolták azt, hogy például egy háromgyerekes, de jelenleg már csak egy

gyermeket nevelõ, jó anyagi körülmények között élõ család jövedelmi helyzetére

való tekintet nélkül, alanyi jogon jogosult családi pótlékra, míg például egy

kétgyermekes, két gyermeket nevelõ, kevésbé jó anyagi helyzetben lévõ család -

a jövedelmi korlát miatt - nem kap családi pótlékot. A megfogalmazott

változtatás ezt az ellentmondást szünteti meg azáltal, hogy minden család

csupán annyi-gyerekesnek számít - a családi pótlékra való jogosultság és

összeg szempontjából -, ahány családi pótlékra jogosító gyermeket nevel.

A törvénymódosítás szabályozza a családi pótlék új összegeit. A családi pótlék

összegének emelésére tett javaslat családtípusonként differenciált. Kiemelt

mértékû családi pótlék emelésben részesednek a kétgyermekes családok, valamint

az egygyermekes egyedülállók. A három- és többgyermekes egyedülállók és

családok, valamint a fogyatékos gyermekek után járó családi pótlék emelésére

tett javaslat az elõbbinél szerényebb mértékû, tekintettel arra, hogy ezen

családok többsége a személyi jövedelemadó rendszerben az eltartott gyermekek

után adókedvezményt is érvényesíthet. Hasonlóan kisebb mértékû az emelés az

egy gyermeket nevelõ családoknál is, tekintettel arra, hogy a második és

további gyermekek születésére kívánunk ösztönözni.

A törvénymódosítás javasolja, hogy a családi pótlékról szóló törvény

elõzõekben foglalt változtatása a családi pótlék szempontjából számító ún.

jogosultsági év kezdetén, tehát 1997. május 1-jétõl legyen hatályos. Erre az e

törvény 88. §-a ad felhatalmazást.

A közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény módosítása

71. §-hoz

A közbeszerzésekrõl szóló törvény felhatalmazza a Kormányt a közbeszerzések

központosított eljárás keretében történõ lefolytatásának elrendelésére, a

közbeszerzési eljárás kiírásával, elbírálásával kapcsolatos tevékenység

részletes szabályai, az abban eljáró személyekre vonatkozó rendelkezések

kiadására. A központi költségvetési szervek központosított beszerzéseinek - a

Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok kivételével történõ - egységes

szabályozása indokolt, gazdaságilag elengedhetetlen.

A központosított beszerzés elõnyeivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár

által finanszírozott beszerzéseknél is élni szükséges.

A közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény 94. §-ának módosítása indokolt

a Magyar Köztársaság Alkotmányával történõ teljes összhang megteremtése

érdekében.

A területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény

módosítása

72. §-hoz

A területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény

szabályozza a területfejlesztési célokat szolgáló költségvetési elõirányzat

központi és decentralizált döntési körben felhasználható arányát. Tekintettel

arra, hogy 1997-ben e célokat a költségvetési támogatás mellett a

privatizációs ráfordítások között meghatározott mértékû elõirányzat is

szolgálja, indokolt, hogy a törvény decentralizálására vonatkozó szabályai a

két elõirányzat együttes összegére vonatkozzanak. Indokolt továbbá, hogy a

kormányzati döntési körben történjen a központi és térségi eszközök konkrét

arányának meghatározása, továbbá, hogy a Kormány felhatalmazást kapjon a

térségi eszközök differenciált területi elosztására.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló

1993. évi III. törvény módosítása

73. §-hoz

A szociális törvény módosítása pontosító rendelkezést tartalmaz, annak

érdekében, hogy egyértelmûen kerüljön szabályozásra a helyi önkormányzat

kötelezettsége a nem lakhelye szerinti intézményben igénybevett

gyermekétkeztetési normatív kedvezmények forrásának biztosítására.

1997-ben a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának forrását 75 %-os

mértékben a Munkaerõpiaci Alap biztosítja a települési önkormányzatok részére.

A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló törvény finanszírozással

kapcsolatos rendelkezéseit a fentieknek megfelelõen szükséges átalakítani.

