1

MAGYAR KÖZTARSASAG KORMANYA

T/3204.. számú

t ö r v é n y j a v a s l a t

a gyermekek védelmérôl és a gyámügyi igazgatásról

Elõadó: Szabó György

népjóléti miniszter

Budapest, 1996. október

1996. évi ... törvény

a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról

Az Országgyûlés a jövõ nemzedékért érzett felelõsségtõl vezérelve a Gyermek

Jogairól szóló Egyezményben, továbbá az Alkotmányban meghatározott gyermeki

jogok érvényre juttatása érdekében, a házasságról, a családról és a gyámságról

szóló 1952. évi IV. törvénnyel, valamint a szociális igazgatásról és szociális

ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénnyel összhangban a következõ törvényt

alkotja:

ELSÕ RÉSZ

ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEK

I. fejezet

Általános rendelkezések

A törvény célja és alapelvei

1. §

(1) E törvény célja, hogy megállapítsa azokat az alapvetõ szabályokat, amelyek

szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó

természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkezõ más

szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget

nyújtsanak a gyermekek e törvénybe foglalt jogainak és érdekeinek

érvényesítéséhez, a szülôi kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak

a gyermekek veszélyeztetett-ségének megelôzésérôl és megszüntetésérôl, a

hiányzó szülôi gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi

gondoskodásból kikerült fiatal felnôttek társadalmi beilleszkedésérôl.

(2) A törvény meghatározza az (1) bekezdésben megjelölt célok elérése

érdekében a gyermekek alapvetõ jogait és e jogok érvényesítésének garanciáit,

a gyermekek védelmének rendszerét, alapvetõ szabályait.

2. §

(1) A gyermekek védelmét ellátó helyi önkormányzatok, gyámhivatalok,

bíróságok, rendõrség, ügyészség, más szervezetek és személyek e törvény

alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve,

törvényben elismert jogaikat biztosítva járnak el.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint eljáró szervezetek és személyek

tevékenységük során együttmûködnek a családdal és - jogszabályban meghatá-

rozottak szerint - elõsegítik a gyermek családban történõ nevelkedését.

(3) A gyermek családban történõ nevelkedését segítõ ellátást a gyermek és

családja helyzetéhez, szükségleteihez igazodóan kell nyújtani.

(4) A családjából bármely okból kikerült gyermek biztonságát, korához és

szükségleteihez igazodó gondozását, nevelését, egészséges személyiség-

fejlõdését biztosítani kell.

3. §

(1) A jogszabályban meghatározott ellátások igénybevétele önkéntes. A gyermek

szülõje vagy más törvényes képviselôje csak törvényben meghatározott esetekben

kötelezhetõ valamely ellátás igénybevételére.

(2) A gyermekek védelme során - fajhoz, nemhez, nemzethez, nemzeti és etnikai

csoporthoz való tartozás, lelkiismereti, vallási vagy politikai meggyõzõdés,

származás, vagyoni helyzet, cselekvõképesség hiánya vagy korlátozottsága,

valamint a gyermekvédelmi gondoskodásba kerülés alapján - tilos bármilyen

hátrányos megkülönböztetés.

A törvény hatálya

4. §

(1) A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén tartózkodó

magyar állampolgárságú, az állandó tartózkodásra jogosító személyi

igazolvánnyal rendelkezô bevándorolt, a magyar hatóságok által menekültként

elismert gyermekre és fiatal felnõttre, valamint szüleire.

(2) E törvény szerint kell eljárni az (1) bekezdésben meghatározott

személyeken kívül a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar

állampolgárságú gyermek védelme érdekében, ha az intézkedés elmulasztása

elháríthatatlan kárral vagy a gyermek veszélyeztetettségével járna.

(3) A Magyar Köztársaság területén kívül tartózkodó magyar állampolgárságú

gyermek és fiatal felnõtt, valamint szülei gyámügyében e törvényt akkor kell

alkalmazni, ha nemzetközi szerzôdés vagy más jogszabály szerint a személyes

joguk az irányadó.

Értelmezô rendelkezések

5. §

E törvény alkalmazásában

a) gyermek: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi

IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12. §-a (2) bekezdése szerinti

kiskorú,

b) fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy a bûncselekmény

elkövetésekor 14. évét betöltötte, de 18. évét még nem,

c) fiatal felnôtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be,

d) a gyermek hozzátartozói: a vérszerinti és az örökbefogadó szülõk (a

továbbiakban együtt: szülõ), a szülõ házastársa, a szülõ testvére, a

nagyszülõ, a nagyszülõ házastársa, a nagyszülõ testvére, a testvér, a

testvér házastársa, a saját gyermek,

e) a gyermek közeli hozzátartozói: ha e törvény másképp nem rendelkezik, a

szülõ, a szülõ házastársa, a szülõ testvére, a nagyszülõ, testvér, a

saját gyermek,

f) a gyermek tartására köteles személy: a házasságról, a családról, és a

gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 61. §-a

(4) bekezdésében és 62. §-a (1) bekezdésében meghatározott személy,

g) gyermekjólét: a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi

fejlõdésének, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása,

h) gyermeki jogok: az Alkotmányban, a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény-ben

és a törvényekben megfogalmazott, a gyermeket megilletõ jogok összessége,

i) ellátás: jogszabályban meghatározott pénzbeli, természetbeni, illetve

személyes gondoskodást nyújtó alapellátás és szakellátás,

j) természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel a gyermeket alapvetõ

szükségleteinek kielégítésében az állam (önkormányzat) anyagi javak

biztosításával, szolgáltatások kifizetésével segíti,

k) gyámügy: a jogszabály által a települési önkormányzat jegyzõjének és a

gyámhivatalnak a feladat- és hatáskörébe utalt ügyek köre,

l) gyámhatóság: a települési önkormányzat jegyzõje és a gyámhivatal,

m) gyermekvédelmi gondoskodás: e törvényben meghatározottak szerint

elrendelt hatósági intézkedések,

n) veszélyeztetettség: olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény követ-

keztében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi

vagy erkölcsi fejlôdését gátolja vagy akadályozza,

o) várandós anya szociális válsághelyzete: olyan családi, társadalmi,

környezeti helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amelybe a

nõ terhessége idején van vagy terhessége miatt kerül,

p) tartós betegség: azon kórforma, amely a külön jogszabályban meg-

határozott magasabb összegû családi pótlékra jogosít,

r) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló

1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének a)

pontjában meghatározattak; nem minõsül jövedelemnek a rendkívüli gyermek-

védelmi támogatás,

s) fenntartó: az a természetes és jogi személy (helyi önkormányzat, állami

szerv, egyházi jogi személy, alapítvány, társadalmi szervezet, közalapít-

vány, közhasznú társaság, egyesület és más jogi személy), illetve ezek

jogi személyiség nélküli társasága, aki, illetve amely e törvényben és

más jogszabályban meghatározott feltételék szerint gondoskodik az

ellátások, az intézmények mûködéséhez szükséges feltételekrõl,

t) természetes személyazonosító adat: az érintett személy családi és

utóneve(i), leánykori családi és utóneve(i), neme, születési helye és

ideje, anyja leánykori családi és utóneve(i), állampolgársága, illetõleg

bevándorolt vagy menekült jogállása, lakó és tartózkodási helye (a

továbbiakban együtt: személyazonosító adat).

II. fejezet

Alapvetô jogok és kötelességek

Gyermeki jogok

6. §

(1) A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlõdését,

jólétét biztosító saját családi környezetében történõ nevelkedéshez.

(2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában

történõ nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlõdését

veszélyeztetõ helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez,

valamint önálló életvitelének megteremtéséhez.

(3) A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlõdését és

személyisége kibontakozását segítõ különleges ellátáshoz.

(4) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy fejlõdésére és egészségére ártalmas

szerek ellen védelemben részesüljön.

(5) A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a

bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erõszakkal - és az

elhanyagolással szembeni védelemhez.

7. §

(1) A gyermek szüleitõl vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében,

törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket

kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad

családjától elválasztani.

(2) A gyermeknek joga van - örökbefogadó családban, vagy más ellátás

formájában - a szülõi vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítô

védelemhez.

(3) A gyermek helyettesítõ védelme során tiszteletben kell tartani

lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi

és kulturális hovatartozására.

(4) A gyermeknek joga van származása, vérszerinti családi kapcsolata

megismeréséhez.

8. §

(1) A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz és ahhoz, hogy

tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetôségeirôl, továbbá

ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintõ minden kérdésben közvetlenül

meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi

szintjére tekintettel figyelembe vegyék.

(2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az õt érintõ ügyekben panasszal éljen.

(3) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy alapvetõ jogai megsértése esetén

eljárást kezdeményezzen.

9. §

(1) Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy

korához, egészségi és személyiség állapotához, valamint egyéb szükségleteihez

igazodóan

a) állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körû ellátásban, gondo-

zásban - nemzetiségi és etnikai hovatartozásának megfelelõ - nevelésben,

oktatásban részesüljön,

b) gondozási helyének megváltoztatását, testvéreivel való együttes elhelye-

zését kezdeményezze,

c) felzárkóztató, tehetségfejlesztô programokon és érdeklõdésének megfele-

lõ szabadidõs foglakozásokon vegyen részt,

d) vallási vagy lelkiismereti meggyõzõdését szabadon megválassza, kinyil-

vánítsa és gyakorolja, valamint hit- és vallásoktatásban vegyen részt,

e) véleményt nyilvánítson a részére biztosított ellátásról, a személyét

érintõ kérdésekben meghallgassák, tájékoztassák,

f) érdekei képviseletére gyermekönkormányzat létrehozását kezdeményez-ze,

g) támogatást kapjon gondozójától, törvényes képviselõjétõl családi környe-

zetébe való visszatéréséhez,

h) családi környezetébe való visszatérését kezdeményezze,

i) személyes kapcsolatait ápolhassa,

j) utógondozásban részesüljön.

(2) Ha az (1) bekezdés i) pontja szerinti jog gyakorlása a gyermek

személyiség-fejlõdését hátrányosan befolyásolja, a szülõ vagy más

kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó kapcsolattartási joga az e

törvényben foglaltak szerint korlátozható, megvonható vagy szüneteltethetõ.

10. §

(1) A gyermek kötelessége különösen, hogy

a) gondozása és nevelése érdekében szülõjével vagy más törvényes

képviselõjével, gondozójával együttmûködjön és irántuk tiszteletet

tanúsítson,

b) eleget tegyen szülõje vagy más törvényes képviselõje, gondozója által

egészségi állapotának, fejlettségi és neveltségi szintjének megfelelõen

kialakított elvárásainak,

c) magatartásával, viselkedésével illeszkedjen be a fejlõdését biztosító

csalá-di környezetébe,

d) képességeinek megfelelõen tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének,

e) tartózkodjon az egészségét károsító szerek használatától.

(2) A gyermekek védelmét ellátó szervezetek (a továbbiakban: intézmény)

házirendje - e törvényben meghatározott keretek között - a gyermek

életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi és neveltségi szintjéhez

igazodva állapítja meg a gyermekek jogai és kötelességei gyakorlásának

szabályait.

(3) Ha az intézmény házirendjét a fenntartó jóváhagyta, azt az intézményben

mindenki által jól látható helyen ki kell függeszteni és gondoskodni kell

arról, hogy az a gyermekek, a hozzátartozóik és az intézmény dolgozói számára

hozzáfér-hetõ legyen.

Gyermeki jogok védelme

11. §

(1) A gyermek alkotmányos jogainak védelmét az állampolgári jogok ország-

gyûlési biztosa (a továbbiakban: biztos ) segíti.

(2) A biztos feladata, hogy a gyermek alkotmányos jogait érintõ - tudomására

jutott - visszaéléseket kivizsgálja és orvoslásuk érdekében általános vagy

egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.

(3) A biztos a (2) bekezdésben tett intézkedéseirõl évente beszámol az

Országgyûlésnek.

Szülôi jogok és kötelességek

12. §

(1) A gyermek szülõje jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban

gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi

fejlõdéséhez szükséges feltételeket biztosítsa.

(2) A gyermek szülõje jogosult arra, hogy a gyermeke nevelkedését segítõ

ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon.

(3) A gyermek szülõje jogosult és köteles gyermekét személyi és vagyoni

ügyeiben képviselni.

(4) A gyermek szülõje köteles

a) gyermekét az õt érintõ kérdésekrõl tájékoztatni, véleményét figyelembe

venni,

b) gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget

adni,

c) gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket

megtenni.

13. §

(1) Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülõje jogosult arra, hogy

a) a gyermeke gondozójától, gyámjától, hivatásos gyámjától a gyermeke el-

helyezésérõl, nevelésérôl, fejlôdésérôl rendszeres tájékoztatást kapjon ,

b) a gyámhivataltól gyermeke gondozási helyének megváltoztatását kérje,

c) a gyermeke családba történõ visszahelyezése érdekében a települési ön-

kormányzattól - a nevelésbe vétel okának elhárításához, a körülmények

rendezéséhez, a gyermeke családba való visszailleszkedéséhez - segít-

séget kapjon,

d) a Csjt.-ben biztosított, a gyermeke sorsát érintõ kérdésekben - a

gyermeke nevének meghatározásáról, illetve megváltoztatásáról,

tartózkodási helyének kijelölésérõl, iskolájának, valamint életpályájának

megválasz-tásáról (a továbbiakban együtt: lényeges kérdések) -

meghallgassák.

(2) Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülõje jogosult és köteles

a) a gyermeke gondozását ellátó személyekkel, intézményekkel - a nevelés

érdekében - együttmûködni,

b) gyermekével - törvényben meghatározott módon - kapcsolatot tartani.

(3) Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülõje köteles

a) minden tõle elvárhatót megtenni gyermeke családba történõ vissza-

helyezéséért,

b) tiszteletben tartani a nevelõszülõ családját és otthonát, az

intézményben dolgozó személyeket, valamint köteles betartani az intézmény

rendjét,

c) gyermeke ellátásáért gondozási díjat fizetni.

III. fejezet

A gyermekek védelmének rendszere

14. §

(1) A gyermekvédelmi rendszer mûködtetése állami és önkormányzati feladat.

(2) A gyermekek védelme a gyermek családban történô nevelkedésének

elôsegítésére, veszélyeztetettségének megelôzésére és megszüntetésére,

valamint a szülôi vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülô gyermek

helyettesítô védelmének biztosítására irányuló tevékenység.

(3) A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást

nyújtó alapellátások, illetve szakellátások, valamint e törvényben

meghatározott hatósági intézkedések biztosítják.

15. §

(1) Pénzbeli ellátások:

a) a rendszeres gyermekvédelmi támogatás,

b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,

c) a gyermektartásdíj megelõlegezése,

d) az otthonteremtési támogatás.

(2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátások:

a) a gyermekjóléti szolgáltatás,

b) a gyermekek napközbeni ellátása,

c) a gyermekek átmeneti gondozása.

(3) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakellátások:

a) az otthont nyújtó ellátás,

b) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás.

(4) A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések:

a) a védelembe vétel,

b) a családbafogadás,

c) az ideiglenes hatályú elhelyezés,

d) az átmeneti és a tartós nevelésbe vétel,

e) az utógondozás elrendelése.

(5) A gyermekvédelmi rendszer része a bíróság által javítóintézeti nevelésre

utalt, illetve elõzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorúak intézeti

ellátása, továbbá a fiatalkorúak pártfogói felügyelete.

16. §

Az e törvényben meghatározott, a gyermekek védelmét biztosító feladat- és

hatásköröket:

a) a helyi önkormányzat képviselõtestülete,

b) a települési önkormányzat jegyzõje.

c) a kijelölt városi, fõvárosi kerületi polgármesteri hivatal

gyermekvédelmi és gyámügyi ügyintézõje (a továbbiakban együtt: városi

gyámhivatal),

d) a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal gyermekvédelmi és gyámügyi

feladatot ellátó szerve (a továbbiakban együtt: megyei gyámhivatal) [a c)

és d) pont a továbbiakban együtt: gyámhivatal]

gyakorolja.

17. §

(1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó

feladatot látnak el - a gyermek családban történõ nevelkedésének elõsegítése,

a gyermek veszélyeztetettségének megelõzése és megszüntetése érdekében - a

törvényben meghatározott alaptevékenység keretében

a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védõnõi

szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos,

b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a család-

segítõ szolgálat, a családsegítõ központ,

c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény,

a nevelési tanácsadó,

d) a rendõrség,

e) az ügyészség,

f) az egyéb szervek, így különösen a menekülteket befogadó állomás, a

menekültek átmeneti szállása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek jelzéssel élnek

a gyermek veszélyeztetettsége esetén a 40. §-ban meghatározott gyermekjóléti

szolgálathoz, illetve indokolt esetben kezdeményezik a hatósági eljárást.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek, szolgáltatók,

intézmények és hatóságok a gyermek családban történõ nevelkedésének

elõsegítése, a veszélyeztetettség megelõzése és megszüntetése érdekében

egymással együttmûködnek.

MÁSODIK RÉSZ

ELLÁTÁSOK

IV. fejezet

Pénzbeli ellátások

A pénzbeli ellátások formái

18. §

(1) E törvény, valamint a települési önkormányzat rendelete szerint az

önkormányzat képviselõtestülete a jogosult gyermeknek rendszeres

gyermekvédelmi támogatást és rendkívüli gyermekvédelmi támogatást folyósít.

(2) A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott módon és feltételek

szerint, a szociálisan rászorultak részére az e törvényben meghatározott

pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, valamint további más pénzbeli

támogatásokat is megállapíthat.

(3) E törvény szerint a gyámhivatal a gyermeket gondozó személynek a

gyermektartásdíjat megelõlegezi, a jogosult fiatal felnõttnek otthonteremtési

támogatást állapít meg.

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás

19. §

(1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás (a továbbiakban: rendszeres

támogatás) célja, hogy elõsegítse a gyermek családi környezetben történõ

ellátását, nevelését és megelõzze a gyermek kiemelését a családból.

(2) A települési önkormányzat képviselõtestülete a gyermeket rendszeres

támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy fõre jutó havi

jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

összegének (a továbbiakban: öregségi nyugdíj legkisebb összege) 80 %-át és a

családban történõ nevelkedés a gyermek érdekében áll.

(3) A tartósan beteg, illetõleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más

fogyatékos (a továbbiakban: fogyatékos) gyermeket a települési önkormányzat

rendszeres támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy

fôre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb

összegét.

(4) A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelõzõ hat hónap havi

átlagát kell figyelembe venni.

(5) A (2) és (3) bekezdésében meghatározott összeg számításánál - a kérelem

benyújtása idõpontjában - közös háztartásban élõ családtagként kell figyelembe

venni

a) a házastársat, élettársat,

b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezõ vérszerinti,

nevelt- és örökbefogadott gyermeket,

c) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezõ nappali tagoza-

ton egyetemi, fõiskolai tanulmányokat folytató gyermeket,

d) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetõleg fogyatékos

gyermeket,

e) az a) - d) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján eltartott rokont.

(6) A rendszeres támogatás megállapítását a nevelési-oktatási intézmény,

továbbá más, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, személy is kezdemé-

nyezheti.

20. §

(1) A rendszeres támogatás iránti kérelmet a szülõ vagy más törvényes

képviselõ a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri

hivatalánál, vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél kell

elõterjeszteni.

(2) A rendszeres támogatás havi összege - gyermekenként - nem lehet kevesebb,

mint az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-a.

(3) Ha a rendszeres támogatást jogerõsen megállapítják, az a kérelem

benyújtásától esedékes. A rendszeres támogatás folyósításának idõtartama -

egyszeri döntés alapján - legfeljebb 24 hónap.

(4) Ha a rendszeres támogatásban részesülõ középfokú vagy felsõfokú oktatási

intézmény nappali tagozatán tanul, a támogatás a gyermek nagykorúvá válása

után is megállapítható és tovább folyósítható addig az idõpontig, ameddig

tanulói vagy hallgatói jogviszonya fennáll, legfeljebb azonban 25. évének

betöltéséig.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

21. §

(1) A települési önkormányzat képviselõtestülete a gyermeket a rendeletében

meg-határozott mértékû rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti (a

további-akban: rendkívüli támogatás), ha a gyermeket gondozó család

idõszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztetõ

rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Elsõsorban azokat a gyermekeket kell alkalmanként rendkívüli támogatásban

részesíteni, akiknek eltartásáról családja más módon nem tud gondoskodni,

illetve alkalmanként jelentkezõ többletkiadások - különösen az átmeneti és a

tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának

elõsegítése, a gyermek nevelésbe vételének megszûnését követõ gyámhivatali

visszahelyezés, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre

szorulnak.

(3) A rendkívüli támogatás iránti kérelmet a szülõ vagy más törvényes

képviselõ a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri

hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél terjeszti

elõ.

Gyermektartásdíj megelôlegezése

22. §

(1) A gyermektartásdíj megelõlegezésének akkor van helye, ha a bíróság a

tartásdíjat jogerõs határozatában már megállapította, vagy van olyan külföldi

határozat, amelyet a Magyarországon élõ gyermek javára kell végrehajtani.

(2) A gyámhivatal a gyermektartásdíjat megelõlegezi, ha a tartásdíj behajtása

átmenetileg lehetetlen és a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek

részére a szükséges tartást nyújtani.

(3) A gyámhivatal a tartásdíj behajthatatlanságát a tartásdíj fizetésére

kötelezett személy rendszeres jövedelmére vezetett eredménytelen végrehajtást

követõen állapítja meg. Amennyiben a kötelezett egyéb vagyonára vezetett

végrehajtás eredményre vezet, a gyámhivatal a tartásdíj megelõlegezésének

szükségességét hivatalból felülvizsgálja.

(4) A gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges

tartást biztosítani, ha a családban az egy fõre jutó jövedelem összege nem éri

el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát. Az összeg

számításánál a kérelem benyújtása idõpontjában közös háztartásban élõ

családtagként kell figyelembe venni a 19. § (5) bekezdésében meghatározott

személyeket.

(5) Nincs helye a gyermektartásdíj megelõlegezésének, ha a kötelezett

a) sorkatonai szolgálatának idejét tölti,

b) külföldi tartózkodási helye ismeretlen, vagy lakóhelye olyan államban

van, ahol a tartásdíj érvényesítésére nincs nemzetközi szerzõdés,

c) a jogosulttal közös háztartásban él.

(6) A sorkatonai szolgálat idõtartama alatt a sorkatona tartásdíj-fizetési

kötelezettségének teljesítése a külön jogszabályban meghatározott szerv által

megállapított családi segély útján történik.

(7) A gyermektartásdíj megelõlegezése iránti kérelem elutasítása esetén a

gyámhivatal egyidejûleg értesíti a kérelmezõ lakóhelye szerinti települési

önkormányzatot.

23. §

(1) A gyámhivatal a bíróság által a tartásdíj megfizetésére kötelezõ

határozatában megállapított összeget, százalékos marasztalás esetében az

alapösszeget elõlegezi meg.

(2) A gyámhivatal az (1) bekezdésben meghatározott összegnél alacsonyabb

összeget akkor állapíthat meg, ha a gyermek tartását a gondozó szülõ részben

biztosítani tudja. A megelõlegezett összeg ebben az esetben sem lehet kevesebb

a bíróság által megállapított összeg 50 %-ánál.

(3) A gyámhivatal elrendelõ határozata - fellebbezésre való tekintet nélkül -

azonnal végrehajtható.

24. §

(1) Ha a gyermektartásdíj megelõlegezését jogerõsen megállapítják, az a

kérelem benyújtásától esedékes. A folyósítás idõtartama az alapul szolgáló ok

elõrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban - a megelõlegezett összeg elsõ

ízben történõ kifizetésétõl számított - 3 évig tart. Indokolt esetben a

megelõlegezés ismét elrendelhetõ.

(2) A gyermektartásdíj folyósítását - legfeljebb 6 hónapra - fel kell

függeszteni, ha

a) a kérelmezõnek a 22. § (4) bekezdésében meghatározott körülményeiben

változás következett be,

b) a kötelezett a kérelmezõ részére közvetlenül fizet tartásdíjat,

c) a kötelezettnek végrehajtás alá vonható jövedelme, vagyontárgya van,

d) a gyermek nagykorúvá vált és tanulmányokat nem folytat,

e) a gyermek ellenérték fejében munkavégzéssel járó tevékenységet folytat,

f) a gyermeket a gyámhivatal átmeneti nevelésbe vette,

g) a nagykorú a tanulmányát abbahagyta, vagy befejezte.

(3) A gyámhivatal a felfüggesztést követõ vizsgálat eredményeképpen elrendeli

a tartásdíj további folyósítását, vagy megelõlegezését megszünteti. Meg kell

szüntetni a gyermektartásdíj megelõlegezését, ha a gyermeket tartós nevelésbe

vették.

(4) A megelôlegezett tartásdíjat a kötelezett a Ptk. 232. §-a (2) bekezdésében

meghatározott kamattal köteles az államnak megtéríteni.

Otthonteremtési támogatás

25. §

(1) Az otthonteremtési támogatás célja, hogy az átmeneti vagy a tartós

nevelésbõl kikerült fiatal felnõtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása

megoldását elõsegítse.

(2) Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnôtt, akinek legalább

2 éves idõtartamú megszakítás nélküli nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával

szûnt meg és készpénz vagy ingatlanvagyonának értéke a nagykorúvá válásakor

nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50-szeresét. A

készpénzvagyonba a fiatal felnõtt keresményébõl származó megtakarítást nem

lehet beszámítani.

(3) Akkor is jogosult a fiatal felnõtt a támogatásra, ha a 2 évnél rövidebb

idõtartamú nevelésbe vételére a 79. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott

árvaság miatt került sor.

(4) A támogatás felhasználható építési telek, lakás, családi ház vásárlására,

illetve építésére, lakhatóvá tételére, felújítására, bõvítésére, bérlakás vagy

albérlet bérleti díjának kifizetésére, felújítására, valamint otthonteremtést

elõsegítõ pénzintézeti kölcsön törlesztésére.

(5) Az otthonteremtési támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell a (2)-(3)

bekezdésben meghatározott feltételekrõl, valamint arról, hogy a fiatal felnõtt

az otthonteremtési támogatás felhasználásával kapcsolatban az utógondozást

biztosító intézmény gyermekvédelmi utógondozójával együttmûködik, illetve az

együttmûködést vállalja.

26. §

(1) Az otthonteremtési támogatás mértékét a nevelésben eltöltött évek és a

jogosult vagyoni körülményei alapján úgy kell megállapítani, hogy a vagyonnal

nem rendelkezõ jogosult esetén érje el, a vagyonnal rendelkezõ jogosult esetén

pedig a vagyonnal együtt érje el

a) a 2 évet meghaladó idõtartamú nevelésbe vételnél az öregségi nyugdíj

legkisebb összegének 20-szorosát,

b) a 3 évet meghaladó idõtartamú nevelésbe vételnél az öregségi nyugdíj

legkisebb összegének 30-szorosát,

c) a 4 évet meghaladó idõtartamú nevelésbe vételnél az öregségi nyugdíj

legkisebb összegének 40-szeresét,

d) az 5, vagy ennél több évet meghaladó idõtartamú nevelésbe vételnél az

öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50-szeresét.

(2) Az otthonteremtési támogatás felhasználásához a gyermekvédelmi utógondozó

1 évig segítséget ad.

(3) A fiatal felnõtt köteles az otthonteremtési támogatás - gyámhivatal által

elfogadott célra történõ - felhasználásáról a szerzõdés ( pl. adás-vételi vagy

bérleti szerzõdés ) megkötésétõl számított 30 napon belül, de legkésõbb a

támogatás megállapításától számított 1 éven belül okmányokkal igazoltan

elszámolni.

27. §

(1) A gyámhivatal a gyermeket nagykorúságának elérése elõtt 6 hónappal

írásban tájékoztatja az otthonteremtési támogatás lehetõségérõl.

(2) Az otthonteremtési támogatás iránti igényt a kérelmezõ

a) a nagykorúvá válást követõen, de legkésõbb a 24. évének betöltéséig,

b) ha a nagykorúvá vált fiatal felnõtt még tanulói, illetõleg hallgatói

jog-viszonyban áll, a tanulmányainak befejezéséig, de legkésõbb a 25.

évének betöltéséig

nyújthatja be.

Természetben nyújtott ellátások

28. §

(1) A települési önkormányzat képviselõtestületének döntése alapján a

rendszeres és a rendkívüli támogatás természetbeni ellátás formájában is

nyújtható, különösen a 67. és a 68. §-okban meghatározott feltételek szerint

védelembe vett gyermekek számára.

(2) Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv-

és tanszerellátásának támogatása, a gyermekintézmények étkezési térítésének

díjkedvezménye, tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendõ térítési díj,

illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.

V. fejezet

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások általános szabályai

29. §

(1) A helyi önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások (a

továbbiakban: személyes gondoskodás) formáiról, azok igénybevételérõl,

valamint a fizetendõ térítési díjról rendeletet alkot.

