1
MAGYAR KÖZTARSASAG KORMANYA
T/3204.. számú
t ö r v é n y j a v a s l a t
a gyermekek védelmérôl és a gyámügyi igazgatásról
Elõadó: Szabó György
népjóléti miniszter
Budapest, 1996. október
1996. évi ... törvény
a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról
Az Országgyûlés a jövõ nemzedékért érzett felelõsségtõl vezérelve a Gyermek
Jogairól szóló Egyezményben, továbbá az Alkotmányban meghatározott gyermeki
jogok érvényre juttatása érdekében, a házasságról, a családról és a gyámságról
szóló 1952. évi IV. törvénnyel, valamint a szociális igazgatásról és szociális
ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénnyel összhangban a következõ törvényt
alkotja:
ELSÕ RÉSZ
ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEK
I. fejezet
Általános rendelkezések
A törvény célja és alapelvei
1. §
(1) E törvény célja, hogy megállapítsa azokat az alapvetõ szabályokat, amelyek
szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó
természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkezõ más
szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget
nyújtsanak a gyermekek e törvénybe foglalt jogainak és érdekeinek
érvényesítéséhez, a szülôi kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak
a gyermekek veszélyeztetett-ségének megelôzésérôl és megszüntetésérôl, a
hiányzó szülôi gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi
gondoskodásból kikerült fiatal felnôttek társadalmi beilleszkedésérôl.
(2) A törvény meghatározza az (1) bekezdésben megjelölt célok elérése
érdekében a gyermekek alapvetõ jogait és e jogok érvényesítésének garanciáit,
a gyermekek védelmének rendszerét, alapvetõ szabályait.
2. §
(1) A gyermekek védelmét ellátó helyi önkormányzatok, gyámhivatalok,
bíróságok, rendõrség, ügyészség, más szervezetek és személyek e törvény
alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve,
törvényben elismert jogaikat biztosítva járnak el.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint eljáró szervezetek és személyek
tevékenységük során együttmûködnek a családdal és - jogszabályban meghatá-
rozottak szerint - elõsegítik a gyermek családban történõ nevelkedését.
(3) A gyermek családban történõ nevelkedését segítõ ellátást a gyermek és
családja helyzetéhez, szükségleteihez igazodóan kell nyújtani.
(4) A családjából bármely okból kikerült gyermek biztonságát, korához és
szükségleteihez igazodó gondozását, nevelését, egészséges személyiség-
fejlõdését biztosítani kell.
3. §
(1) A jogszabályban meghatározott ellátások igénybevétele önkéntes. A gyermek
szülõje vagy más törvényes képviselôje csak törvényben meghatározott esetekben
kötelezhetõ valamely ellátás igénybevételére.
(2) A gyermekek védelme során - fajhoz, nemhez, nemzethez, nemzeti és etnikai
csoporthoz való tartozás, lelkiismereti, vallási vagy politikai meggyõzõdés,
származás, vagyoni helyzet, cselekvõképesség hiánya vagy korlátozottsága,
valamint a gyermekvédelmi gondoskodásba kerülés alapján - tilos bármilyen
hátrányos megkülönböztetés.
A törvény hatálya
4. §
(1) A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén tartózkodó
magyar állampolgárságú, az állandó tartózkodásra jogosító személyi
igazolvánnyal rendelkezô bevándorolt, a magyar hatóságok által menekültként
elismert gyermekre és fiatal felnõttre, valamint szüleire.
(2) E törvény szerint kell eljárni az (1) bekezdésben meghatározott
személyeken kívül a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar
állampolgárságú gyermek védelme érdekében, ha az intézkedés elmulasztása
elháríthatatlan kárral vagy a gyermek veszélyeztetettségével járna.
(3) A Magyar Köztársaság területén kívül tartózkodó magyar állampolgárságú
gyermek és fiatal felnõtt, valamint szülei gyámügyében e törvényt akkor kell
alkalmazni, ha nemzetközi szerzôdés vagy más jogszabály szerint a személyes
joguk az irányadó.
Értelmezô rendelkezések
5. §
E törvény alkalmazásában
a) gyermek: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi
IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12. §-a (2) bekezdése szerinti
kiskorú,
b) fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy a bûncselekmény
elkövetésekor 14. évét betöltötte, de 18. évét még nem,
c) fiatal felnôtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be,
d) a gyermek hozzátartozói: a vérszerinti és az örökbefogadó szülõk (a
továbbiakban együtt: szülõ), a szülõ házastársa, a szülõ testvére, a
nagyszülõ, a nagyszülõ házastársa, a nagyszülõ testvére, a testvér, a
testvér házastársa, a saját gyermek,
e) a gyermek közeli hozzátartozói: ha e törvény másképp nem rendelkezik, a
szülõ, a szülõ házastársa, a szülõ testvére, a nagyszülõ, testvér, a
saját gyermek,
f) a gyermek tartására köteles személy: a házasságról, a családról, és a
gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 61. §-a
(4) bekezdésében és 62. §-a (1) bekezdésében meghatározott személy,
g) gyermekjólét: a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi
fejlõdésének, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása,
h) gyermeki jogok: az Alkotmányban, a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény-ben
és a törvényekben megfogalmazott, a gyermeket megilletõ jogok összessége,
i) ellátás: jogszabályban meghatározott pénzbeli, természetbeni, illetve
személyes gondoskodást nyújtó alapellátás és szakellátás,
j) természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel a gyermeket alapvetõ
szükségleteinek kielégítésében az állam (önkormányzat) anyagi javak
biztosításával, szolgáltatások kifizetésével segíti,
k) gyámügy: a jogszabály által a települési önkormányzat jegyzõjének és a
gyámhivatalnak a feladat- és hatáskörébe utalt ügyek köre,
l) gyámhatóság: a települési önkormányzat jegyzõje és a gyámhivatal,
m) gyermekvédelmi gondoskodás: e törvényben meghatározottak szerint
elrendelt hatósági intézkedések,
n) veszélyeztetettség: olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény követ-
keztében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi
vagy erkölcsi fejlôdését gátolja vagy akadályozza,
o) várandós anya szociális válsághelyzete: olyan családi, társadalmi,
környezeti helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amelybe a
nõ terhessége idején van vagy terhessége miatt kerül,
p) tartós betegség: azon kórforma, amely a külön jogszabályban meg-
határozott magasabb összegû családi pótlékra jogosít,
r) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének a)
pontjában meghatározattak; nem minõsül jövedelemnek a rendkívüli gyermek-
védelmi támogatás,
s) fenntartó: az a természetes és jogi személy (helyi önkormányzat, állami
szerv, egyházi jogi személy, alapítvány, társadalmi szervezet, közalapít-
vány, közhasznú társaság, egyesület és más jogi személy), illetve ezek
jogi személyiség nélküli társasága, aki, illetve amely e törvényben és
más jogszabályban meghatározott feltételék szerint gondoskodik az
ellátások, az intézmények mûködéséhez szükséges feltételekrõl,
t) természetes személyazonosító adat: az érintett személy családi és
utóneve(i), leánykori családi és utóneve(i), neme, születési helye és
ideje, anyja leánykori családi és utóneve(i), állampolgársága, illetõleg
bevándorolt vagy menekült jogállása, lakó és tartózkodási helye (a
továbbiakban együtt: személyazonosító adat).
II. fejezet
Alapvetô jogok és kötelességek
Gyermeki jogok
6. §
(1) A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlõdését,
jólétét biztosító saját családi környezetében történõ nevelkedéshez.
(2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában
történõ nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlõdését
veszélyeztetõ helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez,
valamint önálló életvitelének megteremtéséhez.
(3) A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlõdését és
személyisége kibontakozását segítõ különleges ellátáshoz.
(4) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy fejlõdésére és egészségére ártalmas
szerek ellen védelemben részesüljön.
(5) A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a
bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erõszakkal - és az
elhanyagolással szembeni védelemhez.
7. §
(1) A gyermek szüleitõl vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében,
törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket
kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad
családjától elválasztani.
(2) A gyermeknek joga van - örökbefogadó családban, vagy más ellátás
formájában - a szülõi vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítô
védelemhez.
(3) A gyermek helyettesítõ védelme során tiszteletben kell tartani
lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi
és kulturális hovatartozására.
(4) A gyermeknek joga van származása, vérszerinti családi kapcsolata
megismeréséhez.
8. §
(1) A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz és ahhoz, hogy
tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetôségeirôl, továbbá
ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintõ minden kérdésben közvetlenül
meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi
szintjére tekintettel figyelembe vegyék.
(2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az õt érintõ ügyekben panasszal éljen.
(3) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy alapvetõ jogai megsértése esetén
eljárást kezdeményezzen.
9. §
(1) Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy
korához, egészségi és személyiség állapotához, valamint egyéb szükségleteihez
igazodóan
a) állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körû ellátásban, gondo-
zásban - nemzetiségi és etnikai hovatartozásának megfelelõ - nevelésben,
oktatásban részesüljön,
b) gondozási helyének megváltoztatását, testvéreivel való együttes elhelye-
zését kezdeményezze,
c) felzárkóztató, tehetségfejlesztô programokon és érdeklõdésének megfele-
lõ szabadidõs foglakozásokon vegyen részt,
d) vallási vagy lelkiismereti meggyõzõdését szabadon megválassza, kinyil-
vánítsa és gyakorolja, valamint hit- és vallásoktatásban vegyen részt,
e) véleményt nyilvánítson a részére biztosított ellátásról, a személyét
érintõ kérdésekben meghallgassák, tájékoztassák,
f) érdekei képviseletére gyermekönkormányzat létrehozását kezdeményez-ze,
g) támogatást kapjon gondozójától, törvényes képviselõjétõl családi környe-
zetébe való visszatéréséhez,
h) családi környezetébe való visszatérését kezdeményezze,
i) személyes kapcsolatait ápolhassa,
j) utógondozásban részesüljön.
(2) Ha az (1) bekezdés i) pontja szerinti jog gyakorlása a gyermek
személyiség-fejlõdését hátrányosan befolyásolja, a szülõ vagy más
kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó kapcsolattartási joga az e
törvényben foglaltak szerint korlátozható, megvonható vagy szüneteltethetõ.
10. §
(1) A gyermek kötelessége különösen, hogy
a) gondozása és nevelése érdekében szülõjével vagy más törvényes
képviselõjével, gondozójával együttmûködjön és irántuk tiszteletet
tanúsítson,
b) eleget tegyen szülõje vagy más törvényes képviselõje, gondozója által
egészségi állapotának, fejlettségi és neveltségi szintjének megfelelõen
kialakított elvárásainak,
c) magatartásával, viselkedésével illeszkedjen be a fejlõdését biztosító
csalá-di környezetébe,
d) képességeinek megfelelõen tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének,
e) tartózkodjon az egészségét károsító szerek használatától.
(2) A gyermekek védelmét ellátó szervezetek (a továbbiakban: intézmény)
házirendje - e törvényben meghatározott keretek között - a gyermek
életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi és neveltségi szintjéhez
igazodva állapítja meg a gyermekek jogai és kötelességei gyakorlásának
szabályait.
(3) Ha az intézmény házirendjét a fenntartó jóváhagyta, azt az intézményben
mindenki által jól látható helyen ki kell függeszteni és gondoskodni kell
arról, hogy az a gyermekek, a hozzátartozóik és az intézmény dolgozói számára
hozzáfér-hetõ legyen.
Gyermeki jogok védelme
11. §
(1) A gyermek alkotmányos jogainak védelmét az állampolgári jogok ország-
gyûlési biztosa (a továbbiakban: biztos ) segíti.
(2) A biztos feladata, hogy a gyermek alkotmányos jogait érintõ - tudomására
jutott - visszaéléseket kivizsgálja és orvoslásuk érdekében általános vagy
egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.
(3) A biztos a (2) bekezdésben tett intézkedéseirõl évente beszámol az
Országgyûlésnek.
Szülôi jogok és kötelességek
12. §
(1) A gyermek szülõje jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban
gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi
fejlõdéséhez szükséges feltételeket biztosítsa.
(2) A gyermek szülõje jogosult arra, hogy a gyermeke nevelkedését segítõ
ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon.
(3) A gyermek szülõje jogosult és köteles gyermekét személyi és vagyoni
ügyeiben képviselni.
(4) A gyermek szülõje köteles
a) gyermekét az õt érintõ kérdésekrõl tájékoztatni, véleményét figyelembe
venni,
b) gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget
adni,
c) gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket
megtenni.
13. §
(1) Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülõje jogosult arra, hogy
a) a gyermeke gondozójától, gyámjától, hivatásos gyámjától a gyermeke el-
helyezésérõl, nevelésérôl, fejlôdésérôl rendszeres tájékoztatást kapjon ,
b) a gyámhivataltól gyermeke gondozási helyének megváltoztatását kérje,
c) a gyermeke családba történõ visszahelyezése érdekében a települési ön-
kormányzattól - a nevelésbe vétel okának elhárításához, a körülmények
rendezéséhez, a gyermeke családba való visszailleszkedéséhez - segít-
séget kapjon,
d) a Csjt.-ben biztosított, a gyermeke sorsát érintõ kérdésekben - a
gyermeke nevének meghatározásáról, illetve megváltoztatásáról,
tartózkodási helyének kijelölésérõl, iskolájának, valamint életpályájának
megválasz-tásáról (a továbbiakban együtt: lényeges kérdések) -
meghallgassák.
(2) Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülõje jogosult és köteles
a) a gyermeke gondozását ellátó személyekkel, intézményekkel - a nevelés
érdekében - együttmûködni,
b) gyermekével - törvényben meghatározott módon - kapcsolatot tartani.
(3) Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülõje köteles
a) minden tõle elvárhatót megtenni gyermeke családba történõ vissza-
helyezéséért,
b) tiszteletben tartani a nevelõszülõ családját és otthonát, az
intézményben dolgozó személyeket, valamint köteles betartani az intézmény
rendjét,
c) gyermeke ellátásáért gondozási díjat fizetni.
III. fejezet
A gyermekek védelmének rendszere
14. §
(1) A gyermekvédelmi rendszer mûködtetése állami és önkormányzati feladat.
(2) A gyermekek védelme a gyermek családban történô nevelkedésének
elôsegítésére, veszélyeztetettségének megelôzésére és megszüntetésére,
valamint a szülôi vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülô gyermek
helyettesítô védelmének biztosítására irányuló tevékenység.
(3) A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást
nyújtó alapellátások, illetve szakellátások, valamint e törvényben
meghatározott hatósági intézkedések biztosítják.
15. §
(1) Pénzbeli ellátások:
a) a rendszeres gyermekvédelmi támogatás,
b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
c) a gyermektartásdíj megelõlegezése,
d) az otthonteremtési támogatás.
(2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátások:
a) a gyermekjóléti szolgáltatás,
b) a gyermekek napközbeni ellátása,
c) a gyermekek átmeneti gondozása.
(3) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakellátások:
a) az otthont nyújtó ellátás,
b) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás.
(4) A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések:
a) a védelembe vétel,
b) a családbafogadás,
c) az ideiglenes hatályú elhelyezés,
d) az átmeneti és a tartós nevelésbe vétel,
e) az utógondozás elrendelése.
(5) A gyermekvédelmi rendszer része a bíróság által javítóintézeti nevelésre
utalt, illetve elõzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorúak intézeti
ellátása, továbbá a fiatalkorúak pártfogói felügyelete.
16. §
Az e törvényben meghatározott, a gyermekek védelmét biztosító feladat- és
hatásköröket:
a) a helyi önkormányzat képviselõtestülete,
b) a települési önkormányzat jegyzõje.
c) a kijelölt városi, fõvárosi kerületi polgármesteri hivatal
gyermekvédelmi és gyámügyi ügyintézõje (a továbbiakban együtt: városi
gyámhivatal),
d) a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal gyermekvédelmi és gyámügyi
feladatot ellátó szerve (a továbbiakban együtt: megyei gyámhivatal) [a c)
és d) pont a továbbiakban együtt: gyámhivatal]
gyakorolja.
17. §
(1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó
feladatot látnak el - a gyermek családban történõ nevelkedésének elõsegítése,
a gyermek veszélyeztetettségének megelõzése és megszüntetése érdekében - a
törvényben meghatározott alaptevékenység keretében
a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védõnõi
szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos,
b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a család-
segítõ szolgálat, a családsegítõ központ,
c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény,
a nevelési tanácsadó,
d) a rendõrség,
e) az ügyészség,
f) az egyéb szervek, így különösen a menekülteket befogadó állomás, a
menekültek átmeneti szállása.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek jelzéssel élnek
a gyermek veszélyeztetettsége esetén a 40. §-ban meghatározott gyermekjóléti
szolgálathoz, illetve indokolt esetben kezdeményezik a hatósági eljárást.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek, szolgáltatók,
intézmények és hatóságok a gyermek családban történõ nevelkedésének
elõsegítése, a veszélyeztetettség megelõzése és megszüntetése érdekében
egymással együttmûködnek.
MÁSODIK RÉSZ
ELLÁTÁSOK
IV. fejezet
Pénzbeli ellátások
A pénzbeli ellátások formái
18. §
(1) E törvény, valamint a települési önkormányzat rendelete szerint az
önkormányzat képviselõtestülete a jogosult gyermeknek rendszeres
gyermekvédelmi támogatást és rendkívüli gyermekvédelmi támogatást folyósít.
(2) A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott módon és feltételek
szerint, a szociálisan rászorultak részére az e törvényben meghatározott
pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, valamint további más pénzbeli
támogatásokat is megállapíthat.
(3) E törvény szerint a gyámhivatal a gyermeket gondozó személynek a
gyermektartásdíjat megelõlegezi, a jogosult fiatal felnõttnek otthonteremtési
támogatást állapít meg.
Rendszeres gyermekvédelmi támogatás
19. §
(1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás (a továbbiakban: rendszeres
támogatás) célja, hogy elõsegítse a gyermek családi környezetben történõ
ellátását, nevelését és megelõzze a gyermek kiemelését a családból.
(2) A települési önkormányzat képviselõtestülete a gyermeket rendszeres
támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy fõre jutó havi
jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összegének (a továbbiakban: öregségi nyugdíj legkisebb összege) 80 %-át és a
családban történõ nevelkedés a gyermek érdekében áll.
(3) A tartósan beteg, illetõleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más
fogyatékos (a továbbiakban: fogyatékos) gyermeket a települési önkormányzat
rendszeres támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy
fôre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb
összegét.
(4) A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelõzõ hat hónap havi
átlagát kell figyelembe venni.
(5) A (2) és (3) bekezdésében meghatározott összeg számításánál - a kérelem
benyújtása idõpontjában - közös háztartásban élõ családtagként kell figyelembe
venni
a) a házastársat, élettársat,
b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezõ vérszerinti,
nevelt- és örökbefogadott gyermeket,
c) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezõ nappali tagoza-
ton egyetemi, fõiskolai tanulmányokat folytató gyermeket,
d) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetõleg fogyatékos
gyermeket,
e) az a) - d) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján eltartott rokont.
(6) A rendszeres támogatás megállapítását a nevelési-oktatási intézmény,
továbbá más, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, személy is kezdemé-
nyezheti.
20. §
(1) A rendszeres támogatás iránti kérelmet a szülõ vagy más törvényes
képviselõ a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri
hivatalánál, vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél kell
elõterjeszteni.
(2) A rendszeres támogatás havi összege - gyermekenként - nem lehet kevesebb,
mint az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-a.
(3) Ha a rendszeres támogatást jogerõsen megállapítják, az a kérelem
benyújtásától esedékes. A rendszeres támogatás folyósításának idõtartama -
egyszeri döntés alapján - legfeljebb 24 hónap.
(4) Ha a rendszeres támogatásban részesülõ középfokú vagy felsõfokú oktatási
intézmény nappali tagozatán tanul, a támogatás a gyermek nagykorúvá válása
után is megállapítható és tovább folyósítható addig az idõpontig, ameddig
tanulói vagy hallgatói jogviszonya fennáll, legfeljebb azonban 25. évének
betöltéséig.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
21. §
(1) A települési önkormányzat képviselõtestülete a gyermeket a rendeletében
meg-határozott mértékû rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti (a
további-akban: rendkívüli támogatás), ha a gyermeket gondozó család
idõszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztetõ
rendkívüli élethelyzetbe került.
(2) Elsõsorban azokat a gyermekeket kell alkalmanként rendkívüli támogatásban
részesíteni, akiknek eltartásáról családja más módon nem tud gondoskodni,
illetve alkalmanként jelentkezõ többletkiadások - különösen az átmeneti és a
tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának
elõsegítése, a gyermek nevelésbe vételének megszûnését követõ gyámhivatali
visszahelyezés, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre
szorulnak.
(3) A rendkívüli támogatás iránti kérelmet a szülõ vagy más törvényes
képviselõ a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri
hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél terjeszti
elõ.
Gyermektartásdíj megelôlegezése
22. §
(1) A gyermektartásdíj megelõlegezésének akkor van helye, ha a bíróság a
tartásdíjat jogerõs határozatában már megállapította, vagy van olyan külföldi
határozat, amelyet a Magyarországon élõ gyermek javára kell végrehajtani.
(2) A gyámhivatal a gyermektartásdíjat megelõlegezi, ha a tartásdíj behajtása
átmenetileg lehetetlen és a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek
részére a szükséges tartást nyújtani.
(3) A gyámhivatal a tartásdíj behajthatatlanságát a tartásdíj fizetésére
kötelezett személy rendszeres jövedelmére vezetett eredménytelen végrehajtást
követõen állapítja meg. Amennyiben a kötelezett egyéb vagyonára vezetett
végrehajtás eredményre vezet, a gyámhivatal a tartásdíj megelõlegezésének
szükségességét hivatalból felülvizsgálja.
(4) A gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges
tartást biztosítani, ha a családban az egy fõre jutó jövedelem összege nem éri
el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát. Az összeg
számításánál a kérelem benyújtása idõpontjában közös háztartásban élõ
családtagként kell figyelembe venni a 19. § (5) bekezdésében meghatározott
személyeket.
(5) Nincs helye a gyermektartásdíj megelõlegezésének, ha a kötelezett
a) sorkatonai szolgálatának idejét tölti,
b) külföldi tartózkodási helye ismeretlen, vagy lakóhelye olyan államban
van, ahol a tartásdíj érvényesítésére nincs nemzetközi szerzõdés,
c) a jogosulttal közös háztartásban él.
(6) A sorkatonai szolgálat idõtartama alatt a sorkatona tartásdíj-fizetési
kötelezettségének teljesítése a külön jogszabályban meghatározott szerv által
megállapított családi segély útján történik.
(7) A gyermektartásdíj megelõlegezése iránti kérelem elutasítása esetén a
gyámhivatal egyidejûleg értesíti a kérelmezõ lakóhelye szerinti települési
önkormányzatot.
23. §
(1) A gyámhivatal a bíróság által a tartásdíj megfizetésére kötelezõ
határozatában megállapított összeget, százalékos marasztalás esetében az
alapösszeget elõlegezi meg.
(2) A gyámhivatal az (1) bekezdésben meghatározott összegnél alacsonyabb
összeget akkor állapíthat meg, ha a gyermek tartását a gondozó szülõ részben
biztosítani tudja. A megelõlegezett összeg ebben az esetben sem lehet kevesebb
a bíróság által megállapított összeg 50 %-ánál.
(3) A gyámhivatal elrendelõ határozata - fellebbezésre való tekintet nélkül -
azonnal végrehajtható.
24. §
(1) Ha a gyermektartásdíj megelõlegezését jogerõsen megállapítják, az a
kérelem benyújtásától esedékes. A folyósítás idõtartama az alapul szolgáló ok
elõrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban - a megelõlegezett összeg elsõ
ízben történõ kifizetésétõl számított - 3 évig tart. Indokolt esetben a
megelõlegezés ismét elrendelhetõ.
(2) A gyermektartásdíj folyósítását - legfeljebb 6 hónapra - fel kell
függeszteni, ha
a) a kérelmezõnek a 22. § (4) bekezdésében meghatározott körülményeiben
változás következett be,
b) a kötelezett a kérelmezõ részére közvetlenül fizet tartásdíjat,
c) a kötelezettnek végrehajtás alá vonható jövedelme, vagyontárgya van,
d) a gyermek nagykorúvá vált és tanulmányokat nem folytat,
e) a gyermek ellenérték fejében munkavégzéssel járó tevékenységet folytat,
f) a gyermeket a gyámhivatal átmeneti nevelésbe vette,
g) a nagykorú a tanulmányát abbahagyta, vagy befejezte.
(3) A gyámhivatal a felfüggesztést követõ vizsgálat eredményeképpen elrendeli
a tartásdíj további folyósítását, vagy megelõlegezését megszünteti. Meg kell
szüntetni a gyermektartásdíj megelõlegezését, ha a gyermeket tartós nevelésbe
vették.
(4) A megelôlegezett tartásdíjat a kötelezett a Ptk. 232. §-a (2) bekezdésében
meghatározott kamattal köteles az államnak megtéríteni.
Otthonteremtési támogatás
25. §
(1) Az otthonteremtési támogatás célja, hogy az átmeneti vagy a tartós
nevelésbõl kikerült fiatal felnõtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása
megoldását elõsegítse.
(2) Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnôtt, akinek legalább
2 éves idõtartamú megszakítás nélküli nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával
szûnt meg és készpénz vagy ingatlanvagyonának értéke a nagykorúvá válásakor
nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50-szeresét. A
készpénzvagyonba a fiatal felnõtt keresményébõl származó megtakarítást nem
lehet beszámítani.
(3) Akkor is jogosult a fiatal felnõtt a támogatásra, ha a 2 évnél rövidebb
idõtartamú nevelésbe vételére a 79. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott
árvaság miatt került sor.
(4) A támogatás felhasználható építési telek, lakás, családi ház vásárlására,
illetve építésére, lakhatóvá tételére, felújítására, bõvítésére, bérlakás vagy
albérlet bérleti díjának kifizetésére, felújítására, valamint otthonteremtést
elõsegítõ pénzintézeti kölcsön törlesztésére.
(5) Az otthonteremtési támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell a (2)-(3)
bekezdésben meghatározott feltételekrõl, valamint arról, hogy a fiatal felnõtt
az otthonteremtési támogatás felhasználásával kapcsolatban az utógondozást
biztosító intézmény gyermekvédelmi utógondozójával együttmûködik, illetve az
együttmûködést vállalja.
26. §
(1) Az otthonteremtési támogatás mértékét a nevelésben eltöltött évek és a
jogosult vagyoni körülményei alapján úgy kell megállapítani, hogy a vagyonnal
nem rendelkezõ jogosult esetén érje el, a vagyonnal rendelkezõ jogosult esetén
pedig a vagyonnal együtt érje el
a) a 2 évet meghaladó idõtartamú nevelésbe vételnél az öregségi nyugdíj
legkisebb összegének 20-szorosát,
b) a 3 évet meghaladó idõtartamú nevelésbe vételnél az öregségi nyugdíj
legkisebb összegének 30-szorosát,
c) a 4 évet meghaladó idõtartamú nevelésbe vételnél az öregségi nyugdíj
legkisebb összegének 40-szeresét,
d) az 5, vagy ennél több évet meghaladó idõtartamú nevelésbe vételnél az
öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50-szeresét.
(2) Az otthonteremtési támogatás felhasználásához a gyermekvédelmi utógondozó
1 évig segítséget ad.
(3) A fiatal felnõtt köteles az otthonteremtési támogatás - gyámhivatal által
elfogadott célra történõ - felhasználásáról a szerzõdés ( pl. adás-vételi vagy
bérleti szerzõdés ) megkötésétõl számított 30 napon belül, de legkésõbb a
támogatás megállapításától számított 1 éven belül okmányokkal igazoltan
elszámolni.
27. §
(1) A gyámhivatal a gyermeket nagykorúságának elérése elõtt 6 hónappal
írásban tájékoztatja az otthonteremtési támogatás lehetõségérõl.
(2) Az otthonteremtési támogatás iránti igényt a kérelmezõ
a) a nagykorúvá válást követõen, de legkésõbb a 24. évének betöltéséig,
b) ha a nagykorúvá vált fiatal felnõtt még tanulói, illetõleg hallgatói
jog-viszonyban áll, a tanulmányainak befejezéséig, de legkésõbb a 25.
évének betöltéséig
nyújthatja be.
Természetben nyújtott ellátások
28. §
(1) A települési önkormányzat képviselõtestületének döntése alapján a
rendszeres és a rendkívüli támogatás természetbeni ellátás formájában is
nyújtható, különösen a 67. és a 68. §-okban meghatározott feltételek szerint
védelembe vett gyermekek számára.
(2) Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv-
és tanszerellátásának támogatása, a gyermekintézmények étkezési térítésének
díjkedvezménye, tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendõ térítési díj,
illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.
