A Magyar Köztársaság
Kormánya
T/3246.. számú
törvényjavaslat
a Magyar Köztársaság és Kanada között a kölcsönös
bûnügyi jogsegélyrõl szóló, Budapesten, az 1995. év december hónapjának 7.
napján aláírt szerzõdés kihirdetésérõl
Elõadó: Dr. Vastagh Pál
Budapest, 1996. október
1996. évi .... tv.
a Magyar Köztársaság és Kanada között a kölcsönös bûnügyi jogsegélyrõl szóló,
Budapesten, az 1995. év december hónapjának 7. napján aláírt szerzõdés
kihirdetésérõl
(A szerzõdés hatályba lépéséhez szükséges törvényes követelmények
teljesítésérõl a jegyzékváltás 1996. július 3-án megtörtént.)
1.§
Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság és Kanada között a kölcsönös bûnügyi
jogsegélyrõl szóló, Budapesten, az 1995. év december hónapjának 7. napján
aláírt szerzõdést e törvénnyel kihirdeti.
2.§
A szerzõdés hiteles magyar nyelvû szövege a következõ:
SZERZÕDÉS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
ÉS KANADA KÖZÖTT
A KÖLCSÖNÖS BÛNÜGYl JOGSEGÉLYRÕL
A Magyar Köztársaság és Kanada
Attól az óhajtól vezérelve, hogy együttmûködés és kölcsönös jogsegély
révén javítsák a két ország hatékonyságát a bûncselekmények felderítésében,
üldözésében és elnyomásában,
Megállapodtak az alábbiakban:
I. RÉSZ - ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1 . Cikk
KÖLCSÖNÖS JOGSEGÉLYNYÚJTÁSI KÖTELEZETTSÉG
1 . A Szerzõdõ Felek büntetõ ügyekben a jelen Szerzõdésnek megfelelõen
a lehetõ legszélesebb körben kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak egymásnak.
2. Az 1. pont alkalmazása szempontjából kölcsönös jogsegélynek minõsül
bármely olyan jogsegély, amelyet a Megkeresett Állam a Megkeresõ Államban
büntetõ ügyben folyó nyomozással vagy bírósági eljárással kapcsolatosan
nyújt, tekintet nélkül arra, hogy a jogsegélyt bíróság vagy más hatóság
kéri vagy nyújtja.
3. Az 1. pont alkalmazása szempontjából büntetõ ügyön Kanadát illetõen
parlamenti törvény vagy tartományi törvényhozás által alkotott
bûncselekménnyel kapcsolatos nyomozást vagy bírósági eljárást, Magyarországot
illetõen pedig parlamenti törvényekkel alkotott bûncselekménnyel kapcsolatos
nyomozást vagy bírósági eljárást kell érteni.
4. A jogsegély magába foglalja:
a.) személyek és dolgok feltalálási helyének megállapítását, beleértve
azonosságuk megállapítását;
b.) okiratok kézbesítését, ideértve a személyes megjelenésre szóló
felhívást tartalmazó okiratokat is;
c.) adatok, okiratok és egyéb dokumentumok megküldését, ideértve bûnügyi
nyilvántartási kivonatokat, bírósági iratokat, valamint központi és helyi
közigazgatási iratokat;
d.) dolgok megküldését, beleértve tárgyi bizonyítékok ideiglenes rendelkezésre
bocsátását;
e.) személyek tanukénti kihallgatását és nyilatkozataik beszerzését;
f.) a házkutatást, motozást és lefoglalást;
g.) közremûködést abban, hogy fogvalevõ és egyéb személyek tanukénti
vallomástétel vagy a nyomozás elõsegítése céljából rendelkezésre álljanak;
h.) intézkedéseket a bûncselekménybõl származó vagyoni elõny felkutatása,
az azzal való rendelkezés megakadályozása és elkobzása érdekében; és
i.) az egyéb olyan jogsegélyt, amely összhangban áll a jelen Szerzõdés
céljaival.
2. Cikk
A JOGSEGÉLY IRÁNTI KÉRELMEK TELJESÍTÉSE
1. A jogsegély iránti kérelmeket haladéktalanul, a Megkeresett Állam
törvényeinek megfelelõen kell teljesíteni. Amennyiben e törvények nem
tiltják, a kérelmeket a
Megkeresõ Állam által kért módon kell teljesíteni.