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény

módosítása

74. §-hoz

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény

elfogadása óta a pénztárak száma, taglétszáma és vagyona folyamatosan

növekszik. A növekedésbõl és a pénztárrendszer sajátosságaiból adódóan

fokozódó, a szokásos államigazgatási feladatokon is túlmenõ (szakértõi,

információ szolgáltatási) teher hárul a pénztárak feletti felügyeletre. A

hatékony felügyeleti mûködés biztosításának egyik feltétele az ehhez szükséges

források biztosítása. Ennek egyik eleme a pénztárszféra által fizetett

felügyeleti díj.

A felügyeleti díjak alapja a tagok által fizetett tagdíjak, az azt (részben)

helyettesítõ munkáltatói hozzájárulás, illetve az ezeken felül adható

támogatások, azaz a pénztárba történõ elsõdleges befizetések. A kialakított

rendszer minden pénztártagot azonos mértékben terhel, emellett

kiegyensúlyozott, folyamatos forrást teremt.

A felügyeleti díjat elsõ ízben 1997. elsõ negyedéve után kell a pénztáraknak

megfizetniük, így marad elegendõ ideje a pénztáraknak az erre való

felkészülésre. A pénztárak terhei hirtelen növekedésének elkerülése érdekében

a felügyeleti díj mértéke egy átmeneti év elteltével éri el a végsõ, két

ezrelékes értéket.

A rendelkezések tartalmazzák a felügyeleti díjnak a pénztárak tervezési

rendszeréhez való illesztését is.

A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

75. §-hoz

A tervezet rendelkezik arról, hogy a közigazgatási szakvizsga

kötelezettségének eleget nem tett köztisztviselõ is kaphasson kinevezést 1998.

július 1-jéig.

A köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény módosításának célja továbbá olyan

differenciálási és ösztönzési lehetõség biztosítása, mely lehetõvé teszi a

feladatokkal, felelõsségvállalással, teherviseléssel arányos anyagi

elismerést.

Egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény

módosítása

76. §-hoz

A Központi Környezetvédelmi Alapra (KKA) vonatkozó rendelkezések elfogadása

óta számos más, a környezetvédelemre vonatkozó szabályozás fogalmazódott meg,

jelentek meg további, a KKA forrásait bõvítõ törvények. A KKA felhasználása

alapgondolatának változatlansága mellett indokolttá vált felülvizsgálni a

hatályos szabályozást a jogszabályok közötti összhang megteremtése, a bõvülõ

bevételi források hatékony felhasználása érdekében.

A szükségszerûen számos módosítási javaslat miatt az egyes elkülönített állami

pénzalapokról szóló törvény IV. fejezete helyébe indokolt új IV. fejezetet

léptetni és így kodifikációs szempontból is követhetõ, áttekinthetõ módon

oldható meg a módosítás.

A KKA szabályozásának átfogó módosítása a következõ megfontolásokra épül:

- a KKA rendeltetésének megfelelõen, összhangban az államháztartásról szóló

törvénnyel, a hatékony feladatellátás érdekében valóban alapszerûen mûködjön,

azaz legyen forrásgyûjtõ és az így felhalmozott összegeket mindig a

legfontosabb, kiemelt célokra fordítsa;

- a KKA az elõbbieknek megfelelõen szóljon a bevételekrõl, a kiadásokról,

ezek nyilvántartásáról, az elosztás döntési rendszerérõl. A szabályozás legyen

keretjellegû, adjon módot a bevételek egyéniesített felhasználására, a

fejlesztésekhez, a támogatottakhoz igazított elosztására;

- mindezekre tekintettel a szabályozás mentesüljön a felhasználást eleve

meghatározó megkötésekrõl, s célszerû, ha a KKA bevételeit meghatározó

jogszabályok is így módosulnak, a készülõben lévõ szabályozás pedig ennek

megfelelõen kerül kialakításra.

Módosítani kell az eges elkülönített állami pénzalapok Vízügyi Alapra

vonatkozó rendelkezéseit is a bevételek és a kiadások szakszerûbb

összehangolása érdekében.

A Vízügyi Alap (VA) céljához szorosan kapcsolódó, de a kiadási, felhasználási

oldalon jelentkezõ növekvõ ráfordítások, így különösen

- a vízbázisvédelmi kormányprogram végrehajtása (új vízbázisok feltárása a

távlati és üzemelõ ivóvízbázisok védelme),

- az állam és az önkormányzatok tulajdonában lévõ, a települési vízellátást,

szennyvízelvezetést, tisztítást szolgáló közcélú vízilétesítmények -

elsõsorban víziközmûvek - megvalósítása, fejlesztése,

- az VA mûködési költségeivel is összefüggésben a hatósági ellenõrzéssel és a

behajtással járó jelentõs feladatok.

