1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3214.. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával
összefüggõ törvénymódosításokról
Elõadó: Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 1996. október
1996. évi ........... törvény
az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával
összefüggõ törvénymódosításokról
Az egészségügyrõl szóló 1972. évi II. törvény módosítása
1. §
Az egészségügyrõl szóló 1972. évi II. törvény (a továbbiakban: Eü.tv.) 25. §-a
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"25. § (1) Az e törvényben szabályozott ellátások közül a járványügyi érdekbõl
elrendelt valamennyi egészségügyi tevékenység térítésmentes.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Magyar Köztársaság területén élõ
magyar állampolgár (a továbbiakban: magyar állampolgár) közvetlen térítés
fizetése nélkül jogosult.
a) a betegségek megelõzését szolgáló orvosi és lélektani vizsgálat keretében,
külön jogszabályban foglaltak szerint:
aa) a felnõtt korosztály az életkornak és nemnek megfelelõ rizikófaktorok
által indukált betegségek megelõzése és korai felismerése céljából
szûrõvizsgálatra;
ab) a 18 éven aluli személyek életkoruknak megfelelõen: az anyagcsere, az
érzékszervek mûködésére, az értelmi képességre és az érzelmi állapotra
vonatkozó, valamint teljes fizikális szûrõvizsgálatra;
ac) a 18 éven aluli korosztály csoportos vagy egyéni szûrés keretében évente 2
alkalommal, a 18 éven felüli korosztály egyéni vizsgálat keretében évente 1
alkalommal fogorvosi vizsgálatra és sztomato-onkológiai szûrésre;
b) betegség esetén az egészségügyi alapellátás keretében:
ba) háziorvosi és házi gyermekorvosi alapellátásra;
bb) fogorvosi ellátás keretén belül
- sürgõsségi ellátásra,
- fogkõ-eltávolításra és ínyelváltozások kezelésére,
- fogsebészeti ellátásra,
- 18 éven aluliak megelõzõ ellátásra, teljes körû alap és szakellátásra,
valamint a fogtechnikai költségeknek és fogszabályozó készülékeknek a
Kormány rendeletében meghatározott támogatásra,
- a sorkatonai szolgálatot teljesítõ, az öregségi nyugellátásra jogosító
életkor és a közgyógyellátott személy fogorvosi alapellátásra, és a
rágóképesség helyreállítása érdekében meghatározott típusú fogpótlások
elkészítésének és ezek fogtechnikai költségeinek támogatására a Kormány
rendeletében meghatározottak szerint;
c) betegsége esetén járóbeteg szakellátásra;
d) kórházi (klinikai) ellátás keretén belül:
da) orvos elõírása szerinti gyógykezelésre, ideértve a szükséges mûtéteket is,
db) ápolásra,
dc) a gyógykezeléshez szükséges gyógyszerre, kötszerre, ideiglenes gyógyászati
segédeszközre,
dd) étkezésre, ideértve az orvos által rendelt diétát is,
de) a rendelkezésre álló, az ellátás szakmai követelményeinek megfelelõ
színvonalú (komfortfokozatú) férõhelyen történõ elhelyezésre, arra az
idõtartamra, amíg az elhelyezés orvosilag indokolt;
e) szülészeti ellátás keretén belül
ea) szülészeti ellátásra,
eb) orvosi indikáció alapján terhesség-megszakításra,
ec) orvosi indikáció alapján - külön jogszabályban meghatározottak szerint -
mesterséges megtermékenyítésre, legfeljebb 3 alkalommal,
f) az orvosi rehabilitáció keretén belül:
fa) orvosi vizsgálatra és kezelésre,
fb) az orvos által rendelet egyéb terápiára,
fc) szanatóriumi ellátásra,
fd) a d) pontban említett ellátásokra, ha a rehabilitációra fekvõbeteg-
intézményben kerül sor,
g) szenvedélybetegekkel foglalkozó - az illetékes orvosszakmai kollégiumok
által elismert - rehabilitációs ellátásra,
h) kórházi ápolást kiváltó otthoni szakápolásra,
i) mentõszállítás keretében:
ia) mentésre,
ib) külön jogszabályban foglalt feltételek esetén betegszállításra.
(3) A magyar állampolgárok részleges térítési díj megfizetése mellett
jogosultak
a) külön jogszabályban foglalt egyes fogorvosi ellátásokra,
b) egyes szanatóriumi ellátásokra,
c) tartós ápolásra, amennyiben a fekvõbeteg gyógyintézeti elhelyezésére nem
orvosi indikáció alapján kerül sor.