2. A Megkeresett Állam kérelemre köteles tájékoztatni a Megkeresõ
Államot a jogsegély iránti kérelem teljesítésének idejérõl és helyérõl.
3. A Megkeresett Állam az esetleg banktitok tárgyát képezõ banki
okiratokat, dokumentumokat és adatokat ugyanolyan körben és ugyanolyan
feltételekkel köteles rendelkezésre bocsátani, mint ahogyan azok saját
jogalkalmazó és igazságügyi hatóságai részére tehetõk hozzáférhetõvé.
3. Cikk
A JOGSEGÉLY MEGTAGADÁSA VAGY ELHALASZTÁSA
1. A jogsegély megtagadható, ha a Megkeresett Állam megítélése szerint a
kérelem teljesítése sértené szuverenitását, biztonságát, közrendjét, vagy
lényeges közérdekbe ütközne, vagy bármely személy biztonságát veszélyeztetné.
2. A jogsegély megtagadható, ha a bûncselekményt a Megkeresett Állam
kizárólag katonai bûncselekménynek tekinti.
3. A jogsegély teljesítését a Megkeresett Állam elhalaszthatja, ha a
kérelem teljesítése a Megkeresett Államban folyamatban levõ nyomozást vagy
ügyészi eljárást akadályozná.
4. A Megkeresett Állam a jogsegélykérelem teljesítésének teljes vagy
részleges megtagadásáról vagy elhalasztásáról szóló határozatát köteles
haladéktalanul közölni a Megkeresõ Állammal, és azt köteles megindokolni.
5. A jogsegély megtagadása vagy elhalasztása elõtt a Megkeresett Állam
köteles mérlegelni annak lehetõségét, hogy a jogsegély az általa
szükségesnek ítélt feltételekhez kötötten teljesíthetõ-e. Ha a Megkeresõ
Állam elfogadja, hogy jogsegély iránti kérelmét ilyen feltételekhez kötötten
teljesítsék, e feltételeknek eleget kell tennie.
II. RÉSZ - KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
4. Cikk
SZEMÉLYEK ÉS TÁRGYAK FELTALÁLÁSI HELYÉNEK VAGY
SZEMÉLYAZONOSSÁGÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA
A Megkeresett Állam illetékes hatóságai kötelesek minden tõlük
telhetõt megtenni a jogsegély iránti kérelemben megjelölt személyek
feltalálási helyének és személyazonosságának megállapítása érdekében.
5. Cikk
OKIRATOK KÉZBESÍTÉSE
1. A Megkeresett Állam bármely kézbesítés végett számára megküldött
okiratot kézbesíteni köteles.
2. A Megkeresõ Állam a választ igénylõ vagy a Megkeresõ Államban
személyes megjelenést célzó okirat kézbesítése iránti kérelmet köteles a
válaszra vagy a megjelenésre kitûzött idõpontot megelõzõen kellõ idõben
megküldeni.
3. A Megkeresett Állam a kézbesítés megtörténtének bizonyítékait
köteles a Megkeresõ Állam által kért módon visszaküldeni.
6. Cikk
OKIRATOK ÉS TÁRGYAK MEGKÜLDÉSE
1. Ha a jogsegély iránti kérelem ügyiratok és okiratok megküldésére
vonatkozik, a Megkeresett Állam megküldheti azok hiteles másolatát, kivéve, ha
a Megkeresõ Állam kifejezetten az eredeti példányok megküldését kéri.
2. A Megkeresõ Állam számára megküldött eredeti ügyiratokat vagy
okiratokat, illetve tárgyakat a lehetõ legrövidebb idõn belül vissza kell
küldeni a Megkeresett Államnak, amennyiben ez utóbbi azt kéri.
3. Amennyiben a Megkeresett Állam törvénye nem tiltja, az ügyiratokat,
okiratokat vagy tárgyakat olyan formában vagy olyan tanúsítvány
kíséretében kell megküldeni, amilyet a Megkeresõ Állam adott esetben kér
annak érdekében, hogy azok a Megkeresõ Állam törvénye szerint bizonyítékként
elfogadhatók legyenek.