V. fejezet
A személyes gondoskodást nyújtó ellátások
A személyes gondoskodást nyújtó ellátások általános szabályai
29. §
(1) A helyi önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások (a
továbbiakban: személyes gondoskodás) formáiról, azok igénybevételérõl,
valamint a fizetendõ térítési díjról rendeletet alkot.
(2) Ha törvény másként nem rendelkezik, a helyi önkormányzat rendeletben
szabályozza
a) az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáit,
b) az önkormányzat által biztosított ellátás igénybevételére irányuló
kérelem benyújtásának módját,
c) az intézményvezetõ hatáskörében - külön eljárás nélkül - biztosítható
ellátásokat,
d) az ellátás megszûnésének eseteit és módjait,
e) a fizetendõ térítési díjak mértékét, csökkentésének és elengedésének
eseteit, módjait.
30. §
A helyi önkormányzatok, az önkormányzatokkal kötött szerzõdés alapján önkor-
mányzati feladatokat ellátó természetes személyek, jogi személyek vagy jogi
személyiséggel nem rendelkezõ más szervezetek, valamint a normatív állami
hozzájárulást igénybe vevõ gyermekvédelmi vállalkozások és a nem állami
szervek (a továbbiakban: nem állami szerv) a személyes gondoskodást - eltérõ
rendelkezés hiányában - az e törvényben, valamint a külön jogszabályban
meghatározott feltételek szerint biztosítják.
Az ellátás igénybevételének módja
31. §
(1) A személyes gondoskodás igénybevétele - ha e törvény másként nem
rendelkezik - önkéntes, az ellátást igénylõ (a továbbiakban: kérelmezõ)
kérelmére történik. Cselekvõképtelen személy kérelmét törvényes képviselõje
terjeszti elõ, a korlátozottan cselekvõképes személy kérelmét törvényes
képviselõjének beleegyezésével terjesztheti elõ. A korlátozottan cselekvõképes
gyermek és a törvényes képviselõje között az ellátás igénybevételével
kapcsolatban felmerült vitában a települési önkormányzat jegyzõje dönt.
(2) Ha a gyermekek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem
biztosított, e törvény az ellátás kötelezõ igénybevételét elrendeli.
(3) Ha az önkormányzat rendelete eltérõen nem rendelkezik, a kérelmezõ a
kérelmet
a) a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat által fenntartott
nem bentlakásos gyermekintézmény esetén az intézmény vezetõjénél,
b) más intézmény esetében a lakóhelye szerinti települési önkormányzat
polgármesteri hivatalánál
nyújthatja be.
32. §
(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételét
a) a helyi önkormányzat képviselõtestületének határozata,
b) az önkormányzat rendeletében meghatározott körben az intézményvezetõ
intézkedése,
c) a települési önkormányzat jegyzõjének vagy a gyámhivatalnak a határo-
zata
alapozza meg.
(2) Ha az ellátás igénybevételére az (1) bekezdés a) és c) pontja alapján
kerül sor, a határozat egy példányát meg kell küldeni az ellátást nyújtó
intézmény vezetõjének, aki gondoskodik a jogosultak elhelyezésérõl. Az
intézményvezetõ az ellátásra jogosult gyermek, illetve fiatal felnõtt soron
kívüli elhelyezésérõl az elhelyezés azonnali végrehajtását elrendelõ határozat
alapján gondoskodik.
(3) Ha az intézményvezetõ az (1) bekezdés b) pontja alapján a személyes
gondoskodás igénybevételérõl nem intézkedik, a kérelmet haladéktalanul
megküldi az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnek.
(4) A normatív állami hozzájárulást igénybevevõ személyes gondoskodást nyújtó
gyermekvédelmi vállalkozások és nem állami szervek az (1) bekezdésben
foglaltakat nem kötelesek alkalmazni. Ha a személyes gondoskodás igénybe-
vételét nem határozat alapozza meg, az ellátás igénybevételérõl, annak
megszûnési feltételeirõl a kérelmezõ és a nem állami szerv megállapodást köt.
Tájékoztatási kötelezettség
33. §
(1) A személyes gondoskodás feltételeirõl a kérelem benyújtásakor a kérelmezõt
tájékoztatni kell.
(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az intézménybe történõ
felvételkor az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselõjét, illetve
a fiatal felnõttet tájékoztatni kell
a) az ellátás tartamáról és feltételeirõl,
b) az intézmény által vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásokról,
c) a 50. és az 56. § szerinti személyes gondoskodást nyújtó ellátásnál (a
továbbiakban: bentlakásos gyermekintézmény) az ellátásra jogosult
gyermek, fiatal felnõtt és hozzátartozói közötti kapcsolattartásról,
különö-sen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjérõl,
d) az érték- és vagyonmegõrzés módjáról,
e) az intézmény házirendjérõl,
f) panaszjoga gyakorlásának módjáról,
g) a fizetendõ térítési, illetve gondozási díjról.
(3) Az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselõje, illetve a fiatal
felnõtt köteles
a) az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás tudomásul vételérõl
nyilat-kozni,
b) az intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni,
c) nyilatkozni a jogosultsági feltételekben, valamint a természetes
személy-azonosító adatokban beállott változásokról.
A gyermek és hozzátartozójának kapcsolattartása
34. §
(1) A bentlakásos gyermekintézményben a gyermek és szülõje vagy más
kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozója közötti kapcsolattartás
formái: a folyamatos és idõszakos kapcsolattartás a gyermek elvitelének
jogával és visszaadásának kötelezettségével, továbbá a gyermek tartózkodási
helyén történõ meglátogatás, levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás,
csomagküldés.
(2) A bentlakásos gyermekintézmény elõsegíti, hogy a szülõ vagy más
hozzátartozó a gyermekkel kapcsolatot tartson fenn. Ennek érdekében a
bentlakásos gyermekintézmény vezetõje biztosítja a kapcsolattartás kulturált
és zavartalan körülményeit.
(3) A szülõ vagy más hozzátartozó a bentlakásos gyermekintézményben a gyer-
meket a házirendben meghatározott idõben és helyiségben látogathatja meg.
(4) A 56. §-ban meghatározott bentlakásos gyermekintézményben az ideiglenes
hatállyal elhelyezett, illetve az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek
látogatását, továbbá az eltávozás és a szabadság engedélyezését a gyámhivatal
határozata alapozza meg.
Érdekvédelem
35. §
(1) A intézmény fenntartója köteles meghatározni az ellátásban részesülõk
érdek-védelmét szolgáló érdekképviseleti fórum megalakításának és mûködésének
szabályait.
(2) Az érdekképviseleti fórum választott tagjai
a) az ellátásban részesülõ gyermek szülei vagy más törvényes képviselõi,
illetve a fiatal felnõttek képviselõi,
b) az intézmény dolgozóinak képviselõi,
c) az intézményt fenntartó képviselõi.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személyek száma nem lehet
kevesebb a (2) bekezdés b) - c) pont szerinti személyek összlétszámánál.
(4) Az érdekképviseleti fórum megvizsgálja az elé terjesztett panaszokat, és a
hatáskörébe tartozó ügyekben dönt, továbbá a intézkedéseket kezdeményezhet a
fenntartónál, az intézmény ellenõrzését ellátó megyei gyámhivatalnál, illetve
más hatáskörrel rendelkezõ szervnél.
(5) Az érdekképviseleti fórum az intézmény vezetõjénél véleményt nyilváníthat
a gyermeket, fiatal felnõttet érintõ ügyekben, valamint javaslatot tehet az
intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezésérõl,
mûködte-tésérõl, valamint az ebbõl származó bevételek felhasználásáról.
36. §
(1) A gyermek szülõje vagy más törvényes képviselõje, valamint a
gyermekönkormányzat és a fiatal felnõtt a házirendben foglaltak szerint
panasszal élhet az intézmény vezetõjénél, vagy az érdekképviseleti fórumánál
a) az ellátást érintõ kifogások orvoslása érdekében,
b) a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozóinak kötelezett-
ségei megszegése esetén.
(2) Az intézmény vezetõje, illetve az érdekképviseleti fórum köteles a panaszt
kivizsgálni és tájékoztatást adni a panasz orvoslásának más lehetséges
módjáról. A gyermek szülõje vagy más törvényes képviselõje, valamint a
gyermekönkormányzat és a fiatal felnõtt az intézmény fenntartójához vagy a
megyei gyámhivatalhoz fordulhat, ha az intézmény vezetõje vagy az
érdekképviseleti fórum 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat
eredményérõl, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet.
37. §
(1) A bentlakásos gyermekintézményben elhelyezett gyermekek érdekeinek
képviseletére gyermekönkormányzatot hozhatnak létre.
(2) A bentlakásos gyermekintézmény valamennyi gyermekének képviseletében az a
gyermekönkormányzat járhat el, amelyiket a gyermekek több mint 50 %- a
választott meg.
(3) A gyermekönkormányzat - az intézményvezetõ véleményének kikérésével - dönt
saját mûködésérõl. Szervezeti és mûködési szabályzatát a választó gyermek-
közösség fogadja el és az intézményvezetõ hagyja jóvá. A jóváhagyás csak akkor
tagadható meg, ha az jogszabálysértõ vagy ellentétes az intézmény szervezeti
és mûködési szabályzatával, illetve házirendjével.
(4) A gyermekönkormányzat véleményt nyilváníthat az intézmény vezetõjénél a
bentlakásos gyermekintézmény mûködésével és a gyermekekkel kapcsolatos
valamennyi kérdésben.
(5) A gyermekönkormányzat képviselõje tanácskozási joggal részt vehet az
érdekképviseleti fórum munkájában.
VI. fejezet
Alapellátások
Az alapellátások célja
38. §
(1) Az alapellátás keretében kell biztosítani a gyermek testi, értelmi,
érzelmi és erkölcsi fejlõdésének, jólétének, a családban történõ nevelésének
elõsegítését, a veszélyeztetettség megelõzését és a kialakult
veszélyeztetettség megszüntetését, valamint a gyermek családból történõ
kiemelésének a megelõzését.
(2) Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást - lehetõség
szerint - az ellátásra jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez
legközelebb esõ személynél vagy intézményben kell biztosítani.
Gyermekjóléti szolgáltatás
39. §
(1) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének,
családban történõ nevelésének elõsegítése érdekében
a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlõdését biztosító támogatásokról
való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,
b) a családtervezés, a pszichológiai, nevelési, egészségügyi és mentál-
higiénés tanácsadás vagy ezek megszervezése,
c) a szociális válsághelyzetben levõ várandós anya támogatása, segítése,
tanácsokkal való ellátása,
d) a szabadidõs programok szervezése,
e) a hivatalos ügyek intézésének segítése.
(2) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének
megelõzése érdekében
a) a veszélyeztetettséget észlelõ információs rendszer mûködtetése, a nem
állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elõsegítése a
megelõzõ rendszerben,
b) a veszélyeztetettséget elõidézõ okok feltárása és ezek megoldására
javaslat készítése,
c) az a) pontban, valamint a 17. § (1) bekezdésében meghatározott szemé-
lyekkel és intézményekkel, valamint a társadalmi szervezetekkel és az
önkéntes segítõkkel való együttmûködés megszervezése, tevékenységük
összehangolása.
(3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség
megszün-tetése érdekében
a) a családi konfliktusok megoldásának elõsegítése, különösen a válás, a
gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében,
b) a családgondozás feltételeinek biztosítása a családban jelentkezõ mûkö-
dési zavarok ellensúlyozására,
c) az egészségügyi és a szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozás
kezdeményezése,
d) javaslat készítése a gyermek családjából történõ kiemelésére, a leendõ
gondozási helyére vagy annak megváltoztatására.
(4) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek
vissza-helyezése érdekében
a) a családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást illetve a
területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végzõ intézménnyel
együttmûködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez,
javításához, a szülõ és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,
b) az utógondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a
területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végzõ intézménnyel
együttmûködve - a gyermek családjába történõ visszailleszkedéséhez.
Gyermekjóléti szolgálat
40. §
(1) A települési önkormányzat a 39. §-ban meghatározott gyermekjóléti
szolgáltatás szervezését, irányítását és összehangolását gyermekjóléti
szolgálat mûködtetésével vagy családsegítõ szolgálat keretében, illetve a
külön jogszabályban meghatározott képesítési elõírásoknak megfelelõ személy
foglalkoztatásával biztosítja (a továbbiakban együtt: gyermekjóléti
szolgálat).
(2) A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási
feladatokat végez. Tevékenysége körében
a) tájékoztatást ad a gyermeki jogokról és az igényelhetõ ellátásokról,
b) szervezi a veszélyeztetettség megelõzését,
c) koordinálja a más alapellátások keretében történõ, a gyermek veszélyez-
tetettségét megelõzõ tevékenységet,
d) szervezi a helyettes szülõi hálózatot,
e) kezdeményezi a gyermekek ellátását, illetve szükség esetén a hatósági
beavatkozást,
f) családgondozást és utógondozást végez,
g) segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatát,
h) gondozási-nevelési tervet készít,
i) folyamatosan figyelemmel kiséri a településen élõ gyermekek szociális
helyzetét, veszélyeztetettségét,
j) kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését.
(3) A (2) bekezdés szerinti gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.
Gyermekek napközbeni ellátása
41. §
(1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élõ gyermekek életkorának
megfelelõ nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és
étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei,
nevelôi, gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni
ellátásukról nem tudnak gondoskodni.
(2) A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára kell
biztosítani
a) akinek a testi, illetve szellemi fejlõdése érdekében állandó napközbeni
ellátásra van szüksége,
b) akit egyedülálló személy nevel, vagy akivel együtt a családban három
vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója
gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban
részesül,
c) akinek a szülõje, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem
tud gondoskodni.
(3) A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhetõ nappali, hetes, vagy
hosszabb idõszakra, különösen bölcsõdében, családi napköziben, óvodában,
iskolai napközis foglalkozás vagy házi gyermekfelügyelet keretében.
Bölcsõde
42. §
(1) A bölcsôde a családban nevelkedõ 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátá-
sát, szakszerû gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3.
évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem
érett az óvodai nevelésre, 4. évének betöltését követõ augusztus 31-ig
gondozható a bölcsõdében.
(2) A bölcsõde az (1) bekezdésben foglaltakon túl végezheti a fogyatékos
gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú gondozását is. A bölcsõdei
ellátás keretében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a
továbbiakban: Kt.) szerinti szakértõi és rehabilitációs bizottság
szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek hatéves koráig fejlõdését biztosító
fejlesztõ felkészítésben vesz részt.
(3) A bölcsõde az alapellátáson túl szolgáltatásként speciális tanácsadással,
idôszakos gyermekfelügyelettel, gyermekhotel mûködtetésével, vagy más szolgál-
tatásokkal segítheti a családokat.
(4) A bölcsõdei ellátás megszûnik
a) a bölcsõdei nevelési év végén, ha a gyermek a 3. évét betöltötte,
b) ha a gyermek az (1), illetve (2) bekezdés szerinti életkort elérte.
Családi napközi
43. §
(1) A gyermekek napközbeni ellátásának minõsül a bölcsõdei és óvodai
ellátásban nem részesülõ, továbbá az iskolai oktatásban részesülõ gyermeknek
az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy
tanulószobai ellátást igénybe nem vevõ gyermek családi napköziben történõ, nem
közoktatási célú ellátása.
(2) A családi napközi a családban nevelkedô gyermekek számára nyújt életkoruk-
nak megfelelõ nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és
foglalkoz-tatást. A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhez
igazodó ellátást kell nyújtani.
Házi gyermekfelügyelet
44. §
(1) A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a
szülõ vagy más törvényes képviselõ otthonában gondozó biztosíthatja, ha a
gyermek állandó vagy idõszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható
(pl. betegség miatt) és a szülõ a gyermek napközbeni ellátását nem, vagy csak
részben tudja megoldani.
(2) A házi gyermekfelügyelet keretében végzett napközbeni ellátás idõtartama a
szülõ munkarendjéhez igazodik.
Gyermekek átmeneti gondozása
45. §
(1) A gyermekek átmeneti gondozásaként a szülõi felügyeletet gyakorló szülõ
vagy más törvényes képviselõ (a továbbiakban együtt: szülõ) kérelmére
ideiglenes jelleggel, folyamatos ellátást és éjszakai bentlakást kell
biztosítani, ha a szülô egészségügyi körülménye, életvezetési problémája,
indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a
családban nem tudja megoldani. A fogyatékos gyermek számára a sajátos
szükségleteihez igazodó ellátást kell biztosítani.
(2) A gyermekek átmeneti gondozásának helyén a gyermek otthontalanná vált
szülõje is elhelyezhetõ. A szülõ gyermeke ellátásában munkarendjéhez igazodóan
részt vehet. A szükséghelyzetben lévõ 3. évét be nem töltött gyermeket
szüleitõl elválasztani csak kivételesen indokolt esetben lehet.
(3) A gyermekek átmeneti gondozása a szülõ által meghatározott ok elõrelátható
fennállásig, de legfeljebb hat hónapig tart.
46. §
(1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében speciális ellátást és éjszakai
bentlakást kell biztosítani az olyan gyermek számára, aki lakóhelyérõl
önkényesen eltávozott vagy a szülõnek, gondozónak felróhatóan ellátás és
felügyelet nélkül maradt.
(2) A gyermeknek a (1) bekezdésben meghatározott elhelyezéséhez minden esetben
be kell szerezni a szülõ beleegyezõ nyilatkozatát. Ha a szülõ gyermekérõl - az
átmeneti gondozásról való értesítést követõ - 3 napon belül nem gondoskodik,
illetve ha az átmeneti gondozáshoz nem járul hozzá, haladéktalanul értesíteni
kell a gyámhivatalt, a szükséges hatósági intézkedések megtételére.
47. §
(1) A gyermekek átmeneti gondozását meg kell szüntetni, ha azt a szülõ kéri,
vagy ha annak okai már nem állnak fenn.
(2) Megszûnik a gyermek átmeneti gondozása, ha a gondozás idõtartama eltelt.
(3) Ha az átmeneti gondozás idõtartama eltelt, azonban a gyermek családi
környezetébe nem térhet vissza
a) az elhelyezés három hónappal meghosszabbítható, vagy
b) haladéktalanul értesíteni kell a gyámhivatalt, a szükséges intézkedések
megtételére.
48. §
(1) A gyermekek átmeneti gondozása megszervezhetõ hetes vagy hosszabb
idõtartamra, különösen a települési önkormányzat jegyzõje által kijelölt
helyettes szülõnél, gyermekek átmeneti otthonában (gyermekek és anyák átmeneti
otthoná-ban).
(2) A gyermekek átmeneti házi gondozásaként - a szülõ kérelmére - a gyermek
saját otthonában történõ ellátását gondozó biztosíthatja, ha testi vagy lelki
betegsége miatt a gyermek ellátása bentlakásos gyermekintézményben nem oldható
meg és ha ez a gondozás a gyermek érdekét szolgálja.
Helyettes szülõ
49. §
(1) A helyettes szülõ a családban élõ gyermek átmeneti gondozását saját
háztartásában biztosítja.
(2) Helyettes szülõ az a nagykorú, cselekvõképes, büntetlen elõéletû személy
lehet, aki a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamon eredménnyel részt
vett és aki személyisége és körülményei alapján alkalmas a gyermek átmeneti
gondozására, továbbá vállalja, hogy a szülõ által meghatározott ideig a nála
elhelyezendõ gyermeket gondozza, nevelje.
(3) A helyettes szülõ egyidejûleg - saját gyermekeit is beszámítva -
legfeljebb 5 gyermek gondozását végezheti.
(4) A helyettes szülõt a gyermekjóléti szolgálat szakmai tanáccsal segíti. A
helyettes szülõ köteles együttmûködni a gyermekjóléti szolgálattal.
(5) A helyettes szülõ tevékenységét a külön jogszabályban meghatározott
helyettes szülõi jogviszonyban végzi.
Gyermekek átmeneti otthona
50. §
(1) A szülõ kérelmére vagy beleegyezésével a gyermekek átmeneti otthonában az
a családban élõ gyermek helyezhetõ el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet
nélkül marad, vagy elhelyezés, illetve a szülõvel történõ együttes elhelyezés
hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési
nehézségei miatt veszélyeztetett.
(2) A gyermekek átmeneti otthona gondoskodik a gyermek testi, értelmi, érzelmi
és erkölcsi fejlõdését elõsegítõ, az életkorának, egészségi állapotának és
egyéb szükségleteinek megfelelõ lakhatásáról, étkeztetésérõl, ruházattal,
textíliával való ellátásáról, mentális és egészségügyi ellátásáról,
gondozásáról, nevelésérõl.
(3) A gyermekek átmeneti otthonában gondozott gyermek iskolai oktatását -
lehetõség szerint - eredeti nevelési-oktatási intézményében kell biztosítani.
VII. fejezet
Szakellátások
A szakellátások célja
51. §
A szakellátás biztosítja az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a
tartós nevelésbe vett gyermek teljes körû ellátását, valamint a fiatal felnõtt
további utógondozói ellátását.
Otthont nyújtó ellátás
52. §
(1) Otthont nyújtó ellátásként az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az
átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek testi, értelmi, érzelmi és
erkölcsi fejlõdését elõsegítõ, a korához, egészségi állapotához és egyéb
szükségletéhez igazodó ellátást, családszerû gondoskodást, nevelést, valamint
lakhatási lehetõséget kell biztosítani (a továbbiakban: teljes körû ellátás).
(2) Az otthont nyújtó ellátás keretében kell további teljes körû ellátást
biztosítani azon fiatal felnõttnek, akinek utógondozói ellátását a gyámhivatal
elrendelte.
(3) Az otthont nyújtó ellátás során egyéni elhelyezési terv alapján kell
gondoskodni az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek helyzetének kedvezõ
változásáról, megfelelõ környezetének megteremtésérõl és családgondozással,
utógondo-zással kell segíteni a gyermek családi környezetébe való
visszahelyezését, beilleszkedését, vagy ha ez nem lehetséges örökbefogadását,
illetve más családszerû környezet biztosítását.
(4) Az otthont nyújtó ellátás során a fogyatékos, beilleszkedési, magatartási
vagy tanulási zavarokkal küzdõ gyermek számára a sajátos szükségletéhez
igazodó, speciális ellátást kell biztosítani.
(5) A speciális ellátás kiterjed a gyermek állapotának és szükségleteinek
megfelelõ oktatására, szakképzésére, foglalkoztatásra, ápolására,
szocializációjára és reszocializációjára, valamint habilitációs és
rehabilitációs kezelésére is.
(6) Az otthont nyújtó ellátást nevelõszülõ - a fenntartó támogatásával - vagy
otthont nyújtó intézmény biztosítja.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott otthont nyújtó ellátás keretében történõ
teljes körû ellátás a Kt.-ben szabályozott diákotthoni és kollégiumi ellátás,
továbbá a Szt.-ben szabályozott ápolást-gondozást nyújtó intézményben,
valamint rehabilitációs intézményben biztosított ellátás (a továbbiakban: más
bentlakásos intézmény) is.
Nevelõszülõk
53. §
(1) Nevelõszülõ az a nagykorú, cselekvõképes, büntetlen elõéletû, a külön
jogszabályban meghatározott felkészítõ tanfolyamon eredménnyel részt vett
személy lehet, aki személyisége és körülményei alapján alkalmas a nála
elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlõdésének biztosítására, és a
családjába történõ visszakerülésének támogatására.
(2) Nem lehet nevelõszülõ az, aki az e törvényben meghatározott feltételeknek
nem felel meg, továbbá akinek a szülõi felügyeleti jogát a bíróság
megszüntette, és az sem, akinek szülõi felügyeleti joga szünetel, kivéve, ha a
szünetelés oka az, hogy a gyermek a különélõ másik szülõ felügyelete alatt
áll.
(3) Hivatásos nevelõszülõ az a nevelõszülõ, aki a képesítési elõírásoknak
megfelel.
(4) Speciális hivatásos nevelõszülõ az a hivatásos nevelõszülõ, aki a
képesítési elõírásoknak megfelel és alkalmas a nála elhelyezett beilleszkedési
vagy magatartási zavarokkal küzdõ, szenvedélybeteg, illetve egyéb körülmény
miatt sajátos ellátást igénylõ gyermek kiegyensúlyozott nevelésének
biztosítására és családjába történõ visszakerülésének elõsegítésére.
(5) A nevelõszülõ - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb 5 gyermeket
nevelhet.
(6) A hivatásos nevelõszülõ - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb 8
gyermeket nevelhet.
(7) A speciális hivatásos nevelõszülõ - saját gyermekeit is beszámítva -
legfeljebb 5 gyermeket nevelhet.
(8) A nevelõszülõnél, a hivatásos nevelõszülõnél, a speciális hivatásos
nevelõszülõnél (a továbbiakban: nevelõszülõ) elhelyezendõ gyermekek számának
meghatározásakor figyelembe kell venni a gyermek fogyatékosságát, személyi-
ségzavarát vagy az egyéb különleges nevelést indokoló körülményt.
54. §
(1) A nevelõszülõ - a fenntartó által készített egyéni gondozási-nevelési terv
alapján - a saját háztartásában nyújt teljes körû ellátást az ideiglenes
hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermeknek,
valamint a fiatal felnõttnek.
(2) A nevelõszülõ a gyámhivatal kirendelése alapján ellátja a gyámi
feladatokat.
(3) A nevelõszülõ a gyámhivatal határozata alapján biztosítja az általa nevelt
gyermek kapcsolatát a kapcsolattartásra feljogosított szülõjével és közeli
hozzátar-tozóival.
(4) A nevelõszülõ tevékenységét a külön jogszabályban meghatározott nevelõ-
szülõi jogviszonyban végzi.
55. §
(1) A nevelõszülõt az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy
tartós nevelésbe vett gyermek, valamint a volt gondozott fiatal felnõtt
ellátására nevelési díj illeti meg. A nevelési díj legalacsonyabb összege -
gyermekenként - az öregségi nyugdíj legkisebb összege.
(2) A nevelési díj az öregségi nyugdíj legkisebb összege 120 %-a, ha a nevelt
gyermek
a) a 132. § (1) bekezdésben meghatározott szerv által készített
szakvélemény szerint súlyos magatartási, beilleszkedési vagy tanulási
zavarban szenved,
b) fogyatékos vagy tartósan beteg.
(3) A nevelõszülõ a nevelési díj mellett folyamatosan külön ellátmányban is
részesül a gyermek ruházatára, tankönyvére, tanszerére és a tanulmányai
végzéséhez szükséges egyéb eszközökre, a gyermek költõpénzére, valamint a
lakásfenntartás költségeinek kiegészítésére.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott külön ellátmányt elsõsorban pénzben
biztosítják, és a nevelési díjjal együtt havonta folyósítják.
(5) A nevelõszülõ a (1) - (4) bekezdésben meghatározott juttatásokat kizárólag
a gyermek megfelelõ ellátására fordíthatja.
Gyermekotthon
56. §
(1) A gyermekotthon otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal
elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára.
(2) A gyermekotthon szükség esetén befogadja az (1) bekezdésben meghatározott
gyermek saját gyermekét, valamint az utógondozói ellátásban részesülõ fiatal
felnõttet, illetve annak gyermekét.
(3) A gyermekotthon ellátja a sajátos ellátást igénylõ 3. évét be nem töltött
- egészségügyi okok miatt - rászoruló gyermek átmeneti gondozását, valamint
befogadja a gyermek otthontalanná vált szüleit, a várandós anyákat.
(4) A gyermekotthon az (1) - (3) bekezdésben foglaltak érdekében
a) befogadja az átmeneti gondozást igénylõ gyermeket és a gyermek
helyzetének rendezése érdekében kezdeményezi a szükséges intézke-déseket,
b) gondoskodik az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós
nevelésbe vett gyermek felvételérõl, errõl tájékoztatja a gyámhivatalt és
a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot,
c) befogadja az utógondozói ellátásban részesülõ - a létfenntartását
önállóan biztosítani nem képes vagy nappali tagozaton tanulmányokat
folytató vagy szociális (ápolást, gondozást, illetve rehabilitációt
nyújtó) intézménybe felvételre váró - fiatal felnõttet,
d) biztosítja az általa elkészített egyéni gondozási-nevelési terv szerint
az otthont nyújtó ellátást, továbbá - a gyámhivatal kirendelése alapján -
a gyámi feladatok ellátását és az ellátás rendszeres felülvizsgálatának
elõkészítését,
e) gondoskodik a Kt. 6. §-ának (4) bekezdésében meghatározott tankötele-
zettségi, illetve képzési kötelezettség teljesítésének a feltételeirõl,
f) költõpénzt biztosít a gyermek, fiatal felnõtt személyes szükségleteinek
fedezésére,
g) elõsegíti a gyermek és családja kapcsolattartásának megfelelõ
alakulását, a gyermek családjához történõ visszatérését, ennek érdekében
együtt-mûködik a családdal, a családdal foglalkozó gyermekjóléti
szolgálattal, a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal és a
gyámhivatallal,
h) tájékoztatja a gyámhivatalt a gyermek és a szülõ kapcsolattartásának
alakulásáról,
i) elõsegíti az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek örökbefogadá-
sát,
j) felkészíti a gyermeket az önálló életre és elõmozdítja, hogy a gyermek
tanulmányai sikeres befejezésével, szakma elsajátításával, illetve
elõtaka-rékossággal készüljön az önálló életre,
k) utógondozást biztosít a volt gondozott gyermeknek, illetve fiatal
felnõttnek.