(2) Ha törvény másként nem rendelkezik, a helyi önkormányzat rendeletben

szabályozza

a) az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáit,

b) az önkormányzat által biztosított ellátás igénybevételére irányuló

kérelem benyújtásának módját,

c) az intézményvezetõ hatáskörében - külön eljárás nélkül - biztosítható

ellátásokat,

d) az ellátás megszûnésének eseteit és módjait,

e) a fizetendõ térítési díjak mértékét, csökkentésének és elengedésének

eseteit, módjait.

30. §

A helyi önkormányzatok, az önkormányzatokkal kötött szerzõdés alapján önkor-

mányzati feladatokat ellátó természetes személyek, jogi személyek vagy jogi

személyiséggel nem rendelkezõ más szervezetek, valamint a normatív állami

hozzájárulást igénybe vevõ gyermekvédelmi vállalkozások és a nem állami

szervek (a továbbiakban: nem állami szerv) a személyes gondoskodást - eltérõ

rendelkezés hiányában - az e törvényben, valamint a külön jogszabályban

meghatározott feltételek szerint biztosítják.

Az ellátás igénybevételének módja

31. §

(1) A személyes gondoskodás igénybevétele - ha e törvény másként nem

rendelkezik - önkéntes, az ellátást igénylõ (a továbbiakban: kérelmezõ)

kérelmére történik. Cselekvõképtelen személy kérelmét törvényes képviselõje

terjeszti elõ, a korlátozottan cselekvõképes személy kérelmét törvényes

képviselõjének beleegyezésével terjesztheti elõ. A korlátozottan cselekvõképes

gyermek és a törvényes képviselõje között az ellátás igénybevételével

kapcsolatban felmerült vitában a települési önkormányzat jegyzõje dönt.

(2) Ha a gyermekek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem

biztosított, e törvény az ellátás kötelezõ igénybevételét elrendeli.

(3) Ha az önkormányzat rendelete eltérõen nem rendelkezik, a kérelmezõ a

kérelmet

a) a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat által fenntartott

nem bentlakásos gyermekintézmény esetén az intézmény vezetõjénél,

b) más intézmény esetében a lakóhelye szerinti települési önkormányzat

polgármesteri hivatalánál

nyújthatja be.

32. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételét

a) a helyi önkormányzat képviselõtestületének határozata,

b) az önkormányzat rendeletében meghatározott körben az intézményvezetõ

intézkedése,

c) a települési önkormányzat jegyzõjének vagy a gyámhivatalnak a határo-

zata

alapozza meg.

(2) Ha az ellátás igénybevételére az (1) bekezdés a) és c) pontja alapján

kerül sor, a határozat egy példányát meg kell küldeni az ellátást nyújtó

intézmény vezetõjének, aki gondoskodik a jogosultak elhelyezésérõl. Az

intézményvezetõ az ellátásra jogosult gyermek, illetve fiatal felnõtt soron

kívüli elhelyezésérõl az elhelyezés azonnali végrehajtását elrendelõ határozat

alapján gondoskodik.

(3) Ha az intézményvezetõ az (1) bekezdés b) pontja alapján a személyes

gondoskodás igénybevételérõl nem intézkedik, a kérelmet haladéktalanul

megküldi az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnek.

(4) A normatív állami hozzájárulást igénybevevõ személyes gondoskodást nyújtó

gyermekvédelmi vállalkozások és nem állami szervek az (1) bekezdésben

foglaltakat nem kötelesek alkalmazni. Ha a személyes gondoskodás igénybe-

vételét nem határozat alapozza meg, az ellátás igénybevételérõl, annak

megszûnési feltételeirõl a kérelmezõ és a nem állami szerv megállapodást köt.

Tájékoztatási kötelezettség

33. §

(1) A személyes gondoskodás feltételeirõl a kérelem benyújtásakor a kérelmezõt

tájékoztatni kell.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az intézménybe történõ

felvételkor az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselõjét, illetve

a fiatal felnõttet tájékoztatni kell

a) az ellátás tartamáról és feltételeirõl,

b) az intézmény által vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásokról,

c) a 50. és az 56. § szerinti személyes gondoskodást nyújtó ellátásnál (a

továbbiakban: bentlakásos gyermekintézmény) az ellátásra jogosult

gyermek, fiatal felnõtt és hozzátartozói közötti kapcsolattartásról,

különö-sen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjérõl,

d) az érték- és vagyonmegõrzés módjáról,

e) az intézmény házirendjérõl,

f) panaszjoga gyakorlásának módjáról,

g) a fizetendõ térítési, illetve gondozási díjról.

(3) Az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselõje, illetve a fiatal

felnõtt köteles

a) az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás tudomásul vételérõl

nyilat-kozni,

b) az intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni,

c) nyilatkozni a jogosultsági feltételekben, valamint a természetes

személy-azonosító adatokban beállott változásokról.

A gyermek és hozzátartozójának kapcsolattartása

34. §

(1) A bentlakásos gyermekintézményben a gyermek és szülõje vagy más

kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozója közötti kapcsolattartás

formái: a folyamatos és idõszakos kapcsolattartás a gyermek elvitelének

jogával és visszaadásának kötelezettségével, továbbá a gyermek tartózkodási

helyén történõ meglátogatás, levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás,

csomagküldés.

(2) A bentlakásos gyermekintézmény elõsegíti, hogy a szülõ vagy más

hozzátartozó a gyermekkel kapcsolatot tartson fenn. Ennek érdekében a

bentlakásos gyermekintézmény vezetõje biztosítja a kapcsolattartás kulturált

és zavartalan körülményeit.

(3) A szülõ vagy más hozzátartozó a bentlakásos gyermekintézményben a gyer-

meket a házirendben meghatározott idõben és helyiségben látogathatja meg.

(4) A 56. §-ban meghatározott bentlakásos gyermekintézményben az ideiglenes

hatállyal elhelyezett, illetve az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek

látogatását, továbbá az eltávozás és a szabadság engedélyezését a gyámhivatal

határozata alapozza meg.

Érdekvédelem

35. §

(1) A intézmény fenntartója köteles meghatározni az ellátásban részesülõk

érdek-védelmét szolgáló érdekképviseleti fórum megalakításának és mûködésének

szabályait.

(2) Az érdekképviseleti fórum választott tagjai

a) az ellátásban részesülõ gyermek szülei vagy más törvényes képviselõi,

illetve a fiatal felnõttek képviselõi,

b) az intézmény dolgozóinak képviselõi,

c) az intézményt fenntartó képviselõi.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személyek száma nem lehet

kevesebb a (2) bekezdés b) - c) pont szerinti személyek összlétszámánál.

(4) Az érdekképviseleti fórum megvizsgálja az elé terjesztett panaszokat, és a

hatáskörébe tartozó ügyekben dönt, továbbá a intézkedéseket kezdeményezhet a

fenntartónál, az intézmény ellenõrzését ellátó megyei gyámhivatalnál, illetve

más hatáskörrel rendelkezõ szervnél.

(5) Az érdekképviseleti fórum az intézmény vezetõjénél véleményt nyilváníthat

a gyermeket, fiatal felnõttet érintõ ügyekben, valamint javaslatot tehet az

intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezésérõl,

mûködte-tésérõl, valamint az ebbõl származó bevételek felhasználásáról.

36. §

(1) A gyermek szülõje vagy más törvényes képviselõje, valamint a

gyermekönkormányzat és a fiatal felnõtt a házirendben foglaltak szerint

panasszal élhet az intézmény vezetõjénél, vagy az érdekképviseleti fórumánál

a) az ellátást érintõ kifogások orvoslása érdekében,

b) a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozóinak kötelezett-

ségei megszegése esetén.

(2) Az intézmény vezetõje, illetve az érdekképviseleti fórum köteles a panaszt

kivizsgálni és tájékoztatást adni a panasz orvoslásának más lehetséges

módjáról. A gyermek szülõje vagy más törvényes képviselõje, valamint a

gyermekönkormányzat és a fiatal felnõtt az intézmény fenntartójához vagy a

megyei gyámhivatalhoz fordulhat, ha az intézmény vezetõje vagy az

érdekképviseleti fórum 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat

eredményérõl, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet.

37. §

(1) A bentlakásos gyermekintézményben elhelyezett gyermekek érdekeinek

képviseletére gyermekönkormányzatot hozhatnak létre.

(2) A bentlakásos gyermekintézmény valamennyi gyermekének képviseletében az a

gyermekönkormányzat járhat el, amelyiket a gyermekek több mint 50 %- a

választott meg.

(3) A gyermekönkormányzat - az intézményvezetõ véleményének kikérésével - dönt

saját mûködésérõl. Szervezeti és mûködési szabályzatát a választó gyermek-

közösség fogadja el és az intézményvezetõ hagyja jóvá. A jóváhagyás csak akkor

tagadható meg, ha az jogszabálysértõ vagy ellentétes az intézmény szervezeti

és mûködési szabályzatával, illetve házirendjével.

(4) A gyermekönkormányzat véleményt nyilváníthat az intézmény vezetõjénél a

bentlakásos gyermekintézmény mûködésével és a gyermekekkel kapcsolatos

valamennyi kérdésben.

(5) A gyermekönkormányzat képviselõje tanácskozási joggal részt vehet az

érdekképviseleti fórum munkájában.

VI. fejezet

Alapellátások

Az alapellátások célja

38. §

(1) Az alapellátás keretében kell biztosítani a gyermek testi, értelmi,

érzelmi és erkölcsi fejlõdésének, jólétének, a családban történõ nevelésének

elõsegítését, a veszélyeztetettség megelõzését és a kialakult

veszélyeztetettség megszüntetését, valamint a gyermek családból történõ

kiemelésének a megelõzését.

(2) Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást - lehetõség

szerint - az ellátásra jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez

legközelebb esõ személynél vagy intézményben kell biztosítani.

Gyermekjóléti szolgáltatás

39. §

(1) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének,

családban történõ nevelésének elõsegítése érdekében

a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlõdését biztosító támogatásokról

való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,

b) a családtervezés, a pszichológiai, nevelési, egészségügyi és mentál-

higiénés tanácsadás vagy ezek megszervezése,

c) a szociális válsághelyzetben levõ várandós anya támogatása, segítése,

tanácsokkal való ellátása,

d) a szabadidõs programok szervezése,

e) a hivatalos ügyek intézésének segítése.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének

megelõzése érdekében

a) a veszélyeztetettséget észlelõ információs rendszer mûködtetése, a nem

állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elõsegítése a

megelõzõ rendszerben,

b) a veszélyeztetettséget elõidézõ okok feltárása és ezek megoldására

javaslat készítése,

c) az a) pontban, valamint a 17. § (1) bekezdésében meghatározott szemé-

lyekkel és intézményekkel, valamint a társadalmi szervezetekkel és az

önkéntes segítõkkel való együttmûködés megszervezése, tevékenységük

összehangolása.

(3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség

megszün-tetése érdekében

a) a családi konfliktusok megoldásának elõsegítése, különösen a válás, a

gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében,

b) a családgondozás feltételeinek biztosítása a családban jelentkezõ mûkö-

dési zavarok ellensúlyozására,

c) az egészségügyi és a szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozás

kezdeményezése,

d) javaslat készítése a gyermek családjából történõ kiemelésére, a leendõ

gondozási helyére vagy annak megváltoztatására.

(4) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek

vissza-helyezése érdekében

a) a családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást illetve a

területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végzõ intézménnyel

együttmûködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez,

javításához, a szülõ és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,

b) az utógondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a

területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végzõ intézménnyel

együttmûködve - a gyermek családjába történõ visszailleszkedéséhez.

Gyermekjóléti szolgálat

40. §

(1) A települési önkormányzat a 39. §-ban meghatározott gyermekjóléti

szolgáltatás szervezését, irányítását és összehangolását gyermekjóléti

szolgálat mûködtetésével vagy családsegítõ szolgálat keretében, illetve a

külön jogszabályban meghatározott képesítési elõírásoknak megfelelõ személy

foglalkoztatásával biztosítja (a továbbiakban együtt: gyermekjóléti

szolgálat).

(2) A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási

feladatokat végez. Tevékenysége körében

a) tájékoztatást ad a gyermeki jogokról és az igényelhetõ ellátásokról,

b) szervezi a veszélyeztetettség megelõzését,

c) koordinálja a más alapellátások keretében történõ, a gyermek veszélyez-

tetettségét megelõzõ tevékenységet,

d) szervezi a helyettes szülõi hálózatot,

e) kezdeményezi a gyermekek ellátását, illetve szükség esetén a hatósági

beavatkozást,

f) családgondozást és utógondozást végez,

g) segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatát,

h) gondozási-nevelési tervet készít,

i) folyamatosan figyelemmel kiséri a településen élõ gyermekek szociális

helyzetét, veszélyeztetettségét,

j) kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését.

(3) A (2) bekezdés szerinti gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

Gyermekek napközbeni ellátása

41. §

(1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élõ gyermekek életkorának

megfelelõ nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és

étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei,

nevelôi, gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni

ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

(2) A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára kell

biztosítani

a) akinek a testi, illetve szellemi fejlõdése érdekében állandó napközbeni

ellátásra van szüksége,

b) akit egyedülálló személy nevel, vagy akivel együtt a családban három

vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója

gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban

részesül,

c) akinek a szülõje, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem

tud gondoskodni.

(3) A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhetõ nappali, hetes, vagy

hosszabb idõszakra, különösen bölcsõdében, családi napköziben, óvodában,

iskolai napközis foglalkozás vagy házi gyermekfelügyelet keretében.

Bölcsõde

42. §

(1) A bölcsôde a családban nevelkedõ 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátá-

sát, szakszerû gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3.

évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem

érett az óvodai nevelésre, 4. évének betöltését követõ augusztus 31-ig

gondozható a bölcsõdében.

(2) A bölcsõde az (1) bekezdésben foglaltakon túl végezheti a fogyatékos

gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú gondozását is. A bölcsõdei

ellátás keretében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a

továbbiakban: Kt.) szerinti szakértõi és rehabilitációs bizottság

szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek hatéves koráig fejlõdését biztosító

fejlesztõ felkészítésben vesz részt.

(3) A bölcsõde az alapellátáson túl szolgáltatásként speciális tanácsadással,

idôszakos gyermekfelügyelettel, gyermekhotel mûködtetésével, vagy más szolgál-

tatásokkal segítheti a családokat.

(4) A bölcsõdei ellátás megszûnik

a) a bölcsõdei nevelési év végén, ha a gyermek a 3. évét betöltötte,

b) ha a gyermek az (1), illetve (2) bekezdés szerinti életkort elérte.

Családi napközi

43. §

(1) A gyermekek napközbeni ellátásának minõsül a bölcsõdei és óvodai

ellátásban nem részesülõ, továbbá az iskolai oktatásban részesülõ gyermeknek

az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy

tanulószobai ellátást igénybe nem vevõ gyermek családi napköziben történõ, nem

közoktatási célú ellátása.

(2) A családi napközi a családban nevelkedô gyermekek számára nyújt életkoruk-

nak megfelelõ nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és

foglalkoz-tatást. A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhez

igazodó ellátást kell nyújtani.

Házi gyermekfelügyelet

44. §

(1) A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a

szülõ vagy más törvényes képviselõ otthonában gondozó biztosíthatja, ha a

gyermek állandó vagy idõszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható

(pl. betegség miatt) és a szülõ a gyermek napközbeni ellátását nem, vagy csak

részben tudja megoldani.

(2) A házi gyermekfelügyelet keretében végzett napközbeni ellátás idõtartama a

szülõ munkarendjéhez igazodik.

Gyermekek átmeneti gondozása

45. §

(1) A gyermekek átmeneti gondozásaként a szülõi felügyeletet gyakorló szülõ

vagy más törvényes képviselõ (a továbbiakban együtt: szülõ) kérelmére

ideiglenes jelleggel, folyamatos ellátást és éjszakai bentlakást kell

biztosítani, ha a szülô egészségügyi körülménye, életvezetési problémája,

indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a

családban nem tudja megoldani. A fogyatékos gyermek számára a sajátos

szükségleteihez igazodó ellátást kell biztosítani.

(2) A gyermekek átmeneti gondozásának helyén a gyermek otthontalanná vált

szülõje is elhelyezhetõ. A szülõ gyermeke ellátásában munkarendjéhez igazodóan

részt vehet. A szükséghelyzetben lévõ 3. évét be nem töltött gyermeket

szüleitõl elválasztani csak kivételesen indokolt esetben lehet.

(3) A gyermekek átmeneti gondozása a szülõ által meghatározott ok elõrelátható

fennállásig, de legfeljebb hat hónapig tart.

46. §

(1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében speciális ellátást és éjszakai

bentlakást kell biztosítani az olyan gyermek számára, aki lakóhelyérõl

önkényesen eltávozott vagy a szülõnek, gondozónak felróhatóan ellátás és

felügyelet nélkül maradt.

(2) A gyermeknek a (1) bekezdésben meghatározott elhelyezéséhez minden esetben

be kell szerezni a szülõ beleegyezõ nyilatkozatát. Ha a szülõ gyermekérõl - az

átmeneti gondozásról való értesítést követõ - 3 napon belül nem gondoskodik,

illetve ha az átmeneti gondozáshoz nem járul hozzá, haladéktalanul értesíteni

kell a gyámhivatalt, a szükséges hatósági intézkedések megtételére.

47. §

(1) A gyermekek átmeneti gondozását meg kell szüntetni, ha azt a szülõ kéri,

vagy ha annak okai már nem állnak fenn.

(2) Megszûnik a gyermek átmeneti gondozása, ha a gondozás idõtartama eltelt.

(3) Ha az átmeneti gondozás idõtartama eltelt, azonban a gyermek családi

környezetébe nem térhet vissza

a) az elhelyezés három hónappal meghosszabbítható, vagy

b) haladéktalanul értesíteni kell a gyámhivatalt, a szükséges intézkedések

megtételére.

48. §

(1) A gyermekek átmeneti gondozása megszervezhetõ hetes vagy hosszabb

idõtartamra, különösen a települési önkormányzat jegyzõje által kijelölt

helyettes szülõnél, gyermekek átmeneti otthonában (gyermekek és anyák átmeneti

otthoná-ban).

(2) A gyermekek átmeneti házi gondozásaként - a szülõ kérelmére - a gyermek

saját otthonában történõ ellátását gondozó biztosíthatja, ha testi vagy lelki

betegsége miatt a gyermek ellátása bentlakásos gyermekintézményben nem oldható

meg és ha ez a gondozás a gyermek érdekét szolgálja.

Helyettes szülõ

49. §

(1) A helyettes szülõ a családban élõ gyermek átmeneti gondozását saját

háztartásában biztosítja.

(2) Helyettes szülõ az a nagykorú, cselekvõképes, büntetlen elõéletû személy

lehet, aki a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamon eredménnyel részt

vett és aki személyisége és körülményei alapján alkalmas a gyermek átmeneti

gondozására, továbbá vállalja, hogy a szülõ által meghatározott ideig a nála

elhelyezendõ gyermeket gondozza, nevelje.

(3) A helyettes szülõ egyidejûleg - saját gyermekeit is beszámítva -

legfeljebb 5 gyermek gondozását végezheti.

(4) A helyettes szülõt a gyermekjóléti szolgálat szakmai tanáccsal segíti. A

helyettes szülõ köteles együttmûködni a gyermekjóléti szolgálattal.

(5) A helyettes szülõ tevékenységét a külön jogszabályban meghatározott

helyettes szülõi jogviszonyban végzi.

Gyermekek átmeneti otthona

50. §

(1) A szülõ kérelmére vagy beleegyezésével a gyermekek átmeneti otthonában az

a családban élõ gyermek helyezhetõ el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet

nélkül marad, vagy elhelyezés, illetve a szülõvel történõ együttes elhelyezés

hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési

nehézségei miatt veszélyeztetett.

(2) A gyermekek átmeneti otthona gondoskodik a gyermek testi, értelmi, érzelmi

és erkölcsi fejlõdését elõsegítõ, az életkorának, egészségi állapotának és

egyéb szükségleteinek megfelelõ lakhatásáról, étkeztetésérõl, ruházattal,

textíliával való ellátásáról, mentális és egészségügyi ellátásáról,

gondozásáról, nevelésérõl.

(3) A gyermekek átmeneti otthonában gondozott gyermek iskolai oktatását -

lehetõség szerint - eredeti nevelési-oktatási intézményében kell biztosítani.

VII. fejezet

Szakellátások

A szakellátások célja

51. §

A szakellátás biztosítja az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a

tartós nevelésbe vett gyermek teljes körû ellátását, valamint a fiatal felnõtt

további utógondozói ellátását.

Otthont nyújtó ellátás

52. §

(1) Otthont nyújtó ellátásként az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az

átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek testi, értelmi, érzelmi és

erkölcsi fejlõdését elõsegítõ, a korához, egészségi állapotához és egyéb

szükségletéhez igazodó ellátást, családszerû gondoskodást, nevelést, valamint

lakhatási lehetõséget kell biztosítani (a továbbiakban: teljes körû ellátás).

(2) Az otthont nyújtó ellátás keretében kell további teljes körû ellátást

biztosítani azon fiatal felnõttnek, akinek utógondozói ellátását a gyámhivatal

elrendelte.

(3) Az otthont nyújtó ellátás során egyéni elhelyezési terv alapján kell

gondoskodni az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek helyzetének kedvezõ

változásáról, megfelelõ környezetének megteremtésérõl és családgondozással,

utógondo-zással kell segíteni a gyermek családi környezetébe való

visszahelyezését, beilleszkedését, vagy ha ez nem lehetséges örökbefogadását,

illetve más családszerû környezet biztosítását.

(4) Az otthont nyújtó ellátás során a fogyatékos, beilleszkedési, magatartási

vagy tanulási zavarokkal küzdõ gyermek számára a sajátos szükségletéhez

igazodó, speciális ellátást kell biztosítani.

(5) A speciális ellátás kiterjed a gyermek állapotának és szükségleteinek

megfelelõ oktatására, szakképzésére, foglalkoztatásra, ápolására,

szocializációjára és reszocializációjára, valamint habilitációs és

rehabilitációs kezelésére is.

(6) Az otthont nyújtó ellátást nevelõszülõ - a fenntartó támogatásával - vagy

otthont nyújtó intézmény biztosítja.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott otthont nyújtó ellátás keretében történõ

teljes körû ellátás a Kt.-ben szabályozott diákotthoni és kollégiumi ellátás,

továbbá a Szt.-ben szabályozott ápolást-gondozást nyújtó intézményben,

valamint rehabilitációs intézményben biztosított ellátás (a továbbiakban: más

bentlakásos intézmény) is.

Nevelõszülõk

53. §

(1) Nevelõszülõ az a nagykorú, cselekvõképes, büntetlen elõéletû, a külön

jogszabályban meghatározott felkészítõ tanfolyamon eredménnyel részt vett

személy lehet, aki személyisége és körülményei alapján alkalmas a nála

elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlõdésének biztosítására, és a

családjába történõ visszakerülésének támogatására.

(2) Nem lehet nevelõszülõ az, aki az e törvényben meghatározott feltételeknek

nem felel meg, továbbá akinek a szülõi felügyeleti jogát a bíróság

megszüntette, és az sem, akinek szülõi felügyeleti joga szünetel, kivéve, ha a

szünetelés oka az, hogy a gyermek a különélõ másik szülõ felügyelete alatt

áll.

(3) Hivatásos nevelõszülõ az a nevelõszülõ, aki a képesítési elõírásoknak

megfelel.

(4) Speciális hivatásos nevelõszülõ az a hivatásos nevelõszülõ, aki a

képesítési elõírásoknak megfelel és alkalmas a nála elhelyezett beilleszkedési

vagy magatartási zavarokkal küzdõ, szenvedélybeteg, illetve egyéb körülmény

miatt sajátos ellátást igénylõ gyermek kiegyensúlyozott nevelésének

biztosítására és családjába történõ visszakerülésének elõsegítésére.

(5) A nevelõszülõ - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb 5 gyermeket

nevelhet.

(6) A hivatásos nevelõszülõ - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb 8

gyermeket nevelhet.

(7) A speciális hivatásos nevelõszülõ - saját gyermekeit is beszámítva -

legfeljebb 5 gyermeket nevelhet.

(8) A nevelõszülõnél, a hivatásos nevelõszülõnél, a speciális hivatásos

nevelõszülõnél (a továbbiakban: nevelõszülõ) elhelyezendõ gyermekek számának

meghatározásakor figyelembe kell venni a gyermek fogyatékosságát, személyi-

ségzavarát vagy az egyéb különleges nevelést indokoló körülményt.

54. §

(1) A nevelõszülõ - a fenntartó által készített egyéni gondozási-nevelési terv

alapján - a saját háztartásában nyújt teljes körû ellátást az ideiglenes

hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermeknek,

valamint a fiatal felnõttnek.

(2) A nevelõszülõ a gyámhivatal kirendelése alapján ellátja a gyámi

feladatokat.

(3) A nevelõszülõ a gyámhivatal határozata alapján biztosítja az általa nevelt

gyermek kapcsolatát a kapcsolattartásra feljogosított szülõjével és közeli

hozzátar-tozóival.

(4) A nevelõszülõ tevékenységét a külön jogszabályban meghatározott nevelõ-

szülõi jogviszonyban végzi.

55. §

(1) A nevelõszülõt az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy

tartós nevelésbe vett gyermek, valamint a volt gondozott fiatal felnõtt

ellátására nevelési díj illeti meg. A nevelési díj legalacsonyabb összege -

gyermekenként - az öregségi nyugdíj legkisebb összege.

(2) A nevelési díj az öregségi nyugdíj legkisebb összege 120 %-a, ha a nevelt

gyermek

a) a 132. § (1) bekezdésben meghatározott szerv által készített

szakvélemény szerint súlyos magatartási, beilleszkedési vagy tanulási

zavarban szenved,

b) fogyatékos vagy tartósan beteg.

(3) A nevelõszülõ a nevelési díj mellett folyamatosan külön ellátmányban is

részesül a gyermek ruházatára, tankönyvére, tanszerére és a tanulmányai

végzéséhez szükséges egyéb eszközökre, a gyermek költõpénzére, valamint a

lakásfenntartás költségeinek kiegészítésére.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott külön ellátmányt elsõsorban pénzben

biztosítják, és a nevelési díjjal együtt havonta folyósítják.

(5) A nevelõszülõ a (1) - (4) bekezdésben meghatározott juttatásokat kizárólag

a gyermek megfelelõ ellátására fordíthatja.

Gyermekotthon

56. §

(1) A gyermekotthon otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal

elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára.

(2) A gyermekotthon szükség esetén befogadja az (1) bekezdésben meghatározott

gyermek saját gyermekét, valamint az utógondozói ellátásban részesülõ fiatal

felnõttet, illetve annak gyermekét.

(3) A gyermekotthon ellátja a sajátos ellátást igénylõ 3. évét be nem töltött

- egészségügyi okok miatt - rászoruló gyermek átmeneti gondozását, valamint

befogadja a gyermek otthontalanná vált szüleit, a várandós anyákat.

(4) A gyermekotthon az (1) - (3) bekezdésben foglaltak érdekében

a) befogadja az átmeneti gondozást igénylõ gyermeket és a gyermek

helyzetének rendezése érdekében kezdeményezi a szükséges intézke-déseket,

b) gondoskodik az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós

nevelésbe vett gyermek felvételérõl, errõl tájékoztatja a gyámhivatalt és

a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot,

c) befogadja az utógondozói ellátásban részesülõ - a létfenntartását

önállóan biztosítani nem képes vagy nappali tagozaton tanulmányokat

folytató vagy szociális (ápolást, gondozást, illetve rehabilitációt

nyújtó) intézménybe felvételre váró - fiatal felnõttet,

d) biztosítja az általa elkészített egyéni gondozási-nevelési terv szerint

az otthont nyújtó ellátást, továbbá - a gyámhivatal kirendelése alapján -

a gyámi feladatok ellátását és az ellátás rendszeres felülvizsgálatának

elõkészítését,

e) gondoskodik a Kt. 6. §-ának (4) bekezdésében meghatározott tankötele-

zettségi, illetve képzési kötelezettség teljesítésének a feltételeirõl,

f) költõpénzt biztosít a gyermek, fiatal felnõtt személyes szükségleteinek

fedezésére,

g) elõsegíti a gyermek és családja kapcsolattartásának megfelelõ

alakulását, a gyermek családjához történõ visszatérését, ennek érdekében

együtt-mûködik a családdal, a családdal foglalkozó gyermekjóléti

szolgálattal, a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal és a

gyámhivatallal,

h) tájékoztatja a gyámhivatalt a gyermek és a szülõ kapcsolattartásának

alakulásáról,

i) elõsegíti az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek örökbefogadá-

sát,

j) felkészíti a gyermeket az önálló életre és elõmozdítja, hogy a gyermek

tanulmányai sikeres befejezésével, szakma elsajátításával, illetve

elõtaka-rékossággal készüljön az önálló életre,

k) utógondozást biztosít a volt gondozott gyermeknek, illetve fiatal

felnõttnek.