7. Cikk
AZ ELJÁRÁSSAL ÉRINTETT SZEMÉLYEK JELENLÉTE A
MEGKERESETT ÁLLAMBAN
1. A Megkeresett Államban tanukénti vallomástételre és okiratok,
dokumentumok vagy egyéb tárgyi bizonyítékok bemutatására kért személyt
szükség esetén a Megkeresett Állam törvényi elõírásainak megfelelõen
idézéssel vagy végzéssel kell rászorítani a megjelenésre és vallomástételre,
valamint az ilyen okiratok, dokumentumok vagy egyéb tárgyi bizonyítékok
bemutatására.
2. Amennyiben a Megkeresett Állam törvénye nem tiltja, a Megkeresõ
Állam bírái és tisztségviselõi, továbbá a nyomozásban vagy bírósági
eljárásban érdekelt más személyek számára engedélyezni kell, hogy a
Megkeresett Államban jelen legyenek a jogsegélykérelem teljesítésénél és részt
vegyenek az eljárásban.
3. Az eljárásban részvétel joga magába foglalja bármely jelenlevõ
személy jogát kérdések feltevésére. A jogsegélykérelem teljesítésénél
jelenlevõ személyek számára engedélyezni kell, hogy szó szerinti
jegyzõkönyvet készítsenek az eljárásról. Az ilyen szó szerinti jegyzõkönyv
elkészítéséhez a technikai eszközök használatát engedélyezni kell.
8. Cikk
FELHÍVÁS A MEGKERESÕ ÁLLAMBAN
TÖRTÉNÕ MEGJELENÉSRE
1. A Megkeresõ Állam kérheti, hogy valamely személy megjelenésérõl
gondoskodjanak tanukénti vallomástétel vagy a nyomozás elõmozdítása céljából.
2. A Megkeresett Állam az ilyen személyt köteles felhívni a nyomozás
elõsegítésére vagy az eljárásban tanukénti megjelenésre, és törekednie kell
beleegyezése elnyerésére. A fizetendõ térítésekrõl és díjakról az ilyen
személyt tájékoztatni kell.
3. A Megkeresett Állam köteles haladéktalanul tájékoztatni a Megkeresõ
Államot az érintett személynek a felhívásra adott válaszáról.
9. Cikk
HÁZKUTATÁS, MOTOZÁS ÉS LEFOGLALÁS
1. A Megkeresett Állam köteles teljesíteni a házkutatásra, motozásra,
lefoglalásra és valamely dolog - egyebek között okirat, dokumentum vagy
tárgyi bizonyíték - átadására irányuló kérelmet, ha a kérelem tartalmazza
azokat az adatokat, amelyek alapján ilyen eljárási cselekmény a Megkeresett
Állam joga szerint indokolt.
2. Az az illetékes hatóság, amely a házkutatásra, motozásra és
lefoglalásra irányuló jogsegélykérelmet végrehajtotta, a Megkeresõ Állam
esetleges kérelmére köteles minden tájékoztatást megadni, egyebek között
azokat, amelyek a lefoglalt okiratok, dokumentumok és dolgok azonosságára,
állapotára, sértetlenségére és a birtokban tartás folyamatosságára, valamint
a lefoglalás körülményeire vonatkoznak.
3. A Megkeresett Állam kérheti a Megkeresõ Állam beleegyezését harmadik
személynek az átadandó dologgal kapcsolatos érdekeit szolgáló kikötések és
feltételek megállapításához.
4. A Megkeresõ Állam köteles eleget tenni a Megkeresett Állam által a
számára átadott lefoglalt okiratokkal, dokumentumokkal és dolgokkal
kapcsolatosan megszabott feltételeknek.
10. Cikk
FOGVALEVÕ SZEMÉLYEK ÁTSZÁLLÍTÁSA
1. A Megkeresett Államban fogvatartott személyt a Megkeresõ Állam
kérelmére a nyomozati eljárás elõmozdítása vagy vallomástétel céljából
ideiglenesen át kell szállítani a Megkeresõ Államba, feltéve, hogy az
átszállításhoz e személy és a Megkeresett Állam egyaránt hozzájárul.
2. A Megkeresõ Állam köteles az átszállított személyt a Megkeresett
Állam õrizetébe visszaszállítani, amint azt a körülmények engedik vagy
aszerint, ahogy ebben egyébként megállapodtak.
3. A Megkeresett Állam joga és kötelessége az átszállított személy
fogvatartása, hacsak a Megkeresett Állam nem ad ettõl eltérõ felhatalmazást,
mely esetben a személyt olyan elbánásban kell részesíteni, mint a Megkeresõ
Államban a 8. Cikk alapján jelen lévõ személyt.