(5) A gyermekotthon nevelõszülõi hálózatot mûködtethet és elvégezheti az ehhez
kapcsolódó felkészítést, családgondozást, szakmai tanácsadást, nevelõszülõi
támogatást.
(6) A gyermekotthon a területi szükségletekhez, valamint a külön jogszabályban
meghatározott szakmai szabályokhoz igazodóan alakítja ki szervezetét,
nevelési, gondozási rendszerét. Az intézmény gondozási, nevelési
alapdokumentuma a nevelés célját, alapelveit és módszereit tartalmazó szakmai
program.
(7) A gyermekotthon alaptevékenységével összhangban szolgáltatást végezhet a
lakosság számára (pl. gyermeküdültetés, gyermekek napközbeni ellátása,
gyermekek átmeneti gondozása), a gyermekotthon szolgáltatása azonban nem
veszélyeztetheti alapfeladatait, illetve a gyermekotthonban elhelyezett
gyermekek fejlõdését.
57. §
(1) A speciális gyermekotthon az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti
és a tartós nevelésbe vett, beilleszkedési magatartási vagy tanulási
zavarokkal küzdô, szenvedélybeteg, illetve koruk, egészégi állapotuk miatt
különleges ellátást igénylô gyermeknek nyújt gondoskodást, szocializációt és
reszocializációt, valamint habilitációt és rehabilitációt.
(2) A speciális gyermekotthon a gyámhivatal felkérésére bentlakásos ellátás
keretében végezheti a gyermekek személyiségvizsgálatát is.
58. §
(1) A gyermekotthon legalább 12, de legfeljebb 40 - önálló lakóegységben
elhelyezett - gyermek otthont nyújtó ellátását biztosítja.
(2) A lakásotthon olyan gyermekotthon, amely legfeljebb 12 gyermek otthont
nyújtó ellátását biztosítja önálló lakásban vagy családi házban, családias
körülmények között.
(3) A speciális gyermekotthon a gyermekek egészségi és neveltségi állapotára
tekintettel legfeljebb 15 gyermek otthont nyújtó ellátását, gondozását,
habilitációját és rehabilitációját biztosítja.
(4) Ha a gyermekotthon kizárólag a fiatal felnõttek teljes körû utógondozói
ellátását biztosítja, a gyermekotthon utógondozó otthonként mûködik.
Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás
59. §
A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás (a továbbiakban: gyermekvédelmi
szakszolgáltatás) feladata az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és
a tartós nevelésbe vett gyermek gondozási helye meghatározása érdekében
a) a gyermek személyiségvizsgálata, a gyermekre vonatkozó szakvélemény és
elhelyezési javaslat elkészítése a gyámhivatal megkeresésére,
b) a gyermek egyéni elhelyezési tervének elkészítése a gyámhivatal megke-
resésére,
c) az ideiglenes elhelyezési feladatot is ellátó nevelõszülõ és
gyermekotthon kijelölése.
60. §
A gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata a nevelõszülõi hálózat szervezése,
fenntartása és mûködtetése érdekében
a) a nevelõszülõi alkalmasság vizsgálata, a nevelõszülõ kiválasztása a
külön jogszabályban rögzített szakmai követelmények figyelembevételével,
b) a nevelõszülõ felkészítése - képzéssel és továbbképzéssel - feladatai
ellátására és folyamatos segítése szakmai tanácsadással.
61. §
(1) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata a gyermek örökbefogadása,
illetve az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek örökbefogadhatóvá
nyilvánításának és örökbeadásának szakmai elõkészítése, az örökbefogadási
eljárások lebonyolítása érdekében
a) nyilvántartás vezetése a gyámhivatal határozata alapján örökbefogadha-
tónak nyilvánított átmeneti nevelésbe, illetve az örökbefogadható tartós
nevelésbe vett gyermekrõl, valamint a szülõ, az egészségügyi
szolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, a gyermekjóléti szolgálat,
család-védelemmel foglalkozó más szerv bejelentése alapján az
örökbefogadható gyermekrõl,
b) az örökbe fogadni szándékozó személy tájékoztatása és felkészítése az
örökbefogadásra,
c) az örökbe fogadni szándékozó egészségügyi és lélektani alkalmassá-gának
vizsgálata a külön jogszabályban rögzített szakmai követelmények
figyelembe vételével és róla - a gyámhivatal határozata alapján -
nyilván-tartás vezetése,
d) az eseti gondnoki jogkörben a szükséges intézkedések megtétele az
átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek esetén.
(2) A gyermekvédelmi szakszolgálat feladata az Országos Szociálpolitikai és
Családvédelmi Intézet folyamatos tájékoztatása az (1) bekezdés a) és c)
pontja, alapján vezetett nyivántartásokról.
62. §
A gyermekvédelmi szakszolgáltatás - az otthont nyújtó ellátást biztosító
intézmény e törvényben meghatározott feladatára tekintettel - az átmeneti és a
tartós nevelésbe vett gyermek gyámja (hivatásos gyámja), gondozója egyéni
program szerinti gondozási, nevelési tevékenységének segítése és szakmai
ellenõrzése érdekében
a) elkészíti a gyermek egyéni gondozási-nevelési tervét,
b) a gyámhivatal megkeresésére, ennek hiányában félévenként hivatalból
tájékoztatja a gyámhivatalt a gondozással-neveléssel kapcsolatos
feladatok ellátásáról, a gyermek és a szülõ kapcsolattartásának
alakulásáról, illetve a szülõnek a gyermekét gondozó intézménnyel vagy
személlyel való együttmûködésérõl,
c) jelzi a gyámhivatalnak, ha a gyám (a hivatásos gyám) jogkörének
korlátozása, tisztségébõl való felmentése vagy felfüggesztése indokolt,
d) szervezi az elhelyezési terv végrehajtását, és ennek érdekében - a
gyermekjóléti szolgálattal együttmûködve - családgondozást végez a
vérszerinti család gyermekneveléséhez szükséges körülményei
megteremtéséhez, a szülõ és a gyermek közötti kapcsolat helyre-
állításához,
e) utógondozást végez - a gyermekjóléti szolgálattal együttmûködve - a
gyermek családjába való visszailleszkedéséhez, illetve önálló
életvitelének elõsegítéséhez.
63. §
A gyermekvédelmi szakszolgáltatás az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az
átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek gyámsága érdekében
a) eseti gondnoki jogkörben ellátja a gyermek képviseletét, ha a gyám a
gyermeket nem képviselheti, illetve ha - különleges szakértelmet igénylõ
ügyben - a gyám nem tudja a gyermek képviseletét ellátni,
b) eseti gondnoki jogkörben ellátja a vagyonkezelõi gondnoki feladatokat,
ha a gyámhivatal nem hatalmazta fel a gyámot a gyermek vagyonának
kezelésére,
c) a Csjt. 98. §-a (4) bekezdése alapján hivatásos gyámi jogkörben ellátja
az egyes gyermek gyámságával kapcsolatos feladatokat.
64. §
A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a szaktanácsadással kapcsolatos feladatok
ellátásakor:
a) szakmai, módszertani segítséget nyújt a személyes gondoskodást biztosító
intézménynek szakfeladatai ellátásához,
b) a gyámhivatal, illetve az Országos Szociálpolitikai és Családvédelmi
Intézet megbízása alapján részt vesz az önkormányzat által fenntartott
szakellátást nyújtó gyermekintézmény ellenõrzésében, javaslatot készít a
szakellátás fejlesztésére és elõsegíti a tudományos kutató munka
gyakorlati alkalmazását.
Területi gyermekvédelmi szakszolgálat
65. §
(1) A megyei és a fõvárosi önkormányzat a gyermekvédelmi szakszolgáltatást
gyermekvédõ intézet vagy más, szakszolgáltatást nyújtó intézmény mûködte-
tésével biztosítja (a továbbiakban: területi gyermekvédelmi szakszolgálat).
(2) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat különösen:
a) a gyámhivatal megkeresésére
aa) elvégzi az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós
nevelésbe vett gyermek - egészségügyi, pedagógiai, gyógypedagógiai és
pszichológiai - vizsgálatát és javaslatot tesz a gyermek elhelyezésére,
ab) elhelyezési tervet készít az átmeneti és a tartós nevelésbe vett
gyermek tartós környezetének kialakítására, megváltoztatására,
b) gondoskodik a gyámi teendõk ellátásának segítésérõl és ennek érdekében
eseti gondnoki, vagyonkezelõ gondnoki, hivatásos gyámi hálózatot
mûködtet.
d) részt vesz a nevelõszülõk felkészítésében, szakmai segítésében, valamint
nevelõszülõi hálózatot mûködtet,
e) családgondozást és utógondozást végez - a gyermekjóléti szolgálattal
együttmûködve -, ha a gyermek gondozási helye nem otthont nyújtó
intézmény,
f) elõkészíti, illetve segíti a gyermek örökbefogadását, elvégzi az örökbe-
fogadni szándékozó személyek alkalmassági vizsgálatát,
g) elõkészíti, illetve segíti az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek
örök-befogadhatónak nyilvánítását, örökbefogadása elõkészítését, az
eljárás lebonyolítását,
h) ellátja a szaktanácsadással kapcsolatos feladatokat, valamint
i) a megyei, fõvárosi önkormányzat döntése alapján a gyermekek átmeneti
gondozását, és ideiglenes hatályú elhelyezését biztosító otthont
mûködtet.
HARMADIK RÉSZ
GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS
66. §
(1) Ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlõdéséhez szükséges
ellátás a szülô beleegyezésével nem biztosítható és ez a helyzet a gyermek
fejlôdését veszélyezteti, a települési önkormányzat jegyzôje, illetve a
gyámhivatal a veszélyeztetettség mértékétõl függõen köteles a 15. § (4)
bekezdésében felsorolt intézkedéseket megtenni.
(2) Ha a szülõk között házassági vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban
és a gyermek érdekében gyermekvédelmi gondoskodás látszik indokoltnak, a
bíróság haladéktalanul megkeresi a gyámhivatalt a szükséges intézkedések
megtétele iránt.
(3) Ha a bíróság a gyámhivatalnak a szülõi felügyelet megszüntetése, illetõleg
a gyermek elhelyezése iránti keresetét elutasítja, a gyermekvédelmi
gondoskodás más módját kell választani.
VIII. fejezet
Védelembe vétel
67. §
(1) Ha a szülõ a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások
igénybevételével megszüntetni nem tudja vagy nem akarja, de alaposan
feltételezhetô, hogy a gyermek fejlõdése a családi környezetben mégis
biztosítható, a települési önkormányzat jegyzõje a gyermeket védelembe veszi.
(2) A védelembe vétellel egyidejûleg a gyermek gondozásának folyamatos
segítése és ellátásának megszervezése, a szülôi nevelés támogatása érdekében a
települési önkormányzat jegyzõje a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat
családgondozóját rendeli ki és szükség esetén
a) kötelezi a szülõt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek
napközbeni ellátását,
b) kötelezi a szülõt, hogy gyermekével keressen fel valamely családvéde-
lemmel foglalkozó személyt vagy szervezetet,
c) kezdeményezi az illetékes háziorvosnál - súlyos veszélyeztetettség
esetén bármely orvosnál - a betegsége, illetve szenvedélybetegsége
következté-ben állandóan vagy idõszakosan kóros elmeállapotú szülõ, a
gyermekkel együttélõ más hozzátartozó orvosi vizsgálatát,
d) intézkedik a gyermek egészségét veszélyeztetõ körülmények
megszüntetésérõl az illetékes szervek bevonásával,
e) magatartási szabályokat állapít meg a gyermek számára kifogásolt
magatartásának megszüntetése érdekében,
f) figyelmezteti a szülõt helytelen életvezetésének, magatartásának követ-
kezményeire és felszólítja annak megváltoztatására.
(3) A családgondozó a védelembe vételkor a gyermekre vonatkozóan egyéni
gondozási-nevelési tervet készít, melyhez a települési önkormányzat megkere-
sésére a területi gyermekvédelmi szakszolgálat segítséget ad.
(4) A települési önkormányzat jegyzôje - kérelemre bármikor, hivatalból
félévenként - felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát, a családgondozó
tevékenységét. Ha a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét
megszüntetni nem lehet, a gyermek érdekében a gyermekvédelmi gondoskodás más
módját kell választani. Erre a jogkövetkezményre a szülõt figyelmeztetni kell.
(5) A védelembe vétel nem érinti a szülõ felügyeleti jogát.
68. §
(1) A települési önkormányzat jegyzõje védelembe veheti
a) a szabálysértési hatóság értesítése alapján a tanköteles, vagy
rendszeres iskolai oktatásban részesülõ, szabálysértést elkövetett
fiatalkorút,
b) a rendõrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a
bûncselek-mény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút,
c) a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a 14. évét be
nem töltött gyermeket,
és gondozásuk folyamatos segítése, a szülõi nevelés támogatása érdekében
részükre családgondozót rendel. A védelembe vétellel egyidejûleg a családi
kör-nyezetben történõ nevelésük elõmozdítása érdekében a 67. § (2) bekezdése
a) - f) pontjában meghatározott intézkedéseket teheti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védelembe vételre egyebekben a 67. § (3)
- (5) bekezdésében foglaltak az irányadók.
IX. fejezet
Családbafogadás
69. §
(1) A szülôi felügyeletet gyakorló mindkét szülô vagy a szülôi felügyeletet
egyedül gyakorló szülô kérelmére - a különélõ másik szülõ meghallgatásával - a
gyám-hivatal hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülõ egészségi állapota, indokolt
távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket meghatározott ideig más,
általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje,
feltéve, hogy a családbafogadás a gyermek érdekében áll.
(2) A családbafogadás ideje alatt a szülô felügyeleti joga szünetel.
(3) A családbafogadás a szülõ tartási kötelezettségét nem érinti.
(4) A gyámhivatal a kérelem benyújtásakor tájékoztatja a szülôt
jognyilatkozatának következményeirôl.
70. §
(1) A gyámhivatal a családbafogadáshoz akkor járul hozzá, ha a családbafogadó
szülô személyisége és körülményei alapján alkalmas a gyermek gondozására,
nevelésére, a gyámság ellátására, valamint e feladatok ellátását maga is
vállalja.
(2) A családba fogadó szülôt (szülõket) a gyámhivatal gyámul rendeli.
(3) A családbafogadás az alapul szolgáló ok elõrelátható fennállásáig tart. A
családbafogadást a gyámhivatal a gyám tájékoztatása alapján évente
felülvizsgálja.
(4) A szülôt megilleti a kapcsolattartás joga, valamint a gyermek sorsát
érintô lényeges kérdésekben való együttes döntési jog.
(5) Különösen indokolt esetben a gyámhivatal a szülõt feljogosíthatja a
vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyében a törvényes képviselet jogával.
(6) A családbafogadást meg kell szüntetni, ha azt a szülõ vagy a családba
fogadó szülõ kérte. Ha a családbafogadás oka továbbra is fenn áll, a
gyámhivatal a családbafogadás megszüntetését követõen a gyermekvédelmi
gondoskodás más formájáról intézkedik.
X. fejezet
Ideiglenes hatályú elhelyezés
71. §
(1) Ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlôdését családi
környezete vagy felügyelet nélkül maradása súlyosan veszélyezteti és emiatt a
gyermek azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzôje, a
gyám-hivatal, valamint a bíróság, a rendõrség, az ügyészség, a
büntetésvégrehajtási intézet parancsnoksága (a továbbiakban: beutaló szerv) a
szakellátás keretében a gyermeket ideiglenesen
a) a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélô szülônél, más
hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetôség,
b) a legközelebbi ideiglenes gondozási feladatokat is ellátó
nevelôszülônél, otthont nyújtó intézményben vagy más bentlakásos
intézményben
helyezi el és errôl haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhivatalt.
(2) A gyermeknek a gondozási helyre vitelérõl a beutaló szerv gondoskodik.
(3) Az ideiglenes hatályú elhelyezéstõl kezdõdõen a szülõ gondozási, nevelési
joga szünetel. A beutaló szerv határozata fellebbezésre való tekintet nélkül
azonnal végrehajtható.
72. §
(1) Az illetékes gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést követõen -
függet-lenül attól, hogy arra mely beutaló szerv intézkedése alapján került
sor - 15 napon belül megvizsgálja, hogy
a) megszüntethetõ-e az ideiglenes hatályú elhelyezés,
b) az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása
mellett fennállnak-e a gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve a
szülõi felügyelet megszüntetése iránti perindítás feltételei.
(2) A bíróság gyermekelhelyezéssel kapcsolatos döntésének az (1) bekezdés b)
pontjában meghatározott perindítással történõ megváltoztatására csak abban az
esetben kerülhet sor, ha a bíróság döntését követõen a körülmények lényegesen
megváltoztak.
73. §
(1) Ha a gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezés alapján azt állapítja
meg, hogy a szülõi felügyelet megszüntetésének okai nem állnak fenn, de a
gyermek fejlõdése a korábbi környezetében nincs biztosítva, 30 napon belül
pert indít a szülõ (szülõk) ellen a gyermeknek a különélõ másik szülõnél vagy
harmadik személynél történõ elhelyezése iránt.
(2) A gyámhivatal a per megindításával egyidejûleg megállapítja a szülõ
felügyeleti jogának szünetelését, a különélõ másik szülõ felügyeleti jogának
feléledését, vagy azt a személyt, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal
elhelyezték, a gyermek gyámjául rendeli.
74. §
(1) Ha a gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezés alapján azt állapítja
meg, hogy a szülõi felügyelet megszüntetésének okai fennállnak, 30 napon belül
pert indít a szülõ ellen a szülõi felügyeleti jog megszüntetése iránt, és a
perindítással egyidejûleg
a) megállapítja a különélõ másik szülõ szülõi felügyeleti jogának
feléledését és felhívja õt e joga gyakorlására, ha a gyermeket ideiglenes
hatállyal nála helyezték el,
b) a gyermek gyámjául rendeli azt a hozzátartozót vagy más személyt, akinél
a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték,
c) megállapítja a szülõ felügyeleti jogának szünetelését, és gyámot,
(hivatásos gyámot) rendel, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal
nevelõszülõnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben
helyezték el.
(2) A gyámhivatal az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott per
megindításával egyidejûleg megállapítja a szülõ felügyeleti jogának
szünetelését.
75. §
(1) A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést megszünteti, ha
a) megállapítja, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés feltételei nem
álltak fenn és a gyermek fejlõdése korábbi környezetében - szükség esetén
védelembe vétel mellett - biztosítható,
b) a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi,
c) a bíróság a szülõi felügyelet megszüntetése, illetve a gyermek
elhelyezé-sének megváltoztatása iránti perben jogerõsen döntött.
(2) A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést megváltoztatja, ha
megállapítja, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés feltételei fennálltak,
azonban a gyermek nevelõszülõnél, otthont nyújtó intézményben vagy más
bentlakásos intézményben történõ elhelyezését követõen van a gyermek
nevelésére alkalmas és azt vállaló különélõ másik szülõ, más hozzátartozó,
illetve más személy, akinél a gyermek ideiglenes hatállyal elhelyezhetõ.
XI. fejezet
Nevelésbe vétel
Átmeneti nevelésbe vétel
76. §
(1) A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek
fejlôdését a családi környezete veszélyezteti és veszélyeztetettségét az
alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe
vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható,
továbbá, ha a gyermek megfelelô gondozása a családján belül nem biztosítható.
Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejûleg a gyámhivatal a gyermeket
nevelôszülônél, vagy otthont nyújtó intézményben, illetve más bentlakásos
intézményben helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel.
(2) Az (1) bekezdés szerint átmeneti nevelésbe vett gyermek szülôjének szülôi
felügyeleti joga szünetel.
(3) Az átmeneti nevelésbe vétel addig biztosítja az egyéni elhelyezési terv
szerint a gyermek otthont nyújtó ellátását, amíg a gyermek családja képessé
válik a gyermek visszafogadására.
(4) A gyámhivatal a gyermek átmeneti nevelésbe vételérõl soron kívül határoz.
A határozat fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
(5) A gyermeknek az otthont nyújtó ellátását biztosító személyhez, vagy
otthont nyújtó intézménybe, illetve más bentlakásos intézménybe vitelérõl a
gyámhivatal rendelkezése alapján a gyermek törvényes képviselõje vagy a
gyermeket gondozó más személy, illetve a települési önkormányzat jegyzõje
gondoskodik.
77. §
(1) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermek és a szülõ kapcsolatát, a
szülõnek a nevelõszülõvel, otthont nyújtó intézménnyel, illetve más
bentlakásos intézménnyel való együttmûködését, továbbá a szülõ magatartásában,
élet-vitelében és körülményeiben beálló változásokat folyamatosan figyelemmel
kíséri.
(2) Ha az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülõje kapcsolattartási jogával a
gyermek vagy a gyermeket gondozó személy sérelmére visszaél és magatar-tásával
a gyermek nevelését, testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlõdését
veszélyezteti, a gyermeket gondozó személy, illetve a gyermek gyámja
(hivatásos gyámja) kezdeményezheti a gyámhivatalnál, illetve a bíróságnál a
kapcsolattartási jog korlátozását, szüneteltetését vagy megvonását.
(3) Ha az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülõje neki felróhatóan, a gyermek
érdekét súlyosan sértõ módon nem mûködik együtt a gyermekét gondozó
nevelõszülõvel vagy intézménnyel, a gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá
magatartásán, életvitelén, körülményein a gyermek átmeneti nevelésének
megszüntetése céljából nem változtat, illetõleg, ha a szülõi felügyelet
megszün-tetésének egyéb oka valósult meg, a gyámhivatal pert indít a szülõ
ellen felügyeleti jogának megszüntetése iránt.
78. §
(1) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel feltételeinek fennállását a gyám
(hivatásos gyám) tájékoztatása alapján évente felülvizsgálja és ennek során
dönt az egyéni elhelyezési terv fenntartásáról vagy módosításáról.
(2) A gyámhivatal a szülõ kérelmére vagy hivatalból a gyermek átmeneti
nevelésbe vételét megszünteti, ha annak okai már nem állnak fenn.
(3) Megszûnik az átmeneti nevelésbe vétel, ha a gyermek tartós nevelésbe
került, vagy nagykorúvá vált.
Tartós nevelésbe vétel
79. §
(1) A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha
a) a szülô (szülõk) felügyeleti jogának megszüntetése miatt vagy más okból
a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülôje, feltéve, hogy a gyermek
nevelésérôl a Csjt. 95-97. §-a alapján kirendelt gyám útján nem lehet
gondoskodni,
b) a szülô a gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és
személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot,
feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhetô el a leendõ
örökbefogadó szülônél.
(2) A tartós nevelésbe vétellel egyidejûleg a gyámhivatal a gyermeket
nevelõszülõnél, vagy otthont nyújtó intézményben, illetõleg más bentlakásos
intézményben helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel.
(3) A tartós nevelésbe vétel a gyermek otthont nyújtó ellátását egyéni
elhelyezési terv szerint biztosítja - örökbefogadói családban, vagy ha ez nem
lehetséges nevelõszülõi családban, otthont nyújtó intézményben, illetve más
bentlakásos intézményben - és felkészíti a gyermeket az önálló életre.
(4) A gyámhivatal a gyermek tartós nevelésbe vételérõl soron kívül határoz. A
határozat - ha a gyermek még nincs a gondozási helyén - fellebbezésre való
tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
(5) A gyermeknek az otthont nyújtó ellátást biztosító személyhez, vagy
intézménybe vitelérõl a települési önkormányzat jegyzõje gondoskodik.
(6) A gyámhivatal a tartós nevelésbe vételt a gyám (hivatásos gyám)
tájékoztatása alapján évenként felülvizsgálja.
80. §
(1) Megszûnik a tartós nevelésbe vétel, ha
a) a bíróság a szülõi felügyeletet visszaállította,
b) a gyermek a bíróság gyermek-elhelyezési döntését követõen más személy
gyámsága alá került,
c) a gyermeket örökbefogadták,
d) a gyermek nagykorúvá vált.
(2) A gyámhivatal a Csjt. 92. §-ának (3) bekezdése alapján kapcsolattartásra
feljogosított szülõ kérelmére a tartós nevelésbe vételt megszünteti, ha
a) a gyermek örökbefogadására nem került sor és
b) a szülõ személye és környezete alkalmas a gyermek nevelésére,
feltéve, hogy a megszüntetés a gyermek érdekében áll.
(3) A tartós nevelésbe vétel megszüntetésével egyidejûleg hatályát veszti a
szülõnek a Csjt. 48. §-ának (3) bekezdése alapján tett jognyilatkozata.
A gyermek gondozási helyének meghatározása
81. §
(1) A gyámhivatal az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós
nevelésbe vett gyermek gondozási helyét - a gyermek és az átmeneti nevelésbe
vett gyermek szülõjének meghallgatása után a települési önkormányzat
jegyzõjének javaslatára - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat szakmai
véleményének segítségével határozza meg.
(2) Az elhelyezési forma megválasztásakor a gyámhivatalnak figyelemmel kell
lennie a nevelés megkívánt folyamatosságára, a testvéreket megilletõ együttes
elhelyezésre, a gyermek nemzetiségi, vallási, és kulturális hovatartozására,
életkorára, egészségi állapotára, szocializációs szintjére, valamint a korábbi
lakóhelyétõl való távolságra.
(3) A gyermek tartós - családszerû - környezetének biztosításához az átmeneti
vagy tartós nevelésbe vétellel egyidejûleg, illetve legkésõbb az átmeneti vagy
tartós nevelésbe vételtõl számított 30 napon belül a területi gyermekvédelmi
szakszolgálat egyéni elhelyezési tervet készít, amelynek elfogadásáról a
gyámhivatal dönt.
(4) Az egyéni elhelyezési terv megvalósításában, a feladatok teljesítésében a
gyermek gondozója, gyámja (hivatásos gyámja), valamint az átmeneti nevelésbe
vett gyermek szülõje és a települési önkormányzat együttmûködik.
(5) A gyámhivatal a nevelésbe vétel évenkénti felülvizsgálata során dönt a (3)
bekezdésben meghatározott egyéni elhelyezési terv fenntartásáról vagy
módosításáról.
82. §
(1) A gyámhivatal a gyermek gondozási helyét hivatalból vagy kérelemre
megváltoztatja, ha
a) azok a körülmények, amelyekre elhelyezési döntését alapította, késõbb
lényegesen megváltoztak és ezért a gyermek nevelését az addigi
környezetében már nem, vagy nem megfelelõ módon lehet biztosítani,
b) a gondozási hely megváltoztatása a gyermek érdekében más okból
szükséges.
(2) A gyámhivatal a gondozási hely megváltoztatásáról tájékoztatja azt a
szülõt, akinek szülõi felügyeleti joga szünetel, valamint a gyermek otthont
nyújtó ellátását biztosító intézményt vagy személyt.
(3) A gyám (hivatásos gyám) felmentése vagy elmozdítása esetén a gyámhivatal
egyidejûleg új gyámot (hivatásos gyámot) rendel és - szükség esetén -
meghatározza a gyermek új gondozási helyét.
XII. fejezet
A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló egyes gyermek gyámsága
A gyám kirendelése és jogállása
83. §
(1) A gyámhivatal a gyermek részére gyámot rendel, ha
a) ideiglenes hatállyal nevelõszülõnél, otthont nyújtó intézményben vagy
más bentlakásos intézményben helyezték el a gyermeket és pert indított a
szülõi felügyelet megszüntetése iránt,
b) átmeneti vagy tartós nevelésbe vette a gyermeket.
(2) Gyámul rendelhetõ a gyámi feladatok ellátására alkalmas
a) nevelõszülõ,
b) gyermekotthon vezetõje,
ahol a gyermeket a gyámhivatal elhelyezte.
(3) Ha a gyámhivatal az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy
tartós nevelésbe vett gyermeket más bentlakásos intézményben helyezte el, vagy
ha a nevelõszülõ a Csjt. 100. §-ának (3) bekezdése alapján a gyámságot nem
vállalta, a gyámhivatal a gyermek számára a területi gyermekvédelmi
szakszolgálat részérõl erre kijelölt hivatásos gyámot rendeli ki. A hivatásos
gyám egyidejûleg legfeljebb 40 gyermek gyámságát látja el.
84. §
(1) Ha a gyámságot a 83. § (2) bekezdésében meghatározott gyám látja el, a
gyámra az e törvényben meghatározott kivételekkel a Csjt. gyámságra vonatkozó
rendelkezései az irányadóak.
