ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Kérdés!
dr. Gál Zoltán
az Országgyûlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
"A nemzeti helytállásért elnevezésû pótlékkal kapcsolatos jogértelmezési
problémák" tárgyában, a Házszabály 91. §-a alapján kérdést kívánok benyújtani
Horn Gyula miniszterelnök Úrhoz. A kérdésre a választ az Országgyûlés ülésén
szóban kérem.
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Az ügy amelyben kérdéssel kívánok fordulni Önhöz, alig pár száz, esetleg pár
ezer embert érint, de megítélésem szerint mégis igen jelentõs. Jelentõs, mert
olyan emberekkel illetve olyan emberek özvegyeivel kapcsolatos, akik az elmúlt
40 évben nagyon sokat szenvedtek és akiket most - egy jó szándékú ügyben - a
Hivatalok rossz ügyintézése tesz újra elkeseredetté.
Azoknak az özvegyeknek az érdekében szeretnék szólni és kérdezni akik a
173/1995(XII.27) Kormány rendelet 3. §-a alapján jogosultak a nemzeti
helytállásért elnevezésû pótlékra, azonban akik számára a pótlék összegét a
Nyugdíjfolyósító Igazgatóság helytelen joggyakorlat alapján rosszul
állapította meg.
A rendelet értelmében ugyanis a pótlék összegét az arra jogosultak számára úgy
kell megállapítani, hogy a havi nyugellátás stb. és a pótlék együttes
összege a pótlék megállapításakor elérje a havi 25.000. Ft.-ot. A rendelet
melléklete pontosan meg is határozza hogy nyugellátáson mit kell érteni. A
problémát az okozza, hogy mindazok akik a pótlék megállapításakor éppen
ideiglenes özvegyi nyugdíjra voltak jogosultak, azok esetében a
Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ezt az összeget is figyelembe vette a pótlék
megállapításakor. Tekintettel pedig arra, hogy a pótlék nem indexálódig, ezért
az alacsonyan megállapított pótlék összege akkor sem változik, ha az
ideiglenes özvegyi nyugdíj - az egy év leteltével - már megszûnik.
Vagyis, egy konkrét ügyben az a példátlan eset fordult elõ, hogy valakinek a
saját nyugdíját és az ideiglenes özvegy nyugdíját 2500 Ft pótlékkal
egészítették ki, majd az ideiglenes özvegyi nyugdíj - mely csak egy évig jár -
megszûnése után a saját nyugdíja és a járadék együttes összege nem, hogy a
rendelet szerinti 25.000 Ft-ot, de még a 17.000-et sem érte el.
Mindez még mindig csak bosszúságot és nem felháborodást okozna, ha másod fokon
ezt az eljárást nem találták volna helyesnek. Ez a fajta jogértelmezés azonban
meggyõzõdésem szerint nem csak a jogszabály konkrét rendelkezéseivel
ellentétes, de szöges ellentétben áll a jogalkotói szándékkal is, amelyet
pedig ha egy picit is figyelembe vesz a nyugdíjfolyósító, úgy e rossz
gyakorlatot ki sem alakította volna.
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Bár a jogorvoslati fórumrendszerben a bírói út igénybevételére minden
érintettnek lehetõség van, mégis úgy gondolom, hogy ezek a többnyire nagyon
idõs és sokat szenvedett emberek joggal vannak ismét elkeseredve amikor egy
egyértelmûen helytelen joggyakorlat miatt kényszerülnek hosszú ideig
pereskedni. És akkor még nem szóltunk arról, hogy mindaddig amíg ezek - az
egyébként nem csekély költséggel is járó - perek folyamatban vannak, addig
továbbra is csak a csökkentett járadékot kapják, és vannak akik talán meg sem
érik a perek végét, pedig valóban rászorulnak a magasabb pótlékra. Vagy nem
szóltunk azokról sem akik, akár beletörõdve a "Hivatal" döntésébe, akár jogi
tájékozatlanságuk miatt, vagy esetleg csak a perköltség fedezetének hiánya
miatt nem is élnek a bírói út lehetõségével.
Tekintettel arra, hogy a pótlék fedezetét a központi költségvetésbõl
biztosítják és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság valóban csak "folyósítja" azt,
ezért függetlenül attól, hogy a szerintem helytelen joggyakorlat nem egy
kormányzati szervnél, hanem a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál alakult ki,
kérdezem Önt, hogy lát e lehetõséget arra, hogy még a bírói eljárásokat
megelõzõen olyan változtatás történjen akár az - általam egyébként
egyértelmûnek és helyesnek tartott - jogszabályban, akár a
nyugdíjfolyósítóval kötött megállapodásban, amelynek alapján a
nyugdíjfolyósító helyes joggyakorlatot folytat, és a pótlékok összegét úgy
állapítja meg, illetve a rosszul megállapított pótlékokat úgy módosítja, hogy
az ideiglenes özvegyi nyugdíjat figyelmen kívül hagyja?
Budapest, 1996. október 14.
Sasvári Szilárd
Fidesz-Magyar Polgári Párt