4. A Megkeresõ Államban fogvatartásban töltött idõt be kell számítani
a Megkeresett Államban kiszabott büntetésbe.
11. Cikk
SZABAD ELTÁVOZÁS
1. A 10. cikk 3. pontjában foglalt eseten kívül a személyes megjelenés
iránt elõterjesztett jogsegélykérelem alapján a Megkeresõ Államban
tartózkodó személy ezen Államban büntetõ eljárás alá nem vonható, õrizetbe
nem vehetõ és személyes szabadságában egyéb módon nem korlátozható a
Megkeresett Államból történt elindulása elõtt megvalósított tevékenység
vagy mulasztás miatt, és nem kötelezhetõ arra sem, hogy azon az eljáráson
kívül, amelyre a jogsegélykérelem vonatkozik, más eljárásban vallomást
tegyen.
2. A jelen cikk 1. pontja nem alkalmazható, ha a személynek 30 nap állt
rendelkezésére a Megkeresõ Államból történõ szabad távozásra attól a naptól
számítva, amelyen õt hivatalosan értesítették arról, hogy jelenlétére már
nem tartanak igényt, ennek ellenére nem hagyta el a Megkeresõ Államot, vagy
elhagyta ugyan, de oda utóbb önként visszatért.
3. Azzal a személlyel szemben, aki a Megkeresõ Államban nem jelenik
meg, a Megkeresett Államban semmiféle szankció vagy kényszerítõ
intézkedés nem alkalmazható.
12. Cikk
A BÛNCSELEKMÉNYBÕL SZÁRMAZÓ VAGYONI ELÕNY
1. A Megkeresett Állam kérelemre köteles erõfeszítéseket tenni annak
megállapítása érdekében, hogy a joghatósága alá tartozó területen
található-e bûncselekménybõl származó vagyoni elõny, és köteles a vizsgálat
eredményérõl a Megkeresõ Államot értesíteni. A Megkeresõ Állam a jogsegély
iránti kérelem elõterjesztésekor köteles tájékoztatni a Megkeresett Államot
arról, hogy mire alapozva véli úgy, hogy az utóbbi joghatósága alá esõ
területen feltehetõen bûncselekménybõl származó vagyoni elõny található.
2. Ha a jelen cikk 1. pontjában írtak eredményeként gyaníthatóan
bûncselekménybõl származó vagyoni elõnyt derítettek fel, a Megkeresett Állam
köteles azokat az intézkedéseket megtenni, amelyeket saját törvénye lehetõvé
tesz az ilyen vagyoni elõny zárolása, lefoglalása és elkobzása érdekében.
III. RÉSZ - ELJÁRÁS
13. Cikk
A JOGSEGÉLY IRÁNTI KÉRELMEK TARTALMA
1. A jogsegély iránti kérelmeknek minden esetben tartalmazniuk kell:
a.) azt az illetékes hatóságot, amely azt a nyomozást vagy eljárást folytatja
amellyel kapcsolatban a jogsegélyt kérik;
b.) a nyomozás vagy az eljárás lényegének ismertetését, ideértve a tényállás
ismertetését, és másolatot vagy leírást az alkalmazandó jogszabályokról;
c.) azt, hogy milyen célból kérik a jogsegélyt, és a kért jogsegély lényegét;
d.) az esetleges titkosan kezelendõségre vonatkozó kívánalmakat és ezek
indokait; és
e.) azt a határidõt, amelyen belül a kérelem teljesítését kívánják.