(2) Ha a gyámi feladatokat a gyámhivatal által kirendelt nevelõszülõ vagy
gyermekotthon vezetõje látja el, a gyám a gyermek gondozója, nevelõje, törvé-
nyes képviselõje és - ha a gyámhivatal felhatalmazta - vagyonának a kezelõje.
(3) A gyámsággal járó jogok és kötelességek - ha a gondozás-nevelés
megkezdését a gyermek tartózkodási helye nem akadályozza - a gyámot a
kirendelõ határozat kézbesítését követõ naptól kezdve illetik meg, illetve
terhelik.
(4) A gyám tevékenységét a gyámhivatal irányítja és felügyeli, feladatainak
ellátásához a területi gyermekvédelmi szakszolgálat segítséget nyújt.
(5) A gyám mûködésérõl, a gyámsága alatt álló gyermek ügyeirõl félévente
írásban köteles tájékoztatást adni a gyámhivatalnak.
(6) Ha a gyám a jogaival visszaél, kötelességét elhanyagolja vagy olyan
cselekményt követ el, amely miatt a feladat ellátására méltatlanná válik, a
gyámhivatal a gyámot tisztségébõl elmozdítja.
(7) Ha alaposan feltételezhetõ, hogy a gyámot tisztségébõl el kell mozdítani
és a késedelem veszéllyel jár, a gyámhivatal a gyámot e tisztségébõl azonnali
hatállyal felfüggeszti.
(8) A gyámhivatal a (6) - (7) bekezdésben foglalt intézkedéseivel egyidejûleg
új gyámot rendel és - szükség esetén - meghatározza a gyermek új gondozási
helyét.
A gyermek gondozása és nevelése
85. §
(1) A gyám elõsegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlõdését,
nevelését és gondoskodik a gyermek teljes körû ellátásáról.
(2) Ha a gyám jogkörét nevelõszülõ látja el, a nevelõszülõ a gyermeket a saját
háztartásában gondozza és neveli.
(3) A gyámot a gyermek elhelyezésének joga nem illeti meg és a gyermek
gondozási helyét csak a gyámhivatal engedélyével változtathatja meg.
(4) A gyám a gyermekkel közösen választja meg a gyermek életpályáját,
figyelembe véve az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülõjének véleményét, a
gyermek képességeit, egyéb körülményeit. Az életpálya kijelölésével
kapcsolatos vitában a gyámhivatal dönt.
A gyermek képviselete
86. §
(1) A gyám joga és kötelessége, hogy a gyermeket személyi és - ha erre a
gyámhivatal felhatalmazta - vagyoni ügyeiben képviselje.
(2) A gyám nem adhat hozzájáruló nyilatkozatot a gyermek örökbefogadásához. A
gyám jognyilatkozatainak érvényességéhez szükséges a gyámhivatal jóváhagyása,
ha a jognyilatkozat a gyermek családi jogállására és az ezzel kapcsolatos
perindításra vonatkozik.
(3) A gyám kötelessége az otthonteremtési támogatás, valamint az utógondozói
ellátás iránti igény benyújtásának figyelemmel kísérése és segítése.
(4) A gyámhivatal a gyermek vagy a gyám kérésére, továbbá hivatalból eseti
gondnokot rendel ki a gyermek képviseletének ellátására, ha a gyám, mint
törvényes képviselõ, a gyermeket a Csjt. szerint nem képviselheti vagy ha a
különleges szakértelmet igénylõ ügyekben a gyám nem vállalkozik a gyermek
képviseletének ellátására.
(5) A gyámhivatal a (4) bekezdésben foglalt eseti gondnokot elsõsorban a
területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak ezzel a munkakörrel megbízott
dolgozói közül jelöli ki.
A gyermek vagyonának kezelése
87. §
(1) A gyámhivatal a gyámot - kérésére - felhatalmazhatja a gyermek vagyonának
kezelésével járó feladatok ellátására is.
(2) Nem szükséges a gyámhivatal felhatalmazása az olyan jognyilatkozat
érvényességéhez, amely a mindennapi élet szokásos szükségleteit biztosító
kisebb jelentõségû szerzõdések megkötésére irányul.
(3) A gyámhivatal vagyonkezelésre vonatkozó felhatalmazása a vagyon egészére,
vagy az ügyeknek meghatározott csoportjára vonatkozhat.
(4) A gyermek vagyonának kezelésére felhatalmazott gyám joga és kötelessége,
hogy feladatkörében védje a gyermek érdekeit, gondoskodjon a vagyon megfelelõ
hasznosításáról és a rendes vagyonkezelés szabályai szerint intézze ügyeit.
(5) A gyám a gyermek vagyonát leltár alapján veszi át.
(6) A gyermek saját keresményébõl a nevelõszülõi háztartás költségeihez nem
köteles hozzájárulni, a gyám a mûködése során felmerült kiadásainak
megtérítését a gyermektõl nem igényelheti.
88. §
(1) Ha a gyámhivatal a gyámot nem hatalmazta fel a gyermek vagyonának
kezelésével járó feladatok ellátására, a gyermek részére vagyonkezelõ eseti
gondnokot rendel, elsõsorban a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak ezzel
a munkakörrel megbízott dolgozói közül.
(2) A gyámhivatal elbírálja a gyám, illetve a vagyonkezelõ eseti gondnok
eseti, rendes, valamint végszámadását.
A hivatásos gyám jogállása
89. §
Ha a gyámságot a 83. § (3) bekezdésében meghatározott hivatásos gyám látja el,
feladataira a 84. § (4) - (8) bekezdésében, valamint a 90. §-ban meghatározott
kivételekkel a Csjt. gyámságra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
90. §
(1) Ha a gyám jogkörét a hivatásos gyám látja el, a gyermek gondozásával és
nevelésével kapcsolatos feladatokat a nevelõszülõ, otthont nyújtó intézmény,
illetve más bentlakásos intézmény biztosítja.
(2) A hivatásos gyámot a gyermek elhelyezésének joga nem illeti meg és a
gyermek gondozási helyét csak a gyámhivatal engedélyével változtathatja meg.
(3) A gyámhivatal hivatalból, továbbá a hivatásos gyám kérésére eseti
gondnokot rendel ki a gyermek képviseletének ellátására, ha a hivatásos gyám,
mint törvényes képviselõ, a gyermeket a Csjt. szerint nem képviselheti.
(4) A hivatásos gyám kötelessége az otthonteremtési támogatás, valamint az
utógondozói ellátás iránti igény benyújtásának segítése és figyelemmel
kísérése.
(5) A hivatásos gyám a mûködése során felmerült kiadásainak megtérítését a
gyermektõl nem igényelheti.
XIII. fejezet
Utógondozás elrendelése
91. §
(1) Az átmeneti és a tartós nevelés megszüntetése vagy megszûnése után -
legalább 1 évig - utógondozás keretében kell elõsegíteni a gyermek, a fiatal
felnõtt családi környezetébe való visszailleszkedését, illetve önálló életének
megkezdését.
(2) Az utógondozást - a gyermekjóléti szolgálattal együttmûködve - a
gyermekotthon, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat gyermekvédelmi
utógondozója végzi a karitatív és öntevékeny szervezetek közremûködésével.
92. §
(1) A gyámhivatal - a gyám (hivatásos gyám) javaslatára - a fiatal felnõtt
kérelmére elrendeli a további teljes körû utógondozói ellátását, ha
létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, nappali tagozaton
tanulmányokat folytat, illetve szociális bentlakásos intézménybe felvételét
várja.
(2) A fiatal felnõtt az (1) bekezdésben meghatározott esetben továbbra is a
nevelõszülõ háztartásában, illetve a gyermekotthonban vagy utógondozó
otthonban maradhat.
(3) Ha a fiatal felnõtt a megfelelõ határidõn belül az utógondozói ellátást
nem veszi igénybe és ennek okáról a nevelõszülõt vagy más otthont nyújtó
intézmény vezetõjét nem értesíti, az ellátást biztosító személy vagy intézmény
megkeresi az illetékes gyámhivatalt és kezdeményezi az ellátás megszüntetését.
(4) Az utógondozói ellátásban részesülõ munkaképes fiatal felnõtt köteles a
megyei, fõvárosi munkaügyi központtal együttmûködni. A fiatal felnõtt további
kötelességeit az intézmény házirendje állapítja meg.
(5) Megszûnik a fiatal felnõtt utógondozói ellátása
a) az ellátás megszüntetésére vonatkozó bejelentést követõ - a házirendben
meghatározott - idõ elteltével,
b) a 24. évének betöltésével.
(6) A gyámhivatal az utógondozói ellátást megszünteti, ha a fiatal felnõtt
a) ellátásának feltételei már nem állnak fenn,
b) ellátását áthelyezés miatt más intézmény biztosítja,
c) a házirendet többször súlyosan megsérti,
d) a nevelõszülõjével szemben elfogadhatatlan magatartást tanúsít.
NEGYEDIK RÉSZ
A GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA ÉS IRÁNYÍTÁSA
XIV. fejezet
A helyi önkormányzat feladatai
A települési önkormányzat feladatai
93. §
(1) A települési önkormányzat, fõvárosban a fõvárosi kerületi önkormányzat
feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és mûköd-
tetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése.
(2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a
rendszeres gyermekvédelmi támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást,
a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében a gyermekjóléti
szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti
gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehetõ ellátásokhoz való
hozzájutást.
(3) A települési önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási területe
a település lakosságára terjed ki, kivéve ha az intézményt társulás keretében
közösen tartják fenn, vagy ha az ellátást szerzõdésben vállalta más
önkormányzat lakosságára is kiterjedõen.
(4) Ha az intézmény ellátási területe a fenntartó önkormányzat illetékességi
területét meghaladja - eltérõ megállapodás hiányában - az ellátást valamennyi
jogosult számára azonos feltételek szerint kell biztosítani. E rendelkezést
kell alkalmazni az ellátás megszüntetése esetén is.
(5) Az intézményt fenntartó önkormányzat az intézménnyel nem rendelkezõ
önkormányzat kérésére az ellátást nem tagadhatja meg, ha e törvény hatályba-
lépésekor vagy külön megállapodásuk alapján már biztosított ellátást.
A megyei és a fõvárosi önkormányzat feladatai
94. §
(1) A megyei és a fõvárosi önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint
biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó szakellátás keretében az otthont
nyújtó ellátást, a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást, amelyek
biztosítására a települési önkormányzat nem köteles.
(2) A megyei és a fõvárosi önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási
területe a megyére, a fõvárosra kiterjed.
A feladatok ellátásának módja
95. §
(1) A személyes gondoskodás biztosítására kötelezettek feladatukat maguk vagy
az e törvényben foglaltak szerint más szervekkel, személyekkel történõ
szerzõdéskötés útján látják el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezések nem vonatkoznak a 101. §
(3)-(4) bekezdésében említett ellátásra.
(3) A helyi önkormányzat feladatai ellátásáról évente átfogó értékelést
készít, amelyet a képviselõtestület megtárgyal. Az értékelésrõl tájékoztatja a
megyei gyámhivatalt és az Országos Szociálpolitikai és Családvédelmi
Intézetet.
Ellátási szerzôdés
96. §
(1) Az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátást vagy
egyes körülhatárolható és elkülöníthetõ feladatok ellátását a helyi
önkormányzat, valamint az állami szerv nem állami szervvel kötött ellátási
szerzôdés útján is biztosíthatja.
(2) Ha az ellátási szerzõdés alapján a feladat ellátásban vallásilag vagy
világnézetileg elkötelezett nem állami szerv mûködik közre, a megállapodás
megkötése nem mentesíti a helyi önkormányzatot, valamint az állami szervet a
feladatellátási kötelezettség alól azon gyermek tekintetében, akinek szülõje
nem kívánja a nem állami szerv szolgáltatását igénybe venni.
(3) Az ellátási szerzõdés tartalmát a felek szabadon állapítják meg azzal,
hogy a szerzõdés az Szt. 121. §-ában meghatározottakon túl tartalmazza
a) azt az idõszakot, amelyre a szerzõdést kötötték, amely idõszak a
bentlakásos gyermekintézmény esetén nem lehet kevesebb 5 évnél,
b) a szolgáltatást végzõ nem állami szerv nyilatkozatát a nyilvántartási
kötelezettség, az adatkezelés és az adatvédelem ismertetésére és
betartására.
(4) Az ellátási szerzõdés létrejöttét a helyben szokásos módon közzé kell
tenni.
A gyermekvédelmi vállalkozás
97. §
(1) A jogszabályban meghatározott feltételekkel bármely természetes és jogi
személy, ideértve ezek jogi személyiség nélküli társaságait is (a
továbbiakban: vállalkozó) a gyermekek védelmét biztosító szolgáltató
tevékenységet folytathat, ilyen intézményt, helyettes szülõi és nevelõszülõi
hálózatot, gyermekjóléti szolgálatot, területi gyermekvédelmi szakszolgálatot
(a továbbiakban együtt: gyermekvédelmi vállalkozás) létesíthet és tarthat
fenn.
(2) Gyermekvédelmi vállalkozás keretében nem végezhetô olyan szolgáltató
tevékenység, amelyet jogszabály kizárólagosan állami szerv hatáskörébe utal.
98. §
(1) A gyermekvédelmi vállalkozásra - az e törvényben foglalt kivételekkel - a
szociális vállalkozásra vonatkozó rendelkezések az irányadóak.
(2) Gyermekvédelmi vállalkozás keretében szolgáltató tevékenységet a külön
jogszabályban meghatározott képesítésû személy végezhet.
(3) A gyermekvédelmi vállalkozásnak meg kell felelnie az e törvényben és a
szakmai szabályokban foglalt követelményeknek.
99. §
A 98. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén szükséges mûködési
engedélyt
a) gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása esetén a
gyermekvédelmi vállalkozás helye szerint illetékes települési
önkormányzat jegyzôje,
b) az a pontban nem szabályozott szolgáltató tevékenység esetén a
gyermekvédelmi vállalkozás helye szerint illetékes megyei gyámhivatal (az
a) és b) pont a továbbiakban együtt: mûködést engedélyezõ szerv)
adja ki.
100. §
(1) A mûködést engedélyezõ szerv a gyermekvédelmi vállalkozás szakmai
tevékenységét a külön jogszabályban foglaltak szerint ellenõrzi.
(2) A mûködést engedélyezõ szerv a gyermekvédelmi vállalkozás tevékeny-ségének
felfüggesztését, illetve megszüntetését rendeli el, ha a tevékenység
a) nem felel meg az engedélyezés alapjául szolgáló követelményeknek,
illetve a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik,
b) jogszabályba ütközik vagy mások jogát, jogos érdekét sérti.
(3) A gyermekvédelmi vállakozás tevékenységének felfüggesztése elõtt 30 napos
határidõ biztosításával fel kell hívni a vállalkozót - a fenntartó egyidejû
tájékoztatása melleltt - a kifogásolt tevékenység megszüntetésére, illetve a
hiányosságok pótlására. Ha a vállalkozó, illetve a fenntartó a megadott
határidõn belül nem intézkedett és a törvénysértés oka nem szûnt meg, a
mûködést engedélyezõ szerv a mûködési engedélyt visszavonja.
XV. fejezet
A népjóléti miniszter feladatai
101. §
(1) A népjóléti miniszter ellátja a gyermekek védelmét biztosító feladatok
ágazati irányítását.
(2) A népjóléti miniszter az (1) bekezdésben foglalt ágazati irányító
jogkörében
a) meghatározza a gyermekek védelmét biztosító feladatok szakmai, képesí-
tési követelményeit, a feladatok törvényességi és szakmai ellenôrzési
rendjét,
b) létrehozza és fenntartja az országos szakmai intézeteket,
kollégiumokat,
c) ellátja a gyámhivatalok szakmai felügyeletével és irányításával
kapcsolatos feladatokat,
d) megszervezi a különleges ellátást igénylõ gyermekek gondozását biztosító
intézményhálózatot,
e) biztosítja a gyermekek védelmét szolgáló feladatok tudományos kutatása-
inak és nemzetközi szakmai kapcsolatainak fejlesztési feltételeit,
f) kezdeményezi - az érintett miniszterekkel együttmûködve - a külföldön
ellátatlanul maradt gyermekekrõl való gondoskodás iránti intézkedések
megtételét,
g) összehangolja és szervezi a gyermekek védelmét biztosító rendszer
irányításához és egységes mûködéséhez szükséges nyilvántartási és
információs rendszert.
(3) A népjóléti miniszter gondoskodik a bíróság által javítóintézeti nevelésre
utalt vagy oda elõzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorú bûnelkövetõk
nevelésének feltételeirõl, ennek érdekében javítóintézeteket tart fenn és - az
igazságügyi miniszterrel együttesen - ellátja a felügyeletükkel kapcsolatos
feladatokat.
(4) A népjóléti miniszter a megyei gyámhivatal mellett mûködõ hivatásos
pártfogók útján biztosítja a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV.
törvény 119. §-a alapján szükségessé vált pártfogói felügyelet végrehajtását
és - az igazságügyi miniszterrel együttesen - ellátja az ágazati
irányításukkal kapcsolatos feladatokat.
Az Országos Szociálpolitikai és Családvédelmi Intézet
102. §
Az Országos Szociálpolitikai és Családvédelmi Intézet továbbképzõ, tudományos
és módszertani intézmény. Az Intézet ellátja a szakmai módszertani
ellenõrzéssel, a tudományos kutatás támogatásával, a nemzetközi kapcsolatokkal
összefüggõ, valamint a tevékenységi körébe tartozó szakértõi és speciális
szolgáltató feladatokat.
A Család- és Gyermekvédelmi Szakmai Kollégium
103. §
(1) A Család- és Gyermekvédelmi Szakmai Kollégium (a továbbiakban: Kollégium)
a népjóléti miniszter tanácsadó, véleményezõ és javaslattevõ testülete.
(2) A Kollégium mûködési feltételeit a népjóléti miniszter az Országos
Szociálpolitikai és Családvédelmi Intézet útján biztosítja.
XVI. fejezet
Az intézmény fenntartójának irányítási jogköre
104. §
(1) A gyermekek védelmét ellátó intézmény fenntartója:
a) dönt az intézmény gazdálkodási körérõl, átszervezésérõl, megszün-
tetésérõl, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról,
b) meghatározza az intézmény költségvetését, valamint az intézményi
térítési díjat,
c) ellenõrzi az intézmény gazdálkodását és mûködésének törvényességét,
d) jóváhagyja az intézmény szervezeti és mûködési szabályzatát, szakmai
programját,
e) értékeli a szakmai munka eredményességét,
f) gondoskodik a szakemberek továbbképzésérõl.
(2) A fenntartó a szervezeti és mûködési szabályzat jóváhagyását akkor
tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért. A szakmai program jóváhagyását akkor
tagadhatja meg, ha az nem felel meg az e törvényben, valamint a szakmai
jogszabályokban elõírt követelményeknek.
(3) A fenntartó a törvényesség biztosítása érdekében ellenõrzi a házirend,
valamint más belsõ szabályzatok jogszerûségét.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott ellenõrzés eredményeképpen a fenntartó
felhívja az intézmény vezetõjét a jogszabálysértés orvoslására, illetve annak
ered-ménytelensége esetén a jogsértõ házirendet vagy szabályzatot
megsemmisíti.
(5) Az intézmény a szakmai munka eredményességének érdekében folyamatosan
köteles együttmûködni a fenntartóval és indokolt esetben köteles átfogó
értékelést adni tevékenységérõl.
(6) A fenntartónak a (3) és (5) bekezdésben megfogalmazott jogköre nem
sértheti az intézmény szakmai programjában meghatározott önállóságát.
ÖTÖDIK RÉSZ
A GYÁMÜGYI IGAZGATÁS SZERVEZETE ÉS FELADATA
XVII. fejezet
A gyámügyi igazgatás szervei
105. §
(1) Az e törvényben meghatározott gyámügyi feladatok, a hivatásos pártfogói
feladatok ellátása és irányítása, továbbá a gyermekek védelmét biztosító
ellátórendszer mûködésének ellenõrzése állami feladat.
(2) Az állam az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat
a) a települési önkormányzat jegyzõje,
b) a városi és megyei gyámhivatal,
c) a megyei gyámhivatal mellett mûködõ hivatásos pártfogók
útján látja el.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok felügyeletét a népjóléti
miniszter gyakorolja.
106. §
(1) Gyámügyi igazgatási ügyekben elsõfokon jár el
a) a települési önkormányzat jegyzõje,
b) a városi gyámhivatal.
(2) A kijelölt városi gyámhivatal feladat- és hatásköreit kormányrendeletben
meghatározott illetékességi területén a településekre kiterjedõen is ellátja.
(3) A városi gyámhivatal az e törvényben meghatározott kivételekkel ellátja
mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály az elsõfokú gyámhatóság hatás-
körébe utal.
(4) A gyámügyi igazgatási ügyekben másodfokon jár el a megyei gyámhivatal.
XVIII. fejezet
A települési önkormányzat jegyzõjének feladat- és hatásköre
107. §
A települési önkormányzat jegyzõje:
a) teljes hatályú apai elismerõ nyilatkozatot vesz fel,
b) külön jogszabályban meghatározott esetben ügygondnokot, eseti gondnokot
rendel ki, a kirendelt gondnokot felmenti, továbbá megállapítja
munkadíját,
c) a gyámhivatal felkérésére a gyámsági és gondnoksági ügyekben leltározási
feladatokat végez, környezettanulmányt készít, valamint közremûködik a
gyámhivatali határozat végrehajtásában,
d) felveszi a szülõ nyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen
személy általi örökbefogadásához,
e) dönt a gyermek védelembe vételérõl és annak megszüntetésérõl,
f) a gyermeket azonnali intézkedést igénylõ esetben a különélõ másik
szülõnél, más hozzátartozónál, vagy más alkalmas személynél, illetve
nevelõszülõnél vagy más, otthont nyújtó intézményben helyezi el,
g) a 132. § szerint szakértõt rendel ki és ment fel, továbbá megállapítja a
szakértõi díjat,
h) dönt a 99. § a) pontja szerinti gyermekvédelmi vállalkozás mûködésének
engedélyezésérõl.
XIX. fejezet
A gyámhivatal feladat- és hatásköre
108. §
(1) A gyámhivatal az illetékességi területén az e törvényben, valamint külön
jogszabályban meghatározott feladat- és hatásköröket gyakorolja.
(2) A gyámhivatal
a) ellenõrzi a személyes gondoskodást nyújtó ellátást,
b) ellenõrzi a gyámügyi igazgatási feladatok ellátását,
c) véleményezi az ellátórendszer átalakítására vonatkozó javaslatokat,
d) közremûködik a képzési, továbbképzési feladatok ellátásában,
e) elsõfokú hatósági jogkört gyakorol a törvényben vagy kormányrendelet-ben
megállapított ügyekben,
f) felettes szervként jár el a törvényben vagy kormányrendeletben meg-
állapított gyámügyi igazgatási hatósági ügyekben,
g) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb
közigazgatási feladatokat.
A városi gyámhivatal feladat- és hatásköre
109. §
A városi gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében
a) elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélõ másik szülõnél,
más hozzátartozónál, vagy alkalmas más személynél, illetve
nevelõszülõnél, vagy más, otthont nyújtó intézményben,
b) megállapítja a szülõi felügyeleti jog feléledését,
c) dönt a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés
megszün-tetésérõl és megváltoztatásáról,
d) átmeneti nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejûleg gyámot (hivatásos
gyámot) rendel,
e) tartós nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejûleg gyámot (hivatásos
gyámot) rendel,
f) dönt az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról,
g) figyelemmel kíséri az átmeneti nevelésbe vett gyermek és a szülõ
kapcsolatának alakulását, a szülõnek a gondozó személlyel vagy
intézménnyel való együttmûködését,
h) dönt a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételének megszün-
tetésérõl,
i) dönt az utógondozás elrendelésérõl,
j) dönt a gondozási díjfizetési kötelezettség megállapításáról, illetve
meg-szüntetésérõl,
k) megállapítja az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek lakóhelyét.
110. §
A városi gyámhivatal a pénzbeli támogatásokkal kapcsolatban dönt
a) az otthonteremtési támogatás megállapításáról,
b) a gyermektartásdíj megelõlegezésérõl.
111. §
A városi gyámhivatal a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében
a) teljes hatályú apai elismerõ nyilatkozatot vesz fel,
b) megállapítja a gyermek családi és utónevét,
c) hozzájárul - cselekvõképtelen jogosult esetén - a családi jogállás
megállapítására irányuló per megindításához és egyidejûleg eseti
gondnokot rendel.
112. §
A városi gyámhivatal az örökbefogadással kapcsolatban
a) dönt a gyermeket örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról, és
kérelemre elrendeli az örökbefogadásra alkalmas személyek nyilvántartásba
való felvételét,
b) dönt a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításáról,
c) elbírálja és jóváhagyja a szülõnek azon jognyilatkozatát, amelyben
hozzá-járul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához,
d) dönt az örökbefogadás engedélyezésérõl,
e) dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról,
f) kérelemre felvilágosítást adhat a vérszerinti szülõ adatairól.
113. §
(1) A városi gyámhivatal pert indíthat, illetve kezdeményezhet
a) a gyermek elhelyezése, illetve kiadása,
b) a gyermeket megilletõ tartási követelés érvényesítése,
c) a szülõi felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása,
d) a gyermek örökbefogadásának felbontása,
e) a cselekvõképességet érintõ gondnokság alá helyezés és annak
megszüntetése,
f) a számadási kötelezettség, illetve a számadás helyességének meg-
állapítása
iránt.
(2) A városi gyámhivatal feljelentést tesz
a) a gyermek veszélyeztetése vagy a tartás elmulasztása,
b) a gyermek sérelmére elkövetett bûncselekmény
miatt.
114. §
A városi gyámhivatal a szülõi felügyeleti joggal, illetve a
gyermektartásdíjjal kapcsolatban
a) dönt a gyermek és a szülõ kapcsolattartásáról,
b) intézkedik a bíróság, valamint a gyámhivatal által szabályozott
kapcsolat-tartás végrehajtásáról,
c) dönt a szülõ jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges jóváha-
gyásról,
d) dönt a szülõi felügyeleti jogkörbe tartozó olyan kérdésrõl, amelyben a
szülõi felügyeletet együttesen gyakorló szülõk nem jutottak egyetértésre,
e) hozzájárul a gyermek családba fogadásához,
f) jóváhagyja a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilat-
kozatot,
g) engedélyezi a gyermek részére a szülõi ház vagy a szülõk által kijelölt
más tartózkodási hely elhagyását, illetve a feltételek megváltozása
esetén visszavonja az e tárgyban kiadott engedélyt ,
h) dönt a gyermek házasságkötésének engedélyezésérõl,
i) eljár a külföldön lakó, vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti
igényével kapcsolatos ügyben.
115. §
A városi gyámhivatal a gyámsággal és gondnoksággal kapcsolatban
a) a gyermek részére gyámot, hivatásos gyámot rendel,
b) ideiglenes gondnokot, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel,
c) irányítja és felügyeli a gyám, a hivatásos gyám tevékenységét,
d) felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a gyámot, a gondnokot,
e) külön jogszabályban meghatározott esetekben eseti gondnokot, zárgond-
nokot, ügygondnokot, az ügyeinek vitelében akadályozott személy
képviseletére és méhmagzat részére gondnokot rendel és ment fel, továbbá
megállapítja a munkadíjukat.
116. §
A városi gyámhivatal a vagyonkezeléssel kapcsolatban
a) dönt a gyermekek és gondnokoltak készpénz-vagyonának gyámi fenntartásos
betétben vagy folyószámlán történõ elhelyezésérõl, illetve az elhelyezett
pénz felhasználásáról, államilag garantált értékpapírba vagy biztosítási
kötvénybe történõ befektetésérõl, letétben kezelésérõl, valamint egyéb
tárgyak letétbe helyezésérõl,
b) dönt a gyám, a gondnok vagyon- és bérlakás kezeléséhez kapcsolódó
jognyilatkozata érvényességéhez szükséges jóváhagyásról,
c) rendszeres felügyelete alá vonhatja a vagyonkezelést, ha a szülõk a
gyermek vagyonának kezelése tekintetében kötelességüket nem teljesítik,
d) elbírálja a rendszeres és az eseti számadást, meghatározott esetekben a
végszámadást,
e) közremûködik a gyermekek, gondnokoltak ingó- és ingatlan vagyonával és
vagyonértékû jogával kapcsolatos ügyekben,
f) közremûködik a hagyatéki eljárásban.
117. §
A városi gyámhivatal a 132. § szerint szakértõt rendel és ment fel, továbbá
megállapítja a szakértõi díjat.
A megyei gyámhivatal feladat- és hatásköre
118. §
(1) A megyei gyámhivatal ellátja az illetékességi területéhez tartozó
települési önkormányzat jegyzõjének, a városi gyámhivatalnak szakmai
irányítását és felügyeletét, illetõleg másodfokú hatósági jogkört gyakorol a
települési önkormányzat jegyzõjének, a városi gyámhivatalnak gyámügyi hatósági
ügyeiben.