(4) A magyar állampolgár részére orvosilag indokolt esetben és szükséges
mértékben rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz árához támogatás jár. A
gyógyászati céllal rendelet gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árához
támogatás akkor jár, ha azt az egészségügyi szolgáltatás nyújtására
finanszírozási szerzõdést kötött intézmény kijelölt orvosa, vagy a gyógyszerek
gyógyászati segédeszközök támogatással való rendelésére az Egészségbiztosítási
Alap kezelõje (a továbbiakban: E. Alap kezelõje) illetékes szervével
szerzõdést kötött orvos rendeli. A támogatással rendelhetõ gyógyszerek,
illetõleg gyógyászati segédeszközök körét és a támogatás mértékét (összegét)
külön jogszabály állapítja meg.
(5) A (2) bekezdésben említett egészségügyi szolgáltatások - az egészségügyi
alapellátás kivételével -, továbbá a gyógyászati segédeszköz, a
gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, a korai fejlesztést és gondozást,
a fejlesztõ felkészítést nyújtó intézmény és a rehabilitációs célú
szakszolgálat igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költséghez
támogatás jár. (A (2)-(5) bekezdésben felsorolt ellátások, támogatások,
térítések a továbbiakban együtt: egészségügyi szolgáltatások.)
(6) A magyar állampolgár a (2) bekezdésben foglalt ellátások az E. Alap
kezelõje illetékes szervével - külön jogszabályban meghatározottak szerint -
szerzõdésben álló, illetõleg finanszírozási megállapodás alapján együttmûködõ
egészségügyi szolgáltatásnál térítés nélkül veheti igénybe az alábbiak
szerint:
a) a háziorvosi és házi gyermekorvosi alapellátást, az általa választott,
területi ellátási kötelezettséggel rendelkezõ háziorvosnál, illetõleg
gyermekorvosnál azzal, ha a választott orvos nem az állandó tartózkodási helye
szerinti illetékes önkormányzat területén mûködik, az igénybevétellel
kapcsolatos többlet útiköltséget az E. Alap kezelõje nem téríti;
b) az egészségügyi szakellátás igénybevételére a magyar állampolgár -
amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az alapellátás orvosának
beutalása alapján jogosult. A beutalás szakmai rendjétõl eltérõ
igénybevételbõl eredõ többletköltséget az E. Alap kezelõje nem téríti.
(7) A tartósan külföldön foglalkoztatott magyar állampolgár és a vele együtt
külföldön tartózkodó házastársa és gyermeke által indokoltan igénybe vett és
igazolt egészségügyi ellátásnak, továbbá a külföldön munkát vállalóként vagy
egyéb jogcímen külföldön tartózkodó magyar állampolgár sürgõs szükségbõl
felmerült egészségügyi ellátásának költségét az E. Alap kezelõje a belföldi
ellátás költségeinek megfelelõ összegben megtéríti.
(8) A (7) bekezdésben foglaltaktól eltérõen a közszolgálati és közalkalmazotti
jogviszonyban álló, tartósan külföldön foglalkoztatott magyar állampolgár és a
vele együtt külföldön tartózkodó házastársa és gyermeke által indokoltan
igénybe vett egészségügyi ellátás külföldön felmerült és igazolt költségének
nyolcvanöt százalékát az E. Alap kezelõje téríti.
(9) A (7)-(8) bekezdés alkalmazásában tartósan külföldön foglalkoztatott az a
személy, akinek a külföldön történõ, elõre meghatározott idõtartamú
foglalkoztatása a három hónapot meghaladja."
2. §
Az Eü.tv. a következõ 25/A. §-al egészül ki:
"25/A. §
(1) A magyar állampolgárokra vonatkozó rendelkezések szerint vehetik igénybe
Magyarországon az egészségügyi szolgáltatásokat azok a külföldiek, akik
a) személyi igazolvánnyal rendelkeznek, vagy azzal jogszabály alapján
rendelkezniük kellene,
b) után az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény 2. § (1) bekezdésében
meghatározott munkáltató egészségügyi hozzájárulást fizet,
c) az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény 5. §-a alapján vállalják az
egészségügyi hozzájárulás megfizetését,
d) a társadalombiztosítási törvény alapján Magyarországon nyugellátásban
részesülnek,
e) az a)-b) és d) pontokban felsoroltak kiskorú gyermekei.
(2) A (1) bekezdésben nem említett külföldiek térítési díj megfizetése
ellenében vehetik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, kivéve ha
nemzetközi egyezmény eltérõen rendelkezik.