2. A jogsegély iránti kérelmeknek a következõ adatokat ugyancsak
tartalmazniuk kell:
a.) amennyiben lehetséges, azon személy vagy személyek személyi adatait,
állampolgárságát és feltalálási helyét, aki vagy akik tárgyai a
nyomozásnak vagy az eljárásnak;
b.) szükség esetén részletes közlését bármely olyan különleges eljárásjogi
elõírásnak vagy követelménynek, amelynek betartását a Megkeresõ Állam
kívánja, és annak indokait;
c.) tanúkihallgatásra, házkutatásra, motozásra és lefoglalásra irányuló
kérelem esetén annak közlését, hogy mire alapozva vélhetõ úgy, hogy a
Megkeresett Állam joghatósága alá esõ területen bizonyíték található;
d.) valamely személy tanukénti kihallgatására vonatkozó kérelem esetén
nyilatkozatot arról, hogy eskü alatt vagy az igazmondás ünnepélyes
deklarálásával tett vallomás szükséges-e, és annak megjelölését, hogy mire
nézve kell vallomást vagy nyilatkozatot tenni;
e.) tárgyi bizonyítékok ideiglenes rendelkezésre bocsátása esetén azt a
személyt vagy személyi kört, amely a tárgyi bizonyítékot õrizetében fogja
tartani, azt a helyet, ahová a tárgyi bizonyítékot szállítani fogják, a rajta
elvégzendõ vizsgálatokat, és azt a határidõt, amelyen belül a tárgyi
bizonyítékot vissza fogják küldeni;
f.) fogvalevõ személy rendelkezésre bocsátása esetén azt a személyt vagy
személyi kört, amely az átszállítás során e személyt õrizetben tartja, a
helyet, ahová szállítani kívánják, és viszszaszállításának idõpontját.
3. Ha a Megkeresett Állam úgy ítéli meg, hogy a kérelem által
tartalmazott adatok nem elegendõek a kérelem elintézéséhez, e Fél kérheti
további részletek közlését.
4. A jogsegély iránti kérelmet írásban kell elõterjeszteni. Sürgõs
esetekben vagy ha a Megkeresett Állam ahhoz egyébként hozzájárul, a
kérelem szóban is elõterjeszthetõ, de ilyen esetben haladéktalanul írásban
meg kell erõsíteni.
14. Cikk
KÖZPONTI HATÓSÁGOK
A jelen Szerzõdés alkalmazása során minden jogsegély iránti kérelmet és
arra adott választ a Központi Hatóságok küldenek meg és fogadnak. A Magyar
Köztársaság Központi Hatósága az Igazságügyminiszter és a Legfõbb Ügyész, vagy
az általuk kijelölt tisztségviselõk; Kanada Központi Hatósága az
Igazságügyminiszter vagy az álala kijelölt tisztségviselõ.
15. Cikk
TITKOSAN KEZELÉS
1. A Megkeresett Állam a Megkeresõ Állammal folytatott elõzetes
konzultáció után kérheti, hogy az átadott információt vagy bizonyítékot, vagy
az információ vagy bizonyíték forrását titkosan kezeljék, vagy csak az általa
meghatározott feltételek és kikötések szerint tegyék hozzáférhetõvé vagy
használják fel.
2. A Megkeresett Állam a jogsegélykérelem tényét, annak tartalmát,
mellékleteit és a jogsegélykérelem alapján tett bármely lépést a kérelem
által megjelölt mértékben köteles titkosan kezelni, ami alól csak a
jogsegélykérelem teljesítéséhez szükséges mértékben tehetõ kivétel.
16. Cikk
A FELHASZNÁLÁS KORLÁTAI
A Megkeresett Állam központi hatóságának elõzetes hozzájárulása nélkül
az átadott információt és tárgyi bizonyítékot a Megkeresõ Állam nem hozhatja
nyilvánosságra, és nem használhatja fel a jogsegélykérelemben megjelölttõl
eltérõ célra.
17. Cikk
HITELESÍTÉS
A jelen Szerzõdés alapján átadott bizonyítékok és okiratok a 6. cikkben
meghatározott eseten kívül hitelesítést semmiféle formában nem igényelnek.
18. Cikk
NYELVHASZNÁLAT
A kérelmeket és mellékleteiket a Megkeresett Állam egyik hivatalos
nyelvén készült fordítással kell ellátni.
19. Cikk
KONZULI TISZTVISELÕK
Konzuli tisztviselõk a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény 5.
cikke j.) pontjának megfelelõen tanúként kihallgathatnak vallomástételre
önként hajlandó személyt formális jogsegélykérelem nélkül. A fogadó államot
elõzetesen értesíteni kell. A fogadó állam a hozzájárulást a 3. cikkben
felsorolt bármely okból megtagadhatja.
20. Cikk
KÖLTSÉGEK
1. A Megkeresett Állam viseli a jogsegély iránti kérelem teljesítésének
költségeit, kivéve a következõ eseteket:
a.) a Megkeresõ Állam viseli bármely személynek a Megkeresõ Állam kérelme
alapján a Megkeresett Állam területére utazásával vagy onnan való
elutazásával kapcsolatos költségeket, és az ilyen személynek a jelen
Szerzõdés 8. és 10. cikke alapján elõterjesztett kérelem folytán a
Megkeresõ Államban tartózkodása idejére fizetendõ díjakat és
költségtérítéseket; és
b.) a szakértõknek akár a Megkeresett Államban, akár a Megkeresõ Államban
felmerült költségeit és díjait.