Mindezen támogatási igények korábbinál nagyobb részének kielégítésére,

valamint az inflációs hatásokra figyelemmel elkerülhetetlenné teszik a

források növelését a vízkészletjárulék mértékeinek növelése útján.

A javaslat ezért - a járulék mértékét rögzítõ törvényi tényállásokhoz

kapcsolódóan - a vízhasználókat érintõ konkrét járulékelemek mértékének

módosításával az erre irányuló tételes szabályokat határozza meg.

Az elõbbi szempontból különösen azokhoz a jogellenes magatartásokhoz

kapcsolódó járulékelemek módosítása - mértékének növelése - indokolt,

amelyeknél a vízkészleteket engedély nélkül veszik igénybe. Ez közvetlen

ellenõrzési lehetõség hiányában egyrészt a vízkészleteket érintõ potenciális

veszélyhelyzetet eredményezhet, másrészt a térben és idõben korlátozottan

rendelkezésre álló vízkészletekre figyelemmel, a vízhasználók érdekeit is

szolgáló készletgazdálkodást is akadályozza.

A vízhasználó éves adatszolgáltatási kötelezettségére a törvény 62. § (2)

bekezdésében elõírt határidõ (tárgyévet követõ hónap 31. napja) és a

befizetési határidõ (tárgyévet követõ hónap 15. napja) közötti eltérésbõl

adódó zavarok megszüntetését célozza az új szabály.

A törvény 62. §-ának (4) bekezdése ugyanakkor kizárja azt, hogy az adózás

rendjérõl szóló törvényben a fizetési halasztásra, vagy a részletfizetési

kedvezményre vonatkozó szabályokat a vízügyi hatóság alkalmazza.

A gyakorlati jogalkalmazási tapasztalatok ezzel szemben egyértelmûen azt

jelzik, hogy azoknak a szempontoknak a figyelembe vétele, amelyeket az adózás

rendjérõl szóló törvény 81. §-a a fizetési halasztás és a részletfizetés

feltételét nézve meghatároz, éppen az önkéntes teljesítéssel járó, rugalmasabb

eljárást szem elõtt tartva a vízkészletjárulékot érintõ eljárásban is

indokolt.

Ezért a javaslat a törvény 62. § (4) bekezdésének újraszabályozásával - a

fizetési kötelezettség mérséklésére, vagy elengedésére az Atv. 67. § (3)

bekezdésében, 73. § (1) bekezdésében, továbbá a 82. §-ában meghatározott

szabályok érvényesítésének kivételével - kívánja lehetõvé tenni a fizetési

halasztásra és a részletfizetési kedvezményre vonatkozó adóigazgatási

szabályok alkalmazását.

A javaslat egyebekben a törvény 63. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott

mentességgel összefüggõ értékhatárt a kisösszegû befizetésekkel járó eljárások

elkerülése érdekében 5000 forintban határozza meg.

A szabályozás a VA pénzeszközeinek a vízgazdálkodás közcélú feladataira

történõ felhasználása arányait teljeskörûen (100 %-ban) és a törvény szerint

ellátandó feladatok finanszírozási szükségleteire alapozva határozza meg.

A törvény 64. § a) és b) pontjaiban megjelölt vízgazdálkodási közcélú

feladatok megvalósításához a 65. § rendelkezései szerint pályázat keretében

nyújtható támogatás a VA-ból. A javaslat 65. § (1) bekezdésének módosításával,

az allokációs igényekhez igazodva úgy rendelkezik, hogy a bevételek 60 %a

fordítható erre a célra.

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi

termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása

77. §-hoz

A Központi Környezetvédelmi Alapra (KKA) vonatkozó szabályok átfogó

módosítását megalapozó elképzeléseknek megfelelõen a KKA rendelkezései mellett

szükségessé vált más törvények felülvizsgálata abból a szempontból is, hogy az

egyes jogszabályok között az összhang megteremthetõ legyen, s valamennyi e

témával foglalkozó, ezt érintõ szabály egységes gondolatra fûzõdjön fel. Ennek

megfelelõen kerültek kiiktatásra a termékdíjakról szóló törvényeknek azok a

rendelkezései, amelyek a KKA-ra vonatkozó elõírásokat tartalmaznak. A

megszüntetés egyrészrõl a KKA-ba való átemeléssel, másrészrõl hatályon kívül

helyezéssel valósul meg.