(5) A gyermekotthon nevelõszülõi hálózatot mûködtethet és elvégezheti az ehhez

kapcsolódó felkészítést, családgondozást, szakmai tanácsadást, nevelõszülõi

támogatást.

(6) A gyermekotthon a területi szükségletekhez, valamint a külön jogszabályban

meghatározott szakmai szabályokhoz igazodóan alakítja ki szervezetét,

nevelési, gondozási rendszerét. Az intézmény gondozási, nevelési

alapdokumentuma a nevelés célját, alapelveit és módszereit tartalmazó szakmai

program.

(7) A gyermekotthon alaptevékenységével összhangban szolgáltatást végezhet a

lakosság számára (pl. gyermeküdültetés, gyermekek napközbeni ellátása,

gyermekek átmeneti gondozása), a gyermekotthon szolgáltatása azonban nem

veszélyeztetheti alapfeladatait, illetve a gyermekotthonban elhelyezett

gyermekek fejlõdését.

57. §

(1) A speciális gyermekotthon az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti

és a tartós nevelésbe vett, beilleszkedési magatartási vagy tanulási

zavarokkal küzdô, szenvedélybeteg, illetve koruk, egészégi állapotuk miatt

különleges ellátást igénylô gyermeknek nyújt gondoskodást, szocializációt és

reszocializációt, valamint habilitációt és rehabilitációt.

(2) A speciális gyermekotthon a gyámhivatal felkérésére bentlakásos ellátás

keretében végezheti a gyermekek személyiségvizsgálatát is.

58. §

(1) A gyermekotthon legalább 12, de legfeljebb 40 - önálló lakóegységben

elhelyezett - gyermek otthont nyújtó ellátását biztosítja.

(2) A lakásotthon olyan gyermekotthon, amely legfeljebb 12 gyermek otthont

nyújtó ellátását biztosítja önálló lakásban vagy családi házban, családias

körülmények között.

(3) A speciális gyermekotthon a gyermekek egészségi és neveltségi állapotára

tekintettel legfeljebb 15 gyermek otthont nyújtó ellátását, gondozását,

habilitációját és rehabilitációját biztosítja.

(4) Ha a gyermekotthon kizárólag a fiatal felnõttek teljes körû utógondozói

ellátását biztosítja, a gyermekotthon utógondozó otthonként mûködik.

Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás

59. §

A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás (a továbbiakban: gyermekvédelmi

szakszolgáltatás) feladata az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és

a tartós nevelésbe vett gyermek gondozási helye meghatározása érdekében

a) a gyermek személyiségvizsgálata, a gyermekre vonatkozó szakvélemény és

elhelyezési javaslat elkészítése a gyámhivatal megkeresésére,

b) a gyermek egyéni elhelyezési tervének elkészítése a gyámhivatal megke-

resésére,

c) az ideiglenes elhelyezési feladatot is ellátó nevelõszülõ és

gyermekotthon kijelölése.

60. §

A gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata a nevelõszülõi hálózat szervezése,

fenntartása és mûködtetése érdekében

a) a nevelõszülõi alkalmasság vizsgálata, a nevelõszülõ kiválasztása a

külön jogszabályban rögzített szakmai követelmények figyelembevételével,

b) a nevelõszülõ felkészítése - képzéssel és továbbképzéssel - feladatai

ellátására és folyamatos segítése szakmai tanácsadással.

61. §

(1) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata a gyermek örökbefogadása,

illetve az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek örökbefogadhatóvá

nyilvánításának és örökbeadásának szakmai elõkészítése, az örökbefogadási

eljárások lebonyolítása érdekében

a) nyilvántartás vezetése a gyámhivatal határozata alapján örökbefogadha-

tónak nyilvánított átmeneti nevelésbe, illetve az örökbefogadható tartós

nevelésbe vett gyermekrõl, valamint a szülõ, az egészségügyi

szolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, a gyermekjóléti szolgálat,

család-védelemmel foglalkozó más szerv bejelentése alapján az

örökbefogadható gyermekrõl,

b) az örökbe fogadni szándékozó személy tájékoztatása és felkészítése az

örökbefogadásra,

c) az örökbe fogadni szándékozó egészségügyi és lélektani alkalmassá-gának

vizsgálata a külön jogszabályban rögzített szakmai követelmények

figyelembe vételével és róla - a gyámhivatal határozata alapján -

nyilván-tartás vezetése,

d) az eseti gondnoki jogkörben a szükséges intézkedések megtétele az

átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek esetén.

(2) A gyermekvédelmi szakszolgálat feladata az Országos Szociálpolitikai és

Családvédelmi Intézet folyamatos tájékoztatása az (1) bekezdés a) és c)

pontja, alapján vezetett nyivántartásokról.

62. §

A gyermekvédelmi szakszolgáltatás - az otthont nyújtó ellátást biztosító

intézmény e törvényben meghatározott feladatára tekintettel - az átmeneti és a

tartós nevelésbe vett gyermek gyámja (hivatásos gyámja), gondozója egyéni

program szerinti gondozási, nevelési tevékenységének segítése és szakmai

ellenõrzése érdekében

a) elkészíti a gyermek egyéni gondozási-nevelési tervét,

b) a gyámhivatal megkeresésére, ennek hiányában félévenként hivatalból

tájékoztatja a gyámhivatalt a gondozással-neveléssel kapcsolatos

feladatok ellátásáról, a gyermek és a szülõ kapcsolattartásának

alakulásáról, illetve a szülõnek a gyermekét gondozó intézménnyel vagy

személlyel való együttmûködésérõl,

c) jelzi a gyámhivatalnak, ha a gyám (a hivatásos gyám) jogkörének

korlátozása, tisztségébõl való felmentése vagy felfüggesztése indokolt,

d) szervezi az elhelyezési terv végrehajtását, és ennek érdekében - a

gyermekjóléti szolgálattal együttmûködve - családgondozást végez a

vérszerinti család gyermekneveléséhez szükséges körülményei

megteremtéséhez, a szülõ és a gyermek közötti kapcsolat helyre-

állításához,

e) utógondozást végez - a gyermekjóléti szolgálattal együttmûködve - a

gyermek családjába való visszailleszkedéséhez, illetve önálló

életvitelének elõsegítéséhez.

63. §

A gyermekvédelmi szakszolgáltatás az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az

átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek gyámsága érdekében

a) eseti gondnoki jogkörben ellátja a gyermek képviseletét, ha a gyám a

gyermeket nem képviselheti, illetve ha - különleges szakértelmet igénylõ

ügyben - a gyám nem tudja a gyermek képviseletét ellátni,

b) eseti gondnoki jogkörben ellátja a vagyonkezelõi gondnoki feladatokat,

ha a gyámhivatal nem hatalmazta fel a gyámot a gyermek vagyonának

kezelésére,

c) a Csjt. 98. §-a (4) bekezdése alapján hivatásos gyámi jogkörben ellátja

az egyes gyermek gyámságával kapcsolatos feladatokat.

64. §

A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a szaktanácsadással kapcsolatos feladatok

ellátásakor:

a) szakmai, módszertani segítséget nyújt a személyes gondoskodást biztosító

intézménynek szakfeladatai ellátásához,

b) a gyámhivatal, illetve az Országos Szociálpolitikai és Családvédelmi

Intézet megbízása alapján részt vesz az önkormányzat által fenntartott

szakellátást nyújtó gyermekintézmény ellenõrzésében, javaslatot készít a

szakellátás fejlesztésére és elõsegíti a tudományos kutató munka

gyakorlati alkalmazását.

Területi gyermekvédelmi szakszolgálat

65. §

(1) A megyei és a fõvárosi önkormányzat a gyermekvédelmi szakszolgáltatást

gyermekvédõ intézet vagy más, szakszolgáltatást nyújtó intézmény mûködte-

tésével biztosítja (a továbbiakban: területi gyermekvédelmi szakszolgálat).

(2) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat különösen:

a) a gyámhivatal megkeresésére

aa) elvégzi az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós

nevelésbe vett gyermek - egészségügyi, pedagógiai, gyógypedagógiai és

pszichológiai - vizsgálatát és javaslatot tesz a gyermek elhelyezésére,

ab) elhelyezési tervet készít az átmeneti és a tartós nevelésbe vett

gyermek tartós környezetének kialakítására, megváltoztatására,

b) gondoskodik a gyámi teendõk ellátásának segítésérõl és ennek érdekében

eseti gondnoki, vagyonkezelõ gondnoki, hivatásos gyámi hálózatot

mûködtet.

d) részt vesz a nevelõszülõk felkészítésében, szakmai segítésében, valamint

nevelõszülõi hálózatot mûködtet,

e) családgondozást és utógondozást végez - a gyermekjóléti szolgálattal

együttmûködve -, ha a gyermek gondozási helye nem otthont nyújtó

intézmény,

f) elõkészíti, illetve segíti a gyermek örökbefogadását, elvégzi az örökbe-

fogadni szándékozó személyek alkalmassági vizsgálatát,

g) elõkészíti, illetve segíti az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek

örök-befogadhatónak nyilvánítását, örökbefogadása elõkészítését, az

eljárás lebonyolítását,

h) ellátja a szaktanácsadással kapcsolatos feladatokat, valamint

i) a megyei, fõvárosi önkormányzat döntése alapján a gyermekek átmeneti

gondozását, és ideiglenes hatályú elhelyezését biztosító otthont

mûködtet.

HARMADIK RÉSZ

GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS

66. §

(1) Ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlõdéséhez szükséges

ellátás a szülô beleegyezésével nem biztosítható és ez a helyzet a gyermek

fejlôdését veszélyezteti, a települési önkormányzat jegyzôje, illetve a

gyámhivatal a veszélyeztetettség mértékétõl függõen köteles a 15. § (4)

bekezdésében felsorolt intézkedéseket megtenni.

(2) Ha a szülõk között házassági vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban

és a gyermek érdekében gyermekvédelmi gondoskodás látszik indokoltnak, a

bíróság haladéktalanul megkeresi a gyámhivatalt a szükséges intézkedések

megtétele iránt.

(3) Ha a bíróság a gyámhivatalnak a szülõi felügyelet megszüntetése, illetõleg

a gyermek elhelyezése iránti keresetét elutasítja, a gyermekvédelmi

gondoskodás más módját kell választani.

VIII. fejezet

Védelembe vétel

67. §

(1) Ha a szülõ a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások

igénybevételével megszüntetni nem tudja vagy nem akarja, de alaposan

feltételezhetô, hogy a gyermek fejlõdése a családi környezetben mégis

biztosítható, a települési önkormányzat jegyzõje a gyermeket védelembe veszi.

(2) A védelembe vétellel egyidejûleg a gyermek gondozásának folyamatos

segítése és ellátásának megszervezése, a szülôi nevelés támogatása érdekében a

települési önkormányzat jegyzõje a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat

családgondozóját rendeli ki és szükség esetén

a) kötelezi a szülõt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek

napközbeni ellátását,

b) kötelezi a szülõt, hogy gyermekével keressen fel valamely családvéde-

lemmel foglalkozó személyt vagy szervezetet,

c) kezdeményezi az illetékes háziorvosnál - súlyos veszélyeztetettség

esetén bármely orvosnál - a betegsége, illetve szenvedélybetegsége

következté-ben állandóan vagy idõszakosan kóros elmeállapotú szülõ, a

gyermekkel együttélõ más hozzátartozó orvosi vizsgálatát,

d) intézkedik a gyermek egészségét veszélyeztetõ körülmények

megszüntetésérõl az illetékes szervek bevonásával,

e) magatartási szabályokat állapít meg a gyermek számára kifogásolt

magatartásának megszüntetése érdekében,

f) figyelmezteti a szülõt helytelen életvezetésének, magatartásának követ-

kezményeire és felszólítja annak megváltoztatására.

(3) A családgondozó a védelembe vételkor a gyermekre vonatkozóan egyéni

gondozási-nevelési tervet készít, melyhez a települési önkormányzat megkere-

sésére a területi gyermekvédelmi szakszolgálat segítséget ad.

(4) A települési önkormányzat jegyzôje - kérelemre bármikor, hivatalból

félévenként - felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát, a családgondozó

tevékenységét. Ha a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét

megszüntetni nem lehet, a gyermek érdekében a gyermekvédelmi gondoskodás más

módját kell választani. Erre a jogkövetkezményre a szülõt figyelmeztetni kell.

(5) A védelembe vétel nem érinti a szülõ felügyeleti jogát.

68. §

(1) A települési önkormányzat jegyzõje védelembe veheti

a) a szabálysértési hatóság értesítése alapján a tanköteles, vagy

rendszeres iskolai oktatásban részesülõ, szabálysértést elkövetett

fiatalkorút,

b) a rendõrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a

bûncselek-mény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút,

c) a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a 14. évét be

nem töltött gyermeket,

és gondozásuk folyamatos segítése, a szülõi nevelés támogatása érdekében

részükre családgondozót rendel. A védelembe vétellel egyidejûleg a családi

kör-nyezetben történõ nevelésük elõmozdítása érdekében a 67. § (2) bekezdése

a) - f) pontjában meghatározott intézkedéseket teheti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védelembe vételre egyebekben a 67. § (3)

- (5) bekezdésében foglaltak az irányadók.

IX. fejezet

Családbafogadás

69. §

(1) A szülôi felügyeletet gyakorló mindkét szülô vagy a szülôi felügyeletet

egyedül gyakorló szülô kérelmére - a különélõ másik szülõ meghallgatásával - a

gyám-hivatal hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülõ egészségi állapota, indokolt

távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket meghatározott ideig más,

általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje,

feltéve, hogy a családbafogadás a gyermek érdekében áll.

(2) A családbafogadás ideje alatt a szülô felügyeleti joga szünetel.

(3) A családbafogadás a szülõ tartási kötelezettségét nem érinti.

(4) A gyámhivatal a kérelem benyújtásakor tájékoztatja a szülôt

jognyilatkozatának következményeirôl.

70. §

(1) A gyámhivatal a családbafogadáshoz akkor járul hozzá, ha a családbafogadó

szülô személyisége és körülményei alapján alkalmas a gyermek gondozására,

nevelésére, a gyámság ellátására, valamint e feladatok ellátását maga is

vállalja.

(2) A családba fogadó szülôt (szülõket) a gyámhivatal gyámul rendeli.

(3) A családbafogadás az alapul szolgáló ok elõrelátható fennállásáig tart. A

családbafogadást a gyámhivatal a gyám tájékoztatása alapján évente

felülvizsgálja.

(4) A szülôt megilleti a kapcsolattartás joga, valamint a gyermek sorsát

érintô lényeges kérdésekben való együttes döntési jog.

(5) Különösen indokolt esetben a gyámhivatal a szülõt feljogosíthatja a

vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyében a törvényes képviselet jogával.

(6) A családbafogadást meg kell szüntetni, ha azt a szülõ vagy a családba

fogadó szülõ kérte. Ha a családbafogadás oka továbbra is fenn áll, a

gyámhivatal a családbafogadás megszüntetését követõen a gyermekvédelmi

gondoskodás más formájáról intézkedik.

X. fejezet

Ideiglenes hatályú elhelyezés

71. §

(1) Ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlôdését családi

környezete vagy felügyelet nélkül maradása súlyosan veszélyezteti és emiatt a

gyermek azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzôje, a

gyám-hivatal, valamint a bíróság, a rendõrség, az ügyészség, a

büntetésvégrehajtási intézet parancsnoksága (a továbbiakban: beutaló szerv) a

szakellátás keretében a gyermeket ideiglenesen

a) a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélô szülônél, más

hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetôség,

b) a legközelebbi ideiglenes gondozási feladatokat is ellátó

nevelôszülônél, otthont nyújtó intézményben vagy más bentlakásos

intézményben

helyezi el és errôl haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhivatalt.

(2) A gyermeknek a gondozási helyre vitelérõl a beutaló szerv gondoskodik.

(3) Az ideiglenes hatályú elhelyezéstõl kezdõdõen a szülõ gondozási, nevelési

joga szünetel. A beutaló szerv határozata fellebbezésre való tekintet nélkül

azonnal végrehajtható.

72. §

(1) Az illetékes gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést követõen -

függet-lenül attól, hogy arra mely beutaló szerv intézkedése alapján került

sor - 15 napon belül megvizsgálja, hogy

a) megszüntethetõ-e az ideiglenes hatályú elhelyezés,

b) az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása

mellett fennállnak-e a gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve a

szülõi felügyelet megszüntetése iránti perindítás feltételei.

(2) A bíróság gyermekelhelyezéssel kapcsolatos döntésének az (1) bekezdés b)

pontjában meghatározott perindítással történõ megváltoztatására csak abban az

esetben kerülhet sor, ha a bíróság döntését követõen a körülmények lényegesen

megváltoztak.

73. §

(1) Ha a gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezés alapján azt állapítja

meg, hogy a szülõi felügyelet megszüntetésének okai nem állnak fenn, de a

gyermek fejlõdése a korábbi környezetében nincs biztosítva, 30 napon belül

pert indít a szülõ (szülõk) ellen a gyermeknek a különélõ másik szülõnél vagy

harmadik személynél történõ elhelyezése iránt.

(2) A gyámhivatal a per megindításával egyidejûleg megállapítja a szülõ

felügyeleti jogának szünetelését, a különélõ másik szülõ felügyeleti jogának

feléledését, vagy azt a személyt, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal

elhelyezték, a gyermek gyámjául rendeli.

74. §

(1) Ha a gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezés alapján azt állapítja

meg, hogy a szülõi felügyelet megszüntetésének okai fennállnak, 30 napon belül

pert indít a szülõ ellen a szülõi felügyeleti jog megszüntetése iránt, és a

perindítással egyidejûleg

a) megállapítja a különélõ másik szülõ szülõi felügyeleti jogának

feléledését és felhívja õt e joga gyakorlására, ha a gyermeket ideiglenes

hatállyal nála helyezték el,

b) a gyermek gyámjául rendeli azt a hozzátartozót vagy más személyt, akinél

a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték,

c) megállapítja a szülõ felügyeleti jogának szünetelését, és gyámot,

(hivatásos gyámot) rendel, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal

nevelõszülõnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben

helyezték el.

(2) A gyámhivatal az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott per

megindításával egyidejûleg megállapítja a szülõ felügyeleti jogának

szünetelését.

75. §

(1) A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést megszünteti, ha

a) megállapítja, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés feltételei nem

álltak fenn és a gyermek fejlõdése korábbi környezetében - szükség esetén

védelembe vétel mellett - biztosítható,

b) a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi,

c) a bíróság a szülõi felügyelet megszüntetése, illetve a gyermek

elhelyezé-sének megváltoztatása iránti perben jogerõsen döntött.

(2) A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést megváltoztatja, ha

megállapítja, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés feltételei fennálltak,

azonban a gyermek nevelõszülõnél, otthont nyújtó intézményben vagy más

bentlakásos intézményben történõ elhelyezését követõen van a gyermek

nevelésére alkalmas és azt vállaló különélõ másik szülõ, más hozzátartozó,

illetve más személy, akinél a gyermek ideiglenes hatállyal elhelyezhetõ.

XI. fejezet

Nevelésbe vétel

Átmeneti nevelésbe vétel

76. §

(1) A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek

fejlôdését a családi környezete veszélyezteti és veszélyeztetettségét az

alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe

vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható,

továbbá, ha a gyermek megfelelô gondozása a családján belül nem biztosítható.

Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejûleg a gyámhivatal a gyermeket

nevelôszülônél, vagy otthont nyújtó intézményben, illetve más bentlakásos

intézményben helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel.

(2) Az (1) bekezdés szerint átmeneti nevelésbe vett gyermek szülôjének szülôi

felügyeleti joga szünetel.

(3) Az átmeneti nevelésbe vétel addig biztosítja az egyéni elhelyezési terv

szerint a gyermek otthont nyújtó ellátását, amíg a gyermek családja képessé

válik a gyermek visszafogadására.

(4) A gyámhivatal a gyermek átmeneti nevelésbe vételérõl soron kívül határoz.

A határozat fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(5) A gyermeknek az otthont nyújtó ellátását biztosító személyhez, vagy

otthont nyújtó intézménybe, illetve más bentlakásos intézménybe vitelérõl a

gyámhivatal rendelkezése alapján a gyermek törvényes képviselõje vagy a

gyermeket gondozó más személy, illetve a települési önkormányzat jegyzõje

gondoskodik.

77. §

(1) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermek és a szülõ kapcsolatát, a

szülõnek a nevelõszülõvel, otthont nyújtó intézménnyel, illetve más

bentlakásos intézménnyel való együttmûködését, továbbá a szülõ magatartásában,

élet-vitelében és körülményeiben beálló változásokat folyamatosan figyelemmel

kíséri.

(2) Ha az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülõje kapcsolattartási jogával a

gyermek vagy a gyermeket gondozó személy sérelmére visszaél és magatar-tásával

a gyermek nevelését, testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlõdését

veszélyezteti, a gyermeket gondozó személy, illetve a gyermek gyámja

(hivatásos gyámja) kezdeményezheti a gyámhivatalnál, illetve a bíróságnál a

kapcsolattartási jog korlátozását, szüneteltetését vagy megvonását.

(3) Ha az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülõje neki felróhatóan, a gyermek

érdekét súlyosan sértõ módon nem mûködik együtt a gyermekét gondozó

nevelõszülõvel vagy intézménnyel, a gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá

magatartásán, életvitelén, körülményein a gyermek átmeneti nevelésének

megszüntetése céljából nem változtat, illetõleg, ha a szülõi felügyelet

megszün-tetésének egyéb oka valósult meg, a gyámhivatal pert indít a szülõ

ellen felügyeleti jogának megszüntetése iránt.

78. §

(1) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel feltételeinek fennállását a gyám

(hivatásos gyám) tájékoztatása alapján évente felülvizsgálja és ennek során

dönt az egyéni elhelyezési terv fenntartásáról vagy módosításáról.

(2) A gyámhivatal a szülõ kérelmére vagy hivatalból a gyermek átmeneti

nevelésbe vételét megszünteti, ha annak okai már nem állnak fenn.

(3) Megszûnik az átmeneti nevelésbe vétel, ha a gyermek tartós nevelésbe

került, vagy nagykorúvá vált.

Tartós nevelésbe vétel

79. §

(1) A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha

a) a szülô (szülõk) felügyeleti jogának megszüntetése miatt vagy más okból

a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülôje, feltéve, hogy a gyermek

nevelésérôl a Csjt. 95-97. §-a alapján kirendelt gyám útján nem lehet

gondoskodni,

b) a szülô a gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és

személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot,

feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhetô el a leendõ

örökbefogadó szülônél.

(2) A tartós nevelésbe vétellel egyidejûleg a gyámhivatal a gyermeket

nevelõszülõnél, vagy otthont nyújtó intézményben, illetõleg más bentlakásos

intézményben helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel.

(3) A tartós nevelésbe vétel a gyermek otthont nyújtó ellátását egyéni

elhelyezési terv szerint biztosítja - örökbefogadói családban, vagy ha ez nem

lehetséges nevelõszülõi családban, otthont nyújtó intézményben, illetve más

bentlakásos intézményben - és felkészíti a gyermeket az önálló életre.

(4) A gyámhivatal a gyermek tartós nevelésbe vételérõl soron kívül határoz. A

határozat - ha a gyermek még nincs a gondozási helyén - fellebbezésre való

tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(5) A gyermeknek az otthont nyújtó ellátást biztosító személyhez, vagy

intézménybe vitelérõl a települési önkormányzat jegyzõje gondoskodik.

(6) A gyámhivatal a tartós nevelésbe vételt a gyám (hivatásos gyám)

tájékoztatása alapján évenként felülvizsgálja.

80. §

(1) Megszûnik a tartós nevelésbe vétel, ha

a) a bíróság a szülõi felügyeletet visszaállította,

b) a gyermek a bíróság gyermek-elhelyezési döntését követõen más személy

gyámsága alá került,

c) a gyermeket örökbefogadták,

d) a gyermek nagykorúvá vált.

(2) A gyámhivatal a Csjt. 92. §-ának (3) bekezdése alapján kapcsolattartásra

feljogosított szülõ kérelmére a tartós nevelésbe vételt megszünteti, ha

a) a gyermek örökbefogadására nem került sor és

b) a szülõ személye és környezete alkalmas a gyermek nevelésére,

feltéve, hogy a megszüntetés a gyermek érdekében áll.

(3) A tartós nevelésbe vétel megszüntetésével egyidejûleg hatályát veszti a

szülõnek a Csjt. 48. §-ának (3) bekezdése alapján tett jognyilatkozata.

A gyermek gondozási helyének meghatározása

81. §

(1) A gyámhivatal az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós

nevelésbe vett gyermek gondozási helyét - a gyermek és az átmeneti nevelésbe

vett gyermek szülõjének meghallgatása után a települési önkormányzat

jegyzõjének javaslatára - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat szakmai

véleményének segítségével határozza meg.

(2) Az elhelyezési forma megválasztásakor a gyámhivatalnak figyelemmel kell

lennie a nevelés megkívánt folyamatosságára, a testvéreket megilletõ együttes

elhelyezésre, a gyermek nemzetiségi, vallási, és kulturális hovatartozására,

életkorára, egészségi állapotára, szocializációs szintjére, valamint a korábbi

lakóhelyétõl való távolságra.

(3) A gyermek tartós - családszerû - környezetének biztosításához az átmeneti

vagy tartós nevelésbe vétellel egyidejûleg, illetve legkésõbb az átmeneti vagy

tartós nevelésbe vételtõl számított 30 napon belül a területi gyermekvédelmi

szakszolgálat egyéni elhelyezési tervet készít, amelynek elfogadásáról a

gyámhivatal dönt.

(4) Az egyéni elhelyezési terv megvalósításában, a feladatok teljesítésében a

gyermek gondozója, gyámja (hivatásos gyámja), valamint az átmeneti nevelésbe

vett gyermek szülõje és a települési önkormányzat együttmûködik.

(5) A gyámhivatal a nevelésbe vétel évenkénti felülvizsgálata során dönt a (3)

bekezdésben meghatározott egyéni elhelyezési terv fenntartásáról vagy

módosításáról.

82. §

(1) A gyámhivatal a gyermek gondozási helyét hivatalból vagy kérelemre

megváltoztatja, ha

a) azok a körülmények, amelyekre elhelyezési döntését alapította, késõbb

lényegesen megváltoztak és ezért a gyermek nevelését az addigi

környezetében már nem, vagy nem megfelelõ módon lehet biztosítani,

b) a gondozási hely megváltoztatása a gyermek érdekében más okból

szükséges.

(2) A gyámhivatal a gondozási hely megváltoztatásáról tájékoztatja azt a

szülõt, akinek szülõi felügyeleti joga szünetel, valamint a gyermek otthont

nyújtó ellátását biztosító intézményt vagy személyt.

(3) A gyám (hivatásos gyám) felmentése vagy elmozdítása esetén a gyámhivatal

egyidejûleg új gyámot (hivatásos gyámot) rendel és - szükség esetén -

meghatározza a gyermek új gondozási helyét.

XII. fejezet

A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló egyes gyermek gyámsága

A gyám kirendelése és jogállása

83. §

(1) A gyámhivatal a gyermek részére gyámot rendel, ha

a) ideiglenes hatállyal nevelõszülõnél, otthont nyújtó intézményben vagy

más bentlakásos intézményben helyezték el a gyermeket és pert indított a

szülõi felügyelet megszüntetése iránt,

b) átmeneti vagy tartós nevelésbe vette a gyermeket.

(2) Gyámul rendelhetõ a gyámi feladatok ellátására alkalmas

a) nevelõszülõ,

b) gyermekotthon vezetõje,

ahol a gyermeket a gyámhivatal elhelyezte.

(3) Ha a gyámhivatal az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy

tartós nevelésbe vett gyermeket más bentlakásos intézményben helyezte el, vagy

ha a nevelõszülõ a Csjt. 100. §-ának (3) bekezdése alapján a gyámságot nem

vállalta, a gyámhivatal a gyermek számára a területi gyermekvédelmi

szakszolgálat részérõl erre kijelölt hivatásos gyámot rendeli ki. A hivatásos

gyám egyidejûleg legfeljebb 40 gyermek gyámságát látja el.

84. §

(1) Ha a gyámságot a 83. § (2) bekezdésében meghatározott gyám látja el, a

gyámra az e törvényben meghatározott kivételekkel a Csjt. gyámságra vonatkozó

rendelkezései az irányadóak.