(2) A megyei gyámhivatal - a helyi önkormányzat egyetértésével - kezdeményez-
heti az Országos Szociálpolitikai és Családvédelmi Intézetnél az alapellátást,
illetve a szakellátást nyújtó gyermekintézmények közül a szakmai módszertani
és továbbképzési feladatokat ellátó intézmények kijelölését.
(3) A megyei gyámhivatal - az egészségügyi szakfelügyelet kivételével - az
Országos Szociálpolitikai és Családvédelmi Intézet, vagy az általa kijelölt
területi szakmai módszertani feladatokat ellátó intézmény bevonásával
ellenõrzi az alapellátást, illetve a szakellátást nyújtó gyermekintézmények
mûködését, és felügyeli a nem állami szervek által fenntartott intézmények
mûködését.
119. §
A megyei gyámhivatal a 118. §-ban meghatározott feladatok ellátása során
jogosult
a) tájékoztatást, iratokat, információkat kérni és a helyszínen
tájékozódni,
b) szakmai koordinációs értekezletet összehívni.
120. §
(1) A megyei gyámhivatal elsõfokon dönt a 99. § b) pontja szerinti
gyermekvédelmi vállalkozás mûködésének engedélyezési ügyeiben.
(2) A megyei gyámhivatal - a népjóléti miniszter által meghatározottak szerint
- közremûködik az ágazati képzések, továbbképzések szervezésében.
121. §
(1) A megyei gyámhivatal - az Országos Szociálpolitikai és Családvédelmi
Intézet vagy a Család- és Gyermekvédelmi Szakmai Kollégium bevonásával -
véleményezi az önkormányzati ellátórendszerek átalakítására vonatkozó
javaslatokat, szükség esetén kezdeményezi a javaslatok megváltoztatását.
(2) A helyi önkormányzat köteles elõzetesen kikérni a megyei gyámhivatal
véleményét, ha
a) személyes gondoskodást nyújtó intézményt kíván megszüntetni, illetõleg
annak ellátási területét vagy az ellátási kötelezettség terjedelmét
változtatja meg,
b) az ellátórendszer mûködését szolgáló vagyont más célra kívánja
felhasználni,
c) az e törvényben vagy külön jogszabályban nem szabályozott új ellátást
kíván bevezetni.
122. §
A megyei gyámhivatal mellett mûködõ hivatásos pártfogó ellátja a fiatalkorú
pártfogói felügyeletét.
XX. fejezet
A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás fõbb szabályai
123. §
Az ellátásra jogosultság, a jogosultak jogainak és kötelezettségeinek
megállapítására, a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásra az államigazgatási
eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit - az
e törvényben meghatározott eltérésekkel - kell alkalmazni.
Általános illetékesség
124. §
(1) Az eljárásra az a települési önkormányzat képviselõtestülete, jegyzõje
vagy az a gyámhivatal (a továbbiakban: eljáró szerv) illetékes, amelynek a
területén a gyermek szülõi felügyeletet gyakorló szülõjének, gyámjának, az
ügyei vitelében akadályozott, illetõleg a cselekvõképességet érintõ gondnokság
alatt álló személy gondnokának a lakóhelye van.
(2) Ha a szülõi felügyeletet együttesen gyakorló szülõk bejelentett lakása
különbözõ illetékességi területen található, az eljáró szerv illetékességét a
gyermek bejelentett lakóhelye határozza meg. Ha a gyermek bejelentett
lakóhelye egyik szülõjének lakóhelyével sem azonos, az a szerv jár el,
amelynek területén az anya lakóhelye található.
(3) Lakóhely hiányában - az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint - az
eljáró szerv illetékességét a tartózkodási hely határozza meg.
(4) Belföldi lakóhely hiányában, vagy ha a tartózkodási hely ismeretlen, az
eljáró szerv illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhely határozza meg,
ennek hiányában az eljárásra a fõvárosi fõjegyzõ illetékes.
Egyéb illetékesség
125. §
(1) Bármely települési önkormányzat képviselõtestülete köteles az arra
rászoruló gyermek részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatást biztosítani, ha
ennek hiányában a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyeztetné. Az
ellátást biztosító települési önkormányzat haladéktalanul értesíti az
illetékes települési önkormányzatot, amelytõl követelheti a kifizetett
támogatás megtérítését.
(2) Bármely települési önkormányzat jegyzõje, illetve bármely gyámhivatal
köteles - a törvényi feltételek fennállása esetén - intézkedni a gyermek
ideiglenes hatályú elhelyezése iránt, melyrõl haladéktalanul értesíti az
illetékes gyámhivatalt.
(3) Ha a szülõ a gyermek örökbefogadásához úgy ad hozzájáruló nyilatkozatot,
hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri, a nyilatkozat
felvételére bármely települési önkormányzat jegyzõje, illetve bármely
gyámhivatal illetékes.
(4) Ha a gyermeknek, illetve az ügyei vitelében akadályozott vagy cselekvõ-
képességet érintõ gondnokság alatt álló személynek nincs törvényes
képviselõje, illetve annak kiléte nem állapítható meg, az eljárásra az a szerv
illetékes, amelynek területén a gyámrendelés, illetve gondnokrendelés
szükségessé vált.
(5) Az ideiglenes gondnok rendelésével, mûködésével és felmentésével, valamint
a gondnokság alá helyezés iránti perrel kapcsolatos eljárásra a gondnokság alá
helyezendõ személy állandó lakóhelye szerinti gyámhivatal az illetékes.
(6) Méhmagzat részére az a gyámhivatal illetékes gondnokot rendelni, amelynek
területén az anya lakóhelye van.
(7) Eseti gondnok rendelésére az a települési önkormányzat jegyzõje, illetve
az a gyámhivatal illetékes, amelynek területén a gondnok mûködésére szükség
van.
(8) Ha a 16. évét betöltött gyermek kíván házasságot kötni, az elõzetes
engedélyt bármelyik házasulandó fél lakóhelye szerinti gyámhivatal megadhatja.
(9) Ha a gyermek a gyámhivatal engedélyével a szülõi házat elhagyta, ezt
követõen a gyámhivatal illetékességét a gyermek lakóhelye határozza meg.
126. §
(1) Ha a gyermeket a gyámhivatal ideiglenes hatállyal a különélõ másik
szülõnél, másik hozzátartozónál vagy arra alkalmas más személynél helyezte el,
az illetékesség nem változik a gyermek elhelyezésére irányuló per jogerõs
befejezéséig.
(2) Ha a gyermeket átmeneti nevelésbe vették, a gyámhivatal illetékessége
mindaddig fennáll, ameddig a gyermek lakóhelye nem változik meg. Ha a gyermek
lakóhelye megváltozik, a gyámhivatal illetékességét a gyermek lakóhelye
határozza meg.
(3) A gyámhivatal illetékessége a tartós nevelésbe vétel fennállása alatt nem
változik.
(4) A szülõi felügyelet megszüntetése iránt pert indító gyámhivatal illetékes
a gyermek tartós nevelésbe vételére is.
(5) Ha az örökbefogadás felbontásakor az örökbefogadott nagykorú, az
illetékességet lakóhelye, ennek hiányában az örökbefogadó lakóhelye határozza
meg.
(6) Ha a fiatalkorú nem a lakóhelyén tartózkodik, illetve a bíróság és - a
vádemelés elhalasztása esetén - az ügyész magatartási szabályként tartózkodási
helyéül nem a lakóhelyét állapította meg, a pártfogó felügyeletet a
tartózkodási hely szerint illetékes hivatásos pártfogó látja el.
Egyéb eljárási szabályok
127. §
(1) A települési önkormányzat jegyzõje, vagy a gyámhivatal - ha jogszabály
másképp nem rendelkezik - a hatáskörébe tartozó ügyekben az eljárást
hivatalból is megindíthatja.
(2) Az eljárásban a képviseleti jogosultságot közokirattal [a polgári perrend-
tartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 195. § (1) és (2)
bekezdés)] vagy teljes bizonyító erejû magánokirattal [Pp. 196. § (1)
bekezdés)] kell igazolni.
128. §
A gyámügyi eljárásban meg kell hallgatni a szülõt és más törvényes képviselõt,
a gondozót, a gyermek más közeli hozzátartozóit, a korlátozottan cselekvõképes
személyt és az ítélõképessége birtokában levõ cselekvõképtelen gyermeket,
továbbá minden esetben azt, akivel szemben kötelezettséget kívánnak
megállapítani. A meghallgatást mellõzni lehet, ha a meghallgatás miatti
késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna.
129. §
(1) Az eljáró szerv az eljárásban mindenkor vizsgálja a kérelmezõ
állampolgárságát, jogállását, valamint személyes jogát.
(2) Az eljáró szerv az ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezõt
kötelezheti arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék,
illetve azokat igazolja.
(3) A gyermek szülõje és más törvényes képviselõje, gondozója kötelezhetõ
arra, hogy saját vagy gyermeke egészségi állapotáról, munkavégzésérõl,
tanulói, hallgató jogviszonyáról nyilatkozzék, azokat igazolja.
130. §
(1) Ha az eljáró szerv a kérelmezõ vagyoni, szociális, egészségügyi,
kulturális, lakás- vagy egyéb körülményeinek tisztázására helyszíni szemlét
tart, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat
jegyzõkönyvben (a továbbiakban: környezettanulmány) köteles rögzíteni.
(2) Az eljáró szerv az eljárásban felhasználhat más hatóság, illetõleg
családvédelemmel foglalkozó más szerv vagy személy által készített környezet-
tanulmányt is, feltéve, hogy annak elkészítése óta 3 hónap még nem telt el.
(3) A gyámhivatal megkeresheti a települési önkormányzat jegyzõjét, hogy a
kérelmezõnek az (1) bekezdésben megjelölt körülményeirõl készítsen környezet-
tanulmányt.
(4) Az eljáró szerv a bíróság és az ügyészség megkeresésére
környezettanulmányt készít.
(5) Az ellátásban részesülõ az ellátásra való jogosultság feltételeit érintõ
lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni
az eljáró szervet.
131. §
(1) A helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátásoknál az igazolás és a
nyilatkozat tartalmát, benyújtásának részletes szabályait, a
jövedelemszámításnál irányadó idõszakot a helyi önkormányzat rendeletben
szabályozza.
(2) A jövedelemszámításnál irányadó idõszak - ha a törvény másképpen nem
rendelkezik - a havonta rendszeresen mérhetõ jövedelmeknél a 6 hónapot, egyéb
jövedelmeknél pedig az 1 évet nem haladhatja meg.
(3) A pénzbeli és természetbeni ellátás - jogerõs megállapítása esetén - a
kérelem benyújtásától esedékes.
132. §
(1) Ha az ügyben a gyermek személyiségével kapcsolatos jelentõs tény vagy
körülmény megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértõként elsõ-
sorban nevelési tanácsadót, szakértõ- és rehabilitációs bizottságot,
pszichiátriai szakellátó intézményt vagy családvédelemmel foglalkozó szervet,
illetve szakértõi névjegyzékbe felvett személyt kell megkeresni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a települési önkormányzat
jegyzõje, a gyámhivatal arra kötelezi a szülõt vagy a törvényes képviselõt,
hogy a gyermekkel keresse fel a szakértõként kirendelt szervet vagy személyt
és közremûködésével járuljon hozzá a szakértõi vizsgálat eredményességéhez.
133. §
(1) Az e törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy az e törvény
rendel-kezéseinek megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni.
(2) Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszemûen igénybe vevõt kötelezni kell
a pénzbeli ellátás visszafizetésére, természetbeni ellátás esetén a
pénzegyenérték megfizetésére, személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az
intézményi térítési díj összegének megfizetésére (a továbbiakban: megtérítés).
(3) A folyamatosan nyújtott ellátás megtérítését legfeljebb egy évre
visszamenõ-legesen lehet elrendelni.
(4) Az ellátás megtérítését az eljáró szerv az igénybevétel
jogosulatlanságáról való tudomásszerzéstõl számított 3 hónapon belül
rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtõl,
illetve az ellátás megszûnésétõl egy év már eltelt.
(5) Az eljáró szerv a megtérítést méltányosságból elengedheti, illetve
csökkentheti.
HATODIK RÉSZ
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
XXI. fejezet
Adatkezelés
Általános szabályok
134. §
(1) A gyermekek védelmét biztosító feladat- és hatáskört gyakorló szerv (a
továbbiakban: adatkezelõ szerv) az e törvényben szabályozott feladatai
ellátásához a 135-136. §-ban felsorolt adatkörben személyes adatokat kezelhet.
(2) Az adatkezelõ szerv gondoskodik arról, hogy a személyes adatok védelmének
biztosítása érdekében
a) az érintett - ha törvény kivételt nem tesz - az adataihoz
hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez
való jogát,
b) a tárolt adatokat töröljék, ha azok oka e törvény rendelkezése szerint
megszûnt.
(3) Az adatkezelõ szerv biztosítja az adatok védelmét a véletlen vagy
szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással,
nyilvánosságra kerüléssel szemben, és azt, hogy azokhoz arra jogosulatlan
szerv vagy személy ne férjen hozzá.
(4) E törvény felhatalmazása alapján az adatkezelésre jogosult szerv a kezelt
adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatja,
azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat.
(5) A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási eljárás során a hatáskört gyakorló
szerv a jogosultság megállapításához adatot kérhet a polgárok személyi adatait
és lakcímét nyilvántartó szervtõl.
(6) A személyes adatok felhasználására a népjóléti miniszter, a helyi
önkormányzat, a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási hatáskört, illetve
szociális hatáskört gyakorló szerv, a személyes gondoskodást nyújtó személy és
intézmény, közoktatási és felsõoktatási intézmény, igazságszolgáltatási és
ingatlan-nyilvántartási szerv, valamint pénzintézet, külföldi hatóság és
bíróság jogosult e törvényben meghatározott módon és mértékben.
(7) Az e törvény alapján elrendelt adatkezelésre és az adatok védelmére
egyebekben a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvános-
ságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései az irányadóak.
135. §
(1) A gyermek, a szülô és más törvényes képviselô, a nevelôszülô, illetve a
kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó (a továbbiakban együtt:
érintett) személyazonosító adatainak a 15. § (1)-(4) bekezdéseiben
meghatározott célból történô kezelésére az alábbi szervek jogosultak:
a) a helyi önkormányzat képviselôtestülete,
b) a települési önkormányzat jegyzôje,
c) a fõvárosi fõjegyzõ,
d) a gyámhivatal,
e) a gyermekjóléti szolgálat vezetôje,
f) a napközbeni ellátást nyújtó intézmény vezetôje,
g) az átmeneti otthon vezetôje,
h) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetôje,
i) a gyermekotthon vezetôje,
j) más bentlakásos intézmény vezetôje,
k) a helyettes szülô,
l) a nevelôszülô.
(2) A gyermek, a szülô és más törvényes képviselô, a helyettes szülô és a
nevelôszülô vagyoni helyzetére, egészségi állapotára és büntetlen elôéletére
vonatkozó, továbbá a gyermek tanulmányi eredményeivel, magatartásával és
neveltségi állapotával kapcsolatos adatokat az (1) bekezdés a) - i) pontjai
szerinti szervek kezelhetik a 15. § (1) - (4) bekezdései szerinti célból.
(3) Az örökbefogadó, illetve a családbafogadó személy személyazonosító
adatait, továbbá egészségi állapotára és vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat
a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, illetve a gyámhivatal kezelheti.
(4) Az (1) bekezdés a) - l) pontjában felsorolt szervek, illetve személyek az
érintett személyazonosító adatait, valamint a gyermek (2) bekezdésben
meghatározott adatait a 15. § (1) - (4) bekezdései szerinti célból egymásnak
átadhatják.
136.
(1) A gyermek személyazonosító és vagyoni adatai továbbíthatók
a) az ingatlan-nyilvántartás szerveinek az ingatlan tulajdonjogát érintô
változás esetén,
b) a pénzintézetnek a gyámhatósági fenntartásos betétkönyv, vagy folyó-
számla kezelése, illetve egyéb szerzõdések megkötése céljából.
(2) A gyermek személyazonosító adatai, továbbá az egészségi állapotára és
vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok továbbíthatók
a) a szociális hatáskört gyakorló szervnek a szociális ellátás
megállapítása,
b) a rendôrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak, az igazságügyi szakér-
tônek bûnüldözés és bûnmegelõzés, illetve bírósági eljárás lefolytatása,
c) a külföldi hatóságnak, illetve bíróságnak családi jogállás,
gyermektartás, kapcsolattartás, gyámság, örökbefogadás, a gyermek
érdekében tett ideiglenes intézkedés, valamint a gyermek jogellenes
külföldre vitelének megszüntetése
céljából.
(3) A gyermek személyazonosító adatain kívül
a) a honvédelmi igazgatás szerveinek a hadkötelezettség teljesítése
céljából,
b) egészségügyi intézménynek az egészségi állapotra vonatkozó adatok
gyógykezelés céljából,
c) a közoktatási és felsôoktatási intézménynek a tanulmányi eredményre
vonatkozó adatok
továbbíthatók.
(4) A szülô és más törvényes képviselô személyazonosító adatai, továbbá az
egészségi állapotára és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatai, az (1)-(3)
bekez-dések szerinti szerveknek átadhatók.
Nyilvántartások vezetése
137. §
Az ellátást nyújtó intézmény és személy az e törvényben elõírt nyilvántartást
köteles vezetni, a Országos Statisztikai Adatgyûjtési Programban, valamint a
helyi önkormányzati rendeletben meghatározott adatokat köteles szolgáltatni.
138. §
(1) A jegyzõ az ellátásra való jogosultság megállapításához,
megváltoztatásához és megszüntetéséhez nyilvántartást vezet. A nyilvántartás
tartalmazza
a) a gyermek, a szülõ vagy más törvényes képviselõ, illetve tartásra
köteles személy természetes személyazonosító adatait,
b) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra
vonatkozó adatokat,
c) az ellátással kapcsolatos döntéseket,
d) a jogosultság és a térítési díj megállapításához szükséges jövedelmi
ada-tokat.
(2) A jegyzõ nyilvántartást vezet a hatósági intézkedéssel védelembe vett
gyermekekrõl. A nyilvántartás tartalmazza
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat,
b) a gyermek egészségi és neveltségi állapotára vonatkozó adatokat,
c) a hatósági intézkedésre vonatkozó döntést, annak idõpontját,
d) a hatósági intézkedés felülvizsgálatának idõpontját és eredményét.
(3) A jegyzõ nyilvántartást vezet az apa adatai nélkül anyakönyvezett
gyermekekrõl az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok mellett a
hatósági eljárásra vonatkozó döntésrõl.
(4) A jegyzõ nyilvántartást vezet az általa engedélyezett gyermekvédelmi
vállalkozásról és az ellenõrzéssel kapcsolatos döntésrõl.
139. §
A személyes gondoskodásban részesülõ személyekrõl az ellátó személy vagy az
intézmény vezetõje nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
a) a 138. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatokat,
b) az ellátás igénybevételének és megszûnésének idõpontját,
c) a térítési vagy gondozási díj fizetési kötelezettség teljesítésére,
elmaradá-sára, behajtására, illetve elévülésére vonatkozó adatokat.
140. §
(1)A városi gyámhivatal nyilvántartást vezet
a) az általa megállapított és folyósított pénzbeli ellátásokról,
b) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, valamint az átmeneti és a tartós
nevelésbe vett gyermekekrõl, a gyámság és gondnokság alatt állókról a
139. §-ban meghatározott adattartalommal,
c) az a) és b) pontban megjelölt személyek, valamint a gyermekek minden
olyan vagyonáról, amely nem tartozik a szülõ kezelésébe, amelyet a
gyámhivatal rendszeres felügyelete alá vont, vagy amelyet a gyám-
hivatalhoz beszolgáltattak,
d) a vagyonnal rendelkezõ gyermekrõl a bekövetkezõ nagykorúsága szerint.
(2) A megyei gyámhivatal egységes nyilvántartást vezet az általa engedélyezett
gyermekvédelmi vállalkozásokról és az ellenõrzéssel kapcsolatos döntésekrõl.
(3) A megyei gyámhivatal egységes nyilvántartást vezet az általa pártfogolt
fiatal-korúakról a 138. § (1) bekezdésének a) pontjában és (2) bekezdésében
meghatározott adattartalommal.
141. §
(1) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetõje nyilvántartást vezet
a) a nevelõszülõnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intéz-ményben
elhelyezett gyermekekrõl és az üres férõhelyekrõl,
b) az ideiglenes (átmeneti) gondozási feladatokat is ellátó nevelõszülõkrõl
és gyermekotthonokról,
c) az örökbefogadhatónak nyilvánított, illetve örökbefogadható
gyermekekrõl, valamint az örökbefogadásra váró szülõkrõl a 135. § (3)
bekezdésében meghatározott adattartalommal,
d) az általa kijelölt, eseti gondnoki és hivatásos gyámi feladatokra
kirendel-hetõ személyekrõl.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartásokról - a titkos
örökbe-fogadás kivételével - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat kérelemre
tájékoz-tatja a szülõket, valamint az örökbefogadásra váró szülõket.
(3) Az (1) bekezdésben szereplõ nyilvántartások adatairól, az azokban bekövet-
kezett változásokról a területi gyermekvédelmi szakszolgálat rendszeresen
tájékoztatja a megyei gyámhivatalt és az Országos Szociálpolitikai és
Családvédelmi Intézetet.
142. §
(1) Ha törvény másképp nem rendelkezik, a 138-141. §-ok szerint vezetett
nyilván-tartásból - a jogosultság, illetve a gyermek nagykorúságától számított
25 év elteltével - törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat.
(2) A 138-141. §-ok rendelkezései az irányadóak a személyes gondoskodás
megszervezésének a nem önkormányzati szerv által az önkormányzattól történõ
átvállalása, illetve a törvény által nem szabályozott, az önkormányzat
képviselõ-testülete vagy a jegyzõje feladat- és hatáskörébe tartozó
ellátásokról vezetett nyilvántartás esetén is.
XXII. fejezet
A gyermekek védelmének fõbb finanszírozási szabályai
143. §
(1) A gyermekek védelmét biztosító rendszer mûködéséhez szükséges pénzügyi
fedezetet az állami költségvetés és az önkormányzat hozzájárulása biztosítja,
amit az igénylõ által fizetendõ térítési és gondozási díj, továbbá az
önkormányzat egyéb saját bevétele egészít ki.
(2) Az állam hozzájárul az önkormányzat által megállapított és folyósított
pénzbeli és természetbeni ellátások kiadásaihoz, valamint a helyi önkormányzat
által fenntartott, a személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák
mûködési és fejlesztési költségeihez.
(3) Az állam a helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához
a) az állandó lakos után járó differenciált szociális és gyermekjóléti
normatív állami hozzájárulással (a továbbiakban: szociális és
gyermekjóléti normatíva),
b) a fenntartott intézményben ellátott gyermekek után járó normatív állami
hozzájárulással,
c) a települési önkormányzat jegyzõje, illetve a gyámhivatal határozata
alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett, valamint átmeneti és tartós
nevelésbe vett gyermek után, továbbá a korábban gondozás alatt álló
fiatal felnõtt után járó normatív állami hozzájárulással,
d) kötött felhasználású támogatásokkal
járul hozzá.
(4) A szociális és gyermekjóléti normatíva összege a települési önkormányzat
területén élõ lakosság szociális helyzete, valamint az állandó lakosú gyermek
száma szerint eltérõ. A differenciálás alapjául szolgáló mutatókat évente a
költségvetési törvény rögzíti.
(5) A normatív állami hozzájárulással történõ támogatás szakmai céloknak
megfelelõ módját és mértékét a költségvetési törvény határozza meg.
144. §
(1) A gyermektartásdíj megelôlegezésének, valamint az otthonteremtési
támogatásnak a teljes fedezetét az állami költségvetés biztosítja.
(2) Szakmai programok meghirdetésével kell elôsegíteni a helyi önkormányzat
részére meghatározott ellátási formák létrehozásának, valamint olyan mértékû
fejlesztésének és korszerûsítésének támogatását, amely lehetõvé teszi az
önkormányzat az e törvényben elôírt kötelezettségének teljesítését.
Térítési díj
145. §
(1) A térítési díjra az e törvényben meghatározott kivételekkel az Szt.
térítési díjra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
(2) Az e törvényben meghatározottak szerint a személyi térítési díjat
a) az ellátást igénybe vevõ nagykorú jogosult,
b) az ellátást igénybevevõ gyermek esetén a szülõi felügyeletet gyakorló
szülõ, vagy más törvényes képviselõ,
c) az ellátást igénybevevõ gondnokolt esetén a törvényes képviselõ (a
továbbiakban: kötelezett)
az intézménynek fizeti meg.
(3) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés
kivételével a személyes gondoskodást nyújtó alapellátási szolgáltatások
személyi térítési díjának megállapításánál a kötelezett rendszeres havi
jövedelme vehetõ figyelembe.
146. §
(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját
a) helyi önkormányzat által fenntartott intézmény esetén a
képviselõtestület,
b) nem állami szerv esetén a tulajdonos
évenként kétszer állapítja meg.
(2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj
összegét.
(3) Ingyenes ellátásban kell részesíteni azt a jogosultat, aki jövedelemmel
nem rendelkezik.
(4) Az intézményi térítési díjról az ellátási területen élõ lakosságot
tájékoztatni kell.
147. §
(1) A személyes gondoskodást nyújtó alapellátás keretében biztosított
gyermekek napközbeni ellátása személyi térítési díjának megfizetésére a szülõi
felügyeleti joggal rendelkezõ szülõ vagy más törvényes képviselõ köteles.
(2) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások
keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkezésért állapítható meg
térítési díj.
(3) A gyermekek napközbeni ellátása (a továbbiakban: gyermekétkeztetés)
intézményi térítési díjának alapja az
egy ellátottra jutó napi összege.
(4) A személyi térítési díjat az intézményvezetõ a (3) bekezdés szerinti napi
összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybevett étkezések
számának, valamint az (5) bekezdésben megjelölt normatív kedvezményeknek a
figyelembevételével állapítja meg.
(5) Gyermekétkeztetés esetén
a) diákotthonban, kollégiumban, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intéz-
ményben elhelyezett
aa) óvodás gyermek,
ab) általános iskolai tanuló
után az intézményi térítési díj 50 %-át,
b) diákotthonban, kollégiumban, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intéz-
ményben elhelyezett és externátusi ellátásban részesülõ
ba) szakmunkásképzõ iskolai és szakiskolai tanuló,
bb) gimnáziumi, szakközépiskolai tanuló,
után az intézményi térítési díj 30 %-át,
c) három- és többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési
díj 50 %-át,
d) fogyatékos gyermek és fogyatékos tanuló után (feltéve, hogy az a) - c)
pont szerinti kedvezményben nem részesül) az intézményi térítési díj 30
%-át
kedvezményként (az a) - d) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény)
kell biztosítani.
(6) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehetõ igénybe. Nem jár a
tanulónak az (5) bekezdés ba) - bb) pontja alatti kedvezmény azon étkezésére,
amely kedvezményre a - szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött
- tanulói szerzõdése alapján már jogosult.
(7) A normatív kedvezmény összegét a kedvezményre jogosult gyermek, tanuló
lakóhelye szerint illetékes önkormányzat a gyermek napközbeni ellátását
biztosító, valamint nevelését-oktatását végzõ közoktatási intézmény részére -
a jogszabályban meghatározott módon és mértékben - utalja át.
(8) A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat a gyermek egyéni
rászorultsága alapján további - gyermekenkénti - kedvezményt állapíthat meg
különösen akkor, ha a gyermeket gondozó családban az egy fõre jutó jövedelem
összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Az összeg
számításánál a közös háztartásban élõ családtagként kell figyelembe venni a
19. § (5) bekezdésében meghatározott személyeket.
148. §
(1) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító házi gyermekfelügyelet térítési
díjának megállapításánál a 147. §-ban foglaltakat az alábbi eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2) A házi gyermekfelügyelet keretében biztosított személyes szolgáltatás
intézményi térítési díja az ellátásra fordított költségek alapján
megállapított óradíj.
(3) Az ellátásért fizetendõ személyi térítési díj nem haladhatja meg a
kötelezett rendszeres havi jövedelmének 15 %-át.
(4) Ha a házi gyermekfelügyelet keretében étkezést is biztosítanak, a személyi
térítési díj együttes összege nem haladhatja meg a kötelezett rendszeres havi
jövedelmének 20 %-át.
149. §
(1) A személyes gondoskodást nyújtó alapellátás intézményi térítési díjának
alapja az átmeneti gondozást nyújtó ellátás esetén az egy ellátottra jutó
önköltség napi összege.
(2) Az ellátásáért fizetendõ személyi térítési díj nem haladhatja meg a
kötelezett havi jövedelmének 25 %-át, több gyermek esetében a kötelezett havi
jövedelmének 50 %-át.