Az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló 1996. évi LIV. törvény módosítása

78. §-hoz

A javasolt módosítás megteremti az összhangot a vad védelmérõl, a

vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 96. §

(2) bekezdés a) pontjában foglalt azon rendelkezésekkel, miszerint a

vadászatra vonatkozó jogi szabályozás - szemben az 1997. január 1-jén hatályba

lépõ, az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló törvénnyel - csak 1997. március

1-jén lép hatályba.

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló

1996. évi XLIII. törvény módosítása

79. §-hoz

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló

1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 103. §-a a köztisztviselõk jogállásáról szóló

1992. évi XXIII. törvényhez igazodóan állapítja meg az egyes szerveknél

foglalkoztatottak illetménykiegészítésének mértékét. Tekintettel arra, hogy a

köztisztviselõk illetménykiegészítése módosul, ennek megfelelõen a Hszt.

pontosítása is szükséges.

A javaslat - összhangban a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.

törvénnyel - rendelkezik az illetménynek, illetve járandóságnak átutalással

történõ fizetési módjáról.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

80. §-hoz

E szakasz a közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX. törvény egyes

szakmai rendelkezéseit, valamint az 1. számú mellékletének néhány

oktatásszervezési paramétereit pontosítja a finanszírozási feltételek

összhangja érdekében.

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C.

törvény módosítása

81. §-hoz

Az 1997. évi import jellegû elvonások alakulása a nemzetközi megállapodásokban

rögzített kötelezettségek következetes végrehajtását tükrözi. Egyre szélesebb

körûvé válnak a vámcsökkentések, a vám és egyéb vámjellegû költségek

felszámolása jórészt megvalósul. Ebben az évben szûnik meg a forgalom jelentõs

részére - a GATT tagországokra - a vámkezelési díj és a statisztikai illeték,

befejezõdik a szabadkereskedelmi megállapodásokkal érintett országokból

származó, a magyar piacvédelem szempontjából kevésbé érzékeny termékeknek

minõsített árukörre - ez a termékek mintegy negyven százaléka - a vámtételek

leépítésnek folyamata.

Fentieket figyelembe véve az elkövetkezõ év az importõrök

jövedelempozíciójának javulását eredményezi egyben biztosítja az EU-val való

harmonizációs feladatok következetes végigvitelét is.

Ebbõl adódóan a vámkezelési munka bonyolultabbá, differenciáltabbá válik.

Szükséges a vámkezeléssel kapcsolatos - vámhivatal hivatalos helységén kívül

végzett eljárások esetén - díjak módosítása.

A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény módosítása

82. §-hoz

A tervezet a külszolgálatot teljesítõ devizabelföldinek a külföldi

fizetéseinél tesz kivételt a valutában vagy devizában történõ fizetés alól.

A bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók elõmenetelérõl és

javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény módosítása és az

Országgyûlési képviselõk tiszteletdíjáról, költségtérítésérõl és

kedvezményeirõl szóló 1990. évi LVI. törvény módosítása

83-84. §-hoz

A két törvény módosítása - összhangban az egyéb bértörvényekkel - a bírósági

és ügyészségi dolgozók, valamint az országgyûlési képviselõk illetményei,

illetve járandóságai kifizetésének átutalással történõ fizetési módjára való

áttérést rendeli el. E szabályozás az érintettek és a munkáltató, továbbá az

államháztartás részére is elõnyös készpénzkímélõ fizetési módot jelent.

Az alkotmányossági szempontok, valamint a nemzetközi jogi kötelezettségeink

messzemenõ figyelemben tartásával a tervezet választási lehetõséget biztosít a

munkavállalók részére azzal, hogy az általuk szabadon választott

pénzintézetnél nyithatnak bankszámlát, erre irányuló akarat, vagy

infrastrukturális hiány miatt a fizetési mód postán keresztül történõ

kifizetéssel valósul meg. Garantálja a szabályozás azt is, hogy az áttérés

kapcsán felmerülõ, valamint az illetmény-kifizetésekhez közvetlenül kapcsolódó

költségtöbblet nem terhelheti a dolgozókat.

