ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Képviselõi önálló indítvány!
Dr. Gál Zoltán Úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr !
A Magyar Köztársaság Országgyûlésének Házszabályairól szóló 46/1994. (IX.30.)
O.Gy. határozat 84. § (1) bekezdésének a.) pontja, valamint 85. § (2)
bekezdésének d.) pontja alapján a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
módosítására az alábbi
t ö r v é n y j a v a s l a t o t
terjesztem elõ:
1. §
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(2) Adómentes az (1) bekezdés b.)-c.) pontjában felsorolt adóalanyok közül a
társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a köztestület, a közhasznú
társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a költségvetési szerv
abban az évben, amelyet megelõzõ naptári évben folytatott vállalkozási
tevékenységébõl származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési
kötelezettsége, illetve -költségvetési szerv esetében- eredménye után a
központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel
meglétérõl az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak."
2. §
A Htv. 13. §-ának f.) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(Mentes az adó alól:)
"f.) a költségvetési szerv, valamint az egyházi tulajdonban álló építmény,"
3. §
A Htv. 52. § 22. pontjának b.) és c.) alpontjai helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
(nettó árbevétel:)
"b.) a pénzintézeteknél: a kapott kamatok és kamatjellegû bevételeknek az
egyéb pénzintézeti tevékenység bevételeinek a nem pénzintézeti tevékenység
nettó árbevételének együttes összege,
c.) a biztosítóknál: a biztosítástechnikai bevételek a biztosítástechnikai
tartalékok csökkenésébõl származó bevétel kivételével, a nem biztosítási
tevékenység bevételei, továbbá a kapott kamatok és kamatjellegû bevételek
együttes összege,"
4. §
"Ez a törvény 1997. január 1-jén lép hatályba."
I n d o k o l á s
A benyújtott törvényjavaslatban szereplõ, a pénzintézetek és a biztosítók
vonatkozásában speciálisan meghatározott nettó árbevétel fogalma megegyezik az
1992. évi LXXVI. törvényben meghatározott nettó árbevétel megfogalmazásával,
amelyet az 1995. évi IV. tv. változtatott meg az önkormányzatok számára
hátrányos módon, mivel a pénzintézetek és a biztosító intézetek adófizetési
kötelezettségét jelentõs mértékben csökkentette.
Általános, hogy a módosítás bevezetését követõen a pénzintézetek és biztosítók
által fizetett helyi iparûzési adó felére-harmadára csökkent a korábban
fizetett adóösszeghez képest. Ezt az állítást alátámasztja az Állami
Számvevõszéknek a helyi önkormányzatok adóztatási tevékenységének
ellenõrzésérõl szóló tájékoztatója is. (Az Á.Sz. vizsgálatai kimutatták, hogy
V. városban az érintett adózók nyilatkozata alapján a pénzintézeteknél 62,4 %-
kal, biztosító intézeteknél 66,8 %-kal csökkent a befizetett iparûzési adó az
1995-ös évben.)
Mivel az önkormányzati feladatok anyagi-pénzügyi hátterének megteremtésében -
a központi költségvetési irányelvek szerint is- egyre inkább a helyi
forrásoknak kell döntõ szerepet játszaniuk, így az elmúlt évi módosítás a
bevételkiesésen kívül hátrányosan befolyásolja a központi gazdaságpolitika
célkitûzéseit is.
Mind a pénzintézetek, mind a biztosító társaságok olyan jelentõs bevételekkel
rendelkeznek, hogy az eredeti szabályozás visszaállítása nem jelentené
adóterheik elviselhetetlen növekedését, ugyanakkor az önkormányzati
feladatellátás biztosítása szempontjából az önkormányzati oldal tekintetében
meghatározó jelentõsége lehet.
Köztudott, hogy az állami normatívák a feladatellátás anyagi hátterének csak
egy részét biztosítják, ezeken felül pedig kevés az olyan bevétel, amelyet az
önkormányzat "tetszése szerint", felhasználási kötöttség nélkül fordíthat
feladatai ellátására. Reálisan nézve a helyi iparûzési adó az a helyi
adóforma, amely az önkormányzatok számára a legjelentõsebb bevételt jelenti.
Figyelembe kell venni azt is, hogy a pénzintézetek nagyrészt a településen élõ
polgárok, illetve ott székhellyel rendelkezõ egyéni és társas vállalkozások
pénzével gazdálkodnak, számukra végeznek pénzintézeti tevékenységet, ezért is
indokolt, hogy az önkormányzatok -melyek saját lakosaik és a területükön
elhelyezkedõ vállalkozások igényeit kell, hogy figyelembe vegyék- jelentõsebb
adóbevételhez jussanak.
A Htv. 1993. január 1-jétõl hatályos szabályozása a közszolgáltató szervezetek
adófizetési kötelezettségét feltételessé tette. A szabályozás szerint ugyanis
adómentes a közszolgáltató szervezet abban az évben, amelyet megelõzõ évben
folytatott tevékenysége után társasági adókötelezettsége nem keletkezett.
Külön is mentességet biztosít ezen szervezetek számára a törvény az
építményadó megfizetése alól.
A törvény 52. § 22. pontjának 35. alpontja határozza meg a közszolgáltató
szervezetek fogalmát.
Mivel ezen csoportba tartozó szervezetek egy része (így a gáz- és
villamosenergia-szolgáltatók is) privatizálásra került, míg más részük (Magyar
Rádió, Magyar Televízió, Magyar Posta) már részvénytársaságként mûködnek, vagy
a jövõben részvénytársaságként fognak mûködni, így piaci alapokon álló -
nyereségérdekelt- tevékenységet folytatnak, illetve fognak folytatni, így
helyi adómentességük fenntartása nem indokolt (annál is inkább, mivel a
központi adóként mûködõ társasági adót nem kell megfizetniük, ha az adótörvény
szerint számított adóalapjuk negatív), ugyanakkor a települési önkormányzatok
számára az adóztatás bevezetése jelentõs bevételnövekedéssel járhat.
Összefoglalva megállapítható, hogy a javasolt módosítás elfogadásával nõne a
helyi iparûzési adóból -és kisebb mértékben az építményadóból is- származó
bevételek nagysága, s ezzel az önkormányzati feladatellátás anyagi -pénzügyi
háttere is biztosítottabbá válna.
B u d a p e s t, 1996. október 14.
Dr. Rapcsák András
országgyûlési képviselõ
KDNP