150. §
(1) A személyes gondoskodást nyújtó szakellátás intézményi térítési díjának
alapja a fiatal felnõtt utógondozói ellátása esetén az egy ellátottra jutó
önköltség napi összege.
(2) ) Az ellátásáért fizetendõ személyi térítési díj nem haladhatja meg a
kötelezett havi jövedelmének 30 %-át.
Gondozási díj
151. §
(1) A gondozási díj megállapításánál a Csjt.-nek a gyermek tartására vonatkozó
szabályait - az e törvényben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni.
(2) Ha a törvény másként nem rendelkezik, az átmeneti és a tartós nevelésbe
vett gyermek gondozási költségeihez az köteles hozzájárulni, aki a Csjt.
rendelkezése értelmében a gyermek tartására köteles.
(3) A gondozási díjfizetési kötelezettség a gyermek átmeneti vagy tartós
nevelésbe vételével kezdõdik. Ha a gyermek ezt megelõzõen kerül gondozásba, a
gyámhivatal a fizetési kötelezettséget a gondozás kezdetétõl - legfeljebb
azonban hat hónapra visszamenõleg - állapíthatja meg.
(4) A tartásra egysorban köteles szülõket a gyámhivatal külön-külön kötelezi a
gondozási díj megfizetésére.
(5) A gondozási díjat megállapító határozat azonnal végrehajtható.
152. §
(1) A gondozási díj összegének meghatározásánál a fizetésre köteles személy
szociális körülményeit is figyelembe kell venni.
(2) Ha a gondozási díj fizetésére köteles személy rendszeres jövedelme nem
állapítható meg, a gondozási díjat az öregségi nyugdíj legkisebb összegének
alapján kell meghatározni.
153. §
(1) Nem állapítható meg gondozási díj, ha
a) a gyermeket azért vették tartós nevelésbe, mert a szülô gyermeke
ismeretlen személy általi örökbefogadásához járult hozzá,
b) a szülõ az otthont nyújtó intézményben a gyermekérõl személyesen
gondoskodik,
c) a kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik.
(2) A gyermek gondozási díj fizetésére nem kötelezhetõ, keresete, ösztöndíja,
árvaellátása, egyéb jövedelme és vagyona e célra nem vehetõ igénybe.
(3) A gyámhivatal a behajtásra kimutatott gondozási díjhátralékot méltányos-
ságból elengedheti vagy annak megfizetésére halasztást, illetve
részletfizetési kedvezményt engedélyezhet.
XXIII. fejezet
Záró rendelkezések
Hatálybaléptetés
154. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését
követõ 6. hónap 1. napján lép hatályba.
(2) A törvény 19. §-a, 21. §-a, 25. §-a és 40. §-a 1997. július 1-jén lép
hatályba.
Átmeneti rendelkezések
155. §
(1) Ezt a törvényt a hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni. A
folyamatban levõ elsõ- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az
irányadóak.
(2) A helyi önkormányzat a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásokról -
a 40. § kivételével - fokozatosan, de legkésõbb 1999. december 1-jéig
gondoskodik.
(3) Új otthont nyújtó intézményt létesíteni, illetve ilyen intézményt
átszervezni csak a törvény rendelkezéseinek megfelelõen lehet. A megyei,
fõvárosi önkormányzat az otthont nyújtó intézmények átalakításáról
fokozatosan, de legkésõbb 2002. december 1-jéig gondoskodik.
156. §
(1) A törvény hatálybalépését megelõzõen intézeti nevelésbe vagy állami
nevelésbe vett gyermek ügyét a hatálybalépést követõ 2 éven belül felül kell
vizsgálni, és a fenntartással egyidejûleg az intézeti gyámságot megszüntetve
gyámot, hivatásos gyámot kell rendelni.
(2) A törvény rendelkezésével ellentétes nyilvántartások megszüntetésérôl és a
korábban gyûjtött adatok az e törvény szerinti megõrzésérõl a törvény hatályba
lépését követõ 1 éven belül kell gondoskodni.
(3) A személyes gondoskodás keretében biztosított ellátásokért fizetendô
térítési és gondozási díjakat a törvény hatálybalépését követõ 1 éven belül
felül kell vizsgálni és újból meg kell állapítani.
(4) A megyei, fôvárosi önkormányzat köteles a területi gyermekvédelmi
szakszolgálat keretében a törvény hatálybalépésétõl kezdõdõen - az ideiglenes
hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, valamint a
rászoruló gyermekek átmeneti gondozására ideiglenes (átmeneti) otthont
mûködtetni mindaddig, amíg az ideiglenes (átmeneti) gondozást vállaló
nevelôszülôket, illetve az azt biztosító gyermekotthont ki nem jelöli.
(5) A helyi önkormányzat az e törvényben meghatározott rendeletalkotási
kötelezettségének a törvény hatálybalépését követõ 6 hónapon belül köteles
eleget tenni.
(6) A törvény hatálybalépéséig a helyi önkormányzatok rendeletei alapján meg-
állapított és folyósított pénzbeli támogatásokat a törvény hatálybalépését
követõ 6 hónapon belül a törvény rendelkezései szerint felül kell vizsgálni.
157. §
Ha a nevelõszülõ háztartásában vagy a gyermekotthonban intézeti elhelyezett
gyermek nevelkedik, a szülõ a törvény hatálybalépését követõ 6 hónapon belül
nyilatkozni köteles arról, hogy kíván-e változtatni gyermeke elhelyezésén. Ha
a szülõ a gyermeke változatlan elhelyezésébe beleegyezett, a gyermek a törvény
hatálybalépését megelõzõen hatályban levõ jogszabályok által biztosított
feltételek szerint továbbra is a nevelõszülõ háztartásában, illetve a
gyermekotthonban marad.
158. §
(1) A gyermektartásdíj gyámhivatal általi megelõlegezésének - a (2)
bekezdésben foglalt kivétellel - a törvény 22-24. §-ainak hatálybalépését
követõen elõterjesztett kérelem esetén van helye.
(2) Azokban az ügyekben, amelyekben a tartásdíj elõlegezésérõl a bíróság a
törvény hatálybalépésekor még nem döntött, az eljárást meg kell szüntetni és a
kérelmet át kell tenni a jogosult lakóhelye szerinti gyámhivatalhoz.
(3) Ha a tartásdíj megelõlegezése a bíróság határozata alapján már folyamatban
van, a bíróság végzésében meghatározott idõtartamig a folyósítás továbbra is a
bíróság feladata, a korábban hatályos jogszabályi rendelkezések szerint,
azonban a tartásdíj megelõlegezése ismételt elrendelésének nincsen helye. Ezt
a szabályt kell alkalmazni folyósított összeg adóstól történõ behajtására
abban az esetben is, amikor már csak a megelõlegezett összeg behajtása van
folyamatban.
(4) A bíróság a folyamatban lévõ megelõlegezésrõl a hatálybalépést követõ 60
napon belül értesíti a jogosult lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalt.
159. §
Ahol jogszabály
a) védõ-óvó intézkedést említ, azon védelembe vételt,
b) intézeti vagy állami nevelésbe vételt említ, azon átmeneti vagy tartós
nevelésbe vételt,
c) ideiglenes hatályú intézeti beutalást említ, azon ideiglenes hatályú
elhelyezést,
d) intézeti elhelyezést említ, azon átmeneti gondozást,
e) intézeti gyámságot említ, azon gyámságot,
f) állami gondoskodást említ, azon gyermekvédelmi gondoskodást,
g) gyermek és ifjúságvédõ intézetet említ, azon területi gyermekvédelmi
szak-szolgálatot,
h) csecsemõotthont vagy nevelõotthont említ, azon gyermekotthont
kell érteni.
Felhatalmazás
160. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az otthonteremtési támogatás és a gyermektartásdíj megelõlegezésének
részletes szabályait,
b) az egyes ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékok körét,
c) a térítési díjra vonatkozó részletes szabályokat,
d) a gyámhivatal részletes feladat- és hatáskörét, valamint eljárása
részletes szabályait,
e) a hivatásos pártfogói, valamint a gyermekvédelmi szakfelügyeleti
feladatot ellátó személyek képesítési elõírásait,
f) a városi gyámhivatal illetékességi területét,
g) a személyes adatok kezelésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat,
h) a helyettes szülõi és a nevelõszülõi jogviszony egyes kérdéseit,
i) a nem állami, nem önkormányzati szervek által fenntartott személyes
gondoskodást nyújtó intézmények engedélyezésének és mûködésének részletes
szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a) a személyes gondoskodást nyújtó intézmények és a személyek szakmai
feladatait, mûködésük feltételeit,
b) a személyes gondoskodás körébe tartozó egyes feladatokat ellátó sze-
mélyek képesítési elõírásait,
c) az egyes személyes gondoskodást nyújtó intézmények vezetõinek képesítési
elõírásait, megbízását és az intézményvezetõi állás betöltésével
kapcsolatos pályázati eljárást,
d) az Országos Szociálpolitikai és Családvédelmi Intézet és a Család- és
Gyermekvédelmi Szakmai Kollégium mûködési feltételeit,
e) a helyettes szülõi és a nevelõszülõi képzés szakma- és vizsga-
követelményeit.
(3) Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy e törvény
rendelkezéseinek megfelelõen gondoskodjon a Csjt. végrehajtási rendeleteinek
módosításáról.
Hatályukat vesztõ rendelkezések
161. §
A törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti
a) a Csjt. 69/E. §-a, 92/A. §-a, a 92/A. §-át megelõzõ "6. A kiskorúakról
való állami gondoskodás" alcíme,
b) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak,
valamint egyes centrális alárendeltségû szervek feladat és hatásköreirõl
szóló 1991. évi XX. törvény 129. §-a (2) bekezdésének b) - f) pontja,
130. §-a, 134. §-ának b) - d) pontja, továbbá a 135. §-ának n) és p) - s)
pontja,
c) az Szt. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 60. §-a, 60. §-át megelõzõ
"Gyermekek napközbeni ellátása" alcíme, 61. §-a, 80. §-a (3) bekezdésének
a) pontja, 81. §-a, 85. §-ának b) pontja, 111. §-a, a 111. §-át megelõzõ
"A gyermekek átmeneti otthonára vonatkozó külön szabályok" alcíme,
továbbá 115/A. §-a,
d) a kiskorúakról való állami gondoskodásról, valamint a szülõ és a gyermek
kapcsolattartásának szabályozásáról szóló 51/1986. (XI.26.) MT rendelet
1-21. §-ai és az I. fejezetének "A kiskorúakról való állami gondoskodás"
bevezetõ szövegrésze.
Módosuló jogszabályok
162. §
A Csjt. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, új (2)
bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (3) - (4) bekezdésének jelölése (4) - (5)
bekez-désre változik:
" (1) Örökbefogadó csak az a teljesen cselekvõképes nagykorú személy lehet,
aki személyisége és körülményei alapján - a gyámhivatal öröbefogadás elõtti
eljárása során hozott határozata értelmében - alkalmas a gyermek
örökbefogadására. Jogszabály az örökbefogadás elõtti felkészítõ tanácsadáson
való részvételt kötelezõvé teheti.
(2) A gyámhivatal a rokonok, a szülõ házastársa, illetve a gyermeket a szülõ
hozzájárulásával legalább egy éve folyamatosan a saját háztartásában nevelõ
örökbefogadni szándékozó személy, továbbá a külföldi állampolgárságú örökbe-
fogadni szándékozó személy (1) bekezdésben meghatározott alkalmasságát az
örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során állapítja meg."
163. §
(1) A Csjt. 48. §-ának (2) bekezdése a következõ mondatokkal egészül ki:
"A szülõ a hozzájáruló nyilatkozatát nem vonhatja vissza és erre õt
figyelmeztetni kell. Az érdekeltek hozzájárulását követõen az örökbefogadni
szándékozó személy a gyermeket legalább egy hónapig gondozza. Az örökbefogadás
csak ezen gondozást követõen engedélyezhetõ."
(2) A Csjt. 48. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
" (3) Az örökbefogadáshoz a szülõ úgy is megadhatja a hozzájárulását, hogy az
örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. A nyilatkozattételre a
gyermek születése elõtt is sor kerülhet. A szülõ hozzájáruló nyilatkozatát a
gyermek két hónapos korának betöltéséig visszavonhatja. Erre õt figyelmeztetni
kell. A nyilatkozatot követõen a két hónapnál fiatalabb gyermeket a
gyámhivatal elsõsorban más személynél, nevelõszülõnél, vagy ha ez nem
lehetséges otthont nyújtó intézményben, illetve más bentlakásos intézményben
helyezi el. A két hónapos életkort betöltött gyermeket a gyámhivatal tartós
nevelésbe veszi, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhetõ
el a leendõ örökbefogadó szülõnél, a szülõ felügyeleti joga pedig megszûnik."
164. §
A Csjt. 48/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, a
következõ (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (2) bekezdés jelölése
(4) bekezdésre változik:
" (1) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak
nyilvánítja, ha a szülõ gyermekével önhibájából egy éve nem tart rendszeres
kapcsolatot, életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt az átmeneti
nevelés nem szüntethetõ meg. Erre a jogkövetkezményre a szülõt az átmeneti
nevelést elrendelõ határozatban figyelmeztetni kell.
(2) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak
nyilváníthatja abban az esetben is, ha a szülõ tartózkodási helyét az új
tartózkodási helye hátrahagyása nélkül megváltoztatja, melynek felderítésére
irányuló intézkedések fél éven belül nem vezetnek eredményre, feltéve, hogy
ezen idõszak alatt a szülõ a gyermekével semmilyen formában nem tart
kapcsolatot.
(3) A gyámhivatal a gyermek örökbefogadása érdekében az örökbefogadhatónak
nyilvánítással egyidejûleg a szülõ kapcsolattartási jogát is korlátozhatja,
vagy szüneteltetheti."
165. §
A Csjt. 52. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és egyidejûleg a §
jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:
" (2) Ha az egyik házastárs a másik házastárs korábbi házasságából származó
gyermekét fogadja örökbe, és az a házasság, amelybõl a gyermek származik, a
házastárs elhalálozása folytán szûnt meg, az elhalt házastárs rokonainak
kapcsolattartási jogát az örökbefogadás nem érinti."
166. §
A Csjt. a következõ 53/A. §-al egészül ki:
" 53/A. § (1) Az örökbefogadott tájékoztatást kérhet a gyámhivataltól
vérszerinti szülõjének adatairól. Errõl az örökbefogadási eljárás során a
feleket tájékoztatni kell.
(2) A tájékoztatás megadásához a vérszerinti szülõ meghallgatása, továbbá, ha
az örökbefogadott még kiskorú, az örökbefogadó vagy más törvényes képviselõ
meghallgatása is szükséges.
(3) Nincs szükség sem a vérszerinti szülõ, sem az örökbefogadó vagy más
törvényes képviselõ meghallgatására, ha cselekvõképtelen, ismeretlen helyen
távol van, vagy meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik.
(4) A vérszerinti szülõ adatairól való tájékoztatást az elõzõ rendelkezésekben
meghatározott feltételek esetén sem lehet engedélyezni, ha a kiskorú
örökbefogadott érdekeivel ellentétben áll, különösen, ha a szülõ felügyeleti
jogát a bíróság a 88. § (1) bekezdésének a) vagy c) pontja alapján szüntette
meg. "
167. §
A Csjt. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
(A bíróság megszünteti a szülõi felügyeletet)
" b) ha a gyermeket más személynél helyezték el vagy átmeneti nevelésbe vették
és a szülõ felróhatóan gyermeke érdekét súlyosan sértõ módon nem mûködik
együtt a gyermekét gondozó nevelõszülõvel vagy intézménnyel, gyermekével nem
tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein az átmeneti
nevelés megszüntetése céljából nem változtat."
168. §
(1) A Csjt. 91. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép, és egyidejûleg a következõ e) ponttal egészül ki:
(Szünetel a szülõi felügyelet)
"d) ha a gyermeket a gyámhivatal átmeneti nevelésbe vette,
e) ha a gyámhivatal a gyermek családba fogadásához hozzájárult".
(2) A Csjt. 91. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A szülõi felügyelet megszüntetése, illetõleg a gyermek elhelyezése iránti
per jogerõs befejezéséig szünetel a szülõi felügyelete annak, akinek a
gyermekét a gyámhivatal ideiglenes hatállyal a különélõ másik szülõnél, más
hozzátartozónál, vagy más személynél, illetõleg nevelõszülõnél, otthont nyújtó
intézményben vagy más bentlakásos intézményben helyezte el."
169. §
A Csjt. 92. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Kivételesen indokolt esetben, a gyermek érdekében azt a szülõt is fel
lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra, akinek a szülõi
felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy akinek szülõi felügyeleti joga
a 48. § (3) bekezdése alapján szûnt meg és a gyermek örökbefogadására nem
került sor. Errõl a szülõi felügyeletet megszüntetõ bíróság vagy - ha a
gyermeket tartós nevelésbe vették - a gyámhivatal dönt."
170. §
A Csjt. 94. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A gyámság alá tartozó kiskorú részére a gyámhivatal gyámot rendel."
171. §
A Csjt. 96. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
" (2) Azt a személyt,
a) akinél a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte (91. §
(2) bek.),
b) akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte (72/A. § (1) bek.),
c) aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta
a gyermek gyámjául kell rendelni."
172. §
A Csjt. 97. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
" (3) Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyámhivatal egy vagy több gyermek
gyámjává a közigazgatási szerv részérõl erre kijelölt személyt (hivatásos
gyámot) is kirendelheti."
173. §
A Csjt. 98. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
" 98. § (1) Gyámság alá tartozik az a gyermek, akit átmeneti vagy tartós
nevelésbe vettek, továbbá akit ideiglenes hatállyal nevelõszülõnél, vagy
otthont nyújtó intézményben, illetve más bentlakásos intézményben helyeztek el
és szülõje ellen a szülõi felügyelet megszüntetése iránt per van folyamatban
(91. § (2) bek).
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a gyámhivatal a gyermek részére
gyámot rendel. Gyámul rendelhetõ a gyámi feladatok ellátására alkalmas
a) nevelõszülõ,
b) gyermekotthon vezetõje,
ahol a gyámhivatal a gyermeket elhelyezte.
(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjai alapján kirendelt gyámra nem alkalmazhatók
a 100. § (2) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak.
(4) Ha a gyámhivatal az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és
tartós nevelésbe vett gyermeket más bentlakásos intézményben helyezte el, vagy
ha a nevelõszülõ a 100. § (3) bekezdése alapján a gyámságot nem vállalja, a
gyámhivatalnak a gyermek számára - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat
részérõl erre kijelölt - hivatásos gyámot kell kirendelnie.
(5) A gyámhivatal a (2) és (4) bekezdésben meghatározott személyek gyámul
történõ kirendelésérõl az összes körülmények figyelembe vételével, a gyermek
érdekében dönt."
174. §
A Csjt. 99. § -ának (2) bekezdése a következõ d) és e) ponttal egészül ki:
(Gyámságot nem viselhet az,)
"d) akinek szülõi felügyeleti joga azért szünetel, mert gyermekét a
gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette,
e) akinek a gyermekét örökbefogadhatónak nyilvánították."
175. §
A Csjt. 100. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Nem köteles a gyámságot elvállalni a nevelõszülõ."
176. §
A Csjt. 101. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Törvény eltérõ rendelkezése hiányában a gyám a gyámsága alatt állónak
gondozója, vagyonának kezelõje és törvényes képviselõje."
177. §
A Csjt. 106. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A gyám tisztsége megszûnik:
a) a gyámság megszûnésével,
b) a gyám gyámhivatal általi felmentésével vagy elmozdításával."
178. §
A Csjt. 107. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki és egyidejûleg a §
jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:
"(2) A 98. § a) vagy b) pontja alapján kirendelt gyámot a gyámhivatal a
tisztségébõl akkor is felmenti, ha
a) a gyermeket máshol helyezi el,
b) a gyermekotthon vezetõjének vezetõi beosztása megszûnt."
179. §
Az egészségügyrõl szóló 1972. évi II. törvény 30. §-a a következõ (5)
bekezdéssel egészül ki :
"(5) Az egészségügyi alapellátás és szakellátás területén mûködõ egészségügyi
intézmények és szolgálatok feladataik ellátása során különös gondot fordítanak
a gyermek egészségi, mentális és környezeti veszélyeztetettségének megelõzé-
sére, felismerésére és megszüntetésére. Ennek érdekében együttmûködnek a
közoktatási, a szociális és családsegítõ, valamint a gyermekek védelmét ellátó
intézményekkel, személyekkel, és szükség esetén kezdeményezik az ellátást,
illetve a hatósági beavatkozást."
180. §
A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11.
törvényerejû rendelet (a tövábbiakban: Bv. tvr.) 103. §-ának (2) bekezdése
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A fiatalkorúak pártfogó felügyeletét a megyei gyámhivatal mellett mûködõ
hivatásos pártfogó látja el".
181. §
A Bv. tvr. a következõ 112/A. §-sal egészül ki:
"112/A. § (1) A javítóintézet a fiatalkorú ideiglenes elbocsátásának várható
idõpontjáról értesíti a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes hivatásos
pártfogót, és a hivatásos pártfogóval együttmûködve elõkészíti az ideiglenes
elbocsátást.
(2) Az ideiglenes elbocsátás elõkészítése során
a) felkészíti a fiatalkorú családját, gondozóját a visszafogadására, illetve
ha a családba való visszatérés nem lehetséges, megfelelõ lakhatási
lehetõségrõl gondoskodik,
b) megkísérli megteremteni a lehetõségét annak, hogy a fiatalkorú folytassa
tanulmányait, vagy munkába álljon.
(3) A javítóintézetbõl ideiglenesen elbocsátott fiatalkorú utógondozását
elsõsorban a hivatásos pártfogó végzi. A javítóintézet látja el az
ideiglenesen elbocsátott fiatalkorú utógondozását, ha a fiatalkorú a
tanulmányainak befejezése vagy más ok miatt a javítóintézet utógondozó
részlegén marad."
Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S
Az elmúlt években ellentmondás alakult ki a gyermeki jogok alkotmányos,
valamint nemzetközi egyezményekben meghatározott köre és annak hazai
biztosítása között. Jogszabályaink számos rendelkezése nem juttatja érvényre
mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket Magyarország vállalt. Az 1989.
november 20-án megszületett Gyermek Jogairól szóló Egyezményt az Országgyûlés
az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdette ki. Az Országgyûlés 47/1991. (IX. 15.),
illetve 55/1992. (X. 1.) határozatai felhívták a Kormányt, hogy 1993. december
31-ig gondoskodjon az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelõ jogszabályok
megalkotásáról.
A Kormány 1995-ben határozatával elfogadta a gyermekek védelmérõl, valamint a
szociális és gyámhivatalokról szóló koncepciót azzal, hogy a gyámügyi
igazgatás korszerûsítését a területi közigazgatási szervek átfogó reformjában
kell ismét döntésre elõkészíteni. A Kormány törvényalkotási programja 1996.
szeptemberi feladatként jelölte meg a törvény elõterjesztését.
A gyermekek védelmének jogszabályi alapját az Alkotmány rendelkezései teremtik
meg. Az Alkotmány ugyan az államnak igen tág szabályozási lehetõséget ad a
gyermekvédelmi rendszer kialakítására, ezt a lehetõséget azonban a Gyermek
Jogairól szóló Egyezmény rendelkezései tematikusan korlátozzák. Meghatározzák
a rendszer felépítésére, szervezésének elveire, elemeire vonatkozó
szabályokat, megállapítanak bizonyos aktivitási minimumokat, szabályozásbeli
standardokat.
Ennek megfelelõen a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló
törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) az alábbi gyermeki jogok
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket tartalmazza:
a) A gyermek mindenek felett álló érdekét (3.cikk).
b) A szülõnek azt a felelõsségét és kötelességét, hogy a gyermeknek jogai
gyakorlásához iránymutatást, tanácsot adjon (5.cikk).
c) A gyermek saját személyazonossága megtartásához fûzõdõ jogát (8.cikk).
d) A gyermek saját családjában való nevelkedésének jogát (9.cikk).
e) A gyermek véleménynyilvánítási jogát (13.cikk).
f) A szülõk közös felelõsségét a gyermek neveléséért és fejlõdésének
biztosításáért (18.cikk).
g) A gyermek különleges védelmét a bántalmazás és elhanyagolás bármilyen
formája ellen (19. cikk).
h) A gyermeket megilletõ helyettesítõ védelmet. (20-21.cikk).
i) A szellemileg vagy testileg fogyatékos gyermek fokozott védelmét
(23.cikk).
j) A gyermek elhelyezésével kapcsolatos körülmények idõszakos felülvizs-
gálatát (25.cikk).
k) A gyermek megfelelõ életszínvonalhoz, egészséges fejlõdéshez való jogát
(27., 33.cikk).
A Javaslat célja, hogy a gyermek esélyegyenlõségének növelése érdekében
megállapítsa azokat az alapvetõ szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi
önkormányzatok és a feladatra vállalkozó természetes és jogi személyek
meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel nyújtsanak segítséget a gyermek
e törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülõi
kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermek
veszélyeztetettségének megelõ-zésérõl és megszüntetésérõl, a hiányzó szülõi
gondoskodás pótlásáról, valamint a fiatal felnõttek társadalmi
beilleszkedésérõl.
E célok elérése érdekében a Javaslat meghatározza a gyermekek alapvetõ jogai
érvényesítésének garanciáit, a gyermekek védelmét biztosító, pénzben és
természetben nyújtott, valamint személyes gondoskodást nyújtó alap- és
szakellá-tások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását,
az ellátások finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, továbbá a
gyermekvédelmi gondoskodás egyes formáit, fõ szabályait és a gyámügyi
igazgatás szervezetét.
A Javaslat a gyermekek sajátos jogaira és érdekeire tekintettel a meglevõ
rendszert olyan módon egészíti ki, hogy egyrészt különbözõ támogatások és
szolgáltatások nyújtásával segíti a családot a gyermek felnevelésében,
másrészt megfelelõ támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít
a családból kiemelt gyermekek számára. Mindez a családok megerõsítését
szolgáló területi gondozás szerepének, az önkormányzatok ellátásra irányuló
szolgáltató tevékenységének, valamint a társadalmi önszervezõdések és egyéb
állampolgári kezdeményezések növekedését eredményezi.
A Javaslat kiinduló eleme a család többirányú támogatása, melynek szervesen
kell kapcsolódnia a szociálpolitika egészéhez. A gyermeket a családból
kiemelni csak akkor lehet, ha a többoldalú támogatás ellenére a gyermeket
veszélyeztetõ körülmények a családon belül nem szüntethetõk meg.
A családból kiemelt gyermeknek olyan gondozást, nevelést kell biztosítani,
amely alkalmassá teszi és felkészíti az önálló életre. Számára egészségi és
személyiségi állapotához, valamint szükségleteihez igazodó helyettesítõ
védelmet kell nyújtani elsõsorban örökbefogadó vagy nevelõcsaládban. A
Javaslat kiszélesíti annak lehetõségét, hogy meghatározott feltételek esetén -
a gyámhatóság ideiglenes elhelyezése alapján - a családjába vissza nem
helyezhetõ gyermek már a születését követõen is örökbefogadó vagy nevelõszülõi
családban nevelkedhessen.
Ennek érdekében a Javaslat szerint fejleszteni és képezni kell a nevelõszülõi
hálózatot, valamint a gyermek érdekében korszerûsíteni kell az örökbefogadás
szabályait, különös tekintettel az örökbefogadni szándékozó személy
alkalmasságának vizsgálatára, valamint az örökbefogadhatónak nyilvánítás
feltételeinek pontosítására.
A Javaslat egy hosszútávon fenntartható, családi típusú nevelésre orientált
rendszer kialakítását, továbbá a preventív és a családba való visszahelyezõ
megoldásokat helyezi elõtérbe. A Javaslat alapelvként rögzíti, hogy a hatósági
gyermekvédelmet minden esetben meg kell, hogy elõzze a valamennyi rászoruló
gyermekre kiterjedõ ellátórendszer mûködtetése, amelynek igénybevétele
önkéntes. Garanciális jelentõsége van azon gyermeki jog érvényesülésének, hogy
kizárólag csak anyagi okból ne lehessen gyermeket családjától elválasztani.
A Javaslatban megfogalmazott új struktúra illeszkedik a helyi önkormányzatok
feladat- és hatásköréhez, és a jelenlegi rendszer megváltoztatására csak
szakmailag indokolt esetben kerül sor. A közigazgatási reform az önkormány-
zatok szakmai, szolgáltató és koordináló szerepét kívánja erõsíteni,
szétválasztva a hatósági és a szolgáltató tevékenységet. A Javaslat a
gyermekek sajátos jogaira és érdekeire tekintettel fogalmazza meg a gyermekek
ellátását koordináló, a hatósági gyermekvédelmet megalapozó és támogató, az
önkormányzatok által kötelezõen ellátandó feladatokat.