2. Ha nyilvánvalóvá válik, hogy a kérelem teljesítése rendkívüli
mértékû költséggel jár, a Szerzõdõ Felek konzultálni kötelesek annak
meghatározása céljából, hogy a kért jogsegély milyen kikötésekkel és
feltételekkel adható meg.
IV. RÉSZ - ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
21 . Cikk
EGYÉB JOGSEGÉLY
A jelen Szerzõdés nem csorbítja a Szerzõdõ Felek között más szerzõdések,
megállapodások alapján vagy egyébként fennálló kötelezettségeket, és nem
gátolja a Szerzõdõ Feleket abban, hogy más szerzõdések, megállapodások alapján
vagy egyéb módon jogsegélyt nyújtsanak egymásnak, vagy azt a továbbiakban is
folytassák.
22. Cikk
HATÁLY
A jelen Szerzõdést a hatálybalépést követõen elõterjesztett jogsegély
iránti kérelmekre kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy az ügy alapját
képezõ tevékenység vagy mulasztás ezen idõpont elõtt valósult-e meg.
23. Cikk
KONZULTÁCIÓK
A Szerzõdõ Felek bármelyik Fél kérésére a jelen Szerzõdés értelmezésével
és alkalmazásával kapcsolatban haladéktalanul konzultálni kötelesek.
24. Cikk
HATÁLYBALÉPÉS ÉS FELMONDÁS
1. A jelen Szerzõdés azt a napot követõ második hónap elsõ napján lép
hatályba, amelyen a Szerzõdõ Felek arról értesítették egymást, hogy a rájuk
vonatkozó törvényes követelményeknek eleget tettek.
2. A jelen Szerzõdést bármelyik Szerzõdõ Fél felmondhatja. A felmondás
attól a naptól számított egy év elteltével válik hatályossá, amelyen a
felmondásról szóló nyilatkozat közlése a másik Szerzõdõ Féllel megtörtént.
A fentiek hiteléül a Kormányaik által kellõen felhatalmazott alulírottak a
jelen Szerzõdést aláírták.
Készült Budapesten, az 1995. év december hónapjának 7. napján, két
példányban, magyar, angol és francia nyelven; mindegyik szöveg egyaránt
hiteles.
3.§
Ez a törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, de rendelkezéseit
1996. szeptember 1. napjától kell alkalmazni.
INDOKOLÁS
1995. december 7-én írták alá Budapesten a Magyar Köztársaság és Kanada
közötti bûnügyi jogsegélyszerzõdést, és az Országgyûlés az 50/1996. (VI.
19.) OGY számú határozatával erõsítette meg azt.
A szerzõdés - annak 24. cikkének értelmében - azt a napot követõ
második hónap elsõ napján lép hatályba, amelyen a szerzõdõ felek
értesítették egymást, hogy a rájuk vonatkozó törvényes követelményeknek
eleget tettek. Kanada budapesti nagykövetsége 1996. június 27-én kelt
0690/96. számú szóbeli jegyzékében adott arról tájékoztatást, hogy eleget
tett a szerzõdés hatályba lépéséhez szükséges törvényes követelményeknek; a
Külügyminisztérium a szükséges értesítést 1996. július 3-án kelt szóbeli
jegyzékében adta meg a kanadai félnek. A szerzõdés tehát 1996. szeptember 1-
jén lép hatályba.
A szerzõdés különös jelentõségét az adja, hogy a két állam között korábban
nem volt ilyen jellegû jogsegély kapcsolat. A szerzõdés lehetõvé teszi, hogy
a büntetõ ügyekben eljáró magyar és kanadai hatóságok segítséget kérjenek
és nyújtsanak egymásnak bûncselekmények felderítésében és az elkövetõ
felelõsségre vonásában; szabályozza a jogsegély kérésének és nyújtásának
feltételeit.
A nemzetközi szerzõdésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. tvr.
13.§-ának /1/ bekezdése alapján az Országgyûlés által megerõsített nemzetközi
szerzõdéseket törvénnyel kell kihirdetni.