Az új fizetési módokra való áttérés végsõ idõpontját 1999. január 1. napjában

határozza meg a javaslat. A két törvény javasolt módosítása lehetõvé teszi

azonban, hogy már 1997. évtõl áttérjenek az új rendszerre.

A szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

85. §-hoz

A szerencsejáték szervezésérõl szóló törvény utolsó módosításának hatására a

II. kategóriájú pénznyerõ gépek száma a várakozásoknak megfelelõen -

jelentõsen - megemelkedett és ez a növekedés tartósnak ígérkezik. Az eddigi

tapasztalatok szerint a játékadó mértéke a bevétel visszaesésének kockázata

nélkül a II. kategóriás gépeknél nagyobb mértékben növelhetõ. Az I. kategóriás

pénznyerõ gépeknél ennél kisebb arányban indokolt a játékadó mértékének

változtatása.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

86. §-hoz

A javaslat továbbra is lehetõvé teszi, hogy tartósan magas színvonalú

munkavégzés, vagy kiemelkedõ munkateljesítmény esetén a munkáltató a

közalkalmazottnak munkatársi, fõmunkatársi, illetve tanácsosi, fõtanácsosi

címet adományozzon.

Tekintettel arra, hogy a közalkalmazotti osztályok megszüntetésével

egyidejûleg az egyes közalkalmazotti munkakörök fizetési osztályba történõ

besorolására kerül sor, a címek adományozása is meghatározott fizetési

osztályokhoz kapcsolódik. A javaslat értelmében a "B"-"D" fizetési osztályban

munkatársi, fõmunkatársi, az "E"-"J" fizetési osztályban pedig tanácsosi,

fõtanácsosi cím adományozására kerülhet sor.

A legfeljebb alapfokú iskolai (a törvény korábbi fogalomrendszerében

legfeljebb általános iskolai) végzettséget igénylõ munkakörben foglalkoztatott

("A" fizetési osztály) közalkalmazott részére azonban cím adományozására a

jövõben már nem kerülhet sor.

A javaslat a közalkalmazotti osztályokat megszünteti; a közalkalmazotti

munkakörök - az ellátásukhoz jogszabályban elõírt iskolai végzettség és/vagy

szakképesítés, szakképzettség, illetve doktori cím, tudományos fokozat alapján

tíz ("A"-"J" betûjelû) fizetési osztályra tagozódnak.

Az elsõ ("A") fizetési osztály az alapfokú iskolai végzettséget igénylõ

közalkalmazotti munkakörök besorolására szolgál. A középfokú végzettséget

(képzettséget) igénylõ munkaköröket három ("B"-"D"), a felsõfokú iskolai

végzettséget (képzettséget) igénylõ munkaköröket pedig hat ("E"-"J") osztály

szerint kell besorolni. A közép- és felsõ fizetési osztályok differenciálása

az alapképzésben kapott iskolai végzettség, illetve szakképesítés,

szakképzettség, valamint az azokra épülõ továbbképzéssel szerzett (elõírt

szakvizsga, azzal egyenértékû vizsga) kvalifikáció, valamint a tudományos

fokozatok alapján történik.

A munkakör betöltéséhez jogszabályban elõírt szakvizsgával egyenértékûnek

elismert vizsgát igazoló oklevelek körének meghatározására a javaslat a

miniszternek ad felhatalmazást (Ez az önkormányzati intézményeket is érintõ

területeken - a Kjt. 85. § (4) bekezdésének megfelelõen - a Kormány

szabályozási jogkörét jelenti.)

A javaslat továbbra is biztosítja az iskolai végzettség, illetve

szakképesítés, szakképzettség alóli felmentés, valamint mentesítés

lehetõségét. A Kjt. vonatkozó rendelkezése azonban egyértelmûen rögzíti, hogy

erre jogszabályi keretek között (azaz nem a miniszter egyedi döntése alapján)

kerülhet sor.

A javaslatban szereplõ felhatalmazó szabály értelmében a nem ágazatspecifikus

munkakörök egységes, önálló kormányrendeletben történõ besorolására a Kormány

kapott felhatalmazást.