3. §
Az Eü. tv. a következõ 25/B. §-al egészül ki:
"25/B. §
(1) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor a jogosult bemutatja a
Társadalombiztosítási Azonosító Jelet (a továbbiakban: TAJ szám) igazoló
hatósági igazolványt vagy hatósági bizonyítványt, illetõleg
Társadalombiztosítási Igazolványt. A 25/A. § (1) bekezdés c)-e) pontjaiban
felsorolt külföldiek jogosultságának igazolásra vonatkozó szabályokat a
Kormány rendeletben állapítja meg.
A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV.
törvény módosítása
4. §
A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV.
törvény (a továbbiakban: Öit.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(2) Az Egészségbiztosítási Önkormányzat feladatai az Egészségbiztosítási
Alapból fedezett társadalombiztosítási és egészségügyi ellátásokra és
térítésekre terjednek ki."
5. §
Az Öit. 5. § elsõ mondatának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"A biztosítási önkormányzat igazgatási feladatait, a biztosítási ágba tartozó
hatósági ügyintézést, továbbá jogszabály által a biztosítási önkormányzathoz
és szerveihez utalt egyéb igazgatási feladatokat a közgyûlés irányítása alatt
álló hivatali szervezet végzi."
6. §
Az Öit. 9. § (1) bekezdésének o) pontja a következõ szövegrésszel egészül ki:
"az egészségbiztosítási önkormányzat közgyûlése az irányítása alatt álló
igazgatási szervezetben megszervezi az általa kezelt alapból fedezett
egészségügyi ellátások finanszírozásával összefüggésben - külön jogszabályban
- meghatározott igazgatási feladatokat,"
7. §
Az Öit. 21. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
/Az Országgyûlés a felügyeleti jogkörében/
"b) beszámoltatja a biztosítási önkormányzatot a biztosítási ág helyzetérõl, a
biztosítási ágba, illetõleg az általa kezelt alap felhasználásával összefüggõ
igazgatási feladatok ellátásról;"
8. §
Az Öit. 21. § (3) bekezdése helyébe a következõ szöveg lép:
"(3) Az Országgyûlés a biztosítási önkormányzat közgyûlésének feloszlatása
esetén az új közgyûlés megalakulásáig biztost nevez ki a biztosítási
önkormányzat közgyûlése és elnöksége által ellátott feladatok elvégzésére. Az
új közgyûlés elsõ ülését a biztos hívja össze."
A felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítása
9. §
A felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 116. §-a (2) bekezdésének
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az egészségügyi felsõoktatási intézmények az Egészségbiztosítási Alap
kezelõjével kötött finanszírozási szerzõdésben foglaltak szerint
a) egészségügyi szolgáltatást nyújtanak az ellátási területükhöz tartozók
számára;
b) ellátják a jogszabályokból és a passzív betegellátásból rájuk háruló
feladatokat."
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvény módosítása
10. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvény (a továbbiakban: Szt.) 49. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"49. § (1) A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot
megõrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére,
és/vagy az egészségügyi hozzájárulás megfizetése alóli mentesítésére
közgyógyellátási igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) állítható ki.
(2) Az igazolvánnyal rendelkezõ személy
a) térítésmentesen jogosult egyes gyógyszerekre és gyógyászati
segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre, ideértve ez utóbbiak
javításának költségeit is, valamint a járóbeteg szakellátás keretében
gyógyfürdõben nyújtott fizioterápiás kezelésre (a továbbiakban együtt:
gyógyszer) és/vagy
b) mentesül az egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól."
11. §
Az Szt. 50. §-a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a (4)
és (5) bekezdések számozása (5) és (6) bekezdésre módosul:
"(4) A települési önkormányzat polgármestere egészségügyi hozzájárulás
megfizetése alóli mentesítésre való jogosultságot állapít meg annak a
szociálisan rászorult személynek, akinek a saját havi jövedelme, valamint a
családjában az egy fõre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegét."
12. §
Az Szt. 53. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az 50. § (4) bekezdése alapján kiállított igazolvány után a települési
önkormányzat havi 4.500 (napi 150) forint összegû egészségügyi hozzájárulást
köteles fizetni az önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei (fõvárosi)
egészségbiztosítási pénztárnak.
13. §
Az Szt. 124. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A települési önkormányzat polgármestere által az 50. § (4) bekezdése
alapján az egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól mentesített személy után
befizetett összegbõl havi 3.000 (napi 100) forint összeget a központi
költségvetés megtérít.
A csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991.