(2) Ha a gyámi feladatokat a gyámhivatal által kirendelt nevelõszülõ vagy

gyermekotthon vezetõje látja el, a gyám a gyermek gondozója, nevelõje, törvé-

nyes képviselõje és - ha a gyámhivatal felhatalmazta - vagyonának a kezelõje.

(3) A gyámsággal járó jogok és kötelességek - ha a gondozás-nevelés

megkezdését a gyermek tartózkodási helye nem akadályozza - a gyámot a

kirendelõ határozat kézbesítését követõ naptól kezdve illetik meg, illetve

terhelik.

(4) A gyám tevékenységét a gyámhivatal irányítja és felügyeli, feladatainak

ellátásához a területi gyermekvédelmi szakszolgálat segítséget nyújt.

(5) A gyám mûködésérõl, a gyámsága alatt álló gyermek ügyeirõl félévente

írásban köteles tájékoztatást adni a gyámhivatalnak.

(6) Ha a gyám a jogaival visszaél, kötelességét elhanyagolja vagy olyan

cselekményt követ el, amely miatt a feladat ellátására méltatlanná válik, a

gyámhivatal a gyámot tisztségébõl elmozdítja.

(7) Ha alaposan feltételezhetõ, hogy a gyámot tisztségébõl el kell mozdítani

és a késedelem veszéllyel jár, a gyámhivatal a gyámot e tisztségébõl azonnali

hatállyal felfüggeszti.

(8) A gyámhivatal a (6) - (7) bekezdésben foglalt intézkedéseivel egyidejûleg

új gyámot rendel és - szükség esetén - meghatározza a gyermek új gondozási

helyét.

A gyermek gondozása és nevelése

85. §

(1) A gyám elõsegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlõdését,

nevelését és gondoskodik a gyermek teljes körû ellátásáról.

(2) Ha a gyám jogkörét nevelõszülõ látja el, a nevelõszülõ a gyermeket a saját

háztartásában gondozza és neveli.

(3) A gyámot a gyermek elhelyezésének joga nem illeti meg és a gyermek

gondozási helyét csak a gyámhivatal engedélyével változtathatja meg.

(4) A gyám a gyermekkel közösen választja meg a gyermek életpályáját,

figyelembe véve az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülõjének véleményét, a

gyermek képességeit, egyéb körülményeit. Az életpálya kijelölésével

kapcsolatos vitában a gyámhivatal dönt.

A gyermek képviselete

86. §

(1) A gyám joga és kötelessége, hogy a gyermeket személyi és - ha erre a

gyámhivatal felhatalmazta - vagyoni ügyeiben képviselje.

(2) A gyám nem adhat hozzájáruló nyilatkozatot a gyermek örökbefogadásához. A

gyám jognyilatkozatainak érvényességéhez szükséges a gyámhivatal jóváhagyása,

ha a jognyilatkozat a gyermek családi jogállására és az ezzel kapcsolatos

perindításra vonatkozik.

(3) A gyám kötelessége az otthonteremtési támogatás, valamint az utógondozói

ellátás iránti igény benyújtásának figyelemmel kísérése és segítése.

(4) A gyámhivatal a gyermek vagy a gyám kérésére, továbbá hivatalból eseti

gondnokot rendel ki a gyermek képviseletének ellátására, ha a gyám, mint

törvényes képviselõ, a gyermeket a Csjt. szerint nem képviselheti vagy ha a

különleges szakértelmet igénylõ ügyekben a gyám nem vállalkozik a gyermek

képviseletének ellátására.

(5) A gyámhivatal a (4) bekezdésben foglalt eseti gondnokot elsõsorban a

területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak ezzel a munkakörrel megbízott

dolgozói közül jelöli ki.

A gyermek vagyonának kezelése

87. §

(1) A gyámhivatal a gyámot - kérésére - felhatalmazhatja a gyermek vagyonának

kezelésével járó feladatok ellátására is.

(2) Nem szükséges a gyámhivatal felhatalmazása az olyan jognyilatkozat

érvényességéhez, amely a mindennapi élet szokásos szükségleteit biztosító

kisebb jelentõségû szerzõdések megkötésére irányul.

(3) A gyámhivatal vagyonkezelésre vonatkozó felhatalmazása a vagyon egészére,

vagy az ügyeknek meghatározott csoportjára vonatkozhat.

(4) A gyermek vagyonának kezelésére felhatalmazott gyám joga és kötelessége,

hogy feladatkörében védje a gyermek érdekeit, gondoskodjon a vagyon megfelelõ

hasznosításáról és a rendes vagyonkezelés szabályai szerint intézze ügyeit.

(5) A gyám a gyermek vagyonát leltár alapján veszi át.

(6) A gyermek saját keresményébõl a nevelõszülõi háztartás költségeihez nem

köteles hozzájárulni, a gyám a mûködése során felmerült kiadásainak

megtérítését a gyermektõl nem igényelheti.

88. §

(1) Ha a gyámhivatal a gyámot nem hatalmazta fel a gyermek vagyonának

kezelésével járó feladatok ellátására, a gyermek részére vagyonkezelõ eseti

gondnokot rendel, elsõsorban a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak ezzel

a munkakörrel megbízott dolgozói közül.

(2) A gyámhivatal elbírálja a gyám, illetve a vagyonkezelõ eseti gondnok

eseti, rendes, valamint végszámadását.

A hivatásos gyám jogállása

89. §

Ha a gyámságot a 83. § (3) bekezdésében meghatározott hivatásos gyám látja el,

feladataira a 84. § (4) - (8) bekezdésében, valamint a 90. §-ban meghatározott

kivételekkel a Csjt. gyámságra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

90. §

(1) Ha a gyám jogkörét a hivatásos gyám látja el, a gyermek gondozásával és

nevelésével kapcsolatos feladatokat a nevelõszülõ, otthont nyújtó intézmény,

illetve más bentlakásos intézmény biztosítja.

(2) A hivatásos gyámot a gyermek elhelyezésének joga nem illeti meg és a

gyermek gondozási helyét csak a gyámhivatal engedélyével változtathatja meg.

(3) A gyámhivatal hivatalból, továbbá a hivatásos gyám kérésére eseti

gondnokot rendel ki a gyermek képviseletének ellátására, ha a hivatásos gyám,

mint törvényes képviselõ, a gyermeket a Csjt. szerint nem képviselheti.

(4) A hivatásos gyám kötelessége az otthonteremtési támogatás, valamint az

utógondozói ellátás iránti igény benyújtásának segítése és figyelemmel

kísérése.

(5) A hivatásos gyám a mûködése során felmerült kiadásainak megtérítését a

gyermektõl nem igényelheti.

XIII. fejezet

Utógondozás elrendelése

91. §

(1) Az átmeneti és a tartós nevelés megszüntetése vagy megszûnése után -

legalább 1 évig - utógondozás keretében kell elõsegíteni a gyermek, a fiatal

felnõtt családi környezetébe való visszailleszkedését, illetve önálló életének

megkezdését.

(2) Az utógondozást - a gyermekjóléti szolgálattal együttmûködve - a

gyermekotthon, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat gyermekvédelmi

utógondozója végzi a karitatív és öntevékeny szervezetek közremûködésével.

92. §

(1) A gyámhivatal - a gyám (hivatásos gyám) javaslatára - a fiatal felnõtt

kérelmére elrendeli a további teljes körû utógondozói ellátását, ha

létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, nappali tagozaton

tanulmányokat folytat, illetve szociális bentlakásos intézménybe felvételét

várja.

(2) A fiatal felnõtt az (1) bekezdésben meghatározott esetben továbbra is a

nevelõszülõ háztartásában, illetve a gyermekotthonban vagy utógondozó

otthonban maradhat.

(3) Ha a fiatal felnõtt a megfelelõ határidõn belül az utógondozói ellátást

nem veszi igénybe és ennek okáról a nevelõszülõt vagy más otthont nyújtó

intézmény vezetõjét nem értesíti, az ellátást biztosító személy vagy intézmény

megkeresi az illetékes gyámhivatalt és kezdeményezi az ellátás megszüntetését.

(4) Az utógondozói ellátásban részesülõ munkaképes fiatal felnõtt köteles a

megyei, fõvárosi munkaügyi központtal együttmûködni. A fiatal felnõtt további

kötelességeit az intézmény házirendje állapítja meg.

(5) Megszûnik a fiatal felnõtt utógondozói ellátása

a) az ellátás megszüntetésére vonatkozó bejelentést követõ - a házirendben

meghatározott - idõ elteltével,

b) a 24. évének betöltésével.

(6) A gyámhivatal az utógondozói ellátást megszünteti, ha a fiatal felnõtt

a) ellátásának feltételei már nem állnak fenn,

b) ellátását áthelyezés miatt más intézmény biztosítja,

c) a házirendet többször súlyosan megsérti,

d) a nevelõszülõjével szemben elfogadhatatlan magatartást tanúsít.

NEGYEDIK RÉSZ

A GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA ÉS IRÁNYÍTÁSA

XIV. fejezet

A helyi önkormányzat feladatai

A települési önkormányzat feladatai

93. §

(1) A települési önkormányzat, fõvárosban a fõvárosi kerületi önkormányzat

feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és mûköd-

tetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése.

(2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a

rendszeres gyermekvédelmi támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást,

a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében a gyermekjóléti

szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti

gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehetõ ellátásokhoz való

hozzájutást.

(3) A települési önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási területe

a település lakosságára terjed ki, kivéve ha az intézményt társulás keretében

közösen tartják fenn, vagy ha az ellátást szerzõdésben vállalta más

önkormányzat lakosságára is kiterjedõen.

(4) Ha az intézmény ellátási területe a fenntartó önkormányzat illetékességi

területét meghaladja - eltérõ megállapodás hiányában - az ellátást valamennyi

jogosult számára azonos feltételek szerint kell biztosítani. E rendelkezést

kell alkalmazni az ellátás megszüntetése esetén is.

(5) Az intézményt fenntartó önkormányzat az intézménnyel nem rendelkezõ

önkormányzat kérésére az ellátást nem tagadhatja meg, ha e törvény hatályba-

lépésekor vagy külön megállapodásuk alapján már biztosított ellátást.

A megyei és a fõvárosi önkormányzat feladatai

94. §

(1) A megyei és a fõvárosi önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint

biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó szakellátás keretében az otthont

nyújtó ellátást, a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást, amelyek

biztosítására a települési önkormányzat nem köteles.

(2) A megyei és a fõvárosi önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási

területe a megyére, a fõvárosra kiterjed.

A feladatok ellátásának módja

95. §

(1) A személyes gondoskodás biztosítására kötelezettek feladatukat maguk vagy

az e törvényben foglaltak szerint más szervekkel, személyekkel történõ

szerzõdéskötés útján látják el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezések nem vonatkoznak a 101. §

(3)-(4) bekezdésében említett ellátásra.

(3) A helyi önkormányzat feladatai ellátásáról évente átfogó értékelést

készít, amelyet a képviselõtestület megtárgyal. Az értékelésrõl tájékoztatja a

megyei gyámhivatalt és az Országos Szociálpolitikai és Családvédelmi

Intézetet.

Ellátási szerzôdés

96. §

(1) Az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátást vagy

egyes körülhatárolható és elkülöníthetõ feladatok ellátását a helyi

önkormányzat, valamint az állami szerv nem állami szervvel kötött ellátási

szerzôdés útján is biztosíthatja.

(2) Ha az ellátási szerzõdés alapján a feladat ellátásban vallásilag vagy

világnézetileg elkötelezett nem állami szerv mûködik közre, a megállapodás

megkötése nem mentesíti a helyi önkormányzatot, valamint az állami szervet a

feladatellátási kötelezettség alól azon gyermek tekintetében, akinek szülõje

nem kívánja a nem állami szerv szolgáltatását igénybe venni.

(3) Az ellátási szerzõdés tartalmát a felek szabadon állapítják meg azzal,

hogy a szerzõdés az Szt. 121. §-ában meghatározottakon túl tartalmazza

a) azt az idõszakot, amelyre a szerzõdést kötötték, amely idõszak a

bentlakásos gyermekintézmény esetén nem lehet kevesebb 5 évnél,

b) a szolgáltatást végzõ nem állami szerv nyilatkozatát a nyilvántartási

kötelezettség, az adatkezelés és az adatvédelem ismertetésére és

betartására.

(4) Az ellátási szerzõdés létrejöttét a helyben szokásos módon közzé kell

tenni.

A gyermekvédelmi vállalkozás

97. §

(1) A jogszabályban meghatározott feltételekkel bármely természetes és jogi

személy, ideértve ezek jogi személyiség nélküli társaságait is (a

továbbiakban: vállalkozó) a gyermekek védelmét biztosító szolgáltató

tevékenységet folytathat, ilyen intézményt, helyettes szülõi és nevelõszülõi

hálózatot, gyermekjóléti szolgálatot, területi gyermekvédelmi szakszolgálatot

(a továbbiakban együtt: gyermekvédelmi vállalkozás) létesíthet és tarthat

fenn.

(2) Gyermekvédelmi vállalkozás keretében nem végezhetô olyan szolgáltató

tevékenység, amelyet jogszabály kizárólagosan állami szerv hatáskörébe utal.

98. §

(1) A gyermekvédelmi vállalkozásra - az e törvényben foglalt kivételekkel - a

szociális vállalkozásra vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

(2) Gyermekvédelmi vállalkozás keretében szolgáltató tevékenységet a külön

jogszabályban meghatározott képesítésû személy végezhet.

(3) A gyermekvédelmi vállalkozásnak meg kell felelnie az e törvényben és a

szakmai szabályokban foglalt követelményeknek.

99. §

A 98. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén szükséges mûködési

engedélyt

a) gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása esetén a

gyermekvédelmi vállalkozás helye szerint illetékes települési

önkormányzat jegyzôje,

b) az a pontban nem szabályozott szolgáltató tevékenység esetén a

gyermekvédelmi vállalkozás helye szerint illetékes megyei gyámhivatal (az

a) és b) pont a továbbiakban együtt: mûködést engedélyezõ szerv)

adja ki.

100. §

(1) A mûködést engedélyezõ szerv a gyermekvédelmi vállalkozás szakmai

tevékenységét a külön jogszabályban foglaltak szerint ellenõrzi.

(2) A mûködést engedélyezõ szerv a gyermekvédelmi vállalkozás tevékeny-ségének

felfüggesztését, illetve megszüntetését rendeli el, ha a tevékenység

a) nem felel meg az engedélyezés alapjául szolgáló követelményeknek,

illetve a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik,

b) jogszabályba ütközik vagy mások jogát, jogos érdekét sérti.

(3) A gyermekvédelmi vállakozás tevékenységének felfüggesztése elõtt 30 napos

határidõ biztosításával fel kell hívni a vállalkozót - a fenntartó egyidejû

tájékoztatása melleltt - a kifogásolt tevékenység megszüntetésére, illetve a

hiányosságok pótlására. Ha a vállalkozó, illetve a fenntartó a megadott

határidõn belül nem intézkedett és a törvénysértés oka nem szûnt meg, a

mûködést engedélyezõ szerv a mûködési engedélyt visszavonja.

XV. fejezet

A népjóléti miniszter feladatai

101. §

(1) A népjóléti miniszter ellátja a gyermekek védelmét biztosító feladatok

ágazati irányítását.

(2) A népjóléti miniszter az (1) bekezdésben foglalt ágazati irányító

jogkörében

a) meghatározza a gyermekek védelmét biztosító feladatok szakmai, képesí-

tési követelményeit, a feladatok törvényességi és szakmai ellenôrzési

rendjét,

b) létrehozza és fenntartja az országos szakmai intézeteket,

kollégiumokat,

c) ellátja a gyámhivatalok szakmai felügyeletével és irányításával

kapcsolatos feladatokat,

d) megszervezi a különleges ellátást igénylõ gyermekek gondozását biztosító

intézményhálózatot,

e) biztosítja a gyermekek védelmét szolgáló feladatok tudományos kutatása-

inak és nemzetközi szakmai kapcsolatainak fejlesztési feltételeit,

f) kezdeményezi - az érintett miniszterekkel együttmûködve - a külföldön

ellátatlanul maradt gyermekekrõl való gondoskodás iránti intézkedések

megtételét,

g) összehangolja és szervezi a gyermekek védelmét biztosító rendszer

irányításához és egységes mûködéséhez szükséges nyilvántartási és

információs rendszert.

(3) A népjóléti miniszter gondoskodik a bíróság által javítóintézeti nevelésre

utalt vagy oda elõzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorú bûnelkövetõk

nevelésének feltételeirõl, ennek érdekében javítóintézeteket tart fenn és - az

igazságügyi miniszterrel együttesen - ellátja a felügyeletükkel kapcsolatos

feladatokat.

(4) A népjóléti miniszter a megyei gyámhivatal mellett mûködõ hivatásos

pártfogók útján biztosítja a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV.

törvény 119. §-a alapján szükségessé vált pártfogói felügyelet végrehajtását

és - az igazságügyi miniszterrel együttesen - ellátja az ágazati

irányításukkal kapcsolatos feladatokat.

Az Országos Szociálpolitikai és Családvédelmi Intézet

102. §

Az Országos Szociálpolitikai és Családvédelmi Intézet továbbképzõ, tudományos

és módszertani intézmény. Az Intézet ellátja a szakmai módszertani

ellenõrzéssel, a tudományos kutatás támogatásával, a nemzetközi kapcsolatokkal

összefüggõ, valamint a tevékenységi körébe tartozó szakértõi és speciális

szolgáltató feladatokat.

A Család- és Gyermekvédelmi Szakmai Kollégium

103. §

(1) A Család- és Gyermekvédelmi Szakmai Kollégium (a továbbiakban: Kollégium)

a népjóléti miniszter tanácsadó, véleményezõ és javaslattevõ testülete.

(2) A Kollégium mûködési feltételeit a népjóléti miniszter az Országos

Szociálpolitikai és Családvédelmi Intézet útján biztosítja.

XVI. fejezet

Az intézmény fenntartójának irányítási jogköre

104. §

(1) A gyermekek védelmét ellátó intézmény fenntartója:

a) dönt az intézmény gazdálkodási körérõl, átszervezésérõl, megszün-

tetésérõl, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról,

b) meghatározza az intézmény költségvetését, valamint az intézményi

térítési díjat,

c) ellenõrzi az intézmény gazdálkodását és mûködésének törvényességét,

d) jóváhagyja az intézmény szervezeti és mûködési szabályzatát, szakmai

programját,

e) értékeli a szakmai munka eredményességét,

f) gondoskodik a szakemberek továbbképzésérõl.

(2) A fenntartó a szervezeti és mûködési szabályzat jóváhagyását akkor

tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért. A szakmai program jóváhagyását akkor

tagadhatja meg, ha az nem felel meg az e törvényben, valamint a szakmai

jogszabályokban elõírt követelményeknek.

(3) A fenntartó a törvényesség biztosítása érdekében ellenõrzi a házirend,

valamint más belsõ szabályzatok jogszerûségét.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott ellenõrzés eredményeképpen a fenntartó

felhívja az intézmény vezetõjét a jogszabálysértés orvoslására, illetve annak

ered-ménytelensége esetén a jogsértõ házirendet vagy szabályzatot

megsemmisíti.

(5) Az intézmény a szakmai munka eredményességének érdekében folyamatosan

köteles együttmûködni a fenntartóval és indokolt esetben köteles átfogó

értékelést adni tevékenységérõl.

(6) A fenntartónak a (3) és (5) bekezdésben megfogalmazott jogköre nem

sértheti az intézmény szakmai programjában meghatározott önállóságát.

ÖTÖDIK RÉSZ

A GYÁMÜGYI IGAZGATÁS SZERVEZETE ÉS FELADATA

XVII. fejezet

A gyámügyi igazgatás szervei

105. §

(1) Az e törvényben meghatározott gyámügyi feladatok, a hivatásos pártfogói

feladatok ellátása és irányítása, továbbá a gyermekek védelmét biztosító

ellátórendszer mûködésének ellenõrzése állami feladat.

(2) Az állam az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat

a) a települési önkormányzat jegyzõje,

b) a városi és megyei gyámhivatal,

c) a megyei gyámhivatal mellett mûködõ hivatásos pártfogók

útján látja el.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok felügyeletét a népjóléti

miniszter gyakorolja.

106. §

(1) Gyámügyi igazgatási ügyekben elsõfokon jár el

a) a települési önkormányzat jegyzõje,

b) a városi gyámhivatal.

(2) A kijelölt városi gyámhivatal feladat- és hatásköreit kormányrendeletben

meghatározott illetékességi területén a településekre kiterjedõen is ellátja.

(3) A városi gyámhivatal az e törvényben meghatározott kivételekkel ellátja

mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály az elsõfokú gyámhatóság hatás-

körébe utal.

(4) A gyámügyi igazgatási ügyekben másodfokon jár el a megyei gyámhivatal.

XVIII. fejezet

A települési önkormányzat jegyzõjének feladat- és hatásköre

107. §

A települési önkormányzat jegyzõje:

a) teljes hatályú apai elismerõ nyilatkozatot vesz fel,

b) külön jogszabályban meghatározott esetben ügygondnokot, eseti gondnokot

rendel ki, a kirendelt gondnokot felmenti, továbbá megállapítja

munkadíját,

c) a gyámhivatal felkérésére a gyámsági és gondnoksági ügyekben leltározási

feladatokat végez, környezettanulmányt készít, valamint közremûködik a

gyámhivatali határozat végrehajtásában,

d) felveszi a szülõ nyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen

személy általi örökbefogadásához,

e) dönt a gyermek védelembe vételérõl és annak megszüntetésérõl,

f) a gyermeket azonnali intézkedést igénylõ esetben a különélõ másik

szülõnél, más hozzátartozónál, vagy más alkalmas személynél, illetve

nevelõszülõnél vagy más, otthont nyújtó intézményben helyezi el,

g) a 132. § szerint szakértõt rendel ki és ment fel, továbbá megállapítja a

szakértõi díjat,

h) dönt a 99. § a) pontja szerinti gyermekvédelmi vállalkozás mûködésének

engedélyezésérõl.

XIX. fejezet

A gyámhivatal feladat- és hatásköre

108. §

(1) A gyámhivatal az illetékességi területén az e törvényben, valamint külön

jogszabályban meghatározott feladat- és hatásköröket gyakorolja.

(2) A gyámhivatal

a) ellenõrzi a személyes gondoskodást nyújtó ellátást,

b) ellenõrzi a gyámügyi igazgatási feladatok ellátását,

c) véleményezi az ellátórendszer átalakítására vonatkozó javaslatokat,

d) közremûködik a képzési, továbbképzési feladatok ellátásában,

e) elsõfokú hatósági jogkört gyakorol a törvényben vagy kormányrendelet-ben

megállapított ügyekben,

f) felettes szervként jár el a törvényben vagy kormányrendeletben meg-

állapított gyámügyi igazgatási hatósági ügyekben,

g) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb

közigazgatási feladatokat.

A városi gyámhivatal feladat- és hatásköre

109. §

A városi gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében

a) elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélõ másik szülõnél,

más hozzátartozónál, vagy alkalmas más személynél, illetve

nevelõszülõnél, vagy más, otthont nyújtó intézményben,

b) megállapítja a szülõi felügyeleti jog feléledését,

c) dönt a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés

megszün-tetésérõl és megváltoztatásáról,

d) átmeneti nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejûleg gyámot (hivatásos

gyámot) rendel,

e) tartós nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejûleg gyámot (hivatásos

gyámot) rendel,

f) dönt az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról,

g) figyelemmel kíséri az átmeneti nevelésbe vett gyermek és a szülõ

kapcsolatának alakulását, a szülõnek a gondozó személlyel vagy

intézménnyel való együttmûködését,

h) dönt a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételének megszün-

tetésérõl,

i) dönt az utógondozás elrendelésérõl,

j) dönt a gondozási díjfizetési kötelezettség megállapításáról, illetve

meg-szüntetésérõl,

k) megállapítja az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek lakóhelyét.

110. §

A városi gyámhivatal a pénzbeli támogatásokkal kapcsolatban dönt

a) az otthonteremtési támogatás megállapításáról,

b) a gyermektartásdíj megelõlegezésérõl.

111. §

A városi gyámhivatal a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében

a) teljes hatályú apai elismerõ nyilatkozatot vesz fel,

b) megállapítja a gyermek családi és utónevét,

c) hozzájárul - cselekvõképtelen jogosult esetén - a családi jogállás

megállapítására irányuló per megindításához és egyidejûleg eseti

gondnokot rendel.

112. §

A városi gyámhivatal az örökbefogadással kapcsolatban

a) dönt a gyermeket örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról, és

kérelemre elrendeli az örökbefogadásra alkalmas személyek nyilvántartásba

való felvételét,

b) dönt a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításáról,

c) elbírálja és jóváhagyja a szülõnek azon jognyilatkozatát, amelyben

hozzá-járul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához,

d) dönt az örökbefogadás engedélyezésérõl,

e) dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról,

f) kérelemre felvilágosítást adhat a vérszerinti szülõ adatairól.

113. §

(1) A városi gyámhivatal pert indíthat, illetve kezdeményezhet

a) a gyermek elhelyezése, illetve kiadása,

b) a gyermeket megilletõ tartási követelés érvényesítése,

c) a szülõi felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása,

d) a gyermek örökbefogadásának felbontása,

e) a cselekvõképességet érintõ gondnokság alá helyezés és annak

megszüntetése,

f) a számadási kötelezettség, illetve a számadás helyességének meg-

állapítása

iránt.

(2) A városi gyámhivatal feljelentést tesz

a) a gyermek veszélyeztetése vagy a tartás elmulasztása,

b) a gyermek sérelmére elkövetett bûncselekmény

miatt.

114. §

A városi gyámhivatal a szülõi felügyeleti joggal, illetve a

gyermektartásdíjjal kapcsolatban

a) dönt a gyermek és a szülõ kapcsolattartásáról,

b) intézkedik a bíróság, valamint a gyámhivatal által szabályozott

kapcsolat-tartás végrehajtásáról,

c) dönt a szülõ jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges jóváha-

gyásról,

d) dönt a szülõi felügyeleti jogkörbe tartozó olyan kérdésrõl, amelyben a

szülõi felügyeletet együttesen gyakorló szülõk nem jutottak egyetértésre,

e) hozzájárul a gyermek családba fogadásához,

f) jóváhagyja a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilat-

kozatot,

g) engedélyezi a gyermek részére a szülõi ház vagy a szülõk által kijelölt

más tartózkodási hely elhagyását, illetve a feltételek megváltozása

esetén visszavonja az e tárgyban kiadott engedélyt ,

h) dönt a gyermek házasságkötésének engedélyezésérõl,

i) eljár a külföldön lakó, vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti

igényével kapcsolatos ügyben.

115. §

A városi gyámhivatal a gyámsággal és gondnoksággal kapcsolatban

a) a gyermek részére gyámot, hivatásos gyámot rendel,

b) ideiglenes gondnokot, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel,

c) irányítja és felügyeli a gyám, a hivatásos gyám tevékenységét,

d) felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a gyámot, a gondnokot,

e) külön jogszabályban meghatározott esetekben eseti gondnokot, zárgond-

nokot, ügygondnokot, az ügyeinek vitelében akadályozott személy

képviseletére és méhmagzat részére gondnokot rendel és ment fel, továbbá

megállapítja a munkadíjukat.

116. §

A városi gyámhivatal a vagyonkezeléssel kapcsolatban

a) dönt a gyermekek és gondnokoltak készpénz-vagyonának gyámi fenntartásos

betétben vagy folyószámlán történõ elhelyezésérõl, illetve az elhelyezett

pénz felhasználásáról, államilag garantált értékpapírba vagy biztosítási

kötvénybe történõ befektetésérõl, letétben kezelésérõl, valamint egyéb

tárgyak letétbe helyezésérõl,

b) dönt a gyám, a gondnok vagyon- és bérlakás kezeléséhez kapcsolódó

jognyilatkozata érvényességéhez szükséges jóváhagyásról,

c) rendszeres felügyelete alá vonhatja a vagyonkezelést, ha a szülõk a

gyermek vagyonának kezelése tekintetében kötelességüket nem teljesítik,

d) elbírálja a rendszeres és az eseti számadást, meghatározott esetekben a

végszámadást,

e) közremûködik a gyermekek, gondnokoltak ingó- és ingatlan vagyonával és

vagyonértékû jogával kapcsolatos ügyekben,

f) közremûködik a hagyatéki eljárásban.

117. §

A városi gyámhivatal a 132. § szerint szakértõt rendel és ment fel, továbbá

megállapítja a szakértõi díjat.

A megyei gyámhivatal feladat- és hatásköre

118. §

(1) A megyei gyámhivatal ellátja az illetékességi területéhez tartozó

települési önkormányzat jegyzõjének, a városi gyámhivatalnak szakmai

irányítását és felügyeletét, illetõleg másodfokú hatósági jogkört gyakorol a

települési önkormányzat jegyzõjének, a városi gyámhivatalnak gyámügyi hatósági

ügyeiben.