A fizetési osztályok hierarchiája ösztönöz a magasabb iskolai végzettség,

illetve szakképesítés, szakképzettség megszerzésére. A mûvészeti területeken

ennek iskolai rendszerbeli korlátai vannak. Ezért a javaslat a mûvészeti

szférában a mûvészeti díjak, illetve kitüntetõ címek alapján biztosítja a

magasabb fizetési osztályba történõ elõmenetelt. A javaslat a jelenleg

hatályos és a korábban hatályos jogszabályok alapján adott mûvészeti díjakat,

kitüntetõ címeket a besorolás szempontjából azonosan kezeli.

A Kjt.-hez kapcsolódó jogszabályok rendelkezése szerint ugyanazon munkakörök

többféle iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség stb. birtokában is

ellátható. A javaslat a magasabb képzettség, szakképzettség megszerzésének

ösztönzése érdekében akként rendelkezik, hogy a közalkalmazott fizetési

osztályát (besorolását) az ellátandó munkakör betöltésére elõírt, annak

legmagasabb iskolai végzettsége, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek,

doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a

közalkalmazott rendelkezik.

A fizetési osztályok egységesen tizennégy fizetési fokozatra tagozódnak. A

fizetési fokozatok számának meghatározása továbbra is a közalkalmazotti

jogviszonyban töltött idõ függvénye.

A közalkalmazott besorolásának a munkaköre ellátásához szükséges iskolai

végzettség, illetve szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat (pl.

pedagógus esetén az egyetemi végzettség és a tanári szakképesítés) alapján

kerül sor. A közalkalmazott által a munkaköre ellátásához használt több

szakképesítést a javaslat a garantált illetmény megemelésével ismeri el.

Egy további szakképesítés használata esetén (ha pl. az angol-német szakos

tanár az angol mellett a németet is tanítja) a garantált illetmény legalább 5

%-kal; további két, vagy több szakképesítés használata esetén (pl. az angol-

német-magyar szakos tanár az angol mellett a németet és a magyart is tanítja)

legalább 8 %-kal növekszik. Az emelkedés további feltétele, hogy a

közalkalmazott e további szakképesítést munkaidejének legalább 25 %-ában

használja.

Egyes területeken (pl. több szakvizsgával rendelkezõ orvos esetében) a

hasznosítás várható mértéke elõre nem határozható meg. Ilyen esetekben az

illetmény emelés konkrét feltételeit - a javaslatban szereplõ felhatalmazás

alapján - a miniszter határozza meg.

E növekedés a további szakképesítés tényleges hasznosításának idõtartamára

illeti meg a közalkalmazottat, az azonban egy hónapnál rövidebb nem lehet.

A javaslat az illetménypótlék számítási alapjának megjelölésére a "pótlékalap"

fogalmát vezeti be és a pótlékalap összegét - szemben az eddigi 9.800

forinttal - 11.000 forintban állapítja meg. A 70-74. § szerinti

illetménypótlékok mértékét a javaslat nem érinti, ugyanakkor megteremti annak

a lehetõségét, hogy kollektív szerzõdés a Kjt.-ben és a végrehajtási

rendeleteiben meghatározott pótléknál magasabb mértékû pótlékot állapítson

meg. Azokban az esetekben azonban, ahol jogszabály tól-ig határos

pótlékmértéket ír elõ, a kollektív szerzõdésben meghatározott mérték a felsõ

határnál magasabb nem lehet.

A differenciáltabb fizetési osztály és fokozat konstrukció mellett a javaslat

a teljesítményeket azzal is ösztönözni kívánja, hogy lehetõvé teszi

meghatározott idõtartamra keresetkiegészítés fizetését. Erre abban az esetben

van lehetõség, amennyiben a közalkalmazottat a munkáltató meghatározott

munkateljesítmény elérésére kívánja ösztönözni, illetve, ha a közalkalmazott -

a helyettesítést kivéve - átmeneti jelleggel többletfeladatot lát el.

Ahol jogszabály munkabért említ - a jövõben - az illetményen,

illetménypótlékon, illetménykiegészítésen és 13. havi illetményen kívül a

keresetkiegészítést is érteni kell.

