ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
I N T E R P E L L Á C I Ó
Az interpelláció tárgya: Miért uszít a belügyminiszter ?
Az interpelláció címzettje: Kuncze Gábor belügyminiszter a 147/1994. (XI.17.)
Korm.rend.,
valamint a 46/1994. (IX.30.) OGY. határozat 115. § (1)
bekezdése alapján
Mélyen Tisztelt Belügyminiszter Úr !
Valószínûleg minden jobb érzésû hódmezõvásárhelyi polgár megütközéssel
hallgatta a Belügyminiszter Úr által 1996. október 5-én a helyi Régió Rádiónak
adott nyilatkozatot, amelyben -többek között- a hódmezõvásárhelyi
tûzoltóságról is ejtett néhány át nem gondolt, s a hozzáértés teljes hiányáról
tanúskodó "keresetlen" szót.
Belügyminiszter Úr véleménye szerint Hódmezõvásárhely tûzvédelmi szempontból
veszélyeztetetté vált azáltal, hogy Hódmezõvásárhely Megyei Jogú Város
Önkormányzata nem vette át a tûzoltóságot, vagyis nem gondoskodott az
önkormányzat a tûzoltóság, mint önkormányzati költségvetési szerv
megalakításáról.
Természetesen Belügyminiszter Úrnak tisztában kellett lennie azzal, hogy
kijelentésének semmiféle valóságtartalma nincs, hiszen korábban a belügyi
tárca maga ismerte el, hogy a tûzesetek és a mûszaki balesetek száma az év
elsõ felében több, mint 20 %-kal növekedett, s hogy a tûzoltóság kocsijainak,
oltó- és mûszaki mentõeszközeinek többsége elavult, szinte azonnali cserére
szorul, ugyanakkor Hódmezõvásárhely körzetében sem az év elsõ felében, sem
azt követõen nem történt sem személyi sérüléssel, sem jelentõs anyagi kárral
járó tûzesemény.
A jogban igen jártas Belügyminiszter Úr elfelejti azt a nyilvánvaló tényt,
hogy az önkormányzati törvény alapján a képviselõtestület (jelen esetben
közgyûlés) át nem ruházható hatáskörébe tartozik az intézményalapítás
elhatározása. Ugyanakkor az önkormányzati feladatellátás egyéb módját is
elismeri a tv., amikor deklarálja, hogy a helyi önkormányzat a lakosság
szükségleteibõl és a jogszabályokból adódó feladatait -kizárólagos döntése
alapján- költségvetési szerv útján, más gazdálkodó szervezet támogatásával,
illetve egyéb módon látja el, továbbá a feladatokhoz igazodó módon választja
meg a gazdálkodás formáit.
Ennek megfelelõen az Önkormányzat messzemenõen gondoskodik arról, hogy
véletlenül se váljék tûzvédelmi szempontból veszélyeztetett területté
Hódmezõvásárhely, hiszen a tûzvédelem és a mûszaki mentés feladatainak
ellátására -az önkormányzati törvényben biztosított döntési kompetenciájának
megfelelõen- még 1995. július 20-án együttmûködési megállapodást kötött a
Csongrád Megyei Tûzoltóparancsnoksággal a helyi tûzoltóság mûködésének
zavartalan biztosítása érdekében.
Kár tehát hatásvadász szólamokkal feltüntetni úgy a helyzetet, mintha
Hódmezõvásárhelyen nem mûködne tûzoltóság, s meggondolatlan kijelentésekkel, s
pánikkeltõ szándékkal a város és környékének lakosságát a képviselõtestület
ellen uszítani azzal, hogy az önkormányzat nem gondoskodik személyi és vagyoni
biztonságukról. Ez nem más, mint a lakosság megfélemlítése !
Az önkormányzatot igen is foglalkoztatja az emberek biztonsága, ezt bizonyítja
az, hogy az önkormányzat -jogszabályi kötelem és állami támogatás nélkül- a
tûzoltóság használatába adott egy önkormányzati tulajdonban álló tûzoltó
gépkocsit is, továbbá a tûzvédelemmel kapcsolatos munka más irányú -hatósági-
részét továbbra is az önkormányzat jegyzõje végzi a korábban is jellemzõ kellõ
körültekintéssel.
Megjegyzést érdemel az is, hogy a tûzoltóság és az önkormányzat között
felhõtlen az együttmûködés, s Belügyminiszter Úr kijelentései nem csak az
önkormányzat, de a tûzoltóság tekintetében is súlyos és igazságtalan
rágalmazásnak minõsíthetõk.
A Belügyminiszter Úr egy másik kijelentése szerint az önkormányzat azzal, hogy
nem alapított önkormányzati költségvetési szervet a tûzoltóság fenntartására,
törvénysértést követett el.
Ehhez képest az Alkotmány 45. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban
az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják, vagyis egyedül a bíróságok
jogosultak dönteni a törvényesség- törvénytelenség kérdésében. Bizonyára
elfelejti Belügyminiszter Úr, hogy már Montesquieu kidolgozta az államhatalmi
ágak megosztásának doktrináját, s azóta külön államhatalmi ágat alkot az
igazságszolgáltatás, melynek ítélkezési munkájára egy valódi demokráciában a
végrehajtó hatalom nem gyakorolhat nyomást. Az önkormányzat döntését tehát
csak akkor lehet törvénysértõnek minõsíteni, ha azt a bíróság jogerõsen
megállapította, de eddig még I. fokú döntés sem született a bíróság részérõl.
Felhívnám arra is Belügyminiszter Úr figyelmét, hogy a tûz elleni
védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. tv.
24. § c./ pontja alapján a belügyminiszternek csak egyetértési és nem
minõsítési vagy kritizálási, esetleg törvénykezési joga van a hivatásos
önkormányzati tûzoltóság létesítésével kapcsolatban.
A belügyminiszternek tehát nincs joga egy személyben dönteni egy önkormányzati
döntés törvényessége tárgyában, s ugyanígy nincs joga pánikkeltésre és az
önkormányzat elleni uszításra az ország egyik térsége, vagy városa
vonatkozásában !
Mindezek alapján arra kérek magyarázatot, hogy:
1.) Hogyan vindikálhatja magának a jogot Belügyminiszter Úr arra, hogy
átvegye a független bíróságok szerepét, s a bírósági döntést megelõzõen
ítéletet hozzon egy jogvitában ?
2.) Mi a célja a Belügyminiszter Úrnak azzal, hogy egy város lakosságát
saját képviselõtestülete ellen uszítja, s pánikot igyekszik kelteni a
lakosság soraiban ?
3.) Miért nem veszi magának Belügyminiszter Úr a fáradtságot arra, hogy egy
adott jogterület jogszabályainak összességét áttanulmányozva
megalapozott véleményt formáljon, s ne csak légbõl kapott szólamokat,
hatásvadász megnyilatkozásokat kapjon tõle a közvélemény ?
4.) Miért nem biztosít a Belügyminisztérium megfelelõ anyagi eszközöket annak
érdekében, hogy a -maga által is elismert- országos viszonylatban is a
súlyos helyzetet megszüntesse az önkormányzatok vonatkozásában, vagy éppen
azért erõltette át a Parlamenten az "önkormányzati csõdtörvényt", s azért
nem segítette elõ, hogy az önkormányzatok megkapják a belterületi földérték
után járó részvény - illetve készpénzjuttatásukat, mivel ehhez a
Belügyminiszter Úrnak, vagy egyes politikai és hatalmi csoportoknak érdeke
fûzõdött?
B u d a p e s t, 1996. október 09.
Dr. Rapcsák András
országgyûlési képviselõ
KDNP