(2) A megyei gyámhivatal - a helyi önkormányzat egyetértésével - kezdeményez-

heti az Országos Szociálpolitikai és Családvédelmi Intézetnél az alapellátást,

illetve a szakellátást nyújtó gyermekintézmények közül a szakmai módszertani

és továbbképzési feladatokat ellátó intézmények kijelölését.

(3) A megyei gyámhivatal - az egészségügyi szakfelügyelet kivételével - az

Országos Szociálpolitikai és Családvédelmi Intézet, vagy az általa kijelölt

területi szakmai módszertani feladatokat ellátó intézmény bevonásával

ellenõrzi az alapellátást, illetve a szakellátást nyújtó gyermekintézmények

mûködését, és felügyeli a nem állami szervek által fenntartott intézmények

mûködését.

119. §

A megyei gyámhivatal a 118. §-ban meghatározott feladatok ellátása során

jogosult

a) tájékoztatást, iratokat, információkat kérni és a helyszínen

tájékozódni,

b) szakmai koordinációs értekezletet összehívni.

120. §

(1) A megyei gyámhivatal elsõfokon dönt a 99. § b) pontja szerinti

gyermekvédelmi vállalkozás mûködésének engedélyezési ügyeiben.

(2) A megyei gyámhivatal - a népjóléti miniszter által meghatározottak szerint

- közremûködik az ágazati képzések, továbbképzések szervezésében.

121. §

(1) A megyei gyámhivatal - az Országos Szociálpolitikai és Családvédelmi

Intézet vagy a Család- és Gyermekvédelmi Szakmai Kollégium bevonásával -

véleményezi az önkormányzati ellátórendszerek átalakítására vonatkozó

javaslatokat, szükség esetén kezdeményezi a javaslatok megváltoztatását.

(2) A helyi önkormányzat köteles elõzetesen kikérni a megyei gyámhivatal

véleményét, ha

a) személyes gondoskodást nyújtó intézményt kíván megszüntetni, illetõleg

annak ellátási területét vagy az ellátási kötelezettség terjedelmét

változtatja meg,

b) az ellátórendszer mûködését szolgáló vagyont más célra kívánja

felhasználni,

c) az e törvényben vagy külön jogszabályban nem szabályozott új ellátást

kíván bevezetni.

122. §

A megyei gyámhivatal mellett mûködõ hivatásos pártfogó ellátja a fiatalkorú

pártfogói felügyeletét.

XX. fejezet

A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás fõbb szabályai

123. §

Az ellátásra jogosultság, a jogosultak jogainak és kötelezettségeinek

megállapítására, a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásra az államigazgatási

eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit - az

e törvényben meghatározott eltérésekkel - kell alkalmazni.

Általános illetékesség

124. §

(1) Az eljárásra az a települési önkormányzat képviselõtestülete, jegyzõje

vagy az a gyámhivatal (a továbbiakban: eljáró szerv) illetékes, amelynek a

területén a gyermek szülõi felügyeletet gyakorló szülõjének, gyámjának, az

ügyei vitelében akadályozott, illetõleg a cselekvõképességet érintõ gondnokság

alatt álló személy gondnokának a lakóhelye van.

(2) Ha a szülõi felügyeletet együttesen gyakorló szülõk bejelentett lakása

különbözõ illetékességi területen található, az eljáró szerv illetékességét a

gyermek bejelentett lakóhelye határozza meg. Ha a gyermek bejelentett

lakóhelye egyik szülõjének lakóhelyével sem azonos, az a szerv jár el,

amelynek területén az anya lakóhelye található.

(3) Lakóhely hiányában - az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint - az

eljáró szerv illetékességét a tartózkodási hely határozza meg.

(4) Belföldi lakóhely hiányában, vagy ha a tartózkodási hely ismeretlen, az

eljáró szerv illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhely határozza meg,

ennek hiányában az eljárásra a fõvárosi fõjegyzõ illetékes.

Egyéb illetékesség

125. §

(1) Bármely települési önkormányzat képviselõtestülete köteles az arra

rászoruló gyermek részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatást biztosítani, ha

ennek hiányában a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyeztetné. Az

ellátást biztosító települési önkormányzat haladéktalanul értesíti az

illetékes települési önkormányzatot, amelytõl követelheti a kifizetett

támogatás megtérítését.

(2) Bármely települési önkormányzat jegyzõje, illetve bármely gyámhivatal

köteles - a törvényi feltételek fennállása esetén - intézkedni a gyermek

ideiglenes hatályú elhelyezése iránt, melyrõl haladéktalanul értesíti az

illetékes gyámhivatalt.

(3) Ha a szülõ a gyermek örökbefogadásához úgy ad hozzájáruló nyilatkozatot,

hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri, a nyilatkozat

felvételére bármely települési önkormányzat jegyzõje, illetve bármely

gyámhivatal illetékes.

(4) Ha a gyermeknek, illetve az ügyei vitelében akadályozott vagy cselekvõ-

képességet érintõ gondnokság alatt álló személynek nincs törvényes

képviselõje, illetve annak kiléte nem állapítható meg, az eljárásra az a szerv

illetékes, amelynek területén a gyámrendelés, illetve gondnokrendelés

szükségessé vált.

(5) Az ideiglenes gondnok rendelésével, mûködésével és felmentésével, valamint

a gondnokság alá helyezés iránti perrel kapcsolatos eljárásra a gondnokság alá

helyezendõ személy állandó lakóhelye szerinti gyámhivatal az illetékes.

(6) Méhmagzat részére az a gyámhivatal illetékes gondnokot rendelni, amelynek

területén az anya lakóhelye van.

(7) Eseti gondnok rendelésére az a települési önkormányzat jegyzõje, illetve

az a gyámhivatal illetékes, amelynek területén a gondnok mûködésére szükség

van.

(8) Ha a 16. évét betöltött gyermek kíván házasságot kötni, az elõzetes

engedélyt bármelyik házasulandó fél lakóhelye szerinti gyámhivatal megadhatja.

(9) Ha a gyermek a gyámhivatal engedélyével a szülõi házat elhagyta, ezt

követõen a gyámhivatal illetékességét a gyermek lakóhelye határozza meg.

126. §

(1) Ha a gyermeket a gyámhivatal ideiglenes hatállyal a különélõ másik

szülõnél, másik hozzátartozónál vagy arra alkalmas más személynél helyezte el,

az illetékesség nem változik a gyermek elhelyezésére irányuló per jogerõs

befejezéséig.

(2) Ha a gyermeket átmeneti nevelésbe vették, a gyámhivatal illetékessége

mindaddig fennáll, ameddig a gyermek lakóhelye nem változik meg. Ha a gyermek

lakóhelye megváltozik, a gyámhivatal illetékességét a gyermek lakóhelye

határozza meg.

(3) A gyámhivatal illetékessége a tartós nevelésbe vétel fennállása alatt nem

változik.

(4) A szülõi felügyelet megszüntetése iránt pert indító gyámhivatal illetékes

a gyermek tartós nevelésbe vételére is.

(5) Ha az örökbefogadás felbontásakor az örökbefogadott nagykorú, az

illetékességet lakóhelye, ennek hiányában az örökbefogadó lakóhelye határozza

meg.

(6) Ha a fiatalkorú nem a lakóhelyén tartózkodik, illetve a bíróság és - a

vádemelés elhalasztása esetén - az ügyész magatartási szabályként tartózkodási

helyéül nem a lakóhelyét állapította meg, a pártfogó felügyeletet a

tartózkodási hely szerint illetékes hivatásos pártfogó látja el.

Egyéb eljárási szabályok

127. §

(1) A települési önkormányzat jegyzõje, vagy a gyámhivatal - ha jogszabály

másképp nem rendelkezik - a hatáskörébe tartozó ügyekben az eljárást

hivatalból is megindíthatja.

(2) Az eljárásban a képviseleti jogosultságot közokirattal [a polgári perrend-

tartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 195. § (1) és (2)

bekezdés)] vagy teljes bizonyító erejû magánokirattal [Pp. 196. § (1)

bekezdés)] kell igazolni.

128. §

A gyámügyi eljárásban meg kell hallgatni a szülõt és más törvényes képviselõt,

a gondozót, a gyermek más közeli hozzátartozóit, a korlátozottan cselekvõképes

személyt és az ítélõképessége birtokában levõ cselekvõképtelen gyermeket,

továbbá minden esetben azt, akivel szemben kötelezettséget kívánnak

megállapítani. A meghallgatást mellõzni lehet, ha a meghallgatás miatti

késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna.

129. §

(1) Az eljáró szerv az eljárásban mindenkor vizsgálja a kérelmezõ

állampolgárságát, jogállását, valamint személyes jogát.

(2) Az eljáró szerv az ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezõt

kötelezheti arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék,

illetve azokat igazolja.

(3) A gyermek szülõje és más törvényes képviselõje, gondozója kötelezhetõ

arra, hogy saját vagy gyermeke egészségi állapotáról, munkavégzésérõl,

tanulói, hallgató jogviszonyáról nyilatkozzék, azokat igazolja.

130. §

(1) Ha az eljáró szerv a kérelmezõ vagyoni, szociális, egészségügyi,

kulturális, lakás- vagy egyéb körülményeinek tisztázására helyszíni szemlét

tart, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat

jegyzõkönyvben (a továbbiakban: környezettanulmány) köteles rögzíteni.

(2) Az eljáró szerv az eljárásban felhasználhat más hatóság, illetõleg

családvédelemmel foglalkozó más szerv vagy személy által készített környezet-

tanulmányt is, feltéve, hogy annak elkészítése óta 3 hónap még nem telt el.

(3) A gyámhivatal megkeresheti a települési önkormányzat jegyzõjét, hogy a

kérelmezõnek az (1) bekezdésben megjelölt körülményeirõl készítsen környezet-

tanulmányt.

(4) Az eljáró szerv a bíróság és az ügyészség megkeresésére

környezettanulmányt készít.

(5) Az ellátásban részesülõ az ellátásra való jogosultság feltételeit érintõ

lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni

az eljáró szervet.

131. §

(1) A helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátásoknál az igazolás és a

nyilatkozat tartalmát, benyújtásának részletes szabályait, a

jövedelemszámításnál irányadó idõszakot a helyi önkormányzat rendeletben

szabályozza.

(2) A jövedelemszámításnál irányadó idõszak - ha a törvény másképpen nem

rendelkezik - a havonta rendszeresen mérhetõ jövedelmeknél a 6 hónapot, egyéb

jövedelmeknél pedig az 1 évet nem haladhatja meg.

(3) A pénzbeli és természetbeni ellátás - jogerõs megállapítása esetén - a

kérelem benyújtásától esedékes.

132. §

(1) Ha az ügyben a gyermek személyiségével kapcsolatos jelentõs tény vagy

körülmény megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértõként elsõ-

sorban nevelési tanácsadót, szakértõ- és rehabilitációs bizottságot,

pszichiátriai szakellátó intézményt vagy családvédelemmel foglalkozó szervet,

illetve szakértõi névjegyzékbe felvett személyt kell megkeresni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a települési önkormányzat

jegyzõje, a gyámhivatal arra kötelezi a szülõt vagy a törvényes képviselõt,

hogy a gyermekkel keresse fel a szakértõként kirendelt szervet vagy személyt

és közremûködésével járuljon hozzá a szakértõi vizsgálat eredményességéhez.

133. §

(1) Az e törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy az e törvény

rendel-kezéseinek megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni.

(2) Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszemûen igénybe vevõt kötelezni kell

a pénzbeli ellátás visszafizetésére, természetbeni ellátás esetén a

pénzegyenérték megfizetésére, személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az

intézményi térítési díj összegének megfizetésére (a továbbiakban: megtérítés).

(3) A folyamatosan nyújtott ellátás megtérítését legfeljebb egy évre

visszamenõ-legesen lehet elrendelni.

(4) Az ellátás megtérítését az eljáró szerv az igénybevétel

jogosulatlanságáról való tudomásszerzéstõl számított 3 hónapon belül

rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtõl,

illetve az ellátás megszûnésétõl egy év már eltelt.

(5) Az eljáró szerv a megtérítést méltányosságból elengedheti, illetve

csökkentheti.

HATODIK RÉSZ

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

XXI. fejezet

Adatkezelés

Általános szabályok

134. §

(1) A gyermekek védelmét biztosító feladat- és hatáskört gyakorló szerv (a

továbbiakban: adatkezelõ szerv) az e törvényben szabályozott feladatai

ellátásához a 135-136. §-ban felsorolt adatkörben személyes adatokat kezelhet.

(2) Az adatkezelõ szerv gondoskodik arról, hogy a személyes adatok védelmének

biztosítása érdekében

a) az érintett - ha törvény kivételt nem tesz - az adataihoz

hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez

való jogát,

b) a tárolt adatokat töröljék, ha azok oka e törvény rendelkezése szerint

megszûnt.

(3) Az adatkezelõ szerv biztosítja az adatok védelmét a véletlen vagy

szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással,

nyilvánosságra kerüléssel szemben, és azt, hogy azokhoz arra jogosulatlan

szerv vagy személy ne férjen hozzá.

(4) E törvény felhatalmazása alapján az adatkezelésre jogosult szerv a kezelt

adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatja,

azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat.

(5) A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási eljárás során a hatáskört gyakorló

szerv a jogosultság megállapításához adatot kérhet a polgárok személyi adatait

és lakcímét nyilvántartó szervtõl.

(6) A személyes adatok felhasználására a népjóléti miniszter, a helyi

önkormányzat, a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási hatáskört, illetve

szociális hatáskört gyakorló szerv, a személyes gondoskodást nyújtó személy és

intézmény, közoktatási és felsõoktatási intézmény, igazságszolgáltatási és

ingatlan-nyilvántartási szerv, valamint pénzintézet, külföldi hatóság és

bíróság jogosult e törvényben meghatározott módon és mértékben.

(7) Az e törvény alapján elrendelt adatkezelésre és az adatok védelmére

egyebekben a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvános-

ságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései az irányadóak.

135. §

(1) A gyermek, a szülô és más törvényes képviselô, a nevelôszülô, illetve a

kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó (a továbbiakban együtt:

érintett) személyazonosító adatainak a 15. § (1)-(4) bekezdéseiben

meghatározott célból történô kezelésére az alábbi szervek jogosultak:

a) a helyi önkormányzat képviselôtestülete,

b) a települési önkormányzat jegyzôje,

c) a fõvárosi fõjegyzõ,

d) a gyámhivatal,

e) a gyermekjóléti szolgálat vezetôje,

f) a napközbeni ellátást nyújtó intézmény vezetôje,

g) az átmeneti otthon vezetôje,

h) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetôje,

i) a gyermekotthon vezetôje,

j) más bentlakásos intézmény vezetôje,

k) a helyettes szülô,

l) a nevelôszülô.

(2) A gyermek, a szülô és más törvényes képviselô, a helyettes szülô és a

nevelôszülô vagyoni helyzetére, egészségi állapotára és büntetlen elôéletére

vonatkozó, továbbá a gyermek tanulmányi eredményeivel, magatartásával és

neveltségi állapotával kapcsolatos adatokat az (1) bekezdés a) - i) pontjai

szerinti szervek kezelhetik a 15. § (1) - (4) bekezdései szerinti célból.

(3) Az örökbefogadó, illetve a családbafogadó személy személyazonosító

adatait, továbbá egészségi állapotára és vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat

a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, illetve a gyámhivatal kezelheti.

(4) Az (1) bekezdés a) - l) pontjában felsorolt szervek, illetve személyek az

érintett személyazonosító adatait, valamint a gyermek (2) bekezdésben

meghatározott adatait a 15. § (1) - (4) bekezdései szerinti célból egymásnak

átadhatják.

136.

(1) A gyermek személyazonosító és vagyoni adatai továbbíthatók

a) az ingatlan-nyilvántartás szerveinek az ingatlan tulajdonjogát érintô

változás esetén,

b) a pénzintézetnek a gyámhatósági fenntartásos betétkönyv, vagy folyó-

számla kezelése, illetve egyéb szerzõdések megkötése céljából.

(2) A gyermek személyazonosító adatai, továbbá az egészségi állapotára és

vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok továbbíthatók

a) a szociális hatáskört gyakorló szervnek a szociális ellátás

megállapítása,

b) a rendôrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak, az igazságügyi szakér-

tônek bûnüldözés és bûnmegelõzés, illetve bírósági eljárás lefolytatása,

c) a külföldi hatóságnak, illetve bíróságnak családi jogállás,

gyermektartás, kapcsolattartás, gyámság, örökbefogadás, a gyermek

érdekében tett ideiglenes intézkedés, valamint a gyermek jogellenes

külföldre vitelének megszüntetése

céljából.

(3) A gyermek személyazonosító adatain kívül

a) a honvédelmi igazgatás szerveinek a hadkötelezettség teljesítése

céljából,

b) egészségügyi intézménynek az egészségi állapotra vonatkozó adatok

gyógykezelés céljából,

c) a közoktatási és felsôoktatási intézménynek a tanulmányi eredményre

vonatkozó adatok

továbbíthatók.

(4) A szülô és más törvényes képviselô személyazonosító adatai, továbbá az

egészségi állapotára és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatai, az (1)-(3)

bekez-dések szerinti szerveknek átadhatók.

Nyilvántartások vezetése

137. §

Az ellátást nyújtó intézmény és személy az e törvényben elõírt nyilvántartást

köteles vezetni, a Országos Statisztikai Adatgyûjtési Programban, valamint a

helyi önkormányzati rendeletben meghatározott adatokat köteles szolgáltatni.

138. §

(1) A jegyzõ az ellátásra való jogosultság megállapításához,

megváltoztatásához és megszüntetéséhez nyilvántartást vezet. A nyilvántartás

tartalmazza

a) a gyermek, a szülõ vagy más törvényes képviselõ, illetve tartásra

köteles személy természetes személyazonosító adatait,

b) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra

vonatkozó adatokat,

c) az ellátással kapcsolatos döntéseket,

d) a jogosultság és a térítési díj megállapításához szükséges jövedelmi

ada-tokat.

(2) A jegyzõ nyilvántartást vezet a hatósági intézkedéssel védelembe vett

gyermekekrõl. A nyilvántartás tartalmazza

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat,

b) a gyermek egészségi és neveltségi állapotára vonatkozó adatokat,

c) a hatósági intézkedésre vonatkozó döntést, annak idõpontját,

d) a hatósági intézkedés felülvizsgálatának idõpontját és eredményét.

(3) A jegyzõ nyilvántartást vezet az apa adatai nélkül anyakönyvezett

gyermekekrõl az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok mellett a

hatósági eljárásra vonatkozó döntésrõl.

(4) A jegyzõ nyilvántartást vezet az általa engedélyezett gyermekvédelmi

vállalkozásról és az ellenõrzéssel kapcsolatos döntésrõl.

139. §

A személyes gondoskodásban részesülõ személyekrõl az ellátó személy vagy az

intézmény vezetõje nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a 138. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatokat,

b) az ellátás igénybevételének és megszûnésének idõpontját,

c) a térítési vagy gondozási díj fizetési kötelezettség teljesítésére,

elmaradá-sára, behajtására, illetve elévülésére vonatkozó adatokat.

140. §

(1)A városi gyámhivatal nyilvántartást vezet

a) az általa megállapított és folyósított pénzbeli ellátásokról,

b) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, valamint az átmeneti és a tartós

nevelésbe vett gyermekekrõl, a gyámság és gondnokság alatt állókról a

139. §-ban meghatározott adattartalommal,

c) az a) és b) pontban megjelölt személyek, valamint a gyermekek minden

olyan vagyonáról, amely nem tartozik a szülõ kezelésébe, amelyet a

gyámhivatal rendszeres felügyelete alá vont, vagy amelyet a gyám-

hivatalhoz beszolgáltattak,

d) a vagyonnal rendelkezõ gyermekrõl a bekövetkezõ nagykorúsága szerint.

(2) A megyei gyámhivatal egységes nyilvántartást vezet az általa engedélyezett

gyermekvédelmi vállalkozásokról és az ellenõrzéssel kapcsolatos döntésekrõl.

(3) A megyei gyámhivatal egységes nyilvántartást vezet az általa pártfogolt

fiatal-korúakról a 138. § (1) bekezdésének a) pontjában és (2) bekezdésében

meghatározott adattartalommal.

141. §

(1) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetõje nyilvántartást vezet

a) a nevelõszülõnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intéz-ményben

elhelyezett gyermekekrõl és az üres férõhelyekrõl,

b) az ideiglenes (átmeneti) gondozási feladatokat is ellátó nevelõszülõkrõl

és gyermekotthonokról,

c) az örökbefogadhatónak nyilvánított, illetve örökbefogadható

gyermekekrõl, valamint az örökbefogadásra váró szülõkrõl a 135. § (3)

bekezdésében meghatározott adattartalommal,

d) az általa kijelölt, eseti gondnoki és hivatásos gyámi feladatokra

kirendel-hetõ személyekrõl.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartásokról - a titkos

örökbe-fogadás kivételével - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat kérelemre

tájékoz-tatja a szülõket, valamint az örökbefogadásra váró szülõket.

(3) Az (1) bekezdésben szereplõ nyilvántartások adatairól, az azokban bekövet-

kezett változásokról a területi gyermekvédelmi szakszolgálat rendszeresen

tájékoztatja a megyei gyámhivatalt és az Országos Szociálpolitikai és

Családvédelmi Intézetet.

142. §

(1) Ha törvény másképp nem rendelkezik, a 138-141. §-ok szerint vezetett

nyilván-tartásból - a jogosultság, illetve a gyermek nagykorúságától számított

25 év elteltével - törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat.

(2) A 138-141. §-ok rendelkezései az irányadóak a személyes gondoskodás

megszervezésének a nem önkormányzati szerv által az önkormányzattól történõ

átvállalása, illetve a törvény által nem szabályozott, az önkormányzat

képviselõ-testülete vagy a jegyzõje feladat- és hatáskörébe tartozó

ellátásokról vezetett nyilvántartás esetén is.

XXII. fejezet

A gyermekek védelmének fõbb finanszírozási szabályai

143. §

(1) A gyermekek védelmét biztosító rendszer mûködéséhez szükséges pénzügyi

fedezetet az állami költségvetés és az önkormányzat hozzájárulása biztosítja,

amit az igénylõ által fizetendõ térítési és gondozási díj, továbbá az

önkormányzat egyéb saját bevétele egészít ki.

(2) Az állam hozzájárul az önkormányzat által megállapított és folyósított

pénzbeli és természetbeni ellátások kiadásaihoz, valamint a helyi önkormányzat

által fenntartott, a személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák

mûködési és fejlesztési költségeihez.

(3) Az állam a helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához

a) az állandó lakos után járó differenciált szociális és gyermekjóléti

normatív állami hozzájárulással (a továbbiakban: szociális és

gyermekjóléti normatíva),

b) a fenntartott intézményben ellátott gyermekek után járó normatív állami

hozzájárulással,

c) a települési önkormányzat jegyzõje, illetve a gyámhivatal határozata

alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett, valamint átmeneti és tartós

nevelésbe vett gyermek után, továbbá a korábban gondozás alatt álló

fiatal felnõtt után járó normatív állami hozzájárulással,

d) kötött felhasználású támogatásokkal

járul hozzá.

(4) A szociális és gyermekjóléti normatíva összege a települési önkormányzat

területén élõ lakosság szociális helyzete, valamint az állandó lakosú gyermek

száma szerint eltérõ. A differenciálás alapjául szolgáló mutatókat évente a

költségvetési törvény rögzíti.

(5) A normatív állami hozzájárulással történõ támogatás szakmai céloknak

megfelelõ módját és mértékét a költségvetési törvény határozza meg.

144. §

(1) A gyermektartásdíj megelôlegezésének, valamint az otthonteremtési

támogatásnak a teljes fedezetét az állami költségvetés biztosítja.

(2) Szakmai programok meghirdetésével kell elôsegíteni a helyi önkormányzat

részére meghatározott ellátási formák létrehozásának, valamint olyan mértékû

fejlesztésének és korszerûsítésének támogatását, amely lehetõvé teszi az

önkormányzat az e törvényben elôírt kötelezettségének teljesítését.

Térítési díj

145. §

(1) A térítési díjra az e törvényben meghatározott kivételekkel az Szt.

térítési díjra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

(2) Az e törvényben meghatározottak szerint a személyi térítési díjat

a) az ellátást igénybe vevõ nagykorú jogosult,

b) az ellátást igénybevevõ gyermek esetén a szülõi felügyeletet gyakorló

szülõ, vagy más törvényes képviselõ,

c) az ellátást igénybevevõ gondnokolt esetén a törvényes képviselõ (a

továbbiakban: kötelezett)

az intézménynek fizeti meg.

(3) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés

kivételével a személyes gondoskodást nyújtó alapellátási szolgáltatások

személyi térítési díjának megállapításánál a kötelezett rendszeres havi

jövedelme vehetõ figyelembe.

146. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját

a) helyi önkormányzat által fenntartott intézmény esetén a

képviselõtestület,

b) nem állami szerv esetén a tulajdonos

évenként kétszer állapítja meg.

(2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj

összegét.

(3) Ingyenes ellátásban kell részesíteni azt a jogosultat, aki jövedelemmel

nem rendelkezik.

(4) Az intézményi térítési díjról az ellátási területen élõ lakosságot

tájékoztatni kell.

147. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó alapellátás keretében biztosított

gyermekek napközbeni ellátása személyi térítési díjának megfizetésére a szülõi

felügyeleti joggal rendelkezõ szülõ vagy más törvényes képviselõ köteles.

(2) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások

keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkezésért állapítható meg

térítési díj.

(3) A gyermekek napközbeni ellátása (a továbbiakban: gyermekétkeztetés)

intézményi térítési díjának alapja az

egy ellátottra jutó napi összege.

(4) A személyi térítési díjat az intézményvezetõ a (3) bekezdés szerinti napi

összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybevett étkezések

számának, valamint az (5) bekezdésben megjelölt normatív kedvezményeknek a

figyelembevételével állapítja meg.

(5) Gyermekétkeztetés esetén

a) diákotthonban, kollégiumban, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intéz-

ményben elhelyezett

aa) óvodás gyermek,

ab) általános iskolai tanuló

után az intézményi térítési díj 50 %-át,

b) diákotthonban, kollégiumban, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intéz-

ményben elhelyezett és externátusi ellátásban részesülõ

ba) szakmunkásképzõ iskolai és szakiskolai tanuló,

bb) gimnáziumi, szakközépiskolai tanuló,

után az intézményi térítési díj 30 %-át,

c) három- és többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési

díj 50 %-át,

d) fogyatékos gyermek és fogyatékos tanuló után (feltéve, hogy az a) - c)

pont szerinti kedvezményben nem részesül) az intézményi térítési díj 30

%-át

kedvezményként (az a) - d) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény)

kell biztosítani.

(6) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehetõ igénybe. Nem jár a

tanulónak az (5) bekezdés ba) - bb) pontja alatti kedvezmény azon étkezésére,

amely kedvezményre a - szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött

- tanulói szerzõdése alapján már jogosult.

(7) A normatív kedvezmény összegét a kedvezményre jogosult gyermek, tanuló

lakóhelye szerint illetékes önkormányzat a gyermek napközbeni ellátását

biztosító, valamint nevelését-oktatását végzõ közoktatási intézmény részére -

a jogszabályban meghatározott módon és mértékben - utalja át.

(8) A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat a gyermek egyéni

rászorultsága alapján további - gyermekenkénti - kedvezményt állapíthat meg

különösen akkor, ha a gyermeket gondozó családban az egy fõre jutó jövedelem

összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Az összeg

számításánál a közös háztartásban élõ családtagként kell figyelembe venni a

19. § (5) bekezdésében meghatározott személyeket.

148. §

(1) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító házi gyermekfelügyelet térítési

díjának megállapításánál a 147. §-ban foglaltakat az alábbi eltérésekkel kell

alkalmazni.

(2) A házi gyermekfelügyelet keretében biztosított személyes szolgáltatás

intézményi térítési díja az ellátásra fordított költségek alapján

megállapított óradíj.

(3) Az ellátásért fizetendõ személyi térítési díj nem haladhatja meg a

kötelezett rendszeres havi jövedelmének 15 %-át.

(4) Ha a házi gyermekfelügyelet keretében étkezést is biztosítanak, a személyi

térítési díj együttes összege nem haladhatja meg a kötelezett rendszeres havi

jövedelmének 20 %-át.

149. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó alapellátás intézményi térítési díjának

alapja az átmeneti gondozást nyújtó ellátás esetén az egy ellátottra jutó

önköltség napi összege.

(2) Az ellátásáért fizetendõ személyi térítési díj nem haladhatja meg a

kötelezett havi jövedelmének 25 %-át, több gyermek esetében a kötelezett havi

jövedelmének 50 %-át.

150. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó szakellátás intézményi térítési díjának

alapja a fiatal felnõtt utógondozói ellátása esetén az egy ellátottra jutó

önköltség napi összege.

(2) ) Az ellátásáért fizetendõ személyi térítési díj nem haladhatja meg a

kötelezett havi jövedelmének 30 %-át.

Gondozási díj

151. §

(1) A gondozási díj megállapításánál a Csjt.-nek a gyermek tartására vonatkozó

szabályait - az e törvényben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni.

(2) Ha a törvény másként nem rendelkezik, az átmeneti és a tartós nevelésbe

vett gyermek gondozási költségeihez az köteles hozzájárulni, aki a Csjt.

rendelkezése értelmében a gyermek tartására köteles.

(3) A gondozási díjfizetési kötelezettség a gyermek átmeneti vagy tartós

nevelésbe vételével kezdõdik. Ha a gyermek ezt megelõzõen kerül gondozásba, a

gyámhivatal a fizetési kötelezettséget a gondozás kezdetétõl - legfeljebb

azonban hat hónapra visszamenõleg - állapíthatja meg.

(4) A tartásra egysorban köteles szülõket a gyámhivatal külön-külön kötelezi a

gondozási díj megfizetésére.

(5) A gondozási díjat megállapító határozat azonnal végrehajtható.

152. §

(1) A gondozási díj összegének meghatározásánál a fizetésre köteles személy

szociális körülményeit is figyelembe kell venni.

(2) Ha a gondozási díj fizetésére köteles személy rendszeres jövedelme nem

állapítható meg, a gondozási díjat az öregségi nyugdíj legkisebb összegének

alapján kell meghatározni.

153. §

(1) Nem állapítható meg gondozási díj, ha

a) a gyermeket azért vették tartós nevelésbe, mert a szülô gyermeke

ismeretlen személy általi örökbefogadásához járult hozzá,

b) a szülõ az otthont nyújtó intézményben a gyermekérõl személyesen

gondoskodik,

c) a kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik.

(2) A gyermek gondozási díj fizetésére nem kötelezhetõ, keresete, ösztöndíja,

árvaellátása, egyéb jövedelme és vagyona e célra nem vehetõ igénybe.

(3) A gyámhivatal a behajtásra kimutatott gondozási díjhátralékot méltányos-

ságból elengedheti vagy annak megfizetésére halasztást, illetve

részletfizetési kedvezményt engedélyezhet.

XXIII. fejezet

Záró rendelkezések

Hatálybaléptetés

154. §

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését

követõ 6. hónap 1. napján lép hatályba.

(2) A törvény 19. §-a, 21. §-a, 25. §-a és 40. §-a 1997. július 1-jén lép

hatályba.

Átmeneti rendelkezések

155. §

(1) Ezt a törvényt a hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni. A

folyamatban levõ elsõ- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az

irányadóak.

(2) A helyi önkormányzat a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásokról -

a 40. § kivételével - fokozatosan, de legkésõbb 1999. december 1-jéig

gondoskodik.

(3) Új otthont nyújtó intézményt létesíteni, illetve ilyen intézményt

átszervezni csak a törvény rendelkezéseinek megfelelõen lehet. A megyei,

fõvárosi önkormányzat az otthont nyújtó intézmények átalakításáról

fokozatosan, de legkésõbb 2002. december 1-jéig gondoskodik.

156. §

(1) A törvény hatálybalépését megelõzõen intézeti nevelésbe vagy állami

nevelésbe vett gyermek ügyét a hatálybalépést követõ 2 éven belül felül kell

vizsgálni, és a fenntartással egyidejûleg az intézeti gyámságot megszüntetve

gyámot, hivatásos gyámot kell rendelni.

(2) A törvény rendelkezésével ellentétes nyilvántartások megszüntetésérôl és a

korábban gyûjtött adatok az e törvény szerinti megõrzésérõl a törvény hatályba

lépését követõ 1 éven belül kell gondoskodni.

(3) A személyes gondoskodás keretében biztosított ellátásokért fizetendô

térítési és gondozási díjakat a törvény hatálybalépését követõ 1 éven belül

felül kell vizsgálni és újból meg kell állapítani.

(4) A megyei, fôvárosi önkormányzat köteles a területi gyermekvédelmi

szakszolgálat keretében a törvény hatálybalépésétõl kezdõdõen - az ideiglenes

hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, valamint a

rászoruló gyermekek átmeneti gondozására ideiglenes (átmeneti) otthont

mûködtetni mindaddig, amíg az ideiglenes (átmeneti) gondozást vállaló

nevelôszülôket, illetve az azt biztosító gyermekotthont ki nem jelöli.

(5) A helyi önkormányzat az e törvényben meghatározott rendeletalkotási

kötelezettségének a törvény hatálybalépését követõ 6 hónapon belül köteles

eleget tenni.

(6) A törvény hatálybalépéséig a helyi önkormányzatok rendeletei alapján meg-

állapított és folyósított pénzbeli támogatásokat a törvény hatálybalépését

követõ 6 hónapon belül a törvény rendelkezései szerint felül kell vizsgálni.

157. §

Ha a nevelõszülõ háztartásában vagy a gyermekotthonban intézeti elhelyezett

gyermek nevelkedik, a szülõ a törvény hatálybalépését követõ 6 hónapon belül

nyilatkozni köteles arról, hogy kíván-e változtatni gyermeke elhelyezésén. Ha

a szülõ a gyermeke változatlan elhelyezésébe beleegyezett, a gyermek a törvény

hatálybalépését megelõzõen hatályban levõ jogszabályok által biztosított

feltételek szerint továbbra is a nevelõszülõ háztartásában, illetve a

gyermekotthonban marad.

158. §

(1) A gyermektartásdíj gyámhivatal általi megelõlegezésének - a (2)

bekezdésben foglalt kivétellel - a törvény 22-24. §-ainak hatálybalépését

követõen elõterjesztett kérelem esetén van helye.

(2) Azokban az ügyekben, amelyekben a tartásdíj elõlegezésérõl a bíróság a

törvény hatálybalépésekor még nem döntött, az eljárást meg kell szüntetni és a

kérelmet át kell tenni a jogosult lakóhelye szerinti gyámhivatalhoz.

(3) Ha a tartásdíj megelõlegezése a bíróság határozata alapján már folyamatban

van, a bíróság végzésében meghatározott idõtartamig a folyósítás továbbra is a

bíróság feladata, a korábban hatályos jogszabályi rendelkezések szerint,

azonban a tartásdíj megelõlegezése ismételt elrendelésének nincsen helye. Ezt

a szabályt kell alkalmazni folyósított összeg adóstól történõ behajtására

abban az esetben is, amikor már csak a megelõlegezett összeg behajtása van

folyamatban.

(4) A bíróság a folyamatban lévõ megelõlegezésrõl a hatálybalépést követõ 60

napon belül értesíti a jogosult lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalt.

159. §

Ahol jogszabály

a) védõ-óvó intézkedést említ, azon védelembe vételt,

b) intézeti vagy állami nevelésbe vételt említ, azon átmeneti vagy tartós

nevelésbe vételt,

c) ideiglenes hatályú intézeti beutalást említ, azon ideiglenes hatályú

elhelyezést,

d) intézeti elhelyezést említ, azon átmeneti gondozást,

e) intézeti gyámságot említ, azon gyámságot,

f) állami gondoskodást említ, azon gyermekvédelmi gondoskodást,

g) gyermek és ifjúságvédõ intézetet említ, azon területi gyermekvédelmi

szak-szolgálatot,

h) csecsemõotthont vagy nevelõotthont említ, azon gyermekotthont

kell érteni.

Felhatalmazás

160. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az otthonteremtési támogatás és a gyermektartásdíj megelõlegezésének

részletes szabályait,

b) az egyes ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékok körét,

c) a térítési díjra vonatkozó részletes szabályokat,

d) a gyámhivatal részletes feladat- és hatáskörét, valamint eljárása

részletes szabályait,

e) a hivatásos pártfogói, valamint a gyermekvédelmi szakfelügyeleti

feladatot ellátó személyek képesítési elõírásait,

f) a városi gyámhivatal illetékességi területét,

g) a személyes adatok kezelésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat,

h) a helyettes szülõi és a nevelõszülõi jogviszony egyes kérdéseit,

i) a nem állami, nem önkormányzati szervek által fenntartott személyes

gondoskodást nyújtó intézmények engedélyezésének és mûködésének részletes

szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a) a személyes gondoskodást nyújtó intézmények és a személyek szakmai

feladatait, mûködésük feltételeit,

b) a személyes gondoskodás körébe tartozó egyes feladatokat ellátó sze-

mélyek képesítési elõírásait,

c) az egyes személyes gondoskodást nyújtó intézmények vezetõinek képesítési

elõírásait, megbízását és az intézményvezetõi állás betöltésével

kapcsolatos pályázati eljárást,

d) az Országos Szociálpolitikai és Családvédelmi Intézet és a Család- és

Gyermekvédelmi Szakmai Kollégium mûködési feltételeit,

e) a helyettes szülõi és a nevelõszülõi képzés szakma- és vizsga-

követelményeit.

(3) Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy e törvény

rendelkezéseinek megfelelõen gondoskodjon a Csjt. végrehajtási rendeleteinek

módosításáról.

Hatályukat vesztõ rendelkezések

161. §

A törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti

a) a Csjt. 69/E. §-a, 92/A. §-a, a 92/A. §-át megelõzõ "6. A kiskorúakról

való állami gondoskodás" alcíme,

b) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak,

valamint egyes centrális alárendeltségû szervek feladat és hatásköreirõl

szóló 1991. évi XX. törvény 129. §-a (2) bekezdésének b) - f) pontja,

130. §-a, 134. §-ának b) - d) pontja, továbbá a 135. §-ának n) és p) - s)

pontja,

c) az Szt. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 60. §-a, 60. §-át megelõzõ

"Gyermekek napközbeni ellátása" alcíme, 61. §-a, 80. §-a (3) bekezdésének

a) pontja, 81. §-a, 85. §-ának b) pontja, 111. §-a, a 111. §-át megelõzõ

"A gyermekek átmeneti otthonára vonatkozó külön szabályok" alcíme,

továbbá 115/A. §-a,

d) a kiskorúakról való állami gondoskodásról, valamint a szülõ és a gyermek

kapcsolattartásának szabályozásáról szóló 51/1986. (XI.26.) MT rendelet

1-21. §-ai és az I. fejezetének "A kiskorúakról való állami gondoskodás"

bevezetõ szövegrésze.

Módosuló jogszabályok

162. §

A Csjt. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, új (2)

bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (3) - (4) bekezdésének jelölése (4) - (5)

bekez-désre változik:

" (1) Örökbefogadó csak az a teljesen cselekvõképes nagykorú személy lehet,

aki személyisége és körülményei alapján - a gyámhivatal öröbefogadás elõtti

eljárása során hozott határozata értelmében - alkalmas a gyermek

örökbefogadására. Jogszabály az örökbefogadás elõtti felkészítõ tanácsadáson

való részvételt kötelezõvé teheti.

(2) A gyámhivatal a rokonok, a szülõ házastársa, illetve a gyermeket a szülõ

hozzájárulásával legalább egy éve folyamatosan a saját háztartásában nevelõ

örökbefogadni szándékozó személy, továbbá a külföldi állampolgárságú örökbe-

fogadni szándékozó személy (1) bekezdésben meghatározott alkalmasságát az

örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során állapítja meg."

163. §

(1) A Csjt. 48. §-ának (2) bekezdése a következõ mondatokkal egészül ki:

"A szülõ a hozzájáruló nyilatkozatát nem vonhatja vissza és erre õt

figyelmeztetni kell. Az érdekeltek hozzájárulását követõen az örökbefogadni

szándékozó személy a gyermeket legalább egy hónapig gondozza. Az örökbefogadás

csak ezen gondozást követõen engedélyezhetõ."

(2) A Csjt. 48. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

" (3) Az örökbefogadáshoz a szülõ úgy is megadhatja a hozzájárulását, hogy az

örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. A nyilatkozattételre a

gyermek születése elõtt is sor kerülhet. A szülõ hozzájáruló nyilatkozatát a

gyermek két hónapos korának betöltéséig visszavonhatja. Erre õt figyelmeztetni

kell. A nyilatkozatot követõen a két hónapnál fiatalabb gyermeket a

gyámhivatal elsõsorban más személynél, nevelõszülõnél, vagy ha ez nem

lehetséges otthont nyújtó intézményben, illetve más bentlakásos intézményben

helyezi el. A két hónapos életkort betöltött gyermeket a gyámhivatal tartós

nevelésbe veszi, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhetõ

el a leendõ örökbefogadó szülõnél, a szülõ felügyeleti joga pedig megszûnik."

164. §

A Csjt. 48/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, a

következõ (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (2) bekezdés jelölése

(4) bekezdésre változik:

" (1) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak

nyilvánítja, ha a szülõ gyermekével önhibájából egy éve nem tart rendszeres

kapcsolatot, életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt az átmeneti

nevelés nem szüntethetõ meg. Erre a jogkövetkezményre a szülõt az átmeneti

nevelést elrendelõ határozatban figyelmeztetni kell.

(2) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak

nyilváníthatja abban az esetben is, ha a szülõ tartózkodási helyét az új

tartózkodási helye hátrahagyása nélkül megváltoztatja, melynek felderítésére

irányuló intézkedések fél éven belül nem vezetnek eredményre, feltéve, hogy

ezen idõszak alatt a szülõ a gyermekével semmilyen formában nem tart

kapcsolatot.

(3) A gyámhivatal a gyermek örökbefogadása érdekében az örökbefogadhatónak

nyilvánítással egyidejûleg a szülõ kapcsolattartási jogát is korlátozhatja,

vagy szüneteltetheti."

165. §

A Csjt. 52. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és egyidejûleg a §

jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:

" (2) Ha az egyik házastárs a másik házastárs korábbi házasságából származó

gyermekét fogadja örökbe, és az a házasság, amelybõl a gyermek származik, a

házastárs elhalálozása folytán szûnt meg, az elhalt házastárs rokonainak

kapcsolattartási jogát az örökbefogadás nem érinti."

166. §

A Csjt. a következõ 53/A. §-al egészül ki:

" 53/A. § (1) Az örökbefogadott tájékoztatást kérhet a gyámhivataltól

vérszerinti szülõjének adatairól. Errõl az örökbefogadási eljárás során a

feleket tájékoztatni kell.

(2) A tájékoztatás megadásához a vérszerinti szülõ meghallgatása, továbbá, ha

az örökbefogadott még kiskorú, az örökbefogadó vagy más törvényes képviselõ

meghallgatása is szükséges.

(3) Nincs szükség sem a vérszerinti szülõ, sem az örökbefogadó vagy más

törvényes képviselõ meghallgatására, ha cselekvõképtelen, ismeretlen helyen

távol van, vagy meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik.

(4) A vérszerinti szülõ adatairól való tájékoztatást az elõzõ rendelkezésekben

meghatározott feltételek esetén sem lehet engedélyezni, ha a kiskorú

örökbefogadott érdekeivel ellentétben áll, különösen, ha a szülõ felügyeleti

jogát a bíróság a 88. § (1) bekezdésének a) vagy c) pontja alapján szüntette

meg. "

167. §

A Csjt. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

(A bíróság megszünteti a szülõi felügyeletet)

" b) ha a gyermeket más személynél helyezték el vagy átmeneti nevelésbe vették

és a szülõ felróhatóan gyermeke érdekét súlyosan sértõ módon nem mûködik

együtt a gyermekét gondozó nevelõszülõvel vagy intézménnyel, gyermekével nem

tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein az átmeneti

nevelés megszüntetése céljából nem változtat."

168. §

(1) A Csjt. 91. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép, és egyidejûleg a következõ e) ponttal egészül ki:

(Szünetel a szülõi felügyelet)

"d) ha a gyermeket a gyámhivatal átmeneti nevelésbe vette,

e) ha a gyámhivatal a gyermek családba fogadásához hozzájárult".

(2) A Csjt. 91. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A szülõi felügyelet megszüntetése, illetõleg a gyermek elhelyezése iránti

per jogerõs befejezéséig szünetel a szülõi felügyelete annak, akinek a

gyermekét a gyámhivatal ideiglenes hatállyal a különélõ másik szülõnél, más

hozzátartozónál, vagy más személynél, illetõleg nevelõszülõnél, otthont nyújtó

intézményben vagy más bentlakásos intézményben helyezte el."

169. §

A Csjt. 92. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Kivételesen indokolt esetben, a gyermek érdekében azt a szülõt is fel

lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra, akinek a szülõi

felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy akinek szülõi felügyeleti joga

a 48. § (3) bekezdése alapján szûnt meg és a gyermek örökbefogadására nem

került sor. Errõl a szülõi felügyeletet megszüntetõ bíróság vagy - ha a

gyermeket tartós nevelésbe vették - a gyámhivatal dönt."

170. §

A Csjt. 94. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A gyámság alá tartozó kiskorú részére a gyámhivatal gyámot rendel."

171. §

A Csjt. 96. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

" (2) Azt a személyt,

a) akinél a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte (91. §

(2) bek.),

b) akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte (72/A. § (1) bek.),

c) aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta

a gyermek gyámjául kell rendelni."

172. §

A Csjt. 97. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

" (3) Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyámhivatal egy vagy több gyermek

gyámjává a közigazgatási szerv részérõl erre kijelölt személyt (hivatásos

gyámot) is kirendelheti."

173. §

A Csjt. 98. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

" 98. § (1) Gyámság alá tartozik az a gyermek, akit átmeneti vagy tartós

nevelésbe vettek, továbbá akit ideiglenes hatállyal nevelõszülõnél, vagy

otthont nyújtó intézményben, illetve más bentlakásos intézményben helyeztek el

és szülõje ellen a szülõi felügyelet megszüntetése iránt per van folyamatban

(91. § (2) bek).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a gyámhivatal a gyermek részére

gyámot rendel. Gyámul rendelhetõ a gyámi feladatok ellátására alkalmas

a) nevelõszülõ,

b) gyermekotthon vezetõje,

ahol a gyámhivatal a gyermeket elhelyezte.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjai alapján kirendelt gyámra nem alkalmazhatók

a 100. § (2) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak.

(4) Ha a gyámhivatal az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és

tartós nevelésbe vett gyermeket más bentlakásos intézményben helyezte el, vagy

ha a nevelõszülõ a 100. § (3) bekezdése alapján a gyámságot nem vállalja, a

gyámhivatalnak a gyermek számára - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat

részérõl erre kijelölt - hivatásos gyámot kell kirendelnie.

(5) A gyámhivatal a (2) és (4) bekezdésben meghatározott személyek gyámul

történõ kirendelésérõl az összes körülmények figyelembe vételével, a gyermek

érdekében dönt."

174. §

A Csjt. 99. § -ának (2) bekezdése a következõ d) és e) ponttal egészül ki:

(Gyámságot nem viselhet az,)

"d) akinek szülõi felügyeleti joga azért szünetel, mert gyermekét a

gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette,

e) akinek a gyermekét örökbefogadhatónak nyilvánították."

175. §

A Csjt. 100. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Nem köteles a gyámságot elvállalni a nevelõszülõ."

176. §

A Csjt. 101. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Törvény eltérõ rendelkezése hiányában a gyám a gyámsága alatt állónak

gondozója, vagyonának kezelõje és törvényes képviselõje."

177. §

A Csjt. 106. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A gyám tisztsége megszûnik:

a) a gyámság megszûnésével,

b) a gyám gyámhivatal általi felmentésével vagy elmozdításával."

178. §

A Csjt. 107. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki és egyidejûleg a §

jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:

"(2) A 98. § a) vagy b) pontja alapján kirendelt gyámot a gyámhivatal a

tisztségébõl akkor is felmenti, ha

a) a gyermeket máshol helyezi el,

b) a gyermekotthon vezetõjének vezetõi beosztása megszûnt."

179. §

Az egészségügyrõl szóló 1972. évi II. törvény 30. §-a a következõ (5)

bekezdéssel egészül ki :

"(5) Az egészségügyi alapellátás és szakellátás területén mûködõ egészségügyi

intézmények és szolgálatok feladataik ellátása során különös gondot fordítanak

a gyermek egészségi, mentális és környezeti veszélyeztetettségének megelõzé-

sére, felismerésére és megszüntetésére. Ennek érdekében együttmûködnek a

közoktatási, a szociális és családsegítõ, valamint a gyermekek védelmét ellátó

intézményekkel, személyekkel, és szükség esetén kezdeményezik az ellátást,

illetve a hatósági beavatkozást."

180. §

A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11.

törvényerejû rendelet (a tövábbiakban: Bv. tvr.) 103. §-ának (2) bekezdése

helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A fiatalkorúak pártfogó felügyeletét a megyei gyámhivatal mellett mûködõ

hivatásos pártfogó látja el".

181. §

A Bv. tvr. a következõ 112/A. §-sal egészül ki:

"112/A. § (1) A javítóintézet a fiatalkorú ideiglenes elbocsátásának várható

idõpontjáról értesíti a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes hivatásos

pártfogót, és a hivatásos pártfogóval együttmûködve elõkészíti az ideiglenes

elbocsátást.

(2) Az ideiglenes elbocsátás elõkészítése során

a) felkészíti a fiatalkorú családját, gondozóját a visszafogadására, illetve

ha a családba való visszatérés nem lehetséges, megfelelõ lakhatási

lehetõségrõl gondoskodik,

b) megkísérli megteremteni a lehetõségét annak, hogy a fiatalkorú folytassa

tanulmányait, vagy munkába álljon.

(3) A javítóintézetbõl ideiglenesen elbocsátott fiatalkorú utógondozását

elsõsorban a hivatásos pártfogó végzi. A javítóintézet látja el az

ideiglenesen elbocsátott fiatalkorú utógondozását, ha a fiatalkorú a

tanulmányainak befejezése vagy más ok miatt a javítóintézet utógondozó

részlegén marad."

Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S

Az elmúlt években ellentmondás alakult ki a gyermeki jogok alkotmányos,

valamint nemzetközi egyezményekben meghatározott köre és annak hazai

biztosítása között. Jogszabályaink számos rendelkezése nem juttatja érvényre

mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket Magyarország vállalt. Az 1989.

november 20-án megszületett Gyermek Jogairól szóló Egyezményt az Országgyûlés

az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdette ki. Az Országgyûlés 47/1991. (IX. 15.),

illetve 55/1992. (X. 1.) határozatai felhívták a Kormányt, hogy 1993. december

31-ig gondoskodjon az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelõ jogszabályok

megalkotásáról.

A Kormány 1995-ben határozatával elfogadta a gyermekek védelmérõl, valamint a

szociális és gyámhivatalokról szóló koncepciót azzal, hogy a gyámügyi

igazgatás korszerûsítését a területi közigazgatási szervek átfogó reformjában

kell ismét döntésre elõkészíteni. A Kormány törvényalkotási programja 1996.

szeptemberi feladatként jelölte meg a törvény elõterjesztését.

A gyermekek védelmének jogszabályi alapját az Alkotmány rendelkezései teremtik

meg. Az Alkotmány ugyan az államnak igen tág szabályozási lehetõséget ad a

gyermekvédelmi rendszer kialakítására, ezt a lehetõséget azonban a Gyermek

Jogairól szóló Egyezmény rendelkezései tematikusan korlátozzák. Meghatározzák

a rendszer felépítésére, szervezésének elveire, elemeire vonatkozó

szabályokat, megállapítanak bizonyos aktivitási minimumokat, szabályozásbeli

standardokat.

Ennek megfelelõen a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló

törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) az alábbi gyermeki jogok

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket tartalmazza:

a) A gyermek mindenek felett álló érdekét (3.cikk).

b) A szülõnek azt a felelõsségét és kötelességét, hogy a gyermeknek jogai

gyakorlásához iránymutatást, tanácsot adjon (5.cikk).

c) A gyermek saját személyazonossága megtartásához fûzõdõ jogát (8.cikk).

d) A gyermek saját családjában való nevelkedésének jogát (9.cikk).

e) A gyermek véleménynyilvánítási jogát (13.cikk).

f) A szülõk közös felelõsségét a gyermek neveléséért és fejlõdésének

biztosításáért (18.cikk).

g) A gyermek különleges védelmét a bántalmazás és elhanyagolás bármilyen

formája ellen (19. cikk).

h) A gyermeket megilletõ helyettesítõ védelmet. (20-21.cikk).

i) A szellemileg vagy testileg fogyatékos gyermek fokozott védelmét

(23.cikk).

j) A gyermek elhelyezésével kapcsolatos körülmények idõszakos felülvizs-

gálatát (25.cikk).

k) A gyermek megfelelõ életszínvonalhoz, egészséges fejlõdéshez való jogát

(27., 33.cikk).

A Javaslat célja, hogy a gyermek esélyegyenlõségének növelése érdekében

megállapítsa azokat az alapvetõ szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi

önkormányzatok és a feladatra vállalkozó természetes és jogi személyek

meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel nyújtsanak segítséget a gyermek

e törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülõi

kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermek

veszélyeztetettségének megelõ-zésérõl és megszüntetésérõl, a hiányzó szülõi

gondoskodás pótlásáról, valamint a fiatal felnõttek társadalmi

beilleszkedésérõl.

E célok elérése érdekében a Javaslat meghatározza a gyermekek alapvetõ jogai

érvényesítésének garanciáit, a gyermekek védelmét biztosító, pénzben és

természetben nyújtott, valamint személyes gondoskodást nyújtó alap- és

szakellá-tások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását,

az ellátások finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, továbbá a

gyermekvédelmi gondoskodás egyes formáit, fõ szabályait és a gyámügyi

igazgatás szervezetét.

A Javaslat a gyermekek sajátos jogaira és érdekeire tekintettel a meglevõ

rendszert olyan módon egészíti ki, hogy egyrészt különbözõ támogatások és

szolgáltatások nyújtásával segíti a családot a gyermek felnevelésében,

másrészt megfelelõ támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít

a családból kiemelt gyermekek számára. Mindez a családok megerõsítését

szolgáló területi gondozás szerepének, az önkormányzatok ellátásra irányuló

szolgáltató tevékenységének, valamint a társadalmi önszervezõdések és egyéb

állampolgári kezdeményezések növekedését eredményezi.

A Javaslat kiinduló eleme a család többirányú támogatása, melynek szervesen

kell kapcsolódnia a szociálpolitika egészéhez. A gyermeket a családból

kiemelni csak akkor lehet, ha a többoldalú támogatás ellenére a gyermeket

veszélyeztetõ körülmények a családon belül nem szüntethetõk meg.

A családból kiemelt gyermeknek olyan gondozást, nevelést kell biztosítani,

amely alkalmassá teszi és felkészíti az önálló életre. Számára egészségi és

személyiségi állapotához, valamint szükségleteihez igazodó helyettesítõ

védelmet kell nyújtani elsõsorban örökbefogadó vagy nevelõcsaládban. A

Javaslat kiszélesíti annak lehetõségét, hogy meghatározott feltételek esetén -

a gyámhatóság ideiglenes elhelyezése alapján - a családjába vissza nem

helyezhetõ gyermek már a születését követõen is örökbefogadó vagy nevelõszülõi

családban nevelkedhessen.

Ennek érdekében a Javaslat szerint fejleszteni és képezni kell a nevelõszülõi

hálózatot, valamint a gyermek érdekében korszerûsíteni kell az örökbefogadás

szabályait, különös tekintettel az örökbefogadni szándékozó személy

alkalmasságának vizsgálatára, valamint az örökbefogadhatónak nyilvánítás

feltételeinek pontosítására.

A Javaslat egy hosszútávon fenntartható, családi típusú nevelésre orientált

rendszer kialakítását, továbbá a preventív és a családba való visszahelyezõ

megoldásokat helyezi elõtérbe. A Javaslat alapelvként rögzíti, hogy a hatósági

gyermekvédelmet minden esetben meg kell, hogy elõzze a valamennyi rászoruló

gyermekre kiterjedõ ellátórendszer mûködtetése, amelynek igénybevétele

önkéntes. Garanciális jelentõsége van azon gyermeki jog érvényesülésének, hogy

kizárólag csak anyagi okból ne lehessen gyermeket családjától elválasztani.

A Javaslatban megfogalmazott új struktúra illeszkedik a helyi önkormányzatok

feladat- és hatásköréhez, és a jelenlegi rendszer megváltoztatására csak

szakmailag indokolt esetben kerül sor. A közigazgatási reform az önkormány-

zatok szakmai, szolgáltató és koordináló szerepét kívánja erõsíteni,

szétválasztva a hatósági és a szolgáltató tevékenységet. A Javaslat a

gyermekek sajátos jogaira és érdekeire tekintettel fogalmazza meg a gyermekek

ellátását koordináló, a hatósági gyermekvédelmet megalapozó és támogató, az

önkormányzatok által kötelezõen ellátandó feladatokat.

