ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
I N T E R P E L L Á C I Ó
Az interpelláció tárgya: A települési önkormányzatok munkaadói járulék
fizetési kötelezettsége
Az interpelláció címzettje: Dr. Medgyessy Péter pénzügyminiszter az 50/1990.
(IX.15.) Korm. rendelet és a 46/1994.(IX.30.) OGY
határozat 115.§. (1) bekezdése alapján.
Tisztelt Miniszter Úr !
A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésérõl szóló 1995. évi CXXI.tv. 77.
§.-ának (2) bekezdése -igencsak burkolt megfogalmazásban- tette kötelezõvé a
helyi önkormányzatok számára a munkaadói járulék fizetésének kötelezettségét.
Ez országos viszonylatban több milliárdos kiadást jelent a helyi
önkormányzatoknál, amelynek teljesítése -a reálértékben csökkenõ állami
támogatások, a feladatok folyamatos növekedése, a beszûkülõ gazdasági
mozgástér és a vagyon kényszerû felélése miatt- komoly, s egyre nehezebben
teljesíthetõ kötelezettséget jelent.
Vagyis egyszerûen képtelenné válnak az önkormányzatok a munkaadói járulék
fizetésére, de a gyakorlati nehézségeken kívül elvi-elméleti síkon is
megkérdõjelezhetõ a munkaadói járulék önkormányzatokra történõ hárítása.
Ugyanis az önkormányzati törvény, valamint az ágazati jogszabályok egyre több
olyan feladatot jelölnek meg az önkormányzatok számára, amelyet valamilyen
módon el kell látniuk, ugyanakkor többletforrás nincs biztosítva számukra.
Az oktatás, a kultúrális feladatok ellátása, az egészségügyi, a gyermek- és
ifjúságvédelmi feladatok megfelelõ szintû képviselete mind-mind olyan
feladatok, amelyekhez az önkormányzatoknak közalkalmazottakat kell
foglalkoztatniuk, vagyis jogszabály alapján kötelezõ számukra a
közalkalmazottak, illetve köztisztviselõk foglalkoztatása.
Így nem elegendõ az, hogy növekszik a feladatok száma, s állami normatíva
nincs, vagy csak részlegesen van mellérendelve ezen feladatoknak, hanem
további kötelezettséggel, a munkaadói járulékkal is sújtják a feladatellátó
önkormányzatokat. Hiába próbálnak az önkormányzatok racionalizálási
törekvésekkel létszámot leépíteni, intézményeket bezárni, ha a megtakarítások
eredményét nem tudják a túlterheltté váló közszolgálatban állók
javadalmazására fordítani, hanem kénytelenek azt a munkaadói járulék
teljesítésére felhasználni. Nem csoda, hogy az államigazgatásból, s a
közszolgálati szférából tömegesen vándorolnak el a jól képzett, megbecsülésre
méltó, de félelmetesen alulfizetett alkalmazottak a lényegesen jobb
megélhetést biztosító gazdasági szféra irányába.
Könnyû belátni, hogy a közszolgálatban maradók sem tekintik életcéljuknak a
feladatok minõségi megoldását, hiszen nincs reményük életfeltételeik
javítására, így pedig az államigazgatási-közalkalmazotti munka minõsége is
alatta maradhat a kívánatosnak.
- 2 -
Sajnos azt kell mondani, hogy mindez a központi költségvetés "falánksága",
tehetetlensége miatt, amely képes az egész helyi közigazgatást elsilányítani
annak érdekében, hogy néhány milliárd forintos plusz bevételre tegyen szert.
Ezzel azonban az egész társadalom tekintetében elsõrendû fontosságú
jogbiztonságot is ingatag talajra helyezi.
Mindezek alapján arra kérek magyarázatot, hogy:
a.) Miképpen tartja a Kormány összeegyeztethetõnek a foglalkoztatási
kötelezettség elõírását,
s egyidõben az önkormányzatok munkaadói járulék fizetési
kötelezettségének kötelezõvé
tételét, hiszen ezzel több jogcímen is kiuzsorázza az intézményfenntartó
önkormányzato-
kat ?
b.) Tervez-e a Kormány valamilyen intézkedést e lehetetlen állapot
megszûntetésére ?
c.) Mikor lesz már vége az állami feladatok -megfelelõ normatív állami
hozzájárulást nél-
külözõ- önkormányzati feladatkörbe történõ áthelyezésének ?
B u d a p e s t, 1996. október 07.
Dr. Rapcsák András
országgyûlési képviselõ
KDNP
I N T E R P E L L Á C I Ó
Az interpelláció tárgya: A kisebbségi önkormányzatok elhelyezésével
kapcsolatos kompen-
zációs igények kielégítése, pontosabban
az igénykielégítés elmara-
dása.
Az interpelláció címzettje: Horn Gyula miniszterelnök a 20/1995. (III.3.)
Korm. rend. 17. §.
(4) bekezdése, valamint a 46/1994
(IX.30.) OGY. határozat 115. §.
(4) bekezdése alapján
Tisztelt Miniszterelnök Úr !
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. tv.
(Nek.tv.) 59. §. (1)-(2) bekezdése alapján a települési önkormányzat feladata,
hogy a helyi kisebbségi önkormányzat mûködéséhez szükséges ingatlant a helyi
kisebbségi önkormányzat rendelkezésére bocsássa.
A kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának,
vagyonjuttatásának egyes kérdéseirõl szóló 20/1995. (III.3.) Korm.r. 17. §-a,
valamint a Nek. tv. 62. § (2) bekezdése lehetõséget biztosít arra, hogy a
települési önkormányzat az elhelyezéssel kapcsolatban kompenzációért
folyamodjon a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke által létrehozott
kompenzációs bizottsághoz.
Hódmezõvásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata még 1995. májusában
benyújtotta kompenzációs igényét, de a támogatás kérdésében csak ez év
szeptemberében tartott a kompenzációs bizottság ülést.
A bizottság összetétele ismert: tagja a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal
Elnöke, A Miniszterelnöki Hivatal, a Belügyminisztérium és
Pénzügyminisztérium képviselõi, továbbá az érintett kisebbség országos
önkormányzatának, valamint az érintett helyi önkormányzat által megjelölt
országos önkormányzati érdekképviseleti szervezet ( jelen esetben a Megyei
Jogú Városok Szövetsége ) képviselõje is. Tanácskozási joggal vesz részt az
érintett helyi önkormányzat és érintett helyi kisebbségi önkormányzat
képviselõje.
A kompenzációs bizottság elsõ ülésén megütközéssel vettük tudomásul, hogy a
bizottság már döntött az eredeti kérelem kérdésében: mivel a
Pénzügyminisztérium mereven elzárkózott az igény teljesítésétõl, így a
bizottság már eleve elutasításra ítélte az eredeti kompenzációs igényt. Ezt
követõen telefonhívások következtek a Hivatal részérõl azért, hogy
kompenzációs igényüket mind alacsonyabb és alacsonyabb összegre szállítsuk le.
- 2 -
A tisztánlátás végett el kell mondani, hogy Hódmezõvásárhely megközelítõleg
50.000 fõs lakosságából 2250 fõ a cigány származású, s a kompenzációs igény
egy olyan projektre vonatkozott, amelynek megvalósítása esetén az öttagú
kisebbségi önkormányzat valóban megfelelõ ingatlanban tudta volna a kisebbségi
ügyeket intézni, lehetõség nyílt volna a cigány kisebbség közösségi életének
biztosítására is.
A Nek. tv. elõírásai szerint a költségvetési törvényben a kisebbségi
önkormányzatok elhelyezésére 500 millió forintos keretösszeg lett beállítva.
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökének tájékoztatása szerint a
helyi kisebbségi önkormányzatok elhelyezésével kapcsolatos kompenzáció
érdekében a 3200 helyi önkormányzat közül még száz sem nyújtotta be igényét,
az igényelt összeg pedig 250 millió Ft volt, vagyis az igényeket a
félmilliárdos keretösszeg fedezni tudta volna.
A megyei jogú városok közül csak három nyújtott be kompenzációs igényt:
Hódmezõvásárhelynek az igényelt 10,2 millió forintos kompenzáció helyett
376.000.-Ft-ot javasol a kompenzációs bizottság, Szombathelynek a 10 millió
forint helyett 2 millió forintot 4 kisebbségi önkormányzat elhelyezésére,
Szegednek pedig az igényelt 34 millió forint helyett 2,4 millió forintot 6
kisebbségi önkormányzat elhelyezésére.
Vagyis a bizottság által javasolt összegek csupán töredékét fedezik az
igényeknek, s nem valószínû, hogy a döntési kompetencióval rendelkezõ
önkormányzatbarátnak egyáltalán nem nevezhetõ Kormány ennél többet "ítélne
meg" kompenzációs keretként. Hódmezõvásárhely viszonylatában a cigány
kisebbséghez tartozók esetében ez 167.-Ft/fõ támogatást jelent, amely kb. 4 db
ügyirat levelezési költségét jelenti.
Nyilvánvaló, hogy a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, továbbá a
kompenzációs bizottság egyéb állami fõhatóságokat képviselõ tagjai egyetlen
dolgot, a pénz megtakarítását, visszatartását tekintették céljuknak, s
egyáltalán nem törõdtek a kisebbségi jogokkal, a kisebbségi jogokkal, a
kisebbségi önkormányzatok megfelelõ mûködésének biztosításával. Ez leginkább a
Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal viszonylatában sérelmezhetõ.
Mindezek alapján arra kérek magyarázatot, hogy
a.) Miért határozhatja meg a Pénzügyminisztérium -mint a kompenzációs
bizottság egyik, s egy szavazattal bíró tagja- a kompenzációs igény összegét
egymagában,
b.) A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi hivatal elnöke miért fogadja el a Kormány
utasításait kisebbségi ügyekben, miért nem függetleníti magát a kormányzati
nyomásgyakorlástól,
c.) Mi lesz a kompenzációs keretbõl fennmaradó összeg sorsa,
d.) Talán a kompenzációs bizottság tagjai ( s köztük a NEK H. elnöke is ! ) -
akárcsak az ÁPV által megbízott Tocsik Márta- sikerdíjban részesülnek az
általuk lefaragott kompenzációs igények összege után,
- 3 -
e.) Mit tervez a Kormány annak érdekében, hogy a helyi kisebbségi
önkormányzatok valóban el tudják végre látni funkcióikat ?
B u d a p e s t, 1996. október 07.
Dr. Rapcsák András
országgyûlési képviselõ
KDNP