A Javaslat hangsúlyozza a gyámügyi igazgatás korszerûsítését, amely nélkül a
gyermekek személyi és vagyoni érdekvédelme, illetve a gyermeki jogok védelme
érdemben nem alakítható át. A gyámügyi közigazgatás korszerûsítésére a
területi államigazgatási szervek reformjának fõ irányát meghatározó 1105/1995.
(XI.1.) Korm. határozatra figyelemmel tesz javaslatot. A Javaslat azt a
támogatott elvet veszi figyelembe, hogy az integrált közigazgatási hivatalhoz
kell telepíteni az olyan feladat- és hatásköröket, amelyek alapvetõen
felügyeleti, ellenõrzõ jellegûek, illetve speciális hatósági feladatok és
ezért speciális szakmai felkészültséget igényelnek.
Az integrált megyei (fõvárosi) közigazgatási hivatal magában foglalja a
másodfokú gyámügyi szakigazgatási szervet is, mint a középszintû közigazgatási
reform elsõ lépését. A megyei gyámhivatal - amely a gyermekvédelem részeként
magába foglalja a hivatásos pártfogói hálózatot - jelentõs szerepet kap a
gyermekvédelmi vállalkozások engedélyezésével és felügyeletével kapcsolatban
is.
A Javaslat új feladatmegosztást kíván kialakítani az elsõfokú gyámügyi
közigazgatás területén is. Az elsõfokú gyámhatósági feladatokat a speciális
szakmai felkészültségre tekintettel a városi, fõvárosi kerületi polgármesteri
hivatal gyámügyi ügyintézõje látja el - a települési önkormányzatokra
kiterjedõ hatáskörrel - amely megoldás semmiképpen sem jelenti az
önkormányzati hatáskörök kiürítését, az önkormányzati jogok csorbítását, s
amely megoldási alternatívát már az önkormányzati törvény is tartalmazza.
Számukra többek között új feladatként jelenik meg a bírósági hatáskörbõl
kikerülõ gyermektartásdíj megelõlegezése, mint szociálpolitikai intézmény.
A Javaslat alapvetõ célkitûzéseit az egyes konkrét rendelkezések az alábbiak
szerint valósítják meg.
R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S
ELSÕ RÉSZ
ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEK
I. fejezet
Általános rendelkezések
Az 1 - 3. §-hoz
A Javaslat az általános rendelkezések között olyan szociálpolitikai célt tûz
ki maga elé, amely az eddigieknél tágabb gyermekvédelmi tevékenységi kört, a
minden rászoruló gyermek esélyegyenlõségét növelõ, megújuló ellátórendszer
kereteit határozza meg.
Az ellátórendszer feltételeirõl az állam és az önkormányzatok gondoskodnak,
hangsúlyozva azonban a családok gyermeknevelési felelõsségét is. A gyermekek
védelmének rendszere képes a társadalmi és helyi kezdeményezéseket integrálni,
felismerni a támogatások és intézkedések különféle formáit.
A Javaslat különös hangsúlyt fektet arra, hogy részletesen felsorolt alapelvek
határozzák meg a törvény alkalmazásának módját, tekintettel arra is, hogy a
gyermekek védelmével kapcsolatos feladatok ellátóinak körét napjainkban már
nemcsak állami és önkormányzati szervek jelentik.
Az ellátás során meg kell teremteni az egyéni és a közösségi érdek megfelelõ
viszonyát, vagyis elsõdlegesen a gyermek egyéni érdekét, törvényben elismert
jogait kell védeni.
Társadalmunkban alapvetõ érdekek fûzõdnek a családi élet biztonságához. A
Javaslat az ellátó szervek és személyek kötelességeként fogalmazza meg a
gyermek családjának tiszteletben tartását, és lényeges követelményként kezeli
a családdal való együttmûködési kötelezettséget.
A gyermekek és családjuk támogatásának feltételrendszerét úgy alakítja ki,
hogy alkalmas legyen a család összetartására. A segítségnyújtás különbözõ
formái csak úgy lehetnek eredményesek, ha egyénre szabottak, sajátos
szükségletekhez igazodnak, és a nemzeti, vallási, politikai vagy egyéb
különbségtételre való tekintet nélkül differenciáltak.
A családjából kiemelt, illetve családját elvesztett gyermek esetében az állam
többet és mást kell hogy vállaljon, mint a családban élõ gyermekek esetén. Ez
a pozitív diszkrimináció azt jelenti, hogy az állam számukra nemcsak
segítséget nyújt, hanem garantálja a megfelelõ életkörülmények biztosítását.
A Javaslat céljának megvalósítását szociálpolitikai eszközökkel kell
garantálni, ezért a Javaslat elsõdlegesnek tartja az ellátások önkéntes
igénybevételét, és kisegítõ jellegûnek a kényszerintézkedéseket.
A Javaslat az Alkotmány 70/A. §-ában említett "egyéb helyzet" szerinti
különbségtétel keretében külön nevesíti a gyermekvédelmi gondoskodás során
megvalósuló gondozást, mint olyan körülményt, amely kiemelendõ a hátrányos
megkülönböztetés tilalma szempontjából.
A 4. §-hoz
A Javaslat személyi hatálya a Magyarországon élõ magyar állampolgárságú
gyermekre és fiatal felnõttre, továbbá a bevándorolt, valamint menekültként
elismert személyekre is kiterjed.
A nemzetközi magánjog szabályaival összhangban a nem magyar állampolgárságú
gyermekek, valamint a magyar állampolgárságú, de nem a Magyar Köztársaság
területén tartózkodó gyermekek és fiatal felnõttek gyám-ügyeiben csak akkor
kell e törvény rendelkezései szerint eljárni, ha nemzetközi szerzõdés vagy más
jogszabály eltérõen nem rendelkezik.
Az 5. §-hoz
A Javaslat az értelmezõ rendelkezések között foglalja össze azoknak a
normaszövegben késõbb elõforduló kifejezéseknek tartalmát, amelyek kiemel-kedõ
jelentõségûek, illetve használatuk eltér a más jogszabályokban meghatá-rozott
tartalomtól. A jövedelem a szociális törvénnyel megegyezõ tartalommal kerül
meghatározásra.
A Javaslat egésze szempontjából kiemelkedõ a gyermekek ellátása, a gyermek-
jólét, a gyermeki jogok, a veszélyeztetettség, valamint a gyermek
hozzátartozóinak a meghatározása. A gyermekek ellátása egységes
ellátórendszerben valósul meg, amely magában foglalja mind az önkéntesen,
mind a hatósági intézkedésekkel elrendelt ellátásokat. A gyermekjólét a
Gyermek Jogainak Egyezményével összhangban kerül megfogalmazásra. A
veszélyeztetettség fogalmának meghatározása a gyermekvédelem sarkalatos
kérdése, különösen akkor, amikor a veszélyeztetett gyermekek felderítésével és
jelzésével összefüggõ feladatokat különbözõ típusú alapellátások keretében
különbözõ szervek és személyek - védõnõ, háziorvos, nevelési-oktatási
intézmény, nevelési tanácsadó, családsegítõ szolgálat, rendõrség, ügyészség,
bíróság - látják el.
A gyermekek hozzátartozóinak meghatározása a gyermek sorsának alakításában
részt vevõ személyek felelõsségét növeli, hangsúlyozva egyidejûleg azt is,
hogy az eljáró szervezetek és személyek döntésük meghozatalánál kellõen
legyenek figyelemmel a gyermeknek a hozzátartozóival való kapcsolatára is.
II. fejezet
Alapvetõ jogok és kötelességek
A 6 - 11. §-hoz
A Javaslat a gyermeki jogok, valamint a szülõi jogok és kötelességek érvényre
juttatását fogalmazza meg az Alkotmánnyal, a Gyermek Jogairól szóló Egyez-
ménnyel, valamint a családjogi törvényben foglalt elõírásokkal összhangban.
A Javaslat érvényre juttatja a gyermeknek azt a jogát, hogy megfelelõ testi,
értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlõdésérõl, jólétérõl elsõsorban családja
gondoskodjon az állam és az önkormányzat által biztosított támogatások
segítségével. A gyermekek jólétéhez igazodó ellátáson a gyermek fejlõdését
lehetõvé tevõ életszínvonal biztosítását is érteni kell, amely a gyermek
életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi szintjéhez igazodik.
Alapvetõ garanciális követelmény, hogy a gyermeket csak törvényben
meghatározott esetekben lehet a családjából kiemelni és csak anyagi okból
fennálló veszélyeztetettség miatti kiemelésre nem kerülhet sor.
A családból való kiemelést követõen is olyan körülményeket kell a gyermekek
számára nyújtani, amelyek leginkább közelítenek a családi neveléshez, és
amelyeknek keretében a gyermek egészséges személyiségfejlõdése a legjobban
biztosítható. A feltételek fennállása esetén az örökbefogadás felel meg
leginkább ezen elvárásoknak. Ha ez nem lehetséges, az elhelyezést elsõsorban
nevelõszülõi családban és csak végsõ esetben kell gyermekotthonban vagy más,
otthont nyújtó ellátás formájában biztosítani.
A szabad véleménynyilvánítási jog érvényre juttatása érdekében alapvetõ
jogként szükséges rögzíteni a gyermek meghallgatását. A meghallgatás joga
minden gyermeket megillet és véleményét korára, egészségi állapotára,
fejlettségi szintjére tekintettel kell figyelembe venni. Amennyiben a
gyermeket kora akadályozza az önálló véleménynyilvánításban, a törvényes
képviselõjének kell eljárnia e jogának megóvása érdekében.
A gyermekek védelmének egyik lényeges eleme, hogy a gyermek családját a
gyermekkel kapcsolatos valamennyi lényeges kérdésrõl tájékoztassák.
A Javaslat a családjából kiemelt gyermek számára speciális jogokat állapít
meg, így azt a jogát, hogy korához, szükségleteihez igazodó teljes körû
ellátásban részesüljön. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy a gyermek a
személyes kapcsolatait a családjából történt kiemelést követõen is ápolhassa,
kivéve ha ez hátrányosan érintené személyiségének fejlõdését. Személyes
kapcsolatainak korlátozására azonban csak törvényben meghatározott esetekben
kerülhet sor.
A családjából kiemelt gyermek számára is garantálni kell az ellátások minél
nagyobb lehetõségét, illetve az ismeretek minél szélesebb körû megszerzését. A
panaszjog biztosításával garanciát kell a gyermekeknek teremteni az esetleges
érdeksértõ intézkedések elkerülése, illetve megszüntetése érdekében.
A gyermek jogainak feltétlen érvényesítéséhez fûzõdõ érdeke indokolja, hogy az
állampolgári jogok országgyûlési biztosa nevesítetten foglalkozzon ezen jogok
védelmével, és önálló intézkedési joggal rendelkezzen, hiszen erre a szülõ a
törvényes képviseleti jogkörében eljárva nem mindig képes, illetve erre nem
mindig alkalmas.
A 12 - 13. §-hoz
A Javaslat a szülõk Csjt.-ben meghatározott jogainak érvényesítését kívánja
elõsegíteni, illetve a nevelésbe vett gyermek szülei számára további jogokat
kíván biztosítani, amelyek érvényesítése a jövõre nézve befolyásolja a
felügyeleti jogok szüneteltetését. Ezen további jogok gyakorlása azt segíti
elõ, hogy a gyermek nevelésbe vétele mielõbb megszûnhessen, és a gyermek
visszakerülhessen a vérszerinti családjába.
A szülõi jogok mindegyike közvetlen összefüggésben van a gyermek sorsát érintõ
lényeges kérdésekkel, és a szülõi jogok kérdésköre messzemenõen gyermekjogi
kérdés is.
A szülõi jogok és kötelességek meghatározása elõ kívánja segíteni, hogy a
szülõ együttmûködjön a gyermekét gondozó személlyel, és minél nagyobb
mértékben bekapcsolódjon a gyermek sorsának további alakításába. Ezen szülõi
jogok érvényesítését valamennyi, a gyermekvédelemben részt vevõ szervezet és
személy biztosítani köteles.
A Javaslat nem kíván olyan szankciókat megállapítani, amelyek a szülõ
kifogásolható magatartásának megváltoztatására irányulnak. Azonban a Javaslat
lehetõvé teszi a szülõt megilletõ kapcsolattartási jog korlátozását,
szüneteltetését vagy megvonását, ha gyakorlásával gyermekét veszélyezteti,
illetve azzal a gyermekét gondozó személy sérelmére visszaél.
III. fejezet
A gyermekek védelmének rendszere
A 14 - 17. §-hoz
A Javaslat olyan ellátórendszert kíván kiépíteni, amelynek feladata a család
támogatása a gyermek felnevelésében, a gyermek veszélyeztetettségének
megelõzése és megszüntetése, illetve a családjából kikerülõ gyermek
helyettesítõ védelmének biztosítása.
A feladatok megvalósítását pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást
nyújtó alap- és szakellátások, valamint a települési önkormányzat jegyzõje,
illetve a gyámhivatal hatósági intézkedései biztosítják, megteremtve az
ellátások és az intézkedések összhangját.
Pénzbeli ellátások: a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a
gyermektartásdíj megelõlegezése, valamint az otthonteremtési támogatás.
A személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátás: a gyermekjóléti
szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása, a gyermekek átmeneti gondozása.
A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakellátás: a területi
szakszolgáltatás, az otthont nyújtó ellátás.
A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a
védelembe vétel, a családba fogadás, az ideiglenes hatályú elhelyezés, az
átmeneti és tartós nevelésbe vétel, valamint az utógondozás elrendelése.
Ugyancsak itt kerül megfogalmazásra a gyermekek védelmét ellátók köre, illetve
a korszerûsített gyámügyi igazgatás szervezete. A Javaslat a gyermekek
védelmének rendszeréhez kapcsolódóan nevesíti a más ágazati törvényben
meghatározott alaptevékenységeket is. Ilyen feladatot lát el különösen a
védõnõ, háziorvos, családsegítõ szolgálat, nevelési-oktatási intézmény,
nevelési tanácsadó.
MÁSODIK RÉSZ
ELLÁTÁSOK
IV. fejezet
Pénzbeli ellátások
A 18. §-hoz
A Javaslat a pénzbeli ellátások két fõ formáját különbözteti meg, a városi
gyámhivatal hatáskörébe tartozó normatív pénzbeli ellátást, valamint a
települési önkormányzat, illetve a gyámhivatal által nyújtható rászorultságtól
függõ ellátásokat. Normatív pénzbeli ellátásként az otthonteremtési
támogatást határozza meg.
Az ellátó rendszer mûködtetése szempontjából kiemelkedõ szereppel rendelkezõ
önkormányzatok számára a jövõben lehetõvé válik, hogy az egyes pénzbeli
ellátások összegét költségvetésük terhére kiegészítsék, illetve más pénzbeli
ellátásokat állapítsanak meg.
A 19. - 21. §-hoz
A szociális rászorultságtól függõ pénzbeli ellátások megállapítása részben a
települési önkormányzatok, részben a gyámhivatal feladata. A rendszeres
gyermekvédelmi támogatás célja, hogy az anyagi okok miatt veszélyeztetett
gyermeket segítse abban, hogy a gyermeki jogokkal összhangban a rászorult
család képes legyen a gyermek otthon történõ ellátására. A támogatást olyan
gyermek kaphatja, akinek családjában az összjövedelem egy fõre esõ része nem
haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át.
A Javaslat a fogyatékos gyermeket nevelõ család esetén a támogatást magasabb
jövedelmi szintig teszi lehetõvé. A támogatás minimális összege gyermekenként
az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-a. A Javaslat meghatározza a
családi pótlék megállapításához hasonló módon a közös háztartásban
családtagként figyelembe vehetõ személyek körét is.
A támogatás tovább folyósítható a gyermek nagykorúvá válása után is, addig az
idõpontig, ameddig a gyermek tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll.
A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás olyan gyermekes családnak adható, amely
rendkívüli élethelyzetbe került. A Javaslat a támogatás formájára a
jogosultság feltételeire elõírást nem tartalmaz, azokat az önkormányzat
rendeletben határozza meg. A Javaslat csak azt fogalmazza meg, hogy elsõsorban
kik részesülhetnek ilyen támogatásban, és kiemelten nevesíti azokat a
gyermekeket, amelyek azért kerülnek rendkívüli helyzetbe, mert a nevelésbe
vételt követõen a gyámhivatal visszahelyezte õket saját családjukba, továbbá
betegség, iskoláztatás miatt segítségre szorulnak.
A 22 - 24. §-hoz
A gyermektartásdíj megelõlegezését, mint szociálpolitikai jogintézményt, a
Javaslat a bíróságok feladatkörébõl kiveszi, és a közigazgatás rendszerébe
illeszti. A tartásdíj megelõlegezésére akkor kerül sor, ha a bíróság a
tartásdíjat jogerõsen megállapította, azonban a behajtás átmenetileg
lehetetlen, és a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a
szükséges tartást biztosítani.
Az eljárás gyorsítását segíti, hogy a gyámhivatal a behajthatatlanságot a
kötelezett személy rendszeres jövedelmére vezetett eredménytelen végrehajtást
követõen állapítja meg.
A támogatás mértéke általában megegyezik a bírósági határozatban megállapított
gyermektartásdíj összegével. A bíróság mérlegelésétõl függõen azonban ettõl el
lehet térni, de az elõlegezett összeg ekkor sem lehet kevesebb a bíróság által
megállapított összeg 50 %-ánál. A Javaslat meghatározza, hogy mely esetekben
nem állapítható meg az ellátás. A gyermektartásdíj megelõlegezése legfeljebb 3
évig tarthat, és a kötelezett meghatározott kamattal együtt köteles az
elõlegezett összeget megtéríteni az államnak.
A 25- 27. §-hoz
Az újraszabályozandó otthonteremtési támogatás célja, hogy normatív pénzbeli
ellátásként az olyan családi háttérrel nem rendelkezõ fiatal felnõttet
támogassa, aki legalább 2 évet eltöltött az intézményes ellátásban, és nem
rendelkezik megfelelõ vagyonnal. Kivételesen akkor is jogosult a fiatal
felnõtt a támogatásra, ha 2 évnél kisebb idõtartamú nevelésbe vételére
árvasága miatt került sor.
A gyermekvédelem intézményrendszerében felnõtt fiatalok társadalmi
beilleszkedése megnehezített, sokan közülük hajléktalanként igényelnek késõbb
szociális gondoskodást. Ezért kiemelkedõen fontos az önálló egzisztenciájuk
megteremtésének elõsegítése, elsõsorban a lakáskérdés megoldásában.
A támogatás mértéke a nevelésben eltöltött évekhez, valamint az igénylõ
vagyoni körülményeihez igazodik.
A 28. §-hoz
A Javaslat a gyermek érdekében mérlegelési lehetõséget biztosít a települési
önkormányzat képviselõtestületének, hogy mind a rendszeres, mind a rendkívüli
támogatást természetbeni ellátás formájában is nyújthatja.
A Javaslat csak felsorolásszerûen nevesíti a természetbeni ellátások esetleges
formáit, így különösen az ellátások térítési díjának, valamint tankönyv,
tanszer beszerzésének átvállalását.
V. fejezet
A személyes gondoskodást nyújtó ellátások általános szabályai
A 29 - 37. §-hoz
A Javaslat a személyes gondoskodás körében két fõ ellátási formát mint alap-
és szakellátási formát határoz meg. Ezek biztosítása az állam és az
önkormányzatok feladata. Az önkormányzatok rendeletet alkotnak az ellátások
formáiról, azok igénybevételérõl, valamint a térítési díjról. A Javaslat
szerint az önkormányzatok, az önkormányzati feladatot ellátó természetes és
jogi személyek, valamint a gyermekvédelmi vállalkozások és a nem állami
szervek is a személyes gondoskodás különbözõ ellátási formáira meghatározott
feltételek szerint kell hogy biztosítsák az ellátásokat.
A Javaslat a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások igénybevételének
fõ szabályaként, mint szociálpolitikai eszközt az önkéntességet határozza meg.
A törvény azonban - gyermekvédelmi gondoskodásként - kötelezõ ellátást is
elrendelhet. A Javaslat fontos követelményként határozza meg a kérelmezõk
jogvédelmét, és ennek érdekében meghatározza jogaikat és kötelességeiket.
Ezért önálló címben kerül szabályozásra a tájékoztatásra, valamint a gyermek
és a hozzátartozó kapcsolattartására vonatkozó kötelezettség.
A jogosultak hatékonyabb érdekvédelmének megteremtése céljából a Javaslat
elõírja, hogy valamennyi intézményben érdekképviseleti fórumot kell
létrehozni. Az érdekvédelmi fórum feladata, hogy a panaszokat kivizsgálja és
intézkedjen azok okainak megszüntetésérõl. Az intézmény életében elõforduló
valamennyi probléma rendezésére az érdekvédelmi fórum nem lehet hivatott,
ezért a Javaslat kivizsgálására az intézmény vezetõjét is fel kell jogosítani,
illetve kötelezni kell.
A Javaslat - hasonlóan a nevelési-oktatási intézmények diákönkormányzatához -
lehetõséget biztosít a bentlakásos gyermekintézményben elhelyezett gyermekek-
nek, hogy érdekeik képviseletére gyermekönkormányzatot hozhassanak létre. A
gyermekönkormányzat véleményt nyilváníthat a gyermekekkel kapcsolatos
valamennyi kérdésben.
VI. fejezet
Alapellátások
A 38 - 40. §-hoz
A Javaslat alapellátásként olyan feladatokat határoz meg, amelyek megoldására
valamennyi települési önkormányzat kötelezhetõ, és amelyek célja a gyermekek
családban történõ nevelésének elõsegítése, a veszélyeztetettség megelõzése és
megszüntetése. Az önkormányzatoknak a gyermekek problémáit elsõsorban
ellátásokkal kell megoldaniuk. A Javaslat az eddiginél nagyobb önállóságot ad
a települési önkormányzatoknak a helyi ellátórendszer kialakításában.
A Javaslat lehetõvé teszi, hogy gyermekjóléti szolgáltatások keretében nyíljon
lehetõség olyan feladatok ellátására is, ami korábban hatósági intézkedésekkel
történt. A szolgáltatások keretében kell biztosítani a hozzájutást a család,
valamint a gyermek számára a gyermeki jogokkal, a gyermekek ellátásával
kapcsolatos ismeretekhez. A gyermekjóléti szolgáltatások igénybevétele minden
rászoruló gyermek esetében meg kell hogy elõzze a gyermekvédelmi hatósági
beavatkozást.
A veszélyeztetettség megelõzésében kiemelkedõ jelentõsége van a veszélyez-
tetettséget észlelõ jelzõrendszer mûködtetésének, a más alapellátások keretei
között történõ megelõzõ tevékenység koordinálásának, az együttmûködés
megszervezésének.
A Javaslat a települési önkormányzatoknak javaslattételi lehetõséget biztosít
a gyermeknek a családjából való kiemelésére, a gyermek gondozási helyére, vagy
annak megváltoztatására, aminek a célja, hogy a gyermek lehetõség szerint
közvetlenül a gondozási helyére kerüljön.
A települési önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatásokat önálló
gyermekjóléti szolgálat mûködtetésével vagy családvédelemmel foglalkozó más
intézmény keretében, vagy a képesítési elõírásoknak megfelelõ szakember
foglalkoz-tatásával oldhatja meg.
A 41 - 50. §-hoz
A Javaslat a gyermekek napközbeni ellátása körében - a szociális törvénybõl
átemelve - csak azt fogalmazza meg, hogy ezen ellátásban részesülõk számára
milyen szolgáltatást kell biztosítani, milyen esetekben és kiknek a részére
kötelezõ az ellátás nyújtása. A Javaslatban kiemelkedõ szerepet kap a
bölcsõde, ahol a közoktatási törvénnyel összhangban a szakértõi és
rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek hatéves
koráig fejlesztõ felkészítésben vehet részt.
A Javaslat lehetõséget teremt azon gyermekek napközbeni ellátására is, akiknek
lakóhelyén bölcsõde vagy óvoda nem mûködik, hogy családi napközi, illetve házi
gyermekfelügyelet formájában - a helyi önkormányzat szakmai támogatásával és
ellenõrzésével - kapjanak megfelelõ napközbeni gondozást, nevelést,
felügyeletet.
A Javaslat az átmeneti gondozás jogi lehetõségét teremti meg, megszüntetve az
intézeti elhelyezés jogintézményét. Az ún. hetes otthonok mûködésének jogi
alapja már nem létezik. Az intézeti elhelyezés ellentmondásossága pedig abban
áll, hogy csak hatósági intézkedésekkel lehet biztosítani, bár az ellátást a
szülõ kéri vagy abba beleegyezik. A Javaslat az átmeneti gondozás egyik
formájaként a helyettes szülõk új jogintézményét vezeti be. Ezen családok
gondozásában élõ gyermek szüleinek szülõi felügyeleti joga érintetlen marad. A
helyettes szülõk a nevelõszülõi családoktól eltérõen nem szakellátást, hanem
alapellátási feladatokat látnak el. Személyükkel és környezetükkel szemben
szakmai követelmények kerülnek meghatározásra.
A Javaslat lehetõséget biztosít arra is, hogy a gyermekek átmeneti
gondozásának helyén a gyermekek otthontalanná vált szülei is elhelyezést
kaphassanak. Garanciális szabályként rögzíti továbbá, hogy ha az átmeneti
gondozás féléves idõtartama eltelt, azonban a gyermek családi környezetébe nem
térhet vissza, az elhelyezés három hónappal meghosszabbítható, vagy ellenkezõ
esetben haladéktalanul értesíteni kell a gyámhivatalt, a szükséges
intézkedések megtételére.
VII. fejezet
Szakellátások
A 51 - 58. §-hoz
A Javaslat szakellátásként határozza meg az otthont nyújtó ellátásokat, amely
a rászoruló, az ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve nevelésbe vett
gyermekek részére nyújt családot pótló, a gyermekek fejlõdését elõsegítõ
teljes körû ellátást és bentlakást. A helyi igényeknek megfelelõen a
beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdõ gyermekek speciális családpótló
ellátását is biztosítani kell.
Otthont nyújtó ellátást nevelõszülõ, vagy otthont nyújtó intézmény biztosít.
A gyermeki jogok érvényesítése, a gyermekek családközeli elhelyezése érdekében
fejleszteni kell a nevelõszülõi hálózatot, illetve meg kell teremteni a
professzionális hivatásos nevelõszülõk alkalmazásának lehetõségeit is. Ezért
hivatásos nevelõszülõ csak olyan személy lehet, aki a központi program szerint
meghatározott képesítési elõírásoknak megfelel, és személyes környezete minden
szempontból alkalmas a gyermek, illetve a különleges ellátást igénylõ gyermek
kiegyensúlyozott gondozására. Lényeges, hogy ezen alkalmasságról a területi
gyermekvédelmi szakszolgálat meggyõzõdjön.
A Javaslat a nevelõszülõnél, illetve a hivatásos nevelõszülõnél elhelyezett
gyermekek létszámát a jelenlegitõl eltérõen határozza meg, hiszen a magas
gyermeklétszám egyes családoknál nagy megterhelést okozhat. Ezen indokok miatt
a nevelõszülõ legfeljebb 5, a hivatásos nevelõszülõ legfeljebb 8 gyermek
nevelését látja el. A Javaslat garantálja a nevelõszülõk megfelelõ anyagi
támogatását is, mind a nevelési díj, mind a természetbeni és pénzbeli
ellátmány formájában. Garanciális szabály, hogy ezeket a juttatásokat a
gyermek ellátására kell fordítani.
A nevelõszülõket megilletõ sajátos jogokat és kötelezettségeket, mint a
sajátos nevelõszülõi jogviszony tartalmát, külön jogszabályban kell rendezni.
A Javaslat a gyermekotthonok számára is a feladatuk hatékonyabb ellátása
érdekében nagyobb önállóságot, döntési szabadságot enged meg. Ez a szakmai
önállóság azonban nem zárja ki tevékenységüknek törvényi és szakmai
ellenõrzését. Az intézmények a szakmai szabályok figyelembevételével maguk
alakítják ki helyi nevelési-gondozási rendszerüket, amelynek kialakításában a
gyermekek eltérõ szükségleteihez kell igazodni.
A Javaslat a gyermekotthoni nevelés korszerûsítése érdekében a kisközösségre
épülõ, az önálló életvitelre hatékonyabban felkészítõ, a lakókörnyezetbe
szervesen beilleszkedõ kis létszámú gyermekotthoni hálózat kialakítását
célozza meg, és en-nek megfelelõen határozza meg szakmai szabályait, így a
gyermeklétszámot is.