évi IL. törvény módosítása
14. §
"(1) A csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló
1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 12. §-a (1) bekezdésének a)
pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
/fizetési haladék/
"a) a csõdeljárás kezdõ idõpontjában fennálló és kezdõ idõpontja után
keletkezett követelésen alapuló munkabér és bérjellegû egyéb juttatások, az
ezeket terhelõ személyi jövedelemadó-elõleg, egészségbiztosítási és
nyugdíjjárulék, társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, egészségügyi
hozzájárulás, a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról
szóló törvény alapján fizetendõ járulék, végkielégítés, tartásdíj,
életjáradék, kártérítési járadék, bányászati kereset-kiegészítés, szakképzési
hozzájárulási kötelezettség, szakképzésben részt vevõ tanulóknak járó
juttatások és kedvezmények, továbbá a külön jogszabályban meghatározott
szolgáltatási kötelezettség alapján járó víz- és csatornadíj, illetve a
vagyonfelügyelõnek a 17. § (2) bekezdése alapján felszámított költségei,
továbbá"
/kifizetése alól nem mentesít./
15. §
A Cstv. 57. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/A felszámolási költségek a következõk:/
"a) az adóst terhelõ munkabér és egyéb bérjellegû juttatások - ideértve a
munkaviszony megszûnésekor járó végkielégítést is, ha a felszámolás kezdõ
idõpontját megelõzõen esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegû
juttatásokat a felszámolás kezdõ idõpontja után fizették ki, az ezeket terhelõ
adó és járulékfizetési kötelezettség is (ideértve az egészségügyi
hozzájárulást is),"
A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény módosítása
16. §
A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 31. §-a (1) bekezdésének e) pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A devizabelföldinek - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - külföldön
vállalkozást alapítani, már meglévõ vállalkozásban részesedést szerezni, vagy
ilyen vállalkozásban tõkét emelnie, külföldön fiókot alapítania, bõvítenie
(továbbiakban: közvetlen vállalkozás szerzése) akkor lehet, ha)
"e) adó, vám, illeték vagy ezekkel kapcsolatos pótlék, egészségügyi
hozzájárulás, nyugdíj-, egészségbiztosítási vagy társadalombiztosítási járulék
fizetési tartozása nincs,"
A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.
évi IV. törvény módosítása
17. §
A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.
évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 39.§-a (3) bekezdésének a.)-b.) pontja
helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
/(3) A Munkaerõpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja
szerint - a következõ alaprészeket kell elkülöníteni:/
"a) szolidaritási alaprészt, a munkanélkülieket e törvény alapján megilletõ
ellátások /munkanélküli járadék, pályakezdõk munkanélküli segélye, elõnyugdíj,
nyugdíj elõtti munkanélküli segély, költségtérítés (31.§)/, valamint ezek és a
képzésben részt vevõk keresetpótló juttatásával kapcsolatos postaköltség, a
27.§ (6) bekezdésében meghatározott idõtartamra fizetett társadalombiztosítási
és nyugdíjjárulék, továbbá a kifizetett ellátásokat terhelõ
társadalombiztosítási szabályokban meghatározott járulék és a külön törvényben
meghatározott egészségügyi hozzájárulás finanszírozására;
b) jövedelempótló támogatás alaprészt
1. a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, valamint azt külön törvény
szerint terhelõ egészségügyi hozzájárulás hetvenöt százalékának, hajléktalan
munkanélküli esetében teljes összegének, továbbá
2. a munkanélküliek jövedelempótló támogatására jogosult személy közhasznú
munkavégzés keretében történõ foglalkoztatása esetén a szociális
igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 36.§-
ában meghatározott összeg hetvenöt százalékának
finanszírozására;"
18. §
Az Flt. 40.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A munkaadó munkaadói járulékként a munkavállaló részére, munkaviszonya
alapján teljesített - a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény
103/A. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint - társadalombiztosítási
járulékfizetési kötelezettség alá esõ kifizetés 4,2 százalékát köteles
fizetni."
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
19. §
(1) E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba, egyidejûleg a fegyveres szervek
hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII.
törvény 179. §-ának (2) bekezdése, valamint a Szt. 54.-55. §-ai hatályukat
vesztik.
ÁLTALÁNOS INDOKLÁS
E törvényjavaslat tartalmazza azokat a törvénymódosításokat, amelyek az
egészségügyi hozzájárulásról szóló törvénybõl adódóan feltétlenül szükségesek.
Ezek konkrétan a következõk:
- az egészségügyrõl szóló 1972. évi II. törvény;
- a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV.
törvény;
- a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény;
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvény;
- a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról a végelszámolásról szóló 1991.
