ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Fidesz-Magyar Polgári Párt
Képviselõcsoportja
Képviselõi önálló indítvány
1996. évi ........... törvény
a közbeszerzésekrõl szóló
1995. évi XL. törvény módosításáról
1.§
A közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény 1. §-a a következõ g) ponttal
egészül ki:
"g) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság."
2. §
Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
I N D O K O L Á S
Az Országgyûlés 1995. május 9.-én alkotta meg a közbeszerzésekrõl szóló 1995.
évi XL. törvényt.
A szabályozás fõ célja akkor az volt, hogy biztosítsa az államháztartás
alrendszerei vagyongazdálkodásának hatékonyságát és átláthatóságát, különös
tekintettel arra, hogy több tízmilliárd forintra becsülhetõ a
közbeszerzéseknek az államháztartás kiadásain belüli éves részaránya. A
javaslat ugyanakkor a közpénzek hatékony felhasználása mellett a hazai
ajánlattevõket is - igaz csak mérsékelten - preferálta.
A törvény ennek megfelelõen úgy került megalkotásra, hogy az tartalmazza a
közbeszerzések racionális költségkihatását elõsegítõ eljárás szabályait és a
közpénzbõl beszerzett javak optimális minõségét, biztosítja az államháztartási
forrásokból lebonyolított beszerzések átláthatóságát, a verseny megvalósulását
és - a nemzetközi szerzõdésekben vállalt kötelezettségeink teljesítése
mellett, illetve a fennálló viszonosság keretei között - a magyar gazdaság
érdekeinek érvényesítését.
A javaslat személyi hatálya e fenti célokkal összhangban úgy került
meghatározásra, hogy az alá különbözõ szervezetek, szervezettípusok tartoznak.
A személyi hatály meghatározásának egyik szempontja az volt, hogy a
közpénzekbõl, illetve a közpénzekbõl történõ támogatás segítségével
gazdálkodók a javaslat tárgyi hatálya alá tartozó beszerzéseik során kötelesek
legyenek a javaslat versenyeztetési eljárási szabályai szerint eljárni.
Semmi sem indokolta már akkor sem és semmi sem indokolja ma sem, hogy az
Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt.-t nem vonták a közbeszerzési törvény
hatálya alá, hiszen az ÁPV. Rt. legfõbb feladata az állam tulajdonában álló
részvények és üzletrészek, illetve egyéb vagyon mielõbbi értékesítése
magántulajdonosok részére, illetve amíg ez megtörténik addig az ÁPV Rt.
gondoskodik a vagyon hasznosításáról.
Az állami tulajdonnal kapcsolatos fenti feladatok során az ÁPV Rt.-re
értelemszerûen ugyanolyan elveknek kell vonatkoznia mint amelyeket a
közbeszerzési törvény - fent már hivatkozott - preambuluma fogalmaz meg.
Vitathatatlan tény ugyanis, hogy
- az államháztartás kiadásainak ésszerûsítése,
- a közpénzek felhasználása átláthatóságának és széles körû nyilvános
ellenõrizhetõségének megteremtése,
- a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása
mind olyan célok, amelyeket nem indokolt csak az államháztartás alrendszereit
alkotó költségvetési szervekre szûkíteni, hanem ezeknek az elveknek a mentén
kell mûködni azoknak a szervezeteknek is amelyek az állami vagyont csak
"kezelik". Az ÁPV Rt. ugyanis nem gazdálkodik az állami vagyonnal, csak azt
kezeli és lényegében csak szervezeti formájában különbözik a költségvetési
szervektõl. Az ÁPV Rt. egyik jogelõdje az Állami Vagyonügynökség pl. korábban
is költségvetési szervként mûködött. Jogosan mondható tehát, hogy az ÁPV Rt.
csak "quasi" gazdálkodó szervezet, és más gazdasági társaságokhoz képes
mûködése is sajátos, speciális, ezért rá beszerzései tekintetében is speciális
szabályok vonatkozhatnak.
Hasonló indokok miatt tartoznak egyébként a törvény hatálya alá pl. a
közalapítványok, vagy a korábban intézményi formában, ma már gazdasági
társaságként mûködõ közszolgálati mûsorszolgáltatók is, mint pl. a Magyar
Televízió, Magyar Rádió.
Az is vitathatatlan tény, hogy mindazok az anyagi források, melyeket az ÁPV
Rt. akár saját szervezetének mûködtetése céljából, akár a portfoliójába
tartozó cégek pl. reorganizációja céljából felhasznál ugyanolyan közpénzek,
mint a költségvetési szerveké.
Ugyanakkor az tarthatatlan állapot, hogy amíg az ÁPV Rt. privatizációs
eljárásainak nyilvánosságát törvény szabályozza, addig ezzel szemben a
beszerzéseinek nyilvánossága, ilyen esetben a közpénzek áttekinthetõsége, és
ennek során a verseny tisztasága jogszabállyal nincs biztosítva.
Az önálló indítvány fentiek miatt javasolja az ÁPV Rt. esetében is, hogy az a
közbeszerzési törvény hatálya alá tartozzon.
A közbeszerzési törvény tárgyi hatálya alá a törvény személyi hatálya szerinti
szervezetek árubeszerzései, építési beruházásai és részükrõl szolgáltatások
megrendelése tartoznak, feltéve, ha a beszerzés értéke eléri vagy meghaladja a
külön meghatározott értékhatárt.
E tekintetben szintén nem indokolt különbséget tenni az ÁPV Rt. esetében más
szervezetektõl. Sem az ÁPV Rt. árubeszerzései sem építési beruházásai esetében
ilyen kétségek nem is merülhetnek fel. Problémát jelenthetnének viszont az
ÁPV Rt. azon szerzõdései, melyek a szolgáltatások körébe tartoznak. Különösen
igaz ez az 1995. évi XXXIX. tv. V. fejezete által szabályozott vagyonkezelési
szerzõdések esetében. Ugyanakkor a közbeszerzési törvénynek a 9. § (2)
bekezdése ezt a dilemmát megoldja, hiszen annak b) pontja kimondja, hogy a
törvény hatálya nem terjed ki azokra a szolgáltatásokra melyeknél "a
szolgáltatás végzésére kizárólag - más jogszabályban - meghatározott
feltételek mellett köthetõ szerzõdés."
Tekintettel arra, hogy a privatizációs törvény V. fejezete ilyen szerzõdéseket
szabályoz ezekre tehát a közbeszerzési törvény hatálya valójában nem
vonatkozna, egyéb szerzõdésekre azonban, amelyek a szervezet más irányú
mûködését érintik viszont igen.
Budapest, 1996. október 4.
Deutsch Tamás
Fidesz-Magyar Polgári Párt