Az 59 - 65. §-hoz
A Javaslat a megyei, illetve a fõvárosi önkormányzat szakmai szolgáltató és
koordináló szerepét kívánja növelni a területi szakszolgáltatásoknak, mint
szakellátási feladatoknak a meghatározásával. Kötelezõ feladat különösen a
gyermek elhelyezésének alapjául szolgáló szakvéleményezés, a nevelõszülõk
kiválasztása, felkészítése, folyamatos szakmai támogatása, a gyámok vagyon-
kezelõi és törvényes képviselõi feladatainak segítése, az eseti gondnoki
jogkörök feltételeinek megteremtése, a hivatásos nevelõszülõi, valamint a
hivatásos gyámi hálózat mûködtetése, az örökbefogadások elõkészítése, végül a
szaktanácsadás biztosítása és információs rendszer mûködtetése.
A Javaslat szerint a jövõben a gyermek- és ifjúságvédõ intézetek feladatainak
egy részét a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, mint jogutód látja el.
Feladatkörébõl kikerül az ideiglenes hatállyal elhelyezett, valamint az
átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek elhelyezési jogköre, mert a
jövõben a szakszolgálat segítségével a gyermek gondozási helyét a gyámhivatal
határozza meg. Ennek érdekében továbbra is mûködteti a szakértõi csoportot.
A jövõben a nevelõszülõkkel a szakszolgálat nem köt megállapodást, azt a
gyámhivatal kirendelõ határozata helyettesíti. Új tartalmat kap a nevelõszülõ
felügyeleti munkája is, hiszen a jövõben az a gyámhivatal munkáját segíti. A
jövõben a szakszolgálat a gyámhivatal döntése alapján ellátja az eseti
gondnoki, illetve vagyonkezelõi jogkörben egyéni felelõsséggel a képviselet,
vagyonkezelés feladatait.
Kiemelkedõ szerepet kap továbbá mind a nyílt, mind a titkos örökbefogadás
elõkészítésében, hogy az örökbefogadni szándékozók egészségügyi és lélektani
alkalmasságának vizsgálata azonos szakmai követelmények figyelembe vételével
történjen, és errõl az örökbefogadás elõtti eljárás során a gyámhivatal
határozattal döntsön. A Javaslat továbbá a gyermek érdekében lehetõvé teszi az
örökbefogadni szándékozók részére elõkészítõ tanácsadás szervezését.
A Javaslat a gyermekek mihamarabbi örökbefogadása érdekében a Csjt. örökbe-
fogadásra vonatkozó rendelkezéseinek módosítására, illetve kiegészítésére tesz
javaslatot.
Az utógondozással, az önálló életvitel támogatásával, a lakhatási lehetõségek
felkutatásával járó feladatokat akkor látja el, ha a gyermeket nem
gyermekotthon nevelte. Új feladata a szaktanácsadás, információs adatbázis
kezelése. Feladatkörébõl elkerül a fiatalkorúak pártfogó felügyelete, mert azt
a jövõben a gyámhivatal keretében mûködõ hivatásos pártfogók látják el.
HARMADIK RÉSZ
A GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS
A 66. §-hoz
A Javaslat szerint a gyermekvédelmi gondoskodás mint speciális alrendszer
keretében kell biztosítani az olyan gyermekek ellátását és védelmét, akiknek a
nevelése, gondozása a szülõk beleegyezésével a területi ellátó rendszerben nem
biztosítható. A települési önkormányzat jegyzõje és a gyámhivatal a gyermek
veszélyeztetettségének mértékétõl függõen köteles megtenni a megfelelõ
intézkedéseket. A Javaslat arra épít, hogy a megfelelõ helyi - jóléti
ellátások biztosításával a hatósági kényszerintézkedések aránya csökkenthetõ,
és biztosítható a családdal való hatékony együttmûködés.
VIII. fejezet
Védelembe vétel
A 67 - 68. §-hoz
A Javaslat megszünteti a diszfunkcionálisan mûködõ védõ-óvó egyedi
intézkedések széttagolt rendszerét. A célszerû és hatékony beavatkozás
érdekében az eseti jellegû intézkedések helyébe egy tartós, családgondozással
is párosuló hatósági felelõsségvállalás lép. A Javaslat a védelembe vétel jogi
intézményével kívánja megakadályozni azt, hogy a hatóság a gyermek, a család
komplex problémáit egyetlen intézkedéssel kezelje.
A Javaslat szerint ezért a települési önkormányzat védelembe veszi a
gyermeket, és a gyermek ellátásának segítésére, a szülõ gondozói
tevékenységének támogatására a gyermek részére családgondozót rendel.
Kiemelkedõen fontos annak meghatározása, hogy a védelembe vétel meghatározott
egyéni gondozási-nevelési terv alapján történjen, és annak indokoltságát a
jegyzõ félévenként felülvizsgálja.
A Javaslat szerint továbbá a települési önkormányzat védelembe veheti a
szabálysértési hatóság értesítése alapján a tanköteles, vagy rendszeres
iskolai oktatásban részesülõ, szabálysértést elkövetett fiatalkorút, valamint
a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a 14. évét be nem
töltött gyermeket is.
IX. fejezet
Családbafogadás
A 69 - 70. §-hoz
A Javaslat más feltételrendszerrel és megfelelõ jogi garanciákkal kívánja újra
bevezetni a családba fogadás intézményét. Ennek során a gyámhivatal
meghatározott feltételek esetén hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülõ kérelmére a
gyermeket ideiglenesen a szülõ által megnevezett más család gondozza, nevelje.
A családba fogadó szülõt gyámul kell kirendelni, a szülõ felügyeleti joga
szünetel. A vérszerinti szülõt azonban továbbra is megilleti a Csjt.-ben
biztosított, a gyermek sorsát érintõ lényeges kérdésekben való együttes
döntési jog.
Külön figyelmet érdemel az a rendelkezés, hogy amennyiben a szülõ kérelmére a
gyámhivatalnak meg kell szüntetnie a családbafogadást, de a gyermek
veszélyeztetettsége továbbra is fennáll, a gyámhivatal a gyermekvédelmi
gondoskodás más formájának elrendelése iránt intézkedik.
X. fejezet
Ideiglenes hatályú elhelyezés
A 71 - 75. §-hoz
A Javaslat új jogintézményként kívánja bevezetni az ideiglenes hatályú
elhelyezést, amely az ideiglenes elhelyezés, illetve az ideiglenes hatályú
intézeti beutalás helyébe lép. A változás indoka, hogy a gyermek a jövõben ne
a legközelebbi ideiglenes feladatot ellátó intézetbe kerüljön, hanem kapjon
elsõbbséget az elhelyezési lehetõségek kiválasztásánál a különélõ másik szülõ,
más hozzátartozó vagy más személy, illetve ideiglenes feladatot ellátó
nevelõszülõ vagy otthont nyújtó intézmény.
Az ideiglenes hatályú intézeti beutalás jogintézményének megszüntetésével
lehet garantálni az intézeti elhelyezés elsõdlegességének megszüntetését. Az
új intézkedés tartalma is megváltozik, mert a szülõ gondozási-nevelési jogköre
szünetel.
Az ideiglenes hatályú elhelyezést mint a szakellátáshoz kapcsolódó intézkedést
a feltételek fennállása esetén a jegyzõ és a gyámhivatal mellett a bíróság,
rendõrség, ügyészség és büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága is
elrendelheti, azonban ezen intézkedésérõl értesíteni kell az illetékes
gyámhivatalt. A gyámhivatal haladéktalanul megvizsgálja az ideiglenes hatályú
elhelyezés megszüntetését, illetve fenntartását vagy megváltoztatását és az
indokolt perindítások lehetõségét.
A Javaslat a korábbi szabályozástól eltérõen az ideiglenes hatályú elhelyezés
megszüntetésének valamennyi esetét felsorolja. További eltérés, hogy a korábbi
60 nap helyett a Javaslat 30 napot biztosít a gyámhivatal részére a
jogszabályban meghatározott intézkedések megtételére. Nem szolgálja ugyanis a
gyermek érdekét, hogy az ideiglenesen elhelyezett gyermek törvényes
képviselete, tartós elhelyezése 60 napig rendezetlen legyen.
XI. fejezet
Nevelésbe vétel
A 76 - 82. §-hoz
A Javaslat - igazodva a jogintézmény valós tartalmához, - az intézeti és
állami nevelésbe vételt az átmeneti vagy tartós nevelésbe vétel
jogintézményeként szabályozza újra, hiszen a gyermek átmeneti vagy tartós
otthont nyújtó gondozását egyrészt már nem az állam, hanem az önkormányzat
biztosítja, másrészt a gyermek érdeke a jogszabályban meghatározott feltételek
fennállása esetén azt igényli, hogy a gyermek gondozását elsõdlegesen
családközeli ellátásban, nevelõszülõi családban biztosítsák.
A nevelésbe vétel mint a családból való kiemelést elrendelõ közigazgatási
döntés egyidejûleg jelent gyermekelhelyezést és gyámrendelést. A Csjt.-vel
összhangban, a Javaslat szerint minden gyermek, aki nem áll szülõi felügyelet
alatt, gyámság alá tartozik, és a gyámhivatal részükre a Csjt.-ben
meghatározott sorrendiség figyelembevételével gyámot rendel.
A nevelésbe vétel jogintézményének meghatározásával a Javaslat a Csjt.-ben
rögzített korábbi feltételeket kiegészíti az Ágr.-ben rögzített feltételekkel,
és ez utóbbi garanciális szabályokat törvényi szintre emeli. A nevelésbe vétel
elõtt meg kell kísérelni a gyermek családból való kiemelésének megelõzését,
egyrészt az alapellátási szolgáltatásokkal, másrészt ennek eredménytelensége
esetén a védelembe vétellel.
A családjából kiemelt gyermek helyzetének rendezésére folyamatos, célirányos
szakmai tevékenységet kell folytatni az elhelyezési terv alapján. Mindennek az
a célja, hogy a gyermek mihamarabb visszakerüljön a családjába, vagy ha ez nem
lehetséges, a feltételek fennállása esetén elõ kell segíteni az
örökbefogadását.
A gyermek elhelyezésének jogköre a jövõben a gyámhivatalt illeti meg, amely az
elhelyezésrõl a gyermek és a szülõ meghallgatása után a települési önkormány-
zat javaslatára a területi gyermekvédelmi szakszolgálat szakvéleményének
segítségével dönt. A Javaslat meghatározza a gyermek gondozási helye
megváltoztatásának feltételeit is. Kiemelkedõen fontos azon követelmény
törvényi szintû meghatározása, hogy a gyermek családból történõ kiemelését
évente felül kell vizsgálni.
XII. fejezet
A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló egyes gyermek gyámsága
A 83 - 90. §-hoz
Az intézeti gyámságnak a Javaslat szerinti fokozatos átalakítása a gyermek-
védelem megújulásának egyik kulcskérdése. Addig, amíg a gyermek- és
ifjúságvédõ intézet igazgatója vagy az általa megbízott személy látta el az
egyben hátrányos megkülönböztetést is jelentõ intézeti gyámsággal kapcsolatos
feladatokat, a gyermek elhelyezési feladatát is e jogkörében látta el. Az
intézeti gyám nem állt személyes kapcsolatban a állami gondoskodásban élõ
rábízott gyermekekkel, továbbá az intézeti gyámság jogintézményére is
alapvetõen eltérõ szabályok vonatkoztak.
A Javaslat szerint minden gyermek számára a gyámhivatal rendel gyámot, továbbá
az intézeti gyámságot az egységes gyámság intézménye váltja fel. Az ideiglenes
hatállyal elhelyezett, valamint a nevelésbe vett gyermekek gyámságát a jövõben
a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén a nevelõ-szülõ, a
gyermekotthon vezetõje is elláthatja. Ha a gyermek gondozási helye más
intézmény - egészségügyi, nevelési-oktatási intézmény -, illetve ha a
nevelõszülõ, a gyermekotthon vezetõje nem rendelhetõ ki a gyermek gyámjául a
területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál mûködõ hivatásos gyámot kell
kirendelni.
A Javaslat az egységes gyámság jogintézményének bevezetése érdekében a Csjt.
megfelelõ rendelkezéseinek módosítására tesz javaslatot. Ezzel egyidejûleg
megfogalmazza a nevelõszülõ vagy gyermekotthon vezetõje, mint kirendelt gyámok
eltérõ feladatait a gyámság ellátásával kapcsolatban. A Csjt.-tõl eltérõ
rendelkezés mind a gondozás-nevelés, mind a törvényes képviselet, illetve
vagyonkezelés tekintetében fennáll. Így többek között ezen gyámokat nem illeti
meg a gyermek elhelyezésének joga, és a gyermeket vagyoni ügyekben csak akkor
képviselhetik, ha erre a gyámhivatal felhatalmazást adott. Ezek a gyámok
továbbá nem adhatnak hozzájáruló nyilatkozatot a gyermek örökbefogadásához.
A gyámhivatal a gyermek képviseletére eseti gondnokot, illetve vagyonkezelõ
gondnokot rendel ki, elsõsorban a területi gyermekvédelmi szakszolgálat
javaslatának figyelembevételével azokban az esetekben, ha a gyám a gyermeket
nem képviselheti, érdekellentét áll fenn közöttük, illetve különleges
szakértelmet igénylõ ügyekben a gyám a képviseletre nem vállalkozik.
A Javaslat külön rendelkezik a hivatásos gyámok kirendelésével és
jogállásával. A Csjt.-tõl eltérõ rendelkezések megfogalmazása mellett
garanciális szabályként határozza meg, hogy a hivatásos gyám egyidejûleg
legfeljebb 40 gyermek gyámságát láthatja el.
Az egységes gyámság bevezetése összességében azt eredményezi, hogy megszûnik a
családjából kiemelt gyermekek hátrányos megkülönböztetése, valamennyi
gyermeknek a Csjt.-ben meghatározott sorrendiség betartásával a gyámhivatal
rendel gyámot, és bizonyos eltérõ szabályok meghatározása mellett a gyámság
ellátására azonos jogok és kötelességek vonatkoznak. A gyámság feladatait a
meghatározott feltételek fennállása esetén nagyrészt az látja el, aki a
gyermeket ténylegesen gondozza és ismeri.
XIII. fejezet
Utógondozás elrendelése
A 91 - 92. §-hoz
A Javaslat az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek speciális jogaként
fogalmazta meg az utógondozáshoz való jogát. Az utógondozás célja, hogy a
gyermek esetében legalább egy évig segítsék elõ a családjába való
visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését, megszervezését. A
fiatal felnõtt önálló életének megkezdéséhez szintén segítség nyújtható.
A Javaslat külön nevesíti a fiatal felnõttek utógondozói ellátását, amelynek
pénzügyi fedezetérõl a költségvetési törvény is rendelkezik. A fiatal felnõtt
meghatározott feltételek fennállása esetén továbbra is teljes körû ellátásban
részesülhet és ennek érdekében továbbra is a nevelõszülõ háztartásában vagy a
gyermekotthon illetve utógondozói otthon gondozásában maradhat.
NEGYEDIK RÉSZ
A GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA ÉS IRÁNYÍTÁSA
XIV. fejezet
A helyi önkormányzat feladatai
A 93 - 100. §-hoz
A Javaslat a családok felelõssége mellett pontosan meghatározott ellátási
kötelezettséget határoz meg az állam és az önkormányzat tekintetében. Ezek a
kötelezettségek a jelenlegi rendszerhez igazodnak, illetve változtatásra csak
szakmailag indokolt esetben kerül sor.
A Javaslat megnyitja a lehetõséget a feltételek fennállása esetén, hogy ezen
feladatokat szerzõdéskötéssel nem önkormányzati, nem állami szervek és
személyek is ellássák, kivéve azokat a feladatokat, amelyeket kizárólag állami
szerv láthat el. Szigorú szabály, hogy a megállapodást ellátási szerzõdésbe
kell foglalni. A szerzõdés tartalmi elemeit a Javaslat a szociális törvénnyel
összhangban határozza meg, azonban többlet tartalmi elemként fogalmazza meg
azon idõszak feltüntetését, amelyre a szerzõdéskötés vonatkozik. Emellett
megteremti annak lehetõségét, hogy a gyermekvédelmi feladatokat gyermekvédelmi
vállalkozás formájában is el lehessen látni.
A Javaslat a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások megszervezését a
helyi önkormányzatok feladataként határozza meg. A Javaslat a megyei, fõvárosi
önkormányzat kötelezettségeként határozza meg a szakellátási feladatokat,
amelyekre a település nem köteles. Általános elv, hogy a települési
önkormányzatok által fenntartott intézmények ellátási területe az adott
település lakosságára terjed ki, valamint hogy a megye által fenntartott
intézetek ellátási területe a megye egészére terjed ki. A Javaslat ettõl
eltérõ rendelkezéseket is tartalmaz, ha az ellátási területben az
önkormányzatok megállapodtak.
XV. fejezet
A népjóléti miniszter feladatai
A 101 - 103. §-hoz
A gyermekek védelmét biztosító feladatok ágazati irányítója a népjóléti
miniszter, aki feladatai között meghatározza a szakmai követelményeket, a
feladatok törvényességi és szakmai ellenõrzését.
A népjóléti miniszter az igazságügy-miniszterrel együttesen látja el a
bírósági úton javítóintézeti nevelésre utalt, vagy oda elõzetes
letartóztatásba helyezett fiatalkorúak nevelése érdekében létesített
intézmények felügyeletét, továbbá a fiatalkorúak pártfogói felügyeletének
végrehajtását.
A Javaslat a szakmai, módszertani, képzési és továbbképzési, valamint
nemzetközi kapcsolatokkal, tudományos kutatásokkal összefüggõ feladatok
ellátására új országos intézményt, az Országos Szociálpolitikai és
Családvédelmi Intézetet hozza létre. A népjóléti miniszter biztosítja továbbá
a megalakuló Család- és Gyermekvédelmi Szakmai Kollégium mûködési feltételeit,
amely kollégium a népjóléti miniszter tanácsadó, véleményezõ testülete.
XVI. fejezet
Az intézmény fenntartójának irányítási jogköre
A 104. §-hoz
A Javaslat részletesen meghatározza az intézményt fenntartók irányítási
feladatait, tekintettel arra, hogy a gyermekek védelmét biztosító feladatok
ellátóinak körébe már nemcsak állami és önkormányzati szervek tartoznak. A
Javaslat garanciális szabályként rögzíti a fenntartók jogkörét a házirend,
valamint más, belsõ szabályzatok jogszerûségének ellenõrzése területén is a
szervezeti és mûködési szabályzat, valamint a szakmai program jóváhagyása,
illetve esetleges megtagadása mellett.
ÖTÖDIK RÉSZ
A GYÁMÜGYI IGAZGATÁS SZERVEZETE ÉS FELADATAI
XVII. fejezet
A gyámügyi igazgatás szervei
A 105 - 106. §-hoz
A Javaslat önálló részben foglalkozik a gyámügyi feladatok ellátásával, és az
állam és az önkormányzat között új feladatmegosztást s ennek megfelelõ
szervezetrendszert alakít ki. A Javaslat azt a - kormányprogramban is
támogatott - elvet veszi figyelembe, hogy területi közigazgatási szervhez
kell telepíteni az olyan feladat- és hatásköröket, amelyek alapvetõen
felügyeleti, illetve ellenõrzõ jellegûek, vagy olyan speciális hatósági
feladatok, amelyek speciális szakmai felkészültséget igényelnek. Az európai
normáknak is megfelelõ hivatalrendszer kialakításától várható a gyermeki jogok
teljesebb védelme, a családközpontú gyermekvédelem szakmai garanciák szerinti
realizálása.
A Javaslat tehát kiemelt feladatként kezeli a civilszervezetek, a társadalmi
önszervezõdések szakmai munkájának segítését, ellenõrzését, valamint a
gyermekek személy- és vagyoni érdekvédelmét. A Javaslat garanciális elvként
fogalmazza meg, hogy a gyámügyi feladatok, valamint a hivatásos pártfogói
tevékenység állami feladat.
XVIII. fejezet
A települési önkormányzat jegyzõjének feladat- és hatásköre
A 107. §-hoz
A gyámügyi igazgatás korszerûsítése semmiképpen sem jelenti az önkormányzatok
hatáskörének kiürítését, illetve az önkormányzati jogok csorbítását, hiszen az
alap- és szakellátási feladatok ellátása továbbra is a helyi önkormányzatok
feladata marad. A Javaslat a gyámügyi igazgatás hatósági intézkedéseinek
körében határoz meg új munkamegosztást.
A Javaslat továbbra is a települési önkormányzat jegyzõjének feladat- és
hatás-köreként határozza meg a teljes hatályú apai elismerõ nyilatkozat
felvételét, a gyermek védelembe vételét, valamint az azonnali intézkedést
igénylõ esetekben az ideiglenes hatályú elhelyezést.
XIX. fejezet
A gyámhivatal feladat- és hatásköre
A 108 - 122. §-hoz
A Javaslat szerint a gyámügyi igazgatási ügyekben elsõfokon jár el a
települési önkormányzat jegyzõje és a kijelölt városi, fõvárosi, kerületi
polgármesteri hivatal gyámügyi ügyintézõje. A gyámügyi igazgatási ügyekben
másodfokon jár el a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal gyámügyi
közigazgatási szerve. A gyámügyi szakigazgatási szervet a Kormány hozza létre.
A gyámügyi igazgatás felügyeletét minden esetben a népjóléti miniszter mint
ágazati felelõs gyakorolja.
A Javaslat rendelkezéseket tartalmaz az elsõ, illetve másodfokú gyámhatóságok
feladat- és hatáskörére. Így a kijelölt városi, fõvárosi kerületi
polgármesteri hivatal gyámügyi ügyintézõje elsõfokú feladat- és hatásköreként
nevesíti a gyermek-védelemmel kapcsolatos intézkedéseket, továbbá a pénzbeli
támogatásokkal, a gyermekek családi jogállásának rendezésével, az
örökbefogadással kapcsolatos perindítással, a szülõi felügyeleti joggal,
illetve a gyermektartásdíjjal, továbbá a gyámsággal, gondnoksággal és
vagyonkezeléssel kapcsolatban megtehetõ intézkedéseket.
A Javaslat a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal gyámügyi szakigazgatási
szervének másodfokú feladat- és hatásköreként nevesíti az alapellátást,
illetve szakellátást nyújtó intézmények szakmai ellenõrzését, a nem
önkormányzati intézmények szakmai felügyeletét, valamint a hivatásos pártfogói
tevékenységgel kapcsolatos hatáskört.
XX. fejezet
A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás fõbb szabályai
A 123 - 133. §-hoz
Az ügyek jellege alapján a Javaslat az általánostól eltérõ eljárási és
illetésségi szabályokat határoz meg. Így különösen a rendkívüli gyermekvédelmi
támogatás megállapításánál, a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésénél,
átmeneti vagy tartós nevelésbe vételénél, valamint a szülõnek a gyermeke
örökbefogadásához adható hozzájáruló nyilatkozatánál.
A Javaslat kiemelten fontosnak tartja, hogy az eljárás során a gyermeket
érettségére tekintettel közvetlenül meghallgassák. A Javaslat továbbá nevesíti
azokat a szakértõként kirendelhetõ intézményeket, és személyeket, amelyek,
illetõleg akik kirendelhetõk az eljáró szervek által, ha a gyermek
személyiségével kapcsolatos tény vagy körülmény megítéléséhez különleges
szakértelem szükséges.
A Javaslat a jogosulatlanul igénybe vett ellátások megtérítésérõl úgy
rendelkezik, hogy a jogosulatlanul és rosszhiszemûen igénybe vett ellátást meg
kell téríteni. Egyidejûleg meghatározza az eljáró szerv részére az objektív és
szubjektív határidõt, mert a megtérítés az igénybevételtõl számított egy éven
belül nem követelhetõ (objektív határidõ), de ugyancsak nem követelhetõ a
tudomásul vételtõl számított három hónapon túl (szubjektív határidõ).
HATODIK RÉSZ
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
XXI. fejezet
Adatkezelés
A 134 - 142. §-hoz
A Javaslat az ellátásra való jogosultság szempontjából garanciális jelleggel
fogalmazza meg a személyiségi jogok védelmét, az adatkezelés szabályait. Csak
a Javaslatban foglaltak szerint lehet a jövõben az ellátásban részesülõkrõl
személyes adatokat kezelni és szolgáltatni. A Javaslat meghatározza, hogy az
adatkezelésre jogosult szervek milyen célból kezelhetik a személyazonosító
adatokat, illetve különleges adatokat. További garanciális szabály, hogy akire
nézve a nyilvántartás adatot tartalmaz, a személyére vonatkozó adatok
tekintetében kérheti a betekintési, helyesbítési és törlési jogának
érvényesítését.
A nyilvántartásból az ellátásra való jogosultság megszûnésétõl illetve a
gyermek nagykorúságától számított 25 év elteltével törölni kell az adott
személyre vonatkozó adatokat.
A Javaslatban meghatározott rendelkezések az irányadók akkor is, ha az ellátás
megszervezését nem önkormányzati szerv átvállalja, illetve a törvényben nem
szabályozott ellátásokról vezetett nyilvántartásokra is.
XXII. fejezet
A gyermekek védelmének fõbb finanszírozási szabályai
A 143 - 144. §-hoz
A Javaslat önálló fejezetben fogalmazza meg a gyermekek védelmét biztosító
feladatok finanszírozásának egyes szabályait. A finanszírozás további
kérdéseirõl évente a költségvetési törvényben kell dönteni. A Javaslat szerint
az állami költségvetésnek kell biztosítania az ellátások közül az
államigazgatási feladatok fedezetét. A helyi közügynek tekinthetõ
önkormányzati feladatokhoz az állam - a korábbi szociális normatíva helyett -
szociális- és gyermekjóléti normatívával, illetve a költségvetési törvényben
nevesítendõ más normatívával, valamint kötött felhasználású támogatásokkal
járul hozzá. A szociális és gyermekjóléti normatíva a költségvetési törvényben
meghatározott szempontok figyelembevételével differenciált.
A 145- 153. §-hoz
A Javaslat egységes elvek szerint rendezi a személyes gondoskodást nyújtó
ellátásokért fizetendõ térítési díjakat. A Javaslat a szociális törvénnyel
összhangban különbséget tesz intézményi és személyi térítési díj között. Az
intézményi térítési díj az ellátás típusától függõen eltérõ. A személyi
térítési díjat az intézményi térítési díj figyelembevételével kell
megállapítani. Garanciális szabály, hogy a személyi térítési díj nem
haladhatja meg az intézményi térítési díjat, és megállapításánál tekintettel
kell lenni a fizetésre kötelezett jövedelmére is.
A Javaslat ennek szellemében határozza meg a gyermekek napközbeni ellátása
keretében biztosított étkeztetés, a házi gyermekfelügyelet, valamint a
gyermekek átmeneti gondozása, továbbá a fiatal felnõttek utógondozói ellátása
térítési díját.
A Javaslat értelmében a nevelésbe vett gyermek ellátási költségeihez az
köteles hozzájárulni, aki a Csjt. értelmében a gyermek tartására köteles. A
Javaslat a gondozási díj fizetésére vonatkozó rendelkezéseket a kiskorúakról
való állami gondoskodásról, valamint a szülõ és a gyermek kapcsolattartásának
szabályozá-sáról szóló 51/1986.(XI.26.) MT rendelet (a továbbiakban: Ágr.)
rendelkezéseivel azonos tartalommal határozza meg, mindezeket törvényi szintre
emelve.
XXIII. fejezet
Záró rendelkezések
A 154. §-hoz
A Javaslat szerint a törvény a kihirdetését követõ 6. hónap 1. napján lép
hatályba, azonban a Javaslat megfelelõ idõt kíván biztosítani arra, hogy az
önkormányzatok a kötelezõ ellátási formák feltételeit megteremthessék.
A 155 - 159. §-hoz
A Javaslat e rendelkezései átmeneti szabályokat tartalmaznak, mivel egyes
korábban megállapított ellátások feltételei újraszabályozásra kerülnek,
valamint egyes támogatásokat, illetve hatósági intézkedéseket új támogatási
formák, új jogintézmények váltanak fel.
A 160. §-hoz
A Javaslat szerint felhatalmazást kap a Kormány, a népjóléti miniszter, hogy a
törvény végrehajtásával összefüggõ rendeleteket megalkossa.
Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy a Csjt. végrehajtására
vonatkozó módosító rendelkezéseket a törvénynek megfelelõen szabályozza.
A 161. §-hoz
A törvény hatálybalépését követõen egyes más törvényben, illetõleg
törvényerejû rendeletben meghatározott rendelkezések hatályukat vesztik.
Tekintettel arra, hogy a Javaslat szabályozási körébe került a kiskorúakról
való állami gondoskodás jelenlegi rendszerének újrafogalmazása,
elengedhetetlen az Ágr. idevonatkozó rendelkezéseinek egyidejû hatályon kívül
helyezése is.
A 162 - 181. §-hoz
A Javaslat a záró rendelkezések között tartalmazza a más törvényekkel
kapcsolatos jogszabály-módosításokat. Ezek a családjogi törvényt, az egész-
ségügyi törvényt, valamint a büntetésekrõl és az intézkedések végrehajtásáról
szóló törvényerejû rendeletet érintik.