A Javaslat hangsúlyozza a gyámügyi igazgatás korszerûsítését, amely nélkül a

gyermekek személyi és vagyoni érdekvédelme, illetve a gyermeki jogok védelme

érdemben nem alakítható át. A gyámügyi közigazgatás korszerûsítésére a

területi államigazgatási szervek reformjának fõ irányát meghatározó 1105/1995.

(XI.1.) Korm. határozatra figyelemmel tesz javaslatot. A Javaslat azt a

támogatott elvet veszi figyelembe, hogy az integrált közigazgatási hivatalhoz

kell telepíteni az olyan feladat- és hatásköröket, amelyek alapvetõen

felügyeleti, ellenõrzõ jellegûek, illetve speciális hatósági feladatok és

ezért speciális szakmai felkészültséget igényelnek.

Az integrált megyei (fõvárosi) közigazgatási hivatal magában foglalja a

másodfokú gyámügyi szakigazgatási szervet is, mint a középszintû közigazgatási

reform elsõ lépését. A megyei gyámhivatal - amely a gyermekvédelem részeként

magába foglalja a hivatásos pártfogói hálózatot - jelentõs szerepet kap a

gyermekvédelmi vállalkozások engedélyezésével és felügyeletével kapcsolatban

is.

A Javaslat új feladatmegosztást kíván kialakítani az elsõfokú gyámügyi

közigazgatás területén is. Az elsõfokú gyámhatósági feladatokat a speciális

szakmai felkészültségre tekintettel a városi, fõvárosi kerületi polgármesteri

hivatal gyámügyi ügyintézõje látja el - a települési önkormányzatokra

kiterjedõ hatáskörrel - amely megoldás semmiképpen sem jelenti az

önkormányzati hatáskörök kiürítését, az önkormányzati jogok csorbítását, s

amely megoldási alternatívát már az önkormányzati törvény is tartalmazza.

Számukra többek között új feladatként jelenik meg a bírósági hatáskörbõl

kikerülõ gyermektartásdíj megelõlegezése, mint szociálpolitikai intézmény.

A Javaslat alapvetõ célkitûzéseit az egyes konkrét rendelkezések az alábbiak

szerint valósítják meg.

R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S

ELSÕ RÉSZ

ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEK

I. fejezet

Általános rendelkezések

Az 1 - 3. §-hoz

A Javaslat az általános rendelkezések között olyan szociálpolitikai célt tûz

ki maga elé, amely az eddigieknél tágabb gyermekvédelmi tevékenységi kört, a

minden rászoruló gyermek esélyegyenlõségét növelõ, megújuló ellátórendszer

kereteit határozza meg.

Az ellátórendszer feltételeirõl az állam és az önkormányzatok gondoskodnak,

hangsúlyozva azonban a családok gyermeknevelési felelõsségét is. A gyermekek

védelmének rendszere képes a társadalmi és helyi kezdeményezéseket integrálni,

felismerni a támogatások és intézkedések különféle formáit.

A Javaslat különös hangsúlyt fektet arra, hogy részletesen felsorolt alapelvek

határozzák meg a törvény alkalmazásának módját, tekintettel arra is, hogy a

gyermekek védelmével kapcsolatos feladatok ellátóinak körét napjainkban már

nemcsak állami és önkormányzati szervek jelentik.

Az ellátás során meg kell teremteni az egyéni és a közösségi érdek megfelelõ

viszonyát, vagyis elsõdlegesen a gyermek egyéni érdekét, törvényben elismert

jogait kell védeni.

Társadalmunkban alapvetõ érdekek fûzõdnek a családi élet biztonságához. A

Javaslat az ellátó szervek és személyek kötelességeként fogalmazza meg a

gyermek családjának tiszteletben tartását, és lényeges követelményként kezeli

a családdal való együttmûködési kötelezettséget.

A gyermekek és családjuk támogatásának feltételrendszerét úgy alakítja ki,

hogy alkalmas legyen a család összetartására. A segítségnyújtás különbözõ

formái csak úgy lehetnek eredményesek, ha egyénre szabottak, sajátos

szükségletekhez igazodnak, és a nemzeti, vallási, politikai vagy egyéb

különbségtételre való tekintet nélkül differenciáltak.

A családjából kiemelt, illetve családját elvesztett gyermek esetében az állam

többet és mást kell hogy vállaljon, mint a családban élõ gyermekek esetén. Ez

a pozitív diszkrimináció azt jelenti, hogy az állam számukra nemcsak

segítséget nyújt, hanem garantálja a megfelelõ életkörülmények biztosítását.

A Javaslat céljának megvalósítását szociálpolitikai eszközökkel kell

garantálni, ezért a Javaslat elsõdlegesnek tartja az ellátások önkéntes

igénybevételét, és kisegítõ jellegûnek a kényszerintézkedéseket.

A Javaslat az Alkotmány 70/A. §-ában említett "egyéb helyzet" szerinti

különbségtétel keretében külön nevesíti a gyermekvédelmi gondoskodás során

megvalósuló gondozást, mint olyan körülményt, amely kiemelendõ a hátrányos

megkülönböztetés tilalma szempontjából.

A 4. §-hoz

A Javaslat személyi hatálya a Magyarországon élõ magyar állampolgárságú

gyermekre és fiatal felnõttre, továbbá a bevándorolt, valamint menekültként

elismert személyekre is kiterjed.

A nemzetközi magánjog szabályaival összhangban a nem magyar állampolgárságú

gyermekek, valamint a magyar állampolgárságú, de nem a Magyar Köztársaság

területén tartózkodó gyermekek és fiatal felnõttek gyám-ügyeiben csak akkor

kell e törvény rendelkezései szerint eljárni, ha nemzetközi szerzõdés vagy más

jogszabály eltérõen nem rendelkezik.

Az 5. §-hoz

A Javaslat az értelmezõ rendelkezések között foglalja össze azoknak a

normaszövegben késõbb elõforduló kifejezéseknek tartalmát, amelyek kiemel-kedõ

jelentõségûek, illetve használatuk eltér a más jogszabályokban meghatá-rozott

tartalomtól. A jövedelem a szociális törvénnyel megegyezõ tartalommal kerül

meghatározásra.

A Javaslat egésze szempontjából kiemelkedõ a gyermekek ellátása, a gyermek-

jólét, a gyermeki jogok, a veszélyeztetettség, valamint a gyermek

hozzátartozóinak a meghatározása. A gyermekek ellátása egységes

ellátórendszerben valósul meg, amely magában foglalja mind az önkéntesen,

mind a hatósági intézkedésekkel elrendelt ellátásokat. A gyermekjólét a

Gyermek Jogainak Egyezményével összhangban kerül megfogalmazásra. A

veszélyeztetettség fogalmának meghatározása a gyermekvédelem sarkalatos

kérdése, különösen akkor, amikor a veszélyeztetett gyermekek felderítésével és

jelzésével összefüggõ feladatokat különbözõ típusú alapellátások keretében

különbözõ szervek és személyek - védõnõ, háziorvos, nevelési-oktatási

intézmény, nevelési tanácsadó, családsegítõ szolgálat, rendõrség, ügyészség,

bíróság - látják el.

A gyermekek hozzátartozóinak meghatározása a gyermek sorsának alakításában

részt vevõ személyek felelõsségét növeli, hangsúlyozva egyidejûleg azt is,

hogy az eljáró szervezetek és személyek döntésük meghozatalánál kellõen

legyenek figyelemmel a gyermeknek a hozzátartozóival való kapcsolatára is.

II. fejezet

Alapvetõ jogok és kötelességek

A 6 - 11. §-hoz

A Javaslat a gyermeki jogok, valamint a szülõi jogok és kötelességek érvényre

juttatását fogalmazza meg az Alkotmánnyal, a Gyermek Jogairól szóló Egyez-

ménnyel, valamint a családjogi törvényben foglalt elõírásokkal összhangban.

A Javaslat érvényre juttatja a gyermeknek azt a jogát, hogy megfelelõ testi,

értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlõdésérõl, jólétérõl elsõsorban családja

gondoskodjon az állam és az önkormányzat által biztosított támogatások

segítségével. A gyermekek jólétéhez igazodó ellátáson a gyermek fejlõdését

lehetõvé tevõ életszínvonal biztosítását is érteni kell, amely a gyermek

életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi szintjéhez igazodik.

Alapvetõ garanciális követelmény, hogy a gyermeket csak törvényben

meghatározott esetekben lehet a családjából kiemelni és csak anyagi okból

fennálló veszélyeztetettség miatti kiemelésre nem kerülhet sor.

A családból való kiemelést követõen is olyan körülményeket kell a gyermekek

számára nyújtani, amelyek leginkább közelítenek a családi neveléshez, és

amelyeknek keretében a gyermek egészséges személyiségfejlõdése a legjobban

biztosítható. A feltételek fennállása esetén az örökbefogadás felel meg

leginkább ezen elvárásoknak. Ha ez nem lehetséges, az elhelyezést elsõsorban

nevelõszülõi családban és csak végsõ esetben kell gyermekotthonban vagy más,

otthont nyújtó ellátás formájában biztosítani.

A szabad véleménynyilvánítási jog érvényre juttatása érdekében alapvetõ

jogként szükséges rögzíteni a gyermek meghallgatását. A meghallgatás joga

minden gyermeket megillet és véleményét korára, egészségi állapotára,

fejlettségi szintjére tekintettel kell figyelembe venni. Amennyiben a

gyermeket kora akadályozza az önálló véleménynyilvánításban, a törvényes

képviselõjének kell eljárnia e jogának megóvása érdekében.

A gyermekek védelmének egyik lényeges eleme, hogy a gyermek családját a

gyermekkel kapcsolatos valamennyi lényeges kérdésrõl tájékoztassák.

A Javaslat a családjából kiemelt gyermek számára speciális jogokat állapít

meg, így azt a jogát, hogy korához, szükségleteihez igazodó teljes körû

ellátásban részesüljön. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy a gyermek a

személyes kapcsolatait a családjából történt kiemelést követõen is ápolhassa,

kivéve ha ez hátrányosan érintené személyiségének fejlõdését. Személyes

kapcsolatainak korlátozására azonban csak törvényben meghatározott esetekben

kerülhet sor.

A családjából kiemelt gyermek számára is garantálni kell az ellátások minél

nagyobb lehetõségét, illetve az ismeretek minél szélesebb körû megszerzését. A

panaszjog biztosításával garanciát kell a gyermekeknek teremteni az esetleges

érdeksértõ intézkedések elkerülése, illetve megszüntetése érdekében.

A gyermek jogainak feltétlen érvényesítéséhez fûzõdõ érdeke indokolja, hogy az

állampolgári jogok országgyûlési biztosa nevesítetten foglalkozzon ezen jogok

védelmével, és önálló intézkedési joggal rendelkezzen, hiszen erre a szülõ a

törvényes képviseleti jogkörében eljárva nem mindig képes, illetve erre nem

mindig alkalmas.

A 12 - 13. §-hoz

A Javaslat a szülõk Csjt.-ben meghatározott jogainak érvényesítését kívánja

elõsegíteni, illetve a nevelésbe vett gyermek szülei számára további jogokat

kíván biztosítani, amelyek érvényesítése a jövõre nézve befolyásolja a

felügyeleti jogok szüneteltetését. Ezen további jogok gyakorlása azt segíti

elõ, hogy a gyermek nevelésbe vétele mielõbb megszûnhessen, és a gyermek

visszakerülhessen a vérszerinti családjába.

A szülõi jogok mindegyike közvetlen összefüggésben van a gyermek sorsát érintõ

lényeges kérdésekkel, és a szülõi jogok kérdésköre messzemenõen gyermekjogi

kérdés is.

A szülõi jogok és kötelességek meghatározása elõ kívánja segíteni, hogy a

szülõ együttmûködjön a gyermekét gondozó személlyel, és minél nagyobb

mértékben bekapcsolódjon a gyermek sorsának további alakításába. Ezen szülõi

jogok érvényesítését valamennyi, a gyermekvédelemben részt vevõ szervezet és

személy biztosítani köteles.

A Javaslat nem kíván olyan szankciókat megállapítani, amelyek a szülõ

kifogásolható magatartásának megváltoztatására irányulnak. Azonban a Javaslat

lehetõvé teszi a szülõt megilletõ kapcsolattartási jog korlátozását,

szüneteltetését vagy megvonását, ha gyakorlásával gyermekét veszélyezteti,

illetve azzal a gyermekét gondozó személy sérelmére visszaél.

III. fejezet

A gyermekek védelmének rendszere

A 14 - 17. §-hoz

A Javaslat olyan ellátórendszert kíván kiépíteni, amelynek feladata a család

támogatása a gyermek felnevelésében, a gyermek veszélyeztetettségének

megelõzése és megszüntetése, illetve a családjából kikerülõ gyermek

helyettesítõ védelmének biztosítása.

A feladatok megvalósítását pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást

nyújtó alap- és szakellátások, valamint a települési önkormányzat jegyzõje,

illetve a gyámhivatal hatósági intézkedései biztosítják, megteremtve az

ellátások és az intézkedések összhangját.

Pénzbeli ellátások: a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a

gyermektartásdíj megelõlegezése, valamint az otthonteremtési támogatás.

A személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátás: a gyermekjóléti

szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása, a gyermekek átmeneti gondozása.

A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakellátás: a területi

szakszolgáltatás, az otthont nyújtó ellátás.

A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a

védelembe vétel, a családba fogadás, az ideiglenes hatályú elhelyezés, az

átmeneti és tartós nevelésbe vétel, valamint az utógondozás elrendelése.

Ugyancsak itt kerül megfogalmazásra a gyermekek védelmét ellátók köre, illetve

a korszerûsített gyámügyi igazgatás szervezete. A Javaslat a gyermekek

védelmének rendszeréhez kapcsolódóan nevesíti a más ágazati törvényben

meghatározott alaptevékenységeket is. Ilyen feladatot lát el különösen a

védõnõ, háziorvos, családsegítõ szolgálat, nevelési-oktatási intézmény,

nevelési tanácsadó.

MÁSODIK RÉSZ

ELLÁTÁSOK

IV. fejezet

Pénzbeli ellátások

A 18. §-hoz

A Javaslat a pénzbeli ellátások két fõ formáját különbözteti meg, a városi

gyámhivatal hatáskörébe tartozó normatív pénzbeli ellátást, valamint a

települési önkormányzat, illetve a gyámhivatal által nyújtható rászorultságtól

függõ ellátásokat. Normatív pénzbeli ellátásként az otthonteremtési

támogatást határozza meg.

Az ellátó rendszer mûködtetése szempontjából kiemelkedõ szereppel rendelkezõ

önkormányzatok számára a jövõben lehetõvé válik, hogy az egyes pénzbeli

ellátások összegét költségvetésük terhére kiegészítsék, illetve más pénzbeli

ellátásokat állapítsanak meg.

A 19. - 21. §-hoz

A szociális rászorultságtól függõ pénzbeli ellátások megállapítása részben a

települési önkormányzatok, részben a gyámhivatal feladata. A rendszeres

gyermekvédelmi támogatás célja, hogy az anyagi okok miatt veszélyeztetett

gyermeket segítse abban, hogy a gyermeki jogokkal összhangban a rászorult

család képes legyen a gyermek otthon történõ ellátására. A támogatást olyan

gyermek kaphatja, akinek családjában az összjövedelem egy fõre esõ része nem

haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át.

A Javaslat a fogyatékos gyermeket nevelõ család esetén a támogatást magasabb

jövedelmi szintig teszi lehetõvé. A támogatás minimális összege gyermekenként

az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-a. A Javaslat meghatározza a

családi pótlék megállapításához hasonló módon a közös háztartásban

családtagként figyelembe vehetõ személyek körét is.

A támogatás tovább folyósítható a gyermek nagykorúvá válása után is, addig az

idõpontig, ameddig a gyermek tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll.

A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás olyan gyermekes családnak adható, amely

rendkívüli élethelyzetbe került. A Javaslat a támogatás formájára a

jogosultság feltételeire elõírást nem tartalmaz, azokat az önkormányzat

rendeletben határozza meg. A Javaslat csak azt fogalmazza meg, hogy elsõsorban

kik részesülhetnek ilyen támogatásban, és kiemelten nevesíti azokat a

gyermekeket, amelyek azért kerülnek rendkívüli helyzetbe, mert a nevelésbe

vételt követõen a gyámhivatal visszahelyezte õket saját családjukba, továbbá

betegség, iskoláztatás miatt segítségre szorulnak.

A 22 - 24. §-hoz

A gyermektartásdíj megelõlegezését, mint szociálpolitikai jogintézményt, a

Javaslat a bíróságok feladatkörébõl kiveszi, és a közigazgatás rendszerébe

illeszti. A tartásdíj megelõlegezésére akkor kerül sor, ha a bíróság a

tartásdíjat jogerõsen megállapította, azonban a behajtás átmenetileg

lehetetlen, és a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a

szükséges tartást biztosítani.

Az eljárás gyorsítását segíti, hogy a gyámhivatal a behajthatatlanságot a

kötelezett személy rendszeres jövedelmére vezetett eredménytelen végrehajtást

követõen állapítja meg.

A támogatás mértéke általában megegyezik a bírósági határozatban megállapított

gyermektartásdíj összegével. A bíróság mérlegelésétõl függõen azonban ettõl el

lehet térni, de az elõlegezett összeg ekkor sem lehet kevesebb a bíróság által

megállapított összeg 50 %-ánál. A Javaslat meghatározza, hogy mely esetekben

nem állapítható meg az ellátás. A gyermektartásdíj megelõlegezése legfeljebb 3

évig tarthat, és a kötelezett meghatározott kamattal együtt köteles az

elõlegezett összeget megtéríteni az államnak.

A 25- 27. §-hoz

Az újraszabályozandó otthonteremtési támogatás célja, hogy normatív pénzbeli

ellátásként az olyan családi háttérrel nem rendelkezõ fiatal felnõttet

támogassa, aki legalább 2 évet eltöltött az intézményes ellátásban, és nem

rendelkezik megfelelõ vagyonnal. Kivételesen akkor is jogosult a fiatal

felnõtt a támogatásra, ha 2 évnél kisebb idõtartamú nevelésbe vételére

árvasága miatt került sor.

A gyermekvédelem intézményrendszerében felnõtt fiatalok társadalmi

beilleszkedése megnehezített, sokan közülük hajléktalanként igényelnek késõbb

szociális gondoskodást. Ezért kiemelkedõen fontos az önálló egzisztenciájuk

megteremtésének elõsegítése, elsõsorban a lakáskérdés megoldásában.

A támogatás mértéke a nevelésben eltöltött évekhez, valamint az igénylõ

vagyoni körülményeihez igazodik.

A 28. §-hoz

A Javaslat a gyermek érdekében mérlegelési lehetõséget biztosít a települési

önkormányzat képviselõtestületének, hogy mind a rendszeres, mind a rendkívüli

támogatást természetbeni ellátás formájában is nyújthatja.

A Javaslat csak felsorolásszerûen nevesíti a természetbeni ellátások esetleges

formáit, így különösen az ellátások térítési díjának, valamint tankönyv,

tanszer beszerzésének átvállalását.

V. fejezet

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások általános szabályai

A 29 - 37. §-hoz

A Javaslat a személyes gondoskodás körében két fõ ellátási formát mint alap-

és szakellátási formát határoz meg. Ezek biztosítása az állam és az

önkormányzatok feladata. Az önkormányzatok rendeletet alkotnak az ellátások

formáiról, azok igénybevételérõl, valamint a térítési díjról. A Javaslat

szerint az önkormányzatok, az önkormányzati feladatot ellátó természetes és

jogi személyek, valamint a gyermekvédelmi vállalkozások és a nem állami

szervek is a személyes gondoskodás különbözõ ellátási formáira meghatározott

feltételek szerint kell hogy biztosítsák az ellátásokat.

A Javaslat a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások igénybevételének

fõ szabályaként, mint szociálpolitikai eszközt az önkéntességet határozza meg.

A törvény azonban - gyermekvédelmi gondoskodásként - kötelezõ ellátást is

elrendelhet. A Javaslat fontos követelményként határozza meg a kérelmezõk

jogvédelmét, és ennek érdekében meghatározza jogaikat és kötelességeiket.

Ezért önálló címben kerül szabályozásra a tájékoztatásra, valamint a gyermek

és a hozzátartozó kapcsolattartására vonatkozó kötelezettség.

A jogosultak hatékonyabb érdekvédelmének megteremtése céljából a Javaslat

elõírja, hogy valamennyi intézményben érdekképviseleti fórumot kell

létrehozni. Az érdekvédelmi fórum feladata, hogy a panaszokat kivizsgálja és

intézkedjen azok okainak megszüntetésérõl. Az intézmény életében elõforduló

valamennyi probléma rendezésére az érdekvédelmi fórum nem lehet hivatott,

ezért a Javaslat kivizsgálására az intézmény vezetõjét is fel kell jogosítani,

illetve kötelezni kell.

A Javaslat - hasonlóan a nevelési-oktatási intézmények diákönkormányzatához -

lehetõséget biztosít a bentlakásos gyermekintézményben elhelyezett gyermekek-

nek, hogy érdekeik képviseletére gyermekönkormányzatot hozhassanak létre. A

gyermekönkormányzat véleményt nyilváníthat a gyermekekkel kapcsolatos

valamennyi kérdésben.

VI. fejezet

Alapellátások

A 38 - 40. §-hoz

A Javaslat alapellátásként olyan feladatokat határoz meg, amelyek megoldására

valamennyi települési önkormányzat kötelezhetõ, és amelyek célja a gyermekek

családban történõ nevelésének elõsegítése, a veszélyeztetettség megelõzése és

megszüntetése. Az önkormányzatoknak a gyermekek problémáit elsõsorban

ellátásokkal kell megoldaniuk. A Javaslat az eddiginél nagyobb önállóságot ad

a települési önkormányzatoknak a helyi ellátórendszer kialakításában.

A Javaslat lehetõvé teszi, hogy gyermekjóléti szolgáltatások keretében nyíljon

lehetõség olyan feladatok ellátására is, ami korábban hatósági intézkedésekkel

történt. A szolgáltatások keretében kell biztosítani a hozzájutást a család,

valamint a gyermek számára a gyermeki jogokkal, a gyermekek ellátásával

kapcsolatos ismeretekhez. A gyermekjóléti szolgáltatások igénybevétele minden

rászoruló gyermek esetében meg kell hogy elõzze a gyermekvédelmi hatósági

beavatkozást.

A veszélyeztetettség megelõzésében kiemelkedõ jelentõsége van a veszélyez-

tetettséget észlelõ jelzõrendszer mûködtetésének, a más alapellátások keretei

között történõ megelõzõ tevékenység koordinálásának, az együttmûködés

megszervezésének.

A Javaslat a települési önkormányzatoknak javaslattételi lehetõséget biztosít

a gyermeknek a családjából való kiemelésére, a gyermek gondozási helyére, vagy

annak megváltoztatására, aminek a célja, hogy a gyermek lehetõség szerint

közvetlenül a gondozási helyére kerüljön.

A települési önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatásokat önálló

gyermekjóléti szolgálat mûködtetésével vagy családvédelemmel foglalkozó más

intézmény keretében, vagy a képesítési elõírásoknak megfelelõ szakember

foglalkoz-tatásával oldhatja meg.

A 41 - 50. §-hoz

A Javaslat a gyermekek napközbeni ellátása körében - a szociális törvénybõl

átemelve - csak azt fogalmazza meg, hogy ezen ellátásban részesülõk számára

milyen szolgáltatást kell biztosítani, milyen esetekben és kiknek a részére

kötelezõ az ellátás nyújtása. A Javaslatban kiemelkedõ szerepet kap a

bölcsõde, ahol a közoktatási törvénnyel összhangban a szakértõi és

rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek hatéves

koráig fejlesztõ felkészítésben vehet részt.

A Javaslat lehetõséget teremt azon gyermekek napközbeni ellátására is, akiknek

lakóhelyén bölcsõde vagy óvoda nem mûködik, hogy családi napközi, illetve házi

gyermekfelügyelet formájában - a helyi önkormányzat szakmai támogatásával és

ellenõrzésével - kapjanak megfelelõ napközbeni gondozást, nevelést,

felügyeletet.

A Javaslat az átmeneti gondozás jogi lehetõségét teremti meg, megszüntetve az

intézeti elhelyezés jogintézményét. Az ún. hetes otthonok mûködésének jogi

alapja már nem létezik. Az intézeti elhelyezés ellentmondásossága pedig abban

áll, hogy csak hatósági intézkedésekkel lehet biztosítani, bár az ellátást a

szülõ kéri vagy abba beleegyezik. A Javaslat az átmeneti gondozás egyik

formájaként a helyettes szülõk új jogintézményét vezeti be. Ezen családok

gondozásában élõ gyermek szüleinek szülõi felügyeleti joga érintetlen marad. A

helyettes szülõk a nevelõszülõi családoktól eltérõen nem szakellátást, hanem

alapellátási feladatokat látnak el. Személyükkel és környezetükkel szemben

szakmai követelmények kerülnek meghatározásra.

A Javaslat lehetõséget biztosít arra is, hogy a gyermekek átmeneti

gondozásának helyén a gyermekek otthontalanná vált szülei is elhelyezést

kaphassanak. Garanciális szabályként rögzíti továbbá, hogy ha az átmeneti

gondozás féléves idõtartama eltelt, azonban a gyermek családi környezetébe nem

térhet vissza, az elhelyezés három hónappal meghosszabbítható, vagy ellenkezõ

esetben haladéktalanul értesíteni kell a gyámhivatalt, a szükséges

intézkedések megtételére.

VII. fejezet

Szakellátások

A 51 - 58. §-hoz

A Javaslat szakellátásként határozza meg az otthont nyújtó ellátásokat, amely

a rászoruló, az ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve nevelésbe vett

gyermekek részére nyújt családot pótló, a gyermekek fejlõdését elõsegítõ

teljes körû ellátást és bentlakást. A helyi igényeknek megfelelõen a

beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdõ gyermekek speciális családpótló

ellátását is biztosítani kell.

Otthont nyújtó ellátást nevelõszülõ, vagy otthont nyújtó intézmény biztosít.

A gyermeki jogok érvényesítése, a gyermekek családközeli elhelyezése érdekében

fejleszteni kell a nevelõszülõi hálózatot, illetve meg kell teremteni a

professzionális hivatásos nevelõszülõk alkalmazásának lehetõségeit is. Ezért

hivatásos nevelõszülõ csak olyan személy lehet, aki a központi program szerint

meghatározott képesítési elõírásoknak megfelel, és személyes környezete minden

szempontból alkalmas a gyermek, illetve a különleges ellátást igénylõ gyermek

kiegyensúlyozott gondozására. Lényeges, hogy ezen alkalmasságról a területi

gyermekvédelmi szakszolgálat meggyõzõdjön.

A Javaslat a nevelõszülõnél, illetve a hivatásos nevelõszülõnél elhelyezett

gyermekek létszámát a jelenlegitõl eltérõen határozza meg, hiszen a magas

gyermeklétszám egyes családoknál nagy megterhelést okozhat. Ezen indokok miatt

a nevelõszülõ legfeljebb 5, a hivatásos nevelõszülõ legfeljebb 8 gyermek

nevelését látja el. A Javaslat garantálja a nevelõszülõk megfelelõ anyagi

támogatását is, mind a nevelési díj, mind a természetbeni és pénzbeli

ellátmány formájában. Garanciális szabály, hogy ezeket a juttatásokat a

gyermek ellátására kell fordítani.

A nevelõszülõket megilletõ sajátos jogokat és kötelezettségeket, mint a

sajátos nevelõszülõi jogviszony tartalmát, külön jogszabályban kell rendezni.

A Javaslat a gyermekotthonok számára is a feladatuk hatékonyabb ellátása

érdekében nagyobb önállóságot, döntési szabadságot enged meg. Ez a szakmai

önállóság azonban nem zárja ki tevékenységüknek törvényi és szakmai

ellenõrzését. Az intézmények a szakmai szabályok figyelembevételével maguk

alakítják ki helyi nevelési-gondozási rendszerüket, amelynek kialakításában a

gyermekek eltérõ szükségleteihez kell igazodni.

A Javaslat a gyermekotthoni nevelés korszerûsítése érdekében a kisközösségre

épülõ, az önálló életvitelre hatékonyabban felkészítõ, a lakókörnyezetbe

szervesen beilleszkedõ kis létszámú gyermekotthoni hálózat kialakítását

célozza meg, és en-nek megfelelõen határozza meg szakmai szabályait, így a

gyermeklétszámot is.