évi IL. törvény;
- a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény;
- a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.
IV. törvény.
A törvénymódosítások azt célozzák, hogy az egészségügyi hozzájárulás - mint
fogalom - a vonatkozó törvényekben megfelelõ helyre beépítésre kerüljön,
illetve a hozzájárulás alóli mentesítés intézményileg megoldást nyerjen.
Emellett a Munkaerõpiaci Alap esetében egyrészt a munkanélküliek
jövedelempótló támogatása utáni tehervállalás a vonatkozó törvényben
szabályozást nyerjen, másrészt a társadalombiztosítási járulék alapján
változásához igazodóan módosuljon a munkaadói járulék alapja is.
Részletes indoklás
az 1-3.§-hoz
A természetbeni egészségügyi szolgáltatások fedezetét képezõ
egészségbiztosítási járulék helyébe lépõ egészségügyi hozzájárulás
szükségszerû következménye a biztosítási jogviszony keretében járó ellátások
felváltása az állampolgári jogon igénybevehetõ ellátások rendszerével, így a
szolgáltatási csomag át kell, hogy kerüljön a társadalombiztosításról szóló
1975. évi II. törvénybõl az egészségügyi törvénybe.
A szolgáltatási csomag változatlan tartalommal történõ átemelése mellett
a módosítás rendezi a külföldi állampolgárok ellátásra való jogosultságát,
valamint a szolgáltatások finanszírozásához szükséges azonosító jel
alkalmazását.
a 4-8. §-hoz
A természetbeni egészségügyi ellátások fedezetére szolgáló új bevételi forrás
bevezetése szükségessé teszi az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott, de
kétféle forrásra épülõ ellátásfajták - társadalombiztosítási ellátások és a
nem biztosítási jogviszonyra épülõ egészségügyi szolgáltatások -, valamint az
ezekhez kapcsolódó eltérõ feladatok megkülönböztetését. Ez a különbségtétel
fogalmazódik meg az Egészségbiztosítási Önkormányzat és szervezetei által
ellátott igazgatási feladatok meghatározásában, illetõleg az
Egészségbiztosítási Önkormányzat országgyûlési beszámoltatásának
tárgyköreiben.
a 9.§-hoz
A felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítása azért szükséges,
mivel e törvényben is kezelni kell az egészségügyi természetbeni
szolgáltatások finanszírozásának változásával összefüggõ helyzetet. Ez azt
jelenti, hogy az egészségügyi felsõoktatási intézmények a jövõben nem a
progresszív, hanem a passzív betegellátásból rájuk háruló feladatokat látják
el.
a 10-13.§-hoz
A közgyógyellátási igazolvány - a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök
térítésmentes igénybevétele mellett - a jövõben az egészségügyi hozzájárulás
megfizetése alóli mentesítés céljából is kiállítható. A mentesítésben - a
törvényben meghatározott feltételek szerint - a szociálisan rászoruló
személyek részesülnek. a mentesített személyek esetén az egészségügyi
hozzájárulás befizetését az önkormányzat átvállalja, melynek kétharmad részét
a központi költségvetés megtéríti.
a 14-15.§-hoz
A törvénymódosítás a fizetési haladék és a felszámolási költségek
szempontjából a társadalombiztosítási járulékkal egyformán kezeli az
egészségügyi hozzájárulást.
a 16.§-hoz
A törvénymódosítás alapján a devizabelföldinek a külföldi vállalkozás
alapításakor, meglévõ vállalkozásban történõ részesedés szerzés esetén, vagy
ilyen vállalkozásban történõ tõkeemelés külföldi fiók alapítás, bõvítés esetén
a jövõben azt is igazolnia kell, hogy egészségügyi hozzájárulás tartozása
nincs.
a 17-18.§-hoz
A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.
évi IV. törvény módosítása azt célozza, hogy a Munkaerõpiaci Alap a jövõben
az Alapból finanszírozott munkanélküli ellátások utáni egészségügyi
hozzájárulás finanszírozására is felhasználható legyen, illetve a
munkanélküliek jövedelempótló támogatása után az egészségügyi hozzájárulás
75%-át is az Alap finanszírozza.
Emellett - összefüggésben a munkáltatói társadalombiztosítási járulékfizetés
alapjának változásával - szükség van a munkaadói járulék alapjának
változtatására is.
a 19.§-hoz
A törvényjavaslat zárórendelkezése rendelkezik a hatálybalépésrõl, illetve
néhány kapcsolódó jogszabály rendelkezésének hatályon kívül helyezésérõl.