A javaslat 15. § (1) bekezdése a Kjt. melléklete helyébe újabb bértáblát

léptet be. A táblázat legkisebb bértétele (17.000 forint) az átlagosnál

magasabb, 17 %-os növekedést mutat. Ennek indoka, hogy az országos minimálbér

változása az elõterjesztõ várakozása szerint a nemzetgazdaság átlagos

keresetnövekedési mértékéhez igazodik. További differenciáló tényezõ, hogy a

legmagasabb "J" kategóriában átlagot meghaladó növekedést szükséges

biztosítani. A korábban munkáltatói hatáskörben "F" fizetési kategóriába

sorolt, fõiskolai végzettségû közalkalmazottaknak a táblázat nem tartalmaz

illetménynövekedést. A további szakképesítések elismerésére javasolt

kiegészítõ elem - amely ebben a körben várhatóan jelentõs létszámot érint -

ugyanakkor reális idõtávra (várhatóan egy évre) csökkenti a helybenjárás

idejét.

A közalkalmazottat a javaslat hatályba lépését követõ harminc napon belül újra

be kell sorolni. A besorolás következtében a közalkalmazott illetménye nem

csökkenhet.

Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkezõ szállítások pénzügyi

elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény módosítása

87. §-hoz

A Kormány határozata értelmében az orosz államadósság terhére a Honvédelmi

Minisztérium mellett a Belügyminisztérium is lehetõséget kapott bizonyos

haditechnikai termékek beszerzésére. A törvény módosítása biztosítja a

költségvetéssel történõ elszámolás rendjét, a Kormányzati Ellenõrzési Iroda

közremûködését a támogatási igény jogosságának ellenõrzésével.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

88. §-hoz

A hatálya léptetõ rendelkezéseket tartalmazza.

89. §-hoz

E törvény hatálybalépésével egyidejûleg néhány törvény egyes paragrafusát

hatályon kívül kell helyezni. Ezen törvények felsorolását tartalmazza ez a

szakasz.

90. §-hoz

A médiatörvény elõírja, hogy az üzembentartási díj összegét a költségvetési

törvény állapítsa meg. A javasolt mérték azonos az 1996. évi elõfizetési

díjjal.

91. §-hoz

Az Állami Számvevõszék 1994. évi zárszámadási törvényben kifogásolta a

vámbiztosíték kezelési és elszámolási módját. Ebbõl adódóan minden évben a

költségvetési törvényben meg kell erõsíteni, hogy a vámbiztosíték mindenkor a

központi költségvetés rendes bevételét képezi.

92. §-hoz

A közbeszerzésekrõl szóló törvény a mindenkori költségvetési törvény

hatókörébe utalja a közbeszerzések értékhatárának megállapítását. E paragrafus

ennek a követelménynek tesz eleget, azonosan a Közbeszerzések Tanácsa

álláspontjával.

93. §-hoz

A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter az Országgyûléstõl kap

felhatalmazást arra vonatkozóan, hogy a Környezetvédelmi Alap mûködését

szabályozó törvény végrehajtásához szükséges részleteket külön rendeletben

szabályozza.

94. §-hoz

Az agrárgazdaság elõirányzatainak felhasználása és szabályozása évek óta

komoly nehézségekbe ütközik. Rendszeresen túllépésre kerülnek az

elõirányzatok. Ebbõl adódóan a Kormánynak rendeletben kell szabályozni az

agrárgazdasági célokhoz nyújtandó támogatások folyósításának, felhasználásának

és ellenõrzésének szabályait. Erre ad felhatalmazást ez a szakasz.

95. §-hoz

A gazdálkodó szervezetek egyedi támogatását és annak felhasználását, az 1997.

évi szabályokat kormányrendeletben szükséges elõírni.Ezen felhatalmazást

tartalmazza ez a szakasz.

96. §-hoz

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 14. §-a úgy rendelkezik,

hogy tartozást átvállalni, elengedni vagy vissza nem térítendõ támogatássá

átalakítani csak a költségvetésük útján lehetséges, az elõirányzattal

megtervezve. A javaslat az Áht-nak ezen rendelkezése alól ad felmentést.

97. §-hoz

A jelenlegi magyar fejlesztési támogatási rendszer szétforgácsolt, nehezen

áttekinthetõ, átfedésekkel terhes. Ezért indokolt a különbözõ támogatási

rendszerek összehangolása, a decentralizált döntési rendszer kiszélesítése, a

területi kiegyenlítés követelményének erõsítése.

Eleje Honlap