Az 59 - 65. §-hoz

A Javaslat a megyei, illetve a fõvárosi önkormányzat szakmai szolgáltató és

koordináló szerepét kívánja növelni a területi szakszolgáltatásoknak, mint

szakellátási feladatoknak a meghatározásával. Kötelezõ feladat különösen a

gyermek elhelyezésének alapjául szolgáló szakvéleményezés, a nevelõszülõk

kiválasztása, felkészítése, folyamatos szakmai támogatása, a gyámok vagyon-

kezelõi és törvényes képviselõi feladatainak segítése, az eseti gondnoki

jogkörök feltételeinek megteremtése, a hivatásos nevelõszülõi, valamint a

hivatásos gyámi hálózat mûködtetése, az örökbefogadások elõkészítése, végül a

szaktanácsadás biztosítása és információs rendszer mûködtetése.

A Javaslat szerint a jövõben a gyermek- és ifjúságvédõ intézetek feladatainak

egy részét a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, mint jogutód látja el.

Feladatkörébõl kikerül az ideiglenes hatállyal elhelyezett, valamint az

átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek elhelyezési jogköre, mert a

jövõben a szakszolgálat segítségével a gyermek gondozási helyét a gyámhivatal

határozza meg. Ennek érdekében továbbra is mûködteti a szakértõi csoportot.

A jövõben a nevelõszülõkkel a szakszolgálat nem köt megállapodást, azt a

gyámhivatal kirendelõ határozata helyettesíti. Új tartalmat kap a nevelõszülõ

felügyeleti munkája is, hiszen a jövõben az a gyámhivatal munkáját segíti. A

jövõben a szakszolgálat a gyámhivatal döntése alapján ellátja az eseti

gondnoki, illetve vagyonkezelõi jogkörben egyéni felelõsséggel a képviselet,

vagyonkezelés feladatait.

Kiemelkedõ szerepet kap továbbá mind a nyílt, mind a titkos örökbefogadás

elõkészítésében, hogy az örökbefogadni szándékozók egészségügyi és lélektani

alkalmasságának vizsgálata azonos szakmai követelmények figyelembe vételével

történjen, és errõl az örökbefogadás elõtti eljárás során a gyámhivatal

határozattal döntsön. A Javaslat továbbá a gyermek érdekében lehetõvé teszi az

örökbefogadni szándékozók részére elõkészítõ tanácsadás szervezését.

A Javaslat a gyermekek mihamarabbi örökbefogadása érdekében a Csjt. örökbe-

fogadásra vonatkozó rendelkezéseinek módosítására, illetve kiegészítésére tesz

javaslatot.

Az utógondozással, az önálló életvitel támogatásával, a lakhatási lehetõségek

felkutatásával járó feladatokat akkor látja el, ha a gyermeket nem

gyermekotthon nevelte. Új feladata a szaktanácsadás, információs adatbázis

kezelése. Feladatkörébõl elkerül a fiatalkorúak pártfogó felügyelete, mert azt

a jövõben a gyámhivatal keretében mûködõ hivatásos pártfogók látják el.

HARMADIK RÉSZ

A GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS

A 66. §-hoz

A Javaslat szerint a gyermekvédelmi gondoskodás mint speciális alrendszer

keretében kell biztosítani az olyan gyermekek ellátását és védelmét, akiknek a

nevelése, gondozása a szülõk beleegyezésével a területi ellátó rendszerben nem

biztosítható. A települési önkormányzat jegyzõje és a gyámhivatal a gyermek

veszélyeztetettségének mértékétõl függõen köteles megtenni a megfelelõ

intézkedéseket. A Javaslat arra épít, hogy a megfelelõ helyi - jóléti

ellátások biztosításával a hatósági kényszerintézkedések aránya csökkenthetõ,

és biztosítható a családdal való hatékony együttmûködés.

VIII. fejezet

Védelembe vétel

A 67 - 68. §-hoz

A Javaslat megszünteti a diszfunkcionálisan mûködõ védõ-óvó egyedi

intézkedések széttagolt rendszerét. A célszerû és hatékony beavatkozás

érdekében az eseti jellegû intézkedések helyébe egy tartós, családgondozással

is párosuló hatósági felelõsségvállalás lép. A Javaslat a védelembe vétel jogi

intézményével kívánja megakadályozni azt, hogy a hatóság a gyermek, a család

komplex problémáit egyetlen intézkedéssel kezelje.

A Javaslat szerint ezért a települési önkormányzat védelembe veszi a

gyermeket, és a gyermek ellátásának segítésére, a szülõ gondozói

tevékenységének támogatására a gyermek részére családgondozót rendel.

Kiemelkedõen fontos annak meghatározása, hogy a védelembe vétel meghatározott

egyéni gondozási-nevelési terv alapján történjen, és annak indokoltságát a

jegyzõ félévenként felülvizsgálja.

A Javaslat szerint továbbá a települési önkormányzat védelembe veheti a

szabálysértési hatóság értesítése alapján a tanköteles, vagy rendszeres

iskolai oktatásban részesülõ, szabálysértést elkövetett fiatalkorút, valamint

a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a 14. évét be nem

töltött gyermeket is.

IX. fejezet

Családbafogadás

A 69 - 70. §-hoz

A Javaslat más feltételrendszerrel és megfelelõ jogi garanciákkal kívánja újra

bevezetni a családba fogadás intézményét. Ennek során a gyámhivatal

meghatározott feltételek esetén hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülõ kérelmére a

gyermeket ideiglenesen a szülõ által megnevezett más család gondozza, nevelje.

A családba fogadó szülõt gyámul kell kirendelni, a szülõ felügyeleti joga

szünetel. A vérszerinti szülõt azonban továbbra is megilleti a Csjt.-ben

biztosított, a gyermek sorsát érintõ lényeges kérdésekben való együttes

döntési jog.

Külön figyelmet érdemel az a rendelkezés, hogy amennyiben a szülõ kérelmére a

gyámhivatalnak meg kell szüntetnie a családbafogadást, de a gyermek

veszélyeztetettsége továbbra is fennáll, a gyámhivatal a gyermekvédelmi

gondoskodás más formájának elrendelése iránt intézkedik.

X. fejezet

Ideiglenes hatályú elhelyezés

A 71 - 75. §-hoz

A Javaslat új jogintézményként kívánja bevezetni az ideiglenes hatályú

elhelyezést, amely az ideiglenes elhelyezés, illetve az ideiglenes hatályú

intézeti beutalás helyébe lép. A változás indoka, hogy a gyermek a jövõben ne

a legközelebbi ideiglenes feladatot ellátó intézetbe kerüljön, hanem kapjon

elsõbbséget az elhelyezési lehetõségek kiválasztásánál a különélõ másik szülõ,

más hozzátartozó vagy más személy, illetve ideiglenes feladatot ellátó

nevelõszülõ vagy otthont nyújtó intézmény.

Az ideiglenes hatályú intézeti beutalás jogintézményének megszüntetésével

lehet garantálni az intézeti elhelyezés elsõdlegességének megszüntetését. Az

új intézkedés tartalma is megváltozik, mert a szülõ gondozási-nevelési jogköre

szünetel.

Az ideiglenes hatályú elhelyezést mint a szakellátáshoz kapcsolódó intézkedést

a feltételek fennállása esetén a jegyzõ és a gyámhivatal mellett a bíróság,

rendõrség, ügyészség és büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága is

elrendelheti, azonban ezen intézkedésérõl értesíteni kell az illetékes

gyámhivatalt. A gyámhivatal haladéktalanul megvizsgálja az ideiglenes hatályú

elhelyezés megszüntetését, illetve fenntartását vagy megváltoztatását és az

indokolt perindítások lehetõségét.

A Javaslat a korábbi szabályozástól eltérõen az ideiglenes hatályú elhelyezés

megszüntetésének valamennyi esetét felsorolja. További eltérés, hogy a korábbi

60 nap helyett a Javaslat 30 napot biztosít a gyámhivatal részére a

jogszabályban meghatározott intézkedések megtételére. Nem szolgálja ugyanis a

gyermek érdekét, hogy az ideiglenesen elhelyezett gyermek törvényes

képviselete, tartós elhelyezése 60 napig rendezetlen legyen.

XI. fejezet

Nevelésbe vétel

A 76 - 82. §-hoz

A Javaslat - igazodva a jogintézmény valós tartalmához, - az intézeti és

állami nevelésbe vételt az átmeneti vagy tartós nevelésbe vétel

jogintézményeként szabályozza újra, hiszen a gyermek átmeneti vagy tartós

otthont nyújtó gondozását egyrészt már nem az állam, hanem az önkormányzat

biztosítja, másrészt a gyermek érdeke a jogszabályban meghatározott feltételek

fennállása esetén azt igényli, hogy a gyermek gondozását elsõdlegesen

családközeli ellátásban, nevelõszülõi családban biztosítsák.

A nevelésbe vétel mint a családból való kiemelést elrendelõ közigazgatási

döntés egyidejûleg jelent gyermekelhelyezést és gyámrendelést. A Csjt.-vel

összhangban, a Javaslat szerint minden gyermek, aki nem áll szülõi felügyelet

alatt, gyámság alá tartozik, és a gyámhivatal részükre a Csjt.-ben

meghatározott sorrendiség figyelembevételével gyámot rendel.

A nevelésbe vétel jogintézményének meghatározásával a Javaslat a Csjt.-ben

rögzített korábbi feltételeket kiegészíti az Ágr.-ben rögzített feltételekkel,

és ez utóbbi garanciális szabályokat törvényi szintre emeli. A nevelésbe vétel

elõtt meg kell kísérelni a gyermek családból való kiemelésének megelõzését,

egyrészt az alapellátási szolgáltatásokkal, másrészt ennek eredménytelensége

esetén a védelembe vétellel.

A családjából kiemelt gyermek helyzetének rendezésére folyamatos, célirányos

szakmai tevékenységet kell folytatni az elhelyezési terv alapján. Mindennek az

a célja, hogy a gyermek mihamarabb visszakerüljön a családjába, vagy ha ez nem

lehetséges, a feltételek fennállása esetén elõ kell segíteni az

örökbefogadását.

A gyermek elhelyezésének jogköre a jövõben a gyámhivatalt illeti meg, amely az

elhelyezésrõl a gyermek és a szülõ meghallgatása után a települési önkormány-

zat javaslatára a területi gyermekvédelmi szakszolgálat szakvéleményének

segítségével dönt. A Javaslat meghatározza a gyermek gondozási helye

megváltoztatásának feltételeit is. Kiemelkedõen fontos azon követelmény

törvényi szintû meghatározása, hogy a gyermek családból történõ kiemelését

évente felül kell vizsgálni.

XII. fejezet

A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló egyes gyermek gyámsága

A 83 - 90. §-hoz

Az intézeti gyámságnak a Javaslat szerinti fokozatos átalakítása a gyermek-

védelem megújulásának egyik kulcskérdése. Addig, amíg a gyermek- és

ifjúságvédõ intézet igazgatója vagy az általa megbízott személy látta el az

egyben hátrányos megkülönböztetést is jelentõ intézeti gyámsággal kapcsolatos

feladatokat, a gyermek elhelyezési feladatát is e jogkörében látta el. Az

intézeti gyám nem állt személyes kapcsolatban a állami gondoskodásban élõ

rábízott gyermekekkel, továbbá az intézeti gyámság jogintézményére is

alapvetõen eltérõ szabályok vonatkoztak.

A Javaslat szerint minden gyermek számára a gyámhivatal rendel gyámot, továbbá

az intézeti gyámságot az egységes gyámság intézménye váltja fel. Az ideiglenes

hatállyal elhelyezett, valamint a nevelésbe vett gyermekek gyámságát a jövõben

a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén a nevelõ-szülõ, a

gyermekotthon vezetõje is elláthatja. Ha a gyermek gondozási helye más

intézmény - egészségügyi, nevelési-oktatási intézmény -, illetve ha a

nevelõszülõ, a gyermekotthon vezetõje nem rendelhetõ ki a gyermek gyámjául a

területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál mûködõ hivatásos gyámot kell

kirendelni.

A Javaslat az egységes gyámság jogintézményének bevezetése érdekében a Csjt.

megfelelõ rendelkezéseinek módosítására tesz javaslatot. Ezzel egyidejûleg

megfogalmazza a nevelõszülõ vagy gyermekotthon vezetõje, mint kirendelt gyámok

eltérõ feladatait a gyámság ellátásával kapcsolatban. A Csjt.-tõl eltérõ

rendelkezés mind a gondozás-nevelés, mind a törvényes képviselet, illetve

vagyonkezelés tekintetében fennáll. Így többek között ezen gyámokat nem illeti

meg a gyermek elhelyezésének joga, és a gyermeket vagyoni ügyekben csak akkor

képviselhetik, ha erre a gyámhivatal felhatalmazást adott. Ezek a gyámok

továbbá nem adhatnak hozzájáruló nyilatkozatot a gyermek örökbefogadásához.

A gyámhivatal a gyermek képviseletére eseti gondnokot, illetve vagyonkezelõ

gondnokot rendel ki, elsõsorban a területi gyermekvédelmi szakszolgálat

javaslatának figyelembevételével azokban az esetekben, ha a gyám a gyermeket

nem képviselheti, érdekellentét áll fenn közöttük, illetve különleges

szakértelmet igénylõ ügyekben a gyám a képviseletre nem vállalkozik.

A Javaslat külön rendelkezik a hivatásos gyámok kirendelésével és

jogállásával. A Csjt.-tõl eltérõ rendelkezések megfogalmazása mellett

garanciális szabályként határozza meg, hogy a hivatásos gyám egyidejûleg

legfeljebb 40 gyermek gyámságát láthatja el.

Az egységes gyámság bevezetése összességében azt eredményezi, hogy megszûnik a

családjából kiemelt gyermekek hátrányos megkülönböztetése, valamennyi

gyermeknek a Csjt.-ben meghatározott sorrendiség betartásával a gyámhivatal

rendel gyámot, és bizonyos eltérõ szabályok meghatározása mellett a gyámság

ellátására azonos jogok és kötelességek vonatkoznak. A gyámság feladatait a

meghatározott feltételek fennállása esetén nagyrészt az látja el, aki a

gyermeket ténylegesen gondozza és ismeri.

XIII. fejezet

Utógondozás elrendelése

A 91 - 92. §-hoz

A Javaslat az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek speciális jogaként

fogalmazta meg az utógondozáshoz való jogát. Az utógondozás célja, hogy a

gyermek esetében legalább egy évig segítsék elõ a családjába való

visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését, megszervezését. A

fiatal felnõtt önálló életének megkezdéséhez szintén segítség nyújtható.

A Javaslat külön nevesíti a fiatal felnõttek utógondozói ellátását, amelynek

pénzügyi fedezetérõl a költségvetési törvény is rendelkezik. A fiatal felnõtt

meghatározott feltételek fennállása esetén továbbra is teljes körû ellátásban

részesülhet és ennek érdekében továbbra is a nevelõszülõ háztartásában vagy a

gyermekotthon illetve utógondozói otthon gondozásában maradhat.

NEGYEDIK RÉSZ

A GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA ÉS IRÁNYÍTÁSA

XIV. fejezet

A helyi önkormányzat feladatai

A 93 - 100. §-hoz

A Javaslat a családok felelõssége mellett pontosan meghatározott ellátási

kötelezettséget határoz meg az állam és az önkormányzat tekintetében. Ezek a

kötelezettségek a jelenlegi rendszerhez igazodnak, illetve változtatásra csak

szakmailag indokolt esetben kerül sor.

A Javaslat megnyitja a lehetõséget a feltételek fennállása esetén, hogy ezen

feladatokat szerzõdéskötéssel nem önkormányzati, nem állami szervek és

személyek is ellássák, kivéve azokat a feladatokat, amelyeket kizárólag állami

szerv láthat el. Szigorú szabály, hogy a megállapodást ellátási szerzõdésbe

kell foglalni. A szerzõdés tartalmi elemeit a Javaslat a szociális törvénnyel

összhangban határozza meg, azonban többlet tartalmi elemként fogalmazza meg

azon idõszak feltüntetését, amelyre a szerzõdéskötés vonatkozik. Emellett

megteremti annak lehetõségét, hogy a gyermekvédelmi feladatokat gyermekvédelmi

vállalkozás formájában is el lehessen látni.

A Javaslat a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások megszervezését a

helyi önkormányzatok feladataként határozza meg. A Javaslat a megyei, fõvárosi

önkormányzat kötelezettségeként határozza meg a szakellátási feladatokat,

amelyekre a település nem köteles. Általános elv, hogy a települési

önkormányzatok által fenntartott intézmények ellátási területe az adott

település lakosságára terjed ki, valamint hogy a megye által fenntartott

intézetek ellátási területe a megye egészére terjed ki. A Javaslat ettõl

eltérõ rendelkezéseket is tartalmaz, ha az ellátási területben az

önkormányzatok megállapodtak.

XV. fejezet

A népjóléti miniszter feladatai

A 101 - 103. §-hoz

A gyermekek védelmét biztosító feladatok ágazati irányítója a népjóléti

miniszter, aki feladatai között meghatározza a szakmai követelményeket, a

feladatok törvényességi és szakmai ellenõrzését.

A népjóléti miniszter az igazságügy-miniszterrel együttesen látja el a

bírósági úton javítóintézeti nevelésre utalt, vagy oda elõzetes

letartóztatásba helyezett fiatalkorúak nevelése érdekében létesített

intézmények felügyeletét, továbbá a fiatalkorúak pártfogói felügyeletének

végrehajtását.

A Javaslat a szakmai, módszertani, képzési és továbbképzési, valamint

nemzetközi kapcsolatokkal, tudományos kutatásokkal összefüggõ feladatok

ellátására új országos intézményt, az Országos Szociálpolitikai és

Családvédelmi Intézetet hozza létre. A népjóléti miniszter biztosítja továbbá

a megalakuló Család- és Gyermekvédelmi Szakmai Kollégium mûködési feltételeit,

amely kollégium a népjóléti miniszter tanácsadó, véleményezõ testülete.

XVI. fejezet

Az intézmény fenntartójának irányítási jogköre

A 104. §-hoz

A Javaslat részletesen meghatározza az intézményt fenntartók irányítási

feladatait, tekintettel arra, hogy a gyermekek védelmét biztosító feladatok

ellátóinak körébe már nemcsak állami és önkormányzati szervek tartoznak. A

Javaslat garanciális szabályként rögzíti a fenntartók jogkörét a házirend,

valamint más, belsõ szabályzatok jogszerûségének ellenõrzése területén is a

szervezeti és mûködési szabályzat, valamint a szakmai program jóváhagyása,

illetve esetleges megtagadása mellett.

ÖTÖDIK RÉSZ

A GYÁMÜGYI IGAZGATÁS SZERVEZETE ÉS FELADATAI

XVII. fejezet

A gyámügyi igazgatás szervei

A 105 - 106. §-hoz

A Javaslat önálló részben foglalkozik a gyámügyi feladatok ellátásával, és az

állam és az önkormányzat között új feladatmegosztást s ennek megfelelõ

szervezetrendszert alakít ki. A Javaslat azt a - kormányprogramban is

támogatott - elvet veszi figyelembe, hogy területi közigazgatási szervhez

kell telepíteni az olyan feladat- és hatásköröket, amelyek alapvetõen

felügyeleti, illetve ellenõrzõ jellegûek, vagy olyan speciális hatósági

feladatok, amelyek speciális szakmai felkészültséget igényelnek. Az európai

normáknak is megfelelõ hivatalrendszer kialakításától várható a gyermeki jogok

teljesebb védelme, a családközpontú gyermekvédelem szakmai garanciák szerinti

realizálása.

A Javaslat tehát kiemelt feladatként kezeli a civilszervezetek, a társadalmi

önszervezõdések szakmai munkájának segítését, ellenõrzését, valamint a

gyermekek személy- és vagyoni érdekvédelmét. A Javaslat garanciális elvként

fogalmazza meg, hogy a gyámügyi feladatok, valamint a hivatásos pártfogói

tevékenység állami feladat.

XVIII. fejezet

A települési önkormányzat jegyzõjének feladat- és hatásköre

A 107. §-hoz

A gyámügyi igazgatás korszerûsítése semmiképpen sem jelenti az önkormányzatok

hatáskörének kiürítését, illetve az önkormányzati jogok csorbítását, hiszen az

alap- és szakellátási feladatok ellátása továbbra is a helyi önkormányzatok

feladata marad. A Javaslat a gyámügyi igazgatás hatósági intézkedéseinek

körében határoz meg új munkamegosztást.

A Javaslat továbbra is a települési önkormányzat jegyzõjének feladat- és

hatás-köreként határozza meg a teljes hatályú apai elismerõ nyilatkozat

felvételét, a gyermek védelembe vételét, valamint az azonnali intézkedést

igénylõ esetekben az ideiglenes hatályú elhelyezést.

XIX. fejezet

A gyámhivatal feladat- és hatásköre

A 108 - 122. §-hoz

A Javaslat szerint a gyámügyi igazgatási ügyekben elsõfokon jár el a

települési önkormányzat jegyzõje és a kijelölt városi, fõvárosi, kerületi

polgármesteri hivatal gyámügyi ügyintézõje. A gyámügyi igazgatási ügyekben

másodfokon jár el a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal gyámügyi

közigazgatási szerve. A gyámügyi szakigazgatási szervet a Kormány hozza létre.

A gyámügyi igazgatás felügyeletét minden esetben a népjóléti miniszter mint

ágazati felelõs gyakorolja.

A Javaslat rendelkezéseket tartalmaz az elsõ, illetve másodfokú gyámhatóságok

feladat- és hatáskörére. Így a kijelölt városi, fõvárosi kerületi

polgármesteri hivatal gyámügyi ügyintézõje elsõfokú feladat- és hatásköreként

nevesíti a gyermek-védelemmel kapcsolatos intézkedéseket, továbbá a pénzbeli

támogatásokkal, a gyermekek családi jogállásának rendezésével, az

örökbefogadással kapcsolatos perindítással, a szülõi felügyeleti joggal,

illetve a gyermektartásdíjjal, továbbá a gyámsággal, gondnoksággal és

vagyonkezeléssel kapcsolatban megtehetõ intézkedéseket.

A Javaslat a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal gyámügyi szakigazgatási

szervének másodfokú feladat- és hatásköreként nevesíti az alapellátást,

illetve szakellátást nyújtó intézmények szakmai ellenõrzését, a nem

önkormányzati intézmények szakmai felügyeletét, valamint a hivatásos pártfogói

tevékenységgel kapcsolatos hatáskört.

XX. fejezet

A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás fõbb szabályai

A 123 - 133. §-hoz

Az ügyek jellege alapján a Javaslat az általánostól eltérõ eljárási és

illetésségi szabályokat határoz meg. Így különösen a rendkívüli gyermekvédelmi

támogatás megállapításánál, a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésénél,

átmeneti vagy tartós nevelésbe vételénél, valamint a szülõnek a gyermeke

örökbefogadásához adható hozzájáruló nyilatkozatánál.

A Javaslat kiemelten fontosnak tartja, hogy az eljárás során a gyermeket

érettségére tekintettel közvetlenül meghallgassák. A Javaslat továbbá nevesíti

azokat a szakértõként kirendelhetõ intézményeket, és személyeket, amelyek,

illetõleg akik kirendelhetõk az eljáró szervek által, ha a gyermek

személyiségével kapcsolatos tény vagy körülmény megítéléséhez különleges

szakértelem szükséges.

A Javaslat a jogosulatlanul igénybe vett ellátások megtérítésérõl úgy

rendelkezik, hogy a jogosulatlanul és rosszhiszemûen igénybe vett ellátást meg

kell téríteni. Egyidejûleg meghatározza az eljáró szerv részére az objektív és

szubjektív határidõt, mert a megtérítés az igénybevételtõl számított egy éven

belül nem követelhetõ (objektív határidõ), de ugyancsak nem követelhetõ a

tudomásul vételtõl számított három hónapon túl (szubjektív határidõ).

HATODIK RÉSZ

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

XXI. fejezet

Adatkezelés

A 134 - 142. §-hoz

A Javaslat az ellátásra való jogosultság szempontjából garanciális jelleggel

fogalmazza meg a személyiségi jogok védelmét, az adatkezelés szabályait. Csak

a Javaslatban foglaltak szerint lehet a jövõben az ellátásban részesülõkrõl

személyes adatokat kezelni és szolgáltatni. A Javaslat meghatározza, hogy az

adatkezelésre jogosult szervek milyen célból kezelhetik a személyazonosító

adatokat, illetve különleges adatokat. További garanciális szabály, hogy akire

nézve a nyilvántartás adatot tartalmaz, a személyére vonatkozó adatok

tekintetében kérheti a betekintési, helyesbítési és törlési jogának

érvényesítését.

A nyilvántartásból az ellátásra való jogosultság megszûnésétõl illetve a

gyermek nagykorúságától számított 25 év elteltével törölni kell az adott

személyre vonatkozó adatokat.

A Javaslatban meghatározott rendelkezések az irányadók akkor is, ha az ellátás

megszervezését nem önkormányzati szerv átvállalja, illetve a törvényben nem

szabályozott ellátásokról vezetett nyilvántartásokra is.

XXII. fejezet

A gyermekek védelmének fõbb finanszírozási szabályai

A 143 - 144. §-hoz

A Javaslat önálló fejezetben fogalmazza meg a gyermekek védelmét biztosító

feladatok finanszírozásának egyes szabályait. A finanszírozás további

kérdéseirõl évente a költségvetési törvényben kell dönteni. A Javaslat szerint

az állami költségvetésnek kell biztosítania az ellátások közül az

államigazgatási feladatok fedezetét. A helyi közügynek tekinthetõ

önkormányzati feladatokhoz az állam - a korábbi szociális normatíva helyett -

szociális- és gyermekjóléti normatívával, illetve a költségvetési törvényben

nevesítendõ más normatívával, valamint kötött felhasználású támogatásokkal

járul hozzá. A szociális és gyermekjóléti normatíva a költségvetési törvényben

meghatározott szempontok figyelembevételével differenciált.

A 145- 153. §-hoz

A Javaslat egységes elvek szerint rendezi a személyes gondoskodást nyújtó

ellátásokért fizetendõ térítési díjakat. A Javaslat a szociális törvénnyel

összhangban különbséget tesz intézményi és személyi térítési díj között. Az

intézményi térítési díj az ellátás típusától függõen eltérõ. A személyi

térítési díjat az intézményi térítési díj figyelembevételével kell

megállapítani. Garanciális szabály, hogy a személyi térítési díj nem

haladhatja meg az intézményi térítési díjat, és megállapításánál tekintettel

kell lenni a fizetésre kötelezett jövedelmére is.

A Javaslat ennek szellemében határozza meg a gyermekek napközbeni ellátása

keretében biztosított étkeztetés, a házi gyermekfelügyelet, valamint a

gyermekek átmeneti gondozása, továbbá a fiatal felnõttek utógondozói ellátása

térítési díját.

A Javaslat értelmében a nevelésbe vett gyermek ellátási költségeihez az

köteles hozzájárulni, aki a Csjt. értelmében a gyermek tartására köteles. A

Javaslat a gondozási díj fizetésére vonatkozó rendelkezéseket a kiskorúakról

való állami gondoskodásról, valamint a szülõ és a gyermek kapcsolattartásának

szabályozá-sáról szóló 51/1986.(XI.26.) MT rendelet (a továbbiakban: Ágr.)

rendelkezéseivel azonos tartalommal határozza meg, mindezeket törvényi szintre

emelve.

XXIII. fejezet

Záró rendelkezések

A 154. §-hoz

A Javaslat szerint a törvény a kihirdetését követõ 6. hónap 1. napján lép

hatályba, azonban a Javaslat megfelelõ idõt kíván biztosítani arra, hogy az

önkormányzatok a kötelezõ ellátási formák feltételeit megteremthessék.

A 155 - 159. §-hoz

A Javaslat e rendelkezései átmeneti szabályokat tartalmaznak, mivel egyes

korábban megállapított ellátások feltételei újraszabályozásra kerülnek,

valamint egyes támogatásokat, illetve hatósági intézkedéseket új támogatási

formák, új jogintézmények váltanak fel.

A 160. §-hoz

A Javaslat szerint felhatalmazást kap a Kormány, a népjóléti miniszter, hogy a

törvény végrehajtásával összefüggõ rendeleteket megalkossa.

Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy a Csjt. végrehajtására

vonatkozó módosító rendelkezéseket a törvénynek megfelelõen szabályozza.

A 161. §-hoz

A törvény hatálybalépését követõen egyes más törvényben, illetõleg

törvényerejû rendeletben meghatározott rendelkezések hatályukat vesztik.

Tekintettel arra, hogy a Javaslat szabályozási körébe került a kiskorúakról

való állami gondoskodás jelenlegi rendszerének újrafogalmazása,

elengedhetetlen az Ágr. idevonatkozó rendelkezéseinek egyidejû hatályon kívül

helyezése is.

A 162 - 181. §-hoz

A Javaslat a záró rendelkezések között tartalmazza a más törvényekkel

kapcsolatos jogszabály-módosításokat. Ezek a családjogi törvényt, az egész-

ségügyi törvényt, valamint a büntetésekrõl és az intézkedések végrehajtásáról

szóló törvényerejû rendeletet érintik.

Eleje Honlap