ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Képviselõi önálló inditvány!
Dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Mellékelten - a Házszabály 85. § (2) bekezdése alapján - benyújtjuk az alábbi
törvényjavaslatunkat:
az állam tulajdonában lévõ vállakozói vagyon értékesitésérõl szóló 1995. évi
XXXIX. törvény módositásáról
1. §. Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesitésérõl szóló
1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Tv) mellékletében felsorolt tartós
állami tulajdonú társaságok közül az alábbiak esetében a tulajdonosi jogokat
gyakorló és a tartós állami részesedés legalacsonyabb mértéke a következõkre
változzon:
Társaság neve: Tartós állami részesedés
legalacsonyabb mértéke:
Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter:
ipari és kereskedelmi miniszter
Magyar Villamosmûvek Rt. 90 %
Paksi Atomerõmû RT. 90 %
Országos Villamostávvezeték Rt. 90 %
2. §. A Tv. 8. §. (2) bekezdésének szövege helyébe a következõ lépjen:
"(2) A nemzetgazdaság mûködõképessége szempontjából jelentõs társaságok
privatizációs koncepciójáról - a Kormány elõterjesztése alapján - az
Országgyûlés dönt. (E társaságokat az Országgyûlés 62/1996. (VII. 9.) OGY
határozata sorolja fel.)"
3.§. A törvény a kihírdetés követõ 15. napon lép hatályba.
Indokolás
ad. 1. §.
Az MVM Rt, az OVIT Rt és a Paksi Atomerõmû Rt. a hazai villamosenergiarendszer
legfontosabb vállalatai. Az OVIT Rt és a Paksi Atomerõmû Rt részvényeinek több
mint 90 %-a az MVM Rt portfóliójában van. A Villamos Energia Törvényben (VET)
szállitói jogositványokkal felruházott MVM Rt gyakorolja a terheléselosztást
és a rendszerirányitást, a tulajdonában és az OVIT Rt kezelésében lévõ
alaphálózat segitségével, amelyen nemzetközi villamosenergiakereskedelmet
(exportot és importot) is folytat. Alapvetõ nemzeti érdek, hogy az alaphálózat
tulajdonjoga és kezelõjoga állami tulajdonban maradjon, abból külföldiek ne
szerezhessenek tulajdonrészt, ugyanis külföldi tulajdonlás esetén az eddigi
privatizációval kialakult tulajdonosi struktúra viszonyai között a
rendszerirányitás kiszolgáltatott helyzetbe kerülne.
Az alaphálózat az OECD tagországok többségében is az állam, illetve az
önkormányzatok tulajdonában van. Az alaphálózat külföldi tulajdonlása gátolná
a nemzeti érdekû rendszermûködtetést és meghiúsitaná a nemzetközi
villamosenergia-kereskedelemben való elõnyös részvételünket.
Az ellátásbiztonság fenntartása a szállitó MVM Rt kellõ tõkeerejét, gazdasági
stabilitását és hitelképességét is feltételezi.
A hazai termelés 40 %-át biztositó Paksi Atomerõmû Rt-nek az MVM Rt-rõl való
leválasztásával és privatizálásával nem csak a rendszer ellátásbiztonsága
gyengülne, hanem az MVM Rt tõkeereje is 1/3-ára csökkenne, vagyis kisebb lenne
a legnagyobb áramszolgáltatóénál. Ennek következtében az MVM Rt. gyakorlatilag
elvesztené hitel- és kockázatviselõ képességét. Hovatovább még a
rendszerirányitáshoz elengedhetetlenül szükséges szekunder tartalék- és
csúcskapacitások létesitésére sem lenne alkalmas, nem is beszélve arról, hogy
megfelelõ tõkeerõ nélkül az ellátásbiztonság érdekében szükséges
erõmûépitéseket sem tudná érdemben befolyásolni. Az erõmû épitésre vállalkozó
befektetõk csak alapterhelésû erõmû épitésében érdekeltek, s természetesen
nincsenek tekintettel sem az ellátásbiztonságra, sem a legkisebb költséggel
történõ szolgáltatásra.
A privatizált erõmûvek (termelõk) és áramszolgáltatók között ezért csak is egy
tõkeerõs és hitelképes szállitó tud a VET elõirásainak érvényt szerezni mind
az ellátásbiztonságban, mind a legkisebb költségû
villamosenergiaszolgáltatásban. Ehhez az szükséges, hogy a Paksi Atomerõmû Rt.
az MVM Rt.-vel és az OVIT Rt.-vel együtt tartósan állami tulajdonban maradjon.
Szükséges megjegyezni, hogy atomerõmûvek a világ legtöbb országában állami
tulajdonban vannak.
Mivel az emlitett társaságokban az állam közvetett vagy közvetlen tulajdoni
részaránya ma még 90 %-nál nagyobb, a kitûzött cél elérhetõ, ha a törvény a
tartós állami részesedés legalacsonyabb mértékét e társaságokban 90 %-ban
határozza meg.
ad. 2. §.
A törvény 8. §. (2) bekezdése szerint a nemzetgazdaság mûködõképessége
szempontjából jelentõs társaságok
- körét a privatizációért felelõs tárca nélküli miniszter és a
pénzügyminiszter elõterjesztése alapján az Országgyûlés határozza meg.
Ezt az elõterjesztést az Országgyûlés 62/1996. (VII.9.) OGY határozata
tartalmazza "a nemzetgazdaság mûködõképessége szempontjából jelentõs gazdasági
társaságok körének az 1995. évi XXXIX. törvény alapján történõ
meghatározásáról".
- privatizációs koncepciójáról a Kormány dönt, amit jóváhagyásra az
Országgyûlés elé terjeszthet.
Bár a törvényalkotó fontosnak tartotta ezt a társaság-csoportot külön
kiemelni, a feltételes fogalmazással lényegében mégis kizárta a Országgyûlést
a döntésbõl.
A törvényalkotó eredeti szándékából kiindulva elõször is a privatizációs
törvényben (mellékletében) szükséges definiálni e társaságok körét.
Álláspontunk szerint ide a nemzeti alap-infrastruktúrát alkotó társaságok
tartoznak.
Ezeknek a társaságoknak a mûködése olyan fontos az ország szuverenitása és
mûködõképessége szempontjából, hogy ezek privatizációs koncepciójáról az
Országgyûlésnek kell dönteni!
A villamosenergia-ipari társaságok esetében ez a javaslat összhangban van a
VET 4. §. (aa) pontjával, amely a 600 MW-nál nagyobb teljesitményû erõmû
(alaperõmû) és az atomerõmû létesitését az Országgyûlés jóváhagyásához köti.
Ezt figyelembe véve megengedhetetlen, hogy az atomerõmû és a 7000 MW
kapacitású erõmûrendszer alaphálózata, továbbá a rendszerirányitási
jogositványokkal rendelkezõ MVM Rt. eladása kormányhatáskörben végrehajtható
legyen.
Budapest, 1996. október 1.
Dr. Latorcai János Ivanics István
KDNP KDNP